9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők részére

Átírás

1 Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás tel.: Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát készült: Összeállította: Cégjegyzékszám: Adószám: Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás

2 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre; b) Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. (1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. 3. A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat az e törvényben meghatározottak szerint olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével. 3/A. (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. (2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket. (3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető

3 a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. Értelmező rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a magyarországi kijelölt tanúsító vagy az Európai Bizottságnál megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére bejelentett szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, vagy a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott tűzvédelmi előírásoknak; e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység; h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá; i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes a robbanóés a robbantóanyagok kivételével anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik;

4 j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány; l) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás; m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja; n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; o) katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság; q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság; r) önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette; s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése; t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv; u) építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben tűzvédelmi követelmény létezik; A tűzjelzés 5. (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak.

5 (4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik. (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. (7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik. A tűzoltás 6. (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben ellenszolgáltatás nélkül életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. (1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet. (2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet; c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet; d) az a) c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; e) elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását; f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását; g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti;

6 h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők az 1. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. (3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. (4) A (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre. 8. (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért az elmaradt vagyoni előny kivételével a kártérítés megfizetésére. (2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére. (3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. (4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére az elmaradt vagyoni előny kivételével, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától. (5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. (6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta; b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott; c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.

7 A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK Tűzvédelmi hatósági feladatok 11. A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki. Tűzmegelőzési feladatok 13. (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell. (2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. (3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja. (5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes az előbbiektől eltérő államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1) (3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja. (8) Az (1) (3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott

8 módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek. 13/A. (1) A 13. (1) (3) bekezdésében felsorolt termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelősége tekintetében a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) jár el. (2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt 13. (1) (3) bekezdése szerinti termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (3) A 13. (1) (3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. (4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható. (5) A jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (6) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét e törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény, jogszabályok, valamint műszaki előírások alapján gyakorolja. A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

9 16. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 18/A. (1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani. (3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére.

10 (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak. (5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel. 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. 20. (1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. (2) Minden új tűz- vagy robbanásveszélyes technológia, anyag bevezetése, vagy alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, vagy elvégeztetni. 21. (1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik. (3) A tűzvédelmi tervezői jogosultság a tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolható. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú

11 végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (4) A tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (5) A felelős műszaki vezető annak hiányában a kivitelező köteles a jogerős építési engedélyben, a tűzvédelmi dokumentációban és a műszaki előírásokban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni. (6) A felelős műszaki vezetőnek annak hiányában a kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia. (7) Hatósági ellenőrzés esetén a büntetlen előélet követelményének való megfelelést a tervező igazolja. (8) Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenőrzés esetén az első hatósági ellenőrzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a tervező, a második és a további hatósági ellenőrzés esetén a névjegyzéket vezető szerv viseli. (9) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezető szerv a) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, b) hatósági ellenőrzés esetén annak időtartama alatt, c) a tűzvédelmi tervezői nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. 21/A. (1) A névjegyzéket vezető szerv a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a természetes személyazonosító adatokat, b) az engedély azonosító számát, c) az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, ). (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tűzvédelmi tervező nyilatkozata irányadó.

12 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. (3) A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (4) A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható. 48. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A törvény 44. -ának rendelkezését január 1-jétől kell alkalmazni. (2) A július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb július 1-ig érvényesek.

13 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. Első fokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 1. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet ellenőrzi, d) a Ttv. 20. (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár, fb) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely e) f) a 3. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben az építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, g) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott. i) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérést engedélyezhet, d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről, h) a kormányrendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során ha)

14 hb) az épületek, építmények tűzvédelmi használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, hc) a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást elbírálja, hd) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, he) a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyeztetésekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytatja. i) eljár a területi szerv, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezői tevékenységével és az általuk szervezett tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, és dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, 2. Másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 2. (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a területi szervet jelöli ki. (2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv első fokú tűzvédelmi hatóságként eljárt. A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG 7. (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., a), , , 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. (2) Ha a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb forint. 8. (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon az 1. melléklet 39. sorában rögzített esetet kivéve a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 39. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. (2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el.

15 8/A. (1) A Ttv ában meghatározott tűzvédelmi bírságot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számú bírság letéti számla javára kell banki vagy készpénz átutalási megbízással befizetni (a továbbiakban: befizetés). (2) A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. 9. (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. (2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. (3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot költségvetési okokból a központi szerv költségvetési intézményével is közölni kell. (4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. 9/A. (1) A tűzvédelmi hatóság, a Ksktv. 7. (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást követően a szabálytalan állapot megszüntetéséig megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését. (2) Amennyiben az égéstermék-elvezetőt az (1) bekezdésben meghatározott tilalom ellenére tovább üzemeltetik, vagy a szabálytalan állapot megszüntetése előtt ismét üzembe helyezik, az ingatlan tulajdonosával szemben a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki. (3) A tűzvédelmi hatóság helyszíni vizsgálatánál a közszolgáltató köteles képviseletéről gondoskodni. (4) A Ksktv.-ben meghatározott közszolgáltatói tevékenységre vonatkozó szabályok megszegése esetén a területi szerv, a Ksktv. 9. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a helyi szerv jogosult a bírság kiszabására. 9/B. (1) A Ksktv. 12. (3) bekezdésében meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság felügyeleti jogkörében eljárva a vitás ügyet kivizsgálja. Ha a tűzvédelmi hatóság a kérelemnek helyt ad, írásban, határidő tűzésével felhívja a közszolgáltatót a szakmai nyilatkozat kiadására vagy módosítására.

16 (2) Ha a közszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a tűzvédelmi hatóság által megadott határidőn belül nem, vagy nem a felhívásban meghatározottaknak megfelelően tesz eleget, terhére a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki. (3) A közszolgáltatóval szemben tűzvédelmi bírságot kiszabó határozatot a tűzvédelmi hatóság az ellátásért felelős önkormányzatnak másolatban megküldi. 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ 1. Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 3. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 4. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 5. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 7. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése 9. Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével) /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat

17 10. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése 11. Jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása 12. Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított 13. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve képzésre vonatkozó előírások megszegése 16. a) Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) b) Tűzolókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 17. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér /a kötelező legkisebb létszámból hiányzó vagy kiképzetlen személy /készülék /készülék a) legfeljebb 100 m 2 alapterületű: /rendszer / rendszer b) m 2 alapterületű: /rendszer / rendszer c) 500 m 2 feletti alapterületű: /rendszer / rendszer 18. Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya 19. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt. 20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya /rendszer / rendszer

18 21. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása 22. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása 23. Hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenységért, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködésért 24. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság) /fő /eltiltott fő Tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése a) Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt b) Ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott 27. Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor igazolt módon nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt 28. Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre igazolt módon nem gondoskodott és a határidő óta több mint 15 nap eltelt 29. Ha az üzemeltető aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja 30. Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el 31. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza /munkavállaló /munkavállaló

19 32. Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket 33. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya 34. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott hibák igazolt megszüntetésének hiánya 35. Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdőtűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el 36. A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé 37. Ha a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte 38. A tűzoltó technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése 39. Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét 40. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 41. A pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése 42. A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 43. Jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása /rendszer /rendszer /rendszer /rendszer

20 44. Építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságait igazoló tűzvédelmi szakértői nyilatkozat tűzvédelmi hatósághoz való megküldésének elmulasztása 45. Tűzvédelmi szakértő az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz /2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a (7) bekezdésének e)-f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya a) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti anyagokkal (a továbbiakban: szabályozott anyagok), valamint b) az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 842/2006/EK rendelet) szerinti gázokkal (a továbbiakban: fluortartalmú üvegházhatású gázok) folytatott tevékenységekre terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) ártalmatlanítás: a szabályozott anyagokra is vonatkozóan a 842/2006/EK rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott folyamat; b) HLH szektor: a helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú szakterülete; c) hűtőkör: a HLH, a járműklíma, és a szállítmányhűtés szektorok hűtőközeget tartalmazó zárt termodinamikai rendszere; d) hűtőközeg: a tartályokban tárolt vagy szállított, valamint a HLH, a járműklíma és a szállítmányhűtés szektorokban a hűtőkörökben felhasznált szabályozott anyag, illetve fluortartalmú üvegházhatású gáz; e) járműklíma szektor: a 3 kg-nál kevesebb hűtőközeg töltetű gépjármű légkondicionáló vagy -hűtő berendezések szakterülete; f) képesített személy: a telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, szivárgásellenőrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a ban meghatározott szervezet által a alapján feljogosított személy; g) képesített gazdálkodó szervezet: a kereskedelmi, telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, szivárgásellenőrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a

21 4., illetve az 5. (1)-(2) bekezdésben meghatározott szervezet által a alapján feljogosított gazdálkodó szervezet; h) szállítmányhűtés szektor: a legalább 3 kg hűtőközeg töltetű gépjármű légkondicionáló vagy -hűtő berendezések szakterülete; i) tartály: a szabályozott anyagokra is vonatkozóan a 842/2006/EK rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott termék. Eljáró szervek, szervezetek 3. (1) 2 Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) jár el - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - a szabályozott anyagokra és a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzéssel és a bírság kiszabásával kapcsolatban. (2) Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság jár el a szabályozott anyagok és a legalább 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tűzvédelmi rendszerek esetében az üzemeltetők számára előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban. (3) 3 A fogyasztóvédelmi hatóság jár el - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó címkézésről és forgalomba hozatalról szóló rendelkezések esetén. (4) Az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság (a továbbiakban: főigazgatóság) főigazgatója jár el a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos címkézésre, forgalomba hozatalra, valamint a telepítést, karbantartást, szervizelést, szivárgásellenőrzést végző gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezések esetében, amennyiben az érintett alkalmazás tűzoltó-technikai termék vagy oltóanyag. (5) 4 A Kormány a Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények, eszközök, berendezések tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokkal kapcsolatos hatósági jogkörben, országos illetékességgel a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét (a továbbiakban: HM HH), b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki. (6) 5 A közlekedési hatóság a gépjárműfenntartói tevékenység ellenőrzési feladatainak végzése során megvizsgálja, hogy a járműklíma és szállítmányhűtés szektorokban tevékenykedő gépjárműszerviz rendelkezik-e erre feljogosító képesítéssel, és hiányosság, jogszabálysértés esetén haladéktalanul értesíti a területileg illetékes felügyelőséget. (7) 6 A környezetvédelemért felelős miniszter jár el az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. és 26. cikkében meghatározott feladatok esetében. 4. (1) A környezetvédelemért felelős miniszter legkésőbb július 4-ig egy országos monitoring és képesítési testületet (a továbbiakban: testület) jelöl ki a HLH, a járműklíma és szállítmányhűtés szektor monitoringjára, képesítésére és ellenőrzésére. (2) A testület feladata: a) a HLH szektorban a legalább 3 kg hűtőközeget tartalmazó, meglévő és újonnan telepített berendezések azonosító kódrendszerének létrehozása, kezelése, a berendezés adatait és a szivárgásvizsgálat elvégzését igazoló magyar nyelvű címke kiadása, b) a HLH szektorban a legalább 3 kg hűtőközeget tartalmazó, meglévő és újonnan telepített berendezések kötelező szivárgásvizsgálatának elvégzésére vonatkozó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése,

22 c) a HLH, a járműklíma és szállítmányhűtés szektorokban felhasznált vagy visszanyert, újrafelhasznált, ártalmatlanított hűtőközegekre vonatkozó adatbázis és monitoring-rendszer létrehozása és kezelése, d) 7 az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. és 23. cikkei szerinti szakképzési követelményeknek való megfelelés érdekében létrehozott képesítő és vizsgáztató testület feladatainak ellátása, e) a 303/2008/EK rendelet 10. és 11. cikk szerinti képesítő és vizsgáztató testület feladatainak ellátása, f) a 307/2008/EK rendelet 3. cikke szerinti személyzetet képesítő testület, valamint a vizsgáztató testület feladatainak ellátása. 5. (1) 8 (2) 9 A Főigazgatóság a tűzvédelmi berendezések vonatkozásában ellátja a 304/2008/EK rendelet 10. és 11. cikke szerinti képesítő és vizsgáztató testület feladatait. (3) Az 1. melléklet 2. pontja szerinti szervezet látja el a 305/2008/EK rendelet 5. és 6. cikk szerinti képesítő és vizsgáztató testület feladatait. (4) 10 Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) látja el a 306/2008/EK bizottsági rendelet 4. és 5. cikk szerinti képesítő és vizsgáztató testület feladatait. Import és export az Európai Közösségen kívüli harmadik országokkal 6. A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozóan kizárólag képesített gazdálkodó szervezet folytathat import és export tevékenységet az Európai Közösségen kívüli harmadik országgal a HLH, a járműklíma, a szállítmányhűtés szektorokban, valamint a tűzvédelem területén. A gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet minden ilyen tevékenységéről. Forgalomba hozatal és felhasználás 7. (1) A 842/2006/EK rendeletben szabályozottakon túl a járműklíma és a szállítmányhűtés szektorokban kizárólag képesített gazdálkodó szervezet vásárolhat és adhat el hűtőközeget július 4. után. (2) A képesített gazdálkodó szervezet, ideértve a hűtőközeget nagykereskedelem keretében értékesítő képesített gazdálkodó szervezetet is, nyilvántartást vezet a vásárolt, eladott, visszanyert, újrahasznosított, regenerált, ártalmatlanított hűtőközegek típusonkénti mennyiségéről, továbbadás esetén a hűtőközeget vásárló képesített gazdálkodó szervezet nevéről és címéről. A használt szabályozott anyagok és fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerése 8. A szabályozott anyagok és a fluortartalmú üvegházhatású gázok újrahasznosítását, regenerálását vagy ártalmatlanítását szolgáló visszanyerést a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó előírások szerint kell végezni.

23 Tározás és szivárgásvizsgálat 9. (1) A 842/2006/EK rendeletben szabályozottakon túl a járműklíma és a szállítmányhűtés szektorokban kizárólag képesített gazdálkodó szervezet végezheti hűtőközeg kezelését vagy bármilyen munkát, ami a hűtőközeg légkörbe kerülését okozhatja, továbbá ilyen hűtőközeget tartalmazó hűtőkörök szivárgásvizsgálatát. (2) A HLH szektorban alkalmazott rendszerek, hálózati elemeik és kiegészítő berendezéseik tervezését és kiválasztását kizárólag képesített személy végezheti. (3) A HLH szektor helyhez kötött berendezéseinek tervezésekor, telepítésekor, szerelésekor, beüzemelésekor, szervizelésekor, karbantartásakor és szivárgásvizsgálatánál e rendelet 2. melléklete szerint kell eljárni. (4) Az üzemeltető gépkönyvet és eseménynaplót vezet a berendezésen végzett hűtőköri beavatkozást igénylő munkákról, valamint az elvégzett szivárgásvizsgálatokról a 2. melléklet 1. pontja szerinti előírások figyelembevételével, és azt a képesített személy és a hatóságok részére rendelkezésre bocsátja. (5) A képesített gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet a szivárgásvizsgálati tevékenység eredményeiről és hűtőközeg felhasználási adatairól. (6) A szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tűzoltótechnikai eszköz töltetét érintő javítás, a töltet kezelése csak e rendelet 3. mellékletében meghatározott zárt technológiával végezhető. (7) 11 (8) 12 A szabályozott anyagot tartalmazó tűzoltó eszközök töltetét érintő javítást, karbantartást július 4-ét követően csak képesített személy végezheti. Címkézés 10. (1) A HLH szektorban a képesített gazdálkodó szervezet a testület által meghatározott módon látja el a berendezés-azonosító és alapvető műszaki adatokat tartalmazó magyar nyelvű berendezés-címkével a legalább 3 kg hűtőközeget tartalmazó, újonnan telepített és meglévő berendezéseket, valamint a tartályokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti, meglévő berendezéseket a képesített személy szervizelés vagy karbantartás során, de legkésőbb az első szivárgásvizsgálatkor látja el berendezéscímkével. (3) A nagyfeszültségű kapcsolóberendezések esetében az Európai Parlament és Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkéinek formáiról és a különleges címkézési követelmények megállapításáról szóló, december 17-i 1494/2007/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti címkét az adattábla közelében kell elhelyezni. Jelentéstétel 11. (1) Valamennyi gazdálkodó szervezet, amely a) hűtőközeget a HLH, a járműklíma és szállítmányhűtés szektorokban történő felhasználásra az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, felhasznált, eladott vagy visszanyert, erről a 4. (1) bekezdés szerinti testületnek, b) a HLH szektorban hűtőközeget tartalmazó berendezéseket üzembe helyezett, vagy üzemeltetésből kivont, új címkével látott el, valamint szivárgásvizsgálatot végzett, erről a testületnek,

24 c) fluortartalmú üvegházhatású gázt tűzvédelmi célra az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, erről a Főigazgatóságnak, d) kén-hexafluoridot az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, erről az 1. melléklet 2. pontja szerinti szervezetnek, e) fluortartalmú üvegházhatású gázt oldószerként való felhasználásra az ország területén gyártott, oda behozott vagy onnan kivitt, erről a Főfelügyelőségnek éves összesített jelentést küld. (2) A tokozott, kén-hexafluoridot tartalmazó gázszigetelő üzemeltetője létesítményenként nyilvántartást vezet a meglévő, a hozzáadott és a visszanyert kénhexafluorid mennyiségről, és erről az 1. melléklet 2. pontja szerinti szervezetnek éves jelentést küld. (3) Az (1)-(2) bekezdésben előírt jelentéseknek az előző naptári évre vonatkozóan a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az anyagok fajtája és mennyisége, b) a származási ország, illetve a célország, c) a felhasználás területe, külön megjelölve az új töltetet, az utántöltött, visszanyert, regenerált és ártalmatlanított mennyiségeket. (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti jelentéstételt minden év március 31-ig kell teljesítenie a kötelezettnek. (5) A testület az (1) bekezdés a) pont szerinti jelentések adataiból hozza létre a 4. (2) bekezdés b) pontja szerinti adatbázist, az elvégzett szivárgásvizsgálatok ellenőrzése és a hűtőközegek általános évi szivárgási rátái meghatározása érdekében. (6) A testület biztosítja, hogy az adatbázis könnyen kezelhető és továbbfejleszthető legyen, s valamennyi információ az illetékes hatóságok részére hozzáférhető legyen. (7) 13 Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt szervezetek a szakterületükön összegyűjtött összesített adatokat évente április 30-ig megküldik a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) részére. (8) A jelentéstételi kötelezettségekből származó adatokról készült nyilvántartások a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi adat szinten, statisztikai célra átadhatóak. Képzés és képesítés 12. (1)-(2) 14 (3) 15 Az 53/2005. (XII. 10.) BM rendelet 1. sz. mellékletének 9. és 11. pontja szerinti tűzvédelmi szakvizsga megfelel a 304/2008/EK bizottsági rendelet 6. cikke szerinti ideiglenes képesítési igazolásnak július 4-ig. 13. (1) 16 (2) 17 A HLH, a járműklíma, és a szállítmányhűtés szektorokban a személyek képesítésének feltétele, hogy: a) az eddigi szaktudást, b) a II. kategóriás személy csak I. kategóriás személy felügyelete mellett végezheti a legalább 3 kg hűtőközeg töltetű hűtőkör szivárgásvizsgálatát, c) 18 a szállítmányhűtő berendezés szivárgásvizsgálatát és javítását csak I. kategóriás személy végezheti, d) a gépjárműklíma lefejtő személy a 842/2006/EK rendeletben előírthoz képest vizsga alapú, emelt szintű képesítéssel rendelkezzen,

