ENERGIAVESZTESÉG-FELTÁRÁS

Átírás

1 Azonosítási szám: SZ - 10 ENERGIAVESZTESÉG-FELTÁRÁS Oktatási segédanyag Kézirat Budapest, december Vesztesegfeltaras.doc.doc

2 E.ON Hungária Rt Budapest Széchenyi rkp. 8. megbízása alapján készült oktatási segédanyag az energiagazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretek bővítésére és az előtanulmányokhoz kapcsolódóan új ismeretek megszerzésének segítésére. A tananyag tématerületei: Alapismeretek: Azonosító Energiaforrások és készletek A - 01 Hőtechnikai alapok A - 02 Áramlástechnikai alapok A - 03 Villamosságtani alapok A - 04 Szakismeretek: Méréstechnika SZ-01 Hőtermelés, szállítás, tárolás SZ-02 Villamosenergia-termelés, szállítás SZ-03 Épületgépészeti berendezések energetikája SZ-04 Világítástechnika SZ-05 Energiagazdálkodás SZ-06 Villamos hajtások SZ-07 Energiatermelés megújuló energiaforrásokból SZ-08 Energiafelügyelő információs rendszerek SZ-09 Energiaveszteség-feltárás SZ-10 Témafelelős a megbízónál: Témafelelős a megbízottnál: Szerkesztette: Pál Norbert dr. Zsebik Albin dr. Zsebik Albin Czinege Zoltán JOMUTI Kft. zsebik@axelero.hu 1172 Budapest, Almásháza u. 55. Cégjegyzékszám: Tel./Fax: , , Bankszámlaszám:

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A mérnöki tevékenység - a döntések kritériumai Energia veszteségek A veszteségfeltárás módja A veszteségfeltárás lépései A veszteségfeltárás eszközei Előkészület a veszteségfeltárásra Tüzelőanyag és energiafelhasználási adatok Árszerkezetek A létesítmény és berendezéseinek műszaki adatai A biztonsági előírások betartása A veszteségfeltárás Bemutatkozó (indító) megbeszélés Veszteségfeltáró interjúk A létesítmény bejárása Részletes adatgyűjtés Az összegyűjtött adatok és tapasztalatok elemzése Zárójelentés készítése a veszteségfeltárásról Energiaköltségek csökkentése a fogyasztónál Energiaköltségek csökkentése a szolgáltatási szerződések módosításával A fűtési veszteségek csökkentése A transzmissziós hőáramok csökkentése Falak utólagos hőszigetelése Tetőszerkezetek utólagos hőszigetelése Pince és árkádfödémek Padlásfödémek Tetőterek hőszigetelése Nyílászárók hőszigetelése Az utólagos hőszigetelés közvetlen és közvetett hatásai Az utólagos hőszigetelés gazdaságossága A légáteresztés csökkentése A napenergia hasznosítási arányának növelése Külső falszerkezetek átalakítása energiagyűjtő tömegfallá (Trombe) A fűtőtestek hatékonyságának növelése A fűtés szabályozhatóságának növelése Éjszakai és hétvégi fűtéscsökkentés Az elosztóhálózat átalakítása Villamosenergia felhasználás csökkentése A veszteségek csökkentése a szállító rendszerben A hőmérséklet csökkentésének módja Csővezeték hővesztesége Gőzvezeték nyomásvesztesége Szivattyúzási teljesítmény Fordulatszám szabályozású, energiatakarékos szivattyúk alkalmazása A veszteségek csökkentése a hőforrásban Kondenzációs kazánok, kapcsolt energiatermelő blokkok Égőcsere, vagy beállítás Füstgázveszteség Füstgáz hőhasznosítók Terhelésmegosztás, vezérlés Lelúgozási, és leiszapolási veszteségek A lelúgozás és leiszapolás okozta veszteségek csökkentése Hőszigetelés, karbantartás Kondenz- és gőzrendszerbeli beavatkozások...56 Irodalom Mellékletek Függelék JOMUTI Kft. zsebik@axelero.hu 1172 Budapest, Almásháza u. 55. Cégjegyzékszám: Tel./Fax: , , Bankszámlaszám:

4 Bevezetés A műszaki feladatok többféle módon oldhatók meg. Ugyanazon eredményt különböző berendezésekkel különböző üzemeltetési módon érhetjük el. A különböző megoldási változatok között található azonban olyan, amely bizonyos kritériumok szerint a legkedvezőbb, mondhatjuk, "optimális". Megkülönböztethetők tehát működő és optimális rendszerek. E megállapítás nem jelenti a működő rendszerek elvetését. Ellenkezőleg, a biztonságosan működő rendszer jobb, mint a működésképtelen. Előfordulhat, hogy műszaki, gazdasági vagy egyéb okok miatt nem fejleszthető a működő rendszer optimálissá. Egyértelműen törekedni kell azonban arra, hogy a működő rendszereket az optimális irányába fejlesszük. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszerelemek és alrendszerek közti kapcsolatok tisztázása, egyértelmű meghatározása. A fejlesztés során különös figyelmet kell fordítani e kapcsolatokra, s a berendezéseket úgy kell kiválasztani, az üzemviteli paramétereket úgy kell meghatározni, hogy azok az optimális rendszer megvalósításának irányába hassanak. Napjaink kihívása az energiafelhasználás csökkentése. Törekednünk kell arra, hogy az igényelt (hő)komfortot, megvilágítást, a technológiai folyamatok energiaigényét a biztonságos üzemvitel mellett, minél kevesebb tüzelőanyaggal, ill. energiával elégítsük ki. Az energetikai veszteségfeltárás az energiagazdálkodással foglalkozó mérnökök számára komoly feladatokat jelent. Az energetikai veszteségfeltárás során azt keressük, miképpen jobbíthatók a működő rendszerek, miképpen csökkenthető energiafelhasználásuk ill. üzemeltetési költségük a biztonságos üzemvitel megtartása mellett. Veszteségnek tekintjük, ha a vizsgált rendszer energiafelhasználása (üzemeltetési költsége) nagyobb, egy az elemzés időpontjában azonos feladat ellátására megvalósítható rendszer energiafelhasználásától (üzemeltetési költségétől). A veszteségfeltárás során azt elemezzük, milyen intézkedéssel, korszerűsítéssel csökkenthetők a veszteségek. Jelen kötetünkben arra törekszünk, hogy az olvasók tudatosítsák a működő és optimális rendszerek közti különbséget. Megismerkedjenek az energiagazdálkodáshoz tartozó jobbító intézkedési technikákkal, hogy mérnöki tevékenységük során, lássanak el tervezői vagy üzemeltetői feladatokat műszaki, gazdasági és környezetvédelmi kritériumok alapján tudatosan törekedjenek az energiatakarékos módszerek, eszközök és berendezések alkalmazására, optimális rendszer kialakítására. A veszteségfeltáró munka segítésére összeállított jelen segédanyag a veszteségek csoportosításával kezdődik, ismerteti a veszteségfeltárás alapelemeit, bemutatja a veszteségfeltárás folyamatát, a veszteségfeltáró jelentés tartalmi követelményeit. Az energiaszolgáltatási szerződésben rejlő költségcsökkentési lehetőségektől kiindulva, az energiafogyasztás, -szállítás, és -termelés (vagy átalakítás) csoportosításban ismertet különböző veszteségcsökkentési módokat, mintapéldákon keresztül bemutatja a veszteségek számításának módját. A kötet függeléke egy útmutatót tartalmaz épület energiafelhasználási veszteségfeltárásának végzéséhez. 1

