NYÁRI BETAKARÍTÁSI MUNKÁK TŰZVÉDELME A JÁSZSÁGBAN. Tanulmány 1990-től 2000-ig

Átírás

1 NYÁRI BETAKARÍTÁSI MUNKÁK TŰZVÉDELME A JÁSZSÁGBAN Tanulmány 1990-től 2000-ig Készítette: FÓZER TIBOR tűzoltó őrnagy, osztályvezető tűzvédelmi mérnök parancsnok-helyettes Jászberény Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága

2 Bevezető Ez a tanulmány olyan összehasonlító értékelése az elmúlt 10 évnek, amikor is a rendszerváltást követően a mezőgazdaságban magántulajdonba került a föld, ezt követően pedig az eddigi egységes gazdálkodást (szövetkezeti) felváltotta a sok szereplős mezőgazdasági termelés. Alapvetően három terület jött létre 1992-től folyamatosan: a nagyüzemi termelés (szövetkezetek, Kft-k, Rt-k) a nagyobb területen gazdálkodók (több 10, vagy akár 100 ha-on termelők) és a kis területen (néhány ha-on) gazdálkodók. A Jászságban a nagyüzemi termelés kb. a terület 50 %-án folyik, amíg a másik 50 %-on a magángazdák, családi vállalkozók és az őstermelők gazdálkodnak. Az elmúlt 10 év történéséhez tartozik még, hogy a mezőgazdaság szerkezeti átalakulását követően néhány év tapasztalata után megjelent 1997-ben az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ). Természetesen a tűzvédelem vonatkozásában lényeg ugyanaz, mindegy, hogy milyen gazdálkodási móddal, módszerrel, de a földet meg kell művelni és az ország kenyérgabonáját biztosítani kell, a lehető legkisebb tűzkárral. Jász-Nagykun-Szolnok megyét a gabonatermelő megyék közé sorolják, de ezen belül a Jászságban nagyon nagy területen termelnek gabonát. Az összterület 40 %-án, vagyis átlagosan évente ha gabonát vetnek a gazdák és a nagyüzemek. Ennek megfelelően igen nagy hangsúlyt kellett helyezni a tűzmegelőzésre a nyári betakarítási munkák során. 2. A nyári betakarítási munkák szakaszai A régebbi kiadású OTSZ-ek is foglalkoztak a mezőgazdaság, ezen belül az aratás tűzvédelmével. A mai gyakorlatnak megfelelően természetesen a legújabb kiadású a legmegfelelőbb, és 1997-ig bizony egyes régi előírásokat nehéz volt alkalmazni és betartatni, illetve sok terület szabályozatlan volt. A jogszabályok ismerete és annak közvetítése, átadása az érintettek felé fontos, azonban a gyakorlatban alkalmazni kell azokat, így a nyári betakarítási munkáknál különböző szakaszokat állapítottam meg, amelyeket évek óta követünk szisztematikusan. A gyakorlati szakaszok a következők: felkészülés a nyári betakarításra értekezletek megtartása felhívások kiadása, terjesztése tűzvédelmi előadások megtartása igény szerint tűzoltó készülék vásár és felülvizsgálati akciója erő- és munkagépek tűzvédelmi vizsgálata (gépszemle) nagyüzemi gépszemlék magángazdák települések szerint: szervezett gépszemlék magángazdák egyedi kérésére megtartott szemle szárítóberendezések szemléje aratási munkák aratási munkák szabályai szemszállítás a tarlóról a magtárba learatott tarlón végzett munkálatok szalma rendsodrozás, bálázás szalma lehúzás, kazlazás