25 e) a IV. kategóriás személynek a HLH szektor berendezései környezetbarát üzemeltetése érdekében hűtőberendezés kezelői alapképzettség szükséges. (3) 19 A HLH, a járműklíma, és a szállítmányhűtés szektorokban a gazdálkodó szervezet képesítésének feltétele, hogy: a) a gazdálkodó szervezeti tevékenységi kategória, azaz a jogosultságot meghatározó képesítés szintje feleljen meg az alkalmazott, a 4. melléklet szerinti képesített személy kategóriájának és a b)-c) pont szerinti feltételeknek, b) a gazdálkodó szervezetek képzési és képesítési rendszerét tevékenységi kategóriánként az 5. mellékletben foglalt vizsgálati kritériumok szerint kell meghatározni, c) a képesített gazdálkodó szervezeteknek az e rendelet 6. melléklete szerinti, a képesített személyzet létszámának és a szolgáltatása volumenének megfelelő mennyiségű alapvető hűtéstechnikai eszközparkkal és a 2. mellékletben foglaltak szerinti szakszerű munkavégzéshez szükséges szerszámokkal, eszközökkel, technológiai és munkafolyamat leírásokkal kell rendelkeznie, d) a nem a HLH szektorba tartozó, IV. kategóriás személyzettel rendelkező üzemeltető gazdálkodó szervezet csak a saját berendezései szivárgásvizsgálatát végezheti, e) csak az I., II. és az VI., VII. kategóriás képesített személlyel rendelkező gazdálkodó szervezet vásárolhat és használhat hűtőközeget. (4) 20 Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelményeket tartalmazó képzési programnak egyben magában kell foglalnia az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (5) bekezdése, valamint a 23. cikk (2)-(4) bekezdése szerinti minimális szakképesítési követelményeket is. (5) A képesített személynek 5 évente továbbképzésen kell részt vennie. (6) 21 A gazdálkodó szervezetek számára előírt képesítés a HLH, a járműklíma és szállítmányhűtés szektorokban 3 évre adható. Halon 15. (1) 24 Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján kiadott, kritikus alkalmazási területeken történő felhasználásra vonatkozó engedéllyel rendelkezőknek a halonról évente, a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk a Főigazgatóság, illetve a HM HH részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban fel kell tüntetni halon-típusonként: a) az előző év december 31-én meglevő készenléti és tartalékkészletet, b) a készletek évi fogyását, és annak okait (tűz oltása, tartály kötelező nyomáspróbája miatti áttöltés vesztesége, regenerálás vagy regeneráltatás vesztesége, hibás/téves kezelés vagy kilövés vesztesége, szivárgás, más engedélyes részére történt eladás), c) az utánpótlás mennyiségét és forrását (halon-bank vagy vásárlás más engedélyes készletéből), d) a halon kibocsátásának csökkentésére tett intézkedéseket, e) a halon helyettesítésére alkalmas anyagok/technológiák azonosítására és rendszerbe állítására tett intézkedéseket. (3) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott, kritikus alkalmazási területen történő felhasználásra vonatkozó engedélyt a kiadó hatóság visszavonja, ha

26 a) a tevékenység vagy a létesítmény, amelynek tűz elleni védelmét a halonos eszköz biztosítja, megszűnt vagy funkciója megváltozott, az eszközöket leszerelték, vagy kiváltották, b) az adott célra új, az ózonréteget és általában a környezetet nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben károsító anyag vagy eljárás vált ismeretessé és gazdaságilag elfogadható költséggel hozzáférhető. (4) A 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet 13. -a alapján létrehozott halon-bank tárolja és biztosítja a kritikus alkalmazások utánpótlási igényét biztosító halon mennyiségét. Szankciók 16. (1) A szabályozott anyagokkal végzett meg nem engedett felhasználás, tevékenység vagy forgalomba hozatal után a felhasználót, a tevékenységet végzőt, illetve a forgalomba hozót a felügyelőség ózonvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. (2) 25 A bírság összege az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a) I-V. csoportjában szereplő anyagok esetén 5000 forint/kg, b) a VI-IX. csoportjában szereplő anyagok esetén 2000 forint/kg, de legalább nyolcvanezer forint. (3) Ismételt tiltott felhasználás, tevékenység vagy forgalomba hozatal esetén a bírság összege a felhasznált anyagmennyiség és a fenti fajlagos értékek szorzatának a tízszerese. (4) 26 Amennyiben az üzemeltető az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a felügyelőség hatvanezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A kötelezettség ismételt megszegése esetén a bírság százötvenezer forint. 17. (1) A 842/2006/EK rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a 3. (1)-(5) bekezdésében meghatározott hatóság fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó bírságot szabhat ki. (2) A bírság összege a 842/2006/EK rendelet: a) tározásról szóló 3. cikkének szivárgásellenőrzésre vonatkozó (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén az érintett berendezésben vagy rendszerben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz névleges töltet tömegének minden kilogrammja után 2000 forint, de legalább forint, b) tározásról szóló 3. cikkének szivárgásészlelő rendszerek beszerelésére vonatkozó (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén forint, c) tározásról szóló 3. cikkének nyilvántartás vezetésére vonatkozó (6) bekezdésében foglaltak - figyelembe véve a 9. (4) bekezdést - megszegése esetén forint, d) visszanyerésről szóló 4. cikkének (1)-(3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén az érintett berendezésben, rendszerben vagy nagyfeszültségű kapcsolószerkezetben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz névleges töltet tömegének minden kilogrammja után 2000 forint, de legalább forint, e) képzésről és képesítésről szóló 5. cikkének képzett személyzetre vonatkozó (3)-(4) bekezdésében, illetve a vonatkozó európai uniós rendeletekben foglaltak megszegése esetén forinttól forintig terjed, f) jelentéstételi kötelezettségről szóló 6. cikkében foglaltak megszegése esetén forint,

27 g) címkézésről szóló 7. cikkében foglaltak megszegése esetén berendezésként és tartályonként forint, h) felhasználás ellenőrzéséről szóló 8. cikkében foglaltak megszegése esetén a felhasznált fluortartalmú üvegházhatású gáz tömegének minden kilogrammja után 2000 forint, de legalább forint, i) forgalomba hozatalról szóló 9. cikke (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén forinttól forintig terjed. (3) A bírság összegének megállapításánál a bírságot kiszabó hatóság mérlegeli a (2) bekezdés e) pontja esetében a nem szakszerű tevékenység veszélyességét a környezetre, az i) pont esetében a termékekben és berendezésekben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz veszélyességét a környezetre. 18. (1) A felügyelőség a) a 6. -ban foglaltak megsértése forinttól forintig, b) a 7. (1) bekezdésében, illetve a 9. (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén forinttól forintig, c) a 7. (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén forintig, d) a 11. szerinti jelentéstétel nem megfelelő teljesítése esetén forintig terjedő bírságot szabhat ki. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben, amennyiben oltógázról van szó, a főigazgatóság szabja ki a bírságot. (3) A bírság összegének megállapításánál a bírságot kiszabó hatóság mérlegeli a termékekben és berendezésekben tárolt fluortartalmú üvegházhatású gáz veszélyességét a környezetre. 19. (1) A ban meghatározott bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. (2) A bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a bírságot meg kell fizetni. (3) Amennyiben a jogszabálysértő 30 napon belül nem tesz eleget a bírságot megállapító határozat jogszabályok betartására vonatkozó rendelkezésének, ismételt bírságnak van helye. (4) A bírság első ízben történő kivetése alkalmából a bírságot kiszabó hatóság kezdeményezheti, második bírságolás esetén pedig kezdeményezi az engedélyező hatóságnál a tevékenység folytatásának beszüntetését. 1. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Képesítő és vizsgáztató szervezetek Az e rendelet 12. -ában hivatkozott szervezet: Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége 2. E rendelet 5. (3) bekezdése szerinti szervezet: Magyar Elektrotechnikai Egyesület

28 2. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez A hűtőközegek környezeti szempontból biztonságos felhasználására és kezelésére vonatkozó technológiai követelmények 1. A HLH szektorban alkalmazott, helyszíni hűtőköri szerelést igénylő rendszerek hűtőköri berendezéseinek és hálózatának tervezését, kiválasztását, telepítését, beüzemelését, karbantartását, javítását és üzemeltetését, valamint az alkalmazásra kerülő hűtőközeg meghatározását a hűtőberendezésekre és hőszivattyúkra vonatkozó nemzeti szabványok - kiemelten az MSZ EN 378 -, vagy annak megfelelő előírások szerint kell végezni. 2. Az új telepítésű, vagy javított hűtőköröket, vagy azok egy részét csak az 1. pont alatti előírás szerinti sikeres tömörségi nyomáspróbát és a szakszerű vákuumozást követően szabad először hűtőközeggel feltölteni, majd minden potenciális szivárgási pontra kiterjedő közvetlen szivárgásellenőrzést követően lehet beüzemelni. 3. Az üzemeltető köteles a rendszeres, kötelező szivárgásvizsgálatok elvégzéséhez a berendezés tervezőjével vagy a képesített személyzettel elkészíttetni egy, az adott hűtőkör ellenőrzését támogató, a közvetlen és közvetett szivárgásvizsgálatok, a mérések és dokumentálás módját részletesen meghatározó, a rendszer kapcsolási vázlatát és a potenciális szivárgási helyeket is tartalmazó dokumentumot. 4. A hűtőközeget tartalmazó hűtőkörök töltetét minden, a hűtőkör megbontásával járó munkavégzés előtt a hűtőkör nem érintett részébe, vagy külön tartályba kell lefejteni. A lefejtett közeg - amíg jogszabály nem tiltja - ugyanabba a hűtőkörbe a szükséges tisztítást követően visszatölthető vagy regenerálás után más hűtőkörben újrafelhasználható. Visszatöltés előtt a teljes rendszer tömörségét ellenőrizni kell. 5. Hűtőköröknél hűtőközeg vesztesége miatti hűtőközeg utántöltés, felhasználás csak a hűtőkör javítását és szivárgásvizsgálatát követően végezhető. 6. A hűtőkör megbontásával járó szerelési munka során gondoskodni kell arról, hogy a hűtőkör megnyitott részei a lehető leggyorsabban - szükség esetén ideiglenes eszközökkel - gáztömören le legyenek zárva. A szerelés során minden átmeneti csatlakozásnak is gáztömörnek kell lennie. 7. A hűtőközeg légkörbe kerülése veszélyének minimumra csökkentése érdekében: a) a tervezésnél ésszerű mértékben kell csökkenteni a potenciális szivárgási helyek számát a forrasztott kötések előnyben részesítésével, b) külön figyelmet kell fordítani a rezgésből, rázkódásból eredő anyagkifáradások, tömítetlenségek, a szakszerű csőmegfogások, így az ebből fakadó hűtőközeg szökések elkerülésére, c) bármilyen oldható, vagy nem oldható hűtőköri kötést a szivárgásellenőrzés érdekében csak szabadon hozzáférhető helyen - takarás (szigetelés, burkolat) esetén megjelölve - szabad kialakítani, d) hűtőközeget új vagy megbontott, javított hűtőkörbe tölteni csak annak sikeres tömörségi nyomáspróbáját, valamint szakszerű vákuumozását követően szabad, e) hűtőkört bármilyen módon szerelés céljából megbontani csak a hűtőközeg töltetnek az érintett szakaszból történt teljes eltávolítását követően szabad. A hűtőközeg lefejtését az atmoszférikus nyomás eléréséig kell biztosítani,

29 f) atmoszférikus nyomás feletti nyomású, hűtőközeg töltetű hűtőköröket csak a töltőszelephez való csatlakozással lehet megbontani, g) hűtőközeget tömörségre ellenőrzött csatlakozásokkal és elzáró szelepekkel rendelkező, a hűtőközeg paramétereinek megfelelő tömlőkkel kell lefejteni és tölteni, h) kiszerelt alkotóelem helyén, megbontott csőhálózatnál a csőcsatlakozásokat visszaszerelésig le kell dugózni, i) hűtőközeg csak a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló jogszabályokban előírt gázpalackba (tartályba) tölthető és abban tárolható. 8. Valamennyi szerelési és javítási technológia alkalmazása során csak az alábbi esetekben juthat elkerülhetetlen, de elhanyagolható mennyiségű hűtőközeg a környezetbe: a) a teljes hűtőközeg lefejtést követően a rendszerben maradt hűtőközeg a megbontáskor a környezetbe juthat, b) a vákuumozás során a vákuumszivattyú hűtőközeget szállíthat a légkörbe, c) a szerkezeti okokból nem vákuumozható csatlakozások, csatlakozócsövek, szelepek hűtőközeggel történő légtelenítése (öblítés) megengedhető, d) töltésre, lefejtésre, mérőműszer csatlakoztatásra szolgáló szerviz-tömlőkben maradó hűtőközeg a környezetbe juthat. 3. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Zárt rendszerű, szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó oltógáz visszagyűjtési technológia követelményei A zárt rendszerű oltógáz lefejtő technológia alkalmazása esetén a vele visszagyűjtött oltógáz mennyisége legalább 97,5% kell, hogy legyen, az összes veszteség tehát legfeljebb 2,5% lehet. A zárt rendszerű oltógáz lefejtő berendezésnek a megadott követelményeknek való megfelelését megfelelőségi tanúsítvánnyal kell igazolni. A zárt rendszerű lefejtő technológiák közül azok alkalmazhatók, amelyek - folyadékszivattyút és a tartály gázterének leszívásához vákuumszivattyút alkalmaznak, vagy - száraz nitrogén túlnyomással szorítják ki a folyadék leürítése után a tartályban maradó gáz halmazállapotú oltógázt.

30 4. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Képesített hűtő-, klíma és hőszivattyú berendezés szerelő, hűtőközeg kezelő, karbantartó és szivárgásvizsgáló személyzet jelenlegi, valamint a 842/2006/EK, ún. F-gáz rendelet szerinti ideiglenes és végleges képesítési igazolásai JELENLEGI, arcképes igazolás Jel e NS B E C D Megnevezés e Képesítések jele, megnevezésük és a megszerzés feltételei Továbbképzé s a 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet szerinti kötelező szivárgásvizsgálat elvégzésére jogosító NARANCSSÁRGA kártya Minden hűtő- és klímaberendezés hűtőgépének szerelésére jogosít Gépjármű komfort léghűtők szerelésére jogosít Komfort lég- és folyadékhűtők szerelésére (5 kg hűtőközegtöltetig) jogosít Split komfort léghűtők szerelésére ÁTMENETI felújított, hologram Jel e szivárgásvizsgálati NS tanfolyam Megnevezé s 1 napos tanfolyam B-I 1 napos tanfolyam E-V.I 1 napos tanfolyam C-II További megfelelé s VÉGLEGES megfelelési személyze t kategória képesítési,,1 kategória HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚ BERENDEZÉSEK KÖTELEZŐ K- SZIVÁRGÁSVIZSGÁLATÁRA, IV HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚ BERENDEZÉSEK HŰTŐKÖRÉNEK SZERELÉSÉRE, JAVÍTÁSÁRA, HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT 3 KG HŰTŐKÖZEG TÖLTETŰ SZÁLLÍTMÁNYHŰTŐK HŰTŐKÖRÉNEK JAVÍTÁSÁRA, HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT <3 KG (HERMETIKUSAN SZERELT <6 KG) TÖLTETŰ HŰTŐKÖRÖK SZERELÉSÉRE, JAVÍTÁSÁRA, HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT <3 KG (HERMETIKUSAN 1 napos tanfolyam D-II SZERELT <6 KG) TÖLTETŰ HŰTŐKÖRÖK E-V E-V.II C-II, D-II, A-II, G-III, K-IV gazdasági szervezet tevékenységi kategóriája,,3 I. I HLH.I V.I MAC.I D-II, A-II, II. II HLH.II G-III C-II, A-II, II. II. NLH.II G-III

31 A E E G jogosít Háztartási és hasonló jellegű hűtőkészülékek szerelésére jogosít Gépjármű komfort léghűtők szerelésére jogosít Gépjármű komfort léghűtők szerelésére jogosít Hűtőkörön szerelési és javítási munkára nem jogosít Hűtő- klíma- és hőszivattyú berendezések karbantartóüzemeltetője, szivárgásvizsgálója 1 napos tanfolyam A-II SZERELÉSÉRE, JAVÍTÁSÁRA, HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT 1 napos tanfolyam E-V.II HŰTŐKÖRÉNEK 1 napos tanfolyam E-V 1 napos tanfolyam G III Hűtőgépkezelői és K- sziv. IV vizsg. tanfolyam <6 KG HŰTŐKÖZEG TÖLTETŰ, HERMETIKUSAN SZERELT HŰTŐBERENDEZÉSEK JAVÍTÁSÁRA, HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT <3 KG HŰTŐKÖZEG TÖLTETŰ GÉPJÁRMŰ LÉGTÉRHŰTŐK JAVÍTÁSÁRA, HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁSRA JOGOSÍT GÉPJÁRMŰ ÉS SZÁLLÍTMÁNY LÉGTÉRHŰTŐ BERENDEZÉSEK HŰTŐKÖZEG- LEFEJTÉSÉRE, HŰTŐKÖZEG- KEZELÉSRE JOGOSÍT <6 KG HŰTŐKÖZEG TÖLTETŰ, HERMETIKUSAN SZERELT HŰTŐBERENDEZÉSEK HŰTŐKÖZEG-LEFEJTÉSÉRE, HŰTŐKÖZEG-KEZELÉSRE JOGOSÍT HŰTŐ- KLÍMA- ÉS HŐSZIVATTYÚ BERENDEZÉSEK HŰTŐKÖRI BEAVATKOZÁS NÉLKÜLI KÖTELEZŐ SZIVÁRGÁSVIZSGÁLATÁRA JOGOSÍT E-V II. V.II MAC.II 2 V MAC III. III 4 IV. IV HLH.IV ,,1 A 303/2008/EK Bizottsági rendelet melléklete szerinti tevékenységi kategóriák (I-IV.), valamint ,,2 a 307/2008/EK Bizottsági rendeletnek való megfelelés ,,3 A jelen Rendelet 5. sz. mellékletében foglalt követelményeknek, illetve ,,4 a 2002 /96/EK Irányelv szerint működő ártalmatlanító szervezetekre vonatkozó követelményeinek való megfelelés.

32 5. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Képesített gazdasági szervezetek képesítési szempontjai a 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi, valamint a 303/2008/EK Bizottsági rendeletek alapján Elvárások Igazolásának módja 1. Információs 1.1. Külső előírások Rendelkezzen a jogszabályoknak megfelelő működés A hatósági megfelelési minden adottságával és dokumentumával, a vonatkozó vizsgálatok okmányai, illetve rendeletek szerinti érvényes hatósági bejelentéssel (ÁNTSZ, ezek megléte telephelyengedély, működési engedély stb.) Előírás jegyzék, illetve a Rendelkezzen a vonatkozó jogszabályok, jogszabályok, szabványok szabványok elérhetőségével elérhetőségének biztosítása 1.2. Belső munkaeljárások (lásd 2. melléklet) 2. Humán erőforrással kapcsolatos elvárások 2.1. Van-e a forgalommal arányos, és a feladatoknak (beüzemelés, hűtőközeg lefejtés, feltöltés, valamint a tömörségellenőrzési és szivárgásvizsgálat) megfelelő képesítésű, elegendő számú személy 2.2. Be tudja-e mutatni a cég, hogyan gondoskodik a hűtőközeg emisszióval, illetve ennek csökkentésével kapcsolatos feladatok, ismeretek meghatározásáról, szinten tartásáról és frissítéséről 3. Az eszközökkel kapcsolatos elvárások 3.2. Az üvegházhatású gázok forrásainak, tárolóinak és felhasználásának leltára 3.2. Az értelemszerűen kötelező eszközök megléte (lásd 6. melléklet) 3.3. A mérőeszközök kalibrálásának igazolása 3.4. A szakmai tevékenység alapján elvárható eszközök megléte 4. Szolgáltatás és jelentéstétel 4.1. A megfelelő gyakorlat 4.2. Megfelelő adminisztráció A tevékenységhez szükséges belső munkaeljárások, folyamatok megléte Személyi nyilvántartás a képesített körben, és a képesített személyek számának aránya a feladatokhoz 1. Deklaráció a cég elkötelezettségéről 2. Belső/külső képzési dokumentumok Nyilvántartás a hűtőközegekről, illetve az azokat tartalmazó berendezésekről és tárolókról A melléklet szerinti alapvető hűtéstechnikai eszközök megléte Hitelesítési / kalibrálási bizonyítványok A szükséges, tevékenységspecifikus eszközök megléte A belső munkaeljárások (1.2 pont szerinti) szerinti gyakorlat megléte Nyilvántartások hűtőközeg forgalomról, ellenőrzött, szivárgásra vizsgált berendezésekről, illetve szivárgásvizsgálatról A 12. szerinti átmeneti időszak alatt a megfelelést önellenőrzés és nyilatkozat igazolja, a végleges megfelelési igazolás a testület, illetve az általa elfogadott szervezetek által végzett audit alapján történik.

33 6. melléklet a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelethez Alapvető hűtéstechnikai eszközök listája Eszközlista Tevékenységi kategóriák I. II. IV. V. 1. elektronikus szivárgásmérő műszer, CFC és HCFC vagy HFC hűtőközegek szivárgásának ellenőrzésére, legalább 5 g/év hűtőközeg érzékenységgel X X X X használati etalon (próbalyuk) a szivárgáskereső 2. műszer helyszíni ellenőrzéséhez X X X X olyan teljesítményű hűtőközeg-lefejtő készülék, 3. amivel a szerelt gépek ésszerű idő alatti szakszerű X X X(*) lefejtését el lehet végezni mérleg a hűtőközeg-lefejtés során a begyűjtő palack 4. töltetének ellenőrzésére, a hűtőközeg-töltet X X X(*) ellenőrzésére 5. szerviz-csaptelep(ek) a kezelt hűtőközegeknek megfelelő üzemi feszmérőkkel X X X(*) 6. hajlékony szerviztömlők (hűtőközeg típusonként egy-egy garnitúra, az egyik végen lehetőleg elzárócsappal) X X X(*) 7. vákuumszivattyú (kétfokozatú 0,05 mbar, vagy jobb végvákuummal, olyan szívóteljesítménnyel, ami a X kezelt berendezések ésszerű idő alatti vákuumozását X X(*) lehetővé teszi) 8. üzemi finomvákuum-mérő (,,Torr-mérő ), melyen X 10 mbar absz. nyomás leolvasható X X(*) 9. elektronikus vákuummérő (esetleg higanyos vákuszkóp) a vákuumszivattyú végvákuumának és (X**) (X**) az üzemi finomvákuum-mérő ellenőrzésére nitrogén (min. -50 C harmatpontú, azaz 99,995% tisztaságú) reduktorral, nyomáscsökkentővel, a 10. megfelelő nyomásálló tömlővel és a szükséges X X csatlakozókkal jó minőségű üzemi feszmérők tömörségi 11. nyomáspróbához, 25 bar, és 40 bar végnyomásra X X hitelesített, vagy kalibrált etalon 0,6 12. osztálypontosságú feszmérő(k) az üzemi műszerek (X**) (X**) időszakos ellenőrzéséhez (használati etalonnak) tapintó hőmérő, (min. 0,1 C-os felbontással, ±1 C 13. X pontossággal, -50 és +50 C közötti méréshatárra) X buborékképző anyag a nem-tömör csatlakozások 14. meghatározásához X X X X elegendő mennyiségű, érvényes nyomáspróbával 15. bíró hűtőközeg palack, a használt új és lefejtett hűtőközegek tárolására X X X

34 16. szelepkulcs készlet X 17. univerzális villamos kézi műszer X X X 18. általános kéziszerszámok X X X X 19. kombinált gépjármű-klíma lefejtő-töltő állomás X (*) Kötelező, ha nincs kombinált lefejtő-töltő állomás. (**) Kötelező, ha saját hatáskörben végzi a mérőműszerek időszakos ellenőrzését. 54/2014. (XII. 05.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Fogalmak 11. beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés telepítője: a telepítési folyamat minden egyes részéért felelős személy vagy szervezet, 12. beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése: olyan eljárás, amelynek során az üzembe helyező mérnök meggyőződik arról, hogy a telepített berendezés megfelel-e a vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban, a tűzvédelmi hatóság által előírt, továbbá a gyártó által megadott követelményeknek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak, 14. beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható berendezés, 15. beépített tűzterjedésgátló berendezés: tűzgátló építményszerkezet helyett, tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott beépített automatikus tűzvédelmi berendezés, amely a tűz átterjedését a helyettesített tűzgátló építményszerkezettel védendő térrészbe meghatározott ideig meggátolja, 16. beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a tűzterjedés gátlására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés, 17. berendezésvédelem: a berendezésekben keletkező tüzek korai észlelése és jelzése érdekében a berendezésen belül felszerelt, automatikus érzékelővel biztosított védelem, 19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli, 20. biztonsági tápellátás: a biztonsági tápforrásról történő villamosenergia-ellátás, 21. biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás, 24. ciklusidő: két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt idő megengedett maximuma, 29. elfogadás: az a folyamat, melynek során a tervező, a telepítő bizonyítja a megrendelőnek, hogy a tervezett, telepített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés megfelel a megadott követelményeknek, 40. érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer,

35 43. felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása, 44. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, 58. helyi (részleges) védelem: a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz, szabadtér egyes tűzvédelmi szempontból kockázatos részeinek automatikus érzékelővel való lefedettsége, 68. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást, 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása, 79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 91. létesítés: tervezés, telepítés, használatbavétel és elfogadás folyamatsora, 101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren a közlekedési (kijárati) úton annak irányát mutatja, 147. tűzálló kábelrendszer: villamosenergia- vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne vagy megszakadna a villamos áram, 148. tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő órában vagy percben, 149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell vagy működőképességét meg kell őriznie, 150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló, 151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról, 179. tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető, 180. tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és építményszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, amit a vonatkozó műszaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg, 181. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum,

36 185. tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi, 187. üzembe helyező mérnök: a megrendelő által megbízott, a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezésének végrehajtásáért és az üzembe helyezéssel kapcsolatos szemrevételezés, ellenőrzés, üzemi próba elvégzéséért és a berendezés megfelelőségének értékeléséért felelős, jogszabályban meghatározottak szerint a tűzjelző berendezés, a tűzoltó berendezés tervezésére képesített személy, 188. üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 18. -ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet, 189. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést, 195. védelmi szint: a beépített tűzjelző, valamint a beépített tűzoltó berendezés kiépítettségétől, a tűzjelző berendezés által felügyelt, valamint az oltóberendezés által oltással érintett térrészek kiterjedésétől függő kategória, (6) Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett villamos és gépészeti aknát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz ne terjedhessen át az egymás feletti építményszintek között az emeletközi födémre előírt tűzállóságiteljesítménykövetelmény időtartama alatt, kivéve a gépészeti vezetéken belüli terjedést. (7) Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett szemétledobót, szennyesledobót vagy hasonló berendezéseket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz az emeletközi födémre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartama alatt ne terjedhessen át a) az egymás feletti építményszintek között vagy b) a szemétledobó, szennyesledobó vagy hasonló berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségen kívülre. 10. Gépészeti és villamos átvezetések 27. (1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meg kell gátolni. (2) Az (1) bekezdés szerinti átvezetéseknél, tűzgátló lezárás alkalmazása esetén a tűzgátló lezárást tartós jelöléssel kell ellátni az átvezetéssel érintett építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák belső felületének kivételével. A jelölésnek magyar nyelven tartalmaznia kell az alkalmazott lezárás a) megnevezését, b) tűzvédelmi jellemzőit,

37 c) megfelelőségi igazolásának vagy teljesítménynyilatkozatának azonosítóját, d) kivitelezését végző vállalkozás nevét, e) kivitelezésének dátumát és f) megbontása esetére figyelmeztetést a helyreállítás szükségességéről. (3) Gépészeti vezetékek, vezetékrendszerek B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését a tűzszakaszhatáron úgy kell átvezetni, hogy az átvezetés módja a tűz átterjedését a tűzszakaszhatárt képező szerkezet tűzállósági teljesítménykövetelményével megegyező időtartamig meggátolja. (4) Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és gépészeti vezetékrendszereket a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya KK, villamos és gépészeti aknában, b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában kell vezetni. (5) A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag vasbetonból kell kialakítani. IV. FEJEZET TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 8. A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb,

38 d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 2. A kockázat meghatározása 10. (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. (3) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a) a rendeltetést, b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, f) az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait, j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit,

39 l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. (4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a) c) pontjában foglaltakon kívül a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 11. (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a) a lakások egymással, b) a lakások és a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK, bb) 1. mellékletben foglalt 2 4. táblázat szerinti kockázata NAK és bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos, c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK, cb) a közösségi rendeltetésű és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK, cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m 2 és cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel. 12. (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat alapján kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.

40 (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik. 1. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C D E 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK 2 A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 0,00-7,00 7,01-14,00 14,01-30,00 >30,00 3 A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) 0, ,00-3, ,00-6, ,00 > -9,00 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) >1500

41 2. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C 1 A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége A kockázati egység kockázata Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) önállóan menekülnek segítséggel menekülnek előkészítés nélkül menthetők NAK AK KK - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona 5 előkészítéssel vagy azzal sem menthetők MK - intenzív osztály, - műtő

42 3. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez 1 A Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői B A kockázati egység kockázata 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben robbanásveszélyes anyag NAK AK KK MK 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8 Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi NAK 9 Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi AK 10 Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére KK 11 Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló KK 12 Vasútijármű tároló KK 13 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m AK 14 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 m KK 15 Szemestermény-tároló AK

43 4. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C 1 Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés Rendeltetés jellemzői A kockázati egység kockázata 2 Állattartás alom nélkül NAK 3 4 Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása alommal AK KK 5 Autószerelő műhely, karosszéria ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás lakatos műhely minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek AK 6 egyéb esetben KK 7 Autófényező, -lakkozó kizárólag vízbázisú festékekkel AK 8 9 Betonelem és gázbeton gyártás, téglagyártás, kerámia termékek gyártása 10 Bitumenes termékek gyártása (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén KK AK KK 11 Borkészítés NAK 12 Cementgyár AK 13 Elektromos berendezések gyártása KK 14 Festék-, lakkgyártás kizárólag vízbázisú festékek gyártása AK 15 egyéb esetben KK 16 Filmstúdió AK 17 Horganyzó üzem NAK 18 Gipsz-, gipszkarton-, gipszrostlemezgyártás NAK 19 Gépkocsigyártás, járműgyártás présüzem NAK 20 karosszériaüzem AK 21 összeszerelő üzem, fényező üzem kizárólag vízbázisú festékekkel AK

44 22 összeszerelő üzem, fényező üzem egyéb esetben KK 23 Gumigyártás KK 24 Gyertyagyártás KK 25 Huzal- és kábelgyártás szigetelés nélküli huzalgyártás AK 26 szigetelt vezeték-vagy kábelgyártás KK 27 Malom KK 28 Műanyaggyártás fröccsöntés AK 29 műszálgyártás, műanyaghabok gyártása KK 30 műgyantagyártás MK 31 Nyomda kizárólag vízbázisú nyomdafestékekkel AK 32 szerves oldószeres nyomdafestékek felhasználása esetén KK 33 Pálinkafőzde, likőrgyártás KK 34 Papírgyártás cellulóz gyártás NAK 35 előkészítés és alappapírgyártás AK 36 félkésztermék és késztermék gyártása alappapírból, hullámpapírgyártás, kartondobozgyártás KK 37 Sörgyártás AK 38 Sütőüzem, kenyérgyár, pékség AK 39 Tejüzem tejfeldolgozás AK 40 tejpor- és proteingyártás KK 41 Terményszárítás KK 42 Üveggyártás, üvegfúvás üveggyártás, laminálás, hőszigetelő üvegek konfekcionálása NAK 43 üvegfúvás AK 44 Vágóhíd NAK

45 45 Üzemanyagtöltő állomás AK 46 Varroda, szabászati tevékenység AK 47 Vegytisztítás KK 48 Zöldség-gyümölcstermesztés AK 39. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása 71. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. 72. (1) Tűzoltás céljára a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni. (2) Az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/perc. (3) Az oltóvizet folyamatosan a létesítmény mértékadó tűzszakaszára a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztálya függvényében a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül, b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül, c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül, d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell biztosítani. (4) A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon a legnagyobb transzformátor külső főméreteiből számított burkoló felületére az alapfelület nélkül számított 16 liter/perc Ű m 2 fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani. (5) A kommunális hulladéklerakó szabadtéri tároló területére 1800 liter/perc oltóvízintenzitást kell biztosítani másfél órán keresztül. (6) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető a sprinklerberendezés működéséhez a vonatkozó műszaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz az (1) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával.

46 (7) Az oltóvíz-intenzitás mértékének (6) bekezdés szerinti csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát a 82. (2), (3) és (6) (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kialakítani. (8) Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az előírt oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehető legyen az időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a vízállástól függetlenül. 73. (1) A mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy ha az más módon nem oldható meg oltóvíztározóból kell biztosítani. (2) Oltóvízként számításba vehetők a tűzvédelmi hatóság engedélyével azok a nem időszakos természetes felszíni vizek is, amelyek a védendő építménytől 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni. (3) Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. (4) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél a tűzvédelmi hatóság engedélyével közösen is biztosítható. (5) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. (6) A kábel- és közműalagútnál, valamint a közműfolyosóknál tűzszakaszonként két helyen kell biztosítani az oltóanyagok bejuttatásának lehetőségét. 40. Oltóvízhálózat kialakítása 74. (1) Az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80. (2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstől eltérően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen, a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, valamint szabadterétől 200 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető a mértékadó tűzszakasz területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő helyre épített vízkivételi mű található vagy b) amelyben a mértékadó tűzszakasz területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal biztosítják.

47 41. Tűzcsapok kialakítása 75. (1) Vezetékes vízellátás létesítése esetén az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. (2) Az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld feletti tűzcsapokra kell kicserélni. (3) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál közterületi tűzcsapok kivételével, fali tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a 30 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek esetén a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb fali tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél 600 kpa (6 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Ezen épületek minden fali tűzcsapjánál a tűzoltó egységek számára biztosítani kell külön egy 52-C méretű csatlakozási lehetőséget. (5) A (3) bekezdéstől eltérően az éghető folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint az I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékot 1000 m 3 -nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 1200 kpa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. 76. (1) A tűzcsapok a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el. (2) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat kiépíteni, ha a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (1) bekezdés követelményei is teljesülnek. (3) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon. 77. (1) A gyártói előírás szerint telepített föld feletti tűzcsap felső kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszinttől mérve 650 és 900 mm között kell lennie. (2) A föld feletti tűzcsap szelepének működtetését a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő föld feletti tűzcsapkulccsal kell biztosítani. (3) A föld feletti tűzcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm belső átmérőjű, a 8. melléklet 1. ábrája szerinti 75-B méretű csonkkapoccsal kell szerelni.

48 (4) A föld feletti tűzcsap ellátható biztonsági házzal vagy házakkal. A házat úgy kell kialakítani, hogy a föld feletti tűzcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárható legyen, a tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatását és a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok használatát ne akadályozza. 78. (1) A csonkkapcsokat elveszés ellen biztosított kupakkapoccsal kell lezárni. (2) A kupakkapocs anyagának 1600 kpa (16 bar) üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelőnek kell lennie. (3) A legfeljebb 1000 kpa (10 bar) üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok csonkkapcsai műanyag kupakkapcsokkal is lezárhatók. (4) A kupakkapcsok és a műanyag kupakkapcsok kapocskulccsal történő biztonságosan nyithatóságát és zárhatóságát biztosítani kell. 43. Oltóvíztározók 82. (1) A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 30 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. (2) A víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen. (3) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni. (4) Oltóvízként figyelembe vehető a) a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek a tűzoltásra való felhasználás miatt a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző vagy b) a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított vízmennyisége is, ha azokon a tűzoltóság járműveinek csatlakozására megfelelő vízkivételi lehetőség van kiépítve. (5) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m 3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m 3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. (6) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talajszinttől 0,8 1,2 méter magasságban kell kialakítani. (7) A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni.

