délibáb, füst és pára A szimulákrum mint regény-értelmezési lehetőség
|
|
- Petra Hajduné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XI. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, MÁJUS délibáb, füst és pára A szimulákrum mint regény-értelmezési lehetőség Szerző: Kovács Noémi, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, magyar angol szak, IV. év Témavezetők: Szabó Levente, egyetemi adjunktus, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Selyem Zsuzsa, egyetemi adjunktus, Babeş Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Magyar Irodalomtudományi Tanszék
2 az emberek többsége maga is elhiszi magának, hogy ő ténylegesen és egész valójában az a személy, akinek a világ előtt mutatja magát Az identitás megragadásának problémája rajzolódik ki A kígyó árnyékában, Rakovszky Zsuzsa első regényében. Miközben a beszélő hősnő saját személyiségének elbeszélésére törekszik, újra és újra rákérdez saját önazonosságára, és folyamatosan annak töréseivel szembesül. Önmaga idegenségével küszködik a szubjektum, a hasadás megértésével, amely az önmagát kereső én és társadalmi szerepei között jön létre. Ricoeur 1 ugyanaz és őmagaság fogalmait használva azt mondhatjuk, hogy a regény hőse az azonosság formájának keveredésével szembesül az élettörténetben, az őmagaság és az ugyanaz ellentmondását tapasztalja meg. A kígyó árnyéka tehát a beszélő én reflexióit tükrözi arra a problémára, hogy az időben minduntalan mássá kell válnia. Saját identitás változásának megállíthatatlanságát tekintve az elbeszélő számára az idő szüntelen átmenetként érzékelhető, amelyben nem határozhatóak meg egyértelműen a szubjektum alakulásának fordulópontjai. A megkettőződik az én, az azonosság törésének időbeli határvonala nem húzható meg, nem választható el ilyenképpen a múlt a jelentől. Ezen a ponton szervesen kapcsolódik össze Rakovszky Zsuzsa prózája a költészetével. Parti Nagy Lajos megalvadt időnek nevezi Rakovszky verseit: a sodródó, az elsodort, a kiszolgáltatott vacog»két idő közt«, a»volt«és a»nemsokára«között, s mivel se kilépni, se megállni nem tud, kapaszkodó, semmit markoló mozdulatát mutatja föl állandóként (...) Az egykor mostját, s a mostban minden múltat. Nemcsak az időszemlélet hasonló, A kígyó árnyéka és Rakovszky lírája között tagadhatatlan a kapcsolat mind a témaválasztás, mind pedig a nyelvi megformáltság tekintetében. A regényben egy fiktív önéletrajz íródik meg. Az írás tevékenységét mint alaphelyzetet az első mondat jelenti be: Írtam ezeket én, Ursula Binder, született Ursula Lehman, vénségemnek és nyomorúságomnak napjaiban, az Úrnak 1666-ik esztendejében, igaz lelkiösmeretem szerint elmúlt életemnek, kiváltképp gyermek- és ifjúkoromnak dolgairól. A kritikákban oly sokat idézett mondat határozottan és nagyon pontosan jelöli ki a női önéletírás narrátori pozícióját. Élete végéről visszatekintve egy asszony elmeséli fiatalkori éveinek eseményeit. Ursula Lehman azonban a megírás jelenéről vagy a 1 Ricoeur elválasztja az azonosság két jelentését, megkülönbözteti az ugyanazt az őmagaságtól. Az előbbi egy időben változtathatatlant jelent, az utóbbi pedig egy időben nem rögzített állandóságot. Az ugyanaz és az őmagaság feloldhatatlan ellentétéről beszél éppen az élettörténet és az elbeszélő beszédmód kapcsán., v.ö. Ricoeur,
3 közelmúltról alig tesz említést a szövegben, így nem lehet tudni, kinek a számára vagy milyen céllal készíti feljegyzéseit. Ezért Margócsy István a könyvet kihallgatott magánbeszédnek nevezi, azt állítja, hogy a narrátor önmagával beszél. A kígyó árnyékáról írt kritikájában Radics Viktória azt állítja, hogy a regénykonstrukció inog, a szöveg belső ellentmondásait választja vizsgálata tárgyául. Véleménye szerint az önéletírásnak már az első mondatban felkeltett elvárása ellenére az implikált szerző és narrátor mégsem fogják teljesen fedni egymást. 