ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA. KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT (Elfogadva a Szenátus RH/51/2015. (VI. 12.) sz. határozatával)

Átírás

1 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT (Elfogadva a Szenátus RH/51/2015. (VI. 12.) sz. határozatával) 2015

2 2 Tartalomjegyzék I. A Szabályzat hatálya II. A közbeszerzési eljárások előkészítése A közbeszerzés tárgyai A becsült érték meghatározása Közbeszerzési terv Előzetes tájékoztatás... 8 III. A közbeszerzési eljárás lefolytatása Ajánlatkérő A Közbeszerzési Bírálóbizottság Összeférhetetlenség Döntés a közbeszerzési eljárás megindításáról A közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás megindítása A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás A dokumentáció Kiegészítő tájékoztatás A részvételi jelentkezések és az ajánlatok benyújtása, felbontása A részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálása Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről A szerződés megkötése A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladatai a közbeszerzési eljárások során A Közbeszerzési Bírálóbizottság feladatai a közbeszerzési eljárások során A Rektor és a Kancellár feladatai a közbeszerzési eljárások során A Szenátus feladatai a közbeszerzési eljárások során Éves statisztikai összegezés IV. A közbeszerzési eljárások dokumentálása V. A közbeszerzések ellenőrzése VI. A közbeszerzési eljárások felelősségi rendje VII. A Főiskola Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzései

3 3 VIII. Záró rendelkezések számú melléklet A közbeszerzési értékhatárok... 34

4 4 Az Eszterházy Károly Főiskola a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget téve a közbeszerzési eljárások előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatos tevékenységről, valamint a felelősségi rendről az alábbi szabályzatot alkotja: I. A Szabályzat hatálya 1. (1) A Szabályzat hatálya kiterjed az Eszterházy Károly Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Kbt. hatálya alá tartozó árubeszerzéseire, szolgáltatás megrendeléseire, építési beruházásaira, építési és szolgáltatási koncesszióira, valamint a Kbt. hatálya alá nem tartozó egyéb beszerzéseire (a továbbiakban együttesen: beszerzéseire). (2) A Főiskola azon beszerzései során, amelyek értéke a Kbt. szerinti értékhatárt eléri vagy meghaladja, köteles a Kbt., valamint ezen Szabályzat I-VI. fejezetének rendelkezései szerint eljárni. (3) A Főiskola azon beszerzései során, amelyek nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, ezen Szabályzat VII. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni. II. A közbeszerzési eljárások előkészítése 2. A közbeszerzés tárgyai (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetve szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy a nélkül történő - megszerzése a Főiskola részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (3) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) a Főiskola részéről: a) a Kbt. 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) a Főiskola által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. (4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján a Főiskola ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

5 5 (5) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése a Főiskola részéről. (6) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amely alapján a Főiskola a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. (7) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. (8) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. 3. A becsült érték meghatározása (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [Kbt. 38. (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a Kbt. 99. (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. (3) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani a Főiskola által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben a Főiskola teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. (4) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (5) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

6 6 d) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy e) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. (6) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (7) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. (8) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (9) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. (10) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. (11) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, a Főiskola által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. (12) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a Kbt. alkalmazását ezen árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére. (13) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. (14) A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

7 7 (15) Tilos a Kbt., vagy a Kbt. Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (16) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. (17) Mindig a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a szabályzat 3. (16) bekezdésének alkalmazása nélkül - szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében forintnál, az építési beruházások esetében pedig forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a szabályzat 3. (16) bekezdésének alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként. (18) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a szabályzat 3. (16) bekezdése szerint az uniós értékhatárt elérné, a szabályzat 3. (17) bekezdése alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket a Kbt. Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (Kbt ). A szabályzat 3. (17) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe. (19) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. 4. Közbeszerzési terv (1) A Főiskola adott évre tervezett közbeszerzéseiről éves összesített közbeszerzési tervet kell készíteni. (2) A közbeszerzési tervet a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság készíti el. (3) A közbeszerzési terv tartalmazza a tervezett közbeszerzések ajánlatkérőjét, tárgyát (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió), és lefolytatásának tervezett időpontját. (4) A közbeszerzési terv elfogadásáról a Gazdasági és Műszaki Főigazgató javaslata alapján a Szenátus dönt a költségvetési év elején, de legkésőbb az adott év március 31. napjáig. (5) A közbeszerzési terv elkészítése és elfogadása előtt a Főiskola indíthat közbeszerzési eljárást, de azt a közbeszerzési tervben szerepeltetni kell. (6) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Főiskola továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell, megjelölve a módosítás indokát is.

