A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények

Átírás

1 A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények Horváth László(horvath.l@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat/ MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport Cascade 1

2 A felesleges nitrogén veszélyezteti a gazdaságot és a környezetet kiadták az elsőeurópa-léptékűfelmérést (ENA) ENA=The European Nitrogen Assessment(ed. Sutton et al., 2011, Cambridge University Press, pp ) A Föld gyarapodónépességének táplálék-ellátásához szükség van a nitrogénműtrágyára, ez viszont szennyezi a levegőt, a talajt és a vizet. A növekvőnépesség ráadásul egyre több reaktív nitrogént bocsát a környezetbe (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, háztartás) Egy új tanulmány szerint a nitrogénszennyezés Európában eurójába kerül évente, minden egyes személynek. Az első Európai Nitrogén Felmérés (European Nitrogen Assessment, ENA) április 11-én került nyilvánosságra, a Nitrogén és Globális Változások konferencián, a skóciai Edinburgh-ban. 2

3 Biogeokémiai ciklusok A különböző földi szférák között folytonos anyagátmenet van Ez alól a N sem kivétel A légkörnek, mint legfluidabb szférának fontos szerepe van a N- ciklusban (közvetítő közeg) Miért fontos a nitrogén? Létfontosságú elem (pl. aminosavak, fehérjék) A levegő78%-a N 2 (légkör, talaj, víz=4*10-21 g) Ennek 99%-a nem elérhető az élőlények 99%-a számára Alapprobléma: sok van, ahol nem kell, kevés, ahol kell

4 A reaktív nitrogénvegyületek: N r igen sokfélék, változatos élettartammal, sokféle káros hatással, minden szférára kihatnak, könnyen átalakulnak más N-vegyületté Név Légköri élettartam Legfontosabb források Fıbb káros hatások Ammónia, NH 3 Órás Mőtrágyázás, állattartás Növények számára mérgezı,eutrofizáció Nitrogén-monoxid, NO Órás-napos Energia felhasználás Fotokémiai szmog elıvegyülete, élı szervezetekre káros Nitrogén-dioxid, NO 2 Órás-napos Fıleg NO-bólkeletkezik Fotokémiai szmogelıvegyülete, élıszervezetekre káros Salétromsav, HNO 3 Órás-napos Nitrogén-oxidokból keletkezik Savas ülepedés,eutrofizáció, élıszervezetekre káros Salétromossav, HONO Órás Nitrogén-oxidokból keletkezik Szmog, élı szervezetekre káros Peroxi-acetil-nitrát, PAN Órás Nitrogén-oxidokból keletkezik Fotokémiai szmog, élıszervezetekre rendkívül veszélyes - Nitrátion, NO 3 Napos Nitrogén-oxidokból keletkezik Eutrofizáció, látástávolság csökkenés Ammóniumion, NH 4 + Hetes Ammóniából keletkezik Eutrofizáció, látástávolság csökkenés Dinitrogén-oxid, N 2 O Évszázados Mőtrágyázás, talaj-denitrifikáció Üvegházhatás, légköri ózont bontja (sztratoszférában) 4

5 A nitrogén-kaszkád (Galloway et al.) órák napok hetek hónapok évek évtizedek századok Cascade légköri koncentráció ülepedés egészség (heveny) egészség (idült) vizek (epizód) vizek (krónikus) közvetlen hatások (növény) vegetáció (fajösszetétel) talajfolyamatok talaj tápanyagkészlet erdei ökol. rendsz. szénmegkötés épített környezet klímaváltozás

6 Energiafelhasználás Források I. a fosszilis energiahordozók égetése (ipar, közlekedés, háztartás) T>1000 o C: O 2 2O (a N N hármas kötés bontásához nagy energia kell) N 2 + O NO + N N + O 2 NO + O Állattenyésztés (NH 2 ) 2 CO NH 3 +CO 2 karbamid bomlása Biológiai megkötés (bioszféra számára forrás, légkör szempontjából nyelő) (az egyetlen számottevő természetes forrás) A szintetikus mőtrágyák alkalmazásáig ez biztosította a bioszféra számára a N-utánpótlást. A múlt század elején, a népesség növekedése miatt már nem volt elég.