2 Magyarázat nélkül marad, hogy a német nemzetiségű önéletíró milyen nyelven írja visszaemlékezéseit, ahogyan nem kap választ az olvasó arra a kérdésre sem, miként tanult meg a szerző írniolvasni, hol szerezte műveltségét, magasszintű stíluskészségét. Problematikus ugyanakkor a regényben a század történelmi ideje és a hősnő modern érzékenysége, mindezen ellentmondások azonban rejtve maradnak, látszólag eltűnnek a szövegben. Radics Viktória ezen érvek alapján kijelenti, hogy Rakovszky Zsuzsa...történelmietlenül összemosta a premodern világot, valamint a modern és posztmodern mentalitásokat és diskurzusokat. Historizáló, eklektikus, áltörténelmi konfigurációt alkotott meg. 3 A kritika végén Radics Viktória a Rakovszky-regény értelmezésének lehetőségeként beszél Baudrillard elméletéről, a szimulákrumról, ami nincs referenciális viszonyban a reprezentált dologgal. Ebben az értelemben nem egy századi női lélek jelenik meg a műben, csak annak árnyéka. A szimulákrumként létrejövő narrátor és szereplő, Ursula Lehman alakja saját múltját teremti meg a szövegben. Úgy gondolom, hogy a beszélőnek az időhöz való viszonya következmenyekkel jár a szöveg nyelvi megformálására. Kérdésként tételeződik, hogy milyen módon hozza létre az önazonosságát nem találó szerző a visszaemlékezés időszerkezetét? Vajon milyen értelmezését nyújtja Ursula Lehman az időnek, milyen szemlélet olvasható ki a múlt áttekintéséből, az élet eseményeinek narratív elrendezéséből? Ugyanakkor azt a kérdést is feltenném, hogy miként alakítja a nyelvi megformálást a szimulákrum-fogalom, mint referenciák nélküli konstrukció? A kígyó árnyékában az önazonosság megtalálásának az időhöz való viszonya többszörösen összetett. Az idő kétféle minőségben látható: egyrészt az egyéni életút idejeként, másrészt egy távolabbi perspektívából történelmi időként. A magánélet, a személyes múlt mellett a szöveg a történelmi múltat is tematizálja. Felsorakozik a könyv a 2 Radics, Radics,
4 kortárs magyar irodalom azon történelmi regényei mellé, amelyek a nemzeti nagy elbeszélés hagyományának leépítésére tesznek kísérletet. Hiszen A kígyó árnyékában a történelem csak mintegy elnagyolt díszletként van jelen, hasonlóan például Háy János Dzsigerdilen vagy Darvasi László A könnymutatványosok legendája című művéhez. Rakovszky regényének cselekménye a 16. század végén és a 17. század első évtizedeiben zajlik, de az említésre kerülő háttéreseményekből csak nehezen lehet következtetni a valós történelmi, politikai helyzetre, ugyanakkor az elbeszélő a társadalom ábrázolásában megmarad a német polgárság életénél. A beszélő önmagának feltett belső kérdése - a ki vagyok én? - elválaszthatatlan a külső események zajlásától, s így a női szubjektum kifejeződése nem választható el a történelmi időtől. 4 Nem beszélhetünk például a bűn fogalmáról, amely a cselekménybonyolítás egyik kulcseleme, a század történelmi horizontja nélkül. A bűnnek a keresztény középkor által kimunkált felfogásáról van szó, és természetesen nem csak erről, hiszen a reformáció és ellenreformáció korában jár az olvasó, amikor a felekezetek társadalmi hovatartozást jelentenek, amikor valamely valláshoz tartozni sorsdöntő kérdés. Meg kell jegyeznünk ezen a ponton, hogy a cselekménybonyolításban oly nagy szerepet játszó tűz használata sem ártatlan a kor szemléletének tükrében. 5 Nem tekinthetünk el tehát a szubjektum vizsgálatakor a regény történelmi beágyazottságától, még akkor sem, ha ez díszlet csupán. A szövegben tehát összefügg a személyes múlt a történelmi múlttal, dolgozatomban a személyes múlttal foglalkozom, annak kialakításával. Visszatérve az idő megjelenési formáira, szükségesnek látszik felhívni a figyelmet a nézőpontok elkülönülésére. A szubjektív nézőpont nagyon erősen meghatározza az elbeszélt valóságot: a múltbeli eseményeknek már a történés pillanatában sem egyértelmű az érzékelése, nemhogy később, a visszatekintés, az írás idejében. A jelen és a régmúlt nézőpontjai egymásba épülnek, az érzékelésben a belső idő elválik a külsőtől. Gondot okoz a beszélőnek nemcsak az én megragadhatósága, hanem a megtörténtek felidézése is, ugyanis Ursula Lehman mindvégig bizonytalan marad a valóságos történések és a képzelt dolgok elválasztásában. Így a szöveg ismeretelméleti kérdéseket feszeget, a regény az érzékelés történeteként olvasható. 4 Zsadányi, Ez a tűz a kereszténység tüze, a keresztény középkor tüze a pokol tüze, tisztítótűz, a fanatizmus, az engesztelhetetlenség tüze, az eretnekeket, boszorkányokat megégető máglyák, az autodafék tüze és általában: a világból kirekesztett, elfojtott-elnyomott, démonizált érzékiség tüze. írja Szilágyi Ákos Margócsy Margináliák-jában. 3