49 (8) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz a vízállástól függetlenül mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. 8. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása alcímhez A B C 1 Tűzszakasz terület (m 2 ) Szükséges oltóvíz-intenzitás (liter/perc) 2 0-tól 50-ig - 3 nagyobb, mint de legfeljebb 4 nagyobb, mint de legfeljebb 5 nagyobb, mint de legfeljebb 6 nagyobb, mint de legfeljebb 7 nagyobb, mint de legfeljebb 8 nagyobb, mint de legfeljebb 9 nagyobb, mint de legfeljebb 10 nagyobb, mint de legfeljebb 11 nagyobb, mint de legfeljebb 12 nagyobb, mint de legfeljebb 13 nagyobb, mint de legfeljebb 14 nagyobb, mint de legfeljebb 15 nagyobb, mint de legfeljebb 16 nagyobb, mint de legfeljebb 17 nagyobb, mint de legfeljebb 50, , , , , , , , , , , , , , , nagyobb, mint 8 200, 5 100

50 de legfeljebb nagyobb, mint de legfeljebb 20 nagyobb, mint de legfeljebb 9 200, , nagyobb, mint XIV. FEJEZET BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI 77. Létesítési kötelezettség 154. (1) Beépített tűzjelző berendezést, beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni a) a 14. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott esetekben vagy b) ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, a tűzoltóság vonulási távolságára, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. (2) A meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha egyeztetések alapján a tűzvédelmi hatóság arról írásban nyilatkozik, azonban a változtatást a megvalósulási tervben a tervezőnek át kell vezetnie és le kell folytatni az üzembe helyezési eljárást, a) ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal nő és a jelzési zóna határa nem változik, b) ha a zárt szórófejes vízzel oltó berendezés szórófejeinek száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb 10 darabbal nő vagy c) megváltozik a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ állandó felügyeletének helye vagy módja A berendezés gyártója, a gyártó meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó köteles a berendezés használatához, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához szükséges információkat, teljesítménynyilatkozatokat és iratokat a megrendelő vagy képviselője részére biztosítani. 78. Tűz- és hibaátjelzés 156. (1) Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre a) 30 méter feletti legfelső használati szintű épület, b) fekvőbeteg ellátásra szolgáló intézmény, c) felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása esetében.

51 (2) Ha a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyelete a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre, távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a tűzátjelzést az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani. (3) Az (1) (2) bekezdésben meghatározott esetekben a tűzátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell megvalósítani. 79. Megfelelőség, képesítés és jogosultság 157. Az üzemeltetést felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a berendezés üzembe helyezésekor és a tűzjelző berendezésen eszközölt bármely változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. 80. Üzembe helyezés, használatbavétel 158. (1) Üzembe helyezés során az üzembe helyező mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, hogy a telepítést kielégítő módon végezték, a felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek jogszabálynak és a vonatkozó műszaki követelménynek, az engedélyezett vagy elfogadott tervdokumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak. (2) Az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie kell a telepített rendszer helyes működését. (3) A berendezés üzembe helyezésére csak az üzembe helyező mérnök jogosult, aki az üzembe helyezés tényéről, annak körülményeiről, megállapításairól üzembe helyezői nyilatkozatot állít ki. (4) Tűzjelző berendezések esetében az üzemi próbáknak ki kell terjednie a) a tűzjelző központ és kapcsolódó távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók tekintetében aa) a tűzjelző központ előírásoknak megfelelő elhelyezésére, ab) arra, hogy a tűzjelző központ kezelő szervei rendelkeznek-e a kezelést és a tűz vagy hibajelzés beazonosítását biztosító magyar nyelvű jelöléssel, ac) a tűzjelző központ szükség esetén: távkijelző egység minden jelzésének működésére (beépített hangjelző, beépített fényjelző, LCD kijelző) és ad) a tűzjelző központ szükség esetén: távkijelző egység által adott információk helytállóságára és arra, hogy az információk megfelelnek a követelményeknek, b) üzemi és tartalék áramforrás tekintetében ba) az üzemi és a biztonsági áramforrás megfelelőségére és

52 bb) arra, hogy a biztonsági áramforrásra történő átkapcsolás automatikusan, késleltetés nélkül megtörténik-e, a hálózati leválasztást követően, c) érzékelők, kézi jelzésadók tekintetében ca) minden érzékelő és a kézi jelzésadó eszköz elhelyezésének megfelelőségére, cb) minden érzékelőre és kézi jelzésadóra úgy, hogy a gyártó által javasolt eszköz, berendezés, anyag segítségével működési próba alá kell vetni, cc) valamennyi hurok, jelzési zóna esetében a hiba korlátozás gyakorlati megvalósulására, cd) az érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára, d) hangjelző és fényjelző eszközök tekintetében da) minden hangjelző és fényjelző eszköz elhelyezésének megfelelőségére, db) minden hangjelző és fényjelző eszköz működési próba során vizsgált működésére és dc) minden hangjelző és fényjelző azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára, e) az automatikus tűz- és hibaátjelző berendezés tekintetében a fogadó állomással az eredményeket utólag egyeztetve ea) arra, hogy legalább egy tűz- és egy hibajelzés a fogadó helyre a tervezett módon átjut, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek vagy eb) elkülönített, több területre bontott tűzjelzés esetén valamennyi tűz- és hibajelzés a fogadó helyre a tervezett módon átjut, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek f) vezérlések, kapcsoló eszközök tekintetében az indokolatlan, magas költségkihatással, vagy kárral járó működtetés, oltórendszer elindítása vagy hő- és füstelvezető patronok kioldása mellőzésével fa) a tűzjelző központ, vagy a vezérlő elem vezérlőjelének leadására, fb) a vezérelt szerkezetek, berendezések rendeltetésszerű működésére és fc) késleltetett vezérlések esetén a késleltetésnek megfelelő ideig tartó tartalékenergia megfelelőségére, g) egyéb eszközök, vezetékek tekintetében ga) arra, hogy az előzőekben nem említett eszközök elhelyezése, jelölése megfelelő-e, működésük biztosított-e, gb) arra, hogy a vezetékek nyomvonala, az alkalmazott kábeltípusok megfelelnek-e a követelményeknek és gc) arra, hogy a fal és födém áttörésen való kábel átvezetés tömítettsége megfelelő-e. (5) Üzembe helyezés előtt a tűzoltó berendezés nyomásnak kitett részeinek szilárdságát és tömörségét együttesen vagy szakaszonként, nyomáspróbával kell ellenőrizni. (6) Működési próbák során a) az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegységek mesterséges működtetésével és a működési állapotnak megfelelő helyzet előállításával kell próbálni és b) indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni kell ba) a védett helyiségben a vészjelzés működését, bb) a működés tényének és helyének jelzését és bc) a vezérlések működését, ha nem az oltó- vagy hatóanyag nyomásával működnek. (7) Szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berendezések vizsgálatánál el kell végezni

53 a) a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk egyenkénti indítási próbáját, b) próbavezetéken a térfogatáram mérését, végponti méréseket és c) száraz rendszernél a kompresszor ellenőrzését (1) A használatbavételkor a berendezésnek üzemkész és ellenőrzött állapotban kell lennie és rendelkezésre kell állnia a) a berendezés megvalósulási tervének, b) a berendezés kezelési és karbantartási utasításának, c) a teljesítménynyilatkozatok, a minőségi bizonyítványok és a nyomás-, a mechanikai, továbbá a villamos próbák és a helyiség teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók esetén az oltásikoncentráció-megtartási idő ellenőrzései jegyzőkönyveinek, d) az üzemeltetési naplónak a kezelők megnevezésével és a berendezés adatainak a feltüntetésével és e) a kivitelezésért felelős műszaki vezető nyilatkozatának, hogy a berendezés a terveknek megfelel és az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van. (2) Az elkészült berendezésről a kivitelezőnek a használatbavételkor rendelkeznie kell megvalósulási tervvel és hitelt érdemlő módon igazolnia kell a) beépített tűzjelző berendezés esetén aa) a beépített elemek és anyagok, vezetékek megfelelősségét, teljesítményét, ab) a vezetékhálózat megfelelősségét, hurokellenállás mérés megfelelősségét, és a szigetelési ellenállásmérés megtörténtét, ac) a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét, ad) az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését és ae) a kezelőszemélyzet oktatását b) beépített tűzoltó berendezés esetén ba) a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csővezetékek megfelelőségét, teljesítményét, bb) a berendezés csővezetékeinek tisztításának, átmosásának elvégzését, bc) az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését, bd) a kezelőszemélyzet oktatását, be) az oltóberendezés helyszíni nyomáspróbájának megtörténtét és bf) a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét. (3) A (2) bekezdés szerinti iratok, dokumentációk egy példányát a használatbavételi engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi hatóság részére át kell adni (1) Az üzembe helyezői nyilatkozat tartalmazza a) az üzembe helyező mérnök megállapítását arra vonatkozóan, hogy a berendezés megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt, továbbá a hatósági előírás, valamint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során rögzített követelmények és az ezt tükröző elfogadott, engedélyezett tervdokumentáció szerint készült, b) a berendezés rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának megállapítását és c) az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó javaslatot. (2) Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza a) az ellenőrzés tárgyát, beleértve a létesített berendezés típusát és a létesítés helyét,

54 b) a berendezés működésének ellenőrzése során tapasztalt tényeket, c) az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott létesítés során betöltött szerepét, d) az ellenőrzés és a jegyzőkönyvkészítés időpontját és helyét és e) az ellenőrzésen résztvevők aláírását. 14. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez Táblázat, a Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai fejezethez Beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés létesítési kötelezettsége. 1 Rendeltetés, kockázati egység Kockázati egység kockázati osztálya További feltétel Tűzjelző berendezés Tűzoltó berendezés 2 szükséges 3 Szállás 4 Kereskedelmi szálláshely, kollégium, diákszálló, NAK és munkásszálló, menekülésben korlátozott személyek AK lakóotthona 5 KK és MK 6 Iroda, igazgatás 20 fő elhelyezett személy felett igen - igen igen 7 Iroda, tárgyaló, bemutató terem, pénzügyi szolgáltatás, posta NAK 500 m 2 felett igen - 8 AK 1000m 2 felett igen - 9 KK 500 m 2 felett igen - 10 MK - igen igen 11 Nevelés, oktatás 12 Bölcsőde, óvoda, családi napközi otthon, iskola, főiskola, 500 m 2 felett igen - egyetem, felnőtt képzés AK, KK m 2 felett igen - 14 MK - igen igen 15 Menekülésben korlátozott személyek speciális legfeljebb 50 fő oktatási intézménye ellátott igen fő felett igen igen 17 Egészségügy és szociális 18 háziorvosi rendelő, szakorvosi rendelő AK, KK 500 m 2 felett igen - 19 MK - igen igen 20 fekvőbeteg-ellátás, kórház, klinika, szanatórium KK - igen 21 KK 100-nál több férőhely esetén igen igen 22 MK - igen igen 23 fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó műtő - - igen igen 24 Hitéleti 25 Templom, zsinagóga, imaház KK igen -

55 26 MK igen - 27 Kulturális, művelődési, szórakoztató 28 Színház, zene-színház, opera, hangverseny, balett, múzeum, képtár, könyvtár, kultúrház, közösségi ház, mozi AK 100 fő helyiségbefogadóképesség felett igen - 29 KK - igen - 30 KK 1000 fő helyiségbefogadóképesség felett igen igen 31 MK - igen igen 32-8 méternél magasabb színpad igen igen 33 Kényszertartózkodás 34 Börtön, fegyház, pszichiátria AK, KK, MK 35 Kereskedelmi, szolgáltató 100 fő elhelyezett felett igen - 36 Áruház, üzlet, hipermarket, bevásárló központ, AK, KK 1000 m 2 felett igen - vendéglátóhely 37 KK 4000 m 2 felett igen igen 38 MK - igen igen 39 Vásárcsarnok, fedett piac KK és MK 4000 m 2 felett Igen - 40 Sport 41 Sportcsarnok, uszoda, fedett jégpálya, fedett labdajáték NAK és pálya, edzőterem stb. AK 4000 m 2 felett igen - 42 KK és MK - igen 43 Közlekedés 44 Közösségi és tömegközlekedési létesítmény AK 2000 m 2 felett igen - közönségforgalmi terei (váróterem, pénztárak stb.) 45 KK 1000 m 2 felett igen - 46 MK - igen - 47 Közforgalmú gyalogos aluljáróban lévő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó zárt helyiség - az aluljáróban lévő üzletek összesített alapterülete meghaladja az 500 m 2 -t igen - 48 Felszín alatti vasút, közönségforgalmi, üzemi területek zárt terei - - igen igen [a 118. (2) és 121. (5) bekezdésekben

56 meghatározottak szerint] 49 Közúti alagút m hosszúság felett igen - 50 Gépjárműtárolás 51 Zárt gépjármű tároló AK 60 gépjármű felett igen - 52 KK 30 gépjármű felett igen - 53 MK 15 gépjármű felett igen - 54 KK, MK 100 < gépjármű igen igen 55 Raktározás, tárolás 56 Raktár (kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárlóhelyiséget és nyitott tárolókat) AK a megengedett tűzszakasz méret 50%-a felett igen - 57 KK, MK - igen - 58 A 100 C-nál kisebb lobbanáspontú éghető folyadékok tároló- illetve technológiai tartálya - a tűzfelülete 100 m 2 vagy űrtartalma 1000 m 3 felett - igen 59 Ipari, mezőgazdasági rendeltetés 60 Üzemi területek MK igen - 61 A 3 kv-os és ennél nagyobb névleges feszültségű erőművi kapcsoló berendezés helyiségében, továbbá a 120 kv-os és nagyobb névleges feszültségű transzformátorok elhelyezésére szolgáló helyiségében. - - igen igen 62 Egyéb 63 Olajat, zsiradékot felhasználó, feldolgozó nagykonyhai készülékek - Az egy csoportba telepített, vagy a közös elszívóval rendelkező készülékek összteljesítménye meghaladja az 50 kw-ot. - igen 64 Az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás (a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében) - - igen igen 65 Zárt konténeres üzemanyagtöltő állomás zárt tere - - igen 66 Létfontosságú rendszerelem működéséhez szükséges informatikai, irányítási rendszerek számítógépközpontjának elhelyezésére szolgáló helyiségek - - igen igen

57 XVI. FEJEZET A BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 165. (1) Ha a beépített tűzoltó berendezés alkalmazhatóságát harmonizált műszaki előírás, nemzeti műszaki értékelés vagy műszaki követelmény nem szabályozza, akkor az alkalmasságát tűzteszttel kell igazolni. (2) Zárt szórófejes vízzel oltó berendezés esetében a védett tér alatti épületszinteken nem szükséges beépített tűzoltó berendezés létesítése, ha a védett szint emeletközi födéme tűzgátló kialakítású. 84. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások 166. (1) A beépített tűzoltó berendezéssel védett helyiségben vagy annak közelében sprinkler- és vízköddel oltó berendezések kivételével fel kell tüntetni a) ha kialakításra került a kézi indítási, tiltási lehetőségeket, b) a víztől eltérő oltóanyag nevét és élettani hatását, c) ha van késleltetés, a késleltetési időt, d) szükség esetén a helyiség elhagyásának kötelezettségét és módját, e) az oltás közbeni és utáni teendőket az oltóberendezéssel összefüggésben és f) a főelzáró szerelvények üzemszerű állapotát (nyitott vagy zárt). (2) Az ismert egészségkárosító hatást elérő vagy meghaladó oltó-, hajtóanyag-koncentrációt alkalmazó, a teljes légtér elárasztására tervezett beépített tűzoltó berendezéseknek emberek által bejárható helyiségbe, térbe történő beépítése esetén a) olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt jogszabályokban meghatározott kiürítési időt is számításba véve figyelmeztető jelzést ad, kivéve, ha a belépés csak kikapcsolt oltóberendezés mellett lehetséges és b) az oltóanyag kiáramlásának megakadályozása alkalmas blokkoló szerkezetet vagy kapcsolót kell beépíteni. (3) Abban az esetben is a (2) bekezdés szerinti biztonsági megoldások alkalmazása szükséges, ha az egészségkárosító hatás határértékét jelentő koncentráció nincs meghatározva. Tűzoltó készülékek elhelyezési követelménye 204. (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegységmennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. (2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni.

58 (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. (4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. (7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani.

59 16. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, a Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály Oltóanyagegység [OE] A B 1 5A 21B 2 8A 34B 3 55B 4 13A 70B 5 89B 6 21A 113B 9 27A 144B 10 34A 12 43A 183B 15 55A 233B MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály 16 I B 17 II B 18 III B 19 IV B 2. táblázat, a Beépített tűzjelző- és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásveszélyes anyag tárolása

60 minden további XXI. FEJEZET TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV 133. Általános követelmények 282. (1) Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, c) az 1000 m 2 -nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. (2) A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül. (3) Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni. (5) A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani (1) A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani.

61 (2) Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint: a) az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény, b) a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e és c) a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban A TMMK tartalmazza a) az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit: aa) az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és ac) a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, b) a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását, c) a rajzi mellékletet, d) a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és e) az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot. XX. FEJEZET ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 126. Általános előírások 248. (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. (2) Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. (3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. (4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni.

62 (5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. (2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. (3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja (1) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. (2) A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld.

63 (3) A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére (1) Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba (1) Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. (2) Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. (3) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata 253. (1) Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. (2) A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti.

