Adányi László A Magyar Katolikus Karitász Újjászervezése

Átírás

1 Bevezetés Adányi László A Magyar Katolikus Karitász Újjászervezése Általában olyasmit szoktak újjászervezni, ami korábban létezett. A szeretetszolgálat a Katolikus Egyház küldetésének egyik alapja, ezért teljesen természetes dolog az, hogy ez a tevékenység a szocializmus alatt is élt az egyházban. Karitásznak hívták és ugyanúgy a templomok falai közé kényszerült, mint szinte minden ezekben az években. Amikor 1991-ben a rendszerváltásként emlegetett folyamat lezajlott, amely valójában egy felszabadulás volt, az egyház előtt olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyekre senki nem volt felkészülve. A püspöki kart minden irányból hirtelen elárasztották a feladatok, javaslatok. Szinte mindent, ami 1945 előtt létezett újra akarták indítani javarészt azok, akik annak idején valamilyen mozgalomban, szerzetesrendben tevékenykedtek. A Karitászt illetően Gyulay Endre szeged-csanádi püspök javaslatára a Münchenben élő Frank Miklós atyát bízta meg a püspöki kar a Karitász újjászervezésével. Frank atyára azért esett a választás, mert ő amikor római tanulmányai alatt a leereszkedő vasfüggöny miatt elöljárói utasítására az örök városban maradt, hamarosan a Caritas Internationalishoz, a Nemzetközi Karitászhoz került. Ott, majd később Németországban összesen 19 évet dolgozott a Karitásznál a legkülönbözőbb beosztásokban. Ő ajánlotta a püspöknek, hogy a Karitász megszervezésénél a német illetve osztrák modellnek nevezhető szervezeti megoldást válasszák, amely a plébániai közösségek alkotta karitász csoportokra épül. Ez biztosítja azt, hogy a Karitász egyszerre moz-

2 galom és szervezet, mely utóbbi az intézményes szociális és egészségügyi ellátás fogalomkörébe tartozó karitász intézmények és az ezeket fenntartó egyházmegyei és országos szervezeti egységek gyűjtőfogalma. Talán felesleges kihangsúlyozni, hogy a mozgalom az elsődleges, hiszen szeretetet gyakorolni csak közösségben lehetséges. Az egyház akkor él, ha működő közösségei vannak. Ezekben pedig mindenhol ott van a személyes, embertőlemberig ívelő szeretet, amely meglátja a szükséget és kellően találékony ahhoz, hogy a legjobban nyújtson segítséget. Fontos célunk tehát az, hogy minden plébánián legyen jó keresztény közösség, amely egyben a jól működő karitász hálózat záloga is ben megszületett tehát az alapgondolat, amely szervezeti sémával is ábrázolható: plébániai közösségekhez tartozó karitász csoportok, melyek tevékenységét az egyházmegyei karitász szervezetek fogják össze és hangolják egymásra, országosan ugyanezt az egyházmegyei szervezetek tekintetében Karitász Központi Irodája látja el. Egy főiskolán vagyunk, ahol fogalmakat tanítanak, ezért megkísérlem e legfontosabb szervezeti egységek lényegét összefoglalni. Plébániai karitász csoport Az egyházközösség (keresztény közösség) tagjaiból álló hívek azon csoportja, amely az egyházközség területén élő rászorulók megsegítését vállalja fel korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A plébános egyetértésével az egyházközség keretén belül jön létre. Egyházmegyei karitász szervezet:

3 A megyés püspök által alapított egyházi jogi személyiségű szervezet, mely az egyházmegye területén működő plébániai karitász csoportok munkáját hangolja egymásra. Ennek során képzéseket és egyházmegyei akciókat szervez. Az önkéntesekre épülő mozgalom szervezése mellett az egyházmegyei karitász szociális és egészségügyi intézményeket tart fenn. Országos karitász szervezet: A püspöki konferencia által alapított egyházi jogi személy, amely az egyházmegyei karitászok tevékenységét koordinálja, országos akciókat szervez, részt vesz nemzetközi akciókban, szociális és egészségügyi intézményeket tart fenn. A Karitász 1990-et megelőző időre nyúló története A bevezetőben utaltam arra, hogy a karitász munkában voltak előzmények. Sajnos nincsenek teljes körű információink a magyarországi karitász kialakulását illetően, ennek részletes feltárása érdekes lehet és még előttünk álló feladat. Bizonyos adataink azonban vannak, melyeket érdekes itt megemlíteni, mert jól mutatják a fejlődés irányát, és azt is, hogy magában a fejlődésben az 1945 és 1990 között beiktatott kényszerszünetet kivéve nincsen semmilyen törés sem ban Csernoch János bíboros elrendelte, hogy erősíteni kell a plébániai közösségeket Budapesten központi katolikus tanácsot kell létrehozni húsvétján Mészáros János érseki helynök kihirdeti a Budapest Herminamezői Plébánia megalakulását,