3 - 3 - tarlóhántás, szántás tarlóégetés szabályai az égetés engedélyeztetése az égetés bejelentése a tűzoltóságra a helyszín előkészítése (védőszántás, stb.) tarlóégetés lefolytatása A gyakorlati szakaszoknál leírt fogalmak mögött természetesen szakmai programnak, feladatnak kell lennie, amelyekről a tanulmány további fejezeteiben lesz szó részletesen. A fenti gyakorlati szakaszokhoz rendeltük mi is célellenőrzéseinket, így aktívan először bekapcsolódunk, majd áttérünk ellenőrzésre a munka végzése során. Célellenőrzések besorolása a következő: nagyüzemi gépszemle kisgazda gépszemle szárítótelep szemléje aratási célellenőrzés tarlóégetés célellenőrzése A nyári betakarítási munkákhoz kapcsolódó tűzmegelőzési munka eléggé leterheli az állományt. Gyakorlatilag június elejétől szeptember végéig tart (négy hónap) ez az időszak, és ebből is az első két hónap több területi munkát igényel (gépszemle, aratás). Ebben az időszakban nem célszerű átfogó tűzvédelmi ellenőrzéseket tervezni, így a nyári hónapokban csak célellenőrzések folytatódnak, természetesen az erre az időszakra eső szabadságolásokat is figyelembe véve. 3. Propaganda szerepe a megelőzésben Mindig gondot jelent, hogy hogyan is juttatjuk el azok részére a tűzvédelmi ismeretanyagot, akik szereplői a nyári betakarításnak. Ha következetesek akarunk lenni, először tájékoztatjuk az aratásban résztvevőket, hogy milyen tűzvédelmi előírásokat kell betartani, és aki ezek után szabálytalankodik, vagy tüzet okoz, vállalja annak szabálysértési, vagy bírsági következményeit. Az ellenőrzést végző is másképpen végezheti munkáját, hiszen megadott minden tőle telhetőt a másik fél részére. Véleményem szerint, így is lehet végezni megfelelő szakmai munkát, és eredményesnek is mondható hosszabb távon, mintha csak a hatósági eszközökkel dolgoznánk. A tűzmegelőzési szakember először szolgáltat (tájékoztatás, gépszemle), majd hatósági módszerekkel ellenőriz. Az elmúlt 10 év tapasztalatából mondhatom, hogy ez a módszer hatékony és a tűzoltóság munkáját is másképpen ítéli meg az állampolgár. A nyári betakarítási munkák tűzvédelmi szabályainak propagálására az alábbi módszereket alkalmazzuk: értekezletek megtartása (nagyüzem, kisgazdák) tájékoztatók készítése, szórólapként történő terjesztése a megyei, valamint a kistérségi írott sajtóban cikkek megjelentetése a helyi televízióban riportok, képújságban rövid hirdetések helyi hirdető újságokban aktuális hírek, programok megjelentetése

4 - 4 - a tűzoltóság (Jászberény) internetes WEB oldalán a mezőgazdaság tűzvédelméről információk megjelentetése levelezés postai úton a megcélzott réteg részére A fenti széles skálából, valamelyik tájékoztatási eszközön keresztül eljut a megfelelő információ az érintettek részére. Természetesen nem mindegy, hogy milyen eszközt használunk, más-más módszert alkalmazunk a nagyüzemek, a mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdaságok, valamint az őstermelők felé. 4. Mezőgazdasági nagyüzemek A régi típusú mezőgazdasági szövetkezetekkel a tűzoltóságnak több évtizedes kapcsolata volt, rendszeresen tartottak ellenőrzéseket, így aratási időszakban is. Az aratás előtti gépszemlék igen szervezettek és nagy létszámúak voltak, az összes gép felsorakozott a szemlére. A tűzoltóságon kívül meghívtak más szervek és gazdálkodók vezetőit is. Így valóságos seregszemlévé változott át az aratás előtti gépszemle. Az 1990-es évben jelentősen csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége, a piacok elvesztését követően (főleg gabonából) túltermelés következett be. Az állam közvetlen irányító szerepe is megszűnt, a szövetkezetek önállóan gondolkodhattak és dolgozhattak. Ezek alapján úgy gondolták, hogy a gépszemlére sincs szükség az új rendszerben és 1990-ben drasztikusan lecsökkent a szemlék száma ben értekezletre hívtuk össze a nagyüzemek tűzvédelmi előadóit, és felkészültünk az akkori OTSZ előírásainak részletes ismertetésére ben kértük először, hogy csak azokat az erő- és munkagépeket állítsák ki szemlére, amelyek részt vesznek a nyári betakarítás valamelyik fázisában, szakaszában. Ekkor tudatosult, hogy igazából egy tűzvédelmi jogszabály írja elő a gépszemlét, vagy ahogy a jogszabály fogalmaz: tűzvédelmi felülvizsgálatot. Ettől az évtől kezdve minden évben egy három órás értekezlet, tájékozódás, tájékoztatás zajlik köztünk és a nagyüzemek képviselői között. Sikerült meggyőzni az érintetteket és szinte teljes egészében megszervezésre kerültek a nagyüzemi gépszemlék. A '90-es évek elején, főleg az 1992-es szövetkezeti átalakulás után, valamint a nagyüzemeknél előforduló gyakori személycserék miatt nehézkes volt a szervezés, de 1994-től kezdődően folyamatossá váltak a szemlék. Ezeken a gépszemléken a tűzoltói részvétel jogszabály szerint nem előírás, azonban a mi kérésünkre tartják meg, belátták ennek szükségességét, meghívnak bennünket, így szinte kötelező a részvétel. Az elmúlt 10 évben sikerült az időpontokat és a munkát úgy szervezni, hogy minden szemlén ott voltunk. A szemléről jegyzőkönyv készül, amely alapján lehet kiadni a jogszabályban előírt igazolást is az érintettek részére. A tanulmányban több táblázat és diagram is megjelenik, amelyek az es átalakulást követően 1993-tól 1999-ig tartalmaznak adatokat. Az első táblázat és diagram a nagyüzemi szemlék adatait tartalmazza: Év / Típus Kombájn Tehergépkocsi Traktor egyéb erőgép ÖSSZESEN :

5 egyéb er őgép Traktor Teher gépkocsi Kombájn A családi- és magángazdaságok 1992-ben a szövetkezetek átalakításáról szóló törvény végrehajtását követően a kiválások miatt 1993-ban először új helyzet állt elő. Megjelentek a magángazdák, akik kisebbnagyobb földterületen, de aratási munkákat végeztek. Sőt, a már említett kiválásokat követően a megillető üzletrész keretén belül kombájnok is kerültek magántulajdonba. Ezen új helyzetben kellett alkalmazni a régi időkben készült és addig megfelelően alkalmazott OTSZ előírásait. Az nem volt kérdés, hogy az idevonatkozó jogszabályok a magánszférára is vonatkozik. Ekkor jött az ötlet, hogy az akkor létrehozott falugazdász hálózat és alakulófélben lévő gazdakörök segítségével keressük meg a kombájntulajdonosokat egy levélben és a vázolt módszer első szakaszában először informáljuk őket a legfontosabb tűzvédelmi kérdésekről. Miért éppen a kombájn tulajdonosokat? A nyári betakarítási munkák körül a legfontosabb és tűzvédelmileg legfrekventáltabb maga a gabona aratása, amelyet kombájnnal végeznek el. Ebben az esetben a lábon álló gabona is nagy értéket képvisel, valamint a kombájn is a legértékesebb a résztvevő munkagépek közül. Tűz esetén külön-külön is nagy kárérték keletkezhet, együttesen pedig egy kisebb vállalkozás csődhelyzetbe is kerülhet. Mivel a kombájnosé a főszerep, ezért ha tisztában van az előírásokkal, tudja figyelmeztetni a munkálatokban résztvevő más szereplőket is. A Jászság területén is van olyan őstermelő, aki néhány hektáron gazdálkodik, esetleg mellék- vagy másodállásban. Ebben az esetben nem rendelkezik nagyobb gépekkel, és béraratással oldja meg a betakarítást. Itt szintén előfordulhat tűzeset. Amennyiben a kombájn rossz műszaki állapota miatt keletkezik a tűz, más tulajdonában okoz kárt a kombájntulajdonos és biztosítás nem lévén (amely elég gyakori) nincs aki a kárt megtérítené a károsultnak. A fenti gondolat alapján 1993-ban az akkori 21 kombájntulajdonost, aki a Jászságban fellelhető volt, személyes hangvételű levélben kerestük meg. Utólag úgy gondolom, sikerült az új gazdákkal megértetni, hogy a nyári betakarítás tűzvédelme mennyire fontos, és a kért fel-

6 - 6 - adatok mind az ő érdeküket szolgálják. Bizonyítja az elmúlt 7 év tapasztalata a fentieket, valamint a tűzesetek száma is, amelyről később írok a tanulmányban. Az új magángazdák egy része természetesen addig is a mezőgazdaság területén dolgozott, sőt többen arattak is már. Ezen gazdákkal gyorsan szót lehetett érteni, hiszen szinte mindegyiknek volt már tüzes élménye is. Az újakat és a kényszergazdákat viszont hosszú és kitartó munkával lehetett meggyőzni, hogy alkalmazzák és tartsák be a tűzvédelmi szabályokat. A kombájntulajdonosokkal az évek folyamán mindig tartottuk a személyes kapcsolatot, még akkor is, ha az idő elteltével többszörösére növekedett a létszámuk. Egy levél megírásával érezhetik, hogy számon tartjuk őket, oda figyelünk rájuk. A kombájntulajdonosok számának alakulása: ÉV Szám A kombájntulajdonosok nyilvántartása A kombájntulajdonosok évenkénti levélben történő megkeresésének alapfeltétele, hogy naprakész nyilvántartással rendelkezzünk. Első listánkat a szövetkezeti vagyonmegosztás után a szövetkezetektől megkért adatok alapján állítottuk össze 1993-ban. A későbbiekben két forrás szolgált a lista módosítására, kiegészítésére. Egyik a területen dolgozó kombájnok aratási célellenőrzése során jutott tudomásunkra és került regisztrálásra. Volt olyan év, amikor 10 új tulajdonost is regisztráltunk így. A másik forrás a már említett falugazdász hálózat és gazdakörökön keresztül működik től kezdődően évente szervezünk értekezletet a Jászságban működő falugazdászok és a gazdakörök elnökeinek, képviselőinek. A személyes ismeretség sokat számít, hiszen bármilyen tűzvédelmi ügyben szívesebben fordulnak az érdekeltek olyan szakemberekhez, akiket jól ismernek. Az elmúlt időszakban a két szervezettől szinte ugyanazon személyek töltik be ezen munkaköröket, az együttműködés így zavartalan volt. Az értekezleten volt lehetőség a településenkénti kombájntulajdonosok adatait egyeztetni. A nyilvántartási adatokat 1995-től számítógépes program segítségével rögzítjük. Ebben az időszakban dolgoztuk ki a

