Előzmények: Felhívás nyilvános vitára

Átírás

1 HÍ LEVÉL R DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ e - hírlevél június 18. IMPRESSZUM: Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ 4015 Debrecen, Pf. 36 Telefon: (52) (88518) Fax: (52) javor@agr.unideb.hu Felelős szerkesztő: Dr. Jávor András Kiadványszerkesztő: Horváth Anikó, Körtvélyesiné Máté Nikolett 1. Milyen legyen a jövő mezőgazdasága? KAP reform magyar szempontból (A KAP reform társadalmi egyeztetés regionális összefoglalása) Előzmények: Felhívás nyilvános vitára D a c i a n C i o l o ş, a z E u r ó p a i Bizottságnak a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős tagja mától nyilvános vitát indít a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről az Európai Unióban. Létrehozása óta a KAP-ot mindig úgy alakították, hogy eleget tudjon tenni a kor kihívásainak. Az utóbbi években jelentős reformokra került sor, különösen 2003-ban, valamint a KAP 2008-as állapotfelmérése alkalmával, az ágazat korszerűsítése és piacorientáltabbá tétele érdekében. Az Európa 2020 stratégia új perspektívát nyit. Ebben az összefüggésben a KAP fokozottabban járulhat hozzá az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődéshez, és ez által jobban meg tud felelni azoknak az új elsősorban gazdasági, szociális, környezeti, éghajlat-változási és technológiai természetű kihívásoknak, amelyekkel társadalmunk szembenézni kényszerül. A KAP-nak ezenkívül jobban figyelembe kell vennie a huszonhét uniós tagállam m e z ő g a z d a s á g á b a n r e j l ő sokszínűséget és gazdagságot is. A most kezdődő vita az Európa 2020 stratégia révén megnyíló új perspektíva keretében a KAP által teljesítendő jövőbeli célokra fog össz-pontosítani. A megvalósítás eszközeivel kapcsolatos megbeszélésekre később kerül sor. A közös agrárpolitika nemcsak a szakemberekre tartozik. Ehhez a szakpolitikához minden európainak köze van. Meg kell hallgatni az európai polgárok véleményét. Időt kell szánni valamennyi társadalmi szereplő ötleteinek és elvárásainak begyűjtésére - mondta Dacian Cioloş. Válaszokat, észrevételeket várok a termelőktől, továbbá mindazon szervezetektől, amelyek a környezet, a fogyasztók és az állatjóllét védelmében lépnek fel. Minél szélesebb körű vitára van szükség. Az élelmiszerügy, a területgazdálkodás és a környezetvédelem révén ez a politika a társadalom egészének ügyét szolgálja. Te r m é s z e t e s t e h á t, h o g y a z állampolgárok jogot és időt kapjanak a hozzászólásra tette hozzá a biztos.

