KÖZMŰVEK. 1. Vízellátás (Forrás: Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; KP /2011.)

Átírás

1 KÖZMŰVEK 1. Vízellátás (Forrás: Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; KP /2011.) Jászalsószentgyörgy község települési vízművét a Jászalsószentgyörgyi Vízmű Kft üzemelteti. A vízmű Zagyva/613 víziközmű számon rendelkezik június 30 ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A település vízellátását a vízműtelepen lévő I. számú, ill. nyári csúcsfogyasztás idején a tartalék II. számú kút biztosítja a VLV 600 típusú gáztalanítón keresztül. A gáztalanított vizet 400 m 3 es térszinti tárolómedencében fertőtlenítik. Innen szivattyúk juttatják a hálózatba, illetve az 50 m 3 es hidroglóbuszba. A gerincvezeték fm ac és műanyag, a bekötővezeték fm hg.a és műanyag anyagminőségű. A közkifolyók száma 16 db. A tűzcsapok száma 63 db Kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: m 3 /év. A évre vonatkozó OSAP statisztikai adatszol gáltatás alapján: A település 100% osan ellátott A tényleges vízkitermelés: m 3 /év Elosztásra rendelkezésre áll: m 3/év ebből veszteség: m 3 /év Rendelkezésre álló vízmennyiség: m 3 /év A települési vízmű ~26% os hálózati veszteségét csökkenteni szükséges. (A kitermelt és értékesített víz különbsége m 3 /év (42%), ami rendkívül magas.) Jászalsószentgyörgy település a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében, a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listáján szerepel: a kifogásolt vízszennyezőanyag az ammónium, aminek az értéke > 0,5 mg/l. Meg kell oldani a víz minőségi követelményeknek megfelelő tisztítását. A 201/ (X.25.) Korm. rendeletben megfogalmazottak alapján a víz akkor felel meg az ivóvíz minősé ha: gének, a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá c) az a) és B) pontokban, valamint a 4 6. és 8. okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a rendeletben meghatározott előírásoknak. A község területén az elmúlt évtizedek során több nagy mélységű, termálvizet adó kutat lemélyítettek már, ezért az aljzat földtani vízföldtani adottságait megfelelő mértékig megismerhető. A legkiválóbb vízadóképességű aprószemcsés homokréteget az átlagosan 550 m alatt elhelyezkedő felsőpannon összlet tartalmazza, és bár agyagosabb felépítésű, mint a Jászság más részein feltártak, az ide telepített kutak még hagyományos szűrőkkel is l/p max. hozamokat adtak, 10,3 27 m es üzemi szintekről. A kitermelt vizek hőfoka C közötti és az ivóvízként való felhasználást nehezíti még az is, hogy magas az ammónia, a vas, a mangán és a metántartalom. Hőhasznosítás esetén további gondot okozna a használtvíz elhelyezése, mert a mg/l közötti oldott anyag tartalmú víz nátrium hidrogénkarbonátos jellegű, tehát a talajon szétfolyva szikesedést okozna. A homokosabb kifejlődésű felső pannon összletet a szinte teljesen agyagos felső pliocén (levantei) üledéksor fedi, közel m vastagságban. Ennek a rétegnek vízadóképessége nincs, de védelmet ad a felülről érkező szennyeződésekkel szemben. A pleisztocén kezdetén a környéket feltöltő folyók hordalékszállító energiája kissé megnövekedett, ezért a nagyjából 297,5 382,5 m közé eső alsó pleisztocénben kialakult 3 4 kúttelepítésre is alkalmas 3,5 5 m vastag apró és finomszemcsés homokréteg. Régebben a község artézi kútjai ezeket a rétegeket csapolták meg, 30 l/p körüli kifolyó hozamot adva. Gazdaságos termelésre ezek a homokok korszerű kúttal sem lennének alkalmasak (max. hozam kb. 100

