BALATONALMÁDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉV

Átírás

1 BALATONALMÁDI VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ÉV KÉSZÍTETTE: BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT

2 2

3 Tartalom Vezetői összefoglaló... 5 Bevezetés Környezeti állapot változások Környezeti állapotjellemzők a településen Levegőminőségi jellemzők Vízrajzi, vízháztartási jellemzők, felszíni vízminőségi mutatók Geográfiai, geológiai jellemzés Élővilág Területhasználatok változása A települési környezet állapota Kommunális infrastruktúrát érintő változások Ivóvíz és szennyvíz Hulladékgazdálkodás helyzete Energiagazdálkodás, energiahasználat helyzete Közlekedési infrastruktúrát érintő változások Épített környezet állapota Demográfiai helyzet Környezettudatos nevelés Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok A lakosság egészségi állapota és környezeti összefüggések Természetvédelem Környezetbiztonság Környezetvédelmi Stratégiája Stratégiai összefüggések Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai tervezésének alapelvei Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja Környezeti jövőkép Általános célok A stratégiai program és a Balaton törvény összefüggései Tematikus célok A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Környezet és egészség Települési környezetminőség A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem Fenntartható terület és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Felelősségi körök Az operatív program felülvizsgálata, aktualizálása

4 Gazdálkodó szervezetek feladatai Önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések, feladatok A megvalósítás szereplői Melléklet

5 Vezetői összefoglaló A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. (1) b) pontja szerint az önkormányzatoknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. A dokumentáció felülvizsgálatának szabályát a évi XCI. törvény módosította. A változás értelmében megszűnt a korábbi, kétéves felülvizsgálati kötelezettség, helyette a program készíttetője által szükségesnek talált, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását követő aktualizálás elve lépett életbe. A települési környezetvédelmi program célja - a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljával összhangban - a legfontosabb környezeti problémák feltárása, és azok megoldása, azaz: A település lakói életkörülményeinek és életminőségének javítása, és a vonzó vidéki életmód megteremtése, valamint az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése. Környezeti, táji és természeti értékek megóvása, helyreállítása, illetve a természet védelmének szem előtt tartása a település gazdasági, társadalmi fejlesztése során. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez méltó üdülőhely minőségi fejlesztése a közhasználatú zöldterületek értékének növelésével oly módon, hogy az biztosítani tudja a lakó és üdülőnépesség rekreációs igényét. A település adottságaihoz és hagyományaihoz illeszkedő, a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, környezetbarát, és versenyképes termelési és szolgáltatási technológiák alkalmazása. A fentiekkel összhangban, a környezettudatos életszemlélet erősítése, az erőforrástakarékosság és a hatékonyság javítása, valamint a partnerség fejlesztésének előtérbe helyezése. Helyzetértékelés A környezetvédelmi program helyzetértékelésre alapozva határozza meg a környezetvédelmi stratégiát majd az operatív cselekvési tervet. A helyzetértékelés számba veszi a település környezeti állapotjellemzőit és az elmúlt évek változásait. Kitér a kommunális infrastruktúra állapotára, a demográfiai jellemzőkre, a lakosság egészségi állapotának és az épített környezet állapotának változásaira, valamint a természetvédelemre. Már az előző programban is megjelent és a jelenlegiben még nagyobb hangsúlyt kap a klímaváltozás és annak hatásaihoz való alkalmazkodás. Ezekre a változásokra való felkészülés kulcsfontosságú a város életében és a jövő tervezésében. Változásként jelenik meg az előző programokhoz képest, hogy egyre nagyobb szerepet és feladatot kell kapjon a lakosság is a megvalósításban. Míg az előző programok főleg az önkormányzat feladatait írták elő, a jelenlegi a csapadékvíz hasznosítással, a kiskertek hasznosításával, a lakossági fűtés problémáival, a környezettudatos életmód kialakításával a lakosságra is komolyan számít. Az önkormányzatnak meg kell találnia azokat a csatornákat amelyeken keresztül ezeket a feladatokat hatékonyan tudja megvalósítani. Környezeti stratégia A helyzetértékelés segítségével megállapíthatók azok a célok, amelyeket a település területén meg kell valósítani annak érdekében, hogy a környezet állapota a kívánt elvárásoknak 5

6 megfeleljen. Ezeknek a céloknak a teljesítése nem kizárólag az önkormányzat feladata, hanem részben a településen tevékenykedő gazdálkodó szervezetekre és a lakosságra is hárul. Szükséges a célok egységes megfogalmazása azért, hogy az önkormányzat koordináló szerepe erősödhessen, és az érdekeltek sajátjuknak tekintsék e célokat. A környezetvédelmi program az alábbi fő stratégiai célokat határozza meg: A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Környezet és egészség Települési környezetminőség A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem Fenntartható terület és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Az operatív program cselekvési terve a helyzetértékelésben megjelenő problémákra reflektál, konkrét feladatokat meghatározva. A környezetvédelmi program felülvizsgálata magában foglalja az előző program cselekvési tervének megvalósult intézkedéseit is melyek között szerepel az Egészségház előtti zöld terület felújítása, a Széchenyi st. játszótér bővítése, az Európa Szoborpark kialakítása, a Szent Erzsébet liget rendezvénytér infrastruktúrájának javítása, a Vörösberényi református templom környezetének rendezése, a Vöröberényi kolostor épületegyüttesének hasznosítása, a Szent Ignác Katolikus templom tetőhéjazatának műemléki felújítása, a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja II. üteme, a Polgármesteri Hivatal felújítása, átalakítása, a Járási Kormányhivatal kialakítása, a Posta parkoló felújítása, közterület rendezése, a Vörösberényi művelődési ház felújítása, funkcióbővítése, a Baross G. u. piacig, illetve Zeneiskoláig tartó szakaszának felújítása, az Óvári Kilátó és környezetének fejlesztése, valamint az Óváry F. Verseny u. csapadékvíz elvezetése is. A megvalósult intézkedések mellett sok feladat megvalósítása jelenleg is zajlik. 6

7 Bevezetés A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. (1) b) pontja szerint az önkormányzatoknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. A dokumentáció felülvizsgálatának szabályát a évi XCI. törvény módosította. A változás értelmében megszűnt a korábbi, kétéves felülvizsgálati kötelezettség, helyette a program készíttetője által szükségesnek talált, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását követő aktualizálás elve lépett életbe. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (továbbiakban Kft.) jogelődje 2003-ben készítette el a település környezetvédelmi programját, amelyben átfogó cselekvési tervet határozott meg. A program megújítása 2013-ban készült el évekre ban kereste meg az érintett önkormányzat a Kft-t a környezetvédelmi program felülvizsgálatával kapcsolatban. A készítő elvállalta a program aktualizálását, egyedi cselekvési terv kidolgozását. A munka alapvető célja az, hogy a település az aktuális környezeti állapotához illeszkedő cselekvési tervvel rendelkezzen, amely a helyi környezetvédelem megalapozására szolgál. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a program elkészülése óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a település fejlesztési elképzeléseihez, és a környezetvédelmi alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A felülvizsgálat záró része az operatív cselekvési terv aktualizálása, amelynek során értékelhetővé válik a településen végzett környezetvédelmi tevékenység, és elkészül az előirányzott intézkedéseket időben ütemező és fontosság szerint jellemző feladatterv. A környezetvédelmi program elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzattal, amelyek során a helyi szakemberek tájékoztatást adtak a környezeti elemekben bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a megvalósult intézkedésekről. Ezek az információk, és a környezetvédelmi program stratégiai fejezetében megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a program megvalósíthatósága biztosítható legyen. 7

8 1. Környezeti állapot változások 1. 1 Környezeti állapotjellemzők a településen Levegőminőségi jellemzők Helyhez kötött légszennyező források A településen levegőminőségi szempontból jelentősebb változás nem történt. A településen jelentős pontszerű szennyező forrás nincs, azonban a Balaton északi partjának kiemelt célállomása, ezért a forgalom kiemelkedő. A légszennyezőanyag-kibocsátás a közlekedésből (kiépítetlen, burkolatlan utak), a lakossági fűtésből, a lakossági szemétégetésből, valamint a helyenként előforduló avar és kerti hulladékok illegális - égetéséből adódik. A közlekedésből származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (júliusaugusztus) jelentkezik. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. Jelenleg ellentétes folyamatok zajlanak, a téli fűtési szezonban a gázfűtés helyett, vagy annak kiegészítéseként növekszik a fa és más szilárd energiahordozók használatának aránya. Ennek mértékére vonatkozóan nincsenek becslések. Ez a gyakorlat azonban nem tekinthető korszerű megújuló energia használatnak. A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. (A PM10 alatt a 10 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót értjük. PM2,5 alatt ennek egy részhalmazát, ami az ennél kisebb 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót jelenti. Ez a legveszélyesebb az egészségre.) Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag leltárok adatai alapján a kisméretű szállópor kibocsátás közel 70 %-át a lakossági fűtés okozza. Ha a kisméretű szállópor kibocsátás időben történő alakulását vizsgálják, ebben is romló tendenciát lehet tapasztalni. Egészségügyi szempontból a legveszélyesebb a 2,5 mikrométer átmérő alatti porfrakció (PM2,5), mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok. Például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek 80-90%-a ennek a porfrakciónak a felületére tapad. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, onnan nem ürülnek ki és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljutnak. Súlyos betegségek okozói, mint például a különböző légzőszervei megbetegedések: asztma, COPD (krónikus bronchitis, azaz visszafordíthatatlan tüdőtágulás); szív- és érrendszeri megbetegedések: trombózis, infarktus. Az idő előtti (ún. korai) elhalálozások első számú környezeti oka a légszennyezés. területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretein belül nem üzemeltetnek sem automata, sem manuális mérőállomást, így adatokkal nem lehet alátámasztani levegőminőségre vonatkozó állítást. A pontforrások listáját a 6. sz. melléklet, a pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásait a 7. sz. melléklet tartalmazza. 8

9 A település területén az avar illetve kerti hulladék égetését a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 25/2015 (IX.25.) rendelet szabályozza. Belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Külterületen az avar és a kerti hulladék égetése valamint az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5) BM. rendeletben foglalt szabályok betartásával folytatható. Lakossági fűtés A fűtéshez használt tüzelőanyagok közül a szén használata során keletkezik a legtöbb fajta és legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával, mivel az olaj kéntartalma, így kén-dioxid kibocsátása kisebb. A koromkibocsátás mellett a magasabb égési hőmérséklet következtében azonban megjelenik a nitrogén-oxid kibocsátás. Kedvező, hogy ezek a tüzelési módok nem jellemzők a településen. A háztartások, középületek körében leginkább a gázfűtés jellemző. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a gáz kéntartalma jelentéktelen, gyakorlatilag kén-dioxid nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. Az elmúlt években megyei szinten csökken a gázfelhasználás ami egyrészt a takarékosabb életmódból, másrészt a fatüzelésre való átállásból adódik. területén a gázfelhasználás nem mutat csökkenő tendenciát. A fatüzelés népszerűsége viszont az utóbbi időkben megnövekedett, kiegészítő fűtésként, hangulati elemként sokan használnak kandallót, kályhát. A tűzifa égése során jelentős a szilárd légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. Égéskor elsősorban víz, H 2 O (elgőzölögve) és széndioxid, CO 2 keletkezik. Ez a folyamat tökéletes égéskor játszódik le. Azonban az égés ritkán tökéletes, ami azt jelenti, hogy az égés során szén-dioxidon és vízen kívül más anyagok is keletkeznek. Ennek oka a fából kiszabaduló gázok nem megfelelő elégése, mely létrejöhet az alacsony égéshőmérséklet, nedves fa, a teljes égéshez szükséges levegő hiánya, nem megfelelő műszaki állapotú, vagy nem megfelelően működtetett tüzelőkészülék miatt. Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése jogszabályilag tilos. A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is: úgynevezett kezelt fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), rétegelt lemez, bútorlap, építési fahulladék, színes, fényes papírhulladék, petpalack, műanyag hulladék, autógumi, használt ruha, rongy, fáradt olaj, üzemanyag. Az előbb említett anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal 9

10 szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészséget. (Az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatai, 13. számú melléklet) Összegezve megállapítható, hogy a lakossági fűtésből származó légszennyező-anyagok mennyisége nem számottevő, azonban az esetleges egyéb tüzelési módból származóan lokális légszennyezési problémák alakulhatnak ki az alacsony kibocsátási magasság és a nem megfelelő hatásfok miatt. Közlekedési emissziók A gépjármű forgalom a legmeghatározóbb környezeti igénybevételt jelenti a településen légszennyezési szempontból. A településen levegőtisztasági problémák a településen áthaladó utak nagy forgalmából adódnak, ahol a személygépjármű forgalom az idegenforgalom miatt rendkívül erős. A dízelüzemű gépjárműveknek jelentős a részecske-kibocsátásuk, egy nagyságrenddel meghaladja a benzin-motorokét. A részecskék legnagyobb része korom. Jelentős felületük révén hordozóanyagként viselkednek, megkötik az el nem égett szénhidrogéneket. További jelentős szennyező az aeroszol formájú szulfát, amelyért a gázolaj kéntartalma a felelős. A település úthálózatának és az átmenő forgalmának átnézeti térképét a 2. számú melléklet tartalmazza. 10

11 1.1.2 Vízrajzi, vízháztartási jellemzők, felszíni vízminőségi mutatók A Balaton vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi Séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található közigazgatási területén. A Vörösberényi Séd állandó jellegű vízfolyás, melynek alsó 2,1 km-es szakasza vörösberényi településrészén halad keresztül, majd egy hordalékfogó műtárgyon át érkezik a Fűzfői öböl parti nádasába. A Séd teljes vízgyűjtőterülete: 14 km 2, a teljes hossza: 5,4 km és az évi átlagos lefolyása: 1,3 millió m 3. A Remete patak állandó jellegű vízfolyása, a belterületi szakaszon burkolt mederrel. A vasútvonal alatti torkolati része a Szent Erzsébet ligeten halad keresztül, és a parti sétány díszes hídjánál (Sóhajok hídja) kiszélesedve érkezik a tóba. A burkolt szakasz felső végén sűrűn beépített környezetben, a torkolat előtt pedig a park területén egy-egy hordalékés uszadékfogó műtárgy üzemel. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete: 16,8 km 2, a patak teljes hossza: 2,5 km és az évi átlagos lefolyása: 3,2 millió m 3. A Vörösberényi Sédből és a Remete patakból vízmintavételre, vízminőségi paraméterek értékelésére nem került sor az elmúlt években. Az önkormányzat a Remete patak és a Vörösberényi Séd vízminőségét rendszeres mederkarbantartással biztosítja a Pápa Környéki Vízitársulattal kötött szerződés alapján. Az önkormányzat sajáterőből a Vörösberényi Séd medertisztítását és parti zöldterületének faültetéssel történő fejlesztését végezte el évben a Veszprémi út és a 71-es főközlekedési út közötti szakaszon. Felszíni vizek A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a legjelentősebb állóvíz maga a tó. Nyíltvizének területe 75 cm vízállás mellett 588,5 km 2, átlagmélysége 3,36 m. Vízgyűjtőterülete patakokkal, kisvízfolyásokkal erősen felszabdalt, kiterjedése 5775,0 km 2. A tó átlagos szélessége 7,5 km, térfogata 1,978 km 3. A Balatont mint általában a sekélyvizű tavakat mind mennyiségi, mind vízminőségi vonatkozásban a környezeti változásokra való nagyfokú érzékenység jellemzi. A tó vízmennyiségének időbeli változását a természeti tényezők együttesen határozzák meg. A tó lefolyása a Sió-csatornán keresztül 1863 óta szabályozott. Az 1863 utáni, már rendszeresen mért vízállások a korábbinál kisebb, de még mindig jelentős vízszintingadozásokat mutatnak. A Sió-zsilip többszöri átépítése és a Sió-meder vízszállítóképességének bővítése lehetővé tette a vízszintszabályozás fokozatos módosítását, amely a szabályozási sáv szűkítését és emelését jelentette. A tóból történő vízlevezetés mértékét és időtartamát a mindenkori vízgazdálkodási igények és a vízszint-szabályozási rend határozzák meg ban kísérleti jelleggel 10 centiméterrel megemelték a Balaton szabályozási vízszint maximumát. Jelenleg november és április között 115 cm, május és október között 120 cm vízállás tartható, és a minimum szint eltörlésre került. A maximális vízállás 120 cm-re történő megemelése körülbelül 60 millió köbméter plusz vízmennyiséget jelent a tóban. A két évvel 11

12 ezelőtt elindult kísérleti próbaüzem 2018 augusztusban zárult le, és a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumának emelése megkapta a hatósági engedélyt is. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a települések környezeti céljai és azok eléréséhez szükséges eszközök meghatározása során figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést is. A felszíni és felszín alatti vizeink jó állapotának fenntartását, illetve elérését célzó intézkedéseket Magyarország felülvizsgált, és a 1155/2016. (III.31.) Korm. határozattal elfogadott évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve tartalmazza. A település a 4-2 Balaton közvetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységen foglal helyet. vízhasználatok felszíni és felszín alatti vizekből Felszíni vizek: Két engedélyezett vízhasználat van a város közigazgatási területén: a DRV Zrt. felszíni ivóvízkivétele a Balatonból (a balatonfüredi felszíni vízkivétellel együtt az engedélyezett vízmennyiség m 3 /év, az elmúlt évek adatszolgáltatása alapján 2016-ban 846 em 3, 2017-ben 1225 em 3 volt a tényleges víztermelés a balatonalmádi vízkivételi művön) a Wesselényi strand zöldfelületeinek locsolása a Balaton vizéből, az engedélyezett mennyiség 3300 m 3 /év. Felszín alatti vizek: A Balatonfelvidéket - részben az üledékképződési folyamatok következtében, részben a pásztás elrendeződés eredményeként - mind horizontálisan, mind vertikálisan változatos rétegsor jellemzi, amelyben a karbonáttartalomtól és a terrigén anyag mennyiségétől, illetve minőségétől függően változik az egyes képződmények vízvezető, víztározó képessége. Ebből kifolyólag egységes karsztvízrendszerről itt nem lehet beszélni, csak részben, vagy teljesen elszigetelt karsztvíz-emeletekről, amelyeket a különböző hidraulikai viszonyok miatt markánsan eltérő nyugalmi vízszintek jellemeznek. Karsztvízre települt vízbázisok: térségének fő vízbázisát az alsó- és középső-triász mészkő és dolomit rétegeiben (Aszófői Dolomit Formáció, Iszkahegyi Mészkő Formáció, Megyehegyi Dolomit Formáció) tárolt karsztvíz képezi. Az alsó- és felső-triász márgák vízvezető, vízzáró tulajdonságúak, így torlasztó hatásukkal számos forrásfelfakadást eredményeznek. Így keletkezett a Balatonfelvidék egyik legjelentősebb vízbázisát képező vörösberényi Ferenc-forrás is. A vízbázis szerepelt a 2249/1995 (VIII. 31.) sz. Kormányhatározat alapján elindult Országos Ivóvízbázis Védelmi Célprogramban ban elkezdődtek a vízbázis diagnosztikai vizsgálatai. Finanszírozási problémák miatt az eredetileg 2 évre tervezett munkák elhúzódtak, időközben az üzemeltető vízminőségi problémák (az ivóvízre megállapított határértéket rendszeresen meghaladó nitráttartalom) miatt a vízbázis végleges felhagyása mellett döntött. Rétegvízre települt vízbázisok: A káptalanfüredi kút a permi vörös homokkő összletben mélyült, annak egy töréses zónájában mozgó rétegvízkészlet csapolja meg. A vízadó a felszín felől nem védett. A parti kutaknál kb. 10 m féligáteresztő fedő alatt felső pannon rétegsort csapoltak meg, a változékony tektonikai felépítés következtében helyenként a felső permi kőzettel együttesen. A vízadó védettsége nem egyértelmű. 12

13 A változó vízminőségi problémák a rétegvízadó szennyeződésekkel szembeni érzékenységére utaltak. A fő veszélyforrást a környezet beépítettségéből adódóan az egykori házi szikkasztások jelentették. A rétegvízre települt kutak vízminőségi és mennyiségi okokból szintén véglegesen üzemen kívül kerültek, egy részük eltömedékelésére már vízjogi engedély született. Összességében területén már nincs közcélú, üzemelő felszín alatti vízbázis. 1. sz. táblázat A területen a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilvántartása szerinti, vízjogilag engedélyezett felszín alatti vízhasználatok. Helyi név Kata szteri szám Engedé lyezett vízmen nyiség m 3 /év Víztermelés 2017-ben m 3 EOV Y Columbus Kft. kútja Káptalanfüredi strand locsolókút 00 Telephely kútja Rákóczi u Szálloda 2. kút hrsz 13 Yacht klub kútja /2 hrsz nem talajvízkút kat. 66 Magánkút 4907/17 nem hrsz kat. 00 Magánkút nem hrsz kat. 00 Magánkút 029/9 nem hrsz kat. 00 Magánkút 033/1 nem hrsz kat. 50 Magánkút 270/11 nem hrsz kat. 00 Magánkút 2584 nem hrsz kat. 50 Magánkút 0133 nem hrsz kat. 50 Magánkút 869 hrsz nem kat. 10 Magánkút 866/2 nem hrsz kat. 77 Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság EOV X Létesítés éve Nyug. vízszint (m) Üzemi vízszin t (m) Hozam (l/p) ,8-12, ,7-1, ,3-58, ,5-46, ,3-4, ,0-16, , ,1-3,8 10-8,5-13, ,6-38, ,8-28, ,3-28, ,94-16,

14 A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása Forrás: Víz Világnapi konferencia a Balaton régióban Varga György előadása OVF, 2018 A felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyainak változása Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza. A település Balaton partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan van néhány olyan környezeti tényező, amely meghatározó jelentőségű. Kiemelt fontossága van a Balaton vízminőségének, amelyről elmondható, hogy a Balatont és vízgyűjtőjét az utóbbi 15 évben a vízminőségi problémák visszaszorulása mellett a vízmennyiség esetenkénti csökkenése jellemezte. A Balaton vízminősége a tavat tápláló vízmennyiség változásaitól függetlenül évtől jellemzően jónak és stabilnak mutatkozik. Még a vízhiányos években is gyakorlatilag mindig kiváló, illetve jó volt a Balaton vízminősége. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik, ahol a természetes állapotváltozáson túl a környezet rendezésével segítette az önkormányzat a minőség javulását Geográfiai, geológiai jellemzés A Balaton-felvidék egyenetlen, méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomórészt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. 14

15 1.1.4 Élővilág a Dunántúli-dombság nagytáj, Balaton-medence középtáj, Balatoni-riviéra kistájon helyezkedik el. Éghajlatában jelentős szerephez jutnak a dél-európai vonások, melyeket kiegészít a Balaton víztömegének szélsőségeket csökkentő, kiegyenlítő hatása. A település mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlattal rendelkezik. A kistáj a Bakony csapadékárnyékában fekszik, ezért mérsékelten vízhiányos területnek számít. Balaton-felvidék és kismedencéi A Balaton-felvidék potenciális erdőterület, de az évezredes emberi jelenlétnek köszönhetően a művelésre alkalmas medencékben a szántó- és gyepgazdálkodás, a meleg hegyoldalakon a szőlő- és gyümölcstermesztés vált meghatározóvá. A mészkő hegyeken molyhos-tölgyesek (molyhos tölgy Quercus pubescens, virágos kőris Fraxinus ornus, bokros koronafürt Hippocrepis emerus, sziklai sás Carex halleriana, nagyezerjófű Dictamnus albus, pusztai szélfű Mercurialis ovata, pázsitos nőszirom Iris graminea, pilisi bükköny Vicia sparsiflora), a pedimenteken, fejlettebb talajtakarójú részeken cseres-tölgyesek jellemzők, melyeket az évszázadokon át jellemző erdei legeltetés, illetve az erdőgazdálkodás hatásai változó mértékben alakítottak. A többnyire ugyancsak sokrétűen hasznosított mezofil erdők (gyertyános-tölgyesek, néhány ponton bükkösök), kis térfoglalásúak, flórájukat néhány a Délnyugat-Dunántúlra jellemző elem tarkítja (májvirág Hepatica nobilis, délvidéki perjeszittyó Luzula forsteri, tarka lednek Lathyrus venetus). Értékes edafikus társulások a déli lejtők szubmediterrán és endemikus fajokban gazdag karszt-bokorerdei (cserszömörce Cotinus coggygria, sárga koronafürt Coronilla coronata, nizzai zörgőfű Crepis nicaënsis, gatyás saláta Lactuca viminea), dolomit-sziklagyepjei (magyar gurgolya Seseli leucospermum, kékes borkóró Thalictrum pseudominus, deres csenkesz Festuca pallens, délvidéki árvalányhaj Stipa eriocaulis, sulyoktáska Aethionema saxatile, ezüstös útifű Plantago argentea) és lejtősztyeppjei (lappangó sás Carex humilis, magyar szegfű Dianthus pontederae, sárga iglice Ononis pusilla, Orlay-murok Orlaya grandiflora, borzas szulák Convolvulus cantabrica, vetővirág Sternbergia colchiciflora, őszi csillagvirág Prospero elisae, vitézvirág Anacamptis pyramidalis). A dolomit karszterdei itt fragmentálisabbak. A vöröshomokkő hegyeken mészkerülő-tölgyeseket is találunk. A Pécselyi- és Káli-medencében alföldi, erdőssztyepp-fajok (réti őszirózsa Aster sedifolius, bárányüröm Artemisia pontica, hengeres peremizs Inula germanica) találtak menedéket; a csátés-, szittyós- és kékperjés-láprétek lokálisan jelentős ritkaságokat (lisztes kankalin Primula farinosa, illatos hagyma Allium suaveolens) őriznek. Özönfajok: aranyvessző-fajok (Solidago spp.), akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), zöld juhar (Acer negundo), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia). (Forrás: Az állatok körében urbanizáció azóta van, amióta megjelentek a városok. Az, hogy milyen faj terjed el a városban, az nagyban függ a város fizikai megjelenésétől, az ott élő emberek szokásaitól, de a városokban mindig éltek állatok. Az emberi környezethez való alkalmazkodás biztosan jelent nehézséget, de egyben nagyfokú védelmet is, amely jelentős előny a konkurens fajokkal szemben. Háziasítottunk sok fajt, de ma már sokan önként kötődnek az emberekhez, ezek fennmaradása, ha nem is olyan nagy mértékben, mint a háziállatoké, de függ az embertől.. Az énekesmadarak többsége a téli időszakban táplálékának közel felét a madáretetőkből veszi fel. Nem véletlen tehát annak hangsúlyozása, hogy a téli madáretetést nem szabad abbahagyni, ez ugyanis a jelentős függés miatt könnyen a 15

16 környékbeli madarak pusztulásához vezethet. Azt kell észben tartanunk, hogy a város és a természet nem létezik külön egymástól, csupán az ember jelentősen átalakít egy közeget, és azok az állatok, akik alkalmazkodnak ehhez a környezethez, valamint nem zavarja az ember által okozott stresszhatás, képes lesz a városokban is élni. A városokban, falvakban lakók nagy része nehezen viseli, ha az állatok betörnek az életterükbe, mivel keveset tudnak róluk, életmódjukról, félnek tőlük és a betegségektől. A természetvédelmi törvény hatálya alá tarozó élőlények utóbbi években rendszeresen előforduló települési megjelenéseiről a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság információira lehet támaszkodni. A denevérek sok estben beköltöznek a házakban. Tavasszal és ősszel ideiglenesen a házak repedéseiben, illetve nyáron úgynevezett szülőkolóniákat hozhatnak létre, valamint télen teleléskor. Az elővigyázatosság a legfontosabb, szúnyogháló nélküli ablakot résnyire se hagyjunk nyitva, illetve ha már beköltöztek a falak repedéseibe akkor a megfelelő időben, a megfelelő engedélyek birtokában meg lehet oldani az eltávolításukat a leszállóhelyek felszámolásával. A Balaton-felvidéken igen gyakori állat a nagy pele, ami éjszakai állat lévén ha beköltözik a padlásra igen sok bosszúságot okozhat az ottlakóknak. A sünnek rendszerint mi emberek okozunk problémát. Téli álomból fölkelve rengeteg sünt ütnek el az utakon, ilyenkor a fokozott óvatosság rendkívül fontos, különösen éjszaka. Késő ősszel az avarégetések során a téli álomra készülő sünöket gyakorta elevenen elégetik a gondatlan emberek, így égetés előtt át kell pakolni az avar és ághalmot. A harkály esetében a legnagyobb probléma, hogy a városok és települések területén nincs holt fa, ahol a harkály táplálékot találhatna. Lakóházak hőszigetelésekor súlyos kivitelezési hibák esetén amikor a rovarháló kimarad a hőszigetelés rétegrendjéből a szigetelés alatt élő rovarokat a harkály nagyon ügyesen megtalálja és kicsomagolja. Itt kizárólag a megelőzés segíthet. A gólya a fészkéből kihulló táplálékával okoz gondot a lakosságnak. Fészket áthelyezni nem könnyű és csak közérdekből lehetséges az nem elég indok, hogy a gólya a kerítésre piszkít! Fecske: A házakon elsősorban a molnárfecske fészkel fészekpelenkával orvosolható problémát okozva műfészkekkel lehet segíteni a fészkelésüket. A füstifecske inkább mezőgazdasági épületekben fészkel, városokban viszonylag ritka. A fecskék száma az elmúlt években drasztikusan lecsökkent. A házi veréb szintén a fészkelésnél okozhat problémát, de mint a neve is mutatja már elég régen él az ember közelében. Vetési varjú: Régebben igen elterjedt volt, a mezőgazdaság átalakulásával egyrészt lecsökkent a táplálékuk, valamint irtották őket, így hát beköltöztek a városokba. Fészkelési időszakban nincs mód a fészkek megszűntetésére, azon kívül az önkormányzatok előszeretettel alkalmazzák a fák csonkolását, ami nem jó módszer, mert az ágkosarakat visszafoglalják, illetve egy kevésbé konfliktusos helyről esetleg egy jóval problémásabbra költöznek. Hattyú: Az utóbbi tíz évben stabil a számuk a Balatonon ( madár), ezért a túlszaporodástól való félelem alaptalan. A madarak nem természeti, hanem humánegészségügyi gondot jelenthetnek a standokon, amely ellen rendszeres riasztásukkal és etetésük megtiltásával lehet védekezni. Vízisikló, kockássikló: A parti épületeket előszeretettel használják telelésre. Az inváziós fajok elterjedése és kártételei elleni küzdelemben a megelőzés játssza a legfontosabb szerepet. Ez a legolcsóbb és leghatékonyabb megközelítés, aminek elengedhetetlen része a megjelenő inváziós fajok korai észlelése, valamint a gyors reagálás. 16

17 Az inváziós fajok biodiverzitásra gyakorolt jelentős hatásuk okán, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásuk okán is sokkal intenzívebb figyelmet kell, hogy kapjanak. Fontos kiemelni az adventív fajokat is, amelyek valamely másik földrajzi területről érkeztek (nem őshonos), valamint a populációik nem képesek ezen a területen önállóan, illetve az adott számban fennmaradni. Az adventív fajok egy részét az éghajlatváltozás változó környezeti körülményei olyan helyzetbe hozhatnak, amelyek által invázióssá válhatnak. Inváziós fajokkal borított terület ( A bálványfa (Ailanthus) a szappanfavirágúak rendjébe tartozó bálványfafélék családjának egy nemzetsége. Kelet-Ázsiától dél felé haladva Észak-Ausztráliáig találhatók meg őshonos fajai. A báványfa gyors növekedésű, lombhullató fa, szerteágazó ágakkal, nagy ( cm) levelei csúcsos végű levélkéből általában páratlanul összetettek, az alapi helyzetű levélpár gyakran karéjosodó. Levélmérete igen nagy: hosszúságuk akár cm, de a sarjlevelek az 1 métert is elérhetik. Július elején virágzik, sok nektárt és virágport termel, jó mézelő. A levelek érintése is kellemetlen szagot hagyhat a kézen. Fája dekoratív megjelenésű, törzse egyenes, a kérge sima és szürke, magassága a métert is elérheti. Gyökérzete oldalirányban terjed, a felső 50 cm-es talajrétegben, és a gyökerei által raktározott nagy tápanyagmennyiség miatt nagyon gyorsan regenerálja a hajtásait, illetve sok gyökérsarjat növeszt, ami miatt kiirtása nagyon nehéz. A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb inváziós faja. Éghajlatunkon évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni. 17

18 A bálványfát előszeretettel nevezik ecetfának is, ami rendkívül megtévesztő, mivel létezik egy olyan fa, amely hivatalosan is az ecetfa nevet viseli. Mindkét faj rendszertanilag a szappanfalakúak rendjébe tartozik. A bálványfát kellemetlen szaga miatt hívják ecetfának. Az ecetfát pedig azért, mert termésének savanykás íze van, ezért termésének felhasználásával korábban limonádé szerű italt készítettek. Ugyan az ecetfa is szívesen és ügyesen terjed gyökérsarjakkal, mégsem inváziós faj. Bálványfa (Ailanthus) Bálványfa (Ailanthus) Képek forrása: 18

