A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TALAJINFORMÁCIÓS ÉS MONITORING MUNKÁK TAPASZTALATAI
|
|
- Márton Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TALAJINFORMÁCIÓS ÉS MONITORING MUNKÁK TAPASZTALATAI Flachner Zsuzsanna 1, Farkas Csilla 2, Pásztor László 3, Szabó József 4 Összefoglalás A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nevet viselő koncepció-terv keretében a Tisza mentén megvalósítandó tározók területén és környezetükben fontos követelmény a talaj vízháztartásának jellemzése és a tájgazdálkodás feltételeinek talajtani szempontú értékelése, valamint a talaj nedvességforgalmának, a talajvízmérleg elemeinek, a talajkészletek térbeli helyzetének térségi szintű jellemzése és a talajállapot időbeni változásainak nyomonkövetése. Az 1: es léptékű Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszert terepi mintavételezésre alapozott reambulációja után alkalmasnak tartjuk a tározók talajtakarójának megfelelő felbontásban történő kvantitatív és kvalitatív jellemzésére, megfelelő hátteret szolgáltatván olyan vizsgálatok elvégzéséhez, amelyekben a talaj víz- és anyagforgalmában az elárasztás következtében végbemenő változásokat elemeznénk. A térbeli adatbázissal párhuzamosan nagyléptékű talajtani monitoring-rendszer kiépítését tervezzük a tározók környezetében a talajtani folyamatok nyomon követésére és a vízborítás időbeli és szintbeli változásainak függvényében történő értékelésére. A kutatás eredményeként mérésekre és a talaj víz- és anyagforgalmát szimuláló dinamikus modellek térbeli kiterjesztésére alapozva lehetőség nyílik az ökológiai rendszerek vízforgalmának jellemzésére. Bevezetés Az utóbbi években a Tisza-vidék meghatározó vízügyi eseménye az árhullámok szintjének erőteljes növekedése volt. Az árvízszintek emelkedését a szabályozások megkezdése előtt előre jelezték a szakemberek: az okot a töltések építésével összeszorított ártérben jelölték meg. A tapasztalatok alátámasztani látszottak ezt az elképzelést (Nagy- Schweitzer-Alföldi 2001). Az és évi árvizek tetőzései azonban minden előző rekordot jelentősen megdöntöttek, és olyan új helyzetet teremtettek a Tisza mentén, melyben a védekezés hagyományos formája, a töltések állandó emelése nem elégséges, sőt nem is lehetséges (Gábris et al. 2002). Égető szükségszerűséggé vált a szabályozás alapelveinek újragondolása, a kialakult helyzethez igazítása, átalakítása: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT; A VTT kapcsán végzett tervező munkák arra az eredményre vezettek, hogy a Tisza rendkívüli árvizeinek károkozás nélküli levezetésére a legalkalmasabb megoldás a hazai ártéren megvalósítható olyan tározásos árapasztó-rendszer, amelyet a Körösökön és Berettyón évek óta sikerrel alkalmaznak (Szlávik 1998). Ez a megfelelő helyeken a töltésbe építendő nagyméretű zsilipekkel csapolja meg az árhullámok csúcsait, és az árvizeket síkvidéki tározókban tartja vissza az árhullám levonulásáig. Az árapasztás műtárgyait, a folyó megcsapolását úgy tervezték, hogy a tározókba minden olyan árhullámból levezethető a víz, amelynek szintje a partokat meghaladja. A tervezők rendszeres vízkivezetést javasolnak a tájhasználat-váltás támogatására. Miután több tározó térségében - például a Bodrogközben - 1 tudományos munkatárs 2 PhD, tudományos főmunkatárs 3 PhD, tudományos főmunkatárs 4 PhD, tudományos főmunkatárs, laborvezető Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet GIS Labor MTA TAKI GIS Lab, 1022 Budapest Herman Ottó út 15.; gislab@rissac.hu 1