8 8 (7) A közbeszerzési terv nyilvános és azt legalább öt évig meg kell őrizni. A Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a Főiskola köteles a közbeszerzési tervét megküldeni. (8) A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a Főiskolának saját honlapján a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül közzé kell tennie. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. 5. Előzetes tájékoztatás (1) A Főiskola - a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett: a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt; b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt. (2) A Főiskola előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Ha a Főiskola tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészíteni. (3) Az előzetes összesített tájékoztatót a szabályzat 5. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti közbeszerzési tárgyakról együttesen és külön-külön is el lehet készíteni. A szabályzat 5. (2) bekezdése szerinti előzetes összesített tájékoztatót külön kell elkészíteni. (4) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással kell megadni. (5) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni. (6) Az előzetes összesített tájékoztatót - külön jogszabályban meghatározott minta szerint a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, illetve az általa felkért külső megbízott készíti el. A Főiskola előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. (7) Az előzetes összesített tájékoztatónak (időszakos előzetes tájékoztatónak) a Főiskola honlapján történő közzététele esetén a Főiskola köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes összesített tájékoztató (időszakos előzetes

9 9 tájékoztató) honlapon történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. (8) Az előzetes összesített tájékoztatót (időszakos előzetes tájékoztatót) tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. III. A közbeszerzési eljárás lefolytatása 6. Ajánlatkérő (1) Ajánlatkérőnek az Eszterházy Károly Főiskola minősül. A Főiskola jogait és kötelezettségeit a Rektor, a Kancellár, illetve a Kbt. 22. (4) bekezdése szerinti Közbeszerzési Bírálóbizottság gyakorolja a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően. (2) A Közbeszerzési Bírálóbizottság részben állandó összetételű bizottság, három állandó és egy, eljárásonként változó tagból áll. Állandó tagsággal rendelkező elnökét és tagjait a Rektor és a Kancellár javaslata alapján a Szenátus jelöl ki. Az eljárásonként változó, a közbeszerzés tárgyát tekintve szakmai kompetenciával rendelkező személyre a Vagyongazdálkodási és Beszerzési Osztály tesz javaslatot, amelyet a Rektor és a Kancellár hagy jóvá. (3) A Közbeszerzési Bíráló Bizottságnak legalább három állandó, szakértelemmel rendelkező tagja: - 1 fő jogi szakértelemmel rendelkező személy, - 1 fő pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy. - 1 fő közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, (4) A Közbeszerzési Bírálóbizottság tagja lehet: a) a Főiskola közalkalmazottja. b) a Főiskolával szerződésben álló közbeszerzési vagy jogi tanácsadó cég képviselője. (5) A Közbeszerzési Bírálóbizottságnak nem lehet tagja a Rektor. (6) A Közbeszerzési Bírálóbizottság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a Főiskola nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek között legyen a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet. (7) A Főiskola a közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és a dokumentáció előkészítésébe, illetőleg választása szerint a közbeszerzési eljárás további lefolytatásába a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót jogosult bevonni. (8) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos

10 10 közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel. (9) A Közbeszerzési Bírálóbizottság elnöke a közbeszerzési eljárás megkezdésekor, illetőleg annak lefolytatása során köteles a Főiskola nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek, valamint a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjainak összeférhetetlenségét megvizsgálni és tőlük az összeférhetetlenséggel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatot beszerezni. 7. A Közbeszerzési Bírálóbizottság (1) A Közbeszerzési Bírálóbizottság jogai és kötelezettségei: a) javaslattétel a Rektor és a Kancellár részére a közbeszerzési eljárás fajtájára nézve, b) javaslattétel a Rektor és a Kancellár részére a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalmára vonatkozóan, c) kiegészítő tájékoztatás megadása, d) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok felbontása, e) hiánypótlás felhívás elkészítése és megküldése az ajánlattevőknek/részvételre jelentkezőknek, f) nyilvánvaló számítási hiba javítása, g) szükség esetén felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől/részvételre jelentkezőktől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében, h) ha valamely ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, a lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatok, valamint indokolás kérése, i) ha valamely ajánlatnak a értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az érintett ajánlati elemekre vonatkozó indokolás kérése, j) tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattevőkkel történő tárgyalások lefolytatása azzal, hogy a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalmának esetleges módosítása a módosítás tárgyának figyelembe vételével, oktatási kérdésekben a Rektor, gazdálkodási kérdésekben a Kancellárhatásköre, k) annak megállapítása, hogy van-e olyan részvételre jelentkező/ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni, mely részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényesek vagy érvénytelenek, illetőleg ezen megállapításoknak a szakvéleményben való rögzítése, l) az értékelési eljárás lefolytatása, m) döntési javaslat és szakvélemény készítése a Rektor és a Kancellár részére az eljárást vagy eljárási szakaszt lezáró döntés meghozatalához, n) tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről, írásbeli összegezés megküldése. (2) A Közbeszerzési Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. (3) A Közbeszerzési Bírálóbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a Közbeszerzési Bírálóbizottság elnökének a szavazata dönt.