19 A gyalogakác (Amorpha fruticosa) Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül agresszív özönnövény veszélyes és kiirthatatlan. A kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a Pillangósvirágúak családjába tartozó faj. 3-4 méteres cserje, idősen lazaágú, széles bokor. Kérge barnásszürke. Levelei: levélkéből állnak, elliptikusak. Virágait június-júliusban hozza, cm, felálló, ibolyáskék. Gyalogakác vagy ámorakác vagy süketakác (Amorpha fruticosa) Gyalogakác vagy ámorakác vagy süketakác (Amorpha fruticosa) Képek forrása: A selyemkóró (Asclepias syriaca) a meténgfélék családjába tartozó selyemkóró növénynemzetség Magyarországon egyetlen előforduló faja. Észak-amerikai eredetű, eredetileg a textilipar számára hozták az országba, agresszíven terjeszkedő évelő 19

20 gyomnövény. Mézelőként ugyan kiváló ( selyemfűméz, vaddohányméz ), de az őshonos fajok kiszorításával összehasonlíthatatlanul több kárt okoz. Selyemkóró vagy tejelőkóró, illetve selyemfű (Asclepias syriaca) Selyemkóró vagy tejelőkóró, illetve selyemfű (Asclepias syriaca) Képek forrása: Az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), néha egyszerűen japánkeserűfű a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, nagyméretű, lágy szárú, évelő növényfaj. Kelet-Ázsiában őshonos (Japán, Kína, Korea területén), de az USA-ba és Európába is behurcolták, ahol igen sikeres inváziós faj. Az óriás japánkeserűfűvel (F. sachalinensis) alkotott hibridje, a cseh japánkeserűfű (F. x bohemica) igen agresszív özönnövény. 20

21 Az ártéri japánkeserűfű 2 méter körüli nagyságot is elérő lágyszárú évelő, melyek 1-2 méter hosszú gyökeret és oldalirányban rügyeket tartalmazó rizómákat növesztenek. Az ezekből fakadó hajtásrendszerek összefüggő sarjtelepeket alkotnak. Száruk felálló, vastag, alul üreges, legalul levél nélküli. Leveleik nagyok, bőrneműen kemény szövetűek, széles vagy megnyúlt tojásdadok, többé-kevésbé kihegyezettek, ép szélűek. A száron levők szórt állásúak és nagyobbak, mint az oldalágakon levők, amik kétsorosan állnak. Apró, 4 mm széles, tejfehér leplű virágaik cm hosszú bugavirágzatot alkotnak. Japánkeserűfű (Fallopia) Japánkeserűfű (Fallopia) Képek forrása: 21

22 Az aranyvessző (Solidago) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége. Lágyszárú évelő, akár 2 m magasra is megnőhet. A mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai, Európában csak négy faja honos. Nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, inváziós özöngyom; a hasonlóképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat- Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén). A kanadai aranyvessző dísznövény, gyomnövény és gyógynövény is egyben. A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, hatásos vesekő és magas vérnyomás ellen is, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is. Először dísznövényként jelent meg Európában, Angliában 1645-ben. Ez a legrégebbi, Észak Amerikából elterjedt dísznövény. Ültették botanikus kertekben, faiskolákban, mert könnyen nevelhető. Aztán gyorsan elterjedt egész Európa kertjeiben, és mézelő növényként is hasznosították. A 19. század közepére meghonosodott, majd gyomnövényként elborította az utak szegélyét, a vasútvonalakat és a városi parlagokat, de a szőlőket és a mezőket is. Gyomirtási lehetősége: A fiatal növények érzékenyek a glyphosat-ra és a talajon át ható szerekre, de az utóbbiak az erős növekedés időszakában már nem hatékonyak. A virágbimbós állapotban adott glyphosat gátolja a pollen csírázását, ezzel a magképződést. Hatása az ökoszisztémára: Módosítja a gyökérzóna kémiai tulajdonságait, csökkenti a nitrogén és a foszfor tartalmat. Növeli a szerves szénvegyületek mennyiségét (ammónia) ezzel a ph értéket. A talaj szerkezet tömörebbé válik. Növeli a mikrobák tömegét és aktivitását. Hatása a növénytársulás szerkezetére: Az elfoglalt területen egyre nagyobb részt foglal el, termete egyre nagyobb lesz, 1 m-től a 2 m-ig. Megakadályozza vagy gátolja a fatermetűek elszaporodását, és gátat képez minden más kultúrának is. Aranyvessző (Solidago) 22

23 Aranyvessző (Solidago) Képek forrása: A keskenylevelű ezüstfa, ezüstfűz vagy olajfűz (Elaeagnus angustifolia) kis-ázsiai eredetű fa, vagy cserje. Ágai tövisesek, a hajtások, levelek és a termések ezüstös csillámszőrökkel borítottak. Nagy tűrőképességű faj, amely rossz talajokon, például szikeseken, városi körülmények között parkokban is tenyészik. A egyes helyeken olajfának is nevezik, annak ellenére, hogy nem az olajfa (Olea) nemzetségbe tartozik. Az ezüstfűz elnevezés szintén nem keverendő össze az ezüstös fűzzel (Salix alba). Hazája a Földközi-tenger környékétől Mongóliáig terjed. Magyarországon parkokba, erdősávokba korábban tömegesen ültették. Erősen fényigényes, egyébként jóformán mindent kibír: a sovány, száraz, homokos vagy köves talajt, az erős sziket, a szennyezett levegőt. Síkvidéki területeinken erősen terjedő, inváziós faj. Nemzeti parkjainkban a természetes vegetációt veszélyezteti, ezért visszaszorítására komoly erőfeszítések folynak. 23

24 Ezüstfa vagy olajfűz (Elaeagnus) Ezüstfa vagy olajfűz (Elaeagnus) Képek forrása: 24

25 A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó fa. Az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos fafaj, melyet szerte a világon meghonosítottak, így megtalálható Európában, Ázsiában és Afrikában is, Új-Zélandon és Ausztráliában azonban nem telepedett meg. Szívós fafaj, amely számos élőhelyi sajátosságot tolerál, ezért olyan helyekre is betelepítették, ahol más fafaj nem maradna életben. Magyarországon elsősorban az alföldi homok megkötésére használták, valamint fáját az építőipar, a mezőgazdaság hasznosítja, valamint tüzelőnek használják. Május végén, június elején nyíló virágai kiváló alapanyagot biztosítanak a méhek számára. Faállománya sok helyen a helyi erdők helyét átveszi, ezért a védett területeken a szakemberek az akác irtásával védekeznek ellene. Akác (Robinia) Akác (Robinia) Képek forrása: 25

26 1.1.5 Területhasználatok változása Az önkormányzat tájékoztatása szerint a területhasználatot illetően jelentős változás nem történt a városban. 2. sz. táblázat: A település területe (m 2 ) Megnevezés Belterület Külterület Zártkert Összesen Forrás: sz. táblázat: Földrészlet-statisztika művelési áganként (m 2 ) Megnevezés erdő fásított terület legelő rét gyümölcsös kert kivett szőlő szántó Forrás: ban a Balaton vízfelülete 3258 ha. Talajvédelem, talajdegradációs folyamatok A termőföld, s azon belül is a termőterület Magyarország legfontosabb, legnagyobb mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A földvédelem alatt a termőföld mennyiségi védelmét, a talajvédelem alatt a termőföld minőségi védelmét kell érteni. A szűkebb értelemben vett, erdő nélküli termőföldek mennyiségi és minőségi védelméről a évi CXXIX. törvény (Tfvt.) tartalmaz rendelkezéseket. Az alábbi földvédelemmel kapcsolatos szempontok érvényesítése javasolt a településen: A művelési ágak arányát, szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az értékes termőterületek, elsősorban a jó minőségű szántók maximális védelmet kapjanak, más célú hasznosításuk, a művelési ág megváltoztatása minimális mértékben, csak rendkívül Indokolt esetben valósuljon meg. Az erdő és gyeptelepítések csak a mezőgazdasági termelés számára értéktelen területeken történjenek. A településen a mezőgazdasági területek egy része rét és legelő művelési ágban van nyilvántartva. A megyére vonatkozóan készített településfejlesztési tervek adatai szerint a térség lakossága évek óta, folyamatosan csökken. A foghíjtelkek beépítésével a lakó és üdülő épületek építésével kapcsolatos igények kielégítése biztosítható. Az értékes külterületi földek belterületbe csatolását, más célú hasznosítását csak a belterületi beépítetlen és a kihasználatlan kivett művelési ágú területeket felhasználását követően tartjuk indokoltnak. 26

27 A jelen gyakorlatnál sokkal intenzívebben kell szorgalmazni, hogy a település közigazgatási területén levő felhagyott, romos, telephelyek, csarnokok, egyéb kivett területek újrahasznosítása történjen meg, ne a zöldmezős beruházások legyenek az elsődlegesek. A zártkerti" fekvésben levő földrészletek egy része nem megfelelően hasznosított. A nem, vagy nem megfelelően hasznosított területek elgyepesednek, spontán beerdősülnek. Ezekre a területi egységekre a termőföldvédelem szempontjait is figyelembe vevő, rendezési terv kidolgozása és a tervben meghatározott feladatok megvalósítása szükséges. A külterületi dűlőutak egy része közlekedésre alkalmatlan. Ennek oka a karbantartás, vízrendezés hiánya, következménye a kátyúsodás, a beerdősülés. A közlekedés a térképezett út nyomvonala mellett, a termőterületekre helyeződik át. Megfelelő intézkedésekkel, anyagiak biztosításával a külterületi utaknak a térképezett nyomvonalra történő visszaállítása szükséges. Hasonló a helyzet a vízelvezető árkok állapotát tekintve is, annak ellenére, hogy e feladatkörre a vízi társulatok révén létezik kezelő szervezet. A felszíni és talajvizek nem megfelelő elvezetése esetén, a csapadékviszonyok függvényében, pangó vizes foltok alakulnak ki. Ezek a vízzel borított területek terméskiesést okoznak, akadályozzák a termőföldek rendeltetésszerű hasznosítását. A vízrendezési, meliorációs beruházások jelentősen javítanának a helyzeten. A központi hulladék gyűjtés és elszállítás ellenére a lakott terület határában, utak mellett, erdőszéleken változó kiterjedésű szemétlerakatok láthatók. A távoli, központosított regionális lerakók nem mindig biztosítják, hogy a háztartásokban, háztáji gazdaságban, építési munkák során képződő hulladékok, környezetet károsító anyagok eljussanak a legális lerakókba. A külterületi illegális hulladéklerakók felszámolását a kijelölt, átmeneti gyűjtő terekkel javasoljuk megoldani, ahová az utánfutós, csomagtartós mennyiségű hulladék időlegesen lerakható, majd a gyűjtőhelyről a központi telepre szállítandó. A termőföldek művelési ág szerinti hasznosítására, a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A földhasználókat érdekeltté kell tenni e feladatok szakszerű és teljes körű végrehajtásában. Ez a követelmény fokozottan jelentkezik az allergén gyomok, elsősorban a parlagfű esetében. Fontos szempont, hogy a termőföld védelmének érdekében a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A mezőgazdaságban a hajdani extenzív művelési módot fokozatosan intenzív gazdálkodási formák vették át. A monokultúrák lényegesen kevesebb növény- és állatfaj megőrzését és megtelepedését segítik elő, a gépek és kemikáliák használata egyre erősödő nyomást gyakorol a természeti rendszerekre, illetve a hagyományos mezőgazdálkodáshoz kötődő fajok állományaira. A parlagon hagyott szántók spontán benövése bozóttal, cserjével, invazív fafajokkal későbbi hasznosításba vételüket (termő gyep, erdősítés) nehezítheti és emellett elősegíti a gyomnövények terjedését (parlagfű, vadkender ), ami összefüggésbe hozható az általuk okozott allergiás megbetegedések terjedésével. A talajerózió elleni védekezés alapvető elvei és egyben a gazdálkodók kötelességei. 27

28 A szántó művelési ágú földrészleteken: a talajfedettséget szolgáló növények termesztésére kell törekedni; és olyan művelési módot kell alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek megőrzését, talajba jutását; valamint szintvonalas művelést kell alkalmazni; Az ültetvények területén: a szintvonalakkal párhuzamos telepítést kell végezni; vagy lejtő irányú sorok esetén a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással kell biztosítani; A legelő művelési ágú földrészleteken: fokozott gondot kell fordítani a talajt kímélő legeltetésre; ahol a gyeptakaró hiányos, a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással kell helyreállítani. Amennyiben a fenti beavatkozások ellenére is tapasztalható eróziós jelenség a területen, úgy a tulajdonos köteles műszaki beavatkozásokat végezni, gyep, cserjesávot létesíteni, végső esetben művelési ágat változtatni. A műtrágyázásra, valamint szervestrágyázásra a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet rendelkezései az irányadóak. Nyilvántartásvezetés: A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátjának betartása: Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszapkomposzttal kijuttatott mennyiséget is. Lejtős területen történő trágyázás: 12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya és szerves trágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. Hígtrágya-kijuttatás: Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. Műtrágyázás: Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. Szerves trágya termőföldön történő tárolása: Istállótrágya mezőgazdasági területen történő tárolása során be kell tartani az ideiglenes tárolásra vonatkozó előírásokat. Trágyatárolóra vonatkozó előírások: Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának legalább 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. Silótároló: Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak. Az allergén gyomnövényekkel szembeni védekezés az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény 17. (1), valamint (4) bekezdésén, valamint a termőföld védelméről szóló évi. CXXIX. törvény 5. -án alapul. 28

29 A fenti rendelkezések értelmében minden ingatlan használója köteles a területét művelni, a művelési ág szerint hasznosítani. Köteles védekezni a károsítók (ide értve a gyomnövényeket is) ellen, ha a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint köteles figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét. Továbbá a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Ásványvagyon Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek jogosítottja köteles minden bányászattal kapcsolatos tevékenységet a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény betartásával végezni. Szennyezett, degradált területek helyzete A településen előfordulnak illegális hulladéklerakások. Általánosan elmondható azonban, hogy a hulladék közszolgáltatás elérhetőségének köszönhetően csökkent az illegális lerakások gyakorisága. A problémás esetek többségében építési-bontási törmelék, vagy lomok lerakása okoz gondot. Az illegális lerakások felszámolásáról az önkormányzat lehetőségéhez mérten folyamatosan gondoskodni. 29

30 1.2. A települési környezet állapota Kommunális infrastruktúrát érintő változások Ivóvíz és szennyvíz A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemelteti. város vízellátását tekintve az Észak-kelet Balatoni Regionális Vízmű (a továbbiakban ÉKBRV) rendszerhez tartozik. A rendszer fő vízbázisa a Balaton vízre települő balatonfüredi és balatonalmádi felszíni vízmű. A fővezetékek megfelelő hosszban rendelkezésre állnak a teljes körű ellátás megvalósítására a település belterületein. Az ivóvízellátó rendszer a nyári idegenforgalmi szezonban is képes biztonságosan kiszolgálni a megnövekedett igényeket. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján: Ivóvízellátás vízellátása az Észak-kelet Balatoni RV-ről (ÉKBRV) kerül megoldásra. Az ÉKBRV vízbázisai környezetében: felszíni vízkivétel a Balatonból és hozzá kapcsolódó víztisztítómű: csúcsidei kapacitása: m 3 /d, melyből 2000 m 3 /d kapacitás kialakítása alkalmas téli üzemmódra is. Kitermelt vízmennyiség 2017-ben: m 3, a tisztító műről az EKBRV-nek átadott vízmennyiség m 3 /d. A felszín alatti vízkivétel óta üzemen kívüli. Az ÉKBRV-ből elosztásra átvett víz m 3 /év, ebből m 3 /év az elosztás technológiai vízszükséglete, m 3 /év az elosztás vesztesége. Az elosztásra rendelkezésre álló víz m 3 /év, ebből háztartásoknak szétosztott vízmennyiség m 3 /év, egyéb fogyasztóknak m 3 /év. vízellátó létesítményei: Bekötés révén ellátott lakások száma: 4311 db Bekötetlen lakások száma: 0 db Bekötött üdülőegységek: 3676 db Bekötött közületek: 415 db Vízelosztó hálózat: 135,6 km (vélhetően a korábbi adat tartalmazta a bekötő vezetéket is.) Bekötővezetékek hossza (házi bekötések): 41,7 km Nyomásövezetek száma: 4 db Nyomásfokozók száma: 6 db Magaslati víztároló medencék: 6 db (3500 m 3 össz. tárolókapacitással) Szennyvízelvezetés: szennyvízelvezetés szempontjából a Balaton VI. szennyvízelvezetési régióhoz tartozik, a szennyvíz tisztítása Balatonfűzfői központi szennyvíztelepen történik. A háztartásokból összegyűjtött szennyvíz mennyisége: m 3 /év, egyéb (intézmény és üdülők) összegyűjtött szennyvíz mennyisége: m 3 /év, összesen: Rákötött lakások száma: 3059 db Bekötetlen lakások száma: 1252 db 30

31 Bekötött üdülők száma: 3179 db Bekötött közületek száma: 326 db Szennyvízgyűjtő-hálózat: 95,25 km Házi bekötések összes hossza: 60,25 km Gravitációs szennyvízgyűjtő-hálózat: 95,05 km Nyomás alatti szennyvízhálózat: 1,2 km A szennyvízcsatornázás elválasztott rendszerű. 4. sz. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz, elszállított szennyvíz mennyisége, bekötések száma Szolgáltatott ivóvíz mennyisége (m 3 ) Hálózat hossz: Ivóvíz hálózat hossz 2017 (fm) Változás ivóvíz hálózat hosszban között (fm) Szennyvíz hálózat hossz 2017 (fm) Változás szennyvíz hálózat hosszban között (fm) 21 Ivóvíz ellátó hálózat állapota 20 évnél öregebb vezeték 92% hálózati hiba darab szám növekedés az időszak alatt 28% Vezetékek anyagmegoszlása Azbesztcement 63% PVC 34% Egyéb 3% Forrás: DRV Zrt

32 5. sz. táblázat: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete: A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek Területi kategóriák Ssz. Megnevezés 1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói 2. Egyéb védett területek befogadói 3. Időszakos vízfolyás befogadó 4. Általános védettségi kategória befogadói 1. PH 6,5-8,5 6,5-9 6, ,5 Szennyező anyagok Határérték mg/l 2. Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI Összes szervetlen nitrogén önásv(8) (3) Összes nitrogén(8) 20(1) 35(1) 25(3) Ammónia-ammónium-nitrogén(8) (3) Összes lebegőanyag Összes foszfor, Pösszes 0,7(10) 5(1) 5(4) 10 (1) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kijelölt érzékeny felszíni vizekbe és azok vízgyűjtő területén lévő, közvetlenül bevezető befogadókba történő közvetlen bevezetés esetén LE terhelés fölött követelményként az 1. számú melléklet I. Rész szerinti technológiai határérték állapítható meg. (3) A határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres (4) A Maros hordalékkúp területén lévő időszakos vízfolyások esetén a 2. kategória határértéke érvényes. (8) A 2000 LE alatti települési szennyvíztisztító telepek esetében a november 15. és április 30. közötti időszakban a kibocsátásra határérték nem vonatkozik. (10) Befogadó vízfolyásba történő bevezetés esetén a határérték csak a befogadó terhelhetőségére alapozott indoklással adható ki. Egyéb indokolt esetben a hatóság enyhébb határértéket engedélyezhet. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából. A keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő közcsatorna hálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható. A csatornázatlan területeken a keletkező szippantott szennyvíz elszállítását erre a feladatra engedéllyel rendelkező magánvállalkozók jogosultak végezni A csapadékvíz-elvezetésével kapcsolatos változások A csapadékvíz-elvezető rendszerek a településen kialakításra kerültek: nyílt árok, zárt árok, vagy burkolt árok, amelyek karbantartásáról, tisztításáról az önkormányzat gondoskodik. A hazai csapadékviszonyok az utóbbi időben szélsőséges eloszlást mutattak, ezért nagy jelentősége van az esővíz gyűjtésének, helyszíni megtartásának, amely nem jellemző a település területén. A csapadékvíz gyors levezetéséből származó lökésszerű szennyezés a felszíni vízfolyások közvetítésével jut el a Balatonba. E szennyezőanyagok mennyiségének csökkentése egyaránt szolgálja a felszíni és felszín alatti vizek minőségének a védelmét, amely kiemelten fontos feladat a Balaton vízgyűjtőjének a területén. 32

33 Hulladékgazdálkodás helyzete A települési szilárd hulladék gyűjtését és elszállítását a BalKom Kft. végzi. A BalKom Kft. az Észak-Balatoni térség dinamikusan fejlődő hulladékkezelési közszolgáltatójaként a legfontosabb értékeinek a környezet megóvását, a fenntartható fejlődés fenntartását és a minőség folyamatos fejlesztését vallja. A mindennapi tevékenységében és fejlesztéseiben a Balaton part tisztán tartását és megóvását tűzte ki célul. A Kft. a működési területén a kommunális hulladék rendszeres begyűjtésén kívül egyéb hulladékbegyűjtést is végez. Ide tartozik az évente 1 alkalommal igénylés alapján elvégzett lomtalanítás. Az összegyűjtött kommunális hulladék a Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelő Központ hulladéklerakó telepére kerül. Energiagazdálkodás, energiahasználat helyzete A vezetékes gázellátás a háztartások többségének rendelkezésre áll. Kedvezőtlen a vele járó nagy energiafüggőség, valamint a folyamatosan, nagy mértékben növekvő költségek. A térségben található erdőknek köszönhetően fontos szerepe van a tűzifával történő fűtésnek is. Ez a gyakorlat azonban nem tekinthető korszerű megújuló energia használatnak. Elektromos áram ellátás A villamos energia szolgáltatást jelenleg az E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. végzi. 33

34 Középfeszültségű (22 kv) szabadvezeték (km) Középfeszültségű (22 kv) földkábel (km) Kisfeszültségű (0,4 kv) szabadvezeték (km) Kisfeszültségű (0,4 kv) légkábel (km) Kisfeszültségű (0,4 kv) földkábel (km) Önálló közvilágítási kábel (km) Épített házas transzformátor állomás (db) Lemez házas transzformátor állomás (db) Oszlop transzformátor állomás (db) Fogyasztói csatlakozó (db) 6. sz. táblázat: energiafelhasználása Összes (MWh) ebből háztartás ebből kommunális ebből ipari ebből mezőgazdaság ebből közvilágítás ebből egyéb Forrás: EON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt sz. táblázat: Meglévő hálózat adatai ,430 11, ,636 3,291 20,488 17, ,430 11, ,833 5,458 22,315 17, Forrás: EON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt A jövőbeni fejlesztési tervek a meglévő kisfeszültségű légvezeték rekonstrukcióját 1,09 km hosszon, valamint új kisfeszültségű földkábel építését tartalmazzák 2,11 km hosszban. Gázellátás A vezetékes gázellátottság magas, a háztartások többségének rendelkezésre áll ez a tüzelési mód. Kedvezőtlen a vele járó nagy energiafüggőség, valamint a folyamatosan, nagy mértékben növekvő költségek. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. egyetemes szolgáltatási engedélyének visszavonásával egyidejűleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a FŐGÁZ-t jelölte ki az E.ON Energiaszolgáltató Kft. felhasználóinak ellátására. 34

35 A közel 160 éves tapasztalattal rendelkező FŐGÁZ az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt áll. Így a január 1-jei szolgáltatóváltást követően ban is már az állami közműszolgáltatás keretein belül veszik igénybe a gázszolgáltatást. 8. sz. táblázat: A gázszolgáltatásra vonatkozó adatok Év Fogyasztók száma összesen (db) A csőhálózat hossza december 31-én Utólagos leágazóvezeték építések száma (db) Az értékesített gáz mennyisége összesen (1000 m 3 ) (km) , , , , , , , , , ,0 Forrás: EON Közép-dunántúli Gázhálózati ZRt A településen működő gázhálózatot jelenleg is az EON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. üzemelteti. Az üzemelő gázhálózat biztonságosan ki tudja elégíteni a gázfogyasztók igényeit. E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. terveiben a hálózat bővítése - kivéve a fogyasztói igénybejelentés alapján induló projekt - nem szerepel. 35

36 Energiahatékonyság Kedvezőtlen, hogy korszerű megújuló energia hasznosítására alig van példa a településen, többnyire magánházaknál fordul elő. A megújuló energiák terén több lehetőség is adódik: kézenfekvő megoldást jelenthet a napenergia, a talaj-, és levegőhő, valamint a szélenergia hasznosítása. Azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik, a Nap 1,5 nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását a Nap egy órányi energiakibocsátása teljes egészében fedezné. Derült, napos időben hozzávetőleg 1kW erősségű sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre. Az éves, átlagos napsugárzás Magyarországon 3,17 kwh (11,4 MJ) négyzetméterenként naponta. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergiahasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergiahasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A másik módszerrel az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. A napelemek elterjedését nagymértékben hátráltató tényező az áruk, a nem kiforrott és felhasználóbarát törvényi szabályozás továbbá, hogy csak napsütésben képesek hatékonyan működni. Magyarország a 47. szélességi fokon, kb óra/év napsütésessel kedvezőbb helyen van. A beesési max. szög a vízszinteshez délben nyáron 66, télen 19, ami a gyakorlatban jó kollektor-elhelyezési lehetőséget ad. A napkollektorokat szerkezetük, közegük és az alkalmazás rendszere szerint különböző csoportokba oszthatjuk. A légkollektor olyan napkollektor, amely napenergiával történő légfűtésre, más néven szoláris légfűtésre használható. A sörkollektor olyan napkollektor, amely háztartási hulladékból, a leggyakrabban alumínium sörösdobozokból készül. A közösségi felületekről, internetes fórumokról indult sörkollektor építési technológiának ma már komolynak nevezhető szakirodalma van, amelynek köszönhetően bárki megépítheti a maga házi napkollektorát. A nagymértékben növekvő energiaárak mellett kiemelkedő jelentőségű a meglévő rendszerek, épületek energiahatékony üzemeltetése, amely többféle úton is megvalósítható. Gépészeti korszerűsítés hagyományos világító izzók cseréje energiahatékony típusokra 36

37 kompakt fénycső, led világítótestek fűtés hatékonyságának növelése gázkészülékek szakemberrel történő átvizsgáltatása és tisztíttatása hagyományos gázkazán cseréje nagyobb hatásfokú kondenzációs gázkazánra nagy vízterű, nyitott központi fűtési rendszer átalakítása zárt rendszerre, korszerű lapradiátorok alkalmazásával önzáródó ajtók alkalmazása programozható, megfelelően elhelyezett szobatermosztát alkalmazása ipari létesítmény levegő ellátó rendszer tömítetlenségek megszüntetése WC tartály cseréje osztott öblítési lehetőségűre (vízmegtakarítás) Épülethűtés a mértéktelen légkondícionálásnak köszönhetően évről évre kisebb a különbség a téli és a nyári áramfogyasztás között, ezért rendkívül fontos az épülethűtés módjának megválasztása. A lehetőségeket kombinálva energiatakarékos és környezetet kímélő módon tudjuk biztosítani a megfelelő hőmérsékletet: külső árnyékolók alkalmazása (redőnyök, zsalugáterek, hővédő fólia) árnyékoló növényzet telepítése belső árnyékolók alkalmazása (sötétítő függöny, reluxa, stb.) éjszakai szellőztetés amely megvalósulhat korszerű, szabályozható módon, szellőztető berendezések, tetőventillátorok, központi elszívó ventillátorok alkalmazásával is. Ezek a berendezések a köz- és magánépületek folyamatos, minimális szellőztetési igényét valósítják meg, így biztosítva a bent tartózkodók szükséges mennyiségű frisslevegő mennyiségét, elkerülve a levegőben képződő szennyező anyagok bedúsulását, a pára okozta penészképződést, és a magas CO 2 által kialakuló rossz közérzetet is, valamint a hőmérsékletszabályozásban is részt kapnak. A energiahatékonyságú, inverteres klímaberendezés alkalmazása. Építészeti korszerűsítés épületek szigetelése: külső falak hőszigetelésével valamint a födémek, padlásterek szigetelése nyílászárók korszerűsítése: tömítőanyag elhelyezésével vagy komplett nyílászáró csere fokozott hőszigetelő típusúra szellőzéstechnika beépítésével együtt Közlekedési infrastruktúrát érintő változások Országos közutak állapota A település területén lévő állami közutak jellemző adatait a es évekre a melléklet 7-11.sz. táblázatai tartalmazzák. 37

38 9. sz. táblázat: Forgalmi adatok Út Kezdőszelv. km + m formában Vég szel v. km + m for máb an Részsza kasz hossza Település Évi átlagos napi keresztmet szeti forgalom (ANF E/nap) Évi átlagos napi keresztme tszeti forgalom (ANF E/nap) Évi átlagos napi keresztme tszeti forgalom (ANF E/nap) Évi átlagos napi keresztme tszeti forgalom (ANF E/nap) Évi átlagos napi keresztme tszeti forgalom (ANF E/nap) Ma Ma Ma Ma Ma ,0 m 60,0 m 100,0 m 54,0 m 3,0 m 9,0 m 4862,0 m E/nap E/nap E/nap E/nap 9725 E/nap 8424 E/nap 9725 E/nap 8424 E/nap 9031 E/nap 7805 E/nap 9031 E/nap 7805 E/nap HÁ: HSÁ: 9117 E/nap E/nap 8893 E/nap 8893 E/nap 6570 E/nap 6570 E/nap 6190 E/nap 6190 E/nap HSÁ: 7478 E/nap 8498 E/nap 8498 E/nap 7109 E/nap 7109 E/nap 6263 E/nap 6263 E/nap HSÁ: 7498 E/nap 7608 E/nap 7608 E/nap 8032 E/nap 8032 E/nap 6962 E/nap 6962 E/nap HSÁ: 7583 E/nap ,0 m 114,0 m 100,0 m 101,0 m 3026,0 m 8093 E/nap 8108 E/nap 8093 E/nap 8108 E/nap 5277 E/nap 4900 E/nap 5277 E/nap 4900 E/nap HSÁ: 6231 HSÁ: 5987 E/nap E/nap 7826 E/nap 7826 E/nap 4816 E/nap 4816 E/nap HSÁ: 5836 E/nap 6863 E/nap 6863 E/nap 4355 E/nap 4355 E/nap HSÁ: 5205 E/nap 6416 E/nap 6416 E/nap 4089 E/nap 4089 E/nap HSÁ: 4877 E/nap ,0 m 90,0 m 1790,0 m 1175 E/nap 1094 E/nap 1175 E/nap 1094 E/nap HSÁ: 1175 HSÁ: 1094 E/nap E/nap 1075 E/nap 1075 E/nap HSÁ: 1075 E/nap 1263 E/nap 1263 E/nap HSÁ: 1263 E/nap 1455 E/nap 1455 E/nap HSÁ: 1455 E/nap ,0 m 4886 E/nap 4557 E/nap ,0 m 4886 E/nap E/nap ,0 m HSÁ: 4886 HSÁ: E/nap E/nap ,0 HSÁ: 7297 HSÁ: m E/nap E/nap Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatóság E/nap 5004 E/nap HSÁ: 5004 E/nap HSÁ: 5739 E/nap 4953 E/nap 4953 E/nap HSÁ: 4953 E/nap HSÁ: 5592 E/nap 7009 E/nap 7009 E/nap HSÁ: 7009 E/nap HSÁ: 5678 E/nap 38

39 A település úthálózata és az átmenő forgalmának átnézeti térképe 39

40 Zaj- és légszennyezést érintő változások A Balaton Régióban a lakó és üdülőterületeken a fő zaj problémák: közúti közlekedés zaja vasúti közlekedés zaja (kürtöléssel együtt) az alvás, pihenés csendes környezet-igénye és a zajos szórakozások iránti igény közötti ellentét megoldatlansága az üdülő és lakóterületen működő, szolgáltató, szórakoztató és üzemi létesítmények, tevékenységek zaja a hatósági, adminisztratív eszközök nem hatékonyak, az idény-jellegű létesítmények, tevékenységek elleni eljárás ideje legtöbbször hosszabb az idénynél. A parti településekre ható zajártalom nagy része az átmenő gépjármű forgalomból ered, csak kisebb és kevésbé jelentős a célforgalom által okozott zaj mértéke. A közutak zsúfoltsága szezonális jellegű, a nyári idegenforgalmi idényre jellemző. A közúti zajszinteket jelentős mértékben befolyásolja a nehézgépjárművek aránya. A személygépkocsik zaja db, míg a tehergépkocsiké és autóbuszoké db. A hétvégi teherforgalom szabályozása észlelhető javulást eredményez. A településen a közúti járműforgalom, átmenő forgalom valamint a nyári idegenforgalmi szezon megnövekedett forgalma jelentős zajterhelést okoz. További problémát az éjszakai szórakozóhelyek valamint a szabadtéri rendezvények zajhatása okoz. Az önkormányzat komoly erőfeszítéseket tesz a szórakozási lehetőségek megtartása mellett azok jogszabályi keretek közé szorítása érdekében. A határértékek betartatása, ezáltal a környezeti zajterhelés csökkentése folyamatos helyszíni ellenőrzésekkel, mérésekkel, a lakossági panaszok kivizsgálásával történik. Amennyiben zajterhelési határérték túllépése történik, abban az esetben a túllépés mértékétől függő szankciókra kerül sor, melyek a következők lehetnek: bírság kiszabása, vendéglátó egység nyitva tartásának időbeli korlátozása, stb., zajkibocsátás csökkentésére irányuló intézkedési terv készítésére történő kötelezés Épített környezet állapota Épített környezet Az önkormányzat épületeinek jó karban tartása folyamatos a településen. 40

