Gyakran Ismételt Kérdések. a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjáról

Átírás

1 Gyakran Ismételt Kérdések a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjáról Országos Egészségbiztosítási Pénztár egészség, biztonság! december

2 Az alábbiakban összegyűjtésre kerültek az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30) Korm. rendelettel (továbbiakban: Korm. rendelet) Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjával kapcsolatban felmerült gyakoribb kérdések és az azokra adott válaszaink. 1. Mi a különbség a Rezidens Támogatási Program (RTP) ösztöndíjai és a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja (FSZTP) között? Mikor igényelhetőek? Melyik szerv felelős a végrehajtásáért? A Rezidens Támogatási Program (továbbiakban: RTP) és a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja (továbbiakban: FSZTP) nem azonos fogalmak, hanem egymásra épülő rendszerű támogatási programok, ennek értelmében a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjában az első szakvizsga megszerzését követően részesülhetnek a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek. Az RTP ösztöndíjaiban történő részesüléshez az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (továbbiakban: ENKK) által elbírált sikeres pályázat szükséges a rezidens képzési időszaka alatt. A Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja esetében azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a támogatásra, akik a Korm. rendelet 30. értelmében első szakvizsgájukat már megszerezték. OEP: A Korm. rendelet 30. (6) bekezdésének értelmében a fiatal szakorvosok támogatásával kapcsolatos adminisztrációs és költségvetési feladatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP) végzi, mint végrehajtásért felelős szervezet. ENKK: Az RTP keretein belül folyósított ösztöndíjakról a Korm. rendelet IV. fejezete rendelkezik, a program koordinációját pedig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ végzi, így a rezidensi ösztöndíjak feltételeiről bővebb tájékoztatást az alábbi linken talál: 2. Hol található meg az igénybejelentés alapjául szolgáló elektronikus kérelem és a kitöltését segítő felhasználói kézikönyv? Az OEP honlapján, az alábbi címen érhető el az elektronikus felület és kitöltési útmutatója: vosok 3. Az RTP ösztöndíjban nem részesült és előtt szakvizsgát tett fiatal szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a támogatásra? Azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik első alap szakképesítésüket augusztus 31. előtt szerezték és a Rezidens Támogatási Program 2

3 (RTP) ösztöndíjaiban NEM részesültek, a Korm. rendelet 30. (2) bekezdés b) pontjának értelmében NEM JOGOSULTAK a fiatal szakorvosok támogatására. 4. Az RTP ösztöndíjban KORÁBBAN ( között) részesült és előtt szakvizsgát tett fiatal szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a támogatásra a többi jogosultsági feltétel fennállása esetén? Azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik első alap szakképesítésüket augusztus 31. előtt szerezték és a Rezidens Támogatási Program (RTP) ösztöndíjaiban RÉSZESÜLTEK, a Korm. rendelet 30. (2) bekezdés b) pontjának értelmében JOGOSULTAK a fiatal szakorvosok támogatására. 5. Honnan tudható meg, hogy mely szakképesítésekkel rendelkező orvosok és gyógyszerészek jogosultak a támogatásra? Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a szakorvosi és szakgyógyszerészi alap szakképesítéseket és a honlapunkon elhelyezett, kapcsolódó tájékoztatóban is megtalálható a felsorolás. 6. Szakfogorvosok részesülhetnek-e a fiatal szakorvosok támogatásában? A Korm. rendelet értelmében a fiatal szakorvosok támogatásában kizárólag általános orvosi vagy gyógyszerész oklevéllel és az ezekre épülő alap szakképesítéssel rendelkező (szakvizsgát tett) szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek részesülhetnek. A fentebb említettek értelmében tehát a fiatal szakfogorvosok nem részesülhetnek FSZTPben. 7. Korábban TÁMOP pályázat keretében ösztöndíjban részesültek jogosultak-e a támogatásra? A Korm. rendelet 30. -a a támogatásra jogosultak körének meghatározásánál a augusztus 31. időpont előtt megszerzett első alap szakképesítést és a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjában való részesülést jelöli meg feltételként. Ennek megfelelően a TÁMOP-támogatás nem minősül RTP ösztöndíjnak, így az jogosultságot sem eredményez a támogatásra. 8. A támogatásra jogosultak személyi körének meghatározásakor mely korábbi Kormányrendeletek vehetőek figyelembe? A támogatásra jogosultak körének meghatározásánál alapul vehető az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet, figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet 30. (2) bekezdés a)-b) pontjai esetében különbözőképpen kell eljárni a fiatal szakorvosok támogatásra jogosultak személyi hatályának meghatározása során: 3