2 A Bizottság az év végén közleményt fog kibocsátani a KAP 2013 utáni jövőjéről. Mielőtt azon-ban előterjesztené az első politikai iránymutatásokat e stratégiai ágazatot illetően, Dacian Cioloş európai biztos a döntéshozatali folyamatot megelőző munka megalapozására nyilvános vitát indít a közös agrárpolitika jövőjéről, célkitűzéseiről, alapelveiről és az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásáról. Dacian Cioloş bejelentette, hogy a nyilvános vita hozzászólásainak fogadására internetes oldal ( nyílik, amely 2010 júniusáig áll a közönség rendelkezésére. A hozzászólások összefoglalójának elkészítése egy független szervezet feladata lesz. Ezután a Bizottság 2010 júniusában összefoglaló konferenciát szervez a nyilvános vitáról. A Bizottság arra számít, hogy ebből az összefoglalóból vezérgondolatokat szűrhet le azon közleményé-hez, amelyet 2010 végén tesz közzé a KAP 2013 utáni jövőjéről. Azon túlmenően, hogy a KAP milyen hozzájárulást tud nyújtani az Európa 2020 stratégia fejlesztéséhez, a nyilvános vita a következő négy kérdés köré szerveződik: Miért van szükség közös európai agrárpolitikára? Milyen szerepet szán a társadalom a teljes sokszínűségében megnyilvánuló mezőgazdaságnak? Miért érdemes megreformálni a KAP-ot, és az miképpen tehet eleget a társadalom várakozásának? Miből álljon a jövő közös agrárpolitikájának eszköztára? A z E u r ó p a i P a r l a m e n t mezőgazdasági bizottsága (COMAGRI) előtt tartott beszédében Dacian Cioloş biztos az említett fő témakörökön túlmenően részletesebb kérdéseket is felvetett olyan problémák kapcsán, mint Európa és a világ élelmiszerellátása, a vidéki térségek foglalkoztatottsága, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlatváltozás, az áringadozások, a támogatások közérthetősége, az élelmiszerlánc kiegyensúlyozottsága és az európai mezőgazdaság versenyhelyzete. További információ: Konferencia címe: KAP reform magyar szempontból Konferencia helyszíne: Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma, Nagytanácsterem, Debrecen Böszörményi út Időpontja: május 10. Résztvevők száma: 58 fő A konferencia meghívott előadói voltak: - Pásztohy András FVM Miniszteri biztos, MNVH főtitkára - Papp Gergely, AKI osztályvezető - Dr.Mezőszentgyörgyi Dávid, MgSzH Központ HOFI ig. Az előadók kifejtették a társadalmi szervezetek, hálózatok és általuk minden európai ember megszólításának fontosságát a KAP jövője, reformálása szempontjából. Ismertették a társadalmi vita 4 fő, illetve alkérdéseit. Röviden ismertették a Vidékfejlesztési Hálózatok kialakítását, fő funkcióját és az MNVH speciális feladatköreit. Beszámoltak a társadalmi vita állomásairól és jövőbeli történéseiről is. Felvázolták: miért fontos, hogy legyen magyar álláspont és milyen alternatívák lehetnek Magyarország számára. A konferencia moderátora: Dr. Jávor András Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettes,észak-alföldi RSZK központvezető

3 A hozzászólások az alábbi altémákat érintették: Magyarország a 2. pilléren erősíthet: természeti erőforrások, energetika Vajon a mezőgazdasági termelés mellett az élelmiszertermelésnek hány százalékát adjuk? Van-e ilyen irányú jövőkép Magyarország számára? Miért nincs felső határa az egy gazdálkodóra jutó támogatásnak? Válasz: tervben volt, hogy 300 ezer euróra maximálná az egy kedvezményezettre jutó támogatás mértékét, és az e feletti részt a legkisebbeknek odaadná. Ez Magyarországot érintené a legnehezebben (a támogatások 15-20%-át érinti), a 27 EU tagországból konkrétan 23-at egyáltalán nem. A t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k hasznosítása előny Magyarország számára, és ezen kell elindulni a jövőben: az adottságok kihasználása. A hozzáadott értéket nem tudjuk növelni, és nincs piacbefolyásoló szerepe az árutermelő mezőgazdaságnak. A fejlesztések, beruházások a logisztikai rendszer kiépítésénél is ez a probléma. A magyar álláspont kialakításánál tehát a komplex ágazati lehetőségeket kell átgondolni. A z á l l a t t e n y é s z t é s, n ö v é n y - termesztés, és az élelmiszer e l ő á l l í t á s l á n c á n a k b e l s ő egyensúlytalansága az, amit rendbe kellene tenni, a KAP reform r é s z e k é n t, m i v e l t o v á b b i működtetése komoly szerkezeti problémákat fog okozni, illetve már okozott. Az ökológiai kérdések mellett természetesen fókuszálnunk kell a v í z g a z d á l k o d á s, t e r m ő f ö l d gazdálkodás, és a talajerőgazdálkodás területeire. A támogatás felső határát érintő kérdésekre, addig nem születhet válasz, míg nincs M a g y a r o r s z á g n a k k i a l a k u l t földpolitikája, élelmiszerstratégiája. Ez a kérdés nagyon sok területet érint, az adórendszert például. A mezőgazdasági termelés kettészakadt struktúrájára lényeges, mely szerint az egyik ágon a családi gazdaságok foglalnak helyet (szociális alapon, éppen csak megélnek belőle) a 300 ezer eurós határt meg sem közelítik, és vannak a gazdasági társaságok, amelyek EU-s szinten is kiemelkedő mutatókkal, menedzsmenttel rendelkeznek, viszont ezek más támogatási politikát igényelnek, mely a nemzeti források átszervezését vonja maga után. A Humánerőforrás Fejlesztése a mezőgazdaságban 2014-től a KAP r é s z e. Vi s z o n t a k é p z é s e k gazdálkodók részére hiába száz százalékban támogatott, ha utófinanszírozásos. A képzési díjak euró közötti ö s s z e g e k, m e l y e t a g a z d a megfinanszíroz, negyedévenként elektronikus kérelmen visszaigényli, és majd 8-9 hónap múlva esetleg hozzájut a pénzéhez! Az elmúlt években a gazdák életében beállt jogszabályi változások (ADR, élelmiszer előállítás, állatjóléti, stb.) mellett nehéz megmagyarázni az utófinanszírozást. Nem is beszélve más EU-s programokról, melyekben azért fizetnek, ha valaki eljár képzésre, a mezőgazdaságban nincs motiváció, nem ösztönzik a gazdát, a mezőgazdaság itt is hátrányban van. Az előadásokból és hozzászólásokból sok érdekes, szerteágazó probléma, javaslat merült fel, kiderült mennyire fontos, hogy legyen magyar álláspont! A termelők érdekeit csak így tudja szolgálni a KAP reform, ha többen hozzászólnak, több aspektust megvizsgálnak. Nem csupán a mezőgazdaság, de a nemzet érdekeit is szolgálja, hogy egy Magyarország számára kedvező, előnyös reformfolyamat vegye kezdetét.