5 A mérnöki tevékenység - a döntések kritériumai 1. A mérnöki tevékenység - a döntések kritériumai A mérnöki tevékenység sokszínű, átfogja a kutatás, fejlesztés, tervezés, szerkesztés és gyártás területeket. Sok mérnök szolgáltatói, kivitelezési, üzemeltetési, tanácsadó vagy kereskedelemi feladatokat lát el. A mérnökök kisebb, vagy nagyobb feladataikat napjaink elnevezése szerint projektjeiket általában a végzett munka dokumentációjával, a számítási eredmények összefoglalásával és / vagy a műszaki rajzok elkészítésével, műszaki leírással, kezelési útmutatóval, zárójelentéssel fejezik be. A mérnöki tevékenység tárgya lehet termék, folyamat, összetett berendezés vagy rendszer, vagy annak egy eleme. Az energiagazdálkodással foglalkozó mérnök tevékenysége a gazdaságosan üzemelő épületgépészeti rendszerek és technológiai folyamatok tervezésére, üzemeltetésére, ill. meglevő rendszerek veszteségeinek feltárására irányul. A továbbiakban elsősorban ez utóbbi tevékenységben igyekszünk támogatást nyújtani, a termikus, hidraulikus és villamos folyamatok viselkedésének bemutatásán keresztül. A hangsúlyt a rendszerre fordítjuk. A rendszert összekapcsolt elemek együtteseként értelmezzük, az alkotó elemeit is az egész szempontjából elemezzük és tervezzük. Szem előtt tartjuk, hogy a nagy rendszereket alrendszerek alkotják. A rendszer tervezését műszaki szempontból végezzük, de folyamatosan szem előtt tartjuk a gazdasági és környezetvédelmi kritériumokat is. Az energiagazdálkodás és az energia veszteségfeltárás a tüzelőanyag kitermelésétől kezdődően a felhasználás jellegétől függően a technológiai folyamatban előállított termék megjelenéséig, megfelelő hajtás, hőkomfort és megvilágítás biztosításáig, mondhatjuk, hogy a bányától az épületek határoló szerkezetéig tart. Klasszikus csoportosítása: termelés, szállítás és felhasználás. A tüzelőanyag és energiaátalakítás folyamatát tekintve a fenti sorrend is helyes. Az energia veszteségfeltárás során azonban célszerű a fogyasztótól kiindulni. Ez magyarázható mind műszaki, mind filozófiai érvekkel. Műszaki érvként hozható fel, hogy a fogyasztói igények csökkentésével, az energiaforrásig haladva egy az eredetinél jelentős mértékben kevesebb energiaigényig juthatunk, s ez meghatározója lehet az energiaforrás teljesítményének, a névleges paramétereihez közeli üzemvitelének. A fogyasztói rendszerből történő kiindulásnak nemcsak a mennyiségi veszteségek szempontjából van jelentősége. A fogyasztói berendezések névleges és üzemviteli paraméterei hatással vannak a teljes folyamatra így a szállító és termelő berendezések gazdaságos üzemeltetésére. A fogyasztóra figyelés a szolgáltatás filozófiai megközelítése miatt fontos. Mind a termelőnek, mind a szállítónak arra kell törekednie, hogy a fogyasztó részére kínálatot biztosítson energiaigényének kielégítésére. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a fogyasztónak nem villamosenergiára, vagy hőre van szüksége, hanem villamos hajtásra, megvilágításra, vagy megfelelő hőkomfortra. Működő és optimális rendszerek? Döntési kritériumok? Energiarendszerek csoportosítása? A veszteségfeltárás sorrendje? Igaz, hogy az energia-termelő, -szállító és felhasználó kölcsönösen egymásra utalt? 2

6 Energia veszteségek 2. Energia veszteségek Az energiaveszteségek különböző szempontok szerint csoportosíthatók: az egyik csoportosítás szerint a veszteségek lehetnek minőségi és mennyiségi veszteségek a másik csoportosítás szerint közvetlen és közvetett veszteségek. A minőségi veszteségek az energia értékének változásával vannak szoros kapcsolatban és jól szemléltethetők az ún. exergiafolyam ábrákon. Minőségi veszteségként tekinthető a hőátadás, keveredés és fojtás. A technológiai folyamatokban sokszor mindhárom nélkülözhetetlen. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy szükségtelenül alkalmazzák. Az energia minőségi veszteségét hőátadás esetére a 1/a. ábra szemlélteti. Az ábrán látható, hogy a hőcserélőn átadásra kerülő energiának a hőátadás során csökkent az exergia (E) tartalma (értéke). Hasonlóképpen megállapítható ez a különböző hőmérsékletű összekevert közegek és az adiabatikus fojtás esetére is. Egyik esetben sem változott az energia mennyisége, de megváltozott a minősége. A hőátadás során a hőcserélő felület növelésével csökkenthető a minőségi veszteség. Vannak esetek, amikor a csökkentésére nincs szükség, előfordul ugyanakkor, amikor a hőátadás miatt válik felhasználhatatlanná az energia ill. annak egy része. Általában költségminimalizálással célszerű meghatározni az arányt a fűtőfelület, a fellépő veszteség és egyéb tényezők között. Energia veszteségek csoportosítása? Az energia értéke? Energia veszteségek szemléltetése? Exergiafolyam ábra? 1. ábra Az energia minőségi vesztesége hőátadás (a.), keveredés (b.) esetén A keverés a hőmérséklet ill. hőteljesítmény szabályozás egyik módja. A magyarországi távhőellátási gyakorlatban sok éven keresztül (még napjainkban is) alkalmazták. Forróvizes fogyasztói hőközpontokban jellemző volt a megkerülő ágas és előnykapcsolásos szabályozás. A hőközpontba érkező fűtőközeget az átmeneti időszakban azért tartották bizonyos hőmérsékleten, hogy elő tudják vele állítani az előírt hőmérsékletű használati melegvizet. Az alkalmazott hőközponti kapcsolás azonban nem eléggé hatékonyan tette ezt lehetővé. 3

7 Energia veszteségek A mennyiségi veszteségek a túlméretezés, a fölöslegesen üzemelő gépek és berendezések, a rosszul megépített és beszabályozott rendszerek, hiányos, vagy rossz állapotú szigetelés, stb. miatt az energia környezetbe távozásával vannak szoros kapcsolatban és jól szemléltethetők az ún. energia-folyam ábrákon (lásd címlap). A távhőszolgáltáshoz kapcsolódóan egyrészt az elkerülhetetlen hőveszteségeket, másrészt a fogyasztói rendszer vesztesége miatt a halmozódó veszteségeket szemlélteti a 2. ábra. Energiafolyam ábra? 2. ábra Az elkerülhetetlen (a.) és halmozott hőveszteség (b.) a távhőszolgáltatás során Közvetlen veszteségnek a hőforrásban, elosztóhálózaton, szerelvényeken stb. a környezetbe távozó hőt, a szivattyúzáshoz felhasznált villamosenergia többletet nevezik. Ez a veszteség a mennyiségi veszteséggel egyezik meg. Közvetett veszteségként a túlméretezés, az adott feladat ellátására nem megfelelő rendszerelem (berendezés), alrendszer (kapcsolási mód) kiválasztása miatti fölösleges, vagy helytelen beruházást kezelik. A magyarországi energiarendszerekben mind a közvetlen, mind pedig a közvetett veszteség jelentős mértékben előfordul. A túlméretezésből adódó ún. közvetett veszteségek csökkentésére utólagosan nincs lehetőség. Az elkerülése a tervezés idején a részrendszerek (pl. hőtermelők, elosztóhálózat, hőközpontok) nyomvonalának ill. kapcsolási vázlatának helyes megválasztásával, a rendszerelemek (pl. vezetékek, szivattyúk, hőcserélők, hőleadók) optimalizált méreteinek kiválasztásával valósítható meg. A felújításra érett rendszerek esetében, új egységek létesítésénél fokozottan figyelni kell e veszteségek elkerülésére. Közvetlen veszteség? Közvetett veszteség? 4