7 - 7 - létesítmény nyilvántartó programot, ezért kézenfekvő volt, hogy erre a feladatra is alkalmazni lehet, mivel itt is nyilvántartásról van szó. A számítógépes programban az alábbi adatok kerülnek rögzítésre: a tulajdonos neve a kombájn típusa a tulajdonos levelezési címe a tulajdonos telefonszáma A program segítségével településenként le lehet kérni az adatokat, amely nagy segítség az évenkénti egyeztetésben. A tulajdonos telefonszámának rögzítése nagy segítséget ad a gépszemlék során, melyről a következő fejezetben lesz szó. A nyilvántartásnál azonban meg kell jegyezni, hogy az adatokat bizalmasan kell kezelni, azokat kiszolgáltatni harmadik félnek nem szabad, hiszen a személyiségi jogokat tiszteletben kell tartani. 7. Gépszemle a magángazdaságokban Az OTSZ előírása alapján (68. /1/) az üzemeltetőnek a betakarítást megelőzően a betakarításban részt vevő erő- és munkagépeknél tűzvédelmi felülvizsgálatot (gépszemlét) kell elvégezni és erről igazolást kell kiadni. Ezen igazolás egy példányát a munkagépen kell elhelyezni. A régi OTSZ nem fogalmazott ilyen egyértelműen, így 1993-ban úgy gondoltuk, hogy a kombájntulajdonosoknak felajánljuk a gépszemle lebonyolítását. Akkor a 21 tulajdonosnál nem volt bonyolult feladat, de nem láttuk előre a gazdasági elmozdulást a magángazdálkodás felé. A felajánlásunk lényege, hogy segítséget nyújtunk a gazda kombájnának (később minden munkagépének) tűzvédelmi felülvizsgálatában, amennyiben erre igényt tart. E szolgáltatásunk ingyenes, előzetesen közösen egyeztetett időpontban a tűzmegelőzési szakember kimegy a helyszínre és a szemlét megtartja. A megállapított tényeket a tulajdonos részéről erre a célra rendszeresített kisméretű füzetben rögzíti a tűzoltó. Már az első évben voltak jelentkezők, és az évek folyamán egyre többen. A jogszabály nem írja elő a tűzoltóság ilyen aktív közreműködését, de a későbbi évek tömeges igényeinél sem gondoltunk arra, hogy abbahagyjuk e tevékenységünket, mivel érezhető bizalom épült ki a jelentkező gazdák és a tűzoltók között. Az évek során megállapíthatjuk, hogy a gazdák éves szinten kb %-a igényli e szolgáltatásunkat és az évek óta folyó munka során kb. 80 %-kal volt valamilyen szintű kapcsolatfelvétel től a falugazdászok szervezésének köszönhetően egyre több településen szervezetten folyik a gazdáknál a szemlézés. A 19 jászsági település közül 11 helyen indokolt a nagy kombájn létszám miatt, és 7 településen (köztük a legnagyobbakon) már sikerült a gazdákat egy napon leszemlézni. Az egyre nagyobb igények miatt ez fontos munkaszervezés szempontjából a tűzoltóság részére (létszám, gépkocsi biztosítása stb.). Az elmúlt 7 évben a gazdák is sokat tanultak, már sokan ismerik az alapvető tűzvédelmi szabályokat, előírásokat. A jászsági gazdák évszázados földművelő hagyományai, a törvényesség tisztelete alapján elmondhatjuk, hogy mára a gazdák nagyobb része már fontosnak tartja a megfelelő szintű tűz elleni védekezést. A gazdáknál tartott szemlék adatai a következők:

