20. MUTATÓK ÉS JEGYZÉKEK

Átírás

1 20.1. HELYNÉVMUTATÓ 20. MUTATÓK ÉS JEGYZÉKEK Abásfalva labosi: Abus /H/ Ákosfalva: Acátari /M/ Aldoboly: Dobolii de Jós /K/ Almás IH om oród-l: Meresti /H/ Alsócsernáton: Cernatul de Jós /K/ Altorja: Turia de Jós /K/ Alvinc: Vintu de Jós /F/ Andrásfalva: SÍntandrei/M/ Angyalos: Anghelus /K/ Apáca: Apata /B/ Árkos: Arcus /K/ Atosfalva: Horesti /M/ Backamadaras: Pásáreni /M/ Bácsfalu >Hétfalu Balasavár: Báláuseri /M/ Bardóc /-faival: Brádut /K/ Zta/tfr Baraolt /K/ Bíy/ű: Bedeni /M/ Bélafalva: Belani /K/ Bélbor: Bilbor /H/ Bencéd: Bentid /H/ Bereck: Bretcu /K/ Béta /H/ Bethlenfalva: Becleau /H/ Bikszád Sepsibükszád Bodok: Bodoc /K/ Bodola: Budila /K/ Bordos: Bordosiu /M/ Borszék: Borsec /H/ Bögöz: Mugeni /H/ Bölkény: Beica /M/ /Alsó-: Beica de Jós/ /Felső-: Beica de Sus Bölön: Belin /K/ Bözöd: Bezid /M/ Brassó: Brasov /B/ Bükszád >Sepsibükszád Csehérdfalva IC se hér tfalva, Csehétfalval: Cehetel /H/ Csernátfalu -> Hétfalu Csernáton Alsócsernáton, Felsőcsernáton/K/ Csíkcsicsó: Ciceu /H/ Csíkdánfalva: Dánesti /H/ Csíkjenőfalva, Jenőfalva: Ineu /H/ Csíkkarcfalva: Cirta /H/ Csíkkozmás: Cozmeni /H/ Csíkmadaras: Madaras /H/ Csíkménaság Menaság Csíkrákos, Rákos: Raccu /H/ Csíksomlyó, Somlyó: Sumulea /H/ /Csíkszereda egyik része/ Csíkszentdomokos: Sindominic /H/ Csíkszentgyörgy: Ciucsingeorgiu /H/ Csíkszentimre: Sintimbru /H/ Csíkszentlélek: Liliceni /H/ Csíkszentmihály: Mihailem /H/ 209

2 Csíkszenttamás: Tomesti /H/ Csíkszépvíz, Szépvíz: Frumoasa /H/ Csíkszereda: Miercurea-Ciuc /H/ C síktaploca, Taploca: Toplita-Ciuc /H/ /Csíkszereda egyik része/ Csóka: Corbesti IMI Csókfalva: Cioc /M/ Csomafalva Gyergyócsomafalva Csomakőrös, Körös: Chiurus /K/ Csöb: Cibu /M/ Dálnok: Dalnic /K/ D éda : Deda /M/ D éda-bisztra: Bistra Muresului /M/ Deményháza: Dámieni /M/ >/7/*d, G yergyóditró: Ditráu/H/ Erdőcsinád: Pádureni /M/ Erdőszengyel: Singerul de Pádure fmj E rdőszentgyörgy: Síngeorgiu de Pádure IMI Eresztevény: Eresteghin /K/ Esztelnek: Estelnic /K/ Étfalva /Étfalva-Zoltán/: Etfaláu /K/ Farkaslaka: Lupeni /H/ Feldoboly: Dobolii de Sus /K/ Felfalu: Suseni /M/ Felsöcsernáton: Cernatu de Sus /K/ Felsösófalva: Ocna de Sus /H/ Feltorja, Felsötorja: Turia de Sus /K/ F elvi ne: Vintu de Sus /F/ Fenyéd: Bradesti /H/ Fintaháza: Cinta/M/ Firtosváralja: Firtusu /H/ Fotosmartonos: Fotos /K/ Galócás: Gálautas /H/ Gelence: Ghelinta /K/ Göcs: Gáiesti /M/ Görgényszentimre: Gurghiu /M/ Görgényiivegcsür: Glájárie /M/ Gyergyóalfalu: Joseni /H/ Gyergyócsomafalva: Ciumani /H/ Gyergyóholló: Corbu /H/ Gyergyóremete: Remetea /H/ Gyergyószárhegy, Szárhegy: Lázarea /H/ Gyergyószentmiklós: Gheorgheni /H/ Gyergyótölgyes: Tulghes /H/ Gyergyóújfalu: Suseni/H/ Gyilkostó: Lacu Rosu /H/ Gyimesközéplok: Lunca de Jós /H/ Gyulafehérvár /Károly-/: Álba Iulia /F/ Hagota /H/ Haraly: Harale /K/ Harasztkerék: Roteni/M/ Háromfalu /Tatrang, Zajzon, Piirkerecl ->Hétfalu Havad: Neaua /M/ H avadtö: Viforoasa /M/ Héjjá sfalva: Vinátori /M/ Hétfalu: Sapte sate /történelmi elnevezése az alábbi hét helységnek: Bácsfalu - Baciu, Türkös - Turches, Csernátfalu - Cernatu, Hosszúfalu -Satu-lung, Tatrang - Tirlungeni, Zajzon - Zizin, Pürkerec -Pureáreni//B/ Hídvég, Olt hídvég: Hághig /K/ Hilib: Hilib/K/ 210

3 H odgya: Hoghia/H/ H oltm aros: Lunca Muresului /M/ Homoródalmás -» Almás Homoródkarácsonyfalva: Cráciunel /H/ Homoródszentpál: Sinpaul /H/ Idecspataka: Idicel /M/ Ikafalva: Icafaláu [K/ Ilencfalva: Ilieni /M/ ///yé M arosillye Jenőfalva Csíkjenőfalva Jobbágytelke: Simbrias/M/ Káinok: Calnic /K/ Kányád: Ulies /H/ Kápolnásfalu: Cápálnita /H/ K arácsonyfáivá > Homoródkarácsonyfalva Karatna, Karatna-Volál -egybeolvadt Torjával [KJ Karcfalva -» Csíkkarcfalva Károlyfehérvár»Gyulafehérvár Kászonaltíz: Pláiesii de Jós /H/ Kászonfeltíz: Plaiesii de Sus /H/ Kászonjakabfalva: Iacobeni /H/ Kászonimpér: Imper /H/ Kászonújfalu: Casinu Nou /H/ Kebele: Sínisor/M/ Kecset: Páltini /H/ Keményfalva Küküllőkeményfalva /H/ Keresed: Stejeris /Kolozs megye/ Kerelöszentpál: Sinpaul /M/ Kézdiszentlélek: Sinzieni [K / Kézdivásárhely: Tirgu Secuiesc /K/ Kibéd: Chibed /M/ Kilyén: Chilieni /K/ Kisbacon: Batanii Mici [KJ K isborosnyó: Borosneu Mic /K/ Kisfalud: Satu Mic /H/ Kissolymos: Soimosu Mic /H/ Kisteremi: Tirimioara /M/ K obátfalva: Cobatesti /H/ Kolozsvár: Cluj /Kolozs megye/ Komandó: Comandáu /K/ Korond: Corund /H/ Koronka: Corunka /M/ K óvá szna: Covasna/K/ Kozmás > Csíkkozmás A fte : Chichis /K/ Köpec: Cápeni [KJ Kőrispatak: Criseni /HJ Kőröspatak: Valea Crisului /K/ Közé pajta: Aita Medie [KJ Krizba: Crizbav /B/ Küküllőkeményfalva, Keményfalva: Timovita /H/ Lázárfalva: Lázái*esti /H/ Lécfalva: Let /K/ Lemhény: Lemnia /K/ Lengyelfalva: Polonita /H/ Libán: Libán /H/ Lippa: Lipova /A/ Lisznyó: Lisnau /K/ 211

