JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÉVI TERÜLETI FOLYAMATAI ÉS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE

Átírás

1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÉVI TERÜLETI FOLYAMATAI ÉS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 190/2013.(III.27.) számú határozatával

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGYE TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATAI... 3 II. A MEGYÉBE ÉRKEZETT EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK... 8 III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADATAI IV. A MEGYEI KÖZGYŰLÉS MUNKÁJA A AS EURÓPAI UNIÓS TERVEZÉSI CIKLUSRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS TERÜLETRENDEZÉSI TEVÉKENYSÉG V. A KORÁBBI MEGYEI ÉS REGIONÁLIS DÖNTÉSŰ PÁLYÁZATOK ELLENŐRZÉSE

3 I. A megye társadalmi-gazdasági folyamatai A rendelkezésre álló (KSH I-IV. negyedévi ) megyei adatok a társadalom és a gazdaság különböző területein eltérő irányú folyamatokat jeleznek. A megye fontosabb gazdasági jelzőszámainak változása (2012. I. negyedév I. félév I-III. negyedév egész év) Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok,% I. negyedév I. félév I-III. negyedév egész év Beruházás folyó áron 18,1 28,4 31,0 32,0 Kereskedelmi szálláshelyek 12,7 13,4 8,2 9,6 vendégéjszakái Havi bruttó átlagkereset 9,0 7,6 7,3 7,0 Építőipari termelés volumene -29,1-27,4 1,4 7,1 Ipari termelés volumene -9,5-5,0-1,8-2,5 Épített lakások száma 40,0-30,8-19,0-8,1 Munkanélküliségi ráta 11,3 9,9 11,1 11,3 Foglalkoztatási arány 47,2 (*49,5) 49,6 (*50,6) 49,9 (*51,4) 48,7 *országos átlag A megye népessége január 1-én fő volt, fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenést egyrészt a természetes fogyás, másrészt (39%-ban) a vándorlási veszteség magyarázza. Az I-III. negyedévi adatok alapján ez a már évek óta tartó tendencia érvényesült 2012-ben is. Az éves adatok alapján a születések száma a évi igen alacsony szint után 2012-ben 6,8%-kal emelkedett (3.450-re). A halálozások száma és a természetes népmozgalmi folyamatok eredőjeként kialakult fős fogyás kisebb volt az előző évinél. A munkaerőpiacon az év első félévében kedvező változás történt; bővült a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, a keresetek az országos átlagot meghaladó ütemben nőttek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az I. negyedévben és az I. félévben az alkalmazásban állók számát a közfoglalkoztatottak növelték; a megyei bruttó átlagkereset pedig döntően egy nagy vállalkozás, a Samsung székhelyének megyébe történő áthelyezése miatt nőtt az országos átlagot meghaladó ütemben. (Az átlagkereset azonban számottevően elmarad az országostól.) Ugyanakkor a III. negyedévben a foglalkoztatottak száma mellett a munkanélkülieké is nőtt. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta a IV. negyedévben ugyan kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál, de a év egészét tekintve a mutatók kedvezőbbek az utolsó negyedévinél. A két mutató országos rangsorában a megye a középmezőnyben helyezkedik el, a régió megyéi közül pedig a legkedvezőbb helyzetű. 3

4 A KSH adatgyűjtéséből származó intézményi munkaügyi adatok alapján 2012-ben a legalább öt főt foglalkoztató megyei vállalkozásoknál, költségvetési szerveknél és kijelölt nonprofit szervezeteknél 4,1%-kal többen álltak alkalmazásban, mint 1 évvel korábban. Ezen belül a létszám 64%-át foglalkoztató versenyszférában 1,7%-os, a költségvetési szférában 9,9%-os létszámbővülés történt. A létszámbővülést döntően az I. negyedévnél jelzett okok magyarázzák. A versenyszféra termelő ágai közül az ipari székhelyáthelyezésekből adódó bővülés mellett csak az építőiparban történt jelentősebb (17%-os) létszámnövekedés. A szolgáltató ágazatok közül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az információ, kommunikáció területén nőtt a létszám (11, illetve 2,1%-kal), a többi nemzetgazdasági ágban szűkült az alkalmazásban állók száma. A nyilvántartott álláskeresők száma az év elejétől június végéig folyamatosan csökkent, amit júliustól novemberig kismértékű növekedés követett. Az év utolsó két hónapját kivéve ben kevesebben kerestek állást, mint egy évvel korábban. (A nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma 28,3 ezer fő volt, 6,5%-kal alacsonyabb, mint 2011-ben. Az év végi zárónapon 29,3 ezer álláskeresőt tartottak számon, ami nagyjából megegyezik az előző évi számmal.) Az álláskeresők között a nők voltak többségben, részarányuk az előző évi adatokhoz képest növekedést mutatott. (Az év eleji 51%-os részarányuk szeptemberre 55%-ra emelkedett.) Ez megegyezik az országos tendenciával. A megyei álláskeresők 45%-a legfeljebb általános iskolát, 29%-a szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzett. Középiskolai végzettséggel 23%-uk, főiskolai vagy egyetemi diplomával 3,5%-uk rendelkezett. A pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési nehézségeit jelzi, hogy számuk az egy évvel korábban regisztráltakhoz képest 28%-kal nőtt (3.700 fő). Körükben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma volt a legmagasabb (40%), az általános iskolát végzettek részaránya 38%, a szakiskolát végzetteké 17%-ot, a diplomával rendelkezőké pedig 4,8%-ot tett ki. A bruttó átlagkeresetek az előző év megfelelő időszakaihoz képest növekedést mutattak (az I. negyedévben 174,6 ezer, azaz 9%-os, I. félévben 172,6 ezer, azaz 7,6%-os, I-III. negyedévben 172,5 ezer, azaz 1,7%-os növekedés), az éves átlagkereset 174,1 ezer -ot tett ki, ami 7,0%-kal magasabb az előző évinél. A növekedés meghaladta az országosan mért 4,6%- ot, ennek ellenére a megyei bruttó átlagkereset 49 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. A közszférában a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével összefüggésben a III. negyedév végére 7,9%-os keresetcsökkenés, a versenyszférában viszont 15%-os bruttó keresetnövekedés volt tapasztalható. 4