4 A Korm. rendelet 30. (2) bekezdés a) pontja értelmében a augusztus 31-ét követően szakvizsgát szerzett fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek esetében nem kell vizsgálni, hogy Rezidens Támogatási Program ösztöndíjaiban részesültek- e. (Előfordulhat olyan eset, hogy a jelöltek a korábban hatályos Korm. rendeletek, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI.12) Korm. rendelet és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII.6) Korm. rendelet) szerint kezdték meg a jelölti időszakukat (rezidens képzésüket), de szakváltás vagy gyermekvállalás miatt augusztus 31-ét követően szerezték vagy szerzik meg szakvizsgájukat.) A 30. (2) bekezdés b) pontja értelmében a Rezidens Támogatási Program (RTP) ösztöndíjában részesült és augusztus 31-éig szakvizsgájukat megszerző fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek részesülhetnek a fiatal szakorvosok támogatásában. A Rezidens Támogatási Program és Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja egymásra épülő rendszerű támogatási programok, amellyel a RTP- ben részesülést követően támogatná az ösztöndíjban már nem részesülő fiatal szakorvosokat, kórházi, klinikai szakgyógyszerészeket. A fentebb leírtak értelmében nem jogosultak a támogatásra, azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek, akik első alap szakképesítésüket augusztus 31-ét megelőzően szerezték meg és RTP ösztöndíjban nem részesültek. A szakképzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI.12) Korm. rendelet szerint megkezdők esetében kizárólag azok a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek jogosultak a fiatal szakorvosok támogatására, akik a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjainak valamelyikében részesültek, tehát a legkorábbi elfogadható időpont az RTP ösztöndíjak meghirdetésének ideje. 9. Igényelhető-e a támogatás abban az esetben, ha a augusztus 31-ét követően szakvizsgát tett fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész bizonyítványa nem került bemutatásra a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál? Tekintettel arra, hogy a támogatás elektronikus igénylése során az eredeti dokumentumok bemutatása nem szükséges, valamint, hogy az ENKK honlapján az alap- és működési keresőben feltüntetett adatlapon szereplő sikeres szakvizsga tényét igazoló adatok közhitelesnek minősülnek, elfogadhatónak tartjuk az elektronikusan benyújtandó kérelemben azon szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészeket szerepeltetését is, akiknél a sikeres szakvizsga ténye bejegyzésre került. Abban az esetben, ha a szakvizsga teljesítéséről még semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, úgy javasoljuk az igénylést a következő igénylési időszakra (fél év múlva) halasztani, vagy időközi korrekcióval teljesíteni a támogatásra való jogosultság kezdő időpontjától visszamenőlegesen, így az öt éves jogosultsági időszak rövidülni nem fog és a későbbi igényléssel nem éri hátrány a jogosultakat (lásd részletesebben a 13. kérdésre adott válaszunkat). 4

5 10. A támogatás igénylése jár-e valamiféle kötelezettséggel a jövőre nézve? A Korm. rendelet a jogosultsági feltételek folyamatos fennállását írja elő, azon túl további kötelezettségről nem rendelkezik és ezzel kapcsolatosan nyilatkozat tételét sem írja elő. 11. A támogatás igénylését követő külföldi munkavállalás vagy magánszolgáltatónál történő foglalkoztatás az öt éves jogosultsági időszak kitöltése előtt hogyan befolyásolja a támogatásra való jogosultságot? Korm. rendelet 30. -ban foglalt feltételeknek megfelelően a támogatás szüneteltethető meghatározott esetekben, amelyeket a Korm. rendelet tételesen nevesít is. A külföldi munkavállalás és a magán egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás nem szerepel a felsorolásban, így ezekben és az ehhez hasonló esetekben a jogosult részére a támogatási összeg nem folyósítható. A jogosultság fennállásának időszakára igényelt és folyósított támogatást nem kell visszafizetni, a jogosult rendelkezésére álló öt éves jogosultsági időszak az ilyen esetekben a kieső idővel csökken. Amint a jogosultsági feltételek újra fennállnak az időszak hátralevő részére újra igényelhető a támogatás. 12. Kinek a feladata a fiatal szakorvosok támogatásának igénylése? Milyen adatok szolgálnak az alapjául? A fiatal szakorvosok támogatásának igénylése a Korm. rendelet ai értelmében a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók kötelezettsége az általuk foglalkoztatott szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek számának megfelelően. A szolgáltatói foglalkoztatási adatok azokat a támogatás alapjául szolgáló adatokat jelentik, amelyeket az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton történő kérelmét benyújtva juttat el az OEP részére. Az egészségügyi szolgáltatói foglalkoztatási adatok a Korm. rendelet aiban foglalt feltételek teljesülésének igazolásául szolgálnak, a Korm. rendelet 1. számú és 2. számú melléklete felsorolva tartalmazza az igényléshez és elszámoláshoz szükséges adatokat. 13. Az első igénylés elmulasztása jár-e valamilyen hátránnyal a támogatásra való jogosultság vonatkozásában? Az első igénybejelentés határidejének elmulasztása nem jogvesztő hatályú, a Korm. rendelet 31. (2) bekezdése alapján félévente van lehetőség a támogatási igénynek bejelentésére. Az adatszolgáltatási határidő elmulasztása esetén a következő igénylési időszakban (fél év múlva) vagy időközi korrekció benyújtásával igényelhető a támogatás a jogosultság kezdő időpontjától visszamenőlegesen, így az öt éves jogosultsági időszak rövidülni nem fog és a későbbi igényléssel nem éri hátrány a jogosultakat. Ilyen esetben a visszamenőleges időszakra járó támogatási összegek egy összegben kerülnek utalványozásra. A korrekció módjáról a későbbiekben küldünk tájékoztatást. 5

6 Az OEP által megadott december 1-ei foglalkoztatási adatoknak megfelelő igénybejelentés az első igénybejelentés gördülékeny megvalósítását szolgálja, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet nem rögzíti, milyen időpontú foglalkozatási adatok felhasználásával történhet meg az első adatszolgáltatás, továbbá figyelembe véve azt a tényt is, hogy jövőbeni foglalkoztatási adatok nem szolgálhatnak a december 10-ei határidejű adatszolgáltatáshoz. A Korm. rendelet vonatkozó részét olvasva látható, hogy az adott időszaki támogatás igénylése minden esetben korábbi foglalkoztatói adatok alapján történik (pl. adott év március 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra vonatkozóan az adott év január 1-jei foglakoztatói adatok a mérvadóak). Az első igénybejelentést követően lehetőség fog nyílni korrekcióra, így biztosítható, hogy a fenti helyzet miatt egyetlen jogosult se maradjon ki a támogatásból. 14. A szüneteltetésés ideje alatt miként alakul az öt éves jogosultsági időszak? A szüneteltetési időszakban a támogatás folyósítására nem kerül sor, azonban a szüneteltetés időszaka az öt éves jogosultsági időszakba nem számít bele, tehát annak idejével kitolódik a jogosultsági időszak. Szünetelteltetési jogcímek: szülési szabadság, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, 30 napot meghaladó keresőképtelenség. 15. Hogyan követjük nyomon az öt éves időszakban a támogatásra jogosult fiatal szakorvosokat és kórházi, klinikai szakgyógyszerészeket? Az egészségügyi szolgáltatóktól elektronikusan beérkező adatok ellenőrzésre, összefuttatásra kerülnek a párhuzamos folyósítás elkerülése és az OEP ellenőrzési kötelezettsége miatt is. A jogosultak érdeke is, hogy az öt éves jogosultsági időszakban pontosan nyomon követhető legyen. 16. Háziorvostan szakvizsgával, illetve egyéb szakvizsgával háziorvosi körzetben egésszégügyi tevékenységet ellátó orvos jogosult-e a támogatásra? Milyen jogviszonyokban történő foglakoztatás szolgál a jogosultság alapjául? Kinek kell igényelni a támogatást ilyen esetekben? A Korm. rendelet 30. (1) bekezdése fiatal szakorvosokat nevesít. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 1. mellékletének 1. pontja tartalmazza a megszerezhető szakorvosi alap szakképesítéseket, melynek 14. pontja a háziorvostant is megnevezi. A Korm. rendelet 30. (1) bekezdése visszautal az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Eütev.) 7. (2) bekezdésének d)-g) pontjaira, melyek a következőek: d) közalkalmazotti jogviszony, e) munkaviszony, f) közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, g) szolgálati jogviszony képezik a jogosultság alapját, kizárólag teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. 6