4 Lörincfalva: Leordeni /M/ M adéfalva: Siculeni /H/ M agyarherm ány: Herculian /K/ M agyaró: Alunis/M/ M agyaros: Alunis /H/ M agyarzsákód: Jacodul /M/ M akfalva: Ghindari /M/ Maksa: Moacsa /K/ M álnás: Mainas [K / M alom falva: Moreresti /M/ M áréfalva: Satu Maré /H/ M áros hévíz: Toplita /H/ M arosillye: Ilia /Hunyad megye/ M arosszentgyörgy: Singeorgiu de Mures /M/ M arosszentkirály: Síncraiu dee Mures /M/ M arosvásárhely: Tirgu Mures /M/ M arosvécs: Brincovenisti /M/ M edgyes: Médiás/Szeben megye/ M eggyesfalva: Mureseni /Marosvásárhely egy része//m/ M énaság; Csíkménaság: Armáseni /H/ M ezőbánd: Bánd /M/ M ezőpanit: Pánet /M/ M ezősámsond: Sincai /M/ M ikháza: Calugareni /M/ M iklósvár: Miclosoara /K/ Muzsna: Mujna /H/ N agyajta: Aita-Mare /K/ Nagy bacon: Bátanii Mari /K/ N agyborosnyó: Borosneul Maré /K/ N agyenyed: Aiud /F/ Nagykend: Chendul Maré /M/ Nagyszeben: Sibiu /Szeben megye/ Négyfalu /Bácsfalu, Türkös, Csemátfalu, Hosszúfalu/ - Szecsele: Sácele /B/ Hétfalu Nyárádselye: Silea Nirajului/M/ Nyárádszentmárton: Mitresti /M/ Nyárádszereda: Miercurea Nirajului /M/ Ócfalva: Oteni /H/ Ojtoz: Oituz /K/ Oklánd: Ocland /H/ Oláhfalu >Kápolnásfalu, Szentegyházasfalu, Vlahica Olasztelek: Talisoara /K/ Oltszem: Ölteni /K/ Oroszhegy: Dealu /H/ Ozsdola, Osdola: Ojdula /K/ Pálfalva, Csíkpálfalva: Páuleni /H/ Palotailva: Lunca Bradului /M/ P apok: Pápáuti /KJ Pcirajd: Praid/H/ Páva: Pava /K/ Pcselnek, Kézdikővár: Petriceni [K / Petőfalva: Peteni /KJ Rákos, Csíkrákos: Racu /H/ Ratosnya: Rastolita /M/ Rekettyés: Ráchitis /H/ Rigmány: Rigmani /M/ Salamás: Sármas/H/ Segesvár: Sighisoara/M/ 212

5 Sepsibilkszácl, Biikszád, Bikszád: Bicsad /K/ Sepsikálnok >Káinok Sepsikőröspatak Köröspatak Sepsiszentgyörgy; Sl'intu Gheorghe /K/ Siklód: Sic lód /H/ Siménfalva: Simonesti /FI/ Sófalva: Ocna de Sus /H/ Somosd: Comesti /M/ Sösmezö: Poiana Saratá /K/ Sóvárad: Sáráteni /M/ Szabéd: Sábed /M/ Szar sva: Sociova /K/ Szalárd: Salard /M/ Száldobos: Doboseni /K/ Szárazajta: Aita Seacá /K/ Szárhegy»Gyergyószárhegy Szászrégen: Reghin /M/ Székelykeresztúr, Keresztúr: Cristuru Secuiesc /H/ Székelyszentmihály: Miháileni /H/ Székelyudvarhely, Udvarhely: Odorheiu Secuiesc /H/ Székelyvarság: Vársag /H/ Szemerja: Simeria /Sepsiszentgyörgy egyik része/ /K/ Szentdemeter: Dumitreni /M/ Szentegyházasfalu: Vláhita /H/ Szentgerice: Galáteni /M/ Szentháromság: Troita /M/ Szentkatolna: Cátálina /K/ Szentlélek: Bisericani/H/ Szentlélek >Kézdiszentlélek IKI Szentmihály >Székelyszentmihály Szováta: Sovata /M/ Tátrán g Hétfalu Tekerőpatak: Valea Stímbá/H/ Tízfalu = Hétfalu + Krizba /Crizbav/, Apáca lapata/, Újfalu ISatu-Noul Toplica >Maroshéviz Torja: Turia /K/ Torockó: Rimetea /F/ Tölgyes Gvergvótölgyes Tusnád: Tusnad /H/ Türkös Hétfalu Udvarfalva: Curtenni /M/ Udvarhely Székelyudvarhely Uzdiszentpéter: SÍnpetru de CÍmpie /Kolozs megye/ Uzon: Ozun /K/ Vaja: Válenii /M/ Vargyas: Virghis /K/ Vasláb: Voslobeni /H/ Vetca/M/ Verebes: Vrabia /H/ Vlahica: Vláhiti /H/ Zabola: Zabala /K/ Zágon: Zagon /K/ Zágon: Zagon /K/ Zalán : Zálan /K/ Zalánpatak/a/: Valea-Zálanului /K/ Zetelaka: Zetea /H/ Zsögöd: Jigodin /H/ 213

6 20.2. Földrajzi nevek rövidítése A - Arad megye Asz - Aranyos szék B - Brassó megye Cssz- Csíkszék F - Fehér megye H - Hargita megye Hsz - Háromszék k - körül K - Kovászna megye M - Maros megye Msz - Marosszék MT - Maros-Torda megye U, Um- Udvarhely megye Usz - Udvarhelyszék -> lásd Irodalom- és forrásjegyzék AC, Approbatae Constitutiones /az 1540 és 1653 között kiadott erdélyi törvények gyűjteménye/ AJMT, Alispáni jelentés Maros- Torda vármegye 1903-ik évi közállapotáról. MHV., ADAMOVITS S : A mezőcsávási harangláb. Műv : Alsócsernáton Ft.: A háromszéki Alsócsernáton 1665, és évi falutörvénye. AMBRUS A : Gyergyó. Bp. ANTAL I : Kísérletek a székelyföldi közbirtokosságok megformálására. Korunk : ANTAL S : Az elsődleges fafeldolgozás szakszókincse. Maroshévíz. Ád., APÁCZAI Cs. J./1653./: Magyar Encyclopaedia. /1653./Bk., APOR, Met Tr. /1736./: Metamorphosis Transylvanie. /1736./ Bk., APOR P...: Br. Apor Péter verses művei és levelei /1676/1752/. Magyar Történelmi Emlékek. Bp., ÁPRILY L : Meddig él a csend? Válogatott versek. Bk. ÁROKALYI 1839.: Reminiscentiák ről.nt , , ÁRVÁI J : Abarcasági Hétfalu helynevei. ARVINTE, V terminologia exploatárii lemnului si aplutáritului. Academia R. P. R. Filiala Iasi. Studii si cercetari stiintifice. Filologia BAKÓL A csíkrákosi kapumatuzsálem. MŰv : 33. BÁLINTH Gy : Adatok Kovászna megye népességéhez és népesedéséhez. Aluta BALLAGIM : A magyar nyelv teljes szótára. Pest. BALOGH E : Vargyasi változások. Bk. BALOGH Ö : Gyimesi csángó tájszók. Nylrk. III BANDI D : Szováta népi diszítő faragó művészete. VZ V. 3. BÁNYAI L : Közös sors - testvéri hagyományok. Bk. BARABÁS E : Maros-Torda vármegye és Maros-Vásárhely közgazdasági leírása. Bp. BARABÁS J : Néhány szó a honi erdészet körül. Erdélyi Híradó sz. BARABÁS J A székely ház alaprajzi fejlődéséről. Népi kultúra-népi társadalom. Bp.,