2 minden évben napon át kialakulnak ártéri terepszintet meghaladó vízszintek, a rendszeres vízpótlás nagyon is reális. A Tisza völgy ár- és belvízi biztonságának növelése, illetve a tájhasználat-váltásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében, a VTT keretében a Tisza mentén megvalósítandó tározók területén és környezetükben fontos követelmény a talaj vízháztartásának jellemzése és a tájgazdálkodás feltételeinek talajtani szempontú értékelése, valamint a talaj nedvességforgalmának, a talajvízmérleg elemeinek, a talajkészletek térbeli helyzetének térségi szintű jellemzése és a talajállapot időbeni változásainak nyomonkövetése. Az 1: es méretarányú Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat - a mindmáig egyetlen, az országot teljes egészében lefedő ilyen jellegű nagyléptékű térképsorozat - területi, pontszerű és mélységi jellegű adatokat tartalmaz (Kreybig 1937). A talajfoltjai egyrészt területhasználati kategóriákat képviselnek (erdő, település, vizenyős területek stb.), másrészt a mezőgazdaságilag hasznosítható területekre talajfizikai, talajkémiai és a termőrétegre vonatkozó információkat nyújtanak. Mivel ezen felszínborítási kategóriák csakúgy mint a talajtulajdonságok a földrajzi hatások eredőjeként alakulnak ki, a Kreybig-féle térképek foltjai a sokak által oly gyakran keresett, földrajzi mintázatot szolgáltatják térségi szinten. Minden egyes talajfolthoz egy reprezentatív talajszelvény tartozik, amely az adott foltra jellemző tulajdonságokkal bír. A folton belül előforduló eltérő szelvények a mikrokörnyezetük talajait jellemzik. A talajszelvény adatok, melyek tartalmazzák a talajfizikai és talajkémiai paramétereket és a talaj tápanyagtartalmát, részben a szelvény egészére, részben a genetikai talajszintekre vonatkoznak. 1. ábra A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTiR) építése a Bodrogközben 2
3 A Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti Térképsorozat térinformatikai adaptációja és reambulációja alapján fejlesztett Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTiR) kidolgozása 1998-ban kezdődött meg az MTA TAKI GIS Laborjában (Szabó et al. 2000a). A külső forrásokból csak elenyésző mértékben finanszírozott -mostanra már nem is annyira kísérleti jellegű- projekt a meglévő és különböző helyeken hozzáférhető, eltérő feldolgozottságú és léptékű talajtani adatok térinformatikai adaptációjára és az adatok integrációjára törekszik. Az 1: es méretarányú felvételezések eredményeinek feldolgozása alapján kialakított, a mai kor követelményeit kielégítő, korszerű térinformatikai rendszer a digitális modellezés eszközeivel térségi szintű kérdések tudományos és gyakorlati vizsgálatát, tájegységek talajtakarójának kvantitatív és kvalitatív jellemzését teszik lehetővé, földrajzi kistájak, települési társulások, kistérségek, illetve nagygazdaságok földhasználattal kapcsolatos döntéseinek támogatása révén (Szabó et al 2000b). 2. ábra A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer terepi térinformatikával támogatott reambulációja a Bodrogközben Az archív adatokból építkező térbeli talajinformációs rendszer aktualizálását és finomítását több lépésben végezzük, illetve tervezzük elvégezni. Az elsődleges reambuláció a 3
4 térinformatikai feldolgozása során történik [geometriai és a tematikus illesztések, a (részlegesen) hiányzó (akár geometriai, akár tematikus) adatok térinformatikai és/vagy statisztikai alapú pótlása, a mai viszonyok és/vagy ismeretek alapján új határvonalak meghúzása, illetve kontúrvonalak megszüntetése, foltok összevonása (Pásztor et al 2001; Szabó et al 2001)]. A másodlagos (szó szerinti) reambulációt terepbejárással, illetve referenciaszelvények felkeresésével és megmintázásával hajtuk végre, amihez a terepi térinformatika eszköztára tökéletes hátteret biztosít. A kéziszámítógépeken a talajtani és topográfiai információk, illetve a szintén az ezen eszközökhöz csatlakoztatott GPS vevők együttesen könnyen kivitelezhetővé teszik mind a navigációs, mind az adatgyűjtési feladatokat (Szabó et al. 2002). A referencia szelvények, illetve előre kijelölt mintavételi helyek felkereshetők, illetve a real-time módban rendelkezésre álló térbeli adatok és a terepi valóság egybevetésével revideálhatók, áthelyezhetők. Szintén ezen információk adnak lehetőséget a térbeli kiterjeszthetőség vizsgálatára, egyben a térbeli alapadatok reambulálására, illetve a levont tanulságok alapján monitoring