2 180 l/p), továbbá a finomszemcsés homokok miatt az oldott anyag tartalom val kedvezőtlenebb a pannonénál. A kb. 132,5 297,5 m közötti középső pleisztocén teljesen agyagos jellegű, termeltetésre alkalmatlan, a 0 132,5 m között feltárható felső pleisztocén elsősorban a három fiatalabb süllyedési fázisban kialakult közép és durvaszemcsés homokok miatt viszont itt jelentős vízbázisnak számít. A 2. számú 100 m es vízműkút jelentős átmérővel (460 mm) 600 l/p max. hozamot képes kivenni a 74 87,5 m közötti rétegekből, viszonylag mély üzemi szintről. Ha a mennyiség megfelelő is, a minőség nem az: mint a hordalékkúpi üledékekben általában, sok a vas, a mangán és jelentős a szén dioxidos agresszivitás mértéke, ezért ez a kút a kezdetektől nem vagy alig üzemel, tartalékban van. Az enyhén nátrium hidrogénkarbonátos víz oldott anyag tartalom mg/l, metángáz nincs. A 0 34 m közötti ős Zagyva eredetű durvahomokokat öntöző és magánházi kutak termeltetik, a 0 12 m közötti agyagfedő pedig valószínűleg elég védelmet ad. A MÁFI vonatkozó térképei szerint a talajvíz jelentkezési mélysége itt 2 3 m, néhol 3 4 m, nyugalmi szintje pedig ettől 0,5 1 m rel magasabb. A fent megjelölt adatok régebbi térképezési adatok, a mindenkor érvényes érték ettől erősen függ a csapadékviszonyoktól, illetve a közeli Zagyva folyó vízállásától. Napjainkban a 0,5 m körüli talajvízszint a reális. Jászalsószentgyörgy vízműtelepe a Jászberény felé vezető országút bal oldalán lévő rét Zagyvához közeli szélén található, termelő kútja 756 m es, tartalékkútja 100 m es. Tekintettel a 756 m es kút elavult szerkezetére, célszerű lenne egy kút fúrása is, ennek mélysége egyaránt lehet 675 m, illetve 755 m. A javasolt új kút korszerű alábővítéses kavicsolt szűrőszerkezetű lenne, mely magas hozamot és tartó üzembiztonságot eredményezne. A 72/1996. (V.22) Korm. rendelet 24. (1) bekezdés c) pontja értelmében az 500 m 3 /év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője engedélyezi. Jászalsószentgyörgyön ez a mélységhatár 20 m. A kis mélységű kutak különböző építményektől való védőtávolsága a következő: lakóépülettől: 10 m melléképülettől: 5 m istállótól: 10 m szigeteletlen trágya tároló tól: 15 m űrgödrös árnyékszéktől: 15 m szikkasztó aknától: 15 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól: 25 m Környezetvédelmi szempontból különös figyelmet kell fordítani a szűrőzés feletti lyukszakasz palástce való szigetelésre, nagyjából 0 7 m mentezéssel között. 2. Csapadékvíz hálózat A település a 26. Felsőszászberki belvízrendszerbe tartozik belvízrendszerbe tartozik belvízveszélyeztetettségi szempontból a közepes kategóriába soroljuk. A belvízrendszer főműve a 119. sz. belvízcsatorna, amely a Szászberki Holt Zagyvában torkollik. A 119. sz. belvízcsatorna a befogadója a 121. sz. belvízcsatornának. Mindkét belvízcsatorna kezelője a Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal, üzemeltetőjük a Jászkisér és Vidéke VGT. A befogadó holtág vagyonkezelői jogával a KÖTI KÖVIZIG rendelkezik, az üzemeltetési engedély a Zagyva/1641 vízikönyvi számon a Szabadság Horgász Egyesület nevén van. A nyilvántartás szerint Jászalsószentgyörgy közigazgatási területén 5 db esőztető szántó öntözőtelep rendelkezik érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Vízkivétel minden esetben a Zagyva folyóból történik. Halastavat Jászalsószentgyörgy közigazgatási területén az engedélyes nyilvántartás nem tartalmaz. Öntözőfőcsatorna Jászalsószentgyörgy településen nem található. A megvalósításra tervezett Jászsági főcsatorna Zagyvai ág víziútvonalat alkot a Tisza és a Zagyva között. A rendszerrel tervezett vízelosztás úgy valósul meg, hogy a víztöbblettel rendelkező térségből a vízhiányos térségbe vezeti át a vizet, miközben a víztöbblet, vagy vízhiány okozta kártétel megelőzésre került. A 2

