A VERSFORMA TANULSÁGAI A KURUTTYÓ KÉT VÁLTOZATÁVAL KAPCSOLATBAN

Átírás

1 PÉCZELY LÁSZLÓ A VERSFORMA TANULSÁGAI A KURUTTYÓ KÉT VÁLTOZATÁVAL KAPCSOLATBAN Kuruttyó (Szeberényi Lajos másolata szerint. A kritikai kiadástól eltérő szavakat ritkítva közöljük, s oldalt [ ]-ben a kritikai kiadás megfelelőjét.) I. Hogy fejedre pusztaságot hozzon Isten' átka, csalfa bűnös asszony! 'A ki által olly sötét gyalázat Vonta éjbe a' Kuruttyó' házat. 6 Hittem asszony' esküvő szavának, De hiszek már inkább karcsú nádnak, Hogy kerengő forgószél viharja Lenge szálát földre nem csavarja. Szép hűséged a manó elhordta, [Szűzeséged] 10 Nem к ö 11 e s z, te hűtelen rosz borda! [kellesz] Nem к ö 11 e s s z maradj magadra, 's engem' [kellesz] Nem látsz többé soha életemben [Vagy látsz többé, vagy sem] Dörg Kuruttyó, üllőt, kalapácsot, És szöget, mit izzadván kovácsolt 15 Hánya' kunyhó, minden szögletébe [sátor] \ 'S nagy szitokkal ajakán, kilépe. Útnak indúl. Úgy ragadja lába, Hogy fejér ló sem juthat nyomába, [jutna] Sír az asszony a' szegény ártatlan ; 20 Messze a' férj bújdos i к távolban, (bujdosmár] II Barna csapszékben Kuruttyó Ül sötéten, Ózni vágyván szive' kínját Bor kezében. 'S korty után korty, haj h de kínja [haj, de] Végtelen hív, Semmikép nem szabadúlhat [sem ] Tőle a' szív. 'S jő toborzó víg legények' Cifra serge, 'S énekelnek, sarkantyújok' [a kritikaiban nincs vessző] összeverve. [a kritikaiban itt: van] Jöszte pajtás! vélünk, csapj fel [felkiáltójel nélkül, közénk... föl] Katonának, Szép szolgálni a' királynak És hazának. Életünk vidor, mosolygó ; 144

2 40 Víg halálunk, [Szép] Ha riadtán trombitának Harc b a szállunk. [Harcra ] Itt a' markunk, csapj belé, jer Katonának, Szép szolgálni a' királynak És hazának!«'s üzi ének, tánc Kuruttyó' Nagy bánatját ; Elfogadja a' pohárbort [A' garadra önt néhányszor,] 'S parolát ád. [a kritikaiban a S után gondolatjel van] 50. III. Zajos órák' mámora Hogyha szélyellebben : Dúl a' régi fájdalom Annál dühösebben. [kritikaiban itt nem : hanem, van] Nyugszik a tánc, hallgat a' víg zeneszó, És bujában újra sorvad Kuruttyó. [buvában ] 55 Tarka, foltos fegyvere, [kritikaiban itt nincs vessző] Rajt virít a' rozsda ;. [kritikaiban vessző van pontosvessző helyett ] 'S fényesítni olly nehéz Az istenátkozta. Hajh! jobb vólna most koholni vasszeget [Hej, jobb volna. «о Vagy heverve nyújtózkodni zug megett." Nézd Kuruttyó, nézd ki jő? [Nézd, Kuruttyó, nézd ki jő] Ki keres meg téged? [Látogatni téged?] Szentem úgyse! olly alak [Isten engem,] Mint a' feleséged. Ő az, ő a z! R á b о r u 1 a a' hü nő [Ő az, Ő! az ártatlan férjhagyta nő] Karján mosolyg, nyájas, barna csecsemő.,,ez Kuruttyó ivadék!" Mond a' kisded' apja És a' rajkót és a' nőt 70 Kebelére kapja ; [kritikaiban vessző van pontosvessző h. ] S' vége nélkül, hossza nélkül pityereg [kritikaiban sor végén pont van] Jókat kacag rajt a' víg újoncsereg. A Kuruttyó versformája a tartalmi hármas tagoltságnak megfelelően változik: Az I. rész négysoros, párosrímű 10-es trocheus, а II. és III. metrochaizált magyaros forma ; az előbbi párosrímű harmadoló 12-es, az utóbbi 2. 7/6 osztású 13-as és 2. 4/4/3 osztású 1 l-es, periódusonként 1 1 párosrímmel. A versformát változtató hármas tagoltság Vörösmarty trochaikus Ősz bajnokára s jambikus és trochaikus Kemény Simonjára utal. Témája, hangulata és műfaja viszont ugyancsak Vörösmartynak három ütemű 10-es formában írt Becskerekijét sejteti mintának. Nemcsak témában és genrekép műfajban, hanem versformában is (10-es és 9-es trocheusok) talán Vörösmarty Gábor deákja is hatott Petőfire. Amint Horváth János Petőfi könyvében megjegyzi, Petőfi ebben az időben (1841) magyaros formát csak elvétve használ ; 1841 tavaszáig mindössze három esetben, egy-egy rövid, néhány soros költeményében. Ezek közül is az egyik, mely kétsoros és felező 12-esekben 145