11 11 (4) A Közbeszerzési Bírálóbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyv részét képezik a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjainak indokolással ellátott értékelési lapjai. A bizottság adminisztratív munkáját a Gazdasági és Műszaki Főigazgató által kijelölt személy segíti. (5) A Közbeszerzési Bírálóbizottság ülései nem nyilvánosak. A Közbeszerzési Bírálóbizottság üléseire tanácskozási joggal a Rektort, a Gazdasági Főigazgatót, a Vagyongazdálkodási és Beszerzési Osztály vezetőjét, valamint az eljárásba bevont személyeket, szervezeteket meg kell hívni. (6) A Közbeszerzési Bírálóbizottság a működési rendjét a Kbt. és jelen Szabályzat rendelkezései figyelembe vételével egyebekben maga állapítja meg. 8. Összeférhetetlenség (1) A Főiskola köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, a Főiskola nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a Főiskola által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. A Főiskola köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) A Főiskola nevében eljáró és az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet köteles írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a Kbt a szerinti összeférhetetlenség. (5) A szabályzat 8. (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele

12 12 a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. 9. Döntés a közbeszerzési eljárás megindításáról (1) A közbeszerzési eljárás megindítására csak a Rektor és a Kancellár előzetes jóváhagyását követően kerülhet sor. (2) Nem szükséges előzetes jóváhagyás, amennyiben a tervezett közbeszerzési eljárás a Szenátus által elfogadott éves közbeszerzési tervben szerepel. 10. A közbeszerzési eljárás fajtái (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a Kbt. megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. (2) A nyílt és a meghívásos eljárásban a Főiskola a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. (3) A Főiskola keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhat. (4) A Főiskola dinamikus beszerzési rendszert hoz létre és működtet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. Meghívásos eljárás esetén a felhívás szakmai előkészítője javaslatot tesz az eljárásban meghívandó ajánlattevők körére. Amennyiben a az eljárásra meghívandókra nem érkezik kellő számú javaslat, úgy a Rektor és a Kancellár javasolhatja a meghívandó cégek körét. (5) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. (6) Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen, a Főiskola - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani. (7) A közbeszerzési eljárás fajtájáról való döntés a Közbeszerzési Bírálóbizottság javaslatát követően a Kancellár hatáskörébe tartozik.

13 A közbeszerzési eljárás megindítása (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet a Főiskola külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. (2) Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd. (3) A két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet a Főiskola külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. (4) Ha a részvételi szakasz eredményes, a Főiskola köteles - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott - alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli összegezés megküldésétől számított öt munkanapon belül írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. (5) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyet a Főiskola külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. (6) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a Kbt. 99. szerinti eset kivételével és a Kbt. 122/A szerinti közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik. (7) A közbeszerzés becsült értéke nettó összegben értelmezendő. 12. A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás (1) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy a XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön jogszabályban foglalt közvetlen részvételi felhívás, melyet úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. (2) Az ajánlati és részvételi felhívást a Főiskola külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. (3) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát ( ); b) a közbeszerzési eljárás fajtáját, tárgyalásos és gyorsított eljárás esetén annak indokolását; c) a dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy versenypárbeszéd esetében az ismertető rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. Meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén a dokumentációra, illetve ismertetőre vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásnak csak akkor kell tartalmaznia, ha az ajánlatkérő a dokumentációt (ismertetőt) már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátja, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig csak akkor, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

14 14 d) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét; e) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatják; f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; g) a teljesítés helyét; h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot, valamint a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását; j) az ajánlatok értékelési szempontját [Kbt. 71. (2) bekezdés], az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja esetén a Kbt. 71. (3) bekezdése szerinti adatokat a Kbt. 71. (5) bekezdésére figyelemmel; k) a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat; l) az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot; m) az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt; n) az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét; o) az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat vagy részvételi jelentkezés; p) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét és az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét; q) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével; r) részvételi felhívás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját; s) az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információt; t) az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat. (4) Az előző s) pont szerinti biztosítékokra vonatkozó részletes információkat a részvételi felhívásban még nem kell megadni, de az ajánlati biztosítékra vonatkozóan már a részvételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában való részvételt milyen összegű biztosíték adásához fogja kötni, a szerződés biztosítékaival kapcsolatban pedig a Kbt (1) bekezdése szerinti adatokat kell feltüntetni. (5) A Főiskola köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, a Főiskola az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. (6) A közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. (7) A felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot.