4 ahová Mihalovics Zsigmond kap plébánosi kinevezést egyben megbízást arra, hogy hangolja össze a budapesti egyházközségek munkáját október 7-én szervezeti egységként megalakul a budapesti Karitász Központ, felveszi a Szent Erzsébet nevet. Ez ma is létezik, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Karitász szervezete, jelenleg a Hunyadi téren van az irodájuk ban az Actio Catholica szakosztályaként országos hatáskörrel működik tovább a Karitász. Ez volt a mai Központi Iroda elődje. Az egyházmegyei struktúra kialakulására már nem volt idő, 1945-ben az elsők között tiltották be a szervezett karitász tevékenységét. A Karitász tevékenysége az újjászervezéstől napjainkig Frank atya által ajánlott alapszabályt a püspöki konferencia március én megtartott tavaszi ülésén fogadta el, ezt követően került sor a bírósági bejegyzésre is. A Nemzetközi Karitász 1991-ben tartotta négyévenként megrendezésre kerülő közgyűlését, ahol a vasfüggöny mögül érkezők közül a Magyar Karitász vette fel teljes jogú tagként elsőnek ben kezdődött meg Frank atya országjárása. Minden megyéspüspököt felkeresett és ezt követően kéthárom év alatt valamennyi egyházmegyében megalakultak az egyházmegyei karitász szervezetek, melyek vezetői saját területükön megkezdték a plébániai karitász csoportok hálózatának kiépítését, a meglévő csoportok megerősítését. Kerestünk egy olyan programot, amely az

5 egyházmegyei karitász igazgatókat segíti abban, hogy a mozgalom mellett az intézményhálózat kiépítéséhez is hozzákezdhessenek és ehhez segítséget kaphassanak ben a Német Karitász támogatásával kezdődött meg a karitász szenvedélybeteg-segítő szolgálatának a kiépítése. Ez akkoriban újdonságnak számított az országban és szakmai körökben ma is jó híre van az e téren folytatott munkánknak. Ugyanebben az évben Budapesten rendeztük meg a Caritas Europa közgyűlését és itt kaptuk a megbízatást a Nemzetközi Karitász európai szervezetében az állandó bizottsági tagságra, melyet 1995-ben adtunk át a Lengyel Karitásznak. A Nemzetközi Karitászban ma a Caritas Europa számvizsgálójának tisztségét tölti be a Magyar Karitász 1998 óta ben vettünk részt először nemzetközi segélyakciókban. Az Osztrák és a Belga Karitásszal közösen segítettünk az afrikai Ruandában, ahol a hutu és tuszi törzsek villongása miatt ezrek haltak meg, valóságos polgárháború dúlt óta folyamatosan segítjük az árvízkárosultakat. Lengyelországban és Csehországban kezdődött, majd 1998-ban volt az első nagy kárpátaljai árvíz. Ezt követően minden évben hazánkat is sújtották özönvízszerű esőzések, árvizek ben komoly károk keletkeztek gátszakadás miatt a Beregben. Ugyanebben az évben országos találkozón ünnepeltük meg a Karitász 10 éves évfordulóját Gödöllőn januárjában Nagy Károly Budapest-havannatelepi plébános atya vette át a Karitász országos irányítását.

