16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére

Átírás

1 Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás tel.: Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére készült: Összeállította: Cégjegyzékszám: Adószám: Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás

2 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre; b) Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. (1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. 3. A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat az e törvényben meghatározottak szerint olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével. 3/A. (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. (2) A műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó műszaki irányelveket. (3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával,

3 b) a műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja Értelmező rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d) megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott előírásoknak; e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység; h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési termék fogalmába, valamint a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz; i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az

4 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) ia) tűzveszélyes gázok, ib) tűzveszélyes aeroszolok, ic) tűzveszélyes folyadékok, id) tűzveszélyes szilárd anyagok, ie) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek, if) piroforos folyadékok, ig) piroforos szilárd anyagok, ih) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, ii) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak; j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány; l), biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás; m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja; n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; o) katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság; q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság;

5 r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület. s) tervezői tevékenység: a 21. (1) bekezdésében meghatározott dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése. t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv; u) építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben követelmény létezik; A tűzjelzés 5. (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak. (4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik. (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. (7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik. A tűzoltás 6. (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben ellenszolgáltatás nélkül életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni.

6 (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. (1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet. (2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet; d) az a) c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; e) elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását; f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását; g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti; h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők az 1. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. (3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. 8. (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért az elmaradt vagyoni előny kivételével a kártérítés megfizetésére. (2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki

7 mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére. (3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. (4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére az elmaradt vagyoni előny kivételével, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától. (5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta; b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott; c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett. Tűz elleni védekezéssel és műszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés 10/A. (1) A tűzjelzés fogadásakor a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét, c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait, e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét,a személyi sérülés, haláleset adatait, f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

8 (2) A tűzoltóság a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó személyek alábbi adatait rögzítheti: a) név, b) lakcím, c) egyéb elérhetőség. (3) Az (1) (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság 5 évig kezeli. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat ha törvény eltérően nem rendelkezik más szerv részére nem továbbítható. Tűzvédelmi hatósági feladatok 11. A hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a kötelezettségeiket megsértőkkel szemben bírságot szab ki. 11/A. A hatóság által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. 13. (1) Olyan építési termék hozható forgalomba az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki felhasználású építési termék kivételével, amely rendelkezik az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal. (4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni: a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata, b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési bejegyzése, c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési bejegyzése, d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet teljesítményét a jogszabály vagy műszaki irányelv meghatározza, e) az e törvény 47. (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben a szakértő vagy a tervező nyilatkozata.

9 (5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes az előbbiektől eltérő államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1) (3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét hatóság vizsgálhatja. (8) Az (1) (3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek. 13/A. (1) A 13. (1) (3) bekezdésében felsorolt termékek, biztonságossági követelményeknek való megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el. (2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt 13. (1) (3) bekezdése szerinti termék szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (3) A 13. (1) (3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt nap. (5) A jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (6) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, jogszabályok, valamint műszaki előírások alapján gyakorolja.

10 A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK, JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSELKAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott felülvizsgálatáról, és biztosítani a ellenőrzés lehetőségét. 16. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. (1) bekezdésében foglalt ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c)a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a ellenőrzés lehetőségét.

11 (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 18/A. (1) A, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani. (3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére. (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak. (5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel. 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek szabályzatot kell készíteniük, ha a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget, b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, c) ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy

12 dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt. 19/A. A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó használati szabályok tartalmazzák. 20. (1) A helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a hatóságnál köteles bejelenteni. (2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek hiányában a megrendelő vagy alkalmazó köteles a rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani. 20/A. Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell. 21. (1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki szakértő, vagy tervezői jogosultsággal rendelkezik. (3) A tervezői jogosultság a tervezői névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolható. A tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tervezői névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (4) (5) A felelős műszaki vezető annak hiányában a kivitelező köteles a jogerős építési engedélyben, a dokumentációban és a műszaki előírásokban szereplő

13 követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni. (6) A felelős műszaki vezetőnek annak hiányában a kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia. (7) (9) 21/A. (1) A névjegyzéket vezető szerv a tervezőkről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a természetes személyazonosító adatokat, b) a bejelentés azonosító számát, c) az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, ). (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tervező nyilatkozata irányadó. 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges ismeretekkel, illetőleg az előírt szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.

14 (2) A hatóság bírságot a jogszabályban előírt kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. (3) A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (4) A bírság helyszíni bírságként is kiszabható. 48. (2) A július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott, július 1-jéig hatályukat nem vesztett megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül július l-jéig hatályosak.

15 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 1. (1) A Kormány első fokú hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a létesítési és használati szabályok betartását, továbbá jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában járművön a használati szabályok betartását, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó szolgáltatási tevékenységet ellenőrzi, fb) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, (2) A Kormány első fokú hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely i) eljár a területi szerv, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével és az általuk szervezett szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a szakvizsga megtartását, és dönt a szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, (3) A Kormány első fokú hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely b) az épületek, építmények létesítési előírásai alól eltérést engedélyezhet, d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről h) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során ha) hb) az épületek, építmények használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

16 hc) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja, hd) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, he) a jogszabályban rögzített hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja. i) eljár a területi szerv, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével és az általuk szervezett szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a szakvizsga megtartását, és dönt a szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, j) eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban. k) l) az építményszerkezetek követelményeknek való megfelelősége igazolására kiadott nyilatkozatokkal összefüggésben: la) személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartást vezet a kiadott nyilatkozatokról, lb) ellenőrzi a kiadott nyilatkozatok megfelelőségét. 2. Másodfokú hatóságként eljáró hatóságok 2. (1) A Kormány másodfokú hatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a területi szervet jelöli ki. (2) A Kormány másodfokú hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv első fokú hatóságként eljárt.

17 A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG 7. (1) A hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2 9., , , , és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a bírság kiszabása kötelező. (2) Ha a bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb forint. 8. (1) A bírság kiszabására első fokon az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetet kivéve a szabálytalanságot észlelő hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. (2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el. 9. (1) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. (2) A bírság ugyanazon tényállás mellett az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével a bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. (3) A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell. (4) A bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

18 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez A B C 1. szabálytalanság megnevezése bírság legkisebb mértéke (Ft) bírság legnagyobb mértéke (Ft) 2. előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 4. szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő 5. menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 6. tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 7. menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 8. tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 9. épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és a biztonsági jelek kivételével) 11. a kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése jogszabály vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása 13. ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított 14. szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása a létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve a képzésre vonatkozó előírások megszegése 17. tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 18. tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)

19 19. a jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér a) legfeljebb 100 m 2 alapterületű: b) m 2 alapterületű: c) 500 m 2 feletti alapterületű: tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelete, tűzátjelzés hiánya 21. jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibái igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben a hiba észlelése óta több mint 8 nap eltelt 22. jogszabály vagy hatóság által előírt, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott érintett műszaki megoldás készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, nyomáspróbájának, a feltárt hibák igazolt javításának hiánya, amennyiben az nem tartozik más bírságtétel alá 23. jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása 24. szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása 25. hatósági eltiltás ellenére végzett szakvizsga oktatásszervezői tevékenység, illetve szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködés 26. szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzése (természetes személy vagy gazdasági társaság) dokumentáció jogosultság nélküli készítése a) ha a felelős tervező, a szakértő vagy a tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt b) ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott 29. ha a munkáltató az új munkavállalók oktatásáról, illetve amennyiben szabályzat készítésére kötelezett a szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor igazolt módon nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt 30. ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a hatóság által előírt soron kívüli oktatásáról, illetve a szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre igazolt módon nem gondoskodott és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt 31. ha az üzemeltető aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva megfelelő szervezettel, illetve szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja 32. ha a jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt szabályzatot nem készítik, készíttetik el 33. ha a jogszabályban kötelezettek szabályzatából a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az a helyzetre kiható változást nem tartalmazza 34. ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja az építmény létesítésekor, átalakításakor hatályban lévő jogszabály szerinti tűzterhelési értékeket

20 35. a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott hibák igazolt megszüntetésének hiánya 37. ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő- tervet vagy egyszerűsített erdő- tervet nem készíti, készítteti el 38. a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé 39. ha a szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte 40. a tűzoltó-technikai termék, építési termék célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése, amennyiben az nem tartozik más bírságtétel alá 41. ha a jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét 42. a jogszabályban vagy a szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése 43. a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése 44. a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodnak 45. jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása 46. az építményszerkezetek tulajdonságait igazoló szakértői nyilatkozatnak a hatósághoz történő megküldésének elmulasztása 47. ha a szakértő az építményszerkezetek tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz irányított égetés végzése a hatóság engedélye nélkül szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó előírások be nem tartása 50. eltérés a nemzeti szabványok előírásaitól és a műszaki irányelvek rendelkezéseitől a hatóság jóváhagyása nélkül 51. eltérés a hatóság által jóváhagyott eltérő műszaki megoldástól, kivéve, ha a jogszabályban, nemzeti szabványban vagy műszaki irányelvben foglalt műszaki megoldást alkalmazzák

21 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendeletben előírt követelményeket be kell tartani a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, b) a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, d) anyagok előállítása, használata, tárolása, e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, f) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során. 2. (4) Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény, építményrész helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. (1) E rendelet alkalmazásában 2. alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, e) vegyes alaprendeltetés:eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, 5. álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és igények kielégítése érdekében; emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik, 19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet,

22 tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli, 34. előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függőleges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik, 35. elsődleges építményszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítják, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek, 36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát, 37. emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is, 38. égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele hatékonyan kezelt bevont átitatott, telített éghető anyag kedvezőbb osztályba sorolását meghatározott időtartamig, újrakezelési időig biztosítja, 39. építőanyag: építési tevékenységhez használt, építési termék, építményszerkezet alkotóelemét képező anyag, 40. érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a hatóság által előírt berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer, 42. fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely tartja és amelyhez rögzítik a tetőfedést, 43. felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, 46. füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, automatikusan működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig megakadályozza, 49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza, 68. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást, 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása, 78. kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 83. külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,

23 106. mértékadó tűzszakasz: a létesítmény legnagyobb oltóvízigényű tűzszakasza, 108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárásban a meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, valamint az és osztályba sorolt építőanyag, 109. nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán): olyan önhordó vízszintes térelhatároló építményszerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik, 121. speciális építmény: szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény, 128. szerkezeti állékonyság: a tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének azon képessége, hogy a várható tűzhatás időtartama alatt a tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig ellenáll, ideértve a csatlakozó építményszerkezetek és a beépített berendezések tartószerkezeteinek funkciómegőrzését is; a tartószerkezet a szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is magában foglalja, 136. tetőfedés: a tetőszerkezet külső térrel határos, csapadékzáró része, 137. tető-felülvilágító: a helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék, 138. tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém, 139. tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlást vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint a nagytömegű általában nem könnyűszerkezetes teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni, 140. tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni, 141. tetőszerkezet: az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll, 142. tetőtűz terjedés mértéke: a tetőszigetelési rendszer vagy tetőfedés felületén és rétegeiben az önálló égés lánggal égés, szenesedés, izzás terjedésének mértéke, 143. tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését, 148. tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 152. tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma, 154. tűzgátló építményszerkezet: tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely a tűz átterjedését az általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a tűzgátló építményszerkezetek körébe tartoznak a tűzgátló alapszerkezetek, a tűzgátló lezárások és a tűzterjedés elleni gátak, 155. tűzgátló fal: falszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 156. tűzgátló födém: födémszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,