4 z agrár-szaktanácsadói A tevékenység engedélyezéséről szóló 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet 6. -ában foglaltak és a rövidesen megjelenő FVM Irányító Hatóság közleménye alapján b e n a R e g i o n á l i s Szaktanácsadási Központ az alábbi témakörökből térítésmentes továbbképzést és vizsgát biztosít azoknak a névjegyzéki szaktanácsadóknak a részére, akik a névjegyzékben március 31-én nyilván voltak tartva. HÍ R LEVÉL Szaktanácsadók 2010.évi továbbképzése (2010. június 16. Debrecen) Kötelező modul témakörei: ÚMVP I. tengelyhez kapcsolódó támogatási jogcímek ÚMVP II. tengelyhez kapcsolódó támogatási jogcímek ÚMVP III. és IV. Tengelyhez kapcsolódó támogatási jogcímek Választható modul témakörei: Kölcsönös Megfeleltetés - Állatjelölés és nyilvántartás Kölcsönös Megfeleltetés - Állategészségügy Kölcsönös Megfeleltetés - Állatvédelem Kölcsönös Megfeleltetés - Élelmiszerbiztonság Kölcsönös Megfeleltetés - Környezetvédelem (talaj- és vízvédelem) Kölcsönös Megfeleltetés - Növényvédelem Kölcsönös Megfeleltetés - Természetvédelem Kölcsönös Megfeleltetés - Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Az Észak-alföldi régióban június 16.-án konzultáltak Debrecenben. A szaktanácsadóknak a konzultáción lehetőségük nyílt a gyakorló programmal való ismerkedésre, majd a vizsga teljesítésére is. A konzultációs napon 15 szaktanácsadó vett részt, akik közül nyolcan sikeres vizsgát tettek. A továbbképzés teljes tananyaga minden szaktanácsadó számára elektronikus formában hozzáférhető az FVM VKSZI honlapján található Névjegyzékkezelő rendszeren keresztül. A kötelező modulban felsorolt témakörökből minden szaktanácsadónak vizsgát kell tennie, kivéve azokat, akik évben kapták meg a szaktanácsadói tevékenységük engedélyét. A választható modul témaköreiből a továbbképzés és a vizsga nem kötelező, csak lehetőség a szaktanácsadó részére, hogy szakterületi jogosultságait bővítse. A szaktanácsadók felkészülése egyénileg történik, de a Regionális Szaktanácsadási Központok (RSZK) konzultációs lehetőséget adnak részükre.