3 rendszer alkalmas arra, hogy a hatásterületen jelentkező különböző vízigényt megfelelő vízhozam, vízszint és vízminőségi paraméterek tartásával ki tudja szolgálni. A többcélú vízgazdálkodási rendszer elsődleges célja a térségi vízpótlás megoldása, ökológiai vízigények biztosítása és a Jászság területfejlesztésének elősegítése. Emellett növeli a térség ár és belvízi biztonságát, segíti a természeti értékek revitalizációját. A fejlesztési elképzelések megvalósítása az engedélyezési tervek készítése, a terület biztosítása az engedélyek beszerzése után kezdődhet. A rendszer ökológiai és frissítővizet juttat a Zagyva, Tarna, Tápió és mellékágaik (holtágaik) alsó szakaszában. Belvizes időszakban tehermentesíti a keresztező belvízcsatornákat, valamint vízátvezetéssel, vízelosztással a szomszédos belvízrendszereket. A Jászsági főcsatorna és a Zagyva összekötésével nagy agroökológiai potenciállal bíró, mezőgazdasági területek jutnak vízhez. Az összeköttetés segítségével a Tiszán levonuló árhullám csökkenthető. A település belterületi határa több helyen érinti a zagyvai árvízvédelmi fővédvonal határát vagy megközelíti azt. Jászalsószentgyörgy vízgyűjtő gazdálkodási szempontból 2 tervezési alegység határán helyezkedik el. A legnagyobb része és a belterület teljes egésze a 2 10 Zagyva tervezési alegységhez tartozik, az északi rész belenyúlik a 2 12 Hevesi sík tervezési alegység területére. Az aljzattól a felszín irányába haladva a pt.2.2 jelű Észak Alföld porózus termál, a p jelű Duna Tisza közé nevű porózus (a belterület egésze), p.2.9. Jászság, Nagykunság (a külterület északi része) és az sp jelű Duna Tisza köze nevű sekély porózus (a belterület egésze), valamint sp.2.9. Jászság, Nagykunság (a külterület északi része) víztestekbe sorolt törmelékes üledékes képződmények települnek. Érintett tervezési alegység: Belterület Külterület Érintett KÖVIZIG működési terület KÖTI KÖVIZIG KÖTI KÖVIZIG Vízgyűjtő gazdálkodási tervezési alegység 2 10 Zagyva 2 10 Zagyva (kódja, neve) 2 12 Hevesi sík Felszíni víztest, illetve víztest vízgyűjtő AEP804 Millér csatorna AEQ140 Zagyva alsó (kódja, neve) AEQ140 Zagyva alsó Felszín alatti víztest (kódja, neve) pt.2.2. Észak Alföld p Duna Tisza köze p Jászság Nagykunság pt.2.2. Észak Alföld p Duna Tisza köze p Jászság Nagykunság Vízfolyás víztestek állapota: Víztest neve Tervezési alegység száma állapot lapot dett területek állapota Ökológiai Kémiai ál Természeti értékei miatt vé Kategória Zagyva alsó 2 10 erősen módosított mérsékelt védett, jelentősen károsodott Millér csatorna 2 9 erősen módosított mérsékelt adathiány védett, jelentősen károsodott F elszín alatti víztestek állapotának bemutatása Víztest jele * Víztest neve Érintett tervezési alegységek M ennyiségi állapot Minőségi állapot pt.2.2 Észak Alföld 2 6, 2 7, 2 8, 2 9, 2 10, 2 11, 2 12, gyenge; oka: vsz. 2 17, 2 18 süllyedés p Duna Tisza köze, de bizonytalan; 2 9, 2 10, 2 12, 2 18, 2 20 oka: vízmérleg p Jászság, Nagykunság 2 8, 2 9, 2 11, 2 18 sp gyenge; oka: vízmérleg, szárazf. Duna Tisza köze 2 9, 2 10, 2 12, 2 18, 2 20 FAVÖKO **, de bizonytalan; sp Jászság, Nagykunság 2 8, 2 9, 2 11, 2 17, 2 18 oka: szárazf. FAVOKÖ * Jelmagyarázat: kt: termálkarszt; pt: porózus termál; p: porózus; sp: sekély porózus ** FAVÖKO: felszín alatti víztől függő ökoszisztéma 3

