MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Dékáni köszöntő Történelmi áttekintés a Műszaki Anyagtudományi Karról... 6 Az egyetem Miskolcon... 7 Diákhagyományaink... 9 Diákszervezetek és társaságok... 9 Az egyenruhák A szakestélyek A valétálás Az Alma Mater jelentősebb professzorai A Műszaki Anyagtudományi Kar felépítése, elérhetőségei A Műszaki Anyagtudományi Kar oktatási szerkezete Tantervek és szakirányok Anyagmérnök képzés alapszakon (BSc) nappali munkarendben Anyagmérnök alapszak nappali törzsanyag Az anyagmérnök (BSC) szak szakirányai nappali munkarendben Anyagmérnök nappali BSc szakirányos tantárgyak Anyagmérnök nappali BSc tantárgyi előkövetelmények Legfontosabb tudnivalók a BSc. nappali tagozatos járműipari öntészeti szakirányos duális képzésről Anyagmérnök képzés alapszakon (BSc) levelező munkarendben Az anyagmérnök alapszak (BSc) törzsanyaga levelező munkarendben Az anyagmérnök alapszak (BSc) szakirányai levelező munkarendben Anyagmérnök képzés mesterszakon (MSc) nappali munkarendben Anyagmérnök nappali MSc törzsanyag Anyagmérnök nappali MSc szakirányos tantárgyak Anyagmérnök képzés mesterszakon (MSc) levelező munkarendben Anyagmérnök MSc levelező törzsanyag Anyagmérnök MSc levelező szakirányos tantárgyak Kohómérnök képzés mesterszakon (MSc) nappali munkarendben Kohómérnök MSc nappali törzsanyag

3 Kohómérnök MSc nappali szakirányos tantárgyak Kohómérnök képzés mesterszakon (MSc) levelező munkarendben Kohómérnök MSc levelező törzsanyag Kohómérnök MSc levelező szakirányos tantárgyak MSc kiegészítő szakirányos tantárgyak MSc nappali kiegészítő szakirányos tárgyak MSc levelező kiegészítő szakirányos tárgyak MSc szintű szakfordító képzés BSc és MSc képzések szabadon választott tárgyai A záróvizsgára bocsátás feltételei A Műszaki Anyagtudományi Karon működő alapítványok Hallgatói szervezetek A Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzata A Miskolci Egyetemisták Szövetsége A Miskolci Egyetem Diáksportköre A Tudományos Diákköri munka Hallgatói követelményrendszer Az egyetem térképe Egyetemi előadótermek, tantermek Első évfolyamosok tanulmányi névsora A kiadvány adatai

4 Dékáni köszöntő Kedves Elsőéves Hallgatók! Örömmel köszöntöm Önöket, akik a sikeres középiskolai tanulmányokat, majd felvételit követően szeptember 7-én megkezdik tanulmányaikat a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán. Biztos vagyok abban, hogy mindannyian jól választottak. Kis létszámú, de éppen ezért, mármár családias hangulatú karon, nemzetközileg is elismert oktatókkal olyan tudást és szemléletmódot sajátíthatnak el, amivel bárhol a világban megtalálhatják számításukat. Az a célunk, hogy hét félév múlva, egy a maihoz hasonló összejövetelen azért találkozhassunk, hogy ünnepélyes keretek között az egyetem Rektora és a kar Dékánja átadhassa Önöknek anyagmérnöki képzettségüket és végzettségüket igazoló friss oklevelüket. A közös cél megvalósulása érdekében együtt kell dolgoznunk. Az oktatás, különösen a felsőoktatás ideális esetben csapatmunka, amiben természetesen mindenkinek van önálló feladata és felelőssége is. Az egyetem feladata, többek között, a megfelelő infrastruktúra biztosítása. Önök abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy tanulmányaikat egy világviszonylatban is kiemelkedő adottságokkal rendelkező campuson kezdhetik meg. Egyetemvárosunk gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el, melyen minden szükséges szolgáltatás helyben igénybe vehető. Távol van a város zajától, de mégis közel mindahhoz kulturális, sport, egészségügyi és egyéb szolgáltatásokhoz, amit egy nagy hagyományokkal rendelkező város nyújthat. A közelmúltban befejezett korszerűsítések és új beszerzéseink révén Önök olyan laboratóriumokban és műhelyekben tanulhatnak és kutathatnak, amelyek világszínvonalú berendezései rendre elismerést váltanak ki külföldi, köztük tengerentúli látogatóink körében. A műszereket, gépeket nagy gyakorlattal rendelkező, nemzetközi elismertségnek örvendő kutatócsoportok üzemeltetik. Őszintén hiszünk abban, hogy ezek az eszközök akkor hasznosulnak a leginkább, ha a jövő mérnökgenerációjának képzésében használjuk őket. Legyenek ebben partnerek, miként partnerek voltak az Önök elődei is évszázadokon keresztül. Egyetemünk büszke azokra a hagyományokra, melyek 280 éves múltunk során kialakultak. Tartozunk azzal elődeinknek és utódainknak egyaránt, hogy a XVIII. században már európai hírnévre szert tett oktatást folyamatosan fejlesztjük annak érdekében, hogy a mai kor elvárásainak megfelelve, a kihívásokat megválaszolva nemzetközi szinten elismert oktatást nyújtsunk, hosszú távon is értékes tudást adjunk át. Önök a hallgatóvá fogadásuk napjától egy európai egyezmény keretében kialakult és elfogadott többlépcsős oktatási folyamatnak lesznek részesei. Ez a bolognai folyamat az egyetemi alapképzéssel kezdődik és lehetőséget ad a továbblépésre mesterképzés, majd a legjobbak számára a doktori képzés keretében. Oktatóink mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy tanulmányaik során olyan ismeretek birtokába juthassanak, amelyek megfelelnek a XXI. század követelményeinek, s a végzés után elnyert diplomával vonzó szakmai pályafutás lehetősége nyíljon meg Önök előtt. Ifjú mérnökeink közül azok, akik megfelelő nyelvtudással, kellő szakmai elhivatottsággal rendelkeznek, végzéskor rendszerint több állásajánlat közül is választhatnak. Az alapképzést ma elkezdők legtöbbje valószínűleg a mesterképzésben kívánja majd tovább bővíteni szakmai 3