5 Regionális hírek Debreceni kutatás a zöldebb jövőért HÍ R LEVÉL granulált vagy komposztált szennyvíziszapot egy fémes elem szénnel alkotott vegyületével és egy - Magyarországon, több helyen megtalálható - ásványi anyaggal keverik össze, majd makro- és mikroelemekben gazdag tápanyagot készítenek belőle. E találmányt már a gyakorlatban is alkalmazzák a pécsi, a szentesi, a kunszentmártoni, a kazincbarcikai, a miskolci és a nyíregyházi szennyvíztisztító telepeken." "A Debreceni Egyetem Agrárés Gazdálkodástudományok Centrumában végzett kísérletek alapján Köhler Mihály (Arany Géniusz-díjas feltaláló) fejlesztése a szennyvíziszapból készült növényi tápanyag termék. Lényege, hogy a (Forrás: Origo.hu, június 09., A teljes cikk az online oldalon: / kornyezetvedelemmagyar-talalmanyok-egy-zoldjovoert.html) Környezetvédelmi kitüntetés a Debreceni Egyetem oktatójának "A Környezetvédelmi Világnap alkalmából Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Környezetünkért Emlékplakettel tüntette ki Dr. Juhász Csabát, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszéke egyetemi docensét, a vízgazdálkodás, a táj- és környezetgazdálkodás, a környezetvédelem fejlesztése érdekében végzett munkája, oktatói tevékenysége elismeréseként." (Forrás: Greenfo, június 4., A teljes cikk az online oldalon: ) Zöld utak a sportban - egészségtudatosság a turizmusban "A Környezetvédelmi Világnap alkalmából Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Környezetünkért Emlékplakettel tüntette ki Dr. Juhász Csabát, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszéke egyetemi docensét, a vízgazdálkodás, a táj- és környezetgazdálkodás, a környezetvédelem fejlesztése érdekében végzett munkája, oktatói tevékenysége elismeréseként. (Forrás: Greenfo, június 4., A teljes cikk az online oldalon: )

6 HÍ R LEVÉL Regionális hírek Innovációk a cseresznyetermesztésben "A közelmúltban» Innováció a cseresznyetermesztésben«címmel szakmai tanácskozást tartottak a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Centrumában. A több mint ötórás értekezlet roppant tanulságos volt. Egyrészt, mert kevés olyan téma van ma Magyarországon a mezőgazdaságban, ami ilyen hosszan helyhez köti a hallgatóságot. Másrészt azért, mert nemcsak a világ két kimagasló szaktekintélyét - dr. Stefano Musacchi olasz és dr. Martin Balmer német tudóst - hallhattuk előadni, hanem a hazai apostolok is jeleskedtek." (Forrás: Magyar Mezőgazdaság, Cseresznye - üzlet és innováció, április 28.) Nemzetközi elismerés a Debreceni Egyetem hallgatójának "Az Alltech állat-egészségügyi és takarmányozási világcég bejelentette, hogy a 2010-es Alltech Fiatal Tudós-díjat Európában az egyetemi hallgatók kategóriájában a Debreceni Egyetem diákja, Árgyelán Erika nyerte el. A pályázaton összesen háromezren vettek részt, közülük választották ki a nyolc győztest - négy egyetemi hallgatót és négy diplomást. Árgyelán Erika»A genotípus és a laktációs időszak hatásai a tej ásványi anyag összetételére«című pályamunkájával nyerte el a díjat." (Forrás: Magyar Mezőgazdaság, Magyar diák sikere, május 12.) Innováció a juhágazatban A bárányhúsfogyasztás fellendülését is várják a kutatók attól az együttműködéstől, amely a juhágazati innovációval valósult meg az észak-alföldi régióban. Jávor András, a Debreceni Egyetem rektorhelyettesének tájékoztatása szerint Magyarországon évente egy ember harminc dekagramm bárányhúst fogyaszt. Ez a mennyiség Franciaországban tizennégy kilogramm, agrárszakemberek, orvosok támogatják azt az innovációs folyamatot, amelynek eredményeként az úgynevezett funkcionális bárányélelmiszerek alkalmasak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. (Forrás: Magyar Hírlap, Innovációra van szükség a juhágazatban, május 31., a teljes cikk az online oldalon: _magyarorszag/innovaciora_van_sz ukseg_a_juhagazatban.html) További hírek a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma honlapjáról érhetők el: