LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Lengyel nyelv emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 24. LENGYEL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

2 I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga / május 24.

3 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám:30 pont. Részletes útmutató I. feladat F F F F P P II. feladat G F C I A K L E N D M O H B III. feladat zbędna G D A C H B F E IV. feladat C D A B C D A II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Nem fogadható el a helyesírási hibát tartalmazó válasz. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a nyelvhelyesség javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! írásbeli vizsga / május 24.

4 Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 36 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 24.

5 Részletes útmutató I. feladat 0. przekładają 1. nauczyli się 2. szukają 3. ucieka 4. pogłębiał 5. wybierają 6. podejmują się zbędne wskazać skazać II. feladat 0. większym mieście 7. trasy rowerowe 8. Naszą wycieczkę 9. miasta stołecznego 10. najciekawsza ścieżka 11. Łazienek Królewskich 12. gołym niebem 13. Rydza Śmigłego 14. kulturalnej Warszawy 15. Uniwersytetu Warszawskiego 16. nadwiślański krajobraz III. feladat z przez do nad na pod w bez IV. feladat 0. uszyto 24. zamówiono 25. przeczytano 26. upieczono 27. zaproszono 28. zapomniano 29. Bawiono się 30. pożegnano V. feladat 0. dwustu 31. dwudziestym 32. trzech 33. osiemnastego 34. dziewięćdziesiątych 35. tysiąc siedemset siedemnastym 36. dwudziestu czterech tysięcy írásbeli vizsga / május 24.

6 III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a hallott szöveg értése javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 4 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont. írásbeli vizsga / május 24.

7 Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont Részletes útmutató A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek I. 0. Dziecięce rysunki 1. wykorzystanie przestrzeni 2. środowiska wychowawczego 3. figur zamkniętych 4. chronologia tworzenia 5. charakterystyczne dysproporcje 6. sześcioletnich dzieci 7. pobudzeniu dziecka 8. poczuciu odrzucenia 9. przeniesienia relacji 10. opieki nad dzieckiem írásbeli vizsga / május 24.

8 II III B A A B A B B A B írásbeli vizsga / május 24.

9 I. feladat Rysunek jest sposobem ekspresji dziecka i komunikacji z otaczającym je światem. Dziecięce rysunki przedstawiają dany przedmiot, obiekt, postać czy sytuację w taki sposób, w jaki postrzega je dziecko. A to oznacza, że jest to zgoła odmienne postrzeganie niż u dorosłych. W praktyce dziecięce rysunki ocenia się na kilku poziomach: poziom graficzny, a zatem sposób stawiania znaków graficznych adekwatnie do wieku dziecka, także siła nacisku ołówka lub kredki, wielkość poszczególnych elementów, grubość linii, wykorzystanie przestrzeni, na której dziecko rysuje oraz staranność wykonania. Pierwsze kreski, czyli próby rysunkowe, dziecko podejmuje między dziewiątym a dwudziestym czwartym miesiącem życia. Zależne jest to od jego kondycji rozwojowej oraz od środowiska wychowawczego, w jakim wzrasta i które działa stymulująco na ów rozwój lub wręcz przeciwnie. Pierwsze kreski, które dziecko stawia na kartce lub na ścianie, wynikają raczej z radości odkrywczej, jaką niesie ze sobą nowa umiejętność dziecka. Trzylatek zwraca już uwagę na przestrzeń, na której rysuje. Jeśli jest to kartka stara się nie przekraczać jej granic. Takie kontrolowanie punktu wyjścia i punktu końcowego w rysunku pozwala też na realizację figur zamkniętych. Koło czwartego roku życia dziecko rysuje tak zwane głowonogi, można też zaobserwować pierwsze łatwe do zinterpretowania szkice postaci, domów czy konkretnych zdarzeń. I o ile niektóre elementy w rysunku dziecka są typowe dla jego wieku, to już technika wykonania, chronologia tworzenia poszczególnych elementów, dobór kolorów, zależą od indywidualnej predyspozycji i nastroju dziecka. Dlatego dzieci w tym samym wieku różnie przedstawiają ten sam temat. Niektóre stosują charakterystyczne dysproporcje, przekształcenia czy przezroczystości, tym samym podkreślając emocjonalny ładunek swojego dzieła, choć robią to nieświadomie. Można zatem z całą pewnością stwierdzić, że dzieci przerysowują swoje emocje na papier. Za pomocą rysunku dziecka, dorosły uczy się rozpoznawać pewne tendencje, które mogą być wskazówką na temat rozwoju dziecka. Zwrócić naszą uwagę powinny rysunki, na przykład sześcioletnich dzieci, zawierające głowonogi. Niepokoić mogą rysunki ubogie w treść i kolory, zawierające stereotypowość czy elementy dziwne, a nawet potworne. Małe postacie albo wręcz przerysowane, ogromne szczegóły, które dziecko rysuje uparcie wciąż powtarzając ten sam schemat, na przykład postaci bez rąk. Wykorzystywanie szczególnie często kolorów czerwonych i czarnych, świadczyć może o zaburzeniu procesów emocjonalnych, o nadmiernym pobudzeniu dziecka, o agresji lub o głębokim smutku. Wszystko zależy od kontekstu, warunków, w jakich powstawał rysunek oraz od tego jaką kreską zaznaczone są poszczególne elementy. Nadmiar białych, pustych przestrzeni charakteryzuje zalęknione dzieci, a jeśli dodatkowo na rysunku przedstawiającym rodzinę, dziecko nie umieszcza siebie, może to świadczyć o poczuciu odrzucenia. Rysunku dziecka nie należy traktować jako zbioru znaków i kolorów, które powinno się interpretować według sztywnych reguł. Rysunek dziecka bywa dominowany przez przeżycia i wyobrażenia, a także pełni funkcję przeniesienia relacji dziecka z otoczeniem. Dlatego rysunki rodziny są autentyczną pomocą diagnostyczną, wykorzystywaną w celu oceny czasem niezwykle zawiłych spraw dotyczących właściwej opieki nad dzieckiem. Dzieci niezaburzone rysują chętnie i wykorzystują całą paletę barw do kolorowania elementów rysunku. Anna Czupryniak írásbeli vizsga / május 24.

10 II. feladat Niektórym przez wszystkie szkolne lata spędzają sen z powiek. Inni, słysząc ich nazwy, dostają drgawek szczęśliwości. Faktem jednak jest, że to właśnie one dzielą uczniów na dwa światy. Fizyka, matematyka i chemia trzy królowe umysłów ścisłych. Połowa absolwentów (ta humanistyczna) szkół ogólnokształcących, opuszczając mury swoich liceów, cieszy się na samą myśl o tym, że nie będzie już musiała rozwiązywać problemów matematycznych, fizycznych i chemicznych. Druga połowa (ta z umysłami ścisłymi) nie ma zamiaru rozstawać się z powyższymi problemami. Od kilku lat zarówno nauki ścisłe, jak i te humanistyczne przechodzą swoisty renesans. Tworzone są nowe kierunki studiów. Jedne po to, aby sprostać potrzebom gospodarki, drugie po to, aby zwiększyć popularność i zasoby finansowe danej uczelni. Jednak od zawsze wśród kierunków na całym świecie można było znaleźć matematykę, fizykę oraz chemię wiedzę będącą przedłużeniem zajęć szkolnych. Tak przynajmniej widzi to większość młodych ludzi, którym nauka tych przedmiotów spędzała sen z powiek. Chemia, matematyka i fizyka znalazły się na liście tak zwanych kierunków zamawianych. Od dwóch lat Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego organizuje konkurs: Rządowy program kierunków zamawianych skierowany do wyższych uczelni publicznych i niepublicznych. Polega on na stwarzaniu dodatkowych miejsc na wybranych kierunkach studiów. Kierunki te wybierane są na podstawie rozmów ministerstwa z urzędami pracy, ekonomistami, przedsiębiorcami oraz organizacjami pracodawców. W tym roku na liście kierunków zamawianych, oprócz matematyki, fizyki i chemii znalazły się między innymi: energetyka, biotechnologia, ochrona środowiska oraz wzornictwo. Na matematykę dofinansowanie dostaną Politechnika Krakowska, Politechnika Łódzka oraz Uniwersytet Adama Mickiewicza w Poznaniu. Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu dostał dodatkowe środki pieniężne na chemię, a krakowska Akademia Górniczo-Hutnicza i Uniwersytet Wrocławski na fizykę. Dodatkowo na liście kierunków zamawianych znalazło się także zastosowanie fizyki w biologii i medycynie (Uniwersytet Warszawski) oraz fizyka medyczna (Akademia Górniczo-Hutnicza w Krakowie). Joanna Bałdyga, w: Gazeta Studencka, írásbeli vizsga / május 24.

11 III. feladat Łóżko jest najważniejszym meblem w pokoju hotelowym, to ono decyduje o tym, czy noc będzie należała do udanych, czy stanie się nocnym koszmarem. Aż dwie trzecie gości preferuje średnio twardy materac. Jedna czwarta woli twardszy materac, a zaledwie 7 procent miękki. Zauważono też, że im starsi wiekiem goście hotelowi, tym bardziej lubią twarde spanie, podobne upodobania mają turyści biznesowi. Lubiane jest też łóżko pojedyncze i nic dziwnego, bo standardowa jego szerokość to 90 cm. Jednocześnie podobna grupa badanych uznała, że najlepiej wysypia się w łóżku podwójnym było to 32 procent respondentów. Co ciekawsze, to kobiety częściej niż mężczyźni przedkładają łóżko podwójne nad pojedyncze. Co piąty ankietowany chciałby móc spędzić noc na łóżku typu king-size. Najmniejszym powodzeniem cieszy się łóżko wodne, bo tylko 14 procent badanych na takim chciałoby spać. Goście przywiązują dużą wagę także do pościeli, szczególnie jej jakość jest ważna dla kobiet. Oczekiwania spełnia miękka pościel, delikatna w dotyku. Takie właściwości ma bawełna wykonana z najwyższej jakości, cienkiej przędzy czesankowej, nadającej jej wysoki połysk oraz wytrzymałość przez cały czas użytkowania. W dodatkowym wyposażeniu pokoju powinna się znaleźć również druga poduszka, tak wskazała ponad połowa badanych. Noc powinna być ciepła, dlatego kobiety jako dodatkowe wyposażenie chętnie widzą koc. Aż 47 procent respondentek skorzystałaby z dodatkowego koca do przykrycia, wśród mężczyzn tylko 19 procent deklaruje taką wolę. Skoro przesypiamy jedną trzecią życia, to dbajmy, aby jakość naszego snu była jak najlepsza. írásbeli vizsga / május 24.

12 IV. ÍRÁSKÉSZSÉG Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki és elérte a minimális szövegmennyiséget (120 szó). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 120 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 120 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb. írásbeli vizsga / május 24.

13 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). írásbeli vizsga / május 24.

14 Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A szöveg a megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. írásbeli vizsga / május 24.

15 Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, vagy csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. írásbeli vizsga / május 24.

16 Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások. írásbeli vizsga / május 24.