4 Vízfolyás víztestekre vonatkozó intézkedések: Zagyva alsó: Előkészítés 2015 ig:» vízvisszatartás belvíz érzékeny területeken a belvízelvezető rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással» a belvíz rendszer módosítása a víz visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend szer, Alapintézkedések 2015 ig: Kiegészítő intézkedések 2015 ig:» vízfolyások medrének fenntartása» engedély nélküli vízkivételek megszűntetése, fennmaradásuk engedélyezése» kommunális rendszerbe történő ipari használt és szennyvízbevezetések módja Kiegészítő intézkedések :» települési, illetve üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja vízfolyások esetében» ökológiai és vízminőség védelmi célú vízkormányzás, átvezetések, gravitációs kapcsolatok helyreállítása» szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül» mentett oldali holtmedrekhez, mélyárterekhez kapcsolódó élőhelyek vízpótlása, vízellátása Kiegészítő intézkedések :» vízhasználatok módosítás Intézkedések:» települési, illetve üdülőterületi mederszakaszok rehabilitációja vízfolyások esetében» vízfolyások medrének fenntartása» szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Programban előírtakon felül» kommunális rendszerbe történő ipari használt és szennyvízbevezetések módosítása» vízhasználatok módosítása» ökológiai és vízminőség védelmi célú vízkormányzás, átvezetések, gravitációs kapcsolatok helyreállítása» engedély nélküli vízkivételek megszűntetése, fennmaradásuk engedélyezése» mentett oldali holtmedrekhez, mélyárterekhez kapcsolódó élőhelyek vízpótlása, vízellátása Millér csatorna: Előkészítés 2015 ig:» vízvisszatartás belvíz érzékeny területeken a belvízelvezető rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással 4

5 » duzzasztók üzemeltetésének módosítása az alvízi szempontok illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével Alapintézkedések 2015 ig: Kiegészítő intézkedések 2015 ig:» meder rehabilitáció síkvidéki kis és közepes vízfolyásokon Kiegészítő intézkedések :» a belvíz rendszer módosítása a víz visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarend csökkentése, belvíztározók létesítése) szer, illetve üzemeltetésének módosítása, megcsapolás» szűrőmezők kialakítása Kiegészítő intézkedések :» zsilipek üzemeltetésének módosítása a minimális beavatkozások elve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével Az állapot javítását és fenntartását szolgáló egyéb intézkedések alkalmazása 2015 ig: Intézkedések:» meder rehabilitáció síkvidéki kis és közepes vízfolyásokon» szűrőmezők kialakítása Vízfolyás víztestekre vonatkozó célkitűzései: Víztest neve Kategória Ökológiai Környezeti A célkitűzés Mentességi állapot célkitűzések elérése indokok Zagyva alsó erősen módosított mérsékelt a potenciál elérhető 2027 M1 Millér csatorna erősen módosított mérsékelt a potenciál elérhető 2027 M1 Felszín alatti víztestekre vonatkozó cél kitűzések és mentességek: Víztest Kémiai Környezeti Mennyiségi állapot indok Mentességi Mennyiségi állapot jele állapot célkitűzések pt.2.2 gyenge; oka: vízszintsüllyedés a állapot elérhető 2021 T2 p , de bizonytalan; oka: vízmérleg a állapot elérhető p a állapot elérhető 2027 M1 sp