pontok kijelölésére. A talajfelszínre érkező víz viselkedését, a beszivárgás, az elfolyás és a felszíni erózió mértékét a talaj fizikai és hidrofizikai tulajdonságai nagymértékben befolyásolják. A tározók területén megvalósuló vízkormányzás matematikai modellezése céljából elengedhetetlen a víztározók talajtakarójának jellemzése, valamint a talajtulajdonságok számszerűsítése. A talajba történő vízbeszivárgás, illetve a talajok nedvességforgalma a rétegzett, telítetlen talajban végbemenő, egydimenziós vízmozgást modellező Richard s-féle parciális differenciálegyenlettel írható le, mely a Darcy-egyenlet és a kontinuitás-egyenlet kombinációjából vezethető le (Kabat et al., 1995). A Richard s egyenlet megoldása numerikus módszerrel történik. Ehhez a talaj hidraulikus viselkedését leíró két talajhidrológiai függvény, a víztartó-görbe (pf-görbe) és a vízvezetőképesség-függvény ismerete szükséges. A pf-görbe azt mutatja meg, hogy mennyi vizet képes a talaj visszatartani különböző nagyságú szívóerőkkel szemben. A hidraulikus vezetőképesség-függvény a talaj nedvességtartalma és vízvezető-képessége közötti összefüggést írja le. A vízvezetőképesség-függvényt a szívóerőn keresztül is ki lehet fejezni. A talajhidrológiai függvények alakját alapvetően meghatározza a pórustér geometriája valamint a pórusméret-eloszlás. A hazai talajtani gyakorlatban a Stefanovits által ismertetett felosztást (Stefanovits, 1992) használjuk a pórusmérettartományok kijelölésére, mely az előzőhöz hasonlóan vízgazdálkodási elemekre vezethető vissza. Eszerint a pórusok méreteik alapján 4 csoportba oszthatók. A két talajhidrológiai függvény alakja a nagy szívóerők (kis nedvességtartalmak) tartományában elsősorban a mikropórusok mennyiségétől és geometriájától, tehát a talaj mechanikai összetételétől és szervesanyag-tartalmától függ. A kis szívóerő-tartományban a talajhidrológiai függvényeket nagy mértékben meghatározza a talaj szerkezete, amit a becslési eljárásokban általában a térfogattömeg-értékkel jellemeznek. A talajhidrológiai függvények számszerűen jellemzik a talajt mint vízrezervoárt, tehát meghatározzák, hogy az adott talajnedvesség-állapot mellett mennyi víz szivárog be a talajba, mennyi víz tud raktározódni egy adott talajrétegben illetve hogy adott feltételek mellett mennyi idő múlva telítődik a talaj egy adott mélységig. Ezért, a tározókban végbemenő vízmozgás matematikai leírásához szükséges a víztartó-görbe és a vízvezetőképességfüggvény ismerete. A talaj, mint vízrezervoár kulcsszerepet tölthet be a szélsőséges időjárási helyzetek káros következményeinek tompításában, a vízhiányos és vízbőséges időszakok vízháztartásának kiegyenlítésében. Eme kiegyenlítő szerep minél hatékonyabb betöltése érdekében biztosítani kellene a fenntartható, szerkezetmegőrző talajhasználatot. A talaj vízháztartás-szabályozó funkcióját minél jobban elősegítő tájgazdálkodási rendszer kiépítésének előfeltétele a talajoknak a vizsgálati hely léptékében releváns számú mintavétel alapján történő állapotfelmérése a tározók területén és azok környezetében, valamint egy megfelelő 4
5 megfigyelő-hálózat kiépítése és üzemeltetése, csakúgy mint a vízborítás következtében végbemenő folyamatok hatásának meghatározásához, a talajtulajdonságok térbeli és időbeli változásának jellemzéséhez. A kiépítendő talaj monitoring rendszerre alapozva a megváltozott vízforgalom következtében várhatóan létrejövő talajtani és talajökológiai változásokat, folyamatokat lehetséges pontosan nyomon követni és értékelni (a vízborítás időbeli és szintbeli változásainak függvényében). A talaj monitoring rendszer kidolgozásánál talajtani szempontból a vízháztartás szabályozásával kapcsolatos megfontolások valamint a környezetés értékvédelem érdekei a legfontosabbak Anyag és módszer júniusában a Bodrogközben tervezett tározók területén terepi talajtani felvételezési munkálatokat végeztünk többszörös céllal: (i) a DKTiR másodlagos (terepi) reambulációja, (ii) a tározók területének