A SEJT. külön rész: A SEJT

Átírás

1 A SEJT külön rész: mutáció: DNS-nek ugrásszerű megváltózása. Lehet rossz ( daganat), lehet jó is. Daganatos beteget TILOS masszirozni. Kromoszóma: 2db DNS van a kromoszómában 2db kromatidából áll. Kromatida: DNS nagyon erősen feltekert formája, fehérje veszi körül. Csak osztódás előtt veszi fel a kromoszóma állapotot a DNS. 46 DNS-van osztódás előtt meg 2xeződik- DNS replikáció. Vannak szabályozó jellegű gének amik a többi géneket szabályozzák vannak olyan DNS szakaszok amik nem kódolnak géneket- nem tudjuk mire jó valószínű evos. ( emiatt veszélyes a gén módosított élelmiszer, szója kukorica) A SEJT általános sejt kép: minden élőlényre jellemző: bonyolult összetett rendszer szerves molekulák építik fel jól szervezett lánculatban. Életjelenségek: anyagcsere: anyag és energia felvétel átalakítása és lebontása. Ingerlékenység: reakcióképesség, önszabályzó képesség, jelek felismerési képessége (receptorok), sejt képes alkalmazkodni, a külső környezetre reaglni (adaptáció) mozgás: helyváltoztató vagy helyzet változtató mozgás. Növekedés, differenciálódás, fejlődés: genetikai program alapján-dns. Őssejt: bármilyen más sejt képes differenciálódni. Szaporodás: önmagához hasonló utódok létrehozása bimbózással, osztódással( mitozis, meiózis) 2 -féle sejt típus: prokarióta sejt: nincs sejt mag Dns-ük gyűrű alakú baktériumok, kékmoszatok eukarióta sejt Sejt membrán: 5-10 mmm vastagságú félig áteresztőhártya: semipermeábilis hártya kémiai felépítés: 2-ös foszfolipid réteg képezi az alapját

2 ha a membránt vizes közegbe helyezzük akkor gömb alakot vesz fel- energetikai ok történet: 1900-es évek elején Langumir? Kettős lipid réteg membrán kétszer annyi lipidet tartalmaz Nicolson ő alkotta meg a 2ös foszfolipid réteget- folyékony mozaik a 2-ös foszfolipid rétegben a membrnok képesek függőleges mozgásra, fli-flop mozgásra és körkörös mozgásra. Membrán fehérjék vannak a membránban: integráns: szénhidrát is kapcsolódik hozzá (oligoszacharidok) receptorként viselkednek ( jelfogó) marker funkciót tölt be (jelző, h milyen szövet típusban milyen markerek vannak, az immunrendszer szempontjából fontos mert érzi, h mi az idegen és mi a saját.) perifériás: valamely részéhez kapcsolódik a membránhoz, recetorként viselkedik. Koleszterin molekulák keményebbé teszik a membránt. Membránfehérjék funkciója: transport folyamatokban vesz részt- csatorna fehérjék. Szervezet folyamdék terei: vízterek: intracelluláristér: bennük lévő víz 2/3-a sejten belül van extracellulárisan: 1/3 része a vízmennyiségnek transcelluláris tér: agy víz, ízületeken belül, csarnok víz, nyál, mirigy váladékok, gyomorbél által termelt váladék. Intersticiális tér: szövet közti tér, testtömeg 15% intravazális tér: éren belüli vízmennyiség 4-5 L nők 50%a víz, férfiak 55-60%a, csecsemők 70%a, idősek 50% alatt picivel. Normovolémiás- normál víztartás hipovolémiás- kevés víz hipervolémás-túl sok víz szívbetegeknél keringési eredetű betegségek vesebeteg- tilos masszírozni vízvesztés 1,5-2L vizelet 100ml-2L izzadás 100ml széklet 700ml lélegzés membrán feladatai: transzport folyamatok: anyag felvétele és leadása a membránon keresztűl. Passzív transzport: nem kell + energia a transzport folyamatokban, mindig koncentráció grádiensnek megfelelően történik a fizika törvényei alapján. Kisebb molekulák képesek ( víz, oxigén, széndioxid diffuzió: anyag részecskének mozgása révén kiterjed és kitölti a rendelkezésre álló teret: gáz folyadék. Az anyag nagyobb koncentrációjú hely felől áramlik a kisebb koncentrációjú hely felé a koncentráció kiegyenlítődésig. Az egész világra jellemző. Folyamata függ a hőmérséklettől ( sebesség nő- csökken) a membrán áteresztő képességéről a Permeabilitás gondoskodik. Csak a

3 kisebb molekulákat engedi át. Ozmózis:az oldószer (víz) áramlik a hígabb felől a töményebb felé. Ozmotikus nyomás: érték- Hgmm, az a nyomás érték ami megállítja az ozmózist. Izotóniás: az az oldat ami az emberi szervezet ozmotikus nyomásával megegyezik. Ha nem megegyezőt adunk be a betegnek akkor halál mert vagy szétdurran a sejt vagy összezsugorodik. Filtráció: a membránon keresztűli nyomás különbség hatsára létrejövő folyadék áramlás. ( vizelet képzése, ízületi folyadék képzése, betegség: tüdő ödéma, szívelégtelenség) erek összeszűkülnek megnő a nyomás nagyobból a kisebb felé áramlik a víz. Aktív transzport: energia igényes koncentráció viszonyokkal szemben is történhet nagy molekulák is átjutnak a membránon hordózó molekulákkal történő transzport folyamatok: egyes membrán fehérjék-csatorna fehérjék IONCSATORNÁT ALKOTNAK, minden ionnak külön csatornája van K-csatorna, Na csatorna, Ca csatorna- ezek nyugalmi állapotban zárva vannak, jelhatására...? lehet akciós potenciál hatására hormonok Karrier hordózók Karnitin- segít a zsírsavak bejutását membrán lefűződése: endocitózis- befelé a sejtbe exocitozis- a membrán körbe veszi a molekulákat viszi ki Sejt mag: (nukulus) több is előfordulhat a sejtben, hogy mennyi van és milyen az a szövettől függ. A sejtmagban van a DNS kromatin formában kromatin állomány: két sejt osztódás között a DNS molekulák lazán feltekeredett formában vannak jelen. Sejtmagon belül: sejtmagvacska részben RNS molekulák találhatóak kívülről őket is membrán határolja amelyen pontok-pórusok találhatóak. A magpórus olyan nagyságúak, h a DNS molekulák nem férnek ki csak az RNS molekulák endoplazmatikusretikulum: sejt alkotó 2féle forma: sima felszínű: elsősorban lipidek szintézise történik vele, máj sejtekben főleg, méregtelenítési folyamatokban főleg. Külső felülete sima. Durva felszínű: kis alegységből épül fel, közöttük rés van, riboszómák (fehérje,

4 ribonukleinsav építi fel.) találhatóak a felületén. feladata:fehérje szintézishez van köze. Mind2re jellemző: sejt belsejében membrán hálózat, belül üreges. Golgi-apparátus: feladata a fehérjék átalakítsa, differenciálódnak a fehérjék, itt dől el, h mi lesz a feladatuk, vagy kikerül a sejtből. Mitokondium: baktérium lehetett beépült az eukarióta sejtbe. Saját DNS-e van- cirkuláris DNS mindenki az anyjától örökli. Ha sérül nincs javítás alkohol, drog, gyógyszerek, kémiai vegyületek mind károsítják ezt a DNSt anyai optimális életkor:20-23 betegségek ennek a DNSnek a hibájából: mozgás szervrendszeri betegségek, süketség felépítés: 2ös membrán rendszer építi fel. Van 1 külső membránja...?sejt belsőmembrán: ezen belül 1 citoplazmához hasonló matrix összetételű géles állag. Számuk változó sok mitokondium van funkciója: az energia ATP szintézis, külső és belső membrán közötti térben történik a citrátkör. Belső membránban terminális oxidáció. Más sejtalkotók: lizoszómák: enzimeket tartalmaznak centiólum? Sejtközpont: sejtosztódás szabályozása. Sejt élettana: életjelenségek: anyagcsere mozgás.- gének szabályozzák szaporodás inderlékenység szaporodás: mitózis- sejt ciklus, ciklusosan változnak az események. 1 sejt ciklus osztódással kezdődik- mitózisos osztódás számtartó osztódás: 1 fázis: DNS molekulák meg 2ződnek-DNS replikáció. 92 db lesz belőle A meg2ződött molekulák együtt maradnak és 1 kromoszómát alkotnak. Kromoszóma rendeződés:a DNS erősen feltekeredik, hiszton nevű fehérjék veszik körül, kromatida jön létre, 1 kromoszóma 2 kromatidából áll. 46 kromoszómának van 92 DNSe, 1 kromatida 1 DNS. A kromoszómák párba állnak így 23 párt alkotnak (egyik anyai, másik apai)

5 amik ugyanazokat a géneket tartalmazzák. 2. fázis: a kromoszómák a sejt középvonalába sorba rendeződnek. A sejtben lévő centriolnak a sejt két pólusára vándorolnak. Fehérje szálakat húzófonalakat bocsátanak a kromoszóma befűzödéséhez. 3.fázis: ezek a húzó fonalak elkezdik a kromatidkat a sejt két pólusa felé húzni. 4. fázis: kialakul az új sejt, ketté osztódik a citoplazma és kialakul a két utód sejt- ugyan úgy néznek ki, ugyanaz a genetikai állománya mint az eredeti un. Anyasejtnek. Sejt ciklusok száma: minden kromatida végén van 1 szakasz telomén ami minden 1es osztódásnál rövidül, ha elfogy- lejár a biológiai óránk. Az ideális 120 év lenne. Ha hiba miatt korlátlanul elkezd osztódni akkor beavatkozik az apoptozisprogramozott sejt halál- ha elfogy a telomén és ez nem következik be akkor alakul ki a daganat. Ha több sejt ha meg mint szaporodik akkor öregszünk. Meiózis: DNS száma megfeleződik spermium- őshímivarsejt- spermatogonium petesejt- ős- oogonium csak a két ivar sejt tud evvel szaporodni diploid sejtek: 2n- 1n haploid ( csak 1x-es kromoszóma szám) 2 fő szakasz 1.: meg2ződik a DNS és kialakulnak a kromoszómák sejt középsíkjában rendeződik a kromoszóma de párban géncsere történik (teljesen véletlen szerűen) CROSSING OVER ezek a homológ kromoszómák szétválnak, ez a szétválasztás is véletlen szerű 46 lesz. 2.: Ingerlékenység: mitozis sejt középpontjában rendeződnek a sejtek 4 fél DNS számával rendelkeznek. a sejt képes a külső ingereket felvenni érzékelni, a külső külső változásnak hatására képes az életjelenségeit, anyagcsere folyamatait megváltóztatni, ezen keresztül alkalmazkodni adaptálódni, a megváltozott külső feltételekhez. Minden élő sejtre jellemző, h a sejtmembrán belső oldalán feszültség mérhető. Nem potenciál: egyenlőtlen ioneloszlás a membrán két oldalán, a sejt belsejében. Magas K+ és alacsony MG+ koncentráció. ICF[K+]>ECF[K+] ICF[NA+]<ECF[NA+] nyugalmi állapotban az ioncsatornák zárva vannak ATP- t felhasználnak így káliumot pumpál??

6 sejt belsejében sok negatív töltésű, nem diffundáló ion van ( fehérjék.) vonzzák a kálium ionokat IC[K+]=EC[K+] IC[NA+]=EC[NA+] külső inger hatására kinyilnak az ion csatornák depolarizálódik a membrán, megszűnik a töltés különbség a membrán két oldala között túllövés: 1 rövid ideig átlépi 3 (Na+) tud 1szerre kilöködni visszaáll a nyugalmi potencia repolarizáció- újra töltődik- 2szakasz 1: abszolút refrakter periódus: Na csatornák ionizált állapota miatt egyáltalán nem változtatható újabb akciós potenciál 2.: relatív refrakter periódus: kisebb ingernél nagyobb váltható ki akciós potenciál. Jelentősége: akciós potenciál máshogy zajlik a harántcsíkolt illetve a szívizomban sokkal hosszabb, ezért sorozat ingernél nem ingerelhető a szívizom, nem tetanizlható. Ingerlékeny szövetek: izomszövet idegszövet- ezekre a szövetekre jellemző, h a sejtek az akciós potenciált továbbítják.