5 A megye gazdaságában fontos szerepet betöltő ipari termelés 2012-ben az előző évhez képest visszaesett. A megyei székhelyű, legalább 50 fős vállalkozások ipari produktuma ugyanakkor a kétszeresére bővült nagyvállalati székhelyek megyébe történő áthelyezése következtében. (E nélkül számítva stagnált az ipar termelése az év elején, majd a III. negyedévre javuló tendenciát mutatva emelkedett; az emelkedés mértéke a székhely áthelyezés nélkül is 1,9%-os volt.) Hasonló a tendencia az építőiparban is, folytatódott a megyei székhelyű építőipari termelés volumenének 2011-ben indult növekedése is. (Itt az I. félévi termelés csökkenése után a III. negyedévben 1,4%-kal bővült a termelés volumene. Ez az évközi megélénkülő beruházásokkal magyarázható.) A gazdasági szervezetek száma némi növekedést mutatott az év során 2011-hez képest (év végére 1,0%-os volt a növekedés), ami az országban bejegyzettek 3%-át tette ki. A korábbi években jellemző tendenciának megfelelően a gazdasági szervezetek döntő többsége (93%) vállalkozás volt. Létszámukat tekintve a megyei szervezetek 97%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott. Összességében 0,5%-kal emelkedett a társas, 1,1%-kal pedig az egyéni vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz képest (december végén 11,5 ezer volt a társas, 39,5 ezer az egyéni vállalkozások száma); ugyanakkor folytatódott a társas vállalkozásokon belül a kft-k számának növekedése (4,5%-kal), a betéti társaságok számának egyidejű csökkenése mellett. A kft-k részaránya így szeptemberre 64%-ra bővült, miközben a betéti társaságoké 31%-ra mérséklődött. A társas vállalkozások ágazati struktúrájában továbbra is a kereskedelem és gépjárműjavítás képviselte (24%) a legnagyobb súlyt. Az építőipar részesedése (a vállalkozások számának 1,5%-os csökkenése mellett is) 13% volt. Az egyéni vállalkozások döntően a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint az ingatlanügyek és kereskedelem területén működtek. A beruházások az egy évvel korábbihoz képest növekedtek, a megyei székhelyű gazdasági társaságok 2012-ben 81 milliárd forintot költöttek beruházásra, folyó áron 32%-kal többet, mint egy évvel korábban. (A növekedésben nagy szerepet játszott a székhely áthelyezés miatti bővülés, de e hatás kiszűrésével is bővülés történt.) A megyei fejlesztések döntő többsége a versenyszféra ágazataiba irányult. A teljesítményérték 56%-át adó ipari beruházások 1,5-szeres növekedése nagyrészt a székhely áthelyezésekből adódott. A 12%-os részarányt képviselő mezőgazdaság beruházásai 3,9%-kal, a kisebb súlyú építőiparé pedig a évi jelentős csökkenést követően 30%-kal emelkedtek. A évi rendkívül meleg, aszályos időjárás nem kedvezett a szántóföldi növénytermesztésnek. Ezért a megyében a kalászos gabonák aratása már július végére befejeződött. Gabonából 2012-ben az előző évinél kisebb területen 17%-kal kevesebb, 583 ezer tonna termett. Ezen belül búzából az egy évvel korábbinál nagyobb (109 ezer hektár) területről összesen 353 ezer tonna került a magtárakba. A főbb kalászos gabonák terméseredményei kissé meghaladták az előző évi szintet és a hektáronkénti termésátlag 3,2 tonna körül alakult. (A búza esetében a 2011-es 346 ezer tonnáról 353,2 ezer tonnára, az őszi árpánál 48,5 ezerről 63,2 ezerre, a tavaszi árpánál 14 ezerről 19,6 ezerre, a zabnál 7,8 ezerről 8,2 ezerre növekedett.) Ugyanakkor búzát és árpát nagyobb területen termesztettek az előző évinél. 5