8 Energia veszteségek Közvetlen veszteség nélkül nincs energiafelhasználás. A veszteségek mértéke azonban csökkenthető a jól megválasztott üzemvitellel. A gazdaságos üzemvitel meghatározását az üzemvitel szimulálását végző matematikai modellek segíthetik elő. A hálózati hőveszteség fajlagos értékét növeli a fentebb említett túlméretezés. Az elosztóhálózat kihasználását a túlméretezés csökkentése érdekében célszerű növelni, ugyanakkor a rendszerek üzemviteli paramétereinek megváltoztatásával a hőellátás, a hálózat kihasználásával alacsonyabb hőmérséklettel is biztosítható. 5

9 A veszteségfeltárás módja 3.1. A veszteségfeltárás lépései 3. A veszteségfeltárás módja Az előző fejezetben ismertetettekkel összhangban a veszteségfeltárást a fogyasztói rendszerrel (végfelhasználóval) kezdjük, ezt követően haladunk a szállító rendszeren keresztül az energiaforráshoz. Az alábbiakban egy ipari, vagy nagy kiterjedésű kereskedelmi létesítmény, lakóépület, vagy közintézmény veszteségfeltárásának mintájára tekintjük át a veszteségfeltárás lépéseit, energiafelhasználás csökkentésének lehetőségét. A veszteségfeltárás lépései: 1. Adatgyűjtés a létesítmény működéséről és energiaszámláiról. 2. Az összegyűjtött adatok feldolgozása és elemzése. (Arra keressük a választ, hogyan hasznosítja - esetleg pocsékolja - a létesítmény az energiát. Eredményképpen meghatározhatók azok a területek, amelyeket nagyobb figyelemmel, részletesebben is meg kell vizsgálni.) 3. Az adatok és előzetes számítások alapján a jelenlegi állapot energiamérlegének összeállítása, a későbbi intézkedések eredményességének értékelésére szolgáló bázisértékek meghatározása. 4. Az energia megtakarítási lehetőségek áttekintése, az intézkedések várható költségének becslése, előnyeik és költséghatékonyságuk elemzése. 5. Az energia megtakarítási lehetőségek rangsorolása, a kedvezők kiválasztása és részletes műszaki és gazdasági elemzése. 6. Javaslat kidolgozása a megvalósításra, ütem és költségterv kidolgozása. 7. Veszteségfeltáró zárójelentés készítése. A veszteségfeltárás lépései? 3.2. A veszteségfeltárás eszközei A Méréstechnika kötetben részletesen ismertetésre kerültek az energetikai mérések eszközei. A veszteségfeltárás során a vizsgált rendszer függvényében azokat használjuk. A munka végzésében nagy segítséget nyújtanak a beépített mérésadatgyűjtők által rögzített adatok, az üzemviteli naplók, mérési jegyzőkönyvek. Mindemellett gyakran előfordul, hogy olyan adatra van szükség, amelyről nincs rajz, amelyet nem mérnek beépített mérőműszerrel. A helyszíni mérésekhez szükséges műszerek mennyisége és minősége a létesítményben használt energiafogyasztók típusától és a lehetséges megtakarítás nagyságrendjétől függ. (Hőhasznosítás esetén pl. különös figyelmet kell fordítani a hasznosításra kerülő közeg hőmérsékletének és mennyiségének mérésére.) Az alábbi felsorolástól talán el is tekinthetnénk, de úgy véltük, célszerű elkészíteni egy veszteségfeltáró szerszámosládájának leltárát [11]: A veszteségfeltárás eszközei? Fényképezőgép A veszteségfeltáró munkát a jegyzetfüzet mellett nagymértékben segíti a fényképezőgép. Nem pótolja a feljegyzések készítését, de a szemrevételezés során tapasztalt megállapítások rögzítésében és bizonyításában nagy szerepet kap. Az üzemeltetők és cégvezetők előbb belátják és elfogadják a 6

10 A veszteségfeltárás módja kifújó gőz-, csöpögő víz- és kondenz- szerelvények és vezetékek általi veszteséget, a berendezések rossz állapotát, ha fényképen látják. A fényképek segítségre vannak a javasolt berendezések beépítési terveinek készítésénél is. Napjainkban már viszonylag kedvező áron beszerezhetőek a célnak megfelelő digitális fényképezőgépek. Mérőszalag Sok esetben nem állnak rendelkezésre a fűtött helyiségek ill. épületek rajzai, A hőszükséglet egyszerűbb, vagy összetettebb számításához ugyanakkor nélkülözhetetnek a befoglaló méretek, a falvastagság, mennyezetmagasság, ablakméret. Sokszor az energiahatékonyság növelése érdekében beépítésre kerülő berendezés (pl. hőhasznosító) helyének meghatározásához kell méreteket meghatározni. Az 5, 10 vagy 50 m-es mérőszalag a legalapvetőbb eszköz a kiterjedési méretek meghatározására, a munkánkat azonban jelentős mértékben meggyorsíthatja a memóriával is rendelkező ultrahangos, vagy lézeres távolságmérő. Fénymérő A megvilágítás meghatározásához nélkülözhetetlen a fénymérő. Annak segítségével állapítható meg, hogy a vizsgált helyiségben a megvilágítás megfelel a szükséges, előírt, vagy megkívánt értéknek. A tapasztalatok alapján a helyiségek gyakran alulvilágítottak, de akadnak túlvilágított helyiségek is. A hordozható fénymérő egyszerűen használható. Segítségével rámutatható a túlzott mértékű megvilágításra, kijelölhetők a csökkentés területei, vagy meghatározhatók az új fényforrások igénye. Hőmérők A fűtött helyiségek levegőjének, berendezések hőátadó felületének, kazánok füstgázának hőmérséklete alapadat a hőveszteségek meghatározásához. A helyiségekben elhelyezhető mérésadatgyűjtők nagy sűrűséggel tudják rögzíteni a helyiségek hőmérsékletét akár heteken keresztül. Az elektronikus hőmérők cserélhető érzékelőkkel a mérések széles skáláját teszik lehetővé. Néhány típusnak bemerülő-, felületi-, és árnyékolt sugárzó érzékelője is van, a tényleges léghőmérséklet mérésére. Az infrás és lézeres hőmérők alkalmazása akkor ajánlott, ha a mérés helye nehezen megközelíthető és elegendő a hőmérséklet közelítő becslése. Digitális multiméter Villamos berendezések üzemvitelének értékelésére kedvezően alkalmazhatók a feszültség, áramerősség, ellenállás, esetleg cos φ mérésére is alkalmas kombinált mérők, az ún. multiméterek. Füstgázelemző készülék A napjainkban kapható, hordozható füstgázelemző készülékek már nemcsak mérik a füstgáz hőmérsékletét, az égést jellemző oxigén és más szennyezőanyag tartalmát, hanem a mért értékek alapján kiszámolják a kazánok és más tüzelőberendezések hatásfokát is. A digitális égéselemző mérései alapján százalékban adja meg az égés hatásfokát. Veszteségfeltáró bejáráson készült fényképek: 7

11 A veszteségfeltárás módja Légsebesség mérő A fűtő-, szellőztető-, illetve klímaberendezések légcsatornáiban áramló légáramok meghatározásához nyújt segítséget a légsebességmérő. Ultrahangos áramlásmérők A folyadék vagy gőzáramok meghatározására használatos az ultrahangos áramlásmérő. Alkalmazásánál különös figyelmet kell fordítani az érzékelők csővezetékre illesztésére, a kezelési útmutató következetes betartására. Biztonsági eszközök A biztonsági eszközök alkalmazására a balesetek elkerülése és egészségvédelem miatt különös figyelmet kell fordítani. A legfontosabb eszközök: 1. Biztonsági szemüveg 2. Füldugók és más hallásvédő eszközök - különösen zajos üzemekben, vagy ventilátorokat, vagy szivattyúkat hajtó nagyteljesítményű motorok közelében 3. Elektromos áram ellen szigetelt kesztyű villamos mérések esetén 4. Azbeszt vagy más hővédő/hőszigetelő kesztyűk kazánok és más fűtőkészülékek mérése esetén 5. Gázmaszkok, veszélyes gázok-gőzök jelenlétekor 6. Acélbetétes cipők nehéz tárgyakkal, vagy nagysűrűségű, forró, éles, vagy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekben 7. Fejvédő-sisakok ipartelepeken, ipari épületekben, más épületek gépházaiban 3.3. Előkészület a veszteségfeltárásra A tényleges helyszíni szemlét célszerű jól előkészítenünk. Gyűjtsük össze és tanulmányozzuk át a rendelkezésre álló energiaszolgáltatói szerződéseket, az elmúlt évek tüzelőanyag és energiaszámláit, a vizsgált rendszer és folyamat ill. a benne alkalmazott berendezések műszaki dokumentációit (tervrajzok, műszaki leírások, kézikönyvek). Az előzetes felkészülés a hatékony helyszíni munkát teszi lehetővé. Hogyan készüljünk a veszteség feltárásra? 3.4. Tüzelőanyag és energiafelhasználási adatok Ha a technológiai folyamat több éven keresztül nem változott, a tüzelőanyag és energiafelhasználás elemzését célszerű az elmúlt 3 4 év fogyasztási adatainak feldolgozásával kezdeni. Ha több évre visszamenőleg nem állnak rendelkezésre adatok, legalább a megelőző 12 hónapra vonatkozókat fel kell dolgozni. A feldolgozást célszerű táblázatos és grafikon formában évenkénti és havi bontásban is elvégezni, hogy jelenségeket, trendeket, rendellenességeket is felfedezhessünk. A tudatosan, vagy véletlenszerűen kiválasztott napokon az óránkénti adatok elemzése is hasznos Fogyasztási adatok? Fogyasztási adat jellegek? 8

12 A veszteségfeltárás módja információval szolgál. Különös jelentősége van az óránkénti adatok elemzésének a teljesítmény gazdálkodás szempontjából. A fogyasztási adatok elemzése lehetőséget biztosít a rendellenességek felfedezésére, a hibás üzemvitel beazonosítására, kézben tartására, majd megszüntetésére. Néha a rendellenesség csak számlázási hibát takar, de valamilyen rejtett vagy eddig nem észlelt, káros fizikai-kémiai folyamatra is utalhat Árszerkezetek A költségelemzéshez nélkülözhetetlen a szolgáltatási szerződések áttekintése. A szerződések tartalmazzák a tüzelőanyag ill. energia árát, az árszerkezetet, többtarifás rendszerben bennük van rögzítve a lekötött teljesítmény, a túllépési bírság, a kedvezmények, valamint a szolgáltatás és felhasználás egyéb feltételei. A szerződések elemzését a fogyasztási adatok és trendek, ismeretében kezdjük. Az ún. teljesítmény gazdálkodás szem előtt tartása mellett megvizsgáljuk, nincs-e nagy eltérés a lekötött teljesítmény és fogyasztói igény között, milyen költséggel járna és milyen megtakarítást eredményezne a csúcs és csúcsidejű fogyasztás átszervezése. A villamosenergia felhasználás esetén a teljesítmény és áramdíj mellett a vételezési feszültségszint, vételezési napszak, esetleg évszak is befolyásolhatja a költségeket. A vezetékes energiahordozók (villany, földgáz) hálózataihoz a szabad hozzáférés újabb lehetőséget teremthet a költségek csökkentésére. A szennyvíz számlázás módját is meg kell vizsgálnunk. Ezt gyakran úgy számlázza a szolgáltató, hogy a fogyasztott hálózati vizet veszi figyelembe, miközben a létesítménynek saját kútja is lehet, a hűtőtornyokban és más, párolgási folyamattal dolgozó berendezésben, vagy öntözés során elpárolgó, elszivárgó víz pedig nem kerül be a csatornahálózatba, így nem terheli azt. Ezeket külön mérve a számlák összege jelentős mértékben változhat. Az energiaszámlákat célszerű összetevőire lebontva elemezni (pl. villamos feszültségszint, nappali- éjszakai teljesítménydíj, csúcs- nappali- éjszakai áramdíj, közvilágítás, tartalékok általános díjszabása, ideiglenes vételezés, vontatás, stb.) Az elemzés során minden költség-elemet figyelembe kell vennünk, hogy a befolyásolható költségösszetevők meghatározhatók legyenek. Az átlagos üzemi költség a 12 havi összköltségből adódik. Az adatok elemzésével kialakítható az energiamegtakarítási lehetőségek sora, majd a fontosság és hatékonyság alapján a rangsora. A nagy teljesítményigényű villamos berendezések átsorolása az éjszakai műszakba, vagy legalább csúcsidőszakon kívülre, majd a szolgáltatói szerződés módosítása a lekötött teljesítmény csökkentése érdekében a leggyakrabban az elsők között megvalósítható, beruházási költség nélküli intézkedés szokott lenni. Szolgáltatási szerződések? Többtarifás árszerkezet? A lekötött teljesítmény? Szabad hozzáférés az elosztóhálózathoz? 9