8 - 8 - Év / Típus Kombájn Tehergépkocsi Traktor egyéb erőgép ÖSSZESEN : egyéb er őgép Traktor Teher gépkocsi Kombájn Ebben az évben a tervezett gépszemléket nem tudtuk maradéktalanul végrehajtani a július hónapban bekövetkezett özönvíz jellegű esőzés miatt. A csapadékos időjárást követően kialakult ár- és belvízhelyzet miatt a tűzmegelőzési osztály dolgozói is operatív mentési munkát végeztek hosszabb időn keresztül. Az esőzések miatt azonban az aratási munkák is nehézkesen folytatódtak. A kis számú szemlézettség és a későbbi ellenőrzési szám is ezzel magyarázható. 8. Tűzoltó készülék rendszeresítése, felülvizsgálata A betakarításban részt vevő erő- és munkagépekre rendszeresíteni kell legalább 6 kg-os kézi porraloltó tűzoltó készüléket. Az újabb OTSZ előírása szerint már "A" vizsgálati egységtűz oltására alkalmasnak is kell lennie a rendszeresített készüléknek. A mezőgazdasági nagyüzemek esetében az évtizedes hagyományoknak megfelelően nem volt gond a készülékek beszerzése, valamint az időszakos felülvizsgálata. A magángazdák esetén már voltak és vannak is gondok ban sokan nem rendelkeztek készülékkel, és az is gond volt, hogy a Jászságban nem volt olyan cég, illetve vállalkozás, aki végzett ellenőrzést és javítást. Az első két év tapasztalatait figyelembe véve láttuk, hogy segítenünk kell ebben az ügyben is a gazdáknak. Ezért 1995-ben először egy szakcéggel közösen akció hirdettünk a készülékek ellenőrzésére, valamint új készülékek vásárlására. Számításunk bevált, nagy érdeklődés mutatkozott

9 - 9 - már az első évben, és azóta is rendszeresen évente megismételjük a tűzoltólaktanya udvarán az akciót. Az új gazdák közül sokan új készüléket vásároltak, azonban az 1997-es készülék hamisítás és a szabvány, jogszabály módosítás gyorsan követték egymást. Bizony nehezen viselték el a költségeket, a hamis készülék selejtezése, és a porcsere borzolta a kedélyeket. Ezen a téren türelmi időt vezettünk be, amely véget ért, és 2000-ben már csak az OTSZ-nek megfelelő készüléket fogadunk el a gazdáktól. A 7 év alatt sikerült elérni, hogy a magángazda kombájnán minden esetben van rendszeresítve tűzoltó készülék, mindenki megtalálta a számára megfelelő ellenőrző céget, vállalkozót. Segít a helyzetünkön az is, hogy 1999-ben egy jászsági vállalkozó is megkapta a BM TOP-tól az ellenőrzésre, javításra szóló engedélyt. A készülékek rendszeresítésénél nagy előnyt jelentett az, hogy a gyakorlatban néhány gazdánál, kisebb kezdődő tüzeknél alkalmazni kellett a készüléket. Ebben az esetben tűzkár szinte nem is keletkezett, de a készülék alkalmazásának híre elterjedt a gazdák között. Természetesen a hírverésben a tűzoltók is segítettek. Látva gyakorlati hasznát a tűzoltó készüléknek, nyitottá váltak a gazdák a rendszeresítés területén. A tűzoltó készülék akciónak táblázatos adatai: ÉV Készülék ellenőrzés Kombájntulajdonos Szárítóberendezések tűzvédelme A Jászságban összesen 21 szárítótelep van SIROKKÓ és BÁBOLNA típusok. A magángazdák nem rendelkeznek ilyen berendezésekkel, mindössze csak néhány nagyobb gabonaraktár, illetve felvásárló. A szárítóberendezések működtetése nagyon időjárásfüggő, hiszen szárazabb időben nem kell a gabonát szárítani. Minden termelő törekszik is arra, hogy az égőfejeket ne kelljen beindítani szezonban, hiszen az az önköltséget nagyon növeli. A felkészülés időszakában nem

