A PÁ RI ZSI BÉ KE SZER ZÕ DÉS 60. ÉV FOR DU LÓ JÁN AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI KÖ ZÖTT

Átírás

1 A PÁ RI ZSI BÉ KE SZER ZÕ DÉS 60. ÉV FOR DU LÓ JÁN L. Ba logh Béni AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI KÖ ZÖTT 1940 nya rán, a gyö ke re sen meg vál to zott eu ró pai nagy ha tal mi vi szo nyok egyik kö vet kez mé nye ként, Nagy-Ro má nia szét esett. Alig több mint két hó nap alatt, jú ni us 28. és szep tem ber 7. kö zött az or szág el ve szí tet te te rü le té nek és la - kos sá gá nak mint egy har ma dát. II. Kár oly ki rály meg alá zó kö rül mé nyek kö zött, ka to nai el len ál lás nél kül en ged te át elõbb Besszarábiát és Észak-Bu ko vi nát a Szov jet uni ó nak, ezt kö ve tõ en Észak-Er délyt Ma gyar or szág nak, majd Dél-Dob - ru dzsát (az ún. Cadrilatert va gyis négy szö get ) Bul gá ri á nak, ho lott a bu ka - res ti pro pa gan da két év ti ze den át suly kol ta a Nici o brazdã! ( Egy ba ráz dát sem vissza! ) jel szót. A sú lyos te rü le ti vesz te sé gek egy ön te tû el ke se re dés sel és fel há bo ro dás sal töl töt ték el a ro mán tár sa dal mat. A leg töb ben nem ze ti tra gé di - a ként fog ták fel Nagy-Ro má nia váratlan összeomlását, fõleg a román nemzet bölcsõjének tartott Erdély egy részének az elvesztését. Az országban hatalmi harc robbant ki, melynek következtében a Berlin által támogatott Ion Antonescu tábornok mint teljhatalmú államvezetõ (Conducãtor) ke rült az or szág élé re. A mint egy négy éven át tar tó Antonescu-rezsim ide jén a leg fon to sabb köz - vé le mény-for má ló nem ze ti ide ál a meg cson kí tott ha tá rok (és ez zel együtt a nem zet ön be csü lé se) hely re ál lí tá sa volt, el sõ sor ban Észak-Er dély min den áron való vissza szer zé se. A te rü le ti re ví zió és el sõ sor ban a Szov jet uni ó val és Ma gyar or szág gal szem be ni re váns esz mé je ha tot ta át a ro mán po li ti kai elit kép vi se lõ i nek gon dol ko dá sát is. A má so dik bé csi dön tés sem mis sé té te le, ide o ló - gi ai meg gyõ zõ dés tõl füg get le nül, az összes ro mán párt nak, po li ti kai cso por to su - lás nak (a kom mu nis ták tól a szél sõ jobb ol da li Vas gár dá ig) kö zös cél ja volt; ez ké - pez te a fõ tö rek vé sét a ha tal mon lévõ és né met ba rát irány za tot kö ve tõ po li ti kai elit nek, akár csak a Iuliu Maniu ve ze té se alatt álló an gol- és fran cia ba rát pol gá - ri el len zék nek. Mind ezek alap ján ért he tõ, hogy az kö zött szü le tett kü lön bö zõ ro mán bé ke ter vek, bé ke el kép ze lé sek egyik leg fõbb kö zös ne ve zõ jé - nek is a te rü le ti in teg ri tás hely re ál lí tá sa szá mí tott. A má so dik vi lág há bo rú alat ti ro mán bé ke ter vek kel, bé ke el kép ze lé sek kel a ro mán tör té net írás mind ed dig ke ve set fog lal ko zott, in kább csak a konk rét bé - ke ta po ga tó zá sok ról és a há bo rú ból való ki vá lás elõ ké szí tõ lé pé se i rõl ol vas ha - tunk az újabb fel dol go zá sok ban is. 1 A Mihai Antonescu mi nisz ter el nök-he lyet - tes ál tal 1942 jú ni u sá ban lét re ho zott ún. Béke Iro da fel ál lí tá sát és ez zel 1 L. pl. Vasile Puºcaº: Speranþã ºi disperare. Negocieri Române Aliate Ediþia a II-a. Cluj-Napoca, Eicon, 2003.; Traian Udrea: 23 August Controverse istorico-politice. Studiu istoriografic. Bucureºti, Alex-Alex & Leti Pres, 2004.

2 4 L. BA LOGH BÉNI össze füg gés ben a hi va ta los bé ke-elõ ké szí tõ te vé keny sé get mind össze egy-két rö vid írás tag lal ja. 2 A ro mán po li ti kai elit nem hi va ta los bé ke el kép ze - lé se i rõl, szán dé ka i ról, há bo rú utá ni ter ve i rõl sem ol vas ha tunk át fo gó elem zést, az élet raj zi mo nog rá fi ák 3 több sé ge pe dig át sik lik a téma fö lött. Az egyes bé ke el - kép ze lé sek ré sze ként föl me rült ki te le pí té si és la kos ság cse re-ter vek rõl Viorel Achim, il let ve Sor ina és Ioan Bolovan tör té né szek ta nul má nya i ból tud ha tunk meg bõ veb bet. 4 Írá sunk ban az kö zött ha tal mon lévõ ro mán po li ti kai elit bé ke - el kép ze lé se it, bé ke ter ve it vizs gál juk. Is mer tet jük Ion és Mihai Antonescu kül - po li ti kai né ze te it, geo po li ti kai el kép ze lé se it, ele mez zük nem zet épí tõ prog - ram ja i kat. Vá laszt ke re sünk arra a kér dés re, mi ként kép zel ték el or szá guk he - lyét a jö ven dõ be li új Eu ró pá ban. Elem zünk két la kos ság cse re-ter vet és meg - vizs gál juk a már em lí tett Béke Iro da fel ál lí tá sá nak kö rül mé nye it. Szem elõtt kell tar ta nunk a bé ke el kép ze lé sek ben be kö vet ke zett mó do su lá so kat is, ame - lyek leg in kább a má so dik vi lág há bo rú me ne té ben 1942 õszén, 1943 ele jén be - állt for du lat tal ma gya ráz ha tó ak. Ah hoz azon ban, hogy min den rész le té ben ki - me rí tõ, pon tos ké pet nyújt has sunk a há bo rú alat ti bu ka res ti bé ke el kép ze lé sek - rõl, a ro má ni ai le vél tá rak ban el vég zen dõ to váb bi alap ku ta tá sok ra lesz majd szük ség. Ion Antonescu A ha tal mon lévõ po li ti kai elit né met ba rát po li ti kát foly ta tott, és Ro má nia he lyét sza vak ban és nyi lat ko za tok ban leg alább is a né met do mi nan ci á jú Eu ró pá ban, a né met élet tér ke re tei kö zött kép zel te el. A sztá ling rá di for du la tig 1942 vé gé ig, 1943 ele jé ig va ló ban ez a jö võ kép tûnt a leg re á li sabb le he tõ - ség nek, ezt kö ve tõ en azon ban egy re ke vés bé volt va ló szí nû a Pax Germanica el jö ve te le. A for du lat Ion Antonescu és fõ leg elsõ szá mú bi zal ma sa, Mihai Antonescu jö võ kép ének ala ku lá sá ban is ér zé kel he tõ, igaz, nem azo nos mér ték - ben. Nem vé let len, hogy már a kor tár sak kö zül is so kan Mihai Antonescuban, nem pe dig az ál lam ve ze tõ ben lát ták a ten gely ha tal ma kat el áru ló ro mán po li - ti kust. 2 Ion Ardeleanu: Biroul pãcii : Proiecte privind soluþionarea problemei frontierelor Româ - niei ºi realizarea unor bune relaþii în Balcani ( ). Europa XXI ; Florica Dobre: Ion ºi Mihai Antonescu scruteazã viitorul. Biroul Pãcii (1942). Dosarele Istoriei sz Ioan Scurtu: Iuliu Maniu. Activitatea politicã. Bucu reºti, Editura Enciclopedicã, 1995.; Apostol Stan: Iuliu Maniu. Naþionalism ºi democraþie. Biografia unui mare român. Bucu reºti, Saecu - lum I. O., Petru Grozáról l. Dorin-Liviu Bîtfoi: Petru Groza, ul ti mul burghez. O biografie. Bucureºti, Compania, Viorel Achim: The Romanian Population Exchange Pro ject Elaborated by Sabin Manuila in October In: Jahrbuch des italienisch-deutschen historischen Instituts in Trient, XXVII. Bo lo - gna, Mulino, ; Sor ina Bolovan Ioan Bolovan: Iniþiative româneºti privind problema schimbului de populaþie în primii ani ai celui de al doilea rãzboi mondial ( ). In: Ro mâ nia ºi relaþiile internaþionale în secolul XX. Îngrij. Liviu Þîrãu, Virgiliu Þârãu. Cluj-Napoca, Clusium, ; Sor ina Bolovan Ioan Bolovan: Problemele demografice ale Transilvaniei între ºtiinþã ºi politicã. Studiu de caz ( ). In: Transilvania între medieval ºi mo dern. Coord. Camil Mureºanu. Cluj-Napoca, k. n., Kö szö net il le ti Olti Ágos tont, ami ért fel hív ta a figyelmemet az utóbbi tanulmányra.