talajtani felmérése, különös tekintettel a talajok hidrofizikai (iii) tulajdonságainak feltérképezésére, a vízforgalomban bekövetkező lehetséges változások nyomonkövetésére alkalmas talaj monitoring rendszer kialakítása. A víztározók talajainak talajfizikai jellemzését a Kreybig-féle megközelítés alapján végeztük el. Az egyes talajfoltokat - az adott 1: es léptékben olyan homogén egységeknek tekintettük, melyek talajfizikai tulajdonságait a talajfoltokhoz rendelt referenciaszelvények talajtulajdonságai jellemeznek. Célunk, hogy lehetőleg minél több talajtani információval rendelkezzünk a jellemző talajfoltokról, ezért minél több referencia-szelvény leírására és megmintázására törekedtünk. A felvételezést reprezentatív szelvények felkeresésével és hierarchikus mintázásával végeztük el. A referencia szelvényeket egy előzetes értékelést követő terepbejárás során, a DKTiR talajszelvény-adatbázisából választottuk ki. A tervezett tározók jellemzően olyan területekre esnek, ahol a talajképződési folyamatok közül jelentős szerepet játszott a felszínhez közel elhelyezkedő talajvízszint. Az ún. hidromorf talajsor kialakulása több területen is megfigyelhető, ami azt jelenti, hogy a talajtípusok kialakulása során meghatározó tényező volt a tengerszint feletti magasság. A közel azonos térszinteken nagy valószínűséggel közel azonos típusú talajok alakultak ki, s ezek a jövőben megfeleltethetőek az egyes elárasztási szinteknek. Ennek megfelelően a referencia szelvények kiválasztása során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: a talajvíz szintje és összetétele, a talajféleség, a tengerszint feletti magasság, a növényzet illetve talajhasználat, az elárasztás szintje és időtartama, valamint a megközelíthetőség. A referenciaszelvények felkereséséhez terepi térinformatika eszközöket vettünk igénybe. A terepen használt kéziszámítógépeken (PDA) együtt kezeltük a térképi alapú talajtani és topográfiai információkat. A szintén ezen eszközökhöz csatlakoztatott GPS vevők tették lehetővé a terepi tájékozódást és a navigációt. Így kerestük fel az előzetesen kijelölt mintavételi helyeket, illetve a rendelkezésre álló térinformatika adatok és a terepi valóság egybevetésével revideáltuk előzetes elképzeléseinket, helyeztünk át referencia pontokat, mintáztunk meg szelvényeket. Mindeközben szem előtt tartottuk a térbeli kiterjeszthetőség vizsgálatát, azaz mind az újra felkeresett, mind az áthelyezett mintavételi helyek esetén vizsgáltuk a pontbeli információk térbeli érvényességét, területi reprezentativitását. A terepen döntöttünk arról, hogy az egyes mintavételi helyek Kreybig foltokra való reprezentativitását, 5
6 azaz a szelvényben mért talajtulajdonságok foltokra történő térbeli kiterjesztését elfogadhatónak tartjuk-e az aktuális viszonyok esetén. Ugyancsak a terepen, a mintavételi pontnál döntöttünk arról, hogy az adott pontot hidrofizikai reprezentativitás szempontjából mely hierarchiai szintre soroljuk: átlagos pont, illetve potenciális monitoring pont (a végleges monitoring pontok kijelölésére később került sor). Az utóbbi helyeken részletesebb mintavétel történt. A terepi felvételezés és mintavételezés keretében megközelítőleg 50 talajszelvényt kerestünk fel. A szelvények közül 38-ból gyűjtöttünk bolygatott, és 8-ból 100 cm 3 térfogatú, bolygatatlan talajmintákat, szelvényenként általában 2-2 különböző mélységből. A mintavétel mélységét minden esetben a talajszelvény mélysége és a genetikai talajszintek alapján határoztuk meg. A bolygatott mintákból mechanikai összetétel, ph, Arany-féle kötöttségi szám, higroszkóposság, humusztartalom, összes sótartalom és fajsúly került meghatározásra:. A bolygatatlan mintákból meghatároztuk a talaj térfogattömegét, nedvességtartalmát valamint a víztartógörbe jellemző értékeit a pf 0; 0,4; 1; 1.8; 2,5; szívóerőnek megfelelő talajnedvességtartalmat. A vizsgált terület talajait általában a nehéz mechanikai összetétel jellemzi, mely alól kivételt képez a Pácin melletti homokdombon feltárt szelvény. 