10 ismerjük előre az időjárást, ezért kérjük az üzemeltetőket, hogy a gépszemlék alkalmával megtekinthessük a szárítóberendezéseket is. A szemle fő szempontjai a következők: az égőfejek karbantartása a porkamra műszaki állapota, tisztasága külső szemrevételezése a berendezés felépítményének a hőfokszabályozó műszaki állapota a tűzoltó készülékek rendszeresítése a rendelkezésre álló oltóvíz biztosítása, időszakos ellenőrzése az energiaforrás módja, a hozzátartozó szerelvények ellenőrzése a kezelőszemélyzet típusvizsgája, előírás esetén tűzvédelmi szakvizsgájának érvényessége A leellenőrzött szárítótelepek száma: ÉV Szám Betakarítási munkák ellenőrzése A nyári betakarítási munkák első szakaszában a tűzoltóság csak mint szolgáltató, koordináló szerepet töltött be. A felkészülés időszakát követően a számonkérés következett, helyszíni ellenőrzés keretén belül az aratási és szalma betakarítási munkák tűzvédelmi célellenőrzése. Erre (időjárástól függően) július hónapban kerül sor 3-4 héten keresztül. Minden esetben 2 fő végzi e fajta célellenőrzést, hiszen a területen sokféle állampolgárral találkozhatunk, illetve a gépjármű vezetése és a táj figyelése sem történhet egyszerre. Általában a tűzmegelőzési osztály dolgozói ellenőriztek a Jászságban is, azonban létszám probléma esetén bevontuk a tűzoltási és mentési osztály tisztjeit is (pl. szolgálatparancsnok-helyettes).

11 A nagyüzemek gépállományának ellenőrzése során általában rendben találjuk a munkagépeket, szervezetten folyik a munka, legtöbbször kérésünknek megfelelően egy ekével felszerelt traktor is tartózkodik a helyszínen. Ez nem jogszabályi előírás, azonban az esetlegesen keletkezett tüzek oltásánál gyorsan és hatékonyan segíthet az ekével, vagy tárcsával felszerelt traktor. A magánszférában legtöbb gond akkor van, amikor a tűzoltóság előzetes szemle alkalmával nem találkozott a munkagéppel. Ilyenkor több apróbb szabálytalanság fordul elő, de az igényes gazda a következő szezonra már felkészültebb. Két éven át figyeltük a gépszemléknél, valamint a célellenőrzéseknél a tapasztalt hiányosságok arányát. Megállapítható volt, hogy a megtekintett erő- és munkagépek kb %-nál volt valamilyen észrevételünk. Általában nem súlyos hiányosságokról volt szó, az alapvető kötelezettségek teljesültek. Az ellenőrzésekről először feljegyzéseket, majd 1997-től célellenőrzési jegyzőkönyvet készítettünk - formanyomtatvány alkalmazásával - a helyszínen. Az elmúlt 10 év során a célellenőrzések alkalmával az ellenőrzöttek részéről ellenségeskedést, rossz hozzáállást nem tapasztaltunk. A rendszeres ellenőrzésekhez a kombájnosok, traktorosok hozzászoktak, nem tartják zaklatásnak, készségesen megmutatják gépeiket. Természetesen a gépszemlék során már kialakul egyfajta személyes kapcsolat, így "ismerősként" köszöntenek bennünket. Olyan magángazda esetében, aki nem szerepel a nyilvántartásunkban, így először találkozott velünk, először szembesül a tűzvédelmi előírásokkal, némi "toleranciát" kell mutatnunk. Előfordulhat azonban, hogy nem partnerként működik együtt a másik fél, ismételt jogszabályszegés esetén használtuk hatósági jogkörből adódó lehetőségeinket és megtettünk a szabálysértési feljelentést. A Jászság területén a vizsgált időszakban aratással és szalma betakarítással kapcsolatosan szabálysértési feljelentést nem kellett kezdeményeznünk, nem így a tarlóégetéseknél, amely a következő fejezet témája. Célellenőrzések során szemlézett erő- és munkagépek: Év / Típus Kombájn Tehergépkocsi Traktor Egyéb erőgép ÖSSZESEN :

