Tudomány: a természet, a társadalom és a megismerés fejlődéséről, összefüggéseiről szóló ismeretek, nézetek, következtetések rendszere.

Átírás

1 Óravázlatok Bevezetés Tudomány: a természet, a társadalom és a megismerés fejlődéséről, összefüggéseiről szóló ismeretek, nézetek, következtetések rendszere. Tudományos ismeretek jellemzője: -Általános érvényű -Bizonyított Tudományos ismeretek rendszere elemei: -Tudományos fogalmak -Tudományos törvénye -Tudományos hipotézisek Tudományok ismerettárgyuk szerint: -Természettudományok (kémia, biológia ) -Társadalomtudományok (közgazdaságtan, pedagógia, állam- és jogtudomány ) -Formális tudományok (matematika ) Állam- és jogtudományok: Tárgya: Az állam és a jog tartalma, formái, objektív törvényszerűségei, az állami és jogi jelenségek más társadalmi jelenségekkel való kapcsolata, kölcsönhatása. (Társadalomtudomány) Felosztása: -Általános -Ágazati

2 1. Téma: Társadalmi normák és a jog Norma = magatartási szabály Legelső normák: - Szokás - Erkölcs - Vallási norma - Jog - Illem - Divat - Szakmai-technikai előírások - Politikai, szervezeti normák A társadalmi normák jellemzői: Érvényesség - Adott körben betartandó és általában be is tartják Általánosság - Adott körben mindenkire nézve egyenlően vonatkozik Ismételtség - A norma attól norma, hogy nem egyszeri Hipotetikus szerkezet - Feltételek megléte esetén érvényesül Normativitás - A jövőre nézve írja elő a magatartási szabályt Szankció - A norma érvényesülését kényszer biztosítja Reciprocitás - Jogosultságok és kötelezettségek kölcsönössége Értékviszony - A követendő magatartás meghatározásával értékel is A társadalmi normák funkciói: - Információ nyújtás - Közösségi integráció - Közösségi kooperáció - Stabilitás a közösségben - Más magatartásának kiszámíthatósága A jogi norma: A társadalmi normák egy sajátos fajtája. Megkülönböztető jegyei: - általános jellegű, - mindenkire kötelező magatartási szabály - az állam alkotja - és érvényesülését biztosítja. (Ezzel semmilyen más norma nem rendelkezik) A jog fogalma: A jog magatartási szabályok összessége. A jog olyan magatartási szabályok összessége, melyek keletkezése az államhoz kötődik, (esetleg nem állami eljárást jogalkotásként ismer el) melyek az adott államban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állam akár kényszerrel is biztosítja. Jog és erkölcs - az örök dilemma Különbség:

3 Formálisan: a kikényszeríthetőség Lényegében: a magatartások súlya, jelentősége Szankcionálásban: jogi szabály sértése jogi szankció erkölcsi szabály sértése erkölcsi szankció pl: rosszallás, megvetés Jog és méltányosság A bíró a törvények alapján megítéli, hogy mi az igazságos és mi az igazságtalan. A törvény NEM minden egyes esetre és időre képes szabályokat adni! (Platon, Arisztotelész) a méltányos dolog igazságos ugyan, de nem a Törvény szerinti értelemben, hanem úgy, hogy mintegy kiigazítása a törvényszerű igazságos dolognak (Arisztotelész) A méltányosság elvét valamennyi jogrendszer ismeri. Történelmileg: Jogalkalmazói (uzuális) Jogalkotói (legális) A méltányosság tulajdonképpen a jog adaptálása - a nagyon különleges, atipikus helyzetekhez, körülményekhez, - a jogi szabályozást kinövő társadalmi viszonyokhoz. Például:.. a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. vagy a büntetős korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető A méltányosság: - A normától eltérő döntést hoz (nem ellentétes), - A méltányolható körülmények generalizálása, - Nem jogon kívüli, hanem a jogszabály vagy a bírói gyakorlat generálta jogelv. A jog funkciói: - Integratív funkció A társadalom normális életéhez szükséges rend (jogrend) kialakítása és fenntartása. - Konfliktusmegoldó funkció Az állampolgárok és a szervezetek egymás közötti és az államhoz való viszonyai alakítása, és e kapcsolatokból adódó konfliktusok megoldásában való részvétel. - Társadalomalakítási funkció A társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különböző folyamatainak szervezésében való részvétel.