6 A tartós nyári forróság és a csapadékhiány a kukoricatermesztésben okozott legnagyobb károkat. Az előző évinél negyedével kisebb területről betakarított termés mennyisége és hektáronkénti hozama az egy évvel korábbi felét sem érte el. (Összességében 80 ezer tonna termett 2,2 tonnás hektáronkénti átlaghozammal.) Cukorrépából az előző évinél egyötödével több termett (44 ezer tonna). A hasonló időszaki adatok alapján a konyhakert, szőlő, gyümölcsös, nádas és halastó művelési ágak részaránya külön-külön nem érte el az 1%-ot. A decemberi állatszámlálás adatai a megyei szarvasmarha és sertésállomány növekedését mutatják (előbbi száma tizedével, utóbbié 17 ezerrel növekedett). A juhállomány viszont 4 ezerrel, a tyúkfélék állománya pedig 3%-kal (24 ezerrel) lett kevesebb ben folytatódott az ipari teljesítmény 2011 óta tartó csökkenése. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat vizsgálva az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal csökkent. (Az országos mérséklődés 1,7%-os volt.) A folyamat az év folyamán javuló tendenciát mutatott, az I. negyedéves 9,5%-os csökkenést a II. negyedévben már stagnálás követte, ami a féléves adatokat 5%-os csökkenésre módosította. Az egy lakosra jutó termelési érték meghaladta az országos átlagot (az I. negyedévben 29%- kal, az I. félévben 26%-kal, az I-III. negyedévet tekintve 28%-kal, az egész évet nézve pedig 32%-kal). A megyei szervezetek összesen milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő. A megyei székhelyű közepes és nagyméretű vállalkozások termelési értéke 2012-ben több mint kétszeresére bővült, ami egy elektronikai termékeket gyártó nagyvállalat székhelyének áthelyezéséből adódott. E nélkül számítva az ipari termelés stagnált. A székhelyváltozás jelentős hatással volt az export növekedésére is, aminek volumene az egy évvel korábbi 2,8- szerese volt és az értékesítés 86%-a irányult külföldre. A belföldi eladások értéke viszont 6,7%- kal esett vissza. A megyei székhelyű ipar teljesítménye több területen emelkedett. Leginkább megfigyelhető ez az ipari termelés 80%-át kitevő gépiparban (a már említett székhely áthelyezés miatt 3,1-szeresére emelkedett, e nélkül a növekedés kb. 6%-os) és a textiliparban. (Ez utóbbi teljesítménye 7,7%-kal haladta meg az említett időszakban az egy évvel korábbit és az ipari termelés 3-4%-át adta.) Ugyanakkor a leginkább belföldi piacokra termelő élelmiszeripar, valamint gumi-, műanyag és nemesfém ásványi termék gyártása 5,8 17%-kal esett vissza ben a közepes és nagyméretű ipari vállalkozásoknál összesen an álltak alkalmazásban, 6,5%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az építőipar termelési volumene a legalább öt főt foglalkoztató szervezetek körében az előző évi növekedése után folytatódott. Az I. negyedévi csaknem 30%-os csökkenés után az I. félévben 27,4%-os csökkenésre módosult; a II. félév javuló tendenciája következtében pedig az adatok kb. 1,4%-os növekedést mutattak. A termelési érték az év egészében 7,1%-kal bővült az előző évhez képest és 34,1 milliárd forintot tett ki. A lakásépítések intenzitása elmaradt mind az országos, mind a vidéki (főváros és Pest megye nélkül számított) átlagtól. (2012-ben az építések tízezer lakosra vetített száma a megyében 5,1 volt, míg az országos átlag 10,6, a vidéki 8,8 volt Budapest és Pest megye nélkül.) 6