64 (3) Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani. (4) A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni (1) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely tartalmazza a) a berendezés főbb adatait, b) a kezelők nevét, c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, e) az észlelt és kijavított hibákat, f) a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc), g) a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és h) az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét. (2) A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. (3) A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. (4) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni (1) Beépített tűzoltó berendezések esetén az üzemeltető kioktatott személyzete a) hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el, b) havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét, c) az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja és d) az oltóanyag-kiömlő nyílás és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot szabadon hagyja. (2) Automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői a) heti ellenőrzése kiterjed aa) a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, ab) a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére, ac) a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, ad) a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvízgyűjtők ürítésére, ae) a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával,

65 af) a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzemére, elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 perc beleértve a habanyag bekeverő szivattyút és ag) a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére, b) havi ellenőrzése kiterjed ba) a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére és bb) a tartalék áramforrás ellenőrzésére. (3) Az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő létesítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfelügyelet az (1) és (2) bekezdésben meghatározott paramétereket kontrollálni képes (1) Az üzemeltető köteles legalább évenként a teljes beépített tűzoltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását elvégeztetni. (2) A felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell a) a beépített tűzoltó berendezés általános állapotát, b) a beépített tűzoltó berendezés környezetét annak működésével összefüggésben, c) az oltóanyag-mennyiséget térfogat, tömeg vagy nyomás paraméterek vizsgálatával, d) az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését, e) a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét, f) a beépített tűzoltó berendezéssel összefüggő, de nem a karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok esedékességét, g) az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását, h) az üzemeltetési naplót, i) a beépített tűzoltó berendezés üzemképességét működési próbával, j) az átjelzéseket és k) ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, akkor annak minőségét, a vonatkozó műszaki követelmény szerint. (3) A karbantartás során végre kell hajtani a tömítetlen csövek, csőkötése cseréjét, és ha a karbantartó személy a beépített tűzoltó berendezés működésképtelenségét tapasztalja melyet nem tud kijavítani, írásban értesíti az üzemeltetőt. érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja beépített tűzoltó berendezés 1 hét, 1 hónap tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló

66 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 1. (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1. melléklet 1 9., és pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (4) Az 1. melléklet 10. pontja szerinti szakvizsga képesít az 1. melléklet 8. pontja szerinti, az 1. melléklet 11. pontja szerinti szakvizsga az 1. melléklet 9. pontja szerinti munkakör betöltésére is. 3. (5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. (6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának, elnökének, vagy a szakvizsgázónak a szakvizsga előtti nyolc napig kell bejelentenie az oktatásszervezőnek. Az oktatásszervező módosított összetételű szakvizsgabizottság felkérésével köteles az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. 6. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és a) az 1. melléklet 5. vagy 7 9. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel, b) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően ba) legalább három hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel, bb) legalább három hónap tűzoltó-készülék gyártónál eltöltött gyakorlati idővel, vagy bc) legalább két év a tűzoltókészülék karbantartó műhely felügyeletével kapcsolatos hivatali beosztásban eltöltött gyakorlattal, c) az 1. melléklet pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel és legalább egy év tervezési tevékenységet végző szolgáltató által igazolt gyakorlattal, tervellenőrzési gyakorlattal, vagy tűzvédelmi hatósági területen a foglalkozási ághoz kapcsolódó gyakorlattal, d) az 1. melléklet 4., 12., 13., 15. vagy 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy

67 építőipari vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik. 7. (1) A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati részből áll, amely az alapkarbantartás fázisaira terjed ki, különös tekintettel a működési nyomás és a nyomásmérő műszer akadálytalan működésének ellenőrzésére. (2) Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50 89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül. (3) A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, ami a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes. (4) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül biztosítja a szakvizsga megismétlését. (5) A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, a 6. -ban meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsgabizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. (6) A szakvizsgára bocsáthatóság szakképzettségre, gyakorlatra vonatkozó feltételeit az oktatásszervező a szakvizsgára felkészítő képzésre és a szakvizsgára való jelentkezés során ellenőrzi. 8. (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt a hatósági ellenőrzés során köteles bemutatni. (5) Az 1. melléklet 4., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell az általa tervezett, kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantartásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiterjedő alkalmazástechnikai leírással, melyet a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétét igazolni. (6) Az 1. melléklet 4., 8., 9., 12., 13., 15. vagy 16. foglalkozási ágak, munkakörök esetében a kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot végzőnek rendelkeznie kell a gyártó által a kivitelezéshez, karbantartáshoz, javításhoz, telepítéshez, felülvizsgálathoz meghatározott eszközökkel, anyagokkal, melyeket a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétüket igazolni.

68 9. (1) A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása), b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, c) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben, a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi. (2) Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy a) az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé, vagy b) a szakvizsgáztató a foglalkozási ágakban, munkakörökben bekövetkezett adatváltozás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a tűzvédelmi hatóság dönt a bizonyítvány érvénytelenítéséről. (3) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező visszavonja. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával nyolc napon belül írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot. A tűzvédelmi hatóság a bizonyítvány számát, a szakvizsgázó nevét, az oktatásszervező nevét és a vizsga időpontját a honlapján közzéteszi. (4) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése. (5) Ha a bizonyítvány érvénytelenségét a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, akkor a felkészítő tanfolyam elvégzésére kötelezett a szakvizsgára felkészítő képzést és a vizsgát, annál az oktatásszervezőnél, amely az érvénytelen bizonyítványt kiállította díjmentesen végezheti el. Amennyiben a szakvizsgára felkészítő képzést és vizsgát más oktatásszervezőnél végzi, az érvénytelen bizonyítványt kiállító oktatásszervező köteles a képzés és vizsga költségeit megtéríteni. (6) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvénytelenítése ügyében hozott döntését az ügyfélen kívül jogerőre emelkedés után megküldi az (1) bekezdés b) c) pontjában foglalt esetekben az oktatásszervező részére. 11. (4) A január 1. előtt érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványok a következő megváltozott foglalkozási ágak, munkakörök szerinti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványoknak felelnek meg: d) a beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők foglalkozási ág az 1. melléklet 9. pont szerinti foglalkozási ágnak,

69 1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

70 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások 1. építési termék : bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; 2. készlet : egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni; 4. alapvető jellemzők : az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze; 5. építési termék teljesítménye : a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye; 11. harmonizált szabvány : a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány; 13. európai műszaki értékelés : az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése; TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT ÉS CE JELÖLÉS 4. cikk Teljesítménynyilatkozat (1) Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan. (2) Harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban meghatározott alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményével kapcsolatban csak olyan információt lehet bármilyen formában közölni, amely a teljesítménynyilatkozatban részletesen szerepel, kivéve azt az esetet, amikor az 5. cikkel összhangban nem készült teljesítménynyilatkozat. (3) A teljesítménynyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A tagállamok a gyártó által

71 kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik, mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője 6. cikk A teljesítménynyilatkozat tartalma (1) A teljesítménynyilatkozat a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában. (2) A teljesítménynyilatkozat különösen a következő információkat tartalmazza: a) a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták; b) az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplő rendszer vagy rendszerek; c) az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hivatkozási száma és kibocsátási dátuma; d) adott esetben a felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó állítása szerint a termék megfelel. (3) A teljesítménynyilatkozat emellett az alábbiakat tartalmazza: a) az építési termék egy vagy több, az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelő rendeltetése; b) a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában a szóban forgó harmonizált műszaki előírások szerinti alapvető jellemzők jegyzéke c) az építési termék teljesítménye legalább egy, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében; d) adott esetben az építési termék szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, adott esetben számítás eredményeképpen megadott teljesítménye azon alapvető jellemzőinek vonatkozásában, amelyeket a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően határoztak meg; e) az építési termék azon alapvető jellemzőinek teljesítménye, amelyek a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatosak, figyelembe véve a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatos azon rendelkezéseket, amelyek arra a helyre vonatkoznak, ahol a gyártó forgalmazni kívánja a terméket; f) a jegyzékben szereplő olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs NPD nyilatkozat, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) betűk; g) ha a szóban forgó termékre kiadtak európai műszaki értékelést, az építési terméknek a vonatkozó európai műszaki értékelésben szereplő nyilatkozat szerinti valamennyi alapvető jellemzője vonatkozásában szintek vagy osztályok szerint, illetve leírásban kifejezett teljesítménye. (4) A teljesítménynyilatkozatot a III. mellékletben található minta felhasználásával kell kiállítani. 7. cikk Teljesítménynyilatkozat mellékelése (1) Valamennyi forgalmazott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát nyomtatott vagy elektronikus formában.

72 Amennyiben azonban egy egész terméktételt egyetlen felhasználónak szállítanak, elegendő, ha a szállítmányhoz a teljesítménynyilatkozat egy példányát mellékelik, akár nyomtatott, akár elektronikus formában. (2) A címzett kérésére rendelkezésére kell bocsátani a teljesítménynyilatkozat papírra nyomtatott példányát. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a teljesítménynyilatkozat másolatát a Bizottság által a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapítandó feltételek szerint az interneten is közzé lehet tenni. E feltételek többek között azt biztosítják, hogy a teljesítménynyilatkozat legalább a 11. cikk (2) bekezdésében említett időszakban hozzáférhető maradjon. (4) A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a terméket forgalmazzák. 14. cikk A forgalmazók kötelezettségei (1) A forgalmazók az építési terméknek a piacon történő forgalmazásakor az e rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el. (2) A forgalmazók az építési termék forgalmazása előtt meggyőződnek arról, hogy előírás esetén a CE jelölés fel van tüntetve a terméken, a termékhez mellékelték a rendelet szerint szükséges dokumentációt, valamint a tagállam nyelvén/nyelvein írt, a felhasználók által könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót. A forgalmazók meggyőződnek arról is, hogy a gyártó és az importőr betartotta a 11. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésében megállapított követelményeket. Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba az építési terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá, amennyiben a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat. (3) A forgalmazók biztosítják, hogy mindaddig, amíg egy építési termékért felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek való megfelelését. (4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott építési termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó építési termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben pedig kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. Továbbá amennyiben a termék veszélyt jelent, erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és részletes tájékoztatást adnak különösen az előírások megsértéséről és a megtett kiigazító intézkedésekről. (5) A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére rendelkezésre bocsátják az építési termék teljesítménynyilatkozatnak vagy az ebben a rendeletben szereplő

73 más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján a forgalmazók az általuk forgalmazott építési termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal. III. MELLÉKLET... sz. TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT 1. A terméktípus egyedi azonosító kódja: Típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, amely lehetővé teszi az építési termék azonosítását a 11. cikk (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően: Az építési terméknek a gyártó által meghatározott rendeltetése vagy rendeltetései az alkalmazandó harmonizált műszaki előírással összhangban: A gyártók neve, bejegyzett kereskedelmi neve, illetve bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe a 11. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően: Adott esetben annak a meghatalmazott képviselőnek a neve és értesítési címe, akinek a megbízása körébe a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok tartoznak: Az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplők szerinti rendszer vagy rendszerek:

74 7. Harmonizált szabványok által szabályozott építési termékekre vonatkozó gyártói nyilatkozat esetén: (a bejelentett szerv neve és, szükség esetén, azonosító száma)...-t végzett a(z)...a rendszerben, (a harmadik fél által elvégzett feladatok leírása az V. mellékletnek megfelelően) és a következőt adta ki: (a termék megfelelőségi tanúsítványa, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa, adott esetben vizsgálati/ számítási jelentések). 8. Olyan építési termékekre vonatkozó gyártói nyilatkozat esetén, amelyekre európai műszaki értékelést adtak ki: (a műszaki értékelést végző szerv neve és, szükség esetén, azonosító száma) a következőt adta ki: (az európai műszaki értékelés hivatkozási száma) (az európai értékelési dokumentum hivatkozási száma) alapján (a harmadik fél által elvégzett feladatok leírása az V. mellékletnek megfelelően) és a következőt adta ki: (a termék megfelelőségi tanúsítványa, az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa, adott esetben vizsgálati/ számítási jelentések). 9. A nyilatkozat szerinti teljesítmény Magyarázat a táblázattal kapcsolatban: 1. az 1. oszlop tartalmazza a fenti harmadik pontban megadott rendeltetés vagy rendeltetések harmonizált műszaki előírásban meghatározott alapvető jellemzőit; 2. az 1. oszlopban felsorolt valamennyi alapvető jellemzőre a 6. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelően a 2. oszlop tartalmazza a nyilatkozat szerinti, szintekkel vagy osztályokkal, vagy leírás révén kifejezett teljesítményt. Ahol nem nyilatkoztak a teljesítményről, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) jelzés szerepel;

75 3. az 1. oszlopban felsorolt valamennyi jellemzőre a 3. oszlop az alábbiakat tartalmazza: a) a megfelelő harmonizált szabvány hivatkozása és dátuma, illetve adott esetben a használt egyéni vagy megfelelő műszaki dokumentáció hivatkozási száma; vagy b) amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő európai értékelési dokumentum hivatkozása és dátuma, valamint a vonatkozó európai műszaki értékelés hivatkozási száma. Alapvető tulajdonságok (1. megjegyzés) Teljesítmény (2. megjegyzés) Harmonizált műszaki előírások (lásd: 3. megjegyzés) Amennyiben a 37. és 38. cikknek megfelelően egyedi műszaki dokumentáció alkalmazására került sor, a termék által teljesített követelmények: Az 1. és 2. pontban meghatározott termék teljesítménye megfelel a 9. pontban feltüntetett, nyilatkozat szerinti teljesítménynek. E teljesítménynyilatkozat kiadásáért kizárólag a 4. pontban meghatározott gyártó a felelős. A gyártó nevében és részéről aláíró személy: (név és beosztás) (az európai értékelési dokumentum hivatkozási száma)

76 V. MELLÉKLET A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE 1. A TELJESÍTMÉNY ÁLLANDÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ RENDSZEREK rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése; iv. az uniós piacon való fogalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett mintáknak a gyártó által végzett további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; iii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint

77 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. alapvető jellemzők: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontja szerinti meghatározás, 2. bontott építési termék: építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet, 3. egyedi műszaki dokumentáció: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 15. pontja szerinti dokumentáció, 4. egyedi termék: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt, egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre, 5. elvárt műszaki teljesítmény: az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás, 6. európai műszaki értékelés: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 13. pontja szerinti értékelés, 7. építési termék: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék, 8. építési termék teljesítménye: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerinti építési termék teljesítmény, 9. építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények, 13. lényeges terméktulajdonság: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembevétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen, 14. nemzeti műszaki értékelés: műszaki előírás, amely a sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma, szintek, osztályok vagy leírás megadásával tartalmazza a termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert, 15. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja, 16. termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély, 17. tervezett felhasználás: az építési termék gyártója által meghatározott az építési termékre vonatkozó rendeltetés.

78 3. Elvárt műszaki teljesítmény 3. (1) Az építési termék akkor teljesíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. (1) bekezdésében foglalt követelményeket, ha a) a tervező az építési-műszaki dokumentációban a 4. (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és b) a beépítés során a tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is. (2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. (3) Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. (4) Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. 4. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályai 4. (1) A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét a) az építési termék építményben való felhasználásának módja, b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, c) az építményt érő várható hatások, és d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg. (2) Ha a beépítendő termék teljesítményére jogszabály követelményt állapít meg, építészetiműszaki dokumentáció hiányában az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint az építési szerződésben kell meghatározni. (3) Ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti, azzal, hogy ilyen esetben a

79 termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. (4) Amennyiben a tervező az építési termékeket nem a (3) bekezdés szerint jelöli meg, hanem az építési termékekre vonatkozóan elvárt műszaki teljesítményeket határoz meg, az építészetiműszaki dokumentáció az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan legalább a következő információt tartalmazza: a) a tartószerkezet előre gyártott építési elemek vagy késztermékek esetén aa) anyagának megjelölését, főbb méreteit, ab) alkalmazott terméktípusának megnevezését, amennyiben már ismert; b) a tartószerkezetnek az állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg; c) az egyéb építményszerkezetben az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány tűzvédelmi (pl. tűzállósági határérték, tűzvédelmi osztály), épületenergetikai (pl. hőátbocsátási tényező), zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg; (5) A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia. (6) Ha az 1. melléklet az építési termékre vonatkozóan a jellemző beépítési mód függvényében lényeges terméktulajdonságokat állapít meg, az építési termék elvárt műszaki teljesítményét a tervező ezekkel a terméktulajdonságokkal is meghatározhatja. (7) A (6) bekezdésben meghatározott feltételektől a tervező a beépítés feltételeinek függvényében eltérhet. 5. A teljesítmény igazolása 5. (1) Az építési termék a 7. -ban felsorolt építési termékek kivételével az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság

80 értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok egyike, vagy a dokumentumok összessége nem szolgáltat elegendő információt a teljesítménynyilatkozat kiállításához, a gyártó választása szerint a rendelkezésére álló dokumentumok felhasználásával, belföldi célú betervezés és beépítés céljából, a 8. szerinti eljárással nemzeti műszaki értékelést, vagy a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt eljárás szerint az EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelést készíttethet. (4) Azoknak az építési termékeknek az esetében, ahol nincs elfogadott harmonizált európai szabvány és nem készült európai műszaki értékelés, a teljesítménynyilatkozat legalább az alábbi adatokat és információt tartalmazza: a) a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták, b) az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszerét, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletben szereplő rendszernek vagy rendszereknek megfelelően, c) az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt szabvány, nemzeti műszaki értékelés vagy a 11. szerinti építőipari műszaki engedély hivatkozási számát és kibocsátási dátumát, d) az építési termék rendeltetését, a gyártó által figyelembe vett tervezett beépítési módját, e) a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában az alapvető jellemzők felsorolását, f) az építési termék teljesítményét, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében az 1. melléklet figyelembevételével, g) az építési termék-szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, vagy számítás eredményeképpen megadott teljesítményét a jogszabályban előírt követelményekre vonatkozóan, h) a c) pontban felsorolt, olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs megállapítva a termék teljesítménye, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) betűket kell feltüntetni. (5) A termék teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére a (2) bekezdésben felsorolt esetekben a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklet 2. pontja szerinti kijelölt szervezetek jogosultak, amennyiben a kijelölési területük kiterjed a teljesítménynyilatkozat alapját képező szabványra vagy a szervezet az adott termékkörben nemzeti műszaki értékelés kiadására jogosult, továbbá a még hatályos építőipari műszaki engedélyt kidolgozta. A szervezeteknek meg kell felelniük a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeknek. 7. (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.

81 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozatot tehet az 5. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a) ezt a felhasználóval, tervezővel kötött szerződése rögzíti, b) ezt a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei vagy más körülmények indokolják. (3) Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette. 7. A kölcsönös elismerés szabályai 10. Amennyiben nem állnak rendelkezésre az építési termékekre alkalmazandó harmonizált szabványok vagy európai műszaki értékelés, az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban az adott ország előírásaival összhangban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTAállamban az adott ország előírásaival összhangban előállított építési termékek az építményekbe betervezhetők és beépíthetők, feltéve, hogy ezek az építési termékek az e rendelet által előírttal egyenértékű szintű védelmet biztosítanak az élet- és egészségvédelem, a biztonság és az adott célra való alkalmasság tekintetében. 12. Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM GKM KvVM együttes rendelet 5. -ának előírásai szerint július 1-je előtt kiadott építőipari műszaki engedély az érvényességének idejéig, de legfeljebb július 1-jéig hatályban marad. Az építőipari műszaki engedély alapján végzett első típusvizsgálatok vizsgálati eredménye felhasználható teljesítménynyilatkozat kiadására.

82 1. melléklet a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelethez Az építési termékek lényeges terméktulajdonságai (a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. melléklet 1. táblázatában meghatározott termékkörönként 10. Rögzített tűzoltó készülékek A SORSZÁM TERMÉKTULAJDONSÁG FELHASZNÁLÁSI TERÜLET 18 Beépített tűzoltó berendezések: sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei (sprinklerek) 18.1 Névleges aktiválási körülmények 18.2 Oltóanyag-eloszlás 18.3 Válaszkésleltetés (válaszidő) 18.4 Működési megbízhatóság 18.5 Hőállóság 18.6 Hősokk 18.7 Korrózióállóság 19 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei (a nedves riasztószelep felépítése) 19.1 Válaszkésleltetés (válaszidő) 19.2 Működési megbízhatóság 19.3 Teljesítményparaméterek tűz esetén 19.4 Válaszkésleltetés tartóssága 19.5 Nem fém alkatrészek öregedése 19.6 Tartós működési biztonság tűz esetén 20 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: sprinkler és vízpermetező oltóberendezések (a száraz riasztószelep felépítése) 20.1 Válaszkésleltetés (válaszidő) 20.2 Működési megbízhatóság 20.3 Teljesítményparaméterek tűz esetén 20.4 Válaszkésleltetés tartóssága 20.5 Tartós működési biztonság, nem fém alkatrészek öregedése 20.6 Tartós működési biztonság tűz esetén minden felhasználási területre B

83 21 Beépített tűzoltó berendezések: sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei (vízmotoros riasztóberendezés) 21.1 Válaszkésleltetés (válaszidő) 21.2 Működési megbízhatóság 21.3 Teljesítményparaméterek tűz esetén 21.4 Válaszkésleltetés tartóssága 21.5 Tartós működési biztonság, nem fém alkatrészek öregedése 21.6 Tartós működési biztonság tűz esetén 22 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei (vízáramlás-érzékelő) 22.1 Névleges működtetési feltételek 22.2 Válaszkésleltetés (válaszidő) 22.3 Működési megbízhatóság 22.4 Korrózióállóság 22.5 Nem fém alkatrészek szilárdsága 23 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések (automatikus, elektromos vezérlő és késleltető szerkezetek) 23.1 Válaszkésleltetés (válaszidő) 23.2 Működési megbízhatóság 23.3 Teljesítményparaméterek tűz esetén 23.4 Tartósság (hőállóság, légnedvesség-állóság, korrózióállóság) 24 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (automatikus, nem elektromos vezérlő és késleltető szerkezetek) 24.1 Válaszkésleltetés (válaszidő) 24.2 Működési megbízhatóság 24.3 Korrózióállóság 24.4 Teljesítményparaméterek tűz esetén 25 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei. Kézi indító- és leállítószerkezet követelményei és vizsgálati módszerei 25.1 Működési megbízhatóság 25.2 Teljesítményparaméterek tűz esetén 25.3 Korrózióállóság 26 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (tartályok szelepei és indítóberendezései) 26.1 Működési megbízhatóság minden felhasználási területre

84 26.2 Oltóanyag-eloszlás 27 Beépített tűzoltó berendezések: a gázzal oltó berendezések részegységei (nagy- és kisnyomású elosztószelepek és működtetőszerkezeteik) 27.1 Működési megbízhatóság 27.2 Oltóanyag-eloszlás 28 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (nem villamos tiltórendszerek) 28.1 Működési megbízhatóság minden felhasználási területre 29 Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (CO 2 - berendezések fúvókái) 29.1 Oltóanyag-eloszlás minden felhasználási területre 30 Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (csatlakozók) 30.1 Névleges működtetési feltételek 30.2 Válaszkésleltetés (válaszidő) 30.3 Működési megbízhatóság 30.4 Tartósság (hőállóság, légnedvesség-állóság, korrózióállóság) minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (különleges tűzjelző berendezések) Névleges aktiválási feltételek / Érzékenység, válasz késleltetés (válaszidő) és teljesítmény tűz esetén, küszöbhőmérséklet, hőmérséklet-emelkedés 31.2 Működési megbízhatóság 31.3 Tartós működési biztonság és késleltetés, hőállóság 31.4 Rázásállóság 31.5 Korrózióállóság 32 minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések / Gázzal oltó berendezések részegységei / Nyomásmérő eszközök és nyomáskapcsolók követelményei és vizsgálati módszerei 32.2 Névleges működtetési feltételek 32.3 Működési megbízhatóság Tartós működési biztonság Korrózióállóság minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (mechanikai súlymérő eszközök) 33.1 Névleges működtetési feltételek 33.2 Működési megbízhatóság 33.3 Korrózióállóság minden felhasználási területre

85 33.4 Nem fém alkatrészek szilárdsága 34 Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (pneumatikus tűzjelző berendezések) 34.1 Névleges működtetési feltételek 34.2 Válaszkésleltetés (válaszidő) 34.3 Működési megbízhatóság Tartós működési biztonság Korrózióállóság Tartós működési biztonság Nem fém alkatrészek szilárdsága minden felhasználási területre Beépített tűzoltó berendezések: gázzal oltó berendezések részegységei (visszacsapó és torlószelepek) 35.1 Oltóanyag-eloszlás 35.2 A működés megbízhatósága 35.3 A működési megbízhatóság időtartama 35.4 Rezgéssel szembeni ellenállás minden felhasználási területre 36 Beépített tűzoltó berendezések / Tömlőberendezések / Tömlődob alaktartó tömlővel 36.1 Oltóanyag-eloszlás 36.2 A működés megbízhatósága 36.3 A tömlők kihúzhatósága 36.4 A működési megbízhatóság tartóssága 36.5 Veszélyes anyagok minden felhasználási területre 37 Beépített tűzoltó berendezések: tömlőberendezések (falitűzcsap-szekrények lapostömlővel) 37.1 Oltóanyag-eloszlás 37.2 A működés megbízhatósága 37.3 A tömlők kihúzhatósága 37.4 A működési megbízhatóság tartóssága 37.5 Veszélyes anyagok 38 Felszín alatti tűzcsap 38.1 Működési megbízhatóság 38.2 Csatlakozási méretek 38.3 Tartós működőképesség, korrózióval szembeni megbízhatóság 38.4 Tartós működőképesség megbízhatósága; tartósság minden felhasználási területre minden felhasználási területre

86 39 Felszín feletti tűzcsap 39.1 Működési megbízhatóság 39.2 Csatlakozási méretek 39.3 Tartós működőképesség, korrózióval szembeni megbízhatóság minden felhasználási területre 39.4 Tartós működőképesség megbízhatósága; tartósság 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről, feladat- és hatásköréről szóló 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 15. -ának d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények üzemben tartóira. (2) E rendelet alkalmazási köre azokra a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, szállítható nyomástartó berendezésekre és töltőlétesítményekre terjed ki, amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás több mint 0,5 bar (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény). (3) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a) az egyes nyomástartó berendezések és rendszerek külön jogszabályban 1 meghatározott tervezésére, gyártására és megfelelőség értékelésére, valamint e külön jogszabály szabályozási körébe nem tartozó berendezésekre, b) a veszélyes áruk vasúti és közúti szállítására használt szállítható nyomástartó berendezésekre, valamint egyes ilyen berendezések külön jogszabályban meghatározott 2 forgalomba hozatalára, megfelelőségük újra értékelésére, ismételt felhasználására és időszakos ellenőrzésére, c) a külön jogszabály 3 alapján bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, szállítható nyomástartó berendezésekre és töltő létesítményekre. Cseppfolyós propán- butángázok és ezek elegyeinek esetében a töltőüzem területén vagy azon kívül elhelyezett töltő és tároló létesítményeire, a töltő és tároló üzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményekre, kőolaj- és földgázbányászati tevékenység keretében történő töltésére és tárolására, a gázelosztó-vezetékek gáztároló tartályaira, valamint e létesítmények tartozékaira, berendezéseire és egyéb eszközeire, amelyeket kifejezetten a pébégáz beszerzése, tárolása, töltése, tartályban vagy palackban való kereskedelmi forgalomba hozatala, vagy gázkiskereskedőnek, viszonteladónak történő értékesítés céljából létesítettek, d) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből a nyomástartó berendezésbe töltő létesítményre, ha töltési képessége legfeljebb 1000 kg/h, e) a gázt a szállítható nyomástartó berendezésbe töltő létesítményre, ha töltési képessége legfeljebb 10 kg/h.

87 2. A hatósági felügyeletet első fokon a hatóság, másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerv látja el. Fogalom meghatározások 3. E rendelet alkalmazásában: 1. átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakítástól eltérővé válik, biztonsági jellemzői megváltoznak, vagy más típusú lesz, illetve rendeltetése is megváltozik; 2. belső ellenőrzés: a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény berendezései belső szerkezeti állapotának általában szemrevételezéses átvizsgálása a berendezés üzemen kívüli, környezeti hőmérsékletű, tiszta és nyitott állapotában. A belső ellenőrzés során egyúttal külső ellenőrzést is kell tartani; 3. ellenőrzési ciklusidő: a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva; 4. folyadék töltetű nyomástartó berendezés: folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó berendezés, ha töltete olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten legfeljebb 0,5 bar (500 mbar) értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar); 5. gáz töltetű nyomástartó berendezés: ha a töltet legalább egy a következőkből: gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz vagy olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten több mint 0,5 bar (500 mbar) értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar); 6. használatba vétel: a szükséges engedélyek birtokában az üzembe helyezéshez vezető műveletek megkezdése és lefolytatása; 7. javítás: minden olyan beavatkozás, amely a berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapot szerinti visszaállítását célozza; 8. kazán-létesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 C-ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forróvíz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál, függetlenül attól, hogy ez a berendezés erőműnek, távhőszolgáltató létesítménynek, vagy központi fűtő berendezésnek a része; 9. külső ellenőrzés: a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény berendezéseinek kívülről hozzáférhető részeire, tartozékaira és biztonsági szerelvényeire is kiterjedő, általában szemrevételezésen és működési próbákon alapuló, üzemelés közben végrehajtott ellenőrzése; 10. létesítés: nyomástartó létesítmény létrehozása nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal; 11. létesítési ellenőrzés: a hatósági felügyelet alá tartozó létesítményre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a helyszín összevetésével; 12. megszüntetés: a nyomástartó létesítmény és berendezés végleges használaton kívül helyezése, lebontása, beleértve a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtását; 13. nyomástartó létesítmény: telepített nyomástartó berendezések kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően meghatározza. A nyomástartó létesítményhez tartozik, de nem képezi annak részét az építmény (építményrész), illetőleg a felszín alatti vagy felszín feletti olyan terület

88 a) ahol annak nyomástartó berendezéseit, tartozékaival, biztonsági szerelvényeivel együtt elhelyezik, b) ahol az üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzik, c) amely a nyomástartó létesítmény és környezete kölcsönös biztonsága miatt szükséges; 14. szilárdsági ellenőrzés: a berendezés műszaki dokumentációban megadott mértékű nyomás terheléssel végrehajtott ellenőrzése; 15. telepített nyomástartó berendezés: a külön jogszabályban 5 meghatározott nyomástartó berendezés és rendszer, valamint egyszerű nyomástartó edény, amelyet helyhez kötötten használnak; 16. töltőlétesítmény: a) a gázt a szállítható nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény és üzemi szerelvényei (a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltő létesítménynek), b) a gázt a szállítható nyomástartó berendezésből a telepített nyomástartó berendezésbe lefejtő létesítmény és üzemi szerelvényei; 17. üzembe helyezés: a nyomástartó létesítmény, kazán létesítmény, és a töltőlétesítmény (a továbbiakban együtt: létesítmény) rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése; üzemben tartó: a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a szállítható nyomástartó berendezés töltetét forgalmazó, vagy ezt szállító vállalkozás; 19. üzemeltetés: a létesítmény rendeltetésszerű használata, beleértve az üzemzavar elhárítást, a leállítást, a karbantartást, valamint az üzemben tartó ellenőrzéseit is; 20. üzemeltető: az a magánszemély, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja; 21. veszélyes töltet: a kémiai biztonságról szóló külön jogszabály 7 szerinti töltet. Bejelentési kötelezettség 4. (1) 8 A hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, javításáról, átalakításáról és megszüntetéséről az üzemben tartó előzetesen tájékoztatni köteles a hatóságot. (2) 9 A bejelentés a hatóság által, vagy más módon rendelkezésre bocsátott külön adatlapon történik. A bejelentést a területi szervezet nyilvántartásba veszi. Hatósági eljárások 5. (1) A hatóság felügyelete alá tartozó létesítmény újonnan telepített alkotó része csak olyan nyomástartó berendezés lehet, amely megfelel az e rendeletben és a külön jogszabályban 10 meghatározott műszaki követelményeknek. (2) 11 Az (1) bekezdés nem vonatkozik a rendelet hatálybalépése előtt gyártott, illetve használt berendezések létesítésére. (3) 12 A hatósági felügyelet alá tartozó, az e rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározott veszélyességi határértékeket meghaladó berendezést magukban foglaló létesítményeket, továbbá a külön jogszabály 13 szerinti szállítható nyomástartó berendezéseket amennyiben töltésük az üzemeltetés helyszínén történik a hatóság engedélyével lehet a) meghatározott helyen létesíteni,

89 b) használatba venni, üzemeltetni, c) más helyre áttelepíteni, d) létesítési feltételeit megváltoztatni, e) megszüntetni. (4) 14 Az engedélyezés és ellenőrzés alapját képező előírásokat és részletes szabályokat az R ának (1) bekezdésében meghatározott műszaki-biztonsági szabályzat tartalmazza (a továbbiakban: Szabályzat). Létesítési engedélyezési eljárás 6. (1) 15 A létesítési engedélyezési eljárást az üzemben tartó vagy megbízottja írásban kezdeményezi a hatóságnál. (2) 16 A létesítési eljáráshoz szükséges közmű nyilatkozatokat az üzemben tartó köteles beszerezni. (3) A létesítési engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell: a) a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza aa) a rajzdokumentációt és a műszaki leírást, ab) a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait, ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat, ad) 17 a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot, ae) 18 a közmű egyeztetések dokumentumait; b) a létesítmény bejelentő adatlapját; c) átalakítás esetében általában azokat a rajzokat és leírásokat, amelyeket az átalakítás érint. (4) A létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (3) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a hatóságnak átadni. Nem szükséges benyújtani az olyan dokumentáció részeket, amelyek már a hatóság rendelkezésére állnak és változatlanul felhasználhatók a létesítési engedélyezési eljárásban. (5) 19 Áttelepítés esetén magára a berendezésre vonatkozó részletes műszaki dokumentációt nem kell benyújtani, ha a berendezés hatályos használati vagy használatba vételi engedéllyel rendelkezik. (6) 20 Használt berendezés létesítésénél a hatóság határozza meg azt, hogy a) a berendezés biztonságos állapotának igazolására milyen kiegészítő ellenőrzés, szakvélemény, b) a berendezés eredeti dokumentációjának részleges vagy teljes hiánya esetén ennek pótlásaként milyen dokumentumok beszerzése szükséges. (7) 21 A létesítési engedélyezési dokumentáció részletes tartalmát a Szabályzat tartalmazza. (8) 22 A hatóság az ellenőrzött engedélyezési dokumentációt záradékkal látja el. A benyújtott, de a létesítés engedélyezési kérelmének elbíráláshoz nem szükséges és ezért nem ellenőrzött többletdokumentációkat,,nem ellenőrzött'' megjegyzéssel látja el. Az engedélyezési dokumentáció egy példányát a hatóság őrzi meg, a másik példányt a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az üzemben tartónak visszaadja. (9) 23 A hatóság a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése alapján adja ki. Ehhez mellékelnie kell a záradékkal, megjegyzéssel ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát, valamint meg kell határoznia a használatbavételi engedély megadáshoz szükséges ellenőrzés módszerét.

90 (10) 24 A létesítési engedély hatályát veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintő változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdődött meg. (11) 25 Az üzemben tartó a rendelet hatálya alá tartozó, de létesítési eljárásra nem kötelezett létesítmények esetében is köteles a létesítésre vonatkozó előírásokat betartani. (12) 26 Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a hatóság kérésére bemutatni. Használatbavételi engedélyezési eljárás 7. (1) 27 A használatbavételi engedélyezési eljárást az üzemben tartó írásban kezdeményezi a hatóságnál. (2) A használatbavételi eljárás kezdeményezésének feltétele a létesítési engedély megléte. (3) 28 A hatóság az első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzést a használatbavételi eljárás keretében végzi. Ez a helyszíni ellenőrzés a létesítési engedélyben előírt feltételek teljesülésének, továbbá a létesítmény rendeltetésszerű állapotának és biztonságos működése feltételeinek meglétére vonatkozik. A helyszíni ellenőrzés eredményét írásba kell foglalni. Az eljárás szükség esetén megismételhető. (4) A hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény üzemben tartójának biztonsági értékelést kell készítenie, amelynek során figyelembe kell vennie a nyomástartó berendezések gyártója által veszélyelemzés alapján kidolgozott használati útmutatókat. A biztonsági értékelés részletes tartalmi követelményeit a Szabályzat tartalmazza. (5) A biztonsági értékelés alapján az üzemben tartónak a használatba vételhez üzemeltetési utasítást kell készítenie, különös tekintettel a berendezés indítására, normál üzemmódjára, leállítására, vészleállítására és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetén szükséges teendőkre. 8. (1) 29 A hatóság a használatbavételi engedélyt a 7. (3) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés megfelelő eredménye alapján adja ki. (2) A sikeres helyszíni ellenőrzés tényét a hatóság a berendezés adattábláján hitelesítő acélbélyegző beütésével igazolja. (3) 30 A használatbavételi engedély hatályosságának feltétele az R a szerinti időszakos hatósági ellenőrzésének kérelmezése. A hatóság az időszakos hatósági ellenőrzést az üzemben tartó kérelmére legalább 30 nappal az ellenőrzési tervben a 12. (2) bekezdése alapján meghatározott ciklusidőhöz tartozó határnap előtt folytatja le. (4) 31 A hatóság a használatba vett létesítményt, továbbá az időszakos-, valamint rendkívüli hatósági ellenőrzések megtörténtét és eredményét nyilvántartásba veszi. (5) Az üzemben tartó a használatbavételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt, beleértve az időszakos hatósági ellenőrzések bizonylatait is, köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a hatóság kérésére bemutatni. (6) 32 Amennyiben a hatóság a határozatlan időre szóló használatbavételi engedélyt visszavonta vagy az más módon hatályát vesztette, az ismételt használatba vételhez új használatba vételi eljárást kell lefolytatni. Ennek feltétele, hogy az üzemben tartó a visszavonás vagy az engedély hatálytalanná válásának okát képező hiányosságokat megszüntesse.

91 Használatbavételi engedély visszavonása 9. (1) Amennyiben a hatóság az időszakos vagy rendkívüli ellenőrzés során személyeket vagy környezetet veszélyeztető hiányosságot állapít meg, köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, így elrendelheti a létesítmény üzemeltetésének felfüggesztését, javítások, különleges vizsgálatok elvégzését, vagy a használatbavételi engedély visszavonását, valamint a hiányosságok megszüntetését. (2) 33 A használatbavételi engedély hatályát veszti, ha az esedékes időszakos hatósági ellenőrzés az üzemben tartó magatartására visszavezethetően nem történik meg. Használatba vett berendezés javítása, átalakítása 10. (1) 34 A telepített nyomástartó berendezés jelentős beavatkozással járó javítása, átalakítása esetén a berendezés megfelelőségének megállapításakor az 5. (1) és (2) bekezdésében foglaltak irányadók. (2) A javítási, átalakítási dokumentációnak alkalmasnak kell lennie a beavatkozás utáni állapot és az eredeti állapot biztonsági szintjének összehasonlító értékelésére. (3) 35 Megszüntetés 11. (1) 36 A megszüntetéssel kapcsolatos hatósági eljárást az üzemben tartónak kell kezdeményeznie. (2) A megszüntetett létesítmény adatai a megszűnést követő 10. évben törölhetők a nyilvántartásból. Ciklusidő, időszakos és rendkívüli hatósági ellenőrzés 12. (1) 37 Az 5. (3) bekezdése szerint felügyelet alá tartozó létesítmény élettartama alatt időszakos hatósági ellenőrzéseket kell tartani. Az ellenőrzés feltételeit az engedélyes köteles biztosítani. (2) A ciklusidő az egyes létesítményeknél általában a következő: a) az e rendelet mellékletének 7. pontjának a) d) és f) i) alpontjaiba tartozó berendezések külső ellenőrzését 3 évenként, belső ellenőrzését 5 évenként, szilárdsági ellenőrzését 10 évenként kell elvégezni, b) az e rendelet mellékletének 7. pontjának e) alpontjába tartozó berendezés külső ellenőrzését évenként, belső ellenőrzését 3 évenként, szilárdsági ellenőrzését 9 évenként kell elvégezni, c) a töltő-létesítmény üzem közbeni külső ellenőrzését legalább 5 évenként kell elvégezni, d) a folytonos üzemben működő nyomástartó létesítmény berendezéseinek belső szerkezeti ellenőrzését és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások során kell megtartani, legalább a ciklusidőnek megfelelő naptári éven belül. (3) 38 A ciklusidőt az üzemben tartó kérésére a hatóság meghosszabbíthatja, ha az üzemben tartó vállalja az ehhez szükséges többletinformációkat nyújtó, üzemszünettel nem járó ellenőrzések elvégzését, illetve diagnosztikai megfigyelés biztosítását.

92 (4) 39 Az időszakos hatósági ellenőrzésről készített bizonylat egy példányát a hatóság átadja az üzemben tartónak. A bizonylat tartalmazza az ellenőrzés módszerét, eredményét és a következő időszakos hatósági ellenőrzés esedékességének időpontját. A hatósági ellenőrzések, elvégzett vizsgálatok bizonylatait csatolni kell a használatbavételi engedélyhez. (5) A műszaki-biztonsági hiányosságot feltáró időszakos hatósági ellenőrzést a hiányosságok megszüntetése után meg kell ismételni. 13. (1) Ha a hatósági felügyeletre kötelezett létesítmény használaton kívül van, amikor az időszakos hatósági ellenőrzés esedékes, akkor az csak a hatósági ellenőrzés sikeres elvégzése után vehető újból használatba. (2) 40 Az üzemben tartó javítás vagy átalakítás esetén rendkívüli ellenőrzést köteles kezdeményezni. A hatóság a rendkívüli ellenőrzés eredménye alapján ítéli meg a tervezett beavatkozás hatását a berendezés biztonsági jellemzőire és határozza meg az ismételt használatba vétel feltételeit. (3) Nem szükséges a rendkívüli ellenőrzés, ha az üzemben tartó a berendezés megfelelőségét a beavatkozást követően tanúsítással kívánja megállapítani. (4) Ha a rendkívüli hatósági ellenőrzés tartalma megfelel az időszakos hatósági ellenőrzés műszaki terjedelmének, akkor a következő időszakos hatósági ellenőrzés ciklusideje újra kezdődik. (5) Amennyiben a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény átalakítása olyan mértékű, hogy azt követően az új létesítménynek minősül, az üzemben tartó új használatbavételi engedélyezési eljárást köteles kezdeményezni. A további hatósági ellenőrzés ciklusideje a használatba vételt megelőző helyszíni ellenőrzés napján kezdődik. (6) Az e rendelet mellékletének 7. pontjának a) i) alpontjai alapján nem engedély köteles, hatósági felügyelet alá tartozó berendezésekből álló létesítmény ellenőrzéséről a gyártómű adatai és az üzemi viszonyok alapján az üzemben tartó gondoskodik. (7) A hatóság a létesítményben bekövetkezett rendkívüli eseményt követően, továbbá javítás, átalakítás esetén az üzemben tartó kezdeményezésére, valamint ha egyéb, a tudomására jutott tény indokolja, váratlanul, saját kezdeményezésére rendkívüli ellenőrzést tarthat. Üzemeltetés 14. (1) Az üzemben tartó a hatósági felügyelet alá tartozó létesítményeket köteles megfelelő műszaki állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a karbantartási munkákat időben elvégeztetni, minden biztonsági előírást betartatni és az előírt hatósági eljárásokat, ellenőrzéseket kezdeményezni. (2) A hatósági felügyelet alá tartozó létesítményt kezelőknek a biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő létszámát, a létesítmény veszélyességének megfelelő képesítését, továbbá a kezelőkre vonatkozó egyéb feltételeket az üzemben tartónak kell meghatároznia és biztosítania. (3) Az üzemben tartónak a hatóság felügyelete alá tartozó létesítmény biztonságos üzemeltetése érdekében megfelelő üzemeltetési utasítással kell rendelkeznie. (4) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, a veszély elhárítása érdekében köteles minden szükséges intézkedést beleértve a létesítmény üzemen kívül helyezését is megtenni.

93 Eljárás rendkívüli esemény alkalmával 15. (1) 41 A hatósági felügyelet alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos rendkívüli eseményeket az üzemben tartó köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd ezt 24 órán belül írásban a hatóság által rendelkezésre bocsátott bejelentő űrlapon részletezni. (2) A rendkívüli esemény helyszíne a hatósági vizsgálat befejezéséig nem változtatható meg, kivéve, ha a további károk, balesetek megelőzése vagy más ok azt indokolttá és szükségessé teszi. Ez esetben a helyszín megváltoztatása előtti állapotot rögzíteni kell (például fotón, videofelvételen, helyszínrajzon). (3) A hatóság vagy az általa bevont szakértő a helyszínen vizsgálja meg a rendkívüli esemény okait, valószínű lefolyását és következményeit; ezzel kapcsolatban a) fényképeket, vázlatokat, leírásokat készít, b) ellenőrzi a megelőző üzemi viszonyokat, c) megvizsgálja a sérült létesítményt, annak tartozékait, környezetét, d) meghallgatja a rendkívüli esemény szemtanúit, a kezelőket, az üzembentartó részéről az ügyben érintett személyeket, és erről jegyzőkönyvet vesz fel, e) tanulmányozza a szükséges okmányokat (például az üzemi naplókat), f) elrendelheti az alkatrészek és tartozékok laboratóriumi, műszeres és más vizsgálatait, g) tanulmányozza az üzemben tartó által folytatott belső vizsgálat adatait. (4) A hatóság jogosult a rendkívüli eseménnyel összefüggésben a további vizsgálathoz szükségesnek tartott tárgyakat, okmányokat elismervény ellenében átvenni. (5) Ha a hatóság a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a gyártással, üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatban mulasztás áll fenn, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése vétkes magatartás következménye, köteles kezdeményezni a szükséges felelősségrevonási eljárás megindítását. (6) A hatóság a vizsgálat eredményéről részletes jegyzőkönyvet készít, amelyet az üzemben tartónak is alá kell írnia. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a) a rendkívüli esemény valószínűsíthető okát, lefolyását, b) a megállapított rendellenességeket, c) az esemény megismétlődését kizáró intézkedéseket, d) az egyéb szükséges feltételeket, intézkedéseket. (7) A létesítmény ismételt használatbavétele előtt a hatóság, indokolt esetben, új használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását is elrendelheti. (8) A rendkívüli esemény vizsgálatával járó költségeket vétkessége estén az üzemben tartó viseli. A kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmassági követelményei 16. (1) 42 A kazánok és a hozzá tartozó berendezések, továbbá a hatósági felügyelet alá tartozó egyéb nyomástartó berendezések vegyi kezelését olyan vállalkozás végezheti, amely a) tevékenységi jegyzékében a kazánok gyártása, szerelése, javítása, karbantartása, vagy a vegyi kezeléssel rokon tevékenység szerepel, vagy több, általa karbantartott és rendszeresen vegyi kezelés alá vont kazánt üzemeltet és rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi és technológiai feltételekkel, és b) 43 rendelkezik a hatóság vegyi kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyével.

94 (2) 44 Az (1) bekezdés szerinti engedély három évre szól. Az engedélyezés feltételeinek fennállását a hatóság az engedély hatálya alatt legalább egy alkalommal ellenőrzi. (3) 45 A tevékenység folytatására vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelem tartalmazza a) a kérelmező azonosító adatait, b) a végezni kívánt vegyi kezelések megnevezését, c) a kezelni kívánt berendezéstípusok megnevezését, d) a vegyi kezelést irányító személy (személyek) nevét, szakképzettségének, szakmai gyakorlati idejének igazolását, e) az alkalmazni kívánt technológiák leírását és az alkalmazásukhoz szükséges személyi, tárgyi, technológiai, tűzvédelmi és munkavédelmi felkészültség meglétének igazolását, f) a veszélyes anyagokkal végzett tevékenység bejelentésének igazolását, g) a tevékenységre kidolgozott minőségügyi rendszer dokumentációját. (4) A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtani, amelyet a hatóság bocsát a kérelmező rendelkezésére. (5) 46 A kiadott engedélyt a hatóság közcélú nyilvántartásba veszi és az engedéllyel rendelkezők jegyzékét rendszeresen közzé teszi. Az ellenőrzést végző személyekkel szemben támasztott követelmények 17. (1) A hatósági ellenőrzést végző személyeknek felsőfokú szakirányú végzettséggel, a külön jogszabályban 47 előírt szakvizsgával és szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. (2) 48 A hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények üzemeltetése során szükséges ellenőrzéseket a hatóság felügyeletével és feljogosítása alapján az üzemben tartói ellenőrző szervezet (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) is végezheti (üzemben tartói ellenőrzés). Az ellenőrző szervezet csak saját vállalkozása részére végezhet ellenőrzést. (3) Az ellenőrző szervezet az ellenőrzött terméket üzembentartó vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része. A személyzet felelősségét a szervezeten belül el kell határolni és ennek megfelelő bizonylatolási rendet kell alkalmazni. (4) Az ellenőrző szervezet és személyzete nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja az ellenőrző tevékenységgel kapcsolatos ítéletalkotás függetlenségét és a megvesztegethetetlenségét. Az ellenőrző szervezet személyzetének függetlennek kell lennie az ítélet alkotását befolyásoló hatásoktól, különösen az elvégzett ellenőrzések eredményében érdekelt külső személyek és szervezetek hatásától. (5) Az ellenőrző szervezetnek rendelkeznie kell az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel és felszereléssel. A személyzetnek képesnek kell lennie a műszaki követelményeknek való megfelelés megítélésére, valamint az ellenőrzések dokumentálására. (6) 49 Az ellenőrző szervezet a tevékenysége során szerzett értesüléseket, adatokat köteles bizalmasan kezelni; ezeket csak a vállalkozás illetékes képviselőivel, illetve a hatósággal közölheti. (7) Az ellenőrző szervezet műszaki vezetőjének felsőfokú szakirányú végzettséggel és a külön jogszabályban előírt szakvizsgával, az ellenőrző szervezet személyzetének az említett szakvizsgával, az elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges szakképzettséggel, a vonatkozó előírások kielégítő ismeretével, és megfelelő gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie.

95 (8) Az ellenőrzést végző személyek javadalmazása nem függhet sem az elvégezett ellenőrzések számától, sem az ellenőrzések eredményétől. (9) 50 Az ellenőrző szervezet saját maga köteles elvégezni a feladatát képező ellenőrzéseket. Nem lehet közvetlenül érintett a rendelet hatálya alá tartozó és általa ellenőrzött termékek tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában, sem saját vállalkozása, sem ennek versenytársainak hasonló termékei vonatkozásában. A Szabályzat 18. (1) 51 A Szabályzatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) készíti elő, és szakmai egyeztetését követően tesz javaslatot annak kihirdetésére. (2) A szakmai egyeztetésre Nyomástartó Műszaki Szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) kell létrehozni, amely a közzétételt követően a Szabályzatot évente felülvizsgálja és javaslatot tesz annak szükség szerinti módosítására. (3) 52 A Szakbizottság a következő szervezetek által delegált egy-egy szakemberből áll: a) Energetikai Berendezés Gyártók Szövetsége, b) Gépipari Tudományos Egyesület, c) 53 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, d) Magyar Mérnöki Kamara, Gáz- és Olajipari Tagozat, e) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, f) Magyar PB Gázipari Egyesület, g) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség, h) Magyar Vegyipari Szövetség. (4) A szakbizottsági tagokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium bízza meg 3 év időtartamra. A Szakbizottság ülésein a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője tanácskozási joggal vesz részt. (5) 54 A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül háromévente elnököt választ. A titkársági feladatok ellátásáról a főigazgató gondoskodik. (6) A Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól az üzemben tartó eltérhet, ha a megfelelő hatósági eljárás során előzetesen igazolja, hogy a Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosítani tudja. A hatóság további feladatai 19. (1) A hatóság a) gyakorolja a piacfelügyeletet az R. 11. (2) a) pontjában megnevezett nyomástartó berendezések és rendszerek tekintetében, b) minősíti, jóváhagyja és ellenőrzi a kazánok vegyi kezelését végzők tevékenységét, c) nyilvántartja a rendkívüli eseményeket, d) kezeli a nyomástartó létesítmények adatbázisát,

96 e) szervezi az R a szerinti külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő, az e rendelet 17. (1) bekezdésében említett szakvizsgához szükséges teendőket. (2) A hatóság gyakorolja az R. 7. -ának (2) bekezdésében foglalt létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési és mindazokat a feladatokat, amelyeket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály 55 a sajátos építmények vonatkozásában a hatáskörébe utal. 20. A hatósági eljárásokért járó díjakat külön jogszabály 56 tartalmazza. Záró rendelkezések 21. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti: a) a kazánok és egyéb nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet, b) a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálybaléptetéséről szóló 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet, c) a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata hatálybaléptetéséről szóló 4/1979. (III. 7.) NIM rendelet, d) az acetiléngáz-fejlesztő készülékek biztonsági szabályzata hatálybalépéséről szóló 4/1975. (X. 11.) NIM rendelet. (2) Átmeneti intézkedések: a) 57 az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedélyek azok lejártáig hatályban maradnak; b) 58 az R ában és az (1) bekezdésben hatályon kívül helyezett jogszabályok szerint határozott időre szóló használati engedéllyel rendelkező berendezések e rendelet szerinti hatósági felügyelet alá sorolását az R. 2. -ának (1) bekezdésében meghatározott elsőfokú hatósági szervezetnek a használati engedély hatálya alatt kell elvégeznie. Az eljárást az üzemben tartónak kell kezdeményeznie; c) az R ában és az (1) bekezdésben hatályon kívül helyezett jogszabályok hatálya alá nem tartozó, vagy azok alapján határozatlan időre szóló használati engedéllyel rendelkező, az e rendelet 1. -ának (2) bekezdése szerinti hatósági felügyelet alá tartozó berendezések és létesítmények hatósági felügyelet alá sorolását az R. 2. -ának (1) bekezdésében meghatározott elsőfokú hatósági szervezetnek 5 éven belül kell elvégeznie. Az eljárást az üzemben tartónak e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell kezdeményeznie; d) a b) és a c) pontok szerinti besorolásra az üzemben tartó javaslatot nyújthat be a hatósághoz, amely ezt köteles elbírálni és helytállóságától függően részben vagy egészében elfogadni. A javaslat elutasítása esetén az elutasítás okairól szakmai indoklást kell adni. (3) Az R ában és az (1) bekezdésben említett jogszabályok alapján gyártott és azoknak megfelelő, az e rendelet hatálybalépéséig forgalomba még nem hozott, nem telepített, illetőleg használatba még nem vett, de az 1. (2) bekezdése szerint hatósági felügyelet alá tartozó berendezések vonatkozásában e rendelet 5. -a (1) bekezdését nem kell alkalmazni. 22. Ez a rendelet a Tanács az egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 87/404/EGK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/23/EK irányelvével és a Tanács 2002/50/EK irányelvével módosított, a szállítható

97 nyomástartó berendezésekre vonatkozó jogszabályok összehangolásáról szóló 99/36/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Melléklet a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelethez Nyomástartó berendezések besorolása a hatósági eljárások szempontjából 1. A rendelet 1. (2) bekezdése szerint hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezéseket e melléklet alkalmazásával kell besorolni. 2. A besorolás célja annak meghatározása, hogy a berendezés üzembentartója a 6. (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokra kötelezett-e, vagy csak a 4. (1) bekezdése szerinti bejelentést kell megtennie. 3. A besorolás a berendezés fajtája, töltete, a töltet veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V), illetve névleges méret (DN) szorzata, valamint e szorzat tényezőire megállapított alsó határérték alapján történik. 4. Ha a berendezés több nyomással igénybe vett térből áll, a berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a szigorúbb besorolás tartozik. 5. A következő a) i) alpontok közül 3. pont szerinti tényezőknek a felsorolás sorrendjében történő értékelése alapján kell az adott esetben alkalmazandó alpontot kiválasztani a nyomástartó berendezésnek a hatósági eljárások szempontjából történő, 2. pont szerinti besorolásához. 6. A berendezés akkor tartozik a 6. (1) bekezdés szerinti hatósági eljárások hatálya alá, ha a berendezés PS és V (DN) értékei, valamint ezek szorzata az alpontban meghatározott határértékeket meghaladják. 7. Az egyes alpontokhoz tartozó ábrák csupán a határértékek szemléltetését szolgálják. A kisebb vonalvastagsággal ábrázolt görbék a 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletben meghatározott veszélyességi kategóriák szerinti besorolást mutatják. Ezeknek az e rendelet szerinti besorolásnál nincs szerepük, csak tájékozódásul szolgálnak. a) Gáz töltetű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, térfogata nagyobb mint 1 liter és PS V>200 (bar liter), és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (1. ábra).

98 1. ábra b) Gáz töltetű nyomástartó edény vagy egyszerű nyomástartó edény az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, térfogata nagyobb mint 1 liter és PS V>1000 (bar liter), és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (2. ábra).

99 2. ábra c) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, térfogata nagyobb mint 1 liter és PS V>200 (bar liter), és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (3. ábra). 3. ábra

100 d) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés az e) pontban meghatározottak kivételével azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, térfogata nagyobb mint 10 liter és PS V> (bar liter), és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (4. ábra). 4. ábra e) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb mint 110 C töltet hőmérsékletű nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, térfogata nagyobb mint 2 liter és PS V>200 (bar liter), vagy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 32 bar, és töltete gőz, forró víz vagy szerves hőhordozó (5. ábra).

101 5. ábra f) Gáz töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb, mint 100, vagy a PS DN>1000, és a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 25, és töltetük a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (6. ábra). 6. ábra g) Gáz töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy

102 a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 100, és a PS DN>3500, és töltetük nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (7. ábra). 7. ábra h) 59 Folyadék töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 25 és a PSDN > 2000, és töltetük a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (8. ábra). 8. ábra

103 i) Folyadék töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 200, és a PS DN>5000, és töltetük nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (9. ábra). 9. ábra

104 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 842/2006/EK RENDELETE (2006. május 17.) egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról A Kiotói Jegyzőkönyv és az e rendelet által szabályozott legtöbb fluortartalmú üvegházhatású gáz magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezik. 1. cikk Tárgyi hatály E rendelet célja a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása, megelőzése és azáltal csökkentése. E rendeletet az említett jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokra kell alkalmazni. E rendelet I. melléklete tartalmazza azon fluortartalmú üvegházhatású gázok listáját, amelyekre e rendelet jelenleg vonatkozik, globális felmelegedési potenciáljukkal együtt. A Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdése által előírt, és a Közösség és tagállamai által elfogadott felülvizsgálatok fényében az I. melléklet felülvizsgálható és ezt követően szükség esetén naprakésszé tehető. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. fluortartalmú üvegházhatású gázok : az I. mellékletbenfelsorolt részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k),perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6),valamint ezen anyagokat tartalmazó készítmények, de nem értendők ide az ózonréteget lebontó anyagokrólszóló,2000. június 29-i2037/2000/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (1) által szabályozott anyzok 6. üzemeltető : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések vagy rendszerek technológiai működése felett tényleges ellenőrzést gyakorol; a tagállamok meghatározott, egyedi helyzetekben a tulajdonost jelölhetik meg az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként; 7. forgalomba hozatal : fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázok igénybevételével működő termékek és berendezések ellenérték fejében történő vagy ingyenes szolgáltatása vagy rendelkezésre bocsátása harmadik fél részére első alkalommal a Közösségben, ideértve a Közösség vámterületére való behozatalt; 8. felhasználás : fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések előállításához, újratöltéséhez, szervizeléséhez és karbantartásához; 11. hermetikusan zárt rendszer : olyan rendszer, amelyben valamennyi hűtőközeget tartalmazó komponens hegesztéssel, keményforrasztással, illetve hasonló tartós csatlakozással amely magában foglalhat zárósapkás szelepeket és zárósapkás szervizcsatlakozókat, amelyek a megfelelő javítást és ártalmatlanítást segítik, és amelyek igazolt szivárgási mértéke kevesebb mint 3 gramm évente a maximálisan megengedhető nyomás egynegyedének megfelelő nyomás alatt gáztömören készül; 12. tartály : olyan termék, amelyet elsősorban fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek; 14. visszanyerés : a például gépekből, berendezésekből és tartályokból származó fluortartalmú üvegházhatású gázok

105 gyűjtése és tárolása; 15. újrahasznosítás : fluortartalmú üvegházhatású gázoknak alapvető tisztítást követő újrafelhasználása; 16. regenerálás : visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gázújrafeldolgozása valamely meghatározott minőségi szint elérése céljából; 3. cikk Tározás (1) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyúberendezések ideértve a hűtőköröket is valamint tűzvédelmi rendszerek, mint helyhez kötött alkalmazások üzemeltetői kötelesek minden olyan intézkedést meghozni, amely műszakilag vkivitelezhető és nem jár aránytalanul magas költséggel, és ezáltal: a) megakadályozni e gázok szivárgását; és b) minden észlelt szivárgást a lehető leghamarabb megszüntetni. (2) Az (1) bekezdésben említett alkalmazások üzemeltetői kötelesek biztosítani, hogy ezen alkalmazásoknál a szivárgást olyan képesítéssel rendelkező személyzet ellenőrizze, aki megfelel az 5. cikk követelményeinek a következő ütemezés szerint: a) a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább tizenkét havonta kell ellenőrizni szivárgási szempontból; ez nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezésekre, amelyek erre utaló szövegű címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak; b) a 30 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább hathavonta kell szivárgási szempontból ellenőrizni; c) a 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább háromhavonta kell szivárgási szempontból ellenőrizni. A szivárgás megjavítása után számított egy hónapon belül az alkalmazásokat szivárgási szempontból ellenőrizni kell annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a javítás eredményes volt-e. (5) Olyan tűzvédelmi rendszerek esetében, amelyekre az ISO szabvány szerinti ellenőrzési rendet működtetnek, ezek az ellenőrzések az e rendelet által előírt kötelezettségek teljesítésének is minősülhetnek, amennyiben az ilyen ellenőrzések gyakorisága legalább az abban foglaltaknak megfelel. 5. cikk Képzés és képesítés (1) július 4-ig, a tagállamoktól kapott információk alapján és az érintett ágazatokkal konzultálva, a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meg kell állapítani a 3. cikk (1) bekezdése alá tartozó berendezések és rendszerek telepítésében, karbantartásában vagy szervizelésében közreműködő vállalatokra és érintett személyzetre, valamint a 3. és 4. cikkben szabályozott tevékenységekben közreműködő személyzetre vonatkozó képzési programokra és képesítésre érvényes minimumkövetelményeket és kölcsönös elismerési feltételeket. (2) A tagállamok július 4-ig megállapítják és kiigazítják saját képzési és képesítési követelményeiket az (1) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot képzési és képesítési programjaikról.

106 A tagállamok elismerik a másik tagállamban kiállított bizonyítványokat, és nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot a másik tagállamban kiállított bizonyítvánnyal kapcsolatos indokok alapján. (3) Az érintett alkalmazás üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az érintett személyzet rendelkezzen a (2) bekezdésben említett szükséges képesítéssel, amely magában foglalja az alkalmazandó rendelkezések és szabványok megfelelő ismeretét, valamint a kibocsátás megelőzéséhez, a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyeréséhez és a vonatkozó típusú és méretű berendezések biztonságos kezeléséhez szükséges szakértelmet. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1005/2009/EK RENDELETE (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy Ez a rendelet az ózonréteget lebontó anyagok gyártására, behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, felhasználására, visszanyerésére, újrahasznosítására, regenerálására és megsemmisítésére, az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos információ átadására, valamint az ezeket az anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékeknek és berendezéseknek a behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó szabályokat állapít meg. 2. cikk Hatály Ez a rendelet a szabályozott anyagokra, új anyagokra, valamint a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékekre és berendezésekre vonatkozik. 3. cikk Fogalom meghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. jegyzőkönyv : az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es montreali jegyzőkönyv, annak legutóbbi módosításaival és kiigazításával; 2. fél : bármely, a jegyzőkönyvben részes fél; 3. a jegyzőkönyvben nem részes állam : egy adott szabályozott anyaggal kapcsolatban bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely nem vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a jegyzőkönyvnek a kérdéses anyagra vonatkozó rendelkezéseit; 4. szabályozott anyagok : az I. mellékletben felsorolt anyagok, beleértve izomerjeiket is, akár önmagukban vagy keverékben, továbbá akár gyári új, visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált anyagról legyen is szó;

107 5. klór-fluor-szénhidrogének : az I. melléklet I. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok, beleértve izomerjeiket is; 6. halonok : az I. melléklet III. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok, beleértve izomerjeiket is; 7. szén-tetraklorid : az I. melléklet IV. csoportjában meghatározott szabályozott anyag; 8. metil-bromid : az I. melléklet VI. csoportjában meghatározott szabályozott anyag; 9. klórozott-fluorozott szénhidrogének : az I. melléklet VIII. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok, beleértve izomerjeiket is; 10. alapanyag : olyan szabályozott anyag vagy új anyag, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen 11. gyártó : minden természetes vagy jogi személy, aki a Közösségen belül szabályozott anyagokat vagy új anyagokat állít elő; 12. gyártás : a szabályozott anyagok vagy új anyagok gyártott mennyisége, beleértve a melléktermékként szándékosan vagy véletlenül gyártott mennyiséget is, kivéve, ha a mellékterméket a gyártási folyamat részeként vagy az e rendelet és a hulladékokra vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok teljesítését biztosító, dokumentált eljárást követően ártalmatlanítják. Nem tekinthető gyártottnak a visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált mennyiség, sem a termékekbe elenyésző mennyiségben elkerülhetetlenül bekerülő vagy a gyártás során kibocsátott, nem számottevő mennyiség; 13. forgalomba hozatal : szabályozott anyagok vagy új anyagok vagy szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azon alapuló termékek vagy berendezés harmadik felek részére ellenértékért vagy ingyenesen, a Közösség területén történő átadása vagy rendelkezésre bocsátása, beleértve a 450/2008/EK rendeletben említett, a Közösségen belüli szabad forgalomba történő bocsátást is. Ingatlan vagy közlekedési eszköz részét képező termékek vagy berendezés tekintetében ez kizárólag a Közösségen belül első alkalommal történő átadást vagy rendelkezésre bocsátást jelenti; 14. felhasználás : a szabályozott vagy új anyagok felhasználása termékek vagy berendezések gyártásánál, karbantartásánál vagy javításánál, beleértve az újratöltést is, vagy más folyamatok során. 4. cikk Szabályozott anyagok gyártása A szabályozott anyagok gyártása tilos. 5. cikk A szabályozott anyagok forgalomba hozatala és felhasználása(1) A szabályozott anyagok forgalomba hozatala és felhasználása tilos.(2) A10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében említett laboratóriumi és analitikai felhasználások kivételével, szabályozott anyagok nem hozhatók forgalomba nem utántölthető tartályban.(3) Ez a cikk nem alkalmazandó a termékekben és berendezésekben lévő szabályozott anyagokra.

108 6. cikk Szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala A 13. cikk (1) bekezdésében említett felhasználások kivételével, tilos a halon tartalmú tűzvédelmi rendszerek és tűzoltókészülékek használata, és azokat használaton kívül kell helyezni. MENTESSÉGEK ÉS ELTÉRÉSEK 7. cikk Szabályozott anyagok alapanyagként történő gyártása,forgalomba hozatala és felhasználása(1) A 4. és 5. cikktől eltérve, a szabályozott anyagok alapanyagként gyárthatóak, forgalomba hozhatóak és felhasználhatóak 9. cikk A megsemmisítésre vagy regenerálásra szánt szabályozott anyagok, valamint a megsemmisítésre szánt szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala Az 5. és 6. cikktől eltérve, a szabályozott anyagok, valamint a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések a Közösségen belüli megsemmisítés céljából forgalomba hozhatók, a 22. cikk (1) bekezdésében említett megsemmisítési követelményekkel összhangban. Szabályozott anyagok a Közösségen belüli regenerálás céljából is forgalomba hozhatók. 13. cikk A halonok kritikus felhasználása és a halont tartalmazó berendezések használaton kívül helyezése Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a halonok a VI. mellékletben foglalt kritikus felhasználási célokra forgalomba hozhatók és felhasználhatók. Halonokat csak az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a kritikus felhasználási célokra szánt halonok tárolására felhatalmazott vállalkozások hozhatnak forgalomba. Az (1) bekezdésben említett célokra felhasznált, halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó készülékeket a VI. mellékletben rögzítendő időpontokig használaton kívül kell helyezni. Használt szabályozott anyagok visszanyerése és megsemmisítése Azokat a szabályozott anyagokat, amelyek hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyúberendezésekben, oldószereket tartalmazó berendezésekben vagy tűzvédelmi rendszerekben és tűzoltókészülékekben találhatók, a berendezés karbantartása vagy javítása során, vagy a berendezés leszerelése vagy ártalmatlanítása előtt megsemmisítés céljából, vagy újrahasznosítás, illetve regenerálás céljából vissza kell nyerni.(2) Azokat a szabályozott anyagokat és termékeket, amelyek ilyen anyagokat tartalmaznak, csak a VII. mellékletben felsorolt, jóváhagyott technológiákkal lehet megsemmisíteni, vagy az e mellékletben nem említett szabályozott anyagok esetében a környezetvédelmi szempontból legelfogadhatóbb és túlzott költségekkel nem járó megsemmisítési technológiával, feltéve, hogy e technológiák használata megfelel a hulladékra vonatkozó, közösségi és nemzeti jogszabályoknak, és az említett jogszabályok szerinti további követelmények is teljesülnek 23. cikk

109 Szabályozott anyagok szivárgása és kibocsátása(1) A vállalkozások minden megvalósítható elővigyázatossági intézkedést megtesznek a szabályozott anyagok szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében. A szabályozott anyagokat tartalmazó hűtő--, légkondicionáló, hőszivattyú-berendezéseket és tűzvédelmi rendszereket működtető vállalkozások a helyhez kötött berendezések vagy rendszerek tekintetében a következőket: amelyek 3 kg vagy annál több szabályozott anyagot tartalmaznak, a berendezéseket vagy rendszereket legalább 12havonta ellenőrzik szivárgási szempontból; ez nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezésekre, amelyek erre utaló címkével vannak ellátva,és 6 kg-nál kevesebb szabályozott anyagot tartalmaznak; amelyek 30 kg vagy annál több szabályozott anyagot tartalmaznak, a berendezéseket vagy rendszereket legalább 6havonta ellenőrzik szivárgási szempontból; amelyek 300 kg vagy annál több folyékony szabályozott anyagot tartalmaznak, a berendezéseket vagy rendszereket legalább 3 havonta ellenőrzik szivárgási szempontból; és minden észlelt szivárgást a lehető leggyorsabban, de legfeljebb14 napon belül megjavítanak. A szivárgás megjavítása után egy hónapon belül a berendezést vagy a rendszert szivárgási szempontból ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy a javítás eredményes volt.(3) A (2) bekezdésben említett vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük a hozzáadott szabályozott anyagok mennyiség érőlés típusáról, valamint az e bekezdésben említett berendezések vagy rendszerek karbantartása, javítása és végleges ártalmatlanítása során visszanyert mennyiségről. Egyéb releváns információkról is nyilvántartást kell vezetniük, beleértve a karbantartást vagy javítást végző vállalat vagy személy adatait; valamint az ellenőrzések időpontját és eredményét is. E nyilvántartásokat kérelemre bármely tagállam illetékes hatósága és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. BIZOTTSÁG, JELENTÉSTÉTEL, ELLENŐRZÉS ÉS SZANKCIÓK 25. cikk Bizottság(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. 26. cikk A tagállamok általi jelentéstétel A tagállamok minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozóan elektronikus formátumú jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz. Vállalkozások általi jelentéstétel Minden évben március 31-ig valamennyi vállalkozás az előző naptári évre vonatkozóan az egyes szabályozott anyagokra és minden egyes, a II. mellékletben felsorolt új anyagra vonatkozóan a (2) (6) bekezdésben felsorolt adatokat közli a Bizottsággal,egy másolatot pedig megküld az érintett tagállam illetékes hatóságának. 28. cikk

110 Ellenőrzés(1) A tagállamok kockázatalapú megközelítést alkalmazva, ellenőrzéseket folytatnak arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások betartják-e ezen rendeletet, beleértve a szabályozott anyagok,valamint az ilyen anyagokat tartalmazó és azokon alapuló termékek és berendezések behozatalára és kivitelére vonatkozó ellenőrzéseket is. A tagállamok illetékes hatóságai elvégzik azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Bizottság e rendelet alapján szükségesnek ítél. A BIZOTTSÁG 1493/2007/EK RENDELETE (2007. december 17.) a 842/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet értelmében az egyes fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok gyártói, importőrei és exportőrei által benyújtandó jelentés formájának megállapításáról 1) Az importőrök és gyártók által benyújtandó adatoknak tartalmazniuk kell a főbb alkalmazásokban várhatóan felhasználandó fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok mennyiségére vonatkozó becsléseket, beleértve azokat a mennyiségeket, amelyeket várhatóan nyersanyagként fognak felhasználni, annak érdekében, hogy további információval lássák el a Bizottságot és a tagállamokat az adott ágazatokra vonatkozó kibocsátási adatok megszerzése céljából. (2) A gyártók kereskedelmi okokból fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázokat szereznek be más gyártóktól, illetve adnak el más gyártóknak. Ezekben az esetekben csak a beszerző gyártó tud jelentést tenni az említett, a főbb alkalmazásokban várhatóan felhasználandó anyagok mennyiségéről.

111

112