4 2. Téma: Jogforrások A jog keletkezése A szokásjog A jogképzés legősibb formája Már kialakult normákat az állam utólag elismeri A szokásjog elemei (egyben feltételei): - általános szokás (huzamos ideig tényleges megvalósulás) - a szokás tartalma megfogalmazható - szokásjogi jelentőségének állami elismerése A szokást kisebb részt a törvényhozói elismerés, tipikusan azonban a jogalkalmazó szervek általi kikényszerítés aktusa emelte jogi rangra. A bírói jogalkotás A bíró feladata: a jogszabályt az egyes konkrét esetre alkalmazza. Ugyanakkor a jogszabályokban lehet hiány (joghézag) homályos megfogalmazás, vagy lehet, hogy a társadalmi viszonyok gyorsabban változnak mint a jogszabály. Ilyenkor más döntés kell, mint ami a jogszabályból következne. Jogalkalmazói jogalkotás: A konkrét esetben a jog rendelkezéseivel ellentétesen, vagy rendelkezés hiányában dönt. A törvény- és rendeletalkotás A jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus jogképző munkája. (Eleve jogi normák létrehozására irányul) Előre történő szabályozás. Jellemzői: - Általánosság - Absztraktság Az első törvények a szokásjog és a bíró jog írásos összefoglalásai voltak. Ókor, középkor - a törvényhozás másodrangú Kontinentális polgári jogrendszer - a törvény vált az elsődleges jogforrássá Svájci polgári törvénykönyv: Alkalmazható törvényi rendelkezés híján a bíró a szokásjog szerint, szokás hiányában pedig azon szabály szerint dönt, amelyet ő alkotna, ha törvényhozó lenne. A jogforrás fogalma: A jogforrás meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. Két lényeges vonás: - milyen szervtől ered - milyen a megjelenési formája

5 Anyagi jogforrás - a jogalkotó szerv Alaki jogforrás - a megjelenési forma Belső jogforrás - a jogalkotó szerv Külső jogforrás - a megjelenési forma A jogforrások hierarchiája: Az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti. Az alsóbb szintű jogszabályok rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintűekkel. (Ez érvénytelenségi ok) Alkotmány Országgyűlés Törvény Országgyűlés Kormányrendelet Kormány (Törvény erejű rendelet) (Elnöki Tanács) Miniszterelnöki rendelet Miniszterelnök Miniszteri rendelet Miniszter Önkormányzati rendelet Képviselőtestület

6 3. Téma: A jogrendszer Jogrendszer: Az adott államhatályos jogszabályainak rendezett összessége. A jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódását jelenti. A jogrendszer belső tagozódása a történelmi körülményeknek és a jogi szabályozás hagyományainak megfelelően alakult ki. Kontinentális jogrendszerekben: közjog magánjog Angolszász jogrendszerekben: common law equity (büntető, polgári gazdasági, öröklési) A jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint A jogág jogszabályok minőségileg elkülönült csoportja. Azonos nemű életviszonyokat azonos módszerekkel szabályozó jogszabályok összessége. A jogrendszerek tipizálása (jogcsaládok) Mai általános csoportosítás: - A római-germán (kontinentális) jogcsalád - Az angolszász (common law) jogcsalád - A szocialista jogcsalád - A vallási és tradicionális jogcsalád A római-germán (kontinentális) jogcsalád (Európa, Latin-Amerika, Afrika egy része, Közel-Kelet, Japán, Indonézia) Jellegzetességei: - Alappillérei az írott jogforrások, törvényi primátussal - Absztraktság - Jogalkotás és jogalkalmazás merev elválasztása - A joganyag önálló zárt rendszert alkot Területei: 1. A romanista jogkör (francia, benelux, olasz, spanyol, portugál, és a francia gyarmatok) - alapja a Code Civil (1804) világos szerkezetű, egyszerű megfogalmazású, kis teret enged a bírói mérlegelésnek - a törvényhozás túlsúlya érvényesül 2. A germán jogkör (Németország, Ausztria, Svájc, Közép-Kelet Európa országai) - alapja a Bürgerliches Gesetzbuch (1900) pontos, részletes, absztrakt megfogalmazások, jogi nyelvezet, bonyolult, csak jogász érti célja nem a tömörség, hanem a pontosság - igen jelentős római jogi hatás 3. Az északi jogkör (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország)

7 - szinte átmenet a római-germán és az angolszász jogcsalád között: nem hatott rá a római jog, máig nincs polgári törvénykönyv, de nincs precedensrendszer sem. - a terület jogi együttműködése pl: Skandináv adásvételi tv. - a skandináv törvényhozásban a felsőbíráknak és a jogtudósoknak jelentős szerepük van. A Common law (angolszász) jogcsalád: (Anglia, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland (Brit Nemzetközösség) volt angol gyarmatok (pl: India)) Jellegzetességei: - ellenállt a római jognak - nem kodifikált - bíró alkotta jog (judge-made law) - szabályai kevésbé elvontak, mert a konkrét esetet kívánja megoldani - nyílt rendszer - egységes történeti fejlődés jellemzi alapvető jogforrás: a királyi bíróságok joggyakorlata alapján összeállt: Common law Az Amerikai Egyesült Államok joga - szövetségi jog és tagállami jog - írott alkotmány - a szövetségi legfelsőbb bíróság egyben alkotmánybíróság is - precedensszabály nem érvényesül olyan szigorúan Ausztrália joga - Szövetségi és tagállami alkotmány és jogrendszer - hivatkoznak az angol precedensekre - a tagállamokban is vannak megyei és legfelsőbb bíróságok, a szövetségi bíróságok az egységes ítélkezési gyakorlatot biztosítják, a legfelsőbb bíróság egyben alkotmánybíróság is. A szocialista jogcsalád: (Szovjetunió - a minta, európai szocialista jogrendszerek - római-germán minta, Európán kívüli - a gyarmatosítók joga) Jellegzetességei: - politikai kötöttség - a magánjog háttérbeszorulása a közjoghoz képest - fordított piramis jelensége - jogi túlszabályozás - a quasi jogforrások jelentős száma

8 A vallási és tradicionális jogcsalád: 1. Vallási jogok - Muzulmán jog alapja: Allah kinyilatkozása: az iszlám szent könyve: a KORÁN de pl: Törökország átvette Svájc és Németország törvénykönyveit és a hagyományos jog eltűnt - Hindu jog alapja a dharma : a világot fenntartó örök törvények. Nem jog, hanem viselkedési szabály: a tisztességes ember viselkedési szabálya. Angol hódítás - angolszász precedensrendszer 2. Tradícionális jogok - Távol-Kelet a jog csak kiegészítő A konfliktusmegoldás alapja az emberiesség, az ésszerűség. Még a bírósági eljárásban is békítenek. Modernizáció: francia és német hatás + angol-amerikai befolyás. - Afrika régen: szokásjog: úgy kell élni, ahogy elődeink éltek. ma: törzsi szokásjog gyarmati időszak joga, függetlenség óta alkotott jog, amelyről nem nagyon vesznek tudomást

9 11. Téma: A közúti közlekedés jogi szabályozása A közúti közlekedés - alapvető feltételeinek, - az abban résztvevő személyek - és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása törvényi szintű szabályozásban: évi I. tv. A törvényi szabályozás célja: - a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítésének, - a közlekedésbiztonsági, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakításának, működésének, - a közutak védelmének elősegítése. Alapvető jogok és kötelezettségek: A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja. A közúti közforgalmú személyszállítást végző járművön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja. A közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzembentartója köteles az utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzembentartója ezen kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeiről az utasokat tájékoztatni. Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani; b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni; c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon. Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik. A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fenti feltételeknek nem felel meg. Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni. Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.

10 Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad. Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni. Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni). A közúti balesettel érintett járművek vezetői - a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó adatait köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni. A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok: a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; c) a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása; d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása; e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda; f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása; g) a járművek műszaki vizsgálata; h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése; i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása. A járművekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelőjének feladata. A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

11 A közúti forgalom szervezésének elvei: A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni. A közút területén, a közút felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének körülményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt, b) a rendőrség, tűzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben, c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosultak. A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani. A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni. Nevelés, oktatás, szakképzés, utánképzés: A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát. A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik.

12 Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta. A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A járművek használata: A gépjármű üzemben tartója, felel azért, hogy a) a megengedett legnagyobb sebességre, b) a vasúti átjárón való áthaladásra, c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, d) a járművel történő megállásra és várakozásra, e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére, f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, g) a természet védelmére vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek. A járművek üzemeltetésének műszaki feltételei: Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen. A járművek megfelelőségét időszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenőrzi. Út: A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A közúti közlekedés: ember jármű környezet harmonikus együttműködése Az emberre vonatkozó alapjogszabályok: 1/1975 KPM-BM r. a közúti közlekedés szabályairól 24/2005 GKM r. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzéséről

13 13/1992 NM r. a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról A járműre vonatkozó alapjogszabályok: 5/1990 KöHÉM r. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 6/1990 KöHÉM r. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről A közlekedés környezetére vonatkozó alapjogszabályok: 20/1984 KM r. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 6/1998KHVM r. az országos közutak kezelésének szabályozásáról 5/2004 GKM r. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 83/2004 GKM r. a közúti jelzőtáblák követelményeiről 4/2001 KöVIM r. a közúti jelzőtáblák méretéről 41/2003 GKM r. a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről Nemzetközi kötelezettségek: évi 3. törvényerejű rendelet az évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről évi 5. törvényerejű rendelet az évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás kihirdetéséről évi XCI. törvény az évi november hó 8. napján, Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény és módosításai, valamint az azt kiegészítő európai Megállapodás és módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

14 15. Téma: Büntetőjog A büntetőjog, mint minden jogág, jogszabályok összessége. A büntetőjog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények a bűncselekménynek, milyen büntetések alkalmazhatók az elkövetőkkel szemben, milyen módon, milyen formában történik a felelősségrevonás, illetve a kiszabott büntetéseket hogyan kell végrehajtani. Ezek a lapaján a büntetőjognak három területe van: Büntető anyagi jog, büntető eljárásjog és büntetés végrehajtási jog. Általában büntetőjog alatt a büntető anyagi jogot értjük, a többit a nevén nevezzük. A büntető anyagi jog forrása a Büntető Törvénykönyv évi IV. tv. (Btk.) (A jogforrás a törvényhozó akaratának meghatározott módon, meghatározott formában történő kifejezése.) A büntetőjogban csak törvény lehet jogforrás, azaz csak törvény határozhatja meg a bűncselekményeket, a rájuk vonatkozó büntetéseket. A Btk. szerkezete: Általános rész: I. fejezet hatály II. fejezet a bűncselekmény és az elkövető III. fejezet büntethetőségi akadályok IV. fejezet büntetések és intézkedések V. fejezet a büntetés kiszabása VI. fejezet a mentesítés VII. fejezet fiatalkorúak VIII. fejezet katonák IX. fejezet értelmező rendelkezések Különös rész: X. fejezet Állam ellenei XI. fejezet Emberiség elleni XII. fejezet Személy elleni XIII. fejezet Közlekedési XIV. fejezet Házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni XV. fejezet Államigazgatás, igazságszolgáltatás, közélet tisztasága elleni XVI. fejezet Közrend elleni XVII. fejezet Gazdasági XVIII. fejezet Vagyon elleni XIX. fejezet Honvédelmi XX. fejezet Katonai A szabálysértési jog a közigazgatási jog része, de hasonlít a büntetőjoghoz. A szabálysértések ugyanolyan jogellenes cselekmények, mint a bűncselekmények, csak csekélyebb fokban veszélyesek a társadalomra. Jól szemlélteti a különbséget, hogy vannak olyan cselekmények, amelyeknek van bűncselekményi és van szabálysértési alakzatuk is, pl. ha valaki legfeljebb húszezer forint értékű dolgot lop el, csak szabálysértés miatt felel. Ha az ellopott dolog értéke efölötti, már bűncselekmény miatt vonják felelősségére. A közlekedés területén: Ha valaki szeszes ital fogyasztása után vezet, akkor szabálysértést követ el, ha azonban olyan mennyiségű alkoholt fogyasztott, amely már a járművezető képességeit hátrányosan