7 Négy éve tart a lakásépítések számának visszaesése, 2012-ben a megyében új lakások száma kevesebb, mint ötöde volt a évinek. (171 új lakás építésére adtak engedélyt, ami tizedével kevesebb az előző évinél.) A lakásépítések csökkenése kizárólag a városokat érintette, ahol a szeptemberi adatok szerint 36%-kal épült kevesebb lakás. (Szolnokon és a községekben az előző év azonos időszakában közel azonos számú lakásépítés történt.) A megyei építési hatóságok által kiadott engedélyek számát vizsgálva (az I. félévben 40, I. félévben 94, I-III. negyedévben 134) megállapítható, hogy az új lakások építése egyenletes elosztást mutat. Az elmúlt évben kedvezően alakult a megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma. Az egy évvel korábbi adatokkal egybevetve a vendégek száma I. negyedévben 15%-kal, az I. félévben 9,2%-kal, az I-III. negyedévben 3,3%-kal, éves szinten 4,5%-kal emelkedett, és nőtt a vendégéjszakák száma is (I. negyedév: 6,5%-kal, I. félév: 13%-kal, I-III. negyedévben 8,2%- kal, éves szinten 9,6%-kal), miközben országosan kisebb mértékű növekedést regisztráltak. (Számokban kifejezve 2012-ben a megyei szálláshelyeken 169 ezer vendég 494 ezer vendégéjszakát töltött.) A vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,9 éjszaka volt. Figyelemre méltó a belföldi vendégek és vendégéjszakák számának növekedése. A 2012-es adatok szerint a belföldi vendégek a vendégforgalom 85%-át tették ki, számuk 5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 12%-kal emelkedett. A leginkább keresett szálláshelyek a vendégéjszakák 44%-át realizáló szállodák, azon belül is a wellness típusúak voltak. A szállodákban a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké 18%-kal nőtt. A megye gyógy- és wellness turizmusáról ismert települései közül a cserkeszőlői, berekfürdői szálláshelyek voltak a legkeresettebbek, a tisza-tavi települések közül Tiszafüred volt a leglátogatottabb. Az egyéb szálláshelyek közül a vendégek száma egyedül a kempingekben nőtt (1,7%-kal), a vendégéjszakáké viszont a kempingek mellett az üdülőházakban (3,8, illetve 6,5%-kal). Az előző évhez képest a külföldi vendégek és az itt töltött vendégéjszakáik száma is megnőtt ben összesen 26 ezer külföldi szállt meg a megyében 116 ezer vendégéjszakát töltve, ami 1,9%-os vendég- és 2,3%-os vendégéjszaka szám növekedést jelentett 2011-hez képest. (A külföldi vendégszám növekedése az I. negyedévben 3,1%-os, az I. félévben 5,9%-os, az I-III. negyedévben 1,7%-os volt, a vendégéjszakáik száma ugyanezekben az időszakokban 6,5%- kal, 7,4%-kal, illetve 2,0%-kal emelkedett.) A külföldi vendégek a korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is főleg Németországból, Lengyelországból és Romániából érkeztek. (A külföldi vendégforgalom legnagyobb részét, 35%-át a német vendégek adták.) A kereskedelmi szálláshelyek az év I-III. negyedéve folyamán összesen 2,7 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, 10%-kal többet, mint egy évvel korábban. (Ez a szám végére 3,4 milliárd forintot tett ki.) A bevételek döntő részét (60%) a szállásdíjak jelentették, melynek 75%-a a belföldi vendégektől származott. A 2012-ben bevezetett Széchenyi Pihenőkártya növekvő népszerűségét mutatta felhasználásának folyamatos terjedése. (Az I. negyedévben a szállásdíjak 1%-át, az I. félévben 7,6%-át, az I-III. negyedévben 17%-át, az egész évet nézve 18%-át egyenlítették ki ily módon, szeptemberre 251 millió forint értékben.) 7

8 II. A megyébe érkezett Európai Uniós források A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája folyamatosan figyelemmel kíséri a -as Európai Uniós ciklus Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett pályázati támogatásait. A megítélt támogatások konstrukciónkénti és településenkénti, illetve kistérségenkénti összegzése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján, a címen közzétett adatok alapján készül. A megyei összesítő és részletező táblázatok elérhetőek a Megyei Önkormányzat honlapján, a dokumentumok/területfejlesztés címen. A -as ciklusban a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretből (NSRK) és év között, az Új Széchenyi Tervből (ÚSZT) pedig évtől nyújtottak támogatást az NFÜ által közzétett adatok szerint. A legutóbbi megyei összesítés február 04-ei döntési dátummal bezárólag összegzi a megyébe érkezett támogatásokat. Az NSRK-ból és az ÚSZT-ből támogatott Jász-Nagykun-Szolnok megyei projektek összesítése, kistérségi megoszlása az alábbiak szerint alakult (2013. február 4-ei döntési dátummal bezárólag): Kistérség NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT db %-os megoszlása NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, NSRK + ÚSZT %-os megoszlása Jászberényi % ,- 17 % Karcagi % ,- 12 % Kunszentmártoni % ,- 7 % Mezőtúri % ,- 2 % Szolnoki % ,- 40 % Tiszafüredi % ,- 14 % Törökszentmiklósi % ,- 7 % Összesen % ,- 100 % A február 4-éig megítélt 232 milliárd 555 millió 465 ezer 228 forintból a megye egy lakosára 606 ezer 992 forint jut (a megye népessége év végén 383 ezer 128 fő - KSH Jász-Nagykun- Szolnok megye statisztikai évkönyve 2011). 8

9 A projektek számának kistérségenkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi 0 NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db A megítélt támogatások kistérségenkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: 1E E+10 8E+10 7E+10 Jászberényi 6E+10 5E+10 4E+10 3E Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi 2E E NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, 9

10 Az NSRK-ból és az ÚSZT-ből elnyert támogatások és nyertes projektek száma településenként, kistérségi bontásban ( ei döntési dátummal bezárólag): Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Jászberényi 1 Alattyán , ,- 0,17 % 2 Jánoshida , ,- 267,93 % 3 Jászágó 0 0,- 0,- 0 % 4 Jászalsószentgyörgy , ,- 24,37 % 5 Jászapáti , ,- 102,27 % 6 Jászárokszállás , ,- 29,76 % 7 Jászberény , ,- 118,59 % 8 Jászboldogháza 0 0,- 0,- 0 % 9 Jászdózsa , ,- 3,44 % 10 Jászfelsőszentgyörgy , ,- 161,94 % 11 Jászfényszaru , ,- 69,81 % 12 Jászivány 0 0,- 0,- 0 % 13 Jászjákóhalma , ,- 28,92 % 14 Jászkisér , ,- 46,25 % 15 Jászladány , ,- 39,04 % 16 Jászszentandrás , ,- 1,90 % 17 Jásztelek , ,- 209,41% 18 Pusztamonostor , ,- 2,10 % Jászberényi összesen , ,- 80,06 % Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Karcagi 1 Berekfürdő , ,- 130,06 % 2 Karcag , ,- 79,29 % 3 Kenderes , ,- 6,64% 4 Kisújszállás , ,- 234,63 % 5 Kunmadaras , ,- 39,00 % Karcagi összesen , ,- 109,22 % 10