7 Források II.: műtrágya gyártás és felhasználás (J-W Erism an) N = élelem (14 %, 6 % ); Energia = N Föld népessége M ezőg. területek M ha M űtrágya Tgr NO x kibocsátás Műtrágya és NOx Népesség Mezőg Mezőg.. terület Y ear Carl Bosch Fritz Haber A felhasznált műtrágyák nitrogéntartalmának 6%- jut az emberi szervezetbe 14%, ha vegetariánus A többi a környezetet szennyezi 7

8 Források III. Talaj nitrifikáció-denitrifikáció (légkör számára forrás, bioszféra számára veszteség) Nitrifikáció: aerob közegben Denitrifikáció: anaerob közegben

9 Források IV.

10 Nyelők I. (száraz és nedves ülepedés)

11 Nyelők II. Nedves ülepedés (ammónium és nitrátion) Felhıképzıdés (ammónium-szulfát) Felhı alatti légréteg kimosódása (gázok, részecskék) Nitrát és ammónium a csapadékvízben Koncentráció-mérés (ion-kromatográf, spektrofotométer) Nedves ülepedés (fluxus): F w = - c i p c i : koncentráció (NH 4+, NO 3- ), mg/l p: csapadékmennyiség, L/m 2 idı

12 Nyelők III. Száraz ülepedés (gázok és aeroszol részecskék) Turbulens diffúzióval Turbulens diffúziós együttható: 0,1-1 m 2 /s Molekuláris diffúzió: 0,0001-0,001 m 2 /s Örvények szállítják a nyomanyagokat a légkör és a bioszféra között Fluxus: egységnyi felületen, egységnyi idő alatt átáramló anyag (hő, impulzus) mennyisége A turbulens kicserélıdés Fluxus Fluxus = = -c c w w = c * u * u * = * = K ( ( c c / / z) z) Ha Ha a a talaj talaj ill. ill. növényzet növényzet az az adott adott tulajdonság tulajdonság nyelıje nyelıje

13 Az NH 3 kétirányúfluxusa ülepedési sebesség: V d =1/(R a +R b +R c ); R a =aerodinamikai ellenállás R b =kvázi-stacionárius réteg ellenállása R c =állomány ellenállás R c =1/(R w +R s );R w =kutikula ellenállás R s =sztómaellenállás χ s =kompenzációs-pont koncentráció a sejtközi nedvben =f(t, Γ) Γ=NH 4+ /ph χ c > χ a emisszió χ c < χ a ülepedés Ülepedés és kibocsátás egyidejűleg kétirányú fluxus

14 Hatások I. a felesleg nitrogén öt társadalmi veszélye Vízminőség Levegőminőség Üvegházgáz mérleg Szárazföldi ökológiai rendszerek és biodiverzitás Talajminőség 14

15 Hatások II. Felszíni vizek tápanyagdúsulásának veszélye (eutrofizáció) kék: <0,5 mgnr/l zöld 0,5-1,5 mgnr/l sárga >1,5 mgnr/l 15

16 Hatások III. Levegőminőség Statisztikailag várhatóélettartam rövidülés a PM 2,5 terhelés miatt (hónapok) 16

17 Hatások IV. Talajminőség romlása Talajsavasodás a trágyázás és az ülepedés miatt terméscsökkenés nehézfém mobilizáció Talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése Talaj-biodiverzitásának csökkenése az eutrofizáció miatt 17

18 Hatások IV. Biodiverzitáscsökkenése az európai erdők fajösszetétele 1990-benaz 1900-asállapothoz képest Százalékos hasonlóság (Gauch) y ki = a k fajabundanciájaaz i kvadrátban, min(y ki,ykj) = ay ki,y kj minimuma. 18

19 Hatások IV. Éghajlatváltozás talajok dinitrogén-oxid kibocsátása Nem csak CO 2 van a világon, figyeljünk azantropogén ÜHG hatás feléért felelős egyéb gázokra is! N=N=O Üvegház hatása kb. 300-szorosa a CO 2 -nek Az összes antropogén üvegház-hatásnak 5-6 %-át teszi ki, és növekszik Sztratoszférikus ózont is bontja, ez is növeli a globális felmelegedést Nagyrészt talaj (műtrágya) eredetű

20 Jövőtrendek, megelőzési lehetőségek Legfontosabb N-szennyezőaz élelmiszer termelés. A világ élelmiszertermelésének 1/3-a kukába megy (elsősorban a fejletlen országokban; takarékosabb felhasználás) Emissziócsökkentés Mezőgazdaság (legjelentősebb szennyező) növelni kell az alkalmazott N hatásfokát a növénytermesztésnél (50%-kallehetne növelni a műtrágyák hatékonyságát) növelni kell az alkalmazott N hatásfokát az állattenyésztésben növelni kell a szerves trágya N-tartalmát Közlekedés, ipar (O 2 O + O; O + N 2 NO + N) alacsony hőmérsékletűégés/energia hatékony rendszerek Szennyvízkezelés N-recirkuláció Társadalmi, fogyasztói szokások energia és közlekedési megtakarítások állati fehérje fogyasztás csökkentése (Barsac nyilatkozat 6, illetve 14%) 20

21 Jövő szcenáriók EU-27-ek emissziója a GAINS modellel számolva (GAINS - Greenhouse Gas and Air Pollution Interactions and Synergies) 21

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!