7 BARABÁS, Sz. O...: Székely Okleváltár Közzéteszi: BARABÁS Samu. Bp., BARÓTI Sz. D : Paraszti Majorság. /Fordítás VANJER-től./ Pozsony-Kassa. BARÓTI Sz. D : Kisded szótár. Kassa. BARTALA : A magyarországi latinság szótára. Bp. BARTÓ I : Emlékezés falumról, Csíkmaradarasról. Kézirat. BEDŐ A : A székelyföldi erdők ügyében. EL BEDŐ A. 1885/1896.: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és keresekedelmi leírása. Bp. I. kiadás 1885-ben, II. kiadás 1896-ban. BEDŐ A : Erdő-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben. Bp. IX. kiadás. BENKŐ F : Az Hasznos Gazdaságról... Göttinga. BENKŐ J. 1778/1944.: Transilvania Speciális. Udvarhelyszék. Fordította: SZA BÓ András Kvár, BENKŐ J : Úrnak Fűszéres nevezeti. /MOLNÁR: Magyar könyv-ház, I. szakasz, / BENKŐ J : A Fűszéres szózatoknak Magyar és oláh neveik /MOLNÁR: könyv-ház, II. szakasz, / BENKŐ J : Aközép-ajtai szkumpia, vagy esmeretesebb nevén etzet-fa és annak kordoványbőr készítésre való haszna. H. n. BENKŐ K : Csík, Gyergyó és Kászón múltja, jelene, általános és részletes osztályokban. BENKŐ K : Marosszék ismertetése. Kvár, BENKŐ L : A Nyárádmente földrajznevei. Bp. BERDE M : Zalán és Feldoboly helynevei. Aluta BERDE M : Sepsikőrispatak és Fotosmartonos helynevei. NyírK. XXIII. 2: BEREND T. I. -SZUHAY M : A tőkés gazdaság története Magyarországon Bp. BETHLEN G. Lev. 1980/ : Levelek. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: SEBESTYÉN Mihály. Bk. BETHLEN M Önéletírása k. Bp. BIÁS I A székely solymárok. Mvh. BINDER P Tutajozás a Maroson. Hargita III. 17. III. 24., III. 31. BÍRÓ P : /Bíró Pál hammász tiszt a' báró Bornemissa Pál Hlyei uradalmába / Hamu VÚ. Pest sz./ BÍRÓ V : Solymászat a régi Erdélyben. Pásztortűz. XII BÍRÓ V : Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bk., , BOCSKOR J : A szép tavaszi béköszöntésével a' gyergyói tutajozó székelyek I. /fáradsága/, II. /jutalma/. NT II , /Cs./BOGÁTS D : Háromszéki oklevél-szójegyzék. BOLYAI F : Erdészeti csonka munkája 1820-ból. Jegyzetekkel ellátta: KINTSES József. Máramarossziget. BÖZÖDI Gy Székely bánja. II. kiadás CALEPINUS 1598.: Ambrosi Calepini Dictionarium undecim lingvarum. Basileae. Comp., 1669.: Compilatae Constitutiones. /Az 1654 és 1669 között kiadott erdélyi törvények gyűjteménye./ 215

8 CONNERT J A székelyek alkotmányának históriája, különösen a XVI. és XVII. században. Németből fordította: BALÁSY Dénes. Székelyudvarhely. Conscriptio CS. madaras 1820.: Urbarialis Conscriptio Csíkmadaras. Conscriptio Szárhegy : Urbarialis Conscriptio Szárhegy. Corpus I.: Corpus Statutorum Hungaria Municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. I. Az erdélyi törvényhatóságok jogszabályai. Szerk.: KOLOZSVÁRI Sándor - ÓVÁRI Kelemen. /Bp., 1885./ COTEANU, I Prima Lista numelor románesti de plante. Buc. CZEGLÉDY J : Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn : ,. 3: : CSEGEZY P : Közbirtokossági erdők vagyonkezelése a Székelyföldön. EL CSEGEZY P : A székely közbirtokossági erdők ügykezelése. EL CZEGEZY P Erdőgazdasági ügyek a közigazgatásban. EL CSEREI, Hist : Miklósvárszéki Nagyajtai Cserei Mihály Históriája Második kiadás. Pest, CSERGŐ B A vörösfenyő Küküllőkeményfalva népi növényismeretében. Nd CSETRIE. -IMREH : Erdély változó társadalma Bk. CSIBY A : A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy községek borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára. Gheorgheni. CSISZÁR L : Az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai Magyarországon. A Székelyföld iparosítása: a székely nép megmentése. Mvh. Dánfalva KBJkv....: Dánfalvi közbirtokosság jegyzőkönyve. DÁNIEL G : A székelyföldi erdőkről. EL DÁNIEL G : A vargyasi Dániel család eredete és tagjainak rövid életrajza. Bp. DÁNIEL G. -UGRÓN G : Az első székely vasút tervezete. SzN szám. DAPSYF : Csíkmegye erdőségei. In: Csíkmegyei Füzetek DEÁK L : Ősi Marosszék havasa. SzEKN DEMETER L : Dálnoki és zaláni kopjafák. Műv : 30. DIETZ S : A legrégibb erdészeti tárgyú mű. EL DIVALD A. -WAGNER K : Magyarnémet és német-magyar erdészeti műszótár. Pest. DIVALD A Jelentés Erdély kincstári erdőségeiről. Buda. DÓSAE : Erdélyhoni jogtudomány. DUKA J : Falvaink gúnyversei. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közleményei DUKA J : Csíkszentlélek tizeseiről. Nd EBK : Erdélyi Bányász-Kalendáriom. Szerk.: SZENKIRALYI Zsigmond. EBKL : Erdélyi és Bánáti Közgazdasági Lexikon Oradea. ÉDER J. K : Erdély Ország Ismertetésének Zengéje. Kvár-Szeben. ÉDER Z Benkő József nyelvészeti munkássága és az erdélyi magyar nyelvművelő társaság. Bp. 216