41 10. sz. táblázat: A lakások megoszlása az építés időszaka szerint ban Időszak Darab Arány között ,83% között ,72% között ,94% között ,45% között ,92% között 268 6,30% 1946 előtt ,85% Forrás: Az alábbi térkép a lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlását ábrázolja az alapján, hogy adott településen melyik a lakásépítések legmagasabb arányt képviselő időszaka. A lakások megoszlása az építés időszaka szerint Zöldterület A zöldterület a játék, sport, pihenés céljára, szabadidő eltöltésére szolgáló, illetve védelmi céllal létesített, állandóan növényzettel fedett közterület. A települési zöldfelületek legfontosabb szolgáltatásai: csökkentik a hőmérsékletet, növelik a levegő páratartalmát, korlátozzák a besugárzást, árnyékolnak, mérséklik a szélsebességet, megtörik a szeleket, széndioxidot kötnek meg és oxigént termelnek, javítják a levegőminőséget, közömbösítik a légszennyező anyagokat, megkötik a szálló port, javítják a talaj tápanyagminőségét és szerkezetét, élőhelyet biztosítanak az állatvilágnak. A zöldfelületeknek meghatározó szerepe van továbbá az előnyös település-, illetve utcakép kialakításában. 41

42 Kertek A települések zöld területeinek jelentős hányadát a magánkertek, udvarok teszik ki. Ezen zöld területek struktúrája, állapota, növény- és állatvilága, mind jelentős hatással vannak a települési környezet egészére. Fontos megérteni és tudatosítani, miképpen segítenek a kertek a környezetvédelemben. Öt olyan kulcsfontosságú terület van, ahol a magánkertek jelentőséggel bírnak: Segítenek egyensúlyban tartani a hőmérsékletet, vagyis csökkentik a szélsőséges meleg és hideg időjárás hatásait. Segítenek megelőzni az áradásokat az esővíz elnyelésével, ami egyébként megtöltené az utcai lefolyórendszereket. Jótékony hatással vannak az egészségre, mivel a fizikai munkavégzés egyben kiváló stresszoldás is. Élőhelyet biztosítanak bizonyos madarak, emlősök és rovarok számára, így az élővilág fontos részét képezik a kiskertek, városi kertek egyaránt. A kiskerti gyümölcs- és zöldségtermesztés hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, csökkenti a szén-dioxid kibocsátást és segíti a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást. Minél inkább érezhető a klímaváltozás, annál inkább divatba jönnek a környezetbarát kertek, ahol a gondos gazda spórol a vízzel, és a biológiai kontrolt, úgymint növénytársítások, kézi gyomlálás, részesíti előnyben a vegyszeres növényvédelem helyett. Becsalogatja a hasznos rovarokat, madarakat a növényvédelem elősegítésére, ezzel hozzájárulva a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Megkérdőjeleződik a gyep szükségessége. Hiszen a gyep vízigényes. Ezért a pázsitfüveket felváltják a szárazságtűrő, alacsony, fűtermetű talajtakaró növények. A sok öntözést igénylő egynyári virágos ágyások helyett gyógynövényes, díszfüves ágyásokat létesítenek. Erre a jó gyakorlatra szükséges ösztönözni a település lakóit. Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 550 mm. Növényeink aktív állapotukban, a tenyészidőszakban (áprilistól novemberig) igénylik leginkább a csapadékot, akkor pedig átlagosan csak kb. 300 mm hullik. Ez négyzetméterenként 220 liter vízhiányt jelent. Ezt pedig valahonnan pótolni kell akár nagyüzemi növénytermesztésről, akár hobbikertekről, akár közparkokról van szó. Egyértelmű megoldást jelent az esővíz gyűjtése, amely egyre inkább terjedőben van a környezettudatos és a magas vízdíjaktól megrettent kerttulajdonosok körében. E mellett természetesen a kertek növényállományát ésszerűen felülvizsgálva a növények egy részét fel kellene váltani a szárazságtűrő, a nyári csapadékhiányos időszakokat jól toleráló növényeknek. Ezek között is a hazai flóra szárazságtűrő növényeit, valamint a régi, betegségeknek ellenálló rezisztens gyümölcsfajtákat kellene előnyben részesíteni. A saját tulajdonú kertekben nagyon kis költséggel, és meglepően hatékonyan lehet élelmiszert előállítani. Sajnos generációk maradtak ki a háztáji gazdálkodáshoz értő, örömteli munkából, ezért rendkívül fontos már az óvodákban, iskolákban megismertetni a gyerekekkel a gazdálkodás alapjait, hiszen a korábban a szülőktől, nagyszülőktől szerzett tapasztalatot ma nincs honnan ellesni. A szemléletváltás hangsúlyozása napjainkban a klímaváltozás és a környezetvédelem kapcsán rendkívül fontos. Ez a szemlélet pedig a következő: nem égetem el a kerti hulladékot, hanem komposztálom, nem a kukába dobom a kenyérhéjat, hanem odaadom a csirkének, a megmaradt étel pedig moslékként hasznosítható. Ha a gyerekek látják, miként lehet ezt értőn csinálni, akkor azt fogalmazzák meg, hogy értéket lehet állítani elő abból, amit eddig kidobtunk. A kertészkedők azonban egyre kevesebben vannak, a fiatal generáció tagjai kevéssé fogékonyak erre a hobbira, ezen kell változtatni. Amikor az idősebbek kiöregszenek, általában kihasználatlanná válnak ezek a területek, vagy építési 42

43 telekké válnak, ami az önkormányzatok számára is problémát okoz, elhanyagolt, gazos, parlagfüves ingatlanok formájában. A kiskerteknek újra komoly szerepet kell kapniuk már nem csak az önfenntartásban, hanem a környezetvédelemben, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, a tudatossá való (tudatos vásárlóvá, környezettudatos emberré) válásban. Demográfiai helyzet A lakónépesség számának alakulását, valamint az öregedési mutatót mutatják az alábbi ábrák a településen 2005 és 2015 között. Forrás: Forrás: 43

44 Környezettudatos nevelés A környezeti szemléletformálás célja, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a szűkebb és tágabb környezetük állapotáról, az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról, a környezetvédelem szükségességéről és ismerjék az általuk is használt termékek, eszközök környezeti, kémiai és biológiai kockázatait, azok következményeit, a mérséklés és kezelés lehetőségeit, továbbá akarjanak tenni a környezet megóvása érdekében. A környezettudatos viselkedés elterjedését, a környezettudatos életvitel kialakítását, a lakosság és a döntéshozók széles körét érintő szemléletváltást segíti a mindennapi életben előforduló pozitív minták, példaértékű cselekvések támogatása, bemutatása, elismerése, illetve a környezeti szempontból helytelen viselkedés, közösségnek okozott kár számonkérése és társadalmi elítélése. A környezeti nevelés és oktatás a személyes példaadással párosuló ismeretátadáson keresztül, a képzés pedig a fenntarthatóságra neveléssel, az ehhez szükséges tudás átadásával ösztönzi a környezettudatos szemlélet alakulását annak érdekében, hogy az egyén képes legyen döntéseiben és életvitelében is alkalmazni, viselkedése szerves részévé tenni az elsajátított ismeretanyagot. A környezeti nevelés és szemléletformálás területén a köznevelési intézmények mellett a közgyűjteményeknek (könyvtárak, múzeumok), közművelődési intézményeknek, a civil szervezeteknek és a médiának egyaránt szerepe van. A nemzeti park igazgatóság szintén fontos szerepet tölt be a környezeti nevelésben, oktatásban, szemléletformálásban (látogatócsoportok fogadása, erdei iskola hálózatban való részvétel stb.). A természeti értékek bemutatásában és a széles társadalmi rétegek, kiemelten a fiatalabb korosztályok szemléletformálásában nagy szerep jut a természetvédelmi ágazat és a társadalmi szervezetek által karbantartott, interneten elérhető honlapoknak, programoknak. A településen a környezettudatos nevelés zömmel az oktatási intézményekben óvodák, iskolák - valósul meg. A civil kezdeményezések (kertbarát kör, nyugdíjas társaságok, horgászok, nőklubok, stb.) sokkal nagyobb fokú támogatására, ösztönzésére lenne szükség a településen annak érdekében, hogy a lakosság környezeti-, társadalmi felelősségük tudatában, tevékeny és fontos résztvevője legyen a település életének. Az település szerves része a lakosság is, ezt pedig kiaknázandó potenciálként kell figyelembe venni. Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok A település nem tekinthetőek homogénnek a foglalkoztatás szempontjából, a mezőgazdasági szektorban foglalkozók aránya viszonylagosan kisebb, elsődlegesen azonban az idegenforgalmi turisztikai jellegű kereskedelmi vendéglátó, szolgáltató tevékenység ad megélhetést a munkát vállalóknak. Ez azonban általában csak a nyári időszak alatt jelent folyamatos munkavégzést. 44

45 Forrás: A lakosság egészségi állapota és környezeti összefüggések A lakosság egészségi állapotát számos kockázati tényező határozza meg. A rizikótényezők túlnyomó többsége elsősorban betegségre hajlamosító, fenntartó ok (ún. másodlagos ok), és nem közvetlenül kiváltó tényező. Halmozódásuk azonban növelheti a betegségek kockázatát, előfordulási gyakoriságát. Az egészségi állapotot befolyásoló kockázati tényezők: egyéni, endogén tényezők: veleszületett genetikai adottságok szerzett tulajdonságok életkor, nem életkor, életvitel: táplálkozási szokások fizikai aktivitás élvezeti szerek fogyasztása szabadidő eltöltése lakókörnyezeti tényezők: természetes környezet közegeinek fizikai, kémiai, biológiai állapota épített környezeti tényezők fizikai, kémiai, biológiai állapota város-falu ipar-mezőgazdaság szolgáltatások munkakörnyezettel, munkavégzéssel kapcsolatos tényezők: fizikai (hő, zaj, rezgés, ionizáló és nem ionizáló sugárzás) kóroki tényezők kémiai (gáz, gőz, füst, aerosol, por, rost) kóroki tényezők biológiai (mikrobiológiai) kóroki tényezők pszichoszociális kóroki tényezők társadalmi, gazdasági (makro és mikro) környezeti tényezők: életvitelt meghatározó társadalmi gazdasági tényezők szociális környezet (migráció, munkanélküliség, elszegényedés, globalizáció, stb.) az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférés: ellátás minősége ellátás elérhetősége 45

46 A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának tájékoztatása alapján a járás népessége idősödik, a természetes népességfogyás jellemzi, melynek mértéke nagyobb az országosnál. A járásban a legtöbb haláleset keringési betegségek miatt következett be, ezt követték a daganatos betegségek. A korai halálozásért legnagyobb számban a rosszindulatú daganatos betegségek felelősek. Az általános halandóság a járásban a férfiak és a nők esetében is az országos szintnél alacsonyabb volt. A kiemelt halálokok tekintetében a éves férfiak körében a rosszindulatú daganatos betegségek és a külső okok miatti halandóság az országos halandóságnál rosszabb volt. A nők esetében nem volt olyan kiemelt halálok, amelynél a halandóság meghaladta volna az országos szintet. A betegségek közül kiemelt szerepe van a keringési betegségeknek, amelyek felelősek az összhalálozás feléért is. A leggyakrabban előforduló keringésrendszeri betegség a magasvérnyomás betegsége, valamint az ischaemiás szívbetegségek és az agyérbetegségek. A rosszindulatú daganatos megbetegedések az életkor előrehaladtával növekvő tendenciát mutatnak és a férfiak körében nagyobb arányban vannak jelen. A járás férfi lakossága esetében a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a vastagbél, végbél és anus, a légcső, hörgő és tüdő, valamint a prosztata daganatait diagnosztizálták leggyakrabban. A járás női lakossága körében az emlő, a vastagbél, végbél és anus, valamint a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai fordultak elő leggyakrabban. 1.4 Természetvédelem A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. A Balaton Európa legnagyobb édesvízi tava, mely március 17. óta Ramsari terület (a Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelmével foglalkozik). Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható. Magyarországra az uniós csatlakozás óta érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezért kötelező volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának a részeivé váltak. Különleges madárvédelmi területek és különleges természet megőrzési területek kerültek meghatározásra. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Védett területeink csaknem teljes egészében bekerültek a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott védettséget. Ezek között sok a mezőgazdasági terület, így a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás, fenntartható gazdálkodás kerülhet előtérbe ben lépett életbe a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet (2010-ben módosításra került sor) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, valamint a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről. 46

47 A rendelet célja az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó közösségi jelentőségű, és kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, valamint vadon élő növény- és állatfajok élőhelyének megőrzése, és ezáltal a biológiai sokféleség fenntartása, megőrzése és az ehhez szükséges szabályok megállapítása. közigazgatási területét két kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület érinti. Ezek a Balaton (HUBF30002), és a Megye-hegy (HUBF20018). Balaton (HUBF30002) 0113/34, 0113/21 Megye-hegy (HUBF20018) 050, 051/1, 051/2, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 058/9, 060, 061, 062, 063, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 066, 067, 068/1, 068/2, 069/1, 069/10, 069/11, 069/12, 069/2, 070, 071, 072, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/19, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 074, 075, 076, 077, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 081, 082 Helyi jelentőségű természeti és táji értékek A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy a településrendezési tervben védelemre javasoltak, ezek: Védett terület: Szent Erzsébet liget (korábbi nevén Öregpark): 1633, 1634, 1635, 1637, 1639, 1640, 2285, 2286, 2287, 2296/1, 2297, 2298, 2299, 1638, 2288 hrsz. Védelemre javasolt terület: Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe: Balatonfüredi út Alsóőrsi határút Igazgatási terület határa Tábor utca Szabadságkilátó utca Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca által határolt terület, és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület. Egyedi tájérték: Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció Vadvirág utca: Földtani természeti érték Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték Alsóörs-Győr megszüntetett vasútvonal töltése helyi tájképvédelmi területe: Óvári kilátó környéke Kerekes csárda környéke 47

48 A helyi védelem célja az, hogy a fás növényzet megőrzése és folyamatos felújítása biztosított legyen, és csak őshonos, lombos fafajok legyenek telepíthetők. A dombok, hegyek lejtői veszélyeztetettek tájképi szempontból. A szabályozás kidolgozásakor a meglévő zöldfelületek védelme, az épületek magasságának korlátozása, a növényborítottság, művelési, beültetési kötelezettség előírása azok az eszközök, amelyek beépítésre kerültek a hatályos Helyi Építési Szabályzatba. 1.5 Környezetbiztonság A környezetbiztonság a természeti és környezeti katasztrófák számának világszerte tapasztalható növekedése miatt kiemelt társadalmi megítélést kap. Ennek és a felelős politikai gondolkodásmódnak köszönhető, hogy az Országgyűlés elfogadta a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2011.évi CXXVIII. törvényt (katasztrófavédelmi törvényt). A katasztrófavédelmi törvény a katasztrófák elleni védekezés, felkészülés fő települési feladatainak végrehajtását a polgármesterekre bízza. A polgári biztonság érdekében jelenleg folyik az állami szervezetben a környezeti kockázatok felmérése. A környezet állapotát egyrészt természetes, másrészt mesterséges (ember által előállított) tényezők változtathatják meg gyorsan és nagymértékben. Ezeket a gyors és nagymértékű környezeti változásokat nevezik katasztrófáknak. A környezetbiztonság, közbiztonság, valamint közlekedésbiztonság mellett megkülönböztetett figyelem tulajdonítandó az élelmiszerbiztonságra, továbbá a munkavégzés biztonságos feltételeinek garantálására csakúgy, mint a lakosság létbiztonságára, illetve általában a katasztrófa megelőzésre, és elhárításra. Fel kell készülni arra, hogy az éghajlatváltozás következtében növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami az eddigieket meghaladó kockázatot jelent. A hagyományos hatósági eszközök mellett e feladat elvégzése során az erre szakosodott civil szervezetek (polgárőrség) aktivitására is építeni kell, és fel kell készíteni a lakosságot a gyors beavatkozások szervezett elvégzésére. Természetes eredetű katasztrófák lehetőségei: Földrengés, Légköri természeti csapások (csapadék, szél, magas hőmérséklet okozta károk), Természetes eredetű tűzvész, Ár- és belvíz. A mesterséges (emberi tevékenység által okozott) katasztrófák lehetőségei: Üzemi robbanás, üzemi környezetszennyezés (mérgezés, tűz, villámcsapás, tankautó, vasúti baleset), Tűzvész, Repülőgép baleset, Terrorista merénylet következményei. A településen a fejlesztéseknek és a település biztonságos működtetésének, az élet-és vagyonbiztonságnak alapvető feltétele az üzemi robbanás és a tűz elleni védelem hatékony megoldása. A tűz elleni védekezés legfontosabb eszközei, módszerei: - a szükséges oltóvíz - mennyiség biztosítása, 48

49 - az oltóvíz biztonságos eljuttatása a település valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területére, - a vízkivétel műszaki lehetőségeinek biztosítása, - az egyes építési övezetek, illetve létesítmények gyors megközelítése a tűzoltóság járművei részére. 49

50 Környezetvédelmi Stratégiája 1.1 Stratégiai összefüggések 1.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai tervezésének alapelvei A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EUtagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges feladatokat és eszközöket. A környezeti problémák összetettségéből következik, hogy a Program nem ágazati hatáskörű, hanem horizontális, a társadalom és a gazdaság egészét érinti, mivel a környezeti szempontok hatékony érvényesítését a társadalmi-gazdasági fejlődés egész folyamatában biztosítani szükséges. A Program céljai nem érhetők el a társadalom támogatása nélkül, illetve végrehajtása a kormányzat egészének együttműködését, összehangolt cselekvését igényli. Magyarország hosszú távú jövőképét az Országgyűlés által 2013 tavaszán a 18/2013. (III.28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia fogalmazta meg. A jövőkép a négy alapvető erőforrás (az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások) fényében fogalmazta meg vízióját a jövő Magyarországára. Ennek a jövőképnek az elsődleges tényezője egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek mellett az értékteremtő munka, az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás, továbbá a globális felelősségvállalás. Ebben a társadalomban fontos érték többek között a mértékletesség és a takarékosság, az értékalapú gondolkodás és cselekvés, illetve a megtakarítás fontosabb a fogyasztásnál. A társadalmi intézmények és a kormányzat döntései támogatják a személyes felelősségvállalást, ösztönzik az értékteremtő együttműködést. Az egyének életmódja és a támogató természeti, szűkebb közösségi és tágabb társadalmi környezet megléte elősegíti az egészség megőrzését, az emberek kihasználják a folyamatosan bővülő oktatási lehetőségeket és nyitottak az élethosszig tartó tanulásra. A tudományos kutatás és a vállalati innováció megbecsült tevékenységek, amelyeken gazdasági fejlődésünk is alapszik. A környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva a következők kerültek megfogalmazásra a jövőképben. A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartós, értékvédő gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. A lokális ökológiai problémákra, kihívásokra a helyi közösségek és alsóbb szintű kormányzatok adnak választ, míg a központi kormányzat kezeli a nemzeti jelentőségű problémákat. A gazdasági, tudományos és intézményi innovációk hathatósan segítik a megoldások megtalálását. A 2014-ben elfogadott IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program az alábbi 3 db stratégiai célt határozza meg: Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. 50

51 Ezen alapelvek következetes érvényesítése a tervezésen túl a megvalósításnak is fontos eleme kell, hogy legyen. Mindhárom célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, aszály) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. Horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. Hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak figyelembe vételével a következő legfontosabb stratégiai kihívások előtt áll: - az erőforrások takarékos, hatékony használatára támaszkodó környezetbarát gazdaság megteremtése; - biztonságos és jó minőségű élelmiszer- és vízellátás biztosítása, ahol a termőföld és a vízkészletek védelme, fenntartható hasznosítása magas szinten biztosított; - a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások védelme, fenntartása; - a környezeti lehetőségekhez és korlátokhoz illeszkedő területhasználat. Mindezek mellett fontos tényezője a jövőképnek a lakosság megélhetésének, lakhelyén való érvényesülésének biztosítása a fenntarthatóság elvein nyugvó tájhasználat révén, ahol a jólléthez szükséges erőforrások igénybevétele és az ökoszisztéma szolgáltatások feltételrendszere között összhang van. Emellett a városias környezet is élhetőbbé, egészségesebbé válik az emberi léptékű, energiatakarékos épületek és infrastruktúra, az egészséges és tiszta környezet, a bővülő zöldfelületek révén. Mindezek következtében sikeres az éghajlatváltozást erősítő tényezők csökkentése és az elkerülhetetlen változások hatásaihoz való alkalmazkodás. 1.2 Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja A megye jövőképe a megye területfejlesztési koncepciójában megfogalmazottak szerint: A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye, egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és vesenyképes térség. A környezetvédelmi programban megfogalmazott jövőkép: A megye a környezeti állapot fenntartásával és javításával megőrzi természeti, ökológiai értékeit a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan, célszerűen használja fel, hosszútávon biztosítja az emberek életminőségének javítását, a komfortérzet fokozását, és a biológiai sokféleség megőrzését. Környezeti értékeinek számbavételével, azok folyamatos megóvásával, a védett és védelemre méltó természeti értékek megóvására, fejlesztésére törekszik. Kiemelten foglalkozik az épített környezet, táji értékek megőrzésével, mindent elkövet annak érdekében, hogy a megye környezeti állapotot befolyásoló tényezők kedvezőtlen hatását minimalizálja. Erősíti a környezeti tudatot a megye lakosságában, tudatosítja értékeit a megyébe látogatókkal. 51

52 A környezetvédelmi program úgy fogalmaz, hogy a célok teljesítése nem elsősorban a Megyei Önkormányzat feladata, hanem feladatot ró a megyében működő települési önkormányzatokra, a megyében tevékenykedő gazdálkodó szervezetekre, a lakosságra, a hatóságokra (hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek), az állami feladatokat végrehajtó szervezetekre is. A Megyei Önkormányzat koordináló szerepe fontos, mivel a megyei kitűzött célok teljesülése akár a gazdaság, akár a társadalom, akár a természeti környezet rendszereiben csak így biztosíthatók. 1.3 Környezeti jövőkép A már elfogadott környezetvédelmi programmal összhangban szükséges egy környezeti jövőkép kialakítása a település számára. A jövőkép megalkotásához elengedhetetlen a lakossággal, civil szervezetekkel, ipari és mezőgazdasági vállalkozásokkal és a hatóságokkal a környezetvédelem terén még szorosabb együttműködés megvalósítása. A végső cél, hogy lakóinak életminősége, komfortérzete jelentősen javuljon és a település közigazgatási területén található természeti kincsek előnyeit turisztikai és gazdasági szempontból ki tudja használni, ugyanakkor az ennek érdekében megvalósuló fejlesztések az ökoszisztéma teherbíró képességét ne haladják meg, működjenek a megtartó funkciók, a védett értékek ne károsodjanak. Fokozatosan el kell érni, hogy az emberek belső igényévé váljon a tiszta, egészséges környezet és mindez párosuljon egy fenntartható, környezettudatos magatartás, életszemlélet kialakításával. 1.2 Általános célok A város környezetvédelmi programjának céljait döntően a következő főbb szempontok határozzák meg: a környezeti állapot értékeléséből következő célok, a hazai jogszabályi előírásokból következő célok, az EU tagságból fakadó célok. A helyzetértékelés segítségével megállapíthatók azok a célok, amelyeket a település területén meg kell valósítani annak érdekében, hogy a környezet állapota a kívánt elvárásoknak megfeleljen. Ezeknek a céloknak a teljesítése nem kizárólag az önkormányzat feladata, hanem részben a településen tevékenykedő gazdálkodó szervezetekre és a lakosságra is hárul. Szükséges a célok egységes megfogalmazása azért, hogy az önkormányzat koordináló szerepe erősödhessen, és az érdeketek sajátjuknak tekintsék e célokat. A település környezetvédelmi feladatait elsősorban az önkormányzati törvény és a környezetvédelemmel, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet rendezésével összefüggő törvények szabályozzák. 52

53 A legfontosabb jogszabályok a következők: évi LIII. törvény a környezet általános szabályairól évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 1996 évi LIII. törvény a természet védelemről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LXIII. törvény a hulladékgazdálkodásról évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és területrendezési szabályzatának megállapításáról évi LXXXI. törvény a környezeti információhoz való hozzáférésről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről évi LVII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és területrendezési szabályzatának megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosítása évi XCI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról évi LXXVII. törvény a világörökségről évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről A célok kitűzése során figyelemmel kell lenni az országos és megyei szintű koncepciók, programok teljesítésére, illetve a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. 53

54 Az EU jogszabályai a tagállamokat, a tagállamok természetes és jogi személyeit közvetlenül kötelezik, így Magyarország és települései számára is kötelezővé válnak. Az EU joganyagaiból és környezetvédelmi politikájából adódó elvárások, alapelvek az általános és a konkrét célok megfogalmazásánál a lehetőségek figyelembe vételével beépítésre kerültek. A települési környezetvédelmi program célja - a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljával összhangban - a legfontosabb környezeti problémák feltárása, és azok megoldása, azaz: 1. A település lakói életkörülményeinek és életminőségének javítása, és a vonzó kisvárosi életmód megteremtése, valamint az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése. 2. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez méltó üdülőhely minőségi fejlesztése a közhasználatú zöldterületek értékének növelésével oly módon, hogy az biztosítani tudja a lakó és üdülőnépesség rekreációs igényét. 3. A település adottságaihoz és hagyományaihoz illeszkedő, a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, környezetbarát, és versenyképes termelési és szolgáltatási technológiák alkalmazása. 4. Környezeti, táji és természeti értékek megóvása, helyreállítása, illetve a természet védelmének szem előtt tartása a település gazdasági, társadalmi fejlesztése során. 5. A fentiekkel összhangban, a környezettudatos életszemlélet erősítése, és a partnerség fejlesztésének előtérbe helyezése. 1.3 A stratégiai program és a Balaton törvény összefüggései A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (Balaton Régió) fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. számú törvény, illetve az azt módosító évi XCII. számú törvény értelmében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el, amely jog- és hatáskörénél fogva jelentős támogatást és együttműködést képes biztosítani a kormányzati és az önkormányzati vízminőségvédelmi, környezetvédelmi intézkedések és más fejlesztési programok ütemezésére, összehangolására és végrehajtásuk gyorsítására. A stratégiai célok megvalósításához hozzárendelhető intézkedések, továbbá a konkrét projektek kidolgozásának bázisául a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és Területrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló évi XLVII. számú törvény (a továbbiakban Balaton törvény ) szolgál. Ebben a Szabályozásban 27 alövezetet különböztetnek meg s ezeket a 4/1. 4/16. sz. mellékleteken (térképeken) is megjelenítik, a törvény 4. sz. mellékletéhez csatoltan. Alapvető célja a törvénynek a táj jellegének, a természeti és települési környezet minőségének védelme és fontos célja az üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek javítása és a település kiegyensúlyozott fejlődésére való törekvés. településre az övezeti besorolások alapján a következő előírások vonatkoznak környezeti és épített környezeti elemenkénti felsorolásban részletesen a 3. sz. melléklet tartalmazza. Levegőtisztaság-védelem 15. a) b) ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) 54

55 Felszín alatti és felszíni vizek 35. a) b) c) d) e) g) h) i) Talaj, területhasználat 20. (1) (2) (3) (4) (5) 30. a) b) c) d) 31. a) b) 33. a) b) 39. (1) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) (2) (3) (4) 40. a) b) c) d) e) f) g) h) i) 42. a) b) c) d) e) f) g) 45. a) b) c) d) 46. a) b) c) d) e) Táj, természetvédelem 23. a) b) c) d) e) f) g) h) i) 25. a) c) d) e) f) g) h) i) j) 26. a) b) c) d) e) f) g) h) i) Infrastruktúra 4/C. (1) (2) a) b) e) f) h) i) (3) a) b) c) d) 9. (1) (2) (3) a) b) (4) (5) (6) (7) Épített környezet védelem 27. (1) (2) a) b) c) 37. a) b) c) d) e) 55

56 2. Tematikus célok 2.1 A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Indoklás Az ember és a természet viszonyát, a jelen és a jövő generációk számára kedvező vagy kedvezőtlen jellegét hosszabb távon a társadalmi értékrend és az ebből fakadó viselkedés, termelési-fogyasztási szokások befolyásolják leginkább. A társadalmi értékrend részét képező, azt befolyásoló környezettudatosságnak olyan szintjét kell elérni a jövőben, amely az ok-okozati összefüggések és az ezek mélyén rejlő hajtóerők feltérképezésének fényében biztosítja, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységekkel együtt járó környezetterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen, beleértve a szennyezőanyag kibocsátás és a hulladéktermelés minimalizálását, az erőforrások takarékos használatát. A környezetvédelmi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásában való társadalmi részvételt az EU elvárásai, az Aarhusi Egyezmény kötelezettségei, a hazai jogszabályok erősítik, de a társadalmi partnerek egyre növekvő mértékben igénylik is. Célok: A társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló legfőbb intézkedések: a környezeti információkhoz való hozzáférés javítása; a civil szervezetek és a lakosság bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe; civil szervezetek bevonása környezet és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, közreműködésük pénzügyi támogatása. Jelenleg a környezeti nevelés döntő színterei az oktatási intézmények, ám ahhoz, hogy sikeres legyen a program, a színtereket ki kell terjeszteni az élet szinte minden területére, de különösen a családra, az oktatási és művelődési intézményekre, a civil szervezetekre, a hatóságokra, az önkormányzatokra és a gazdaság szereplőire is. Leírás TUDAT-1. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás. A társadalom környezeti értékrendjének javítása. - Környezet- és természetbarát, valamint a környezettudatos szabadidős tevékenységek elősegítése. - Óvodás, iskolás korúak oktatása és a szülők bevonása (közös növényültetés, gondozás). - Környezettudatosság és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek megjelenítése az oktatási segédanyagokban. - Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és Erdei Iskola programok kiterjesztése. TUDAT-2. Környezeti információhoz való hozzáférés. A lakosság hiteles tájékoztatása a környezet állapotáról és annak változásairól. Fórumok, klubok szervezése, médiában való környezetvédelmi műsorok közvetítése. TUDAT-3. Az önkormányzat, a lakosság és a civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének, együttműködésének elősegítése. - Környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek folyamatos felülvizsgálata, azok betartatása. - Környezetvédelemmel kapcsolatos információs adatbázis összeállítása. 56

57 2.2 Éghajlatváltozás mérséklés és alkalmazkodás Indoklás A világ eseményeit tekintve látható, hogy növekszik az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák (árvizek aszály, erdőtüzek stb.) száma. Magyarországon is megszaporodtak a szélsőséges időjárási események. Az utóbbi évek eddig nem tapasztalt szélsőségeket, szokatlan időjárási viszonyokat hoztak, elpusztítva ezzel a termés jelentős hányadát, károkat okozva az infrastruktúrában, vagyoni javakban, nem ritkán veszélyeztetve az emberek személyi biztonságát és egészségét. A tudományos előrejelzések szerint a Balaton térségében a globális átlagot meghaladó, tartós melegedés várható, amelynek jelei már napjainkban is mérhetők, illetve érzékelhetők. A szélsőséges időjárású napok gyakorisága megnő (erős szél, túl magas/túl alacsony hőmérséklet, nagy hőmérséklet-ingadozás, egyszerre túl sok csapadék, stb.). A csapadékos napok száma csökken, a csapadékeloszlás egyenlőtlenebb lesz (télen több, nyáron kevesebb), amely a mezőgazdasági tenyészidőszakban illetve az idegenforgalmi évadban nagyobb szárazságot eredményez. Várható, hogy a fenti változások a természeti környezetre, a térség gazdaságára, ezen belül a Balatonnál meghatározó szektorra, a turizmusra is erőteljes hatást fognak kifejteni. Éghajlatvédelmi szempontból Magyarország helyzete ellentmondásos, csakúgy mint Közép- Kelet Európában a többi korábbi szocialista országé. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jóval alacsonyabb, mint az 1990-es éveket megelőzően, amely időszak a klímavédelmi nemzetközi vállalások alapjául szolgál. Ugyanakkor a viszonylag kedvező állapot nem a klímatudatosságnak köszönhető, hanem a kibocsátás nagy részéért felelős szocialista nehézipar megszűnésének, a gazdasági szerkezet átalakulásának. A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy döntően a nehézipar összeomlását követően, 1992 óta lényegében nem változott az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátása. A klímavédelmet a Magyar Köztársaság Országgyűlése és Kormánya napjaink sürgető, megoldandó kérdésének tekinti. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Magyarország középtávú klímapolitikájának irányát jelöli ki a közötti időszakra, elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 3. -ának rendelkezése írja elő. Magyarország kibocsátás-csökkentési törekvéseit eddig a Kiotói Jegyzőkönyvben 2012-re tett 6 százalékos csökkentési vállalása határozta meg után a fejlett ipari országoknak, közöttük Magyarországnak is jelentősebb mértékben kell kibocsátását csökkenteni, mint a globális átlag. A hazai éghajlatváltozási és energiagazdálkodással kapcsolatos politikának összhangban kell lennie az európai uniós politikával, amely nem kevesebbet kíván elérni, mint év alatt egy új ipari forradalmat, amelynek végső célja az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság megteremtése. A közötti időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a célokat és tennivalókat a nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevételével jelöli meg. Az államnak mind a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklését, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást ösztönöznie, erősítenie kell. Ehhez kapcsolódóan a konkrét intézkedéscsomagot a tervezési és helyzetkezelési teendőket a Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják tartalmazni. A programok országos és regionális szinten fogják előirányozni a megfelelő lépéseket. Az éghajlati alkalmazkodás felelősségét nemcsak az államnak és az önkormányzatoknak, hanem egyidejűleg az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, valamint jelentős mértékben a helyi közösségeknek, azaz a lakosságnak is viselnie kell. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonzó környezeti állapotának és gazdasági versenyképességének, népességmegtartó erejének megőrzése érdekében rendkívül fontos a 57