3 AZ ANTONESCU-REZSIM BÉ KE EL KÉP ZE LÉ SEI KÖ ZÖTT 5 Ion Antonescu 5 ízig-vé rig ke mény ke zû ka to na volt, szin te min den hely zet - ben ka to na ként gon dol ko dott és cse le ke dett. 6 Fõbb jel lem vo ná sai kö zül ki kell emel nünk a ka to nai be csü let kul tu szát, a rend sza bály ok hoz való fel tét len ra - gasz ko dást és a kö te les ség tu da tot, a népe és an nak (igaz, le egy sze rû sí tett, csu - pa ro man ti kus, hõ si es küz del mek bõl és gyõz tes csa ták ból álló) múlt ja irán ti ra - jon gást. Eh hez köt he tõ ide gen gyû lö lõ, pri mi tív na ci o na liz mu sa is. A nem zet el len sé gei irán ti gyû lö le tet kell su gall ni a ro má nok nak. Így nõt tem fel én: a tö - rö kök, zsi dók és ma gya rok el le ni gyû lö let ben. A haza el len sé gei el le ni gyû lö let ezen ér zel me it az utol só vég le te kig kell ki tol ni. Ma gam ra vál la lom ezt a fel ada - tot je len tet te ki büsz kén a Mi nisz ter ta nács áp ri lis 8-i ülé sén. 7 Ion Antonescu két leg fõbb po li ti kai cél ki tû zé se a fe nye ge tõ szov jet ve szély el há rí tá sa és Észak-Er dély vissza szer zé se volt. Mind két célt Né met or szág se - gít sé gé vel vél te meg va ló sít ha tó nak. A Ten gelyt [azaz ten gely ha tal ma kat L. B. B.] il le tõ en meg mond tam: mi 100%-osan, a ha lá lig, a Ten gellyel me gyünk. Vagy di a dal mas ko dunk a Ten gellyel, vagy bu kunk a Ten gellyel. Ha bu kunk a Ten gellyel, nem tû nünk el a tér kép rõl, mint ahogy sem Olasz or szág, sem Né - met or szág nem tûn het el Én azon ban anél kül, hogy ki mon da nám meg aka rom buk tat ni a bé csi dön tést, és elõ ké szí tem a nem zet kö zi köz vé le mény szá má ra a kam pányt. 8 Az ál lam ve ze tõ kö vet ke ze te sen el ha tá rol ta ma gát elõ - de i nek ún. hin ta po li ti ká já tól, ame lyet a ro mán nem zet re mért csa pás ként ér té kelt, mi vel ez ve ze tett sze rin te Nagy-Ro má nia szét esé sé hez. Csak két al ter - na tí vát lá tott Ro má nia elõtt: vagy a né met ba rát, vagy az orosz ba rát po li ti ka le - he tõ sé gét. 9 Az orosz ba rát po li ti kát mo rá li san és tény sze rû en is ki zár ta, s csak az elsõ utat tar tot ta jár ha tó nak. A Iuliu Maniunak írott hosszú, po le mi kus han gú (a Szov jet unió el le ni ro mán tá ma dás nap já ra, jú ni us 22-ére da - tált!) le ve lé ben le szö gez te: Né met or szág ma radt az egyet len erõ a nem zet kö zi porondon, amely reálisan garantálni tudja az orosz fenyegetéssel szemben is a román állam létét, ezenkívül Berlin az ország megerõsödését is támogatni ké pes Ion Antonescu ( ) 1931-tõl tá bor nok, 1941-tõl mar sall, ban rö vid ide ig honvédelmi miniszter, között Románia teljhatalmú miniszterelnöke, államvezetõ ban Bukarestben bíróság elé állítják és kivégzik. 6 Hertelendy Andor bukaresti magyar követ az alábbi szavakkal jellemezte Antonescut egy decemberi jelentésében: Kis termetû, rokonszenves külsejû, szõke ember. Egyáltalán nem román, hanem inkább angol vagy svéd típus. Állítólag hirtelen haragú és haragjában oly goromba, mint a pok róc, en nek ez út tal azon ban sem mi je lét nem adta. Jól be szél fran ci á ul. L. Ma gyar Or szá - gos Levéltár (MOL), Külügyminisztérium, Politikai Osztály iratai (K 63), 271. cs., sz. Gyárfás Elemérre, a dél-erdélyi magyarság vezetõjére is kedvezõ benyomást gyakorolt Antonescu. Gyárfás az november 9-i személyes találkozójukról (is) szóló beszámolójában az államvezetõ férfias egyéniségérõl, egyenes magatartásáról írt. L. MOL, K 63, 255. cs., / sz. Csáky Ist ván kül ügy mi nisz ter szep tem ber 7-i számjeltáviratában self-made man -ként jel le - mez te Antonescut. L. MOL, Po li ti kai Osz tály reservált ira tai (K 64), 86. cs /a té tel (Er dé lyi revízió I.). 7 Stenogramele ºedinþelor Consiliului de Miniºtri. Guvernarea Ion Antonescu. Vol. I VII. Ed. Marcel-Dumitru Ciucã et al. Bucureºti, Arhivele Naþionale ale României, III. köt, Uo. Vol. I. 70. (1940. szep tem ber 21.) 9 Uo. Vol. II (1941. feb ru ár 28.) 10 Iuliu Maniu Ion Antonescu: Opinii ºi confruntãri politice, Cuv. în. Ion Calafe - teanu. Cluj-Napoca, Da cia,

4 6 L. BA LOGH BÉNI Nem Antonescu kez de mé nyez te Bu ka rest né met ba rát po li ti ká ját, hi szen II. Kár oly ki rály Gheorghe Tãtãrescu ak ko ri mi nisz ter el nök kel már má - jus vé gén, a Wehrmacht nyu ga ti of fen zí vá já nak ide jén dön tött a sem le ges ség fel adá sá ról és a né met ba rát kül po li ti kai for du lat ról. 11 Õ volt el len ben az a ro - mán po li ti kus, aki hi te le sí te ni tud ta Hit ler elõtt Bu ka rest szö vet sé ge si po li ti ká - ját, oly annyi ra, hogy 1940 õszé tõl a né met dik tá tor Ro má ni át te kin tet te elsõ szá mú szö vet sé ge sé nek, 12 Antonescut pe dig sze mély sze rint is tisz tel te, had ve - zér ként nagy ra be csül te és fel tét le nül meg bí zott ben ne. Az ál lam ve ze tõ már a Hit ler rel való elsõ meg be szé lé sén, no vem ber 22-én biz to sí tot ta a Führert ar ról, hogy egyet len cél le beg a sze me elõtt: hoz zá akar já rul ni a Ten gely gyõ zel mé hez. A há rom ha tal mi egyez mény hez csat la ko zó or szá gok ve ze tõi kö zül egye dül, már ek kor ki je len tet te: arra is ké szen áll, hogy fegy ver rel a kéz ben har col jon a ten gely ha tal mak ol da lán a ci vi li zá ció gyõ zel - mé ért. Ki je len té se egy részt az zal in do kol ha tó, hogy mély meg gyõ zõ dés sel hit - te: hû sé ge ju tal ma ként vé gül vissza kap ja Hit ler tõl Észak-Er délyt, más részt ka - to na ként is úgy lát ta, Né met or szág meg nyer te a há bo rút. A Führer no vem ber 22-én el hang zott ho má lyos biz ta tá sát, mi sze rint a tör té ne lem nem áll meg az 1940-es esz ten dõ ben, 14 a bé csi dön tés pe dig nem a tör té ne lem utol só lap ja, egy ér tel mû ígé ret ként ér tel mez te arra néz ve, hogy az el jö ven dõ bé ke kon fe ren - ci án, vagy még akár az elõtt, Ro má nia bát ran fel vet he ti te rü le ti kö ve te lé se it a gyõz tes ten gely ha tal mak elõtt. 15 Ez a ha mis il lú zió, va la mint az el ve szí tett ke - le ti te rü le tek (Besszarábia és Észak-Bu ko vi na) vissza szer zé sé nek és a szláv ve - szély le küz dé sé nek az igé nye mo ti vál ta Ion Antonescut bé ke el kép ze lé se i nek ki - dol go zá sa kor. Né ze te sze rint Ro má nia la tin szi get a szláv ten ger ben, 16 amely négy száz esz ten de ig gát volt a szlá vok és a tö rö kök út já ban. Ro má ni á nak Antonescu a jö - võ re néz ve is ha son ló sze re pet szánt Né met or szág ja vá ra, az or szág föld raj zi hely ze te, po li ti kai és gaz da sá gi vi szo nyai, to váb bá faji sa já tos sá gai ré vén. 17 Az ál lam ve ze tõ geo po li ti kai né ze te it hí ven tük rö zi egy kel te zés nél kü li, nyolc ol da las gé pelt fel jegy zés, 18 amely ki je lö li Ro má nia he lyét az el jö ven dõ, né - 11 A németbarát kurzust Wilhelm Fabricius bukaresti német követ éles meglátása szerint nagy részt az ész és nem a szív dik tál ja, a kö ze le dés prag ma ti kus ala po kon áll, és csak ad dig fog tartani, amíg létezik a német fegyverek gyõzelmébe vetett hit, vagy legalábbis a német hegemónia Európában. Idézi Rebecca Haynes: Politica României faþã de Germania între 1936 ºi Iaºi, Polirom, Ránki György: Hitler tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal In: Hitler hatvannyolc tárgyalása, Hitler Adolf tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal. Vál. uõ. Buda pest, Mag ve tõ, I. köt., Hit ler hat van nyolc tár gya lá sa I. m. I. köt., 9. sz. ( ) 14 Uo Ion Calafeteanu: Români la Hit ler. Bucureºti, Univers Enciclopedic, /c. sz. (68.) 16 Hit ler hat van nyolc tár gya lá sa I. m. I. köt., 9. sz. (179.) 17 Uo. I. köt., 24. sz. (296.) 18 Arhivele Naþionale Istorice Centrale (Román Nemzeti Történeti Központi Levéltár, Bukarest a to váb bi ak ban: ANIC), Fond: Preºedinþia Consiliului de Miniºtri, Cabinet militar Ion Anto - nescu (Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant.), dos. 55/ f. A fel jegy zés Ion Antonescu tá bor nok ne - vében íródott, valószínûleg az novemberi és januári Antonescu Hitler találkozók között. Elképzelhetõ, hogy az január 14-i vizit alkalmával Joachim von Ribbentrop német külügymi - niszternek átnyújtott jegyzékrõl vagy annak egy fogalmazványáról van szó. A jegyzék rövid ismerte -

5 AZ ANTONESCU-REZSIM BÉ KE EL KÉP ZE LÉ SEI KÖ ZÖTT 7 met ve ze té sû Eu ró pá ban. A je lent il le tõ en a do ku men tum le szö ge zi: Ro má nia Ber lin szá má ra stra té gi ai cent ru mot, a ke let- és dél ke let-eu ró pai né met ural mi po zí ci ók bá zi sát je len ti. En nek tu da tá ban Antonescu tel jes körû együtt mû kö - dést ígér Ber lin nek. A jö võ re néz ve fel ve ti, hogy szük ség ese tén ka to nai ak ci ó - ban is részt ven ne Né met or szág ol da lán. Egy eset le ges déli ak ci ó ban [Gö rög or - szág el le ni had já rat ban L. B. B.] Ro má ni á nak a de fen zív bal szárny nak kell ma rad nia. Ha Orosz or szág tá mad na, Ro má nia min den ere jé vel részt kí ván ven - ni a ka to nai ak ci ó ban. Ro má nia nem pusz tán ka to nai-biz ton sá gi meg fon to lá - sok ból me ne tel ne Né met or szág mel lett, ha nem azért, mert ha tá ro zot tan tu da - tá ban van a Né met or szág gal való jö võ be ni szer ves kap cso lat nak. A do ku men - tum sze rint gaz da sá gi té ren a né met nagytérgazdaságra vo nat ko zó el kép - ze lé sek kel 19 össz hang ban az ag rár jel le gû Ro má nia az ipa ro so dott Né met or - szág hoz ké pest komp le men ter, ki egé szí tõ gaz da sá gi rend szert ké pez, így a né met ipar Ro má ni á ban könnyen hoz hat lét re az egész tér ség re ki ter je dõ ter - me lõ és ér té ke sí té si bá zi so kat. 20 Az ál lam ve ze tõ meg gyõ zõ dé se, hogy Né met or - szág a re gi o ná lis ha ta lom sze re pét szán ja Ro má ni á nak az új Eu ró pá ban, ami re gaz da sá gi, stra té gi ai és et ni kai hely ze te is pre desz ti nál ná az or szá got, mely is mét li meg Antonescu szi get a szláv ten ger ben. Érv ként hoz za föl a né me - tek szá má ra igen fon tos ro mán kõ olaj tar ta lé ko kat, va la mint azt, hogy Né met - or szág biz ton sá ga szem pont já ból Ro má nia stra té gi a i lag köz pon ti he lyet fog lal el az Ad ri ai-tér ség, a Bal kán, a ten ger szo ros ok és Orosz or szág felé. Nem fej ti ki bõ veb ben, mind össze egy mon dat ban utal arra, hogy a du nai fo lyo són kí vül Ro - má nia köz vet len szá raz föl di kap cso la tot is sze ret ne lé te sí te ni Né met or szág gal észa kon és észak nyu ga ton. Ion Antonescu el kép ze lé sei rész ben egy be cseng tek a ko ra be li ma gyar fel - fo gás sal, hi szen Csáky Ist ván ma gyar kül ügy mi nisz ter is a primus inter pares sze re pet szánta országának a Duna-medencében. 21 Az elveszített te rü le tek vissza - szer zé se irán ti vá gya, to váb bá el va kult ma gyar- és szláv el le nes sé ge azon ban Antonescut olyan messze vit ték a Né met or szág gal szem be ni együtt mû kö dés szán dé ká ban, amed dig a né met meg szál lást meg elõ zõ en egyet len ma gyar kor - mány sem ment el. Ami vi szont Antonescu és a ma gyar ve ze tõk (je len eset ben Csáky) re to ri ká ját il le ti: a fõ kü lönb ség leg in kább az volt, hogy az ál lam ve ze tõ nem ezer éves, ha nem nép ének két szer ezer éves tör té nel mé rõl szó no kolt. Sza vai sze rint Ro má nia min dig is a rend osz lo pa volt Eu ró pá nak eb ben a ré szé - tését l. Andreas Hillgruber: Hit ler, Regele Carol ºi Mareºalul Antonescu. Relaþiile germano române, Ed. Stelian Neagoe. Bucureºti, Humanitas, A nagynémet gazdasági térségen a birodalmi külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztá - lyá nak mun ka tár sai pl. Karl Ritter vagy Karl Clodius a Nor vé gi á tól a du nai or szá go kig ter je dõ, mintegy 200 millió lakosú térséget értették. Felfogásuk szerint az érintett országokat függetlenül attól, hogy azok megõriznék-e önálló államiságukat gazdaságilag Németországnak kell alárendel - ni. L. Pritz Pál: Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövõjérõl a második világháborúban. Bu da pest, Osiris, A valóságban Antonescu mindvégig igyekezett a lehetõ legkevesebb gazdasági kedvezményt tenni Németországnak, nem úgy, mint katonai vagy politikai téren. L. Hillgruber: i. m A Rador hír ügy nök ség bu da pes ti je len té se (1940. no vem ber 13.). ANIC, Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant., dos. 42/ f.