4_192V Tiszacsermely 4_172V Pácin 3_ 50V Szennatanya erdősáv 3_ 45V Szennatanya lápos rét 3. ábra A kijelölt mérőállomások a cigándi és a tiszakarádi víztározók területén és azok hatáskörzetében a Bodrogközben A hidraulikus vezetőképesség-függvény meghatározása a mért pf-görbék felhasználásával a Poulsen (1998) által javasolt módszer szerint történt. A telített talaj vízvezető-képességét egyéb talajfizikai és talajhidrológiai jellemzők alapján becsültük Wösten módszerével, melyet a HYPRES európai talajfizikai adatbázisba beépített több ezer talajminta alapján dolgoztak ki. Nemes (2003) vizsgálataival igazolta, hogy a magyar talajfizikai adatbázist is magába foglaló HYPRES adatbázis alapján kidolgozott becslési eljárások a magyar talajokra is alkalmazhatóak. A Wösten-módszer a talajmátrix telítettségi vízvezető-képességét adja meg a térfogattömeg, a mechanikai összetétel és a szervesanyagtartalom ismeretében. A duzzadó agyagásványokat tartalmazó kötött talajokra jellemző duzzadás-zsugorodás során keletkező repedéseken, valamint a gyökércsatornákon és egyéb nagy méretű hézagokon elfolyó víz mennyiségét ez az eljárás nem tudja figyelembe venni. A 6
7 Wösten-féle módszerrel meghatározott telítettségi vízvezető-képesség értékek alapján megállapítható, hogy a területre jellemző talajok vízvezető-képessége kicsi, elsősorban azok nehéz mechanikai összetétele miatt. A terepi munkálatok előzetes eredményei és tapasztalatai alapján döntöttünk a monitoring pontok elhelyezéséről. Ezek képviselik hidrofizikai reprezentativitás szempontjából a hierarchia legmagasabb szintjét. A helyek kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy azok talajtani szempontból a lehető legátfogóbban reprezentálják a víztározók területére legjellemzőbb talajfoltokat. Az eltérő térszintekre jellemző talajok víz- és hőforgalmának monitorozása céljából a mintaterületen négy megfigyelőállomást építettünk ki. A megfigyelőállomásokon 3-3 darab, 240 cm hosszú műanyag csövet installáltunk a talajban, melyek alkalmasak a kapacitív elven működő ún. 3T-SYSTEM szonda beillesztésére. A mobil szondával átlagosan naponta végeztünk talajnedvesség- és talajhőmérséklet méréseket 10 cm-es felbontásban. 4. ábra A monitoring-hálózat kiépítése az egyik 204 cm-es cső installálása a talajba Eredmények, értékelés Az 1: es léptékű Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer terepi mintavételezésre alapozott reambulációja után megfelelő alapot szolgáltat a Tisza mentén megépülő víztározók talajtani jellemzéséhez, valamint az állandó és időszakos vízborítás talajtani és talajvízforgalmi hatásainak elemzéséhez. A referencia-szelvények megválasztásának módszertana biztosítja a szelvényekre vonatkozó adatok térbeli kiterjeszthetőségét. A szelvényekben meghatározott talajtulajdonságok területi kiterjesztése a Kreybig-térképeken ábrázolt talajfoltok alapján történik légifotók, terepbejárások, pótlólagos talajminta vételezések illetve laboratórium elemzések eredményeinek felhasználásával. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az elárasztási modelleket minél finomabb felbontású talajfizikai bemenő adatokkal tudjuk ellátni. 7
8 pf (log(cm)) Feltalaj 3_52V 3_51V 4_188V 4_187V 3_26V 4_182V Θ (v%) 5. ábra A referencia szelvényekre meghatározott víztartó-görbék pf (log(cm)) Altalaj 3_52V 3_51V 4_188V 3_26V 3_45V 2_52V Θ (v%) A mérőállomásokon mért talajnedvesség-profilokon és talajnedvesség-dinamikán látható, hogy a talajnedvesség eloszlása a talajszelvényben igen változatos. Fontos megjegyezni, hogy a mérési eredmények kiértékelése jelenleg is folyamatban van, egyrészt azért, mert szükségesnek tartjuk a mérőszonda ismételt kalibrációját, másrészt pedig azért, mert a műszer által kijelzett mért értékek talajnedvesség-tartalommá történő konvertálásához szükséges a talaj szántóföldi vízkapacitásának (pf2.3-nak megfelelő talajnedvesség-tartalom) ismerete. A szántóföldi vízkapacitás értékek meghatározása