5 ismereteit. Mások a családi vállalkozásban vagy egyéb munkahelyen kezdik mérnöki pályafutásukat, de minden bizonnyal olyanok is lesznek Önök között, akik külföldön próbálnak szerencsét, hogy az ott megszerzett tapasztalat és a megerősített, magabiztos nyelvtudás birtokában még jobban tudjanak idehaza érvényesülni. Vannak olyan hallgatóink is, akik már a diploma megszerzése előtt állással rendelkeznek. Ma ugyanis az ipar fejlődésének komoly akadálya a szakemberek, köztük is kiemelten a mérnökök hiánya. Ez a körülmény nemcsak azért fontos, mert végzés után könnyebben tudnak majd elhelyezkedni, hanem azért is, mert ha szorgalmasak, már tanulmányaik során is kaphatnak állásajánlatot, sőt extra vállalati ösztöndíjat is. Ezek az ösztöndíjak sok esetben jelentősebbek, mint a tanulmányi eredménytől és az évfolyamtól függő állami tanulmányi ösztöndíjak, ami természetesen szintén jár a jobbaknak. Lassan változik egy társadalom értékítélete, de szerencsére ma már tapasztaljuk, hogy fiatalok körében egyre népszerűbb a mérnöki pálya. Önökhöz hasonlóan egyre többen ismerik fel ennek a hivatásnak szépségét, s az érdeklődő fiatalok közül egyre többen találkoznak olyan hirdetésekkel, amelyekben piacvezető vállalatok vonzó állásajánlattal pályakezdő mérnököket keresnek. Önök között számosan választottak olyan képzési formát, amire korábban ebben a formában nem volt lehetőség. Azok az első éveseink, akik nemcsak az egyetemi felvételi ponthatárt teljesítették, de meggyőzték partnervállalataink vezetését is arról, hogy érdemesek a munkavállalóként való felvételre, különleges lehetőséghez jutottak: egyetemi képzésük során a választott vállalat technológiáját részleteiben is megismerhetik és minden korábbinál több lehetőségük lesz az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazására. A duális képzésben résztvevők a tanulmányaik teljes időtartama alatt fizetést is kapnak a vállalattól, a legfőbb érték azonban mégsem ez, hanem az az ígéret, hogy néhány év múlva pályakezdő mérnökként, mégis több éves tapasztalattal léphetnek ki a munka világába. Ez a korábban lehetetlennek tűnő párosítás azonban nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Érezniük kell, hogy a lehetőséget előlegbe kapták: oktatóik és vállalataik is azt remélik, hogy a megelőlegzett bizalommal tudnak élni és érdemesek arra a támogatásra, melyben munkahelyük részesíti Önöket. Önök járműipari öntészként az elsők, akik Karunkon ehhez a lehetőséghez jutottak, visszajelzéseikre ezért fokozottan számítunk. A Kar oktatói és ipari kollégáink is mindent megtesznek azért, hogy a duális képzés előnyeit maximalizáljuk, az esetleges nehézségeken pedig minél egyszerűbben átsegítsük Önöket. Természetesen lehetőség van ipari tapasztalatszerzésre a hagyományos képzésünk során is minden más szakterületünkön is. A kerámiák, polimerek és fémek egyrészt anyagfajtákat jelentenek, másrészt gyártási technológiákat, anyagvizsgálati technikákat is meghatároznak. A szükséges energetikai, környezetvédelmi ismeretekkel kiegészítve a lehetőségek szinte végtelenek, mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő szakterületet. Éljenek a lehetőséggel és fedezzék fel a azokat a területeket is, amikről ez idáig keveset hallottak, hátha ekkor találnak rá az igazi szakmájukra. Legyenek aktívak, éljék meg az egyetemi diákéveket boldogan és ne szalasszák el a felkínált lehetőségeket. Ha Önök becsületesen teljesítenek minden követelményt (bejárnak az előadásokra és gyakorlatokra, teljesítik a tantárgyanként előírt feladatokat, a vizsgákat és a hetedik félév végén átveszik megérdemelt diplomájukat), akkor kihozták az egyetemi évekből a lehetőségek 40-50%-át. 4

6 Mit kell a becsületes tanuláson túl tenni ahhoz, hogy maximálisan profitáljanak az Önök előtt álló évekből? kérdezhetik joggal. Karunk országosan is kiemelkedik a tudományos diákköri kutatómunka lehetőségek és elért eredmények terén. Diákjaink több, mint fele aktív ezen a területen. Elsők között vagyunk az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) elért dobogós eredmények terén, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen kicsi létszámú Karról érnek el hallgatóink kiváló eredményeket. Pont a kis létszámnak köszönhető az a családias hangulat, ami karunkat jellemzi: itt szó szerint igaz, hogy szinte mindenki ismer mindenkit. Egy nagy egyetemen, ahol évfolyamonként több száz hallgató jegyzetel egy-egy előadáson, a legtöbbjüknek sosem adatik meg az, ami nálunk természetes: a hallgatók közvetlenül oktatóikkal, professzoraikkal dolgozhatnak, a kutatómunkákban egyenrangú kollégaként tekintenek rájuk. Ezek azok a lehetőségek, amik megkülönböztetik karunkat az ország többi karától, és ezek azok a lehetőségek, amiket, remélem, Önök nem fognak elszalasztani. Ezen a területen tudják az imént említett 40-50%-ot további 20-30%-kal növelni. Szűk két héttel ezelőtt Önök közül többen már itt voltak az egyetemvárosban, hogy a balekhét rendezvényein ismerkedjenek az egyetemmel és hallgató társaikkal. Jól tették, hogy eljöttek, az ilyen vidám együttlétek is hozzá tartoznak a diákévekhez. A selmecbányai diákhagyományok joggal híresek, ha majd a végzés után időnként találkozni fognak, jó az esély arra, hogy a legtöbbet idézett emlékek pont a diák kalandokról fognak szólni. Ezek révén válhat teljessé az itt eltöltött évek alatti életük, itt rejtőzik a maradék 20%. Köszönöm kollégáimnak, oktató, kutató, adminisztratív, laboratóriumi és műhely munkát végzőknek egyaránt az előző tanévbeli munkáját és türelmét. Biztos vagyok abban, hogy Önök is értékelni fogják a Kar hagyományos értékeit: a hallgató-középpontú oktatást, a közvetlen hallgató-oktató kapcsolatot, a kollegiális, segítő légkört. Vegyék nagyon komolyan az Önök előtt álló éveket. Ez a felsőoktatási környezet szabadabb ugyan, mint amit eddig a középiskolában megszoktak, de a tananyag sokkal több. Tanuljanak az első pillanattól fogva! Sok jó oktatóval találkoznak majd. Használják ki a lehetőséget! Legyenek mindenre kíváncsiak, tanuljanak tőlünk minél többet! Ha bárkinek problémája támad, ne szégyelljenek segítséget kérni társaiktól, az idősebb diákoktól, oktatóiktól, vagy a dékáni hivataltól, melynek ajtaja mindig nyitva áll Önök előtt. Kívánok Önöknek segítőkész hallgatótársakat, vidám és felszabadult diákéveket, jó egészséget és sok sikert valamint a már sokat emlegetett selmeci hagyományokat megőrizve: Jó szerencsét! Miskolc, szeptember 7. Dr. Palotás Árpád Bence dékán 5