9 EGYED Á : Székely-vándorlás a századfordulón. Korunk : EGYED Á : A parasztság Erdélyben a századfordulón Bk. EGYED Á : Falu, város, civilizáció. Bk. E. Helikon 1973.: Az Erdélyi Helikon költői / /. Bk. ÉKSZ : Magyar értelmező kéziszótár Bp. ELEKES A : Szemelvények a székelyek sajátlagos jogtörténetéből. Emlékkönyv, Emlékkönyv, 1929.: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Muzeum ötvenéves jubileum ára. szerk.: Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy. ENDES M : Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek /Csík megye/ földjének és népének története 1918-ig. Bp. EO : Magyar Erdészeti Oklevéltár. Szerk: Tagányi Károly Bp. EOE....: Erdélyi országgyűlési emlékek. Bp., ERCSEIJ : Nemes Tordamegye flórája. Erdély...: Honismertető folyókat. Kvár, ERŐSS J : Háromszék telepedési története. In: Emlékkönyv, Értesítő, Brassó....: A brassói m. kir. állami közép-faipariskola /szakiskola/ értesítője. Brassó, Értesítő, MvH....: Értesítő a marosvásárhelyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola... tanévi működéséről. Mvh. E. tört : Erdély története. I-II. Szerk.: CONSTATINESCU, M. Bk. E. törv : évi erdélyi törvények. Fordították és utalásokkal ellátták: KOLOZSVÁRI Sándor- ÓVÁRI Kelemen. Bp., FEJÉR M : Zabola helynevei. Ny ír K : FEKETE L. -BLATTNY T : Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a m agyar állam területén. Selmecbánya. FEKETE L : Beszélgetés az új erdőtörvényről. EG ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; FODOR A : A Maroson, mint Erdély legnagyobb vizén mostan divatozó kereskedésről s ezt nagyon hátráltató okokról. NT : ; FODOR I : Krónikás füzetek. Marosszék és Marosvásárhely sz. kir. város krónikája. III. sor szám. GAZDA D : Gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma. Változó valóság. Bk., GAZDA D : Gyergyói tutajosok a XVII-XVIII. században. Műv : GAZDA J : Erdőköz. Beszélgetés öt kovásznai emberrel az erdőről. Korunk : GAZDA J : Kapuállítók. Korunk Évkönyv GAZDA J : így tudom, így mondom. Bk. GAZDA K : Gyermekvilág Esztelneken. Bk. GERGELYL : A maros vásárhely ifapiacz. SzL GIURESCU, C. C : Istoria padurii románesti din cele mai Urii vechi timpuri pina astázi. Buc. Glica,C : AnuarulabsolventilorGrupului. Scolar Forestier Gurghiu GOCIMAN, A : Industria si comentul lemnului din bazinul Muresului superior. Cluj. 217

10 GOCIMAN, A : Industria si comertul lemnului in judetul Irei-Scaune. GÖLDNER J : Adatok az erdészeti műszótár -hoz. EL GRÉTSY L : A magyar erdészeti szaknyelv kialakulása. Nyr Gyergyói erdőip : A Gyergyói Erdőipari Fakitermelő és Szállító Egység HAÁZ F : Udvarhely széki famesterségek. HAÁZ F. R : Az udvarhelyszéki székely szekér. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítője. Bp füzet HEFTY Gy. A : A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. Nyr ; ; ; ; HERMÁNYI D. J....: Hennányi Diénes József emlékirata. Szemelvények. Sajtó alá rendezte: KELEMEN Lajos. Cluj HERMÁN O : A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp. HK....: WERBŐCZY István Hármaskönyve. Bp., HORVÁTH I : Magyarózdi toronyalja. Hszék Ekv : Háromszék vármegye. Emlékkönyv. Szerk.: POTSA József. Sepsiszentgyörgy. HUSZKA J : A székely ház. Bp. ILLÉS N : Kirándulás Erdélybe. EL ; ; IMRE D : Csíkmegye erdőségei. In: Csíkmegyei Füzetek IMREH B : Mezőbánd helynevei. IMREH I : A székely közbirtokosságról. Szülőföldünk ; Székelység. IMREH I : Székely falutörvények. IMREH I : A rendtartó székely falu. Bk. IMREH I : Erdélyi hétköznapok. Bk. IMREH I : A törvényhozó székely falu. Bk. Iparf. tev....: A magyar királyi iparfelügyelők tevékenysége. Bp. IVÁNESCU, D : Din istoria silvicculturii románesti. Buc. JAKAB E : Marosszék közhavasai történeti és statisztikai ismertetéséhez. Marosvidék ; ; JAKAB E : Az erdélyi törvényhozás és közigazgatás erdőügyi intézkedéseinek rövid története. EL JAKAB E : Erdőink hajdan és ma. EL ; JAKAB E. -SZÁDECZKY L : Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Bp. JANCSÓ B : Erdély története. Cluj- JANCSÓ E : Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő társaság iratai. Bk. JANITSEK J : Vargyas helynevei. Nylrk : JANITSEK J : Középajta, Szárazajta és Zalánpatak helynevei. NyírK : JANITSEK J : Apáca és Nagyajta helynevei. NyírK : JANITSEK J : Miklósvár és Köpec helynevei. NyírK. 1: JANITSEK J : Bárót és Olasztelek helynevei. NyírK : JANITSEK J : Bölön helynevei. NyírK : JANITSEK J : Bardóc és Száldobos helynevei. NyírK

11 JÁNOSFALVI S I : Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. JKV. Hilibi Kb....: Jegyzőkönyv Hilibi Közbirtokosság KÁJONI J. -MIKLÓSSY V. 1656/1979.: Hasznos orvoskönyv az fáknak és füveknek erejeliből. MIKLÓSSY V. Vilmos: Kájoni János herbáriumának forráskritikája. A VII. Gyógyszerészeti Tudományos Kongresszus anyagában. Bp., szept. Kalendariom, 1835.: Mindenkor tökéletes erdei- és vadászati Kalendarion. Kassa. KAPUSSY I : Erdőpusztítás. Zord Idő KARDALUSJ : 168 éves székelykapu. Műv : 25. KARDALUS J : Bútorfestők, festett bútorok. Műv : Kászonimpér Kbjkv... : Kászonimpér közzbirtokosság jegyzőkönyvei Kászonszéki ipj....: Kászon széki falusi perek jegyzőkönyve KE : Közgazdasági Enciklopédia. Bp. KEMÉNY J : A havas dicsérete. Mvh. KEMÉNY J : Vadpáva. Mvh. KEMÉNY J : Víziboszorkány. Bk. KESE J : A Hatod MT Kgl...: Kolozsvári Glosszák. /Ajtai-Bölöni Glosszák./ Nyr , 128. stb. KILYÉNI Sz. M : A Nemes Székely Nemzetnek Constitutióji, Privilégiumai, és a' jószág' leszállítását tárgyaló némely törvényes ítéletei. Pest. KINTSES J : Bolyai Farkas törekvései az erdészeti pályára. EL KISGYÖRGYZ : Erdővidék. Sepsiszentgyörgy. KISS F : Bíró Sándor / / -Bíró Sándor: Párbeszéd a székely népről. Műv : KOLUNBÁN L : A hétfalusi csángók a múltban és jelenben. Brassó. KONSZA S : Háromszéki magyar népköltészet. Konsza Samu gyűjteménye KOÓS F : Életem és emlékeim Brassó. KOÓS K : Kászoni adatok a népi vadfogáshoz. Aluta KOÓS K /-SZENTIMREI J. - NAGY J./: Kászoni székely népművészet. Bk. KOÓS K : A vargyasi festett bútor. KOÓS K : Backamadaras gazdasági élete a XVIII. században. Műv : KOÓS K /-SZENTIMREI J. - NAGY J./: Kisküküllő vidéki magyar népművészet. Bk. KOVÁCS F : Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. EM KOVÁCS F : A gyergyócsomafalvi kádármesterség. EM KOVÁCS G : Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Bk. KOVÁCS S : Adatok a Bodoki hegység helyneveihez. Fórum, szeptember. Sepsiszentgyörgy. KOVÁTS I : Nemes Udvarhely- Szék' statisztikája leírásának végzete. NT Nro. 11. KOZÁN I : Fekete ugar. Bk. KOZMA F : A Székelyföld tógazdasági és közművelődési állapota. Bp. KŐVÁRY L : Székelyhonról. KŐVÁRY L : Erdélyország statisztikája. 219