13 A veszteségfeltárás módja 3.6. A létesítmény és berendezéseinek műszaki adatai A vizsgált rendszer és folyamat ill. a benne alkalmazott berendezések rendelkezésre álló műszaki dokumentációiból (tervrajzok, műszaki leírások, kézikönyvek) szerzett információk a körzet meteorológiai statisztikai adatainak ismeretében a névleges teljesítmény és az energiafelhasználás egyszerűsített számítását (becslését) teszik lehetővé. A számítással kapott és a tényleges felhasználásból származó eredmények összehasonlítása veszteségforrások feltárását eredményezheti, ezért különös figyelmet igényel. Gyűjtsük össze és tekintsük át: Az időjárás függő energiafelhasználás esetén a vizsgált rendszer körzetéhez tartozó meteorológiai statisztikai adatokat (külső hőmérsékletgyakoriság, elmúlt évek külső hőmérsékletének átlagértékei a rendelkezésre álló energiafelhasználási adatokra vonatkozó bontásban - éves, havi, a kiválasztott napokon óránkénti -, szükség esetén szél és napsugárzási adatok). Az adatok a Központi Meteorológiai Intézettől, a helyi hőszolgáltatótól beszerezhetők, a hőmérsékletgyakoriság kézikönyvekben megtalálható. Az épületek alaprajza, metszetei, szerkezeti kialakításai (falak, födémek, tetők, nyílászárók, hőszigetelés) a fűtési hőszükséglet meghatározásához kellenek. A hőszükséglet becsülhető a hasonló jellegű épület kézikönyvekben található fűtött alapterületre, vagy térfogatra vonatkozó fajlagos adatai alapján, vagy számolható a fal- és nyílászáró felület és hőátbocsátási tényezőjének figyelembe vételével. Az épülethasználat figyelembevételével különös figyelmet kell fordítani a szellőzési hőszükségletre, szemelőtt kell ugyanakkor tartani, és el kell kerülni a szükségesnél nagyobb légcserét. Az üzemelési időtartam az energiafelhasználás számítása miatt fontos. Az 1-2-3, 8 órás esetleg napi 4, 6 órás műszak ismerete a technológiai és a fűtési energiafelhasználás miatt fontos. Az éjszakai műszak lehetővé teszi a már említett kedvező, csúcsidőn kívüli, éjszakai áramvételezést, éjszakai fűtéscsökkentést, előfűtést, vagy előhűtést. A berendezéslista, az adattáblákról és a berendezések műszaki dokumentációjukról leolvasható névleges paraméterek a legjobb hatásfokú munkapontokról adnak tájékoztatót. Az üzemviteli adatokból meghatározott munkapontokkal összevetve következtethetünk az energiafelhasználás hatékonyságára. A listára az összes nagyobb energiafogyasztó berendezést fel kell venni. Külön kell figyelni az energiafogyasztás mérőhelyeire és a mérési lehetőségek rögzítésére. Általános szabályként rögzíthetjük, hogy a vizsgálatot a legnagyobb energiafogyasztással, azaz a legnagyobb energia költséggel járó tevékenységekkel kell kezdeni, majd fokozatosan kell haladni a kisebb fogyasztású helyek felé. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a rendszerszemléletről. Egy önmagában nagyon jó hatásfokú berendezés is eredményezhet pazarlást, ha rosszul van a rendszerbe illesztve. Névleges teljesítmény? Külső hőmérséklet gyakoriság? Hőátbocsátási tényező? Villamos csúcsidőszak Magyarországon 2004-ben: Nyári időszámításnál: Nappali csúcs: 08-1 Esti csúcs: 18-2 N. csúcson kívül: 14-1 E. csúcson kívül: 21-0 Téli időszámításnál: Nappali csúcs: 07-1 Esti csúcs: 17-2 N. csúcson kívül: 13-1 E. csúcson kívül:

14 A veszteségfeltárás módja A folyamatok elemzésénél mindig figyeljük, s ha lehet, kerüljük el az indokolatlan fojtást és keveredést. Keressük a fűtés és hűtés összekapcsolásának, a keletkezett és környezetbe távozó hő hasznosításának lehetőségét. A berendezéslista teszi lehetővé - az üzemelés jellegére vonatkozó leírással együtt - hogy jól áttekinthessük a legfontosabb energia felhasználó folyamatokat és berendezéseket. Az alkalmazott berendezések méretét és jellegét a feladatuk határozza meg. Lakásokban és családi házakban kisteljesítményű fűtőberendezésekkel (esetleg osztott- klímaberendezéssel), melegvíz bojlerekkel, hűtő-, és fagyasztó-szekrényekkel / ládákkal találkozhatunk. Boltokban, bevásárlóközpontokban, irodaépületekben a sok tekintetben hasonló, de méreteiben eltérő berendezések találhatók. Klímaberendezések tekintetében itt komplex víz és levegő hőhordozóval működő, lég-, vagy vízhűtéses kondenzátorokkal felszerelt rendszerek működnek. Különleges technológiákat kiszolgáló berendezéseknél (pl. kórház, számítóközpont, stb.) az energetikai rendszerek is különlegesek, funkciójukban, igényes anyagfelhasználásukban, csúcstechnológiát megtestesítő szabályozó és energia folyamatirányító rendszerükben. Az ipari üzemekben találhatók a legkülönbözőbb, a technológiai igényekhez igazodó, szektoronként csoportosítható berendezések. Nagyméretű világító, fűtő, klíma-, és hűtőberendezések, irodai (számítógép, stb.) készülékek itt is megtalálhatók, hőforrásként a kazán a jellemző, de ezt követően nagyon változatosak a berendezések. A különböző folyamatok pl. vegyipari keverés / homogenizálás, fémkezelés / bevonatolás, hegesztés / forrasztás, műanyag fröccsöntés, papírfeldolgozás, nyomtatás, fémmegmunkálás, mikroáramkör gyártás, üveggyártás más-más eszközöket igényelnek. Adattábla fényképe: Rendszer szemlélet? Hogyan lehet összekapcsolni a fűtést és hűtést? 3.7. A biztonsági előírások betartása Az energetikai veszteségfeltárás fontos szempontja a biztonság. Tájékozódni kell a biztonsági előírásokról, és eljárásokról, a helyszínen található berendezésekről és soha nem szabad kitenni magunkat, vagy másokat baleset-, vagy életveszélynek. A megfelelő személyes védelmi eszközöket minden esetben viselni kell. Különösen elővigyázatosan kell eljárni villamos berendezések mérésénél, vagy magas hőmérsékletű berendezéseknél pl. kazánoknál, fűtőkészülékeknél, nagykonyhai főző- sütőberendezéseknél stb. Az elektromosság, vagy hő ellen védő szigetelőkesztyűket értelemszerűen viselni kell. Nagyon gondosan kell eljárni működő berendezések vizsgálatánál, különösen, ha annak burkolat nélküli tengely-hajtása, szíj-hajtása, vagy fogaskerék-hajtása van. Ide tartozik minden forgó gép. Az adott gép kezelőjét, vagy ellenőrző személyét előzetesen értesíteni kell a veszteségfeltárásról, s megkérni, hogy szükség esetén tájékoztassa a feltárással foglalkozót az üzemeltetési tapasztalatairól, válaszoljon a feltett kérdésekre. Ne köze- Biztonsági előírások? (munka-, egészség, tűz-, környezetvédelmi előírások) 11

15 A veszteségfeltárás módja lítsük meg a berendezéseket, vagy annak részegységeit a kezelő tudta és beleegyezése nélkül. Biztonsági ellenőrző lista: 1. Elektromos: Amennyiben csak lehetséges, kerüljük el a munkát az áram alatti villamos hálózaton. Mielőtt egy berendezésen dolgozni kezdenénk, győződjünk meg az áramtalanításról. Egyik kezünket mindig tartsuk zsebre téve - mialatt élő áramkörön végeznénk méréseket - a lehetséges szív-áramütés elkerülésére. 2. Lélegzés: Szükség esetén hordjunk megfelelő szilárd szennyeződés elleni szűrővel ellátott, a teljes arcot takaró maszkot (gázálarc). Veszélyes gázok esetén a szűrőbetét a maszkban megfelelően kiválasztott aktív szén legyen. A betétet rendszeresen cseréljük, az áttörés megakadályozására - amikor a szűrő már hatástalan. Mérgező környezetben hordjunk önálló oxigénellátó rendszert. 3. Hallás: Hordjunk zajcsökkentő műanyag füldugókat, vagy speciális zajcsökkentő fülvédőket zajos környezetben. A piacon található fülvédők minimális hangnyomásszint csökkentő hatása 30 db. Ennél rosszabb szükségmegoldással ne kísérletezzünk A veszteségfeltárás Amint a szolgáltatói szerződéseket, tüzelőanyag- és energia-számlákat, valamint a műszaki dokumentációkat áttanulmányoztuk, a nyitott kérdések és veszteségfeltáró munkánk listáját összeállítottuk, a szükséges műszereket előkészítettük, megszervezzük és lebonyolítjuk a helyi szemlét Bemutatkozó (indító) megbeszélés Ha a bemutatkozó beszélgetés nem történt meg a szolgáltatási szerződések, számlák és műszaki dokumentációk átadása előtt, a veszteségfeltárást végző szakértőnek - vagy csapatnak a létesítmény bejárásának megkezdése előtt célszerű találkozni a létesítmény vezetőjével, az üzemeltetés és a karbantartás felelősével, hogy röviden megbeszélhessék a veszteségfeltárás célját és a szemle során elvárt információk jellegét. Ha lehetséges, a létesítmény olyan gazdasági felelősét is célszerű bevonni az indító megbeszélésbe, aki a későbbiekben dönt a javasolt intézkedések megvalósításáról. A bemutatkozó megbeszélés témája? Veszteségfeltáró interjúk A veszteségfeltáráshoz nagyon fontos, hogy korrekt információkat kapjunk a vizsgált rendszer működéséről, a technológiai folyamatról, az alkalmazott berendezésekről, ezért a rendelkezésre álló dokumentációkból nyert ismereteket interjúk alkalmával pontosítani kell. Az interjúkat kü- 12