7 1. Történelmi áttekintés a Műszaki Anyagtudományi Karról Hazánk évszázadokon át Európa nemesfémtermelő nagyhatalma volt. A XIII. században az aranytermelés öthatodát, az ezüsttermelés egynegyedét magyarországi, főleg erdélyi és felvidéki bányákból nyerték. Az évek előrehaladtával az európai valutaforgalom meghatározó tényezője lett (Károly Róbert, majd a Fuggerek nemzetközi vállalkozásai során). A török uralom alatt sok mással együtt ez is hanyatlani kezdett, majd a Karlócai-béke után (1699) újabb nagy fellendülés kezdődött. Az állam tiszta bevételeinek 40 %-át még mindig a bányászat hozta. Segítette ezt az iparágat, hogy a XVIII. században a természettudományok ugrásszerű fejlődésnek indultak. Descartes és Newton tanait ekkor kezdték oktatni, Hell Mátyás és Hell József ekkor alkotta meg Selmecbányán az első vízemelő, szállító és ércelőkészítő berendezéseit. Az új ismeretanyagok új szakembereket igényeltek és mivel műszaki felsőoktatás nem volt, új iskolatípust is. Mivel legmodernebb technikák és a legképzettebb szakemberek Selmecbányán működtek, és a környéken még számos bánya működött (Újbánya, Bélabánya, Körmöcbánya), logikusnak tűnt, hogy az alapítandó iskola székhelye itt legyen. Az iskola megszervezése és finanszírozása az udvari kamarára és a kincstárra hárult június 22-én az udvari kamara "Instruction" című leiratában pontosan meghatározta a Selmecen alapítandó "Berg-Schola" tananyagát, az ott tanulók számát, a követelményeket, stb., és ezek végrehajtásával Mikoviny Sámuelt ( ) bízta meg. A tanulmányi idő két év volt. Mikoviny erejét nem kímélve szilárdította meg az iskolát, melynek sikere lehetővé tette, hogy Mária Terézia október 22-én az intézményt Akadémia Montanistica néven felsőfokú tanintézetté emelje júniusában nevezték ki az első professzort (Nikolaus Jacquin), aki szeptember 1-én kezdte meg az oktatást, amely től három évre nőtt. A tanterv lényege a következő: laborgyakorlatokkal egybekötött képzés, ahol a hallgatók kipróbálhatták a tanultakat. A tanulók negyedévenként vizsgáztak és félévkor, valamint év végén fővizsgát tettek a főkamaragróf jelenlétében. A módszer olyan sikeresnek bizonyult, hogy a Nagy Francia Forradalom után (1794-ben) létrejövő francia "műszaki egyetem" a Selmeci Akadémia laboratóriumi oktatási rendszerét vette mintául ban Főkamaragrófi intézményként működő erdészeti tanintézetet alapítanak, melyet 1838-ban akadémiai rangra emelnek, és az Akadémiához csatolják (az erdészeti tantárgyak fontosságára már az 1770-es átalakításnál felhívják az oktatók figyelmét). A képzési idő tovább nő, bányász-kohász hallgatóknak négy év, erdészeknek három. Az iskola új neve: Berg- und Forstakademie. Ez a rendszer 1846-ig állt fenn. A szabadságharc nagy változást hozott az Akadémia életében is. A feszültséggel teli légkörben odáig fajultak a nemzeti villongások, hogy a szláv és német hallgatók bejelentették távozásukat Selmecről. Számukra jött létre a csehországi Pribramban és az ausztriai Leobenben hasonló iskola tól a hivatalos oktatási nyelv a magyar, de a magyar szakmai nyelv teljes hiánya miatt az oktatás továbbra is németül zajlik, bár az erdészeknél néhány előadás magyarul is elhangzik. 6

8 A hazánkban folyó harcok miatt az oktatás csak 1850-ben indul újra. A kiegyezés (1867) után az iskola önálló magyar állami intézmény lett (addig az osztrák udvari kamarához tartozott), és 1868-tól bevezetik a magyar nyelvű oktatást. Ennek az időszaknak kiemelkedő tanára Kerpely Antal, akinek többek között a magyar műszaki nyelv megteremtését is köszönhetjük ben újra változik a név: Bányászati és Erdészeti Főiskola, és egyre gyakrabban merül fel egy új székhely lehetősége, de ez különböző körök (főleg a főiskolások) ellenállása miatt mindig meghiúsul. Az I. világháború végül eldöntötte a kérdést: őszén az iskolának el kellett költöznie Sopronba, ahol tavaszán megkezdődtek (teljesen rendszertelenül) az előadások ben, Trianon után válik véglegessé, hogy az Akadémia Sopronban marad. Az első teljes tanév őszén kezdődik. Abban, hogy Sopron magyar város maradt (népszavazás), nagy szerepet játszottak a hallgatók is. A két világháború között, majd utána nagyon zavaros időszak következett. Az iskolát többször átnevezték, a budapesti Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csatolták (1934.), majd 1949-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem létesítésével a bányász és kohász szakot önálló karok alapításával Miskolcra költöztették. Az egyetem Miskolcon augusztus 19-én jelent meg a törvény a Nehézipari Műszaki Egyetem miskolci székhellyel történő alapításáról ban a város vezetői memorandumban sürgették a kormánytól, hogy helyzeténél fogva megfelelő egyetemet kapjon a város. A bánya- és kohómérnökképzés négy esztendő alatt települt át Miskolcra ben az első évfolyam megindítására már Miskolcon került sor. A kifutó évfolyamokkal párhuzamosan a bányász és kohász tanszékek fokozatosan települtek át az új székhelyre. Az új egyetem indítása súlyos nehézségekbe ütközött. Az alapító törvény augusztus 19-én jelent meg, az oktatásnak pedig szeptemberben kezdődnie kellett. Alapvető feltételek hiányoztak: nem volt oktatói kar, hallgatóság és nem voltak épületek. E problémák megoldására összefogott a város és a minisztériumok, különböző politikai és társadalmi szervezetek. Mindezek eredményeként szeptember 18-án egy fizikaórával és 500 elsőévessel elindult az oktatás a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az oktatók többsége a BME-ről, néhányan Sopronból, egy kisebb része a környékbeli üzemekből verbuválódott. A hallgatóságot a BME felvételi vizsgáin megfeleltek közül irányították ide. Egyetemi épületnek pedig a város adta át ideiglenesen a Földes Ferenc Gimnáziumot, kollégiumnak pedig egy szállodát. Az új miskolci egyetemváros tervezését Janáky István neves tervező építészmérnök végezte. Janáky István emlékét az egyetem főbejárata mellett ma emléktábla őrzi. A Nehézipari Műszaki Egyetem első rektora a soproni bánya- kohó és erdőmérnöki kar addigi dékánja dr. Szádeczky-Kardoss Elemér tanszékvezető egyetemi tanár lett. A Miskolcon önállóvá vált egykori Kohómérnöki Kar első, alapító dékánja pedig 1955 és 1965 között Dr. Horváth Zoltán, a fémkohászattan professzora volt. Az 1960-as évek elejétől tartalmában is megújult az oktatás. Az 1963-as reformtanterv 7

9 kidolgozása után a metallurgus szak kétfelé vált: vas- és fémkohász és öntő ágazatra. A kohásztechnológus szakon nem történik ágazódás. Az 1972-es kormány határozatok felülvizsgálták az állami oktatás helyzetét, ennek nyomán nagyarányú tanterv korszerűsítés vette kezdetét. Az új tantervek elsősorban a tananyag modernizálását és kevésbé a struktúraváltoztatást tűzték ki célul. Ettől kezdve a Kar a következő szakosodás szerint képezte a kohómérnököket, és adta ki az okleveleket: metallurgus szakon vas- és fémkohász ágazat és öntő ágazat; fémalakító szakon alakítástechnológiai ágazat és fémtani ágazat. Ekkor kerültek átdolgozásra és újraindításra a posztgraduális képzésen belül a szakmérnöki szakok. Ennek eredményeként a Kar a hetvenes évek végén már ad ki Környezetvédelmi Szakmérnöki Oklevelet is. Ez a képzési forma kisebb módosításokkal 1987-ig működött, amikor a bevezetésre kerülő "modul" tanterv eltörölte az ágazatokat, maradt a két szak: metallurgus és fémalakító szak. Azonban ezen belül szélesebb körben lehetett ágazódni, a kor igényeinek megfelelően nőtt a gazdasági és jogi ismeretanyag. A mérnökökkel szemben támasztott új követelmények, a kohászat átalakulása nyomán ez a tanterv azonban csak öt évig élt folyamatos változtatások mellett. Az 1992-ben létrejött tanterv eltörölte a modulokat, helyette bevezette a szakirányokat, melyek megnevezése az oklevélben is szerepelt, a hagyományos képzések mellett ekkor jelentek meg az új végzettséget biztosító képzések: az automatizálás, az energiagazdálkodás, a minőségbiztosítás és a környezetvédelem. A tantervben jelentősen csökkent óraszám mellett kell a megnövekedett ismereteket átadni, ezért az úgynevezett törzsanyag, melyet minden kohász szakos hallgató megtanul, adja az általános kohászati ismereteket a gyártás teljes spektrumán. A felsőbb években az adott szakirány a speciális képzést biztosítja megfelelő mélységben ben elindult az ELTE-vel közösen végzett mérnökfizikus képzés. A hallgatók az I. és IV. évet az ELTE-n, a II. és III. évet a ME-n és az V. évet a diplomamunka választás alapján a két egyetem bármelyikén végezhették. Egy másik irányba történő elmozdulást jelentett az 1993-ban elfogadásra került és megindított anyagmérnöki szak, ahol elsősorban anyagszerkezettani, szilárdtest-fizikai, anyagismereti és anyagminőség-biztosítási ismeretek megszerzése a cél. E szakon végző hallgatók már okleveles anyagmérnök megnevezéssel kapják oklevelüket az alábbi szakirányokon: anyagismereti, anyagminősítési, anyagtechnológiai. Az első évfolyam 1998-ban végzett ban a kar bevezette a kreditrendszerű képzést, majd a legújabb jogszabályok alapján a 2005/2006 tanévben elindult a BSc anyagmérnök képzés, amely ma már egyedüli alapképzési formaként választható a Műszaki Anyagtudományi Karon. A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik alapozó természettudományos, anyagszerkezet-tani, anyagismereti, anyagvizsgálati, anyagtechnológiai és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag előállítási technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, tehát az anyagfelhasználók igényeinek kielégítésére. A BSc képzés eredményes elvégzésével a hallgatók egy BSc (bachelor of science) diplomához juthatnak, amellyel el lehet helyezked- 8

10 ni, vagy további egyetemi tanulmányokat lehet kezdeni: MSc (master of science) szinten. Az MSc, mester fokozat szükséges egy esetleges további PhD (doctor of philosophy) cím megszerzéséhez. Ez a többlépcsős felsőfokú oktatási rendszer a világon általánossá vált, ezért a megszerzett fokozatok nemzetközi elismerése és a rendszer átjárhatósága biztosított. A karon egy doktori iskola is működik (Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola), mely a PhD fokozat megszerzéséhez szükséges hátteret biztosítja. Diákhagyományaink A világon egyedülálló örökség az, amit a "Selmeci hagyományok" jelentenek. Mivel az Akadémia egyedülálló volt, szinte minden hallgató távolról jött, a Habsburg Birodalom különböző tartományaiból és egyéb európai országból. Nem volt kollégium, orvosi ellátás, stb., így a megélhetésben, talpon maradásban a tapasztalt, idősebb kollégák segítették a fiatalabbakat. Ehhez persze ki kellett próbálni, hogy az újonnan érkezett méltó-e a bizalomra, meg tud-e felelni a későbbi elvárásoknak. Ezt a célt szolgálta és szolgálja ma is a balekoktatás, néhány vaskosabb tréfával együtt, hiszen a komoly szabályok nem létezhetnek vidámság nélkül. A hagyományok kialakításánál legtöbbször nem új formákat találtak ki, hanem átvették más európai egyetemek és céhek hosszú évszázadokon keresztül kialakult közösségösszetartó szokásait. Gyökerei valószínűleg a középkori céhekhez nyúlnak vissza. Az új tagok vizsgáztatása, avatása, együttes szórakozások, közös éneklés számos helyről ismert jellegzetességek. A diákok saját ízük szerint formálták a szokásokat, elhagytak és hozzátettek dolgokat. Nemritkán külföldről jött diákok hozták magukkal országuk szokásait, de a gerinc végig német, később magyar szellemű maradt. (Érdekes, hogy a németül tanuló, és német tradíciókat követő diákság és tanári kar általában mindig magyar érzelmű maradt.) De nem csak mulatozásból állt az élet. Saját segélyező egyletek alakultak, amiből a rászoruló diákokat támogatták. Jótékony célú bálokat, összejöveteleket tartottak, beteg társaikat ápolták, nemritkán úgy összeadva a takarót, párnát, vagy éppen tüzelőt. Elhunyt társaik temetésének költségeit is állták. Az élet minden területén az "egy mindenkiért, mindenki egyért" elv uralkodott. Az évtizedek során folyton változtak a tradíciók, de a lényeg ugyanaz maradt: szeretni a hivatást, segíteni az iskolatársakat és minél vidámabb diákéletet élni. Diákszervezetek és társaságok Az 1820-as években alakult az első teljes akadémiai ifjúságot magába foglaló diákszervezet, a Burschenschaft. A szervezet tagjainak vált törzshelyévé az Arany Bányamécseshez címzett kávéház, melynek vezetője volt Flóris (teljes nevén Stelz Flórián), akinek neve még most is hallható egy-két diákdalban. A másik törzshely volt a Schacht-kocsma. A Burschenschafton kívül önálló nemzeti társaságok is létrejöttek. Ilyen volt Szlávia, illetve a magyar nyelv és műveltség ápolására létrehozott Selmeci Magyar Olvasó Társulat (1832.). Mintául a selmeci líceumban működő hasonló jellegű társulatot vették (ennek volt később tagja Petőfi Sándor, aki az itteni líceumban tanult). A társaság könyvtárat tartott fenn, irodalmi esteket szervezett. Ez a kör segített később a szabadságharc eszméinek elterjedésé- 9