bolygatatlan mintákból történik. Mivel a mélyebb talajszintek megmintázása igen körülményes, az 50 cm alatti rétegek szántóföldi vízkapacitását a mechanikai összetétel alapján becsültük. Az alkalmazott módszerek egyik hiányossága, hogy a vizsgált területen található, többnyire kötött, duzzadó talajok vízvezetőképességét laboratóriumi körülmények között gyakorlatilag nem lehet pontosan meghatározni. Ezért a továbbiakban terepi mérések elvégzését tervezzük, melyek során dupla gyűrűs infiltrométert használunk. Ennek alkalmazására a Tiszaroffi tározó májusában elvégzett felvételezésekor sort is kerítettünk, az eredményekről azonban a cikk írásakor még nem tudunk részletesen beszámolni. 8
9 Vízvzető-képesség (cm/nap) Feltalaj 3_52V 3_51V 4_188V 4_187V 3_26V 4_182V Talajnedvesség-tartalom (v%) Vízvzető-képesség (cm/nap) Altalaj 3_52V 4_188V 3_45V 3_51V 3_26V 2_52V Talajnedvesség-tartalom (v%) 6. ábra A Poulen-módszerrel becsült vízvezető-képesség függvények 9
10 -40 Talajnedvesség-tartalom (v%) Talajnedvesség-tartalom (v%) okt Talajnedvesség-tartalom (v%) okt Pácin T.Csermely -240 Pácin T.Csermely -240 Pácin T.Csermely -280 Sz_erdő Sz_rét -280 Sz_erdő Sz_rét -280 Sz_erdő Sz_rét 7. ábra A mérőállomásokon 3 kiválasztott időpontban mért talajnedvesség-profilok Talajnedvesség-tartalom (V%) okt. 13. okt. 27. nov. 10. Pácin Szennatanya - rét Szennatanya - erdő Tiszacsermely nov. 24. dec cm dec. 22. jan. 5. Talajnedvesség-tartalom (V%) Pácin Szennatanya - rét Szennatanya - erdő Tiszacsermely okt. 13. okt. 27. nov. 10. nov. 24. dec cm dec. 22. jan ábra A mérőállomásokon néhány kiválasztott talajrétegben mért talajnedvesség-dinamika Köszönetnyilvánítás: A bemutatott munka az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) általa VTT keretében kiírt és finanszírozott öt, tartalmilag összefüggő pályázat keretében és közvetett támogatásával folyt. A szerzők hálásák a munkák során velük együtt gondolkodó és szorgoskodó munkatársaiknak: Bakacsi Zsófiának, Bezzeg Mihálynak, Dombos Miklósnak, Farkas Szilviának, Hagyó Andreának, Krammer Zitának, Koós Sándornak, László Péternek, Matus Juditnak, Roose Frederik-nek, Tóth Eszternek és Zágoni Balázsnak. 10
11 IRODALOM Gábris, Gy. Telbisz, T. Nagy, B. Bellardinelli, E. (2002) A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai - Vízügyi Közlemények 3. Kabat, P. - Marshall, B. - van den Broek, B.J. - Vos, J. - van Keulen, H. (szerk) (1995) Modelling and Parametrization of the Soil-Plant-Atmosphere System Wageningen Press, Wageningen, pp Kreybig, L. (1937) A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere, M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve. Vol. 31, pp Nagy, I. Schweitzer, F. Alföldi, L. (2001) A hullámtéri hordalék-lerakódás (Övzátony). Vízügyi Közlemények, LXXXIII. 4. sz. pp Nemes, A. Schaap, M.G. Wösten, J.H.M. (2003) Functional evaluation of pedotransfer functions derived from different scales of data collection. Soil Sci. Soc. Am. J. (in press) Pásztor, L. Szabó J. Bakacsi Zs. Csökli G. Zágoni B. (2001) 1: es méretarányú talajtani-földrajzi mintázat az ország egyes területein a Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer alapján. in: Dormány G. Kovács F. Péti M. Rakonczai J. (szerk.) A földrajz eredményei az új évezred küszöbén, CD-ROM (ISBN ), Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék. Poulsen, T.G. Moldrup, P. Yamaguchi, T. Jacobsen, O. (1999) Predicting saturated and unsaturated hydraulic conductivity in undisturbed soils from soil water characteristics. Soil Science, Vol. 164., No. 12., pp Stefanovits, P. (1981) Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Szabó J. Pásztor L. Bakacsi Zs. Csökli G. Zágoni B. (2000a) Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer (Előzmények, térinformatikai megalapozás) Agrokémia és Talajtan, Vol. 49, No. 1-2, pp Szabó J. Pásztor L. Bakacsi Zs. Csökli G. Zágoni B. (2000b) A Kreybig-féle átnézetes talajtérképek digitális