12 egyéb er őgép Traktor Tehergépkocsi Kombájn Az ellenőrzések száma évente 25 és 35 között változik, amely természetesen függ a tűzmegelőzési állomány összetételétől, képzettségétől, valamint az időjárás alakulásától. 11. A tarlóégetés gyakorlata, ellentmondásossága Tarlóégetést Magyarországon évtizedek óta végeznek, elsősorban a monokultúrás termelés következtében. A gabonatermelő vidékeken (mint a Jászság is) a vetésforgót figyelembe véve is gyakran előfordul, hogy gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába. Ebben az esetben a gabona gombabetegségei fokozottabban megjelennek, agresszívebb növényvédő-szert kell alkalmazni, amely természetesen költségesebb a tarlóégetésnél. A másik ok, hogy a nagy vetésterületek miatt a szalmamennyiség is nagyon nagy, ezért magas tarlót hagynak aratás közben. A szalma felhasználása, továbbhasznosítása is gyerekcipőben jár Magyarországon, gyakorlatilag az állattenyésztésen kívüli felhasználás nem számottevő. A nagy vetésterületek indoka is többféle. A magángazdaságok az évtized elején tőkehiányban szenvedtek, és a legkisebb önköltséggel a gabona termeszthető. Ezenkívül a gépi felszereltség is a legkönnyebben a gabonatermesztéshez állítható be. Továbbá az '90-es évek több mint felében aszályos időjárás volt. (Milyen hihetetlennek tűnik ez az 1999-es nagy árés belvízhelyzetben.) Ez a Jászságra főleg jellemző, mivel nincs öntözési lehetőség, csak kismértékben. A szárazságot tűrő növény rövid tenyészideje miatt a gabona, amelyet a gazda minden évben nagyobb biztonságban termeszthet. A fentiekben leírt okok miatt több éven át figyelt adatok alapján nagy igény volt és van a tarlóégetésekre. A Jászságban ez az arány a vetésterületek kb. 30%át teszi ki, amely kb ha évente. Kiemelten szárazabb időjárás közepette és az előírt szabályok be nem tartása miatt nagy veszélyt jelentettek és jelentek a tarlóégetések. Az új OTSZ-ben már részletesen szabályozták a tűzvédelmi szabályokat, amely egyértelműbbé teszi a felkészülést és az ellenőrzést. Sokkal jobb a réginél az új szabályozás, ezek közül is kiemelhető az, hogy be kell jelenteni a tarlóégetést a tűzoltóság ügyeletére. A 90-es évek elején a tarlóégetés módszerét tényként fogadtuk el, és a régi OTSZ e területet alig szabályozó előírásait vettük figyelembe a célellenőrzéseknél.

13 A magángazdák megjelenésével egyre több kárértékkel járó tűzeset keletkezett, és ebben az időben a települések jegyzői sem adtak ki tarlóégetési engedélyeket. Ekkor azt a szemléletet követtük, hogy "a tarlóégetés legyen, vagy ne legyen" vitája alapvetően környezetvédelmi kérdés, amely engedélyezés során a tűzoltóságnak nincs közreműködési feladata. A tarlóégetés megkezdését követően azonban a tűzvédelmi előírásokat be kell tartani és tartatni. A '90-es évek közepén azonban váltani kellett az egyre sűrűsödő problémák miatt. Levelet írtunk a Jászság jegyzőinek, amelyben felhívtuk figyelmüket a többször módosított 21/1986. MT. számú rendelet előírásaira és kértük e témában hathatós intézkedésüket. A gabonatermelésben érintettek felé pedig újságokban, levélben, tájékoztatókon hívtuk fel figyelmüket a fenti rendelet betartására. Tudtuk, hogy az érintett feleket nehéz lesz meggyőzni, de bíztunk abban, hogy rájönnek: nem lehet felelőtlenül a határban meggyújtani a tarlót, csak akkor, ha a határozatot megkapták. Több évnek kellett eltelni, hogy a gazdák is megkérjék a tarlóégetéshez szükséges engedélyt. A '90-es évek második felében az éves hagyományos értekezleten megjelentek részére külsős szakhatósági és hatósági személyeket hívtunk meg és fórumot rendeztünk e témában. Meghívásra került egy környezetvédelmi és egy növény-egészségügyi szakember, valamint Jászberény Város Polgármesteri Hivatala részéről az engedélyt kiadó iroda vezetője. Nagy vita alakult ki az engedélyezés körüli bürokratizmus és a megtermett szalma további felhasználásából adódó gazdasági nehézségek miatt. A fórum után azonban egyértelművé vált előttünk, hogy a kérdéssel foglalkoznunk kell, és felvállaltunk egyfajta közvetítőszerepet a tarlóégetések ügyében. 12. A tűzesetek alakulása Az előző fejezetekben leírt módszer természetesen csak akkor érvényesülhet, amennyiben a keletkezett tűzesetek száma nem növekszik, vagy stagnál. Összesen a nyári betakarítással összefüggésben négy féle jellemző tűzeset statisztikáját állítottuk össze. A tűzesetek száma még többet mond, ha pénzügyileg is összehasonlítjuk a keletkezett károkat. Megállapítható volt, hogy évek óta a betakarítandó gabona értékének (több milliárd forint) kb. 0,05 %-ban, vagy annyiban sem keletkezik tűzkár. Következő táblázatunk a tűzesetek számát tartalmazza: Év / Tűztípus Lábonálló gabonatábla Renden lévő szalma Szalma betakarítás Tarlóégetés tűzkárral Összesen: Össz. tűzkár: (eft.)