58 felkészülés a változásokhoz való alkalmazkodásra, azaz a kedvező változások kihasználására és a kedvezőtlenek mérséklésére. Amíg a klímavédelemben a kibocsátás-csökkentési törekvések csakis globális összefogás esetén vezethetnek eredményre, addig az alkalmazkodási lépések helyi és regionális szinten önállóan is sikeresek lehetnek. A mostani és a leendő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy a globális változások tudomásul vétele mellett a fentiekben prognosztizált körülmények között a természeti környezet, a térség lakóinak életfeltételei és a gazdasági környezet elfogadhatók maradjanak. Ehhez a természetvédelem, az emberi egészség védelme, a vízgazdálkodás, a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a települési környezet fejlesztése terén kell a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megfogalmazott szempontokat érvényesíteni. Célok: A globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban a kormányzati szervek mellett az üzleti szférának, a civil szervezeteknek, valamint jelentős mértékben a helyi közösségeknek, azaz a lakosságnak is tevőlegesen részt kell venniük. A kibocsátások hathatós és tényleges mérséklését kell elérni leginkább az energetikában, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. A kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, a károk megelőzésével, enyhítésével. A klímatudatosság erősítése. Leírás KLÍMA-1. Az éghajlatváltozás mérséklése Mitigáció. A mitigáció az éghajlatváltozást kiváltó tényezők (ÜHG gázok) tekintetében vagy ezek kibocsátásának csökkentését, vagy a légkörből való eltávolításukat, megkötésüket jelenti. Mivel jelenleg elsődlegesen az energiatermelés és felhasználás a felelős az ÜHG gázok kibocsátásáért, elsősorban a megújuló alapú energiatermeléssel és a helyhez kötött és a közlekedési energia felhasználással érdemes foglalkozni. További mérséklési területek a hulladékgazdálkodás és a növényzettel történő ÜHG gáz megkötés. A hulladékgazdálkodás a hulladék keletkezés csökkentésén és újrahasznosításán keresztül avatkozik be az energia és nyersanyagáramlásba, mindkettőt csökkentve. További, de mitigációs szempontból kevésbé jelentős tényező a hulladéklerakók rekultivációja vagy hasznosítása. KLÍMA-2. Alkalmazkodás. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nem a jövő generációkra váró feladat az emberek mindig is alkalmazkodtak az éghajlat változásaihoz, és ez igaz a Balaton térségére is. Az éghajlatváltozás stratégiai szemszögből való megközelítése során azonban különböző típusú problémákkal kell szembenézni. A múltra nem lehet alapozni a jövőbeni változások előrevetítése során, ehelyett különböző alternatív jövőképeket kell figyelembe venni, és azoknak megfelelően kell a döntéseket meghozni. Intézkedések az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz: A Balaton és térségének helyes vízkészlet gazdálkodása; vízvisszatartást előmozdító megoldások alkalmazása (ciszternák, ülepítő terek, szűrőmezők, medertisztítás); a települési csapadékvizek okszerű kezelése, az elvezető rendszerek alkalmassá tétele a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. A mezőgazdaságban a termelők ösztönzése a legmegfelelőbb fajtaválaszték megválasztására alkalmazkodóképességi vizsgálatok eredményei alapján. Az erdőterületek nagyságának növelése, az erdőssztyepp zónában alacsony záródású erdők fenntartása; mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása, fás legelők területének 58

59 növelése, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a természeti károsításokat követően az erdőterületek helyreállításának biztosítása. Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően; klímatudatos telepítés módszereinek kidolgozása és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel. A természetvédelem klímapolitikájának kialakítása és összehangolása az erdészeti, agrár-, energia- és vízgazdálkodási szektorokkal; helyben történő adaptáció elősegítése a meglévő biológiai sokféleség megőrzése érdekében; a természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándorlásának elősegítése érdekében. KLÍMA-3. Tudatformálás, tájékoztatás, információ gyűjtés. Magyarországon az éghajlatváltozással kapcsolatosan sem az átlagos ismereti szint, sem pedig a lakosság attitűdje nem éri el az Európai Unióban megfigyelhető szintet. A megdönthetetlen bizonyítékok ellenére igen magas az un. klímaszkeptikusok aránya, amely az éghajlatváltozás elleni fellépés következményeitől tartó ellenérdekeltek (pl. a fosszilis energiára épülő energetikai ipar) tevékenységének és a média felületes tájékoztatásának következménye. Emellett az átlagos polgár úgy érzi, hogy elhanyagolhatóan keveset tehet az éghajlatváltozás ellen. Ezért kiemelten fontos a tudatformálás, a közvélemény naprakész, objektív tájékoztatása és az információ gyűjtés annak érdekében, hogy tisztában legyünk településünk aktuális állapotával. KLÍMA-4. Anyagi ösztönzés. A megtérülő beruházások mellett egyéb anyagi eszközök is szükségesek a lakosság minél nagyobb rétegének ösztönzésére, hogy személyesen is hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni intézkedésekhez. Ki kell használni továbbá az aktív civil szervezetek kapacitásait, de források biztosításával helyzetbe kell hozni ezeket. 2.3 Környezet és egészség Indoklás Az egészség az életminőség semmi mással nem helyettesíthető eleme, melynek megtartása vagy helyreállítása megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjon mind az egyén, mind a társadalom értékrendjében és cselekvésében. A magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlen képet mutat. A születéskor várható átlagos élettartam hat évvel az EU átlaga alatt van. A két vezető halálok, a légzőszervi daganatos betegségek tekintetében hazánk Európában első helyen áll, a keringési rendszer betegségei esetében is a legrosszabb eredménnyel rendelkező országok között szerepel. A halandósági kockázati tényezők között kiemelt fontosságúak az életmód és a táplálkozás mellett a környezeti ártalmak, a települési és lakókörnyezet egészségkárosító hatásai. A környezeti tényezők és az emberi egészség közötti ok-okozati összefüggés elemzése alapján feltételezhető, hogy a halálesetek mintegy 15%-ának az oka a szennyezett, rossz minőségű környezet. Az OECD 2008-ban Magyarországról készített környezetpolitikai teljesítményértékelésében felhívja a figyelmet arra, hogy a környezet-egészségügyben jelentkező problémákat tovább súlyosbíthatja mind a szegénység, mind a jövedelem egyenlőtlenségek növekedése. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a levegőszennyezéssel és az ivóvíz minőségével összefüggő egészségi problémák megelőzésére, illetve mérséklésére. Célok: Olyan környezeti állapot biztosítása, amely hosszú távon nem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, és hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. 59

60 Leírás EMB-1. A lakosság egészségi állapotának javítása. -Egészséges életmód népszerűsítése, aktív szűrő- és betegségmegelőző prevenciós program kidolgozása és megvalósítása. -Sportrendezvények szervezése, sportolással kapcsolatos beruházások, fejlesztések. -Környezeti ártalmakkal összefüggő betegségek, hatások feltárása. EMB-2. Az allergén gyomnövények jelentős visszaszorítása, és ezen növényekkel kapcsolatos ismeretterjesztés. Az év minden napján 30 pollenszem/m 3 érték alatt maradjon a parlagfű koncentrációja és csökkenjen a biológiai allergének okozta egészségi kockázat. 2.4 Települési környezetminőség Különösen fontos a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, így ban is, a települési infrastruktúra olyan irányú fejlesztése, amely egyben a környezet és természet védelmét és a fenntartható fejlődést biztosítja. Jelenleg már nemcsak az elkezdődött infrastruktúra fejlesztések (szilárd hulladékok elhelyezése, vízminőségvédelem, zaj- és levegőszennyezés mérséklése) szükségesek, hanem az infrastrukturális feltételek olyan összehangolt, rendszer szemléletű mennyiségi és minőségi jellegű átalakítása, amely korszakos jelentőségű változást eredményez, és biztosítja az európai, hasonló adottságú térségekhez, településekhez történő felzárkózást. A település környezeti állapotának jellemzői, a település és a környező táj kapcsolata, a települési infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala mind az életminőséget alapvetően meghatározó tényezők. Az élhető település az ott élők számára elsősorban környezeti ártalmaktól mentes, esztétikus, komfortos, megfelelő rekreációs feltételekkel rendelkező, biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra részét képezi az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a rendszeres és szervezett hulladékgyűjtés és -kezelés. Fontos, hogy a településen élők igényeinek kielégítése, a településfejlesztés és -rendezés, illetve az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével történjen, beleértve többek között az energiatakarékos és egyúttal klímatudatos építést és fenntartást, a környezetkímélő közlekedés elterjesztését, a zöldfelület-gazdálkodási szempontok megfelelő érvényesítését Településfejlesztés Indoklás Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezetegészségügyi és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Természetvédelmi kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan illeszkedik az ökoszisztémába, mekkora térrészt foglal el és mekkorát használ fel. Tájvédelmi, tájesztétikai kérdés, hogy beleilleszkedik-e a tájszerkezetbe, vagy inkább további megbontását, feldarabolódását okozza. A település szerkezete, zöldfelület-rendszere, arculata nagyban meghatározza a lakosság hangulatát, egészségét, azaz döntően befolyásolja az életminőséget. A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. 60

61 Kiemelten kell kezelni a települési tervezési feladatokat (pl. településrendezési tervek felülvizsgálata, települési hulladékgazdálkodási tervek átdolgozása, vízrendezési tervezések stb.), amellyel a tervszerű környezetgazdálkodás segíthető elő. A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet elsősorban őshonos, tájbaillő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében. közigazgatási területén tervezett környezetvédelmi jellegű beruházások (szennyvíz- és hulladékkezelés, csapadékvíz elvezetés, csatornahálózat kiépítése stb.), út- és kerékpárút fejlesztése, parkolók létesítése, valamint sport és rekreációs létesítmények építése során a régészeti és műemléki érintettséget vizsgálni kell. Az egyes fejlesztési célok és feladatok a régészeti örökséget veszélyeztethetik. Amennyiben a beruházás műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, vagy régészeti lelőhely területét érinti a Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ bevonása szükséges. A földmunkával járó beruházásokkal a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény alapján a lelőhelyeket el kell kerülni. Ha ez nem lehetséges, a 22. (2) bekezdés alapján a beruházás megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást, örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Célok: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme. A település harmonikusabb tájba illesztése. A település zavartalan működését biztosító környezeti infrastruktúra kiépítése. Leírás TEP-1. Összefüggő, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése. A nagyobb forgalmú utcákban, ahol lehetséges, és ahol indokolt, környezeti hatásoknak, és az újabb károsítóknak ellenálló fajták (cserjék, lehetőleg őshonosak) telepítése. A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legkritikusabb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétől. Gyepborítás kialakítása minden olyan területen, ahol a talajviszonyok és a területhasználati mód lehetővé teszi. A növényzet életképességének növelése az ültetési mód és alkalmazkodóbb, ellenállóbb fajták (például erősebb facsemete) telepítésével. A sport- és rekreációs rendeltetésű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése. Virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság, főként a gyermekek és fiatalok bevonásával. 61

62 TEP-2. Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. A településkép harmóniájának fokozott védelme. Az épületek külső megjelenésének javítása. Egyes településrészek - különösen a történelmi településközpont, műemlékvédelmi-, kulturális örökség részét képező romok - rehabilitációja, revitalizációja Helyi építészeti örökség számbavétele, védetté nyilvánítása és fenntartása. Környezetbarát építési anyagok, folyamatok, technológiák előnyben részesítése az önkormányzati beruházásoknál. Egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító tábla rendszer alkalmazása, összhang megteremtése a BKÜ településeivel. Korszerű infrastruktúra hálózat kialakítása (pl.: elektromos közművek földkábelben létesíthetők) Település levegőminőségének javítása Indoklás Az utóbbi két évszázadban a földön a levegő összetétele jelentősen megváltozott, ugyanis egyes légköri nyomgázok és aeroszol részecskék légköri mennyisége világszerte rohamosan emelkedik. Az emberiség létfeltételeit is veszélyeztető következmények elkerülése csak nemzetközi összefogással lehetséges, amelyben Magyarországnak és nak is az arányos felelősség elve alapján kell szerepet vállalnia. Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végső soron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti. A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegház hatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés tehát antropogén eredetűek. Olykor a természet maga is nagy mértékben hozzájárul a légszennyezéshez (vulkán kitörés, aszály stb.). A légszennyezők e csoportjának hatása általában jóval gyorsabban érzékelhető (napok, hetek, súlyos esetekben percek alatt), mint az üvegház hatású gázok esetében. A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz (üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd légszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat. 62

63 A települési környezetvédelmi programban nagy figyelmet kell fordítani a légszennyezők e csoportjába tartozó anyagok csökkentésére is, mivel ezek lokálisan és rövid távon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az épített környezetre. A településen az ipari tevékenységnek nincs jelentősége, így környezetterhelő tevékenység a közlekedés. A közúti, vasúti közlekedési kibocsátások alakulásában három tényező játszik fontos szerepet: az üzemanyag és a jármű-állomány minősége, valamint a járműhasználat mennyisége. A településen az üdülőterület jellege miatt, a teljes közigazgatási területen és a környéken az itt lakók, ide látogató szempontjából kerülni kell minden olyan tevékenységet, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy az emberek nyugalmát zavarja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek. A települést egy nagy forgalmú út (71. sz.) szeli át, ami az északi part fő közlekedési tengelye. Ezenkívül a vasút korszerűsítése szintén fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is, mivel ennek a közlekedési formának a legalacsonyabb az egy utas-km-re jutó széndioxid kibocsátása. A Balaton északi partján a vasúti közlekedés jelentős környezeti terhelést, ezen belül jellemzően zajterhelést okoz, melynek csökkentése érdekében szükség van a minőségi fejlesztésre, korszerűsítésre, villamosítására, amely egyéb energiagazdálkodást is figyelembe véve modern diesel üzemű, alacsony padlós motorkocsik beállítását és a sínpálya felújítását jelenti, ezáltal elősegítve a gyorsabb, gördülékenyebb elérhetőséget. Célok: Légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése, illetve a jó minőség megőrzése. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskék 20%-os csökkentése 2010 és 2020 között (25 μg/m 3 -ről 20 μg/m 3 re). Az EU tematikus stratégiájával összhangban a 2020-ra teljesítendő célok megalapozása, időarányos teljesítése országos szinten (kén-dioxid: 55 kt, nitrogén-oxidok: 89 kt, illékony szerves vegyületek: 96 kt, ammónia: 90 kt). Leírás LEV-1. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése. Korszerű motorokkal rendelkező autóbuszok alkalmazásának ösztönzése.. Az autóbuszok okozta koromszennyezés csökkentése jelentős beruházással és forgalomszervezéssel jár, de a dízel járművek megfelelő karbantartásával kisebb költségekkel is jelentős javulás érhető el. A nem motorizált közlekedés feltételei megteremtésének elősegítése a kerékpárút-hálózat fejlesztése. A szilárd burkolatú, pormentes (portalanított) utak arányának fokozatos növelése, növénytelepítés megvalósítása. Meg kell teremteni az összhangot a vízminőség védelemmel, azaz a burkolat kialakítás mellett biztosítani kell a csapadékvíz elvezetést is. Törekedni kell a közlekedési és közúti szállítási igények mérséklésére. A települést elkerülő út építésének lehetőség szerinti elősegítése. 63

64 LEV-2. A település meglévő vasútvonalának megőrzése, és a levegőminőség védelem érdekében korszerűsítése. Korszerű járműpark kialakítása. A vasúti közlekedésben a villamosítás megvalósítása. LEV-3. Bűzhatások csökkentése. A szennyvíz távvezetése bűzproblémát vetett fel, ezért a közeli jövőben a vezetékek és átemelők felülvizsgálatát, technológiai korszerűsítését el kell végezni. Az ivóvíz bázis megváltoztatásának szorgalmazása, támogatása (Balaton víz helyett karsztvíz), mivel ez csökkenti a szennyvíz hőmérsékletét is. LEV-4. A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése. Avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó helyi szabályozás betartatása. Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet esetén a szükséges intézkedések megtétele, lakosság folyamatos tájékoztatása Zajterhelés csökkentése Indoklás A településen a lakosság számára veszélyes vagy károsító zajterhelések csökkentését aktív vagy passzív módon, különböző műszaki megoldással, adminisztratív eszközzel, illetve ezek kombinált alkalmazásával lehet megoldani. A környezet általános védelméről szóló évi LIII. törvény 31. szerint a zaj és rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét, valamint a passzív akkusztikai védelmet (intézkedési terv kidolgozása során) a tervezett fejlesztések és terület felhasználások zajvédelmi szempontú vizsgálata során. Célok: A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre történő mérséklése. A közlekedésből, ipari, szolgáltatási, mezőgazdasági termelésből származó zajterhelés az előírások betartásával nem haladhatja meg a határértékeket. Leírás ZAJ-1. Középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dba terhelés fölötti helyzetek megszüntetése lehet az elérendő általános cél, míg hosszabb távon az üdülőhelyi funkcióhoz jobban igazodó legfeljebb 65 dba terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni. A meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása (forgalomszervezéssel). ZAJ-2. Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására (elsődleges célnak kell tekinteni lakó- és gazdasági területeken is). 64

65 Érvényt kell szerezni a zaj- és rezgésvédelmi rendelet előírásainak. Következetesen ellenőrizni kell a zajcsökkentésre kötelezett létesítmények intézkedéseinek hatékonyságát. ZAJ-3. A szentkirályszabadjai és veszprémi önkormányzatokkal, a repülőtér üzemeltetőjével, és a zöldhatósággal együttműködve szabályozást kell készíteni a település zajterhelésének minimalizálása érdekében. Fel kell lépni a nemzetközi polgári repülőtér létesítése ellen Közlekedés és környezet Indoklás Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatokon, a meglévő feltételek javításával, környezetkímélő módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét. Az utak vonatkozásában a szélességnél figyelembe kell venni a távlati közművesítést (vízvezeték, földkábel) a csapadékvíz-elvezetést. A település közlekedésének olyan szintű megszervezése szükséges, amely a közlekedésbiztonság növelése mellett minimálisra csökkenti a közlekedés eredetű levegőszennyezést és zajterhelést, javítva így a lakosság komfortérzetét. Célok: Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása. A különböző közlekedési eszközök és formák (egyéni és közösségi) használatának hatékony összehangolása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése. Leírás KÖZL-1. A település úthálózatának fejlesztése. Meglévő útszakaszok, belterületi utak korszerűsítése, biztonságossá tétele és karbantartása. Szilárd, vízzáró burkolatú utak és térburkolatok csapadékvíz elvezető rendszerrel történő kiépítése. Utak portalanításának megvalósítása, burkolat kialakítása, javítása. A települési úthálózat por-, illetve síkosság mentesítése (környezetbarát anyagok alkalmazásával). KÖZL-2. A település területén a közlekedés biztonságossá tétele. A gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A szűk keresztmetszetek felszámolása, a település átkelési szakaszain a forgalom biztonságossá tétele. Az előírt sebesség betartását elősegítő műszaki megoldások kialakítása. A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklő növényzet telepítése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése és feltételeinek javítása. A parkolási lehetőségek bővítése, fejlesztése. KÖZL-3. A vízi közlekedés biztonságosabbá tétele, a közlekedési eszközök szennyezőanyag kibocsátásának megakadályozása (anti-fouling vegyszerek használatának szabályozása). 65

66 KÖZL-4. Közösségi közlekedés feltételeinek javítása. A tömegközlekedési járművek útvonalának, megállóhelyeinek felülvizsgálata, szükség esetén azok módosítása Települési közszolgáltatások és a környezetvédelem Indoklás A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata. A település rendelkezik közműves ivóvízellátással, azonban cél saját vízellátó, vízkivételi mű kialakítása. A településen keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása a lakosság életminőségének javításához, a közegészségügyi szempontok érvényesítéséhez, a környezet védelméhez, valamint a gazdaság fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul. Meg kell említeni, hogy folyamatban van a Rekettye utcai szennyvízcsatornázás megvalósítása. A tisztított szennyvíz, eső- és csurgalékvíz hasznosítást a fogyatkozó édesvízkészletek védelme érdekében növelni kell. Külön probléma az erózió és csúszásveszély következtében a felszíni vízelvezetés megoldatlansága. A lejtős területeken az utak szolgálnak vízelvezetőként hiszen a keskeny utak mellett lehetetlen vízelvezető árkokat építeni. Célok: A közműves vízellátás területén a regionális rendszertől való függő viszony felszámolása, új vízellátó rendszer, vízkivételi mű kialakítása. A csatornázottság arányának növelése, a közműolló fokozatos bezárása. Leírás KOMVÍZ-1. Az ivóvízellátás, csatornázottság korszerűsítése, bővítése. Az ivóvízhálózat teljes körű felülvizsgálata, a szükséges javítások, felújítások elvégzése (régi vízvezeték rendszer cseréje), új hálózatok kialakítása az ellátatlan területeken. A rákötések számának növelése a szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező település részeken. Csatornahálózat kialakítása a be nem kapcsolt településrészeken, a kialakítandó beépítési telkeken. KOMVÍZ-2. A kommunális szennyvíz kezelését, elvezetését biztosító létesítmények kihasználtságának felülvizsgálata, optimalizálása. A települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításának és kezelésének szabályozott megvalósítása. Csapadékcsatornába történő illegális szennyvízbekötések feltárása, megszüntetése, az illegális szennyvízszikkasztás felszámolása. Szennyvíz tárolók vízzáróságának vizsgálata. KOMVÍZ-3. Ki kell építeni a település teljes területén a csapadékvíz-elvezető és tisztító rendszert és gondoskodni kell folyamatos karbantartásáról (a gyommentesítés kaszálással, kapálással lehetséges, gyomirtó szerek használata tilos), mivel csak ilyen módon csökkenthető a településről a Balatonba irányuló tápanyag és szennyezőanyag terhelés. KOMVÍZ-4. Új vízbázisok kutatása és kialakítása, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra és a költséghatékonyságra. 66

67 2.4.6 Energiagazdálkodás Indoklás Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaexport függőség csökkentése érdekében. A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkező 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni. Célok: Energiahatékonyság, megújuló energia hasznosításának növelése. Leírás ENERGIA-1: Gázhálózat fejlesztése. ENERGIA-2. Korszerű, biztonságos energia ellátás megvalósítása, villamos energiahálózat fejlesztése. ENERGIA-3. Energia hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások (napenergia, geotermikus energia, biomassza) használata akadályainak megszűntetése, elősegítési rendszerének fokozatos kiépítése. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények, energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit. Az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javítása, a működési költségek csökkentése. Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyagkibocsátású, korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása). A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése (passzív napenergia hasznosítás, hőszigetelés). 2.5 A biológiai sokféleség megőrzése, természet és tájvédelem Az élő rendszerek ember által történt szétdarabolódása Európában a legnagyobb mértékű. A negatív hatások, a mozgatórugók, a változások iránya a fogyasztói társadalom térhódítása következtében fő vonalaiban már Magyarországon is hasonlóak ahhoz, amit Nyugat- Európában lehet tapasztalni. Természeti örökségünk jövőbeni megőrzése érdekében a természetvédelmi szempontokat nem csupán a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, hanem ha különböző módon és mértékben is de minden területen és tevékenységben érvényesíteni kell. 67

68 Indoklás A természet megőrzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. A táji sokféleség és a biológiai sokféleség szorosan összetartozó fogalmak, csak egy változatos, a hagyományos tájszerkezetet őrző táj rendelkezik a különböző élőhelytípusok sokaságával, ami a biológiai sokfélség alapját képezi. Az emberi térhódítás jelenlegi fokán a biológiai sokféleség megőrzéséhez már messze nem elegendő a még megmaradt természetes/természetközeli élőhelyek megőrzése, egyre nagyobb energiát kell fordítani a tönkretett élőhelyek rehabilitációjára, illetve új élőhelyek létrehozására a megváltozott környezetben. A táj az élőhely biztosítása mellett esztétikai funkciót is betölt, a természetes vegetáció, a geológiai és települési sajátságok harmóniája hangulati-közérzeti kérdés, inspiráció a lakosság, vonzerő a turisták számára. A település területén magterület (Ö-1) országos ökológiaihálózathoz tartozó területek, pufferterületek (Ö-3), valamint (T-1) térségi jelentőségű tájképvédelmi területek találhatók. Célok: A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken és azokon kívül. A település természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. Továbbá a település és környező tájak fenntartható használata, a táj esztétikai értékének megőrzése. Leírás BIODIV-1. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park határának kiterjesztése település közigazgatási területére Az élővilág változatosságának fennmaradása érdekében, valamennyi természetes élőhelyen megfelelő méretű védett természeti területet kell. A védett területre vonatkozóan alapállapot felvételt kell végezni, amelyek alapján el kell készíteni a területek kezelési, fenntartási terveit. BIODIV-2. Biztosítani kell a természetes élőhelyek, különösen a veszélyeztetett növény- és állatfajok természetes élőhelyeinek védelmét. 10.A természetes területeket károsan érintő tevékenységeket fel kell tárni, meg kell szüntetni. 11.Inváziós fajok elterjedésének megelőzése, korlátozása, visszaszorítása. 12.Natura 2000 területek esetében az EU által előírt kötelezettségek teljesítése. 13.A település élővilágában történt változások nyomonkövetése az Országos- és a létrehozandó Megyei Biomonitoring Hálózathoz kapcsolódóan. BIODIV-3. A természetes területekre, élettelen természeti értékekre védelmi, és lehetőség szerint bemutatási-hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni, megőrzésük és fenntartásuk érdekében. 14.A település védett természeti értékeinek megismertetése érdekében tájékoztató kiadványok megújítása, készítése. 15.Ökoturizmus, szemléletformálás megvalósítása. BIODIV-4. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekkialakítása, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. Biztosítani kell a jellegzetes (élő és élettelen) tájképi elemek fennmaradását. Tájérték kataszter elkészítése. Felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek rehabilitációja. 68

69 2.6 Fenntartható terület és földhasználat Indoklás A természeti erőforrások között, a környezetben sajátos helyet foglal el a termőföld, mert feltételesen megújuló, korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, amelyen alapul a mezőgazdaság, az élelmiszer termelés, erdőgazdálkodás. Az intenzív ipari tevékenység szennyező hatása megváltoztatja a talajok termékenységét-, befolyásolja a szerkezetet, talajképződés és pusztulás folyamatát. A Megye-hegyen a bányászati tevékenység drasztikusan befolyásolta a területhasználatot és a talajszerkezetet több helyszínen. A felszínt eredetileg erdő borította, de a dolomit kitermelése miatt az eredeti flóra és fauna károsodott. Ennek következtében a megbontott talajtakaró hozzájárult a talaj szerkezetének, vízháztartásának megváltozásához. (A bezárt hulladéklerakó közvetlen szomszédságában működő dolomitbánya fokozott kockázatot jelent, mivel a megbontott felület elősegíti a talajvíz intenzívebb áramlását, és szennyező anyagok bemosódását a talajvíz bázisba, amely a vízfolyásokban is megjelenhet.) A település területén felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny (SZ-1.) területek találhatók, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül a településen vízeróziónak fokozottan kitett területek (P-2), valamint ökológiai rehabilitációt igénylő területek (R-2) is találhatóak. Ezenkívül említésre szorul a gondozatlan, gyomos, parlagterületek előfordulása is. A térség erdőgazdálkodásában elsősorban az erdők rekreációs funkcióira kell fókuszálni, erősítve a közjóléti erdőhasználatot. Az erdők gazdasági használatában a természet közeli formák támogatandóak, valamint az erdei termékekben rejlő lehetőségek kihasználása, gyűjtése, feldolgozása és piacra juttatása. Az újonnan telepítendő erdőknél a klíma, domborzat, talaj adottságainak figyelembe vételével, a jelenlegi élőhelynek leginkább megfelelő, lehetőleg természet közeli társulás kialakítására kell törekedni. Célok: A talaj termőképességének védelme, a talajdegradációs, eróziós és szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése. Leírás FÖLD-1. Ösztönözni kell a termőföld minőségének védelmét és termékenységének megőrzését, illetve javítását szolgáló beruházások megvalósítását, a talajvédelmi létesítmények fenntartását, valamint a talaj vízgazdálkodásának ésszerű szabályozását, a szélsőséges vízháztartási helyzetek mérséklését. Parlagterületek rehabilitációja: a területek használatlansága egyrészt környezet-egészségügyi gondokat (parlagfű, egyéb allergének), másrészt pedig növény-egészségügyi problémákat (gyomosodás, fertőzés) okoz. Potenciális talajszennyezést jelentő illegális hulladéklerakások, vadlerakások felszámolása. A földprivatizáció következményeként létrejött apró földtulajdonú birtokszerkezet rendezése szükséges a hatékonyabb talajművelés, növényvédelem érdekében. 69

70 FÖLD-2. Agrár-környezetvédelem. Vegyszermentes szegélyek létesítése és fenntartása. Nedves talajú területek vagy időszakosan vízzel borított területek rendezése a természetvédelmi szempontok érvényesítésével (rétgazdálkodás). Műtrágyák körültekintő, talajvizsgálattal megalapozott alkalmazása (tekintettel a felszín érzékenységére vízbázis-védelmi szempontból). Lejtős területeken az erózió megelőzése érdekében talajvédő agrotechnika alkalmazása. A bio- illetve integrált gazdálkodás feltételeinek megteremtése, népszerűsítése és a kémiai kockázat csökkentése. FÖLD-3. Biztosítani kell az emberi tevékenység vagy természeti okok miatt csökkent területű erdőtársulások megőrzését, továbbá ösztönözni kell a fafaj cserék felgyorsítását az idősebb faállomány megújítását (őshonos fafajok). FÖLD-4. Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvíz-elvezetési rendszerek, hordalékfogók kiépítése, környezetvédelmi szabályok érvényesítése, a csapadék beszivárgás megakadályozása. A vízerózió ellen szőlő és gyümölcsös telepítése esetén a lejtőre merőleges irányú sorok kialakítása, vagy a sorközök füvesítése mellett szükséges egyéb meliorációs beavatkozásokat is megvalósítani (lejtőmegszakítás, teraszok, védőgyep, vízelvezetők megépítése). 2.7 Vizeink védelme és fenntartható használata Indoklás A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszínalatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés a gazdasági növekedés, fogyasztás, életszínvonal növelés kényszerével párosulva) következtében az egészséges édesvíz hiánytól szenvedő lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mitöbb, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a Water for Peace Víz a Békéért program. Magyarország nagy hagyományokra visszatekintő, magas szintű vízpolitikával és vízgazdálkodási gyakorlattal rendelkezik. A vízpolitika központi kérdése a vízzel, mint nem helyettesíthető természeti készlettel és környezetbiztonsági tényezővel való átfogó és többcélú gazdálkodás. Az ország hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a társadalmi tevékenységek ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak mind a hidrológiai folyamatokra, mind a készletek mennyiségére és minőségére. A vízvédelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélő vízgazdálkodás, az ásvány- és gyógyvizek, valamint a gyógyászati célú hévizek kiemelkedő védelme. 70