11 ben és a diákság mozgósításában. A szabadságharc bukása után a diákság összetétele jócskán megváltozott. A német nyelvű hallgatók Leobenben, a szlávok Pribamban folytatták tanulmányaikat. A többiek közül is csak azok térhettek vissza, akik igazolni tudták, hogy nem vettek részt a szabadságharcban. A Magyar Olvasó Társulat megszűnt, az oktatás újra németül folyt. A Burschenschaft ugyan újraéledt, de már nem tudta azt nyújtani, amit 1848 előtt. Több próbálkozás után csak ben sikerült újra összefogni a teljes diákságot, amikor létrejött az Ifjúsági Kör. A kör alapszabályzata, kisebb módosításokkal az I. világháborúig érvényes volt. Ekkor került a szakestélyek tisztviselői közé a Major Domus. A Kör életében előtérbe került a német rovására a magyar szellem. Az elsőéveseket fuchs helyett balekoknak nevezték, de a lényeg továbbra sem változik: maradt a bányajárás, az elsősök fogadása, a bálozás és a többi régi szokás. Sopronba kerülés után ezek a körök még működtek, de a II. világháború után minden diákszervezet megszűnt. A próbálkozásokat elnyomták, az alapított társaságokat feloszlatták, helyzetüket lehetetlenné tették. Egy ideig a DISZ és a KISZ keretein belül erőltették a diákhagyományokat, de természetesen ez nem vezetett eredményre. Az 1989-es magyarországi rendszerváltozás új diákszervezet létrejöttét hozta. Megalakultak kari szinten a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK), egyetemi szinten a Miskolci Egyetemisták Szövetsége (MESZ) és országos szinten a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ). Ezen szervezetek elsősorban a hallgatók érdekeinek és jogainak védelmével foglalkoznak, másodsorban támogatják a selmeci hagyományok ápolását. Az egyenruhák Eleinte a diákok más és más öltözékben jártak, hiszen a Monarchia minden részéről, sőt Európa számos vidékéről érkeztek, magukkal hozva a különböző bányavidékek öltözködési stílusait. Nem volt szabályozott viselet, a ruhák apáról fiúra szálltak. Volt azonban négy fő öltözet: a magyaros ruha, a tiroli fehér ruha, a bibertárói viselet, és a fekete freibergi egyenruha. Ezek a ruhák fajtától függetlenül az önkéntes összetartozást jelképezték ben az új Bányász Palota átadása mellett a másik igen fontos esemény volt, hogy rendeletileg egységesítették az egyenruhákat és akkor nyerte el mai formáját is. Az egyenruhákat 1951-ben betiltották, 1971-től, a Vadászati Világkiállítás alkalmából legalizálták újra. Ekkor terjedt el, hogy a bal felkaron lévő bársony pajzsra V jelzéseket varrtak, amely a hallgató évfolyamát, a függőleges áthúzás pedig az évismétlést jelezte. Az aufhauer és a gruben Az auf jó minőségű, fekete anyagból készült, teljesen zárt felöltő. Jellemzője az álló gallér és a paszomány. Ezek a karnak, szaknak megfelelő színű bársonyból készülnek (bányász: fekete, kohász: bordó, gépész: kék). A bal felkaron volt egy szintén bársonyból készült pajzs alakú dísz, amely aranyzsinórral volt körbezárva. Az aufhoz fekete nadrágot és fekete cipőt hordtak, valamint selmeci sapkát. Eredetileg zsebnélküli volt. A bányászoknak és a kohászoknak volt egy hétköznapi ruhájuk is, ezt grubennek ne- 10

12 vezik. Ez durvább, erősebb fekete anyagból készült, derékban szabott lefelé bővülő rövid zubbony volt, hátul felhasítva. Elől nyolc aranygombbal gombolható, a felhasítás mentén három-három, bányászoknál arany, kohászoknál ezüstgomb díszítette. A gallér az aufhoz hasonlóan álló és a paszománnyal, valamint a vállmagasítással együtt a karnak, szaknak megfelelő színű bársonyból készült. A vállmagasítás azt a célt szolgálta, hogy a szerszám ne essen le a vállukról. A grubenhez is fekete nadrágot, fekete cipőt, vagy csizmanadrágot és csizmát vettek fel, illetve a selmeci sapkát. A szakestélyek Kétségkívül a legünnepélyesebb és legrangosabb rendezvények, amelyeknek talán leghűbben sikerült megőrizniük régi, selmeci jellegüket. Az elnevezés eredetét tekintve német. Kezdetben Selmecen a bányászok szakestélyeiket a város nyugati részén elterülő Tanád hegy alján levő Neuschacht vagy röviden Schacht nevű kocsmában, az ifjúság rendszeres gyülekezőhelyén tartották. Természetesen akkoriban még németül folyt az oktatás, és így a diákhagyományok nyelvezete is német volt. Így keresztelték el ezeket a néha hajnalig tartó rendezvényeket Schachttag-ra. Mivel ezeken az összejöveteleken egy szak képviselte magát, és a kiegyezés után a magyar nyelv és magyar szokások terjedtek el túlnyomó többségében, az elnevezés is megváltozott Szakestélyre. Az első szakestélyek elsősorban szakmai jellegű kérdéseket megvitató rendezvények voltak, melyeknek végén a tréfa és víg mulatozás is helyet kapott. Később a szakmai jelleg mindinkább háttérbe szorult, és a jókedv, az önfeledt, de kulturált szórakozás került előtérbe. A mai szakestélyek némi változással, az egyes karok sajátosságainak figyelembevételével zajlanak. A valétálás A kifejezés a latin eredetű "Valéte" szóból származik, mely "Isten veletek! " magyar jelentéssel bír. Egyébként bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatási intézményben hallgató növendékek elköszönése volt az intézménytől, barátoktól. Ebből következik, hogy mint szinte minden a szokásokat tekintve ez is Selmecbányáról ered. A valétáló évfolyamot az ún. valéta bizottság képviseli, melynek vezetője a valétaelnök, akit az évfolyam titkos szavazással választ meg tól a főiskolát végzettek ünnepsége volt a ballagás. Innen terjedt el országszerte, ma már mindenhol megrendezésre kerül. Az Alma Mater jelentősebb professzorai A Selmeci Akadémián végzett hallgatók világszerte elismertek voltak. Ez elsősorban az Alma Mater tanárainak volt köszönhető, akik között számos nagyhírű tudós professzor is volt, akik nagyban hozzájárultak a magyar műszaki felsőoktatás bölcsőjének kialakításához és fejlesztéséhez: Mikoviny Sámuel ( ): a tanintézet első tanára, a Hungária Nova megrajzolója, magyar nemes, a Római Császár Őfelségének udvari térképésze és építésze, valamint a 11

13 Porosz Tudományos Társaság tagja. Ő alkotta a selmeci vízfelfogó rendszert, a csurgató kemencét, a váltó vízikereket és egy hidraulikus sajtó feltalálása is a nevéhez fűződik. Nikolaus Joseph von Jacquin ( ) leideni születésű természettudós ban kapott professzori kinevezést a Selmeci Akadémiára, ahol mintegy hat éves működése alatt elindította és jelentősen fejlesztette az ásványtan-kémia-metallurgia szakterületek elméleti és gyakorlati oktatását. Később a Bécsi Egyetem botanika-kémia professzoraként és az intézmény rektoraként is működött. Korának Európa szerte elismert tudósa és számos akadémiai társaság választott tagja volt. Heinrich David Wilckens ( ): az erdészeti tanintézet első oktatója. Számottevő munkássága mellett ő vallotta azt, hogy Selmecbánya nem alkalmas az erdészeti oktatás céljaira. Előtérbe helyezte a gyakorlati oktatást, javaslatait a felsőbb hatóságok szinte kivétel nélkül elfogatták. Munkásságának köszönhető az erdészeti felsőoktatás kialakulása. Christian Doppler ( ): a matematika-fizika tanszék kimagasló professzora 1848-tól 1850-ig. A róla elnevezett Doppler-effektus felfedezője. Péch Antal ( ): Selmecen született és tanult ben Körmöcbányáról a pénzverő gépeket Debrecenbe és Nagybányára szállította, a szabadságharc idején végig a pénzügyminiszter mellett dolgozott ben Csehországban bányaigazgató ben viszszatér Magyarországra és részt vesz a Diósgyőri Vasgyár megalapításában tól az MTA levelező tagja és 1889-től a selmecbányai választókerület képviselője. Az ő nevéhez fűződik az első magyar-német bányászati szótár megírása. Kerpely Antal ( ): Selmecen végzett, majd 1868 és 1881 között kohászati, később vaskohászati professzor től MTA levelező tagja, 1892-ben lovagi címet kap kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréséül. A magyar vaskohászati oktatás és szakirodalom megteremtője, több európai szabadalom kidolgozója, között a Bányászati és Kohászati lapok szerkesztője. Farbaky István ( ): ő is Selmecen végzett, majd tanársegéd, később professzor a géptan illetve a matematika tanszéken és 1892 között az Akadémia igazgatója, hatszori újraválasztással. Jelentős szerepe volt az erdészeti oktatás magyar nyelvűvé tételében és az "Erdészeti Lapok" megalapításában. Faller Károly ( ): Selmecen végzett, majd a fémkohászattan professzora az Akadémián között. A magyarországi fémkohászattani, metallográfiai irodalom első jelentős szerzője. A pénzverészet magyar nyelvű megteremtője. 12

14 Geleji Sándor ( ): Az NME Kohógéptani Tanszék vezetője volt. Geleji professzort kiemelkedő kutatómunkájáért és az Akadémián az 50-es évek elején szerveződő műszaki tudományok osztálya keretében végzett tudományszervező tevékenységéért 1950-ben az Akadémia levelező, 1954-ben rendes tagjává választotta. Az 1950-ben megjelent Kohógéptan c. tankönyvét 1951-ben a Kossuth-díj arany fokozatával jutalmazták ben másodszor tüntették ki Kossuth-díjjal. Verő József ( ): 1926-ban okleveles kohómérnökként végzett Sopronban ben doktori, 1935-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett ben az MTA levelező tagjává, 1949-ben pedig rendes tagjává választotta között a Metallográfiai Tanszék vezetője, között a Vasipari Kutató Intézet igazgatója volt. Szakterülete a metallográfia és anyagvizsgálat volt. Kitüntetései: "Kossuth-díj" ezüst fokozata (1949 és 1958) "Magyar Népköztársasági Érdemrend" V. fokozata, "Munka Érdemrend", "Munka Érdemrend" arany fokozata és egyéb szakmai kitüntetések. Horváth Zoltán ( ): Sopronban szerzett kohómérnöki oklevelet, ahonnan a Fémkohászattani Tanszéket az 1950-es években Miskolcra költöztette, majd a kor színvonalának megfelelő, és nemzetközi rangú intézménnyé fejlesztette. E tanszéknek 34 éven át volt a vezetője, s nyugdíjazása után Professor Emeritus munkatársa. A Miskolcon önállóvá vált egykori Kohómérnöki Kar első dékánjaként (1955 és 1965 között) Dr. Horváth Zoltánnak meghatározó szerep jutott a kar korszerű oktatási és szervezeti rendszerének kialakításában is. Nándori Gyula ( ): az Öntészeti Tanszék alapítója és hosszú időn át volt vezetője közel fél évszázadon keresztül tevékenykedett a Miskolci Egyetemen az öntészeti felsőoktatás és kutatás szolgálatában ben kezdte el óraadóként az öntészet oktatását Miskolcon. Kairói vendégprofesszorságot követően 1963-tól főállású egyetemi oktatatóként az öntő ágazat tananyagának elkészítésével, előadásainak megtartásával és jegyzeteinek megírásával hozta létre a hazai öntészeti felsőoktatást. Irányítása alatt között 377 fő öntőágazatos kohómérnök végzett, 16 doktori disszertáció és 6 kandidátusi disszertáció sikeres megvédéséhez adott témát és tudományos vezetői támogatást. A Kohómérnöki Kar dékáni tisztségét között látta el. 13

15 2. A Műszaki Anyagtudományi Kar felépítése, elérhetőségei Szervezeti Felépítés Kari Tanács Dékáni Hivatal Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet Fémtani és Képlékenyalakítási Intézeti Tanszék MTA Anyagtudományi Kutató Csoport Nanotechnológiai Intézeti Kihelyezett Tanszék Vezeték és Kötéldiagnosztikai Intézeti Laboratórium Energia-és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahasznosítási Intézeti Kihelyezett Tanszék Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék Kémia Intézet Kémiai Intézeti Tanszék Vegyipari Technológiai (BorsodChem) Kihelyezett Intézeti Tanszék Petrolkémiai Technológiai (TVK) Kihelyezett Intézeti Tanszék. Kerámia-és Polimermérnöki Intézet Kerámia-és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék Polimermérnöki Intézeti Tanszék Zollner Polimertechnológiai Intézeti Laboratórium Metallurgiai Intézet Kémiai Metallurgiai és Felülettechnikai Intézeti Tanszék Metallurgiai (ISD Dunaferr) Kihelyezett Intézeti Tanszék Öntészeti Intézet Járműipari Öntészeti Intézeti Tanszék Könnyűfém- Öntészeti Kihelyezett (NEMAK) Intézeti Tanszék 14

16 Dékáni Hivatal Név Beosztás Telefon Hely Dr. Palotás Árpád Bence dékán, egyetemi tanár C/ Dr. Szabó Tamás József dékánhelyettes, egyetemi docens C/ Némethné tanulmányi referens, Dr. Sóvágó Judit egyetemi docens C/ Dr. Kocserha István gazdasági referens egyetemi docens B/1.II/209. Balázsdi-Szabó Gabriella ügyvivő szakértő C/ Rajhárd Bettina igazgatási ügyintéző 10-23, C/ Roneczné ügyvivő szakértő 10-24, Ambrus-Tóth Judit C/ Intézetek, tanszékek Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet Fémtani és Képlékeny-alakítástani Intézeti Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Gácsi Zoltán intézetigazgató, egyetemi tanár B/1. 2. Veres Judit igazgatási ügyintéző B/1. 5. Dr. Barkóczi István c. egyetemi docens B/1. 2. Dr. Barkóczy Péter egyetemi docens B/1. 4. Bán Róbert műszaki szolgáltató C/2. V.hajó Bortnyik Kornél doktorandusz C/1.111.b. Dr. Buza Gábor c. egyetemi tanár B/1. 6. Cseh Dávid doktorandusz B/ Dr. Dernei László ny. adjunktus C/2.V.hajó110 Filep Ádám tanszéki mérnök B/ Dr. Gergely Gréta adjunktus B/ b. Godzsák Melinda doktorandusz C/1.111.b. Dr. Gulyás József professor emeritus C/2. V.hajó 110. Gyenes Anett doktorandusz B/ Hlavács Adrienn doktorandusz B/ Dr. Imre József egyetemi magántanár B/1. 2. Koncz-Horváth Dániel tudományos segédmunkatárs B/ b. Kovács Árpád mérnöktanár B/ Dr. Kovács Sándor tanársegéd B/ Kőrösy Gergely doktorandusz C/ Dr. Krállics György tudományos munkatárs B/ Márkus Zoltánné műszaki szolgáltató B/1. 115/a. Dr. Mende Tamás adjunktus B/ Dr. Mertinger Valéria egyetemi tanár B/1. 3. Mikó Tamás doktorandusz B/1. 12.a. Nagy Csaba doktorandusz B/ Puskás Csaba Sándor tanszéki mérnök C/2. V.hajó 110. Radányi László Ádám doktorandusz B/