24 157. tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris hézagtömítések, 158. tűzgátló lineáris hézagtömítés: tűzgátló lezárás, amely építményszerkezetek csatlakozásánál a csatlakozási rés, hézag kitöltésével a tűz résen, hézagon való átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 160. tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer: térelhatároló építményszerkezeteken átvezetett légtechnikai és egyéb technológiai vezetékek, kábelek, vezetékrendszerek áttörési hézagainak tűzgátló lezárását meghatározott ideig biztosító szerkezetek, műszaki megoldások, termékek, 161. tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó falszerkezet, amely a tömör falfelületen vizsgálva az általa elválasztott helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott, a tűzgátló falra előírt időtartamnál rövidebb ideig meggátolja, 162. tűzgátló záróelem: aktív vagy reaktív elven működő tűzgátló lezárás, ami egy tűzgátló építményszerkezeten átvezetett gépészeti vezetéken belül a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, 172. tűzszakasz: az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki, 173. tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége m 2 -ben, 175. tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a tűznek az építményszintek, a tűzszakaszok, a tetőmezők, továbbá a szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel, tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló építményszerkezet, 176. tűzterjedés elleni védelem: olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése a védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság, tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a tűzterjedési vagy tűzállósági határértéket biztosító kialakítás, 177. tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzterjedési vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 179. műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény szempontból biztonságosan üzemeltethető, 180. osztály: az építőanyagok és építményszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, amit a vonatkozó műszaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg, 181. : műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum, 182. tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédő tulajdonságánál fogva a felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az előírt tűzállósági határértéket biztosítja, 183. tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat: alkalmas műszaki eljárással a függőleges, vízszintes vagy ferde építményszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, a belső réteget a tűzhatás okozta kárral szemben védő legkülső vagy legalsó anyagréteg,

25 184. tűzvédő képesség: egy fal- vagy mennyezetburkolat azon képessége, hogy a burkolat mögötti anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más károsodással szemben, 185. tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi, 188. üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 18. -ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet, 189. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést, 191. vakolt hőszigetelő rendszer: külső térelhatároló falon rögzített, hőszigetelő maggal rendelkező, a külső tér felől időjárásálló, mechanikai hatások ellen védő bevonattal vagy burkolattal ellátott többrétegű összetett rendszer, elemkészlet, 192. válaszfal: a helyiséget lehatároló, födémtől födémig tartó nem teherhordó falszerkezet, 193. vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja, 194. védelmi szerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonysága mellett tűz esetén biztosítják a bent tartózkodók védelmét, 200. zárt közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges építményszerkezettel határolt közlekedő helyiség. III. FEJEZET VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVEK 5. (1) E rendeletben meghatározott követelményeket életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani. (2) Az életvédelmi célokhoz tartozik különösen a) a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása, b) a menekülés és a mentés során az életfeltételek biztosítása, c) a tűzoltói beavatkozás résztvevőinek védelme és d) a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása. (3) A közösségi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a) a lakáscélú ingatlanállomány védelme, b) a létfontosságú rendszerek egyes elemeinek védelme, c) a társadalom alapvető ellátását biztosító intézmények védelme, d) a kulturális örökség megóvása, védelme és e) a környezet talaj, élővilág, levegő, víz megóvása, védelme, a visszafordíthatatlan vagy az aránytalanul nagy ráfordítással megszüntethető károsodás elkerülése.

26 (4) A tulajdonosi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen a) a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartása, b) a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme, c) az eszközök, berendezések védelme, működőképességük fenntartása, d) a piacvesztés elkerülése és e) a tulajdonosi, biztosítási, költségek optimalizálása. (5) Az értékvédelmi célok teljesülése érdekében tett tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvezőtlenül az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését. 6. (1) Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy a) a kockázat függvényében a tartószerkezetek teherhordó képességüket, a térelhatároló szerkezetek integritásukat és hőszigetelő képességüket a várható tűzhatást figyelembe véve e rendelet szerinti időtartamig őrizzék meg, b) a célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e rendelet szerinti időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint d) a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen. (2) Korlátozni kell a tűz és kísérőjelenségei átterjedését a) a szomszédos építményekre, b) a menekülési útvonalakra, c) a szomszédos tűzszakaszokra, d) a szomszédos önálló rendeltetési egységekre, e) a tűz keletkezési helyétől eltérő építményszintekre, f) a tűzgátló szerkezetekkel határolt terekre és g) az átmeneti védett terekre. (3) Az építményben tartózkodók részére biztosítani kell a) a menekülési útvonal elérhetőségét az építmény bármely pontjáról azon időtartam alatt, ameddig a menekülési útvonalhoz vezető úton az életfeltételek biztosítottak, b) a menekülési útvonal késedelem nélküli használatát, felismerhetőséget, megvilágítását, akadályok feloldását, az átbocsátóképességet, c) a menekülési útvonal védelmét a tűz és kísérőjelenségei ellen, d) a menekülési képességtől függően meghatározott időn vagy távolságon belül a biztonságos térbe vagy az átmeneti védett térbe jutást vagy a tartózkodási hely védelmét és e) a kockázattól függően ea) a megfelelő tartalmú, késedelem nélküli, a kiürítés szakaszaihoz igazított tájékoztatást a tűzről, eb) az alternatív menekülési lehetőséget, a többirányú kiürítést, ec) a pánik kialakulásának valószínűségét csökkentő műszaki megoldásokat és ed) az építmény környezetében a kijutáshoz, az építmény elhagyásához szükséges és alkalmas területet.

27 (4) A tűz során fejlődő hő és füst káros hatásai miatt hő és füst elleni védelemmel biztosítani kell a) a menekülő személyek védelmét, b) a tartószerkezetekre ható hőterhelés csökkentését, c) a tűzfészek észlelhetőségét és legalább egy irányból való megközelíthetőségét és d) a tulajdonos döntése, kockázatvállalása függvényében az értéktárgyak védelmét. (5) A tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából biztosítani kell a) az építmény akadálytalan megközelítését tűzoltó gépjárművel, b) az építmény környezetében és az építményen belül a rendeltetésnek megfelelő oltóanyagellátást, c) a veszélyforrások felismerésének lehetőségét, d) a tűzoltói beavatkozást segítő berendezéseket, eszközöket és azok tűzoltóság általi kezelhetőségét és e) a kockázattól függően ea) a tűzoltóság késedelem nélküli riasztását, a megfelelően részletes tájékoztatást a tűz helyszínéről és a beavatkozást befolyásoló körülményekről, eb) az építmény környezetében a tűzoltó gépjárművek, technikai eszközök működéséhez, működtetéséhez szükséges és igénybe vehető területet és ec) a károkozás nélküli bejutást az építménybe. 7. (1) A tervezés kiindulási feltételei: a) az építmény megoldásait egyidejűleg egyetlen, az építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és e) a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. (2) A biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását. IV. FEJEZET TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 8. A követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik

28 a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az vagy osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 2. A kockázat meghatározása 10. (1) A követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. (3) A dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a) a rendeltetést, b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,

29 d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, f) az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait, j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. (4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a) c) pontjában foglaltakon kívül a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 11. (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a) a lakások egymással, b) a lakások és a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK, bb) 1. mellékletben foglalt 2 4. táblázat szerinti kockázata NAK és bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos, c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK, cb) a közösségi rendeltetésű és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK, cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m 2 és cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel. 12. (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat alapján

30 kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik. 1. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C D E 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK 2 A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 0,00-7,00 7,01-14,01- >30,00 14,00 30,00 3 A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) 0, ,00-3, ,00-6, ,00 > - 9,00 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) >1500

31 2. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C 1 A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége A kockázati egység kockázata Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) önállóan menekülnek segítséggel menekülnek előkészítés nélkül menthetők NAK AK KK - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona 5 előkészítéssel vagy azzal sem menthetők MK - intenzív osztály, - műtő 3. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez 1 A Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői B A kockázati egység kockázata 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben robbanásveszélyes anyag NAK AK KK MK 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8 Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi NAK 9 Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi AK

32 10 Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére KK 11 Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló KK 12 Vasútijármű tároló KK 13 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m AK 14 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 m KK 15 Szemestermény-tároló AK 4. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C 1 Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés Rendeltetés jellemzői A kockáza ti egység kockáza ta 2 Állattartás alom nélkül NAK 3 4 Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása alommal AK KK 5 Autószerelő műhely, ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő karosszéria lakatos műhely alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek AK 6 egyéb esetben KK 7 Autófényező, -lakkozó kizárólag vízbázisú festékekkel AK 8 9 Betonelem és gázbeton gyártás, téglagyártás, kerámia termékek gyártása 10 Bitumenes termékek gyártása (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén KK AK KK 11 Borkészítés NAK 12 Cementgyár AK 13 Elektromos berendezések gyártása KK 14 Festék-, lakkgyártás kizárólag vízbázisú festékek gyártása AK

33 15 egyéb esetben KK 16 Filmstúdió AK 17 Horganyzó üzem NAK 18 Gipsz-, gipszkarton-, gipszrostlemezgyártás NAK 19 Gépkocsigyártás, présüzem NAK járműgyártás 20 karosszériaüzem AK 21 összeszerelő üzem, fényező üzem kizárólag vízbázisú festékekkel AK 22 összeszerelő üzem, fényező üzem egyéb esetben KK 23 Gumigyártás KK 24 Gyertyagyártás KK 25 Huzal- és kábelgyártás szigetelés nélküli huzalgyártás AK 26 szigetelt vezeték-vagy kábelgyártás KK 27 Malom KK 28 Műanyaggyártás fröccsöntés AK 29 műszálgyártás, műanyaghabok gyártása KK 30 műgyantagyártás MK 31 Nyomda kizárólag vízbázisú nyomdafestékekkel AK 32 szerves oldószeres nyomdafestékek felhasználása esetén KK 33 Pálinkafőzde, likőrgyártás KK 34 Papírgyártás cellulóz gyártás NAK 35 előkészítés és alappapírgyártás AK 36 félkésztermék és késztermék gyártása alappapírból, hullámpapírgyártás, kartondobozgyártás KK 37 Sörgyártás AK 38 Sütőüzem, kenyérgyár, pékség AK 39 Tejüzem tejfeldolgozás AK 40 tejpor- és proteingyártás KK 41 Terményszárítás KK 42 Üveggyártás, üvegfúvás üveggyártás, laminálás, hőszigetelő üvegek konfekcionálása NAK 43 üvegfúvás AK 44 Vágóhíd NAK 45 Üzemanyagtöltő állomás AK 46 Varroda, szabászati tevékenység AK 47 Vegytisztítás KK 48 Zöldséggyümölcstermesztés AK

34 V. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK 13. (1) Építőanyagként nem használhatók fel a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálattal meghatározott, 150 C-nál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletű anyagok, kivétel a kátrány, a bitumen, továbbá a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok. (2) Az F, F fl és F L osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha a) felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi vagy b) a felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e rendelet tűzállóságiteljesítmény-követelményt támaszt, és a létrehozott építményszerkezet az F, F fl és F L osztályú építőanyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva, vagy B osztályba tartozik és kielégíti a tűzállóságiteljesítmény-követelményt. (3) Az F, F fl és F L osztályú építőanyagot tartalmazó többrétegű építési termék csak abban az esetben építhető be, ha az F osztályú építőanyaggal együtt vizsgálva az, vagy B osztályba tartozik, és az F osztályba tartozó anyag folytonossága vagy osztályba tartozó anyaggal indokolt esetben tűzszakaszhatáron megszakítható. (4) Az építési termék, építményszerkezet jellemzőit a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény alapján kell igazolni. A kivitelezési dokumentáció munkarésze nem helyettesíti az építési termék, építményszerkezet jellemzőit igazoló dokumentumokat. (5) Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek. 14. (1) osztályba tartozik a) az az építményszerkezet, amely osztályú anyagokból készül, b) az olyan osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel beleértve a felmelegedési határállapotot is, függetlenül a fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) osztályától, c) az az építményszerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig vagy osztályúak. (2) osztályba tartozik a) az az építményszerkezet, amely osztályú anyagokból készül,