71 A Balaton törvény alapján elkészült a település szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján területének jelentős része szennyeződésre fokozottan érzékeny (SZ-1.), így a talaj és ezen keresztül a felszín alatti vizek és a Balaton veszélyeztetettsége fokozott mértékű. A terület (fokozott) érzékenysége miatt mindenféle tevékenységet nagyobb figyelemmel kell végezni (a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet iránymutatásainak figyelembevételével). A Balaton, mint állóvíz sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkező sérülékeny ökoszisztéma, melynek védelméről több kormányintézkedés rendelkezik (2035/2001 (II.23.) Korm.határozat, 2153/2002, (V.15.) Korm. határozat, valamint a 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat). Meg kell akadályozni, hogy a Balatonba bejuthassanak a különböző diffúz és pontszerű szennyezőforrásokból származó emittált szennyező anyagok, ezért a bel- és külterületi vízrendezést, a csapadékvíz összegyűjtést, a csapadékvíz elvezetést meg kell oldani a település teljes területén. Az éghajlatváltozás következtében növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, ami az eddigieket meghaladó kockázatot jelent. Fel kell készülni a mind hevesebb viharokra, a Balaton vízszintjének kilendüléseire, hirtelen nagy csapadékokra, hőhullámokra. Ezen változások mindegyike kedvezőtlen vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból. Alkalmazkodási intézkedésként fontos a csapadékvizek visszatartása, beszivárogtatása, és az erózió csökkentése. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a strandolás egyben a leginkább időjárásfüggő vonzerő. Míg a vendégéjszakák száma alig kimutatható mértékben függ a nyári vízhőmérséklettől, addig a strandbelépések száma 1 o C hőmérséklet növekedésre mintegy 10%-kal növekszik. Az éghajlatváltozási előrejelzések 2025-ig C hőmérséklet emelkedést mutatnak. Fel kell készülni strandterületek iránti igény növekedésére, amely nehezen egyeztethető össze a vízpart rehabilitációs rendeletekkel. Másrészről, a levegő hőmérséklet már ma is lehetővé tenné a szezon hosszabítást, azonban az alacsony vízhőmérséklet miatt a strandok késő tavaszi nyitása és kora őszi zárása nem hozza meg a kívánt eredményt. Emiatt rendkívül fontos, hogy a strandokon olyan, megújuló energiával üzemelő, meleg vizes medencék létesüljenek, amelyek a strandolási szezont több héttel meghosszabbíthatják. A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) jelenti. Célok: A Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek jó állapotának elérése. A Balaton, mint természeti érték és mint ivóvízbázis védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése. A további felszíni és felszín alatti víz minőségének védelme. Leírás VÍZ-1. Vízvédelmi tevékenység vízfolyások belterületi, külterületi rendezése, vízfolyások, tavak jó állapotának elérése. A vízkeret irányelvvel összhangban el kell végezni a település környezetében lévő vízfolyások karbantartási feladatait, hogy az esetleges nagycsapadékok okozta árhullámok levonulása biztosítva legyen, és a szabályozott vízkormányzás újra megvalósulhasson. 71

72 Fel kell tárni a diffúz szennyezőhatások szempontjából a kritikus szennyezőpontokat, amelyek megszüntetése, korlátozása és ellenőrzése az önkormányzat hatáskörében is elvégezhető. A szennyező források/területek megszüntetésének, felszámolásának fontossági sorrendjét meg kell állapítani (pl. illegális hulladéklerakás), környezetszennyező hatásaikat mérsékelni, majd megszüntetni szükséges. VÍZ-2. Felszíni és felszín alatti vizek minőségének vizsgálata, vízbázis védelem. Kiapadt, felfakadó források állapot felvétele. VÍZ-3. Biztosítani kell a megmaradt természetes partszakaszok védelmét (a part felől a települést szegélyező nádasok speciális védelem alatt állnak, ezért a területhasználatot jogszabályi előírások korlátozzák). A Balaton medrét és parti sávját érintő esetleges fejlesztések (pl. partvonal szabályozás, kikötő, strand) tekintetében a Balaton partvonal szabályozási tervével, a mindenkor hatályos nádasminősítéssel, valamint a 7/2005.(III. 25.) TNM rendelettel és mellékleteivel való összhang megteremtésére figyelemmel kell lenni. VÍZ-4. A Balaton vízminőségének, higiénés állapotának javítása a partközeli (strandi) területeken, legalább II. osztályú vízminőség fenntartása. A klorofill-a koncentráció ne lépje túl a 25 mg/m 3 értéket. Fel kell tárni, hogy hol szükséges a mederkotrás a fenéküledékben felhalmozódott foszfor és más szennyezőanyag eltávolítására. Gondoskodni kell a kiemelt iszap ártalom mentes és gazdaságos elhelyezéséről. A Balaton törvény előírásaival összhangban meg kell akadályozni a tisztítatlan csapadékvizek közvetlen tóba kerülését, mivel ma már ez jelenti a legnagyobb közegészségügyi kockázatot. Strandok higiénés állapotának javítása. 2.8 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony) nem képzelhető el megfelelő műszaki védettséggel rendelkező, alkalmas környezeti feltételek közé telepített hulladékgazdálkodási létesítmények nélkül. Ehhez elengedhetetlen a regionális kezdeményezés és koordináció mellett létrejövő településcsoportok (társulások) létrehozása, amelyek hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás szempontjából összetartoznak, közös hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Egy ilyen rendszer jelentősen növeli a munka hatékonyságát, javítja és meggyorsítja a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési feladatok komplex és hatékony megoldását. Ennek megvalósítása érdekében ISPA/KA pályázat került megvalósításra Észak-Balatoni települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása címmel, amely 158 település hulladékgazdálkodását hivatott megoldani. A korszerű hulladékgazdálkodás egyben azt jelenti, hogy az ismételt felhasználáson, újrahasznosításon keresztül kevesebb primer nyersanyag és energia kerül felhasználásra, amely jelentős mértékben segíti a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A kevesebb lerakott hulladék egyben kevesebb természetes terület felhasználását is jelenti, amely fontos tényező a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Célok: Az évente képződő hulladék mennyisége 20 %-kal csökkenjen. A 2014-re képződő hulladék legalább 40 %-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás elérje a 10 %-ot. 72

73 Leírás HUL-1. Települési hulladékgazdálkodás tervezése a hulladék keletkezés megelőzése érdekében (hulladékgazdálkodásról szóló törvény valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban). A tervezés fő céljai: Helyi hulladékgazdálkodás intézményrendszerének kialakítása. Hulladék keletkezés megelőzése, hulladék mennyiségének csökkentése. Hulladékok szelektív gyűjtése. A lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése a családi házas településrészeken. Az újrahasználat ösztönzése. A beruházások és a létesítmények tervezésénél azon kezdeményezéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a biohulladékok, a csomagolási hulladékok és a veszélyes hulladékok maradék-hulladéktól történő elkülönített kezelését lehetővé teszik. Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebben az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát. HUL-2. Hasznosítás a települési hulladékok területén. El kell terjeszteni és teljessé kell tenni a hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását. A lakossági veszélyes hulladékok évenkénti begyűjtése. A szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013 végére. Komplex hulladékkezelő rendszer részeként újrahasználati központok kialakítása. A lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített bio-hulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének komposztálás, biogáz-előállítás stb. fejlesztésével). A háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 7-8/kg/fő/év mennyiségben történő begyűjtése A települési szilárd hulladék teljes hasznosításának 40% fölé emelése 2013 végére ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok összességében 35%-os hasznosítása (2020-ig 50%). Az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is. HUL-3. Hulladékok ártalmatlanítása. A lerakási igényeket kielégítő, közszolgáltatás keretében működő, térségi ártalmatlanító kapacitások biztosítása. A települési szilárd hulladék lerakási arányának 60% alá történő csökkentése 2013 végére. A papír és a biohulladék lerakástól eltérő kezelésének megoldása. A régi lerakók rekultiválásával és utógondozásával, az illegális lerakás és a hulladékelhagyás felszámolásával és szankcionálásával kapcsolatos feladatok ellátása. Közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése. Lakossági szemléletformálás a lerakás minimalizálása, a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósítása és hulladékelhagyás megszüntetése érdekében. 73

74 Az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelőlétesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése. Egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése. 2.9 Környezetbiztonság Indoklás A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok tartoznak, amelyek egyrészt természeti (földrengés, árvíz, szélviharok, erdőtűz stb.), másrészt emberi eredetűek (pl. környezet-károsítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). A civilizációs eredetű szennyezések egyaránt származhatnak hazai és külföldi tevékenységekből, melyek a felszíni vizek és a levegő szennyezésén túl több éven keresztül veszélyeztethetik a felszín alatti vizek, a földtani közeg természetes állapotát, illetve jelentős természetkárosítással is együtt járhatnak. A már bekövetkezett, tartós környezetkárosodások felszámolása érdekében szükséges a szennyezőforrások és területek felderítése, a kármentesítési feladatok végrehajtása. Több magyar részvételű pán-európai szintű nemzetközi egyezmény tartalmaz a környezetbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket, hiszen az ezzel kapcsolatos folyamatok, hatások átterjednek az országhatárokon is. A természeti és ipari katasztrófák elhárítása, illetve következményeik felszámolása az ország biztonságának egyik kulcseleme. A környezetbiztonság feladatait olyan egységes rendszerbe célszerű beilleszteni, ahol a környezetvédelem, az egészségvédelem és az általános biztonsági intézkedések együtt jelennek meg Az évi CXXVIII. törvény (un. katasztrófa-törvény ) pontosan meghatározta a különböző szervezeteknek, a felelősöknek és az állampolgároknak a katasztrófák elleni védekezésben rájuk háruló feladatokat. Az ipari termelés, tevékenység különböző formában és mértékben veszélyezteti a környezetet. A lakosság komfortérzetének, biztonságának megteremtése, az információ, tájékoztatási lehetőségek korszerűsítésével valósítható meg. A veszélyeztetések a keletkezés oka alapján három fő csoportra oszthatók: technikai (technológiában bekövetkező zavar, veszélyes anyag tárolása, kezelése), természeti (földrengés, földcsuszamlás, tűz, vízbázisok elszennyeződése - ez utóbbi jellemzően inkább emberi hatásokra következik be), egyéb (terrorcselekmény, nukleáris veszélyeztetés, háborús veszélyeztetés). Célok: A környezetbiztonság növelése. A veszélyeztetés megelőzése. A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása. A környezetkárosodás felszámolása. Leírás BIZ-1. Helyi környezeti károk kezelése, a település fejlesztési rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszín mozgásokkal való veszélyeztetettségre. Katasztrófa, illetve havária terv kidolgozása a zöld hatóság bevonásával. A jogszabályok betartásának hatékonyabb ellenőrzése a gazdálkodó szervezetek, közintézmények működtetése és a magáningatlanok tekintetében. 74

75 3. Felelősségi körök A települési környezetvédelmi program egyik fő célja, hogy a környezetvédelmi szempontokat érvényesítse a területfejlesztési és környezetvédelmi programok és projektek megvalósítása során. Ahhoz, hogy a célokat az adott felelősségi körökhöz lehessen rendelni, a fentiekben kitűzött célok esetében elsődlegesen arra volt szükség, hogy áttekintésre, és elkülönítésre kerüljenek az önkormányzat közvetlen és közvetett feladatai, valamint az önkormányzattól független, a gazdálkodó szervezetek felelősségi körébe tartozó feladatok. Ennek alapján a célok és a feladatok két csoportot alkotnak: gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó feladatok önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok az önkormányzat közvetlen irányításával és megvalósításával végrehajtandó feladatok az önkormányzat közvetett irányításával és közreműködésével végrehajtandó feladatok. 75

76 Az operatív program felülvizsgálata, aktualizálása Gazdálkodó szervezetek feladatai A vállalat neve Pápakörnyéki Vizitársulat Magyar Közút Nonprofit Zrt. Magyar Közút Nonprofit Zrt. VOLÁN Zrt. Végrehajtandó program megnevezése, tervezett intézkedések, beruházások Kapcsolódó cél, célállapot Várható hatás, eredmény Felszíni vízfolyások külterületi mederrendezése VÍZ-1., KLÍMA- A vízfolyás megközelítése, a víz minősége és (iszaptalanítás, nádkaszálás, cserjeírtás) 2. környezete is javul Útpatka művelés LEV-1. Csökken a vízátfolyás az utak felületén, megoldódik a csapadékvízelvezetés A települést elkerülő út kialakítása, a 71-es főutat LEV-1. A levegőszennyezés csökkenésével javul a elkerülő út folytatása a hulladéklerakó és a levegő és az élet minőség repülőtér mellett A közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, járatok csökkentése, akadálymentes közlekedés megvalósítása LEV-1. A levegőszennyezettségre vonatkozó értékek csökkennek, korszerű motorral rendelkező autóbuszok alkalmazása A megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan MÁV Zrt. A település vasútvonalainak fejlesztése, LEV-2. A vasúti szerelvények működéséből adódó 2018-től folyamatosan korszerűsítése, villamosítása levegőszennyezés mértéke csökken VIZIG A fakadó források állapotfelvétele VÍZ-2. Környezet-szennyezés megakadályozása 2018-tól folyamatosan VIZIG Nádas szűrőmezők megőrzése az elkészült VÍZ-3., KLÍMA- Ökológiai nádgazdálkodás megvalósul 2018-tól folyamatosan nádasminősítés alapján 2. Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Erdőbirtokosság Erdőtelepítés elsősorban talajvédelmi céllal, természet-közeli erdők nagyságának növelése FÖLD-3., KLÍMA-1. Javul a talajvédelem színvonala, a tájesztétika és a környezet kiegyensúlyozó hatása 2018-től folyamatosan MÁV Zrt. A vasúti zaj műszaki és szervezési eljárásokkal történő csillapítása Magántulajdonosok A vízerózió ellen szőlő-, gyümölcs telepítés előtérbe helyezése az építési szándékhoz viszonyítva ZAJ-1. A zajterhelés mértéke csökken 2018-tól folyamatosan FÖLD-4., KLÍMA-2. Csökken a talajlehordás 2018-tól folyamatosan 76

77 Önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedések, feladatok A táblázatban halványzöld színű sorokban lévő feladatok megvalósítása folyamatban van. Ezen sorokban a zölddel kiemelt feladatok már megvalósultak. TELEPÜLÉS LEVEGŐMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 1. A levegő és porszennyezés csökkentés elősegítése növény telepítéssel (faültetés a meglévő zöldterületeken ) 2. A településen belüli kerékpárút-hálózat fejlesztése - Panoráma kerékpárút (vasúti töltésen történő kialakítással), - továbbá Balatonfűzfő-Alsóörs közötti szakasz felújítása, és - kerékpáros infrastruktúra kiegészítő fejlesztések megvalósítása 3. A szilárd burkolatú pormentes út arányának növelése (csapadékvízelvezető rendszer kiépítésével együtt) önerős utca felújítási programon keresztül 4. Szennyvíz-vezetékek, átemelők felülvizsgálata a bűzkibocsátás, szivárgás csökkentése érdekében Kapcsolódó célok, célállapot Megvalósítás várható időpontja LEV-1., TEP-2018-tól 1. folyamatosan LEV-1., KÖZL-2., KLÍMA-1. LEV-1., 2018-tól KOMVÍZ-3., folyamatosan FÖLD-3., KLÍMA-2. LEV-3., KOMVÍZ-1. Várható költség (eft) Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás önkorm. támogatás, regionális forrás részletes költségelemzést igényel 2019 részletes költségelemzést igényel önkorm. támogatás, lakossági hozzájárulás szolgáltatói forrás Eredmény indikátor levegőszennyezés csökkenése (%), zajterhelés csökkenése (db), lakónépesség elégedettsége (%) levegőszennyezés csökkenése (%),kiépített kerék-párút hossza nő (km) szilárd burkolatú út hossza nő (km), porterhelés csökkenése (%) levegőszennyezés mértékének, bűzhatás mértékének csökkenése (%) Következmény indikátor A levegőszennyezés csökkenésével javul a levegő és az élet minőség Környezetbarát közlekedési eszköz használatának terjedése Javulnak a gazdasági fejlesztés feltételei, környezetegészségügy állapota Javul a levegő és az élet minőség Megvalósulás dec. 31. Felelős, közreműködő önkormányzat 1 részben folyik önkormányzat 2, a megvalósítás, Magyar Közút bringakörút Nonprofit Zrt. felújítása NIF Zrt évben 4-5 önkormányzat 2, utca van Magyar Közút folyamatban, Nonprofit Zrt. 400 m Ft értékben megvalósult Az utolsó ütem valósul meg. 600 m Ft értékben a Vörösberényi hídtól Malomvölgyi szakasz. önkormányzat 2, DRV Zrt., Vp. megyei Korm.hivatal Népegészségügyi Főoszt., Környezetvédelmi Főoszt. 77

78 Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 5. Szivárgó rendszer kialakítása az újrafakadó források okozta károk elhárítására (József A. utca és Baross utcában) 6. A településen levő természetes vízfolyások állapotának javítása (Vörösberényi Séd, Remete patak mederrendezése, hulladék eltávolítás) 7. Kutató fúrások felszín alatti víz kinyerése, hasznosítása céljából (Megyehegyi, Remetevölgyi próbafúrás) és a felszíni vízmű megszűntetése 8. Foszforterhelés csökkentése a Balaton vízminőségének javítása érdekében (talajterhelési díj fizetési kényszer a szennyvízcsatorna rákötések megvalósítása érdekében) 9. Partszakasz védelem, partvonal szabályozás (vízpart rehabilitációs terv felülvizsgálata) 10. Mederkotrás a strandok területén és a kiemelt iszap elhelyezése, továbbá a VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA Kapcsolódó célok, célállapot VÍZ-1., 2. VÍZ-1., KLÍMA-2. VÍZ-2., KOMVÍZ-4. VÍZ-4. VÍZ-3. VÍZ-4. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatos Várható pénzügyi források regionális forrás regionális forrás, önkorm. támogatás DRV regionális részletes költségelemzést igényel forrás, önkorm. támogatás Eredmény indikátor szivárgó rendszer kiépítése (m) vízminőségi állapotjellemzők értéke javul (gyomkaszálás m 2 - en, iszapeltávolítás m 3 ) kút vízhozama (l/min), felszín alatti víz hőfoka (ºC) szennyvízelveztő csatornára történő rákötés aránya (%), csapadékvízelvezető csatorna hossza (km) regionális természetes forrás, önkorm. partszakasz hossza támogatás (km) Következmény indikátor Javul a kút-, forrásvizek minősége A vízfolyások megközelítése a víz minősége és környezete is javul Felszín alatti víz fűtési, turisztikai hasznosításával a település környezeti adottságai bővülnek Balaton vízminősége javul, terhelése csökken Partvonal szabályozása hozzájárul a Balaton ökológiai állapotának javításához regionális felhalmozódott Part ökológiai, forrás, önkorm. foszfor eltávolítása higiéniás állapota Megvalósulás dec. 31 Közbeszerzési eljárás folyamatban. Nem történt próbafúrás, a DRV Zrt. nem kapott engedélyt. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, VIZIG Pápakörnyéki Vízitársulat, önkormányzat 2 DRV Zrt., önkormányzat 2 A rákötések lakosság, megtörténtek, a önkormányzat 2 folyamatosságo t az újonnan épülő ingatlanok miatt kell megtartani. A terv elkészül 2018 végére. Mederkotrás megtörtént, a önkormányzat 2, VIZIG önkormányzat 2, VIZIG 78

79 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA Ssz. Feladat, tervezett intézkedés Káptalanfüredi strand homokázás megvalósítása Kapcsolódó célok, célállapot Megvalósítás várható időpontja Várható költség (eft) Várható pénzügyi források Eredmény indikátor Következmény indikátor Megvalósulás dec. 31 támogatás (t) javul homokozás település mindhárom strandján szükséges Felelős, közreműködő 79

80 FENNTARTHATÓ TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 11. Parlagterületek rehabilitációja gyommentesítés (Lozsánta területrész együttes fejlesztése 88 ha) 12. Az illegális hulladéklerakások felszámolása 13. Felszíni mozgásra érzékeny területi besorolás elkészítése térképi (lehetőleg GIS) formában. Kapcsolódó célok, célállapot FÖLD-1., 2., KLÍMA-2. FÖLD-3., HUL-3. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatos 2018-tól folyamatos Várható költség (eft) részletes költségelemzést igényel 1.600/év BIZ részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források regionális forrás, önkorm. támogatás, Norvég Alap önkorm. támogatás önkorm. támogatás Eredmény indikátor kedvezőtlen adottságú, nagy lejtésű szántóföldek arányának csökkentése, gyommentes területek nagysága nő (ha) illegális lerakók száma csökken (db) Pontos információk a felszíni mozgásra érzékeny területekről Következmény indikátor Új termelési módok jelennek meg, a gyepterület kihasználtsága fokozódik Jelentősen javul a környezet állapota, a lakosság életkörül-ményei A csapadékvíz elvezetés fejlesztések rangsorolása megvalósulhat. Megvalósulás dec. 31 Gyommentesít és történik, de a Lozsánta területrész együttes fejlesztése jelenleg nem megoldható. Felelős, közreműködő Veszprém Megyei Korm.hivatal Földhivatala, ingatlan tulajdonosok, önkormányzat 2 Illegális Jegyző, civil hulladéklerakásszervezetek ok kezelése és figyelése folyamatos. Nem történt meg. önkormányzat 1 80

81 Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 14. A meglévő zöldterületek, őshonos társulások, fasorok (parkok, rekultivált bányaterület) gondozása, bővítése, városkép javítás Egészésgház előtti zöld terület felújítása, megvalósult Széchenyi st. játszótér bővítése, megvalósult Európa Szoborpark kialakítása (infrastruktúra, térfigyelő kamerák)részben megvalósult, kamera bővítés kell Szent Erzsébet liget rendezvénytér infrastruktúrájának javítása megvalósult parti sétány burkolat felújítása 15. A település köztisztasági feladatainak megszervezése különös tekintettel a nagyobb rendezvényeket követő állapotok rendezésére 16. Sport és rekreációs létesítmények fejlesztése, gondozása (tömegsprot elterjesztése) Vörösberényi iskola mellett multifunkcionális sportcsarnok, sport és kulturális központ kialak. tervben szerepel Sporttelep fejlesztése (Teniszpályák) tervezett Malomvölgy rekreációs terület kialakítása tervezett Pinkóczi csárda és környékének Kapcsolódó célok, célállapot TEP-1., KLÍMA-2. TEP-1., HUL- 3. TEP-1., EMB- 1. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatos 2018-tól folyamatos 2018-tól folyamatos TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Várható Várható költség pénzügyi (eft) források regionális forrás, önkorm. támogatás önkorm. támogatás részletes költségelemzést igényel önkorm. támogatás, befektetők Eredmény indikátor zöldterület nagysága, rendezett területek nagysága, virágos területek nagysága nő (m 2 ), kiállított szobrok száma (52 db) tisztított és karbantartott területek nagysága nő (m 2 - en utcaseprés, locsolás) felújított rekreációs létesítmények száma (db), kialakított műfüves labdarugópálya (db), épület, helységek kialakítása Következmény indikátor A településkép és az életminőség javul, levegőszennyezés csökken, kedvezően változik a település külső megjelenése Megvalósulás dec. 31 Egészségház előtti zöldterület felújításra került, a Széchenyi st. játszótér bővítése megtörtént, a Szent Erzsébet ligetben új burkolat Porterhelés, elszórt Folyamatosan szemét történik mennyisége csökken, javul a környezet állapota A lakosság egészségi állapota javul, sportolási lehetőségek növekedése Műfüves labdarúgópálya került kialakításra Vörösberényben, továbbá a teniszpályák világítása is megújult. Felelős, közreműködő önkormányzat 1, Városgondnoks ág, civil szervezetek önkormányzat 1, Városgondnoks ág, civil szervezetek önkormányzat 2, civil szervezetek, befektetők 81

82 Ssz. Feladat, tervezett intézkedés lovasturisztikai fejlesztése tervezett, (nem önkormányzati) Városgondnokság telephelye melletti területen sportpályafejlesztés: élőfüves, műfüves pálya öltöző. Engedélyeztetés alatt. 17. A természeti értékek és élőhelyek védelme érdekében helyi védettségű területek kijelölése Kapcsolódó célok, célállapot TEP-1., BIODIV-2., 3. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Megvalósítás Várható Várható várható költség pénzügyi időpontja (eft) források Eredmény indikátor rendelet alkotás helyi védettségű területek növekedése (ha) Következmény indikátor Megvalósulás dec. 31 Növekedik a Fasorok lettek település vonzereje kijelölve természeti értékként. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, Balatonfelvidéki Nemzeti Park 82

83 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 18. A kulturális örökség részét képező objektumok védelme, felújítása Vörösberényi református templom környezetének rendezése megvalósult régi református iskola fejlesztése egyházi Vöröberényi kolostor épületegyüttesének hasznosítása megvalósult, folyamatos Szent Ignác Katolikus templom tetőhéjazatának műemléki felújítása megvalósult Kolostor épületének és a Magtár hasznosítása megvalósult, folyamatos. 19. Épületek, közterületek külső megjelenésének javítása (egységes városkép) városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja II. megvalósult Polgármesteri Hivatal felújítása, átalakítása, akadálymentesítése Önkormányzati Hivatal felújítása pályázat keretében az akadálymentesítés részben megvalósult. Járási Kormányhivatal kialakítása megvalósult Orvosi rendelők utóhasznosítása megvalósult Kapcsolódó célok, célállapot TEP-2. TEP-2. Megvalósítás várható időpontja tól folyamatos tól folyamatos Várható költség (eft) Várható pénzügyi források - rendelet alkotás, egyház, regionális forrás részletes költségelemzést igényel Eredmény indikátor felújított objektumok száma (db) Következmény indikátor Növekedik a település vonzereje és ezáltal gazdasága regionális rendezett, felújított Kedvezően forrás, önkorm. épületek száma nő támogatás, (db) befektetők változik a település külső megjelenése Megvalósulás dec. 31 Folyamatban van a Vörösberényi református templom környezetének rendezése és a Kolostor épületének és a Magtárnak a hasznosítása. A szent Ignác templom tetőfelújítása megtörtént A Panoráma Klub épületének rekonstrukciójá n kívül a többi feladat megvalósult. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, Örökségvédel mi intézmények, egyház önkormányzat 1, civil szféra, befektetők 83

84 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Ssz. Feladat, tervezett intézkedés Piac fejlesztése II. ütem tervezett Posta parkoló felújítása, közterület rendezése megvalósult Vörösberényi művelődési ház felújítása, funkcióbővítése folyamatos Baross G. u. piacig, illetve Zeneiskoláig tartó szakaszának felújítása, közterület rendezése járda megvalósult, az út most folyik Panoráma Klub épülete helyének rekonstrukciója vízi turizmushoz kapcsolódó szálláshely és szolgáltatás fejlesztés Kapcsolódó célok, célállapot Megvalósítás várható időpontja Várható költség (eft) Várható pénzügyi források Eredmény indikátor Következmény indikátor Megvalósulás dec. 31 Felelős, közreműködő 84

85 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 20. Nagy beruházásokhoz kötődő infratsruktúrális fejlesztések: Budatava strand épületállomány felújítása, kertészeti rendezése Wesselényi strand felújítása II. ütem, Aquatórium: fürdőház építése Kikötő fejlesztés előkészítése a 4 méteresnél Kikötőfejlesztés a horgászkikötőnél Kapcsolódó célok, célállapot TEP Gazdasági telephely fejlesztés: TEP-2. kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területek kialakítása Budataván Kommunális Kft. telephelyének áthelyezése 22. Szociális intézmények fejlesztése: TEP-2., EMB- Almádi Magocskák óvoda Mogyoró 1. úti óvódánál új óvoda felépítése és kialakítása szociális intézmények kapacitás bővítése időseket ellátó intézményrendszer fejlesztése megvalósult Ady E. utcában az egészségügyi ellátás fejlesztése megvalósult Megvalósítás várható időpontja tól folyamatos tól folyamatos tól folyamatos Várható költség (eft) részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, befektetők önkorm. támogatás, befektetők önkorm. támogatás, befektetők, regionális forrás Eredmény indikátor Felújított épületek száma (db), kikötői férőhelyek száma (db), horgászkikötői férőhelyek száma (db) Kialakított gazdasági telephelyek száma (db), épülethasznosítás Bölcsöde férőhely száma (fő), felújított intézmények száma (db), szociális intézmények férőhely száma (fő) Következmény indikátor Növekedik a település vonzereje és ezáltal gazdasága Növekedik a település vonzereje és ezáltal gazdasága Kedvezően változnak az életkörülmények a városban Megvalósulás dec. 31 Budatava strand esetében tervek készültek. Wesselényi strandon 2 db büféépület épült. A kikötőfejlesztés esetében a kőszórás nem kapott engedélyt. Napelemes fejlesztés, illetve állagfelújítás történt. Ady E. utcában az egészségügyi ellátás fejlesztése megvalósult. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, civil szervezetek, befektetők önkormányzat 2, befektetők önkormányzat 2, civil szervezetek 85

86 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 23. A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése: fokozatos bevezetése a veszélyes hulladékokra vonatkozóan is, házhoz menő gyűjtés kiterjesztése megvalósult házhoz menő lomtalanítási akció megvalósítása megvalósult valamint a hulladékgyűjtő edényzetek fejlesztése 24. A hulladék-szállítás műszaki színvonalának javítása, korszerű jármű park kialakításával megvalósult 25. A lezárt hulladéklerakóhely rekultivációjának megvalósítása, monitoring rendszerének működtetése a rekultiváció megvalósult, a monitoring működik 26. Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról (iskolákban, óvodában tájékoztatás) Föld napjához kapcsolódóan Kapcsolódó célok, célállapot HUL-1. 2., KLÍMA-1. HUL-2. HUL-3., KLÍMA-1. HUL-3., KLÍMA-3., TUDAT-1., 2. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatos 2018-tól folyamatos Várható költség (eft) részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, nemzetközi forrás önkorm. támogatás, nemzetközi forrás önkorm. támogatás, KEOP 2018-tól folyamatosan önkrom. támogatás, civil szféra támogatása Eredmény indikátor lerakott hulladék mennyisége csökken(m 3 ), a hasznosult arány nő (%) Következmény indikátor A lakosság szemlélete megváltozik, szakszerű hulladékgazdálkodás valósul meg korszerű A pormentes tömörítős, hulladékszállítás multifunkcionális hozzájárul a járművek (2-3 db) környezet alkalmazása állapotának javul talajvíz minőségére vonatkozó paraméterek, kinyert biogáz mennyisége (m 3 ) csökken a légkörbe kerülő üvegházgázok mennyisége, javulnak az életkörülmények csökken az A lakosság illegális lerakás, a szemlélete lerakott hulladék megváltozik, mennyisége (m 3 ), szakszerű havonta hulladékgazdálkodás valósul környezetvédelmi klub megrendezése meg Megvalósulás dec. 31 A házhoz menő hulladékgyűjté s megvalósult, ahol megközelíthető ek az ingatlanok, az edényzetek fejlesztése nem történt meg. Hulladékudvar nem létesült, a járműpark megújult. Rekultiváció megtörtént. Ökoiskola programhoz kapcsolódott a Vörösberényi iskola. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, BALKOM Kft önkormányzat 2, BALKOM Kft. önkormányzat 2, BALKOM Kft., Vp. Megyei Korm. Hivatal Népegészségügyi Főoszt, Környezetvédelmi Főoszt. önkormányzat 2, civil szervezetek, BALKOM Kft. 86

87 Ssz. TELEPÜLÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZOTTSÁG Feladat, tervezett intézkedés 27. A csatornázott területek bővítése, rákötés kötelezése (Vörösberényi Séd meder, Remetevölgy, Káptalafüredi festő utcák) 28. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó közszolgáltatás feltételeinek megteremtése 29. Ivóvízbázis védelem, ivóvíz-hálózat fejlesztése (elöregedett vezetékek tervszerű cseréje), ivóvíz ellátás fejlesztése karsztvíz felhasználásával 30. Csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése a meglévők korszerűsítése (Óváry F. Verseny u. csapadékvíz elvezetése, megvalósult Wesselényi strand parkolója, Kövesalja u.) Kapcsolódó célok, célállapot KOMVÍZ-1., VÍZ-1. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források regionális forrás, önkorm. támogatás KOMVÍZ önkorm. támogatás KOMVÍZ-1., 4., VÍZ tól folyamatosan KOMVÍZ-3., 2018-tól VÍZ-1., FÖLD- folyamatosan 4., LEV-1., KLÍMA-2. részletes költségelemzést igényel önkorm. támogatás, DRV Zrt regionális forrás, önkorm. támogatás Eredmény indikátor csatornahálózat hossza nő (km), csatornaháló-zatba bekötött ingatlanok száma nő (db) önkormányzati rendelet, leürített szennyvíz mennyiség (m 3 /év) új vízbázis kialakítása (db fúrt kút, db víztározó), felújított vezetékszakasz km csapadék-csatorna hálózat hossza (69,9 km), kapacitása (m 3 /nap) Következmény indikátor Javul a csatornázott-ság, javul az élet minőség, továbbá a Balaton vízminősége is javul Megszűnik az illegális leürítés, javul a környezet állapota, csökken a környezetterhelés Vízkészlettel való gazdálkodás javul, szolgáltatási színvonal emelkedik Megoldódik a felszíni vízelvezetés Megvalósulás dec. 31 Folyamatban van a csatornázott területek bővítése. Rendelet elkészült és elfogadásra került. A DRV Zrt. gördülő fejlesztési terve alapján történik. A Wesselényi strand parkolójában olajfogó kialakítása szükséges. Felelős, közreműködő DRV Zrt. önkormányzat 2, szolgáltatók önkormányzat 2, VIZIG, DRV Zrt. önkormányzat 1 87