6 8 L. BA LOGH BÉNI ben; a ro má nok év szá zad okon át, meg sza kí tás nél kül fa lat al kot tak a hó dí tó be - tö ré sek el len, s mint írja, ezért fej lõd het tek pél dá ul a ma gya rok is bé ké ben. 22 Me lyek vol tak Ion Antonescu konk rét ter vei a bal ká ni tér ség gel kap cso - lat ban? Ju go szlá via fel szá mo lá sát kö ve tõ en Bu ka rest olyan utóbb va lót lan - nak bi zo nyult in for má ci ók bir to ká ba ju tott, mi sze rint né hány nap múl va Bécs ben, egy nem zet kö zi Bal kán-kon fe ren cia ke re té ben új ra raj zol ják a tér ség ha tá ra it. 23 Ezért áp ri lis 23-án az ál lam ve ze tõ me mo ran du mot 24 in té zett a né met és az olasz kor mány hoz, amely ben ja vas la to kat tett a bal ká ni ha tá rok ra vo nat ko zó lag. Le szö gez te: Ro má ni á nak mind ed dig nem vol tak te rü le ti kö ve te - lé sei Ju go szlá vi á val szem ben, Ma gyar or szág és Bul gá ria te rü le ti nye re sé gei azon ban új hely ze tet te rem tet tek. E két or szág ben vég re haj tott an - ne xi ói meg bont ják a re gi o ná lis egyen súlyt, és el tá vo lod nak a biz ton ság és az et ni kai egy ség el vé tõl. Antonescu sze rint ben több mint 1,3 mil lió er dé lyi és szá mos, a Du ná tól dél re lakó ro mán ke rült ide gen ura lom alá; ez Ro - má ni á nak sú lyos hát rányt oko zott, és nem áll az új eu ró pai rend ér de ké ben. 25 Ezért a dél ke let-eu ró pai ha tá rok ál ta lá nos fe lül vizs gá la tán kí vül a ju go szláv Bán ság Ro má ni á hoz csa to lá sát kér te, füg get len ma ce dón ál lam lét re ho zá sát ja - va sol ta, au to nóm köz igaz ga tást kért a Timok és Vardar fo lyók völ gyé ben lakó ro má nok ré szé re 26 és/vagy ugyan ott egy né met ro mán kondomínium lét re ho - zá sát in dít vá nyoz ta, mely nek egyik fõ cél ja a két nagy bal ká ni szláv tömb, a szer bek és a bol gá rok egy más tól való el vá lasz tá sa lett vol na. 27 Me mo ran du má - ban Antonescu is mét Ro má ni á nak a né met élet tér ben el fog lalt re gi o ná lis ve ze - tõ sze re pe mel lett ér velt. Az euro-ázsiai ten ge lyen el he lyez ked ve, Ro má nia Né met or szág leg rö vi debb útja a Kö zel -Ke let felé; Fe ke te-ten ge ri je len lé té vel, a Duna és a Lemberg-vonal ré vén nem csak ter mé sze tes út vo nal Kö zép-eu ró pa és a Bal ti kum irá nyá ba, ha nem egy szer smind stra té gi ai je len tõ sé gû té nye zõ is a sza bad du nai ha jó zás, va la mint a szo ro sok és a Bal kán fö löt ti ura lom szem - pont já ból. A Né met or szág gal való ál lan dó ka to nai együtt mû kö dés ál tal Ro má - nia stra té gi ai köz pont tá [ ] vá lik mind a szlá vok el len, mind pe dig a Fe ke - te-ten ge ri és kis-ázsi ai po li ti ka szá má ra. A ro mán Constanþa ki kö tõ [ ] a szo - ro sok felé ten ge ri bá zis, a Kö zel -Ke let felé pe dig légi bá zis le het. Ro má nia tö - rek szik e sze rep re. 28 A fen ti ek kö zül sok gon do lat vissza kö szön Antonescu újabb, jú ni us 11-én kelt és más nap Hit ler nek elõ ter jesz tett me mo ran du má ban. 29 Eb ben az 22 ANIC, Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant., dos. 42/ f. 23 ANIC, Fond: P. C. M., dos. 309/ f. 24 A memorandum tartalmáról csak közvetett információink vannak. L. Hillgruber: i. m ; Eduard Mezincescu: Mareºalul Antonescu ºi catastrofa României. Bucureºti, Artemis, ; Mihai Pelin: Diplomaþie de rãzboi. Româ nia Italia, Bucureºti, Elion, ; Jipa Rotaru et al.: Mareºalul Antonescu la Odessa. Grandoarea ºi amãrãciunea unei victorii. Bucureºti, Paideia, Uo. 26 Hillgruber: i. m Mezincescu: i. m. 51.; Pelin: i. m. 69. Nem de rül ki egy ér tel mû en, hogy az au to nó mi át a kondomínium ke re té ben kép zel te va jon el Antonescu, vagy ami va ló szí nûbb két al ter na tív megoldási javaslatról volt-e szó. 28 Rotaru: i. m Ezt a memorandumot is csak közvetett forrásból ismerjük. L. Mezincescu: i. m

7 AZ ANTONESCU-REZSIM BÉ KE EL KÉP ZE LÉ SEI KÖ ZÖTT 9 ál lam ve ze tõ is mét Ro má nia re gi o ná lis köz pon ti sze re pe mel lett ér vel, ame lyet meg erõ sí te ni és nem gyen gí te ni kell. Vissza tér az ál ta lunk el sõ ként elem zett fel jegy zés ben elõ for du ló egy mon da tos meg jegy zés re, amely sze rint Ro má nia köz vet len szá raz föl di kap cso la tot is sze ret ne lé te sí te ni Né met or szág gal észa - kon és észak nyu ga ton. A jú ni us 11-i me mo ran dum ki fej ti: mi vel Ro má nia a leg - rö vi debb út a Bal ti kum és a Fe ke te-ten ger kö zött, ezért köz vet len te rü le ti kap - cso la tot sze ret ne lé te sí te ni Né met or szág gal a Ke let-ga lí ci á ban lévõ régi ro - mán te rü let ré vén, 30 így tá mo gat va a lembergi vas út vo nal né met ro mán fel - ügye let ét, biz to sít va a ki já ra tot a Fe ke te-ten ger hez. Antonescu balkáni és galíciai tervei végül nem valósultak meg, mivel Hitlernek más elképzelései voltak e térségekkel kapcsolatban. Románia középhatalmi ambíciói egyébként is új fordulatot vettek a szovjetellenes háborúba való belépéssel. Az ál lam ve ze tõ meg volt gyõ zõd ve ar ról, hogy Hit ler gyor san vé gez a szov - jet el le nes há bo rú val, és ké szen állt ere jé hez mér ten min dent meg ten ni a gyõ ze - lem ér de ké ben. Or szá gát nem te kin tet te ag resszor nak. Ro má nia a be csü le té - ért és a ha tá ra i ért har colt. Ha más ként tet te vol na, [ ] örök re el ve szí ti a jo gát a tör té nel mi te rü le te i re írta 1944-ben má so dik fe lé ben bi zo nyos né met kö rök ben, sõt Hit ler ré szé rõl is fel - me rült a terv, hogy Ro má nia kor lát lan mó don ter jesz ked jen ke let felé, az er dé - lyi ro mán ság gal né pe sít ve be a te rü le tek egy ré szét. 32 Mi vel a terv el fo ga dá sa gya kor la ti lag Er dély fel adá sát je len tet te vol na ro mán rész rõl, a bu ka res ti ve ze - tés határozottan elutasította azt. Ion Antonescu szavai szerint a ro má nok nem néz het nek Ke let felé, és nem for dít hat nak há tat a Nyu gat nak. Több ször is ki - je len tet te: Észak-Er dé lyért [cse ré ben L. B. B.] húsz Transznisztriát sem fo - ga dok el feb ru ár 11-i ta lál ko zó ju kon Hit ler elõtt is le szö gez te: el sõd le - ges cél ja Nagy-Ro má nia vissza ál lí tá sa, ami szá má ra a má so dik bé csi dön tés elõt ti ro mán et ni kai blokk vissza ál lí tá sát je len ti. Egyet len [ro mán L. B. B.] po li ti kus nak sem lesz bá tor sá ga azt mon da ni, hogy le mon dott Er dély rõl, és Ro má nia sem tud ja el vi sel ni a tõrt, amit Bécs ben döf tek a szí vé be. 34 El mond ta, is mét fel akar ja épí te ni Nagy-Ro má nia bás tyá ját a szlá vok és a ma gya rok el len. Észak-Er dély re vo nat ko zó igé nyét haj lan dó nak mu tat ko zott a há bo rú be fe je zé - sé ig el ha lasz ta ni, ezt kö ve tõ en azon ban szük ség ese tén akár há bo rú ré vén is kész volt vissza fog lal ni a te rü le tet. 35 Antonescu uta sí tá sá ra ve zér ka ri szin ten 30 Németországon valójában a Lengyel Fõkormányzóságot érti a memorandum. A szóban forgó régi román terület (románul: Pocuþia) a Máramaros és Bukovina közötti háromszög. A középkor - ban Lengyelország és a Moldvai Fejedelemség közti vita tárgyát képezte a Felsõ-Prut folyó vidéke, ma Ukrajna Ivano-Frankovszk megyéjének része. 31 România, marele sacrificat al celui de al doilea rãzboi mondial. Documente. Coord. Ma rin Radu Mocanu. Bucureºti, Arhi vele Statului, sz. (113.) Besszarábia és Észak-Bu ko vi na vissza fog la lá sa után a többségében ukránok lakta Transznisztria is román civil közigazgatás alá került. 32 Hillgruber sze rint Hit ler már de cem ber 5-én em lí tet te ezt a ter vét bi zal ma sai elõtt. L. Hillgruber: i. m ANIC, Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant., dos. 1179/ f. 34 Radu Davidescu ezredes feljegyzése az február 11-i Hitler Antonescu megbeszélésrõl. Közli: Calafeteanu: i. m. 15. sz. (109.) 35 Hillgruber: i. m Az utób bi ki té tel nem sze re pel sem Paul Schmidt két jegy zõ könyv ében (Hit ler hat van nyolc tár gya lá sa I. m. I. köt., sz. [ ]), sem Radu Davidescu em lí tett feljegyzésében (Calafeteanu: i. m. 15. sz. [ ]).

8 10 L. BA LOGH BÉNI egyéb ként már 1941 õszé tõl el in dult a ter ve zés egy eset le ges ma gyar tá ma dás ki vé dé sé re, il let ve Észak-Er dély fegy ve res vissza vé te lé re, 36 így au gusz tus 23. sem érte fel ké szü let le nül a ro mán had se re get. A sztá ling rá di üt kö zet nyo mán fel te he tõ en Ion Antonescu is fel is mer te, hogy Né met or szág ka to nai ere je ön ma gá ban nem ele gen dõ a Szov jet unió le gyõ - zé sé re, ezért úgy gon dol ta, tu da to sí ta ni kel le ne a szö vet sé ges nyu ga ti ha tal mak kép vi se lõ i ben, mi lyen nagy ve szélyt je lent a szov jet had se reg. 37 Így Ion Anto - nescu tud tá val és jó vá ha gyá sá val fél for du lat kö vet ke zett be a ro mán kül po li - ti ká ban: a fõ cél to vább ra is Észak-Er dély vissza szer zé se és a szov jet fe nye ge tés ki vé dé se ma radt, ugyan ak kor Mihai Antonescu köz ve tí té sé vel kü lön bö zõ tit - kos csa tor ná kon ke resz tül meg pró bál ta fel ven ni a kap cso la tot a szö vet sé ges nyu ga ti ha tal mak kép vi se lõ i vel. Az ál lam ve ze tõ en nek el le né re va ló szí nû leg nem kí ván ta el árul ni né met szö vet sé ge sét jú ni u sá ban a fris sen ki ne ve - zett ber li ni ro mán kö vet nek, Ion Gheorghénak büsz kén je len tet te ki: el sõ ren dû fel ada tá nak érzi Ro má nia be csü le té nek meg õr zé sét, és mi vel a ro mán nép so - sem árult el sen kit, így õ sem fog áru lást el kö vet ni. 38 Ion Antonescu õszi re mé nye i rõl Gheorghe szá mol be vissza em lé ke zé se i ben. Esze rint az ál lam ve ze - tõ ab ban az il lú zi ó ban élt, hogy a né me tek nek a ke le ti fron ton el szen ve dett ve - re sé ge ese tén a nyu ga ti szö vet sé ge sek nem fog ják en ged ni a szov je te ket Eu ró pa szí vé ig, azaz Né met or szá gig nyo mul ni. Re mény ke dett, hogy amint a szov je tek el érik a Visz tu la Kár pá tok vo na lát, az an gol szász ok kü lönb ékét köt nek majd a né me tek kel, meg aka dá lyo zan dó Né met or szág tel jes meg sem mi sí té sét és Eu ró - pa bol se vi zá lá sát feb ru ár já ban az aláb bi sza va kat ve tet te pa pír ra Ion Antonescu. Ha már harc ban ál lunk, a har cot vé gig kell vin nünk. Nem lép he tünk ki eb bõl a harc ból, csak ha gyõ zünk, vagy ha ga ran tál ják azok nak a cé lok nak az el éré sét, ame lye kért har co lunk. 40 Mi vel ma gya ráz ha tó az el tö kélt ség a kü lönb éké be ve - tett re mé nyen kí vül? Egy részt elsõ vi lág há bo rús ta pasz ta la tai mély nyo mot hagy tak Antonescuban, így nem ki zárt, hogy a sztá ling rá di ve re sé get lel ke leg - mé lyén az 1916-os ku dar cos ro mán had já rat tal s az azt kö ve tõ össze om lás sal azo no sí tot ta, in nen pe dig már csak egy lé pés volt az 1917 nya rán meg ví vott gyõz tes csa ták kal (Mãrãºti, Mãrãºeºti), il let ve a vég sõ an tant gyõ ze lem mel való asszo ci á ció. Más részt két ség te len, Hit ler is ha tást gya ko rolt Antonescu sze mé lyé re, be fo lyá sol va ez zel a há bo rú ról al ko tott né ze te it. 41 Egy 1944 ta va - 36 Az egyik, feltehetõen decemberi keltezésû titkos operatív tervet l. ANIC, Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant., dos. 143/ f. 37 Hillgruber: i. m Ion Gheorghe: Un dictator nefericit, Mareºalul Antonescu. (Calea României spre Statul satelit.) Bucureºti, Machiavelli, Antonescu két hónappal korábban azt közölte Hitlerrel: Romániának valósággal meg kellene vesznie ahhoz, hogy most leváljon Németországról, és ha Romániában más hangulatot tapasztalna, lemondana. L. Hitler hatvannyolc tárgyalása I. m. II. köt., 40. sz. (64.) 39 Gheorghe: i. m Mocanu: i. m. 47. sz. (113.) 41 Florin Constantiniu: O istorie sincerã a poporului român. Ediþia a II-a. Bucureºti, Univers Enciclopedic,