35 b) az a réteges felépítésű építményszerkezet, mely fegyverzeteinek, kéregelemeinek anyaga vagy osztályú, és az e fegyverzettel, kéreggel védett belső réteg B, C vagy D osztályú, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m 2, c) az a szilikátbázisú, B-E osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton építményszerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tűzállóságihatárérték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg, d) az olyan osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme osztályú, és a fegyverzet, kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel beleértve a felmelegedési határállapotot is függetlenül a fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) osztályától. (3) B osztályba tartozik az az építményszerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább B osztályúak, b) amelynek belső komponensei C-E osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább B osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő. (4) C osztályba tartozik az az építményszerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább C osztályúak, b) amelynek belső komponensei D-E osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább C osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő. (5) D osztályba tartozik az az építményszerkezet, a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább D osztályúak, b) amelynek belső komponensei E osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább D osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő. (6) E osztályba tartozik az az építményszerkezet, amely E osztályú anyagokból készült, és tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva. (7) Nem befolyásolja a szerkezet osztályát a) osztályú szerkezet esetében aa) az a bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága legfeljebb 1,5 mm és az égéshője legfeljebb 2 MJ/m 2, ab) az a belső nem lényeges komponens, amelynek égéshője legfeljebb 1,4 MJ/m 2, b) osztályú szerkezet esetében ba) az a bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága legfeljebb 1,5 mm és az égéshője legfeljebb 4 MJ/m 2, bb) az a belső nem lényeges komponens, amelynek égéshője legfeljebb 4 MJ/m 2,

36 bc) az az - osztályú építési termékekből álló szerelt födémszerkezetben alkalmazott legalább E osztályú párazáró fólia, amelynek égéshője legfeljebb 10,5 MJ/m 2, és a teljes födémszerkezet égéshője nem haladja meg a 3 MJ/kg kritériumot, továbbá az átvezetések, áttörések tűzgátló lezárása biztosított oly módon, hogy a párazáró fólia az átvezetéseknél nem gyulladhat meg a födémszerkezetre előírt időtartamon belül. (8) Azoknak a szerkezeteknek a besorolását, amelyeknek osztálya az (1) (7) bekezdések alapján egyértelműen nem határozható meg, komponenseik tűztechnikai vizsgálatok során észlelt viselkedése és osztálya figyelembevételével kell elvégezni, meghatározni. 3. Tűzeseti szerkezeti állékonyság 15. (1) Az épületek, speciális építmények tartószerkezeteit úgy kell megtervezni, kivitelezni, hogy tűz esetén az e rendeletben előírt időtartamig a) azok teherhordó képessége megmaradjon, b) szerkezeti állékonyságával biztosítsa a védelmi szerkezetek rendeltetésének ellátását és c) a tűzszakasz vagy önálló épületrész a tűz és kísérő jelenségei elleni védelmi képességét be tudja tölteni. (2) Az alábbi építmények építményszerkezeteivel szemben nincs követelmény: a) kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény, b) kizárólag nem tűzveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület, c) legfeljebb 15 m 2 alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület és d) legfeljebb 1000 m 2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari vagy tárolási épület, ha da) valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszában biztosított, db) az épületben egyidejűleg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 fő. (3) A villamos vagy gépészeti szerelvényt nem tartalmazó konténereknek meg kell felelniük a szabadtérre vonatkozó követelményeknek. (4) A villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó konténereknek meg kell felelniük az épületekre vonatkozó követelményeknek. 16. (1) Az építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg a 2. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott követelményeknek. (2) Az áthidalók osztály- és tűzállóságiteljesítmény-követelménye a) tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén R x, ahol x megegyezik a fogadó falra előírt követelmény időtartamával, b) egyéb esetben megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel. (3) A földszintes vagy alápincézett földszintes, kizárólag ipari, mezőgazdasági vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egységeket tartalmazó épület szerkezeteire vonatkozó követelményként alkalmazható a 2. mellékletben foglalt 1. táblázatban az alápincézett

37 földszintes épületre előírt követelmény, ha az épület alapterületének 20%-át meg nem haladóan rendelkezik legfeljebb egy földszint feletti szinttel. (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése legalább D osztályú szerkezetből megengedett. (5) A tűzeseti fogyasztók és kapcsolódó rendszerelemeik rögzítését, felszerelését esetén a 137. (1) és (2) bekezdése szerint kell kialakítani. (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet.

38 2. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez Építményszerkezetek osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények A B C D E F G H I J K L 1 Mértékadó kockázati osztály NAK AK KK MK 2 Építményszerkezet Teherhordó 3 építmény- Teherhordó falak és merevítéseik a pinceszint kivételével szerkezetek 4 Teherhordó pillérek és merevítéseik a pinceszint kivételével 5 Pinceszinti teherhordó falak és merevítéseik 6 Pinceszinti pillérek és merevítéseik 7 Pinceszint feletti födém 8 Emeletközi és padlásfödém 9 10 Tetőfödém tartószerkezete, merevítései, valamint tetőfödém 60 kg/m 2 felülettömeg felett Tetőfödém térelhatároló szerkezete (60 kg/m 2 -ig) Pince+ földszint, lakóépület esetén pince+ földszint+ emelet D REI 15 D R 15 REI 30 R 30 REI 30 D REI 15 D REI 15 D REI 15 Pince+ föld-szint+ max. 2 emelet D REI 30 D R 30 REI 30 R 30 REI 30 D REI 30 D REI 15 D REI 15 Pince+ földszint D REI 30 D R 30 REI 30 R 30 REI 30 - D REI 15 D REI 15 Pince+ föld-szint+ max. 2 emelet C REI 30 C R 30 REI 45 R 45 REI 45 C REI 30 C REI 15 D REI 15 egyéb esetben REI 45 R 45 REI 60 R 60 REI 60 REI 45 REI 30 REI 30 Pince+ föld szint REI 30 R 30 REI 45 R 45 REI 45 - C REI 30 D REI 15 Pince+ földszint+ max. 4 emelet REI 60 R 60 REI 60 R 60 REI 60 REI 45 REI 45 REI 30 egyéb esetben REI 90 R 90 REI 90 R 90 REI 90 REI 60 REI 60 REI 30 Pince+ föld szint REI 60 R 60 REI 60 R 60 REI 60 - REI 45 REI 30 Pince+ föld-szint+ max. 4 emelet REI 90 R 90 REI 90 R 90 REI 90 REI 60 REI 60 REI 45 egyéb esetben REI 120 R 120 REI 120 R 120 REI 90 REI 90 REI 60 REI 60

39 11 Fedélszerkezet D D D D D D C C C C C Tűzterjedésgátlás építményszerkezetei Épületen belüli és menekülési útvonalnak minősülő lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezetei Menekülési útvonalat képező szabadlépcső tartószerkezete Tűzgátló alapszerkezet Tűzfal D R 15 REI 120 D R 30 REI 120 D R 30 REI 120 C R 30 REI 120 R 45 REI 120 R 45 REI 180 R 60 REI Mértékadó kockázati osztály NAK AK KK MK 16 Építményszerkezet 17 Tűzgátló válaszfal 18 Tűzgátló Tűzgátló fal alapszerkezet 19 Tűzgátló födém Pince+ földszint D EI 15 (R)EI 30 REI 30 Pince+ földszint+ max. 2 emelet D EI 15 (R)EI 30 REI 30 Pince+ földszint D EI 15 (R)EI 30 REI 30 Pince+ földszint+ max. 2 emelet C EI 15 (R)EI 30 REI 30 egyéb esetben B EI 30 (R)EI 45 REI 45 Pince+ föld szint B EI 30 (R)EI 45 REI 45 Pince+ földszint+ max. 4 emelet EI 30 (R)EI 60 REI 60 R 90 REI 180 egyéb esetben EI 60 (R)EI 90 REI 90 R 60 REI 240 Pince+ föld szint EI 60 (R)EI 60 REI 60 R 90 REI 240 Pince+ földszint+ max. 4 emelet EI 60 (R)EI 90 Tűzterjedés- 20 Tűzterjedés elleni gát a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb 90 gátlás építmény- 21 szerkezetei tűzfalban EI 2 90-C Tűzgátló 22 nyílászáró tűzgátló falban felvonó-aknaajtó Tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek D EI 2 30-C EI 2 60-C a vonatkozó műszaki követelmény szerint REI 90 EI 2 90-C az átvezetéssel érintett szerkezettel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI Tűzgátló lineáris hézagtömítések a csatlakozó szerkezetekre előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI Tűzgátló lezárás Tűzgátló záróelem EI 30 EI 60 EI 90 EI 60 EI 90 Menekülési D s1, C s1, B 27 Falburkolat D s1, d0 D s1, d0 D s1, d0 D s1, d0 B s1, d0 útvonalon d0 d0 s1,d0 28 alkalmazott Padlóburkolat D fl s1 D fl s1 D fl s1 D fl s1 C fl s1 D fl s1 B fl s1 B fl s1 R 90 REI 240 egyéb esetben EI 90 (R)EI 120 REI 120

40 építmény- 29 szerkezetek Álmennyezet, mennyezetburkolat D s1, d0 D s1,d0 30 Álpadló D EI 15 D EI Hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolat mögött B s1,d0 D s1, d0 D EI 15 D s1, d0 B s1,d0 B s1,d0 B s1,d0 C s1, d0 D s1, d0 B s1, d0 D EI 15 C EI 30 D EI 30 EI 30 s1,d0 EI 60 B s1,d0 EI 60 EI 60 EI 90 s1,d0 s1,d0

41 VI. FEJEZET TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM 4. Tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között 17. (1) A tűz átterjedését meg kell gátolni a) az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, b) a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület között, c) a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között és d) a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt e rendelet előírja. (2) Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a) az épületek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak, b) az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy c) az épületek egymással szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak. (3) Nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az épület vagy annak része a (4) bekezdés szerint egyetlen tűzszakaszként kialakítható. (4) Az épület vagy épületrész tűzszakaszához akkor tartozhat a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási egység tárolóhelyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezhetné. (5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a tűzterjedés elleni védelem biztosítható a) tűztávolság tartásával, b) szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén tűzfal létesítésével, c) szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai között a tárolási magasságot legalább 1,0 méterrel meghaladó, legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűzfal létesítésével, d) azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén a homlokzat és a tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az épületek tűzszakaszainak elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelelő kialakításával. 6. Tűzterjedés elleni védelem építményrészek között 19. (1) Tűzterjedés elleni védelmet kell biztosítani a) a szomszédos tűzszakaszok között, b) a szomszédos kockázati egységek között, c) a homlokzaton és a tetőn, ha azt e rendelet előírja, d) a speciális építményen belül, ha ezt e rendelet előírja,