gyenge; oka: vízmérleg, szárazf. a állapot elérhető sp.2.9.2, de bizonytalan; oka: szárazf. a állapot elérhető T2: természeti feltétel / a felszín alatti víz állapot helyreállításának ideje hosszabb M1: műszaki feltétel / jelenleg nem ismert megbízhatóan a víztest állapota, illetve a kedvezőtlen állapot oka 3. Szennyvízcsatorna hálózat Jászalsószentgyörgy község szennyvízcsatorna hálózatát a Jászalsószentgyörgyi Vízmű Kft üzemelteti. A Zagyva/1381 vksz ú vízjogi üzemeltetési engedély szerint a vízilétesítmény célja: a település kommunális jellegű szennyvizeinek összegyűjtése és továbbítása a VCSM ZRt. Szolnok által üzemeltetett regionális szennyvízrendszerre. Csatornahálózat: gerinc és nyomóvezeték fm műanyag, a bekötővezeték fm (1.710 db öszszes bekötés) műanyag. Átemelő: 6 db. 5

6 A Települési Szennyvíz Információs Rendszerben nyilvántartott évre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a település 100% a csatornázott. Az db lakásból 488 db a bekötés nélküli. A évre vonatkozó OSAP statisztikai adatszolgáltatás szerint a csatornával ellátott területen lévő db lakásból 434 db a bekötés nélküli, az előző évhez viszonyítva 58% ról 64% ra növekedett a rákötési arány m 3 /év az elvezett szennyvízmennyiség, az értékesített vízmennyiség 85% a. Tovább kell növelni a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötési arányt az ellátott területen lévő rákötés nélküli 36% os lakásállomány körében. 4. Gázvezeték hálózat A településen a vezetékes gázellátó hálózat a 1995 ben került kiépítésre. A település a Jászsági regionális gázellátó rendszerre van ráfűzve, mely a Jászdózsai átadóállomásról egy nagyközépnyomású 25 bar os gázvezetékkel indul és besenyszögi gázfogadó állomásig tart. A regionális nyomócső átmérője DN 160 acél mely fokozott korrózió védelemmel van ellátva. A település belterületén a 32 es főközlekedési út mellett a 1901 hrsz ú területen egy 25/4 bar os Fiorentini típusú gázfogadó állomás került kiépítésre mely ellátja a település gázhálózatát. A hálózaton két nyomásfokozó került kiépítésre, az egyik az Ady E. úton, a másik a Dózsa Gy. úton. A hálózat vegyes kialakítású kör és ágvezetékes hálózat. A hálózat vezetékei néhány gerincvezeték kivételével, (mely 90 KPE csővel van kiépítve) 63 KPE csövekből épült. A gázvezeték hálózat bővítését a tervezett területfejlesztésekkel összhangban javasoljuk megvalósítani. 5. Elektromos energia hálózat A településen kiépült az elektromos energia hálózat, a helyi igényeket a meglévő rendszer ellátja. Az alábbi ábrák a KSH nyilvántartása szerint mutatják a hálózatra rákötött fogyasztók számának, valamint az energiafogyasztásnak az alakulását az elmúlt években. A település területén elosztva elhelyezkedő 20/0,4kV os transzformátorállomások és a tőlük induló kisfeszültségű elosztóhálózatok a távlati lakossági és intézményi igényeket is kielégítik. Az ipari tevékenységet biztosító területek ellátásának nagyságrendjét a majdan végzett tevékenység ismerete tükrében kell meghatározni. Az ipari és egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshelyi létesítmények megvalósítása több lépcsőben, hosszú időn keresztül történik, így a villamosenergia igény sem ugrásszerű, hanem folyama tekinthető. Szükség esetén 20/0,4kV os transzformátorállomás telepítésével tosnak megoldható. Tűzvédelmi szempontból a villamos vezetékeket legalább 4m magasra kell elhelyezni a tűzoltó gépjárművek közlekedésének biztosítása érdekében. 6