VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK

Átírás

1 VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK HDMI kábel: Felhasználója szempontjából a leglényegesebb az, hogy az ezzel a szabvánnyal kompatibilis készülékek összekapcsolása esetén, egyetlen kábellel le lehet tudni a digitális jelátvitel problémáját. A HDMI a /High Definition Multimedia Interface/ rövidítése, ami magyarra fordítva nagy felbontó képességű, a komplex kép+hang+mozgókép+információ jelcsomag - egy időben több különböző átviteli csatornán keresztüli - átvitelére alkalmas adaptert, illesztő egységet jelent, vagyis olyan multimédiás jelátviteli szabvány, amely kábelkapcsolat segítségével lehetővé teszi a tömörítetlen továbbítását gyakorlatilag bármilyen digitális kép-, hang- és vezérlőjelnek. További nagy előny az ilyen kábeleknél az irányfüggetlenség, vagyis két berendezés összeköttetésénél nem kell arra figyelni, melyik a kábel ki- és melyik a bemenete. A HDMI csatlakozó alkalmas minden ATSC HDTV standard, és akár nyolc csatornás ( 7.1 -es ) DVD-A vagy SACD digitális hangjel egyidejű továbbítására, olyan sávszélességgel, ami lehetővé tesz akár későbbi bővítéseket is. Adatátviteli sebessége 5 GB/sec, vagyis ötmillió bit másodpercenként. HDMI előnyei kompresszió nélküli digitális videó és audió minőség, egy kábelen történő és felhasználóbarát összeköttetés, integrált távvezérlési lehetőség, kétirányú kommunikáció támogatása, DVI kompatibilis, megfelelő anyagminőség esetén akár 20m hosszú kábellel is összeköthetjük készülékeinket jelismétlő erősítő használata nélkül, a HDMI-t HDCP adatvédelmi technológiával kombinálva, megfelel az adatvédelemi és informatikai rendszerekre vonatkozó követelményeknek Sokunk számára nem világos, mi a különbség 1080i és 1080p között, ha mindkettő 1980x1080 képpont felbontást takar? A különbség a módban van, ahogy a jelek elindulnak az adótól (jelforrás) a vevőig (képmegjelenítő) VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK

2 1080interlaced vagyis összefűzött Ezt úgy kell elképzelni, hogy a képet vízszintesen, fölülről lefelé 1080 darab 1920 pixel széles vékony sávra osztja fel az adó, és egyszerre csak a páratlan sorszámú képsávokat küldi át a vevőnek, azaz 1920x540 pixel, vagyis pont a félképnyi információt, majd a következő csomagban a kép másik felét, azaz minden páros képsávot. Ezek a félképek harmincad, azaz 1/30 másodpercenként követik váltakozva egymást. Ez természetesen olyan rövid időintervallum, hogy az emberi szem számára teljes képeknek tűnik a gyors váltakozási idő miatt. 1080progresszív vagyis folyamatos Ebben az esetben az adó minden képkockát fokozatosan és egészben küldi át vevő felé, nincs képbontás és ez a lényeg - mind az 1080 darab 1920 pixel széles sáv bontatlanul, egyben indul adótól és érkezik meg vevőhöz, egy teljes képkockát alkotva. Mivel ez a technológia mentes a képbontás-összerakás műveletétől, ezért sokkal gördülékenyebb a képalkotás, ezért jobb minőségű és tisztább képet kapunk eredményül. Az 1080 képpontos progresszív képalkotás három fajtája közül a legelterjedtebb az 1080p/60, az átvitel jellemzője, hogy ugyanazt a képkockát kétszer ismétli meg minden 30-ad másodpercben, míg az 1080p/30 csak egy képkockát közvetít ugyanennyi idő alatt. Az 1080p/24 is csak egy képkockát ismétel, de ezt sűrűbben teszi, vagyis 1/24 másodpercenként küld el egy képkockát. Az 1080p/24 hátránya, hogy adónak és vevőnek is támogatnia kell a legjobb eredmény elérése érdekében. Ha vevő nem támogatja mivel a 30-ad másodperces frissítés az elterjedtebb, - akkor adónak konvertálnia kell a jelet 1080i/60 módba, majd a vevőnek visszakonvertálnia 1080i/30-ra, 1080p/60-ba. Mindig ellenőrizzük le próbával, hogy HDMI kábelünk biztosan tudja-e az 1080p átvitelt! Napjainkban a legtöbb televízió, lejátszó és kábel támogatja mindegyik formátumot, de sosem árt informálódni, a kiszemelt kábelt lehetőség szerint kipróbálni. Létezik Mini HDMI is, ezt leginkább kamerákhoz használják. HDMI kábel legújabb verziója az 1.3-as. Ennek előnyeit azonban csak akkor lehet élvezni, ha mindkét összekötött készülék tudja az 1.3-at VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK

3 DVI kábel: Erről a kábeltípusról fontos tudni, hogy három szabvány létezik belőle, és nem kompatibilisek egymással. Ezért vásárlás előtt fontos ellenőrizni, hogy melyik DVI csatlakozóval szerelték az összekötni kívánt készülékeket. A következő ábrán be tudja azonosítani a megfelelő DVI csatlakozást. A DVI kábel képátviteli eszköz, vagyis a hangot külön analóg audió vagy digitál audió kábellel kell átvinni jelforrásból az erősítőbe vagy a hangszóróval ellátott képmegjelenítőbe. Az audió kábelekről Audió Kábelek cikkünkben olvashat. S-Video kábel: S-Video vagyis Separate Video, de a köznyelv nevezi még S-VHS-nek vagy Super Video-nak is. A nem túl szerencsés "S-VHS" kifejezés abból ered, hogy ez a fajta csatlakozás az S-VHS magnókkal került be a köztudatba. MiniDIN-4 Connector Pinout 1:GND(Y) 2:GND(C) 3:Y 4:C VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK

4 Az S-video jel a Panasonic termékeként született, kb.: a 80-as évek elején, amikor a VHS rossz minőségén túllépve és az akkor már dúló (Betamax-VHS) formátumháború folytatásaként bevezette a S-VHS rögzítést. Ez a világosságjelet (Y) feltranszformálta, és az alatta keletkező űrben helyezte el a két, összekevert színinformációt. Ez a jel tehát jobb is, meg rosszabb is a kompozit jelnél. Jobb, mert a színjel nem zavar be a világosságjelbe. Rosszabb, mert a két színt összekeveri. Az S-VHS magnók jelének megjelenítésére és továbbítására vezették be az S-Video csatlakozót. Sikeressége ellenére Európában a Scart csatlakozó háttérbe szorította. Ma főleg kis mérete miatt használják. Az S-Video jelfolyamot Y/C-nek is nevezik. Az S-video a német mini-din csatlakozó 4 pólusú változatát használja. A kábel két végén mindig papa dugó, minden berendezésben mama dugó található, függetlenül a jel irányától. A négy tű alatt egy műanyag vezető akadályozza meg a csatlakozó helytelen irányú bedugását. A tervezők nagy érdeme, hogy szemben az RCA és BNC csatlakozókkal, a videó föld nem a csatlakozó saját házán, hanem saját földvezetéken záródik. Sőt, a további elszeparálás végett a világosság és színjelek független földelést kaptak. Komponens (3 RCA RGB) kábel: Mint ahogy az a nevében is benne van, ez a kábeltípus azt a három szín komponens jelét viszi amely alapszíneket érzékeli az emberi szem. A mai videó jelet, - korai DVD játszó, játékkonzol stb. - három szál 75Ω-os impedanciájú koaxiális érpáron vezetik, vagyis piros, mint RED, zöld, mint GREEN, és kék, mint BLUE. A korábbi analóg televízió adás kompozit adásjeléhez egy darab ilyen koaxiális szálat használnak. Ez az egykábeles megoldás napjainkban leginkább az analóg TV antennáknál elterjedt, melyet az 1950-es évektől mind a mai napig, világszerte használnak. A kompozitot nevezhetjük akár a komponens kezdeti formátumának is. Miért más a komponens, mint a kompozit? A televíziós- és a VHS videó magnó által szalagra rögzített kompozit jeltől eltérően a DVD lemezen a képek komponens formátumban, R-G-B információként kerülnek rögzítésre. Ez azt jelenti, hogy az előző médiák csökkentett információtartalmú jeleitől eltérően, sokkal jobb minőségű formában van jelen a képinformáció. Ezt a plusz információt ki is lehet aknázni, ha mind a lejátszón, mind a képmegjelenítőn van komponens ki-, illetve bemenet, és egy 3-szálas RGB komponens kábel RCA dugós lezárással. A kiváló minőségű jel a DVD lejátszótól közvetlenül vagy az AV erősítőn keresztül jut el a képmegjelenítőbe, kompozit jellé alakítás nélkül. Így sokkal részletgazdagabb, tisztább képet és pontosabb, gazdagabb színeket kapunk eredményül VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK

5 A komponens videojel minimum három független jelből áll, melyeket három csatlakozón és három vezetéken keresztül lehet továbbítani. Egyik elterjedt formájában a három jel egyike az úgynevezett luminancia (Y) jel, mely az eredeti RGB jel világosság vagy fekete és fehér információját és a kép összeállításához szükséges szinkronjeleket hordozza. A második és harmadik jelet színkülönbségi jeleknek nevezzük, melyek azt jelzik mennyi a kék (B) illetve a piros (R) a világossághoz (Y) képest. A kék komponens a B-Y, a piros komponens az R-Y. A színkülönbségi jelek matematikailag származnak az RGB jelből. A zöld (G) információt ez esetben nem kell külön jelként továbbítani, mivel az származtatható az Y, B-Y, R-Y összetevőkből. A képmegjelenítő eszköz ugyanis az Y komponensből ismerve a kép világosságát, és a másik két komponensből a kék és piros összetevők nagyságát, kiszámolja a maradék zöld mértékét. Ilyen videojellel találkozhatunk DVD lejátszók, digitális műholdas és földi adások vevőegységeinek kimeneteiként és jobb TV készülékek, Plazma/LCD képernyők, projektorok bemeneteiként. A zöld (Y), kék (Pb/Cb) és piros (Pr/Cr) RCA aljzatok közül a zöld szállítja a világosságjelet, a másik kettő a színüknek megfelelő színkülönbségi jeleket. Ez a fajta komponens videó információ továbbítás az RGB információ teljes sávszélességű átviteléhez képest kétharmadával kevesebb sávszélességet igényel, mert teljes sávszélességgel csak a világosság (Y) jelet kell továbbítani, a színkülönbségi jelekhez kisebb is elegendő. A komponens kábelekben futó jel analóg, így a veszteségek szempontjából a kábel anyagminősége, hosszúsága, és a két tényező egymás függvényében komoly befolyással lehet a kép minőségére. Scart kábel: Ez egy 21-tűs európai vívmány, RGB jelet és analóg audió jelet visz két irányba. Forrás: wikipediaponthu, hazi-moziponthu, monacorponthu VIDEÓ- ÉS MULTIMÉDIÁS JELKÁBELEK