12 KRIPPEL M : Levele az Erdélyi Kárpát Egyesület titkári hivatalának Kolozsvárt, Erdély KRISTÓ T : A Csíkszentdomokosi kádárság. Műv : KRIZA, Vadr : Vadrózsák. KRIZA János székely népköltési gyűjteménye. Bk., /VI. Tájszótár / KURKÓ Gy : Nehéz kenyér. Bk. KVH. ACsz : A Kézdi Vásárhelyi Ns. Asztalos Czéh Privilégiuma LAMBRECHT K : A fűrészmalom. EL LÁSZLÓ Gy : A székelyföldi iparmúzeum helyzete. SzEKN LÁTÓ A : Honvágyam hiteles története -Subjektiv monográfia. Bk. LÁZÁR J : Erdészeti kézikönyv. Pest. LOMBOSSY 1847.: Tutajászat Erdélyben. Hetilap LŐRINCZ K : Háromszéki nyelvjárás. Magyar Nyelvészet LŐTSEY 1837.: A nemes székely nemzetnek jussait világító némely darab levelek, többek által Magyar nyelvre fordítva.... Mvh. LUKÁCS ZOLTÁN sóváradi tanár egyéni gyűjtése és feljegyzései. MA, 1604.: Albertum Molnár Szenciensi: Dictionarium Ungarico-latinum. Nürnberg. MALONYAY D : A magyar nép művészete. II. Bp. MÁRTON B : A tutajozás szakszókincséből. In: Studia Unipersitas Babes- Bolyai. Series Philologia. Fasc. 2. Cluj, MÁRTON J : Három nyelvből készült iskolai lexicon, vagyis szókönyv. Bécs. MÁTHÉ J : Hermányi tájszójegyzék. Műv : MERÉNYI L : Istené ügyem! /Eredeti beszéd a székely népéletből./ VÚ stb. MIHÁLITZ I : Paraszti Majorja /Fordítás VANIER-től./ Szeben. MIKES K : Törökországi levelek. MIKÓ : Benkő József élete és munkái. Pest. MJL...: Magyar Jogi Lexikon. Szerk.: MÁRKUS Dezső. Bp., MKiKj...: A Marosvásárhelyi Kereskedelmi- és Iparkamara jelentései MNL....: Magyar Néprajzi Lexikon. I-II. Bp., Mogy : A Magyar Korona Országainak gyáripara az évben. IX. füzet. Faipar. Bp., Mogy : A Magyar Korona Országainak gyáripara az évben. II. kötet, II. rész. Fém-, fa- és gépipar. Bp., MOLNÁR K : Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. In: A Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve. Csíkszereda Mon : Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában Bp. MSzF : A gyakorlott vadász vagy ismertető a vadászat körében. N. szeben. MTSz... : SZINNYEIJ.: Magyar tájszótár. I. k , II. k Bp. MURADIN L : Mutatvány Románia Sz. K. magyar nyelvjárásai atlaszának tájszóanyagából. NyírK MURADIN L : Csíkszépvízi tájszavak. NyírK Műszotár 1845.: Latin-magyar műszótár. 220

13 NADÁNYI J : Kerti dolgoknak leírása. Colosvárat. NAGY B : Felcsíki kerítések. Műv : ; 2: ; 5: NAGY B : Parasztmozgalmak és a munkásság harcának kezdetei a Csíkimedencében a XIX. század második felében és a XX. század elején. Acta Hargitensia NAGY Gy : Vidéki levél. EL NAGY Gy : Adatok az erdészeti műszótárhoz. EL ; NAGY Gy : A székelyföld közgazdasági szerepéről és hivatásáról hazánkban, különös tekintettel az erdészetre. Mvh. NAGY Gy : Háromszékmegye erdészeti viszonyai. EL ; T. NAGY I : Csíkvármegye közgazdasági állapota és a székely kivándorlás. Sepsiszentgyörgy. B. NAGY M : Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Bk. Négy közönség...: Négy közönség /Kozmás, Csíktusnád, Lázárfalva és Verebes osztatlan erdeit bíró közösségek/ bíráinak jegyzőkönyvei NEMES Z : -GÁLFFY M. -MÁR TON Gy: Torjai szójegyzék. Sepsiszentgyörgy. Népszámlálás 1870.: A Magyar Szent Korona Országaiban az év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, Népszámlálás 1910.: A Magyar Szent Korona Országainak évi népszámlálása. A népesség foglalkozása és nagyipari vállalatok községenként. Bp., NYÁRÁDY E : Maros-Vásárhely és környékén elő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyve. Mvh. NYÁRÁDY E. Gy : A vizek és vízben bővelkedő talajok növényzetéről a Hargitában. Emlékkönyv, NYÍRÓ J : Havasok könyve. Bp. Nyolcvanas et., Lemhény: Nyolcvan személy által jan. 8-án Lemhény községben alakított erdőtársaság jegyzőkönyve. Lemhény, OLÁH I : Zetelaki séta. Műv : OMMIK 1901.: Az Osztrák -Magyar Monarchia írásban és képben. VII. kötet. Bp. ORBÁN B : A Székelyföld leírása. I-IV. kötet Bp. ORBÁN B : A székely alkotmány a fejedelmek korában. SzÉKN OROSZHEGYI M : A fenyő fának hasznos voltáról... In: Régi Magyar Költők Tára XVII. sz. 9. Bp., PÁL-ANTAL S : Marosszék levéltára. Tanulmányok I. Bk PÁL G : A székelyföldi közbirtokosok és az agrárreform. Magyar Kisebbség. Lúgos, ; PÁL G : Készülődés a közbirtokosságok és írbéres birtokosságok reformjára. Magyar Kisebbség. Lúgos, ,. 5,. 6. számok. PALKÓ A : Tutajozás a Maioson. Élet és Tudomány : PALKÓ A : Tutajozás a Maroson. Korunk Évkönyv PATAKI J : A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda. Pátzfestés 1837.: Pátzfestés. Vú PAUSINGER J : A görgényi kincstári erdők gazdasági viszonyainak leírása. EL ; ; ;

14 PÉCH D : A testületi erdők kezeléséről, különös tekintettel a marostordai viszonyokra. EL PÉCH D : Ősi Marosszék nemes székely közbirtokosságának erdejéről. Marosvidék. Mvh IV. 6.; 13.; 20.; 21.; 23.; 24.; V. 11.; 18.; VI. 8.; 15.; 22.; 29.; PÉCH D : A blikknek mint műfának értékesítéséről. EL PÉCH D : A^Mezőség kopárai befásításának kérdéséhez. EL PÉCH D A szabédi kísérleti telep. EK PÉCH D : A külföldi fanemek hazánkban való telepítéséről. Bp. PÉTER VASS F : Családi tűzhelyünk. HK PETKES J : Nyárádselyei kiskapuk. Műv :28. PETRA, N. -SZABÓ M : Un secol de prelucrare a lemrului la Reghin. PN L...: Pallas Nagy Lexikon. Bp., PORZSOLT Á Székely ipar dióhéjba szorítva. Székely Néplap ; 25.; 26. sz. PP : Pariz Pápai Franciscus: Dictionarium hungaricolatinum. Lentschoviae. PPB : Pariz Pápai Franciscus-Pedrus Bőd: Dictionarium hungarico- latinum. Cibinii. RADVÁNSZKY B : Magyar családélet és háztartása a XVI. és XVII. században. Bp. RÉTHI L : Keresetre induló székely fiú. VÚ sz. RLex...: Révai Nagylexikon XII. Bp. RUGONFALVIK : A nemes székely nemzet képe. szerk.: RUGONFALVI KISS István. Debrecen. SÁNDOR I : A csíkszentmihályi Sándor család levéltára I SBURLAN, D. A. - GHELMEZIU, N. G. 1948/?/.: Industria mecanica a lemnului. Buc. SCHEINI, D. G : Das Land und Volk dér Szekler in Siebenbürgen, in phisischer, politischer, statistischer und geschichtlichen Hinsicht. Pest. SEBESS D : A székelyföldi tagosítás és arányosítás. Képviselőházi beszéd jún án. Mvh. SEBESTYÉN Á : A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Mádéfalvától napjainkig. Szekszárd. SERES A : Florile lui Bálint András -Bálint András virágai. Sf. Ghcorghe - Sepsiszentgyörgy. SERES A : Erdővidéki szuszék. Nd SIMON Gy : Székely erdészeti kiállítás. EL Specificatio 1808.: ABibliothecábaésmás Szobákba készült Asztalos Munkának Specificatioja. Kézirat. Mvh. SÜTŐ A : Évek-hazajáró lelkek. Bk. SYLVESTER T : A komandói fakitermelés és fafeldolgozás szakszókincse. Ád. SZABÓ T. A : Miért és hogyan gyűjtsük a helyneveket? Műv : SZABÓT. A , 1978., 1982.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I-III. kötet Bk. SZABÓ T. A : A galambbúgos nagykapu a/, erdélyi régiségben. Bp. /Klny. az Ethnographia évi 2-3. számából/. SZÁDECZKY KARDOS L : A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 222

15 SZÁDECZKY L : A czéhek történetéről Magyarországon. Székfoglaló értékezés. Bp. SZÁDECZKY L : Az iparos czéhek keletkezése hazánkban. EH dec. 24. SZÁDECZKY L : A székelyek történelmi intézményeiről. SZK SZAKMÁRY F : Az erdélyrészi erdőségekben az és 93. években fellépett apáczalepke /Liparis monacha/ elleni védekezés. EK SZAKMÁRY F : Növény tenyészeti megfigyelések Görgény Szt. -Imrén és Szabédon az évben. EK SZAKMÁRY F : Növény tenyészeti megfigyelések Görgény- szentimrén és Szabédon az évben. EK SZAKMÁRY F : Florisztikai tanulmányok a szabédi m. kir. erdészeti kísérleti telepen. EK SZAMOTAI : Magyar oklevél-szótár. Bp SZÁSZ L : A gyergyócsomafalvi fakitermelők szakszókincse I. NyírK SZÁSZ L : Gyergyócsomafalva helynevei. Nylrk SZÁVA F : Székelyföldi erdő-égetések, pusztítások meggátlása tárgyában. Székely Néplap , 257. SZÁVA F : A székely tutajozás ügyében. Hargita ; SZÉKELY L : Az utolsó remetei tutajos. Műv : Székely Naptár...: Marosvásárhelyt megjelenő Székely Naptár Első évfolyam SZÉKELY ZS : Ikafalva földrajzi nevei. Aluta SZÉKELY ZS : Csíkmadaras földrajzi nevei. Aluta SZINTE G : Udvarhely megye. Erdély SZINTE G : Marosszék. Erdély SZINTE G : A székely csűr. NÉ : SZINTE G : A kapu a Székelyföldön SZK : A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. Sajtó alá rendezte: BUDAY Barna. Bp. SZO... : Székely oklevéltár. Szerk.: Szabó Károly, majd SZÁDECZKY Lajos. I-VII. k. Kvár, SZOLGA J : Székely jogi ötven kérdések s feleletek... Mvh. SZIRIPSZKY H : Adatok Erdély őshalászatához. NÉ TAGÁN G : Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ TAGÁN G : Erdei méhkeresés Székelyvarságon. NÉ TAGÁNYI K : A földközösség története Magyarországon. MGSZ TAGÁNYI K : Történeti bevezetés. In: Magyar Erdészeti Okleváltár I. k. I-XLVIII. oldalak Bp. TAGÁNYI K : Erdély áruforgalma 1701-ben. MGSZ TAMÁSI Á...: Rendes feltámadás. Bk., TAMÁSI Á : Hazai tükör. Krónika Bp. TAMÁSI Á : A bölcső és környéke. Szülőföldem./1939./ Bölcső és bagoly. /1953.A Vadrózsa ága. /1967./ Bk. TARCSI I : A kovásznai bútorasztalosság szakszókincse. Ád. TARISZNYÁS M....: Adatok a gyergyói népi faipar műltjából Kézirat. 223

16 TARISZNYÁS M : Adatok Gyergyószentmiklós településtörténetéhez. In: A Csíki és Gyergyói Múzeum Közlönyei TARISZNYÁS M : Feledésbe merült iparágak. Hargita III. 3. TARISZNYÁS M : A vaslábi vízifűrész. Hargita IX. 30. TAISZNYÁS M : Hajdani vízifűrészek Gyergyó vidékén. HK TARISZNYÁS M : Részletek a gyergyói határhasználat múltjából. Aluta TARISZNYÁS M A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. Nd TARISZNYÁS M : Gyergyó néprajzi megismerésének múltjából. Korunk Évkönyve TARISZNYÁS M : Gyergyó történeti néprajza. Bk. TÉGLÁS G : A székely sóvidéken. Fővárosi Lapok sz. TÉGLÁSI ERCSEI J : Utazások nemes Torda vármegye Vécsi járásában. NT ; ; TELEKI J : Teleki József gróf: Úti jegyzések /1799./ Közli: DOMOKOS Pál Péter. Kvár, THIRRING G : A magyar városok statisztikai évkönyve. I. Bp. THIRRING G : Magyarország népessége II. József korában. Bp. THOROCZKAY THURINSZKY P : Adatok az erdélyi parasztház ismeretéhez. NÉ THURY J : A székelyek eredete. EM IV. közi. TIBÁD L : Egy falu /Farkaslaka/ földrajzi neveinek rendszere. NyírK TIBÁD L : Szentlélek mai magyar helynevei. NyírK TIBÁD L : Bogárfalva mai magyar helynevei. NyírK TIBÁD L : Firtosváralja mai magyar helynevei NyírK TIBÁD L : Nyikó menti helynevek. NyírK TIBÁD L : Nyikómenti helynevek. 1. Székelyszentmihály. 2. Kobátfalva. NyírK TISZA L : Gyakorlati észrevételek az erdőültetés körül. In: Kolozsvári nagy naptár 1866-dik évre TÖLGYES E : A kerekes mesterség és terminológiája Erdővidéken. Ád. TRÓCSÁNYI ZS : Az erdélyi parasztság története Bp. TULOGDY J : A Székelyföld földrajza. Emlékkönyv, Tsz : Magyar tájszótár. Buda. ÚJFALVY S : Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok. Kvár, ÚJFALVY S : Erdélyi vadászatok és vadak. Hazai és külföldi vadászrajzok. Pest ÚJFALVY S : Emlékiratai. ÚJLAKI I : Az erdészeti műszótárhoz. EL ÚMTsz I : Új Magyar Tájszótár. I. kötet. Bp. Urbárium 1743.: Urbárium Seu Conscriptio /Invertarium seu Conscriptio. Szárhegyi Lázár birtok összeírása VADAS J : A hazai fenyvek magyar nevei. EL VÁMSZER G : A székely vagyon-és földközösség. EME. Tordán aug napjain tartott vándorgyűlésének emlékkönyve VÁMSZER G : Életforma és anyagi műveltség. Bk. VÁNDOR 1839.: Közlemények Erdélyről. NT stb. 224

17 VARGA D : Erdőkerülőben. Bp. VÁRNAI S : A farkasfogókról. EL VÁRNAI S : Adatok az Erdészeti Műszótár -hoz. EL VENCZEL J : Az önismeret utján. Bk. VESZELY K : A baróti plébánia. Brassó. VISKI K : Mi a kopjafa? NÉ VISKI K : Adatok a székely építkezés ismeretéhez. NÉ VISKI K : A székely népművészetről. Emlékkönyv, VITAZS : Áprily Lajos Bk. VITOS CS. F : Vitos Mózes: Csíkmegyei Füzetek /34 füzetben/. Csíkszereda, ZSIGMOND J : Felső-Maros menti adatok a népi vadfogáshoz /Magyaró/. Kézirat. ZSIGMOND J : Havasolás. Korunk Évkönyv Rövidítések Ád. = államvizsgái dolgozat Ált. = Állami levéltár /Mvh. / Bk. = Bukarest Bp. = Budapest Buc. = Bucuresti Decr. = Decretum /Hármaskönyv/ EG. = Erdélyi Gazda /Folyóirat/ EH. = Erdélyi Híradó /Folyóirat/ EK. = Erdészeti Kísérletek /Folyóirat/ EL. = Erdészeti Lapok /Folyóirat/ EM. = Erdélyi Múzeum /Folyóirat/ Erdőv. = Erdővidék /Földrajzi név/ ESz. Naptár = Erdélyi Székely Naptár, Mvh. Ethn. = Ethnografhia /Folyóirat/ EZsn. = Erdészeti Zsebnaptár Ft. = Falutörvény HK. = Hargita Kalendárium, Csíkszereda Hn. = helynév = Kolozsvár MGSz. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle /Folyóirat/ Megj. = megjegyzés MT. = Megyei tükör /Napilap/ Műv. = Művelődés. /Folyóirat/ Mhv. = Marosvásárhely Nd. = Népismereti dolgozatok /Bk. / NÉ. = A Néprajzi Múzeum Értesítője NT. = Nemzeti Társalkodó /Folyóirat/ NyírK. = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. / / Nyr. = Magyar Nyelvőr/Folyóirat/ SZEKN. = Székely Egyleti Képes Naptár Szf. = Székelyföld /földrajzi név/ Sz. gy. = Szerző gyűjtése SzL. = Székely Néplap /Napilap/ Mvh. SzN. = Székely Nemzet /Hetilap/ Sepsiszentgyörgy Vö. = vesd össze VÚ. = Vasárnapi Újság /Hetilap/, Pest, VZ. = Vörös Zászló /Napilap/ lásd még [ ] szerző kiegészítéseit és megjegyzéseit magában foglaló zárójel 225

18 20.5. TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Erdőnevek, erdőségek, jelentős erdők - Helynevek 2. A havas - Havasok - Havasolás A havas 2.2. Havasok Revendikált havasok Marosszék havasa Közhavasok 2.3. Havasolás 3. Válogatás a kutatott terület erdő-, faipari-, fakereskedelmi statisztikai adataiból Erdészet Fa- és cserefajok elterjedése Fafajmegoszlás A székely székek erdősültsége A székelyföldre vonatkozó általános erdészeti adatok Birtokviszonyok 3.2. Vadászat. Vadászterületek 1884-ben Faipar Adatok a Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában /Bp. 1896/ c. kiadványból Adatok Aurél Gociman nyomán Faiparral főfoglalkozásként foglalkozók 1910-ben 3.4. Fakereskedelem Fakereskedők a Székelyföldön Faárak 3.5. Faépítészet. A faanyag felhasználása a lakóházakban 4. A falu erdeje - Községi erdő Földközösség, faluközösség Falvak szerinti földközösség A falu tulajdona volt az erdő A falu erdejének haszonélvezői Amikor a birtokos nemes társtulajdonos A közönség erdeje Mit adott a székely falu erdeje a jobbágyoknak? 4.2. Falutörvények, constitutiók Marosszék Constitutiói / / Falutörvényekről A falu erdejének védelme A falutörvények erdészettörténetünk letéteményesei 4.3. A falu erdeje 1848 után Az évi erdélyi úrbéri pátens/nyílt parancs/ Vegyes székely falvak. 5. Birtokosságok, közbirtokosságok A közös erdőkre vonatkozó ismeretek 5.2. Kié volt az erdő? Divald Adolf Jelentés Erdély kincstári erdőségeiről c. munkája Székelyföldi rendezetlen birtokviszonyok Egy sajtóvélemény 1869-ből Az évi 55. te a megadja a községi vagyon jellegzetességeit 5.3. Csíkvármegye október 30-i felirata a képviselőházhoz és egyes minisztériumokhoz a legelőkre és erdőkre nézve. Az erdő eladhatóvá vált A felirat legfontosabb javaslatai Kinek az érdekét szolgálta a felirat? 5.4. A székelyföldi közbirtokosságokkal kapcsolatos nehány észrevétel A közbirtokosságok megalakulása Hosszú út az újtípusú közbirtokosságok megszerveséséig 5.5. Vélemények a közbirtokossági rendszerről Nyűg a közbirtokosságok szerencsétlen fogalma Miért is hibáztatható a közbirtokossági forma?

19 6. A hírhedt székelyföldi erdőarányosítás Az évi 55 te. Az erdőarányosításról és tagosításról Erdélyben Az arányosítás meghatározása Az arányosítás története Magáról a törvényről Krippel Móric az arányosításról 6.2. Az arányosítás és a Székely Kongresszus A kongresszus jellege Az arányosítás megvitatása Molnár Józsi ás állításai Egységes vélemény hiánya a közerdő felosztása /birtoklása/ tekintetében 6.3. Az arányosítás végrehajtása A 70-es és 80-as években Sebess Dénes évi képviselőházi beszéde Megmozdulás Csíkszentimrén az arányosítás körül elkövetett törvénytelenségek miatt Abackamadarasi erdőarányosítás és felosztás Újraarányosítás Gyergyófaluban ban 6.4. Összegezve az elmondottakat 7. A székely székek törvényhatóságainak javaslatai, véleményei és intézkedései az erdők megóvásáról a XIX. sz. első éveiben Az erdők állapotának reneszánsz korszaka Jakab Elekre / / emlékezve II. József 53 pontból álló magyar nyelvű erdőrendtartása évi 30 te. Az erdők fenntartásáról /De conservatione sylvarum/ Erdély első erdőtörvénye Vélekedések, hogy mi móddal lehetne leghatalmasabban és foganatosabban az erdők pusztítását megakadályozni és az ilyetén alkalmatosságokban megtörténni szokott zenebonának és verekedésnek eleit venni 7.2. Az idézett oklevelek latinosságai 8. Adatok a népi erdőgazdálkodáshoz Egy kötetre való irodalom A kezdet Az eregetés Orbán Balázs leírásában Kovács Ferenc dolgozata Fakitermelés és szénégetés Székely varságon 8.2. Népi ismeretek a faanyagról, a fáról Amit a szókincs elárul - A faanyag tulajdonságairól -Újság: újhold - Három fahiba - Áfa erdei választékai 8.3. A fakitermelés tervezése és szervezése A faosztás két módja az egykori székely faluban A tizes beosztásban alapuló osztási mód Kápolnásfaluban Az erdőlés rendje A szegények pártolása 8.4. Fakitermelési eszközök és karbantartásuk A fejsze Az erdei fűrész A capin 8.5. A fakitermelés végrehajtása A közelítés január 7. Madéfalvi veszedelem - A közelítés nehézségei Kemény János felírásában Kurkó Gyárfás regénye "Én nem az erdészetet tanoltam volt Faragás az erdőben Faragóba járás Az erdő volt a munkalehetőség akkoriban Egy adat a dongafára vonatkozóan 9. Gyergyói tutajozás - Ellenszenv az erdővel szemben Előzetes magyarázatok A székelyföldi erdő passzív tőke Kedvelt téma a marosi - és ennek keretében a gyergyói - tutajozás 9.2. Tutajkereskedők, kompániák Örmények Gyergyóban Lázár Mór jószándéka A Flosskompanie A fa /az erdei legeltetéssel együtt/ és a víziút együtt képezték a jövedelmező vagyont Amit Lombossy 1847-ben látott Mit írt Nagy Gyula kir. erdőfelügyelő 1884-ben Három székről? 9.3. A figyelmen kívül hagyott valóság A tutajozás jelentősége a gyergyói nép életében Vig András köve Kísérletek a tutajozás feltételeinek megjavítására 9.4. Az ellenszenv az erdővel szemben az ismertetett tények ellenére is századokon át megvolt Az erdőirtás mellett Több volt az erdő a kelleténél Mi lett volna a több erdő jelentősége? Csík megyében az erdővel szembeni ellenszenv később is jelentkezett Elismerő sorok, figyelmeztető számítások 227