88 Ssz. TELEPÜLÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ENERGIAGAZDÁLKODÁS Kapcsolódó Megvalósítás Várható Várható Eredmény Következmény célok, várható költség pénzügyi indikátor indikátor célállapot időpontja (eft) források Feladat, tervezett intézkedés 31. Energiahatékony és takarékos technológiák támogatása kommunális telephely, Gimnázium fűtéskorszerűsítése, szigetelése, nyílászáró cseréje, megvalósult Vörösberényi kisközpont energetikai korszerűsítése folyamatban van az egészségház fejlesztés szükségtelenné vált transzformátor állomások (2db) átalakítása Pannónia KK és a Vársogondnok. épületén napelemes rendszer telepítése Led-es közvilágítás megvalósítása Vasúti aluljáró energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése 32. Strandok, kempingek melegvíz előállítására, medence fűtésre napkollektorok, napelemek elhelyezése ENERGIA- 1.,2.,3., KLÍMA-1. ENERGIA-3., KLÍMA tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan önkorm. támogatás, regionális forrás, KEOP önkorm. támogatás, regionális forrás energiafogyasztás éves szinten csökken (%), napelemek kialakítása (db, m 2 ) Terjed az alternatív energia felhasználás, környezet állapota javul energiafogyasztás Terjed az csökken (%), alternatív energia napkollektor,napel felhasználás, em kialakítása (db) környezet állapota javul Megvalósulás dec. 31 A Vörösberényi kisközpont energetikai korszerűsítése folyamatban van, a többi feladat megvalósításra vár. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, vállalkozók, EON Zrt. A önkormányzat 2, Káptalanfüredi vállalkozók és Wesselényi strandon elkészült, a Budatavai strandon még megvalósításra vár. 88

89 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 33. Környezetvédelmi kiadvány, cikk, hír szerkesztése 34. Környezetvédelmi programok szervezése, ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szervezése környezetvédelmi témában Kapcsolódó célok, célállapot TUDAT-1., 2., 3., KLÍMA-3. HUL TUDAT-1., 2., 3., KLÍMA-3. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) Várható pénzügyi források 10/hónap önkorm. támogatás 200 /év önkorm. támogatás, regionális forrás Eredmény indikátor hónaponkénti rendszerességgel megjelenő cikkek (db) faültetés évente kétszer, növények tájékoztató táblával való ellátása (db) Következmény indikátor A lakosság környezeti felelőssége nő a környezet-tudatos magatartás kialakulásával A lakosság környezeti felelőssége nő a környezet-tudatos magatartás kialakulásával Megvalósulás dec. 31 Az Almádi Újság különszámakén t. Csak ritkán vannak ilyen események. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, civil szervezetek önkormányzat 2, civil szervezetek 89

90 Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 35. A belterületi utak, útszakaszok felújítása, kapacitás fejlesztése 36. Járdák, gyalogátkelő-helyek kialakítása, vasúti átjárók korszerűsítése, sebességkorlátozó táblák elhelyezésével (Vöröshegyi úton, Dózsa Gy. utcában és a Töltés úton, valamint a Madách tér Glóbusz csárda közötti szakaszon megvalósult, Káptalanfüreden Fenyves ABC-Fecske u. közötti szakaszon nem valósult meg, Baross G. u. Papírbolt- Pékség közötti szakaszon) megvalósult 37. A települést elkerülő út kialakításának szorgalmazása térségi szinten a teherforgalom mérséklése érdekében (8.számú fő közlekedési útról való lecsatlakozás) Kapcsolódó célok, célállapot KÖZL-1. KÖZL-2., LEV-1. KÖZL-1., 2., LEV-1. KÖZLEKEDÉS ÉS KÖRNYEZET Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) /k m részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás (TEÚT), ÚFCE önkorm. támogatás, regionális forrás önkorm. támogatás, KözOP Eredmény indikátor felújított útszakasz hossza (km), lakónépesség elégedettsége (%) a település járda szakaszainak növekedése (m) zajterhelés csökkenése (db), lakónépesség elégedettsége (%) Következmény indikátor A közlkedési infrastruktúra hálózat javulása hozzájárul az élet minőség javításához A közlekedés biztonságosabbá válik, nő az élet minőség A közlekedési hálózat javulása hozzájárul a teherforgalom csökkenéséhez, biztonságos közlekedéshez Megvalósulás dec. 31 Felelős, közreműködő önkormányzat 1 A Madách tér önkormányzat 2, Glóbusz csárda Magyar Közút közötti Nonprofit Zrt., szakasz, MÁV Zrt. valamint a Baross G. u. Papírbolt- Pékség közötti szakaszon megvalósult. Az önkormányzat csak szorgalmazni tudja a probléma megoldását. önkormányzat 2, Magyar Közút Nonprofit Zrt. 90

91 Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 38. A szálló por mennyiségének csökkentése, nyári időszakban locsoló jármű alkalmazása az utak kiporzásának csökkentése érdekében 39. Egészséges életmód népszerűsítése, egészség-terv készítése táplálkozáshoz, egészséges életmódhoz kapcsolódó rendezvények, vetélkedők, előadások szervezése lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatbázis kiépítése prevenciós akciók az oktatási intézményekben 40. Az allergén (gyomnövények) növények felmérése, tájékoztató és megelőző tevékenység Kapcsolódó célok, célállapot EMB-1. EMB-1., TEP- 1. EMB-2. KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, szennyező vállalatok költség-vetése önkorm. támogatás, regionális forrás önkorm. támogatás, civil szféra támogatása Eredmény indikátor légszennyezés mértékének csökkenése (%), megbetegedések száma csökkenése (db) sportolási, nevelési célú rendezvény (db), szűrő programok (db) allergiás megbetege-dések számának változása (db) Következmény indikátor A környezet terhelése csökken A lakosság egészségi állapotának javítása A lakosság egészségi állapota és az életminőség javul Megvalósulás dec. 31 Az Egészségház Nonprofit Kftnek vannak pályázatai. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, KDT KTVF, ÁNTSZ, szennyező intézmények önkormányzat 2, civil szervezetek, Egészségház Nonprofit Kft. jegyző, Egészségház Nonprofit Kft. 91

92 A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE, TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 41. Tájékoztató kiadvány szerkesztése a település természetvédelmi értékeiről, továbbá a Vöröshomokkő tanösvény bővítése (táblák kihelyezése) 42. Ökoturizmushoz kapcsolódó fejlesztések: Köcsi-tó és környéke természetközeli fejlesztése Turista utak fejlesztése Óvári Kilátó és környezetének fejlesztése Kapcsolódó célok, célállapot BIODIV-3. BIODIV-3. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) Várható pénzügyi források 800 önkorm. támogatás, regionális forrás részletes költségelemzést igényel önkorm. támogatás, regionális forrás Eredmény indikátor a település védett értékeinek bemutatása 1000 pld-ban rendezett területek nagysága (m 2 ), feljított turista út hossza (fm) Következmény indikátor Megvalósulás dec. 31 Kedvezően Kiadványok, változik a település havonta külső megjelenése előadások az Értéktár Bizottság Kedvezően változik a település külső megjelenése szervezésében. A kilátó és környezetének fejlesztése megvalósult Felelős, közreműködő civil szervezetek, turisztikai egyesület önkormányzat 2, civil szervezetek, BFNPI, turisztikai egyesület 92

93 ZAJTERHELÉS CSÖKKENTÉSE Ssz. Feladat, tervezett intézkedés 43. Forgalomszervezés a zajterhelés csökkentése, sebesség csökkentése érdekében súlykorlátozás bevezetése a Veszprémi úton, 20 t feletti járművek kitiltása 44. A beépítetlen területeken zaj és rezgés terhelés megelőzése (zajvédelmi intézkedések) 45. Szolgáltatói tevékenységet korlátozó önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzése Kapcsolódó célok, célállapot ZAJ-1. ZAJ-1., 2. ZAJ-2. Megvalósítás várható időpontja 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan 2018-tól folyamatosan Várható költség (eft) /db részletes költségelemzést igényel Várható pénzügyi források önkorm. támogatás, regionális forrás, KözOP önkorm. támogatás Eredmény indikátor zajterhelési értékek változása (db), körforgalom kialakítás zajterhelési értékek változása (db) - - zajterhelés csökkenése (db) Következm. indikátor Javulnak az élet körülmények Javulnak az élet körülmények Javulnak az életkörülmények Megvalósulás dec. 31 Iskolánál forgalom átfordításra került sor. Súlykorlátozás bevezetésére lenne szükség a veszprémi úton Helyi rendelet szabályozza. A rendezvény zaj okoz problémát, határérték betartatása szükséges. Felelős, közreműködő önkormányzat 2, Magyar Közút Nonprofit Zrt. önkormányzat 1 önkormányzat 2, Vp. Megyei Korm.hivatal Környezetvédelmi Főoszt. önkormányzat 1: közvetlen önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzat szervezeteinek kell megoldaniuk önkormányzat 2: a település és más gazdálkodó szervezetek, illetve a lakosság bevonásával megoldandó feladatok, amelyekhez szükséges az önkormányzat szervezési intézkedése 93

94 A megvalósítás szereplői A környezetvédelmi program megvalósításának főszereplője: település önkormányzata A megvalósítás további szereplői: A település lakossága Az államigazgatás központi és területi szervei Agrárminisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Honvédelmi Minisztérium Pénzügyminisztérium Innovációs és Technológiai Minisztérium Belügyminisztérium Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Magyar Közút Nonprofit Kft. Veszprém Megyei Területi Igazgatóság Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. E-ON Zrt. Kommunális és Szolgáltató Kft. Észak-Balatoni Települési Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs Kft. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprém Megyei Önkormányzat Járási Hivatal Vállalkozások Civil szervezetek A szaktárcák feladatai a környezetvédelmi program megvalósítása során: 18.szakmai segítség, 19.hatósági feladatok, 20.költségvetésükben a hozzájuk tartozó projektek pályázat útján történő finanszírozhatóságának biztosítása. 94

95 Melléklet 95

96 1. sz. melléklet: 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet állóvizekre vonatkozó vízminőségi határértékek 1 VÍZMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK ÁLLÓVIZEKRE Külön jogszabály előírásai szerint meghatározott víztest típus A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S fizikai-kémiai bánya * jellemzők tó 2 a-klorofill mg/m 3 <10 <30* <30* < <25* <30 <30 <20* <30* <30 <25* <40 <30 <50 <15 3 átlátszóság* cm > > >100 > >80 - >80 >100 >80-4 ph* 7,8-6,0-6,0-6,0-7,5-7,5-7,5-7,5-7,2-7,2-7,2-7,2-7,2-7,2-7, ,2 8,5 8,5 8,5 9,5 9,5 9,5 9,5 8,8 8,8 8,8 8,8 8,8 8,8 9,2 5 vezető- képesség* μs/cm <1500 <1500 <1500 <1500 >3000 >3000 >1000 >1000 >1000 >1000 <900 <900 <900 <900 <900 <500 <800 6 oldott O 2 * mg/l 7, ,5-10,5 10,5 7 oxigén- telítettség* % BOI 5 mg/l <3 <6 <6 <6 - - <4 <4 <3,5 <4 <4 <5 <5 <4 <5 <3 <2,5 9 KOI Cr mg/l <40 >40 >40 > >40 <80 <80 >35 >35 <40 >35 <40 <40 <25 <30 10 NH 4 -N mg/l <0,05 <0,3 <0,3 <0,3 - - <0,3 <0,3 <0,3 <0,1 <0,3 <0,3 <0,3 <0,3 <0,3 <0,1 <0,05 11 NO 3 -N mg/l <0,6 <0,3 <0,3 <0,4 - - <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 <0,4 <0,4 <0,5 <0,06 12 ÖN mg/l <1,5 <3 <3 <3 - - <2,5 <2,5 <3 <3 <3 <2,5 <3 <2,5 <2,5 <1,5 <1,4 13 PO 4 -P mg/l <0,01 <0,25 <0,25 <0, <0,08 <0,15 <0,08 <0,08 <0,12 <0,12 <0,12 <0,12 <0,12 <0,12 <0,01 14 ÖP mg/l <0,05 <0,5 <0,5 <0,3 - - <0,15 <0,25 <0,2 <0,2 <0,3 <0,3 <0,3 <0,3 <0,25 <0,3 <0, Megjegyzés az 1.3. ponthoz * = nyílt vízben A vízinövényzettel benőtt tavakban oldott oxigén és oxigéntelítettség esetében a nagy változékonyság miatt határérték nincs. Kifejezetten szikes tavak esetében csak vezetőképességre van alsó határérték. A felkeveredni képes nyíltvizes tavakra a változó lebegőanyag koncentráció miatt nincs az átlátszóságra határérték. 16*: 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet állóvizek típusbesorolása alapján: Balaton - meszes - nagy területű - közepes mélységű - nyílt vízfelületű állandó

97 2. sz. melléklet: településre a módosított Balaton törvény övezeti besorolásai alapján a következő előírások vonatkoznak környezeti és épített környezeti elemenkénti felsorolásban Levegőtisztaság-védelem 15. A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan rendeltetés céljára szolgáló létesítmények üzemeltethetők, amelyek a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést ba) magterületen, bb) ökológiai folyosón, bc) pufferterületen, bd) erdőterületen, be) turisztikai fejlesztési területen, bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen és bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak. Felszín alatti és felszíni vizek 35. A tómeder övezetén (D-1, mellékletben az 1. sz. ábra): a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhelylétesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; f) A évi LVI. törvény a hatályon kívül helyezte. Hatályos: ; g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; h) a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható; 97

98 i) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható; j) A évi XLVII. törvény 13. d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: Talaj, területhasználat 20. (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - alapján felülvizsgált településrendezési eszközökben, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. (2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel - közterületbe sorolt területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat - külön jogszabályban meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot - elővásárlási jog illeti meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési eszközök alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalogés kerékpárút alakítható ki. (5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú minősített nádas területén. 30. Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2, mellékletben a 2. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) építési tevékenység nem folytatható; c) a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani; d) a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az állami földtani feladatokat ellátó szerv által jóváhagyott tájrendezési előterv vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni. 31. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1, mellékletben a 3.sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. 98

99 33. A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2, mellékletben a 4. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. 39. (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1, mellékletben az 5. sz. ábra): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m 2 -t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb 99

100 felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. 40. A kertgazdasági terület övezetén (M-2, mellékletben az 5. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg; c) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni; d) művelt telekre 3%-os beépítettséggel - a 39. (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével - a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; e) az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető. 42. Az erdőterület övezetén (E-1, mellékletben az 5. sz. ábra): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető; b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; 100

101 c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. 45. A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1, mellékletben a 6. sz. ábra): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel; b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájképvédelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 46. A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1, mellékletben a 6. sz. ábra): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; c) építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni. Táj, természetvédelem 23. A magterület övezete (Ö-1, mellékletben a 7. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; 101

102 e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. 25. A pufferterület övezete (Ö-3, mellékletben a 7. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) A évi LVI. törvény a hatályon kívül helyezte. Hatályos: ; c) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetők be; f) új külszíni bányatelek nem állapítható meg; g) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők; h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; i) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető; j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. 26. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1, mellékletben a 8. sz. ábra) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; e) országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m 2 -nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; 102

103 f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; g) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; h) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; i) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Infrastruktúra 4/C. (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/1-5. számú melléklet tartalmazza. (2) A közlekedési infrastruktúra építményei közül a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, a nyomvonal biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani; b) a meglévő főutak elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési eszközökben kell pontosítani; e) kiemelt jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a 2/1. sz. melléklet szerint meghatározott irányokban; f) Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Murakeresztúr-(Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági tervek és a településrendezési eszközök alapján meg kell meghatározni; h) a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján történhet; i) a meglévő repülőterek a 2/4. sz. melléklet szerint megtartandók és fejlesztendők. (3) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül a) a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor; b) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető; c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; 103

104 d) a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető. 9. (1) A kiemelt üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. (2) A kiemelt üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdülőkörzet területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. (3) A kiemelt üdülőkörzet településeinek a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező. (4) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LEE alatti településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatornahálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. (5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatornahálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte, vagy az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítése esetén lehet. A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatornahálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek hatályát meghosszabbítani csak akkor lehet, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. (6) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet. (7) A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető. 104

105 Épített környezet védelem 27. (1) A történeti települési terület övezetének (T-2, mellékletben a 9. sz. ábra) területét a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján a településrendezési eszközökben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben a külön jogszabályban meghatározottak szerint meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájképvédelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyag töltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. 37. A települési terület övezetén (U-1, mellékletben az 5. sz. ábra): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 105

106 3. számú melléklet: Telephelyek hulladékforgalma, átadott hulladék Átadó által bejelentett Tárgy év Átadó neve Átadó telephely cím Hulladék megnevezés FM forma mennyiség [kg] 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor Kőfalvi És Társa Bt. Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 620 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- iszapszerű Kőfalvi És Társa Bt. Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj 30% szárazanyag 900 igen Otp Bank Nyrt. Baross Gábor u. 5/a. papír és karton szilárd 166 nem Magyar Posta Zrt. Széchenyi út 17. vas és acél szilárd 140 nem Magyar Posta Zrt. Széchenyi út 17. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 1615 nem Magyar Posta Zrt. Széchenyi út 17. étolaj és zsír folyékony 440 nem DRV Zrt. Ötvös utca 25 vas és acél szilárd 700 nem 8221 iszapszerű 6-10% 2012 DRV Zrt. Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem DRV Zrt. Ötvös utca 25 műanyagok szilárd 200 nem Polus-Coop Zrt. Szabolcs u. 2. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 5494 nem Polus-Coop Zrt. Szabolcs u. 2. műanyag csomagolási hulladék szilárd 1449 nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési 2012 Polus-Coop Zrt. Szabolcs u. 2. hulladékot is szilárd nem 2012 Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft Synlab Hungary Kft Penny Market Kft Tamás Eszter 2012 Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Baross Gábor utca hulladékká vált állati szövetek szilárd 460 nem 8220 Baross Gábor utca papír és karton csomagolási hulladék szilárd 3217 nem 8220 Baross Gábor utca műanyag csomagolási hulladék szilárd 777 nem 8220 Baross Gábor utca Baross Gábor utca olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék Veszély es? (igen/ne m) iszapszerű 26-30% szárazanyag 2000 nem egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is szilárd nem 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi u. 43., hajtómű- és kenőolaj folyékony 140 igen egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása 8220 speciális követelményekhez kötött a fertőzések Baross u. 44. elkerülése érdekében szilárd 91 igen elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt József u. elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 85 igen 8220 Építő u. 1. vasfémek szilárd 150 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 1460 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. étolaj és zsír szilárd 1321 nem 8220 Rákóczi utca 37. egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) szilárd 151 igen 8220 Rákóczi utca 37. vasfém részek és esztergaforgács szilárd nem 8220 Rákóczi utca 37. halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat folyékony 180 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi utca 37., hajtómű- és kenőolaj folyékony 588 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi utca 37., hajtómű- és kenőolaj folyékony 1535 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi utca 37. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 21 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi utca 37. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 120 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi utca 37. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 139 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 91 igen 8220 Rákóczi utca Rákóczi utca 37. olajszűrő szilárd 11 igen 106

107 2012 Rotaqua Kft Rotaqua Kft Autoferro Szövetkezet 2012 Autoferro Szövetkezet 2012 Autoferro Szövetkezet 2012 Autoferro Szövetkezet 2012 Autoferro Szövetkezet 2012 "Tamás Autó 81" Kft Észak-Balatoni Zrt Észak-Balatoni Zrt "PIEDL-KER" Kft 2012 "PIEDL-KER" Kft 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 Autoferro Szövetkezet 2013 DRV Zrt Bakony Gaszt ZRT Bakony Gaszt ZRT Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt Észak-Balatoni Zrt Észak-Balatoni Zrt "PIEDL-KER" Kft 2013 "PIEDL-KER" Kft 2013 Tamás Eszter 2013 Tamás Eszter 2013 Tamás Eszter 8220 Rákóczi utca 37. olajszűrő szilárd 9 igen 8220 Rákóczi utca 37. vas és acél szilárd nem 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi út 41., hajtómű- és kenőolaj folyékony 900 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 33 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi út 41. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 46 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 96 igen 8220 Rákóczi út 41. fékfolyadék folyékony 15 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 134., hajtómű- és kenőolaj folyékony 20 igen 8220 Veszprémi út 79. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 105 nem 8220 Veszprémi út 79. műanyag csomagolási hulladék szilárd 20 nem 8220 Álmos u. 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 300 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 690 nem 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi út 41., hajtómű- és kenőolaj folyékony 720 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 60 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 24 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi út 41. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 73 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi út 41. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 20 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 150 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 119 igen 8220 Rákóczi út 41. fékfolyadék folyékony 9 igen 8220 Rákóczi út 41. vasfémek szilárd 420 nem 8221 iszapszerű 6-10% Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem 8220 Városháza tér 4. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 115 nem 8220 Városháza tér 4. étolaj és zsír folyékony 470 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 511 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. étolaj és zsír szilárd 546 nem 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy út) azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 27 igen 8220 veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, Fűzfői út 5. (71.sz. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem út) határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 37 igen 8220 Széchenyi út 17. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 6485 nem 8220 Széchenyi út 17. étolaj és zsír folyékony 398 nem 8220 Veszprémi út 79. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 492 nem 8220 Veszprémi út 79. műanyag csomagolási hulladék szilárd 120 nem 8220 Álmos u. 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 300 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 850 nem 8220 szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat Építő u Építő u Építő u. 1. tartalmazó festék- és lakk-hulladék folyékony 17 igen veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 22 igen veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat szilárd 4 igen 107

108 2013 Tamás Eszter 2013 Tamás Eszter 2013 Penny Market Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 Építő u. 1. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 22 igen 8220 Építő u. 1. üveg szilárd 27 nem elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt József u. elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 50 igen 8220 Rákóczi utca 37. egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) szilárd 20 igen 8220 Rákóczi utca 37. halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat folyékony 180 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi utca 37., hajtómű- és kenőolaj folyékony 549 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi utca 37. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 65 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi utca 37. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 289 igen 8220 Rákóczi utca 37. olajszűrő szilárd 36 igen 8220 Baross Gábor utca hulladékká vált állati szövetek szilárd 120 nem 8220 Baross Gábor utca papír és karton csomagolási hulladék szilárd 3219 nem 8220 Baross Gábor utca műanyag csomagolási hulladék szilárd 777 nem 8220 Baross Gábor utca egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is szilárd 6527 nem 8220 Szabolcs u. 2. hulladékká vált állati szövetek szilárd 100 nem 8220 Szabolcs u. 2. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 5450 nem 8220 Szabolcs u. 2. műanyag csomagolási hulladék szilárd 1449 nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Szabolcs u. 2. hulladékot is szilárd 9656 nem 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 363 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj szilárd 45 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 134., hajtómű- és kenőolaj folyékony 210 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Balatonfűzfői út 134. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 40 igen 8220 Széchenyi út 17. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 3110 nem 8220 Széchenyi út 17. étolaj és zsír folyékony 414 nem 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 30 igen 8220 veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, Fűzfői út 5. (71.sz. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem út) határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 24 igen 8220 Bajcsy Zs. u. 14. étolaj és zsír szilárd 922 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 2056 nem 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 134., hajtómű- és kenőolaj folyékony 550 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Balatonfűzfői út 134. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 35 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 Rákóczi út 41. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 25 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 34 igen 8220 Rákóczi út 41. vasfémek szilárd 905 nem 8220 Rákóczi út 41. fékfolyadék folyékony 5 igen 8220 Rákóczi út 41. veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 40 igen 108

109 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Autoferro Szövetkezet 2014 Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Bakony Gaszt ZRT Bakony Gaszt ZRT Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Penny Market Kft Penny Market Kft Penny Market Kft "PIEDL-KER" Kft 2014 "PIEDL-KER" Kft 2014 "PIEDL-KER" Kft 2014 Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt DRV Zrt Észak-Balatoni Zrt Észak-Balatoni Zrt Rotaqua Kft Márkus Ferenc 2014 Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt DRV Zrt DRV Zrt Polus-Coop Zrt Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 93 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 128 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi út 41., hajtómű- és kenőolaj folyékony 882 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 44 igen 8220 Baross Gábor utca műanyag csomagolási hulladék szilárd 537 nem 8220 Baross Gábor utca egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is szilárd nem 8220 Baross Gábor utca papír és karton csomagolási hulladék szilárd 3832 nem 8220 Városháza tér 4. étolaj és zsír folyékony 280 nem 8220 Városháza tér 4. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 1833 nem veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi utca 37. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 178 igen 8220 Rákóczi utca 37. olajszűrő szilárd 11 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi utca 37. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 23 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi utca 37., hajtómű- és kenőolaj folyékony 290 igen 8220 Rákóczi utca 37. vasfém részek és esztergaforgács szilárd nem 8220 József u. fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék szilárd 19 igen elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt József u. elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 115 igen elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt József u. elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 2 igen 8220 Álmos u. 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 460 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 220 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 180 nem 8220 Szabolcs u. 2. műanyag csomagolási hulladék szilárd 895 nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Szabolcs u. 2. hulladékot is szilárd nem 8220 Szabolcs u. 2. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 5265 nem 8221 iszapszerű 6-10% Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem 8220 Veszprémi út 79. műanyag csomagolási hulladék szilárd 189 nem 8220 Veszprémi út 79. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 1114 nem 8220 Rákóczi utca 37. vasfém részek és esztergaforgács szilárd 8160 nem 8220 Lóczy tér 1 étolaj és zsír folyékony 2256 nem veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Balatonfűzfői út 156. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 12 igen 8220 Balatonfűzfői út 156. olajszűrő szilárd 20 igen 8220 Balatonfűzfői út 156. olajszűrő szilárd 43 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 200 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 580 igen 8221 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Ötvös utca 25 keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8221 iszapszerű 6-10% Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem 8220 Baross Gábor utca hulladékká vált állati szövetek szilárd 160 nem 109

110 2015 Polus-Coop Zrt Penny Market Kft Penny Market Kft Baross Gábor utca papír és karton csomagolási hulladék szilárd 3832 nem 8220 József u. elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 3 igen elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 115 igen 8220 József u József u. fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék szilárd 10 igen 2015 Penny Market Kft. NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Lóczy tér 3. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 2150 nem 8220 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Fűzfői út 5. (71.sz Nyrt. út) egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) szilárd 90 igen MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt Autoferro Szövetkezet 2015 Autoferro Szövetkezet 2015 Autoferro Szövetkezet 2015 Autoferro Szövetkezet 2015 Autoferro Szövetkezet 2015 Autoferro Szövetkezet 2015 Autoferro Szövetkezet 2015 "PIEDL-KER" Kft 2015 "PIEDL-KER" Kft 2015 "PIEDL-KER" Kft 2015 "PIEDL-KER" Kft NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ 2015 TÁRSASÁG NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ 2015 TÁRSASÁG 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok keveréke iszapszerű >45% szárazanyag 2600 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 21 igen tartályfenék iszap iszapszerű >45% szárazanyag 1679 igen 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék szilárd 1 igen 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 34 igen 8220 Bajcsy Zs. u. 14. étolaj és zsír folyékony 872 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 1362 nem 8220 Széchenyi út 17. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 80 nem 8220 Széchenyi út 17. műanyag csomagolási hulladék szilárd 160 nem 8220 Széchenyi út 17. étolaj és zsír folyékony 229 nem 8220 Széchenyi út 17. papír és karton szilárd 1780 nem 8220 Széchenyi út 17. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 3120 nem 8220 Széchenyi út 17. vas és acél szilárd 200 nem veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi út 41. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 45 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 225 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi út 41., hajtómű- és kenőolaj folyékony 850 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 36 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 82 igen 8220 Rákóczi út 41. vasfémek szilárd 340 nem 8220 Rákóczi út 41. fékfolyadék folyékony 5 igen 8220 Álmos u. 2 vas és acél szilárd 400 nem 8220 Álmos u. 2 vörösréz, bronz, sárgaréz szilárd 13 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 560 nem 8220 Álmos u. 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 360 nem 8220 Lóczy tér 3. étolaj és zsír folyékony 100 nem 8220 Lóczy tér 3. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 2520 nem 110

111 2015 Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt. Kommunális és 2015 Szolgáltató Nonprofit Kft "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Márkus Ferenc 2016 Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Bakony Gaszt ZRT Bakony Gaszt ZRT Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft Penny Market Kft Penny Market Kft Penny Market Kft MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 Balatonfűzfői út 156. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 6 igen 8220 Balatonfűzfői út 156. olajszűrő szilárd 30 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 980 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Balatonfűzfői út 156. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 17 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi u. 43, hajtómű- és kenőolaj folyékony 80 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Balatonfűzfői út 134. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 135 igen 8220 Balatonfűzfői út 134. olajszűrő szilárd 90 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 134., hajtómű- és kenőolaj folyékony 2400 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Balatonfűzfői út 156. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 6 igen 8220 Balatonfűzfői út 156. olajszűrő szilárd 50 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 1170 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Balatonfűzfői út 156. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 17 igen 8220 Lóczy tér 1 étolaj és zsír folyékony 2010 nem 8220 Rákóczi utca 37. vas és acél szilárd 7270 nem veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi utca 37. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 114 igen 8220 Rákóczi utca 37. olajszűrő szilárd 21 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi utca 37. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 177 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi utca 37., hajtómű- és kenőolaj folyékony 296 igen 8220 Rákóczi utca 37. vasfém részek és esztergaforgács szilárd nem veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) 8220 tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, Rákóczi utca 37. ideértve a kiürült hajtógázos palackokat szilárd 51 igen 8220 Városháza tér 4. étolaj és zsír folyékony 185 nem 8220 Városháza tér 4. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 620 nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Rákóczi u. 43 a től szilárd 8509 nem 8220 József u. elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 4 igen elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a 8220 József u vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók szilárd 308 igen 8220 József u. fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék szilárd 40 igen 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 18 igen 2016 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 16 igen NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Lóczy tér 3. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 2200 nem Magyar Posta Zrt. Széchenyi út 17. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék folyékony 3950 nem Magyar Posta Zrt. Széchenyi út 17. étolaj és zsír folyékony 53 nem veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem 2016 Autoferro Szövetkezet Rákóczi út 41. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 60 igen 2016 Autoferro Szövetkezet 8220 Rákóczi út 41. veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 30 igen 111

112 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Autoferro Szövetkezet 2016 Aldi Magyarország Élelmiszer Bt "PIEDL-KER" Kft 2016 "PIEDL-KER" Kft 2016 DRV Zrt Polus-Coop Zrt Polus-Coop Zrt "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft DRV Zrt DRV Zrt Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT Bakony Gaszt ZRT Bakony Gaszt ZRT "PIEDL-KER" Kft 2017 "PIEDL-KER" Kft 2017 Márkus Ferenc 2017 Magyar Posta Zrt Magyar Posta Zrt "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft "Tamás Autó 81" Kft Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Kőfalvi És Társa Bt Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 101 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 90 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi út 41., hajtómű- és kenőolaj folyékony 1050 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 55 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 20 igen 8220 Rákóczi út 41. vasfémek szilárd 420 nem 8220 Rákóczi út 41. fékfolyadék folyékony 8 igen 8220 SZABOLCS UTCA 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 8260 nem 8220 Álmos u. 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 120 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 720 nem 8221 iszapszerű 6-10% Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Szabolcs u. 2. a től szilárd 3060 nem 8220 Szabolcs u. 2. vas és acél szilárd 6360 nem 8220 veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, BALATONFŰZFŐI szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem ÚT 5060/5 150 határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 80 igen 8220 BALATONFŰZFŐI ÚT 5060/5 150 olajszűrő szilárd 100 igen 8220 BALATONFŰZFŐI ÚT 5060/5 150 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj folyékony 2678 igen 8221 iszapszerű 6-10% Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem 8221 iszapszerű 6-10% Ötvös utca 25 víz derítéséből származó iszap szárazanyag nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. étolaj és zsír folyékony 435 nem 8220 Bajcsy Zs. u. 14. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 762 nem 8220 Városháza tér 4. vas és acél szilárd 140 nem 8220 Városháza tér 4. étolaj és zsír folyékony 54 nem 8220 Álmos u. 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd 680 nem 8220 Álmos u. 2 műanyag csomagolási hulladék szilárd 820 nem 8220 Lóczy tér 1 étolaj és zsír folyékony 2199 nem 8220 Széchenyi út 17. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 3550 nem 8220 Széchenyi út 17. étolaj és zsír folyékony 120 nem 8220 BALATONFŰZFŐI ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- ÚT 5060/5 150, hajtómű- és kenőolaj folyékony 2460 igen 8220 BALATONFŰZFŐI ÚT 5060/ BALATONFŰZFŐI ÚT 5060/5 150 veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 95 igen veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 5 igen 8220 BALATONFŰZFŐI ÚT 5060/5 150 olajszűrő szilárd 180 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 Balatonfűzfői út 156. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 6 igen 8220 Balatonfűzfői út 156. olajszűrő szilárd 59 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Balatonfűzfői út 156., hajtómű- és kenőolaj folyékony 1569 igen 8220 Balatonfűzfői út 156. veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 23 igen 112