6 Vezetésével kiemelt hangsúlyt kapott a karitászban dolgozók közösségének építése, a lelkiség, a meglévő intézmények működésének megerősítése és stabilizálása. I- gyekszünk a jövőben a családokat jobban, közvetlenebbül támogatni, az ezzel kapcsolatos első program ben indult el. A püspöki konferencia rendelkezésére 2001-ben a Magyar Karitász Caritas Hungarica neve Katolikus Karitász- Caritas Hungarica-ra változott. Az elmúlt esztendőben mind a mozgalmi, mint az intézményi területen jelentős volt a fejlődés. Csak leltárszerűen felsorolom mi milyen sokrétű az a munka, melyet országszerte végeznek a karitászban. Mindenhol van élelem és ruhaosztás a rászorulók részére Börtönmisszió Bútoradományozás kiszállítással Szociális tanácsadás Egészségügyi szűrés Képzés Kézműves foglalkozás Kórházi, szociális intézményi és otthoni beteglátogatás Nyaraltatás Karitász újság Üdülési lehetőség Ingyenkonyha Teajárat hajléktalanok számára Karitász boltok Az országos karitász hálózathoz ma a következő intézmények tartoznak:

7 Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatok (pszichoszociális tanácsadók ) Felzárkóztató óvoda romák számára Házi Szakápolási és Fogyatékosokat Támogató Szolgálat Idősek otthona Idősek napközije Vasúti szociális szolgálat Hajléktalanok nappali ellátása 1997 óta vannak térségünkben rendszeresen árvizek, magas vízállások, belvizek. A katasztrófák következményeinek felszámolása munkánk szerves részévé vált. Ilyen esetekben alapelvünk az, hogy az állam segítségét egészítjük ki ott, ahol a kárt szenvedettek saját erőből nem képesek otthonukat helyreállítani. Tehát az azonnali segítséget követően mindig arra az időszakra gondolunk, amikor a legnagyobb károk keletkeznek, amikor tönkremennek azok az épületek, amelyekről első ránézésre úgy tűnt nem szenvedtek komolyabb károkat. Ebben az időszakban az árvízről már nem beszél a média, nem írnak az újságok, a károsultak sokszor maradnak magukra. A Karitász mindig az emberre figyel oda. Ezért a beregi árvíz idején először a kitelepítettek között, később a helyreállítás folyamán mindvégig a térségben három településen segélykoordinációs csoport néven helyszínre telepített szociális szolgálatot működtettünk e főiskola hallgatóinak segítségével. A szociális munkások legfontosabb feladata a kisebb segítségnyújtások mellett az volt, hogy segítő beszélgetéssel, szeretettel, a bajba jutott embernek lelki támaszt nyújtsanak. Az állam

8 lovagias segítséget nyújtott, helyreállított szinte mindent. Bontottak, építettek nagyipari módon, ahogy a bevásárlóközpontokat, irodaházakat szokás, csak sokszor pont az volt útban, akinek csinálták, az árvízkárosult helyi ember. Mert akinek mindenét elvitte a víz, azzal nem lehet ugyanúgy megbeszélni a dolgokat, mint ahogy általában a hivatalok érintkeznek a polgárokkal. Szólni kell még egy nagyon fontos területről, a szakemberképzésről. Az elmúlt 10 év alatt mindig szem előtt tartottuk munkatársaink képzését. Minden egyházmegyei karitász rendszeresen szervezett és szervez a plébániai önkéntesek számára képzéseket, találkozókat. A karitász intézmények munkatársai szakterületükre vonatkozó továbbképzések rendszeres látogatói. A szenvedélybeteg-segítés területén saját akkreditált képzéseink vannak, melyek egyrészt a nálunk dolgozók továbbképzéséről gondoskodnak, másrészt bárki számára nyitottak. Hosszabb ideje dolgozunk együtt a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával, ahol lehetőség van úgynevezett karitász specializáció elvégzésére, melynek keretében a hallgatók megismerkednek a Karitász szervezetével és a Katolikus Egyházban végzett szociális munka sajátosságaival. Rövid idő alatt nehéz összefoglalni a Karitász újjászervezését és az első tíz év eredményeit. Az a nagyon sok minden, ami történt, nem különösebben látványos, de jó alapokat ad a további munkához. A Karitász ma Magyarország négy legnagyobb segélyszervezete között tartják számon. Nagy a felelősségünk, mert a Katolikus Egyház hivatalos segélyszer-

9 vezetként hiteles, minőségi munkát kell végeznünk. Igyekszünk erősíteni a karitászban dolgozók közösségét, próbálunk többet tenni a rászoruló családokért, miközben minden jószándékú embert meghívunk az aktív szeretetszolgálatra.