A Főnix. Mint mitikus állat. Jőrös Bence Tamás régészet, MA 1. évfolyam Sámánizmus és népvallás BMVD-151:17 Neptun: HY53N december 27.

Átírás

1 A Főnix Mint mitikus állat Jőrös Bence Tamás régészet, MA 1. évfolyam Sámánizmus és népvallás BMVD-151:17 Neptun: HY53N december 27.

2 Tartalom Bevezetés, a dolgozat célja... 2 A főnix megjelenése az ókori népeknél... 2 Objektív elemzése a hitvilág szempontjából... 5 Befejezés, összegzés... 6 Bibliográfia... 7 Képjegyzék

3 Bevezetés, a dolgozat célja Az emberek szeretik a madarakat, hiszen egy szép napot szebbé tudnak varázsolni énekükkel. E mellett egy speciális tulajdonságuk a repülés kivételesen különlegessé teszi őket bárki szemében. Ehhez még hozzáadva az emberi találékonyságot is, gyönyörű lények születtek meg. Szemináriumdolgozatom témája az egyik ilyen állat, a Főnix képének átfogó ismertetése, főleg a nyugati kultúra szempontjából. Dolgozatomban megpróbálom feloldani ennek a lénynek a szimbolikáját, illetve választ keresek arra a kérdésre, hogy miként is alakulhatott ki egy olyan helyzet, amelyben bár rengeteg mitikus állatot ismerünk ez a lény kiemelkedő helyen szerepel még ma is. A főnix megjelenése az ókori népeknél Pontosan megmondani, hogy melyik századtól lehet a klasszikus értelemben vett főnixről beszélni, nem lehet. Ez a mitikus állat már sok évszázada benne él az emberi köztudatban. Elsősorban mindenképpen ki kell emelni az ókori Egyiptom területét, ahol felbukkan a Főnix alak. Egy (vagy több) valószínűleg az Újbirodalom idején (Kr.e Kr.e.1070) élt írnok (vagy írnokok) jegyez(tek) fel a Halottak könyvéből egy mondókát, amelyben már megjelenik az állat. Mivel a Halottak Könyve nem egyetlen szerző munkája, ezért nem egyértelmű, hogy pontosan ki írt róla. 1 Néhány szövegrész tartalma azt sejteti, hogy ez a mű valójában nem is az élők számára készült, tehát nem élők olvasták, ugyanis olyan helyzetek szerepelnek benne, amikbe csak a szellemlények juthattak. 2 Az említett, 17. szakasz szövegének a főnixmadárra vonatkozó részlete a következőképpen hangzik: ( )Én vagyok az a nagy főnix aki Héliupoliszban van, Számadója annak, ami létezik. 3 Ehhez a szöveghez magyarázatot is fűzött az írnok: 1 KEMP 2007, KEMP 2007, KEMP 2007, 23. Mi ez? OZIRISZ az. Ami létezik sebei azok, holtteste az. Más szóval: Az örökkévalóság az, az öröklét. 2

4 Az örökkévalóság a nappal az. Az öröklét az éjszaka az. 4 Egyértelmű, hogy itt a főnixmadarat, és Oziriszt, a holtak országának királyát helyezik egy lénybe, e mellett ugyanebben a szakaszban lehet arról olvasni, hogy Ré, a Napisten a holnappal, míg Ozirisz, a holtak istene a tegnappal van azonosítva, tehát egyfajta ellentétként áll közvetett módon itt a Nap és a főnix. Ez valamennyire abszurdum, ugyanis, mint fentebb olvasható, a főnix lakhelye, így Oziriszé is a Napváros, Héliopolisz. Ebből eredhet az a nagyon gyakori hiedelem, hogy valójában az egyiptomi Héliopolisz legmagasabb pontján rak fészket a főnix, ahova bizonyos időközönként (egyes elméletek szerint 500 évente 5 ) feltámadni, vagy meghalni és a fiókáját kikelteni jár. Talán a főnixmadár feltámadását is lehet Ozirisz feltámadásával magyarázni. Azonban a főnix nem csupán az alvilágba ad belépőt az embernek, hanem ezen a világon marad egy olyan lehetőséget tár a szemlélő elé, amelyben gyakorlatilag az örök élet fogalmazódik meg (a újbóli halálon-feltámadáson keresztül), ami az átlagembernek mindig is csábító volt. E mellett ugyanebben a műben, a 9. szakaszban is olvasható a főnixmadár neve, amikor Ozirisz átmenetileg átveszi Hórusz szerepét és bosszút áll Széthen (így adva neki szabad mozgást égen és a földön): ( ) Enyém a mindenség, Nekem adatott teljesen. Beléptem, mint sólyom, Előjöttem, mint főnix. Hajnalcsillag, Nyiss utat nekem, Hogy beléphessek békében a szép Nyugatra!(...). 6 Itt természetesen a sólyom alakja Hóruszra, a főnix alatt pedig Oziriszra utal. Talán ez választ adhat arra, hogy miért éppen egy feltámadó és lángoló madár képe jelenik meg: olvasatomban a hihetetlen nagy szabadságot fogalmazza meg, ezen kívül egyfajta axis mundi, létra, lépcső szerepét tölti be a szellemvilág és az emberek között (erről alább még lesz szó). A görögök írók közül Hérodotosz (Kr.e. 484 Kr.e. 425) ír a főnixről, de ő is szervesen az egyiptomi kultúrához köti. Leírja, hogy ő járt az egyiptomi Héliopoliszban, de az itteni templomban sajnos nem találkozott ezzel a madárral, azonban rendkívül hitelesnek tűnő (?) ábrázolásokat látott: szerinte nagyjából megjelenésében hasonlít egy sashoz, de a tollai nagyrészt vörösek, de van benne arany is. (Talán ebből a színkombinációból eredhet a tűz motívum?). Állítólag az itteniek azt mondták neki, 4 KEMP 2007, INTERNET 1, 6. 6 KEMP 2007, 53. 3

5 hogy 500 évenként jelenik meg ez a madár náluk, elég valószínűnek tűnik, hogy a ma ismert számadatok erre vonatkozólag innen származhatnak. E mellett még azt is kideríti (amit ő kritikával kezel), hogy a főnix őshazája Arábia, és innen szokott elmenni a Nap szentélyéhez (ez az egyiptomi értelmezés szerinti Héliopolisz), és ezen a helyen mirhából építi fel fészkét, amit aztán felgyújt, meghal az idősebb apa és az utódja kikel. 7 Valószínű azonban, hogy Hérodotosz a már ekkor ismert szóbeli hagyományt írta csak le az utókornak, ugyanis az itt tevékenykedő papok valószínűleg nem adhattak ki belső információt templomukról, kultuszukról, főleg nem egy idegennek. Természetesen ezek csak a legnépszerűbb magyarázatok, de sok helyen mást is lehet találni: egyes elméletek szerint a főnix a Hajnalcsillaggal vagy a Vénusszal van azonosítva. Előfordul olyan álláspont is, amely alapján az istenek teremtésében volt az ókori egyiptomiak szerint szerepe. 8 Megint más álláspont szerint a főnix sokkal kevésbé sasra, inkább a pávához hasonlítható. Azonban, mivel a görög művészetben nem maradt fent főnixábrázolás, meglehetősen nehéz döntő bizonyítékot hozni a témában és egységes álláspontot kialakítani. 9 Természetesen más népeknél is feltűnik a madáralak, azonban teljesen más szerepben: például az ókori Mezopotámiában a főnixmadaraknak az ég szféráinak elkülönítésében van szerepük. 10 Azt, hogy Európa szívébe is eljutott már az ókorban a főnix kultusza, mi sem bizonyítja jobban, hogy a Római Birodalom területén is fel-felbukkan főnixábrázolás. Egyes Hadrianus ( ) és Antonius Pius-kori ( ) pénzérméken is ábrázolják a madarát, méghozzá a sastól eltérő alakban, hosszú nyakkal, és szintén hosszú, kecses lábakkal. Ebben az alakban jobban hasonlít egy daruhoz, 11 mely ebben az alakban néhány mozaikon is megfigyelhető. Valószínűleg Hadrianus császár szíriai látogatása után ismerhették meg ezt a mitikus lényt. Ahol bizonyosan tudunk főnixábrázolásról, az Pompeiiben az Euxinus kocsma, illetve az Ízisz-templom. Az előbbinél növénymotívumokkal keretelve jelenik meg, nem messze a bejárattól: a főnix felett girlandok lógnak le, mellette két kicsi bokor figyelhető meg. Egy felirat is olvasható: PHOENIX FELIX ET TV. 12 (1. KÉP) Fontos kiemelni, hogy ez az ábrázolásmód ment tovább a középkorba is, tehát egyes területeken egészen bizonyosan nem, mint sas madarat, hanem mint darut, vagy pávát képzeltek el. Erre az egyik legjobb bizonyíték a 12. századi Aberdeen-i bestárium, amit ma is az a Westminsterben őriznek. A 12. századtól tartalmaz egy listát az összegyűjtött mitikus lényekről. (Hasonló tartalmú az Ashmole 7 GERÉB 1892, II., INTERNET 1, 8. 9 TAMMISTO 1986, INTERNET 1, TAMMISTO 1986, TAMMISTO 1986,

6 bestárium). 13 Ebben található egy cikkely a főnixekről is, néhány képpel ellátva. Már rögtön a miniatúrában feltűnik, hogy a tárgyalt madárnak kecses lába, hosszú nyaka, hosszú szárnyai és világos-vörös tollazata van. (2-3. KÉP) A felhozott példák ellenére nem csak Európában honosodott meg ez a madáralak. Beszélni kell pár szóban a távol-keleti főnixekről is. Szerencsére nem kell messzire menni ahhoz, hogy példákat hozzunk az itteni főnixábrázolásokra. A népvándorlás-kor egyik fő jellemzője, hogy az emberek, mozgásuk során nyomot hagynak maguk után/mögött, így a tárgyakban jól nyomon lehet követni ezt a folyamatot. Így a magyarországi hunkorszak (5-6. század) tárgyi emlékei közül ki kell emelni a szentesi sírmezőben talált kínai főnixmintás rozettaszerű szíjveretet (anyaga fehérbronz, középen gomb, ettől jobbra és balra egy-egy hosszú nyakú és hosszú farkú madárábrázolás). 14 Azért feltételezhető, hogy itt egy sokkal távolabbi terület motívumkincsével van dolgunk, mert sem az iráni, sem a perzsa formakincs nem mutat bármifajta hasonlóságot. (4-5. kép) 15 Azonban egyértelműen nem egy Kínából hozott tárgyról, hanem egy önálló, talán helyben készült művészeti alkotásról van szó, a kínai művészeti stílus hatásaival. Objektív elemzése a hitvilág szempontjából A Főnixmadár, mint már utaltunk rá, egyértelműen lehet értelmezni egyfajta axis mundiként, vagyis létraként, kapcsolatot teremtve az ég és a föld között. Madáralakja lehetővé teszi, hogy szabadon szálljon, kapcsolatot tartva a világ rétegei között. E mellett cingulus mundi, égöv szerepét is betöltheti, mivel a vertikálisan és horizontálisan egyaránt egyfajta vándorlás figyelhető meg ennél a lénynél. Fontos azonban, hogy minden szempontból egyfajta ciklikusság figyelhető meg: ugyanolyan időközönként tér vissza, ugyanoda. E mellett egy nagyon erős áldozatmotívum is megfigyelhető: feláldozza magát az új életéért, illetve, ha azt nézzük, hogy halálakor születik meg az új madár, akkor ez a jelentés még erősebb lesz. Feláldozza magát a jövendő nemzedékért, saját élete és halála teszi lehetővé az új generáció felnövését. Ez által nem teljesen egy szellemlényről lehet beszélni, sokkal inkább egy hídról, egy köztes állapotról az emberi és a szellemvilág között. Nem egy antropomorf lényről van szó, de nem is lehet azt mondani, hogy nincs semmi emberi benne. Az azonban vitán felül áll, hogy már a kezdetektől összekötötték a halál motívummal a madár létezését, így erős kapcsolata van bármely hitvilágban a túlvilággal, a halott szellemekkel. 13 INTERNET TAKÁCS , TAKÁCS ,

7 Befejezés, összegzés Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a főnixmadár, mint az ég egyik mitikus madara mindig is, talán már a kezdetektől foglalkoztatta az emberi fantáziát. Az, hogy egészen a mai napig fent maradhatott, kisebb változtatásokkal a kultusza (tűz motívum hozzárendelése, stb.) többek között a korok közötti kontinuitásnak és annak köszönhető, hogy a különböző hitvilágok, néphiedelmek kapcsolódnak egymáshoz, ez alól nem kivétel a tételes vallások sem (a főnix a kereszténységben Krisztus szimbóluma, a feltámadáshoz kötik). Tény, hogy bár jelentése sokszínű, mégis általánosságban elmondható, hogy egy pozitív mitikus állat képét vázolják fel a különböző történetek. 6

8 Bibliográfia GERÉB 1892 GERÉB József: Hérodotosz történeti művei I-III. Budapest INTERNET 1 Utolsó megtekintés: január 12. INTERNET 2 Utolsó megtekintés: január 12. KEMP 2007 KEMP, Barry: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. London TAKÁCS TAKÁCS Zoltán: Kínai sárkány és főnix a szentesi leletek közt. Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve 2 ( ), TAMMISTO 1986 TAMMISTO, Antero: PHOENIX FELIC ET TV. Arctos 20 (1986), Képjegyzék 1. kép 7

9 Jőrös Bence Tamás 2-3. kép 4-5. kép 8