7 Háziorvosként közalkalmazotti jogviszonyban és az Mt. hatálya alatti munkaviszonyban történő, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén az első alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos jogosult a támogatásra. Az Eütev. 7. (2) bekezdésének b) pontjában nevesített egyéni egészségügyi vállalkozói jogviszony a támogatásra jogosultságot nem eredményez. A fiatal szakorvosi támogatásának igénylése a Korm. rendelet ai értelmében a foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók kötelezettsége az általuk foglalkoztatott szakorvosok, kórházi, klinikai szakgyógyszerészek számának megfelelően. 17. Amennyiben háziorvos a foglakoztatóm/munkáltatóm, fiatal szakorvosként jogosult lehetek- e a támogatásra? Másik háziorvos által történő foglalkoztatás is az Eütev 7. (2) bekezdés d)-g) pontjai egyikének megfelelő jogviszonyban, azaz munkaviszony keretében lehetséges. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabér megállapodás tárgya, de a garantált bérminimum összegét el kell érnie, továbbá a munkáltatót terhelik a munkavállaló után fizetendő munkáltatói járulékok is. A szakorvosi támogatás ezen felül értendő. 18. A bruttó forint tartalmazza a munkáltató által fizetendő munkáltatói járulékot is? A Fiatal szakorvosok támogatási programjában folyósított támogatás, összege szakorvosonként havi bruttó forint és kizárólag a fiatal szakorvos bérezésére lehet fordítani. Az OEP a munkáltató részére a támogatás után járó szociális hozzájárulási adót is folyósítja, amelynek mértéke 27%. A havonta utalványozott támogatási összeget a munkáltató köteles továbbfolyósítani. A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabér megállapodás tárgya, de a garantált bérminimum összegét el kell érnie, továbbá a munkáltatót terhelik a munkavállaló után fizetendő munkáltatói járulékok is. A szakorvosi támogatás ezen felül értendő. 19. A forint fordítható bérezésen kívül más típusú juttatásra? A támogatás összege kizárólag bérezésre fordítható, más juttatásra (pl.: cafeteria) nem. 20. Nem az első alap szakképesítésnek megfelelő szakmában, de a Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelve végez egészségügyi tevékenységet a fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész, abban az esetben jogosult- e a támogatásra? A Korm. rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szakorvos nem első szakvizsgájának (szakorvosi alap szakképesítés) megfelelő szakmában helyezkedik el, így a támogatásra ebben az esetben is jogosult. 7

8 21. Részmunkaidős foglakoztatási jogviszonyokból összeadható-e a teljes munkaidős foglalkoztatás? Több, egyidejű részmunkaidős foglalkoztatás nem képezheti alapját a jogosultságnak, mivel a Korm. rendelet 30. (1) bekezdése főszabályként teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ír elő a támogatásban részesülés feltételeként. 22. Folyósítható-e részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében a támogatás? FŐSZABÁLY: Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében a fiatal szakorvos, kórházi, klinikai szakgyógyszerész NEM JOGOSULT a támogatásra. ELTÉRÉS A FŐSZABÁLYTÓL: Amennyiben a fiatal szakorvos és kórházi, klinikai szakgyógyszerész, Gyermekgondozási segélyben (GYES) vagy gyermekgondozási díjban (GYED) részesül és ez alatt egészségügyi tevékenységet részmunkaidős foglalkoztatás keretében végez, JOGOSULT a fiatal szakorvosok teljes összegű támogatására. Amennyiben a támogatás igénylésével kapcsolatban további kérdése merül fel, úgy a biztos válasz érdekében kérjük, hogy elsődlegesen az fiatalszakorvosok@oep.hu címen tegye fel azt. 8