9 AZ ANTONESCU-REZSIM BÉ KE EL KÉP ZE LÉ SEI KÖ ZÖTT 11 szán, Bu ka rest ben tar tott zárt kö rû kon fe ren ci án, 42 egye te mis ták és egye te mi ta ná rok elõtt el mon dott be szé dé ben az ál lam ve ze tõ ki je len tet te: nem tart ja ki - zárt nak a há bo rús ve re sé get sem, de azért bí zik a vég sõ gyõ ze lem ben. Azért har col, hogy meg ment se a ro mán ha tá ro kat. Én nem va gyok, és soha nem is vol tam Né met or szág tá mo ga tó ja. Én a ro mán nem zet tá mo ga tó ja va gyok, és érte har co lok, az zal, aki vel tu dok, hogy meg ment sem: ma Né met or szág gal, hol - nap az an go lok kal, a ta tá rok kal vagy ép pen a ci gá nyok kal, hogy meg ment sem a ro mán nem ze tet. Le szö gez te, en nek el le né re nem akar át áll ni. Ma gyar or szág - gal vég sõ meg ol dás ként fegy ve res úton kí vánt le szá mol ni az eu ró pai há bo rú vé - gez té vel. Hang za to san ki je len tet te: szá munk ra a ma gyar kér dés nem prob lé - ma; mert ha ro mán nem lesz ké pes ki sza ba dí ta ni a rab szol ga ság ból az Észak-Er dély ben ma radt ro mánt, vesszen el a ro - mán. 43 A szov jet ve szélyt sok kal na gyobb nak tar tot ta a ma gyar nál, sze rin te a ro mán nép lé tét ke let rõl fe nye get ték. Két nap pal a le tar tóz ta tá sa elõtt, au gusz tus 21-én adó dott ta lán az utol só al kal ma Ion Antonescunak arra, hogy mi nisz ter el nök ként rész le te sen ki fejt se geo po li ti kai né ze te it. Johannes Friessner né met tá bor nok nak el mond - ta, mi ként kép ze li el Ro má nia jö võ jét a né met élet tér ben. 44 Sze rin te a ro mán nép egye dül áll a kör nye zõ szláv né pek ten ge ré ben. Ezért szá má ra csak egyet - len ma ga tar tás és szö vet sé ges le het sé ges: a né met nép és a né met ál lam. Az együtt mû kö dés nem csu pán a há bo rús idõ szak ra ér vé nyes, ha nem mind po li ti - kai, mind gaz da sá gi té ren ki ter jed a jö võ re is. Eu ró pá ban a né met nép fel ada ta, hogy meg fé kez ze a tú le re jû szov jet ál lam tö rek vé se it. Ke let- és Dél ke let-eu ró - pá ban azon ban Né met or szág nak csak egyet len ter mé sze tes szö vet sé ge se van: Ro má nia. A ro mán nép a Bal ti-ten ger tõl a Fe ke te-ten ge rig hú zó dó kép ze let be li egye nes vo nal mint egy 40%-át bir to kol ja. A né met ál lam nak a Bal ti-ten ger nél és et tõl dél re kell erõs nek len nie, a ro mán nak pe dig a Fe ke te-ten ger nél és et tõl észak ra, hogy vé dõ bás tya le gyen a szov jet el len. Ro má nia Né met or szág kar ja a Szov jet unió el le ni harc ban. Ép pen ezért kö ve tett el nagy po li ti kai hi bát Né - met or szág vél te Antonescu, ami kor a má so dik bé csi dön tés sel meg gyen gí - tet te Ro má ni át, majd szó nél kül hagy ta az észak-er dé lyi ro má nok kal szem be ni rossz ma gyar bá nás mó dot. En nek el le né re a ro mán nép a leg õszin tébb és leg - lo já li sabb szö vet sé ges ként, tel jes meg gyõ zõ dés sel áll Né met or szág mel lett, és ezt fog ja ten ni a jö võ ben is. 45 Az ál lam ve ze tõ fent vá zolt geo po li ti kai né ze tei 1944 au gusz tu sá ban már egy ér tel mû en az il lú zi ók bi ro dal má ba tar toz tak. Rej tély azon ban, mennyi re volt õszin te Antonescu Friessnerrel szem ben, hi szen ezek ben a na pok ban a Iaºi kör nyé ki, át ü tõ ere jû szov jet tá ma dás ha tá sá ra már õ maga is a Moszk - vá val kö ten dõ fegy ver szü net ben gon dol ko dott. Igaz, nem azon na li fegy ver le té - telt akart, ha nem a Ber lin bõl ér ke zõ fel ol do zást kö ve tõ en fegy ver szü ne - 42 Értekezlet az ország egyetemeinek képviselõivel (1944. március 11.). ANIC, Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant., dos. 208/ f. 43 ANIC, Fond: P. C. M., Cab. Mil. I. Ant., dos. 208/ f. 44 Friessner beszámolóját l. Hans Friessner: Árulások, vesztett csaták. Budapest, Co-Nexus Print-ter [1992] Hillgruber is össze fog lal ja az el hang zot ta kat. L. Hillgruber: i. m Friessner: i. m. 83.

10 12 L. BA LOGH BÉNI ti tár gya lá so kat. 46 A tár gya lá sok ide jén foly tat ta vol na a szov je tek kel szem be ni ka to nai el len ál lást a meg erõ sí tett Focºani Nãmoloasa Galaþi vo na lon. Le zár va e fe je ze tet, vizs gál juk meg rö vi den, mi lyen nem zet po li ti kai el - kép ze lé sek tár sul tak Ion Antonescu bé ke ter ve i hez, mennyi re vol tak ko he ren - sek né ze tei e té ren. Antonescu vi lág né zet ének há rom alap pil lé re volt: a szél sõ - sé ges na ci o na liz mus, a xenofóbia és a rasszis ta an ti sze mi tiz mus. 47 Etnokra - tikus szem lé let mód já nak meg fe le lõ en a nem ze tet nem tör té nel mi, ha nem szer - ves kép zõd mény nek fog ta fel, amely nek fõ össze tar tó ere je a vér kö zös ség. A vér kö zös ség esz mé je volt a ki in du ló pont ja az ál lam pol gár ok jog sze rin ti rang so - ro lá sá nak, an nak az el vá rás nak, hogy a ro mán tár sa da lom min den te rü le tét meg kell tisz tí ta ni a nem ze ti et ni ku mok tól. A ro mán ál lam a több sé gi nem zet ki zá ró la gos ural má nak az esz kö zét ké pez te Antonescu fel fo gá sá ban, amely ki - zár ta az et ni kai plu ra liz must és ál ta lá ban véve a de mok ra ti kus el ve ket. 48 An ti - sze mi tiz mu sa nem volt füg get len a ná cik ál tal kép vi selt rassz iz mus tól, ugyan - ak kor kü lön bö zött is at tól, mi vel el sõ sor ban a 19. szá zad végi, és kü lö nö sen a két vi lág há bo rú kö zöt ti, szél sõ sé ge sen na ci o na lis ta ro mán szel le mi irány za tok ih let ték meg. El té rõ en a ná ciz mus tól, amely a zsi dó et ni kum tel jes körû fi zi kai meg sem mi sí té sé re tö re ke dett, Antonescu 1942 õszén meg állt fél úton, és be ér - te a ro mán nép et ni kai meg tisz tí tá sá val a zsi dók to tá lis ki ir tá sá nak igé nye nél kül. 49 La kos ság cse re-ter vek Ion Antonescu egyik leg fon to sabb táv la ti cél ja te hát, mint lát tuk, a ho mo - gén nem ze ti ál lam lét re ho zá sa volt, az összes nem ro mán la kos el tá vo lí tá sa az or szág ból. Az El lá tá si Ta nács ok tó ber 6-i ülé sén egy ér tel mû vé tet te: a tö rek vé sem az, hogy a ro mán faj meg tisz tí