5 A tűz mint álarc Ursula Lehman 6 elbeszélésének első lapjain a tűzről elmélkedik, pontosabban a tűz kettős természetéről: Homályosan úgy éreztem, mintha a tűz valamely idegen világból közénk származott, nagy hatalmú lény volna, amely csak tetteti a meghunyászkodást, és bár színleg hajlandó ideig-óráig szolgálni bennünket, fölforralni a levesünket és megsütni a kenyerünket, bármelyik percben mást gondolhat, és kimutathatja igazi természetét. (5., kiemelés tőlem) Előbb a kisgyermekként látott lángok fényére emlékezik, amint azok a kályha rácsain kiszűrődnek, majd közvetlenül ezután egy saját tapasztalatként megélt tűzvész leírásába kezd, amikor a szemem láttára mutatta ki a sárga bestia a foga fehérét. (6.) Itt a tűz tehát nem olyan, amilyenként az emberek nap mint nap felismerik. Megszemélyesítve a tűz kegyetlenül pusztító lény formáját ölti, aki álságosan viselkedik, színlel, s aki elrejti belső természetét, mely bűnös és félelmetes. A tűz egyébként feltűnően sokszor felbukkan a szövegben, többször találkozhat az olvasó égő várossal, máglyatűzzel, gyertyalánggal, vagy akár egy álomban, égő emberi testtel. A kígyó árnyékáról írva Margócsy Isván arról beszél, hogy a tűz a regény világában kétféle vonatkozásban van jelen. Külsőként a város, a történelem, a háborúk eseményeiben, belsőként pedig a szereplők vágyaiban, szenvedélyeiben. 7 Burkoltan épül bele a szövegbe az, hogy a beszélő azonosul a kettősnek látott tűzzel. Említésre kerül ugyanis egy kakas 8, amelytől a Ursula fél, és amelyet ellenségének tart, mert az gyakran támad és üldözőbe veszi a gyereklányt. A kakas elpusztul a tűzvészben. Ursula Lehman az égő állat látványáról számol be, és úgy érzi, a kakas üresen rámeredő tekintete őt vádolja.... a bűntudattól hideglelősen azt gondoltam, (...) talán azt hiszi, mostani szörnyű gyötrelmét is én okoztam valamiképpen. (8.) A hősnő a gyűlölt kakas elpusztításában azonosítja magát a tűzzel. Máskor egy hasonlatban kerül egymás mellé az emberi lélek és a tűz. Ursula Lehman elmondja, hogy gyermekként a levágott nyulat figyelte meg, hogy miként válik az imént még eleven, érző és rettegő lélek egy szempillantás alatt semmivé, mint a 6 A beszélő számos szöveghelyen Orsolyának vagy Orsicskának nevezi magát, dolgozatomban az első mondatban előforduló teljes név német változatát - Ursula Lehman - használom. 7 Margócsy: Különös módon, Rakovszky Zsuzsa regényének világában mintha mindvégig ugyanilyen nagy emésztő tűz logogna, mind kívül, a város, a történelem, a háborúk eseményeiben, mind pedig belül, a szereplők lelkében és viselkedésében: mindenütt, szakadatlanul, állandóan és megmagyarázhatatlanul ég a szenvedély, a vágy, a kívánság, a bűn és a harc tüze, s a lángok forróságától és pusztításától nem található és nem is kereshető sehol menedék. 8 Megjegyezzük, hogy történet szerint a kakas is szerepet játszik, mert amikor a gyermek összemorzsolt kenyeret ad neki, azt az állat barátságosan elfogadja, de ha úgy tartja kedve, továbbra is bosszúsan támad. 4
6 kilobbant láng... (10.) Elborzasztja a beszélőt a halál óriási pusztító ereje, önmaga és az ellobbanó láng hasonlatossága. Pár sorral később Ursula Lehman az írás jelen idejéről kezd beszélni, átvált az öregkorára. Végigtekint bűnös életén, és a halál pillanatának rettenetes voltán gondolkodik, amelyben Isten színe előtt fel kell vállalnia az elkövetett vétkeket. Itt pozitívként mutatja meg a gyors elmúlás lehetőségét:... nagy könnyebbséget jelentene számomra, ha elhihetném, hogy nem kell majd odaállnom (...) a legfőbb bíró ítélőszéke elé, hanem lelkem egy csapásra semmivé válik, mint a szétfoszló tajték vagy az ellobbant láng... (10.) Az élettörténetét író Ursula Lehman gyermekkorának első emlékeivel kezdi elbeszélését. Ámulva figyeli a gyermek a tárgyakat, állatokat, jelenségeket, keresi a dolgok lényegét. Az őt körülvevő világ betölti a képzeletét, így identitása csak közvetlen környezetével és az akkoriban hallott számtalan mesével írható le. Ezekben kiemelkedik a tűz motívuma, amely az önértelmezés kiindulópontjába kerül. Ursula felismerni véli a tűz jellegét saját magában. A tűz kettős természete, rejtőző félelmetes és bűnös ereje Ursula Lehman személyiségének későbbi alakulását jelzi előre. Mi is lett belőlem, s mi sorsra jutottam Ursula Lehman életének minden külső eseménye úgy rendeződik bele a retrospektív elbeszélésbe, hogy az olvasó előbb a bekövetkezendők előjeleiről értesül, majd a tulajdonképpeni történésről, azután pedig annak a hősnő lelkére tett hatásairól. Az előre- és visszautalások az élet bűnnel terhes fordulataira mindvégig feszültséggel telítik a szöveget, de ennek a következménye az is, hogy a cselekmény mozzanatai beleolvadnak a visszaemlékezés reflexióiba. Többek között ezért nevezhető lírainak a regény nyelve: az akció dinamikája feloldódik a narratívumban. Az az első eset, hogy Ursula Lehman rákérdez saját identitására, amikor gyermekként anyja hűvös magatartását tapasztalja. Gyöngédségre, becézgetésre vágyik, s mivel nem teljesül a vágya, arra gondol, hogy talán a mostohája az, akit eddig édesanyjának gondolt. Kétségbe esik, amikor megtudja: a városban azt beszélik, hogy a rendes időnél hamarabb született, így anyját erkölcstelenséggel rágalmazzák, következésképpen az apa bizonyul mostohaapának. Élete végéig megmarad Ursulában a kétely, hogy valódi lánya-e vajon apjának, vagy sem:... azon kezdtem el tépelődni, ki is 5