3 van írva, trochaikus menetűnek látszik" (Horváth János : Petőfi, 1922, ). Az ilyen dalra termett tehetségnek már csak a formát kellett megtalálnia, hogy teljesen kiborttakozhassék". (Uo ). A forma, mely felé a fejlődés iránya mutat, főképp a népdaloké. Erre vall a Kuruttyó versformája is : az I. résznek nemzeti formára könnyen átjátszható trocheusa és a II. s III.-nak megtrochaizált népdalformája az utóbbi erősebb érvényesülésével. Megjegyezzük, hogy Petőfinek talpraesett, semmi nyűgöt nem éreztető fesztelen verselése" (Horváth János) már itt, a Kuruttyóban megmutatkozik, főképp ennek a magyar formát erősebben éreztető II. és III. részében. Egyébként azok a licentiák, melyekkel itt él Petőfi, nem új keletűek a jövevényformák használatában, éltek velük költőink kezdettől fogva, élt velük a Kuruttyó mintáját sejtető Vörösmarty is. A tartalomnak a versformával való kapcsolatára nézve pedig jegyezzük meg, hogy Petőfi már a költői pálya kezdetén kiváló művészi érzékkel talál rá a tartalomnak megfelelő formára. Az I. rész egyhangúbb ritmusa, az egyforma hosszúságú sorokkal és szabályosabban kiképzett, a felmondásban is jobban érzékelhető és bizonyos monotónia hatását keltő trocheusaival, a csalódott férj nekikeseredett, átkozódó monológját kíséri. A II. rész nekiszaladó tempója, jobban érzékelhető népdalritmusa a toborzás víg hangulatát tükrözi. A III. rész táncoló ritmusa a humoros hatást fokozza, s pompás előkészítője a derűs, kacagtató megoldásnak. Már most ami a két változat egybevetését illeti, problémánk ez : mutatkozik-e eltérés verselés szempontjából a két változat között ; ha igen, oly mértékű-e, hogy döntő szót kaphat valamelyik szöveg prioritásának megállapításában? Az I. rész formája, amint már említettük, 4 soros, párosrímű, a magyar 10-es (4/4/2) szerint is ritmizálható trocheus : и и и и Hogy fejedre / pusztaságot / hozzon и и и и и Isten átka' / csalfa, bűnös / asszony! и и (u и и A' ki által I oily sötét gya- / lázat и и и и Vonta éjbe / a' Kuruttyó' / házat. Ehhez a formához Petőfi később is szívesen nyúl. Ez a formája hogy csak a legismertebbeket említsük a Távolból, A Tisza és Az alföld c. költeményeknek. Az 5 versszakból álló rész kiképzése, néhány, akkorra már általánosan elfogadott licentiával, szabályos. Könnyen enged a vers a magyar 10-es szerint való ritmizálás szándékának is, ami a trocheusi formáknál egyébként is fennáll. A két változat között 7 esetben van eltérés. (Elsőül mindig a Szeberényi-változatot idézem.) 1. köllesz helyett két esetben kellesz. Ritmikai szempontból nincs jelentősége. 2. Szép hűséged Szüzeséged. Ritmikailag teljesen egyenértékű a két szó. Legfeljebb a hüséged-nek a prozódiai pontosság érdekében való helyesírása (rövid ü!) figyelemreméltó (Petőfi másutt hosszú ű-vel írja). 3. Nem látsz többé soha életemben Vagy látsz többé, vagy sem életemben. A sor első fele prozódiájában teljesen megegyezik a két változatban. Eltérés a sor második felében van : a Szeberényi-változatban a soha szóban hangsúly helyettesíti a hosszúságot, a kritikai kiadás prozódiája viszont (vagy sem) szabályos. 4. Hány a kunyhó minden szögletébe Hány a sátor minden szögletébe. A két változat itt is teljesen egyenlő értékű prozódiai szempontból. 5. Hogy fejér ló sem juthat nyomába Hogy fejér ló sem jutna nyomába. Az elsőnek idézett változat szabályos, a másodikban az arsisba rövid szótag esvén, a sor végén a trochaikus lejtés helyébe choriambusi lebegés lép, s ezzel a mondanivaló érdekében mintegy meggyorsul a tempó. 6. Messze a férj bujdosik távolban Messze a férj bujdos már távolban.'a kritikai kiadás harmadik lábjában a thesisbe helyzeténél fogva hosszú szótag esvén, a Szeberényi-változat trocheusát spondeus váltja fel, s így a sor menete vontatottabbá, a két egymás mellé eső á 146

4 hangzó révén hangzásában is egyhangúbbá válik. Ez a megoldás is a mondanivaló szempontjából látszik indokoltnak. Kevés az a tanulság, mellyel a két változat I. részének egybevetése járt, legfeljebb annyi, hogy a kritikai kiadás szövege talán a versformának a tartalomhoz való simulása érdekében mutat némi eltérést, egy esetben (az 5. alatt idézetben) szabálytöréssel. A II. rész trocheusi mértékre szedett kétsorú, harmadoló 12-es, párosrímmel, a harmadik ütem külön sorba írva : и и Barna csapszék- / ben Kuruttyó и и Ül sötéten, и - и Űzni vágyván / szíve kínját и и Bor kezében. Szívesen használja ezt a formát Petőfi később is (pl. Szemrehányás), de inkább trochaikus mérték nélkül (pl. Gyors a madár, Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Búcsú Kunszentmiklóstól), esetleg más sorfajjal kombinálva (pl. О. B. kisasszonyhoz). Végig könnyen enged a 7 versszakos rész a harmadoló 12-es szerint való ritmizálásnak, mindössze két esetben nem esik össze az ütemhatár a szóvéggel. A trocheus megvalósítása is eléggé következetes, csak 4 ízben helyettesíti a hosszú szótagot többtagú szó kezdő, rövid, hangsúlyos szótagja, és néhány alkalommal él egyéb licentiával (pl. egytagú rövid szó az arsisban). Mégis ennek a résznek a felmondásában jobban érvényre jut a magyaros ritmus, taglalásában, hangsúlyozásában az élő beszéd közvetlensége. Eltérés a két szövegváltozat között 5 esetben van. Az első kettővel,,,hajh helyett haj, nem helyett sem, nem kell foglalkoznunk. Prozódiailag nem jelent semmit a víg és szép szócsere sem. így mindössze két esetet kell megvizsgálnunk 1. Jöszte' pajtás! Vélünk, csapj fel Jöszte pajtás közénk, csapj föl. Prozódiailag az első megoldás a szabályos, a másodikban szókezdő rövid szótag kerül az arsisba. Ez és a szócserék (vélünk közénk, fel föl), továbbá a központozásnak az élőbeszéd taglalását követő megváltoztatása (Jöszte pajtás közénk, csapj föl) a természetes beszéd közvetlensége felé mutat. 2. S elfogadja ja' pohár bort / S' parolát ád A garadra / önt néhányszor, /S parolát ád. Az első változat ritmikai tagolása jobb, a főhangsúlyos állítmány a kezdőütemben, a jelző és jelzett szó egy ütemben, viszont a másik változatban az egytagú igei állítmány elválasztva a vele értelmileg egy fogalmat alkotó helyhatározótól, viszont eufonetikai szempontból (a mély a, á, о hangzós szavak között a magashangú önt szó és a néhányszor magas szókezdő hangzója) az utóbbi látszik jobbnak. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a második megoldás taglalásában itt is az élőbeszéd irányában jelent némi eltávolodást a verses beszéd rendjétől. A III. rész amint már említettük változatos strófaképlet: 2.7/6 osztású 13-as (a fél sorok külön sorba írva) és 2.4/4/3 osztású 1 l-es, periódusonként egy-egy párosrímmel. Itt is trochaizált formában írja Petőfi a magyaros sorfajokat, az első esetben a német vágánsritmus mintájára : и и и и Zajos órák'/ mámora и и Hogyha szélyel / lebben : и и и и Dúl a' régi / fájdalom и и и Annál diihö- / sebben. и и и и Nyugszik a' tánc, / hallgat a' víg / zeneszó, и- и и и És bujában / újra sorvad / Kuruttyó. 147

5 A 11 -es népköltészetünknek is, irodalmunknak is gyakori formája. Petőfi is használja (pl. Hegyen ülök, Rég veri már, Jaj a hátam az utóbbi 3. üteme külön sorba írva). A 13-as és változatai népköltészetünkben igen elterjedt formacsalád, újabb irodalmunkban Arany használja a Pázmán lovag középső részében. Ennél a résznél az előbbihez viszonyítva is jobban érvényesül a magyar ritmus. Még az idegen formában járatos versfelmondó sem igen érez benne első hallásra mást, s inkább csak tudatos prozódiai elemzés vezeti rá a költő szándékára. Jóval licentiásabb is a trochaikus forma kezelése, mint a II. és méginkább az I. részben. Eltérés a két változat között 5 esetben van. Ezek közül 3 verstanilag semmit sem jelent. (Bujában helyett buvában, Hajh helyett hej, Szentem úgyse helyett Isten engem). így csak két figyelemre méltó eltérés van. 1. Ki keres meg téged? Látogatni téged? Prozódiailag a második változat jobb, a magyaros ritmuselv taglalása szerint egyenlő értékű a két megoldás. 2. Ő az, ö az! Ráborula a' hü nő Ő az, ő! az ártatlan férjhagyta nő. Prozódiailag az utóbbi, a magyaros ritmus szempontjából az előbbi látszik jobbnak. Ez esetben nem is annyira a versforma, mint inkább a tartalmi változás perdöntő, a logikusabb második változat javára. Összegezve vizsgálatunk eredményét némi valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Szeberényi-változat a korábbi, a kritikai kiadásban közölt pedig ha nem is annyira a forma prozódiai kiképzése, mint inkább a népdalforma és az élőbeszéd követelménye szempontjából mutat bizonyos fejlődést amahhoz képest. Petőfi verselési gyakorlata mindenesetre a versformának, a fejlődés irányának nyűgöt nem éreztető fesztelenségét mutatja. Az adatok csekély száma ismételjük csak a némi valószínűséggel bíró felvetésig juttat el, és szükségessé tesz a versformain kívül másfajta bizonyítékokat is. galdi lászlő A MAGYAR VERS A SZABADSÁGHARC KORÁBAN 1. Önvallomással kell kezdenem : be kell számolnom tanulmányom előzményeiről, mert célkitűzéseim csakis így tudom helyes világításba helyezni ben, a Magyar Tudományos Akadémia I. osztályának egyik ülésén azt javasoltam, hogy a szabadságharc 100. évfordulóját ünnepelje meg az Akadémia a következő című tanulmánykötet kiadásával : A magyar nyelv a szabadságharc korában. Javaslatomat Pais Dezső akadémikus melegen támogatta és elvállalta a gyűjteményes mű szerkesztését is. E kötet számára készült az a tanulmányom, amelyben a verses forma nyelvi következményeivel foglalkoztam, de amelyből csak néhány részletet.mutattam be 1948-ban, a Magyar Tudományos Akadémia egyik felolvasó ülésén. Röviddel utóbb a kötet többi cikke szintén elkészült, de a kiadás akkor, 1948-ban különböző, itt részletesebben nem vizsgálandó okokból mégis elmaradt. Az ügyben fordulat csupán 1953-ban állt be ; Pais Dezső ugyanis a tanulmányok átdolgozását javasolta oly módon, hogy a kötet címe és tárgya cz lehessen: Nyelvünk a reformkorban. Ez a második gyűjtemény 1954 folyamán jött létre és 1955-ben meg is jelent ; ennek számára készült Vers és nyelv a reformkorban című tanulmányom, amely a régebbi kidolgozáshoz képest nemcsak szélesebb körű tárgya révén mutat gyarapodást, hanem a-zért is, mert időközben jeles verstani tanulmányok láttak napvilágot 1, s ezeknek eredményeit már saját összefoglalásomba építhettem, továbbá azért is, mert rendelkezésemre állt XIX. századi irodalmi nyelvünk szókészletének egyetlen meglevő s ( immár tudományos 1 Természetesen Horváth János Rendszeres magyar verstanára (Budapest, 1952), valamint Vargyas Lajosnak A magyar vers ritmusa (Budapest, 1952) című könyvére gondolok ; 1. ismertetéseim: ItK. 1954,1091., Acta Linguistica II, 481 kk., Magyar Nyelvőr' 1954,