1912. JÚNIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti:

Átírás

1 1912. JÚNIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T Ll, ÉVF. KÖZLÖNYE 12. FÜZET. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET BUND Szerkeszti: KÁROLY Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. $ Előfizetési dij egy évre 16 korona. Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapitó tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapitó tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak. 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6. sz. II. em. sft A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek, ne e ^-C (Telefon: ) Az igmanhegyi drótkötélpálya Boszniában. Közli: Sztehló Gyula, a boszniai és herczegovinai országos kormány erdőigazgatóságának főmérnöke. T ' W T boszniai fakitermelés terén ismeretes milanói czég: Giuseppe /-% Feltrinelli & Co. a boszniai és herczegovinai országos kormánytól vásárolt Igman-Hrastnica" nevü erdő fenyőfájának kiszállítása czéljából az Igman planina" erdőségnek keleti lejtőjén drótkötélpályát létesitett, melynek fekvése és elrendezése az 1. ábrán látható. A telep Ilidzse fürdő közelében van. Ezen pálya segélyével az egyes faválasztékok, de különösen a farönkök Sarajevsko polje"-ba és innen gőzüzemű erdei vasúttal a czégnek Kobiljdol"-on levő fürésztelepére jutnak. A pálya az ismert német czég: Adolf Bleichert & Co. (Leipzig- Gohlis) rendszere és tervezete alapján épült. Amint a helyszínrajzból kivehető, a pályának három állomása van és pedig: 1. az I. számú felrakó állomás a Redeljace" nevü erdőterületen, 2. a II. számú felrakó állomás mely egyúttal szögállomás is Redeljace alatt fekvő fensikon és Erdészeti Lapok 3 3

2 3. a lerakó állomás Hrastnica és Laska községek közt. A pálya két egyenes vonalú részből áll, melyek '-nyi szöggel biró úgynevezett szögállomással vannak összekötve 1. ábra. Az igmanhegyi drótkötélpálya helyszínrajza.

3

4 Az I. számú felrakó és a szögállomás közötti magassági különbség 1306 m pályahossz mellett 294 m (I. számú pályarész) mig a szögállomás és a lerakó állomásközti szintkülönbség 1451 m hossz mellett 421 m (II. számú pályarész). Az I-ső számú felrakó és a lerakó állomás közötti szintkülönbség2757m pályahossz mellett 715 m. A részletes hosszszelvény a 4. ábrán látható. A pálya folytatólagos üzemre van berendezve, és egy erősebb hordkötéllel a megterhelt kocsik részére, e gy gyengébb hordkötéllel az üresen járó kocsik részére és a kocsik továbbítására szolgáló vonókötéllel van felszerelve. A hordkötelek, melyek a pályakocsik futó pályájául szolgálnak, mindkét pályarészen egyen lőek; felső végükön erősen le vannak horgonyozva és az alsó végükön elhelyezett önműködő feszítő berendezés által folytonos feszültségben tartatnak. Ezen feszítő berendezések abban állanak, hogy a hordkötelek alsó végére feszsulyok erősíttetnek, minél- T

5 fogva az üzem vagy az időváltozások által előidézett feszültségi különbségek biztosan és azonnal kiegyenlítődnek, úgyhogy a kötelek sohasem lazulnak meg. Hogy a feszültségi különbségek a szabadon függő feszsulyok által.«minden pillanatban tényleg kiegyenlitődnek, ez igen jól megfigyelhető azáltal, hogy a hordkötelek megterheléséhez képest a függősulyok kisebb és nagyobb függélyes mozgásokat végeznek. A felső pályarész hordkötelei a felső állomáson vannak lehorgonyozva és a részükre szolgáló feszítő berendezések a szögállomáson vannak elrendezve. Az alsó pályarész hordkötelei pedig a szögállomáson vannak lehorgonyozva, mig feszítő berendezésük a lerakó állomásban van. A drótból való kötelek spirális szerkezetűek és a legjobb (szabadalmazott) öntöttaczél anyagú drótokból, mm 2 -ként 150 kilogrammnyi törés elleni szilárdsággal az 5. és 6. ábrákban látható keresztmetszetek szerint vannak elkészítve. A pálya azon oldalán, amelyen a megterhelt kocsik futnak, a kötél átmérője 34 mm és 37 darab egyenként 4-85 mm vastagságú dróthuzalból készült. Számításba veendő keresztmetszete tehát mm % és összes törés elleni szilárdsága: X 150 = kg. A feszítő suly ezen hordkötél részére kg, a kötél önsúlya folyóméte-

6 renként 5*75 kg. A 420 méteres magassági különbség folytán tehát az összes feszültság: X 420, azaz kereken kg, úgyhogy a biztonság ennélfogva: a z a z m m tegy négyszeres. A pálya azon oldalán, amelyen az üres kocsik futnak, a kötél 21 mm átmérőjű és 19 darab egyenként 4'2 mm vastagságú dróthuzalból készült. Ezen kötélnek mm 2 számításba veendő keresztmetszete mellett kg összes törés elleni szilárdsága van. Miután e kötél 8800 kg sulylyal van megfeszítve és folyóméterenként 2-21 kg önsulylyal bír, az összes feszültség \ X420, azaz kereken 9750 kg lesz. A biztonság tehát itt is: , kereken négyszeres. 9/50 A vonókötél, mely a pályakocsik továbbítására szolgál, 18 mm átmérőjű és hat zsinegből áll, melyek mindegyike 7 darab 19 mm ábra. vastagságú drótból van összeállítva. A kötél keresztmetszete a 7. számú ábrán látható. Ezen kötél anyaga a két pályarész egyenlőtlen forgalmi feszültségénél fogva különböző és pedig mig a felső pályarészben mm^-kéní 130 kg törés elleni szilárdsággal bír

7 addig az alsó pályarészben mm 2 -ként 180 kg törés elleni szilárdsággal biró szabadalmazott öntöttaczél alkalmaztatott. illetőleg A kötélnek összes törés elleni szilárdsága X 130 = kg, X 180 = Ág-. A felső pályarészben a forgalmi feszültség 1100 ^maximumot ér el és ha ehhez hozzáveszszük az állandó 600 ^-nyi feszítést a feszsulyok által, ugy az összes feszültség 1100-)- 600 = 1700 kg-ot tesz ki, vagyis a biztonság: 15288:1700 mintegy kilenczszeres. Az alsó pályarészben az összes feszültség = = 2680 kg-ot tesz ki, úgyhogy itt a biztonság 21168:2680, mintegy nyolczszoros. A kettős rovátku kötélkorongok, amelyekre a drótkötél ezen maximális feszültséggel felfut, 2'5 méter átmérőjűek. A hordköteleket méteres hosszban szállították, amely részeket öntöttaczélból készített közbenső kapcsolók segélyével egy folytatólagos futó pályává alakítottak. Ezen közbenső kapcsolások hüvelyben levő és egymással szerkezetileg összekötött kúpos karikák és ékek által erősíttetnek a drótkötelek végeihez. Az ilyen kapcsolás folytán elérjük, hogy a kötelek végei annál erősebben beékelődnek a hüvelybe, minél nagyobb a kötél megterhelése és ennélfogva megfeszítése. A hordkötelek Lehorgonyzásainak és azok feszítő berendezésének statikája a fent nevezett szállító és tervező czég számításai alapján a következő: I. Általános megjegyzések. A faszerkezetek közül csak azok vizsgálandók meg, melyek a kötélpálya lehorgonyzása és feszítése által erősen terheltetnek és amelyek stabilitásától az egész berendezés biztonsága függ. Megvizsgálandók tehát: a) a hordkötelek lehorgonyzása a felrakó állomáson, b) a hordkötelek lehorgonyzása és feszítő berendezése a szögállomáson és c) a hordkötelek feszítő berendezése a lerakó állomáson.

8 II. Terhelések. A faszerkezetek önsúlya = 700 kg/m 3 a 34 mm-es drótkötél feszítése = kg a 21 = 8800 kg egy rakteher (2 kocsira való) súlya: (2 X 240) = 1980 kg az üres kocsi súlya = 240 kg. III. Igénybevételek. Fa húzás, nyomás és hajlitásra: kg/cm' 1. A húzásra igénybe vett faszerkezeteknél fakötések miatt a teljes keresztmetszeteknek csak 0'8-szorosa vétetik hasznos keresztszelvénynek. Alapnyomások: 2 kg/cm 2. A fának törés elleni biztonsága az ismert Euler-íélt képlet szerint 012X^ > 8 ahol J a. tehetetlenségi nyomaték cm 2 -ben, P=a. terhelés tonnákban, 1 = törési hossz méterekben és E= rugalmassági modulus kg cm 1 IV. A hordkötelek lehorgonyozásnak számítása a felrakó állomáson (8 ábra). A feszitőbak statikájának alaprajzi ábrája szerint az egyes feszítőerők kétirányú komponensre: a pálya és a B B" iából való kötőszerkezet irányban bonthatók fel. A terhelt oldalon lévő feszítő erő: S = kg komponensei tehát: 5, 1 = kg és <2 =5200 kg. A meg nem terhelt oldalon levő feszítő erő S/ = 8800 kg komponensei pedig S} = 8600 kg Q, = 2000 kg. Az eredő feszitő erőből: (Q v -f- Qi) tehát Q = Q v Q l = = 3200 kg.

9 Széldöntés 50 éves lucz- és jegenyefenyvesben (luczatői m. kir. erdőgondnokság).

10

11 Az eredő feszítő erőből: (5/ -f- Sí) pedig S' = 5/ = S/ = = kg. Az S' feszítő erő felbontva az Sí" ducz és a B B" oszlop irányában a következő eredményt adja: Normálerő 5/" duczban: 5 i V = kg nyomás, B B" oszlopban: 5^ = kg húzás. Kötélszakadás esetén A A" oszlopban a normálerő 5^ = : 3800 kg. 1. St" ducz. Terhelés: S S t = kg nyomás. Szelvény: 2 darab 20/25 cm erős fagerenda. Keresztmetszet: F= 2 X 25 X 20 = cm 2.

12 Í2V V 20 \ Tehetetlenségi nyomaték:,7* = 2 I 1 = cm*. I A U tt ,7 21 I = cmk, ^20 3 X 25j Igénybevétel: a = ^ = 41 kg lem-. Törési hossz: 4 = 3-00 m. x-,.., 0Í2 X _ Toresi biztonság: «.< = X q 2 = 17-szeres. 41 X 3 Törési hossz: l y 2-0 m. T..,.,.,, 0-12 X Toresi biztonság: n v = ^.. n a = 25-szoros. ' 41 X B" oszlop a,,b B" kötőszerkezet közepén. Terhelés: kg. (Az önsúly által előidézett nyomás itt elhanyagolható.) Szelvény: 2 drb. 20/25 cm erős fagerenda. Keresztmetszet: 2 X 25 X 20 = 1000 art*. Hasznos keresztmetszet: 0-8 X 1000 = 800 cm* Igénybevétel: a = = 30'3 kg, cm 2. öuu 3. S A " oszlop a B B" kötőszerkezet közepén. Terhelés: S A = 3800 kg. A tetőnek hó és szél terhelése: 25 X 3-0 ( ) = 675 kg. Rakteher (2 kocsira való) = 1980 kg. Egy üres kocsi súlya = 240» A szerkezet önsúlya = 1605 O = = 4500 kg. S = S A + Q = = 8300 Szelvény 2 drb 20/20 cm erős fagerenda. Keresztmetszet: F= 2 X 20 X 20 = 800 cm*. 20* Tehetetlenségi nyomaték: / = 2 = cm* Igénybevétel: a = - = 10-4 kg leni-. ouu

13 Törési hossz: / 4-20 m. T X26666 Q Törési biztonság: n = - ^ ^ ~~~ szoros. 4. /Íz 5/i" oszlop horgonyzata a B fi" kötőszerkezet közepén. S B = Ag. 6 drb horgony á l 8 /s" ( ). Hasznos keresztszelvény: F = 6 X 6'835 = 41 cm 2. Igénybevétel: a = 590 kg/cm Az Sb" oszlop alapzata a B B" kötő közepén. S B &g\ Az alapzat súlya (beton): 3'00 X 2'00 X 25 X 2000 = 30000kg Kiemelés v ia elleni 11 u- biztonság:. «^ T T = 1 T24-szeres. o & Ezen biztonság a föld és alapzat közti súrlódás által, továbbá az elhanyagolt szerkezeti önsúly A" kötőszerkezet alapjával való összeköttetés által tetemesen növekszik. 6. Az S f " ducz és az S A " oszlop alapzata az A A" kötőszerkezet közepén. Az S t ducz nyomó ereje: Sst =41000 kg. Az oszlop terhelése : S A -\- O 8300 kg. Az alapzat súlya:f= 2'3 (3-8 X ^ 9 ) 2000 = kg. Ezen három erő eredője R" az alapzat alsó élét annak közepétől számítva e 52 cm távolban metszi. Minthogy e < azaz 52 < tehát az alapzat igénybevétele : o = a ^ í l + - ^ \ függélyes komponenseinek az összege, azaz ahol 2/> az S st + G + S,i + F erők P= Ag 1,

14 Az UR" eredő ferdéje az eltolás ellen többszörös biztositék; a vízszintes eltolási erőt azonkívül a vízszintes gerenda az alapzatra egyenletesen elosztja. 7. Oldaltámaszték B" kötőnél. A 8. sz. ábra alaprajzában látható keresztirányú erőt Q = Q V Q l = = 3200 kg a B" kötő oldaltámasztékai veszik fel (lásd a 9. ábrát) ' I AAAH U Normál feszítés: 1600 = kg. Szelvény: egy 18/18 cm erős fagerenda. Hasznos keresztmetszet: 0-8 (18 X 18) = 260 cni 1. A7SO 9. ábra Tehetetlenségi nyomaték: 7= T2~ = í^^ c m i ' 4440 Igénybevétel: a = ^ 07j" =^' = kgl cm ~- 1 Törési hossz: /=4-84 méter. 0-12X8748 Törési biztonság: n = 4-44X ' :10-szeres. V. A hordkötelek feszítő berendezésének számítása a szög-állomáson. A 10. ábra alaprajza szerint a terhelt oldalon levő feszítő erő: 5, = kg. a következő komponensekre bomlik: S' v = kg. Q = 2700 kg. A meg nem terhelt Oldalon levő erőnek: S, = 8800 kg. komponensei pedig a következők: Sí = 8700 kg. Qi = 1300 kg.

15

16 A nézetrajz szerint az S' v és S'i erők a következő eredőket adják: R x = kg. R 2 = A^. Az ezen eredők által előidézett feszültségek a 10. ábrán grafiku- san vannak feltüntetve, illetve a következő számított talpnyomások segélyével megszerkesztve:./? B Xl-52 C = 0090 kg. D = /? X X1-81, /? 2 X kg. Q=ioo k'cr. Q ; i 7 0 0!< g «^ > 3ooo, A B iooo ll. ábra. 12. ábra. /. fi" ászokgerenda. Ez a gerenda a C, D és E alátámasztókon nyugszik és a C D, meg D E részekből áll. A legnagyobb igénybevétel a D E szakaszon lép fel. A veszélyes keresztmetszet ;c-nél van <lásd a 11. ábrát). Hajlító nyomaték M x = EX /? x X 25 = 1606 cmt. A görgők súlya (0 = 100 kg) és a saját suly által a 11. ábrában látható terhelés áll elő. Önsúly: Q = 4 X 3 X '35 X 0"25 X 700 = 735 kg. 735, 100X2-05 Talpnyomás: A 435 kg. ' 3-00 Hajlító nyomaték: X 0-88 M' x = X i X 44 = 28-8 cmt. 3-00~ A drótkötél eltérése és a 11. ábrán látható alaprajz folytán a 12. ábrában látható terhelés áll elő.

17 479 (5=2700 kg X = Afi'= 1-85 X88 = 163 o» Normálerő j: keresztmetszetben : S = Ag. Szelvény: 4 darab 22/35 cwi erős fagerenda kettőnként össze- é kelve. Keresztmetszet: F= 4 X 35 X 22 = 3080 cm*. '22 X 70 2> Ellenálló nyomaték: W x = 2 ^ 2 2 X 7 Q 2 j _ IV, = Igénybevétel: a = - + ^ 70 X 22 2 j 2 6 M" F íto cm s = 67-4 %/Ó7í a 2. St" ducz. Terhelés: kg nyomás. Szelvény: 2 drb. 22/30 cm erős fagerenda. Keresztmetszet: F= 2 X_30 X cm*. 44 X 30 3 Tehetetlenségi nyomaték: l x = cm*. 30 X 44 3 /, = 3 U * ~ = íto 4. ' 12 Igénybevétel: a = -y ^jj- = 32*6 kg/cm 2. Törési hossz: l x = 3-5 m, l y = 5'00 m. Törési biztonság: n H = ]^ 43-1 X X X 5 23'8-szeres. 2 : = 22*5 szeres. 3. A C" kötő középoszlopa. Terhelés: kg. húzás, szelvény 2 drb. 22/28 cm erős fagerenda. Keresztmetszet: F= 2 X 22 X 28 = 1232 cm 2. Hasznos keresztmetszet: F n = 0-8 X 1232 = 9856 cm 2.

18 .., ,. Igénybevétel: a = = 29"4 kg, cm 2. A tetőszerkezet által előidézett nyomási terhelés és a saját suly e számitásnál elhanyagoltatott; ezáltal az igénybevétel még kisebbedik. 4. A D" kötő középoszlopa. Terhelés D" talpnyomás áltál: D = kg. A tetőszerkezet hó- és szélterhelése: 2-5X2-875 (75+ 15) = = 650 kg. Két kocsira való rakteher: ^^,,^5 * ^ = 1110 kg. 1-4 Egy üres kocsi súlya: 240 X ^ ^ ^ Szerkezeti önsúly: =1685 kg. S = 23080^gT Szelvény: 2 drb 22/25 cm erős fagerenda. Keresztmetszet: F= 2 X 22 X 25 = 1100 cm 2. Tehetetlenségi nyomaték: J X =2X %~ 25 X 22 3 J y =2X, 12 n = cm* I ' u '.1 01 u Igénybevétel: a = ^Jqq~ = 21 kg cm m * Törési hossz: l x = 4-20 m, l y = 3-00 m. Törési biztonság: n y = 012X44366 ^, n ^ ^ = 25-7-szeres X X57292 ' = X 4-2' = s z e r e s - n 5. /4z E" kötő középoszlopa. Talpnyomás: "=4160 kg. Hó- és szélterhelés: 2-5 X 3-5 ( ) = 790 Rakteher =1110» Üres kocsiteher = 135 Szerkezeti önsúly = = 7540 kg.

19 Szelvény: 2 drb 22/22 cm. erős fagerenda. Keresztmetszet: 968 cm Tehetetlenségi nyomaték:.7=2 =39042 cm*.,. ^, 7540,, Igénybevétel: a = -^- = 7-8 kg/cm*. Törési hossz: / = 3'5 /re. ~P-, -,., ( 042X39042 Toresi biztonság : re = ^ 3.5a " = 50'8-szeres. 6. A D" és E" kötők középoszlopainak alapzatai. Ezen alapzatok területei szerkezeti okokból tul vannak méretezve, úgyhogy azok számítása szükségtelennek bizonyul. 7. A C" kötő középoszlopának horgonya és alapzata. Horgonyhuzás: kg. 6 drb. horgony á IV2" cd. Hasznos keresztmetszet: E n = 6 X 8'38 = 50-3 cm 2..,, Igénybevétel: a = ^ = 577 kg/cm 2. Az alapzat súlya: 2-6 (T5 X X X 1"85) 2000 = g\ Kiemelés elleni biztonság: 2QQQQ = l"235-szeres, melyet a föld és alapzat közti súrlódás és az elhanyagolt szerkezeti önsúly még növel. 8. Az S t " ducz és az A" meg B" kötők középoszlopainak alapzatai. a) Az A" kötő középoszlopának terhelése: Hó- és szélteher: 2-5X24 ( ) = 475 kg Rakteher = 1980 Üres kocsiteher = 240 Szerkezeti önsúly = 1505 S = S A = 4200 kg Erdészeti Lapok 34

20 b) A ő" kötő középoszlopának terhelése: Hó és szél által: 2'5 X 3'5 ( ) = 790 kg Önsúly = c) Az alapzat (beton) önsúlya: 2 = S B = 2390 kg O = 1-8 (5-2 X X 0"8) 2000 = kg d) Az St" ducz nyomása: kg. Az Sa, Sb és O vertikális erők r" eredőt adják, melynek támadó pontja az alap élétől x távolban van. X r= = kg _ 4200 X X 2' X 4-75 ~ * W Az St" és r" erők az R" eredőt adják, mely az alapzat közepét e = 75 cm távolságban vágja. Minthogy e < ~, azaz 75 < j=, az igénybevétel ez lesz: S./V, 6^ X75^, K,.. A vízszintes eltolás 2]//= ellen a földnyomás és az alapzat meg föld közti súrlódás működik ([x = 0'5 súrlódási koefficziens). A földnyomás: E=Va y X (h'y X & 2 ^ J ö, ahol y = a föld súlya =1600 &g-/rez ;i re' = az alap magassága a földben = l - 25 /re = az alap szélessége = 1-80 m p = a természetes rézsűhajlás szöge = 30 Minthogy pedig tg* (^45 + = 60 = = 3-0, tehát f = i/, x 1600 X 1'25 2 X 1-8 X 3-0 = 6750 kg. A földsurlódás: 2 P X P- = X 0-5 = kg.

21 A földnyomás és földsurlódás összege: 2 = kg, tehát az eltolás elleni biztonság: l - 48-szeres. 9. Q v és Qi kereszterők. Ezen erők egymást részben kiegyenlítik, továbbá a C, D és E kötőkre vitetnek át és e kötők oldalduczai által vétetnek föl. Számításuk a csekély nagyság miatt teljesen felesleges. (Folyt, köv.) ú 3% A tavaszi széldöntésekröl. (Három műmelléklettel.) tavaszi széldöntésekről a következő leirásokat kaptuk eddig, amelyek a károsítás nagyságáról sajnálatosan meggyőző képet nyújtanak. területek némelyikét képben is bemutatjuk. * Egyúttal a széldöntött A folyó évi április hó 2. és 3-án dühöngött nagy szélvihar óriási károkat okozott a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság kerületéhez tartozó laczatői m. kir erdőgondnokság lucz- és jegenyefenyőállományaiban. Eltekintve a szórványos döntvényektől, melyek a 6563 kat. hold erdőterületen elszórtan fekszenek s egyes 1 kat. hold területnél kisebb széldöntött foltoktól, melyek fatömege szembecslés szerint megközelíti a 7000 m 3 -i, nagyobb, összefüggő széldöntött terület, tehát olyan, amelyen az összes fák fekszenek, négy van. A legnagyobb területű ezek között a Vázsna patak felső folyása mellett, annak balpartja felett elvonuló, nyugat felé hajló s lejtszöggel biró u. n. Pasztjeszka nevü hegyoldalban van, hol a vihar 120 éves 0-5 záródású, 0'4 lucz-, 0-6 jegenyefenyő elegyaránynyal becsült állományt 22 kat. hold kiterjedésben tarra döntött. A kidöntött fatömeg mintegy 6000 m 3. A szél iránya Eny.-Dk. volt. A kidöntött törzsek párhuzamossan fekszenek, mely körülmény 34*

22 azt látszik bizonyítani, hogy a döntést egyetlen, de roppant erejű szélroham okozta. A tömeges széldöntésnek oka itt valószínűleg abban rejlik, hogy ezen terület talaja igen köves, sok helyütt kőgörgeteges és sziklás s igy a rajta nőtt csekély gyökérzetü faegyedek az erős szélnyomásnak ellentállani nem bírtak. Ezen terület egy részét első képünk mutatja, melynek előterében a hédeli erdőőri lak áll, mig annak hátterében jobban, a széldöntött terület látható. A területre nézve második nagyobb széldöntvény 50 éves, teljes záródású, délnyugati fekvésű, 0-4 lucz- és 0-6 jegenyefenyő elegyarányu fiatal, áterdőlt állomány. Területe 16 kat. hold. Becsült fatömege 3000 m 3. A szél iránya itt is Ény.-Dk. volt és ereje oly nagy, hogy az erdőőr, mint szemtanú állítása szerint, egyes cm középátmérőjü, az erdő szélén álló törzseket gyökerestül kiszakítva a földből, a levegőbe emelt s 4 5 m távolságban sújtotta a földhöz. Itt tehát a szél cziklonszerü volt, amit a rendetlenül egymáson keresztül fekvő törzsek is bizonyítani látszanak. E terület egy részét második képünk ábrázolja. E kép folytatását képezi az előbbinek, melynek bal oldalán a ledöntött terület végnyulványa látható. A ledöntött területen, mint az a képből is kivehető, sok álló törött törzs van, melyek kivétel nélkül erdeifenyők roncsai. E töréseknél maga a szélvihar csak közvetett szerepet játszott, amennyiben azokat csak a reájok dült lucz- és jegenyfenyőtörzsek törték le, jeléül annak, hogy az erdeifenyő sokkal ellentállóbb a viharokkal szemben, mint a lucz- vagy jegenyefenyő. Ezen jelenségből következtetve, talán czélirányos volna, ha ott, hol a veszélyes szelektől különösen félni lehet, bizonyos, talán 0*2 elegyarányban erdeifenyőt elegyítenénk a lucz- és jegenyefenyőültetéseink közé. A harmadik terület nagysága 7 kat. hold és közel a Kozihrbát nevü havas alján terül el s 0-3 lucz- és 0*7 jegenyefenyő elegyaránynyal biró 0-7 sűrűségű 110 éves állomány részét képezte. E terület fekvése Ny. és Dny. irányú, lejtszöge Széliránya Ény.-Dk. volt. A kidöntött fatömeg 4000 m s. Ennek a területnek a talaja szintén igen köves s helyenként kőgörgeteges.

23 A negyedik széldöntött terület, melynek kiterjedése 6 kat. hold, közvetlenül a Kozihrbát nevü havas alatti véderdő alján elterülő 100 éves lucz- és jegenyefenyőállományban fekszik, mintegy 2500 m 3 fatömeggel. Az elegyarány itt 0'4 lucz- és 0-6 és jegenyefenyő volt, a sűrűség 0-8. Fekvése nyugati, lejtszöge A talaja kevéssé köves-homokos agyagtalaj. A szél iránya itt is Eny.-Dk. volt. Részletet e területről az egyik kisebb kép mutat műmellékletünkön. Szórványos széldöntés, mint már fentebb említve volt, az erdőgondnokság egész területén előfordult, mikor is a szél néhol egyes foltokban döntötte ki a fákat, máshol pedig egy-két törzset szemelt ki áldozatul. A széldöntvények kitermelése serényen folyik úgyannyira, hogy daczára a nagy nehezen összetoborzott, de aránylag mégis csekély számú munkaerőnek, a lekérgezési munkálat még mielőtt a szú nagyobb rajzási ideje elérkeznék, befejezést nyerend. Zólyomlipcse, évi május hó 10-én. * Ambrus Lajos m. kir. főerdőmérnök. Vonatkozással az Erdészeti Lapok 9-ik füzetében Nagy széldöntések" czim alatt megjelent hirre értesítem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy a f. évi április hó 3-án és 4-én dühöngött szélviharok Szepes, Abauj-Torna és Sáros és Qömör megyékben is tetemes károkat okoztak. Legnagyobbb a kár a szomolnoki m. kir. erdőgondnokság kerületében, melynek A) (szepességi) gazdasági osztályában 375 kat. holdnyi területen mintegy m 3 jegenye- és luczfenyőt és ezenkivül szórványosan mintegy m 3 fenyőt döntött ki; a B) (abauj-tornamegyei) gazdasági osztályban viszont mintegy 420 kat. holdnyi területen körülbelül jegenye- és luczfenyő, 9000 m 3 bükk és 2500 m 3 tölgy esett a szélvihar áldozatául. A szórványos széldöntések ezen gazdasági osztályban mintegy m 3 -rt tehetők. Természetes, hogy ezen adatok csak megközelitőek és hogy pontos adatokkal csak a folyamatban lévő erdőrendezőségi felmérések befejeztével fogunk rendelkezni. Szomolnok község erdeiben a széldöntvények mintegy

24 m 3 -re becsültetnek. A kizárólag jegenye- és luczfenyőből álló' széldöntvényekből nyerhető haszonfa megvételére m 3 -ként 7 K 35 f-jével tettek ajánlatot. Szomolnokhutta község erdeiben mintegy 1800 m 3 erdei-, lucz- és jegenyefenyő fekszik. Stósz községben részint összefüggő területeken, részint szórványosan tn 3 lucz- és jegenyefenyőt döntött ki a szél. Alsó-Meczenzéfen re, Felső-Meczenzéfen pedig mintegy m 3 -re becsülik a széldöntött fenyőfatömeget. Utóbbi helyen hallomás szerint a fenyőhaszonfa /ra :! -ként 5 K átlagos tőáron értékesíttetett. Ajászói prépostság kára jegenyefenyőben mintegy m 3 -re tehető. Jászó és Jászómindszent községek erdeiben 2500 darab tölgytörzs dült ki, mely 14 K-nyi tőár mellett fog árverésre kerülni. Leibitz község darab lucz- és jegenyefenyő széldöntvényéből kitermelhető haszonfáját 9 K rez 3 -kénti tőárral hirdeti. Kassa város fenyveseiben állítólag m 3 fa fekszik. A Sáros vármegyében fekvő delnekakasfalvi m. kir. erdőgondnokságban az emiitett szélvihar mintegy 2500 m 3 tölgyet, 1400 m 3 bükköt és 1100 m 3 fenyőt döntött ki. Az óvizi m. kir. erdőgondnokságban a terület szerint számbavehető jegenye és lucz széldöntvények mintegy 100 kat. holdra rúgnak, a szórványosak pedig ni 3 -rt tehetők. Hallomás szerint jelentékeny kár érte Igló és Dobsina városokat is. A szélvihar főiránya délnyugatról északkelet felé haladt a szomolnoki m. kir. erdőgondnokság kerületében; cziklonszerü jellegére vall azon körülmény, hogy a törzseket egy és ugyanazon erdőrészletben is több irányban döntötte ki. Érdekes tudni, hogy a szomolnoki erdőgondnokságban épp ugy, mint az óvizi és a delnekakasfalvaiban is tulnyomólag vetőre vágott állományok estek a szél áldozatául. Tótsóvár, évi május hó 12-én. ó& ú$ Várjon Géza.

25 IRODALOM. A naturalizmus befolyása az európai kontinens gazdászati életére" czimén dr. Kiss Mihály, Bars vármegye árvaszéki elnöke tollából közgazdászati tanulmány jelent meg, melynek bennünket is érdeklő 8-ik fejezetét ideiktatjuk. 8.. Az erdőgazdaság történelmi fejlődése és a földjáradék fogalma, Az erdőgazdaság a mezőgazdászattói eltérő külön történelmi fejlődésnek lett a képviselője az európai kontinensen. Ámbár a naturalisztikus individualizmus a mezőgazdaság egész területén meglazította a gazdasági életnek a társadalmi szerkezettel való összeköttetését: a franczia forradalomnak sem sikerült az erdőgazdaságnak a társadalom, a nemzet és állam történelmi társadalmi testeivel való kapcsolatát eltávolitania. Az erdőgazdaság organikus kapcsolata az európai kontinens nemzeteinek konkrét társadalmi testével: a XVIII. századon át is fenmaradt a szenzualizmus uralma daczára egész a XlX-ik századig ugy az elmélet, mint a gyakorlat mezején. Amig a gazdasági individualizmus ugy az elmélet, mint a gyakorlat mezején a phisziokraták iskolájának fellépte óta, az egész XlX-ik századon keresztül uralomra emelkedett a mezőgazdászat körében, s a mezőgazdasági üzem és a társadalmi szerkezet között minden kapcsolatot eltávolított az európai kontinens államainak területén: ugy az erdőgazdászati elmélet, mint a gyakorlat körében már korán került azon belátás az európai kontinens nemzeteinél érvényre, hogy az erdőgazdasági üzem vezetését nem szabad az egyes emberi egyének belátásától vagy érdekeitől függővé tenni. Azon belátás érvényesült, hogy az erdőgazdászati üzemet a társadalom, nemzet és állam stabilizált történelmi testeinek érdekei szempontjából szükséges szabályozni: ha az emberi szellem azon küzdelmében, mely az erdőkben rejlő anyagok és erők meghódítására irányul, gyakorlati sikert kívánunk kivívni. Azon jószágkészletet, mely az erdőbirtokban jelentkezik, nem engedték át a római magánjog szelleméből eredő egyéni önkény s egyéni jogkörnek: hanem arra törekedtek, hogy az erdőbirtokból egy társadalmi jószágke'szlcíet, egy társadalmi tőkeszervezetet alkossanak a társadalom, a nemzet és az állam számára, Azon jószágkészlet termelési képességét, melyet az erdőbirtok képvisel, vagyis az erdei földjáradékot: a konkrét nemzet stabilizált történelmi társadalomszervezet számára törekedtek biztosítani. Felismerték azt, hogy a földjáradék, melyet a tervszerüleg szervezett erdei üzem biztosit: nem lehet az egyes egyénnek magánjogilag korlátlan jövedelme. Felismerték azt, hogy az erdő földjáradéka olyan gazdasági hozadékot képvisel, mely a társadalom, nemzet és állani konkrét társadalmi testeit illeti meg: ennélfogva tehát a társadalom, nemzet és állam konkrét társadalmi testei érdekeinek megfelelőleg lesz kezelendő.

26 Felismerték azt, hogy miután az erdőgazdaságilag kezelt erdőbirtok földjáradéka csakis a gazdászatnak a reális társadalmi szerkezettel való kapcsolata utján vívható ki: ezen földjáradék hozamát sem szabad csak a gazdászat és társadalom összekapcsolása mellett felhasználni. Ezen czél akként lesz megvalósítva, hogy az erdőbirtokot az erdőgazdászati szolgalmak egész rendszerével terhelték meg: vagyis, hogy az erdőgazdászati üzem kezelését tervszerüleg szabályozták s ezen szabályok betartására kötelezték az erdőbirtokosokat. fogalmának megállapítá Ezen elméleti fejtegetések fonalán a földjáradék sához is megszereztük a szükséges előismereteket. A földjáradék nem más, mint a földtalaj állandó termelési képességének a stabilizált történelmi társadalomszervezet befolyása utján összegyűjtött és biztosított hozama. Miután csak a stabilizált történelmi társadalomszervezet képes arra, hogy egy meghatározott hozamképességet gyűjthessen és biztosithasson azon jószágkészlet számára, mely a földtalaj anyagában és erőiben jelentkezik: ennélfogva azon állandósított hozamképesség, vagyis a földjáradék sem illethet meg más tényezőt, mint a stabilizált történelmi társadalomszervezetet. A földjáradék tehát olyan gyümölcse a gazdasági életharcznak: mely gyümölcsöt nem szabad az egyes emberi személy egyéni önkényének kiszolgáltatni. A földtalaj állandósított illetőleg állandóan fokozódó hozamképessége sok nemzedék tevékenységének a gyümölcse: minélfogva ezen tevékenység gyümölcseit nem szabad egyes egyének önkényes használatára átengedni. A földjáradékot a közgazdászati élet nemzeti társadalomszervezetén belül, a gazdászati szolgalmak egy rendszerével kell megterhelni: ha a földjáradékból a nemzetele gazdászati életére üdvös befolyást kívánunk elvárni. Hogy ezt elérhessük, a földbirtokososztályt a nemzeti társadalomszervezeten belül bizonyos szocziálökonomikus rendeltetés hordnokaivá kell megtennünk : vagyis a földbirtokososztály részére helyet kell kijelölnünk a mezőgazdászati termelés társadalmi autonómiájának és önkormányzatának keretén belül. A földjáradék élvezetének jogait a kötelességek megfelelő terhével kell ellensúlyozni. A földbirtok jogával szemben a földbirtok kötelezettségeit kell megállapítani. Az itt közölt elméleti fejtegetések nyilvánvalóan igazat adnak a gyakorlati életben folytatott mindenkori küzdelmünknek, törekvéseinknek. Téves bennük csupán az, hogy szerző, kit az erdőgazdaság iránti rokonszenve ebben a tekintetben tulmessze ragadott, az erdő földjáradékát sem tekinti az egyén korlátlanul felhasználható jövedelmének, holott elegendő, ha az erdőnek talajban és fakészletben

27 Erdészeti Lapok XII. f.

28

29 rejlő tőkéje mentesül az egyén korlátlan rendelkezése alul, a földjáradék állandósága ekkor biztosítva van s a mindenkori egyének rendelkezésére állhat. Az erdőbirtokban rejlő jószágkészlet igenis mentesítendő az egyéni önkénytől, mert ez utóbbinak helytelen irányban való érvényesülése mérhetlenül káros következményekkel jár nemcsak az egyénre, hanem az egész társadalomra, a nemzetre, az államra. Hogy pedig a földjáradék élvezetének jogait a kötelességek megfelelő terhével kell ellensúlyozni s a földbirtok jogával szemben a földbirtok kötelezettségeit is meg kell állapítani", annyira sehol sem nyer beigazolást, mint az erdőgazdaságban. Nincs olyan jószágkészlet a földön, amely annyira megbénítható, nincs az a tőke, amelyen olyan könnyen rés üthető volna, mint az erdő. Az egyéni önzés kielégítése egész nemzedékek kiszámithatlan károsodását vonja maga után, s mire a gyógyulás bekövetkezhetnék: az uj, még ki nem elégített önző utódok egész sorozata leselkedik arra a pillanatra, amikor ujabb csapást mérhet erre a szerencsétlen, nem minden oldalról megvédett jószágkészletre. Ilyen védtelen objektumoknak tekinthetők manapság a magánerdőbirtokok, amelyeken a rendszeres erdőgazdaság kötelező voltának hiánya miatt töméntelen ilyen, ezidőszerint orvosolhatlan sebet látunk. Szerzőnek mindenesetre hálával tartozunk, hogy mélyen szántó elmélkedéseiben az erdőgazdaságnak is juttatott helyet s avval rokonszenvesen foglalkozott. Nem mindennapi jelenség ez napjainkban. A mű Orill Károly könyvkiadóvállalatában, Budapesten jelent meg. Uj szaklap. Növénygazdasági Lapok cimén növényvédelmi és növénykisérleti szakfolyóirat" indult meg Liptai Albert szerkesztésében (Budapest, X., Delej-utcza 25). A lap programmja szerint az összes mezőgadasági, erdei, szőlő, gyümölcs, konyha- és diszkertészeti, végül gyógynövényekkel szándékozik foglalkozni, valamint az azok műveléséhez és megvédéséhez szükséges gépekkel, eszközökkel és anyagokkal. Eddigi számai főként a szőlőművelés. tárgyköréből való közleményeket hoztak. ú ú% ú

30 HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. PÁLYÁZAT ERDŐSÍTÉSI JUTALMAKRA /1912. szám. Az erdőtörvény (1879. évi XXXI. t-ezikk) ában körülirt kopár-vizmosásos és futóhomokterületeken ez évben létesítendő, közgazdasági jelentőséggel biró erdősítések megjutalmazására az országos erdei alapból tizenegy (11) nagy jutalmat, tíz (10) elsőrendű és kilencz (9) másodrendű elismerő jutalmat tűzök ki, u. m.: három egyenként 1000 koronás nagy jutalmat (kettőt készpénzben, egyet dísztárgyban), négy egyenként 800 koronás nagy jutalmat (kettőt készpénzben, kettőt dísztárgyban), négy egyenként 600 koronás nagy jutalmat (kettőt készpénzben, kettőt dísztárgyban), öt egyenként 500 koronás elsőrendű elismerő jutalmat (hármat készpénzben, kettőt dísztárgyban), öt egyenként 400 koronás elsőrendű elismerő jutalmat (hármat készpénzben, kettőt dísztárgyban), öt egyenként 300 koronás másodrendű elismerő jutalmat (hármat készpénzben, kettőt dísztárgyban) és négy egyenként 200 koronás másodrendű elismerő jutalmat (hármat készpénzben, egyet dísztárgyban). Ezen jutalmakért az érdekelt birtokosok (bérlők) azon erdősítéseikkel versenyezhetnek, amelyeket az évi XXXI. t.-cz ában körülirt kopár-, vízmosásos, vagy futóhomokterületeken általánosságban véve állami pénzsegély igénybevétele nélkül kivételes esetekben azonban, midőn a birtokos a munkálatokat különös gondossággal és sikerrel, rendkívül nehéz viszonyok között teljesítette s azokkal fontos közérdekeket sokszorta nagyobb mértékben elégített ki, mint amennyire saját érdekeit előmozdította állami segély igénybevétele esetén is a folyó év tavaszán vagy őszén foganatosítottak. Megkívántatik azonban, hogy: a) az 1000 koronás nagy jutalmakra versenyző erdősítések egy tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek,