11 Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Kunszentmártoni 1 Cibakháza , ,- 14,07 % 2 Csépa , ,- 0,98 % 3 Cserkeszőlő , ,- 74,38 % 4 Kunszentmárton , ,- 64,15 % 5 Nagyrév , ,- 6,74 % 6 Öcsöd , ,- 224,39 % 7 Szelevény , ,- 683,48 % 8 Tiszaföldvár , ,- 27,98 % 9 Tiszainoka 0 0,- 0,- 0 % 10 Tiszakürt , ,- 7,18 % 11 Tiszasas , ,- 5,76 % Kunszentmártoni összesen , ,- 71,69% Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Mezőtúri 1 Kétpó 0 0,- 0,- 0 % 2 Mesterszállás , ,- 0,72 % 3 Mezőhék , ,- 126,19 % 4 Mezőtúr , ,- 31,25 % 5 Túrkeve , ,- 32,19 % Mezőtúri összesen , ,- 31,11 % 11

12 Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Szolnoki 1 Besenyszög , ,- 605,78 % 2 Csataszög 0 0,- 0,- 0 % 3 Hunyadfalva , ,- 430,89 % 4 Kőtelek , ,- 68,56 % 5 Martfű , ,- 107,68 % 6 Nagykörű , ,- 198,43 % 7 Rákóczifalva , ,- 2,99 % 8 Rákócziújfalu , ,- 12,61 % 9 Szajol , ,- 27,50 % 10 Szászberek , ,- 55,12 % 11 Szolnok , ,- 99,58 % 12 Tiszajenő , ,- 28,94 % 13 Tiszasüly , , ,46 % 14 Tiszavárkony , ,- 4,88 % 15 Tószeg , ,- 8,14 % 16 Újszász , ,- 24,08 % 17 Vezseny , ,- 87,15 % 18 Zagyvarékas , ,- 48,61 % Szolnoki összesen , ,- 129,20% Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Tiszafüredi 1 Abádszalók , ,- 802,12 % 2 Kunhegyes , ,- 109,94 % 3 Nagyiván , ,- 14,80 % 4 Tiszabura , ,- 29,80 % 5 Tiszaderzs , ,- 0,55 % 6 Tiszafüred , ,- 110,79 % 7 Tiszagyenda , ,- 3,85 % 8 Tiszaigar , ,- 2,86 % 9 Tiszaörs , ,- 8,68 % 10 Tiszaroff , ,- 47,97 % 11 Tiszaszentimre , ,- 7,54 % 12 Tiszaszőlős , ,- 9,32 % 13 Tomajmonostora , ,- 82,83 % Tiszafüredi összesen , ,- 149,14 % 12

13 Sorsz. Kistérség/Település NSRK + ÚSZT nyertes projektek száma, db NSRK + ÚSZT elnyert támogatás, Egy lakosra jutó támogatás, Egy lakosra jutó támogatás a megyei átlag ( ,- /fő) százalékában, % Törökszentmiklós 1 Fegyvernek , ,- 75,95 % 2 Kengyel , ,- 9,94 % 3 Kuncsorba 0 0,- 0,- 0 % 4 Örményes , ,- 23,42 % 5 Tiszabő , ,- 2,26 % 6 Tiszapüspöki , ,- 96,51 % 7 Tiszatenyő , ,- 186,66 % 8 Törökszentmiklós , ,- 80,76 % Törökszentmiklósi összesen , ,- 71,56% MEGYE ÖSSZESEN , ,- 100,00 % Kistérségenként az egy lakosra jutó támogatás arányát az alábbi diagram szemlélteti: Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Egy lakosra jutó támogatás, 13

14 Összességében megállapítható, hogy: a) a megye két legfejlettebb kistérsége szerepelt a legeredményesebben, b) a Tiszafüredi kistérség kiemelkedő szerepléséhez hozzájárult a térségben megvalósult Nagykunság árapasztó tározó megépítése is (13,25 milliárd ), c) a megye Kunszentmártoni, Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérségei eddig alig profitáltak az uniós pályázatokból, d) az egy lakosra jutó pályázati aktivitás viszont a Tiszafüredi, a Szolnoki és a Karcagi kistérségekben haladta meg a megyei átlagot. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett Európai Uniós támogatások 2007 és 2013 között (forrás: NFÜ adatszűrése jén) Operatív program Támogatás, milliárd Országos helyezés * Támogatott projekt, db Országos helyezés * ROP 57, GOP 25, KÖZOP 128, KEOP 100, TÁMOP 11, TIOP 12, ÁROP 0, MINDÖSSESEN 335, * Megjegyzés: 19 megye + Budapest között A megyék közötti rangsor kialakításánál figyelembevételre került a 100-as számú vasúti vonal Szajol-Püspökladány közötti szakaszának megyére eső része megépítésének forrása is. Így a megyék közötti helyezés a 7. (a 100-as vasút nélkül 10. a megye helyezése) pozíciót jelenti, ami a megye gazdasági-társadalmi súlyához képest kiemelkedő teljesítményt mutat. A megyében megvalósuló állami fejlesztések (vasút, közút, árvízvédelem) az országos átlagnál jobban járultak hozzá a megye eddigi teljesítményéhez. Ezt támasztja alá a GOP, a TÁMOP és a TIOP pályázatokon nyújtott közepes eredményesség is. A ROP pályázati sikeressége pedig átlagosnak mondható. (E számítás szerint az Észak-Alföldi régió másik két megyéje megyénknél némileg eredményesebb volt: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országosan a 3. helyen, 384 milliárd forint elnyert támogatással, Hajdú-Bihar megye pedig 6. helyen, 357 milliárd elnyert támogatással). 14

15 III. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai A Megyei Közgyűlés évben határozatot hozott (területfejlesztés, nemzetközi kapcsolatok, turisztika, környezetvédelem, társadalom, gazdaság, sport témakörökben): 1) a megszűnt Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács évi költségvetésének teljesüléséről, 2) a megszűnt Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács évi támogatásának elszámolásáról, 3) a megszűnt Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács évi működési támogatása elszámolásával összefüggő támogatás visszafizetéséről, 4) a megszűnt Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tulajdonában lévő üzleti részesedésekről, 5) az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft-vel kapcsolatos személyi döntésekről, 6) az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft Felügyelő Bizottságába tag delegálásáról, 7) a monitoring bizottságokba és albizottságokba történő delegálásról, 8) a területfejlesztéshez kapcsolódó bizottságokba történő delegálásokról, 9) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kötendő évi támogatási szerződésről, 10) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Észak-Alföldi régió három megyei önkormányzata és az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft közötti együttműködési keretmegállapodásról, 11) a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács évi tevékenységéről szóló tájékoztatóról, 12) a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács évi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolóról, 13) a Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódlásáról, valamint a Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft beszámolójáról, 14) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére a Megyei Területfejlesztési Tanács évi tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolóról, 15) a Megyei Önkormányzat és a Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft közötti közszolgáltatási szerződés megkötéséről, 16) a megyei fejlesztési és képzési bizottságba történő delegálásról, 17) a Területi Vízgazdálkodási Tanácsba és bizottságaiba történt delegálások megerősítéséről, 15

16 18) a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumba tag delegálásáról, 19) a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ügyrendjéről, 20) az Észak-Alföldi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum ügyrendjéről, 21) a nemzetközi kapcsolatok évi tervének végrehajtásáról és a évi nemzetközi stratégia módosításáról, 22) a Megyei Önkormányzat és Henan Tartomány (Kínai Népköztársaság) között aláírandó testvérmegyei együttműködési megállapodásról, 23) a Megyei Önkormányzat és Almati megye (Kazahsztán) között aláírandó testvérmegyei együttműködési megállapodásról, 24) a Megyei Önkormányzat és Kovászna megye (Románia) között aláírandó együttműködési megállapodásról, 25) a Megyei Önkormányzat és a megyében megalakult térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetek közötti együttműködési megállapodásról, 26) az Alföld Szíve Térségi Turisztikai Egyesület által benyújtandó pályázatban való közreműködésről és az egyesülettel kötött megállapodás módosításáról, 27) az Alföld Szíve turisztikai kedvezménykártya jövőbeni kiadásáról, 28) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsba tag delegálásáról, 29) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról, 30) a Tisza-tó Fejlesztési Kft üzletrészének megvásárlásáról, 31) a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alap létrehozásáról és a pályázat kiírásáról, 32) a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról, 33) a évi Megyei Parlagfű-mentesítési Alapra benyújtott pályázatok elutasításáról, 34) az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesítéséről szóló beszámolóról, 35) a Megyei Önkormányzat évi környezetvédelmi tevékenységéről, 36) az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program (I. ütem) rekonstrukciós munkálatainak teljesüléséről, 37) az Ivóvízminőség-javító Program megyei helyzetének értékeléséről, 38) a Megyei Önkormányzat évi gazdasági programjának megújításáról, 39) a megye évi és I. negyedéves munkaerőpiaci helyzetéről, 40) a megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről a vízügyi ágazat védelmi szervezetének és védelmi infrastruktúrájának felkészültségéről, valamint a művek védképességét javító fejlesztések aktuális állapotáról, 41) a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről, különös tekintettel a befektetésösztönzésre, 42) a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról, 43) a megye területén a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság irányításával futó Európai Uniós projektek állásáról, 16

17 44) a megye állami közúthálózatának állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről, 45) a Széchenyi Programiroda megyei tevékenységéről, 46) a megye mezőgazdaságának helyzetéről, 47) a megyét érintő közlekedési fejlesztésekről, kiemelten az M4-es gyorsforgalmi út megvalósításának helyzetéről, 48) a megyében működő Leader közösségek tevékenységéről, 49) a megyei sportkoncepció végrehajtásáról, különös tekintettel a megyei diáksport helyzetére, 50) a Magyar Olimpiai Bizottságba tag delegálásáról. IV. A Megyei Közgyűlés munkája 1. A as Európai Uniós tervezési ciklusra való felkészülés A Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai között leghangsúlyosabb tevékenysége a as tervezési időszakra való felkészülés keretében a megyei tervdokumentumok megújítása volt. Ennek keretében elkészült egy új megyei helyzetfeltárás és megfogalmazásra került a megújított megyei célrendszer, az 50 millió euronál nagyobb összegű megyei projektek előzetes listája és az Országos Területfejlesztési Koncepció megyei fejezetének első változata. A megyei területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó munkákra pályázati úton történő kiválasztás után a Város-Teampannon Kft (Budapest) kapott megbízást. A megye jövőbeni fejlesztései összehangolásánál előrelépést jelentett a 4 együttkezelendő térség kialakításának előkészítése a megye 20 városával. A Megyei Közgyűlés évi határozatai a as tervezési ciklusra való felkészülés érdekében: 1) a Megyei Önkormányzat területfejlesztési törvényből adódó új feladatairól, 2) az aktuális területfejlesztési feladatokról, 3) a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarészének első változatáról, 4) a Megyei Önkormányzat és a megye városai közötti, a as Európai Uniós fejlesztési ciklus megalapozására irányuló együttműködési megállapodás kezdeményezéséről, 5) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró része további tervezési alapjául történő elfogadásáról. 17

18 A Megyei Közgyűlés Tervezési és Monitoring Bizottsága bizottsági hatáskörben az alábbi határozatokat hozta: 1) a hosszú távú tervező munkák megkezdéséről (az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium részére megküldött megyei részanyagok megismeréséről), (április), 2) az Országos Területfejlesztési Koncepció Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejezetének jóváhagyásáról (július), 3) a as Európai Uniós fejlesztési ciklusban megvalósítani kívánt 50 millió eurot meghaladó összköltségű megyei nagyprojektekről (december), 4) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszerének a további tervező munkákhoz kiindulásként való elfogadásáról (december). 2. Területrendezési tevékenység Az elhúzódó gazdasági válság ellenére a Megyei Önkormányzathoz véleményezésre beérkezett településrendezési tervek száma összességében 2012-ben sem volt kevesebb, mint az azt megelőző években. Ebben jelentős szerepe volt a gazdaságfejlesztést célzó ÉAOP Telephelyfejlesztés pályázati konstrukciónak, amely gyakran a hatályos településrendezési tervben az érintett ingatlan átminősítését igényelte, valamint az M4 gyorsforgalmi út tervezési folyamatának, amely az autópálya településrendezési tervekbe történő beillesztését tette szükségessé. A véleményezésre érkezett tervdokumentációk többsége változtatás nélkül megfelelt a Megyei Területrendezési Tervnek (MTrT). Ez betudható a Megyei Önkormányzat által elkészíttetett és minden megyei település részére átadott megyei területrendezési tervi kivonatnak, valamint az MTrT módosítása óta eltelt időnek, amely alatt a tervezők már viszonylag jól megismerték az MTrT-t. Több esetben sikerült a települési főépítész és a tervező bevonásával előzetesen úgy pontosítani a tervet, hogy az írásos vélemény megadásakor már rendelkezésünkre állt a pontosított tervrészlet, így nem volt szükség a közgyűlési határozatban szerepeltetni a javítási igényt. Erre a megyei főépítésznek a települési főépítészekkel és a tervezőkkel kialakított jó személyes kapcsolata adott lehetőséget. Néhány esetben jeleztük, hogy a tervnek egy-egy részlete jogszabályellenes, e jelzéseink mindegyike részletesen alátámasztott, így eredményes volt, a jóváhagyás előtt a tervek minden ilyen esetben javításra kerültek. Azokban az esetekben, amikor a véleményezési határidőig nem volt Megyei Közgyűlés, olyankor a vélemény mint határozat-tervezet a Megyei Közgyűlés elnökének levelével került megküldésre. A közgyűlés minden esetben módosítás nélkül elfogadta az előterjesztett határozat-tervezetet. A közgyűlés után a polgármester(ek) részére megküldtük a határozatot. A Megyei Önkormányzat véleménye tehát minden esetben határidőben postázásra került, az esetek többségében pedig sikerült érdemben a határidő előtt megadnunk a véleményünket. 18

19 2012-ben módosult a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009.(IX.15.) Korm. rendelet, így január 1-jétől a településszerkezeti terveket a Megyei Önkormányzat nevében a megyei főépítész véleményezi. E jogszabályváltozás a évi véleményezést még nem érintette, az új rendszert a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal a január 1. után beérkező tervekre alkalmazza. A Megyei Közgyűlés évben az alábbi határozatokat hozta a településrendezési tervekkel összefüggésben: 1) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Terv évi hatályosulásáról, 2) Mezőtúr város településrendezési eszközeinek módosításáról, 3) Martfű város településrendezési eszközeinek módosításáról, 4) Szelevény község településrendezési eszközeinek a regionális hulladéklerakó bővítése érdekében történő módosításáról, 5) Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosításáról, 6) Törökszentmiklós város településrendezési eszközeinek módosításáról, 7) Tiszapüspöki község településrendezési eszközeinek módosításáról, 8) Martfű város településrendezési eszközeinek zöldterületek és kerékpárút kijelölése, valamint helyi védelem elrendelése érdekében történő módosításáról, 9) Jászapáti város településrendezési eszközeinek tanyai idegenforgalmi építési övezet kijelölése érdekében történő módosításáról, 10) Jászárokszállás város településrendezési eszközeinek az ipari park tervezett gyűjtőútjai és egy belterületi tervezett utca törlése érdekében történő módosításáról, 11) Jászberény város településrendezési eszközeinek egy földrészlet korlátozott használatú mezőgazdasági övezetből gazdasági építési övezetbe való átsorolása érdekében történő módosításáról, 12) Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek módosításáról, 13) Karcag város településrendezési eszközeinek beépítési mód változtatása és építési övezet bővítése érdekében történő módosításáról, 14) Abádszalók város településrendezési eszközeinek hétvégi házas üdülőterületből különleges idegenforgalmi terület kijelölése érdekében történő módosításáról, 15) Szolnok Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek egyes MÁV területekre vonatkozó módosításáról, 16) Jászfényszaru város településrendezési eszközeinek három új ipari, gazdasági terület kijelölése érdekében történő módosításáról, 17) Jászberény város településrendezési eszközeinek a Jász-Plasztik Kft telephelyére és annak környezetére történő módosításáról. 19