tá sá nak po li ti ká ját kö ves sem, és egyet len aka dály sem fog el tán to rí ta ni at tól, hogy meg va ló sít sam a ro mán faj eme tör té nel mi kí vá nal mát. Ha nem hasz nál juk ki a mai nem zet kö zi és eu ró pai hely ze tet a ro mán faj meg tisz tí tá sá ra, el sza laszt juk a tör té ne lem kí nál ta utol só le he tõ sé get. [ ] Vissza hoz ha tom Besszarábiát és Er délyt, de ha nem tisz tí tom meg a ro mán fajt, nem érek el sem mit, mi vel nem a ha tá rok je len tik egy faj ere - jét, ha nem an nak tisz ta sá ga és egy ne mû sé ge. És ezt kö ve tem el sõ sor ban. 50 Ha son ló an nyi lat ko zott az no vem ber 16-i mi nisz ter ta ná csi ülé sen, ahol ki lá tás ba he lyez te, hogy a há bo rú meg nye ré se ese tén nincs más meg ol dás, mint a ki sebb sé gek ki moz dí tá sa egy re form ke re té ben, ezen ki sebb sé gi tö me - 46 Antonescu már korábban visszautasította az április 12-i szovjet fegyverszüneti feltételeket, elsõsorban a Besszarábiára és Észak-Bukovinára vonatkozó szovjet igény miatt. 47 Lya Benjamin: Bazele doctrinare ale antisemitismului antonescian. In: România ºi Trans - nistria: problema Holocaustului. Perspective istorice ºi comparative. Coord. Viorel Achim, Con - stantin Iordachi. Bucureºti, Curtea Veche, Uo. 242.; Ottmar Traºcã: Relaþiile româno germane ºi chestiunea evreiascã: august 1940 iu nie In: România ºi Transnistria i. m Benjamin: i. m A ro má ni ai zsi dó ság hely ze té rõl az Antonescu-éra alatt l. Evreii din România între anii Vol. I II. Coord. Lya Benjamin. Bucureºti, Hasefer, Evreii din România I. m. II. köt., 113. sz. ( )

11 AZ ANTONESCU-REZSIM BÉ KE EL KÉP ZE LÉ SEI KÖ ZÖTT 13 gek ki ik ta tá sa a ro mán elem kö ré bõl. A ho mo gén ro mán blok kot ci vi li zált mód sze rek kel kí ván ta meg va ló sí ta ni, 51 de rész le tek be nem bo csát ko zott. Más meg nyi lat ko zá sa i ból vi szont tud juk, hogy Antonescu rész ben a szom - szé dos or szá gok kal esz kö zölt la kos ság cse re ré vén kí ván ta vol na meg ol da ni Ro - má nia et ni kai egynemûsítését, ha pe dig ez nem volt le het sé ges mint pél dá ul a ci gány és a zsi dó né pes ség ese té ben, úgy egy ol da lú ki te le pí tést, de por tá lást haj tott vég re. 52 El mé le ti té ren Ro má ni á ban az 1930-as évek tõl kezd ve a la kos - ság cse re-gon do lat egyik leg fõbb kép vi se lõ je Sabin Manuilã, 53 ne ves ro mán de - mog rá fus, a ro mán Köz pon ti Sta tisz ti kai In té zet egy ko ri igaz ga tó ja, Ion Anto - nescu sze mé lyes jó is me rõ se volt. Manuilã 1941 õszén rész le tes ter ve ze tet ál lí - tott össze a ma gyar ro mán vi szály vég le ges ren de zé sé rõl, a la kos ság cse re ro má - ni ai al kal ma zá sá nak le he tõ sé ge i rõl, 54 ame lyet az év ok tó ber 15-én meg kül dött Antonescunak. Mi vel Manuilã a ter ve ze tet az ál lam ve ze tõ vel tör tént egyik ta - lál ko zó ját kö ve tõ en ál lí tot ta össze, az fõ vo ná sa i ban fel te he tõ en Antonescu né - ze te it is tük röz te. A do ku men tum az 1940 elõt ti ro mán ha tá rok ból in dul ki, s az el éren dõ fõ cél sze rin te az et ni ka i lag ho mo gén Ro má nia lét re ho zá sa. En nek ér - de ké ben az összes cent ri fu gá lis szán dé kú ki sebb sé get a jövõ ro mán Ro má ni á - já ból át kell he lyez ni a ha tá ro kon túl ra, s az or szág ba hoz ni az összes vér sze - rin ti ro má no kat, le gye nek azok bár hol, s meg kell húz ni a ro mán Ro má nia, az örök Ro má nia új ha tá ra it, hogy a po li ti kai ha tá rok pon to san meg fe lel je nek az et ni kai ha tá rok nak. 55 Manuilã sze rint a la kos ság cse re az ide á lis meg ol dás. A cent ri fu gá lis ki sebb sé gek tõl (ma gya rok, oro szok, uk rá nok, bol gá rok, szer - bek) a több lép csõ ben vég re haj tan dó, tel jes és kö te le zõ la kos ság cse re ré vén kell majd meg sza ba dul ni. En nek so rán Nagy-Ro má nia te rü le té rõl 3,5 mil lió lé - lek tá voz na, és mint egy 1,6 mil lió ro mán ér kez ne. Ami az er dé lyi ma gya ro kat il - le ti, õk rész ben a Bács ká ba és a szerb Bán ság ba (az utób bi te rü let Ma gyar or - szág hoz ke rül ne), rész ben a Nagy sza lon ta Nagy vá rad Szat már né me ti sáv ba (a mint egy 5800 km 2 -nyi te rü le tet Ro má nia át en ged né Ma gyar or szág nak), a szé - ke lyek pe dig Kár pát al já ra köl töz né nek a ru té nek he lyé be, aki ket vi szont Uk - raj ná ba telepítenének. Ezzel, illetve a többi kisebbség áttelepítésével egy 91%-os ro mán több sé gû nem zet ál lam jön ne lét re, amely nek te rü le te nagy já ból 5 ezer km 2 -rel len ne ki sebb Nagy-Ro má nia évi te rü le té nél. A kor esz mét 56 tük - 51 Uo sz. (524.) 52 A zsidó és a cigány lakosság egy részének Transznisztriába való kitelepítése ténylegesen meg is tör tént. Újab ban l. Dennis Deletant: Transnistria: Câteva consideraþii despre semnificaþia acesteia pentru Ho lo ca us tul din România. In: România ºi Transnistria i. m Manuilã 1945 utáni román béke-elõkészítõ tevékenységéhez l. Olti Ágoston tanulmányát e számunkban. 54 Köz li Sor ina Bolovan Ioan Bolovan: Problemele demografice i. m. A ter ve ze tet en nek alapján magyarul ismerteti Szász Zol tán: Tévutak keresése. Áttelepítési tervek a magyar román konfliktus feloldásra 1940 táján. História sz., Idé zi Szász: i. m Sztankay Zol tán bras sói ma gyar kon zul ok tó ber 30-i je len té se sze rint a há rom er dé - lyi nemzet (magyar, szász, román) fiatalsága a koreszmék, a türelmetlen nacionalizmus hatása alatt áll, és át nem hidalható ûr tátong közöttük. Szerinte a nemzetiszocialista hatás alatt álló szász fiatalság kitelepítené Dél-Erdélybõl a románokat, ugyanezt tennék a dél-erdélyi magyarok közül is sokan, ha Dél-Erdély visszakerülne Magyarországhoz, míg a vasgárdista hatás alatt álló román fiatalok lemészárolnák a magyarokat ugyanúgy, mint sok zsidót Romániában. L. MOL, Miniszter - el nök ség, Nem ze ti sé gi és Ki sebb sé gi Osz tály ira tai (K 28), 9. cs. 40. t., 1941 O sz.