17 Név Beosztás Telefon Hely Dr. Roósz András egyetemi tanár, kutatócsoport vezető B/1. 6. Sólyom Jenő ny. adjunktus B/ a. Szabó Gábor tudományos segédmunkatárs B/ Szűcs Máté tudományos segédmunkatárs C/1.111.b. Dr. Tranta Ferenc ny. egyetemi docens B/1. 1. Vargáné Molnár Alíz doktorandusz B/ Dr. Veres Zsolt egyetemi docens B/1 7. Dr. Voith Katalin ügyvivő szakértő B/1. 4. Dr. Voith Márton professor emeritus B/1. 3. Dr. Zupkó István ny. egyetemi docens B/ MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoport Név Beosztás Telefon Hely Dr. Benke Márton posztdoktor B/ a. Bodnárné Nyári Napsugár műszaki ügyintéző B/1. 115/a. Cora Ildikó tudományos segédmunkatárs E/3. Dr. Czél Györgyné tudományos főmunkatárs C/ Karacs Gábor tudományos segédmunkatárs B/ Kissné Dr. Svéda Mária tudományos munkatárs C/ Kovács Jenő tudományos segédmunkatárs B/ Kőrösy Gergely kutatómérnök C/ Dr. Mende Tamás tudományos munkatárs B/ Dr. Mizser-Tomolya Kinga tudományos munkatárs C/ Dr. Nagy Erzsébet tudományos munkatárs B/ a. Pekker Péter tudományos segédmunkatárs E/3. Pekkerné tudományos Menyhárt Adrienn segédmunkatárs m E/3. Dr. Rónaföldi Arnold tudományos főmunkatárs r_arnold@t-online.hu B/ Dr. Rontó Viktória tudományos főmunkatárs femvicki@uni-miskolc.hu C/ Dr. Sycheva Anna tudományos segédmunkatárs a.sycheva@uni-miskolc.hu C/ Sólyom Jenő tudományos munkatárs femsj@uni-miskolc.hu B/1.111.a. Dr. Tranta Ferenc tudományos főmunkatárs femtran@uni-miskolc.hu B/1. 1. Nanotechnológiai Intézeti Kihelyezett Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Kaptay György tanszékvezető, egyetemi tanár kaptay@hotmail.com B/ Dr. Baumli Péter adjunktus peter.baumli@gmail.com B/1. 7. Dezső András doktorandusz femdezso@uni-miskolc.hu C/1.111.b Nagy Orsolya doktorandusz femorsolya@uni-miskoc.hu E/3. Szabó József doktorandusz jozsef-szabo@fre .hu E/3. 16

18 Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahasznosítási Intézeti Kihelyezett Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Sevcsik Mónika tanszékvezető egyetemi docens B/ Dr. Kapros Tibor ny. egyetemi docens t-online.hu B/ Dr. Palotás Árpád ny. egyetemi docens B/ Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Koncz János egyetemi docens, tanszékvezető B/ Dr. Kovács Károly ny. egyetemi docens B/ Kémiai Intézet Kémiai Intézeti Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Palotás Árpád Bence intézetigazgató tanszékvezető, 15-52, egyetemi tanár B/1.404/a. intézetigazgatóhelyettes Dr. Szemmelveisz Tamásné egyetemi docens B/ Dobó Zsolt tudományos segédmunkatárs B/ Hafner Zsoltné hivatalsegéd 15-23, B/1.409/a. Dr. Kállay András Arnold vezető kutató B/ Koós Tamás doktorandusz B/ Dr. Kovács Helga adjunktus B/ Nagy Gábor tudományos segédmunkatárs B/ Orosz-Fórizs Nóra igazgatási ügyintéző 15-23, B/ Dr. Póliska Csaba egyetemi docens B/ Sajti Zoltán műszaki szakalkalmazott B/ Schuplerné Stumpf Éva mérnök-tanár B/ Dr. Szemmelveisz c. egyetemi docens Tamás B/ Dr. Szűcs István egyetemi tanár 15-24, B/ Dr. Tóth Pál tanársegéd B/ Dr. Wopera Lászlóné c. egyetemi tanár B/ Zsemberi Andor doktorandusz B/ Név Beosztás Telefon Hely intézetigazgató Dr. Viskolcz Béla 12-44, A old. A/2.mfsz.1 főiskolai tanár Vanczákné Kocsis Judit igazgatási ügyintéző kemadmin@uni-miskolc.hu A old.a/2.mfsz

19 Név Beosztás Telefon Hely Dr. Bánhidi Olivér c. egyetemi tanár B old.a/2.mfsz.4. laboráns A old.a/2.mfsz.9. Bonczos Lídia Hutkainé Göndör Zsuzsa mérnöktanár A old.a/2.mfsz.8. Dr. Lakatos János egyetemi docens B old.a/2.mfsz.7. Dr. Mogyoródy Ferenc adjunktus A old.a/2.mfsz.11 Dr. Muránszky Gábor adjunktus B old.a/2.mfsz.8. Némethné egyetemi docens A old.a/2mfsz.9. Dr. Sóvágó Judit Óvári Zoltánné műszaki szolgáltató A old.a/2.mfsz.13. Simon Györgyné technikus B old.a/2.mfsz.6. Dr. Zákányiné adjunktus A old.a/2.mfsz.4. Dr. Mészáros Renáta Dr. Vanyorek László tanársegéd A old.a/2.mfsz.8. Vegyipari Technológiai (BorsodChem) Intézeti Kihelyezett Tanszék Név Beosztás Telefon Hely tanszékvezető, B Farkas László 48/ c. egyetemi docens eu old.a/2.mfsz.2. Petrolkémiai Technológiai (TVK) Intézeti Kihelyezett Tanszék Név Beosztás Telefon Hely tanszékvezető B Dr. Gál Tivadar 49/ galtdr@tvk.hu c. egyetemi tanár old.a/2.mfsz.2. Metallurgiai Intézet Dr. Bárány Sándor professor emeritus 11-41, akmbsab@uni-miskolc.hu B old.a/2.mfsz.3. Dr. Csizmadia G. Imre MTA külső tagja csizmadia.imre@unimiskolc.hu B old.a/2.mfsz.2. Császárné Türk Ilona segédlaboráns kemili@uni-miskolc.hu B old.a/2.mfsz.6. Dubniczky Tibor műszerész fkmdtibi@uni-miskolc.hu B old.a/2.mfsz.13 Dr. Fejes Zsolt egyetemi docens kemfejes@uni-miskolc.hu A old.a/2.mfsz.4. Ferencziné Név Beosztás Telefon Hely Dr. Kékesi Tamás intézetigazgató 16-56, egyetemi tanár (46) kekesi@uni-miskolc.hu B/ Zsarnainé igazgatási ügyintéző Gáthi Gabriella 46/ metont@uni-miskolc.hu B/1. 311/a. Dr. Farkas Ottó professor emeritus drfarkas.otto@chello.hu B/1. II/201. Ferenczi Tibor mérnöktanár 19-78, femft@uni-miskolc.hu C/2. V. 1.em. Dr. Harcsik Béla adjunktus harcsik.bela@unimiskolc.hu B/ Dr. Kardos Ibolya int. tanszékvezető adjunktus iszalai@rt.dunaferr.hu Dr. Károly Gyula professor emeritus karolygy@digikabel.hu B/ Dr. Kiss László c. egyetemi docens drkisslaszlo1@t-online.hu Kulcsár Tibor doktorandusz 15-73, kulcsar@uni-miskolc.hu B/ Lassú Gábor,tudományos segédmunkatárs Tisza Kálmán műszaki szolgáltató feklassu@uni-miskolc.hu B/ femkalmi@uni-miskolc.hu C/2.V. fsz. Dr. Török Béla egyetemi docens bela.torok@uni-miskolc.hu B/ Dr. Török Tamás egyetemi tanár fektt@uni-miskolc.hu B/ Urbán Péter doktorandusz onturban@uni-miskolc.hu B/

20 Öntészeti Intézet Név Beosztás Telefon Hely Dr. Varga László főiskolai docens, intézetigazgató 15-49, 20/ B Zsarnainé igazgatási ügyintéző Gáthi Gabriella 46/ B/1. 311/a. Dr. Bakó Károly egyetemi magántanár B/ Dr. Bárdos András c. egyetemi docens Budavári Imre tanszéki mérnök mérnöktanár B/ Dargai Viktória doktorandusz C2 ép. V. hajó I. emelet Dr. Diószegi Attila c. egyetemi tanár 17-84, Dr. Dúl Jenő c. egyetemi tanár B/ Érdi Gergely műszaki szolgáltató Dr. Fegyverneki György c. egyetemi docens, int. tanszékvezető 20/ C/2. V. hajó I. emelet B/ Kéri Zoltán doktorandusz C2 ép. V. hajó I. emelet Kovács Tamás Zoltán műszaki szolgáltató C2 ép. V. hajó fsz. Dr. Jónás Pál ny. főiskolai docens 17-07, B/ Mende-Tokárová Monika tanársegéd B/ Dr. Molnár Dániel egyetemi docens int. tanszékvezető B/ Dr. Pintér Richárd c. egyetemi docens Dr. Tóth Levente ny. egyetemi docens 17-07, B/ Kerámia- és Polimermérnöki Intézet Név Beosztás Telefon Hely Dr. Szabó Tamás József egyetemi docens, intézetigazgató B/ Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Kocserha István egyetemi docens int. tanszékvezető B/ Dr. Erdélyi János Péter adjunktus B/ Gál Károly műszaki szolgáltató C/2. műhely. Dr. Géber Róbert tanársegéd C/2. műhely. Dr. Gömze A. László egyetemi tanár B/ Dr. Simon Andrea adjunktus B/ Polimermérnöki Intézeti Tanszék Név Beosztás Telefon Hely Dr. Szabó Tamás József egyetemi docens, int. tanszékvezető B/ Dr. Bárczy Pál professor emeritus 15-35, B/ Dr. Czél György egyetemi docens B/ Dr. Kollár Mariann adjunktus B/ Márkus Zoltán műszaki szolgáltató C/2. V. hajó 19

21 Név Beosztás Telefon Hely miskolc.hu Dr. Marossy Kálmán egyetemi tanár 15-64, (48) B/ Solczi Ágnes igazgatási ügyintéző 15-16, , főtanácsos 29-03, B/ Tasnádi Ildikó műszaki szolgáltató C/2.IV.hajó,I. em Dr. Zsoldos Gabriella adjunktus B/ A karon az oktatási-kutatási tevékenység támogatása érdekében működő, a Központi Könyvtár szervezetéhez tartozó Verő József Műszaki Anyagtudományi Szakkönyvtár Név Beosztás Telefon Hely Haraszti Mónika könyvtáros kohmoni@uni-miskolc.hu C/1. I. em. 20

22 3. A Műszaki Anyagtudományi Kar oktatási szerkezete Minden hallgató a BSc. szint 3. félévének végén a Hallgatói Követelményrendszer* 7. számú Kari Szabályzata szerint meghatározott módon választ egyet az alábbi hat szakirány pár közül. *A Hallgatói Követelményrendszer Kari Szabályzata letölthető a Miskolci Egyetem honlapjáról ( **Kötelező szakirány a duális képzésben résztvevő hallgatók részére Az Msc képzés módszertanilag eltér a Bsc képzéstől. Kulcsszó a gyakorlatorientált szemlélet. A tanórák nem feltétlenül az"iskolapadban" történnek, hanem a hallgató egyéni szakmai fejlődése miatt előre kiadott projektfeladatok megoldásáról, beszámolók tartásából, stb. áll. Kiemelt szerepe van a két féléves "Kutatómunka" című tantárgynak, ahol oktatói irányítással egyéni feladatokon keresztül kapcsolódik be a hallgató a kutatómunkába, ami levelező képzés esetén általában a hallgató munkahelyén is történhet, ha a téma szorosan illeszkedik a képzés profiljába. Ez lesz az alapja a hallgató Diplomadolgozatának. A szakma specifikus ismereteinek elmélyítése céljából a hallgatónak már az első félév elején, a beiratkozásuk alkalmával az alábbi szakirányok közül egyet kell választaniuk a Hallgatói Követelményrendszer 7. számú Kari Szabályzata szerint meghatározott módon. 21

23 Továbbá a hallgató az addigi tanulmányaitól függően kiegészítő szakirányt is választhat az anyagmérnök, ill. a kohómérnök képzés esetében egyaránt. Azoknak a hallgatóknak, akik megfelelő kreditértékű alaptudással rendelkeznek az Msc. szintű szaktantárgyak elsajátítását illetően, kötelező kiegészítő szakirányt is választaniuk. Azoknak, akiknek az alapképzésük során szerzett ismeretanyag nem alapozza meg a választott specializáció (szakirány) tananyagát, a törvény által előírt kreditértékű, úgynevezett kompenzációs tantárgyakat kell választaniuk a Műszaki Anyagtudományi Kar BSc. képzésének mintatantervében szereplő szakirányos tantárgyak közül. 22