Helyben. Tisztelt Elnök Asszony/Úr!

Átírás

1 az Országgyűlés Elnökének Törvényjavaslat kezdeményezése Helyben Tisztelt Elnök Asszony/Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikke (1) bekezdése alapján benyújtom az Egyes törvényeknek az idegennyelv-tudás fejlesztésével és a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatolom. Budapest, október a Nyelvtudásért Párt frakció nevében Nagy Milán s. k. frakcióvezető

2 2018. évi törvény egyes törvényeknek az idegennyelv-tudás fejlesztésével és a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő módosításáról 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény módosítása 1. A nemzeti felsőoktatás rendjéről szóló évi CCIV. törvény 40. (2) bekezdés b) pont helyébe a következő rendelkezés lép: (b) feltétele az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvén egy államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése, 2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény módosítása 2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény 20. (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: (2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának a) több mint negyedét európai, illetve legalább tíz százalékát magyar, b) több mint negyedét az Európai Unió valamely hivatalos nyelvű, illetve legalább tíz százalékát magyar nyelvű műveknek kell kitennie. c) több mint negyedét az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén feliratozott műnek kell kitennie. 3. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosítása 3. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a) 3. számú melléklet 13) pontjában a tantárgynak megfelelő szakos tanár szövegrész helyébe a tantárgynak megfelelő, releváns külföldi szakmai gyakorlattal rendelkező szakos tanár, b) 3. számú melléklet 25) pontjában a nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár szövegrész helyébe a releváns külföldi szakmai gyakorlattal rendelkező nyelvtanár, nemzetiségi tanár szöveg lép, amennyiben diplomáját a vonatkozó rendelkezés hatályba lépését követően szerezte. 2

3 4. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény módosítása A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 141. (5) (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 50-50%-a; b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 30-30%-a. (6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 200%-a, b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 120%-a, c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a. (1) Az január 1-jén lép hatályba. (2) A január 1-jén lép hatályba. (3) A január 1-jén lép hatályba. (4) A január 1-jén lép hatályba. 5. Záró rendelkezések 5. 3

4 Általános indokolás A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, amelynek preambuluma hitet tesz amellett hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, nem szánhat marginális szerepet a magyar fiatalok idegennyelv-tudásának, hiszen számos kutatás és gazdaságilag fejlett ország jó példája azt mutatja, hogy az idegennyelv-tudás kapcsolatban van a gazdasági versenyképességgel, a társadalmi fejlődéssel és az innovációval. Azok az országok, ahol magasabb az idegennyelv-tudás szintje, általában magasabbak az átlagfizetések, az életminőség és a kutatási, fejlesztési beruházások. Ez alapján tehát kijelenthető, hogy a tudásalapú társadalomban legalább egy idegen nyelv megfelelő szintű használatának kiemelt társadalmi jelentősége van. A nevelési-oktatási rendszer feladata ezért az egyén fejlődésében kulcsfontosságú, csak úgy, mint a nyelvtudás, s ezzel a személyes és a szakmai fejlődés tágabb terének biztosítása. Az idegennyelv-tanulás- és tanítás a nyelvtudás megszerzésén túl hozzájárul a megismerő folyamatok fejlődéséhez, más tanulási területek fejlesztési céljainak és nevelési feladatainak megvalósításához. Az iskolán kívüli tevékenységek a rendelkezésreálló információk közötti eligazodást, a gondolkodást, véleményalkotást segítő információk forrásai lehetnek, melyek a megfelelő szintű idegennyelv-tudással bővülnek. Az idegennyelv-tanítással közvetített kontextus segíti a kultúrák eltéréseinek megértését, a nyitott és toleráns életszemlélet kialakítását, s lehetőséget kínál a nemzetközi kapcsolatépítésre és tanulási célú mobilitásra. Az idegennyelv-tudás növeli a tanulók önbizalmát és önbecsülését, és támogatja a nyelvtanuló és nyelvhasználó anyanyelvi kompetenciáit is. Társadalmi szinten a használható nyelvtudás és az idegen nyelvi kommunikáció csökkenti az esélyhátrányokat és növeli az információk egyenlő elérésének esélyét. A nyelvtudás és a nyelvhasználat segítségével elért interkulturális vagy akár történeti tudás erősíti a saját nemzeti identitás és európai közösséghez tartozás korszerű attitűdjének kialakítását. A köznevelési intézményekben tanulói jogon megszerezhető nyelvtudás alapvető feltétele a továbbtanulásnak, a munka világában való helytállásnak. Továbbá az idegennyelv-ismeret napjainkban egyre inkább nélkülözhetetlen a munka világában és a mindennapi életben, a többnyelvű kommunikáció képessége pedig az egyének, szervezetek és társaságok számára egyaránt elengedhetetlen feltétel az érvényesüléshez, így a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez is. Mint ahogy azt hivatalos nyelveinek száma is mutatja, az Európai Unió fontos jellemzője a nyelvi sokszínűség, melynek előmozdítását és fenntartását is a zászlajára tűzte a szervezet, hiszen a többnyelvűségre ápolandó értékként tekint. Az Unió mottója is a nyelvhez köthető: egység a sokféleségben, amely a nyelvi sokszínűség mellett a kulturális sokszínűséget is sugallja. A nyelvi sokszínűség megőrzése magában foglalja a nyelvtanulás előmozdítását, támogatását, hiszen a nyelvi kompetenciák fejlesztése hozzájárul az uniós állampolgárok sikereihez, munkaerő-piacon való részvételéhez, ezáltal pedig az Európai Unió versenyképessé tételéhez. Ez természetesen igaz nemcsak az uniós, hanem a nemzetközi térre egyaránt, érintve az előző részekben említette K+F szektort, a technológiai fejlődést és fejlesztést, az innovációt, stb. Továbbá fontos tényező a nemzetközileg is rohamosan bővülő és hazánk gazdasági potenciálját növelő turizmus és az ehhez szorosan kapcsolódó országimázs. E két területet nem választjuk szét, hiszen ismeretes és jelentős az egymásra gyakorolt hatásuk. A turizmus gazdasági jelentőségének alapja, hogy a turizmusban résztvevők az átmenetileg 4