20 10. Vasúttalanság, vasútpolitika A nagy lehetőség elmulasztása Az első erdélyi vasút Vasút Erdély határán Átadják a forgalomnak a Déda- Gyergyószentmiklós közötti vonalszakaszt Szárnyvonalak Három zsákutcába vezető vasút Szárnyvonalra Udvarhely megyének sem volt szüksége Héjjasfalvától a Gyimesnél levő moldvai határszélig Brassó-Sepsiszentgyörgy 18 év, ráadásul könnyű feltételek mellett A vasút vonzotta a vállakozókat T. Nagy Imre szavai 11. Az erdő jelentősége a nép életében Járuly-elő mostan te kedves Fenyő-fa A fő aratás azonban a fa volt A fa mint építőanyag Backamadaras 1791-ben végrehajtott összeírása Zetelaka,hol az ügyesség a szorgalommal fog kezet A székely ház A székely kapu A székely csűr A csaposkert Kopjafák és fejfák Faedények A kádártermékek becsülete A kádáripar elterjedése Nyersanyag több más faipar számára, további munkaalkalom Az erdő mint élelmiszerforrás Éhinség idején A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban Keresetre induló székely fiú Erdei legeltetés Jelentősége Barmoknak havasokon való legeltetések körül Zágon falutörvénye Az évi 31. te. és az erdei legeltetés Makkoltatás Mikor az emberek maguknak szedték a makkot Három ujj vastag szalonna Marosszék szabályzata a makkos és tilalmas erdőkre vonatkozóan Az erdők szerepe a háborúk és forradalmak idején és Az erdő rejtekhely veszedelem idején Tatár pince Havadon És a háborúk idején Az erdő mint tartalékföld Az anyagi lehetőségek különbözősége A szabad irtásra vonatkozó egyik oklevél Az erdőirtások emlékei, irtásnevek Az erdők eltartóképessége /elvándorlás - kivándorlás/ [... ] az egész országbéli lakosok között ha valakinek, valójában nékünk legszükségesebb az erdő, akinek csupán csak fából van minden élő okunk Összefüggés az erősültség és a népsűrűség között Az erdő otthon tartó erejéről Az erdő, és az el- és kivándorlás Érzelmi inditékok 12. Vadkár a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben Adatok a vadászat jelentőségéhez Vadkár egy erdőtiszt leírásában, majd ugyanaz Vargyason, ahogyan Balogh Edgár látta A dúvad irtása II. Ulászló király V. törvényének 18. cikke Nem lebecsülendő kárt okozott a medve és a farkas A legelő állatot ért vadkár megtérítése Farkasgödrök A vadászat jelentősége [... ] a vadakból életét és adóját is keresi A vadbőr E1- ővételi jog AZ VADÁSZAT a backamadarasi 1791-ben kelt összeirás szerint A székely solymárok Honnan a solymárok kivételes megbecsülése? A solymárok száma a nemzeti fejedelmek alatt fokozatosan nőtt A kiváltságokban való meghagyás Egyéb adatok a solymárságról 228

21 13. Mérlegen a fűrészipar A deszka Az első vizifűrészek A fűrészes Gáli család Közös vizifűrészek Kovásznán Fűrészgát Székelyudvarhelyen Szeres fűrész Csíkmadarasi fűrészmalom leltára Vizífűrészek a szárhegyi Lázár birtok összeírásában Akirályi kettős fűrészmalom Közösen használt vizifűrészek Orbán Balázs leírásában A megújuló vizifűrészek Közeledés az erdőhöz A Vasláb-Heveder-i korongos fűrész Vizíturbinás műfűrész A turbinás fűrészek gyergyói elterjedése A vizifűrészek száma Deszkameccés, a meccők I. Rákóczi György utasítása a fűrészmalmok felől Petki János és özvegy Petki Anna gazdasági utasítása csíkcsicsai bírájának, Farkas Káténak Csíkmadaras 1820-ban készített úrbéri összeírásából A metszés A vizífűrész-kezelő egykori nevei Első gőzfűrészek A fenyőfűrésztelep az erdők réme Gyújtogatás végez több fűrészteleppel 14. Asztalosokról Honnan az asztalos név? A székelység egyik katonai összeírásának erdészeti-vadászati vonatkozásai Asztalféleségek Asztaloscéhek A városok asztalosipara A köségek /falvak/ asztalosai 15. Miért nem fejlődött ki a kutatott területen a készterméket előállító gyári faipar? A székelyföld váltakozó arculata Az iparosítás akadályai Szellemi elvándorlás Az ipar iránti kellő rokonszenv hiánya A pénzintézetek helytelen politikája Egységes osztrák birodalmi vámrendszer, importált bútorok Vasúttalság, helytelen vasútpolitika A szövetkezeti eszme népszerűtlensége Ipartestületek jelentéktelen szerepe Iparfejlesztő bizottságok tehetetlensége Más tényezők Ami megvalósult Mestitz Mihály marosvásárhelyi bútor- és épületasztalos gyára Mónus Márton faipari-gyára Marosvásárhelyen Székely és Réthy bútorgyár, Marosvásárhely Sólyom Gyula baróti cipőfaszeg-gyára A parajdi gyufagyár Első erdélyi gyermekjátékok- és fadiszműáru gyár, Marosvásárhely A marosvásárhelyi közműhely Székelyföldi Iparmúzeum Iskolák, tanműhelyek 16. Szakoktatásunk emlékei Egy lelkes marosváráshelyi polgár Egy középiskola, melynek létjogosultságát az egykori sajtó többször is szóvá tette A brassói állami közép faipariskola november 13. Megnyílt a marosvásárhelyi állami fa- és fémipari szakiskola, 10 tanárral és 20 rendes, valamint 12 rendkívüli tanulóval A görgény szentimrei erdőőri szakiskola Műfaragászati tanműhely Kézdivásárhelyen A faipari ismeretek redszeres oktatásának más formái 17. Elfelejtett 1848 előtti erdészeti írásokról Ami újból megjelent Vanier-ből két átültetés Erdészeti ismeretek egy 1781-ben irt kéziratban Erdészeti növénytani irodalmunk nagy úttörője Mi látott a szemtanú a Székelyföldön 1799-ben? A matematika szerencséjére, az erdészet kárára Egy méltatlanul mellőzött erdészeti naptár Erdőgazdaságpolitikai elvek az Erdélyi Híradó hasábjain Erdély első magyar nyelvű vadászati könyve Kőváry László Székelyhonról c. munkája A naptárakról Egy hammásztiszt írása Kőváry László erdélyország statisztikája 229