15 befolyásolta, akkor cselekménye bűncselekménynek minősül. Vagy ha valaki jogosulatlanul eltávolít egy jelzőtáblát, akkor szabálysértést követ el, ha azonban a jelzőtábla hiánya a közlekedés biztonságát veszélyezteti, akkor bűncselekményt követet el. (Szabálysértés tehát egy tájékoztató tábla eltávolítása, míg bűncselekmény általában a veszélyt jelző táblák eltávolítása) A büntetőjog sajátosságai: Más jogág az életviszonyokat szabályozza, míg a büntetőjog e szabályozott életviszonyokat védi. Más jogág homogén (azonos, vagy hasonló életviszonyokkal foglalkozik) a büntetőjog heterogén. A büntetőjog feladata tehát a társadalmi együttélés rendjének a védelme. A Btk-ban található egyes büntető jogszabályok szerkezete némileg eltér a többi jogág normáinak szerkezetétől. A büntetőjogi jogszabályban a hipotézis és a diszpozíció összeolvad, így a szerkezet: diszpozíció + szankció. A diszpozíció annak a magatartásnak vagy annak az eredménynek a meghatározása, amelynek tanúsítása vagy előidézése a társadalom számára veszélyes és ezért természetesen tilalmazott. A diszpozíció fajtái: - egyszerű diszpozíció: mindenki számára azonos jelentésűnek vélt dolgot egyszerűen a nevén nevezi, nincs szükség hosszas körülírásra. Pl. : Aki mást megöl, bűntettet követ el.... Mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelent egy másik ember megölése. - leíró diszpozíció: a nem egyértelműen megnevezhető cselekmények esetén részletes, pontos és hosszas leírásra van szükség. Pl. lopás esetén nem lenne egyértelmű az aki mástól lop megfogalmazás, hiszen nem mindenki ugyan azt érti a fogalmon, van aki a rablást vagy a sikkasztást is lopásnak említi. Ezért a törvényhozó jól körülírja a büntetendő cselekményt: Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. - hivatkozó diszpozíció: egyszerűen az ismétlések elkerülése érdekében már leírt mondatokra csupán utalás történik. Pl: Aki a 179. esetén kívül mással szemben keretdiszpozíció: Vannak olyan speciális és bonyolult folyamatok az életben, melyeket részletesen szabályozza a jog. Ilyen például a közlekedés. A közúti közlekedés alapvető szabályait a KRESZ jogszabály tartalmazza. Elképzelhetetlen volna, hogy a Btk-ban, amikor a jogalkotó a közúti baleset okozását kívánja büntetni, felsoroljon minden olyan közlekedési helyzetet, közlekedési szabályszegést, mellyel baleset okozható. A keretdiszpozíció tulajdonképpen egyfajta keretet alkot, amelyet az alsóbb szintű ágazati norma tölt ki tartalommal a konkrét esetben. A közlekedés példájánál maradva: Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével A btk. hatálya: Hatályos = alkalmazható Mikor, hol és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható? Időbeli hatály, területi hatály, személyi hatály A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Kivétel: ha a cselekmény elbíráláskor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már sem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új tőrvényt kell alkalmazni.

16 A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre. Ide tartozik a magyar felségjelzésű hajón és légi járművön elkövetett cselekmény is. A magyar törvény kell alkalmazni a magyar állampolgár külföldön elkövetett bűncselekményére is. A nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekményei miatt is a magyar törvény szerint járnak el a hatóságok, ha - cselekmény a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, - a magyar állam elleni bűncselekmény (pl. kémkedés) tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, - emberiség elleni (pl. népirtás) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő (pl. egyes háborús bűncselekmények). A bűncselekmény fogalma: Bűncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. 10. (1) bekezdés Négy fogalmi elem: cselekmény vagy magatartás + társadalomra veszélyesség, vagy jogellenesség + tényállásszerűség + bűnösség. Cselekmény: cselekmény nélkül nem jön létre bűncselekmény: kell a külvilág számára észlelhető megnyilvánulás, a gondolat nem lehet bűncselekmény. A magatartás lehet tevékenység vagy mulasztás is. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. 10. (2) A társadalomra veszélyesség a bűncselekmény fogalmának objektív jellegű ismérve: mindig az elkövetési magatartáshoz kapcsolódik, és független az emberek megítélésétől, az elkövető tudatától és büntethetőségétől is, tehát nem az elkövető veszélyességéről van szó. A magatartás sérti a felsorolt életviszonyokat, a jogrend által védett társadalmi értékeket, értékeket. Tényállásszerűség = büntetni rendeltség: A bűncselekménnyé nyilvánítás a törvényi tényállás alkotásával történik, ezért tényállásszerű az a cselekmény, amely megfelel valamelyik törvényi tényállásnak. Bűnösség: A bűnfelelősség elve alapján csak a bűnösen tanúsított magatartás, csak a bűnösen előidézett eredmény miatt vonható felelősségre az elkövető. A bűnösség a tettes lelkivilágáról alkotott jogi értékelés, az elkövető és cselekménye között fennálló olyan pszichikai viszony, mely miatt neki szemrehányás tehető. A bűnösség két alakzata a szándékosság és a gondatlanság, aki valamely cselekmény elkövetésében, vagy eredmény előidézésében vétlen, nem vonható büntetőjogilag felelősségre. Szándékosan kövei el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja

17 Vétlen, aki magatartásának lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert azok a kellő figyelem és körültekintés mellett sem láthatók előre. A bűncselekmény súly szerinti fokozatai: Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség 11. (2) bekezdés A törvényi tényállás egy bűncselekmény-típus törvényi ismérveinek összességét jelenti. A törvényhozó ebben határozza meg, hogy mik az adott cselekménynek a jellemzői, milyen ismertetőjegyek alapján lehet a bűncselekményt felismerni. PL: 187. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el. A minősítő törvényi tényállás olyan többlet-körülményeket értékel, amelyek a cselekmény súlyosabb megítélését és egyben magasabb büntetési tétel megállapítását eredményezik PL: 187 (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, okoz. A privilegizáló törvényi tényállásban értékelt körülmények ezzel szemben enyhébb megítélésben részesülnek. PL: 185 (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, büntetendő A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, VII. 1-től f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, 2007-től cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. A közlekedési bűncselekmények: A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása

18 Járművezetés ittas vagy bódult állapotban Járművezetés tiltott átengedése Cserbenhagyás A közlekedés körében leggyakrabban előforduló egyéb helyszínes bűncselekmények: emberölés , testi sértés 170. gondatlan testi sértés (6) foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés segítségnyújtás elmulasztása A közlekedési bűncselekmények: A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 184. (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (2a) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 185. (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

19 d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Közúti veszélyeztetés 186. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Közúti baleset okozása 187. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban 188. (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

20 d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Járművezetés tiltott átengedése 189. (1) Aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Cserbenhagyás 190. Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezések 191. (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. (2) A ok alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. A közlekedés körében előforduló egyéb helyszínes bűncselekmények: Emberölés 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból vagy c) más aljas indokból, illetőleg célból, d) különös kegyetlenséggel,

21 e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, f) több emberen, g) sok ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen, j) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. ), a népirtás [155. (1) bekezdés a) pont]; b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. (4) bekezdés, 355. (5) bekezdés a) pont]; c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. (1) bekezdés, 262. (2) bekezdés, 352. (3) bekezdés b) pont]. Testi sértés 170. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

22 171. (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. Segítségnyújtás elmulasztása 172. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. Közlekedési szabálysértések: évi LXIX. törvény a szabálysértésekről Járművezetés az eltiltás tartama alatt 156/A. (1) Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről Ittas vezetés 42. (1) Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át, b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

23 (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (3) (4) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Sebességkorlátozás jelentős túllépése 43. (1) Aki a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet a) 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével, b) 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával túllépi, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése 44. (1) Annak a járműnek a vezetője, aki - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Annak a járműnek a vezetője, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegésével a közlekedés más résztvevőjét hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetében a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 45. (1) Az a járművezető vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. A közúti közlekedés rendjének megzavarása 46. (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

24 (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Engedély nélküli vezetés 47. (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése 48. (1) Aki a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek kormányberendezése hibás, üzemi fékberendezése elromlott, vagy féklámpája, irányjelző berendezése (kivéve, ha kézzel megfelelő irányjelzés adható) továbbá - ha a látási viszonyok megkívánják - bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája elromlott (kivéve, ha ezek helyettesítése más lámpával megoldható), úgyszintén az is, aki a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemi fékberendezése hatásosan nem működik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság 49. (1) Aki jogosulatlanul a) közúti jelzést elhelyez, megváltoztat, felismerhetetlenné tesz, működtet vagy eltávolít, b) közúton jelzőőrt állít, ha ezzel a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés 51. (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.