20 A véleményezett településrendezési tervmódosítások jellege és célja: Település TrT módosítás Célja Jellege Mezőtúr teljes körű felülvizsgálat általános városfejlesztés Martfű hat út gyűjtőúttá átsorolása közlekedésfejlesztés Szelevény hulladéklerakó telep bővítése Jászfényszaru I. sportterület, kerékpárút, építménymagasság növelés általános városfejlesztés Törökszentmiklós M4 autópálya beillesztés közlekedésfejlesztés Tiszapüspöki M4 autópálya beillesztés közlekedésfejlesztés Martfű zöldterületek kialakítása, turisztikai kerékpárút kijelölése, turizmusfejlesztés helyi területi védelem elrendelése Jászapáti I. tanyai turizmus turizmusfejlesztés Jászapáti II. ipari park feltáró út részbeni megszüntetés gazdaságfejlesztés Jászárokszállás ipari park feltáró út megszüntetés gazdaságfejlesztés Jászberény I. gazdasági építési övezetbe átsorolás gazdaságfejlesztés Jászfényszaru II. sportcsarnok építés, városközpont fejlesztés, közterületi parkolók általános városfejlesztés Karcag különleges mezőgazdasági terület bővítése, iparterületen beépítési mód módosítás Abádszalók különleges idegenforgalmi terület kijelölése turizmusfejlesztés Szolnok gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölés gazdaságfejlesztés Jászfényszaru III. ipari, gazdasági terület bővítése gazdaságfejlesztés Jászberény II. ipari, gazdasági terület bővítése gazdaságfejlesztés A településrendezési tervmódosítások jellegének megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: 20

21 V. A korábbi megyei és regionális döntésű pályázatok ellenőrzése a.) A megszűnt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatok ellenőrzési feladatai A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács döntési hatáskörébe tartozó decentralizált előirányzatokra vonatkozó Kormányrendeletek előírása alapján és a törvényi jogutódlásból következően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat látja el a decentralizált előirányzatokon nyertes, átdolgozott pályázatok záró ellenőrzési feladatait, valamint a megkötött támogatási szerződések módosítási kérelmeivel kapcsolatos javaslattétel kidolgozását. Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 35/2012. (III. 9.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése szerint a korábbi 10 éves fenntartási kötelezettség 5 évre csökkent. A (3) bekezdésben felsorolt jogelőd előirányzatok terhére megítélt azon támogatások esetén, ahol kizárólag fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget vállalt a támogatott, ezen kötelezettségek időtartama a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 év. A pályázatok fenntartási időszak leteltéből adódó végleges lezárásához minden esetben helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Ez alól felmentést jelent, ha a pályázat lezárását követő öt éven túl közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv készült. A fenntartási időszak jogszabályi módosítása miatt így a közbenső ellenőrzési jegyzőkönyv minősül a záró ellenőrzésnek. A 2012-es évben a hatósági ellenőrzés kiterjedt a megszűnt Megyei Területfejlesztési Tanács által az os években TEKI, CÉDE, HÖF, LEKI, illetve TFC terhére megítélt támogatások fenntartási időszakát követő, a pályázatot lezáró záró ellenőrzési jegyzőkönyvek helyszíni felvételére, alapadatok egyeztetésére. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési célú támogatás (TEKI) és a területi kötöttség nélküli céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2012-ben 262 db pályázat Közgyűlési határozattal történő lezárására került sor. A területfejlesztési célelőirányzat (TFC) támogatás keretében a jogszabályi módosításból adódó 5 évre csökkentett fenntartási időszak leteltét követően 2012-ben 53 db pályázat helyszíni záró ellenőrzésére, záró jegyzőkönyvének felvételére került sor. A TFC támogatások ellenőrzésére a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatóság munkatársaival közösen, az Államkincstár ellenőrzési ütemterve alapján került sor. 21

22 A kedvezményezett települési önkormányzatok előzetesen kiértesítésre kerülnek a záró helyszíni ellenőrzésről, a záró ellenőrzési helyszínek kiválasztása belső ütemterv szerint történik. b.) A megszűnt Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) döntési hatáskörébe tartozott megyei pályázatok lezárása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés évben 90 db határozatot hozott az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség által készített előterjesztések alapján a megszűnt ÉARFT döntési hatáskörébe tartozott pályázatok szerződésmódosítása, illetve lezárása ügyében. Szolnok, március