7 vagyok hát én valójában, s hogy megtudom-e még valaha az életben bizonyosan, kinek a leánya vagyok hát, ha nem az övé? (82.) Ursula élete a továbbiakban úgy alakul, hogy mindig csak egymásra rakódnak az újabb elrejtett okok és szándékok, a színlelt valóság és a belső titkok feszültsége soha nem oldódik fel. Az anya, akit Ursula és az apa kénytelen magára hagyni, a városban kitörő pestis áldozatává válik. Nemsokára az apa feleségül vesz egy fiatal nőt, aki nemcsak ugyanazt a nevet (Orsolya) viseli, mint a lánya, de akivel egyforma idősek is. Miután a leány Ursula megmenekül egy rátámadó katona erőszakos közeledésétől, szerelemre lobban egy Miklós nevű ifjú iránt, akitől teherbe esik. Ettől kezdve állapotának elrejtésére kényszerül. Hogy Ursula elkerülje a társadalom büntetését, a család elköltözik, és az út bonyodalmai során a mostoha elpusztul. Az új városba érkezve apa és lánya úgy tesznek, mintha férj és feleség lennének, s az elkövetkező években folyton a leleplezéstől rettegnek. Az igazság felszínre kerülésétől való félelem az, ami miatt később egy gyilkossággal tetézik eddigi bűneiket. A visszaemlékezés szerint az apa többször közösül a lányával (vagyis az ál-feleségével). Titkok rontják meg a kettejük viszonyát is, életük a megnemértés feszültségével terhes, hosszú időn keresztül hallgatnak, és gyűlölik egymást a hallgatásukért. Végül Ursula megszökik, és az ezt követő éveiről már csak egy-egy szóban tesz említést. Ursula Lehman az események sodrásában folyamatosan szerep(ek)et kell játsszon, arra kényszerül, hogy kilétét elrejtse a város, az emberek vádoló tekintete elől. A narrátor az elbeszélés során mindannyiszor distancírozza magát korábbi szerepeitől, szembesül azzal, hogy a helyzetek egyikében sem volt azonos önmagával. Míg társadalmi szerepeit le tudja írni, ezekben meg tudja fogalmazni (színlelő) énjét, akivel nem azonosul, addig valódi identitását nem sikerül megragadnia. Ez jelenti a legnagyobb problémát a beszélő én számára. Hozzátenném, hogy a szövegben megképződő ént nem kívánom pszichoanalítikus szempontok szerint vizsgálni, bár kétségtelen, hogy kínálja magát a szöveg egy freudi vagy lacani értelmezésre. Reflexiókkal tűzdeli tele a szöveget az elbeszélő, a cselekmény különböző pontjain meghasadt személyiségére hívja fel a figyelmet. A másság tapasztalatának egyik leghangsúlyosabb formája az, amikor mostohája temetésén a hősnő a sírkő feliratára pillant. Ekkor a másik nő lép az én helyébe, a szerepek felcserélődnek: az apa lánya az apa feleségévé válik, halott mostohája szerepét kell magára öltenie. A név Ursula Lehman 6
8 teszi ezt lehetővé, melynek jelentése már nem egyértelmű. Idézzük: [a sír] fölé az én nevemet vésték, (...) mint kígyó a levedlett bőrét, otthagytam addigi mivoltomat, hogy egy halott bőrébe bújjak, s az ő életét éljem tovább, mint azok a hazajáró lelkek, akik eleven testben keresnek új lakhelyet maguknak, csak éppen énnekem a magam testében kellett életre támasztanom a holtat, s abban kellett egy idegen léleknek és emlékezetnek helyet szorítanom a magamé mellett... ( ) A mássá válás a nyelvi megformálásban is mássá válik. Hasonlattal él az elbeszélő: kígyóval és hazajáró lélekkel helyettesíti önmagát, egy állat és egy szellem viselkedése helyettesíti a szereplő tettét. A valóságosan megélt helyzetet képekkel cseréli fel a narrációban az elbeszélő. A későbbiekben még visszatérünk a hasonlatok funkciójára. A referencia-illúzió felkeltése A kialakuló egységes személyiség hiányát Zsadányi Edit úgy értelmezi, hogy az a kifejezhetetlen női másságot reprezentálja. Zsadányi Edit szerint Rakovszky regénye egyszerre jeleníti meg a centrális és decentrális szubjektumot. Az identitásra való állandó rákérdezés arra készteti az olvasót, hogy feltételezzen egy rögzített, centrális szubjektivitást. A kérdésre azonban nem tud egyértelmű választ adni a szöveg, így folytonos elmozdulásban levő, decentrált szubjektum képződik meg. Zsadányi Edit a női önértelmezés alakzatait vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy [az erőteljesen érzékelhető] törés okozta üres helyeken a narratívaként nem elmondható, elbeszélhetetlen női másság hiányként tud megfogalmazódni. 9 Radics Viktória következtetése szerint A kígyó árnyékában a szubjektum szimulákrum, önmaga helyett áll. Baudrillard szimulákruma az a valóság, amely helyettesítő funkcióként működik, s ami elleplezi, hogy nincs semmiféle referenciális kapcsolatban a helyettesített jelölttel. Alkalmazva a szimuláció működését Zsadányi Edit fenti gondolatára azt mondhatjuk tehát, hogy Ursula Lehman úgy tesz, mintha egy stabil elbeszélői pozícióból szólalna meg, és mondaná végig fiatal éveinek eseményeit, és úgy tesz, mint aki eltávolodik egykori és jelenbeli önmagától. Amíg az identitás problémája gazdagon reflektált a szövegben, addig az elbeszélő időhöz való viszonya csak elvétve fogalmazódik meg: ilyenkor olybá tűnt előttem, mintha az idő csak odalent, a téren folytatná szokott útját, benn a ház falai között azonban moccanatlanul állna, megfosztva azon képességétől, hogy 9 Zsadányi, i.m.,
9 változásokat idézzen elő a dolgokban, hacsak azon romboló munkáját nem számítom, amelyet apámon s énrajtam vitt véghez azon tizenhét esztendő alatt, amelyet e házban töltöttem. (275.) Hasztalan kutatok emlékezetemben útjelzők és fogódzók, egynéhány jelentősebb esemény után, amelyek, mint folyóvízből egy-egy testesebb szikla, kiütköznének e színtelen, egybefüggő áradatból. (425.) Ursula Lehman az időről feljegyzett gondolataiban a belső és külső idő különbözőségéről számol be. Úgy beszél itt az időről, mint egyfajta örök állandóságról, mely nem múlik el, és amely nem változik meg. Ricoeur az állandóság és az őmagaság kapcsán a következőket mondja:...hogyan maradhatna az én a lehető leghasonlóbb önmagához, hacsak nem úgy, hogy van benne valami szilárd mag, amely mindenféle időbeli változástól mentes. Viszont egész emberi tapasztalatunk az ellen szól Néha úgy tűnt föl előttem, mintha kétfelé vált volna bennem ama külső személy, aki a világ szemében, s ama másik, aki kettéhasadás következtében a körülöttem zajló emberi életek szövedékéből kihullottam s magamban állóvá, előzmény és folytatás nélkülivé, súlytalanná váltam volna, mint a szélben úszó ökörnyál, vagy mint a kísértet, melynek ködből való testén a valóságos emberek oly könnyedén haladnak át, mintha nem volna más ott, csak üres levegő. (388., kiemelés tőlem) Az érzések és gondolatok víziószerű ábrázolását az érzékelés bizonytalansága teszi lehetővé a beszélő én számára. Ursula Lehman beleépíti beszédmódjába érzékelésének szubjektivitását, és ezzel együtt megkérdőjelezi a mondottak valóságértékét. A szubjektum önmagát előzmény és folytatás nélkülinek látja, akinek semmilyen közvetlen kapcsolata nincs a reális világgal. Nem azt mondja el Ursula, hogy tulajdonképpen mit gondol önmagáról, csak helyettesíti ezt egy álomszerűen érzékelt látomással. A grammatikai szerkezet minthá -i és a hasonlatok sora egymásba fordítja át személyiséget és a kettéválás vizuális képét. Működésbe lép a szimulákrum, az olvasó a mondat végére érve az üres levegőt a beszélővel azonosítja. A összemosás a mondat felépítésén múlik, a minthá -kon, ugyanis az első két mintha esetében a hasonlított (a személyiség) csak néha tűnik olyannak, amilyennek a hasonlításban látszik, ezzel szemben az utolsó három esetben mindig érvényes a hasonlat. Azaz az első két helyzetben a személyiség nem mindig ilyennek tűnik fel, néha másnak: a hasonlóság nem érvényes az idő bármely pillanatában. Ellenpéldaként az utolsó három helyzetből csak egyet említve: a súlytalanság mindig hasonló a szélben úszó ökörnyállal. 10 Ricoeur, 16. 8
10 Ilyenképpen működik tehát a regény nyelve, észrevétlenül, akadálymentesen egymásba íródik a személyiség üres helyének azonosítása és a hiány látvánnyal való helyettesítése. Összefoglalás A szereplőben a bűnösség érzése már akkor megszületik, amikor még gyermek, amikor még semmi rosszat nem tesz, csak passzívan figyeli a környező világot. Figyelmét a dolgok, személyek, vagy éppen a tűz kettős természete ragadja meg, azt veszi észre, és később is azt tartja érdemesnek lejegyezni, ami a világban színlelés, titkolózás. A cselekmény előrehaladásával együtt kiderül, hogy ez lesz Ursula életének mindvégig visszatérő eleme. Így a beszélő az olvasóban a folyamatosság érzését erősíti, a cselekmény különböző pontjain kiütközik a másság, annak ellenére, hogy a másság mibenléte megragadhatatlan marad. A koncepció, ahogyan áttekinti a múltat (a személyes múltját), azt sugallja, hogy folyamatosságában szemléli az időt, mint olyasmit, ami nem múlik. Ezt erősíti az a néhány szöveghely is, amikor nyiltan reflektál saját időtapasztalatára. Mindvégig ugyanazt a hasadást fogalmazza meg önmagában a beszélő, öregségében is az önazonosság kérdését teszi fel, ahogyan fiatalkorában, tehát alapvető problémájában nem szakad el a múlttól. A ki vagyok én? kérdésre nem tud választ adni, csak egyetlen esetben határozza meg egy valóban határozott gesztussal saját személyiségét, amikor az első mondatban kijelenti, hogy Ursula Lehman a szöveg szerzője. Ezzel a hiányzó identitás helyett a múlt elbeszélését, az önéletírást kínálja. Az önéletírásban az elbeszélés jelene a múlton keresztül válik értelmezhetővé, a múlt ugyanakkor mindig az elkerülhetetlen és feloldhatatlan ellentét megtapasztalása a ricoeuri ugyanaz és őmagaság között. Ennek feszültsége nem oldódik fel, és a jelen pillanatában is tart. Ursula Lehman narratívába rendezi, történetté alakítja életének eseményeit, a gyermekkor emlékeitől kezdve az írás jelenéig egy lineáris időszerkezetet épít fel. Rakovszky művében a későbbiek felől újraértelmezett múlt jelenik meg, a szöveg úgy tesz, mintha az idő áttekinthető lenne, mérhető, elbeszélhető. Következésképpen a regény úgy tesz, mintha átfogó képet adna az átélt időről, eközben azonban éppen az idő megragadásával való konfliktus ütközik ki: az időhöz való viszony Baudrillard 9
11 szimulákrum terminusával határozható meg. Pontosabban fogalmazva a nagy elbeszélés mint konstrukció szimulákrum az időnek a szövegben megjelenő felfogásához képest. Az emlékirat szimulákrum-voltára tett önreflexióként olvasható az utolsó lapokon felbukkanó néhány sor, amikor a hősnő az írás jelenében beszél elkészült írásáról: Néha már nem tudom én magam sem, csakugyan megestek-e mindezek énvelem, vagy az egész csak puszta képzelődés, amelyet álmatlan éjszakáimon koholtam, mert mostanság újra álmatlanság gyötör, hogy könnyebben elmúlassam a virradatig hátralevő néhány órát. Ha azonban e teleírt papirosokra pillantok, még ha tudom is, hogy az én kezem rótta teli őket, visszatér belém a bizonyosság, hogy mindez megtörtént csakugyan, s nemcsak álmatlan elmém képzelgése az egész, délibáb, füst és pára... (462.) Ursula Lehman a papírok materiális jelenléte miatt hiszi el, hogy igaz volt mindaz, ami benne írva van. Mindeközben pedig tudja, hogy saját elméjének szüleménye az írás, hiszen ő a szerzőjük. Mégis jobban bízik a már leírtak hitelességében, mint saját érzékelésében és ítélőképességében. Valami olyan biztosítja itt a referenciát, ami a hétköznapi életben a legkevésbé az - egy regényt, egy széphistóriát mindig fikciónak tekintünk). Következésképpen Rakovszky Zsuzsa regényében az időhöz való viszony vizsgálata során a műfaji konstrukció szimulákrumnak bizonyul, sőt a szimulákrum referenciahiányának elleplezésére a szöveg kihasználva egy elbeszélt jelenet, de sokkal inkább nyelvi megformáltság lehetőségét reflektál is. 10
12 Felhasznált irodalom: 1. Jean BAUDRILLARD, A szimulákrum elsőbbsége, ford. GÁNGÓ Gábor = Testes könyv, I., szerk. FOGARASI György, ODORICS Ferenc, Szeged, Ictus Kiadó, JATE Irodalomelméleti Csoport, 1997, MARGÓCSY István, Margináliák Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka, 2000, 2002/9. _2.htm, máj PARTI NAGY Lajos, Névszón ige. Rakovszky Zsuzsa verseiről, Jelenkor, 1989/1. _3.htm, máj RADICS Viktória DOBOSS Gyula, Két bírálat egy könyvről, Holmi, 2002/12., old. 5. Paul RICOEUR, A narratív azonosság, ford. SEREGI Tamás = Narratívák 5., szerk. THOMKA Beáta, Budapest, Kijárat Kiadó, 2001, UNGVÁRI Tamás, A regény és az idő, h.n., Maecenas, ZSADÁNYI Edit, Az önértelmezés alakzatai kortárs írónők műveiben = A magyar irodalom történetei 1919-től napjainkig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007,
és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,
Íróportré 115 RAKOVSZKY ZSUZSA Szeretni való ez jut eszembe, és hiába nem akarom személyessé tenni az írást, de azzá lesz Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) szövegei miatt. A hazai recepcióban is megfigyelhetõ,
RészletesebbenAz apa állandó metamorfózisa
Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,
RészletesebbenA vágy titokzatos tárgya
Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