5 meglátogatott helyen fogyasztóként jelennek meg, valamint azt mondhatjuk, akár saját tapasztalatból, akár felmérések alapján, hogy a turizmusban fontos szerepet játszik a kényelem. Mi teremthetné meg jobban ezt a kényelmet, mint az, hogy az ide érkezők nyelvét nemcsak a turizmusban szorosan résztvevő személyek (felszolgálók, baristák, kiszolgáló személyzet stb.) hanem a mindennapok embere is beszéli. Fontos megjegyezni, hogy ezesetben nemcsak a hozzánk látogatók kényelme a lényeg, hanem a magyar, külföldre utazó turisták kikapcsolódása is jelentősen kellemesebbé válik. Ehhez tartozik hozzá az a tény, miként látnak minket az idelátogató turisták, milyen képet alakítanak ki rólunk, és azt tovább adják-e hazájukban, amelynek segítségével talán idővel egy pozitívabb kép alakulhat ki a hunokról. Ezeket a szegmenseket és különböző perspektívákat felfedezve és jelentőségüket megértve az Európai Unió, annak szervei és különböző, főleg gazdasági nemzetközi szervezetek célul tűzték ki tagországaik fiataljai körében a nyelvoktatás szerepének növelését, amelyet hazánk is magáévá tett, azonban minden, az évtized elején vagy akár még korábban megfogalmazott célkitűzés ellenére a magyar fiatalok nagyon nagy százaléka még mindig alig beszél idegennyelveket. Az Education First English Proficiency Index, 2017 novemberi felmérése szerint (a 2018-as pont október 30-án kerül bemutatásra) négy helyett zuhantunk az általuk felállított ranglistán, pedig 2012-ben még a top 10-be is befértünk. Mind uniós, mind pedig a V4 államok viszonylatában messze az átlagon alul teljesítünk: Magyarország közte van annak a három EU-s tagországnak, akiknél a foglalkoztatottak több mint a fele nem beszél legalább egy idegennyelvet. A V4 országaiban ez a szám a következőképpen alakult: Csehországban a foglalkoztatottak 81%-a, Lengyelországban 75%-a, Szlovákiában pedig 88%- a beszélt legalább egy idegennyelvet. További keserű pont, hogy hazánk lakosainak 30%-a úgy nyilatkozott egy 2012-es Eurobarométer-felmérés során, hogy nem szeretne nyelvet tanulni, vagy meglévő nyelvtudását fejleszteni, az EU összes lakosa közül viszont csupán 16% vélekedik így, amely napjainkban sem mutat változást, hiszen több felmérés adatai alapján is társalgási szinten a magyarok 35%-a beszél legalább egy idegennyelvet. Ezzel a legrosszabb teljesítményt nyújtjuk az EU-ban. Ennek a helyzetnek a javítására, valamint hazánk versenyképességének, gazdasági teljesítőképességének növelése és a magyar fiatalok külföldi tanulmányainak könnyítése érdekében hozzuk meg ezt a törvényjavaslatot. 5

6 Részletes indokolás 1. Az alapfokozat megszerzéséhez minden alapszakon minimális követelmény egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. Emiatt számos diák nem szerez diplomát a 3-5 éves felsőoktatási képzésük végén. Ez az anomália ezzel a módosítással kiküszöbölhető. 2. A szakasz módosítása következtében elérhetővé váló idegen nyelvű audiovizuális tartalmak további segítséget nyújtanak az idegen nyelvet tanulók számára a szórakozáson keresztül az idegennyelv-tudás fejlesztésére. 3. A leendő szakos tanár és nyelvtanár külföldi fogadó intézménynél teljesített szakmai gyakorlata alatt tanulmányaihoz szorosan kötődő, az idegen nyelvet anyanyelvi környezetben használva szakmai tapasztalatokat, kompetenciákat és készségeket szerez, melyet hazatérésüket követően a magyar oktatási rendszerben tudnak hasznosítani. 4. A idegennyelv-tudási pótlék növelésével elérhető egyrészt a közszolgálatban jelenlévő bérfeszültség csökkentése, másrészt a köztisztviselők idegennyelv-tanulásra való ösztönzése. Hatályba léptető rendelkezés. 5. 6