42 e) azonos tűzszakaszba tartozó szomszédos helyiségek, helyiségcsoportok között, ha azt e rendelet előírja, f) azonos tűzszakaszba tartozó építményszintek között, ha azt e rendelet előírja. (2) Tűzgátló építményszerkezetek tűzterjedés elleni védelem céljából való alkalmazása esetén a 2. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti osztály- és tűzállóságiteljesítmény-követelményeket kell teljesíteni. (3) A tűzterjedés elleni védelemre szolgáló beépített tűzterjedésgátló berendezésnek meg kell felelnie a következő követelményeknek: a) a berendezés automatikusan működésbe lép a tűz érzékelése esetén, b) a működő berendezés az általa elválasztott térrészek között a tűz, a hő és a füst átterjedését a helyettesített tűzgátló építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig olyan mértékben meggátolja, amely a helyettesített építményszerkezet rendeltetése és vizsgálatára vonatkozó előírások alapján szükséges, c) a berendezés tűzterjedésgátló képességét, alkalmasságát ca) alátámasztó valós méretű tűzteszt eredményét az adott célra való felhasználásra a katasztrófavédelem központi szerve elfogadta vagy cb) vizsgáló szervezet a katasztrófavédelem központi szervével egyeztetett vizsgálati terv szerinti valós méretű tűzteszttel igazolta. 20. (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől, b) a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a szomszédos helyiségtől, c) a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől, d) a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a szomszédos helyiségtől, e) azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e rendelet előírja. (2) Az (1) bekezdés szerinti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet alkalmazni. 7. Tűzszakaszok kialakítása 21. (1) Tűzszakaszokat kell kialakítani a) a kockázati egységen belül, ha annak alapterülete, továbbá a szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből, ha azok összesített alapterülete, kiterjedése meghaladja az e rendelet szerint megengedett legnagyobb tűzszakaszméretet, b) a speciális építményben a XII. fejezet szerint, c) közműalagútban, ha annak szükségességét a szakhatóság a tűzterjedés gátlása céljából előírja. (2) Az építmény tűzszakaszainak legnagyobb megengedett méretét a) lakó és közösségi alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 1. táblázat, b) tárolási alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 2. táblázat, c) ipari és mezőgazdasági alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 3. táblázat, d) speciális építmények esetén a XII. fejezet

43 tartalmazza. (3) A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből kialakított tűzszakasz megengedett legnagyobb kiterjedése a) kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén, ha azt éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül tárolják, m 2, b) nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén, ha azt éghető anyagú csomagolással vagy éghető anyagú tárolóeszköz alkalmazásával tárolják, 4000 m 2, c) tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén a csomagolás éghetőségétől függetlenül, 2000 m 2. (4) Eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egységek azonos kockázati egységbe helyezése esetén a tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterületét a) a kockázati egység alapterületének legnagyobb részét elfoglaló rendeltetéshez tartozó, b) az egyes rendeltetések által elfoglalt alapterületek egyezősége esetén a legkisebb tűzszakasz-alapterületet eredményező rendeltetéshez tartozó megengedett legnagyobb tűzszakasz-alapterület képezi. 8. Tűzszakaszok csatlakozása épületek külső szerkezetein 22. (1) A tűzszakaszhatár vonalában tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezést kell létesíteni a) eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek között a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, b) a tetőn. (2) Egymással 120 -nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében az eltérő tűzszakaszhoz tartozó és egymástól legfeljebb 5 méter távolságra lévő falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani. 23. (1) Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani a) a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzatot a csatlakozástól függőlegesen mért 10 méter magasságig (4. melléklet 1. ábrája szerint) vagy b) az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzattól vízszintesen mért 5 méter távolságon belül (4. melléklet 2. ábrája szerint). (2) Ha a tűzszakaszhatár vonalától vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az egyik tűzszakasz magassága meghaladja a tűzszakaszhatárt képező tetőfelület magasságát, tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani a) a tűzszakaszok tetőfelületét a magasabb homlokzattól vízszintesen mért 5 m távolságon belül (4. melléklet 4. ábrája szerint) vagy b) a tetőfelületet a tűzszakaszhatár és a magasabb homlokzat között és a magasabb homlokzatot a tetőfelülettől függőlegesen mért 10 méter magasságig (4. melléklet 3. ábrája szerint).

44 9. Homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményei 24. (1) A homlokzati tűzterjedés elleni védelem magába foglalja a) a külső térelhatároló fal, a hőszigetelő anyag és a fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszerének osztályára, valamint megszakítására előírt követelmények teljesítését, b) átszellőztetett légréses fal kialakítása esetén a légrésen belüli tűzterjedés megakadályozását, c) az e rendelet által előírt homlokzati tűzterjedési határérték teljesítését. (2) A külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, kivéve a) az és osztályú, nyílás nélküli külső térelhatároló falat, b) a nyílásos homlokzat nyílás nélküli lábazati falát, c) az egy légteret képező helyiséghez tartozó homlokzatrészeket, d) az egyszintes épületet, e) a földszinttel és legfeljebb két további építményszinttel rendelkező ea) egy lakásos lakóépületet, eb) szálláshelynek nem minősülő üdülőt és f) az vagy osztályú, légrés nélküli burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor a homlokzati tűzterjedés elleni gát kritériumait kielégítő külső térelhatároló falat. 25. (1) Az alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyag osztálya a) átszellőztetett légréssel kialakított külső térelhatároló fal esetén kizárólag a lábazat kivételével, b) lábazati felületen -E lehet. (2) A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere a) csak vagy osztályú lehet aa) magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső térelhatároló falán, ab) KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén, ac) AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik, ad) tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és ae) nyílásos fallal kialakított légakna esetén, b) -D osztályú lehet egyéb helyen. (3) Nem nyílásos külső térelhatároló falakon a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével B-E osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező B- D osztályú burkolat, bevonat és egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszer akkor alkalmazható, ha a nyílásos külső térelhatároló falfelületeken általánosan alkalmazott burkolattól, bevonattól, hőszigetelő rendszertől vagy osztályú hőszigeteléssel rendelkező, legalább 20 cm szélességű célú sávval határolják el.

45 (4) A B-E osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati bevonati és egyéb vakolt hőszigetelő rendszereket az a) vagy b) pont szerinti megoldás közül az egyikkel kell megvalósítani: a) a homlokzati nyílászárók felett mindenütt legalább 20 cm magasságú, legalább 90 kg/m 3 testsűrűségű, vagy osztályú anyagból célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a nyílás alapszerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia; az vagy osztályú anyagból készülő célú sáv és a nyílászáró között B-E osztályú hőszigetelés nem alkalmazható, b) az a) pont szerinti anyagú, magasságú célú sáv a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható, ha a homlokzati nyílás alapszerkezetének felső és a felette lévő, célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm távolság, és a sáv kialakítására szintenként kerül sor. (5) A B-E osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati, bevonati és egyéb vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén, ha a homlokzati nyílászáró a hőszigetelés síkjába esik, a homlokzati nyílászárók körül mindenütt legalább 20 cm szélességű, legalább 90 kg/m 3 testsűrűségű, vagy osztályú anyagból célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban. (6) Ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg és az épületre vonatkozóan homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a B-E osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb vakolt hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését, a kivitelezőnek a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal a kedvezményezett jóváhagyásával ellátott nyilatkozatban a támogatás megvalósulását ellenőrző szervezetnek írásban be kell jelentenie. A támogatás megvalósulását ellenőrző szervezet a kivitelezési munkák megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a hatóság részére nyolc napon belül megküldi. (7) A magasépületnek nem minősülő és a földszint felett legfeljebb két további építményszinttel rendelkező épületekben D osztályú, kettőnél több további építményszint esetén B osztályú nyílásos szakipari lodzsa hátfalak is alkalmazhatók, ha a lodzsa egy önálló rendeltetési egység előtt helyezkedik el, és a lodzsát legalább 1,20 m kiülésű, az épület mértékadó kockázati osztályának megfelelő tűzállóságú födémek és oldalfalak határolják, és azok éghető burkolati, bevonati és hőszigetelő rendszert nem tartalmaznak, valamint a lodzsa-mellvéd és annak korlátja vagy osztályú anyagból készül. (8) A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést. 26. (1) Homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van a) a nyílásos külső térelhatároló falszerkezettel szemben, b) a B-E osztályú külső térelhatároló falszerkezettel szemben,

46 c) a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek, valamint a légréses -D osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén az érintett külső térelhatároló falszerkezettel szemben. (2) A homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálattal igazolt biztosítása helyettesíthető a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén homlokzati tűzterjedési gátnak megfelelő homlokzatkialakítással, b) az (1) bekezdés szerinti esetekben beépített tűzterjedésgátló berendezés vagy a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény időtartamával megegyező időtartamig tűzállósági teljesítménnyel rendelkező külső térelhatároló fal létesítésével. (3) A külső térelhatároló falra vonatkozó homlokzati tűzterjedési határérték követelménye az épület teljes magasságában a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan a) földszint és legfeljebb 2 további építményszint esetén 15 perc, b) földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további építményszint esetén 30 perc, c) földszint és 4-nél több további építményszint esetén 45 perc. 4. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

47 10. Gépészeti és villamos átvezetések 27. (1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meg kell gátolni. (2) Az (1) bekezdés szerinti átvezetéseknél, tűzgátló lezárás alkalmazása esetén a tűzgátló lezárást tartós jelöléssel kell ellátni az átvezetéssel érintett építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák belső felületének kivételével. A jelölésnek magyar nyelven tartalmaznia kell az alkalmazott lezárás a) megnevezését, b) jellemzőit, c) megfelelőségi igazolásának vagy teljesítménynyilatkozatának azonosítóját, d) kivitelezését végző vállalkozás nevét, e) kivitelezésének dátumát és f) megbontása esetére figyelmeztetést a helyreállítás szükségességéről. (3) Gépészeti vezetékek, vezetékrendszerek B-E osztályú hőszigetelését a tűzszakaszhatáron úgy kell átvezetni, hogy az átvezetés módja a tűz átterjedését a tűzszakaszhatárt képező szerkezet tűzállósági teljesítménykövetelményével megegyező időtartamig meggátolja.

48 (4) Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és gépészeti vezetékrendszereket a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya KK, villamos és gépészeti aknában, b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában kell vezetni. (5) A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag vasbetonból kell kialakítani. (6) Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett villamos és gépészeti aknát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz ne terjedhessen át az egymás feletti építményszintek között az emeletközi födémre előírt tűzállóságiteljesítménykövetelmény időtartama alatt, kivéve a gépészeti vezetéken belüli terjedést. (7) Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett szemétledobót, szennyesledobót vagy hasonló berendezéseket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz az emeletközi födémre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartama alatt ne terjedhessen át a) az egymás feletti építményszintek között vagy b) a szemétledobó, szennyesledobó vagy hasonló berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségen kívülre. 11. A tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei 28. (1) A tűzterjedés elleni gátak kialakítása, geometriája meg kell, hogy feleljen a 6. melléklet 1 5. ábráinak. (2) Villamos vagy gépészeti vezetékrendszer a tűzterjedés elleni gátat csak úgy keresztezheti, ha a tűzterjedés elleni gát védelmi síkjában a lángterjedést a vezetékrendszer mentén alkalmas védelmi intézkedés gátolja, vagy kialakításánál és rendeltetésénél fogva a vezetékrendszer maga gátolja a tűz terjedését. (3) Homlokzati tűzterjedés elleni gáton B-E osztályú burkolat, bevonat, szigetelés nem helyezhető el. (4) Tetősíkból kiemelkedő tetőszinti tűzterjedés elleni gát két oldalán a felhajtott, elhelyezett B-E osztályú hő- és csapadékvíz elleni szigetelés között a gát felületén mért legkisebb távolságnak legalább 0,6 méternek kell lennie. 29. (1) A tűzfalat úgy kell kialakítani, hogy az épület egészét beleértve a tetőszerkezetet is függőlegesen metssze át. (2) Tűzfalban az épületek közötti átjáráshoz, technológiai kapcsolatokhoz szükséges, tűzgátló nyílászáróval ellátott nyílások kialakíthatóak, a tűzfal felületének 10%-át meg nem haladó összesített nyílásfelülettel.