Részletesebbenválni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába
2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén
RészletesebbenGazdagrét Prédikáció 2012.09.09.
Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,
RészletesebbenÚjjászületés - Beleszületni Isten családjába
Kenneth E. Hagin Nem az a fontos, hogy melyik gyülekezetbe tartozol, hanem az, hogy melyik családba. Jézus azt tanította, hogy az embernek újjá kell születnie. A következő állítások Jézus szájából származnak:
Részletesebbenszövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző
Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából
RészletesebbenXVI. József Attila (2.)
XVI. József Attila (2.) 1. Mit nevezünk komplex képnek? 2. Mi a szerpentin-példázat lényege? 3. Mi jellemzi az önmegszólító verstípust? 4. Mi jellemzi az időszembesítő verstípust? 5. Milyen lírai műfajokkal
RészletesebbenEz a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos
Bevezetés Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos élményem eredményeként született. Nem egy olyan személy túlfûtött képzeletének vagy ábrándozásának terméke, aki valami jobb után vágyódik,
RészletesebbenAGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI
AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI A természettudósok számára az agresszió egy sok energiát igénylő, magas feszültség szintű, cselekvésben kifejeződő biológiai jelenség. Ezzel szemben
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
Részletesebben21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenVérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el
Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2
RészletesebbenEgy pályázat ürügyén
BÁRDOS JÓZSEF Egy pályázat ürügyén Holle anyó a szorgalmas lányt aranyesõvel jutalmazta, a lustát szurokkal büntette. Vajon igaza volt? Vagy tehetett volna másképp? Kell-e büntetni és jutalmazni? Ha igen,
Részletesebben2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!
2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenDániel könyve. Világtörténelem dióhéjban
Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm
RészletesebbenA hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében
G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum
RészletesebbenOTTHONOS OTTHONTALANSÁG
SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenDénes Zsófia. Úgy ahogy volt és
Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
Részletesebbena Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez
A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenA célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet
A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenBiográfia-autobiográfia Önéletrajz-elemzés egy gyakorlati példán keresztül: Montágh Imre két életrajza
Biográfia-autobiográfia Önéletrajz-elemzés egy gyakorlati példán keresztül: Montágh Imre két életrajza Pénzes Dávid ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiatörténeti Program A hétköznapok története
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenFejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.
RészletesebbenVarga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
Részletesebben1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri
1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria
RészletesebbenKérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:
Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.
RészletesebbenAz Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva
RészletesebbenGazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem
Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
RészletesebbenA Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos
RészletesebbenAZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM
AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM "Vágyad éppúgy helyreállítja az igazságot, ahogy az igazság elvesztése is egy vágyadnak volt köszönhető. A csodák tanítása, Törzsszöveg, 20. VIII. 1.2. A. Amikor arra gondolok:
RészletesebbenAz aratás és az aratók
12. tanulmány Az aratás és az aratók március 15 21. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 9:36-38; Lukács 15; 24:4-53; János 1:40-46; 4:28-30; Apostolok cselekedeti 1:6-8 Abban dicsőíttetik meg az
RészletesebbenCSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,
CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj
RészletesebbenBelső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!
Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve
RészletesebbenISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN
ISTENNELA FÉLELEMBEN ÉS A SZOMORÚSÁGBAN (olvasmány, egyházi iskolában ajánlott téma) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (91. Zsoltár) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin
RészletesebbenDr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
RészletesebbenKORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!
KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.
RészletesebbenA kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga
A kvantum impulzus és a téridő mátrix hétköznapjaink a kvantum fizika nyelvén A 2015 október 8-i könyv bemutató előadás teljes anyaga Kiss Zoltán J Azoknak, akik nem tudtak eljönni és azoknak is szeretettel
RészletesebbenS TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenSzövegek típusa: elbeszélő, mese Szövegek olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepes, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam.
Címek: A róka és a tigris, A sajtot osztó róka Forrás: Első meséskönyvem. Móra Könyvkiadó, 1969. és http://www.freeweb.hu/verslista/rokafi/magyarmese1.htm Szövegek típusa: elbeszélő, mese Szövegek olvashatósága:
RészletesebbenKi és miért Ítélte Jézust halálra?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát
RészletesebbenBiztos, hogy a narratíva közös téma?
VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenA gyógypedagógia alkonya
Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá
RészletesebbenA LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással
RészletesebbenA Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi
RészletesebbenMint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben
Kelemen Emese Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben Tóth Krisztina: Pixel. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2011 Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a pixel jelentése elemi képpont, amelyek
RészletesebbenHazám tudósi, könyvet nagy nevének!
Hazám tudósi, könyvet nagy nevének! Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai Szerkesztette: Cieger András MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Országos Széchényi Könyvtár Universitas Könyvkiadó
RészletesebbenA szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában
Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
RészletesebbenKÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!
KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások
RészletesebbenA fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
RészletesebbenOLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.
OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenBÁNTALMAZÁS PROTOKOLL
BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenValódi céljaim megtalálása
Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.
RészletesebbenKét novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)
Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból
RészletesebbenMarx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
RészletesebbenA hömpölgyő elmúlás immár testközelben?
KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,
RészletesebbenEsettanulmány. Harmadik nyilvános csatornázás. (Öreg és Margaréta. 2008 nov. 28.)
Esettanulmány. Harmadik nyilvános csatornázás. (Öreg és Margaréta. 2008 nov. 28.) Margaréta fogpanaszaira sejtemlékezet tisztító energiákat kértem. (A jobb felső 7-es gyökeréből sugárzik a fájdalom a fülébe,
RészletesebbenJézus az ég és a föld Teremtője
1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté
RészletesebbenA pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:
RészletesebbenHASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!
HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította
RészletesebbenThimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
RészletesebbenTanítványok képzése hasonlatokkal
2. tanulmány Tanítványok képzése hasonlatokkal január 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 12:1-7; Ézsaiás 28:24-28; Máté 7:24-27; 13:1-30; Lukács 20:9-19 Mindezeket példázatokban mondá Jézus
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
RészletesebbenAz önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)
SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira
RészletesebbenAz Istentől származó élet
Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ
RészletesebbenHÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség
HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok
RészletesebbenA kígyó bennünk lakik?
Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKV0101-L MAGYARORSZÁG KULTÚRÁJA A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Agárdi Péter egyetemi tanár A kígyó bennünk lakik? Gondolatok Rakovszky
RészletesebbenA SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA
RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és
RészletesebbenA gyermek, aki sosem voltam
A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány
RészletesebbenVerseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL
7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi
RészletesebbenAz európai időszemlélet változása és értelmezése
MACZÁK NÓRA Az európai időszemlélet változása és értelmezése Toronyórák, karórák, templomharangok szabdalják az éveket hónapokra, a hónapokat napokra, a napokat órákra, az órákat másodpercekre. Az idő
RészletesebbenTételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014
Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.
RészletesebbenA Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.
2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
Részletesebben,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)
Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben
RészletesebbenRakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Informatikus könyvtáros KL szak Magyarország kultúrája a XXI. század elején Agárdi Péter egyetemi tanár Rakovszky Zsuzsa: A kígyó
RészletesebbenCristiane Hourticq gondolatai a tisztítótűzről
Cristiane Hourticq gondolatai a tisztítótűzről A rend elnevezése: A Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek Megélhető-e ma ez a név és ez a karizma? Meg tudjuk-e ezt érteni? A purgatoire szót a
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz
Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van
RészletesebbenTanár, diák törvények
GÁLIK PÉTER DIÁK MURPHY, avagy a problémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezdetével 4. rész Tanár, diák törvények A diák A LÉNYEG SZUBLIMÁCIÓS TÖRVÉNYE A tanár által elmondott anyagból a diák mindig
RészletesebbenK É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus
K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
Részletesebben