113 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Aldi Magyarország Élelmiszer Bt Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Rotaqua Kft Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 Autoferro Szövetkezet 2017 PELSO-VIA-BAU Kft PELSO-VIA-BAU Kft PELSO-VIA-BAU Kft PELSO-VIA-BAU Kft PELSO-VIA-BAU Kft PELSO-VIA-BAU Kft Pepkor Hungary Kft Pepkor Hungary Kft MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari 2017 Nyrt. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és 2012 Szolgáltató Nonprofit Kft Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 80 igen 8220 Rákóczi út 41. olajszűrő szilárd 55 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi út 41., hajtómű- és kenőolaj folyékony 970 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 14 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi út 41. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 55 igen 8220 Rákóczi út 41. vasfémek szilárd 480 nem 8220 Rákóczi út 41. fékfolyadék folyékony 6 igen 8220 Lóczy tér 3. biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék szilárd 2150 nem 8220 SZABOLCS UTCA 2 papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi utca 37. vas és acél szilárd nem veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi utca 37. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 378 igen 8220 Rákóczi utca 37. olajszűrő szilárd 25 igen 8220 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy Rákóczi utca 37. azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 70 igen 8220 ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor- Rákóczi utca 37., hajtómű- és kenőolaj folyékony 864 igen 8220 Rákóczi utca 37. vasfém részek és esztergaforgács szilárd 6730 nem 8220 Rákóczi út 41. veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék folyékony 45 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem Rákóczi út 41. határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 45 igen veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 8220 Rákóczi út 41. szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 10 igen 8220 Árok u. 3/b. beton szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Árok u. 3/b. keveréke, amely különbözik a tól szilárd 3000 nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Árok u. 3/b. keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 Árok u. 3/b. föld és kövek, amelyek különböznek a tól szilárd nem 8220 Árok u. 3/b. egyéb, kevert csomagolási hulladék szilárd 200 nem 8220 Árok u. 3/b. bitumen keverék, amely különbözik a től szilárd nem 8220 Szabolcs utca 2. műanyag csomagolási hulladék szilárd 195 nem 8220 Szabolcs utca 2. papír és karton csomagolási hulladék szilárd 2550 nem 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat szilárd 33 igen 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék szilárd 1 igen 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. út) veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék szilárd 31 igen 8220 Külterület papír és karton szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Külterület től, a től és a tól szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Külterület től, a től és a tól szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Külterület keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Külterület keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 Külterület hulladékká vált gumiabroncsok szilárd 1930 nem 8220 Külterület hulladékká vált gumiabroncsok szilárd 2500 nem 113

114 Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft Külterület üveg csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Külterület műanyag csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Külterület műanyag csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Külterület papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Külterület lomhulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Külterület hulladékot is szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Külterület hulladékot is szilárd nem 8220 Külterület biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Külterület biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Külterület biológiailag lebomló hulladék szilárd nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Külterület a től szilárd nem 8220 Külterület papír és karton szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 lomhulladék szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Rákóczi u. 43 keveréke, amely különbözik a tól szilárd 3560 nem 8220 Rákóczi u. 43 papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 üveg csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 műanyag csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43 hulladékot is szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. hulladékká vált gumiabroncsok szilárd 480 nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. beton szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. biológiailag lebomló hulladék szilárd nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Rákóczi u. 43. a től szilárd 9240 nem 8220 Rákóczi u. 43. lomhulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd 6580 nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. bitumen keverék, amely különbözik a től szilárd 560 nem 8220 Rákóczi u. 43 üveg csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 műanyag csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 lomhulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43 hulladékot is szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43 hulladékot is szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd 6120 nem 114

115 Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Rákóczi u. 43 a től szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 föld és kövek, amelyek különböznek a tól szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Rákóczi u. 43 keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 beton szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 hulladékká vált gumiabroncsok szilárd 1960 nem 8220 Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 egyéb, kevert csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 egyéb, kevert csomagolási hulladék szilárd 2000 nem 8220 Rákóczi u. 43 lomhulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 műanyag csomagolási hulladék szilárd 2720 nem 8220 Rákóczi u. 43 üveg csomagolási hulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43 hulladékot is szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. biológiailag lebomló hulladék szilárd 6400 nem 8220 Rákóczi u. 43. biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. lomhulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. lomhulladék szilárd 6860 nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Rákóczi u. 43. a től szilárd 7568 nem 8220 Rákóczi u. 43. papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. műanyag csomagolási hulladék szilárd 560 nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Rákóczi u. 43. keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. egyéb, kevert csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. beton szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. hulladékká vált gumiabroncsok szilárd 3260 nem 8220 Rákóczi u. 43. biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Rákóczi u. 43. keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. lomhulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. talaj és kövek szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. műanyagok szilárd 1913 nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 115

116 Hulladékgazdálkodási KFT. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Kft. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. Hulladékgazdálkodási KFT. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Rákóczi u. 43. föld és kövek, amelyek különböznek a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 lomhulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 papír és karton csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 üveg csomagolási hulladék szilárd nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Rákóczi u. 43 a től szilárd 4945 nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43 hulladékot is szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 műanyag csomagolási hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43 egyéb, kevert csomagolási hulladék szilárd nem 8220 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési Rákóczi u. 43. hulladékot is szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék szilárd nem egyéb, a től különböző hulladék mechanikai 8220 kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat Rákóczi u. 43. is) szilárd nem 8220 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 Rákóczi u től, a től és a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. lomhulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. lomhulladék szilárd 720 nem 8220 Rákóczi u. 43. biológiailag lebomló hulladék szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. közelebbről meg nem határozott egyéb frakciók szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. egyéb, kevert csomagolási hulladék szilárd nem 8220 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok Rákóczi u. 43. keveréke, amely különbözik a tól szilárd nem 8220 Rákóczi u. 43. hulladékká vált gumiabroncsok szilárd 4480 nem kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 8220 amelyek különböznek a től, a tól és Rákóczi u. 43. a től szilárd 4112 nem 8220 Rákóczi u. 43. talaj és kövek szilárd nem 8220 Fűzfői út 5. (71.sz. ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motorút), hajtómű- és kenőolaj folyékony 1005 igen 116

117 4. sz melléklet: Települési hulladékmérleg, Településenként, évenként és hulladék kódonként összesített hulladékforgalmi adatok. Tárgy év Település Hulladé k kód Hulladék megnevezés Bejelentet t keletkezet t mennyisé g [kg] Exportált mennyisé g [kg] Importált mennyisé g [kg] Anyagába n hasznosít ott mennyisé g [kg] Energiah asznosítás sal égetett mennyisé g [kg] Égetéssel ártalmatl anított mennyisé g [kg] Lera kott men nyis ég [kg] ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik a től szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakk-hulladék egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner vasfém részek és esztergaforgács műanyaghulladék (kivéve a csomagolás) agrokémiai hulladék, amely különbözik a tól hulladékká vált állati szövetek üveg beton veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék fékfolyadék vasfémek veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat műanyagok olajszűrő papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a től biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék étolaj és zsír elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók azbesztet tartalmazó építőanyag egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól szigetelő anyag, amely különbözik a és a tól víz derítéséből származó iszap olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék

118 papír és karton veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek vas és acél beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól vasfém részek és esztergaforgács hulladékká vált állati szövetek veszélyes anyagokat tartalmazó, agrokémiai hulladék műanyaghulladék (kivéve a csomagolás) fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik a től szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakk-hulladék biológiailag lebomló hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is talaj és kövek műanyagok hulladékká vált gépjármű fékfolyadék veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat olajszűrő vasfémek műanyagok papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj víz derítéséből származó iszap beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól üveg szénkátrány és kátránytermék vas és acél föld és kövek, amelyek különböznek a tól egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében szigetelő anyag, amely különbözik a és a tól azbesztet tartalmazó építőanyag kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól beton

119 üveg festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik a től veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is biológiailag lebomló hulladék agrokémiai hulladék, amely különbözik a tól elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók étolaj és zsír mosószerek, amelyek különböznek a től biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék egyéb, kevert csomagolási hulladék vasfém részek és esztergaforgács föld és kövek, amelyek különböznek a tól bitumen keverék, amely különbözik a től szigetelő anyag, amely különbözik a és a tól vas és acél azbesztet tartalmazó építőanyag cserép és kerámia beton beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól fékfolyadék vasfémek olajszűrő egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) víz derítéséből származó iszap papír és karton biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a től elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is

120 megtalálhatók biológiailag lebomló hulladék étolaj és zsír fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék fa, amely különbözik a től kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében papír és karton csomagolási hulladék homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok keveréke ragasztók, tömítőanyagok hulladéka, amely különbözik a től ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj vasfém részek és esztergaforgács hulladékká vált állati szövetek hulladék műanyag agrokémiai hulladék, amely különbözik a tól egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) tartályfenék iszap festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik a től vasfémek fékfolyadék veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat olajszűrő műanyag csomagolási hulladék egyéb, kevert csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék papír és karton étolaj és zsír fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék víz derítéséből származó iszap azbesztet tartalmazó építőanyag azbeszttartalmú szigetelőanyag vas és acél szigetelő anyag, amely különbözik a és a tól kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól föld és kövek, amelyek különböznek a tól egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében tégla

121 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól üveg bitumen keverék, amely különbözik a től beton vörösréz, bronz, sárgaréz szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka vasfém részek és esztergaforgács ragasztók, tömítőanyagok hulladéka, amely különbözik a től agrokémiai hulladék, amely különbözik a tól fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is lomhulladék közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik a től elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók biológiailag lebomló hulladék műanyag csomagolási hulladék papír és karton csomagolási hulladék ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj szigetelő anyag, amely különbözik a és a tól föld és kövek, amelyek különböznek a tól azbesztet tartalmazó építőanyag vas és acél olajszűrő fékfolyadék vasfémek beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól beton tégla veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a

122 fertőzések elkerülése érdekében fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék papír és karton étolaj és zsír biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék víz derítéséből származó iszap lomhulladék állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék biológiailag lebomló hulladék talaj és kövek egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a től, a tól és a től elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj vasfém részek és esztergaforgács festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik a től cserép és kerámia beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól vas és acél üveg bitumen keverék, amely különbözik a től beton veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék hulladékká vált gépjármű olajszűrő fékfolyadék vasfémek ólomakkumulátorok veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék egyéb, kevert csomagolási hulladék étolaj és zsír víz derítéséből származó iszap fénycsövek és egyéb higanytartalmú

123 hulladék biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék papír és karton egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében föld és kövek, amelyek különböznek a tól egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében szigetelő anyag, amely különbözik a és a tól azbesztet tartalmazó építőanyag biológiailag lebomló hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is lomhulladék

124 5.sz. melléklet: Pontforrások listája Adatszolgáltató neve Telephely neve Forrás jellege Forrás megnevezése Forrás magasság a (m) Forrás kibocsát ó felülete (m2) Ramada Hotel területén működő gázmotor Pontforrás gázmotor kémény 10 0,16 Calorinvest Kft. NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely Pontforrás kazánház kéménye 21 0,071 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Pontforrás Pontforrás kazánház kéménye I. 44 0,196 kazánház kéménye II. 44 0,196 Forrás légszennyező anyagainak listája 2 - Szén-monoxid, Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2, SZÉN- DIOXID 2 - Szén-monoxid, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2, SZÉN-DIOXID HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Pontforrás kémény 10 0,14 Deponált dolomit "KöTÉS" Kft. I. Megyehegyi dolomitbánya Diffúz forrás (szállításhoz) Szilárd anyag Tamás Eszter Autójavító műhely Pontforrás Festő-szárító fülke elszívó kürtője 6 0, Szén-monoxid, SZÉN- DIOXID, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 2 - Szén-monoxid, SZÉN- DIOXID, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 2 - Szén-monoxid, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2, SZÉN-DIOXID Trimetil-benzolok (kivéve pszeudokumol), Izo-butilalkoholok, METOXI PROPIL-ACETÁT, Xilolok, 163-1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol), Propilénglikol-monometil-éter / metilproxitol; 1-metoxi-2-propanol /, Butil-acetát / ecetsav-butilészter /,... (még 8 szennyező anyag) 2 - Szén-monoxid, 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2, 7 - Szilárd anyag, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és Tamás Eszter Autójavító műhely Pontforrás Thermogenerátor kürtő 7 0,05 NO2 ) mint NO2, SZÉN- DIOXID Deponált dolomit "KöTÉS" Kft. Megyehegyi Dolomitbánya I. Diffúz forrás (szállításhoz) Szilárd anyag 11. Sz. Fórum Bevásárló Schidel átm Szén-monoxid, 3 - Nitrogén Polus-Coop Zrt. Központ Pontforrás gázkazán kémény 6 0,07 oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Pontforrás Kazánkémény 20 0, Szén-monoxid, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Pontforrás Kazánkémény 20 0, Szén-monoxid, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 2 - Szén-monoxid, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Pontforrás Kazánkémény 15 0,15 Forgács és Gelencsér József Asztalos műhely Pontforrás porleszívó 3 0,5 7 - Szilárd anyag Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Központi telephely Pontforrás kémény 8 0, SZÉN-DIOXID Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Központi telephely Pontforrás Jármű javítás 7 0, Szén-monoxid, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2, 2 - Szén-monoxid, 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2, 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2, 99 - Korom, SZÉN-DIOXID 124

125 6.sz. melléklet: Pontforrások éves légszennyezőanyag kibocsátásai Tárg yév Adatszolgáltató neve Telephely neve Technológia megnevezés Légszennyező anyag Éves kibocsátás (kg) 2016 NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés SZÉN-DIOXID , NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 40, NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés Szén-monoxid 1,9958 HUNGUEST HOTEL Hő és villamos Nitrogén oxidok ( NO 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT BÁL RESORT energia termelés és NO2 ) mint NO HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Hő és villamos energia termelés SZÉN-DIOXID 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Hő és villamos energia termelés Szén-monoxid 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 2016 HUNGUEST HOTELS ZRT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI földgáz tüzelésű 2015 KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely kazánnal fűtés SZÉN-DIOXID , NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés Szén-monoxid 2, NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 46,47596 HUNGUEST HOTEL fűtés, melegvíz 2015 Aurora Hotels KFT. BÁL RESORT előállítás SZÉN-DIOXID 93147, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Hő és villamos energia termelés SZÉN-DIOXID Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 9, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID , Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 201, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 48, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Hő és villamos energia termelés Szén-monoxid Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 55, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT Hő és villamos energia termelés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés SZÉN-DIOXID 17559, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 3, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Szén-monoxid 0, NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI földgáz tüzelésű Nitrogén oxidok ( NO 2014 KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely kazánnal fűtés és NO2 ) mint NO2 23, NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés SZÉN-DIOXID 58133, NEREUS PARK HOTEL IDEGENFORGALMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ TÁRSASÁG Üdülési és Sport telephely földgáz tüzelésű kazánnal fűtés Szén-monoxid 1, Sz. Fórum Bevásárló 2014 Polus-Coop Zrt. Központ Fűtés SZÉN-DIOXID 30588, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 6, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Szén-monoxid 1, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 41, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szilárd anyag Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 4, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID ,8 125

126 2013 Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szilárd anyag 0 fűtés, melegvíz Nitrogén oxidok ( NO előállítás és NO2 ) mint NO2 233, fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 17, fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID ,1963 fűtés, melegvíz Kén-oxidok ( SO2 és előállítás SO3 ) mint SO Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Szilárd anyag Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás SZÉN-DIOXID 477, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Szilárd anyag 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Toluol 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Xilolok 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Etil-benzol 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Butil-alkohol (primerbutanol) / butanol-1 / 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Aceton 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Butil-acetát / ecetsavbutil-észter / 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Izo-butil-acetát 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Butil-glikol-acetát 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés 2-METOXI PROPIL- ACETÁT 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Szén-monoxid 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 0, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés SZÉN-DIOXID 52244, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Szilárd anyag Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 10, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Szén-monoxid 1, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 29, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szilárd anyag Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID , Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szilárd anyag Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás SZÉN-DIOXID , Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 3, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 222, Aurora Hotels KFT. HUNGUEST HOTEL BÁL RESORT fűtés, melegvíz előállítás Szén-monoxid 16, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés 2-METOXI PROPIL- ACETÁT 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Butil-glikol-acetát 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Izo-butil-acetát 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Butil-acetát / ecetsavbutil-észter / 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Aceton 0,

127 2012 Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Butil-alkohol (primerbutanol) / butanol-1 / 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Etil-benzol 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Xilolok 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Toluol 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű festés, fényezés Szilárd anyag 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás SZÉN-DIOXID 334, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Szilárd anyag 0 Nitrogén oxidok ( NO 2012 Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás és NO2 ) mint NO2 0, Tamás Eszter Autójavító műhely Gépjármű szárítás Szén-monoxid 0, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Szilárd anyag Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés SZÉN-DIOXID 52754, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Szén-monoxid 1, Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Polus-Coop Zrt. 11. Sz. Fórum Bevásárló Központ Fűtés Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 27, Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Szilárd anyag Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás SZÉN-DIOXID , Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Szilárd anyag 0 Nitrogén oxidok ( NO 2012 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás és NO2 ) mint NO2 56, Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Szén-monoxid 26, Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 121, Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás SZÉN-DIOXID 69109,1424 Kén-oxidok ( SO2 és 2012 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás SO3 ) mint SO Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Szén-monoxid 50, Kén-oxidok ( SO2 és 2012 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás SO3 ) mint SO Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás SZÉN-DIOXID 82045, Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Szilárd anyag 0 Nitrogén oxidok ( NO 2012 Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás és NO2 ) mint NO2 56, Magyar Posta Zrt. Posta üdülő Melegvíz ellátás Szén-monoxid 34, Város Önkormányzata Polgármesteri Nitrogén oxidok ( NO 2012 Hivatal Központi telephely Fűtés és NO2 ) mint NO2 95, Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Központi telephely Fűtés SZÉN-DIOXID , Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Központi telephely Fűtés Szén-monoxid 41,

128 7.sz. melléklet: területén áthaladó országos közutak forgalmi és minőségi adatai 2017 Út Kezdősz elv. km + m formába n Végsze lv. km + m formáb an Részszak asz hossza Település Vízelvezetés állapota Burkolat állapota (felületállapo t osztályzat) Egyenetlensé g osztályzat Nyomvály ú mélység osztályzat Teherbírás osztályzat Évi átlagos napi keresztmetszet i forgalom (ANF E/nap) Összes tehergépko csi forgalom Ma Ma Ma Ma Ma : nem ,0 m megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 4: nem megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 4: nem megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 4: nem megfelelő 4: nem megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 4: nem megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 4: nem megfelelő 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 2: megfelelő 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 2: megfelelő 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap 128

129 ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 9725 E/nap 186 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 9031 E/nap 263 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem 2: megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 2: 2: megfelelő 5: rossz 3: tűrhető megfelelő megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 9031 E/nap 263 j/nap HSÁ: HSÁ: 215 E/nap j/nap HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,8 HSÁ: 2,5 HSÁ: 1,1 HSÁ: 1, ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m megfelelő 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8093 E/nap 261 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap 129

130 ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 540 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap 4: nem 2: megfelelő 5: rossz megfelelő megfelelő 5: rossz 5277 E/nap 56 j/nap HSÁ: 6231 HSÁ: 125 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,8 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,0 HSÁ: 2,2 E/nap j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 5: rossz megfelelő 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 5: rossz megfelelő 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 5: rossz 1175 E/nap 16 j/nap HSÁ: 1175 HSÁ: 16 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,3 HSÁ: 4,1 HSÁ: 1,1 HSÁ: 5,0 E/nap j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 4886 E/nap 106 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4886 E/nap 106 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 4886 E/nap 106 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 4886 E/nap 106 j/nap HSÁ: 4886 HSÁ: 106 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,0 HSÁ: 1,9 HSÁ: 1,0 HSÁ: 1,1 E/nap j/nap HSÁ: 7297 HSÁ: 148 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,7 HSÁ: 2,8 HSÁ: 1,1 HSÁ: 2,4 E/nap j/nap 130

131 8. sz. melléklet: területén áthaladó országos közutak forgalmi és minőségi adatai 2016 Kezdősz elv. km + m formába n Végsze lv. km + m formáb an Részszak asz hossza Vízelvezetés állapota Burkolat állapota (felületállapo t osztályzat) Egyenetlensé g osztályzat Nyomvály ú mélység osztályzat Teherbírás osztályzat Évi átlagos napi keresztmetsze ti forgalom (ANF E/nap) Összes tehergépko csi forgalom Út Település Ma Ma Ma Ma Ma ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap : ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető megfelelő 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap : nem ,0 m megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8424 E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8424 E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8424 E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8424 E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem ,0 m megfelelő 3: tűrhető megfelelő 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem ,0 m megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem 2: ,0 m megfelelő megfelelő 2: megfelelő megfelelő 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem 2: ,0 m megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem ,0 m megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem ,0 m megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap : nem ,0 m megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 8424 E/nap 200 j/nap 131

132 ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 7805 E/nap 287 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem 2: megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 2: 2: megfelelő 5: rossz 3: tűrhető megfelelő megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 7805 E/nap 287 j/nap HSÁ: 9117 HSÁ: 229 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,6 HSÁ: 2,5 HSÁ: 1,1 HSÁ: 1,7 E/nap j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8108 E/nap 253 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap 4: nem megfelelő 3: tűrhető megfelelő 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap ,0 m 5: rossz 4: nem 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap 132

133 7 314 megfelelő megfelelő ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 540 m megfelelő 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap 4: nem 4: nem 2: megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő 5: rossz 4900 E/nap 62 j/nap HSÁ: 5987 HSÁ: 127 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,0 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,0 HSÁ: 2,2 E/nap j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1094 E/nap 17 j/nap HSÁ: 1094 HSÁ: 17 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,7 HSÁ: 4,3 HSÁ: 1,1 HSÁ: 5,0 E/nap j/nap megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 1: jó 4557 E/nap 117 j/nap megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4557 E/nap 117 j/nap megfelelő 3: tűrhető 5: rossz 1: jó 1: jó 4557 E/nap 117 j/nap megfelelő 3: tűrhető 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 4557 E/nap 117 j/nap HSÁ: 4557 HSÁ: 117 HSÁ: 2,0 HSÁ: 2,3 HSÁ: 1,9 HSÁ: 1,0 HSÁ: 1,1 E/nap j/nap HSÁ: 6544 HSÁ: 156 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,3 HSÁ: 2,8 HSÁ: 1,1 HSÁ: 2,4 E/nap j/nap 133

134 9. sz. melléklet: területén áthaladó országos közutak forgalmi és minőségi adatai 2015 Út Kezdősz elv. km + m formába n Végszel v. km + m formába n Részsza kasz hossza Település Vízelvezetés állapota Burkolat állapota (felületállap ot osztályzat) Egyenetlens ég osztályzat Nyomvály ú mélység osztályzat Teherbírás osztályzat Évi átlagos napi keresztmetsz eti forgalom (ANF E/nap) Összes tehergépko csi forgalom Ma Ma Ma Ma Ma ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap : ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető megfelelő 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap : nem ,0 m megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8893 E/nap 208 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap : nem ,0 m megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap : ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő megfelelő 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap : ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó megfelelő 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 6570 E/nap 323 j/nap 134

135 ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 6190 E/nap 229 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 3: tűrhető megfelelő 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 2: megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 6190 E/nap 229 j/nap HSÁ: 7478 HSÁ: 250 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,9 HSÁ: 2,5 HSÁ: 1,1 HSÁ: 1,7 E/nap j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap 4: nem 2: megfelelő megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7826 E/nap 239 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap ,0 m 5: rossz 4: nem 2: 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap 135

136 megfelelő megfelelő megfelelő ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 815 m HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,5 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,2 HSÁ: 2,2 megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4816 E/nap 59 j/nap HSÁ: 5836 HSÁ: 120 E/nap j/nap ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m 1790, m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m megfelelő 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1075 E/nap 16 j/nap HSÁ: 1075 HSÁ: 16 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,7 HSÁ: 4,3 HSÁ: 1,1 HSÁ: 5,0 E/nap j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5004 E/nap 91 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 5004 E/nap 91 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 1: jó 5004 E/nap 91 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 3: tűrhető 5004 E/nap 91 j/nap HSÁ: 5004 HSÁ: 91 HSÁ: 2,0 HSÁ: 5,0 HSÁ: 2,1 HSÁ: 1,0 HSÁ: 1,1 E/nap j/nap HSÁ: 5739 HSÁ: 162 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,7 HSÁ: 2,8 HSÁ: 1,1 HSÁ: 2,4 E/nap j/nap 136

137 10. sz. melléklet: területén áthaladó országos közutak forgalmi és minőségi adatai 2014 Út Kezdősz elv. km + m formába n Végszel v. km + m formába n Részsza kasz hossza Település Vízelvezetés állapota Burkolat állapota (felületállap ot osztályzat) Egyenetlens ég osztályzat Nyomvály ú mélység osztályzat Teherbírás osztályzat Évi átlagos napi keresztmetsz eti forgalom (ANF E/nap) Összes tehergépko csi forgalom Ma Ma Ma Ma Ma ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8498 E/nap 218 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap : ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő megfelelő 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 4: nem megfelelő 1: jó 3: tűrhető 7109 E/nap 243 j/nap 137

138 ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m 1: jó 5: rossz 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 6263 E/nap 180 j/nap 1: jó 5: rossz 5: rossz 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 2: 1: jó 5: rossz 3: tűrhető megfelelő 2: megfelelő 263 E/nap 180 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 2: 1: jó 5: rossz 3: tűrhető megfelelő 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 2: megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 6263 E/nap 180 j/nap HSÁ: 7498 HSÁ: 217 HSÁ: 1,4 HSÁ: 4,8 HSÁ: 2,0 HSÁ: 1,1 HSÁ: 1,7 E/nap j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 4: nem 1: jó megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 4: nem 1: jó megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 4: nem 1: jó megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6863 E/nap 207 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem 4: nem megfelelő megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap ,0 m 5: rossz 4: nem 2: 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap 138

139 megfelelő megfelelő megfelelő ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m 1790, m megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4355 E/nap 47 j/nap HSÁ: 5205 HSÁ: 101 HSÁ: 1,6 HSÁ: 4,7 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,2 HSÁ: 2,2 E/nap j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 1: jó 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap 4: nem megfelelő megfelelő 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1263 E/nap 25 j/nap HSÁ: 1263 HSÁ: 25 HSÁ: 2,0 HSÁ: 4,7 HSÁ: 4,3 HSÁ: 1,1 HSÁ: 5,0 E/nap j/nap ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4953 E/nap 104 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4953 E/nap 104 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 1: jó 4953 E/nap 104 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 3: tűrhető 4953 E/nap 104 j/nap HSÁ: 4953 HSÁ: 104 HSÁ: 2,0 HSÁ: 5,0 HSÁ: 2,1 HSÁ: 1,0 HSÁ: 1,1 E/nap j/nap HSÁ: 5592 HSÁ: 143 HSÁ: 1,6 HSÁ: 4,8 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,1 HSÁ: 2,4 E/nap j/nap 139

140 11. sz. melléklet: területén áthaladó országos közutak forgalmi és minőségi adatai 2013 Út Kezdősz elv. km + m formába n Végszel v. km + m formába n Részsza kasz hossza Település Vízelvezetés állapota Burkolat állapota (felületállap ot osztályzat) Egyenetlens ég osztályzat Nyomvály ú mélység osztályzat Teherbírás osztályzat Évi átlagos napi keresztmetsz eti forgalom (ANF E/nap) Összes tehergépko csi forgalom Ma Ma Ma Ma Ma ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7608 E/nap 574 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m 1: jó 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap : ,0 m megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő megfelelő 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 1: jó 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap ,0 m megfelelő 3: tűrhető 4: nem megfelelő 1: jó 3: tűrhető 8032 E/nap 463 j/nap 140

141 ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m 1: jó 3: tűrhető 5: rossz 1: jó 3: tűrhető 6962 E/nap 440 j/nap 1: jó 3: tűrhető 5: rossz 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 2: 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető megfelelő 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 2: 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető megfelelő 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 4: nem 1: jó 3: tűrhető megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 4: nem 1: jó 3: tűrhető megfelelő 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 2: megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 6962 E/nap 440 j/nap HSÁ: 7583 HSÁ: 505 HSÁ: 1,5 HSÁ: 3,7 HSÁ: 2,0 HSÁ: 1,1 HSÁ: 1,7 E/nap j/nap megfelelő 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 2: megfelelő 5: rossz 5: rossz megfelelő 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 1: jó 3: tűrhető 1: jó 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 1: jó 3: tűrhető 2: megfelelő 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 1: jó 3: tűrhető 3: tűrhető 1: jó 1: jó 6416 E/nap 300 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4089 E/nap 48 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 1: jó 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 4: nem 1: jó 5: rossz megfelelő 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó megfelelő 4089 E/nap 48 j/nap 1: jó 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap ,0 m 1: jó 5: rossz 4: nem 2: 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 141

142 megfelelő megfelelő ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m 1790, m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m ,0 m , m 1: jó 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 4: nem 1: jó 5: rossz 5: rossz megfelelő 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 1: jó 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap 1: jó 5: rossz 3: tűrhető 1: jó 5: rossz 4089 E/nap 48 j/nap HSÁ: 4877 HSÁ: 133 HSÁ: 1,1 HSÁ: 4,8 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,2 HSÁ: 3,1 E/nap j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap 4: nem 2: megfelelő 5: rossz megfelelő megfelelő 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 1: jó 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 3: tűrhető 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap megfelelő 5: rossz 5: rossz 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 5: rossz 1455 E/nap 68 j/nap HSÁ: 1455 HSÁ: 68 HSÁ: 2,0 HSÁ: 5,0 HSÁ: 4,1 HSÁ: 1,2 HSÁ: 5,0 E/nap j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7009 E/nap 655 j/nap megfelelő 5: rossz 2: megfelelő 1: jó 1: jó 7009 E/nap 655 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 1: jó 7009 E/nap 655 j/nap 4: nem megfelelő 5: rossz megfelelő 1: jó 3: tűrhető 7009 E/nap 655 j/nap HSÁ: 7009 HSÁ: 655 HSÁ: 2,0 HSÁ: 5,0 HSÁ: 2,1 HSÁ: 1,0 HSÁ: 1,1 E/nap j/nap HSÁ: 5678 HSÁ: 326 HSÁ: 1,5 HSÁ: 4,3 HSÁ: 2,6 HSÁ: 1,1 HSÁ: 2,7 E/nap j/nap 142

143 Mintavétel dátuma Mintavételi hely alumínium mg/l ammónium mg/l Cianobaktériumok és algák szám/l coliform baktériumok száma /100 ml Enterococcusok száma /100 ml Escherichia coli szám /100 ml fajlagos elektromos vezetőképesség µs/cm Helyszíni hőmérséklet C hőmérséklet C kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l kloroform µg/l Kötött aktív klór mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l ólom µg/l összes aktív klór mg/l összes keménység mg/l CaO összes mangán mg/l összes szerves széntartalom (TOC) mg/l C összes vas mg/l ph - Szabad aktív klór mg/l Szennyezettség jelző baktériumok száma szám/l Szeszton (üledék) mennyisége ml/l szulfát mg/l vas- és mangánbaktériumok szám/l Véglények száma (kiv. házzal és héjjal rend. fajok) szám/l zavarosság FNU 12.sz. melléklet: vízminőség , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0 0 < 0,1 0,25 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,2 0,14 0,01 0,26 < 0,02 < 0,03 8,39 0,12 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0 0 < 0,1 0,27 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,3 0,21 0,21 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,6 2,5 47 0,20 < 1 < 0,01 0, < 0,02 2,33 < 0,03 8,00 < 0, , , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0,15 ########, Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,7 0,15 0,25 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,15 0,21 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,31 14,9 2,7 0,10 < 0,01 0,28 < 0,02 < 0,03 8,10 0,18 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 < 0,1 0,21 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 4 < 0,1 0,25 0,23 0 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 2, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,08 15 < 0,1 6,5 < 0,01 0, < 0,02 1,85 < 0,03 7,30 0, , , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0 0 6,8 0,13 0,19 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 143

144 Mintavétel dátuma Mintavételi hely alumínium mg/l ammónium mg/l Cianobaktériumok és algák szám/l coliform baktériumok száma /100 ml Enterococcusok száma /100 ml Escherichia coli szám /100 ml fajlagos elektromos vezetőképesség µs/cm Helyszíni hőmérséklet C hőmérséklet C kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l kloroform µg/l Kötött aktív klór mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l ólom µg/l összes aktív klór mg/l összes keménység mg/l CaO összes mangán mg/l összes szerves széntartalom (TOC) mg/l C összes vas mg/l ph - Szabad aktív klór mg/l Szennyezettség jelző baktériumok száma szám/l Szeszton (üledék) mennyisége ml/l szulfát mg/l vas- és mangánbaktériumok szám/l Véglények száma (kiv. házzal és héjjal rend. fajok) szám/l zavarosság FNU , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 < 0,1 0,25 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,70 9 < 0,1 9,5 < 0,01 0, < 0,02 < 1,5 < 0,03 7,23 0, , , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0,28 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,0 < 0,1 0,29 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 0,10 0,25 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,6 2,3 0,17 < 0,01 0,17 < 0,02 < 0,03 8,25 0,10 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 2 0,14 0 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,3 0,17 0,39 0,22 0 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 0,14 0,22 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 6, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,0 0, ,15 4,2 < 0,01 0, < 0,02 < 1,5 < 0,03 7,36 0, , , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 < 0,1 0,26 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,6 < 0,1 0,27 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,3 0,46 < 0,1 < 0,01 0,24 < 0,02 < 0,03 7,20 0,24 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,0 < 0,1 0,28 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 1 144

145 Mintavétel dátuma Mintavételi hely alumínium mg/l ammónium mg/l Cianobaktériumok és algák szám/l coliform baktériumok száma /100 ml Enterococcusok száma /100 ml Escherichia coli szám /100 ml fajlagos elektromos vezetőképesség µs/cm Helyszíni hőmérséklet C hőmérséklet C kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l kloroform µg/l Kötött aktív klór mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l ólom µg/l összes aktív klór mg/l összes keménység mg/l CaO összes mangán mg/l összes szerves széntartalom (TOC) mg/l C összes vas mg/l ph - Szabad aktív klór mg/l Szennyezettség jelző baktériumok száma szám/l Szeszton (üledék) mennyisége ml/l szulfát mg/l vas- és mangánbaktériumok szám/l Véglények száma (kiv. házzal és héjjal rend. fajok) szám/l zavarosság FNU , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,8 < 0,1 0,25 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,6 0,36 15 < 0,1 4,6 < 0,01 0, < 0,02 < 1,5 < 0,03 7,03 0, , , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 0,23 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,9 < 0,1 0,25 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 0,30 0,30 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,8 0,59 0,14 < 0,01 0,27 < 0,03 < 0,03 7,33 0,13 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 19 < 0,1 0 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,0 0,10 0,22 0,12 0 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 9, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,3 < 0,1 0,19 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,4 0,72 69 < 0,1 < 1 < 0,01 0, < 0,03 2,65 < 0,03 7,41 0, , , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 0,10 0,28 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,2 0,25 0,25 < 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 6 6, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem 7 8, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem < 0,05 < 0, ,4 0,86 0,21 < 0,01 0,26 < 0,03 < 0,03 7,28 < 0,1 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,4 < 0,1 0,13 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,0 < 0,1 0,24 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,4 0,35 < 0,1 < 0,01 0,23 < 0,03 < 0,03 7,28 0,22 0, , Bakonygaszt Zrt.38. Zóna étterem ,1 0 < 0,

146 Mintavétel dátuma Mintavételi hely alumínium mg/l ammónium mg/l Cianobaktériumok és algák szám/l coliform baktériumok száma /100 ml Enterococcusok száma /100 ml Escherichia coli szám /100 ml fajlagos elektromos vezetőképesség µs/cm Helyszíni hőmérséklet C hőmérséklet C kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l kloroform µg/l Kötött aktív klór mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l ólom µg/l összes aktív klór mg/l összes keménység mg/l CaO összes mangán mg/l összes szerves széntartalom (TOC) mg/l C összes vas mg/l ph - Szabad aktív klór mg/l Szennyezettség jelző baktériumok száma szám/l Szeszton (üledék) mennyisége ml/l szulfát mg/l vas- és mangánbaktériumok szám/l Véglények száma (kiv. házzal és héjjal rend. fajok) szám/l zavarosság FNU ABC Veszprémi út ,1 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0,24 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 7, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,1 0,09 0,30 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,3 0,16 0,26 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0,0 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,4 1, ,6 < 0,01 < 0,03 < 0,03 7,36 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 3,06 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,7 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,0 < 0,05 0,14 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,9 0,38 8 < 0,05 10,5 < 0,01 0, < 0,03 < 1,5 < 0,03 7,30 0, , Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,1 0,05 0,26 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 2, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 9,1 0,07 0,31 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,6 0,37 < 0,05 < 0,01 0,27 < 0,03 < 0,03 7,21 0,26 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 7,7 0,34 0,51 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 0, ,8 0,70 7 0,25 9,9 < 0,01 0,28 < 0,03 < 0,03 7,16 0,05 0,65 146

147 Mintavétel dátuma Mintavételi hely alumínium mg/l ammónium mg/l Cianobaktériumok és algák szám/l coliform baktériumok száma /100 ml Enterococcusok száma /100 ml Escherichia coli szám /100 ml fajlagos elektromos vezetőképesség µs/cm Helyszíni hőmérséklet C hőmérséklet C kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l kloroform µg/l Kötött aktív klór mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l ólom µg/l összes aktív klór mg/l összes keménység mg/l CaO összes mangán mg/l összes szerves széntartalom (TOC) mg/l C összes vas mg/l ph - Szabad aktív klór mg/l Szennyezettség jelző baktériumok száma szám/l Szeszton (üledék) mennyisége ml/l szulfát mg/l vas- és mangánbaktériumok szám/l Véglények száma (kiv. házzal és héjjal rend. fajok) szám/l zavarosság FNU Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,7 1, ,14 10,0 < 0,01 0,21 < 0,03 < 0,03 7,43 0,07 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 13, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,2 0, ,11 8,1 < 0,01 0,37 < 0,03 < 0,03 7,47 0,26 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,2 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, , ,15 5,6 < 0,01 0,15 < 0,03 < 0,03 7,46 < 0,05 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola , Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,0 2,3 48 < 0,05 1,5 < 0,01 < 0,05 < 0,03 < 0,03 7,98 < 0,05 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 10, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 0, ,6 53 0,18 < 1 < 0,01 0,18 < 0,03 < 0,03 8,23 < 0,05 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola ,1 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,3 1, ,29 < 1 < 0,01 0,44 0,03 < 0,03 8,32 0,15 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,3 44 0,20 1,8 < 0,01 0,20 < 0,03 < 0,03 7,75 < 0,05 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,0 32 0,18 3,3 < 0,01 0,18 < 0,03 < 0,03 7,69 < 0,05 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 0, ,8 2,8 49 0,42 < 1 < 0,01 0,48 < 0,03 < 0,03 8,29 0,06 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 5,9 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 1, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 < 0, ,8 2,3 37 0,16 4,1 < 0,01 0,16 0,04 < 0,03 7,69 < 0,05 0,24 147

148 Mintavétel dátuma Mintavételi hely alumínium mg/l ammónium mg/l Cianobaktériumok és algák szám/l coliform baktériumok száma /100 ml Enterococcusok száma /100 ml Escherichia coli szám /100 ml fajlagos elektromos vezetőképesség µs/cm Helyszíni hőmérséklet C hőmérséklet C kémiai oxigénigény/permanganát index (KOIps) mg/l O2 klorid mg/l kloroform µg/l Kötött aktív klór mg/l nitrát mg/l nitrit mg/l ólom µg/l összes aktív klór mg/l összes keménység mg/l CaO összes mangán mg/l összes szerves széntartalom (TOC) mg/l C összes vas mg/l ph - Szabad aktív klór mg/l Szennyezettség jelző baktériumok száma szám/l Szeszton (üledék) mennyisége ml/l szulfát mg/l vas- és mangánbaktériumok szám/l Véglények száma (kiv. házzal és héjjal rend. fajok) szám/l zavarosság FNU Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola < 0,05 0, ,1 47 0,22 1,8 < 0,01 0,22 < 0,03 < 0,03 8,06 < 0,05 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 0 0 < 0, Bajcsy Zs. u.60. Zeneiskola 148

149 13.sz. melléklet: Az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatai A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. -a értelmében: Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. Továbbá a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. -a szerint: (1) E rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. (1) pontja értelmében: (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. A fenti rendelkezések alapján az illegális hulladékégetés magában foglalja illegális hulladéklerakók felgyújtását, avar és más kerti hulladékok, parlagterületek és mezőgazdasági hulladékok, illetve háztartási tüzelőberendezésben való hulladékok égetését is. Napjainkban nagyon sokféle műanyagot használunk, mely jelen van a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építőanyagokban és műanyaggal csomagolunk. Ennek következtében a műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik a háztartási hulladék egy részét. A műanyagok lassan bomlanak le a természetben, ha pedig elégetjük őket, szennyezik a levegőt és károsíthatják az egészségünket. A fahulladékok többsége különböző gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédő anyagokat - biocidokat - is tartalmazhat, így égésük során szintén jelentős káros anyag kibocsátással kell számolni. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék összetételének felét a KSH es adatai alapján papír (13,4%), műanyag (13%) és bio hulladékok (22,5%) teszik ki. A közel múltban, a lakossági szektorban nagyon sokan tüzelőanyagot váltottak takarékossági célból, így a gázfelhasználás csökkenésével párhuzamosan a szilárd biomassza felhasználás folyamatos, a lignit mennyisége jelentős növekedést mutat a közötti időszakban. Szerencsére a növekvő trend az utóbbi három évben megtört, az enyhébb telek okozta kisebb tüzelőanyag szükséglet miatt. A lakossági (szilárd) tüzelésnek a gáztüzeléshez képest jelentősebb a szilárd szennyezőanyag kibocsátása. Ez a levegő aeroszol terhelésének számottevő növekedéséhez vezet, ezáltal jelentős egészségkárosító hatással bír. A probléma jelentőségét tovább növeli, hogy a szilárd tüzelőanyagokat (szén, fa, biomassza) sokszor keverik a háztartásban keletkező hulladékokkal. 149

150 A háztartásokban keletkező hulladékok közül kályhákban, illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők: műanyag italcsomagolás és egyéb PVC műanyaghulladék textilipari hulladékok import bálás használt ruha műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró (úgynevezett kezelt fa ) gumiabroncs kábelek kerti hulladékok színes, fényes papír hulladékok fáradt olaj, üzemanyag A hulladékok égetésekor egyrészt számolnunk kell az anyagi összetételéből eredő káros anyag kibocsátással, másrészt a nem tökéletes égés, a relatíve alacsony égetési hőmérsékletnél keletkező, illetve felszabaduló káros melléktermékek jelenlétével is: A szén-monoxid a szénvegyületek tökéletlen égése során képződik A szilárd részecskék az égetés talán egyik legkritikusabb légszennyező anyagai Nitrogén-oxidok az égetés során a levegő és a hulladék nitrogén tartalmának oxidációjából származik Hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid savas gázok mennyisége a hulladékban lévő klór és fluor tartalomtól függ A kén-dioxid kibocsátás a hulladékban, barnaszénben, lignitben lévő kén-tartalom függvénye A műanyag tartalmú hulladékok égetése során nagyon sokféle, mérgező és rákkeltő hatású égéstermék keletkezik (illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil-származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek). A hulladékok égetése során jelentős a fém-kibocsátás is, mivel a hulladékokban lévő fémtartalom lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok fémtartalmát. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd a lehűlés során, rárakódik (kondenzálódik) a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb szemcséken található meg (Cd, Zn, As, Hg, Ni, Pb, Cr). A dioxinok, a furán származékok, valamint a füstben jelenlévő fémek az égés során keletkező porral együtt leülepednek a talajra, a növényzetre, és a tápláléklánc révén is bejuthatnak az emberi szervezetbe. Mire figyeljünk: Használjunk megfelelő tüzelőanyagot (hasított, lehetőleg száraz tűzifa, fabrikett, fapellet, kezeletlen papír) Használjunk a lakóingatlannak és az alkalmazott tüzelőanyagnak megfelelő tüzelőberendezést Fokozzuk a lakóépület energiahatékonyságát (homlokzati szigetelés, nyílászárók cseréje) Ne égessünk hulladékot és erre hívjuk fel a környezetünkben élők figyelmét is, tekintettel az egészségkárosító hatásra! Ha a szomszédunk hulladékkal tüzel, az alábbi jogszabályok lehetnek a segítségünkre: - 306/2010. (XII.23.) Kormány Rendelet 36. részletezi a levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságokat 150

151 - a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. Törvény Forrás: Kerti hulladékégetés Általában a kerti hulladékkal (avar, fűnyesedékek és gallyak) a bennük lévő vegyszermaradvány is elég, valamint sok esetben a meggyújtott zöld mellé műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább fokozva a kibocsátott légszennyező anyagok egészségkárosító hatását. Az avar égetése során nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, kisméretű részecske (PM), nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének (metil-etil-keton, etil-benzol, sztirén, fenol, dioxinok, benz[a]pirén). A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést: 48. (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani. Megoldás lehet a komposztálás, hiszen a szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók, így valamennyi kerti hulladék és az avar is. A komposztálás során nem szennyezzük a levegőt, nem károsodik egészségünk, mindemellett értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények komposztálása évekig eltarthat. A kertben képződött zöldhulladék elszállítása is megoldás lehet, például a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt óta gyűjti Budapest mind a 19. kerületében a kerti zöldhulladékot. A vidéki településeken a helyi közszolgáltatónál érdemes érdeklődni a zöldhulladék elszállításának lehetőségeiről. A zöldhulladék elszállítását a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Forrás: es Az égetés során keletkező leggyakoribb légszennyező anyagok jellemzői és az emberi egészségre gyakorolt hatásai A szén-monoxid (CO) 151

152 A szén-monoxid színtelen és szagtalan, a levegőnél könnyebb, erősen mérgező gáz, a szénvegyületek tökéletlen égése során képződik. Mind zárt térben, mind szabad levegőn kockázati tényező. Zárt térben fokozottan veszélyes, hiszen ott könnyen földúsulhat. A sűrűsége csak 3-4%-al kisebb, mint az ugyanolyan hőmérsékletű levegőé, így a zárt terekben a magasabb részeken fog először felgyülemleni. A szén-monoxid (CO) egészségkárosító hatása A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapotot okozhat. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál - bár a rövid ideig tartó expozíció hatása visszafordítható. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. A halálos CO mennyiség függ a kortól, az általános egészségi állapottól (különösen veszélyes szívbetegség esetén) és az érintett személy aktuális oxigénszükségletétől. Forrás: WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegő szennyezettsége fejezet ( oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, Gödöllő, 2015 Aeroszolok (Particulate Matter: PM) A szilárd részecskék az égetés talán egyik legkritikusabb légszennyező anyagai. A légköri aeroszol egy diszperz kolloid rendszer, levegőben (mint diszpergáló közegben) eloszlatott finomszemcsés (10µm alatti részecske átmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Néhány óra időtartamtól legfeljebb két hétig tartózkodnak a légkörben. Az aeroszolokat szemcseméretük alapján három nagy csoportra lehet bontani: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom részecskék (PM2,5) alkotják a belélegezhető frakciót, ezek már lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is. A legkisebb részecskék a rövid élettartamú (alig 1 óra), Aitken-féle részecskék, melyeknek átmérője kisebb, mint 0,08.m. Ezek, a tüdő léghólyagocskáin keresztül bekerülnek a véráramban, így a belső szervekbe is. Az aeroszolok egészségkárosító hatása Az aeroszol terhelés rövidtávú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, könnyezést, orrviszketést, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva helyi gyulladásos folyamatot indíthat el, továbbá a véráramba bekerülve elindítja a véralvadás folyamatát, aminek következtében vérrögösödés léphet fel. Ennek következménye a szív-érrendszeri betegségek számának növekedése a szennyezett napokon, a legsúlyosabb kimenetel az érelzáródás (embólia), ami halálos kimenetelű is lehet. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulások száma is. Hosszú távú egészséghatásai: a várható élettartam jelentős csökkenése, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek, tüdőrák kialakulása. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedés eredetű levegőszennyezés (magában foglalva az aeroszol terhelést is) a forgalmas utak mentén élő 152

153 lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. A WHO szerint az aeroszolok jelenléte még a legalacsonyabb koncentrációban is káros. További problémát jelent, hogy az aeroszolok felületéhez toxikus szennyezőanyagok kötődhetnek. Ilyenek a dioxinok, a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok), a nehézfémek, stb. A PAH-ok 95%-a a finomszemcsés anyagokhoz (PM2,5) kötődik. Egyes policiklusos aromás szénhidrogének nemcsak toxikusak, hanem karcinogének is és becslések szerint a tüdőrák kockázatát 7,8- szeresére növelik. Forrás: WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegő szennyezettsége fejezet ( oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, Gödöllő, 2015 Venkataraman C, Friedlander SK. Source resolution of fine particulate polycyclic aromatic hydrocarbons using a receptor model modified for reactivity. J AirWaste Management; 1994; 44: Zmirou D, Masclet P, Boudet C, Dechenaux J. Personal exposure to atmospheric polycyclic hydrocarbons in a general adult population and lung cancer assessment. J Occup Environ Med 2000; 42(2): Baek SO, Field RA, Goldstone ME et al. A review of atmospheric polycyclicaromatic hydrocarbons: sources, fate and behaviour. Water, Air Soil Pollution, 1991;60: Nitrogén-oxidok Az égetés során a levegő és a hulladék nitrogén tartalmának oxidációjából származik. A nitrogén-oxidok nagyon reakcióképes gázok, melyek kulcsszerepet játszanak az ózon és a fotokémiai szmog egyéb összetevőinek keletkezésében. A kén-dioxid mellett meghatározó a szerepük a savas esők kialakulásában is, és így az erdők pusztulásában. Nitrogén-oxidok egészségkárosító hatása A nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedésekkel és tüdőproblémákkal hozhatók összefüggésbe. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív- és tüdőbetegségekhez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben. Állatkísérletek alapján a nitrogén-oxidok magas koncentrációja felgyorsíthatja a rákos betegségek lefolyását. A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkentik a tüdőfunkciót, és különféle légzőszervi tünetek kockázatát növelik. Rendkívül magas koncentrációi esetén a légutak összeszűkülnek mind az asztmás, mind a nem asztmás egyéneknél. Az asztmásak ugyanakkor érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élő emberek közül többen válnak asztmássá. Forrás: WHO: Health Aspects of Air Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide, 2003 WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment 153

154 Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegő szennyezettsége fejezet ( oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, Gödöllő, 2015 PETERS, J. M. ET AL. A study of 12 Southern California communities with differing levels and types of air pollution. II Effects on pulmonary function. American journal of respiratory and critical care medicine, 159: (1999) Kloridok és Fluoridok A hidrogén-klorid (HCl) és a hidrogén-fluorid (HF) savas gázok mennyisége a hulladékban lévő klór és fluor tartalomtól függ, általában a hulladékokban magas ezen anyagoknak az aránya. Kloridok és Fluoridok egészségkárosító hatásai A hidrogén-klorid a tüdőt károsítja és a krónikus hörghurut kialakulásában játszik szerepet. A hidrogén-fluorid hosszan tartó, magas koncentrációjú expozíciója fluorózist okozhat, ami elsősorban a csontrendszert károsítja. Kén-dioxid A kén-dioxid klasszikus szennyezőanyagnak nevezhető, mivel egészségkárosító hatása már a szénre alapozott ipari forradalom elterjedése óta megfigyelhető, kibocsátása a hulladékban lévő kén-tartalom függvénye. Alapvető szerepet játszik a savas-esők kialakulásában, veszélyes a vízi élővilágra nézve. A kéndioxid egészségkárosító hatásai A kéndioxid az élő szervezetekre nézve mérgező hatású. Tisztán belélegezve fulladásos halált, kis mennyiségben légzési nehézséggel járó mérgezési tüneteket okoz. A kéndioxid izgatja a nyálkahártyát, a légző rendszert, hörgő összehúzódást, krónikus hörghurutot és csökkent légzésfunkciót okoz. Az expozíció során a légzőszervi, szív- és érrendszeri betegek állapota rosszabbodhat. Az asztmás, a krónikus tüdő- és szívbetegek sokkal érzékenyebben reagálnak a SO 2 okozta légszennyezettségre. Forrás: WHO Air quality guidelines for particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide, Global update 2005, Summary of risk assessment Környezethigiénia jegyzet (szerk.: Dr. Szoboszlai Sándor, Dr. Kriszt Balázs.) A légköri levegő szennyezettsége fejezet ( oldal) Környezetgazdálkodási agrármérnök képzés BSc., Szent István Egyetem, Gödöllő, 2015 Szerves vegyületek Az illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil-származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek keletkezhetnek az égetés során. Legtöbbjük bioakkumulációra hajlamos, azaz feldúsulhatnak szervezetünkben. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy egyes vegyületek károsíthatják az immunrendszert, 154

155 kromoszómákhoz kapcsolódnak, daganatos megbetegedéseket idézhetnek elő, megzavarják a hormonháztartást, viselkedésbeli változásokat okozhatnak és csökkenthetik az intelligenciát. Illékony szerves vegyületek (VOC) egészségkárosító hatása Elsősorban a szem, az orr és a torok nyálkahártyáját izgatják. Súlyosabb esetekben fejfájást, koordinációs zavarokat és hányingert idézhetnek elő. Hosszútávon az illékony szerves vegyületek - melyek egyúttal potenciális rákkeltő anyagok is - károsíthatják a májat, a vesét és a központi idegrendszert. Egészséghatás szempontjából a formaldehid (CH2O) az egyik legveszélyesebb VOC. A nyálkahártya, kötőhártya felszínéhez kötődik, a szövetek fehérjéit elroncsolja, nehézlégzést, köhögést, fáradságot, bőrkiütést, komoly allergiás tünetek okozhat. Huzamos expozíció során bronchitis alakulhat ki. A formaldehidet az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala (WHO, IARC) humán karcinogénnek minősítette. A másik igen jelentős egészségkárosító hatású illékony szerves vegyület a benzol, mely szintén human karcinogén vegyület. Az emberi szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódhat fel. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan expozíciós szint, melynél nem okoz egészségkockázatot. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) egészségkárosító hatása A policiklusos aromás szénhidrogének olyak vegyületek, amelyek összekapcsolódó aromás gyűrűkből állnak. A szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek. Környezetszennyező anyagként azért jelentősek, mert a PAH vegyületek egy része bizonyított karcinogén, mutagén és teratogén hatással is rendelkezik. A finom részecskék révén a tüdőbe kerülve károsítják a tüdő sejtjeit. A daganatkeltő hatáson kívül több PAH vegyület károsítja az immunrendszert is. Az egészségkárosító hatások megismerése érdekében számos vizsgálatot végeztek kísérleti állatokon. Ezek alapján állatokban a benz[a]antracén papillomákat okozott a gyomorban, továbbá tüdő tumort idézett elő. Helyileg adagolva a benzo[j]fluorantén a bőr felszínén papillomát és karcinómát okozott nőstény egerekben. A tüdő szöveteiben nőstény patkányoknál, a benzo[j]fluoroantén és benzo[k]fluorantén laphámrákot indukált. A benzo[a]pirén kitettség szintén tüdő papillomát és tüdőrákot okoz, továbbá bőr karcinómát. Belégzéssel légcső papillomát és karcinomát okoz hörcsögökben, pikkelysejt karcinómát patkányokban. Poliklórozott bifenil-származékok (PCB) egészségkárosító hatása A poliklórozott bifenilek (PCB), több klórt tartalmazó szerves vegyületek, melyekben a klóratomok egy bifenil gyűrűhöz kapcsolódnak. Jelenlétükre elsősorban transzformátorokból származó hulladék olajokban, illetve hulladék-kondenzátorokban számíthatunk. A PCB-k toxikussága, illetve bomlása a klóratomok számától és helyétől függ. A PCB vegyületekről ismeretes, hogy toxikusak, mutagének és mérgezőek a reprodukcióra nézve. Az EPA, WHO - IARC és DHHS (USA Egészségügyi Minisztériuma) a PCB-ket állatokban bizonyítottan, emberben valószínűsíthetően rákkeltőnek tartja. PCB kitettség bőr és szem elváltozásokat, légzészavarokat, tüdőkárosodásokat, csökkenő immunreakciókat, valamint máj-, vesekárosodást okoz. A terhes nők PCB kitettsége fejlődési rendellenességeket, különösen idegrendszeri károsodásokat okozhat a születendő gyermeknél. Az akrolein egészségkárosító hatása 155

156 Az akrolein vagy akrilaldehid a legegyszerűbb telítetlen aldehid, mely főként fa, pamut vagy papír (cellulóztartalmú anyagok) égésekor keletkezik. Számos egyéb anyag, például polietilén, polisztirol, olajok, illetve zsírok égetésekor is létre jöhet. Rendkívül irritáló gáz, bőrfelületet, a szemet, a nyálkahártyákat és a légutakat ingerli, erős köhögést, bőrhólyagosodást, tüdővizenyőt okoz. A vinil-klorid egészségkárosító hatása Természetben nem fordul elő, színtelen, enyhén édeskés szagú, narkotikus hatású, gyúlékony gáz. A WHO, IARC és az EU besorolások szerint is 1-es kategóriájú, bizonyított humán rákkeltő anyag. Akut toxicitása kicsi, belélegezve azonban narkotikus hatású, szédülést, fejfájást, eszméletvesztést okoz. Irritálja a szemet, a bőrt és a légzőszerveket. Hatással lehet a központi idegrendszerre, a májra, a lépre, a vérképző szervekre. Dioxinok egészségkárosító hatása A dioxinok a dibenzodioxin-vegyületek közé tartoznak, amelyekben a benzol gyűrűk több hidrogénatomja helyén klóratom található. Leginkább klórozott műanyagot tartalmazó hulladékok, fa, szénhidrogének nem eléggé magas hőmérsékleten történő, tökéletlen égése során keletkeznek. A dioxinok porszemcsék felületére tapadva a környezeti levegőből is bejuthatnak az emberi szervezetbe. Az egészségre gyakorolt hatását illetően az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport, mivel a dioxinok perzisztensek a környezetben és fel is halmozódhatnak az emberi szervezetben. Egészséghatás szempontjából a tetraklór-dibenzo-pdioxin (2,3,7,8-TCDD) a legfontosabb, mivel a besorolása szerint hivatalosan állatokban és emberben egyaránt bizonyítottan rákkeltő. A többi poliklórozott dibenzo-para-dioxin nem sorolható a humán karcinogén vegyületek közé. A poliklórozott dibenzo-p-dioxinok (PCDD) vegyületekről a rákkeltő hatások mellett az eddigi kutatások alapján ismert, hogy károsítják az emberi immunrendszert, a Seveso-tragédia után végzett kutatás szerint a májműködés átmeneti zavarát, a központi és a periferiális idegrendszer károsodását, sőt hosszú távon cukorbetegséget és endometriózist okoznak. Számos egyéb emberi egészséget károsító hatás ismert, pl. pajzsmirigyműködés-zavar, gyermeken fogzománc-fejlődési rendellenességek és a szaporodási képességek (normális fiú/lány születési arány megváltozása) károsodása is. Rákkeltő hatásuk, magas toxicitása, és perzisztens tulajdonságuk miatt környezeti koncentrációjukra a legszigorúbb határértékek lettek előírva. Forrás: J. Thompson: Health Effects of Waste Incineration, British Society of Ecological Medicine, Pál Károlyné: Műanyaghulladékok égetése, Műszaki könyvkiadó Budapest 1990, ISBN , Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Budapest,

157 Fémek A hulladékok égetése során jelentős fém-kibocsátással is kell számolni, mivel a hulladékokban lévő fémtartalom lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok fémtartalmát. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd a lehűlés során, kondenzálódik a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb szemcséken találhatók meg, így azok lejuthatnak a tüdő léghólyagocskáiba is. Kadmium egészségkárosító hatása A kadmium a legmérgezőbb elemek közé tartozik, veszélyességét fokozza, hogy a vesében raktározódik. Legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltő anyagként sorolja be. Mérgező hatással van a vesére, a májra, befolyásolhatja a csontsűrűséget, a heréket, és megzavarhatja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer működését is. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben. A kadmium felszívódása a gyomor-béltraktusból gyorsan végbemegy, lerakódása után a vesében és a májban még évek múlva is kimutatható. A kadmium felhalmozódása a szervezetben gyengíti az immunrendszert, tüdőgyulladásra, tüdőtágulatra és a hörgők gyulladására, ízületi gyulladások kialakulására hajlamosít, illetve elősegíti ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Csontrendszer, idegrendszer és nyálkahártya károsító hatása van. A kadmium korlátozottan átjut a méhlepényen, valamint a vér-agy gáton is. Az emberi szervezetben történő felhalmozódása esetén általános tünet: a fáradtság, ingerlékenység, szomjúságérzet fokozódása. Arzén egészségkárosító hatása Az arzén emberben bizonyítottan rákkeltő hatású, hosszantartó expozíció bőr-, tüdő-, vese- és hólyagrákot okoz. Rövidebb ideig tartó expozíció esetén a gyomor-bélrendszert és az idegrendszert károsítja. A heveny mérgezés tünetei a hányás, hasmenés, szárazság és karcoló érzés a torokban, szomjúság, görcsök, ájulás, később bénulások. Még akkor is, ha a mérgezés nem volt halálos, a lábadozás igen lassú, a betegek hosszú ideig kimerültek, olykor szellemi gyöngeség marad vissza. Higany egészségkárosító hatása A higany és vegyületei a többi nehézfémtől eltérően nem a részecskékre ülepszik ki, hanem megmarad gázhalmazállapotban. A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését, felhalmozódik az emberi szervezetben, elsősorban a vesében, májban, csontokban, agyban raktározódik el. A higanyszennyezés krónikus hatása lehet többek között a stressz-tűrőképesség csökkenése, a koncentráció- és emlékezőképesség gyöngülése, depresszió, látási zavar, fáradtság, ingerlékenység, szédülés, beszédzavarok, asztma, immungyengeség, ízületi és gerincfájdalmak. A higanymérgezés pajzsmirigymegnagyobbodáshoz is vezethet. Nikkel egészségkárosító hatása 157

158 A nikkel toxikus, mérgező fém, az általa kiváltott egészség-problémák leggyakoribb formája az allergia. Tüdő (asztma) és bőrproblémákat okozhat. Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer IARC) és a WHO. Felhalmozódhat a vesékben, a húgyhólyagban, prosztatában, mellékvesében is. Ólom egészségkárosító hatása Az ólom különösen a fejlődő szervezetekre (magzatokra, csecsemőkre, kisgyermekekre) jelent komoly veszélyt. Károsítja mind a perifériás, mind a központi idegrendszer működését, és vérképzőrendszeri zavart is okoz. Az ólom kiürülése a szervezetből igen lassú folyamat, a széklettel és a vizelettel távozik, de csekély mennyiségekben. A felhalmozódás során (idült, elhúzódó módon) kialakult ólommérgezés rontja a férfiak nemzőképességét (lassítja a spermiumok mozgását, szexuális problémák), izom és csont-fájdalmakat, emésztőrendszeri zavarokat, májpanaszokat, vérszegénységet, idegrendszeri panaszokat, illetve fáradékonyságot és ingerlékenységet okoz. Súlyosabb esetben görcsös fájdalmakat vált ki az izmokban (ólomparalízis) és az ízületekben, gyomorban és bélrendszerben (ólomkólika), az arc hamuszürke elszíneződését (ólomkolorit), súlyos vese és idegrendszeri tüneteket okozhat. Az ólom telítettség általános legyengülést és étvágytalanságot hoz létre. Króm egészségkárosító hatása A krómot illetően nagy különbség van a hat- és három vegyértékű króm között. Amíg acr(vi) toxikus, humán daganatkeltő, addig a Cr(III) esszenciális, nélkülözhetetlen nyomelem. A króm felhalmozódhat a májban, a vesében, kimutatható a vizeletben és a vérben. A króm (VI), irritáló és maró hatása révén, lokálisan károsítja a bőrt és nyálkahártyákat. Ekcémával járó allergiás dermatitist, krónikus rhinitist, az orrnyálkahártya kifekélyesedését válthatja ki, asztma kialakulásában is szerepet játszhat. A súlyosan mérgező Cr(VI) a sejtekbe jutva károsítja a DNS-t. Az EPA álláspontja szerint a Cr(VI) emberben és állatokon egyaránt bizonyítottan rákkeltő hatású, belégezve tüdőrákot, lenyelve pedig gyomordaganatot idézhet elő. Forrás: J. Thompson: Health Effects of Waste Incineration, British Society of Ecological Medicine, Neil Tangri: Waste Incineration: a Dying Technology, GAIA, Peter Gebhardt: Quecksilberemissionen durch die Müllverbrennung, Készítette: Országos Közegészségügyi Intézet, Közegészségügyi Igazgatóság (

159 1. sz. ábra: Tómeder övezete 159

160 2. sz. ábra: Ökológiai rehabilitációt igénylő terület 160

161 3. sz. ábra: Felszín szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete 161

162 3. sz. ábra: Vízeróziónak kitett terület övezete 162

163 5. sz. ábra: Települési terület, kertgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 163

164 6. sz. ábra: Turisztikai fejlesztési terület, szőlő-termőhelyi kataszteri terület övezete 164

165 7. sz. ábra: Magterület övezete és pufferterület övezete 165