12 14 L. BA LOGH BÉNI rö zõ el kép ze lés a Ro má nia (és per sze a ten gely ha tal mak) szá má ra ked ve zõt le - nül ala ku ló há bo rús fej le mé nyek mi att nem va ló sul ha tott meg, Ion Anto nescu vi szont mind vé gig ki tar tott fõ cél ki tû zé se: a ho mo gén nem ze ti ál lam lét re ho zá - sa mel lett. A fen ti nél ke vés bé is mert a szak iro da lom ban az a ter ve zet, 57 ame lyet egy tár ca kö zi bi zott ság Corneliu Dragalina tá bor nok, Bu ko vi na kor mány zó já nak el nök le te alatt szep tem ber kö zött dol go zott ki egy ro mán orosz uk - rán la kos ság cse re rész le te i re vo nat ko zó an. A bi zott sá gi ülé sek rõl ké szült össze - fog la ló ból 58 ki de rül, a ro mán kor mány ko ráb ban úgy ha tá ro zott, hogy tel jes és vég le ges meg ol dást kap a kér dés, ezért ké se de lem nél kül vég re kell haj ta ni a la kos ság cse rét. Ez azt je len ti, hogy össze sen mint egy 930 ezer oroszt és ru - tént kel le ne az észak-bessz ará bi ai és észak-bu ko vi nai, va la mint a Duna tor ko - la tá nál lévõ kom pakt szláv te rü le tek rõl a Dnyesz ter tõl ke let re te le pí te ni, he - lyük be pe dig 400 ezer ro mánt hoz ni (250 ez ret Transznisztriából, 150 ez ret pe - dig a Bugtól ke let re fek võ te rü le tek rõl). Ezt kö ve tõ en is meg ol dat lan ma rad még a je len tõs szá mú dél-bessz ará bi ai bol gár kö zös ség sor sa. A la kos ság cse rét tö ké le te sen kor rekt és em ber sé ges szel lem ben kell vég re haj ta ni a ro má nok - kal s a ki sebb sé gek kel szem ben egy aránt; amennyi ben le het, meg kell sze rez ni az egyet ér té sü ket. A ro mán ál lam nak ér de met kell az ak ci ó ból ko vá csol nia, amely re bár hol és bár mi kor hi vat koz hat. A ter vet és ma gát a vég re haj tást azon ban a ka to nai ak ci ók hoz ha son ló an szi go rú ti tok tar tás fog ja övez ni. Kül föld ön ké sõbb azt kell majd el ma gya ráz ni, hogy a cse re ma guk nak az érin - tett la ko sok nak az aka ra tá ból tör tént, jo gos és igaz sá gos, az ön ren del ke zés el - vén ala pu ló ren de zés ér de ké ben. 59 Az ön ren del ke zés el vé nek azon ban el lent mon dott a bi zott ság ál tal ki dol - go zott konkrét tervezet. Eszerint a lakosságcsere teljes és kötelezõ lesz. Bessz a - rábiából, Bu ko vi ná ból és Tulcea me gyé bõl, a fal vak ból és a vá ro sok ból az összes orosz, lipován és uk rán (ru tén) el fog men ni. A le het sé ges ki vé te lek kö zött em lí ti a ter ve zet pél dá ul azo kat, akik nek ro mán há zas tár suk van, to váb bá a 60 éven fe lü li fér fi a kat, il let ve az 55 éven fe lü li nõ ket. Õket kü lön ké rés alap - ján ment he tik föl, de ak kor is át kell ten ni ük a lak he lyü ket az or szág más ré - szé be. 60 A ter ve zett nagy mé re tû ak ció po li ti kai cél ja i ról a ro mán kül ügy mi nisz té - ri um szep tem ber 20-i kel te zé sû, ter je del mes ál lás fog la lá sá ból 61 tud ha - tunk meg töb bet. Eb bõl ki de rül, hogy a bu ka res ti ve ze tés ket tõs célt kö ve tett: egy részt je len tõs ro mán et ni kai cso por tok meg men té sét a jö võ be li pusz tu lás tól, más részt pe dig Besszarábia és Bu ko vi na romanizálását, mi vel e te rü le tek sor - sa még vita tár gya le het. Ion Antonescu 1941 au gusz tu sá ban el ren del te a Dnyesz ter tõl ke let re élõ ro má nok össze írá sát a be te le pí té sük ér de ké ben, s elõ kel lett ké szí te ni a Bug fo lyón tú li ak re pat ri á lá sát is. A do ku men tum szer zõ je a 57 ANIC, Fond: P. C. M., dos. 1155/1943, f f. 58 Uo f. 59 Uo. 4. f. 60 Uo. 8. f. (Ki eme lés az ere de ti ben.) 61 A Román orosz ukrán lakosságcsere és Románia határainak biztosítása c. memorandum alá író ja Titu Rãdulescu-Pogoneanu kö vet sé gi tit kár. L. Uo f.

13 AZ ANTONESCU-REZSIM BÉ KE EL KÉP ZE LÉ SEI KÖ ZÖTT 15 la kos ság cse re-elv kap csán Né met or szág, Tö rök or szág és Gö rög or szág pél dá já ra hi vat ko zik. Saj nál ja, hogy Ro má nia nem al kal maz ta ezt az el vet már óta, mi vel na gyon va ló szí nû, hogy ak kor ma jobb ha tá rai len né nek Dob ru dzsá - ban, a Bán ság ban, vagy Er dély ben. 62 Számbavéve a nagy ha tal mak: a Szov jet - unió, Nagy-Bri tan nia, az Egye sült Ál la mok és Né met or szág fel té te lez he tõ ál - lás pont ját Besszarábia és Bu ko vi na kér dé sé ben, a szer zõ meg ál la pít ja, Ro má ni - á nak et ni ka i lag ho mo ge ni zál nia kell a két tar to mányt ah hoz, hogy majd a nem ze ti ön ren del ke zés elve alap ján meg tart has sa õket. Ci ni ku san veti el a la - kos ság cse re el len fel hoz ha tó azon el len ér vet, mi sze rint a nem zet kö zi jog nem is me ri el a meg szál ló ha ta lom la kos ság cse ré hez való jo gát: a sú lyos nem ze ti ér - dek elõtt ugyan is írja meg kell ha jol nia min den fé le jogi meg fon to lás nak. A koc ká za tot vi szont ab ban lát ja, hogy a la kos ság cse re Szov jet-orosz or szá got még in kább Ro má nia el len han gol ja. Még is úgy véli, fe le lõ sen gon dol kod va nem sza bad ezt az egye dül ál ló al kal mat el vet ni, s már az õsz ele jén vég re kel - le ne haj ta ni az ak ci ót. 63 Nem egy ér tel mû, mi ért nem va ló sult meg a ter ve zett ro mán orosz uk rán la kos ság cse re 1943-ban. Manuilã ter vé hez ha son ló an, va ló szí nû leg ezt is a há - bo rús fej le mé nyek aka dá lyoz hat ták meg, el sõ sor ban a szov jet csa pa tok elõ re - nyo mu lá sa. Ion Antonescu no vem ber 16-án már Besszarábia és Észak- Bu ko vi na ki ürí té si ter vé nek az el ké szí té sét szor gal maz ta, a ro mán nagy ve zér - kar a hó nap vé gé re el is ké szült a ter vek kel. 64 A fen tebb elem zett le vél tá ri do - ku men tu mok ból to váb bá nem de rül ki egy ér tel mû en, meg kap ta-e már Ro má - nia Né met or szág tá mo ga tá sát ez ügy ben, vagy csu pán kér te azt. 65 Vé gül fel te he - tõ a kér dés: nem ját szott-e még is sze re pet a terv el ve té sé ben a Szov jet uni ó val és az an gol szász ha tal mak kal szem be ni óva tos ság? A vá la szok azon ban to - váb bi le vél tá ri ku ta tást igé nyel nek. Mihai Antonescu Mihai Antonescu 66 mi nisz ter el nök-he lyet tes Ro má nia had ba lé pé sé tõl a há bo rú ból való ki ug rá sig az or szág má so dik szá mú ve ze tõ je volt, míg a mar sall tá vol lé tei alatt aki több hó na pon át a ke le ti fron ton tar tóz ko dott õ állt a kor mány élén. A mi nisz ter el nök ka to nás jel le mé vel szem ben Mihai Antonescu az int ri kus, op por tu nis ta, de ma góg po li ti kus tí pust kép vi sel te. 67 Bár ket te jük 62 ANIC, Fond: P. C. M., dos. 1155/ f. 63 Uo. 29. f. 64 Ioan Scurtu Constantin Hlihor: Complot împotriva României Bucureºti, Edi - tura Academiei de Înalte Studii Militare, Ion Antonescu szep tem ber 2-án és 3-án foly ta tott meg be szé lést Hit ler rel. A Paul Schmidt-féle német jegyzõkönyvek (Hitler hatvannyolc tárgyalása I. m. II. köt., sz. [ ]) nem utalnak arra, hogy szóba került volna a lakosságcsere kérdése, a megbeszéléseket rögzítõ esetle - ges ro mán jegy zõ köny vek rõl pe dig nem tu dunk. Ion Calafeteanu szin tén csak a né met jegy zõ köny ve - ket köz li. L. Calafeteanu: i. m. 20/a b sz. ( ) 66 Mihai Antonescu ( ) jo gász, 1931-tõl nem zet kö zi jo got ta nít a bu ka res ti egye te - men. Ion Antonescu elsõ kormányában igazságügyminiszter, késõbb államminiszter és propaganda - miniszter június 21-én miniszterelnök-helyettessé, június 29-én pedig külügyminiszterré is kinevezik ban Bukarestben bíróság elé állítják és kivégzik. 67 Hertelendy Andor magyar követ 1943 októberében tett bemutatkozó látogatást Mihai Antonescunál, aki rõl töb bek kö zött az aláb bi a kat írta. In kább ki csi ter me tû, sö tét hajú és sze mû, elég fi -