16 A veszteségfeltárás módja lönböző beosztású és munkakörű személyekkel készítjük. A cég vezetőjétől, ügyvezetőjétől vagy más tisztségviselőjétől megtudhatjuk a cég beruházási filozófiáját, a veszteségfeltárás motivációját és elvárásait. A létesítmény vagy ipartelep vezetője feltehetően a műszaki feladatokat és elvárásokat ismeri, neki van hozzáférése a üzemelési adatokhoz, műszaki leírásokhoz. A könyvelő, gazdasági igazgató adhatja meg a szükséges gazdasági információkat (pl. közüzemi számlákat: elektromos, gáz, olaj, és más tüzelőanyagok, víz és szennyvíz, javítási és karbantartási kiadásokra és egyebekre vonatkozóan.) Az adott műhely / terem / csarnok művezetőit és gépkezelőit is meg kell kérdezni, hogy megismerjük az épület és a technológiai folyamat problémáit. A legjobb információkkal általában a gyártási sor- vagy területfelelősök rendelkeznek az általuk használt berendezésekről. Velük kell egyeztetni véleményunket és javaslatainkat az esetleges kapcsolási módosításokról is. A karbantartási osztály / csoport- vezetővel tudjuk leginkább megbeszélni a világítótestek típusát, a motor, a fűtő és klímaberendezés típusát és méretét, az egyes technológiai berendezések villamos terhelését. Végül a karbantartó csoport tagjai tudnak felvilágosítást adni a berendezésekkel, azok teljesítményével kapcsolatos problémákról. Fel kell jegyeznünk ezen adatszolgáltató személyek nevét, beosztását, telefonszámát, mivel az indító szemle után gyakran lehet szükség további információkra A létesítmény bejárása Ehhez meg kell szereznünk a létesítmény/ipartelep vezetőjének támogatását, a fényképezési, esetleg videózási engedélyt. A bejárás célja a műszaki dokumentációkból szerzett ismeretek, a kapcsolási vázlatok ellenőrzése, a nagyobb berendezések megismerése, a menetközben tapasztalt észrevételek rögzítése, fényképezése. További, részletekbe menő információt az üzemeltető és karbantartó személyzettől kaphatunk a bejárás után. A veszteségfeltárás során feljegyzéseket kell készíteni a lehetséges energia-megtakarítási módokról. Ehhez ismernie kell a tipikus veszteségforrásokat, hatásfokjavító lehetőségeket, azokat az eljárásokat, amelyekkel ugyanaz a feladat kevesebb tüzelőanyaggal, energiával és költséggel oldható meg. Pl. túlzott megvilágítás fényforrás eltávolítására vagy cserére, míg alacsony fényhasznosítású lámpák technológia/típus váltásra ösztönöznek. Hosszú időn át használt elektromotorokat célszerű energiatakarékosra cserélni. Szabályozatlan fűtőtesteket célszerű termosztatikus szelepekkel ellátni. A füstgáz magas hőmérséklete és oxigéntartalma a tüzelőberendezés beszabályozását és hulladékhő hasznosító beépítését sürgeti. A hulladék hőforrások a fogadókészség feltárására késztetnek. Meg kell keresni, hogy milyen más hőforrások helyettesíthetők az egyébként a környezetbe távozó hővel. Meg kell vizsgálni, hogy az eredeti és új hőforrások milyen távol vannak a felhasználás helyétől. Ha az energiamegtakarítási lehetőségeket már az előkészítéskor beazonosítjuk, a bejárás A veszteségfeltáró interjúk témája? Tipikus veszteségforrások? 13

17 A veszteségfeltárás módja során az elképzelések megvalósíthatóságára és a várható megtakarítások számításához szükséges adatgyűjtésre koncentrálhatunk Részletes adatgyűjtés Az interjú és a bejárás tapasztalatai alapján kell előzetesen eldönteni, melyek azok a helyek, ahol hatékonyságnövelő intézkedés hatására jelentős energiamegtakarítás várható. Ha szükséges, ezekről a helyekről kell további berendezés és üzemeltetési adatokat és információkat begyűjteni. Az adatgyűjtéshez célszerű előre elkészített adatlapokat használni. Mire figyeljünk? Mind a bejárás, mind az adatgyűjtés során célszerű a veszteségfeltárás alapfilozófiáját követni, azaz a fogyasztótól kiindulva a felhasználás mértékét és idejét úgy szabályozni, hogy az a termelés és elosztás szempontjából a legkedvezőbb legyen. Ezzel összhangban a világítási, a villamos hajtási, a fűtési, használati melegvíz, hűtővíz stb. igényeket és megvilágítási, hőmérséklet és nyomás szinteket kell először megvizsgálni és a technológiai folyamathoz, majd ezt követően kell a berendezéseket fényforrásokat, villamos hajtásokat, szivattyúkat, hőtermelőket, hűtőket, stb. - ezekhez illeszteni. Világítás: Részletes felmérés szükséges az összes világítási berendezésről. Minden egyes fényforrás típusnál rögzítendő a darabszám, a teljesítmény, valamint a üzemidő. A fényforrás adatainak megszerzésére az adatlap és katalóguslapok szolgálnak, az üzemidőről az üzemeltetők adnak tájékoztatót, vagy a felhasználás jellegéből kell meghatározni. Fénymérővel az egyes területek megvilágítási szintje ellenőrizhető. A tapasztalat azt mutatja, hogy a megvilágítási szint gyakran nincs összhangban az előírásokkal (a legtöbb esetben alacsonyabb). Emiatt, a korszerűsítés során energiatakarékos fényforrásokkal és kialakításokkal első lépésként a megfelelő megvilágítási szintet kell elérni akkor is, ha ez nem eredményez energiamegtakarítást vagy csak kismértékűt. Ennek tényét a veszteségfeltáró tanulmányban rögzíteni kell, felhívva a figyelmet a megvilágítási szint munka- és egészségvédelmi okok miatti betartásának fontosságára. Különös figyelmet kell fordítani a természetes világítás lehetőségeinek feltárására, a ritkán használt területek, valamint a helyi, pontfényforrások alkalmazási lehetőségeinek feljegyzésére. Épületgépészeti berendezések: Minden fűtő-, szellőző-, és klímaberendezést fel kell jegyeznünk. Olyan előre elkészített adatlapot kell használnunk, amely lehetővé teszi a típus, gyártási szám, a gyártási év, teljesítmény és üzemidő, esetleges üzemanyag adatok rögzítését. A szemle során meg kell határoznunk a berendezések és tartozékainak fűtő-, hűtőközeg vezetékek, hőcserélők, szivattyúk, szerelvények, elpárologtatók, kondenzátorok, légszűrők stb. hőszigetelésének állapotát. A hatásfok-vizsgálathoz, vagy a tömítetlenség miatt előálló veszteség feltárásához célszerű hőmérséklet, nyomás, lég-, gőz- és folyadékáram méréseket is végezni. Ezen adatok teszik lehetővé a fűtő-, szellőző-, illetve klímaberendezés energia költségeinek csökkentését A világítási, a villamos hajtási, a fűtési, használati melegvíz, hűtővíz stb. igények? A megvilágítási, hőmérséklet és nyomás szintek? Előírt megvilágítási szintek: Hőközpont: 200 lx Kazánház: 100 lx Tanterem: 300 lx Eü.helység: 500 lx Rajzterem: 750 lx Mikroelektronikai szerelőműhely:1500 lx Órás műhely: 2000 lx Előírt hőmérséklet szintek [1]: Lakószoba: 20 C Lépcsőház: 12 C Fürdőszoba: 24 C Iroda: 20 C 14

18 A veszteségfeltárás módja eredményezhető alternatív készülék, illetve üzemelés lehetőségének elemzését. Ilyen lehet például fűtés esetén az éjszakai fűtéscsökkentés megvalósítása, hűtés esetén az éjszakai előhűtés kiépítése. Ez utóbbi a hűtőkompresszor hajtásnál kedvező éjszakai áram és a kondenzátorhűtéshez kedvezően alacsony léghőmérséklet miatt lehet kedvező. Villamos hajtások: Minden 1kW feletti motort célszerű jegyzékbe venni. Az előre elkészített adatlapokon rögzítenünk kell a hajtás célját, a motor névleges paramétereit, (feszültségszínt, teljesítmény, cos-ϕ), üzemidejét, gyártási számát, gyártási évét. Némely motornál feszültség-, áram-, és teljesítmény-ellenőrző mérést is kell végezni. A motorok használati módjáról is feljegyzést kell készítenünk, különösen a ritkán használtakról, vagy olyan csúcsidőben használtakról, amelyek üzemét célszerű csúcsidőn kívülre ütemezni. Minden 1 kw teljesítmény feletti motort - amelyet évente legalább 2000 órán át üzemeltetnek - célszerű nagyhatásfokú motorokra cserélni - legalábbis tönkremenetelük esetén. Használati melegvíztermelők (hőcserélők, bojlerek): Minden vízmelegítőt jegyzékbe kell venni azok típusának, nagyságának, gyártási számának, gyártási évének, villamos adatainak, vagy tüzelőanyagának rögzítésével. Ugyancsak fel kell jegyezni, hogy milyen célra, milyen módon és milyen menetrend szerint termelik és használják fel a melegvizet. A melegvíz hőmérséklete, a legutóbbi karbantartás, vízkőeltávolítás időpontja is feljegyzendő. Hulladékhő-források: A legtöbb létesítményben több hulladékhőforrás található. Ezek is lehetőséget kínálnak arra, hogy ez a hő részben vagy egészében fedezze a vízmelegítés és/vagy fűtés hőigényét. Nagyon gyorsabban megtérülő beruházás szokott lenni a füstgáz hőhasznosító létesítése HMV termelésre, vagy osztottan fűtésre és HMV termelésre. Nagy mennyiségű, alacsony hőmérsékletszintű hőigény esetén a sűrített-levegőt termelő kompresszorok, a termoventilátorok, klímaberendezések, klímakészülék, technológiai hűtők, konyhai nagy berendezések stb. hője is kedvező gazdasági feltételek mellett hasznosítható. Amint már írtuk, a hőmérsékletek mérése a hulladékhő rendelkezésre állásának és fogadó készségének alapfeltétele. Villanyfogyasztók csúcsidei terhelései: Különös figyelemmel kell megvizsgálni minden olyan villamosáram fogyasztó berendezést, amelyet ritkán használnak. Azt keressük, hogy ezek a berendezések mikor üzemelnek, s ha csúcsidőben, milyen feltételekkel helyezhetők át csúcsidőszakon kívülre. Ilyenek pl.: a hegesztő-berendezések egyes típusai, szárítókemencék, szemét/hulladék-tömörítők, vagy bármely tartalék-berendezés. Technológiai berendezések üzeme is átütemezhető csúcsidőn kívülre. Megfelelő hőtárolással a melegvíz termelés is átütemezhetők csúcsidőn kívülre. Az ilyen jellegű a javaslatokhoz a készülékek feszültség, áram és teljesítmény adatait is rögzíteni kell. Minden információ értékes, amely segíti az egyes berendezések csúcsidőn kívülre üzemre történő áthelyezését, az energia-számlákban Lakossági villamosenergia ár januárban ÁFA-val: általános 32,13 Ft/kWh vezérelt Ft/kWh Hulladékhő források: Füstgáz Kompresszorok Termoventilátorok Klímaberendezések Hűtők Konyhai nagyberendezések Villanyár januárban kisfeszültség I. szinten: Teljesítménydíj,Ft/kW/év csúcsidei csúcsidőn kívüli Áramdíj,Ft/kWh csúcsidei 14,40 csúcsidőn kívüli 9,80 15

19 A veszteségfeltárás módja időn kívülre üzemre történő áthelyezését, az energia-számlákban egyébként nem érzékelhető eltérések értelmezését. Más energia fogyasztó készülékek/berendezések: Jegyzékbe kell venni végül az egyéb fogyasztói berendezéseket is. Kereskedelmi létesítményeknek kiterjedt számító-, másoló-, hűtő és fagyasztó-, főző és nyomtató berendezés, valamint használati melegvíz termelő, ill. bojler parkjuk van. Ipari létesítményekben sok speciális technológia, gyártási művelet és gép található. Ezek típusa, nagysága, teljesítménye, üzemanyag-hasznosítása, villamos jellemzői, gyártási éve, gyártási száma, üzemidejük is jegyzékbe veendő Az összegyűjtött adatok és tapasztalatok elemzése A bejárás után az összegyűjtött adatokat a teljesség szempontjából kell rendezni és ellenőrizni. Az elemzéshez szükséges hiányzó adatokat az üzemeltetőtől, a berendezések gyártójától, vagy rendelkezésre álló kézikönyvekből kell pótolni. Át kell tekinteni az előkészülés során feltételezett és a szemle során rögzített előzetes energiamegtakarítási lehetőségeket, és elemezni kell a berendezéseken és az üzemelésben javasolható változtatásokat. Számításokkal pontosítani, majd rangsorolni kell a lehetséges energiamegtakarítási módokat, a hozzájuk tartozó megvalósítási költségeket. A bejárás során történt adategyeztetést követően kell ismét ellenőrizni az eredeti állapot energiamérlegét és a későbbi kiértékelhetőség biztosításához véglegesíteni kell a bázisértékeket. A javasolt intézkedések gazdaságossági elemzését az egyes szakemberek és az egyes cégek különféleképpen végzik. A rangsoroláshoz elégségesnek tekinthető az egyszerű megtérülési idő meghatározása. A nagy költségigényű intézkedések már részletesebb, érzékenységi vizsgálattal párosuló gazdasági és kockázat elemzést igényelnek. A megvalósításra kiválasztott intézkedések esetében illik meghatározni a belső megtérülési rátát és a várható beruházó által megadott gazdasági és költségmutatókkal a nettó jelenértéket. Bázisérték? Érzékenységi vizsgálat? Zárójelentés készítése a veszteségfeltárásról A veszteségfeltárás folyamatának következő lépése a rendszer ismertetését, a feldolgozott adatokat, számítási eredményeket és az energiafelhasználást ill. költségek csökkentését eredményező javaslatokat tartalmazó a zárójelentés készítése. Ennek terjedelme és részletezettsége a vizsgált létesítmény jellegétől függ. Lakás veszteségfeltárásának eredménye akár néhánylapos táblázatban is összefoglalható, termelő vállalatok komplex energetikai veszteségfeltárását dokumentáló zárójelentés a száz oldalnyit is meghaladhatja. Az alábbiakban egy részletesebb zárójelentés tartalmi követelményeit ismertetjük. A jelentést a cégvezetés részére készült tömör összefoglalóval célszerű kezdeni. Ez néhány oldalon tájékoztatja a veszteségfeltárás tárgyát 16

20 A veszteségfeltárás módja képező létesítmény tulajdonosait/ügyvezetőit az összes energia-megtakarítási lehetőségről, majd lehetőleg táblázatos formában, - gazdasági mutatóik szerint rangsorolva egyenként áttekinti azokat (1. melléklet). A jelentés ezek után ismerteti a vizsgált rendszert, ill. technológiai folyamatot és berendezéseit, az energiafelhasználás szempontjából fontos részletességgel. A zárójelentésben be kell mutatni a feldolgozott tüzelőanyag és energia mérlegeket, folyamábrákat (2. melléklet) és költségeket táblázatokban és diagramokon. Ismertetni kell az elmúlt évek energiafelhasználásából a megtakarítás számításának alapjául szolgáló bázisértékek meghatározásának módját és értékeit. Be kell mutatni az ajánlott energia megtakarítási lehetőségeket, a megtakarítás számításának módszerét és a különböző intézkedések hatására várható eredményeket. A gazdasági vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen a javasolt intézkedések költségének becslése. Ez árajánlatok, listaárak, költségvetési programok és díjtáblázatok felhasználásával történhet. A gazdaságossági számítás, kockázat elemzés és érzékenységi vizsgálat módszerét csak akkor kell bemutatni, ha az eltérő a szokásostól. A jelentésben elég megnevezni (egyszerű megtérülési idő, belső megtérülési ráta, nettó jelenérték) a kiinduló paramétereket leírni és az eredményeket táblázatos formában bemutatni. A zárójelentéshez az egyes intézkedéseket, és gazdasági mutatóit célszerű projektlapokon is bemutatni (3. melléklet). A zárójelentést a feltételezett olvasókörétől függetlenül - tiszta, tömör és könnyen érthető formában és stílusban kell megírni. A cégvezetésnek szánt összefoglaló nem műszaki embereknek készül, így azt annak megfelelően a szakmai zsargon mellőzésével kell kialakítani. Az a megrendelő, aki megérti a jelentést, sokkal inkább meg fogja valósítani a javasolt intézkedéseket. A zárójelentés tartalmát az alábbiak szerint célszerű kialakítani: Veszteségfeltáró jelentés 1. Összefoglaló a cégvezetés részére Az ajánlások és költség-megtakarítások rövid ismertetése 2. Tartalomjegyzék 3. Bevezetés A veszteségfeltárás célja A tüzelőanyag- és energia-költség folyamatos követésének szükségessége 4. A vizsgált rendszer ismertetése A létesítmény feladata, főbb termékei, vagy szolgáltatásai, termelési mutatói A technológiai folyamat leírása, berendezések egyszerűsített kapcsolási vázlata. Berendezések listája, műszaki adatokkal, üzemidőkkel Veszteségfeltáró jelentés felépítése? Listaár? Kockázatelemzés? Egyszerű megtérülési idő? Belső megtérülési ráta? Nettó jelenérték? Megvalósítási ütemterv? 5. Adatfeldolgozás és értékelés (szerződés és számla elemzés) Energia árszerkezete és ára 17

21 A veszteségfeltárás módja Energia fogyasztás és költség táblázatok, diagramok Az energiafelhasználás bázisértékei 6. Energiamegtakarítási lehetőségek Energia-megtakarítási lehetőségek listája Költség-, és megtakarítás-elemzés, 7. A lehetséges intézkedések rangsorolása Gazdaságossági értékelés 8. Megvalósítási ütemterv Javasolt energia-megtakarítási lehetőségek és azok megvalósításának ütem- és költségterve Energiafelhasználást felügyelő személy kijelölése, folyamatos tevékenység jegyzéke 9. Következtetések, további megjegyzések, nem említett szempontok 10. Mellékletek, függelékek Vonaldiagram? Hálóterv? Kritikus út? 18

22 4. Energiaköltségek csökkentése a fogyasztónál Energiaköltségek csökkentése a fogyasztónál 4.1. Energiaköltségek csökkentése a szolgáltatási szerződések módosításával A szolgáltatási szerződések módosítása az alapdíj-csökkentés lehetőségének kihasználására irányul. Az alábbiakban a villamos energia és földgáz néhány fogyasztói körre év január 1-én érvényes árát mutatjuk be. Az olvasóra bízzuk annak meghatározását mennyivel lesz alacsonyabb az energiaköltség, ha a lekötött teljesítményt a fogyasztói rendszerhez illesszük, egyrészt azért, mert az igények felmérésével megállapítottuk, hogy nincs rá szükség, másrészt azért, mert a fogyasztókat a csúcsidei tartományból sikerült átcsoportosítani a csúcsidőn kívüli tartományba. Villamosenergia árak Az aktuális energia árak megtalálhatók és letölthetők a Magyar Energia Hivatal honlapjáról, 1. táblázat Teljesítménydíjak Áramdíjak Díjtételek Ft/kW/év Ft/kWh csúcsidei csúcsidőn kívüli csúcsidei csúcsidőn kívüli Középfeszültség I , ,- 13,20 8,70 Középfeszültség II , ,- 13,80 10,00 Kisfeszültség I , ,- 14,40 9,80 Kisfeszültség II , ,- 15,90 11,30 Közvilágítási árszabás Teljesítménydíj Áramdíj ,- Ft/kW/év 18,60 Ft/kWh Háztartási árszabás Ft/kWh (25 % ÁFÁ-val) "A" (lakossági általános) 25,70 32,13 "B" (lakossági vezérelt) 13,00 16,25 "C" (villamosenergia-ipari) 7,20 9,00 Az július 1-i árrendelet óta az elfogyasztott gáz mennyiségének megfelelő gázdíjon felül minden fogyasztó alapdíjat is fizet. Ennek mértéke 100 m 3 /h névleges összteljesítményű mérőkig (ilyenek általában a lakossági és közintézményi fogyasztók) azok névleges teljesítményétől függ. Mivel korábban a gázmérők költsége nem függött össze a nagyságukkal, előfordulhat, hogy a beépített mérők nem a teljesítménynek megfelelő méretűek. Ilyenkor a mérő kisebbre cserélésével lehet megtakarítást elérni. A gázszolgáltatási szerződések vizsgálata elsősorban a szükséges és a valóságos mérőnagyság összevetésére összpontosított. Alapdíj? 19