15 15 (8) A Főiskola köteles a felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, a Főiskola köteles a felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat feltüntetni. (9) A Főiskola a felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (10) Ha a Főiskola az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni: a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (11) Az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat a Főiskolának az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges Kbt. 55. (1) bekezdése szerinti alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke; d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a Kbt. 71. (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; (12) A szabályzat 12. (8) bekezdésében foglaltakat is a felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.

16 16 (13) A Főiskola a felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. (14) A Főiskola köteles a felhívásban hivatkozni a Kbt. 56. (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra. A kizáró okok vonatkozásában előírható igazolási módokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet I. Fejezete határozza meg. (15) A Főiskola köteles a felhívásban hivatkozni a Kbt. 57. (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. A kizáró okok vonatkozásában előírható igazolási módokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet I. Fejezete határozza meg. (16) A Főiskola a felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását a Főiskola kizárólag a Kbt. 55., valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletnek a vonatkozó fejezeteiben meghatározott módon, írhatja elő. (17) A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható: a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított kettő évre vonatkozóan kérhető, erről szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak; b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott részének - benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben nem szükséges; c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak; d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással. (18) A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.)

17 17 Korm. rendelet 15. (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére igazolható: a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni; b) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetve vezetőknek - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak; f) ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal. (19) A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható: a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni; b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával; c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezetői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; f) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud. (20) A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. (3) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni igazolható:

18 18 a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni; b) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezetői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával; f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; g) ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal; h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező harmadik személlyel kíván szerződést kötni; i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud. (21) A Főiskola az előző pontokban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (22) A felhívásban meg kell határozni, hogy mind a Kbt ban, valamint az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó fejezeteiben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy a Főiskola az ajánlattevőt, a Kbt pontja szerinti alvállalkozót, illetőleg a szabályzat 12. (15) bekezdés c)-e) pontja és (16) bekezdése vonatkozásában a Kbt pontja szerinti alvállalkozót, alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (23) A Főiskolának a szabályzat 12. (15) és (16) bekezdéseiben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a szabályzat 12. (20) bekezdése szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. (24) A felhívásban meg kell határozni a Kbt. előírásainak megfelelően az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő). Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. (25) A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás hirdetményben való közzétételére vagy megküldésére a Közbeszerzési Bírálóbizottságnak a felhívás tartalmára vonatkozó javaslatát és a Rektornak a felhívás elfogadásáról szóló döntését követően kerülhet sor.

19 A dokumentáció (1) A Főiskola- a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol a Főiskola jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni, (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) (2) A felhívásban a Főiskola köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. A Főiskola a felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt. (3) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. - A dokumentációt bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti (elérheti). A dokumentáció ellenértékét kizárólag a 124. (4) bekezdése szerinti szervezet köteles a Főiskola által meghatározott feltételek szerint megfizetni. - Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, valamint a 122/A. szerinti eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető. (4) A Főiskola köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció nyílt eljárás esetén az ajánlati felhívás megjelenésének napjától, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén - amennyiben készül dokumentáció - az eljárás megkezdésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. (5) Ha a dokumentáció megküldését kérik, és a Főiskola nem tette a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, a Főiskola vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették. (6) A Főiskola - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ismertetőre - a Kbt (2) bekezdése szerinti különbséggel - a dokumentációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (7) Nem kötelező dokumentáció készítése az alábbi esetekben: meghívásos vagy hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában versenypárbeszéd részvételi szakaszában nemzeti eljárásrendben induló eljárásban, ha a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése

20 20 hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásban. (8) A dokumentáció ajánlattevők/részvételre jelentkezők rendelkezésére bocsátására a Közbeszerzési Bírálóbizottságnak a dokumentáció tartalmára vonatkozó javaslatát és a Rektornak a dokumentáció elfogadásáról szóló döntését követően kerülhet sor. 14. Kiegészítő tájékoztatás (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - a felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet a Főiskolától vagy az általa meghatározott szervezettől. (2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. (3) A Főiskola az ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb a szabályzat 14. (2) bekezdésében foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napon kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást a szabályzat 14. (2) bekezdése szerinti határidőben megadni. A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíteni kell valamennyi gazdasági szereplőt, amely az eljárás iránt érdeklődését az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában, valamint a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplőt. A hirdetményben közzétett határidő meghosszabbítására nem kell alkalmazni a Kbt. 41. (2)-(3) bekezdését, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető) vagy a részvételi jelentkezés elkészítéséhez rendelkezésre bocsátott kiegészítő iratok megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt (kiegészítő iratokat), a dokumentáció (kiegészítő iratok) átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. (4) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. A Kbt alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme