God of War: Ghost of Sparta. Fordította és lektorálta: Gora

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "God of War: Ghost of Sparta. Fordította és lektorálta: Gora"

Rebeka Pintér
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 God of War: Ghost of Sparta Szövegkönyv Fordította és lektorálta: Gora Olümposz Kratos trónja Gaia: Kratos, Spárta Szelleme vette át az Olümposziak közt, a Háború Istenének helyét. A vérontás és a könyörtelen csaták végül idejuttatták. Árész halott. S bár Olümposzivá vált, halandó életének emlékei továbbra is kísértették. Callisto: Kratos, segíts rajtam... Gaia: Kratos tudta, hogy ez nem csupán látomás volt. Mert az Isteneknél semmi sem volt az aminek látszott. A múltbeli látomásai miatt, Kratos válaszokat keresett. Válaszokat, melyek Atlantisz városában, Poszeidón templomában feküdtek. Athéna: Ez nem valami bölcs döntés részedről, Kratos. Ez csupán egy álom. Semmi több. Kratos: Ezek látomások nem hagynak nyugodni engem, Athéna! A látomások, amiktől ígéreted szerint meg kellett volna szabadítanod. De ez a látomás... Olyan amin még tudok változtatni! Athéna: Talán jobb lenne ha e látomás változatlan maradna. Több dolog forog kockán ezen kívül, ezt te is tudod. Kérlek... Atlantisz Kratos anyjánál Callisto: Annyira hiányoztál, Kratos. Kratos: Miféle árulás ez? Az Istenek újabb ármánykodása? Callisto: Nem az fiam, tényleg én vagyok az. Apád hozott ide. Olyan sokáig vártam. Kratos: Az apám...? Callisto: Nincs sok időnk, Kratos. Ahogy a fivérednek sem maradt sok hátra.

2 Kratos: Deimos? Callisto: Életben van. Csapdában a Halál Birodalmának gyötrelmeiben. Kratos: De hisz... neki nyoma veszett! Azt mondtad nekem, hogy... Callisto: Sajnálom. Kénytelen voltam hazudni neked. Hallgass meg. Spártában, Árész temploma... olyan titkokat rejt, amik elvezethetnek a testvéredhez. Az út nem lesz veszélytelen... De csak te segíthetsz rajta. Meg kell tenned Kratos... Szüksége van rád. Kratos: Ez... lehetetlen. Miért? Miért tetted ezt? Callisto: Apád megtiltotta, hogy beszéljek róla. Kratos: Az apám? Ki az apám? Callisto halála Callisto: Végre, szabad vagyok. Találd meg a fivéred... Kratos. Menj... Spártába. Találd meg Deimost. Szüksége... van rád. Kratos: Anyám! Mit tettem... Gaia: Utolsó leheletével megszabadult terhe súlyától, és végre megtalálta a békét, mit oly rég keresett. Kratos dühe viszont már szinte tapintható volt. Sorsa ismét az őrületbe kényszerítette. Atlantisz Vulkán Théra: Régóta várok valakire aki elég kegyes ahhoz, hogy megszabadítson minket. Gai megjövendölte üdvösségünk eljövetelét, Spárta Szelleme. Kratos: Nem miattad és a fajtád miatt jöttem ide. Théra: Ne légy olyan naiv, Kratos. Az utad ide vezetett hozzám. Szükséged van az erőmre. Kratos: Semmire nincs szükségem tőled, Théra. Théra: Ha nem szabadítasz meg, te is erre a sorsa fogsz jutni! Velem együtt fogsz meghalni, ezen a helyen. Tégy szabaddá. Tégy szabaddá és minden hatalmam a tiéd lesz. Nélküled, örökre a kínok rabjai leszünk.

3 Atlantisz pusztulása Gaia: Szkülla csapása alapjaiban rázta meg Poszeidón királyságát. Atlantisz elsüllyedt. De ez kicsit sem számított, Spárta Szellemének. Athéna szobránál Athéna! Hazudtál nekem! Az Istenek átvertek engem! A fivérem életben van! Életben van! Athéna! Athéna: Ne hagyd, hogy a dühöd elvakítson, Kratos. Sok dologgal nem vagy még tisztában. Én figyelmeztettelek, hogy mindenki megpróbál majd megállítani... A Haldokló Harcosnál Harcos: Tarts ki, Dominus, megnyertük a csatát. Tarts ki. Kratos: Mi történt itt? Harcos: Feldühítettük őket... az Isteneket... Ezt az üzenetet küldték mindenkinek aki szembeszáll dicsőségükkel. De mi... mi túléltük. Megkímélt minket... Kratos: Ki kímélt meg titeket? Harcos: A lánya... üzent... Spárta Szellemének... A munkája kezdetét vette... Halál... vár a Szellemre. Hamarosan nem tudhatja magának a koponyáját. A koponyáját... Kratos: Eljöttem érted, testvérem. A sírásónál Sírásó: Milyen ostobák. Milyen ostobák. De te... Kratos, te vagy a legnagyobb ostoba mind közül. Spárta Szelleme. Árész gyilkosa, és most már Atlantisz elpusztítója. Vigyázz magadra, spártai. Poszeidón királyságának elpusztítását nem nézik majd jó szemmel az Olümposzon. Kratos: Kicsit sem érdekelnek az Istenek. Sírásó: És mégis egy lettél közülük.

4 Kratos: Nem én kértem Árész trónját. Sírásó: Az a megtiszteltetés ért, hogy egy lehetsz az Istenek közül és mégis ebben a piszokban járkálsz. Kratos: Az Istenek megtarthatják a becsületüket. Én csak a testvéremet szeretném megtalálni. Sírásó: Ó, igen. A másik. Próbálkozz csak nyugodtan, de úgysem járhatsz sikerrel. Sosem fogod megtalálni. Mikor majd felébredsz pusztításodból csak is a megváltásodba süllyedhetsz tovább. Ez minden... ez minden ami rád várhat az utad végén. Kratos: Addig, nem amíg meg nem találom Deimost. Sírásó: Légy bölcs, fiam... és fordulj vissza azonnal. Semmi keresni valód a Halál Birodalmában. Emlék (Kratos és Deimos) Kratos: Sosem hagyhatod el az őrhelyedet, Deimos! Egy spártai harcos, sosem hagyhatja, hogy a földre küldjék. Még a halál küszöbén, egy spártai állva marad a csatatéren. Nos spártai vagy, vagy sem!? Deimos: Az vagyok, Kratos. Erinys Gaia: Erinys... Thanatosz, a Halál Istenének lánya. A fájdalom formálta, a gonosz adott életet neki. Erinys: Spárta Szelleme. Az Isten Mészáros. A bátyád Thanatosznál vendégeskedik. Szóval be kell érnem a te véreddel is. Kratos: Nem állíthatsz meg! Senki sem állíthat meg! Emlék (Kratos és Demois) Kratos: Egy spártai harcos, sosem hagyhatja, hogy a földre küldjék. Még a halál küszöbén, egy spártai állva marad a csatatéren. Nos spártai vagy, vagy sem!? Demois: Az vagyok, Kratos.

5 Gaia: A titánokkal vívott nagy háború után... Az Orákulum előre megjövendölte az Olümposzi Istenek és lakhelyük elbukását. Tisztában volt vele ki hozza el végzetüket... Nem a Titánok keze, mely annyira szomjazott a bosszúra, hanem egy Halandóé, egy megjelölt harcosé. Aki irányítása alatt tartja ezt a megjelölt harcost... az kovácsolja az Olümposz sorsát. (Az Istenek Halandók számára érthetetlenül beszélnek) Athéna: Elég legyen! Apánk azért küldött, hogy a megjelölt harcost vigyük elé, nincs szükségünk a másik fiúra. Árész: Annyira szűk látókörű vagy, Athéna. Állj félre az utamból! Athéna: Azt mondtam, hogy hagyd a másikat. Vidd a megjelöltet és távozz! Demois: Kratos! Segíts! Kratos! Athéna: Bocsáss meg... (érthetően) Demois: Segítség! Kratos: Demois! Callisto: Kratos? Demois? Hol vagytok? Gyertek haza, fiaim! Spárta (A Jelen) Kratos: Deimos... Megfoglak találni. Midász Midász: Ne gyere a közelembe! Ne gyere a közelembe! Átkozott vagyok!! Maradj távol tőlem! Hát nem látod... bármihez amihez hozzáérek... Arannyá válik. Kratos: Midász? Midász: Én... Én nem erre vágytam. Azt hittem... Honnan tudhattam volna, hogyha meglátja... Ó, kislányom... Én gyönyörű kislányom... A Sztüx folyója... Hadész birodalmában lennék? Meg kell tennem! Végre, tudom, hogy mit kell tennem! Áá, Ne, ne...ááááá!!!! A hajón

6 Gaia: Kratost a tomboló mélység felé tartva csak egyetlen kérdés foglalkoztatta, ám azt nem merte feltenni még magának sem. Deimos vajon még életben van? Poszeidón szobránál Poszeidón: Te meggyaláztad a királyságomat! Ezt sosem felejtem el neked, Spárta Szelleme. Felelni fogsz ezért a sértésért. Athéna szobránál Athéna: Még nem késő visszafordulnod, Kratos. Utazásod semmi jóra nem fog vezetni. Az Istenek... Kratos: Végeztem az Istenekkel! Térj vissza az Olümposzra, és hagyj magamra! Athéna: Fivéred fenyegetést jelentett az Olümposzra, Kratos. Ami megtörtént... Annak meg kellett történnie. Bocsáss meg. (emlékben) Bocsáss meg. Kratos: Te is ott voltál akkor? Miért? Miért nem segítettél neki? Athéna: Miattad voltam ott, Kratos. Téged kellett megvédenem. Kratos: Őt kellett volna megmentened. Nekem kellett volna megmentenem. Athéna: Van még más is ezen kívül amit nem ártana tudnod, Kratos. Kratos: Hazugságok és találós kérdések. Ez minden amit nekem tudsz nyújtani, Athéna. Megfogom menteni a fivéremet, és te félre fogsz állni az utamból! A találkozás Kratos: Fivérem. Most már biztonságban vagy. Deimos: Biztonságban? Te hagytad, hogy ez történjen velem! Azt hittem képes vagy megvédeni! Azt hitted, hogy elfelejtettem? Azt hitted, hogy megbocsátottam? Soha nem fogok megbocsátani neked, bátyám. Thanatosz: Megölted a lányomat, spártai! És ezért, most szenvedni fogsz! Demois: Aaaaah! Újra együtt

7 Demois: Egy spártai harcos, sosem hagyhatja, hogy a földre küldjék. Nem igaz, testvérem? Kratos: Nem foglak többé magadra hagyni, Deimos. Gyere. A harcnak még nincs vége. A végső harc Thanatosz: Az Orákulum hát igazat szólt, a megjelölt harcos elhozza az Olümposz pusztulását. Árész rosszul választott azon a napon. A fivéredet választotta helyetted. De ennek már nincs jelentősége. Mindent amit veled tett, semmi ahhoz képest amit a választottjával művelt. Kratos: Az Isteneknek nincs többé beleszólása a sorsomba, Thanatosz! Thanatosz: Az Istenek csak döntenek... Ám a Végzet Istennői azok akik valójában befolyásolják sorsodat! Te is csak egy gyalog voltál ebben a játékban. Szánalmas vagy. Elérkezett hát az idő, Kratos. A vég kezdete. Kratos: Demois! Demois meghalt Kratos: Te már szabad vagy... fivérem. A sziklán peremén ugrásra készen Kratos: Az Istenekre, mivé váltam? Sírásó: Halál. A világok... pusztítója. Athéna: Bevégeztetett. Magad mögött hagytad, halandó mivoltodat. Kapcsolatod ezzel a világgal végleg megszakadt. Most már készen állsz..., hogy Istenné válj. Kratos: Ez mindvégig csak a te játékod volt Athéna?!! Még nincs vége, Athéna. Az Istenek megfognak fizetni mindezért. Athéna: Bocsáss meg... testvérem. Sírásó: És most már csak egy maradt hátra... VÉGE

Hasonló dokumentumok

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom: