Válasz Sütöriné Dr. Diószegi Magdolna Adjunktus Asszony opponensi bírálatára

Átírás

1 Válasz Sütöriné Dr. Diószegi Magdolna Adjunktus Asszony opponensi bírálatára Tisztelt Adjunktus Asszony! Köszönöm szépen a bírálat elkészítésére fordított sok idejét és munkáját, valamint megköszönöm kritikai észrevételeit is. Előre is megköszönöm, ha az Adjunktus Asszony a kapott dolgozatban megmutatná számomra az értelemzavaró vessző- és egyeztetési hibákat, mivel nem tudom, hogy mire gondol, ugyanis a munkát már néhány ember elolvasta, de nem jelezte az Ön által leírt hibákat. A kivonat angol nyelvű megfelelőjéből tényleg kimaradt az r betű. Köszönöm szépen, hogy az adjunktus asszony felhívta rá a figyelmemet. Az Adjunktus Asszony ugyancsak kifogásolta, hogy az irodalmi hivatkozásoknál az évszámok elől hiányzik néhány helyen a vessző. Azt hiszem, hogy 229 hivatkozásnál ez nem olyan jelentős hiba, de a jövőben az ilyenekre kiemelten fogok figyelni. Úgy vettem észre, hogy a különböző bírálók más-más fejezetekre teszik vagy tették volna a hangsúlyt, sőt Ön A fás szárú növények jelentősége c. alfejezetet ki is hagyta volna. Ez a fejezet a mélyen tisztelt Jámborné Dr. Benczúr Erzsébet Professzor Asszony kérésének megfelelően került kibővítésre. Sajnálom, hogy az útsorfák fiziológiai vizsgálatával foglalkozó BCE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének publikációit nem dolgoztam fel. A 16. oldalon szereplő növénytársulások kialakítása megfogalmazás helyett a későbbiekben az Ön által javasolt növényegyüttes kifejezést fogom használni. Köszönöm szépen, hogy felhívta rá a figyelmemet. Tudom, hogy egyre több hazai publikációban is már fonetikusan szerepel az egzóta szó, viszont a disszertáció címében is a hagyományos írással, mint exota szerepel, ezért a dolgozatban is így szerepeltettem az egységesség érdekében. A lomblevelű örökzöldek felhasználási lehetőségei c. fejezetben tényleg azt írtam, hogy a nálunk jelenleg telepített lomblevelű örökzöldek kivétel nélkül cserjetermetűek. Ezt a kijelentést Schmidt 2003-as Növények a kertépítészetben c. könyvéből vettem, nem gondoltam arra, hogy a nagyon szeretett Professzor Urat felülbíráljam, holott tisztában vagyok azzal, hogy az Adjunktus Asszony által említett Quercus turneri Pseudoturneri és az Ilex aquifolium fatermetűvé nőhet kedvező feltételek mellett. Opponensem hiányol az Irodalmi áttekintés c. fejezet klímaváltozást bemutató részéből egy fogalmat. A klímanormálok fogalma Kocsis 2008-as PhD disszertációjában szerepel. Mivel e meteorológiai fogalom számomra is idegen volt, ezért az említett dolgozatból be is emeltem a fogalmat a 24. oldalra, mely szerint a 30 éves periódusok homogenizált átlagának 10 évvel való csúsztatását jelenti. Ez csapadékmennyiség, ill. hőmérséklet esetében is ugyanazt jelenti. 1

2 A zord napok fogalmát együtt tárgyalom az 59. oldalon a téli, ill. fagyos nappal, ott, ahol először előfordulnak. Nagyon meglepett, hogy az Opponens Asszony ilyen figyelmetlenül olvasta el a disszertációmat és azt rótta fel hiányul, ami ott szerepel, ahol logikailag szerepelnie kell. (Zord napról akkor beszélünk, amikor a napi legalacsonyabb hőmérséklet -10 C alatt marad, téli napról akkor, ha a napi legmagasabb hőmérséklet 0 C alatt marad. Fagyos napokon pedig a napi legalacsonyabb hőmérséklet 0 C alatt marad (Varga-Haszonits et al., 2004)). A 3.4.-es fejezetben A növények télállóságának és fagytűrésének élettani hátterét igyekeztem logikusan felépíteni és a fogalmakat ott tisztázni, ahol azok előfordulnak. Sajnálom, ha az Adjunktus Asszony ezt nem találja megfelelőnek. Ugyancsak sajnálom, hogy az Adjunktus Asszony nem ért egyet A fásszárú dísznövények fagytűrőképességének meghatározása télállósági zónák alapján c. alfejezet helyét illetően. A logikám alapján jó helyen szerepel, közvetlenül A növények télállóságának és fagytűrésének környezeti feltételei és élettani háttere c. alfejezet után. Köszönöm az Opponens Asszonynak, hogy felhívta a figyelmem ugyanebben a fejezetben használható síkosítás-mentesítés kifejezésre. A jövőben ezt a fogalmat fogom használni. A SPAD-502-es klorofill méter alkalmazásának korlátairól szóló publikációkat a 39. oldalon sorolom fel, míg a oldalon be is mutattam néhány, általam jelentősnek ítélt hazai kutatás eredményét. Ezért úgy gondolom, hogy amit az Adjunktus Asszony hibámul rótt fel nem hiba. Megköszönöm, hogy felhívta a figyelmemet a növénynevek pontos kiírására, amit az amerikai platán esetében elmulasztottam. A jövőben körültekintőbb leszek. Megköszönöm az Adjunktus Asszonynak, hogy jónak ítéli a es pontban bemutatásra került A stressz és a klorofill fluoreszcencia kapcsolata c. fejezetet. Ebben a fejezetben bemutatásra kerül az Ön által kérdezett klorofill-fluoreszcencia fogalma is. Mivel a fotoszintézis szakirodalma hatalmas, ezért egy magyar nyelvű könyvet ajánlok az érdeklődők figyelmébe, mégpedig Fodorpataki László 2004-es A növények fotoszintézise című művét. Egy angol nyelvű publikációt (Maxwell és Johnson, 2000) vettem alapul a klorofillfluoreszcencia tárgyalásánál. Lehet, hogy szerencsésebb lett volna a klorofill fluoreszcencia hozama helyett inkább a klorofill fluoreszcencia nagyságát alkalmazom a fordítás során, mivel az közérthetőbb, de nem gondoltam arra, hogy ez a kifejezés még külön magyarázatot igényel. Az Adjunktus Asszony rövidnek találja A lomblevél szöveti szerkezetének szerepe a környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban c. alfejezetet. Úgy gondolom, hogy röviden és tömören minden benne van a fejezetben a lomblevelekről, ami a kutatásaim során az eredmények megértéséhez szükséges. Ezen túlmenően, pedig terjedelmi határok is korlátoztak a munkám során. 2

3 Nagyon örülök annak, hogy az Anyag és Módszer fejezetben található növényleírásokban lévő pontatlanságokat kijavította az Adjunktus Asszony, hiszen Ön, mint dendrológus igazán ért hozzá. Nem titkolt célom volt az, hogy a kísérletekben szereplő taxonokat népszerűsítsem a növénybarátok körében. Ezért is voltam olyan bátor, hogy ahogy Ön fogalmazott népszerűsítő irodalomba illő kifejezéseket használjak a munkám során, ami növényanyag szemléletesebb bemutatására szolgál. Sajnálom, ha az Opponens Asszony ezzel nem ért egyet. A növények bemutatásánál hibámul rója fel, hogy hol cm-ben, hol pedig méterben adom meg a növények méretét. Elfogadom, hogy ez lehetett volna egységes, de egyrészt ez eddig még senkinek nem tűnt fel, másrészt pedig az alapul vett szerzőt követtem. A kísérleti területek bemutatása c. fejezetből nemcsak az 1. sz. kísérleti területnél nem szerepel az, hogy melyik intézményhez tartozik, ahogy Ön írja, hanem mindhárom esetre igaz. Mindegyik kísérleti terület a Pannon Egyetem Georgikon Karának a tulajdona. A növények kiültetési rendszerének leírását pontosan megadtam, a műholdas felvételek forrása pedig magán a műholdfelvételen jól látszik, ahogy azt a google-tól megszokhattuk, ezért nem tértem ki rá külön. A piackutatás és adat felvételezés módszerét bemutató fejezetben az Adjunktus Asszony nehezményezi, hogy a táblázatban feltűntetett cégek neve nem pontosan szerepel. Igazat adok Önnek, a cégek köztudatban élő nevét szerepeltettem és nem pedig azt, amely a cégbírósági adatok között szerepel. Továbbá azt is hibámul említi, hogy nem egyértelmű, hogy melyik a faiskola, ill. melyik az áruda. A táblázatomban faiskolai árudák megnevezés szerepel, hiszen a legtöbb faiskolának van külön lerakata, ill. árudája. Az Adjunktus Asszony nehezményezi, hogy a Meteorológiai megfigyelések 2007 és 2014 között c. alfejezet az Anyag és Módszer fejezet részét képezi az Eredmények fejezet helyett. Ez a fejezet Jámborné Dr. Benczúr Erzsébet Professzor Asszony javaslatára került ide. Megértését köszönöm. Külön örülök annak, hogy tetszik Önnek az egyes fenofázisok szalagdiagramon történő bemutatása. Ez az ábrázolás is Benczúr Professzor Asszony javaslatára került a disszertációba. Az Opponens Asszony ugyan nem mondja, hogy melyik két felvétel életlen a levélanatómiai vizsgálatok során, de feltételezem, hogy az epidermisz nyúzatok minőségével elégedetlen. Így igaz, nagyon nehéz vékony nyúzatot készíteni. Úgy gondolom, hogy a magyarázó nyilak és szövettájak felirattal való ellátása ezen a szinten nem szükséges, hisz szakavatott szemek látják az ábrákat, bizonytalanság esetén pedig utána néz az ember egy általános szakkönyvben. A Következtetések fejezetben szereplő SPAD-értékek szórását nem tartja alkalmasnak a levélváltásra való következtetésre. Ezzel nem értek egyet, hisz a mérésekhez egészségesnek látszó leveleket választottunk és levelenként 5 5 mérést végeztünk (Andersone et al., 2011) a levél színén a fő ereket elkerülve (Jongschaap és Booij, 2004). Ennek az 5 mérésnek vettük a 3

4 műszer által számolt átlagát, amit a továbbiakban használtunk. Egy alkalommal egy fajnál/fajtánál 30, a gép által számolt átlagból dolgoztunk tovább. Ezek a tények megerősítik azt, hogy nagyszámú mérést végeztünk, továbbá azt is, hogy a vonatkozó szakirodalomnak megfelelően zajlottak a mérések két éven át. Az is újszerű, hogy lomblevelű örökzöldeken végeztük a vizsgálatokat, amire a szakirodalomban kevés példát találunk, ill. a levélváltás tényéről nem tesznek említést. Minden új felfedezést kételkedés fogad, de bízom benne, hogy lesznek olyanok, akik veszik a fáradtságot és megismétlik az általam elvégzett kísérleteket, amely alapján bizonyítást nyer az állításom. Válaszaim az Opponens Asszony kérdéseire: 1. Milyen szempontok alapján választotta ki Jelölt a vizsgálandó növényfajt, -fajtákat? Már egy kész, 2007-ben elindult kísérletsorozatba kerültem bele akkor, amikor 2008-ban felvételt nyertem a Doktori Iskolába, ezért nem volt beleszólásom a növények kiválasztásába. 2. Mi lehet az oka annak, hogy számos vizsgált taxon forgalmazása visszaesett a megfigyelési időszak végére? Úgy gondolom, hogy a vevők nem rendelkeznek bővebb információkkal az általunk vizsgált fajokról, mert a piaci bevezetésük nem történt meg széles körben. Ezért, ha látják is a kínálatban az árut, idegenkednek tőle, nem vásárolják meg. Mivel importált növényekről van szó és esetleg a szezonban nem tudta a kereskedő értékesíteni, ezért helyette a követező évben mást rendel. Ezért ingadozik a vizsgált taxonok kínálatban való előfordulása. 3. Milyen ápolási, fenntartási munkákat végeztek a kísérleti növényállományoknál? Az ültetés évében, 2007-ben rendszeresen öntöztük a teljes növényállományt, hogy kellően begyökeresedjen, megerősödjön az összes növény. A konténeres növények folyamatosan részesültek öntözésben. A 2008-as és a 2009-es években, annak érdekében, hogy a növények kompakttá váljanak, alakító metszést végeztünk rajtuk. A későbbiekben fagykár is érte a növényeket, akkor a sérült részeket eltávolítottuk róluk. A konténeres állományt folyamatosan gyommentesen tartottuk, hogy az edényben a vízért és a tápanyagért ne kelljen versengeni a kísérleti taxonoknak. A szabadföldi kiültetésben szereplő növények körül a füvet kaszáltuk. 4. Milyen az összetétele a konténeres nevelésnél alkalmazott talajkeveréknek? Agro CS RSII Professional talajkeverékbe ültettük a növényeket, amelyet a forgalmazó szerint a legjobb típusú és minőségű fehér és fekete tőzegből és agyagból állították elő, beállított tápanyag tartalommal. Nagymértékben dúsított minden alaptápanyaggal és kelátformájú nyomelemekkel. A vályogösszetevő stabilizálja a ph-értéket. ph: 5,5-6,5, N: mg/l, P 2 O 2 : mg/l, K 2 O: mg/l, Elégethető anyag min. 40%, Tőzegrost hosszúság nagyobb, mint 20 mm: 5% 4

5 5. Hogyan alkalmazná a szélesebb felhasználói gyakorlatban a SPAD, illetve klorofill fluoreszcencia-méréseket? Fontosnak tartom a növények vitalitásának a megőrzését, ezért ha a termelésben lehetőségem lenni ezekkel a műszerekkel dolgozni, akkor a növényállomány folyamatos monitorozására használnám őket annak érdekében, hogy a szemmel látható károsodás megjelenése előtt a betegséget időben észlelni lehessen, ami által az anyagi károk is elkerülhetőek. Azon kívül nagyon fontosnak tartom, hogy a kereskedelmi forgalomba csak és kizárólag megfelelően jó minőségű áru kerüljön ki. Köszönöm szépen az Opponens Asszonynak, hogy átdolgozta a már sokszor átdolgozott Új tudományos eredményeket, de nem értek azzal egyet, hogy olyan eredményeket is elvesz belőle, amely másutt még nem jelent meg. Tisztelettel kérem, hogy válaszaimmal egyetérteni szíveskedjen és fogadja el őket. Szombathely, január 7. Maráczi Katalin doktorjelölt 5