14 Tarlóégetés tűzkárral 6 Szalma betakarítás Renden lévő szalm a Lábonálló gabonat ábla A táblázatot értékelve látható, hogy az 1998-as évet leszámítva nagyon kevés tűz keletkezett, és nem nagy kárral jártak. Az 1998-as évben tarlóégetés következtében keletkezett több káros tűz is, amelyet kivizsgáltunk és szabálysértés esetén a szankcionális intézkedések megtörténtek. A határozott fellépés eredménye már 1999-ben jelentkezett. 13. Szankcionális intézkedések A tanulmányban leírt módszer elején a tűzoltóság inkább szolgáltató, mint ellenőrző hatóság. Azonban a partnerekben tudatosítottuk mindvégig, hogy az aratási munkák megkezdése után a tűzvédelmi szakember már ellenőrző, és a szabálytalankodókat szigorúan felelősségre vonja. A kialakult korrekt kapcsolat alapján a másik fél esetenként vállalja is a felelősséget adott esetben. A legfontosabb azonban az, hogy akikkel a tűzoltóság előzetesen gépszemlék, vagy más események kapcsán találkozik, be is tartják a tűzvédelmi szabályokat és ebben a körben kevesebb tűz is keletkezik. A tűzesetek 80 %-nál megállapítható, hogy olyan nagyüzemeknél és magángazdáknál, őstermelőknél keletkezik a tűz, akik alapvető előírásokat semmibe véve tevékenykednek, csupán a puszta szerencsére bízzák magukat. Ilyen eseteknél azokkal szemben, akik nem kis időt, költséget, energiát áldoznak a tűz elleni védekezésre nem tehetjük meg, hogy a szabálytalankodókkal elnézőek legyünk. A keletkezett tüzek után részletes tűzvizsgálatot folytatunk le és bizonyított esetekben mind a keletkezési ok, mind az esetlegesen be nem tartott tűzmegelőzési előírások esetében szabálysértési eljárást kezdeményezünk az illetékes hatóság felé. A tarlóégetések esetén, külön is vizsgáljuk a tűzoltóságra történt bejelentéseket. Olyan esetben, ahol riasztás történik, de nem keletkezik kár, azonban a bejelentési kötelezettségnek nem tesznek eleget, valamint a tarlóégetési előírások megszegése esetén a szabálysértési eljá-

15 rást szintén kezdeményezzük. Az új OTSZ előírása alapján ez főleg 1998-ban fordult elő többször is. A tarlóégetések esetén a szigorúság azért fontos, mert szeretnénk elérni, hogy a termelő tisztában legyen azzal, hogy a határban mindenféle kötelezettség nélkül nem gyújtogathat. Minden fontosabb esetről, valamint összegzésről a sajtót értesítjük, hogy hírek, valamint újságcikkek megjelenésével a lakosság tájékoztatva legyen a szabálytalanság következményeiről. A visszatartó erő ilyen esetekben remélhetően működik is. Az alábbi táblázat a személyek ellen indított szabálysértési eljárásokat tartalmazza. ÉV Szám Összegzés A tanulmányban próbáltam összegezni azt a módszert, amelyet 1990-ben indítottunk útjára a Jászságban. Ez a módszer 1993-ban a gazdasági átalakulást követve kiegészült és a jelenlegi helyzetnek megfelelően teljes körűen 1995-ben valósulhatott meg. Az utolsó hét év adatait áttekintve látható a folyamatos fejlődés, majd kb től kezdődően a változások utáni stagnálás. A módszer végrehajtása során sokat csiszolódott az elképzelés, mindig igazodva az adott igényekhez. Remélem, hogy e program egy-egy eleme érdeklődést váltott ki és más szakmai elképzelésbe is beilleszthetően megvalósítható. Természetesen vallom azt, hogy e módszer a Jászságban sikeresen bevált és alkalmazható. Az egy évtized alatt sok kollégám dolgozott velem együtt a fentiekben leírtak megvalósításán, akiknek köszönettel tartozom, és azon szakmai vezetőknek is, akik mindvégig támogattak e munkában. A tanulmány elolvasása után, ha bárki érdeklődését felkeltette a téma, szívesen adok további tájékoztatást az 57/ , vagy a 20/ es telefonszámokon. FÓZER TIBOR tűzoltó alezredes, osztályvezető tűzvédelmi mérnök parancsnok-helyettes