3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők"

Átírás

1 Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás tel.: Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők készült: 2016 Összeállította: Cégjegyzékszám: Adószám: Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás

2 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre; b) Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. (1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. 3. A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat az e törvényben meghatározottak szerint olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével. 3/A. (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. (2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket. (3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával,

3 b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja Értelmező rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak; e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység; h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési termék fogalmába, valamint a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz;

4 i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) ia) tűzveszélyes gázok, ib) tűzveszélyes aeroszolok, ic) tűzveszélyes folyadékok, id) tűzveszélyes szilárd anyagok, ie) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek, if) piroforos folyadékok, ig) piroforos szilárd anyagok, ih) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, ii) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak; j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány; l) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás; m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja; n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; o) katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság;

5 q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság; r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület. s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése. t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv; A tűzjelzés 5. (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak. (4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik. (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. (7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik. A tűzoltás 6. (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben ellenszolgáltatás nélkül életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni.

6 (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. (1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet. (2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet; d) az a) c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; e) elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását; f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását; g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti; h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők az 1. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. (3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. 8. (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért az elmaradt vagyoni előny kivételével a kártérítés megfizetésére.

7 (2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére. (3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. (4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére az elmaradt vagyoni előny kivételével, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától. (5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta; b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott; c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett. Tűz elleni védekezéssel és műszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés 10/A. (1) A tűzjelzés fogadásakor a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét, c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait, e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét,a személyi sérülés, haláleset adatait, f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

8 (2) A tűzoltóság a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó személyek alábbi adatait rögzítheti: a) név, b) lakcím, c) egyéb elérhetőség. (3) Az (1) (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság 5 évig kezeli. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat ha törvény eltérően nem rendelkezik más szerv részére nem továbbítható. Tűzvédelmi hatósági feladatok 11. A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. 11/A. A tűzvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. 13. (3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, vagy b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt. A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK, JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSELKAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

9 (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 16. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c)a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 18/A. (1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani.

10 (3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére. (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak. (5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel. 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és betartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk, ha a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget, b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, c) ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy d) olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt. 19/A. A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák. 20. (1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal

11 történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. (2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek hiányában a megrendelő vagy alkalmazó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a tűzvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani. 20/A. Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell. 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. (3) A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás

12 időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (4) A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 1. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet ellenőrzi, fb) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik, k) azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely i) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, j) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

13 k) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, l) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást. (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről i) eljár a területi szerv, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével és az általuk szervezett tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, és dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, j) eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban. 2. Másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 2. (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a területi szervet jelöli ki. (2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv első fokú tűzvédelmi hatóságként eljárt. A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG 7. (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2 9., , , , és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. (2) Ha a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb forint. 8. (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetet kivéve a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a

14 szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. (2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el. 9. (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. (2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. (3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell. (4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

15 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez 1. tűzvédelmi szabálytalanság megnevezése A B C tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 2. tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 4. tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő 5. menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 6. tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 7. menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 8. tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 9. épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és a biztonsági jelek kivételével) 11. a kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése jogszabály vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása 13. ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított 14. szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása a létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve a képzésre vonatkozó előírások megszegése 17. tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 19. a jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér

16 a) legfeljebb 100 m 2 alapterületű: b) m 2 alapterületű: c) 500 m 2 feletti alapterületű: tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelete, tűzátjelzés hiánya 21. jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibái igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben a hiba észlelése óta több mint 8 nap eltelt 22. jogszabály vagy hatóság által előírt, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározott érintett műszaki megoldás készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, nyomáspróbájának, a feltárt hibák igazolt javításának hiánya, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá 23. jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása 24. tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása 25. hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenység, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködés 26. tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzése (természetes személy vagy gazdasági társaság) tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése a) ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt b) ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott 29. ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor igazolt módon nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt 30. ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre igazolt módon nem gondoskodott és a határidő lejárta óta több mint 15 nap eltelt 31. ha az üzemeltető aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja 32. ha a jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el 33. ha a jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza 34. ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja az építmény létesítésekor, átalakításakor hatályban lévő jogszabály szerinti tűzterhelési értékeket a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

17 36. a kötelező időszakos villamos- vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott hibák igazolt megszüntetésének hiánya 37. ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el 38. a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé 39. ha a tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte 40. a tűzoltó-technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése, amennyiben az nem tartozik más tűzvédelmi bírságtétel alá 41. ha a jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét 42. a tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése 43. a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése 44. a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodnak 45. jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása 46. az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságait igazoló tűzvédelmi szakértői nyilatkozatnak a tűzvédelmi hatósághoz történő megküldésének elmulasztása 47. ha a tűzvédelmi szakértő az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz irányított égetés végzése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása 50. eltérés a nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásaitól és a tűzvédelmi műszaki irányelvek rendelkezéseitől a tűzvédelmi hatóság jóváhagyása nélkül 51. eltérés a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott eltérő műszaki megoldástól, kivéve, ha a jogszabályban, nemzeti szabványban vagy tűzvédelmi műszaki irányelvben foglalt műszaki megoldást alkalmazzák

18 54/2014. BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat Értelmező rendelkezések 19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli, 44. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása, 71. kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla, 101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren a közlekedési (kijárati) úton annak irányát mutatja, 144. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység végzésének tilalmára utal, 150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló, 151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról, 178. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi, 186. tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár, 189. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést,

19 197. vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat, 166. tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás, 167. tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett, 168. tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg, 169. tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja, Nem hatályos jogszabályból: Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból készült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz. Karbantartó személy: az a természetes személy, aki a karbantartást elvégzi.

20 Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása 263. (1) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. (2) Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti (1) A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék a) az előírt készenléti helyen van-e, b) rögzítése biztonságos-e, c) látható-e, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, e) használata nem ütközik-e akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, h) fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, i) karbantartása esedékes-e, j) készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és k) állapota kifogástalan, üzemszerű-e. (2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. (3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. (5) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről. (6) A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. (7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza a) a létesítmény nevét és címét,

21 b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását (1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. (2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. (3) A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik. 18. melléklet az 54/2014 BM rendelethez 1. táblázat A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök 1 A tűzoltó készülék típusa 2 Porral oltó, vizes oltóanyagbázisú habbal és vízzel oltó A B C D E Alap- Középkarban- Teljes körű karbankarbantartátartás tartás 1 év 5 és 15 év A tűzoltó készülék élettartama 10 év 20 év 3 Törőszeges porral oltó 1 év 15 év 10 év 20 év 4 Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év 5 Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó műszaki követelmény szerint 6 Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) hat hónap - 5 év 20 év, de legkésőbb ig

22 ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSÁRA, KIMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 85. Általános követelmények 167. (1) Az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítását a vonatkozó műszaki követelmények szerint kell elvégezni. (2) Az éghető folyadékokat és olvadékokat atmoszférikus nyomáson tároló tartályoknak és szerelvényeknek meg kell felelniük az adott üzemelési, környezeti feltételeknek és a tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóaknak kell lenniük. (3) A tartályokat úgy kell kialakítani, hogy a környezeti hőmérsékletingadozásból adódó belső nyomáskülönbségek ne veszélyeztessék a tartály stabilitását. (4) Ha e fejezet az I-II. és a III-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokra eltérő előírást tartalmaz és a környezeti hatások vagy a melegítés következtében az enyhébb tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadék hőmérséklete elérheti annak lobbanáspontját, akkor a veszélyesebb tűzveszélyességi fokozatnak megfelelő vonatkozó műszaki követelményeket kell alkalmazni. (5) Ha különböző tűzveszélyességi fokozatú folyadékokat együtt tárolnak és az enyhébb tűzveszélyességű folyadék tárolási területére a veszélyesebb anyag gőzei bejuthatnak, akkor a biztonsági szerelvényezést a veszélyesebb anyagnak megfelelő módon kell kialakítani. (6) Ha az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályt és annak szerelvényeit hőszigetelni kell, akkor a hőszigetelés A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 8. A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

23 (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 2. A kockázat meghatározása 10. (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. (3) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a) a rendeltetést, b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, f) az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit,

24 h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait, j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. (4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a) c) pontjában foglaltakon kívül a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 11. (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a) a lakások egymással, b) a lakások és a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat (anyag végén található) 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK, bb) 1. mellékletben foglalt 2 4. táblázat (anyag végén található) szerinti kockázata NAK és bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos, c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat (anyag végén található) szerinti kockázata NAK vagy AK, cb) a közösségi rendeltetésű és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1. mellékletben foglalt 1. táblázat (anyag végén található) szerinti kockázata NAK, cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m 2 és cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel. 12. (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban (anyag végén található) nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat (anyag végén található) alapján kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló

25 egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat (anyag végén található) szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik. TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT: Tűzveszélyességi Fokozat meghatározása csak folyadékokra vonatkoztatva Tűzveszélyességi fokozat Anyagi jellemző állandó Lobbanáspont Kiemelt folyadékcsoport Üzemi hőmérséklet és a lobbanáspont kapcsolata ha az Üh > 35 C I. Lobb.pont < 21 C Üzemi hőm > = Lp II. 21 C < L.p < 55 C Lp> Üh > Lp-20 C III. 55 C < L.p < 150 C Lp-20 > Üh > Lp-50 Legalább 50 C lobbanáspontú gázolaj, petróleum IV. Lobb.pont > 150 C Lp-50 > Üh

26 HASZNÁLATI SZABÁLYOK 176. E fejezet a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és a robbanó és robbantó anyagok kivételével az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 89. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 177. (1) A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. (2) Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. (3) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. (4) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. (5) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. (6) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (7) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni (1) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (2) Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

27 179. (1) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha ruhatár-rendszerű öltöző kivételével csak fémszekrényben helyezhető el. (2) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (3) A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. (4) A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. (5) Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (6) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. (7) A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. (8) A 67. (1) bekezdés szerint kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. (9) A mentésre szolgáló nyílászárók helyét a lakóépületek kivételével a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni (1) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. (2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. 91. Tűzveszélyes tevékenység 184. (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

28 (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a (5) bekezdésben foglaltak kivételével az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. (4) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. (5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (6) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat (1) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a 184. (5) bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti

29 létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet a hőlégballon és a hőléghajó kivételével nem üzemeltethető. 92. Dohányzás 187. (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni. (3) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 93. Szállítás és vontatás 188. (1) Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. (2) Ahol a robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. (3) A vasúti mozdonyok a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag szabadtéri tárolóját és a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot feldolgozó technológiai berendezést a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni. (4) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. (5) A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell (1) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak

30 megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. (2) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. (3) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. (4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. (5) A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. 94. Tárolás szabályai 190. (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén a) 200 m 2 feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani,

31 b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. 95. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 191. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Többszintes lakóépületben az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. (8) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni.

32 96. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 193. (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a ha az a) d) pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (4) Az üzemi és tárolóhelyiségekben a 400 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. (5) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad (1) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (2) Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag.

33 (3) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (4) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. (5) Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. 97. Tüzelő-, fűtőberendezések 195. (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. (5) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. (6) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 98. Szellőztetés 196. (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.

34 (2) Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hő- és füstelvezető rendszer általános célú szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. 99. Hő- és füstelvezetés 197. (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) Az (1) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát a magyaron kívül idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja Csatornahálózat 198. (1) Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. (2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával vízzárral szakaszokra kell bontani Gépi berendezés 199. (1) Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.

35 (2) Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. (3) A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a berendezésre és környezetére tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. (7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni Villamos berendezés 200. (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. (2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. (3) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. (4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés 201. (1) A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania. (2) Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió

36 berendezés folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania (1) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni. (2) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja a) kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték, b) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy c) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). (3) A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. (4) A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell a) a berendezés üzemképes állapotát, b) a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, c) az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. (5) A berendezés közte a tűz- és hibaátjelző tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. (6) A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. (7) A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell. (8) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha a) a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, b) a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza,

37 c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és d) az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak (1) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített személyzettel kell biztosítani. (2) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központ helyiségében hozzáférhető helyen kell tartani a) a tűz- és hibaátjelző rendszer megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy teljesítménynyilatkozat másolatát, b) a tűz- és hibajelzésre, a tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása esetére meghatározott intézkedési utasításokat, terveket és c) a tűz- és hibaátjelzést fogadó központ kezelésére felkészített személyek névsorát. (3) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését, b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület föld feletti, föld alatti szintszámát, c) az oltást nehezítő körülményeket, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp, d) a közműelzárók így különösen gáz, víz, elektromos, távhő helyét, e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét, f) a tűzoltást segítő körülményeket, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye és g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát. (4) A tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a távfelügyeleti központ üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves riasztásokból bekövetkező események mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját. (5) Ha a távfelügyelet vagy az első fokú tűzvédelmi hatóság által a tűzátjelzés fogadásra meghatározott helyszín megváltozik, az új helyszínre az automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül a berendezés állandó felügyeletének folyamatos biztosítása mellett kell megvalósítani (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegységmennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat (anyag végén található) tartalmazza. (2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni. (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és

38 c) jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat (anyag végén található) szerint. (4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. (7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani Lakó- és szállásépületek 205. (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak a (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem helyezhetők el. (3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le Járművek 219. (1) A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie. (2) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál minden töltés és lefejtés után közvetlenül az üzemben tartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. (3) A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos. (4) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos.

39 (5) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos (1) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárműtárolóban álló jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell. (2) Gépjármű épület kapualjában a családi házak kivételével nem tárolható. (3) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. (4) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén jóváhagyási jellel ellátott és jóváhagyási jellel ellátott berendezéssel felszerelt járművek kivételével aa) pinceszinti, jármű tárolására alkalmas terekben, ab) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből pinceszinti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, ac) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított, b) sűrített földgáz üzemanyag esetén ba) tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, bb) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. (5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás feliratú táblát kell elhelyezni A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 225. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. (2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

40 (4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. (2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét és címét, b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), d) az irányított égetés indokát, e) az égetéssel érintett terület nagyságát, f) az égetés folyamatának pontos leírását, g) az égetést végző személyek nevét, címét, h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. (3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. (4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. (5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. (6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. (7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető: a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos, b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

41 d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. (2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. (3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni. ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI 114. Éghető folyadékok tárolása és szállítása 232. (1) Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható. (2) Éghető folyadék csak a folyadék hatásának ellenálló, a folyadékra gyújtási veszélyt nem jelentő, jól zárható edényben tárolható. (3) A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés (törés, felszakadás) ellen védelmet kell nyújtania. (4) Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. A tárolható anyagmennyiség a tárolóedények űrtartalmának összesített értékét jelenti. (5) A lakóépületeket kivéve a I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot és a robbanásveszélyes osztályú aeroszolt nem éghető anyagú polcon vagy a 235. (2) bekezdés szerinti szekrényben kell tárolni. (6) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 liter űrtartalmú tárolóeszközben tárolhatók. (7) 20 litert meghaladó mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m 3 mennyiségű felitató anyagot,

42 b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m 3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. (8) 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló helyiségében legalább 1 db szóróeszközt és legalább 0,05 m 3 mennyiségű felitató anyagot kell hozzáférhető helyen tartani. (9) Személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy kíséretében használható Tárolás lakásban és garázsban 233. (1) Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. (2) Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. (3) Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül a) parkolóállásonként és b) tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével nem tárolható Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén 234. (1) Kereskedelmi egység területén a 17. mellékletben foglalt 1. táblázat (anyag végén található) szerinti mennyiségű, bontatlan csomagolású I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható. (2) A vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége az (1) bekezdés szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el. (3) Pinceszinti kereskedelmi rendeltetésű helyiségben I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol nem tárolható és nem forgalmazható.

43 117. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén 235. (1) Kereskedelminek nem minősülő közösségi rendeltetés esetén csak a rendeltetésnek megfelelő tevékenységhez szükséges, legfeljebb a 17. mellékletben foglalt 2. táblázat (anyag végén található) szerint meghatározott mennyiségű I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható. (2) Az (1) bekezdés szerinti anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. (3) A (2) bekezdésben szereplő szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként (1) Tömegközlekedésre használatos járművön éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók, kivéve éghető folyadék összetevőt tartalmazó élelmiszereket, háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben. (2) Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel vagy sérülhessenek meg. (3) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem szállíthatók. (4) Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható Éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban 237. (1) Többkamrás tartályok használatakor azok rekeszeiben nem tárolhatók olyan folyadékok, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek. (2) A tartályok közelében hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékek mennyiségének meghatározása a mértékadó tűzfelület alapján történjen. A tűzoltó készülék föld alatti tartályok esetén legalább 34A és 144B vizsgálati egységtűz oltására, föld feletti tartályok pedig legalább 55A és 233B vizsgálati egységtűz oltására legyen alkalmas. (3) Az esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadékot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a célra a tárolótéren tartálycsoportonként 0,1 m 3 száraz homok vagy 0,05 m 3 száraz, nem éghető abszorbens felitató anyagot kell tartani Éghető folyadékok tárolása kamrában 238. (1) A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m 3 száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani.

44 (2) Ha a kamrában I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m 2 nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni. (3) A kamra bejárata közelében a kamrán kívül 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. (4) A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz- vagy robbanásveszélyre figyelmeztető piktogramot kell maradandó módon elhelyezni Üzemanyagtöltő állomás előírásai 239. (1) Kenőanyag és egyéb éghető folyadék kezelőépületen kívül csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú, legfeljebb 500 liter űrtartalmú szekrényben, kirakatszekrényben vagy konténerben tárolható zárt edényben, kombinált csomagolásban. Ezekben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók. A szekrényeknek és a konténereknek zárhatóknak kell lenniük. (2) A tároló szekrényből, konténerből kútoszloponként legfeljebb 2 db helyezhető el, de az üzemanyagtöltő állomás területén az árusított anyagok mennyisége legfeljebb 5 m 3 lehet. A konténerekben fűtőberendezés nem lehet Éghető folyadék tárolása, szállítása üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belül 240. (1) A tároló edények kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók. (2) Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. (3) Egy helyiségben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók. (4) A sérülékeny tároló edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés, így törés, felszakadás ellen védelmet kell nyújtania. (5) A folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban vagy flakonban I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l, III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l tárolható. A palack és a flakon űrtartalma nem haladhatja meg a 2 l-t. (6) Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 3000 l tárolható. A doboz vagy kanna űrtartalma nem haladhatja meg a 20 l-t.

45 (7) Fémhordóban I-II. tűzveszélyességi fokozatú, műanyag hordóban csak III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók (1) Üzemanyagtöltő állomáson belül az éghető folyadékot tartalmazó edények csak a megfelelő szállítóeszközzel vagy kézi erővel szállíthatók. (2) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra rakva nem szállíthatók Üzemanyagtöltő állomáson elhelyezett tűzoltó készülékek 242. (1) A töltőállomásokon 3 kútoszlopig 2 db, minden további megkezdett 3 kútoszlop után legalább 1-1 db és legalább 34A és 144B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni a kútoszlopok, valamint legalább 1 db-ot a töltőakna 30 méteren belüli környezetében. (2) Önkiszolgáló töltőállomásokon minden kútoszlophoz 1 db, legalább 34A és 144B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell a kútoszlopok közelében elhelyezni. (3) 1 db, legalább 34A, 144B és C oltásteljesítményű tűzoltó készüléket kell elhelyezni a töltőállomáson levő PB-gáz cseretelep közelében, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően. A készüléket együtt lehet tárolni a kútoszlopoknál vagy a kezelőépületben tárolt készülékekkel, de a készülék és a cseretelep közötti távolság nem lehet több mint 30 méter. (4) 1-1 db legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék kell minden I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz, valamint 2 db minden III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz. (5) A legfeljebb literes konténerkúthoz legalább 2 db, a liternél nagyobb konténerkúthoz 3 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (6) Az üzemanyagtöltő állomásokon minden megkezdett 3 kútoszlop után és a töltőaknánál a legalább 100 liter folyékony szénhidrogén felitatására alkalmas anyagot vagy 0,05 m 3 nem éghető száraz felitató anyagot (kovaföld-zeolit tartalmú őrleményt vagy egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-1 db hosszú nyelű szórólapáttal. (7) A kezelőépületben jól hozzáférhetően 1 db, legalább 2 m 2 nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni a személyek mentésére Éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állomáson 243. (1) Az üzemanyag kizárólag álló motorú és rögzített helyzetű jármű tartályába vagy megfelelő antisztatikus edénybe vagy fém kannába, hordóba tölthető.

46 (2) Töltőállomásokon üzemanyag kiszolgálásakor, töltésekor nem kell antisztatikus ruházatot viselni. (3) Üzemanyag acélból készült, tömören zárható, töltésiszint-korlátozóval nem rendelkező edényekbe az edények űrtartalmának 97%-ig, korlátozás nélkül tölthető. (4) 5 liter feletti térfogatú edénybe benzin csak akkor szolgálható ki, ha az a kiszolgált folyadék tárolására biztonságosan alkalmas, elektrosztatikus feltöltődés ellen védett PB-gáz cseretelep üzemeltetési előírásai 244. (1) A cseretelep kezelése, palackok visszavétele, kiadása tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkező személyre nem ruházható át. (2) Az 1-2 kategóriájú cseretelepek kivételével a palackok kiadása és bevételezése csak testhezálló, az üzemeltető által beszerzett védőruhában, fedett fővel és szikrát nem okozó, antisztatikus lábbeliben végezhető. Műszálból készült alsó- és felső ruházat nem viselhető (1) Az 1 kategóriájú cseretelepek 5 m-es körzetén belül konyhakerti és dísznövény, valamint szőlő, gyep és élőfa kivételével növényzet nem lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet élőfa, gyep kivételével nem lehet. (2) A 2-4 kategóriájú cseretelepeket szükségvilágítás céljára el kell látni legalább 1 db, a kategórián felülit legalább 2 db robbanásbiztos védettségű hordozható kézilámpával. (3) Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tárolása és forgalmazása is történik, a robbanásveszélyes övezetekben csak szikrát nem okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszámok használata tilos. (4) A cseretelepen villamos szerelési tevékenységet csak szakképzett személy végezhet. A veszélyességi övezeten belül csak feszültségmentesítés után lehet munkát végezni. A munkavégzést naplóban kell rögzíteni. A villanyszerelési munkát a szerelő csak akkor kezdheti el, ha előzetesen írásban igazolta a robbanásveszély tudomásulvételét. A munka elvégzése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról meg kell győződni és azt dokumentálni. (5) Palackból a PB-gáz átfejtése csak a legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság engedélyének birtokában végezhető. Egyéb esetekben palackból a PB-gáz nem fejthető át. (6) PB-gáz cseretelepen csak a külön jogszabályoknak megfelelően PB-gáz palacktöltő üzemben töltött és ellenőrzött kivéve a turista használatú palackot, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett PB-gázpalack tárolható és értékesíthető. (7) PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhető. Minden olyan tevékenység, amely során a PB-gázpalack szelepén keresztül, a gázpalackba pébégáz kerül a legfeljebb 5 kg

47 töltettömegű turista használatú palackba történő átfejtés kivételével, palacktöltésnek minősül (1) A gázpalack mechanikai igénybevételnek, különösen ütésnek vagy dobásnak nem tehető ki. A padozathoz lefagyott gázpalack legfeljebb 40 C-os vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat víztelenítéséről. (2) Az 1 kategórián felüli cseretelepen a PB-gázpalackokon és a forgalmazáshoz előírt felszerelésen kívül egyéb anyag nem helyezhető el. (3) A cseretelepeket a 17. mellékletben foglalt 3. táblázat (anyag végén található) szerinti tűzoltó készülékkel kell ellátni. (4) A tűzoltó készülékeket a cseretelepek közelében a tárolón, konténer ketrecen kívül jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. I. kategóriájú cseretelep esetén a tűzoltó készülék a cseretelep kezelőinek állandó tartózkodására szolgáló területen, helyiségben is tárolható. (5) A tűzoltóság telefonszámát jól látható helyen és időtálló kivitelben el kell helyezni. (6) A cseretelepeken keletkező tűz eloltására, a tűz közelében levő palackok védelmére vonatkozóan az üzemeltető írásban ha kötelezett tűzvédelmi szabályzat készítésére, akkor annak mellékleteként intézkedik és szükség esetén az ebben foglaltak szerint jár el. (7) A palackot sérültnek kell tekinteni és továbbiakban nem használható, ha a) legalább 1 m magasságból kemény talajra esett, b) égésnyomok látszanak rajta, c) éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, d) a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy e) átalakítás nyomai észlelhetők rajta. (8) Az üzemeltetés során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot, cseretelepet tájékoztatni kell Üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai 247. (1) Az üzemanyagtöltő állomás területén létesített PB-gáz cseretelep üzemeltetése a ban foglaltak figyelembevételével történhet. (2) A töltött és a kiürült PB-gázpalackok egy PB-gázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók úgy, hogy a kiürült PB-gázpalackokat meg kell jelölni.

48 ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 126. Általános előírások 248. (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban (anyag végén található) meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. (2) Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. (3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. (4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. (5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. (2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről

49 való szemrevételezéses meggyőződést. (3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja (1) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. (2) A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld. (3) A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére (1) Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba.

50 252. (1) Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. (2) Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. (3) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata 276. (1) Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. (2) Az alcím előírásai nem vonatkoznak a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra, b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi. (3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

51 277. (1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (2) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. (3) A telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője a tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. (4) A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. (5) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. (6) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzemeltető nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata 278. (1) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. (2) A felülvizsgálat elvégzése kötelező a) az üzembe helyezés előtt, b) az átalakítás, bővítés után, c) tűzesetet követően, d) a technológia változása után vagy e) a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról.

52 (3) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet szolgáló a) megoldások, eszközök, intézkedések, b) elektrosztatikai földelések és c) burkolatok megfelelőségét vizsgálja. (4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít és ebben feltüntetni a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját, b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával, c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat, műszaki irányelveket, d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait, e) a mért eredményeket, f) a mérési eredmények és az elektrosztatikai kockázat kiértékelését, g) minősítő véleményt indokolással a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását, ezek kijavítására szükséges intézkedéseket és h) az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítványának számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást. (5) Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

53 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 1. (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1. melléklet 1 9., és pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. 3. (5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. (6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának, elnökének, vagy a szakvizsgázónak a szakvizsga előtti nyolc napig kell bejelentenie az oktatásszervezőnek. Az oktatásszervező módosított összetételű szakvizsgabizottság felkérésével köteles az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. 6. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és a) az 1. melléklet 5. vagy 7 9. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel, b) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően ba) legalább három hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel, bb) legalább három hónap tűzoltó-készülék gyártónál eltöltött gyakorlati idővel, vagy bc) legalább két év a tűzoltókészülék karbantartó műhely felügyeletével kapcsolatos hivatali beosztásban eltöltött gyakorlattal, c) az 1. melléklet pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel és legalább egy év tervezési tevékenységet végző szolgáltató által igazolt gyakorlattal, tervellenőrzési gyakorlattal, vagy tűzvédelmi hatósági területen a foglalkozási ághoz kapcsolódó gyakorlattal, d) az 1. melléklet 4., 12., 13., 15. vagy 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy építőipari vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik.

54 7. (1) A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati részből áll, amely az alapkarbantartás fázisaira terjed ki, különös tekintettel a működési nyomás és a nyomásmérő műszer akadálytalan működésének ellenőrzésére. (2) Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50 89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül. (3) A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, ami a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes. (4) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül biztosítja a szakvizsga megismétlését. (5) A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, a 6. -ban meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsgabizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. (6) A szakvizsgára bocsáthatóság szakképzettségre, gyakorlatra vonatkozó feltételeit az oktatásszervező a szakvizsgára felkészítő képzésre és a szakvizsgára való jelentkezés során ellenőrzi. 8. (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt a hatósági ellenőrzés során köteles bemutatni. 9. (1) A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása), b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, c) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben, a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi. (2) Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy

55 a) az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé, vagy b) a szakvizsgáztató a foglalkozási ágakban, munkakörökben bekövetkezett adatváltozás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a tűzvédelmi hatóság dönt a bizonyítvány érvénytelenítéséről. (3) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező visszavonja. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával nyolc napon belül írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot. A tűzvédelmi hatóság a bizonyítvány számát, a szakvizsgázó nevét, az oktatásszervező nevét és a vizsga időpontját a honlapján közzéteszi. (4) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése. (5) Ha a bizonyítvány érvénytelenségét a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, akkor a felkészítő tanfolyam elvégzésére kötelezett a szakvizsgára felkészítő képzést és a vizsgát, annál az oktatásszervezőnél, amely az érvénytelen bizonyítványt kiállította díjmentesen végezheti el. Amennyiben a szakvizsgára felkészítő képzést és vizsgát más oktatásszervezőnél végzi, az érvénytelen bizonyítványt kiállító oktatásszervező köteles a képzés és vizsga költségeit megtéríteni. (6) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvénytelenítése ügyében hozott döntését az ügyfélen kívül jogerőre emelkedés után megküldi az (1) bekezdés b) c) pontjában foglalt esetekben az oktatásszervező részére. 11. (4) A január 1. előtt érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványok a következő megváltozott foglalkozási ágak, munkakörök szerinti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványoknak felelnek meg: a) a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik foglalkozási ág az 1. melléklet 3. pont szerinti foglalkozási ágnak,

56 1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

57 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről 3. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez A járműfenntartó tevékenységek végzéséhez szükséges létesítményi feltételek, műszaki berendezések (eszközök, felszerelések), műszaki előírások és tanúsítási kötelezettségek 13. Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítása a) Általános feltételek: aa) a helyiség a,,c'' tűzveszélyességi osztályra vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek feleljen meg; ab) a helyiség légterébe került gázüzemanyag jelzését (gázérzékelő) és eltávolítását (szellőztető berendezés) biztosító berendezéseket kell felszerelni, amelyek feleljenek meg a következő műszaki követelményeknek; ac) a gázérzékelő a javításra kerülő járműben használt gázüzemanyag az alsó éghetőségi koncentrációjának 20%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa a szellőztető berendezést, az alsó éghetőségi koncentrációjának 40%-án válassza le a helyiség villamos hálózatát, a robbanásbiztos villamos berendezések kivételével; ad) 500 m 3 légtérfogat felett, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a helyiségbe nem kell szellőztető berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapacsolással választhatók le a hálózatról. Ilyen esetben a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság egyéb feltételeket is meghatározhat; ae) a szellőztető berendezés biztosítsa a helyiség legalább óránként ötszörös légcseréjét; af) a helyiségben nyílt égésterű tüzelőberendezés nem alkalmazható; ag) szabadba nyíló kapuja legyen; ah) rendelkeznie kell a jármű gáztartálya ürítésére szolgáló berendezéssel; ai) a helyiséget az egyébként előírton túl el kell látni helyiségenként további egy-egy db 12 kg-os töltősúlyú porral oltó tűzoltókészülékkel. b) Cseppfolyós gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények: ba) a padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni. A szellőztetés elszívással működjön, az alsó légteret megfelelően átöblítse; bb) a szerelőakna padozatától mért 0,15 méter magasságban két db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni, valamint arról vezérelt aknaszellőztető berendezést kell alkalmazni; bc) a szerelőakna vészszellőztető berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító elszívásos rendszerű legyen, elszívó nyílásai víztől védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre; bd) a helyiség padlószintje nem lehet a terepszintnél mélyebben; be) a szerelőállástól mért 5 m távolságon belül nem lehet olyan mélyedés, üreg vagy a helyiség szintjénél mélyebb más helyiség bejárata, amelyben a gázüzemanyag összegyűlhet.

58 c) Sűrített földgáz üzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények: ca) a mennyezet szintjéhez közel, szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni; cb) a szellőztetés befúvással működjön és a felső légteret megfelelően átöblítse. d) Egyéb gázüzemű gázüzemanyag ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelményeket a b) és c) pontok előírásainak alkalmazásával a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság határozza meg. 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 50/A. (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítményekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló jogszabály alapján folytatott tevékenység végzésének eszközparkját képező azon nyomástartó berendezésekre, nyomástartó rendszerekre, létesítményekre és egyszerű nyomástartó edényekre (a továbbiakban: nyomástartó berendezés), amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja, b) a bányaüzemekben használt bányamentő készülékek gázpalackjainak töltésére, c) az a) és b) pontban meghatározott nyomástartó berendezések, rendszerek és egyszerű nyomástartó edények tulajdonosaira, illetve az ezeket üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. (2) bekezdésében felsoroltakra, kivéve az R. 2. (2) bek. c) pontjában foglalt, az R. IV. fejezetében tárgyalt egyszerű nyomástartó edényeket, amelyekre e rendelet hatálya kiterjed, b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerinti szállítható nyomástartó berendezésekre, c) a mélyfúrás, a kőolaj- és földgáztermelés, a kőolaj-, földgáz-előkészítés és elsődleges feldolgozás létesítményeinek részét képező csővezetékekre és szerelvényekre, d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek állomásainak részét képező csővezetékekre és szerelvényekre, e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minőség-ellenőrzés céljára szolgáló berendezésre,

59 f) arra a nyomástartó edényre töltetre és nyomásra való tekintet nélkül, melynek teljes űrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb, kivéve a bányaüzemekben használt bányamentő készülékek gázpalackjait, g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelő, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 17. (2) bekezdés b) pontja szerinti 2. csoportba tartozik, h) a vízellátó vagy melegvíz-ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 110 C-on működő edényére, i) az erőátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képező részére, j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képező tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, kivéve a kompresszorok kiegyenlítő tartálya a kitörésgátlót működtető nyomásfokozó nyomáskiegyenlítő tartálya), k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edényére, amely nagyfeszültségű villamos rendszerrel közös zárt térben van felszerelve, l) a külön jogszabályban meghatározott kazánra, m) a vasúti tartálykocsikra, a közúti tartályjárművekre és a belvízi tartályhajókra, n) a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propánbután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt. (3) A nyomástartó berendezések műszaki és biztonsági követelményeire külön jogszabályok, szabályzatok előírásai vonatkoznak. 2. Fogalmak 3. Az R. fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában: 1. Belső ellenőrzés: a berendezés belső szerkezeti állapotának általában szemrevételezéses átvizsgálása a berendezés üzemen kívüli, környezeti hőmérsékletű, tiszta és nyitott állapotában. 2. Biztonsági értékelés (károsodás elemzés): a nyomástartó berendezés üzemeltetése során várható károsodásának meghatározása, figyelembe véve a nyomásnak, a hőmérsékletnek, a töltetnek, a környezetnek, a mechanikai igénybevételnek és az üzemeltetés körülményeinek az adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását. 3. Biztonsági távolság: az a távolság, amely a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben a nyomástartó berendezés védelmét szolgálja. 4. Ciklusidő: a nyomástartó berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése, vizsgálata közötti, évben vagy hónapban megadott időtartam. 5. Vizsgáló szervezet: olyan üzemeltetői vagy üzemeltetőtől független külső szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek Felhasználó: az a magánszemély, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja. 8. Gépkönyv, gyártóművi dokumentáció: a nyomástartó berendezés jellemző adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum. 9. Használatbavételi engedély: a nyomástartó berendezés vagy rendszer üzembe helyezési eljárásának megkezdéséhez szükséges engedély, amelyet a bányafelügyelet akkor ad ki, ha a létesítmény elhelyezése és felszereltsége a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően került

60 elhelyezésre, valamint a felállított berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. 10. Időszakos felülvizsgálat: a rendszerről leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelő belső és külső vizsgálata, nyomáspróbája. 11. Javítás: az olyan műveletek összessége, amelyeket meghibásodást követően végeznek azért, hogy a berendezés műszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az előírt legyen. 12. Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzők szerinti megfelelőségének biztosítása érdekében folyamatosan, előre meghatározott időközönként végzett tevékenység. 13. Kategória: a veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhető nyomása (PS) és térfogatának (V) szorzataként nyerhető, amely az R. 7. számú melléklete szerinti besorolási szint meghatározására használható. 14. Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzőinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenőrzését is. 15. Külső ellenőrzés: a berendezés kívülről hozzáférhető részeire, tartozékaira és biztonsági szerelvényeire is kiterjedő, általában szemrevételezésen és működési próbákon alapuló, üzemelés közben végrehajtott vizsgálat. 16. Műszaki tömörség: műszakilag tömör a berendezés (berendezésrész), ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképző anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérőkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetőleg ellenőrzés során tömítetlenség nem mutatható ki Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal az R.-ben meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Időtartama első alkalommal legfeljebb 30 perc, a későbbiekben legfeljebb 5 10 perc. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékű vizsgálattal helyettesíthető. 19. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belső súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Időtartama legalább a tömörség ellenőrzésének időtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá. 20. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör. 21. Tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki (amely) kizárólagos joggal rendelkezik a nyomástartó berendezés fölött, az kizárólag a sajátja. 22. Üzemeltető (üzembentartó): az a személy vagy szervezet, aki (amely) nyomástartó berendezést üzemeltet és az üzemeltetés során biztosítja a rendeltetés szerinti használatot, az előírt állapot fenntartását. 23. Üzemeltetői vizsgáló szervezet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében foglalt feltételeknek. 24. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik. 25. Veszélyelemzés: az R. 6. számú mellékletének Bevezető megállapítások 3. pontja szerint végrehajtott elemzés, amely tartalmazza a berendezésben megengedhető legnagyobb

61 túlnyomás hatásai által fenyegető veszélyek szem előtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon előírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemző változása (pl. adott érték túllépése) miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek. 26. Veszélyességi osztály: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján megállapított, a berendezés veszélyességét jellemző, e rendelet 1. számú melléklete szerinti besorolás. 27. Védőövezet (védőtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása vagy üzemzavara esetén kialakuló káros hatások csökkentése céljára kialakított övezet. 28. Vizsgálati terv: a biztonsági értékelés (károsodás elemzés) alapján meghatározott, a nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzése során végrehajtandó és a cikluson belül elvégzendő vizsgálatok összessége. 29. Mobil nyomástartó berendezés: a kőolaj-, és földgázbányászati létesítményekben, kőolaj és földgázkutatási területen, vagy földgázszállítás, földgázelosztás során, változó felállítási helyen üzemelő, valamely technológiai folyamatot különösen szeparálást, kútmérést, próbatermeltetést, gázátadást, gázfogadást, nyomásszabályozást ideiglenesen ellátó nyomástartó berendezés. Szakmai követelmények 4. (1) (2) (3) Szakmai képesítésnek a szakirányú felsőfokú, illetve a felsőfokú szakképesítés (akkreditált felsőfokú), valamint a szakirányú középfokú szakképesítés felel meg. (4) Felsőfokú szakképesítésnek minősül a műszaki felsőoktatásban egyetemen, illetve főiskolán szerzett diploma és az (akkreditált felsőfokú) Országos Képzési Jegyzék 55-ös számú szakképesítési szintnek megfelelő képesítés (mérnök asszisztens). (5) Középfokú szakképesítésnek szakirányú technikusi oklevél, vagy a technikusképzés szüneteltetésének időszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés, illetve a vonatkozó Országos Képzési Jegyzék es számú szakképesítési szintnek megfelelő képesítés minősül. (6) E rendelet alkalmazásában szakirányú felsőfokú szakképesítésnek minősül az okleveles bányamérnöki gáz- vagy olajipari, bányagépész szak, okleveles gáz- vagy olajipari szakmérnöki, okleveles gépészmérnöki és gépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki és vegyipari gépész üzemmérnöki szakképesítés. (7) E rendelet alkalmazásában szakirányú középfokú szakképesítésnek minősül a gépésztechnikusi, a gáz- és olajipari technikusi képesítés és a technikus képzés szüneteltetésének időszakában az előbbi szakirány szerinti szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés. (8) A gyakorlati idő felsőfokú végzettség esetén legalább három év, középfokú végzettség esetén legalább öt év. Gyakorlati időnek tekinthető a nyomástartó berendezést gyártónál, üzemeltetőnél vagy vizsgálónál (ellenőrzőnél) eltöltött olyan idő, melyet a kérelmező nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő, illetve felügyeleti személy irányítása mellett töltött el. (9)

62 5. (1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenység végzését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (a továbbiakban: MBFH) kell bejelenteni. (2) A bejelentéshez mellékelni kell: a) a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, és b) a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratok másolatát. 6. Az MBFH törli a nyilvántartásból azt a nyomástartó berendezést vizsgáló szakembert vagy felügyeleti személyt, akit a bányafelügyelet vagy a bíróság a tevékenység folytatásától jogerősen eltiltott, továbbá aki elhalálozott vagy bejelentette a tevékenység befejezését. ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Általános előírások 7. (1) E rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést, nyomástartó rendszert, létesítményt a 7/A. -ban foglaltak kivételével a bányafelügyelet engedélyével szabad a) meghatározott helyen létesíteni (felállítani), b) használatba venni, c) átalakítani, javítani, d) (2) A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti gázforgalmazói engedélyesnek (a továbbiakban: engedélyes) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezések a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti biztonsági szabályzatnak megfelelő létesítésének (felállításának) tervezésére, létesítésére, próbaüzemére, használatbavételére, üzemeltetésére és elbontására minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert kell kidolgoznia. (2a) A (2) bekezdés szerinti minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert az MBFH hagyja jóvá. A minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszer alkalmazását bányafelügyeleti hatáskörben a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: bányafelügyelet) felügyeli. 7/A. (1) A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető: a) a változó telephelyen üzemeltetett mobil nyomástartó berendezések létesítése (felállítása), használatbavétele és elbontása (felhagyása) veszélyességi osztályuktól függetlenül, b) az engedélyes a 7. (2) bekezdése szerinti minőségbiztosítási rendszere alapján a felhasználók gázellátására létesülő 13 m 3 össztérfogat alatti cseppfolyósított propán-bután gázok és elegyeik tartályainak, vagy tartálycsoportjainak létesítése, használatbavétele és elbontása (felhagyása), abban az esetben, ha a tulajdonos vagy üzemeltető a tartály biztonsági övezetével érintett közművek üzemeltetőinek hozzájárulását megszerezte, és a tartály elhelyezésének módja nem ellentétes a helyi építési szabályzattal, c) az A veszélyességi osztályba sorolt nyomástartó berendezés használatba vétele. (2) Az (1) bekezdés szerint létesített nyomástartó berendezés használatba vételét a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett vizsgálatokat követő 8 napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

63 (2a) A 13 m 3 össztérfogat meghatározása tekintetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti ugyanazon felhasználó ellátására egymást követően létesült tartályok térfogatait össze kell számítani. (3) A bejelentés tartalmazza: a) az üzemeltető megnevezését, székhelyét, b) a tartály/berendezés létesítési (felállítási) helyét (település, helyrajzi szám), c) a tartály/berendezés gyártási számát, típusát, d) a tartály/berendezés besorolását. Létesítési (felállítási) engedélyezési eljárás 8. (1) A nyomástartó berendezés létesítése iránti kérelmet a bányafelügyelethez kell benyújtani. Az engedélyt a tulajdonos, az üzemeltető vagy a megbízottjuk kérheti. (2) A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) a létesítési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét, d) a létesítést tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését, e) a létesítés elvégzésének tervezett időtartamát, f) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, g) a (3) bekezdés szerinti mellékletek felsorolását. (3) A létesítési engedély iránti kérelemhez figyelemmel az érdekelt szakhatóságok számára is megfelelő példányszámban mellékelni kell: a) a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza aa) a 2. számú melléklet szerinti rajzdokumentációt és műszaki leírást, ab) a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait, ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat, b) a létesítési (építési) jogosultságot igazoló dokumentumot, c) az érdekelt közművek üzemeltetői nyilatkozatát, d) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, e) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (4) Amennyiben az a létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (2) bekezdés f) pontja, és a (3) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a bányafelügyeletnek átadni. (5) Külföldről behozott nyomástartó berendezés engedély iránti kérelméhez a (3) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a gyártómű által a berendezésről szolgáltatott dokumentáció, illetve a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvű fordítását. (6) Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államból származik, és az előírt megfelelőségi jelöléssel nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdés előírásain túl a kérelemhez mellékelni kell az R. szerinti bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványt.

64 (7) A bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeknél beépítésre kerülő nyomástartó berendezések esetében a létesítéssel kapcsolatos követelmények teljesülése a létesítmény külön jogszabály szerinti 31 létesítési engedélyezési eljárása során is elbírálható. Ez esetben a külön jogszabály szerinti létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a (2) (6) bekezdésekben előírt mellékleteket is. (8) Sorozatban gyártott nyomástartó berendezést tartalmazó létesítmény olyan részletességű dokumentáció alapján is engedélyezhető, amely dokumentáció csak a már engedélyezett telepítési típustervtől való eltéréseket tartalmazza és minden esetben biztosítja az azonos műszaki tartalmat, valamint biztonsági szintet. (9) A létesítési engedélyben legfeljebb 180 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire. A létesítési engedély a jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. 9. (1) A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy a) a 8. -ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e, b) a tervezett létesítési munka és a műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, c) (1a) A létesítési engedély rendelkező részének a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell: a) a létesítmény aa) helyét, rendeltetését, ab) műszaki adatait, ac) üzemeltetőjének adatait, b) a létesítmény biztonsági övezetének mértékét és az ezzel érintett ingatlanok helyrajzi számát, c) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét, d) a létesítési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, e) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, f) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást, g) a 8. (4) bekezdése szerinti dokumentumok használatbavételi eljárás során történő átadására vonatkozó tájékoztatást, h) a létesítési engedély hatályát. (2) A bányafelügyelet az ellenőrzött engedélyezési dokumentációt záradékkal látja el. (3) A bányafelügyelet a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése alapján adja ki, amelyhez mellékeli a záradékkal ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát. (4) A létesítési engedély hatályát veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintő változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdődött meg. (5) Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a bányafelügyelet kérésére bemutatni. (6) A létesítési, javítási vagy átalakítási tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. Használatbavételi engedélyezési eljárás

65 10. (1) A nyomástartó berendezést a használatbavétel engedélyezése céljából az 1. számú melléklet szerinti módon veszélyességi osztályba kell sorolni. (2) Mobil nyomástartó berendezés első és további felállítási helyén a berendezés használatba vételét meg kell előznie a felállítási helyen a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett sikeres külső szerkezeti vizsgálatnak és tömörségi nyomáspróbának. (3) Amennyiben a nyomástartó berendezés valamely bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmény része, illetve tartozéka, a berendezés használatbavételi eljárása a létesítmény használatának engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében is lefolytatható. (4) A bányafelügyelethez benyújtandó használatbavételi engedély kérelemnek tartalmaznia kell: a) a létesítmény helyét, helyrajzi számát, b) a létesítési engedély számát és keltét az engedélyező megnevezésével, c) az üzemeltető megnevezését és címét, d) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, akkor a nyomástartó berendezés gyártójának, forgalmazójának, megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet megnevezését, a létesítési engedély számát, a berendezés gyári számát, telepítési helyét, műszaki adatait; különösen a térfogatát, töltetét, tervezési nyomását, hőmérsékletét, az anyagmegválasztás alapjául szolgáló hőmérsékletet, a legkisebb üzemi hőmérsékletet és a legnagyobb üzemnyomását, e) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett vizsgálatok felsorolását, f) a nyomástartó berendezés egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját, valamint műszaki jellemzőit (típus, jellemző teljesítménytényező, beállítási a legnagyobb üzemnyomás nyomás) és az alkalmazott megfelelőség értékelési eljárás szerint elvégzett eredményes vizsgálatok felsorolását, valamint az egyéb biztonsági berendezések ismertetését és beépítési helyüket. (5) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a biztonsági szabályzatokban, illetve a létesítési engedélyben előírt elvégzett vizsgálatok bizonylatait (pl. a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálatról, a nyomáspróbákról, a geometriai és a falvastagság mérésekről készült jegyzőkönyveket, a vizsgálati terv végrehajtásáról készült igazolásokat, a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokat, a szerelvényeknek különös tekintettel a biztonsági szerelvényekre a rendeltetési célra való alkalmasságának igazolását), b) a kivitelezést (telepítést) végző felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kivitelezte, a helyszíni szerelési állapotban az előírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas, c) ha a létesítési munkát az engedélytől, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérően végezték, a létesítés felelős műszaki vezetőjének eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósulást tartalmazó dokumentációt, d) ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenőrzése, akkor az előírt korróziós próbatestek elhelyezése előtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit tartalmazó bizonylatokat, e) a nyomástartó berendezés (rendszer) használatára (kezelésére) és karbantartására vonatkozó gyártóművi, üzemeltetői előírásokat, f) a biztonsági értékelést és a 15. (1) bekezdés és 16. (1) bekezdés előírásainak figyelembevételével készített vizsgálati tervet,

66 g) jelentést az esetleg előírt próbaüzem tapasztalatairól. (6) A 8. (8) bekezdés szerinti létesítési engedélyben szereplő nyomástartó berendezés használatbavétele az alapadatokat tartalmazó kérelem alapján is engedélyezhető, ha a rendelkezésre álló és engedélyezett típusdokumentum értelemszerűen tartalmazza a (4) és (5) bekezdésekben megkövetelt adatokat és mellékleteket. 11. (1) A használatbavételi engedélyezési eljárás során a bányafelügyelet szükség szerint helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle kiterjedhet a létesítési engedélyben előírtak, a telepítés körülményeinek ellenőrzésére, a biztonsági értékelés, a veszélyelemzés, a vizsgálati terv, valamint a külső-belső szerkezeti vizsgálat és a nyomáspróbák dokumentumai meglétének ellenőrzésére. (2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt abban az esetben adja ki, ha a) az engedélykérelem tartalmazza a 7. a) vagy c) pontjában előírt engedély számát, illetve az engedélyezett tervtől való eltérés esetén a megvalósulási dokumentációt, b) a gyártómű által szolgáltatott dokumentáció, a kérelem mellékleteként beterjesztett iratok alapján meggyőződött arról, hogy a nyomástartó berendezéseket magában foglaló rendszer a terveknek megfelelően készült el és az előírt vizsgálatokat elvégezték, továbbá a vizsgálati eredményeket igazolták, hogy a berendezés (rendszer) létesítése a követelményeknek megfelel, c) a tervektől való esetleges eltérés esetén a tervező és a kivitelező együttesen nyilatkozik arról, hogy a nyomástartó berendezés műszaki és biztonsági szintje az eltérések ellenére is legalább egyenértékű a rendeletben, biztonsági szabályzatokban és az eredeti tervekben megfogalmazott követelményszinttel, d) a helyszíni szemle során megállapította, hogy a nyomástartó berendezés azonosítható, telepítése alkalmával a biztonsági és védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyártó erre vonatkozó előírásait teljesítették, továbbá a nyomástartó berendezés üzemeltetésének és kezelésének biztonságos feltételeit megteremtették, valamint az előírt védelmi berendezéseket (nyomáshatárolók, biztonsági jelző-, reteszelő műszerek és szerelvények, érintés- és villámvédelem) beépítették, e) az elvégzett külső-belső szerkezeti vizsgálat és nyomáspróbák bizonylatai alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti, szilárdsági és szükség szerint tömörségi szempontból a követelményeknek megfelel, f) a nyomástartó berendezés vagy rendszer a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően létesült, és a rendeltetésnek megfelelő, illetve a biztonságos használatra alkalmas állapotban van. (3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés ügyében a bányafelügyelet határozatban dönt. A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés tárgyában hozott határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell: a) az építtető és az üzemeltető megnevezését és címét, b) c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki és biztonsági jellemzőit, d) a biztonságos használattal kapcsolatos kioktatásra vonatkozó kötelezést, e) a biztonsági és védőtávolság mértékét és esetleg az idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, f) a használatbavétel hatósági feltételeit,

