Radioaktív sugárzások mérése

Átírás

1 Radioaktív sugárzások mérése A sugárzások detektálása kölcsönhatásuk alapján lehetséges Meg kell tudni határozni a(z) sugárzás fajtáját (α, β, γ, stb.) sugárzás intenzitását (idegység alatt kibocsátott részecskék számát) sugárzás fluxusát (a felületegységre es intenzitást) energiáját Intenzitás idbeli csökkenését (felezési id)

2 Alapvet kölcsönhatások összefoglalása Ionizáció (fotoeffektus γ sugárzásnál) Kinetikus energia átadás (Compton szórás, neutronok rugalmas és rugalmatlan ütközései) Molekuláris és atomi szint gerjesztés Magreakciók Radiatív (kisugárzási) folyamat (pl. Cserenkov és Röntgen sugárzás)

3 A mérberendezés blokksémája

4 A mérés hatásfoka A mérrendszer által idegység alatt észlelt jelek száma (I): I = Ψ Ψ Ψ Ψ Ψ η forr geom absz der msze A Ψ forr : önabszorpció Ψ geom : a detektor látómezeje a 4π-hez képest Ψ abs : a közeg sugárgyengítése Ψ der : a detektor hatásfoka Ψ mszer : a mérrendszer csökkentési együthatója η. A sugárzás hozama A: a forrás aktivitása

5 A hatásfokot befolyásoló tényezk Ψ forr ~1: normál körülmények közt <1: nagy srség (2-3) vagy nagy kiterjedés minták (pl. talaj) 0,1 0,15: α- β- sugárzás Ψ geom A detektor felület/4 r 2 π; rendszerint kicsi, kis aktivitású mintáknál speciális elrendezéssel jelentsen javítható.

6 Mérési geometriák

7 A hatásfokot befolyásoló tényezk Ψ absz : Néhány cm-es leveg a γ sugárzást nem nyeli el, de kis energiájú β sugárzást jelentsen, az α sugárzást nagymértékben elnyeli. Ψ der : A detektor anyagot úgy kell megválasztani, hogy értéke közel 1 legyen Ψ msze : A feldolgozó elektronika holtidejébl származó veszteség 5%-nál kisebb legyen η : a mérés tervezésekor figyelembe kell venni, hogy egy bomlás során hány részecske keletkezik

8 Detektorok Gázionizációs detektorok Szcintillációs detektorok Félvezet detektorok Egyéb Nyomdetektorok (pl. ködkamra) Fotográfiai hatáson alapuló detektorok Termolumineszcens detektorok

9 Gázionizációs detektorok Ionizációs kamra Proporcionális számláló Geiger-Müller (GM) számlálók

10 Gázionizációs detektor

11 Karakterisztika

12 Ionizációs kamra Minden sugárzás detektálására alkalmasak, Egyszerek, különböz geometriák alakíthatók ki, stabilan mködnek, viszonylag olcsók, Integrális (átlagos ionizációs áram mérése) és impulzus üzemben is mködhetnek (az egyes impulzusokat külön-külön mérjük), az impulzus amplitúdója alapján az energiára is következtethetünk, Töltgáz lehet akár leveg is.

13 Ionizációs kamra (folytatás) α kamrák: töltgáz nitrogén vagy nemesgáz töltgáz N 2 vagy nemesgáz küls forrás esetén belépablak biztosítása nyitott kamrák pl. gázátáramlásos kamrák aktivitás koncentráció mérésére β kamrák: lágy komponensek a gázban, keményebbek a kamra falában nyeldnek el, γ kamrák: a kamra falában nyeldik el, az onnan kilép szekunder elektronokat detektáljuk. Kis aktivitások esetén a mintát a kamrába helyezzük.

14 Proporcionális számláló Gázersítés. A sokszorozás szeres is lehet. Az ionlavina képzdés a primer ionizáció helye és az anódszál közti térrészre korlátozódik. Végablakos kiképzés A minta a mértérben van pl. folyamatos gázátáramlás mellett A keletkez negatív ionok torzíthatják a jelet, ezért a töltgáz nagy tisztaságú nemesgáz (He, Ar, Xe). Általánosan használt töltgáz a P-10 (90% Ar, 10% metán) Elterjedten használt kis energiájú Röntgen, neutron és α-β keverék források sugárzásának mérésére

15 Geiger-Müller (GM) számlálók A feszültség növelésével az ionlavinák oldalirányba is kiterjednek, s végül az anódszál teljes hosszában kialakulnak. Az impulzus nagyságát a sugárzás fajtája, energiája nem befolyásolja, ez kizárólag az alkalmazott feszültség és a csgeometria függvénye. A több folyamat (gerjesztett atomok sugárzása, rekombináció során keletkez fotonok) lejátszódása a kisülés nem áll le, ezért kioltó gázra is szükség van Töltgáz: He vagy Ar, Kioltógáz: szerves molekulák (etilalkohol, izobután) vagy halogének (Br 2, vagy Cl 2 ) Az alkoholos csövek élettartama impulzus, a halogénes csövek élettartama elvileg végtelen.

16 GM számlálók Fontos jellemz a feloldási- vagy holtid. A holtidben érkez részecskét a GM cs nem detektálja. A holtid 100 µs-nál nagyobb nem lehet. A GM cs karakterisztikája: A plató hossza > 200 V, a munkafeszültséget ennek els 1/3-ában választják meg. A plató meredeksége 5-15% közt kell legyen A halogénes csövek mködési tartománya V A szerves kioltógzzel mköd csöveké V Csak impulzus számlálásra használható γ-sugárzásra a hatásfok csak 1-5%

17 GM-cs és a jelfeldolgozás

18 Szcintillációs detektorok Kristályos szilárd testek (szilárdtestek) sávszerkezete a: vezetk; b: szigetelk (W 2-10 ev); c: saját (intrinsic) félvezetk (W 1 ev)

19 A detektoranyag mködése A detektoranyagba jutó sugárzás gerjeszti az elektronokat Ezek a vegyérték sávba visszajutva energiájukat fény formájában adják le. Tiszta anyag esetén a fény az UV tartományba esik. Megfelel szennyezanyag adagolásával a tiltott sávban is keletkeznek energianívók. Az innen történ visszatéréskor kisugárzott fény a látható tartományba esik. A szcintillátorban keletkez fotonok száma arányos a sugárzás energiájával.

20 Fotoelektronsokszorozó (multiplier)

21 Transzformációs hatásfok (η): energia átalakítása fénnyé Szcintillációs detektorok I. Fénykibocsátás idtartama ns (lecsengési id) Karakterisztika a GM cs karakterisztikájához hasonló Szervetlen kristályok ZnS(Ag): η % Csak por alakban NaI(Tl): η 8-10 % 1 foton ev Nedvszívó, légmentesen le kell zárni. A burkolat az α és β sugárzást elnyeli. CsI(Tl): η 4-5 % Levegn is tartható

22 Szcintillációs detektorok II. Szerves szcintillátorok Antracén (C 14 H 10 ): η = 4 % Stilbén (C 14 H 12 ): η = 2 % Folyadék szcintillátorok Toluolban vagy xilolban oldott terfenil, vagy difeniloxazol: η = 2-4 %. Lecsengési id 1 ns. A mérend anyagot a folyadékban oldják. Plasztik szcintillátorok Szintillátoranyag oldása polimerizációra hajlamos oldószerekben (pl. sztirol): η = 2 3% Lecsengési id: 1 ns

23 Szcintillációs detektorok használata I. α sugárzás: ZnS(Ag): energiamérésre nem alkalmas. ScI(Tl): energiamérésre. β sugárzás: Szerves, plasztik és folyadék szcintillátorok γ sugárzás: Legelterjedtebb a NaI(Tl), de a CsI(Tl) is használatos

24 Szcintillációs detektorok használata II. Fényvéd burkolat α, β sugárzás: 0,8-1,2 mg/cm 2 Al fólia kis energiájú γ: 0,15-0,3 mm Be lemez Nagy energiájú γ: 0,5-1 mm Al lemez A FES fotokatódja Cs A dinódák száma A sokszorozás milliószoros is lehet

25 Szennyezéses félvezetk A tiltott sáv szélessége Si-ra 1,12 ev, Ge-ra 0,67 ev

26 Felületi záróréteges típusok A tértöltési vagy kiürítési tartomány szélessége mintegy 10 pm, ami záróirányú feszültség rákapcsolásával szélesíthet. Nagy ionizáló képesség, kis áthatoló képesség α mérése

27 Intrinsic detektorok Nagy tisztaságú (10 10 szennyez atom/cm 3 ) Si vagy Ge kristály; a teljes térfogatban leadott energia hasznosul. Egy töltéshordozó pár keltéséhez Ge-ban 2,8 ev Si-ban 3,6 ev szükséges A termikus zaj csökkentése érdekében cseppfolyós N hmérsékletére htve használják

28 Si(Li) detektor geometriai elrendezés

29 Félvezet detektor típusok Felületi záróréteges detektorok kb. 0,01 nm vastag kiürítési tartomány; potenciálkülönbség alakul ki nagy ionizációs képesség, kis áthatoló sugárzás, pl. α mérésére Sajátvezetés (intrinsic) detektorok Si, Ge

30 Egyéb detektor típusok I. Nyomdetektorok Ködkamra

31 Egyéb detektor típusok II. Nyomdetektorok Szilárdtest nyomdetektorok Egyes szigetel anyagokban nehéz ionizáló részecskék nyomot hagynak, amely megfelel kezelés (maratás) után mikroszkóp alatt kiértékelhet (videokamera, képanalizátor) Lehetnek: szervetlen anyagok: különböz üvegek, kvarc» maratás HF-al szerves anyagok: polikarbonát, cellulóznitrát» maratás NaOH vagy KOH oldattal

32 Egyéb detektor típusok III. Fotográfiai hatáson alapuló detektorok Az érzékeny réteg zselatinba ágyazott ezüstbromid, amelyet a hordozó mindkét oldalára felvisznek, a rétegek vastagsága nagyobb, mint a fotofilmek esetében.

33 Egyéb detektor típusok IV. Termolumineszcens detektorok Egyes szigetelk esetén a gerjesztett elektronok a tiltott sáv ún. energia csapda nívójára kerülnek Szokásos viszonyok közt az elektronok évekig is itt maradhatnak Kiftéssel visszajuttathatók a vegyérték sávba, s onnan fénykibocsátással az alapsávba A kibocsátott fény fotoelektron sokszorozóval mérhet

34 Dózismér eszközök Nem azonnal szolgáltatnak információt, hosszabb idtartam (expozíciós id) alatti integrális mérést tesznek lehetvé. A detektor anyagban hosszú ideig megmaradó változás jön létre, amely megfelel eljárással kiértékelhet.

35 Típusok Tolldoziméterek: tartomány: néhány msv Filmdoziméterek: megfelel szrt alkalmazva különböz sugárzásból elnyelt dózisok mérésére alkalmas. Tartomány 50 µsv-1 Sv Termolumineszcens doziméterek Gerjesztés hatására az elektronok a tiltott sáv energia csapdáiba kerülnek. Kiftés hatására a vegyérték sávba kerülnek, majd fénykibocsátás mellett az alapsávba A fény szcintillációs detektorral mérhet

36 Nukleáris mérmszerek Impulzus detektorok: minden részecske detektálása során áramimpulzust adnak A leggyakoribb feladatok: Idpont meghatározás, Amplitudó mérés, Jelalakok egymástól való megkülönböztetése Jellegzetes áramimpulzus alakok Négyszög Exponenciális lecsengés Két alaptípus: Információ a beérkezésrl (GM cs) Energiára következtethetünk (prop. száml. szcint. det....)

37 Nukleáris mérmszerek

38 Nukleáris ersítk A detektorhoz illeszked zajszegény elersít A fersít a jelek ersítésének zömét és a jelformálást végzi Az ún. ablakersít a jelek bizonyos tartományának további ersítését végzi

39 Az ersítés mértéke Detektor típus Detektor kapacitás [pf] Töltésmennyiség [C] Imp. Id [µs] Imp Amplitudó [A] U ki = Q/C [V] U ki = I R [v] Ionizációs kamra , Prop. számláló , GM cs , , Szcint. számláló (NaJ(Tl) , , Felvezet detektor ,

40 Követelmények A kimenjel 1-10 V kell, hogy legyen Jelformálás Elkerülhetetlen Tudatos A jel/zaj viszonyt maximálni kell

41 Ersítk

42 Ersítk

43 Karakterisztika

44 Munkapont beállítás

45 Alap áramkörök a nukleáris technikában Multivibrátorok Astabil: meghatározott jelalak (pl. négyszög) elállítása Monostabil: a bejöv jelalaktól független kimenjel elállítása Bistabil: számláló tároló áramkör Emitter csatol bistabil multivibrátor, vagy Schmitt trigger

46 Beütésszám-átlag mérk (ratemeter)

47 Impulzus számlálók (scaler)

48 Jelfeldolgozó áramkörök: koincidencia áramkörök Logikai vagy Kimen jel: ha bármely bemeneten van jel

49 Antikoincidencia áramkörök Logikai és kör: kimen jel: ha mindkét bemeneten van jel

50 Koincidencia- antikoincidencia tranzisztorokkal Logikai vagy kör tranzisztorral Logikai és kör tranzisztorral

51 Jelfeldolgozás

52 Jelfeldolgozó áramkörök: integrális diszkriminátor

53 Differenciál diszkriminátorok

54 Sokcsatornás analizátorok

55 α-spektrometria Inkorporáció utján jelents bels sugárterhelést okozhatnak Az spektrum finomszerkezettel rendelkezik (az α-sugárzó izotóp megállapítása) Lehetségek Ionizációs kamrás spektrométer Szcintillációs spektrométer CsI(Tl) detektor; η 100%; alacsony háttér, gyenge energiafelbontás Félvezet detektoros spektrométer Jó energiafelbontás, problémás mintaelkészítés

56 A 212 Bi bomlása ThC= 212 Bi; ThC = 212 Po; ThC = 208 Tl; ThD= 208 Pb

57 A 212 Bi α-bomlásakor megfigyelhet nívóséma

58 A 212 Po α-bomlásakor megfigyelhet nívóséma

59 Mágneses spektrométerek

60

61 β-spektrometria

62 Toroidszektror típusú spektrométer

63 Longitudinális tér felhasználása fókuszálásra

64 γ-spektrometria A detektálás a kiváltott foto-, Compton és párképzési elektronok útján lehetséges A fotoeffektus hatáskeresztmetszete: A Compton effektus hatáskeresztmetszete: A párképzés hatáskeresztmetszete: Az abszorpció a három folyamat eredménye I=I 0 e -µx vagy I=I 0 e -µ x τ 0 Z 4 σ Z K Z 2

65 γ-spektrometria A µ teljes abszorpciós együttható mérésével, amely az energiától függ A γ-spektrométerek felépítése Detektor - elersít ersít analizátor Az alkalmazott detektortól függen Szcintillációs spektrumok Félvezet detektoros spektrumok

66

67 Összetett γ-spektrumok vizsgálata Simító eljárás (futó átlag) A maximum keresésben használhatjuk az els és második deriváltakat Intenzitás: csúcsmagasság; csúcs alatti területháttér terület Összetett γ-spektrumok kiértékelése Spektrumlehámozás kevés γ-vonalból álló spekt. Dekomponálás a legkisebb négyzetek módszere alapján

68 Karakterisztikus röntgen spektrumok Moseley törvény a K α sugárzásra E=3/4 R (Z-σ) 2 (3/4=1/1 2-1/2 2 ) a Bohr elméletbl K β1 és K β2 sugárzásokra a konstans 1-1/9=8/9 és 1-1/16=15/16 L α sugárzásra 1/2 2-1/3 2 =5/36

69 Nívóséma

70 Karakterisztikus röntgen spektrumok

71 Diffrakciós módszer

72 Példa a röntgen diffrakció alkalmazása: kristályos DNS röntgen diffrakciós képe

73 Speciális lehetségek: két kristályos szcint. detektor

74 Három kristályos szcint. detektor

75 Mérésadatok kiértékelése A radioaktivitás jelenség természetében rejlik bizonyos véletlenszerség A radioaktív magok egymástól függetlenül bomlanak, így az idegység alatt elbomló magok száma a Poisson eloszlást követi Ha középérték N, akkor a szórás N lesz A hiba csökkentés a beütésszám növelésével lehetséges (növelni kell az intenzitást, vagy a forrás detektor távolságot csökkenteni)

76 Számláló optimális mködési paraméterei Háttér: I b =N b /T b Érzékenység: e=n /T -I b Az érzékenység növelésével növekszik a háttér is Optimális beállítás: e 2 /I b maximális Ha T b =T, és N >>N b, akkor e 2 /I b N 2 /N b

77 Széntüzelés erm környezeti hatásai

78

79 Ermvek radioaktív emissziói [GBq/év]

80 Egységnyi elektromos teljesítményre jutó radioaktív emisszió 1988

81 Egészségügyi szempontból fontos radioaktív elemek sokévi átlagos aktivitás koncentrációja (AK): 238-U 232-Th Ajka Bq/kg Világát lag K

82 238 U bomlási sor (részlet) 238U(α)234Th(β)234Pa(β) 234U (α) 230Th(α) 226Ra(α) 222Rn (α) 218Po(α) 214Pb

83 Az Ajkai Herm fennállása óta kb. 1 millió tonna pernyét 1,6 x 10¹² Bq aktivitást képvisel 238 U-at emittált a levegbe Ennek a pernyének a nagy része a herm km-es sugarú környezetében hullott ki a talajra.

84 Óvoda Kórház Lakótelep 214-Pb mélység szerint átlagolt aktivitáskoncentrációi az ajkai talajmintákra Mintavétel helye Polgármesteri Hivatal Vegyesbolt Átlag±szórás Mélysé ge (cm) 12,5 12,5 10, ,5 12,6 AK 0-5cm Bq/kg 97,3 211,4 58,2 58,6 119,3 85±55 AK 5-cm Bq/kg ,6 46,5 37, ±68 Ak 0-cm Bq/kg 86,3 246,9 51,9 44,9 57,2 76±62

85 A Mérési eredményekbl levont következtetések 1. Felteheten a város egész lakott területén a talaj fels (átl. 12,6cm-es rétegében) a radioaktivitás koncentráció 4,7-szer nagyobbak cm-es rétegben 238 U-sor tagjainak konc. 5,8-szoros 3. Maximális és minimális szennyezettség hányadosa cm-es fels réteg szennyezettebb mint az alatta lev részek

86 Az Ajka környékén szedett mohák A mohanövénykék és párnák morfológiája olyan, hogy a szárazon kihullt aeroszolrészecskékre a mohák nagy hatásfokú csapdát jelentenek A nedves kihullás a mohapárnában lev részecskék zömét tömöríti, kisebb részét kiveri és kimossa, ugyanakkor jelents mennyiség új részecskét juttat a párnába.

87 Minta preparálás A preparálás során a moha-anyagból 1,4mm lyukméret szitán való mechanikus átdörzsölés, majd egy szitasorozaton való átszitálás után 3 frakciót különíthetünk el: 1.Moha-frakció: 0,5mm< d 1,4mm 2.Homok-frakció: 0,1mm< d 0,5mm 3.Por-frakció: d 0,1mm

88 Az Ajkán és környékén szedett mohák por-frakciója radioaktivitásának vizsgálatára végzett mérések legfontosabb eredményei Mintavétel helye Irány Távolság az ermtl (km) AK(214Pb) Bq/kg AK(214Pb)x AK(214Pb)A Ajka % Úrkút K-DK 6, ,7 Kisld K-ÉK 6, ,8 Öcs D-DK 12, ,9 Nyírád DNY 13, ,9 Devecser NY 9, ,5 Tapolca D-DNY Sümeg NY-DNY ,1

89 A Nap energiájának hasznosítása A Nap által kisugárzott energia 1, J Ebbl a Föld által elnyelt energia 3, J A felszínre 8, J energia jut Ebbl hasznosul 1, J A Föld utolsó 300 millió évében felhalmozódott fosszilis energiahordozók energiája 4, J

90 A megújuló energia tárolási lehetségei Egyszer, bárhol megvalósítható technológia A növényekben megkötött szén elégetése Feladat a hatásfok növelése Bonyolult technológia Metántermelés és elégetés Fotoszintetikus H 2 termelés és elégetés Feladat a rendszerek stabilitásának növelése Nagyon bonyolult ipari technológia Klorofillos fényelemmel víz elektrolizálás és H 2 égetés Feladat a rendszer stabilitásának növelése

91 A napenergia hasznosításának lehetségei Biológiailag nem megvalósítható, de hasznosítható a henergia gyjtése Épületek kondicionálása Elektromos energia termelés Szélerm Vizierm Henergia biomasszából Óceánok hkészletének hasznosítása Biológiailag megvalósítható Fotoszintézis Élelem Nyersanyag Üzemanyag Fotoelektromosság Elektromos energia

92 A növényekben megkötött szén elégetése illetve ebbl biogáz elállítása Nagy zöldtömeget termel növények Cukornád: t/ha; ez 1,2-1,6 %-os hatásfok Vizinövényekkel 250 t/ha is elérhet; 3,5-4 % A szén redukciójának becsült max hatásfoka a fotoszintézis során 7 % lehet. Növelésére további lehetség a CO 2 -ben dúsított atmoszféra. A megkötött CO szorosára emelkedik, ha a koncentrációt a 0,032 %-ról 0,13 %-ra növeljük

93 Hidrogéntermel folyamatok hasznosítása A víz fotolízise: 2H 2 O+hfO 2 +4H + +4e - ; 4H + +4e - 2H 2 Ez a folyamat megvalósítható Biokatalítikus kloroplasztisz rendszerekben Mikrobiológiai biomasszában Szerves félvezet anyagokkal Hidrogéntermel algákkal

94 Biokatalítikus kloroplasztisz rendszer Alkotórészek: Kloroplasztisz membrán Sejtekbl izolált hidrogenáz enzim A fotoszintézisben is részt vev A anyag jelenlétében 2H 2 O+2AO 2 +2AH 2 A hidrogenáz jelenlétében AH 2 A+H 2

95 Mikrobiológiai biomassza Lényegében az elz rendszerrel azonos, csak itt olyan mikroorganizmust tartalmaz a rendszer, amelyek hidrogenázt termel, így azt nem kell kívülrl a rendszerhez juttatni

96 Napkollektorok Egyszer síkkollektor Passzív napenergia hasznosítás Vonalfókusz rendszer Heliosztát

97 Heliosztát

98 Szél, víz, óceánok hje A háromlapátos szélgenerátor legnagyobb hatásfokkal az 5-12 m/s szélsebesség tartományban mködik Magyarországon az átlagos szélsebesség 3 m/s A víz potenciális és mozgási energiájának elektromos energiává alakítása A felszín és a mélyebb rétegek közti C hmérséklet különbséget használják ki

99 Problémák 1000 MW teljesítményhez szükséges terület Nukleáris erm 0,7 km 2 Napkollektor 22 km 2 Szélgenerátor 46 km 2 Energiaerd 512 km 2 Tartalék ermvek problémája Az energia szükséglet mekkora hányada állítható el megújuló energiaforrásból?

100 Energia felszabadulás U 235 atommagok hasadásakor

101 A hasadás energiamérlege A hasadási termékek kinetikus energiája: 167 MeV A β bomlás energiája: 5 MeV A γ bomlás energiája: 5 MeV A neutrínókkal távozott energia: 11 MeV A keletkezett neutronok energiája: 5 MeV A hasadás pillanatában keletkez sugárzás: 5 MeV Szumma: 198 MeV

102 A chicagoi reaktor építése

103 Rövid kezdeti történet 1942: A láncreakció beindul 1951: 250 kw villamos teljesítmény az EBR (Experimental Breeding Reactor) épületének világítása 1954: 5 MW teljesítmény villamos hálózatra a SzU-ban MW villamos teljesítmény Calder Hall-ban

104 Reaktortípusok feladat szerint: Energiatermel, hasadóanyag-szaporító, kísérleti, tanreaktor.

105 Az energiatermelés blokk diagrammja

106 A reaktorok három f szerkezeti eleme Üzemanyag: 235 U; hasadás csak termikus neutronokkal Moderátor: könnyvíz (Light Water Reactor) Nyomottvizes (Pressurized Water Reactor); kétkörös Vízforraló (Boiling Water Reactor); egykörös Nehézvíz Grafit (Reaktor Bolsoj Moscsnoszty Kipjascsij); egykörös Htközeg: a grafitmoderátoros reaktorokban víz, vagy gáz +Szabályozó és biztonsági elemek

107 Ftelem és ftelem köteg

108 Nagyon súlyos baleset Súlyos baleset Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset Elssorban létesítményen belüli hatású baleset Súlyos üzemzavar Üzemzavar Rendellenesség

109 Üzemzavar 1. szint esemény: rendellenesség, valamely mködési vagy üzemviteli szabálytalanság kapcsán a biztonsági intézkedések bizonyos hiányosságot mutatnak, leggyakrabban emberi tévedésbl adódik. A dolgozókra és a lakosságra nézve semmilyen kockázatot nem jelent. 2. szint esemény: üzemzavar, melynek már lehetnek biztonsági következményei, de a dolgozók a megállapított dóziskorláton felüli terhelést nem kapnak. 3. szint esemény: súlyos üzemzavar, amikor a dolgozók sugárterhelése meghaladja a dóziskorlátozást, de az üzem közelében él lakosság maximum 0.1 msv dózist kaphat.

110 Baleset 4. szint esemény: elssorban létesítményen belüli hatású baleset, a részleges zónaolvadás következménye. A közelben élket legfeljebb néhány msv sugárterhelés érheti, de a dolgozók egy kis részén már akut hatások is jelentkezhetnek. 5. szint esemény: telephelyen kívüli kockázattal járó esemény, ebben az esetben a kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége akkora, hogy a lakosság egészségét is veszélyezteti. 6. szint esemény: súlyos baleset, jelents mennyiség radioaktív anyag kerül a környezetbe. A helyi balesetelhárítási terv teljes kör alkalmazása szükséges. Eddig ilyen baleset nem fordult el. 7. szint esemény: nagyon súlyos baleset, a reaktortartályban lév anyagok nagy része kijut a környezetbe. Fennáll az akut egészségkárosodás veszélye a dolgozók és a közelben tartózkodó személyeknél. A kési hatások nagy területen jelentkezhetnek

111 Jelentsebb balesetek Windscale (ma Sellafield) - Nagy-Britannia a reaktor kiég, 500 km 2 földterület válik sugárszennyezetté Kistim - Ukrajna radioaktív hulladéktároló a szabálytalan tárolás miatt felrobban november 30. Leningrád (ma Szentpétervár) Three Mile Island - aktív zóna megolvadt és radioaktív szivárgás lépett fel La Hague - Franciaország mszaki hiba Kozloduj - Bulgária baleset Csernobil - Ukrajna az atomtörténelem legsúlyosabb balesete Biblis - Németország súlyos üzemzavar Kozloduj - Bulgária földrengés miatt leáll január 13. Csernobil - Ukrajna tz üt ki Paks - Magyarország baleset a ftelem-csere során április 8. La Hague - Franciaország 3900-szor nagyobb háttérsugárzás augusztus 9. Japán - Mihamai atomerm reaktorblokjában radioaktív gz szabadult ki.

112

113 Id diszkrimináció Két jel egyidejségének megállapítása Két jel beérkezése közti id megmérése