31 b) a 800 és 600 koronás nagy jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 25 kat. hold terjedelműek, c) az 500 és 400 koronás elsőrendű elismerő jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 10 kat. hold terjedelműek, és végül d) a koronás másodrendű elismerő jutalmakra versenyző erdősítések egy vagy több tagban legalább 5 kat. hold terjedelműek legyenek. A pályázó birtokos a versenyre bocsátott erdősítést az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozni, a szükséges pótlásokat foganatosítani s a létrejövő erdőt az évi XXXI. t.-cz. 2., illetve 4. -ai szerint erdőként fentartani és kezelni tartozik. A versenyre bocsátott erdősítések az 1917-ik évben fognak a helyszínén megbiráltatni. A jutalmak kiosztásánál az erdősítések sikere és közgazdasági jelentősége, az erdősítésnél felmerült nehézségek és az erdősítésre fordított költségek fognak irányadóul szolgálni, de a pénzjutalmak kiosztásánál figyelembe vétetnek ezek mellett a birtokos vagyoni viszonyai is. A pályázó birtokos a jutalomra csak akkor tarthat igényt, ha a versenyre bocsátott és a jutalomra érdemesnek itélt erdősités a jutalom odaítélésének idejében is birtokában lesz. Az odaitélt pénzjutalom egy harmadrésze az erdősítést teljesítő' kezelő erdőtisztet (gazdatisztet vagy bérlőt) fogja illetni. A dísztárgyat nyert birtokosok azon alkalmazottai pedig, kik a jutalmazott erdősítések teljesítése körül kiváló érdemet szereztek, érdemük szerint külön pénzjutalomban fognak részesülni. A folyó év tavaszán teljesített erdősítéseket legkésőbb folyó évi július hó végéig, a folyó év őszén teljesített erdősitéseket pedig legkésőbb folyó évi deczember hó 25-ig kell a birtokosnak a közigazgatási erdészeti bizottságnál vagy a kir. erdőfelügyelőségnél pályázatra bejelenteni. Pályázhat a feltételeknek megfelelő erdősítésekkel az erdősitést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt, valamint a beerdősitett terület bérlője is, de pályázati kérelméhez mellékelni kell a birtokos Írásbeli nyilatkozatát, melyben az kijelenti, hogy a pályázatban való részvételhez hozzájárul és egyszersmind kötelezi magát, hogy a versenyre

32 bocsátott erdősítést az évi XXXI. t.-cz. 2. vagy 4. -aiban meghatározott feltételek szerint állandóan erdőként fogja fentartani és kezelni. A pályázati kérvényben az erdősítés helyét (község, dűlő, helyrajzi szám), kiterjedését és az erdősítésre használt fanemeket pontosan meg kell jelölni. Budapest, évi május hó. M. kir. földmivelésügyi miniszter. ú% ú KÜLÖNFÉLÉK. A román favámok leszállítása. A román kormány, amely a tölgyfa kivitelét csak nem régen óriási kiviteli vámmal lehetetlenné tette, most viszont a tűzifa és a fenyőfa beviteli vámtételeit tetemesen leszállította, nevezetesen a tűzifánál 100 kg-yér\\ 0'20 Ieiról 0'02 leire, fenyőszál- és rönkfánál m 3 4cént 3 K-ról 1 K-ra. Mindkét rendszabály világos jele annak, hogy Románia fakészletei fogyófélben vannak, belső fogyasztása pedig emelkedik. A fakereskedelmi köbszámitás elmélete" elméleti és gyakorlati útmutatás a fakereskedelmi köbszámitás elsajátítására. Irta: Schlésinger Farkas, Arad. Főként a régi bécsi mértékkel való számításra oktat és a detailfakereskedők és fürészgyárak igényeinek felel meg. 2 K-ért bérmentes szétküldéssel a Magyar Faipar és Fakereskedelem" kiadóhivatalában (Bpest, Podmaniczky-utcza 71.) kapható. Állami Tisztviselők Zsebnaptára évre. Csíkvári )kv.ó, az.állami Tisztviselők Lapja" szerkesztője (Mátyásföld, Pest m.) előfizetést hirdet fennevezett naptárra, amely diszes kötésben 3 K-ba kerül. Az összeg előre beküldendő, mire a naptár portómentesen küldetik. Utánvételes küldés kizárva. Halálozás. Boksay Gusztáv ny. m. kir. főerdőmémök, az Országos Erdészeti Egyesület alapitó tagja f. évi május hó 30-án Budapesten elhunyt. Béke hamvaira. ú& ú

33 VÁLTOZÁSOK ÉS KITÜNTETÉSEK AZ ERDÉSZETI SZOLGÁLAT KÖRÉBŐL. Kérjük az uradalmak t. vezetőségeit, hogy erdótiszti létszámukban beálló változásokról bennünket levelező-lapon értesíteni szíveskedjenek.) A báró Bánffy-uradalom Schmidt Ferencz erdőmestert erdőtanácsossá, Mojzer Károly főerdészt esdőmesterré, Böhm István erdőmérnökgyakornokot segéderdőmérnökké léptette elő s utóbbit a szalárdi erdőgondnokság ideiglenes vezetésével bizta meg. * A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Lehoczky György kir. erdőtanácsost Susakról a zágrábi kir. erdőigazgatóság központi szolgálatához, Hohoss János kir. erdőmérnököt Draganeczről Susakra s megbízta az ottani erdőrendezőség vezetésével, Vassányi Mihály kir. erdőmérnököt Susakról Vrbanjara, Frommeyer Antal kir. segéderdőmérnököt Jasenakról Draganeczre, Finke Mihály kir. segéderdőmérnököt Kosinjból Jasenakra, Márics Antal kir. segéderdőmérnököt pedig Zágrábból Kosinjba. A m. kir. földmivelésügyi miniszter áthelyezte Fromm János m. kir. segéderdőmérnököt Liptóujvárról Szvarinba s megbízta az ottani m. kir. erdőgondnokság vezetésével. c? ó ú

34 Az Országos Erdészeti Egyesület pénztáránál telj esitett befizetések évi május hóban. A rövidítések magyarázata: Az ákáczfa monográfiája = Am. Értekezések az erdőrendezés köréből = Ée. Alapítványi kamat = ak. Hirdetési dij az E. L. _ = hd. Alapítványi tőketörlesztés _ = att. Hirdetési dij az Erdő"-ben = Ehd. Altiszti segélyalap = Asa. Időközi kamatok (takarékpénztári) = ik. Átfutó bevétel... = áb. Kedvezményes lapdij = kid. Báró Bánffy D. alapítvány = KBa. Készpénzalapitvány = k. a. Bedő Albert alapítvány = BAa. Külföldi fanemek tenyésztése = Kft. Bükktüzifa romlása stb _ = Btr. Lakbér = lb. Egyéb bevétel = Egy. Lapdij (Erd. Lapok) = ld. Erdei facsemeték nevelése = Ecs. Legelő-erdők berendezése = M. L. Erdészeti Qéptan = Egt. Magyar Erdészeti Oklevéltár = EOT. Erdészeti Lapok egyes füzetei = EL. Népszerű növénytan = N. Nvt. Erdészeti Növénytan II. rész = Nvt. II. Perköltség = Prk. Erdészeti Nyereségszámitástan = Enyt. Postaköltség = pk. Erdészeti rendeletek tára = Ert. Rendkívüli bevétel = rb. Erdészeti zsebnaptár... = Npt. Rendszeres növénytan I. R. = Rnt. I..Erdő" czimü lap = Eld. Szálaló Erdők Berendezése = Szeb. Erdőbecsléstan II. kiadás = Ebt. Számtan erdőőri szakiskolák részére = Sz. Erdőértékszámitástan II. kiadás _ = Eét. Tagsági dij- = td. Erdőőr... = Eő. Tangens-táblázatok = Tt. Erdőrendezéstan (Bel.)... = Rz. Qr. Tisza Lajos-alapitvány = TLa. Erdőrena-zéstan (Fekete) = Rzf. Titkári nyugdijalap = t.ny. a. Erzsébet királyné alapítvány = E. a. Tölgy és Tenyésztése..- = Tot. Értékpapírok kamatai -. = Ek. Vadászati ismeretek kézikönye = Vik. Fából készült czukor és alkohol = Fcza. Wagner Károly alapítvány = WKa. Hazánk házi faipara (Gaul Károly) = H. F. Ambrózy Román td Bund Károly tnya. 26., üb. 2.50, td Burdáts János ak Basa József Eő. 6., pk..50. Borhy György td Bocsát ld. 4.. Boicz Nesztor Eő. 6., pk..55. Dr. Bedő Albert lb. 175., üb IFj. Benkő Rezső td Buchelt Béla td Bielek Ede td Bustyaházai erdőhiv. WKa Bosnyák kormány hd , Boros Marcell td Béky Albert Ert. 2., pk..20. S. Bálás Béla td Blebea Áron Eő. 6.. Czillinger János lb. 300., üb. 1.. Clement Károly td. 5.. Cserneczky Károly td Dóbl Miklós td Devecseri urad. ld Dezső Zsigmond ak Derzsi Gábor att Déry Károly td Darvas Béla hd Dobos Miklós Eő. 6., Sz. 2.40, pk..55. Engel Jerta lb. 420., üb. 1.. Erdő cz. lapra Fekecs József td. 5.. Fencsi v. urb. hd Földitelintézet ik Fliegl János npt. 4., pk..25. Fazekas Ferencz td Földmiv. min. hd Fazekas Ferencz npt. 2., pk..45. Farkas József Eő. 6., pk..55. Gaal Károly lb. 150., üb Gyótölgyesi erdőgond. npt. 2., pk Gruber Rezső td. 8.. Gontkó Ignácz npt. 2., pk..45. Gyitvay János Eő. 6., pk..55. Gajdos István npt. 3., pk..12. Gyártó Marczell hd Hauser Margit lb. 120., üb. 1.. Haberfelner Béla npt. 2., pk..45. Hoffmann Brúnó ak Hosszú János td./16.. Holmann Jenő János td. 8.. Hahn-féle urad. hd Hepke Artúr td Hénel Béla Ert. 4.50, npt. 2., pk..12. Inngruber Károly lb. 160., üb. 1.. Ipach Ede lb. 225., üb Irinyi Aurél td Illés Vidor td Ifj. Ispán János Eő. 6., pk..50. Jakab István td. 16..

35 Jászói prépostság hd Jolsva város hd Jászói elöljáróság hd Kincses József td Köllő Pál td Kellé Artúr td Kacsó András td Kisdisznód község hd Kovaliczky Vladimír td Kolozsvári erdőig, hd Kovács Kálmán Sz. 1.50, pk..12. Károly Ferencz Eő. 6., pk..55. Komka Zoltán td Kovács Ferencz Eő. 6., pk..55'. Kmetonyi Emil td Kuti József npt. 2.. Lantos Izsóné lb. 350., üb Libohorszky József tnya 3.. Lehoczky János lb. 60., üb. 1.. Lampel Róbert npt. 3.. Lippai főerdőhivatal hd Lukács Ottó npt Lévai urad. hd Lintia Valér td Lutillai püsp. erdőhiv. hd Maukovich Rezső td Mikolaschek György td. 8.. Mihalovics Ádám npt. 2., pk..45. Muttnyánszky Jenő td Magyary Árpád Eő. 6.. pk..60, Sz Nyitraalvárosi közbirt. hd Nagylucska község hd Nicola Csóka Eő. 6.. Nóvák József Eő. 6., pk..50. Neuhöfer és Sohn hd Nagy Lajos Eő. 6., pk..55. Orosz Simon td Ősimarosszék havaskezelősége ld. 16., npt. 3., pk..45 Andrusek Imre Sz. 1.50, pk..40. Persián Iván lb. 53., üb. 1.. Pfeifer Ferdinánd Kfn. 3.. Pech Dezső npt. 2., pk..12. Prunyi Albert td Pereszta János Eő. 6., pk..55. Dr. Reitzer László lb. 440., üb. 1. Rónai Imre td. 20., Ranku Miladin td. 16., Róth Ábrahám npt. 3., pk'.12, Rutényi Károly td. 16., Ráduly János td. 16., Rozáry Árpád td Roland Gusztáv td Rényi K. Eő. 6., Szászorbó község hd Özv. Székács Ferenczné lb üb Sztehló Gyula td Sósmezői v. urb. hd Stainer Gyula hd Szabó Kálmán Tt. 1., pk..45. Szentendre város ak Seidner Bernát td Schurina Vilmos td Seszták Ferencz Eő. 6.. Seenger Lajos td Gróf Széchényi Sándor ak Schulhof és Hecht td Somogyi Ferencz td Szilágyi László td Szabó Pál hd Szarka Lajos Eő. 6.. Szecsődy József td Szimon Béla Eő. 6., pk..55. Szabó Lajos td. 8.. Székács Vincze td Seide Róbert td Surjánszky Kálmán td Schmidt József td Szászbudaki körjegyzőség hd Selmeczi főiskola hd Takács Jenő npt. 3.. Tüske János npt. 3., pk..45. Tatai urad. npt. 8., pk..12. Teichner Gyula npt. 3.. Tótsóvári erdőhiv. hd Urikányi szénbánya r.-t. hd Vidos Miklós td Vermes Viktor td Villányi Ambrus Ert , Rz. 6., pk..12. Vlcskó János Eő. 6., pk..55. Várjon Géza td Wolfner S. npt. 2.. Dr. Zemplén Géza td Zadrazil János td Zimann Ede td ú c>t

36