67 g) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében határidő kitűzésével a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést, h) amennyiben a létesítmény az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát megváltoztatja, rendelkezést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles az ingatlan-nyilvántartás átvezetése céljából a megvalósult állapotnak megfelelő változási vázrajzot a ingatlanügyi hatósághoz benyújtani, i) ha szükségesek az adatok a közműnyilvántartáshoz, akkor ezeknek az adatoknak az elsőfokú építéshatósággal való közlésére a kötelezést, j) a vizsgálati terv elfogadására vonatkozó rendelkezést és az első időszakos felülvizsgálat időpontját, k) az engedélyezés alapjául szolgáló valamennyi dokumentum megőrzésére való kötelezést, l) az engedély időbeli hatályát. 12. (1) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos és indokolt esetben visszavonható vagy korlátozható. (2) A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszűnik a használatbavételi engedély hatálya, ha a) a nyomástartó berendezést a használatbavételi engedélyében meghatározott helyről eltelepítik vagy más célra használják, b) a nyomástartó berendezés 2 évet meghaladó ideig folyamatosan használaton kívül állt, c) a nyomástartó berendezést hegesztéssel javítják vagy átalakítják, d) a nyomástartó berendezést a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte (pl. hőmérséklethatárt, nyomáshatárt), e) a használat során a nyomástartó berendezést súlyos károsodás (külső behatás, az előírtaktól eltérő, meghibásodáshoz vezető használat), illetve a berendezés elhasználódását okozó korróziós, eróziós stb. hatás éri, f) az előírt, vizsgálati terv szerinti vizsgálatot elmulasztják, g) a 16. (2) bekezdésben előírt vizsgálatot esedékességekor nem végzik, illetve végeztetik el, illetve a vizsgálat megállapításai szerint a berendezés nem felel meg a létesítési, illetve a használatbavételi engedélyekben foglaltaknak, vagy állapota nem elégíti ki a rendeltetésére, illetve a biztonságos használatára vonatkozó követelményeket. (3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyének hatályát nem érinti a hegesztést nem igénylő javítás, az eredetivel azonos műszaki jellemzőkkel bíró tartozék és műszerek (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérő, hőmérő), valamint a csőkötegek cseréi. (4) A bányafelügyelet jogosult a használatbavételi engedély visszavonására, amennyiben az engedélyes az engedélyben meghatározott egyéb kötelezettségét nem teljesíti. 12/A. A 13. szerinti javítási, átalakítási engedély alapján javított vagy átalakított nyomástartó berendezés használatbavételére a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Átalakítási, javítási engedélyezési eljárás 13. (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely a 12. (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja. (2) A javítási, átalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a javítással, átalakítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,

68 b) a javítási, átalakítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését, c) a javítás, átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a javítás, átalakítás műszaki leírását és a kapcsolódó rajzdokumentációt, b) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, és c) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (4) Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha a javítást, átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása. (5) A javítási engedélyben legfeljebb 90 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire. (6) A javítási, átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy a) a kérelem megfelel-e a (2) (3) bekezdésben foglaltaknak, és b) a tervezett javítási, átalakítási munka megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek. (7) A javítási, átalakítási engedély rendelkező részének a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell: a) a javítással, átalakítással érintett létesítmény aa) helyét, rendeltetését, ab) műszaki adatait, b) a javítás, átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, c) a javítási, átalakítási tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, d) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, e) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást, f) a javítási, átalakítási engedély hatályát. (8) A javítási, átalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Az engedély hatálya egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Nyomástartó berendezés bontása 13/A. (1) Nyomástartó berendezés bontását bányafelügyeleti engedély nélkül lehet végezni. (2) Az elvégzett bontást annak befejezésétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az üzemeltető megnevezését, székhelyét, b) a tartály/berendezés létesítési (felállítási) helyét (település, helyrajzi szám),

69 c) a tartály/berendezés gyártási számát, típusát, d) a tartály/berendezés besorolását. (4) A megszüntetett nyomástartó berendezés adatait a megszűnést követően törölni kell a nyilvántartásból. Fennmaradási engedélyezési eljárás 13/B. (1) A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az építési jogosultság igazolásán túl a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített nyomástartó berendezés megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek. (3) A fennmaradási engedély egyben a nyomástartó berendezésre vonatkozó használatbavételi engedély is. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a nyomástartó berendezés bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról. A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE Üzemeltetés 14. (1) A nyomástartó berendezést csak a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és a biztonsági előírások figyelembevételével szabad használni úgy, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdon- és a közbiztonságot ne veszélyeztesse, illetve a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő. (2) (3) A nyomástartó berendezés használatát, üzemeltetését (kezelését, karbantartását, javítását) az üzemeltetőnek írásos utasításban kell szabályozni. A használati utasításnak tartalmaznia kell a külön jogszabály előírásain túlmenő, a létesítmény biztonságos használatára vonatkozó előírásokat is. (4) A cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló nyomástartó berendezések esetében a használati utasítást a felhasználó számára a gázforgalmazó köteles biztosítani. (5) A nyomástartó berendezések használatba vételi engedélyének hatályát nem érintő munkák felügyelet biztosítása mellett végezhetők. A felügyeletet legalább nyomástartóedénygépész (OKJ szerinti szakképesítés száma: ) szakképesítésű személynek kell ellátnia. Az elvégzett munkát dokumentálni kell, amelynek tartalmaznia kell a) az elvégzett munka időpontját, b) a munkát végző és felügyelő személy nevét, c) az elvégzett munka leírását. Üzemeltetői ellenőrzés 15. (1) Az üzemeltető (tulajdonos) az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrzést tartani. Az üzemi ellenőrzés során vizsgálni kell különösen

70 a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet, b) az alátámasztások állapotát, a csővezetékre gyakorolt hatását, c) a kötések, csatlakozások állapotát, a műszerek szerelvények állapotát és működőképességüket, d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét. (2) Az ellenőrzést nyomástartó berendezést vizsgáló szakértővel, illetve felügyeleti személlyel kell elvégeztetni, 13 m 3 össztérfogat alatti cseppfolyósított propán-bután gázok és elegyeik tartályainak, vagy tartálycsoportjainak esetében az ellenőrzést nyomástartóedénygépész is végezheti. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzését az ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az üzemeltető által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. Ha az ellenőrzést végző szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg a nyomástartó berendezés üzemével kapcsolatban, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett köteles arról írásban jelentést tenni az ellenőrzést elrendelőnek. (4) Az üzemeltető a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó minden esetben köteles vizsgáló szervezettel vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértővel, illetve felügyeleti személlyel felülvizsgáltatni a nyomástartó berendezést, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek. (5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés dokumentációjához kell csatolni. Időszakos felülvizsgálat 16. (1) A nyomástartó berendezéseket időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a következő biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjedni: a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata, b) a falvastagság vizsgálata méréssel, c) az alátámasztások állapotának megítélése (a csővezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása), d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata, e) a műszerek, szerelvények működőképességének, állapotának vizsgálata, f) az üzemeltetés során fellépő (fellépett) terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktető igénybevétel) vizsgálata, a számításokkal történő összevetése, g) a hőmérsékletviszonyok vizsgálata (anyagmegválasztás és méretezés szempontjából a környezeti és üzemeltetési hőmérséklet a használati engedélyben foglaltak szerinti), h) a meg nem engedhető túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történő ellenőrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelőségének vizsgálata. (2) A berendezések első időszakos felülvizsgálatát a használatbavételi engedélyben rögzített időpontig kell elvégezni. A további időszakos vizsgálatok időpontját a felülvizsgálat eredménye, az üzemeltetés, a tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figyelembevételével kell meghatározni, de a külső és belső szerkezeti vizsgálatot legalább 5 évenként, a szilárdsági nyomáspróbával történő vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A 10,0 m 3 -nél kisebb űrtartalmú légtartályokat, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályait 10 évenként kell belső szerkezeti vizsgálat alá vetni. A ciklusidők az előző vizsgálat időpontjától számítanak azzal, hogy a

71 folyamatos üzemben lévő berendezések belső szerkezeti vizsgálatát és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások alkalmával lehet megtartani a ciklusidőnek megfelelő naptári évben. A 10,0 m 3 -nél kisebb űrtartalmú légtartályok, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályai esetében a belső szerkezeti vizsgálat és szilárdsági nyomáspróba helyettesíthető megbontás nélküli, egyéb vizsgálati módszerekkel is. (3) Az időszakos felülvizsgálatot vizsgáló szervezet, vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő, illetve felügyeleti személy végezheti. (4) Minden harmadik időszakos, belső szerkezeti vizsgálat alkalmával az üzemeltetőtől független vizsgáló szervezetnek vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértőnek kell a vizsgálatot tartani. A vizsgálatról készült dokumentációban kell rögzíteni a legközelebbi felülvizsgálat időpontját, illetve hogy a nyomástartó berendezés újabb vizsgálat nélkül milyen esetlegesen megváltozott jellemzőkkel, milyen egyéb feltételekkel üzemeltethető. (5) Az időszakos vizsgálat elvégzését a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésről az adott év december 31-éig az üzemeltető a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó köteles gondoskodni. (6) Az időszakos felülvizsgálat dokumentumait az üzemeltetőnél, a cseppfolyós propánbután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónál a berendezés végleges leállításáig (selejtezéséig) meg kell őrizni. Bányaüzemi bányamentő készülékek palackjainak töltése 16/A. A bányavállalkozó a bányafelügyelet külön engedélye nélkül elvégezheti a bányaüzemben használt, tulajdonában lévő bányamentő készülékek gázpalackjainak töltését, ha a) a töltőberendezés létesítményeivel együtt rendeltetésének és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelel, b) a töltőberendezés üzemeltetését irányító felügyeleti személy egyben vizsgáló szakember is, c) a gázpalack töltésével, kezelésével, szállításával, tárolásával foglalkozó munkavállalókat a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló jogszabályban előírtakból kiképezte. Hatósági ellenőrzés 17. (1) A bányafelügyelet ellenőrzi a nyomástartó berendezések használatát, különösen a) a használatbavételi engedélyben és a biztonsági szabályzatokban foglalt előírások megtartását, b) az ellenőrzések, az időszakos felülvizsgálatok lefolytatásának, megrendelésének, dokumentálásának, nyilvántartásának, bejelentésének rendjét, c) a nyomástartó berendezések és időszakos vizsgálatainak nyilvántartását, a felügyelet rendjét és működését, d) a felügyeletet, a vizsgálatokat, a kezelést, a karbantartást, a javítást végzők képesítésének meglétét, megfelelőségét, e) azt, hogy az üzemben lévő nyomástartó berendezések rendelkeznek-e az előírt engedélyekkel, f) azt, hogy az üzemeltetési feltételek a használatbavételi engedélyben foglaltaknak megfelelnek-e.

72 A bírság mértéke és megfizetése 17/A. (1) A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 31. (2) bekezdése szerinti szabálytalan építési tevékenység végzése esetén kiszabott bírság összegének felső határa Ft. A bírság mértéke a) engedély nélküli építés esetében, ha aa) a nyomástartó berendezés 100 m 3 alatti, Ft, ab) a nyomástartó berendezés 100 m 3 feletti, Ft, b) engedélytől eltérő építés esetében, ha ba) a nyomástartó berendezés 100 m 3 alatti, Ft, bb) a nyomástartó berendezés 100 m 3 feletti, Ft. (2) NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 18. (1) Az üzemeltető a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó köteles a használatában lévő nyomástartó berendezésekről berendezésfajtánként (egyszerű nyomástartó edény, nyomástartó edény, biztonsági szerelvény ezen belül: közvetlen nyomáshatároló, határoló készülék, nyomástartó tartozék), valamint az R. hatálya alá tartozó gázpalackokról és a felügyelt rendszerbe bekötött vagy azzal együttműködő (például szagosító anyaggal töltött palackok, beépített tűzoltó berendezés palackja) gázpalackokról a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú naprakész nyilvántartást vezetni. (2) A bányafelügyelet nyilvántartást vezet a nyomástartó berendezésekről, az általa kiadott engedélyekről és az időszakos vizsgálatokról. (3) Az üzemeltetőnek a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónak a nyomástartó berendezésre vonatkozó valamennyi engedélyt, bizonylatot, dokumentációt együtt kell tartania és azokat a berendezés selejtezéséig meg kell őriznie. (4) Az üzemeltető a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó köteles a nyilvántartását minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelően kiegészíteni, módosítani és egy példányát 15 napon belül a bányafelügyelet rendelkezésére bocsátani. Az adatszolgáltatás elektronikus formában is teljesíthető. A BÁNYAFELÜGYELET FELADATAI 19. (1) A bányafelügyelet feladata: a) e rendelet szerinti létesítés (felállítás), átalakítás, javítás, használatbavétel engedélyezése, b) a rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések 17. szerinti ellenőrzése, c) a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos súlyos üzemzavarok és munkabalesetek külön jogszabály szerinti kivizsgálása. (2) A bányafelügyelet jogosult a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerint külön jogszabályban meghatározott hatóság -ként, piacfelügyeleti hatóságként eljárni a felhatalmazásnak megfelelően e rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések vonatkozásában. (3)

73 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése előtt hatályban lévő szabályozások alapján kiadott használatbavételi engedélyeket jelen rendelet alapján kiadott engedélyeknek kell tekinteni. (3) A használatban lévő nyomástartó berendezésekre a használatbavételi engedély lejártáig az üzemeltetőnek (a biztonsági értékelésre, a vizsgálati tervre, a besorolásra) javaslatot kell készítenie, és nyilvántartásba, illetve tudomásul vétel céljából meg kell küldeni a bányafelügyeletnek. Az engedély lejárta után az új, határozatlan időre szóló engedély kiadásának feltétele az, hogy az engedély lejártának évében az időszakos ellenőrző vizsgálatokat jelen rendelet szerint elvégezzék és a berendezést használatra alkalmasnak minősítsék. (4) A 8. (3) bekezdés ab) pontjában és (6) bekezdésében előírt követelmények nem vonatkoznak a május 1. előtt gyártott, illetve használt berendezések létesítésére. (5) (6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkeinek való megfelelést szolgálja. 1. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez A nyomástartó berendezések veszélyességi osztályba sorolása a hatósági eljárások szempontjából A nyomástartó berendezések veszélyességi osztályba sorolása a hatósági eljárások szempontjából 1. A nyomástartó berendezéseket a 10. (1) bekezdés szerinti használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása szempontjából e melléklet alkalmazásával kell besorolni. 2. A besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V) szorzata, valamint e szorzat egy az 5. pont ábráiban megadott, vastag vonallal jelzett határértéke figyelembevétele alapján történik. 3. Ha a berendezés több nyomással igénybe vett térből áll, a berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a szigorúbb besorolás tartozik. 4. Az egyes alpontokhoz tartozó ábrák ezen határértékeket szemléltetik. [A diagramban feltüntetett vékony vonalak a 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletben meghatározott veszélyességi kategóriák határértékeit mutatják, amelyeknek e rendelet szerinti besorolásnál nincs szerepük, csak tájékozódásul szolgálnak.] 5. Besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V) alapján: a) Gáz töltetű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS V nagyobb, mint 200 (bar liter) és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (1. ábra).

74 1. ábra b) Gáz töltetű nyomástartó edény vagy egyszerű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS V nagyobb, mint 1000 (bar liter) és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (2. ábra). 2. ábra

75 c) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS V nagyobb, mint 200 (bar liter) és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (3. ábra). 3. ábra d) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 10 liter és PS V nagyobb, mint (bar liter) és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (4. ábra). 4. ábra

76 e) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb, mint 110 C töltet hőmérsékletű nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 2 liter és PS V nagyobb, mint 200 (bar liter) vagy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 32 bar és töltete gőz, forró víz vagy szerves hőhordozó (5. ábra). 5. ábra 2. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez A nyomástartó berendezések létesítési engedélyezési dokumentációjának követelményei 1. A műszaki leírás követelményei A műszaki leírásnak tartalmaznia kell: 1.1. mindazokat az adatokat, amelyek a nyomástartó berendezés biztonságos telepítésének, üzemeltetésének elbírálásához szükségesek és a rajzdokumentációból nem tűnnek ki, 1.2. a technológiai cél rövid megfogalmazását és adatait, a berendezés helyét a technológiában és igénybevételének jellemzőit, 1.3. a berendezés tervrajzainak megnevezését, rajzszámát, a tervdokumentációhoz tartozó szilárdsági számításra való hivatkozást, az esetlegesen szükséges szakértői, tervezői nyilatkozatokat, indokolt esetben a tartószerkezet, födém, alátámasztások statikai számítását, az alátámasztások, a csatlakozó rendszer, a különböző hatások okozta járulékos terheléseinek számítását és az ezek megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot, 1.4. a berendezés alapozására és szerelésére vonatkozó gyártási, vizsgálati, szerelési utasításokat, 1.5. a berendezés vizsgálhatóságát, (vizsgálataira vonatkozó előírásokat) a szilárdsági nyomáspróbához szükséges feltöltés, légtelenítés, ürítés lehetőségét, a berendezéssel együtt üzemelő technológiai egység együttes nyomáspróbáira vonatkozó előírásokat és

77 szempontokat (több nyomástartó berendezést tartalmazó rendszer esetében a műszerezett technológiai folyamatábrát is), 1.6. a meg nem engedett túlnyomás elleni védelem szempontjából együtt üzemelő technológiai egység műszerezett technológiai folyamatábráját, az egyedi és az egységvédelem leírását, a védelmet megvalósító nyomáshatárolók bizonylatait, a nyomáshatárolók által lefúvandó töltetmennyiségekre vonatkozó számítást és a túlnyomáshatárolás megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot, 1.7. a berendezés tervezett élettartamát külső-belső korrózió- és erózióvédelmét, a korróziós próbatestek kimunkálására és elhelyezésére vonatkozó előírást, az ezekkel kapcsolatos mérésekre és vizsgálatokra vonatkozó előírásokat. 2. A rajzdokumentáció követelményei A rajzdokumentációnak tartalmaznia kell: 2.1. A főösszeállítási rajzot, amelyből kitűnik az egyes szerkezeti elemek megnevezése, méret, tömeg, minőségi, mennyiségi adatai és esetleges szabványhivatkozásai, az adattábla kitöltéséhez és a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok, úgymint a nyomástartó berendezés és gyártójának megnevezése, a gyári szám, a gyártási év, a tervezési, a próba és az engedélyezési nyomás, a térfogat és a hőmérséklethatár, valamennyi csonk, nyílás jele, rendeltetése, darabszáma, névleges mérete és nyomása, a hegesztett varratok méretezett kialakítása A méretekkel ellátott helyszínrajzot, amelyből kitűnik a nyomástartó berendezés elhelyezése, egyéb létesítményektől, közlekedési utaktól, épületszerkezetektől stb. való távolsága, az előzőektől való esetleges elhatárolása, a biztonsági távolság és a védőövezet határai és az ezekkel érintett ingatlanok, a kezelésre, a vizsgálatok elvégzésére rendelkezésre álló terület A korrózió, az erózió és a belső vizsgálhatóság figyelembevételével a falvastagságmérési helyeket (ultrahangos falvastagság-mérési térkép). 3. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez Nyomástartó berendezés nyilvántartásának tartalmi követelményei Az üzemben tartó adatai: 1. A létesítmény helye: 1.1. név, irányítószám, település, utca, házszám: 1.2. helyrajzi szám: 2. A létesítmény üzemeltetője: 2.1. név, irányítószám, település, utca, házszám: 3. A létesítmény tulajdonosa: 3.1. név, irányítószám, település, utca, házszám: 4. A nyomástartó berendezés adatai: 4.1. típus: 4.2. megnevezés: 4.3. töltet: 4.4. gyári szám: 4.5. gyártási év:

78 4.6. gyártó neve: 4.7. megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet neve: 4.8. a megfelelőségi tanúsítvány száma: 4.9. legnagyobb megengedhető nyomás (PS, bar): megengedhető hőmérséklet (TS, C): térfogat (V, liter): 5. Biztonsági szerelvény: 5.1. megnevezés: 5.2. típus: 5.3. gyári szám: 5.4. legutóbbi beállítás időpontja: 6. Nyomástartó berendezés engedélyezési adatai: 6.1. besorolási ábra száma: 6.2. PS x V (bar x liter): 6.3. veszélyességi osztály: 6.4. létesítési engedély száma: 6.5. létesítést engedélyező szerv: 6.6. használatbavételi engedély száma: 6.7. használatot engedélyező szerv: 6.8. használaton kívül helyezés időpontja: 6.9. üzembe helyezés időpontja: 7. Időszakos ellenőrzés adatai: 7.1. felülvizsgálati ciklusidő: 7.2. legutóbbi felülvizsgálat időpontja: 7.3. felülvizsgálatot végző szerv vagy személy megnevezése: név, irányítószám, település, utca, házszám 4. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez A vizsgáló szervezetekre vonatkozó követelmények I. Személyi feltételek 1. A szervezet vezetője műszaki egyetemi (főiskola) diploma (oklevél) és legalább 3 éves szakirányú gyakorlattal rendelkezzen. 2. A vizsgálatokat végzők feleljenek meg a rendelet 4. -ában előírt feltételeknek. 3. II. Tárgyi feltételek 1. A szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó rendeletekkel, szabályzatokkal, szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal. 2. A szervezet rendelkezzen továbbá az általa elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó technológiai, műveleti utasításokkal, amelyek a megállapítások kiértékelését is tartalmazzák, azon túlmenően, hogy meghatározzák a végrehajtás módját (esetleg személyi), tárgyi követelményeit. 3. A szervezetnek legyen a tevékenységére vonatkozó (tanúsított) minőségügyi rendszere, amely kiemelten kell, hogy tartalmazza a bizonylatolás rendjére vonatkozó előírásokat. 4. A szervezetnek legyen a tevékenységével okozható kár mértékére vonatkozó felelősségbiztosítása.

79 III. Szervezeti követelmények 1. A vizsgáló szervezetek nem lehetnek közvetlenül érintettek a rendelet hatálya alá tartozó és az általa ellenőrzött termék tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában. 2. A külső vizsgáló szervezet legyen független az érintett felektől, ezáltal harmadik fél típusú ellenőrző szolgáltatást biztosítson. 3. Az üzemeltetői vizsgáló szervezet az ellenőrzött terméket tervező, gyártó, forgalmazó, szerelő, üzemeltető vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része legyen. 4. Az ellenőrzést és az egyéb tevékenységet végző személyzet felelőségét egyértelműen el kell választani, ezt az anyaszervezeten belül a vizsgáló szervezet jegyzőkönyvezési módszerével és szervezeti azonosításával kell megvalósítani. 5. Az üzemeltetői vizsgáló szervezet más üzemeltető szervezetnél nem végezhet időszakos vizsgálatokat. A szervezet nem támaszthat indokolatlan pénzügyi vagy egyéb feltételeket, és eljárásait megkülönböztetés nélkül köteles végezni. 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről 1. A rendelet alkalmazási köre 1. (1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed a hatósági felügyelet alá tartozó, a) az e rendelet 1. melléklet 7. pontja a) i) alpontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó nyomástartó berendezés, b) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe lefejtő berendezések, ha töltési képessége nagyobb, mint 1000 kg/h, valamint nyomástartó berendezésből a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe, vagy hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palackba töltő berendezések, ha töltési képessége nagyobb, mint 10 kg/h (a továbbiakban együttesen: töltő berendezés), c) a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés (a továbbiakban együttesen: berendezés) létesítését tervező, létesítését, üzembe helyezését, üzembe vételét, üzemeltetését, átalakítását, javítását, időszakos ellenőrzését és megszüntetését végző természetes személyre, gazdálkodó szervezetre. (3) E rendeletnek az autógáz tartályok időszakos ellenőrzésére vonatkozó előírásait a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, az üzemben tartó által tölthető autógáz tartály időszakos ellenőrzése esetében alkalmazni kell. (4) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki j) a járművek működéséhez készült berendezésekre, amelyek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet hatálya alá tartoznak, az autógáztartályok kivételével,

80 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Autógáz: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben szereplő, a Műszaki Biztonsági Szabályzatban részletezett gázüzemanyagok. 2. Autógáz tartály: a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, cseppfolyós, sűrített vagy kriogén autógázzal tölthető tartály vagy palack. 3. Autógáz tárolótartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés. 4. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik. 7. Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető. 8. Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés műszaki dokumentációban megadott mértékű nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket.

81 g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése. 9. Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva. 10. Fokozottan veszélyes töltet: a) ha a nyomástartó berendezésben az itt felsorolt anyagok valamelyike jelen van: arzénpentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói, arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói, bróm, klór, nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid), etilén-imin, fluor, formaldehid (töménység >90%), hidrogén, hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz), ólom-alkilátok, acetilén, etilén-oxid, propilénoxid, 4,4-metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban, metil-izocianát, toluoldiizocianát, karbonil-diklorid (foszgén), arzén-trihidrid (arzin), foszfor-trihidrid (foszfin), kén-diklorid, kén-trioxid, poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok, beleértve a TCDD-t, rákkeltő anyagok 5 tömeg% feletti koncentrációban; vagy b) ha a nyomástartó rendszerben jelen lévő veszélyes anyag vagy anyagok közül legalább egy nagyon mérgező, robbanóanyag, készítmény, vagy fokozottan tűzveszélyes gáz vagy folyadék; vagy 11. Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése. 12. Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza. 13. Kompozit autógáz tartály (palack): a külső felületen műgyantába ágyazott, végtelenített szálakkal sodort bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstestű tartály (palack). 15. Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal. 16. Mobil nyomástartó berendezés: e rendelet alkalmazásában a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló ideiglenesen alkalmazott technológiához változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály. 17. Műszaki Biztonsági Szabályzat: az e rendelet 2. mellékletét képező, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezések létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzembe vételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit, az időszakos és soron kívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye. 18. Nyomás: az R.-ben meghatározott nyomás. 23. Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás. 27. Töltőlétesítmény: e rendelet alkalmazásában a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben

82 a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le. 28. Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése. 29. Üzemeltetés: a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is. 30. Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot. 31. Üzemeltető: az a Hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított. 32. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják. 33. Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott szervezet, amely megfelel e rendeletben foglalt feltételeknek. 3. A berendezés létesítésének, üzembevételének, üzemeltetésének, használaton kívül helyezésének, végleges üzemen kívül helyezésének, javításának, javítás utáni ismételt üzembevételének, átalakításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének általános szabályai (3) A Hatóság engedélye nélkül lehet a hatósági felügyelet alá tartozó cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezéseket és kriogén tartályokat legfeljebb l térfogatig, amennyiben a nyomástartó berendezés tulajdonosa MBIR-t alkalmaz, a) állandó helyen létesíteni, b) más helyre áttelepíteni, c) létesítési feltételeit megváltoztatni, d) megszüntetni. 6. Üzemeltetés 6. (1) Az üzemeltető a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezéseket köteles megfelelő műszaki állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a karbantartási munkákat időben elvégeztetni, a vonatkozó műszaki biztonsági előírásokat betartatni és az előírt hatósági eljárásokat, ellenőrzéseket kezdeményezni. (2) A kezelőnek rendelkeznie kell az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendeletben meghatározott tevékenységek végzéséhez a megjelölt, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott szakképesítéssel, vagy a nyomástartó berendezés veszélyességének megfelelő nyomástartó berendezés kezelője, nyomástartó berendezés vizsgálója esetén szaktanfolyami képesítéssel. A berendezést kezelőknek a biztonságos üzemeltetést lehetővé

83 tevő létszámát, továbbá a kezelőkre vonatkozó egyéb feltételeket az üzemeltető határozza meg. (3) Az üzemeltető az üzemeltetési utasítást saját maga módosíthatja, de a módosításokat követhetően kell dokumentálnia. (4) Ha az üzemeltető az (1) bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, a veszély elhárítása érdekében köteles minden szükséges intézkedést beleértve a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés üzemen kívül helyezését is megtenni. 1. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez Nyomástartó berendezés besorolása a hatósági eljárások szempontjából 1. A nyomástartó berendezéseket e melléklet alkalmazásával kell besorolni. 2. A besorolás célja annak meghatározása, hogy az R. szerinti nyomástartó berendezés e rendelet hatálya alá tartozik-e. 3. A besorolás a nyomástartó berendezés fajtája, töltete, a töltet veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V), illetve névleges méret (DN) szorzata, valamint e szorzat tényezőire megállapított alsó határérték alapján történik. 4. Ha a nyomástartó berendezés több nyomással igénybe vett térből áll, a nyomástartó berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a nyomástartó berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a legszigorúbb besorolás tartozik. 5. A 7. pont a) i) alpontok közül a 3. pont szerinti tényezők felsorolási sorrendben történő értékelése alapján kell az adott esetben alkalmazandó alpontot kiválasztani a nyomástartó berendezésnek a 2. pont szerinti besorolásához. 6. A nyomástartó berendezés akkor tartozik e rendelet hatálya alá, ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, a nyomástartó berendezés PS és V (DN) értékei, valamint ezek szorzata a 7. pont a) i) alpontjaiban meghatározott határértékeket meghaladják. 7. E rendelet szerint nyomástartó berendezés: a) Gáz töltetű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 25 liter és a PS V szorzat nagyobb, mint 1000 bar liter. b) Gáz töltetű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 50 liter és a PS V szorzat nagyobb, mint 3000 bar liter. c) Folyadék töltetű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 100 liter és a PS V szorzat nagyobb, mint 5000 bar liter. d) Folyadék töltetű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és térfogata (V) nagyobb, mint 200 liter és a PS V szorzat nagyobb, mint bar liter. e) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb, mint 110 C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 25 liter és a PS V szorzat nagyobb, mint 1000 bar liter.

84 f) Gáz töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, DN értéke nagyobb, mint 100 és a PS DN szorzat nagyobb, mint 2000 bar. g) Gáz töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, DN értéke nagyobb, mint 200 és a PS DN szorzat nagyobb, mint 5000 bar. h) Folyadék töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és DN értéke nagyobb, mint 200. i) Folyadék töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar, DN értéke nagyobb, mint 200 és a PS DN szorzat nagyobb, mint bar. 2. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez Műszaki Biztonsági Szabályzat 1. A Szabályzat alkalmazási területe A nyomástartó berendezések üzembevételi és üzemeltetési Műszaki Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a rendelet hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzembe vételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, időszakos ellenőrzésének és megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye. 2. Fogalommeghatározások 2.1. Általános fogalom meghatározások Állandó kötés: csak roncsolással szétválasztható kötés Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen: a) a közvetlen nyomáshatároló készülék; b) a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt különösen cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, cső-kompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat Fogyasztó: az a magánszemély, jogi személy, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét felhasználja Földdel takart nyomástartó edény: olyan nyomástartó edény, amelyet részben vagy egészben föld vagy homok takar, abban az esetben is, ha részben vagy egészben a terepszint felett helyezkedik el Föld feletti nyomástartó edény: olyan nyomástartó edény, amely a környezeti terep szintjén vagy afelett, helyiségben vagy szabadtéren, föld- vagy homoktakarás nélkül helyezkedik el.

85 Gáztömör építészeti elválasztás: olyan építészeti elválasztás, amely megakadályozza a veszélyes gáz olyan mértékű áthatolását, amely a védett övezetben veszélyes koncentráció kialakulását eredményezheti Gépkönyv, gyártóművi dokumentáció, használati útmutató: a nyomástartó berendezés jellemző adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzők szerinti megfelelőségének biztosítása érdekében folyamatosan végzett, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, tervszerű tevékenység Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzőinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenőrzését is Kezelési hely: az a munkaterület, ahol a nyomástartó berendezés üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet végeznek Kibocsátási mérték: a kibocsátó forrásból egységnyi idő alatt kiszabaduló veszélyes töltet mennyisége Kibocsátó forrás: ahonnan veszélyes töltet szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy veszélyes gázkoncentráció képződhet. Ha a kibocsátási mérték meghatározható, a védőtávolság ennek alapján méretezhető is. Ha a kibocsátási mérték nem határozható meg, akkor a veszélyelemzés és a biztonsági értékelés során kell megállapítani a káros hatásokat csökkentő megelőző teendőket. Az olyan kibocsátó forrást, amelyet ésszerűen kizárható üzemzavar vált ki, nem kell figyelembe venni Normál üzemre jellemző kibocsátó forrás: a kibocsátás időpontja esetenként, mértéke általában meghatározható Üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás: jellemzően a kibocsátás időpontja nem, de mértéke esetenként meghatározható Működő biztonsági berendezés, mint kibocsátó forrás: jellemzően a kibocsátás időpontja nem, de mértéke meghatározható, a kibocsátott veszélyes töltet biztonságos kezelése, elvezetése megoldott Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelyre a berendezést tervezték, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg Létesítmények, rendszerek, különösen: Acetilén-töltőlétesítmény: az a létesítmény, amelyhez tartozó acetiléngázfejlesztő készülékben acetilént karbidnak vízzel történő vegyi reakciója útján fejlesztenek szállítható nyomástartó berendezés töltésére Helyhez kötött acetilén-gázfejlesztő készülék: az a helyhez kötött készülék, amelyben acetilént karbidnak vízzel történő vegyi reakciója útján fejlesztenek és egyszeri karbid töltete nagyobb, mint 10 kg Megelőzés: a töltet kibocsátás és az ebből származó veszélyek kiküszöbölése Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a tervező méretezte Megfelelő szellőzés: megfelelő a szellőzés, ha veszélyes, vagy egyéb egészségkárosító gázkoncentráció, valamint veszélyes mértékű oxigéndúsulás vagy -hiány normál üzemben nem alakulhat ki Megfelelőségi jelölés: az R ban és az R. 10. számú mellékletében meghatározott, az R. 4. számú mellékletében rögzített szimbólumot jelenti.

86 Normál üzem: üzemállapot, amely során a berendezést, nyomástartó rendszert a tervezett, és a gyártó által előírt üzemi jellemzőkkel használják Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező szerelvény Potenciálisan veszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol normál üzem során veszélyes gázkoncentrációjú (robbanóképes vagy egészségkárosító) légtér kialakulhat Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: a munkatérnek az a része, ahol robbanóképes (veszélyes gázkoncentrációjú) légtér kialakulhat Potenciális tűzterhelés: a jelenlévő és beépített éghető anyag, amely tűz esetén potenciális veszélyt jelent a létesítményre. Számszerűen: az éghető anyag tömegéből (kg) és fűtőértékéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre számított értéke (MJ/m 2 ) Robbanásveszélyes környezet: a gáz, a gőz, a köd vagy por formájú gyúlékony anyagok levegővel (atmoszférikus feltételek mellett) alkotott keveréke, melyben gyújtás hatására az égés átterjed az egész keverékre Szilárdsági nyomáspróba: az az eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt nyomástartó berendezést próbanyomás alá helyezik annak igazolására, hogy az megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát az első csatlakozási pontig, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát Töltet: egy vagy több komponensű gáz, folyadék, gőz és a szuszpenzió Üzemben tartói ellenőrző (vizsgáló) szervezet: a hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára, az üzemeltető által létrehozott, a hatóságnál nyilvántartásba vett szervezet, amely megfelel e rendeletben foglalt feltételeknek Üzembevétel: a szükséges engedélyek birtokában az üzembe helyezéshez vezető műveletek megkezdése és lefolytatása Üzempróba: az egyes részegységek (beleértve a biztonsági szerelvények beállítását is), gépek egyedi próbája annak igazolására, hogy az adott részegység, gép, szerelvény az előre megadott jellemzőit teljesíti. Az egyes részegységek sikeres üzempróbáját követheti a rendszer (az összekapcsolt részegységek) próbaüzemeltetése annak érdekében, hogy igazolható legyen, hogy a rendszer az összekapcsolást követően is teljesíti az előre meghatározott jellemzőket Üzemzavar: biztonságtechnikai szempontból olyan eltérés a normál üzemtől, amely eltérés megszűntetése beavatkozást igényel Veszélyes gázkoncentráció: fokozottan tűzveszélyes gáz esetén legalább az alsó robbanási (gyulladási) határkoncentráció; állapot: a nyomástartó berendezés első üzembeállítása előtt dokumentált valós műszaki állapot Az autógáz-töltőállomások berendezései 1. Autógáz: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben szereplő gázüzemanyagok, különösen: a) a jellemző (többségi) összetételük alapján szénhidrogének (C, C 2, C 3, C 4 ) és a tiszta hidrogén, valamint e gázok keverékei:

87 aa) LPG: az MSZ EN 589:2008+A1:2012 [Gépjármű-hajtóanyagok. LPG. Követelmények és vizsgálati módszerek] szabvány szerinti gáz, jellemzően propán és bután gázok keveréke cseppfolyós halmazállapotban, ab) CNG: az MSZ EN ISO :2008 [Földgáz. Gépjármű-hajtóanyagként használt sűrített földgáz. 1. rész: A minőség megjelölése] szabvány szerinti gáz, jellemzően metán sűrített gáz halmazállapotban, ac) CBG: tisztán megújuló forrásból származó, jellemzően metán sűrített gáz halmazállapotban, ad) LNG: legalább 96%-ban metán kriogén cseppfolyós halmazállapotban (jellemzően 1 20 bar közötti nyomáson), ae) LBG: megújuló forrásból származó, legalább 98%-ban metán kriogén cseppfolyós halmazállapotban (jellemzően 1 20 bar közötti nyomáson), af) H 2 : jellemzően hidrogén sűrített gáz halmazállapotban, ag) LH 2 : tiszta hidrogén kriogén cseppfolyós halmazállapotban (jellemzően 1 20 bar közötti nyomáson), ah) HCNG (H 2 CNG), Hythane: legalább 10, legfeljebb 40%-ban hidrogénnel kevert metán sűrített gáz halmazállapotban; b) a környezeti hőmérsékleten történő gázüzemanyag töltés során: ba) cseppfolyós halmazállapotú, bb) gáz halmazállapotú, bc) kriogén cseppfolyós halmazállapotú autógáz. 2. Autógáz-töltőállomás: a belső égésű motorok gázüzemanyag tartályának elsősorban gyors üzemű töltésére szolgáló berendezés, mellyel működési egységet alkot a) a gázüzemanyagnak megfelelően: aa) az autógáz kimérő-szerkezet, ab) a gázüzemanyag-tároló vagy -ellátó vezeték, ac) a berendezéshez tartozó csővezetékek, valamint ezek szerelvényei, és ad) az üzemanyag nyomásfokozó és töltőhelyre továbbító berendezés, b) a töltőhely, c) a gázüzemanyagot szállító tartályautó lefejtőhely, d) a töltésre érkezett járművek fel- és elvonulására szolgáló közlekedési út, e) a töltésre érkezett járművek ideiglenes parkolására szolgáló hely, f) a működtetéshez szükséges egyéb épület, műtárgy. 3. Autógáz töltő berendezés: a tároló egység vagy ellátó egység sűrítő kompresszor, puffer tároló egység, elpárologtató és a kimérő szerkezet. 4. Elpárologtató egység: telepített berendezés, amely az állomás tárolótartályban lévő cseppfolyós üzemanyagot gáz halmazállapotúvá alakítja. 5. Föld feletti tárolótartály: a környezeti terep szintjén vagy afelett, a szabadtérben elhelyezkedő tartály, kizárólag a cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására. 6. Földdel fedett tárolótartály: legalább 0,5 m rétegvastagságban földdel vagy homokkal takart, földfelszín felett vagy részben földfelszín alatt elhelyezett tartály, abban az esetben is, ha az egyik edényfeneke nem takart, de ez az edényfenék tűzterhelés ellen védett, kizárólag a cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására. 7. Földbe süllyesztett tárolótartály: legalább 0,5 m rétegvastagságban földdel vagy homokkal takart földfelszín alatti tartály, kizárólag a cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására.

88 8. Kimérőszerkezet: a töltőállomáson az autógáz biztonságos kimérésére alkalmas mérőszerkezettel, egy vagy több kimérőtömlővel rendelkező berendezés. 9. Lefejtés: a szállítóeszközön lévő tartályból a cseppfolyós gáznak zárt rendszerben történő továbbítása a tárolótartályba. 10. Lefejtőhely: a szállítóeszköz számára a biztonságos lefejtés céljára megfelelően kialakított terület. 11. Puffer tároló: a sűrített gáz halmazállapotú üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló, a föld felett szabadon, konténerben vagy a föld alatt kiépített aknában elhelyezett, több palackból álló egység. 12. Sűrítő egység: a gáz halmazállapotú üzemanyag sűrítésére szolgáló, a puffer tárolóval rendszerint egy működési egységet képező telepített berendezés. 13. Telepítési távolság: a töltőállomás építményei között, vagy a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés és a szomszédos építmény között megengedett legkisebb távolság. 14. Töltés: a kimérő- vagy töltőszerkezeten keresztül az autógáz zárt rendszerű továbbítása gépjármű vagy munkagép e célra kialakított tartályába. 15. Töltőhely: az autógázzal üzemelő gépjármű vagy munkagép számára biztonságos töltés céljára megfelelően kialakított terület. 16. Töltőszerkezet: az autógáz biztonságos töltésére alkalmas, egy vagy több töltőtömlővel rendelkező berendezés. 17. Védőtávolság: a töltőállomás építményei és a szomszédos építmények vagy a természetes környezet egyes elemei között megengedett legkisebb távolság. 3. A nyomástartó berendezésekre vonatkozó általános követelmények 3.1. Nyomástartó berendezések besorolása, behatárolása A nyomástartó berendezések besorolását e rendelet szerint edényenként kell elvégezni A nyomástartó rendszert az azonos technológiai rendszerben működő nyomástartó berendezések alkotják A nyomástartó rendszer részei: a) a nyomástartó edények és kazánok, b) a nyomástartó edényeket és kazánokat összekötő csővezetékek, c) a kazánok tápvízelőkészítő rendszere, d) töltőberendezések csővezeték rendszere, e) a biztonsági szerelvények, f) a nyomástartó tartozékok, g) a csatlakozó csővezetékek. 4. Létesítési követelmények 4.1. Általános létesítési követelmények A nyomástartó berendezés feleljen meg a létesítmény feladatának, a normál üzemre jellemző mechanikai, kémiai és hőmérsékleti igénybevételnek és a műszaki biztonság követelményeinek A veszélyes töltetet, a védőtávolságot és a potenciálisan veszélyes környezetet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, és a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.)

89 FMM ESZCSM együttes rendelet szerint kell megjelölni. A jelölés a berendezés, helyiség, szabad tér jelölésével is megoldható A nyomástartó berendezést (vagy egyes részeit) védeni kell az illetéktelen beavatkozástól Ha a töltetnek több veszélyes tulajdonsága is van, minden veszély figyelembevételével kell a védelem módszereit meghatározni. Ha többfajta veszélyes töltet van, akkor a védőintézkedéseket a legmagasabb szintű kockázati potenciál szempontjából kell meghatározni A létesítésekor az egész rendszerből származó veszélyforrások hatását és kölcsönhatásaikat is figyelembe kell venni A létesítési előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha e Szabályzat adott követelményére nemzeti szabvány vonatkozik és az teljesül. A nemzeti szabványtól eltérő az üzemeltető által elfogadott műszaki megoldás vagy intézkedés megfelelőségét a tervezőnek igazolnia kell A nyomástartó berendezés műszaki biztonsági követelményei Érvényességi terület: a) A Szabályzat 4.2. pontjának műszaki-biztonsági követelményeit valamennyi nyomástartó berendezés esetében be kell tartani. b) Ha a létesítményben a normál technológiai folyamat szempontjából egy nyomásteret alkotó űrtartalom meghaladja veszélyes töltet esetén a 300 m 3 -t, illetve egyéb töltet esetén az 500 m 3 -t, akkor a nyomástartó berendezésre vonatkozó létesítési követelményeket egyedileg kell a Szabályzat 4.2. pontja követelményeinek betartásával és szükség szerinti kiegészítésével meghatározni. Ha a különböző nyomástereket elválasztó szerkezeti elemeket nem méretezték a feltételezhető üzemzavar következtében kialakuló (szilárdságilag legkedvezőtlenebb) nyomáskülönbségre, akkor a nyomásterek űrtartalmának összegét kell figyelembe venni, és ha az így összegzett nyomásterek között van veszélyes töltetű, akkor az összegzett űrtartalmat veszélyes töltetűnek kell tekinteni A nyomástartó berendezés védelme a külső káros hatásoktól: a) A nyomástartó berendezést és tartó szerkezetét, alapozását minden potenciális külső veszélyes és károsító hatástól igazoltan védeni kell. b) A nyomástartó berendezést a különböző hőtágulású részeivel, tartozékaival, tartószerkezetével úgy kell összeépíteni, hogy az a megengedettnél nagyobb túlterhelést ne okozzon. c) Ha a nyomástartó berendezés fagyhatásnak, a töltet bedermedésnek van kitéve, gondoskodni kell az így keletkező veszély elhárításáról. A nyomástartó berendezés fűtése nem okozhat veszélyt. d) A nyomástartó berendezést, az üzembiztonságot veszélyeztető hőhatástól (tűzterheléstől, káros mértékű hevítéstől vagy hűtéstől) védeni kell. e) A fokozottan tűzveszélyes és tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezést elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel kell ellátni, továbbá szabad téri elhelyezés esetén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti villámvédelmet kell kiépíteni. f) A nyomástartó berendezés helyiségében, vagy a szabadban elhelyezett nyomástartó berendezés biztonsági távolságán belül tilos a berendezést veszélyeztető tevékenységet végezni. Ha valamilyen tevékenység végzése elkerülhetetlenné válik, akkor annak végrehajtására olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a tevékenység következtében veszélyhelyzet ne állhasson elő A kezelési helyre vonatkozó követelmények:

90 a) Szabadban, épületben (zárt helyiségben) elhelyezett nyomástartó berendezésekre egyaránt figyelembe kell venni és teljesíteni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó, a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvényben foglalt követelményeket. b) A segédenergiával működő biztonsági berendezések működőképességét üzemzavar, energiaellátási zavar esetén is fenn kell tartani (ez nem vonatkozik azokra a szerelvényekre, amelyek energia kiesés esetén önműködően biztonságos üzemállapotba kerülnek). Az ehhez szükséges biztonsági-tartalék energiaellátás tegye lehetővé a nyomástartó berendezés biztonságos leállítását, és a biztonsági- és riasztóberendezések működését. Az energiaellátás zavara esetén a biztonsági berendezések mellett a vészkikapcsoló rendszer, a vészvilágítás, a gázjelző berendezések, a palásthűtés működését is biztosítani kell. Az energiaellátás vagy a biztonsági-tartalék energiaellátás kiesését optikai vagy akusztikai úton jelezni kell. Az átkapcsolás és visszakapcsolás felismerhető és önműködő legyen. A biztonsági és távközlési berendezések, valamint a biztonsági tartalék energiaellátás vezetékeit és kábeleit a mechanikai és hőhatásoktól védeni kell. A táp- és irányítástechnikai kábelek káros kölcsönhatását tűz esetén is meg kell akadályozni. c) A helyiség és ezen belül a kezelési hely légcseréjét az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembe vételével kell biztosítani. d) A helyiség, illetőleg a kezelési hely fala sima felületű legyen, amelyen éghető por nem rakódhat le. Ha a tisztítás, karbantartás, vagy az anyagok betárolása közben a töltet szétfröccsenhet, a személyzet védelmét biztosítani kell és az érintett környezetben a fal mosható felületű legyen. e) A kezelési helyet az ésszerűen feltételezhető veszélyeztetés figyelembe vételével kell kialakítani és felszerelni. f) A kezelési helyről kiürítési (menekülési) útvonalat kell kijelölni. h) A mérgező gázok potenciálisan veszélyes környezetében légzésvédő készülékeket és személyi védőeszközöket kell készenlétben tartani. i) A létesítményben, ahol nagyon mérgező vagy rákkeltő töltet egészséget veszélyeztető mértékben dúsulhat fel, elsősegélyt nyújtó helyet kell berendezni, amelyben a szükséges személyi védőeszközök és légzésvédő készülékek vannak. Az elsősegélyt nyújtó helyen biztonsági világítás, telefon, vészjelző és ha a töltet tulajdonságai megkövetelik biztonsági zuhanyozó legyen. Az elsősegélyt nyújtó helyet ki lehet alakítani a kezelési helyen, műszerszobában vagy folyamatirányító központban is. Az elsősegélyt nyújtó helyet úgy kell szellőztetni, hogy a nagyon mérgező töltet veszélyes koncentrációja ne alakulhasson ki. Túlnyomásos szellőztetés esetén legalább 0,2 mbar túlnyomást kell fenntartani és a levegőt biztonságos térből kell beszívni Megelőzés és kárcsökkentés a) A kibocsátó források kialakulását a veszélyeztetés jellege szerint kell megelőzni. A normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó források káros hatásait korlátozni kell. b) Kárcsökkentő intézkedésekkel (műszaki megoldásokkal) a normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó forrás hatását a lehető legkisebb szinten kell tartani. c) A nagyon mérgező vagy rákkeltő töltet esetében ki kell zárni a normál üzem során lehetséges kibocsátó forrásokat. Az egyéb veszélyes töltetek estében a kibocsátás mértéke az ésszerűen elérhető mérték szerint a lehető legkisebb lehet. d) A már kis koncentrációban a szaglóidegeket bénító, vagy szaglással nem érzékelhető különösen egészségkárosító gázt, gázelegyet vagy gőzt használó vegyipari létesítményben

91 olyan önműködő gázérzékelő készülékeket kell elhelyezni, amelyek a mérgezésveszélyt felismerik, jelzik, és riasztást végeznek. e) Esetenként kell eldönteni, hogy biztonságtechnikai szempontból indokolt-e a riasztás összekapcsolása vészleállítóval. A vészleállító működése biztonságtechnikailag jelentős zavarok esetén a létesítményt, vagy annak egy részét biztonságos állapotba hozza A kibocsátó források korlátozása a) A kibocsátó források kialakulását a veszélyeztetés jellege (tűz- és robbanásveszély vagy egészségkárosítás) szerint kell megelőzni. b) A normál üzemre jellemző, ba) a fokozottan tűzveszélyes és mérgező kibocsátási mértéket a lehetséges minimumon kell tartani (lehetőleg meg kell szüntetni), bb) a nagyon mérgező kibocsátó forrásokat meg kell szüntetni. c) A normál üzemre vagy üzemzavarra jellemző kibocsátó források káros hatásait műszaki megoldással korlátozni kell Veszélyes anyag töltetek jelölése: a) Szabad térben vagy helyiségben elhelyezett, veszélyes anyag töltetet tartalmazó nyomástartó berendezést, és annak potenciálisan robbanásveszélyes környezetét és védőtávolságát a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998 (I. 16.) MüM rendelet, és a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet szerinti, egyértelműen felismerhető, tartós jelöléssel kell ellátni. A jelölést időjárás-álló kivitelűen és jól láthatóan kell feltüntetni. b) Elegendő, ha a helyiség vagy a szabadtéri, elkerített létesítmény bejáratai jelölve vannak. c) Amennyiben veszélyes töltetű nyomástartó berendezés olyan üzemi területen van, amelyre azonos vagy szigorúbb előírások vonatkoznak, elegendő e terület jól látható módon történő jelölése Az elhelyezés általános követelményei: a) A nyomástartó berendezést (beleértve a szerelvényeket és segédberendezéseket is) úgy kell telepíteni, hogy a kezelésre, a karbantartásra és tisztításra, kiürítési és mentési utak kialakítására, valamint az üzemzavar esetén szükséges hűtési intézkedésekre megfelelő tér, illetve távolság álljon rendelkezésre. A kiürítési és mentési utak kialakítására az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait be kell tartani. A hűtéshez szükséges távolságot úgy kell meghatározni, hogy a tűzterheléssel veszélyeztetett nyomástartó berendezés hűtéséhez meghatározott vízmennyiség eljuttatható legyen. A szükséges távolságot és a hűtővíz mennyiségét az illetékes szakhatóság véleményének figyelembevételével kell biztosítani Védelem a normál üzemre jellemző kibocsátó forrásoktól a) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezés normál üzemre jellemző kibocsátási forrásai körül a személyek védelmére meg kell határozni a potenciálisan veszélyes környezetet, amelyben a veszélyes gázkoncentráció kialakulása nem zárható ki. A fokozottan tűzveszélyes gáz normál üzemben előforduló kibocsátási forrásai körüli potenciálisan robbanásveszélyes környezet méretezése, továbbá e környezet geometriai kialakítása során a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Az egészségkárosító gáz normál üzemben előforduló, szabadtéri kibocsátó forrásai körül a létesítmény területén belül 5 m sugarú gömb alakú potenciálisan veszélyes környezetet kell kialakítani. A

92 normál üzemre jellemző kibocsátó forrás az üzem (létesítmény) telekhatárától legalább 10 m távolságra legyen. b) A potenciálisan veszélyes környezetet pontosan felismerhetően és tartósan jelölni kell a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, és a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelet szerinti jellel. Általában elegendő a terület bejáratának jelölése. c) A potenciálisan veszélyes környezetben csak a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges építmények és berendezések lehetnek. Ezekhez tartoznak az üzemi utak és iparvágányok. E közlekedési utakon csak a külön engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek. A fokozottan tűzveszélyes gázok potenciálisan veszélyes környezetében ca) gyújtóforrás nem lehet, cb) nem-robbanásbiztos kivitelű belső égésű vagy villanymotoros jármű csak akkor közlekedhet, ha műszaki vagy szervezési intézkedés biztosítja, hogy veszélyes mennyiségű fokozottan tűzveszélyes gáz a jármű környezetébe nem kerül. Veszélyes mértékű kibocsátás esetén csak külön engedéllyel rendelkező, robbanásbiztos kivitelű járművek közlekedhetnek a telepítési távolságon belül. cc) tűzveszéllyel, szikraképződéssel járó munka nem vagy csak külön engedéllyel végezhető. d) A potenciálisan veszélyes környezet csökkenthető építészeti megoldásokkal. Ennek helyiségekben gáztömörnek kell lennie. Szabad téren a védőfallal kell biztosítani, hogy veszélyes mennyiségű gáz ne hatolhasson át rajta. Az elválasztást nem szükséges robbanási igénybevételre méretezni. A természetes szellőzés fenntartása érdekében csak egy vagy kétoldalú elválasztás megengedett Veszélyhelyzet jelző berendezés: a) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezésnél a tűz-, robbanás- és mérgezési veszély jelzésére biztonságosan és könnyen megközelíthető, távközlési lehetőséget kell biztosítani. b) Ha nincs állandó felügyelet, akkor a vészhelyzet érzékelésére, jelzésére, továbbá az illetékesek riasztására célszerű gázérzékelő rendszert telepíteni. A gázérzékelő (észlelő és jelző) rendszer telepítési szükségességét az adott létesítmény nagysága, valamint az ember és a környezet veszélyeztetettsége alapján kell meghatározni. Egyedi, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembe vételével kell a gázérzékelők telepítésének indokoltságát meghatározni. c) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében olyan észlelő- és jelzőrendszert kell alkalmazni, amely a töltet (gáz vagy gőze) alsó robbanási határérték (ARH) 20%-nak elérésekor jelzést ad, az ARH 40%-nak elérésekor elvégzi a szükséges beavatkozásokat. d) A mérgező gáz töltettel kapcsolatos veszélyhelyzet felismerése, jelzése és a beavatkozásra illetékesek riasztása minden esetben önműködőnek kell lennie. A határértékek meghatározásánál a mérgező gáz toxicitását figyelembe kell venni Vészkapcsoló: a) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezést el kell látni vészkapcsoló rendszerrel, amelyet veszélyhelyzet esetén működtetve az üzemeltetés megszakadjon, és a nyomástartó berendezés biztonságos állapotba kerüljön. b) A vész leállítás kézi működtetéssel vagy önműködően is megvalósítható legyen.

93 c) A kézi kapcsolók előírt jelölését és elhelyezését, valamint egyszerű működtetését biztosítani kell. d) A nagyon mérgező gáz távműködtetésű zárószerelvényeit a vész-leállító rendszerbe be kell kapcsolni. e) A vész leállítást a kezelési helyen jelezni kell. f) Indokolt esetben elegendő a nyomástartó berendezés veszélyeztetett részének lekapcsolása. g) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembe vételével kell a vészkapcsolás kialakításának szükségességét egyedileg elbírálni Túltöltés elleni védelem: a) A cseppfolyósított, veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés túltöltését túltöltéshatároló beépítésével kell megakadályozni. b) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembe vétele mellett a vészkapcsolás kialakításának egyedileg kell két, egymástól független túltöltés-határoló vagy két, egymástól független ezzel egyenértékű egyéb megoldás szükségességét elbírálni. c) A töltés-szintjelző a túltöltés-határolóval egybeépíthető. d) Ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetmennyiség nagyobb vagy egyenlő, mint 3 t, túltöltés-határolók önműködően szakítsák meg az anyagáramot, és úgy legyenek beállítva, hogy a nyomástartó berendezés megengedett töltési mértéke, figyelembe véve az esetleges utánfolyó mennyiséget is, betartható legyen. Ha a töltetmennyiség kisebb, mint 3 t, a merülőcsöves gázszelep, túltöltés-szintjelző csatlakozó mellett a tartályokat csak olyan töltőberendezéssel lehet tölteni, amely rendelkezik önműködő túltöltéshatárolóval. e) A túltöltés-határoló működése optikai vagy hangjelzéssel riasztást váltson ki, kivéve a vákuumszigetelt tartályokon Zárószerelvényekre, csatlakozásokra vonatkozó követelmények: a) Minden töltő és elvételező, valamint gázinga vezetékben legyen kézi zárószerelvény beépítve. b) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében ba) minden kimenő csővezeték első zárószerelvénye biztonságosan működtethető legyen, bb) ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 3 tonna, a folyadékfázishoz kapcsolódó töltő és elvételező vezeték első zárószerelvénye, vagy fire-safe (tűzbiztos) minőségű legyen, ha behegesztett, külső kivitelű, vagy tűz elleni védelmi szigeteléssel és palásthűtéssel legyen védve, ha külső kivitelű, vagy belső kivitelű legyen. c) A védőtávolságon belül elhelyezett távműködtetésű zárószerelvény szükséges a kézi zárószerelvény előtt vagy után: ca) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés esetében a folyadékfázishoz csatlakozó töltő és elvételező vezetékben, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 3 t; a gázinga vezetékben is, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 50 t; azonban a DN 50 töltővezeték esetén a távműködésű zárószerelvény helyett visszacsapó szelep is használható; cb) mérgező töltetű nyomástartó berendezés esetében minden töltő és elvételező, valamint gázinga vezetékben. A távműködtetésű zárószerelvényen végállás-jelzés legyen. Ez fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltet esetében csak akkor szükséges, ha a töltetmennyiség nagyobb,

94 mint 50 t. A távműködtetésű zárószerelvény a segédenergia kiesése esetén önműködően biztonságos állásba kerüljön. d) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltet esetében, ha a töltetmennyiség nagyobb, mint 50 tonna a szerelvények működőképességét töltettűz esetén is biztosítani kell. e) Műszaki megoldásokkal kell biztosítani, hogy a mintavétel helyén normál üzemre jellemző kibocsátó forrás egyáltalán ne legyen, vagy a kibocsátási mérték veszélytelen legyen. f) Az irányítástechnikai (mérő és szabályozó) vezetékek esetén fa) a gáz- és folyadékfázis vezetékeiben is legyen kézi zárószerelvény, továbbá fb) a kézi zárószerelvény töltettűz esetén is működőképes maradjon. g) A csővezeték nélküli csonkok beépített szerelvények esetén is legyenek vakkarimával vagy menetes dugóval zártak. h) Ha lezárható csőszakaszban a töltet folyékony halmazállapotban maradhat, e szakasz méretezésénél és kialakításánál a folyadék hőtágulását külön biztosítani kell Tűz és robbanás elleni védelem: a) Ha a nyomástartó berendezésben láncreakció, vagy robbanásszerűen lezajló folyamat okozta nyomásemelkedés léphet fel, megelőzésül robbanás ellen védelmet nyújtó műszaki megoldást, vagy elválasztást kell alkalmazni. Az utóbbi esetben a kezelőhely és a helyszíni leolvasást igénylő műszereket a védelmet nyújtó térrészben kell elhelyezni. b) A nyomástartó berendezést olyan védelemmel, megfigyelő rendszerrel kell ellátni, hogy a kiszabaduló töltet tűz- vagy robbanásveszély ne alakuljon ki. c) Ha feltételezhető, hogy üzemzavar következtében fokozottan tűzveszélyes anyag a szabadba kerülhet, a nyomástartó berendezést és tartozékait tűzbekerülési elleni védelemmel kell ellátni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak figyelembevételével. Védelmi megoldások: ca) a nyomástartó berendezés és a szerelvények közti vezetékek állandó kötéssel csatlakozzanak és a szerelvények az edény függőleges vetületétől a védőtávolságon kívül legyenek, vagy az edény és a szerelvények között védőfal legyen (a védőfal helyett szerelvényszekrény is alkalmazható, ha védőhatása azonos, mint a védőfalé); cb) a szerelvények alatti talaj kialakítása olyan legyen, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba és a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze; cc) a nyomástartó berendezés tűzterhelés elleni védelmét meg kell oldani; cd) a beépített palásthűtő fajlagos hűtővíz mennyiségét biztosítani kell; ce) a folyékony fázis csővezeték csatlakozásaiból a gáz kiáramlást megakadályozzák; vagy földdel takart nyomástartó berendezés esetén, ha a dómaknájában folyadékfázishoz csatlakozó szerelvények vannak, akkor a dómakna vízzel vagy semleges gázzal elárasztható legyen, vagy a dómaknán belüli edényfal tűz elleni védelmi szigetelésű legyen; cf) töltő berendezés esetén a töltendő járműtartány olyan felületen álljon, amelyről az üzemzavar esetén kibocsátott töltet biztonságos irányba távozzon; a szállítható nyomástartó berendezést tűzterhelés ellen védjék; a csatlakoztatott nyomástartó berendezés fenékszelepe a folyékony fázis és a gázfázis elvételezésére külső szelep kivitelű legyen; a biztonságtechnikailag szükséges főelzáró szerelvények színesfémet ne tartalmazzanak vagy tűzbiztosak legyenek (fire-safe), továbbá a működtetésük meghibásodásmentes (fail-safe) rendszerű legyen.

95 d) A fokozottan tűzveszélyes töltetű nyomástartó berendezést elektrosztatikus feltöltődés ellen védelemmel kell ellátni. A járműtartányok fokozottan tűzveszélyes gázokat töltő berendezését földelő berendezéssel kell ellátni A környezet védelme a nyomástartó berendezés hatásaitól: a) A nyomástartó berendezés nyomáshatárolóiból a környezetbe kiáramló töltet veszélyhelyzet okozója nem lehet. A veszélyes gáztöltet biztonságos elvezetését a helyi adottságok, a töltet jellemzői és legnagyobb tömegárama, a lefúvató nyílás helyzete és irányítottsága figyelembevételével kell megoldani. A töltet veszélytelen elvezetésének során biztosítani kell, hogy aa) a veszélyes koncentrációjú, egészségre ártalmas, tűz és robbanásveszélyes vagy forrázó, fagyasztó hatású közeg személyeket nem érhet el, ab) a helyiségben veszélyes gázkoncentráció, forrázó, fagyasztó atmoszféra, a láthatóságot akadályozó köd nem alakulhat ki tartósan, ac) az elvezetett töltetet biztonságosan ártalmatlanítható legyen, illetve zárt rendszerben felfogható, vagy szabad térben annyira hígítható legyen, hogy a talajszinten és általában gyújtóforrások környezetében veszélyes koncentráció ne alakuljon ki. b) A nyomástartó berendezés környezetének szellőztetésével biztosítani kell, hogy veszélyes gázkoncentráció ne alakulhasson ki A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközökre (tartozékokra, szerelvényekre) vonatkozó műszaki követelményeket a következő szabványok tartalmazzák: MSZ EN ISO :2013 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 1. rész: Biztonsági szerelvények], MSZ EN ISO :2003 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 2. rész: Hasadótárcsás biztonsági szerkezetek], MSZ EN ISO :2006 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 3. rész: Biztonsági szerelvények és hasadótárcsás biztonsági szerkezetek kombinációja], MSZ EN ISO :2013 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 4. rész: Önműködő biztonsági szerelvények], MSZ EN ISO :2013 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 5. rész: Szabályozott, biztonsági lefúvató rendszerek], MSZ EN ISO :2014 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 6. rész: Hasadótárcsás biztonsági szerkezetek alkalmazása, kiválasztása és telepítése], MSZ EN ISO :2013 [A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 7. rész: Közös adatok] Biztonsági szelepek alkalmazása, száma: a) Minden nyomástartó berendezés valamennyi nyomásterét az f) és a g) pontban foglalt kivételektől eltekintve olyan nyitó nyomású és teljesítményű nyomáshatároló biztonsági szeleppel (vagy párhuzamosan beépített több szeleppel) kell védeni, amely üzemi körülmények között biztonságosan megakadályozza a védett berendezésben vagy térben a legnagyobb megengedhető nyomás 10%-ánál nagyobb mértékű nyomásnövekedést. b) A nyomástartó berendezésre csak bevizsgált és bizonylatolt biztonsági szelep szerelhető fel. c) Ha a cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezésben vagy a berendezés mellett rendszeresen tárolt tűzveszélyes töltet kiömlése következtében a nyomástartó berendezés alatt vagy mellett tűz keletkezésének veszélye fennáll, a nyomástartó berendezés védelmére az a) pontban előírt biztonsági szelepen kívül olyan biztonsági szelepet (szelepeket) kell felszerelni, amely tűz esetén a berendezésben az engedélyezési nyomás 20%-ánál nagyobb nyomásnövekedést megakadályozza. e) Cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló, 5000 liternél nagyobb hasznos űrtartalmú nyomástartó berendezést váltószerelvény közbeiktatásával két olyan biztonsági szeleppel

96 (párhuzamos szelepcsoporttal) kell ellátni, amelyek mindegyike külön-külön kielégíti az a), illetőleg c) pontban foglalt követelményeket. jb) Olyan pótterheléses vagy vezérelt biztonsági szelep is alkalmazható, amely a vezérlő rendszer hibája esetén a nyomástartó berendezés legnagyobb megengedhető nyomásánál legfeljebb 5%-kal nagyobb nyomáson önműködően, teljesen kinyílik és a további nyomásnövekedést megakadályozza. l) Veszélyes töltet elvezetésére, olyan zárt lefúvató rendszert kell alkalmazni, amely az üzem légterében veszélyes mértékű szennyeződést nem okoz Hasadó nyomáshatárolók: a) A nyomástartó berendezésen olyan karimák közé szorított törőelem alkalmazható, amely az engedélyezési nyomást legfeljebb 10%-kal meghaladó nyomáson törik és a lefúvó vezetéken elvezetendő túlnyomást okozó töltet távozására elegendő méretű nyílást tesz szabaddá. A hasadótárcsa szabad felülete a nyomástartó berendezésre megállapított biztonsági szelepfelületnek a kétszerese legyen. A hasadótárcsát elvezető csővel kell ellátni. b) A hasadótárcsával védett nyomás alatti tér tartós üzemi nyomása nem nagyobb a legnagyobb megengedhető nyomásnak legfeljebb 75%-ánál. c) Különlegesen tömör zárás szükségessége esetén, a biztonsági szelep elé hasadó nyomáshatároló építhető be, amely azonban nem akadályozhatja a biztonsági szelepet előírt működésében. Ilyenkor a szelep és a hasadótárcsa közötti csővezetéki szakaszba szivárgást jelző szerkezetet kell beépíteni Nyomásmérők: a) A nyomástartó berendezés mindegyik nyomásterére legalább egy kifogástalan állapotú, kalibrált, helyszínen ellenőrizhető, közvetlen működésű nyomásmérő jelző műszert kell felszerelni. Nem kell nyomásmérőt felszerelni abban az esetben, ha a nyomástartó berendezés nyomásterének nyomása a vele összekapcsolt nyomásterekre felszerelt nyomásmérővel is megbízhatóan megállapítható. b) Ha a töltet a nyomástartó berendezés legnagyobb megengedhető nyomásánál nagyobb nyomású térből csökkentett nyomással áramlik a nyomástartó berendezésbe, akkor a nyomáscsökkentő szerelvény előtti és utáni nyomásmérővel ellenőrizhető legyen. c) A távműködtetéssel üzemeltetett nyomástartó berendezést a helyszíni ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőn kívül a működtetés helyén leolvasható távadóval is el kell látni. d) Technológiától függő indokolt esetben maximummutatós, vagy regisztráló nyomásmérőt is fel kell szerelni. e) A legfeljebb 25 bar legnagyobb megengedhető nyomású nyomástartó berendezésen legalább 2,5 pontossági osztályú, a 25 bar-t meghaladó legnagyobb megengedhető nyomású nyomástartó berendezésen legalább 1,6 pontossági osztályú nyomásmérőt kell használni. f) A nyomásmérő mérési tartományát úgy kell meghatározni, hogy a legnagyobb megengedhető nyomás körülbelül a mérési tartomány 2/3-ának feleljen meg. g) Védeni kell minden olyan külső behatással szemben, amely működőképességét vagy pontosságát károsan befolyásolja; nagysága, megvilágítása, elhelyezése, mérete, számlapja, ennek beosztása kifogástalan leolvashatóságot tegyen lehetővé. A legnagyobb megengedhető nyomást feltűnően (piros vonallal) meg kell jelölni. h) Ha a nyomás biztonságos jelzésére a töltet tulajdonságai miatt nyomásmérő nem alkalmazható, akkor olyan jellemző érzékelésére szolgáló műszert kell felhasználni, amelynek értéke a nyomással arányosan változik. Az ilyen műszert is el kell látni a

97 nyomásleolvasásra alkalmas beosztással és a legnagyobb megengedhető nyomás értékét ezen a műszeren is szembetűnően piros vonallal meg kell jelölni. j) A nyomásmérőt háromjáratú csaphoz vagy szelephez kell csatlakoztatni. k) Veszélyes töltet esetén a nyomásmérő szerelvény a nyomástartó berendezéstől külön elzáró szerelvénnyel is elzárható legyen. l) Cseppfolyós gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezésnek a gázfázisú teréhez kell csatlakoztatni a nyomásmérőt, az alkalmazott háromjáratú műszercsap vagy szelep furata legfeljebb 3 mm lehet Szintjelzők: a) Minden cseppfolyósított gáztöltetű és minden olyan folyadék-töltetű nyomástartó berendezésre, amelynél üzemszerűen a nyomástartó berendezés biztonságát veszélyeztető mértékű folyadékszint-csökkenés vagy túltöltés lehetősége fennáll, legalább egy, helyszínen leolvasható, folyamatos ellenőrzésre alkalmas, a segédenergia-hálózattól független működésű szintmutatót vagy közegsúly-jelző berendezést kell felszerelni. b) Nem kell szintmutatóval ellátni azokat a szállító tartányokat, amelyek töltése mérlegeléssel történik. c) A cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezést el kell látni a töltet felső határszintjének elérése előtt riasztó jelzést adó határszint-jelző berendezéssel is, kivéve a vákuumszigetelt tartályokat. d) Szintmutatóval ellátott, távműködtetéssel üzemeltetett nyomástartó berendezésnél a működtetés helyén is legalább alsó-felső határszint-jelző berendezés szükséges, kivéve a vákuumszigetelt tartályokat. e) A telepítési, üzemeltetési körülményektől függően töltetszint, illetve mennyiség regisztráló műszert is be kell építeni. f) Veszélyes töltetű nyomástartó edényhez a töltettel közvetlenül érintkező üvegcsöves szintjelző nem alkalmazható. g) Cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezésnél üvegbetétes szintjelző sem alkalmazható Hőmérő, hőmérséklet jelző: a) Hőmérőt kell felszerelni a nyomástartó berendezés minden olyan kritikus részére, ahol a töltet, illetve az edényfal hőmérséklete külső fűtés, hűtés, vagy hőfelszabadulással járó vegyi folyamat révén rendeltetésszerű üzemeltetés közben olyan mértékben változhat, amely a nyomástartó berendezés biztonságát veszélyeztetheti. b) A folyadékfázis hőmérsékletének mérésére hőmérővel kell ellátni minden cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezést, kivéve a vákuumszigetelt tartályokat. c) Távműködtetéssel üzemeltetett nyomástartó berendezés ellenőrzésére a működtetés helyén leolvasható hőmérsékletmérőt is fel kell szerelni, kivéve a vákuumszigetelt tartályokat. d) A hőmérsékleti értékek jelzését, leolvashatóságát cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezésnél a töltőberendezés kezelő helyén is biztosítani kell. e) Indokolt esetben a hőmérőt riasztó jelzést adó, illetve regisztráló műszerrel kell kiegészíteni. f) A legnagyobb megengedhető nyomáshoz tartozó legmagasabb üzemi hőmérséklet értékét a hőmérőn meg kell jelölni Önműködő védelmi és riasztó berendezések:

98 a) A telepítési, üzemeltetési körülményektől függően a biztonsági követelmények megvalósítása érdekében a közvetlen működésű nyomáshatároló és biztonsági jelző szerelvényeken kívül indokolt esetben segédenergiával működő biztonsági és üzemi szabályozó, vezérlő berendezéseket is kell alkalmazni. b) Ha egy nyomástartó berendezéshez nyomáskorlátozóként önműködő szabályozó vagy vezérlőrendszert alkalmaznak, akkor azt indokolt esetben ki kell egészíteni a veszélyes határértékeket jelző riasztó készülékkel is. c) A közvetlen életveszélyt okozó, valamint a tűz- és robbanásveszélyes töltetű, tárolás céljára szolgáló nyomástartó berendezés biztonságos leürítését szükség szerint távműködtetéssel biztosítani kell. d) A tűzveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés önműködő, vagy távműködtetésű szakaszoló szerelvénnyel is legyen elzárható a technológiai folyamatban beépített olyan közvetlen tüzelésű berendezésektől, amelyek ezekkel összeköttetésben vannak. e) A vezérlő, szabályozó rendszer üzemzavarának egyértelmű jelzéséről gondoskodni kell. f) Segéd-energiaforrásként csak olyan töltet alkalmazható, amely a lehetséges üzemi körülmények között a nyomástartó berendezés biztonságos működését nem akadályozza Üzemi szerelvények: a) A nyomástartó berendezéshez a biztonságos üzemeltetés és kezelhetőség megvalósításához elegendő mennyiségű és a közegnek megfelelő, PS, TS értékekkel rendelkező üzemi szerelvényt kell beépíteni. b) Nyomástartó berendezés üzemi szerelvényeit úgy kell elhelyezni, beépíteni, hogy a biztonságos kezelést, áttekintést lehetővé tegye. Az üzemi szerelvényeket olyan kiegészítő jelzésekkel kell ellátni, hogy azok működtetésének iránya és helyzete egyértelműen megállapítható legyen. c) A felszerelt elzáró szerelvényeknek lehetővé kell tenniük, hogy üzemzavar esetén a nyomástartó berendezés biztonságosan elzárható és a csatlakozó rendszer szakaszolható legyen. i) Tűzveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezésen alsó elhelyezésű víztelenítő csonk esetén a víztelenítő vezeték végének legalább 1 m-rel kell túlnyúlnia a nyomástartó berendezésnek talajszintre vetített vetületén. Fagyásveszély elkerülése érdekében az elzáró szerelvényt közvetlenül az edény csonkjára kell szerelni. j) Ha a nyomástartó berendezés valamely részén rendeltetésszerű üzemeltetés mellett robbanásveszélyes töltet gyűlhet össze, biztonságos elvezetésére a felhalmozódás helyén elvezető szerelvényt kell beépíteni. k) Ha a nyomástartó berendezés légtelenítő, ürítő és egyéb elvezető szerelvényein kiáramló töltet a nyomástartó berendezés környezetét, vagy a nyomástartó berendezés biztonságát veszélyeztetheti, annak biztonságos elvezetéséről, szükség szerint hígításáról, semlegesítéséről, szellőző kéményhez, éghető fáklyarendszerhez vagy más biztonságos befogadó rendszerhez továbbításáról gondoskodni kell. l) Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés minden olyan csonkjára, amely a környező légtérrel összeköttetésbe kerül, sorba kötve legalább két elzárószelvényt kell felszerelni vagy vakkarimával kell ellátni. Minden közvetlenül a szabadba vezető nyíláson levő szerelvénynek a feladat elvégzésére alkalmas legkisebb mérettel kell rendelkeznie. m) Cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezéshez legalább a legnagyobb megengedhető nyomáshoz tartozó szabványos nyomásfokozatú névleges nyomású elzáró szerelvényt kell beépíteni.

99 n) Cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezés mintavevő csonkjának névleges átmérője legfeljebb 10 mm, mintavételi furata legfeljebb 5 mm lehet. o) Tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés főelzáró szerelvényeit feltűnően meg kell jelölni. p) Az üzemi szerelvények működtetésére kiegészítő mechanikus vagy motoros, hidraulikus, pneumatikus működtetésű szerkezetet is be kell építeni, ha a kézi működtetés megerőltető vagy annyira lassú, hogy az a biztonság rovására megy Létesítés helyiségben A helyiség kialakítása: a) A helyiség szerkezeti elemei nehezen gyulladók vagy nem éghetők legyenek. b) A helyiség ajtajának kifelé kell nyílnia, és önműködően kell záródnia. A kijáratnak a helyiség minden részéből akadály nélkül, könnyen elérhetőnek kell lennie. A nagyobb, mint 50 m 2 alapterületű helyiségnek legalább két, lehetőleg egymással szemközti falon lévő kijáratának kell lennie. c) A veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés helyisége, valamint a szomszédos (határos) helyiségek nem lehetnek légtér kapcsolatban. d) Elválasztások tűzállósága: da) a szomszédos helyiségektől az elválasztás 0,5 óra tűzállósági határértékű legyen; db) a helyiségben méretezett robbanófelületet biztosítani kell; dc) ha a szomszédos helyiségben potenciális tűzterhelés van, az elválasztás 1,5 óra tűzállósági határértékűnek kell lenni. Ha a nyomástartó berendezés tűz elleni védelmi szigetelésű, akkor elegendő a 0,5 óra tűzállósági határértékű elválasztás; dd) a veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségeivel határos helyiségek huzamos emberi tartózkodásra használhatók, amennyiben a válaszfalak nyílásmentesek, gáztömörek és fokozottan tűzveszélyes gázok esetében 1,5 óra tűzállósági határértékűek. e) A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől az elválasztás legyen gáztömör és nyílásmentes. E követelmény nem vonatkozik levegő töltetre. f) A folyadék halmazállapotú, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezést tilos talajszint alatti helyiségben létesíteni. Ha földdel takart nyomástartó edény feneke az edény üzemeltetéséhez szükséges aknában van, az akna nem minősül helyiségnek A helyiség használata: a) Gáz töltetű nyomástartó berendezést általában tilos létesíteni huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben. Ez a követelmény nem vonatkozik levegőre, nitrogénre, széndioxidra, nemesgázokra és gáz halmazállapotú oxigénre, ha a helyiség szellőztetésével biztosítva van, hogy veszélyes gázkoncentráció ne alakulhasson ki. b) Ha a létesítményben folytatott gyártástechnológiai folyamatok indokolják, gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében akkor tárolható ba) éghető folyadék, ha azt olyan zárt rendszerű tartályban tárolják, aminek a gázterében műszaki megoldás kizárja robbanóképes elegy képződését vagy a tárolótartályt legalább robbanásállóan méretezték; bb) egyéb éghető anyag, ha azt tűz- és robbanásveszélyt kizáró zárt tartályban tárolják. Nem vonatkozik az éghető anyag tilalma a technológia és az épület berendezéseire, azok szigeteléseire, amelyek a létesítmény üzemeltetéséhez szükségesek Szellőzés:

100 a) A gáztöltetű nyomástartó berendezés helyiségében méretezett, a veszélyes gázkoncentráció kialakulásának megakadályozására alkalmas szellőzés legyen. Ha a töltet veszélyes (vagy olyan a töltet, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek), szükséges esetén a technológiai folyamat önműködő leállítását is biztosítani kell. b) Ha a gáz töltet nem veszélyes, vagy veszélyes töltet esetében a műszaki tömörség tartósan biztosítva van és normál üzemre jellemző kibocsátó forrás nincs, elegendő a veszélyes oxigéndúsulás vagy -hiány megakadályozása. Ez esetben megfelelőnek minősíthető a szellőzés, ha ba) a természetes szellőzésű helyiségben legalább a padlófelület 1/100-ad részének megfelelő teljes keresztmetszetű, közvetlenül szabadba nyíló szellőzőnyílás van; a nyílások elhelyezését a gáz töltet sűrűsége határozza meg, vagy bb) a mesterséges szellőzésű helyiségben óránként kétszeres légcsere biztosított. c) Mesterséges szellőzés esetén ca) a mesterséges szellőzés folyamatosan működjön, vagy nem megengedett értékű gázkoncentráció esetén gázérzékelő berendezés automatikusan indítsa el a szellőzést, mely veszélyes gáztól mentes szellőző levegőt biztosítson; cb) a gázérzékelő a töltet veszélyes gázösszetevőjére alkalmas és rendszeresen, szakszerviz által bizonylatoltan ellenőrzött legyen; cc) a szellőztető berendezés leállását a személyzet részére jelezni kell, indokolt esetben emellett a technológiai folyamat önműködő leállítását is biztosítani kell (veszélyes, vagy egyéb olyan töltet esetében, amelyből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek); cd) a távozó levegőáramot vagy veszélytelenül el kell vezetni, vagy más módon kell ártalmatlanítani (szükséges esetben a töltőlétesítményt részlegesen, vagy teljesen burkolni kell). d) Más helyiségek szellőzésére szolgáló levegő-elszívónyílás nem lehet abban a helyiségben, amelyben olyan nyomástartó berendezés van, amelynek töltete veszélyes, vagy töltetéből veszélyes gázok, gőzök keletkezhetnek Csatornák, aknák, nyílások a) A levegőnél nehezebb vagy cseppfolyósított gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében folyadékzár nélküli csatorna-lefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá más helyiségek szellőzőnyílása nem, lehet. E követelmény sűrített levegő töltetre nem vonatkozik. b) A folyadékzár feltöltött állapotáról az üzemeltető köteles gondoskodni. c) A veszélyes folyadék, továbbá levegőtől nehezebb, vagy cseppfolyós halmazállapotú veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés helyiségében csatorna-lefolyót csak zárt technológiai leürítő rendszerbe lehet kötni. d) Éghető anyag töltetű berendezéseknél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait A mérgező gáz töltetű nyomástartó berendezésből a helyiségbe normál üzem vagy ésszerűen feltételezhető üzemzavar esetén kibocsátott töltetet biztonságos módon kell veszélyteleníteni (elvezetni, felfogni). A műszaki megoldás a helyiség szellőztetésétől független legyen. A veszélytelenítő berendezésnek biztonságos helyről működtethetőnek kell lennie Létesítés szabad térben Terepviszonyok: a) Folyadék vagy levegőnél nehezebb gáz töltetű nyomástartó berendezés lejtős terepen történő elhelyezésekor meg kell akadályozni, hogy a töltet aknába, csatornába, pincenyílásba vagy más helyiségek szellőzőnyílásába jusson.

101 b) A veszélyes folyadék és cseppfolyósított veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezés biztonsági- és védőtávolságán belül a terepviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba, a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze. A biztonságos terep kialakítása megvalósítható úgy is, hogy a szilárd padozat burkolata a nyomástartó berendezés alatt fekvőhengeres edények és töltő berendezések esetében a csatlakozások és szerelvények környezetében betonból, illetőleg burkolólapokból készült, és mintegy 2%-os lejtésű abban az irányban, ahol terepszintnél mélyebben fekvő helyiség, térség, csatornalefolyó, valamint gyújtóforrás nincs. c) Csoportban telepített berendezések környezetében a lejtés irányát úgy kell megállapítani, hogy a berendezések egymást ne veszélyeztessék, továbbá a lejtési irány kivételével a többi oldalon a szilárd talajt legalább 0,5 m magas gáttal kell határolni. d) Ha egymás mellett több kibocsátó forrás (töltő és nyomástartó berendezés) van, az irányukba eső lejtést úgy kell megállapítani, hogy kölcsönös veszélyeztetés ne alakulhasson ki. e) Nem szükséges a nyomástartó berendezés biztonsági- és védőtávolságán belüli terep b) és c) pont szerinti kialakítása, ha az elvétel a töltet gáz halmazállapotában történik, és a folyadékfázishoz csatlakozó, a berendezés és a szerelvények közötti csővezetékeken nincs oldható kötés, és a szerelvények az edény védőtávolságán kívül vannak Ha a nyomástartó berendezés töltete a szabadba jutva a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, vagy folyadék, akkor az edény védőtávolságán belül csatornalefolyó, nyitott akna, nyitott csatorna és pincenyílás, továbbá helyiségek szellőzőnyílása nem lehet A nyomástartó berendezés védelme tűzterheléstől a) Ha tűz esetén a tűzterhelés a nyomástartó berendezés nyomásra igénybe vett külső felületének, biztonságtechnikailag lényeges szerelvényeinek vagy tartó szerkezetének meghibásodását okozhatja a nem megengedett felmelegedés miatt, akkor védelmet kell biztosítani. b) Meg kell akadályozni, hogy a folyékony vagy megolvadt éghető anyag a nyomástartó berendezés alá vagy a földdel takart nyomástartó berendezés dómaknájába folyhasson. c) Közvetlenül a töltő berendezéshez csatlakozásra előkészített vagy csatlakoztatott szállítható nyomástartó berendezést a tűzterheléstől védeni kell. d) A védelem kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az esetlegesen kialakuló és 90 percig tartó tűzhatás (lánggal való érintkezés, vagy hősugárzás) a szerkezeti anyagok és a töltet veszélyes felmelegedését ne okozza. A nyomáshatároló berendezések méretezése során a védelem módjához tartozó hőbevitelt figyelembe kell venni. e) Védelem szükséges, ha a nyomástartó rendszer környezetében éghető anyag vagy tűzveszélyes berendezés vagy tűzveszélyes épület, építmény van. f) Nem szükséges védelem, ha fa) az éghető folyadék és olvadék tároló tartály zárt rendszerű és gőzterében a robbanóképes légtér képződése kizárható, vagy legalább robbanásállóan méretezett; fb) az egyéb éghető anyagot tartályban tárolják, és ebből tűz- és robbanásveszély nem indulhat ki; fc) leállított járművön van a lezárt fokozottan tűzveszélyes töltetű szállítható nyomástartó berendezés, vagy fd) éghető anyag csak a technológia és az épület szigeteléseihez szükséges mennyiségben van jelen. g) A védelem biztosítható biztonsági távolság, védőfal, a töltet visszafejtése, tűz elleni védelmi szigetelés, földtakarás, palásthűtés, spinkler rendszer alkalmazásával is.

102 Biztonsági távolság a) A biztonsági távolságot az üzemeltető saját telekhatárán belül kell kialakítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a biztonsági távolságot védőfallal kell csökkenteni. b) Föld feletti nyomástartó berendezés biztonsági távolságát a függőleges vetületétől kell mérni. Edénycsoport biztonsági távolságát a tűzterheléshez legközelebbi edény függőleges vetületétől kell mérni. Földdel takart, vagy föld alatti edény biztonsági távolságát a dómakna függőleges vetületétől kell mérni. c) Föld feletti nyomástartó berendezés és a tűzterhelés biztonsági távolsága az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti legyen. Földdel takart nyomástartó berendezés esetében a tűzterhelés biztonsági távolsága ca) 3 m, ha a töltettömeg < 3 t, cb) 5 m, ha a töltettömeg 3 t. d) Biztonsági távolság az éghető folyadék tartálytól: da) föld feletti nyomástartó berendezés és föld feletti éghető folyadék tartály esetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti védősáv szélessége; db) föld feletti nyomástartó berendezés és föld alatti éghető folyadék tartály esetében a köpenyek függőleges vetületei között mért 1 m vízszintes távolság; a nyomástartó berendezés és az éghető folyadék tartály dómaknája közötti távolság az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti; dc) föld alatti nyomástartó berendezés és föld feletti éghető folyadék tartály esetében a köpenyek függőleges vetületei között mért 1 m vízszintes távolság; a nyomástartó berendezés dómaknájától az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti védősáv szélessége vagy védősáv nélküli tartály esetén 5 m-es biztonsági távolság; dd) föld alatti nyomástartó berendezés és föld alatti éghető folyadék tartály esetében a köpenyek függőleges vetületei között mért 0,5 m vízszintes távolság. e) Töltő-létesítményben a szállítható nyomástartó berendezés és a tűzterhelés között legalább 5 m távolság legyen. Kivétel, ha a szállítható nyomástartó berendezés tűz esetén az alkalmazottak veszélyeztetése nélkül védett helyre juttatható Védőfal: a) A nem éghető anyagú védőfal véd a tűzterheléstől. Védőfal lehet a szakszerűen kivitelezett alapozással és kétoldali vakolattal ellátott, nyílásmentes épületfal is. b) A védőfalat úgy kell méretezni, hogy tűz esetén is tarthatók legyenek a nyomástartó berendezés, illetve a szállítható nyomástartó berendezés megengedett üzemi jellemzői. c) A védőfal a nyomástartó berendezés, illetve a szállítható nyomástartó berendezés természetes szellőzését nem akadályozhatja A nyomástartó rendszer, a szállítható nyomástartó berendezés hőszigetelése akkor tekinthető olyannak, amely véd a tűzterheléstől, ha: a) a szigetelőanyag nem éghető, b) a hőátadási tényező 350 C közepes hőmérsékleten nem nagyobb, mint 1,2 W m -2 K -1, c) a szigetelés alatt található csatlakozások és szerelvények, különösen ezek tömítései, a várható hőhatásnak ellenállnak A nyomástartó berendezés minden oldalon legalább 0,5 m rétegvastagságú föld vagy homoktakarással lehet védeni a tűzterhelés ellen. Ha a teljes takarás nem lehetséges a szabad felületeket egyéb módon kell védeni a tűzterhelés ellen. A dómaknát nem éghető anyaggal kell lefedni. A veszélyeztetett szerelvényeket a dómaknában kell elhelyezni Palásthűtés

103 a) A beépített palásthűtés akkor tekinthető olyannak, amely védelmet nyújt a tűzterhelés ellen, ha aa) tűzjelző berendezés vagy önműködően indítja, vagy a riasztást követően távműködtetéssel azonnal indítható, ab) a fajlagos hűtővíz mennyiség elegendő, ac) a védett felületet összefüggő vízfilm egyenletesen borítja, ad) a hűtéshez szükséges víztérfogat-áram kedvezőtlen klimatikus viszonyok esetén is legalább 120 percig rendelkezésre áll, ae) a rendszer elfagyás ellen védett, af) a vízellátást a kritikus berendezések redundáns kialakítása biztosítja és ag) állapotát és működőképességét rendszeresen ellenőrzik. b) A fajlagos hűtővíz mennyisége: ba) a nyomástartó rendszer, illetve a szállítható nyomástartó berendezés kizárólag hősugárzásnak kitett felületeire vonatkoztatva 100 l m -2 h -1, ha a fajlagos hőterhelés legfeljebb 60 kw m -2, egyéb esetekben bb) a csatlakozások, szerelvények környezetében 600 l m -2 h -1, bc) a szerelvénymentes köpenyfelületen 400 l m -2 h -1 legyen. c) A hőszigetelt felületeket nem kell hűteni. d) A legfeljebb 50 m 3 összes űrtartalmú nyomástartó rendszer esetében nem szükséges beépített palásthűtés. Elegendő, ha tűzi-vízcsap vagy egyéb alkalmas vízvételezési hely és tömlő áll rendelkezésre A cseppfolyós halmazállapotú, fokozottan tűzveszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezések egymástól és más gáz töltetű nyomástartó berendezésektől tűzoltási szempontból az alábbi elhelyezési távolságra kell elhelyezni: a) hengeres edénynél a legnagyobb edény átmérőjével számolva: 0,5 D; kettősköpenyű edény esetében: a belső edény átmérőjének fele; 2 m-nél kisebb átmérőjű edény esetén: legalább 1 m, b) gömb alakú edénynél: legalább 0,75 D, c) gömb alakú edényeknél, amelyeket több mint két sorban állítanak fel, a harmadik és a további sorok távolsága: legalább 0,75 D+7 m, d) hengeres és gömb alakú nyomástartó edények között: a nagyobb edény átmérőjével számolva legalább 0,75 D. Az átmérő (D) külső átmérőt jelent, a távolságot az edények függőleges vetületének szélétől kell mérni Védőtávolság Általános követelmények a) A veszélyes gáz töltetű, föld feletti vagy földdel takart, szabadtéren létesített nyomástartó berendezés és a védett létesítmény között védőtávolságot kell meghatározni. A védett létesítmények a következők: közutak, vasutak, lakóépületek és közintézmények. b) A nyomástartó berendezés védőtávolságát az üzemeltető a saját telekhatárán belül köteles kialakítani. c) A védőtávolságot föld feletti nyomástartó berendezés esetében a berendezés legszélső pontjától, földdel takart nyomástartó berendezés esetében a dómakna szélétől kell számítani. A védőtávolság méretét a földfelszínre történő függőleges vetítéssel kell meghatározni. d) Csoportban felállított nyomástartó berendezések esetében amennyiben az elhelyezési távolság kisebb, mint az egyes berendezésekre előírt védőtávolság a vízszintes

104 védőtávolságot az össztérfogatnak megfelelően kell meghatározni, és a legszélső edényköpeny függőleges vetületben megállapított szélső pontjától kell mérni A védőtávolság méretei A föld feletti, veszélyes gáz töltetű nyomástartó berendezés védőtávolságát az 1. táblázat szerint kell megállapítani. 1.táblázat Űrtartalom, nyomástartó berendezésenként V (m 3 ) V 5 5 < V < V 500 V > 500 Védőtávolság [m] 5,0 10,0 15,0 Egyedi hatósági döntés alapján, de legalább 20,0 Ha az elvétel kizárólag gázhalmazállapotban történik, a védőtávolságok kivéve lakó és közösségi épület (beleértve a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel rendelkező nem üzemi jellegű épületet is) közelében csökkenthetők: a) legfeljebb 5 m 3 űrtartalmú nyomástartó berendezések esetében 3,0 m-re, b) 5 < V 15 m 3 űrtartalmú nyomástartó berendezések esetében 5,0 m-re Lakó és közösségi épület különleges védelme: a) Alapkövetelmény: Ha szabadtéren nagyobb, mint 10 m 3 űrtartalmú, cseppfolyósított, fokozottan tűzveszélyes, gáztöltetű nyomástartó berendezést lakó- vagy közösségi épület (beleértve a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel rendelkező nem üzemi jellegű épületet is) közelében állítanak fel, akkor azt földdel takartan kell létesíteni. b) Föld feletti nyomástartó berendezés létesítése esetén, a hő- és a mechanikai hatások ellen a 2. táblázat szerinti védőtávolságot kell megvalósítani: 2. táblázat Űrtartalom, nyomástartó berendezésenként V [m 3 ] 10 < V < V < V < V < V 500 V > 500 Egyedi hatósági Védőtávolság [m] döntés alapján, de legalább Ha a nyomástartó berendezés űrtartalma nagyobb, mint 5 m 3, a védőtávolság méretei számítási módszerrel is meghatározhatók az üzemzavarra jellemző kibocsátási mérték, a gáz halmazállapotú töltet veszélyes koncentrációja, a kibocsátás módja és terjedési törvényszerűségei, továbbá az adott környezet klimatikus viszonyai alapján úgy, hogy a védőtávolságon kívül veszélyes koncentráció ne jöhessen létre A védőtávolság egy vagy két oldalon a felére csökkenthető, ha gáztömör, legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű, nem éghető anyagú, méretezett védőfalakat létesítenek, amelyek magassága legalább a szerelvények szintje, hossza a védőtávolság határáig terjed. A védőfalat nem kell robbanási igénybevételre méretezni. A nyomástartó berendezés és a védőfalak között a szellőzést akadályozni nem szabad. Szükség esetén kettőnél több oldalon is építhető védőfal, ha a megfelelő szellőzést ez nem akadályozza. A védőfal nem akadályozhatja a kezelést, karbantartást és ellenőrzést, az edény legszélső pontjától mért távolsága legalább 1 m legyen Az üzemzavar esetén szabadba kerülő veszélyes töltet szétterjedésének megakadályozására szükség esetén helyhez kötött vagy hordozható védőeszközöket kell alkalmazni. A szétterjedés korlátozható a nyomástartó berendezés, illetve a vegyipari

105 nyomástartó rendszer gáztömör burkolásával is. Gázkibocsátás esetén a mérgező gázok szétterjedését korlátozni kell a) vízfüggönnyel a vízben oldódó gázok esetében a gázfelhőt kondenzálva, b) vízfüggönnyel a gázfelhő szétterjedését korlátozva a vízben nem, vagy csak kevéssé oldódó gázok esetében, c) a kibocsátott gáz kémiai átalakítása alkalmas folyadék permetezésével, d) a kibocsátott gáz keverése vízgőzzel (gőzzár), a síkszerű (kétdimenziós) szétterjedést korlátozva A mérgező és a nagyobb, mint 50 t töltettömegű, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes gáz töltetű nyomástartó rendszer környezetében szélirányt jelző berendezést kell elhelyezni A földdel takart nyomástartó berendezés létesítésének kiegészítő követelményei 8. Üzemeltetés 8.1. Általános követelmények A környezet, a nyomástartó berendezés és a személyek védelme A nyomástartó berendezést úgy kell üzemeltetni, hogy az sem személyeket, sem a környezetet, sem magát a nyomástartó berendezést, illetve annak bármely részegységét ne veszélyeztesse A nyomástartó berendezés feleljen meg a létesítési és üzembevételi engedélyben foglalt hatósági előírásoknak A létesítés üzemeltetéssel kapcsolatos követelményeit, a védő- és biztonsági távolságra, valamint a potenciálisan veszélyes környezetre vonatkozó előírásokat be kell tartani A nyomástartó berendezés töltése során a megengedhető töltési fokra és a töltőeljárásra vonatkozó előírásokat be kell tartani Az illetéktelenek elleni védelmet folyamatosan biztosítani kell Hozzáférhető helyen kell tartani a nyomástartó berendezés egyszerű, érthető és minden biztonságtechnikailag fontos adatot tartalmazó üzemeltetési utasítását A nyomástartó berendezés szakmai felügyelete Az üzemeltető köteles a nyomástartó berendezés biztonságos üzemeltetéséhez szükséges az Országos Képzési Jegyzék, valamint a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakma képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet szerinti szakképzett kezelői, karbantartói létszámot biztosítani és felelős vezetőt megbízni A nyomástartó berendezés kezelésével és karbantartásával megbízott személyek kötelesek a vonatkozó előírásokat beleértve az üzemeltetési és karbantartási utasítást ismerni és betartani, minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemmenetről gondoskodni Az időszakosan felügyelt üzemmóddal kezelt nyomástartó berendezés esetében a rendszeres ellenőrzés módjára és gyakoriságára a gyártó előírása mértékadó, amelyet az üzemeltető köteles figyelembe venni és az üzemeltetési utasításban rögzíteni A kezelőkkel ismertetni kell a nyomástartó berendezés üzemi területén illetékesek körét. A kezelő köteles megakadályozni illetéktelenek belépését a nyomástartó berendezés üzemi területére A felelős vezetőknek és a kezelőknek minden nyomástartó berendezés, szerelvény vonatkozásában tudni kell, hogy az előírásoktól való bármely eltérés milyen következményekkel járhat.

106 A felelős vezető elérhetőségének módját a nyomástartó berendezés üzemi területén ki kell függeszteni A kezelő csak a felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás szakismerete és tapasztalata alapján veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, köteles erre a figyelmet felhívni és észrevételét naplózni. Az ilyen utasítást is naplózni kell Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel megszüntetni nem tud, köteles azonnal értesíteni a felelős vezetőt; ha erre nincs idő, önállóan kell intézkednie, biztonságos állapotba hozva, illetve leállítva a nyomástartó berendezést. Az eseményt részletesen leírva naplózni kell és amint lehetősége van rá, a felelős műszaki vezetőt értesíteni kell A nyomástartó berendezés kezelése Személyi feltételek A felelős vezetővel szembeni követelmények: a) A felelős vezető e rendelet, és a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet szerinti, az adott területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezzen. b) A veszélyes töltetű nyomástartó berendezésekből álló létesítmény, illetve 2 t/h (1,4 MW) egyedi teljesítményt meghaladó kazánokból álló kazánlétesítmény felelős vezetője felsőfokú szakirányú végzettségű legyen Kezelővel szembeni követelmények a) Nyomástartó berendezést csak olyan kioktatott személy kezelhet, aa) akit a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény szerint szervezett munkavégzés keretében alkalmaznak, ab) aki a 18. életévét betöltötte, ac) akinek az Országos Képzési Jegyzék, valamint a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet szerint a nyomástartó berendezésekre és eljárásokra vonatkozó szakképesítése van, ad) aki a vonatkozó jogszabályokat és a szakma általánosan ismert szabályait betartja, ae) akitől elvárható, hogy feladatát megbízhatóan teljesíti, af) aki egészségileg alkalmas a feladat elvégzésére, ag) amennyiben a munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat. b) Orvosi vizsgálattal kell elbírálni, hogy a munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmas-e a munkakör felelősséggel való ellátására, illetve egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélküli munkavégzésre. c) Az üzemeltető kötelessége az előzetes, az időszakos és a rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat, valamint a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást megszervezni, illetve az üzemeltetési utasításban előírni A kezelők oktatása a) A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavarnak minősített eseményeket követően mindig kell soron kívüli oktatást tartani. b) Az oktatás terjedjen ki: ba) a nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást,

107 bb) a nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire, bc) üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra, bd) a tűzoltó készülékek és személyi védőfelszerelések használatára. c) Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni. d) A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani Általános műszaki-biztonsági követelmények Biztonsági berendezéssel kapcsolatos követelmények: a) A nyomástartó berendezés csak kifogástalan állapotú, a nyomástartó berendezéshez tervezett, méretezett, előírt műbizonylatokkal rendelkező, működőképes biztonsági szerelvényekkel üzemeltethető. Ha feltételezhető üzemelés közben meghibásodás, annak megelőzésére meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. b) A biztonsági- és mérőberendezéseket tekintettel a meghibásodás lehetőségére az üzemeltetési utasításban meghatározott időközönként és módon ellenőrizni kell. c) Ha a biztonsági berendezés esetében fennáll a meghibásodás lehetősége és üzemi állapotában nem ellenőrizhető, akkor működőképességét az üzemeltető által meghatározott a létesítmény üzemviszonyainak megfelelő időszakonként, kiszerelve kell ellenőrizni. Ez az ellenőrzés a létesítmény karbantartási programjának része. Az ellenőrzések ciklusidejét és eljárásmódját a gyártó előírásait figyelembe véve kell meghatározni. A működés-ellenőrzés időpontjáról és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. d) A biztonsági berendezést tilos hatástalanítani vagy előírás szerinti működését megváltoztatni. e) A segédenergiával működő biztonsági berendezés, a vész-kikapcsoló rendszer, a vészvilágítás, a gázjelző berendezés működőképességét és az ehhez szükséges biztonsági-tartalék energiaellátást üzemzavar, energiaellátási zavar esetén is fenn kell tartani. Ez nem vonatkozik azokra a szerelvényekre, amelyek energia kiesés esetén önműködően biztonságos üzemállapotba kerülnek A részben, vagy egészben szabadban lévő nyomástartó berendezést és szigetelését az időjárás és más káros tényezők hatásaitól védeni kell. A szigetelések meghibásodását haladéktalanul ki kell javítani A szabályozó- és zárószerelvényt mindig különösen üzembe helyezéskor lassan kell nyitni. E követelményre oxidáló töltet esetén különösen ügyelni kell. A nyomásváltozások sebessége általában ne legyen nagyobb, mint 0,5 bar/perc A csatlakozó vezetékeket üzembe helyezéskor, illetve szükséges esetén, légteleníteni és vízteleníteni kell Műszakváltás a) Ha az üzemeltetési utasítás szerint állandó felügyelet szükséges, műszakváltáskor a kezelőszemélyzet csak akkor távozhat, miután az új személyzetnek az üzemmenetről, az esetleges zavarokról, az észlelt meghibásodásokról, valamint a már megtett intézkedésekről tájékoztatást adott és a műszak átadás-átvétel jegyzőkönyvezett formában megtörtént. b) A műszak átadás-átvételekor mindig ellenőrizni kell a nyomástartó berendezés és a tartozékok, segédberendezések üzemkészségét A nyomástartó berendezés zárása és nyitása A nyomástartó berendezést a tervezett konstrukció minden záróelemének előírás szerinti alkalmazásával kell lezárni.

108 A zárócsavarokat csak fokozatosan, egyenletesen és csak az előírt mértékben szabad megszorítani. A szereléshez csak a töltet szerinti szerszám használható, nyomatékhatárolóval ellátott szerszám használatára törekedni kell, bizonyos esetekben az ilyen szerszám használata kötelező Sérült záróelemek használata tilos. Ezeket egyenértékű, sértetlen elemekkel kell kicserélni A nyomástartó berendezés zárószerkezete csak akkor nyitható, ha a légkörhöz viszonyított nyomáskiegyenlítés megtörtént Ha a zárószerkezet nyitása során a kibocsátott töltet veszélyes lehet, akkor a biztonságos védelemről gondoskodni kell Ha a töltet forrásának veszélye fennáll, gondoskodni kell arról, hogy a nyomástartó berendezés nyitása előtt a folyadékhőmérséklet a légköri nyomáshoz tartozó forráspont alá csökkenjen. A biztonságos nyitáshoz szükséges hőmérsékletet az üzemeltetési utasításban meg kell adni A nyomástartó berendezés üzembe helyezése Üzembe helyezés előtt és alatt ellenőrizni kell az üzemkészséget. Az ellenőrzés különösen a rendszer tisztaságára, épségére, tömörségére, a szerelvények állapotára (különösen a folyadékállás-mutatóra, a folyadékszint-szabályozóra és a folyadékszinthatárolóra, valamint a biztonsági berendezés állapotára) és az előírt beállítási értékekre, a műszerekre, a táp- és ürítőrendszerre és az irányítástechnikai berendezésekre terjed ki. A közvetlen folyadékállás-mutató és az esetleges távadós folyadékszint-jelző berendezés egyező értéket mutasson A nyomástartó berendezés csak azt követően tölthető fel, ha belsejéből minden idegen tárgyat eltávolítottak, az ürítő szerelvényt lezárták, az esetleges teletárcsákat eltávolították, minden oldható elemet tömören rögzítettek A nyomástartó berendezést az előírt minőségű és hőmérsékletű töltettel az előírt szintig kell feltölteni. A töltethőmérséklet feleljen meg a nyomástartó berendezés hőmérsékletének. Jelentős hőmérsékletkülönbség estén a feltöltés lassan, különös gondossággal kell végezni Próbaüzemeltetés A próbaüzemeltetést sikeres, jegyzőkönyvezett, a biztonsági berendezésekre is kiterjedő üzempróba után lehet megkezdeni Próbaüzemeltetés során kell beállítani és ellenőrizni a normál üzemre vonatkozó összes, a gyártó által előírt, illetve szavatolt jellemzőt. A próbaüzemeltetés sikeres, ha a nyomástartó berendezés a normál üzem jellemzőit megbízhatóan tartja A próbaüzemeltetés menetét, módszerét és a szükséges biztonsági intézkedéseket írásban kell rögzíteni, megfelelő az üzemeltetési utasításban is Az üzemeltető a próbaüzemeltetés irányításával felelős vezetőt köteles megbízni, aki a próbaüzemeltetés menetét részleteiben ismeri és rendellenesség, üzemzavar esetén is képes a veszélyhelyzet elhárítására A próbaüzemeltetés során is be kell tartani e Szabályzat követelményeit. Ha ez szerkezeti okokból nem teljesíthető, a biztonságot egyéb módon kell biztosítani. a) A normál üzemre tervezett biztonsági berendezések működését fenn kell tartani. b) Kivételes esetben a biztonsági berendezések áthidalása vagy kikapcsolása megengedett, ha e nélkül a beállítás vagy ellenőrzés nem valósítható meg. Az áthidalás vagy kikapcsolás időtartama rövid legyen, ez idő alatt a biztonságot egyéb módon kell fenntartani Normál üzem

109 A nyomástartó berendezés normál üzemi állapotában biztosítani kell az üzemeltetési utasításnak megfelelő szakmai felügyeletet A nyomástartó berendezések megközelíthetőségét és a tisztaságot folyamatosan biztosítani kell Üzemelő nyomástartó berendezés helyiségének ajtóit tilos lezárni Csak az üzemeltetéshez szükséges tárgyak lehetnek a nyomástartó berendezés biztonsági távolságán belül A nyomástartó berendezést az üzemeltetési utasításban előírt módon és időközökben, rendszeresen tisztítani kell A vegyi folyamatok biztonsága A vegyi folyamatok biztonságos irányításának feltételeit a tervezés, létesítés során teljesíteni kell. Ha ez megoldhatatlan, akkor az üzemeltetési előírásokkal (szervezési intézkedésekkel) kell megvalósítani az egyenértékű biztonságot. A szervezési intézkedéseket az üzemeltetési utasításban kell rögzíteni Az üzemeltető műszaki vagy szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a vegyi folyamatot megengedett határok között tartásáról annak érdekében, hogy a vegyi folyamat során ne alakuljon ki olyan üzemi nyomás vagy üzemi hőmérséklet, amely a nyomástartó berendezés méretezési nyomásánál nagyobb, illetve kívül esik méretezési hőmérsékletén. Ha önműködő műszaki védelem nincs vagy kialakítása indokolatlan nehézségekkel jár, akkor szervezési intézkedésekkel is megvalósítható az azonos biztonsági szint fenntartása Ha a nyomástartó berendezésben a melléktermékek vagy maradványok lerakódásokat, illetve kéregképződést és ezért veszélyes állapotot okozhatnak, e veszélyeket el kell hárítani A nem megfelelő anyagminőségből, mennyiségből, vagy mennyiségarányból, a hibás adagolási sorrendből, az adagolási időpontból vagy az adagolási sebességből származó adagolási hibákat meg kell akadályozni Meg kell akadályozni a vegyi folyamat késedelmes (esetleg meg sem induló) vagy hibás lefutását, amely általában nem megfelelő keveredés, kis kezdő hőmérséklet vagy nem elegendő indítóenergia következménye Ha hiba következtében a vegyi folyamat lefutása olyan üzemi nyomást vagy üzemi hőmérsékletet okoz, amely nagyobb, mint a nyomástartó berendezés méretezési nyomása vagy kívül esik a méretezési hőmérsékleteken, akkor olyan nyomás-, illetve hőmérsékletellenőrző berendezést kell alkalmazni, amely a nem megengedett érték elérése előtt önműködő műszaki beavatkozást indít el A nyomástartó berendezést az üzemeltetési utasítás alapján készített intézkedési terv szerint lehet üzemen kívül helyezni (szüneteltetni az üzemeltetést). Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: a) a létesítményben levő töltet eltávolítására, semlegesítésére, vagy leürítésére vonatkozó tervet; b) a leállított nyomástartó berendezés kiszakaszolásának, a többi, esetlegesen tovább működő berendezéstől való elkülönítésének módját; c) az üzemen kívül helyezett nyomástartó berendezés semlegesítését biztosító töltettel való feltöltését; d) a külső-belső károsodásmentes állapot fenntartásának módját; e) a kiszakaszolt berendezést tartalmazó technológiai folyamatábra módosítását A nyomástartó berendezés karbantartása Általános műszaki-biztonsági követelmények

110 A nyomástartó berendezés kezelésénél ismertetett személyi feltételeket értelemszerűen a karbantartást végző személyekre is alkalmazni kell Karbantartási utasítás a) A nyomástartó berendezés karbantartásával összefüggő tevékenységek részleteit a gyártó adatait, előírásait és az üzemi tapasztalatokat alapul véve az üzemeltető karbantartási utasításban határozza meg. A karbantartási utasítás az üzemeltetési utasítás része. b) Rögzíteni kell valamennyi szerkezeti egység ellenőrzésének, és várható cseréjének, javításának ciklusidejét A munkavégzés szabályaira irányadók az MSZ 14399:1980 Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei szabványban, valamint az MSZ :1990 Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei szabványban foglaltak A műszaki tömörség biztosítása A karbantartáshoz kapcsolódik a nyomástartó berendezés tömörség-ellenőrzése, amelyet a biztonsági követelmények betartásával szakképzett személy végezhet A tömörségellenőrzést mindig el kell végezni, ha a veszélyes töltetű nyomástartó berendezés nyomásra igénybevett csatlakozását oldották vagy azon szivárgás lépett fel A szerkezeti kialakítás és az üzemmód által meghatározott karbantartási tevékenység biztosítja a nyomástartó berendezés műszaki tömörségét és biztonságát. E tevékenység módszerét és ütemezését a karbantartási utasításban kell rögzíteni. A karbantartás módszerét az oldható kötések, a dinamikus igénybevételű tömítések, a jelentősen változó hőmérsékletekkel jellemzett termikus igénybevételű tömítések esetében különös gondossággal kell kidolgozni, tekintettel a tömörségi követelmények, a töltet veszélyességi jellemzők, a töltet halmazállapot, valamint a nyomás- és hőmérsékletszint speciális szempontjaira A gáztöltetű nyomástartó berendezést (szerelvényeivel és csővezeték csatlakozásaival együtt) úgy kell üzemeltetni (karbantartani és ellenőrizni), hogy a tervezett üzemmód alapján várható mechanikai, vegyi és hőigénybevételek esetében műszaki tömörsége tartósan megmaradjon A gáztöltetű nyomástartó berendezés (szerelvényeivel és csővezeték csatlakozásaival együtt) tömörségét az üzemeltető köteles ellenőrizni A tömörség-ellenőrzést a konstrukciója szerint tartósan műszaki tömör kivitelű nyomástartó berendezések esetében is el kell végezni Munkavégzés rendkívüli körülmények között Nyomás alatti, veszélyes vagy meleg töltetű nyomástartó berendezésen végzett munka a) Tilos a munkavégzés, ha a tevékenységgel kapcsolatban a töltet szabadba jutását nem lehet kizárni. b) Ilyen berendezésnél a munka akkor kezdhető el, ha a rendszer, vagy annak az érintett része bizonyítottan légköri nyomáson van és ez az állapot megbízhatóan biztosított. Erről a felelős vezető meggyőződik, és ezután a munkavégzésre írásos engedélyt ad. Az alkalmazott biztosítás módját és a vonatkozó eljárást a karbantartási utasítás tartalmazza. c) Műveleti utasítás alapján és a felelős vezető közvetlen irányításával, továbbá az alkalmazott eljárásra vonatkozó különleges óvórendszabályok betartásával lehet ca) a nyomástartó berendezést vagy részeit tervezetten légteleníteni, vízteleníteni, tisztítani, nyomásmentesíteni;

111 cb) az üzemzavart megszüntetetni és általában a veszélyt elhárító vagy kárcsökkentő eljárást alkalmazni A nyomástartó berendezés belsejében végzett munka során irányadók az MSZ :1990 Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei szabvány következő előírásai: a) A beszállás előtt minden csőcsatlakozást méretezett teletárcsával vagy csőszakasz kiszerelésével biztosan és látható módon el kell választani. Ennek során figyelembe kell venni a következőket is: aa) Állandó kötésű szerelvények esetén a csővezetéket két sorba kapcsolt zárószerelvénnyel és a köztük lévő szellőztető berendezés nyitásával kell leválasztani. ab) A zárószerelvényeket a nem megengedett működtetés ellen alkalmas eszközzel reteszelni és biztosítani is szükséges. E zárószerelvények hajtókerekének eltávolítása nem elegendő. ac) A zárószerelvényeken jól látható, és alkalmasan rögzített figyelmeztető táblát is el kell helyezni. A tábla eltávolítása csak a felelős vezető utasítására történhet. b) A munka megkezdése előtt a veszélyes töltetet, alkalmas és ellenőrzött módon el kell távolítani. c) A nyomástartó berendezés belsejét a szükséges mértékben ki kell szellőztetni. d) A feltételezhető minden veszély ellen védelmet kell biztosítani. e) A beszállási engedélyt az üzemeltető felelős vezetője írásban adja ki. f) A beszállás időtartama alatt csak az illetékes személyek tartózkodhatnak a nyomástartó berendezés környezetében. A beszállás csak felügyelettel végezhető. g) A beszállásra a legfelső búvónyílást kell használni. A tisztítást felülről lefelé kell végezni. h) A beszállás alatt csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő villamos eszközök (beleértve a világítást, a vezetékeket és kábeleket) használhatók. Ezeket az üzemeltető biztosítja. Ha kisfeszültségű- vagy leválasztó transzformátorra van szükség, azt a nyomástartó berendezés védőtávolságán kívül kell elhelyezni. i) Ha munkavégzés közben különleges igénybevétel van, a munkavégzés megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a hozzátartozó hőmérséklet, a relatív páratartalom és levegő áramlási sebesség értékét meg kell határozni. j) A munka befejezése után az óvintézkedések akkor szüntethetők meg, ha a felelős vezető ellenőrizte, hogy mindenki elhagyta a nyomástartó berendezés belsejét és a beszállási engedélyt lezárták. k) A beszállási engedélyt csak egy műszakra lehet kiadni. A beszállási engedélyt a munka áthúzódása miatt legfeljebb háromszor lehet hosszabbítani, ha a kezdeti feltételek továbbra is fennállnak Egyéb karbantartási tevékenységek A ritkán használt zárószerelvények működését üzemeltetési utasításban meghatározott időközönként ellenőrizni kell Az oxidáló gázokkal érintkező felületek olaj- és zsírmentességét rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásos állapotát rendszeresen ellenőrizni kell A tüzeléssel vagy más módon fűtött a túlhevítés veszélyével üzemelő nyomástartó berendezésekre vonatkozó követelmények 10. Egyéb nyomástartó berendezések

112 10.1. Az autógáz-töltőállomások berendezései A töltőállomás létesítésének követelményei A töltőállomás nyomástartó berendezésének meg kell felelnie az R. előírásainak Az üzembe helyezésre alkalmas töltőállomás összeszerelését ha nem tartozik a nyomástartó berendezések és rendszerek gyártásra vonatkozó előírások hatálya alá a nyomástartó rendszerekre vonatkozó műszaki biztonsági előírások figyelembevételével kell elvégezni Az elhelyezés, telepítés általános követelményei A föld feletti cseppfolyós autógáz tároló egység elhelyezése, telepítése a) A tároló egységet méretezett szilárdságú, legalább 2 óra tűzállósági határértékű tartószerkezeten kell elhelyezni. b) A tartály alatt vízszintes, nem éghető anyagú, a környező talajszinttől legalább 0,15 m- rel kiemelkedő, a berendezés függőleges vetületét minden irányban 0,5 m-rel túlnyúló, sztatikus feltöltődést nem okozó, szilárd burkolatot kell kialakítani. c) Az autógáz tároló egységet, legszélső pontjától vízszintes irányban mért legalább 3 m távolságban nem éghető anyagú, átszellőzést biztosító, legalább 1,5 m magas, zárható kerítéssel kell elkeríteni. Zárt területen létesülő töltőállomás esetében védőkorlát, lánckorlát is alkalmazható, vagy az elkerítéstől el lehet tekinteni, ha az illetéktelen hozzáférés más módon megakadályozható. d) A 3 m távolságon belül közforgalmú töltőállomáson a tároló egységen kívül más berendezést, eszközt, anyagot nem lehet elhelyezni A nyomáshatároló szelep hatósugarába nem kerülhet olyan berendezés, amely veszélyt okozhat A kimérőszerkezetet a közlekedési út szintjétől legalább 0,1 m-rel magasabban, és az úttest szélétől legalább 0,3 m távolságra, szilárdan rögzítve kell elhelyezni A kimérőszerkezetnek rendelkeznie kell hatályos hitelesítési bizonyítvánnyal, gyártóművi megfelelőségi tanúsítvánnyal és a termék rendeltetésének megfelelő minősítő bizonyítványokkal A kimérőszerkezet csak szabadban helyezhető el A telepítési és védő távolságok a) Az autógáz töltőberendezés részegységei és a szomszédos létesítmény egymáshoz legközelebb eső föld feletti pontjai között a következő telepítési és védőtávolságokat kell alkalmazni. A telepítési távolságokat az 5. táblázat, a védőtávolságokat a 6. táblázat határozza meg. 5. táblázat A töltőállomás egyéb épületeinek nyílászárói Autógáz Kompresszor kimérő- állomás, sűrített szerkezet földgáztároló [m] puffer [m] Föld feletti cseppfolyós gáz tároló egység [m] Földdel fedett cseppfolyós gáz tároló egység [m] Földbe süllyesztett cseppfolyós gáz tároló egység [m] Kriogén cseppfolyós gáztartály [m] Autógáz 1, kivéve ha a , kivéve ha a

113 kimérőszerkezet kompresszorállomás integrált kimérőszerkezettel rendelkezik kompresszorállomás integrált kimérőszerkezettel rendelkezik PB-palack tároló Autógáz kimérőszerkezet [m] Kompresszor állomás, sűrített földgáztároló puffer [m] Föld feletti cseppfolyós gáz tároló egység [m] Földdel fedett cseppfolyós gáz tároló egység [m] 6. táblázat Földbe süllyesztett cseppfolyós gáz tároló egység [m] Kriogén cseppfolyós gáztartály [m] Nem a töltőállomáshoz tartozó A és B tűzveszélyességű építmény Nem a töltőállomáshoz tartozó C E tűzveszélyességű építmény nyílászárója Tömegtartózkodásra szolgáló nagy forgalmú épület bejárata Talajszint alatti létesítmény nyílása Közforgalmú vasúti vágány Vontató-, ipari- és rakodó-vágány, tömegközlekedési villamos vágány Közforgalmú út, járda, kerékpárút széle Üreg nem gáztömör nyílása, nyitott mélyedés, levegőnél nehezebb gázüzemanyag esetén

114 Üreg nem gáztömör nyílása, nyitott mélyedés, levegőnél könnyebb gázüzemanyag esetén m-nél magasabbra növekedő vagy nőtt növényzet b) Az a) pontban meghatározott telepítési távolság felét lehet alkalmazni a szomszédos föld feletti építmény, a 2 m-nél magasabbra növekedő vagy nőtt növényzet, valamint a töltőállomás egységei között, ha a töltőállomás egységei föld feletti vízszintes vetületén minden irányban 1 m-rel túlnyúló, 2 óra tűzállóságú védőfalat létesítenek, amely a töltőállomás egységeitől legalább 1, de legfeljebb 2 m távolságban helyezkedik el A töltőállomást úgy kell kialakítani, hogy területén a közlekedés ne veszélyeztesse a kimérőszerkezetet és az autógáz töltő berendezés további egységeit Cseppfolyós gázüzemanyag töltőállomás autógáz tárolótartályának elhelyezése, telepítése Tárolótartályt a) föld felett, földdel nem fedett, b) föld felett, földdel fedett, c) földbe süllyesztett kivitelben lehet elhelyezni A cseppfolyós gázüzemanyag töltőállomáson föld feletti, földdel nem fedett kivitelben PB gáz esetén legfeljebb 10 m 3, földgáz és egyéb gáz esetében legfeljebb 30 m 3, földdel fedett vagy földbe süllyesztett kivitelben legfeljebb 30 m 3 autógáz tárolható. A tartályok több tartályból álló rendszert is képezhetnek, de össztérfogatuk nem haladhatja meg a fenti értékeket A szivattyút és a szerelvényeket föld felett vagy földbe süllyesztett aknában lehet elhelyezni A tárolótartály és a szerelvények aknájának folyadékzáró kivitelűnek kell lennie. A csővezetékeket az akna falán úgy kell átvezetni, hogy a folyadékzárást a hőtágulás ne befolyásolja A sűrített gáz üzemanyag puffer tároló egység elhelyezése, telepítése A puffer tároló és a kompresszor egység úgy is elhelyezhető, hogy nem alkotnak egy telepítési egységet A cseppfolyós gáz és a sűrített gáz töltőberendezés tűzvédelme, robbanásveszélyes terei A töltőberendezés a) föld feletti tartálya közelében 1 db legalább 55A, 233B, a sűrítő berendezés és puffer tároló közelében 1-1 db legalább 55A, 233B, b) földdel takart tartályának dómja, és a földbe süllyesztett tároló tartályának föld felett elhelyezett szerelvényei mellett 1 db legalább 34A, 144B, c) kimérőszerkezete mellett 1 db legalább 34A, 144B, C egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni Az autógáz-töltőállomás biztonsági övezetére elhelyezett kerítésen vagy az övezetet jelölő határvonalon szembetűnő módon, mindig olvasható állapotban tartott

115 mm-es nagyságú, fehér alapon 35 mm széles, vörös szegéllyel ellátott, fekete színű betűkkel írt: TŰZ- ÉS ROBBANÁSVESZÉLY! NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA ÉS A DOHÁNYZÁS TILOS! szövegű tűzmegelőzési előírást tartalmazó táblát, alatta pedig a nemzetközi piktogram képét kell elhelyezni. A nyomástartó berendezés kerítés bejárati ajtajára el kell helyezni az IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! szövegű tiltó táblát is Zóna besorolások a) A 0-ás zónába tartozik a tároló tartályok puffer tárolók és csővezetékek belső tere. b) Az 1-es zónába tartozik ba) a dómakna, szerelvényakna belső tere, bb) a cseppfolyós gáz tárolótartály nyomáshatárolójának lefúvó nyílását beborító, a nyílásban lévő középpontú 1 m sugarú félgömb, valamint a félgömb függőleges vetülete által alkotott tér, bc) a cseppfolyós gáz szivattyú legfelső pontjától mért 0,5 m magasságban lévő, vele azonos hosszúságú, tengelyével párhuzamos vízszintes egyenes, valamint a legszélesebb pontjainak függőleges vetületétől a talajszinten vízszintes irányban a tömszelence felőli oldalon mért 1 m, a többi oldalakon 0,5 m távolságot összekötő felületekkel határolt tér, bd) a sűrített gáz nyomástartó berendezés legfelső pontjától mért 3 m magasságban lévő, vele egyező méretű vízszintes sík, és a legszélesebb pontjaitól vízszintes irányban mért 1 m távolságban lévő függőleges felületekkel határolt tér, a kompresszor állomás belső tere, be) a kimérőszerkezet burkolat alatti egységei körüli tér a gyártó meghatározása alapján. c) A 2-es zónába tartozik ca) a kimérőszerkezet burkolatától minden irányban mért 0,2 m távolságon belüli tér, cb) a cseppfolyós gáz autógáz tárolótartályának dómja, dómaknája, szerelvényaknája, tárolótartálya föld feletti szerelvénye legfelső pontjaitól mért 1 m magasságban lévő vízszintes sík, valamint a legszélesebb pontjaitól mért 3 m távolságban lévő függőleges felületekkel határolt tér, cc) a cseppfolyós gáz szivattyú legfelső pontjától mért 1 m magasságban lévő vízszintes sík, valamint a legszélesebb pontjaitól vízszintes irányban a tömszelence felőli oldalon mért 2 m, a többi oldalakon 1 m távolságban lévő vonalat összekötő felületekkel határolt tér, cd) a sűrített gáz töltetű nyomástartó berendezés legfelső pontjától mért 4 m magasságban lévő, vele egyező méretű vízszintes sík, és a legszélesebb pontjaitól vízszintes irányban mért 3 m távolságban lévő függőleges felületekkel határolt tér A kimérőszerkezet közelében olyan vészleállító kapcsolót kell elhelyezni, amely megszakítja a szivattyú vagy a kompresszor áramellátását, és elzárja a nyomástartó berendezés, valamint a kimérőszerkezet közötti csővezetéket veszélyhelyzet esetén. A vészleállító kapcsolónak jól látható és hozzáférhető helyen kell lennie, és egyértelmű felirattal kell megjelölni Üzemeltetés A cseppfolyós autógáz lefejtése A tárolótartályba autógázt lefejteni csak a lefejtőhelyre beállt tartályos szállító járműről szabad A lefejtés ideje alatt a töltőállomás kezelőjén kívül a tartályos jármű személyzete is köteles a lefejtés helyén állandó felügyeletet tartani Az autógáz lefejtésekor a kiszolgálást akkor kell szüneteltetni, ha a lefejtés akadályozza a biztonságos autógáz tankolást. Az autógázt szállító közúti tartályos jármű lefejtő csonkjának 5 m-es körzetében csak a kezelőszemélyzet tartózkodhat.

116 Az autógázt szállító közúti tartályos jármű lefejtésekor a töltőállomáson üzemanyagot szállító más tartályos jármű nem tartózkodhat, amennyiben a biztonsági távolság megtartása nem biztosítható Az autógáz töltése Autógázt tölteni csak e célra kialakított tartályba, palackba lehet az után, hogy a motort leállították, és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették Gázpalackot tölteni tilos A cseppfolyós gáz töltőállomás működtetésének követelményei Cseppfolyós gáz töltőállomás kezelését, beleértve a gépjármű, munkagép töltését is, csak kiképzett és szakvizsgával rendelkező személy végezheti, védőfelszerelés használata mellett. A cseppfolyós propán-butángázt (LPG) forgalmazó töltőállomásokon megengedett a gépjárművek cseppfolyós gázzal történő önkiszolgáló tankolása, amennyiben ezek a töltőállomások megfelelnek az erre vonatkozó előírásoknak és erről az engedélyező hatóságtól engedéllyel rendelkeznek A töltőállomás nyitva tartásának ideje alatt az érvényes műszaki-biztonsági követelmények megtartását igazoló iratokat, engedélyeket a töltőállomáson kell tartani, és az ellenőrzést végző hatóság részére hozzáférhetővé kell tenni A töltőállomás üzembentartója felelős a töltőállomás kezelői képesítési feltételeinek megfelelőségéért. Az autógáz töltőállomás kezeléséhez gyakorlati oktatást kell tartani a kezelők számára. Az oktatást a végző gazdálkodó szervezet vagy annak jogosultsággal rendelkező partnere végezeti. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a töltőállomáson kell tartani és ellenőrzés során az ellenőrző hatóság részére hozzáférhetővé kell tenni. Megfelelő védőfelszerelés meglétéért és a használatának megköveteléséért a töltőállomás üzembentartója felel. Az engedélyező hatóság által önkiszolgáló tankolásra engedéllyel rendelkező cseppfolyós gázt töltő állomásokon jól láthatóan ki kell függeszteni az adott töltőállomás e célra történő alkalmasságáról szóló okiratot, valamint a cseppfolyós gázzal történő önkiszolgáló tankolás használati utasítását piktogram és szöveges formátumban egyaránt. Üzemi töltőállomáson az önkiszolgálás akkor lehetséges, ha a gépjármű, munkagép kezelője részesült a megfelelő elméleti és gyakorlati oktatásban A töltőállomás kezelését csak antisztatikus egyéni védőeszközben szabad végezni. Töltéskor védőkesztyűt kell használni. Az engedélyező hatóság által önkiszolgáló tankolásra engedéllyel rendelkező cseppfolyós gázt töltő állomásokon ettől el lehet tekinteni, ha a cseppfolyós gázt adagoló berendezés üzemzavar esetére el van látva a tankolást megszakító, a töltés ideje alatt a vételező által folyamatosan bekapcsolt állapotban lévő biztonsági szeleppel, szerelvénnyel, melyeknél a folyamatos nyomás mellett a megszakító szelepek nyílnak, nyomás megszűnése estén a megszakító szelepek zárnak. Üzemzavar esetén a berendezés hang- és fényjelet ad. a töltőfej (pisztoly) szelepének kinyitását a gépjárműhez történő helytelen csatlakoztatás esetében akadályozó berendezéssel és a töltőfej járműről történő leválasztása esetén a légtérbe 1 cm3 értéket nem meghaladó mennyiségű cseppfolyós gáz kerül Autógáz szivárgás észlelése esetén a töltőállomást azonnal üzemen kívül kell helyezni, és az elektromos hálózatról le kell választani. Ismételten üzembe helyezni csak a hiba szakszervizzel történő elhárítása után szabad A sűrített gáz töltőállomás működtetése követelményei

117 Sűrített gázt csak e célra kialakított, az ENSZ-EGB 110. számú Előírás követelményeit kielégítő palackba lehet tölteni az után, hogy a motort leállították és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették A sűrített gáz töltőberendezés névleges nyomásától alacsonyabb nyomástartományra vizsgált palackkal szerelt gépjárművet, munkagépet tölteni tilos A sűrített gáz töltőállomás kezelése a cseppfolyós gáz töltőállomással megegyező feltételekkel kezelhető, kivételt képez a kezelő nélküli töltőállomásokra vonatkozó biztonságtechnikai követelmények szerinti kialakítás. Ezen feltételek megléte esetén lehetséges az önkiszolgáló üzemmód használata Sűrített gáz töltőállomáson gépjármű, munkagép töltését a töltőállomás üzemeltetője által meghatározott biztonsági feltételek szerint végezheti saját felelősségére a jármű, munkagép tulajdonosa, vagy kiképzett és szakvizsgával rendelkező személy. A sűrített gáz esetén a jármű töltéséhez védőfelszerelés használata nem szükséges, ha erről a berendezés gyártója eltérő módon nem rendelkezik A töltőállomás nyitva tartásának ideje alatt az érvényes műszaki-biztonsági követelmények megtartását átigazoló iratokat, engedélyeket a töltőállomáson kell tartani, és az ellenőrzést végző hatóság részére hozzáférhetővé kell tenni Amennyiben a töltőállomás üzembentartójának előírása szerint a járműtöltéseket kizárólag a kezelő személyzet végezheti, az üzembentartó felelős a töltőállomás kezelői képesítési feltételeinek megfelelőségéért. A töltőállomás kezeléséhez gyakorlati oktatás megtartását kell biztosítani a kezelők számára. Az oktatást a kivitelező vagy annak jogosultsággal rendelkező partnere végezheti. Az oktatásról dokumentációt kell készíteni és az állomáson kell tartani ellenőrzés céljából. Előírásnak megfelelő védőfelszerelés meglétéről és a használatának megköveteléséről a töltőállomás üzembentartója felel A kriogén cseppfolyós gáz töltőállomás működtetésének követelményei Kriogén cseppfolyós gáz töltőállomás kezelését, beleértve gépjármű, munkagép töltését csak kiképzett és szakvizsgával rendelkező személy végezheti, előírás szerinti védőfelszerelés használata mellett A töltőállomás nyitva tartásának ideje alatt az érvényes műszaki-biztonsági követelmények megtartását igazoló iratokat, engedélyeket a töltőállomáson kell tartani, és az ellenőrzést végző hatóság részére hozzáférhetővé kell tenni A töltőállomás üzembentartója felelős a töltőállomás kezelői képesítési feltételeinek megfelelőségéért. Az autógáz töltőállomás kezeléséhez gyakorlati oktatást kell tartani a kezelők számára. Az oktatást a kivitelező cég vagy annak jogosultsággal rendelkező partnere végezheti. Az oktatásról dokumentációt kell készíteni és az állomáson kell tartani ellenőrzés céljából. Előírásnak megfelelő munkavédelmi felszerelés meglétéről és a használatának megköveteléséről a töltőállomás üzembentartója felel. Üzemi töltőállomások esetén az önkiszolgálás akkor lehetséges, ha gépjármű vagy munkagép kezelője részesült a megfelelő elméleti és gyakorlati oktatásban A töltőállomás kezelését csak antisztatikus egyéni védőeszközben szabad végezni. Töltéskor védőkesztyűt kell használni Autógáz szivárgás észlelése esetén a töltőállomást azonnal üzemen kívül kell helyezni, és az elektromos hálózatról le kell választani. Ismételten üzembe helyezni csak a hiba szakszervizzel történő elhárítása után szabad Kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezések Elhelyezés, telepítés

118 A berendezést a közlekedési út szintjétől legalább 0,1 m-rel magasabban, és az úttest szélétől legalább 0,3 m távolságra, szilárdan rögzítve kell elhelyezni Az egyedi berendezés kiegészítéseként puffer tároló egység nem telepíthető A földgáz mennyiségének mérése kizárólag a kisnyomású oldali gázmérővel történik, melynek rendelkeznie kell hatályos hitelesítési bizonyítvánnyal A berendezés csak szabadban helyezhető el, közelében 1 db legalább 34A, 144B, C egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni Kriogén tartályok létesítése és üzemeltetésére vonatkozó különleges előírások A vákuumszigetelt kriogén tartály, mélyhűtött cseppfolyós gázok tárolására alkalmas belső tartályból és a vákuumszigetelést biztosító külső köpenyből áll. A tartály a működtetéshez szükséges működtető és biztonsági szerelvényekkel van ellátva A vákuumszigetelt kriogén tartályok a bennük tárolt folyadékmennyiségének mérésére differenciálmanométerrel vannak ellátva, melyen a felső és alsó határszintet meg kell jelölni. A felső határszintet túlfolyó biztosítja, egyéb jelző és riasztó berendezés nem szükséges A vákuumszigetelt tartályok folyadékfázis hőmérsékletének ellenőrzése nem szükséges A vákuumszigetelt kriogén tartályok vákuumszigetelésének megfelelőségét a külső palást szemrevételezésével, valamint a töltet nyomásemelkedésének sebességével lehet ellenőrizni. Amennyiben a paláston kifagyás nem tapasztalható, valamint nyomásemelkedés a vizsgálat alatt nem jelentkezik, úgy a szigetelés minősége megfelelő.

119 Tűzoltó készülékek használata A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet juttatni. A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. A tűzoltó készülékek csoportosítása oltóanyag szerint: - Vízzel oltó - Porral oltó - Habbal oltó - Széndioxiddal oltó ( gázzal oltó) tűzoltó készülékek A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tüzek osztályozása A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű, olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek, B tűzosztály: folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei, C tűzosztály: gázok tüzei, D tűzosztály: fémek tüzei, F tűzosztály: konyhai zsiradékok tüzei Az osztályozás alkalmas arra, hogy tűzoltás szempontjából a legmegfelelőbb készüléket választhassák ki a felhasználók. A készülék részei közül érdemes ismerni az oltóanyagtartályt, valamint a készülék fejrészén lévő biztosítószeget, a biztonsági szelepet, portömlőt, és a szelepkart.

120 A tartályon különböző feliratok, címkék olvashatók (itt látható többek között a használati utasítás, valamint, hogy a készülék milyen típusú oltóanyagot tartalmaz) A tűzoltó készülék használata A készülékeken magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható, ami közérthető ábrával is ki van egészítve: használatkor először: 1. el kell távolítani a biztosítószeget, 2. a tömlőt a tűz felé kell irányítani, 3. majd a szelepkar lenyomásával meg lehet kezdeni az oltást. Az oltóanyag tűzre juttatásához szükség van valamilyen hajtóanyagra, amely általában nitrogén, és a tartályon belül együtt van az oltóanyaggal. Az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóanyagot.

121 Tűzjelzés A tűz jelzésekor legalább az alábbi adatokat közölni kell a jelzésfogadó ügyelettel (hívásfogadó központ, katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányítási ügyelet, tűzoltóság): a tűzeset, káreset helye, a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatok (mi ég, mit veszélyeztet), az esemény mérete, kiterjedése, a bejelentő személy neve, telefonszáma

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! 2016.01.01-2016.02.14. között 2016.02.15-től Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi

Részletesebben

Hatósági ellenőrzés. Tűzvédelmi szabálytalanság

Hatósági ellenőrzés. Tűzvédelmi szabálytalanság Hatósági ellenőrzés szabálytalanság legkisebb legnagyobb 1. előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100 000 1 000 000 2. szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási 200 000 3 000 000 tevékenységben

Részletesebben

Írta: MTbiztonsag szeptember 28. szombat, 18:45 - Módosítás: április 05. szombat, 21:24

Írta: MTbiztonsag szeptember 28. szombat, 18:45 - Módosítás: április 05. szombat, 21:24 Amikor a tűzvédelem fontosságáról beszélünk, akkor mindenki úgy gondolja, hogy a leégő hatalmas épületek rémképe és a várható pusztulás eléggé visszatartja a cégeket és a dolgozókat a hanyagságtól. Mivel

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 2. Az Országos

Részletesebben

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 1. Hegesztők

Részletesebben

Társasházaktűzvédelmére vonatkozójogszabályi változások

Társasházaktűzvédelmére vonatkozójogszabályi változások Társasházaktűzvédelmére vonatkozójogszabályi változások Tűzvédelmi használati szabályok Gaszner Eszter tű.fhdgy. Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szekszárd Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

TŰZVÉDELMI ISMERETEK II. évfolyam 2016.

TŰZVÉDELMI ISMERETEK II. évfolyam 2016. TŰZVÉDELMI ISMERETEK II. évfolyam 2016. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint

Részletesebben

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 2013.01.17-től hatályos szöveg! a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

Részletesebben

Magyar joganyagok - 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet - a tűzvédelmi hatósági felad 2. oldal a)1 b)2 a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések enged

Magyar joganyagok - 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet - a tűzvédelmi hatósági felad 2. oldal a)1 b)2 a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések enged Magyar joganyagok - 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet - a tűzvédelmi hatósági felad 1. oldal 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. 1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1996. évi XXXI. törvény. 1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet-

Részletesebben

14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők

14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Részletesebben

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142266.578047

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142266.578047 1 / 9 2014.01.14. 10:10 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

Részletesebben

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 2. Az Országos

Részletesebben

fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb

fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról A Kormány a tűz

Részletesebben

Tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi szakvizsga, és a tűzvédelmi szankciók alkalmazása

Tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi szakvizsga, és a tűzvédelmi szankciók alkalmazása Tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi szakvizsga, és a tűzvédelmi szankciók alkalmazása Farkas Sándor c. tű. alezredes Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga általános

Részletesebben

5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 5. Tűzoltó-vízforrások

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok

Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha

Részletesebben

6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyagés termékgyártás-vezetők részére

6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyagés termékgyártás-vezetők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Részletesebben

Magyar joganyagok - 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - a tűzvédelmi szabályzat készíté 2. oldal j) a készítője nevét és elérhetőségét, a készítő aláírás

Magyar joganyagok - 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - a tűzvédelmi szabályzat készíté 2. oldal j) a készítője nevét és elérhetőségét, a készítő aláírás Magyar joganyagok - 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - a tűzvédelmi szabályzat készíté 1. oldal 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó

Részletesebben

9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők részére

9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Részletesebben

15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 15. Tűzgátló

Részletesebben

16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére

16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 16. Tűzállóságot

Részletesebben

4. Tűzgátló, füstgátló nyílászárószerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére

4. Tűzgátló, füstgátló nyílászárószerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Részletesebben

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére készült: 2018-01-05 Összeállította: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav

Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav favédelmi Kirendeltség Tűzvédelmi szabályzat Rendezvények Rónai Róbert tű. alezr. 2018. február 21. Tűzvédelmi használati szabályok rendszere Tűzvédelmi szabályzat

Részletesebben

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, szaktanácsadás www.munkavedelmiwebbolt.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 2. Az A és B tűzveszélyességi

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői

Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői Tűzvédelem A biztonságtudomány (safety culture) az angolszász országokban már elterjedt fogalom és követelmény, amely szerint minden érintett személy figyelemmel kíséri, elemzi, feltárja a veszélyeztető

Részletesebben

12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők részére

12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Hatály: 2010.I.1. - 2010.XII.31. 1. oldal 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő

Részletesebben

alapvető eljárási szabályok az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje) ügyfélfogad ás ideje

alapvető eljárási szabályok az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje) ügyfélfogad ás ideje i ügy fajtája/eljárás típusa Hatáskörrel rendelkező szerv Hatáskör átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv Az eljáró szerv területe az ügyintézéshez dokumentumok, okmányok eljárási illetékek (igazgatási

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet

dr. Tóth Katalin tű. főhadnagy Főigazgató-helyettesi Szervezet Főigazgató-helyettesi Szervezet A Červinka-Czech Republic s.r.o által gyártott és forgalmazott P6Če típusú 6 kg töltetű ABC porral oltó tűzoltó készülékkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás dr. Tóth

Részletesebben

14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők részére

14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők részére készült: 2018-01-05 Összeállította: Cégjegyzékszám: 1109013931 Adószám:

Részletesebben

3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére

3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők részére készült: 2018-01-05 Összeállította: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

tervezői tevékenység

tervezői tevékenység 1 A tervezői tevékenység jogszabályai és az MMK új szabályozásának helyzete LAKITELEK 2013. december 10. 2 Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységgel kapcsolatos előírások 3 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Étv.

Részletesebben

4. Tűzgátló, füstgátló nyílászárószerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére

4. Tűzgátló, füstgátló nyílászárószerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászárószerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását készült: 2018-01-05 Összeállította: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

III. Országos Tűzmegelőzési Vetélkedő Balatonföldvár, november

III. Országos Tűzmegelőzési Vetélkedő Balatonföldvár, november III. Országos Tűzmegelőzési Vetélkedő Balatonföldvár, 2016. november 21-22. 1. feladat 20 pont 2016. október 18-án kéménytűz káresemény történt egy olyan településen, ahol a kéményseprő-ipari tevékenységet

Részletesebben

A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint

A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint A tűzoltó készülékek elhelyezése az új OTSZ szerint Országos Tűzvédelmi Konferencia, 2014. október 2. Szabados László tű. alezredes kiemelt főreferens Legalább egy darab tűzoltó készülék Hatályos előírások

Részletesebben

I. FEJEZET A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI

I. FEJEZET A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról A Kormány a tűz

Részletesebben

12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők részére

12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők részére Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás www.dmmdkft.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Részletesebben

Ezt az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1

Ezt az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 1 A Kormány.../2011. (......) Korm. rendelete A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról A Kormány

Részletesebben

Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai

Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai Tűzjelző Tervezők Szakmai Napja Lakitelek, 2013. december 10. Gyapjas János tű. őrnagy Bács-Kiskun MKI igazgató-helyettes Közös cél az építményben,

Részletesebben

Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére

Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők részére Munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, szaktanácsadás www.munkavedelmiwebbolt.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Hegesztők és az építőipari

Részletesebben

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz Az új OTSZ: 9/2008(II.22) ÖTM rendelet Tűzoltó készülékekről: 6 Élettartam és selejtezés. 6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet: a)

Részletesebben

15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére

15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére készült: 2018-01-05 Összeállította: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére

13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők készült: 2018-01-05 Összeállította:

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet-

Részletesebben

I. FEJEZET A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI

I. FEJEZET A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI 34662 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 146. szám I. FEJEZET A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. Elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként

Részletesebben

Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője. Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség

Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője. Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség Jogszabályi változások, A katasztrófavédelem jövője Bérczi László tűzoltó ezredes Főfelügyelő, BM OKF Tűzoltósági Főfelügyelőség A Kat. törvénycsomag Szervezeti változások A tervezet értelmében a hivatásos

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet-

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az életés

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-6728 Szeged, Napos út 4. Tel: 36-62/553-040 Fax: 36-62/553-041 e-mail: szeged.kk@katved.gov.hu Szám: 061/3338-5/2014/SZEGED

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvényből és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet-

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény Hatályos: 2014.07.01 -

1996. évi XXXI. törvény Hatályos: 2014.07.01 - 1996. évi XXXI. törvény Hatályos: 2014.07.01-1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvényből és a nemzetközi szerződésekből

Részletesebben

VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok

VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok Járművekbe épített tűzjelző- és tűzoltó berendezések Karbantartási, üzemeltetési tapasztalatok Előadó: Garai Tamás Tűzvédelmi mérnök Tűzjelző berendezés tervező

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT ,- Ft, azaz harmincezer forint

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT ,- Ft, azaz harmincezer forint Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Cím: H-6728 Szeged, Napos út 4. Tel: +36-62/553-040, Fax: +36-62/553-041, E-mail: szeged.kk@katved.gov.hu Szám:35610/3505-1/2015.ált.

Részletesebben

A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY. 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos fogalmak

A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY. 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos fogalmak 11. RÉSZ A TŰZVÉDELMI MEGFELELŐSÉGI TANÚSÍTVÁNY Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József 11.1. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal

Részletesebben

Iktatószám: Közzététel dátuma: 2015.01.28.

Iktatószám: Közzététel dátuma: 2015.01.28. Iktatószám: 17.3/506-3/2014/PH. Jogerő/határozathozatal dátuma: 2015. 01. 12. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 80/A. (1) bekezdés

Részletesebben

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 Magyar Közlöny 166. szám Előadó: Kukucska István tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser kukucskatuz@chello.hu Bemutatkozás Kukucska

Részletesebben

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Használati szabályok Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Nézzük meg az előzményeket! 2/2002 (I.23.) BM rendelet Ellenőrzés, javítás: Olyan műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, amelynek

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az életés

Részletesebben

5. melléklet a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

5. melléklet a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 146. szám 34661 2. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/A. mellékletében

Részletesebben

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: Munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, szaktanácsadás www.munkavedelmiwebbolt.hu tel.: +36-70-339-8341 Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 2. Az A és B tűzveszélyességi

Részletesebben

16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére

16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők részére készült: 2018-01-05 Összeállította: Cégjegyzékszám: 1109013931 Adószám:

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, az élet-

Részletesebben

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0

54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 Magyar Közlöny 166. szám Előadó: Kukucska István tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser kukucskatuz@chello.hu Bemutatkozás Kukucska

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 2013.01.01-től hatályos szöveg! Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok

Részletesebben

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK

Beszállítói Fórum. Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Beszállítói Fórum Százhalombatta, 2010. december 20. Varga Attila Finomítás FF és EBK Tartalomjegyzék Védőeszköz Leválasztótranszformátor EBK Kiskönyv Tűzvédelmi szakvizsga Védőeszköz Védőeszköz Védőeszköz

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség HATÁROZAT Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Cím: H-6728 Szeged, Napos út 4. Tel: +36-62/553-040, Fax: +36-62/553-041, E-mail: szeged.kk@katved.gov.hu Szám: 061/1725-10/2013/SZEGED

Részletesebben

A belügyminiszter. /2017. ( ) BM rendelete egyes termékek tűzvédelmi megfelelőségével kapcsolatos belügyminiszteri rendeletek módosításáról

A belügyminiszter. /2017. ( ) BM rendelete egyes termékek tűzvédelmi megfelelőségével kapcsolatos belügyminiszteri rendeletek módosításáról A belügyminiszter /2017. ( ) BM rendelete egyes termékek tűzvédelmi megfelelőségével kapcsolatos belügyminiszteri rendeletek módosításáról A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009.

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A jogszabály mai napon hatályos állapota 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok

Részletesebben

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

HATÁROZAT Ft,- azaz húszezer forint összegű tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem.

HATÁROZAT Ft,- azaz húszezer forint összegű tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. Szám: 786-5/2014/HATÓ Tárgy: Ügyfél (Lakcím) kötelezése tűzvédelmi bírság megfizetésére HATÁROZAT Ügyfelet (Lakóhely: Lakcím) a tűzvédelemre vonatkozó kötelezettségek megsértése miatt 20 000 Ft,- azaz

Részletesebben

A katasztrófavédelem intézkedései

A katasztrófavédelem intézkedései A katasztrófavédelem intézkedései a katasztrófavédelem fő szakmai területei: Tűzoltósági szakterület Polgári védelmi szakterület Iparbiztonsági szakterület E szakterületek feladatait a katasztrófavédelem

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében Általános Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében Dr. Bérczi László tű.

Részletesebben

115/1996. (VII. 24.) Korm. r. 79/2007. (IV. 24.) Korm. r. módosítás

115/1996. (VII. 24.) Korm. r. 79/2007. (IV. 24.) Korm. r. módosítás A tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok illetékességi területérıl szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a tőzvédelmi hatósági feladatokat

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Cím: H-6728 Szeged, Napos út 4. Tel: +36-62/553-040, Fax: +36-62/553-041, E-mail: szeged.kk@katved.gov.hu Szám: 061/3465-2

Részletesebben

Amit az Óbudai Egyetemen tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók!

Amit az Óbudai Egyetemen tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók! Amit az Óbudai Egyetemen tűzvédelméről tudni kell! Tisztelt Hallgatók! Az Óbudai Egyetem tűzvédelmi szabályzatának megalkotásakor az egyik alapvető szándék az volt, hogy az egyetemet hozzásegítse a hatékony

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Cím: H-6728 Szeged, Napos út 4. Tel: +36-62/553-040, Fax: +36-62/553-041, E-mail: szeged.kk@katved.gov.hu Szám: 061/

Részletesebben

A törvény hatálya. 4. E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi

A törvény hatálya. 4. E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi 1 / 21 2013.07.02. 14:05 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 2013.07.01 26 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és

Részletesebben

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / 0712-06 modul/ 2 vifea. segédlet 1 Biztonságszervezői alapismeretek 0712-06 modul 2-es (szóbeli) vizsgarész Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból való felmérése, tűzvédelmi szabályzat készítése vázlatosan Tűzvédelem tervezés,

Részletesebben

Változások műszaki követelményekben

Változások műszaki követelményekben Változások műszaki követelményekben (2008. március) Szabados László tű. szds. 1 9/2008. (II.22.) ÖTM r. OTSZ 1. rész TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA

Részletesebben

az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje) ügyfélfogadás ideje postai úton (3301 Eger, Pf.: 253.)

az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje) ügyfélfogadás ideje postai úton (3301 Eger, Pf.: 253.) ügy fajtája/ típusa Hatáskörrel rendelkező szerv Hatáskör átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv Az eljáró szerv illetékességi az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok i illetékek (igazgatási

Részletesebben

Építésfelügyeleti bírság

Építésfelügyeleti bírság Építésfelügyeleti bírság jogszerűtlen, jogosulatlan, szakszerűtlen (Étv. 48. ) JOGSZERŰTLEN: az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési

Részletesebben

TŰZVÉDELMI ELZÁRÓK KARBANTARTÁSA FÜST- ÉS TŰZVÉDELMI CSAPPANTYÚK IDŐSZAKOS KARBANTARTÁSA

TŰZVÉDELMI ELZÁRÓK KARBANTARTÁSA FÜST- ÉS TŰZVÉDELMI CSAPPANTYÚK IDŐSZAKOS KARBANTARTÁSA TŰZVÉDELMI ELZÁRÓK KARBANTARTÁSA FÜST- ÉS TŰZVÉDELMI CSAPPANTYÚK IDŐSZAKOS KARBANTARTÁSA Füst- és csappantyúk karbantartásának alapfogalmai o ciklusidő: két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás,

Részletesebben

395. A Tűzvédelmi előadó feladatai megnevezésű, azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:

395. A Tűzvédelmi előadó feladatai megnevezésű, azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: 395. A Tűzvédelmi előadó feladatai megnevezésű, 10396-12 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Vizsgálja, értékeli a létesítmények tűzvédelmi szempontból fontos paramétereit

Részletesebben

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében Dr. Bérczi László tű. dandártábornok

Részletesebben

Magyar joganyagok - 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet - a tűzvédelmi megfelelőségi ta 2. oldal 2. 1 A termék tanúsítását az egyes műszaki termékek tűzvé

Magyar joganyagok - 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet - a tűzvédelmi megfelelőségi ta 2. oldal 2. 1 A termék tanúsítását az egyes műszaki termékek tűzvé Magyar joganyagok - 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet - a tűzvédelmi megfelelőségi ta 1. oldal 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról A

Részletesebben