49 30. (1) A tűzgátló lezárás a tűzterjedés elleni védelmet folyamatosan csukott állapotával vagy a nyílás, áttörés, átvezetés tűz esetén történő automatikus lezárásával biztosítja. (2) A vizes helyiség szellőztetésére szolgáló és legfeljebb 0,1 m átmérőjű vezeték kivételével, a tűzszakaszhatáron átvezetett légtechnikai vezeték tűzgátló lezárására a beépített tűzjelző berendezés által vezérelhető tűzgátló záróelemet kell alkalmazni és annak tűzjelző berendezés általi, késedelem nélküli vezérlését biztosítani kell, ha a) az elválasztott terek legalább egyikének területét beépített tűzjelző berendezés védi és tűzgátló lezárást létesítenek vagy b) a tűzgátló lezárás létesítésére és az elválasztott terek legalább egyikének területén beépített tűzjelző berendezés létesítésére egyaránt az érintett épület, épületrész létesítése vagy átalakítása keretében kerül sor. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a vizes helyiség szellőztetésére szolgáló és legfeljebb 0,1 m átmérőjű vezeték tűzszakaszhatáron való átvezetésénél a vezetéken belüli tűzterjedés gátlására alkalmazható reaktív elven működő tűzgátló záróelem. (4) A beépített tűzjelző berendezés által felügyelt területet ellátó központi szellőzőberendezést a beépített tűzjelző berendezésnek az általa észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le kell állítania. (5) A beépített tűzjelző berendezés által vezérelt, a tűzjelzéssel érintett tűzszakaszon belüli vagy annak határán beépített, üzemszerűen nyitva tartott tűzgátló nyílászárók csukódását a beépített tűzjelző berendezésnek késleltetés nélkül kell vezérelnie, kivéve a következő eseteket: a) ha a járművek, szállítóeszközök közlekedési útvonalát, anyag- vagy termékmozgatás útvonalát metsző építményszerkezetbe a közlekedési útvonalon, anyag- vagy termékmozgatás útvonalán beépített tűzgátló nyílászárók csukódása a tűz érzékelését követően legalább 0,5, legfeljebb 1,0 perc perces késleltetéssel van vezérelve, és a csukódásra a késleltetés ideje alatt az ott tartózkodó, közlekedő személyek figyelmét felhívják, b) ha az ajtó tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésére szolgál, és a késleltetés időtartama nem haladja meg a helyiség kiürítéséhez szükséges időtartamot.

50 6. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. ábra, a Tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei alcímhez Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 2. ábra, a Tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei alcímhez Vízszintes homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 3. ábra, a Tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei alcímhez Magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés elleni gátjának metszete

51 4. ábra, a Tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei alcímhez Tetőszinti tűzterjedés elleni gát lapostető esetén 5. ábra, a Tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei alcímhez Magastető tetősíkban tartott tűzterjedés elleni gátjának metszete ahol G T2 osztályú anyagú tűzterjedés elleni gát magassága, m, G T1 az, B, C, D, E osztályú anyagból készülő építményszerkezeteket megszakító osztályú anyagból készülő osztósáv szélessége, m. G T1? 0,60 m esetén a B, C, D, E osztályú csapadékvíz elleni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha a G T1 szélességében a csapadékvíz elleni szigetelést felülről vagy osztályba tartozó anyagú réteggel fedik. G T3? 0,90 m osztályú anyagú tűzterjedés elleni gát szélessége, ahol a tűzterjedés elleni gát fölött csak osztályú tetőhéjalás, hőszigetelés és tetőhéjalást tartó szerkezetek alkalmazhatók.

52 11. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat a Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez A B C D E 1 időtartam (perc) 2 Tűzeseti fogyasztó A kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 Biztonsági világítás Gépi hő és füstelvezetés és légpótlás Hő és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói Túlnyomásos füstmentesítés Tűzoltó felvonó Tűzoltó rádióerősítő Nincs követelmény Oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja az oltóvízellátás előírt időtartamával megegyező ideig 12 Menekülési felvonó Evakuációs hangosító rendszer Átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés beépített tűzjelző berendezés a XV. fejezet szerint 16 beépített vízzel, habbal oltó berendezés a vonatkozó műszaki követelményben előírt működési időtartamig 17 beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges 18 beépített vízköddel oltó berendezés beépített tűzterjedésgátló berendezés a berendezés vizsgálata során megállapított időtartamig 15

53 2. táblázat a Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez 1 tűzeseti fogyasztó 2 biztonsági világítás 3 evakuációs hangosító rendszer A B C NAK, AK, KK osztályú kock. egység egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb 1600 m 2 ellátott alapterület megengedett kiesés mértéke MK osztályú kock. egység egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb 500 m 2 ellátott alapterület 12. Tetők és tetőtér-beépítés követelményei 31. (1) A tetőfedés a) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén - osztályú, b) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább B roof (t1) osztályú legyen. (2) E vagy F osztályú anyag tetőfedésként alkalmazható, ha az építmény legfeljebb egy emeletszinttel rendelkezik és a hatóság azt az adott építményre engedélyezte. (3) Tetőtér beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, amely tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt. A térelhatároló szerkezet osztálya - legyen a) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva 4-nél több emeletes építmény, b) MK mértékadó kockázati osztályú építmény esetén. (4) A (3) bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet vagy burkolatot nem kell alkalmazni a fedélszerkezet tetőtéri helyiségen áthaladó elemein a következő esetekben: a) az áthaladó elem tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt, b) az áthaladó elem osztálya ba) NAK és AK mértékadó kockázati osztályú építmény esetén legalább D, bb) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva legfeljebb 4 emeletes építmény esetén legalább B és c) az áthaladó elem és a térelhatároló szerkezet, burkolat csatlakozása szempontból megfelelő. (5) A (3) bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az egyes önálló rendeltetési egységek között, valamint az önálló rendeltetési egység és a

54 tetőtér be nem épített része között a tűzátterjedés lehetőségét a tetőfödém tartószerkezetére előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meggátolják. (6) Tetőtér-beépítés esetén a magastető hőszigetelése a) NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén -E osztályú, b) NAK osztályú, az a) ponttól eltérő épület, önálló épületrész esetében -D osztályú, c) AK osztályú épület, önálló épületrész esetén -C osztályú és d) KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén - osztályú legyen. 32. (1) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém a) hőszigetelése - osztályú, b) a csapadékvíz elleni szigetelése -E osztályú legyen. (2) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a tetőszigetelési rendszer B roof (t1) kategóriájú legyen. (3) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m 2 felülettömegű térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödém hőszigetelése és a vízszigetelés anyaga -E osztályú legyen és a tetőszigetelési rendszer B roof (t1) kategóriájú legyen. (4) A tető-felülvilágító bevilágító felületének osztálya a) NAK és AK osztályú, tárolási, ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egységek aa) menekülési útvonalán legalább E d0, ab) egyéb helyein legalább E, és b) egyéb esetben legalább D d0 legyen. (5) A tetőn szabad nyílás, szellőző, tető-felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet a tűzszakaszhatártól legalább 2,5 méter, a tűzfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhető el. VII. FEJEZET RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 33. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani, másik helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Természetes szellőzés esetén az előtér alapterületének legalább az 1%-át, de minimum 0,16 m 2 -t kell biztosítani hatásos szellőző felületként. Mesterséges kialakítás esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.

55 (3) Az épületen belüli szemétgyűjtő helyiség nem szabadba nyíló ajtaja legalább D osztályú és EI 2 30-C tűzállósági teljesítményű, továbbá határoló falszerkezete legalább osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű legyen. (5) A 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű, tűzveszélyes osztályú anyagok tárolására szolgáló helyiség falszerkezetét födémtől födémig kell kialakítani. A falszerkezet legalább osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű, ajtaja legalább D osztályú és EI 2 30-C tűzállósági teljesítményű legyen. (7) Az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni a) a 140 kw összteljesítmény feletti kazánhelyiséget, b) a gázmotor tereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kw-t, c) a 200 m 2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellőző gépházakat, d) a központi szellőző berendezés padlástéri helyiségét, e) a transzformátor helyiségeket, f) a villamos kapcsoló helyiségeket és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget, g) a tűzivíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút tartalmazó helyiséget, h) a kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiségeket, i) a tűzoltósági beavatkozási központot és j) a nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a szakhatóság által meghatározott helyiségeket. (8) A beépített tűzoltó berendezés oltóközpont-helyiségét, gépházát a szomszédos helyiségektől a berendezés előírt működési időtartamával legalább megegyező időtartamú építményszerkezetekkel kell elválasztani. Abban az esetben, ha a működésiidőtartamkövetelmény meghaladja az építmény teherhordó falára előírt tűzállóságiteljesítménykövetelmény időtartamát, akkor a teherhordó falra vonatkozó tűzállósági teljesítményt kell teljesítenie az elválasztó falnak. 34. (1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, önálló rendeltetési egységek között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. (2) A gépészeti aknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését vagy -s1 minősítésű anyagból kell készíteni. (3) A gépészeti aknában, valamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornának legalább C osztályú anyagból kell készülnie, kivéve a robbanásveszélyes anyagok jelenléte esetén, ahol azok csak vagy osztályba tartozó anyagúak lehetnek. 13. Lakó, üdülő rendeltetés 36. (1) Lakó rendeltetés esetén NAK és AK osztályba tartozó épületekben a lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30 teljesítményűek legyenek. A KK és MK

56 osztályba tartozó épületben a lakások közötti elválasztó falat legalább tűzgátló fallal egyenértékű tűzállósági teljesítményű szerkezetként kell létesíteni. 14. Szállás rendeltetés 37. (1) Szállás rendeltetés esetén a szobaegységek közötti elválasztó fal legalább EI 30 perc teljesítményű legyen. 15. Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés (3) Az oktatási, nevelési önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetési egységtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani. 17. Egészségügyi rendeltetés 40. (1) A műtőket vagy központi műtői területeket több műtőegység esetén a technológiailag hozzá kapcsolódó gépészeti, villamos és orvostechnológiai helyiségekkel együtt önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy a műtők hőellátása és villamosenergiaellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszerének működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen. A szükséges működési időt az orvos-technológiai terv alapján kell meghatározni. (2) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeit, helyiségcsoportjait minden más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel és legalább D osztályú, EI 2 30-C teljesítményű, és S m füstgátló képességű ajtóval kell leválasztani. (3) A kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt külön tűzszakaszként kell kialakítani. 18. Szociális rendeltetés 41. (1) A szobaegységeket egymástól legalább EI 30 tűzállósági teljesítményű falszerkezettel kell elválasztani. 19. Művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetés 42. (1) A művelődési, kulturális, hitéleti önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetéstől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani. (3) A díszletanyagok tárolására szolgáló, 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiséget tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos helyiségektől. (4) A színházi díszletkészítő és karbantartó műhelyeket tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos helyiségektől. 43. (1) KK és MK osztály esetén színház, filmszínház rendeltetésnél a 8 m magasságot meghaladó színpadnyílás esetén, ha a nézőtéren tartózkodók létszáma meghaladja a 300 főt, a

57 közönségforgalmi területeket az üzemi terektől beleértve a színpadot is külön tűzszakaszként kell kialakítani. 21. Kereskedelmi rendeltetés 45. (1) Tömegtartózkodásra szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épületek 500 m 2 -nél nagyobb alapterületű tárolóhelyiségeit, helyiségcsoportjait a közönségforgalmi terektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani. 22. Kényszertartózkodásra szolgáló építmény 46. (1) Építményen belül az adott tűzszakasz befogadóképességére méretezett védett teret kell kialakítani. 24. Gépjárműtároló rendeltetés 48. (1) A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 20 gépjármű álláshely, parkolóhely fölött, önálló tűzszakaszként kell kialakítani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől. VIII. FEJEZET KIÜRÍTÉS 27. A kiürítés általános követelményei 51. (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a) a benntartózkodó személyek aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák, ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak, b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen. (2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell. 29. Átmeneti védett tér követelményei 56. (1) Az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett teret a) menekülési útvonalat képező közlekedőhöz, füstmentes lépcsőházhoz, füstmentes lépcsőházi előtérhez vagy menekülési felvonó előteréhez kapcsolódóan kell elhelyezni, b) a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni, c) a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, d) biztonsági világítással kell ellátni és e) a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni.

58 30. A tartózkodási hely védelme 57. (1) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét a) a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni, b) a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, c) biztonsági világítással kell ellátni és d) úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű működés fenntartása, az ehhez szükséges berendezések, rendszerek működése biztosított legyen. XII. FEJEZET SPECIÁLIS ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME 65. Közúti alagutak 110. (4) A közúti alagutakba vagy osztályú építményszerkezetek építhetők be. (6) Az alagutat határoló fal, födém és héj a) AK osztályú közúti alagutaknál az MSZ EN szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 60, b) KK osztályú közúti alagutaknál az MSZ EN szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 90 vagy c) MK osztályú közúti alagutaknál a RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 120 tűzállósági teljesítményű legyenek (1) A védett tér építményszerkezetei az MSZ szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább EI 120 tűzállósági teljesítményű legyen (8) A közúti alagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni. A kábelek tűzterjedés gátlását, tűzterjedés elleni szakaszolását 200 méterenként kell kialakítani. 66. Gyalogos aluljárók 115. (6) Ha az aluljáró egy másik építményhez csatlakozik, akkor az aluljárót az építménytől külön tűzszakaszként kell kialakítani (3) Az aluljárókra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik, de az aluljáróban lévő, egymás melletti üzleteket egymástól legalább EI 60 tűzállósági teljesítményű építményszerkezettel kell elválasztani. Ezen az elválasztó szerkezeten átvezetett kábelek, szellőző és egyéb gépészeti vezetékek faláttöréseinek tömítése feleljen meg a falszerkezetre vonatkozó tűzállóságiteljesítmény-követelménynek.

59 (4) Az aluljáró kiszolgálásához tartozó egymás melletti egyéb helyiségek egymástól és az üzletektől legalább EI 60, az aluljáró felé legalább EI 30 tűzállósági teljesítményű építményszerkezettel kell elválasztani. (5) Ha az üzletek összesített alapterülete meghaladja az 500 m 2 -t és központi szellőzőrendszer van kiépítve, akkor a szellőzővezetékbe tűzgátló csappantyút kell beépíteni az üzletek határoló szerkezeteinél. 67. Felszín alatti vasútvonal 118. (2) A tűzterjedés megakadályozása érdekében a) a föld alatti állomások területén az állomás üzemi területeit különálló tűzszakaszként kell kialakítani az utasforgalmi terektől, c) a párhuzamosan vezetett vonalalagutakat egymástól az állomás peronterületét kivéve tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. (3) A teherhordó és tűzgátló szerkezetek a) KK osztályú állomás esetén legalább REI 60, b) MK osztályú állomás esetén kivéve alagutak legalább REI 90, c) metró alagutak esetén az MSZ EN szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 120, d) teherszállításra is használt vasúti alagutak a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 120 és e) az alagutak menekülésre tervezett útvonalain és a védett térben az MSZ EN szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 90 tűzállósági teljesítményű legyen. (5) Ha az állomás egy másik építményhez csatlakozik, akkor az állomás az építménytől külön tűzszakaszt képez (4) Az állomásokon és a vonalalagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni. A kábelek tűzterjedés gátlását 200 méterenként kell kialakítani. 68. Kilátó 124. (6) Épületen belül nem kell a kilátóhoz vezető lépcsőnek tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznie, ha a lépcső tere az épület többi részétől tűzgátló szerkezetekkel elhatároltan van kialakítva, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal rendelkezik és a lépcsőszerkezet vagy osztályú anyagból készült. (7) A legfeljebb KK osztályba tartozó épületen belül a kilátóhoz vezető lépcsőre nem vonatkozik osztály és tűzállóságihatárérték-követelmény, ha a kilátó és a hozzá vezető lépcső tere különálló tűzszakaszként van kialakítva az épület többi részétől, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal rendelkezik és a kilátó tűzszakasz területe automatikus tűzjelző berendezéssel védett.

60 XVIII. FEJEZET HASZNÁLATI SZABÁLYOK 177. (1) A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. (2) Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi,, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó követelményeknek megfelelően szabad használni. (3) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni (2) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegységmennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. (2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni. (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. (4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (5) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

61 (7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. 16. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, a Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály Oltóanyagegység [OE] A B MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály 1 5A 21B 2 8A 34B 3 55B 4 13A 70B 5 89B 6 21A 113B 9 27A 144B 10 34A 12 43A 183B 15 55A 233B 16 I B 17 II B 18 III B 19 IV B

62 2. táblázat, a Beépített tűzjelző- és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásveszélyes anyag tárolása minden további

63 19. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 9. melléklet az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelethez Tűzoltó készülékek karbantartásának ciklusideje 1 A tűzoltó készülék típusa 2 Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó A B C D E Alapkarbantartás 1 Középkarbantartás 2 1 év 5 és 15 év Teljes körű karbantartás 2 A tűzoltó készülék élettartama 4 10 év 20 év 3 Törőszeges porral oltó 3 1 év 15 év 10 év 20 év 4 Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év 5 Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó műszaki követelmény szerint 6 Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) hat hónap - 5 év 20 év, de legkésőbb ig 1 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 1 hónap 2 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 2 hónap. 3 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre vissza kell juttatni a gyártóhoz 4 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 265. (2) bekezdését is figyelembe kell venni. XIX. FEJEZET ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI 116. Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén 234. (2) A vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége az (1) bekezdés szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el.

64 XX. FEJEZET ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 126. Általános előírások 248. (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. (2) Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. (3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a rendeltetésének megfelelő működésre. (4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. (5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. (2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést.

65 (3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja (1) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. (2) A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. (3) A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére (1) Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás rendeltetésének betöltését gátló hiba (1) Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig,

66 c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. (2) Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. (3) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. 18. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez Táblázat, az Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat fejezethez A B C D 1 üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás 2 érintett műszaki megoldás ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja 6 hónap (+ 1 hónap) 1) 3 tűzoltó készülék 3 hónap (+ 1 hét) nincs követelmény 12 hónap (+ 1 hónap), 2) 5 év (+ 2 hónap), 10 év (+ 2 hónap) 4 fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték 6 hónap (+ 1 hét) 12 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 5 beépített tűzjelző berendezés 1 nap, 1 hónap, 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét), 12 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 6 beépített tűzoltó berendezés 1 hét, 1 hónap 12 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 7 tűz- és hibaátjelző berendezés 1 nap 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 8 tűzoltósági kulcsszéf 1 nap 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 9 tűzoltósági rádióerősítő nincs követelmény 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 10 tűzoltó felvonó 3 hónap (+ 1 hét) 12 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg

67 11 evakuációs hangrendszer 1 nap 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 12 biztonsági világítás 1 hónap 12 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 13 pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer Minden rendezvény előtt, de legalább 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzgátló lezárások tűzgátló nyílászárók tűzgátló záróelemek 1 hónap nincs követelmény 6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 16 füstelvezető, légpótló szerkezet 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 17 füstelszívó, légpótló ventilátor 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg hő és füst elleni védelem megoldásai füstmentesítő ventilátor füstcsappantyú, zsalu 3 hónap (+ 1 hét) 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 20 füstgátló nyílászáró 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 21 mobil füstkötény 3 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 22 biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor 1 hónap (+ 3 nap) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 23 biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység 1 hónap (+ 3 nap) 6 hónap (+ 1 hét) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg 1) Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék alapkarbantartása (szén-dioxiddal oltó kivételével) 2) Az MSZ EN 3, MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek és az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék alapkarbantartása.

68 XXI. FEJEZET TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV 133. Általános követelmények 282. (1) Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, c) az 1000 m 2 -nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. (2) A TMMK-ban az építmény helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül. (3) Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni. (5) A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani (1) A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani. (2) Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint: a) az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény, b) a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e és c) a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban A TMMK tartalmazza a) az építmény, létesítési követelményeit: aa) az építészeti kialakítást a követelményekkel, ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és ac) a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, b) a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását, c) a rajzi mellékletet,

69 d) a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és e) az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot. XXII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 286. (1) Az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést e rendelet hatálybalépését megelőző 180 napnál nem korábban kötötték meg.

70 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a szakvizsga részletes szabályairól 1. (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1. melléklet 1 9., és pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: a) az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy; b) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a 6. e) pontban meghatározott végzettséggel és legalább középszintű szakmai képesítéssel vagy érvényes elektromos szakértői engedéllyel rendelkezik; c) az 1. melléklet 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a tűzállóságot növelő burkolat beépítését, karbantartását nem jogszabályban előírt követelmény teljesítése érdekében végzi. 3. (1) Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki a) az 1. melléklet 1 5., 12., 14., 15. vagy 16. pontjában meghatározott foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú végzettséggel és legalább középszintű szakmai képesítéssel, továbbá szakterületen a szakmai képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal, b) az 1. melléklet és 13. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettséggel, végzettséggel és felsőszintű szakmai képesítéssel, továbbá szakterületen a szakmai képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Az 1. melléklet szerinti foglalkozási ágak (munkakörök) vonatkozásában a szakvizsgáztatásra való jogosultság további feltétele az adott foglalkozási ághoz tartozó érvényes szakvizsga megléte. (3) A szakvizsgabizottság háromtagú. Elnökét és két tagját az oktatásszervező kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak közül. A felkérés az 5. (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza, melyet a szakvizsgáztató legalább egy évig megőriz. (4) A szakvizsgabizottság elnöke nem lehet: a) az oktatásszervező, b) az oktatásszervezővel a szakvizsgáztatással összefüggő tevékenységen felül munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

71 c) az oktatásszervező hozzátartozója. (5) A szakvizsgabizottság elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. A szakvizsgabizottság tagja nem lehet a szakvizsgabizottság elnökének közeli hozzátartozója, alkalmazottja vagy beosztottja. (6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának, elnökének, vagy a szakvizsgázónak a szakvizsga előtti nyolc napig kell bejelentenie az oktatásszervezőnek. Az oktatásszervező módosított összetételű szakvizsgabizottság felkérésével köteles az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. 4. A szakvizsgabizottság elnöke a szakvizsga megkezdése előtt vizsgálja, hogy a szakvizsgabizottság megalakítása és a szakvizsga megszervezése az oktatásszervező jogosultságainak megfelelően, e rendelet előírásai szerint történt-e. A szakvizsga folyamán a szakvizsgabizottság elnöke köteles gondoskodni az e rendeletben foglaltak betartásáról. A szakvizsgabizottság tagjai felelősek a szakvizsga megfelelő szakmai színvonalának biztosításáért. 6. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és a) az 1. melléklet 5. vagy 7 9. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel, b) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően ba) legalább három hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel, bb) legalább három hónap tűzoltó-készülék gyártónál eltöltött gyakorlati idővel, vagy bc) legalább két év a tűzoltókészülék karbantartó műhely felügyeletével kapcsolatos hivatali beosztásban eltöltött gyakorlattal, c) az 1. melléklet pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel és legalább egy év tervezési tevékenységet végző szolgáltató által igazolt gyakorlattal, tervellenőrzési gyakorlattal, vagy hatósági területen a foglalkozási ághoz kapcsolódó gyakorlattal, d) az 1. melléklet 4., 12., 13., 15. vagy 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy építőipari vagy eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel e) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója vagy műszaki mérnöki végzettséggel rendelkezik. 7. (1) A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati részből áll, amely az alapkarbantartás fázisaira terjed ki, különös tekintettel a működési nyomás és a nyomásmérő műszer akadálytalan működésének ellenőrzésére.

72 (2) Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50 89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül. (3) A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, ami a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes. (4) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül biztosítja a szakvizsga megismétlését. (5) A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, a 6. -ban meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsgabizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. (6) A szakvizsgára bocsáthatóság szakképzettségre, gyakorlatra vonatkozó feltételeit az oktatásszervező a szakvizsgára felkészítő képzésre és a szakvizsgára való jelentkezés során ellenőrzi. 8. (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt a hatósági ellenőrzés során köteles bemutatni. (5) Az 1. melléklet 4., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell az általa tervezett, kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással, melyet a hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétét igazolni. (6) Az 1. melléklet 4., 8., 9., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot végzőnek rendelkeznie kell a gyártó által a kivitelezéshez, karbantartáshoz, javításhoz, telepítéshez, felülvizsgálathoz meghatározott eszközökkel, anyagokkal, melyeket a hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétüket igazolni. 9. (1) A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása), b) a hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére,

73 c) a hatóság megállapította, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, műszaki követelményben, a hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi. (2) Ha a hatóság megállapítja, hogy a) az oktatásról, a szakvizsgáról a hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé, vagy b) a szakvizsgáztató a foglalkozási ágakban, munkakörökben bekövetkezett adatváltozás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a hatóság dönt a bizonyítvány érvénytelenítéséről. (3) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező visszavonja. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával nyolc napon belül írásban értesíti a hatóságot. A hatóság a bizonyítvány számát, a szakvizsgázó nevét, az oktatásszervező nevét és a vizsga időpontját a honlapján közzéteszi. (4) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése. (5) Ha a bizonyítvány érvénytelenségét a hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, akkor a felkészítő tanfolyam elvégzésére kötelezett a szakvizsgára felkészítő képzést és a vizsgát, annál az oktatásszervezőnél, amely az érvénytelen bizonyítványt kiállította díjmentesen végezheti el. Amennyiben a szakvizsgára felkészítő képzést és vizsgát más oktatásszervezőnél végzi, az érvénytelen bizonyítványt kiállító oktatásszervező köteles a képzés és vizsga költségeit megtéríteni. (6) A hatóság a szakvizsga bizonyítvány érvénytelenítése ügyében hozott döntését az ügyfélen kívül jogerőre emelkedés után megküldi az (1) bekezdés b) c) pontjában foglalt esetekben az oktatásszervező részére.

74 1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

75 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. építési termék : bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; 2. készlet : egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni; 4. alapvető jellemzők : az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze; 5. építési termék teljesítménye : a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye; 11. harmonizált szabvány : a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány; 13. európai műszaki értékelés : az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése; TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT ÉS CE JELÖLÉS 4. cikk Teljesítménynyilatkozat (1) Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan. (2) Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban meghatározott alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményével kapcsolatban csak olyan információt lehet bármilyen formában közölni, amely a teljesítménynyilatkozatban részletesen szerepel, kivéve azt az esetet, amikor az 5. cikkel összhangban nem készült teljesítménynyilatkozat. (3) A teljesítménynyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A tagállamok a gyártó által

76 kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik, mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője 6. cikk A teljesítménynyilatkozat tartalma (1) A teljesítménynyilatkozat a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában. (2) A teljesítménynyilatkozat különösen a következő információkat tartalmazza: a) a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták; b) az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplő rendszer vagy rendszerek; c) az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hivatkozási száma és kibocsátási dátuma; d) adott esetben a felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó állítása szerint a termék megfelel. (3) A teljesítménynyilatkozat emellett az alábbiakat tartalmazza: a) az építési termék egy vagy több, az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelő rendeltetése; b) a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában a szóban forgó harmonizált műszaki előírások szerinti alapvető jellemzők jegyzéke c) az építési termék teljesítménye legalább egy, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében; d) adott esetben az építési termék szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, adott esetben számítás eredményeképpen megadott teljesítménye azon alapvető jellemzőinek vonatkozásában, amelyeket a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően határoztak meg; e) az építési termék azon alapvető jellemzőinek teljesítménye, amelyek a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatosak, figyelembe véve a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatos azon rendelkezéseket, amelyek arra a helyre vonatkoznak, ahol a gyártó forgalmazni kívánja a terméket; f) a jegyzékben szereplő olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs NPD nyilatkozat, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) betűk; g) ha a szóban forgó termékre kiadtak európai műszaki értékelést, az építési terméknek a vonatkozó európai műszaki értékelésben szereplő nyilatkozat szerinti valamennyi alapvető jellemzője vonatkozásában szintek vagy osztályok szerint, illetve leírásban kifejezett teljesítménye. (4) A teljesítménynyilatkozatot a III. mellékletben található minta felhasználásával kell kiállítani. 7. cikk Teljesítménynyilatkozat mellékelése (1) Valamennyi forgalmazott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát nyomtatott vagy elektronikus formában. Amennyiben azonban egy egész terméktételt egyetlen felhasználónak szállítanak, elegendő, ha a szállítmányhoz a teljesítménynyilatkozat egy példányát mellékelik, akár nyomtatott, akár elektronikus formában.

77 (2) A címzett kérésére rendelkezésére kell bocsátani a teljesítménynyilatkozat papírra nyomtatott példányát. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a teljesítménynyilatkozat másolatát a Bizottság által a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapítandó feltételek szerint az interneten is közzé lehet tenni. E feltételek többek között azt biztosítják, hogy a teljesítménynyilatkozat legalább a 11. cikk (2) bekezdésében említett időszakban hozzáférhető maradjon. (4) A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a terméket forgalmazzák. 14. cikk A forgalmazók kötelezettségei (1) A forgalmazók az építési terméknek a piacon történő forgalmazásakor az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el. (2) A forgalmazók az építési termék forgalmazása előtt meggyőződnek arról, hogy előírás esetén a CE jelölés fel van tüntetve a terméken, a termékhez mellékelték a rendelet szerint szükséges dokumentációt, valamint a tagállam nyelvén/nyelvein írt, a felhasználók által könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót. A forgalmazók meggyőződnek arról is, hogy a gyártó és az importőr betartotta a 11. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésében megállapított követelményeket. Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba az építési terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá, amennyiben a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat. (3) A forgalmazók biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy építési termékért felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek való megfelelését. (4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó építési termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben pedig kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá amennyiben a termék veszélyt jelent, erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és részletes tájékoztatást adnak különösen az előírások megsértéséről és a megtett kiigazító intézkedésekről. (5) A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre bocsátják az építési termék teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján a forgalmazók az általuk forgalmazott építési termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

78 III. MELLÉKLET... sz. TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT 1. A terméktípus egyedi azonosító kódja: Típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, amely lehetővé teszi az építési termék azonosítását a 11. cikk (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően: Az építési terméknek a gyártó által meghatározott rendeltetése vagy rendeltetései az alkalmazandó harmonizált műszaki előírással összhangban: A gyártók neve, bejegyzett kereskedelmi neve, illetve bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe a 11. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően: Adott esetben annak a meghatalmazott képviselőnek a neve és értesítési címe, akinek a megbízása körébe a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok tartoznak: Az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplők szerinti rendszer vagy rendszerek: Harmonizált szabványok által szabályozott építési termékekre vonatkozó gyártói nyilatkozat esetén: (a bejelentett szerv neve és, szükség esetén, azonosító száma)...-t végzett a(z)...a rendszerben, (a harmadik fél által elvégzett feladatok leírása az V. mellékletnek megfelelően)

79 és a következőt adta ki: (a termék megfelelőségi tanúsítványa, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa, adott esetben vizsgálati/ számítási jelentések). 8. Olyan építési termékekre vonatkozó gyártói nyilatkozat esetén, amelyekre európai műszaki értékelést adtak ki: (a műszaki értékelést végző szerv neve és, szükség esetén, azonosító száma) a következőt adta ki: (az európai műszaki értékelés hivatkozási száma) (az európai értékelési dokumentum hivatkozási száma) alapján (a harmadik fél által elvégzett feladatok leírása az V. mellékletnek megfelelően) és a következőt adta ki: (a termék megfelelőségi tanúsítványa, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa, adott esetben vizsgálati/ számítási jelentések). 9. A nyilatkozat szerinti teljesítmény Magyarázat a táblázattal kapcsolatban: 1. az 1. oszlop tartalmazza a fenti harmadik pontban megadott rendeltetés vagy rendeltetések harmonizált műszaki előírásban meghatározott alapvető jellemzőit; 2. az 1. oszlopban felsorolt valamennyi alapvető jellemzőre a 6. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelően a 2. oszlop tartalmazza a nyilatkozat szerinti, szintekkel vagy osztályokkal, vagy leírás révén kifejezett teljesítményt. Ahol nem nyilatkoztak a teljesítményről, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) jelzés szerepel; 3. az 1. oszlopban felsorolt valamennyi jellemzőre a 3. oszlop az alábbiakat tartalmazza: a) a megfelelő harmonizált szabvány hivatkozása és dátuma, illetve adott esetben a használt egyéni vagy megfelelő műszaki dokumentáció hivatkozási száma; vagy b) amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő európai értékelési dokumentum hivatkozása és dátuma, valamint a vonatkozó európai műszaki értékelés hivatkozási száma. Alapvető tulajdonságok (1. megjegyzés) Teljesítmény (2. megjegyzés) Harmonizált műszaki előírások (lásd: 3. megjegyzés)

80 Amennyiben a 37. és 38. cikknek megfelelően egyedi műszaki dokumentáció alkalmazására került sor, a termék által teljesített követelmények: Az 1. és 2. pontban meghatározott termék teljesítménye megfelel a 9. pontban feltüntetett, nyilatkozat szerinti teljesítménynek. E teljesítménynyilatkozat kiadásáért kizárólag a 4. pontban meghatározott gyártó a felelős. A gyártó nevében és részéről aláíró személy: (név és beosztás) (az európai értékelési dokumentum hivatkozási száma)

81 V. MELLÉKLET A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE 1. A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZEREK rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése; iv. az uniós piacon való fogalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett mintáknak a gyártó által végzett további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; iii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint

82 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. alapvető jellemzők: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontja szerinti meghatározás, 2. bontott építési termék: építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet, 3. egyedi műszaki dokumentáció: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 15. pontja szerinti dokumentáció, 4. egyedi termék: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt, egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre, 5. elvárt műszaki teljesítmény: az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás, 6. európai műszaki értékelés: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 13. pontja szerinti értékelés, 7. építési termék: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék, 8. építési termék teljesítménye: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerinti építési termék teljesítmény, 9. építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények, 13. lényeges terméktulajdonság: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembevétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen, 14. nemzeti műszaki értékelés: műszaki előírás, amely a sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma, szintek, osztályok vagy leírás megadásával tartalmazza a termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert, 15. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja, 16. termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély, 17. tervezett felhasználás: az építési termék gyártója által meghatározott az építési termékre vonatkozó rendeltetés.

83 3. Elvárt műszaki teljesítmény 3. (1) Az építési termék akkor teljesíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. (1) bekezdésében foglalt követelményeket, ha a) a tervező az építési-műszaki dokumentációban a 4. (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és b) a beépítés során a tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is. (2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési ban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. (3) Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. (4) Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. 4. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályai 4. (1) A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét a) az építési termék építményben való felhasználásának módja, b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, c) az építményt érő várható hatások, és d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg. (2) Ha a beépítendő termék teljesítményére jogszabály követelményt állapít meg, építészetiműszaki dokumentáció hiányában az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építési szerződésben kell meghatározni. (3) Ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti, azzal, hogy ilyen esetben a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. (4) Amennyiben a tervező az építési termékeket nem a (3) bekezdés szerint jelöli meg, hanem az építési termékekre vonatkozóan elvárt műszaki teljesítményeket határoz meg, az építészeti-műszaki dokumentáció az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan legalább a következő információt tartalmazza: a) a tartószerkezet előre gyártott építési elemek vagy késztermékek esetén aa) anyagának megjelölését, főbb méreteit,

84 ab) alkalmazott terméktípusának megnevezését, amennyiben már ismert; b) a tartószerkezetnek az állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg; c) az egyéb építményszerkezetben az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány (pl. tűzállósági határérték, osztály), épületenergetikai (pl. hőátbocsátási tényező), zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg; (5) A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia. (6) Ha az 1. melléklet az építési termékre vonatkozóan a jellemző beépítési mód függvényében lényeges terméktulajdonságokat állapít meg, az építési termék elvárt műszaki teljesítményét a tervező ezekkel a terméktulajdonságokkal is meghatározhatja. (7) A (6) bekezdésben meghatározott feltételektől a tervező a beépítés feltételeinek függvényében eltérhet. 5. A teljesítmény igazolása 5. (1) Az építési termék a 7. -ban felsorolt építési termékek kivételével az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok egyike, vagy a dokumentumok összessége nem szolgáltat elegendő információt a teljesítménynyilatkozat kiállításához, a gyártó választása szerint a rendelkezésére álló dokumentumok felhasználásával, belföldi célú betervezés és beépítés céljából, a 8. szerinti eljárással nemzeti műszaki értékelést, vagy a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt eljárás szerint az EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelést készíttethet. (4) Azoknak az építési termékeknek az esetében, ahol nincs elfogadott harmonizált európai szabvány és nem készült európai műszaki értékelés, a teljesítménynyilatkozat legalább az alábbi adatokat és információt tartalmazza: a) a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták, b) az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszerét, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletben szereplő rendszernek vagy rendszereknek megfelelően, c) az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt szabvány, nemzeti műszaki értékelés vagy a 11. szerinti építőipari műszaki engedély hivatkozási számát és kibocsátási dátumát,

85 d) az építési termék rendeltetését, a gyártó által figyelembe vett tervezett beépítési módját, e) a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában az alapvető jellemzők felsorolását, f) az építési termék teljesítményét, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében az 1. melléklet figyelembevételével, g) az építési termék-szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, vagy számítás eredményeképpen megadott teljesítményét a jogszabályban előírt követelményekre vonatkozóan, h) a c) pontban felsorolt, olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs megállapítva a termék teljesítménye, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) betűket kell feltüntetni. (5) A termék teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére a (2) bekezdésben felsorolt esetekben a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklet 2. pontja szerinti kijelölt szervezetek jogosultak, amennyiben a kijelölési területük kiterjed a teljesítménynyilatkozat alapját képező szabványra vagy a szervezet az adott termékkörben nemzeti műszaki értékelés kiadására jogosult, továbbá a még hatályos építőipari műszaki engedélyt kidolgozta. A szervezeteknek meg kell felelniük a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeknek. 7. (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési ban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozatot tehet az 5. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a) ezt a felhasználóval, tervezővel kötött szerződése rögzíti, b) ezt a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei vagy más körülmények indokolják. (3) Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette. 7. A kölcsönös elismerés szabályai Amennyiben nem állnak rendelkezésre az építési termékekre alkalmazandó harmonizált szabványok vagy európai műszaki értékelés, az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban az adott ország előírásaival összhangban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban az adott ország előírásaival összhangban előállított építési termékek az építményekbe betervezhetők és beépíthetők, feltéve, hogy ezek az építési termékek az e rendelet által előírttal egyenértékű szintű védelmet biztosítanak az élet- és egészségvédelem, a biztonság és az adott célra való alkalmasság tekintetében. 12. Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM

86 GKM KvVM együttes rendelet 5. -ának előírásai szerint július 1-je előtt kiadott építőipari műszaki engedély az érvényességének idejéig, de legfeljebb július 1-jéig hatályban marad. Az építőipari műszaki engedély alapján végzett első típusvizsgálatok vizsgálati eredménye felhasználható teljesítménynyilatkozat kiadására. 1. melléklet a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelethez Az építési termékek lényeges terméktulajdonságai (a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. melléklet 1. táblázatában meghatározott termékkörönként) 7. Gipsztermékek A SORSZÁM TERMÉKTULAJDONSÁG FELHASZNÁLÁSI TERÜLET 1 Gipszkarton lemezek, burkolóanyagként 1.1 Méretek és síkbeliség minden felhasználási területre 1.2 Nyírószilárdság külső falak és tetőszerkezet merevítéseként alkalmazva 1.3 Hajlítószilárdság minden felhasználási területre 1.4 Ütőszilárdság a teljes szerkezetre vonatkoztatva 1.5 Páraáteresztő képesség 1.6 Vízfelvevő képesség Közvetlen léghanggátlás Hővezetési ellenállás Tűzállósági teljesítmény minden felhasználási területre a teljes szerkezetre vonatkoztatva B olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben energetikai követelmények lépnek fel olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben tűzállósági követelmények lépnek fel 1.10 Tűzvédelmi osztály minden felhasználási területre 1.11 Veszélyes anyagok abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni Gipsz kötőanyagok és gipsz vakolóhabarcsok, fő- és válaszfalakhoz, mennyezetekhez vagy burkolatokhoz Kálcium-szulfát tartalom Kötés kezdete 2.3 Hajlítószilárdság gipsz vakolóhabarcsoknál, 2.4 Nyomószilárdság gipsz kötőanyagoknál,(c1 jelű) szálerősítésű gipsz vakolóhabarcsoknál, (C2 jelű) gipsz falazóhabarcsoknál és (C6 és C7 jelű) vékony rétegű gipszhabarcsoknál kézi és gépi (lőtt) felhordású vakolóhabarcsoknál, (C2 jelű) gipsz falazóhabarcsoknál B1 B6, C6 és C7 jelű gipsz vakolóhabarcsoknál, továbbá (C2 jelű) gipsz falazóhabarcsnál

87 2.5 Felületi keménység B7 jelű gipsz vakolóhabarcsoknál 2.6 Tapadószilárdság gipsz vakolóhabarcsoknál 2.7 Közvetlen léghang gátlás hangszigetelő rendszer részeként 2.8 Hangelnyelés hangszigetelő rendszer részeként 2.9 Hővezetési ellenállás felújító vakolóhabarcsoknál 2.10 Tűzállósági teljesítmény olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben tűzállósági követelmények lépnek fel 2.11 Tűzvédelmi osztály minden felhasználási területre 2.12 Veszélyes anyagok abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni 3 Gipszkarton lemezek fugázóanyagai, gipszkarton lemezek fugázó anyagaiként 3.1 Hajlítószilárdság (törőerő) minden típusnál 3.2 Kötésidő rövid, normál, hosszú kötésidejű keverékeknél 3.3 Repedésmentesség 2A, 2B, 3A, 3B 4A és 4B típusú keverékeknél Tapadás 3.6 Durva részektől való mentesség: A papírszalag méretállandósága: 3.7 Hosszúság Hővezetési ellenállás Tűzállósági teljesítmény minden felhasználási területre olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben energetikai követelmények lépnek fel olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben tűzállósági követelmények lépnek fel 3.10 Tűzvédelmi osztály minden felhasználási területre 3.11 Veszélyes anyagok 4 abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni Gipszalapú ragasztók hő-/hangszigetelő rétegelt panelekhez és gipszkarton lemezekhez 4.1 Tapadószilárdság 4.2 Kálcium-szulfát tartalom 4.3 Felhasználási idő vége 4.4 Tűzállósági teljesítmény minden felhasználási területre olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben tűzállósági követelmények lépnek fel 4.5 Tűzvédelmi osztály minden felhasználási területre

88 4.6 Veszélyes anyagok abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni 5 Szálerősítésű gipszlemezek, gipszrostlemezek burkolóanyagként 5.1 Méretek és síkbeliség 5.2 Vízfelvevő képesség minden felhasználási területre 5.3 Nyírószilárdság külső falak és tetőszerkezet merevítéseként alkalmazva 5.4 Hajlítószilárdság minden felhasználási területre 5.5 Ütőszilárdság a teljes szerkezetre vonatkoztatva 5.6 Páraáteresztő képesség 5.7 Vízfelvevő képesség Közvetlen léghanggátlás Hővezetési ellenállás Tűzállósági teljesítmény minden felhasználási területre a teljes szerkezetre vonatkoztatva olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben energetikai követelmények lépnek fel olyan épületszerkezetekben történő felhasználás, amelyekkel szemben tűzállósági követelmények lépnek fel 5.11 Tűzvédelmi osztály minden felhasználási területre 5.12 Veszélyes anyagok abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni

89 35. Tűzgátló, tűzterjedést gátló és termékek, tűzkésleltető termékek A SORSZÁM TERMÉKTULAJDONSÁG FELHASZNÁLÁSI TERÜLET 1 Járulékos tűzvédelem teherhordó acélszerkezetekhez 1.1 Tűzállósági teljesítmény 1.2 Tűzvédelmi osztály 1.3 Testsűrűség 1.4 Vastagság 1.5 Veszélyes anyagok 2 Tűzvédő vakolat 2.1 Tűzállósági teljesítmény 2.2 Tűzvédelmi osztály 2.3 Testsűrűség 2.4 Vastagság Veszélyes anyagok minden felhasználási területre abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni minden felhasználási területre abban az esetben, ha az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági adatlapot kell adni Tűzvédő lemez és födém termékek és készletek (vízszintes és függőleges tűzvédő membránok, járulékos tűzvédelem betonszerkezetekhez, acélszerkezetekhez, együttdolgozó beton és acél profillemezekhez, kitöltött üreges acél oszlopokhoz, faszerkezetekhez, szerelőcsatornákhoz és aknákhoz, nem teherhordó tűzvédő falak, egyéb felhasználás) 3.1 Tűzállósági teljesítmény 3.2 Tűzvédelmi osztály 3.3 Testsűrűség 3.4 Vastagság 3.5 Veszélyes anyagok minden felhasználási területre B

90 Tűzoltó készülékek használata A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet juttatni. A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. A tűzoltó készülékek csoportosítása oltóanyag szerint: - Vízzel oltó - Porral oltó - Habbal oltó - Széndioxiddal oltó ( gázzal oltó) tűzoltó készülékek A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tüzek osztályozása A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű, olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek, B tűzosztály: folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei, C tűzosztály: gázok tüzei, D tűzosztály: fémek tüzei, F tűzosztály: konyhai zsiradékok tüzei Az osztályozás alkalmas arra, hogy tűzoltás szempontjából a legmegfelelőbb készüléket választhassák ki a felhasználók. - A készülék részei közül érdemes ismerni az oltóanyagtartályt, valamint a készülék fejrészén lévő biztosítószeget, a biztonsági szelepet, portömlőt, és a szelepkart.

91 - A tartályon különböző feliratok, címkék olvashatók (itt látható többek között a használati utasítás, valamint, hogy a készülék milyen típusú oltóanyagot tartalmaz A tűzoltó készülék használata A készülékeken magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható, ami közérthető ábrával is ki van egészítve: használatkor először: 1. el kell távolítani a biztosítószeget, 2. a tömlőt a tűz felé kell irányítani, 3. majd a szelepkar lenyomásával meg lehet kezdeni az oltást. Az oltóanyag tűzre juttatásához szükség van valamilyen hajtóanyagra, amely általában nitrogén, és a tartályon belül együtt van az oltóanyaggal. Az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóanyagot.

92 Tűzjelzés A tűz jelzésekor legalább az alábbi adatokat közölni kell a jelzésfogadó ügyelettel (hívásfogadó központ, katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányítási ügyelet, tűzoltóság): a tűzeset, káreset helye, a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatok (mi ég, mit veszélyeztet), az esemény mérete, kiterjedése, a bejelentő személy neve, telefonszáma