NÉPZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Népzenész ismeretek középszint 1711 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. NÉPZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének értékeléséhez A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat, tévedéseket. A teszt jellegű feladatok felsorolás típusú kérdéseinél a megadottnál több helyes válasz esetén nem adható plusz pont. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszlehetőség közül kell kiválasztani adott számú megoldást, csak a megadott számú jelölés fogadható el! Amennyiben a megadottnál több választ is jelöl a vizsgázó, az pontlevonással jár! Minden fölös számú válasz egy-egy pont levonásával jár. 0-nál kevesebb pont nem adható. A teljes pontszám csak hibátlan feladatmegoldásért adható meg. A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogásolhatatlan megoldásért teljes pontszám adható. Írásbeli feladatsor I. rész 1. Húzza alá az alábbiak közül a négy barokk zeneszerzőt! Giuseppe Verdi Claudio Monteverdi Johann Sebastian Bach Wolfgang Amadeus Mozart Antonio Vivaldi Henry Purcell Johannes Brahms 2. Nevezzen meg négyet Erkel Ferenc operái közül! A felsoroltak közül bármelyik négy elfogadható: Bánk bán, Bátori Mária, Brankovics György, Dózsa György, Hunyadi László, István király, Névtelen hősök, Sarolta 3. Írja a zeneszerzők neve mellé az általuk komponált műveket! Bartók Béla Felix Mendelssohn-Bartholdy Franz Schubert Antonio Vivaldi Cantata Profana Szentivánéji álom Befejezetlen szimfónia (h-moll) A négy évszak 1711 írásbeli vizsga 2 / május 17.

3 4. Értelemszerűen egészítse ki az alábbi mondatokat! A polifónia a többszólamú zene szerkesztésének az a fajtája, ahol a szólamok egyenrangúak, egymást (idegen szóval) imitálják, azaz utánozzák. A szimfonikus költemény a XIX. században kialakult zenekari műfaj, amely témáját irodalmi, történelmi, földrajzi területről kölcsönözheti. Az új műfaj megteremtője Liszt Ferenc magyar zeneszerző. 5. Sorolja fel a modális hangsorokat! ion, dór, fríg, líd, mixolid, eol, lokriszi 7 jó válasz: ; 6 jó válasz: 3 pont; 5 jó válasz: ; 4 jó válasz: ; 3-1 jó válasz: 0 pont 6. Húzza alá a mondatok közül azt a négyet, amely igaz állítást tartalmaz! Bartók Béla a magyar parasztdallamokat formai alapon három nagy stiláris csoportra (osztályra) tagolta. A strofikus magyar népdalok második főcsoportjába tartoznak a dudanótakanásztánc stílusú dallamok. Az új stílusú dallamokra jellemző a visszatérő forma és az oktávnyi, vagy nagyobb hangterjedelem. Kodály Zoltán A magyar népzene című tanulmánya 1937-ben jelent meg. A pszalmodizáló stílus dallamait a Dél-Alföldön kívül az egész magyar nyelvterületen ismerik. Az első fonográfos népdalgyűjtést Kodály Zoltán készítette 1903-ban. A nagyívű ereszkedő pentaton stílus legfontosabb típusegyüttese a pávadallamcsalád. 7. Írja a táblázatban megadott dialektusterületek mellé a hozzájuk tartozó 2-2 néprajzi tájat! dunántúli dialektus: Mezőföld, Rábaköz, felföldi dialektus: alföldi dialektus: erdélyi dialektus: Zobor-vidék, Gömör, Bácska, Hortobágy, Kalotaszeg, Gyimes 7-8 jó válasz: ; 5-6 jó válasz: 3 pont; 3-4 jó válasz: ; 1-2 jó válasz: 8. Húzza alá az alábbiak közül a négy idiofon hangszer nevét! facimbalom köcsögduda kanászkürt kolomp kereplő doromb nádsíp 1711 írásbeli vizsga 3 / május 17.

4 9. A felsorolt népszokások, jeles napok közül húzza alá azt a négyet, amelyek nem tartoznak a téli ünnepkörhöz! virágvasárnap Luca napja kántálás Szent Mihály napja Szent Iván napja regölés zöldág-járás boricajárás Írásbeli feladatsor II. rész 1. Klasszikus zenei részlet, első feladat. Ki a zeneszerző? Johann Sebastian Bach Mi a mű címe? d-moll toccata és fúga Melyik zenetörténeti korszakban keletkezett? barokk 2. Klasszikus zenei részlet, második feladat. Ki a zeneszerző? Franz Schubert Mi a mű címe? Pisztráng-ötös Melyik zenetörténeti korszakban keletkezett? romantika 3. Klasszikus zenei részlet, harmadik feladat. Ki a zeneszerző? Kodály Zoltán Mi a mű címe? Psalmus Hungaricus Milyen alkalomra készült a mű? Pest és Buda egyesítésének 50. évfordulójára 4. Népzene-felismerés, első feladat. Hangszer neve: hosszúfurulya Dialektusterület: Dunántúl Ajaksípos vagy nyelvsípos hangszercsaládba tartozik? ajaksípos 5. Népzene-felismerés, második feladat. Milyen hangszeregyüttest hall? hegedű-gardon/ütőgardon Dialektusterület: Erdély Mely népcsoporthoz köthető ez a hangszeregyüttes? gyimesi csángók 1711 írásbeli vizsga 4 / május 17.

5 6. Népdallejegyzés. Forrás: Paksa Katalin: Magyar Népzenetörténet Kottakép Előjegyzés, ütemmutató Áttekinthető szerkezeti tagoltság (ütemek, népdalsorok) Helyesen írt főhangok Megfelelő ritmika és díszítmények Kottakép alá megfelelően elrendezett szöveg Szöveghűség Szöveg Helyesírás (A szöveg köznyelvi leírása megfelelő. Tájnyelvi szavak nyelvészetileg helyes írása nem elvárás.) 3 pont 3 pont Népdalelemzés Hangsor: lá-pentaton Szótagszám: Hangterjedelem: VII-8 Kadencia: 7 (5) b3 A részfeladatokra adható 0, 1, 2 vagy 3 pont (a tartalmi elemek arányában) A feladatra adható összes pontszám: 19 pont 1711 írásbeli vizsga 5 / május 17.

6 Kifejtendő feladatok: 7. Ismertesse a vonós hangszercsalád történetét, típusait, használatát a paraszti kultúrában! Lehetséges tartalmi elemek Hegedő szó a középkorban többféle hangszert takart, a hegedős leginkább énekmondót jelentett. A XVI-XVII. századtól használják a mai értelmében. Egyéb népi nevei: mozsika, nótafa. A hangszer előzményei a fidula, rebek és viola félék. A mai hegedű formája a XVI-XVII. században alakult ki Észak-Olaszországban. Az utóbbi évben a mai modern hegedűt használják a népi gyakorlatban. Leginkább vásárolják, de előfordul, hogy készítik, akár egy fából kivájva. Vonót gyakrabban készítenek, főleg kontrához, bőgőhöz. A népi hegedűk szerkezete megegyezik a klasszikuséval, kivéve a gyimesi zengőhúros hegedűt. A magyar népi vonószenekar különleges kísérő hangszere a mezőségi kontra, egy síkban elhelyezett (általában) három húrral. A paraszthegedűs nem állával szorítja a hangszert, hanem bal kezével, csuklóra támasztva tartja. A hangolás abszolút hangmagassága nem rögzített. Együttesben a klarinéthoz, cimbalomhoz hangolnak. Egyenletes, erős hangon játszanak, a dinamikai árnyalás nem jellemző. A népi hegedűs nem részesül rendszeres oktatásban, főleg idősebb rokontól lesi el utánzással a tudományt. A hangszer repertoárjához minden olyan dallam hozzátartozik, amit a környezet táncai, szokásai megkívánnak. A hegedű elsősorban hivatásos, félhivatásos zenészek, mindenekelőtt cigányzenészek hangszere. Régebben akár egy szál hegedűvel is beérték akár lakodalomban is. Leggyakoribb felállás a hegedű brácsa - bőgő zenekar, amely sok helyen cimbalommal, klarinéttal egészül ki. Különleges hangszeregyüttesek a hegedű - ütőgardon, vagy a hegedű - koboz zenekar. Részpontszám Formai követelmények Összefogott, helyes logikai sorrendű, világos, áttekinthető fogalmazás. A részfeladatra adható 0, 1, 2, 3 vagy (a tartalmi elemek arányában) A feladatra adható összes pontszám: 20 pont Forrás: Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban 1711 írásbeli vizsga 6 / május 17.