reambulációja; A Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer Talajvédelem, Vol. VIII, No. 3-4, pp Szabó J. Pásztor L. Bakacsi Zs. Csökli G. Zágoni B. (2001), Nagyléptékű talajtani térinformatikai rendszerek építésének tapasztalatai in: Dormány G. Kovács F. Péti M. Rakonczai J. (szerk.) A földrajz eredményei az új évezred küszöbén, CD-ROM (ISBN ), Szegedi Tudományegyetem TTK Természeti Földrajzi Tanszék. Szabó J. Bakos L. Pásztor L. Cservenák R. Pogrányi K. (2002) GPS és internet alapú térinformatikai alkalmazás a mezőgazdasági szaktanácsadás támogatására Acta Agraria Kaposvariensis, Vol. 6 No 3, pp Szlávik, L. (1998) Árvizek szükségtározása. Vízügyi Közlemények, 1. füzet. 11
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
RészletesebbenTalajhidrológiai paraméterek regionalizálása a Bodrogközben. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
Talajhidrológiai paraméterek regionalizálása a Bodrogközben Bakacsi Zsófia Farkas Csilla Pásztor László Szabó József MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: zsofi@rissac.hu Összefoglalás
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
Részletesebben1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.
1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -
RészletesebbenTalajerőforrás gazdálkodás
Talajerőforrás gazdálkodás MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Bakacsi Zsófia Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály Az ENSZ Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem 2019. évi világnapja alkalmából
RészletesebbenKörnyezetinformatika I. (KM047_1) Talajtérképezés története. Talaj adatok. MTA ATK TAKI: Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály
Talajtérképezés története Környezetinformatika I. (KM047_1) Talaj adatok 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 1778-1858: Szarvasi gazdasági
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Talaj adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Talajtérképezés története 1778-1858: Szarvasi
Részletesebben2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenNagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
Részletesebbenműszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenTERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN
TERMŐHELYI MINŐSÍTÉS A GYEPGAZDÁLKODÁSBAN Dér F. 1 Marton I. 2 Németh T. 3 Pásztor L. 3 Szabó J. 3 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar 7400-Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
RészletesebbenTalajok Talajképződés Magyarországon Magyarország talajai
Talajok Az emberi élet minőségének három legfontosabb tényezője: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta víz, és a kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talajhoz
RészletesebbenTérbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata
Térbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata Pásztor László Laborczi Annamária* Bakacsi Zsófia Sieglerné Matus Judit Szabó József MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani
RészletesebbenNAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI. Bevezetés
NAGYLÉPTÉKŰ TALAJTANI TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Szabó József - Pásztor László - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella - Zágoni Balázs 1 Bevezetés A környezet állapotának részletes
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenTérinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására
Térinformatikai módszerek kidolgozása térképi alapú talajtani adatok információtartalmának maximális kiaknázására és aktualizálására Bevezetés A talajokra vonatkozó információigény az utóbbi évtizedekben
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenElőadó: Dr. Benyhe Balázs
Előadó: Dr. Benyhe Balázs Tartalomjegyzék Az aszálykezelés új megközelítése A talajnedvesség mérés szerepe Operatív aszálymonitoring HDI (Hungarian Drought Index), a napi időléptékű aszályindex Értékelés
RészletesebbenAlkalmazott talajtan I.
Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott
RészletesebbenA van Genuchten-függvény paramétereit átnézetes talajtérképi információkból becslő módszerek összehasonlítása és továbbfejlesztésük lehetőségei
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 1 5 22 A van Genuchten-függvény paramétereit átnézetes talajtérképi információkból becslő módszerek összehasonlítása és továbbfejlesztésük lehetőségei 1 TÓTH Brigitta, 1
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenNAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN
SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenBerente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése
Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati
RészletesebbenKITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban
KITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban Előadó: Fiala Károly, ATIVIZIG Tartalomjegyzék Az aszálykezelés
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenMAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN FELSZÍN ALATTI VIZEKTŐL FÜGGŐ ÖKOSZISZTÉMÁK HIDROLÓGIÁJA: MÓDSZERTANI ELŐRELÉPÉS, NÖVEKVŐ ISMERETIGÉNY Ács Tamás, Dr. Kozma Zsolt Budapesti
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talajok légáteresztő képességének laboratóriumi vizsgálata Dunai Attila Makó András Hernádi Hilda Miókovics Eszter Széplábi Gábor Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztéstani
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenBevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása
Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 1. Bevezetés, alapfogalmak
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 1. Bevezetés, alapfogalmak
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék
Részletesebben6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenAz Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének (TDR) kialakítása
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Az Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR) talajdegradációs alrendszerének
RészletesebbenAszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK
Részletesebben5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA NATéR Projekt általános bemutatása
A NATéR Projekt általános bemutatása Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt és az MFGI több kollégája Nemzeti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI
ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus
RészletesebbenFotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenDIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL
Fiatal kutatók 2013. évi beszámolója, MTA ATK TAKI 2013. dec. 3. DIGITÁLIS TALAJTÉRKÉPEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT INFORMÁCIÓK ÉS MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNYTÉRKÉPEK SZEMPONTJÁBÓL Laborczi Annamária tudományos
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenOTKA zárójelentés
OTKA zárójelentés 2005-2010 MARTHA: Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis létrehozása és alkalmazása a talaj vízgazdálkodásának jellemzésére széls séges id járási körülmények között
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAgrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése
Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése Hervai Anrdrás - PTE Kutatás háttere mezőgazdaság helyzete Magyarországon 8442 gazdasági szervezet 485 ezer egyéni gazdaság 9,3 millió
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)
Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenA hiperspektrális képalkotás elve
Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés
RészletesebbenSzeretettel meghívjuk az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott
Szeretettel meghívjuk az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldönés Észak-Szerbiában
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése
A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése Pirkhoffer E. Czigány Sz. Gyenizse P. Nagyváradi L. 1. Bevezetés, célkitűzés A meteorológiai-éghajlati modellezés, az éghajlatváltozás
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenMONITOROZÁS VI. TALAJVÉDELMI MONITORING RENDSZEREK BEMUTATÁSA, TALAJ KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING
MONITOROZÁS VI. TALAJVÉDELMI MONITORING RENDSZEREK BEMUTATÁSA, TALAJ KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING A TALAJMONITORING FELADATAI: 1. a talajtulajdonságok térbeni eloszlásának és időbeni változásainak szisztematikus
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
RészletesebbenEötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet
Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet Készítette: Orosz Sándor építőmérnök hallgató Belső konzulens: Dr. Szlávik Lajos ny. Professzor Emeritus Külső konzulens: Sándor Attila TIVIZIG
Részletesebben1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám
1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési
RészletesebbenA D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
RészletesebbenA talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG
A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 214-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján Benyhe Balázs ATIVIZIG MHT Vándorgyűlés Szombathely 215. július A talaj nedvességének alakulása a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben