A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 27., kedd 170. szám I. kötet Ára: 4048, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CLXIX. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé rõl, Var só ban, jú ni us 17-én alá írt Jegy zõ könyv kihirdeté - sérõl : CLXX. tv. A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szó ló évi III. törvény mó do sí tá sá ról : CLXXI. tv. Az elekt ro ni kus ke res ke del mi szol gál ta tá sok, va la mint az in for - má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok egyes kér - dé se i rõl szó ló évi CVIII. törvény mó do sí tá sá ról : CLXXII. tv. A köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény mó do sí tá - sá ról /2005. (XII. 27.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigény - lésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs beho - za ta lá nak fel té te le i rõl szó ló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) Korm. r. Az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isz tam bul ban, jú ni us 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetésérõl /2005. (XII. 27.) Korm. r. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tör vény egyes vég re haj tá si ren de le te i nek mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) EüM r. A kötelezõ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ, betegsé - gek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szûrõvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) FMM r. Az álláskeresõként való nyilvántartásba vételrõl, a nyilvántartásból való törlésrõl, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM ren de let, to váb bá a fog lal koz ta tást elõ se - gí tõ tá mo ga tá sok ról, va la mint a Mun ka erõ pi a ci Alap ból fog lal - koztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szó ló 6/1996. (VII. 16.) MüM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) FMM EüM ICSSZEM PM e. r. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók fog lal koz ta tá sá ról és szo ci á lis el lá tá sá ról szó ló 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) FMM r. A re ha bi li tá ci ós akk re di tá ci ós díj ról /2005. (XII. 27.) FMM r. Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség te rü - le ti mun ka biz ton sá gi, mun ka ügyi fel ügye lõ sé gei szék he lyé rõl és il le té kes sé gi te rü le té rõl /2005. (XII. 27.) FVM r. A tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerés rendjérõl /2005. (XII. 27.) GKM r. A magyar légtér használatával kapcsolatos egyes miniszteri rendele - tek mó do sí tá sá ról* /2005. (XII. 27.) GKM r. A magyar légtér igénybevételéért fizetendõ díjról /2005. (XII. 27.) GKM r. A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabá - lyo zá sá ról szó ló 1/2001. (I. 5.) GM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) GKM r. A föld gáz el lá tás ban mû sza ki biz ton sá gi szem pont ból je len tõs mun - ka kö rök be töl té sé hez szük sé ges szak mai ké pe sí tés rõl és gya kor - lat ról szó ló 12/2004. (II. 13.) GKM ren de let mó do sí tá sá ról Oldal A tar ta lom jegy zék a ol da lon foly ta tó dik. * A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny évi 170. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: /237 és 238 mel lék; fax: ; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357).

2 11896 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 119/2005. (XII. 27.) GKM r. A közúti jármûvek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásá - val, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenõrzésével, to - váb bá a gép jár mû fenn tar tó te vé keny ség gel kap cso la tos egyes köz le ke dé si ha tó sá gi el já rá sok díj ár ól szó ló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosításáról /2005. (XII. 27.) IHM r. A közzétételi listákon szereplõ adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról /2005. (XII. 27.) IHM r. Az in for ma ti kai és elekt ro ni kus hír köz lé si, to váb bá a pos tai ága zat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, mûködtetésérõl, hatáskörérõl, va la mint a ki je lölt szol gál ta tók be je len té si és kap cso lat tar tá si kö te le zett sé ge i rõl szó ló 27/2004. (X. 6.) IHM ren de let mó do sí tá - sá ról /2005. (XII. 27.) KvVM r. A kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé kek kör nye - zet vé del mi ter mék díj ár ól szó ló évi LVI. törvény vég re haj - tá sá ról szó ló 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) KvVM r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevé - kenységek igazgatási szolgáltatási díjairól /2005. (XII. 27.) KvVM r. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól /2005. (XII. 27.) PM r. A Vám- és Pénz ügy õr ség rõl szó ló törvény vég re haj tá sá ról szó ló 24/2004. (IV. 23.) PM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) PM r. A vám- és pénzügyõrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyisé - gek kel való gaz dál ko dás ról szó ló 10/2001. (III. 1.) PM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) PM r. Az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isz tam bul ban, jú ni us 26-án kelt Egyezmény és mellékletei végrehajtásáról /2005. (XII. 27.) TNM r. Az NFT házhoz jön programról, a Nemzeti Fejlesztési Terv regio - nális és helyi szintû pályázati támogató rendszerérõl /2005. (XII. 27.) KE h. A Köztársasági Elnöki Hivatal Alapító Okiratáról /2005. (XII. 27.) KE h. Jacz ko vits Mik lós rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zás alóli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Ko vács Jó zsef rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí zás aló li fel men té sé rõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Szõ ke Lász ló rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zás alóli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Zup kó Gá bor rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zás alóli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Gulyás András fõkonzuli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Ba logh And rás rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Fazekas Béla rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésé - rõl és megbízásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Haj du And rás rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Iklódy Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Lasz lócz ki Imre rend kí vü li kö ve ti és meg ha tal ma zott mi nisz te ri ki - ne ve zé sé rõl /2005. (XII. 27.) KE h. Né meth Já nos rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve ti ki ne ve zé - sérõl és megbízásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Pán tos György rend kí vü li kö ve ti és meg ha tal ma zott mi nisz te ri ki ne - vezésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Egyetemi tanárok felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Szolgálati viszony megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésrõl /2005. (XII. 27.) Korm. h. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló évi XXIII. tör vény ha tá - lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szó ló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról /2005. (MK 170.) FMM PM e. ie. A munkavégzés alapjául szolgáló szerzõdések minõsítése során fi - gye lem be ve en dõ szem pon tok ról A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hiva - ta los de vi za ár fo lyam lap ján nem sze rep lõ kül föl di pénz ne mek euróra átszámított árfolyamairól Az Országos Rádió és Televízió Testület jelentkezési felhívása a köz szol gá la ti rá di ót és a köz szol gá la ti te le ví zi ó kat fel ügye lõ köz - ala pít vá nyi ku ra tó ri u mok ba tör té nõ de le gá lá sá hoz szük sé ges nyilvántartásba vételre A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének közleménye év ben a Ki sebb sé ge kért Díj ban ré sze sül tek név so rá ról

3 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek évi CLXIX. tör vény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kétoldalú szerzõdések számbavételérõl, Varsóban, június 17-én aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé - rõl, Var só ban, jú ni us 17-én alá írt Jegy zõ könyv (a továb biak ban: Jegy zõ könyv) kö te le zõ ha tá lyá nak el is - me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés a Jegy zõ köny vet e tör vénnyel ki - hir de ti. 3. A Jegy zõ könyv hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a kö vet ke zõ: Jegyzõkönyv a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé rõl A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár - sa ság Kor má nya, a továb biak ban: Szer zõ dõ Fe lek meg elé ge dés sel nyug táz va a két ál lam kö zöt ti szer zõ - dé ses kap cso la tok utób bi évek ben ta pasz talt di na mi kus fej lõ dé sét, va la mint tö re ked ve a két ál lam köz ti köl csö nös kap cso la tok szer zõ dé ses alap ja i nak to váb bi erõ sí té sé re, fi gye lem be véve a Ma gyar Köz tár sa ság Külügy - minisztériuma és a Len gyel Köz tár sa ság Külügyminisz - tériuma kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé rõl le foly ta tott tár gya lá sok ered mé nye it, szem elõtt tart va a Szer zõ dõ Fe lek ál tal az eu ró pai uni ós csat la ko zá si szer zõ dés ben vál lalt nem zet kö zi jogi kö te le zett sé ge ket, a kö vet ke zõk ben ál la pod tak meg: 1. Cikk A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pít ják, hogy a je len Jegy zõ - könyv höz csa tolt és an nak szer ves ré szét al ko tó I. Mel lék - let ben sze rep lõ két ol da lú szer zõ dé sek a Ma gyar Köz tár sa - ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött to vább ra is ha tály ban le võ nek mi nõ sül nek. * A törvényt az Országgyûlés a december 19-i ülésnapján fogadta el. 2. Cikk (1) A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pít ják, hogy a (2) be kez - dés ben fog lal tak ki vé te lé vel, a je len Jegy zõ könyv höz csatolt és an nak szer ves ré szét al ko tó II. Mel lék let ben sze - rep lõ két ol da lú szer zõ dé sek ha tá lya je len Jegy zõ könyv ha - tály ba lé pé se nap ján meg szû nik, ki vé ve, ha ak kor már nin - cse nek ha tály ban. (2) A II. Mel lék let 6. pont já ban meg je lölt, a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me - lé se cél já ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ról szóló, áp - ri lis 16-án, Bu da pes ten alá írt Egyez mény, va la mint a II. Mel lék let 10. és 18. pont ja i ban meg je lölt Mó do sí tó és Ki egé szí tõ Jegy zõ köny vei azon nap tá ri év vé gé vel vesz tik ha tá lyu kat, mely nap tá ri év ben je len Jegy zõ könyv ha tály - ba lép. (3) A (2) be kez dés ben em lí tett Egyez mény ha tá lyá nak meg szû né se nem je len ti a ve gyes vál la lat nak az Egyez - mény 10. Cik ke ren del ke zé sei sze rin ti meg szû né sét. 3. Cikk Je len Jegy zõ könyv a ha tály ba lé pé sé hez szük sé ges bel sõ jogi kö ve tel mé nyek tel je sü lé sé rõl szóló ké sõb bi jegy zék kéz hez vé te lé nek nap ján lép ha tály ba. Kelt Var só ban, a évi jú ni us hó nap 17. nap ján, két pél dány ban, ma gyar és len gyel nyel ven, mind két szö veg egy aránt hi te les. (Aláírások) I. Melléklet A Jegyzõkönyv aláírása napján hatályban lévõ kétoldalú szerzõdések 1. Egyez mény a Ma gyar Ki rály ság és a Len gyel Köz - tár sa ság kö zött az örö kö sö dé si il le té kek ket tõs ki ve té sé nek el ke rü lé sé rõl, Var só, má jus A Len gyel or szág gal Var só ban, évi no vem ber hó 30. nap ján kö tött bé kél te tõ el já rá si és vá lasz tott bí ró sá - gi szer zõ dés, Var só, no vem ber Szer zõ dés a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a pol gá ri, csa lád jo gi és bûn ügyi jog se gély rõl, Bu da pest, már ci us Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi gép jár mû fu va ro zás ról, Bu da pest, jú li us 18., va la - mint a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi gép jár mû - fu va ro zás ról, Bu da pes ten, jú li us 18-án alá írt Egyez - mény mó do sí tá sá ról szóló, jegy zék vál tás út ján lét re jött Meg ál la po dás, au gusz tus 21.

4 11898 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 5. Kon zu li Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött, Var só, jú ni us A Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nyá nak és a Lengyel Nép köz tár sa ság Kor má nyá nak Meg ál la po dá sa a Var sói Ma gyar Kul tu rá lis In té zet, va la mint a Bu da pes ti Len gyel Kul tu rá lis Tá jé koz ta tá si Köz pont te vé keny sé gé - rõl, Bu da pest, au gusz tus Lég ügyi Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor - má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött, Var só, feb ru ár Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Fe lek nagy kö vet sé ge i nek, va la mint Ke res ke del mi Ta ná cso si Hivatalainak épí té sé re ki je lölt tel kek köl csö nös in gye nes hasz ná lat ba adá sá ról, Bu da pest, de cem ber Jegy zõ könyv a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a ma gyar len gyel pol gá ri, csa lád - jo gi és bûn ügyi jog se gély tár gyá ban Bu da pes ten az évi már ci us 6. nap ján alá írt szer zõ dés mó do sí tá sá ról és ki egé szí té sé rõl, Var só, szep tem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Fe lek nagy kö vet sé ge i nek, va la mint Ke res ke del mi Ta ná cso si Hi va ta la i nak épí té sé re ki je lölt tel kek köl csö nös és in gye nes hasz ná lat ba adá sá ról de cem ber 14-én alá írt Meg ál la po dás mó do sí tá sá ról, Bu da pest, ok tó ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kör nye zet vé - del mi Mi nisz té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Kör nye zet - vé del mi, Ter mé sze ti Erõ for rá sok és Er dé sze ti Mi nisz té ri u - ma kö zött a kör nye zet vé del mi együtt mû kö dés rõl, Var só, no vem ber Szer zõ dés a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz - tár sa ság kö zöt ti ba rá ti és jó szom széd sá gi együtt mû kö dés - rõl, Krak kó, ok tó ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság közt az if jú sá gi cse rék ben tör té nõ együtt mû - kö dés rõl, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Bel ügy mi nisz - té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Bel ügy mi nisz té ri u ma kö zöt ti együtt mû kö dés rõl, Var só, feb ru ár Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a be ru há zá sok köl - csö nös vé del mé rõl és elõ se gí té sé rõl, Bu da pest, szep tem ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo - zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Bu da pest, szep tem ber Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális és tudományos együttmûködésrõl, Budapest, október Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi szál - lít má nyo zás te rü le tén tör té nõ együtt mû kö dés rõl, Bu da - pest, ja nu ár Jegy zõ könyv a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Lengyel Nép köz tár sa ság kö zött a ket tõs ál lam pol gár sá gú sze mé lyek ál lam pol gár sá gá nak ren de zé sé rõl Bu da pes ten, jú li us 5-én alá írt Egyez mény köl csö nös meg szün te - té sé rõl, Bu da pest, ja nu ár Jegy zõ könyv a Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz - té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u ma kö zöt ti együtt mû kö dés rõl, Var só, ja nu ár Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság krak kói Fõkonzulátusának lét re ho zá sá ról, jegy zék vál tás, Var só, már ci us Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya, va la - mint a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, a jog el le ne - sen tar tóz ko dó sze mé lyek ál lam ha tá ron tör té nõ át adá sá - ról-át vé te lé rõl, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság be lügy mi nisz - te re és a Len gyel Köz tár sa ság be lügy mi nisz te re kö zött a jog el le ne sen tar tóz ko dó sze mé lyek ál lam ha tá ron tör té nõ át adá sá ról-át vé te lé rõl szóló Egyez mény vég re haj tá sá ra, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Hír köz lé si Mi - nisz té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Hír köz lé si Mi nisz - té ri u ma kö zött a pos tai táv köz lé si együtt mû kö dés rõl, Bu - da pest, de cem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ter ro riz mus, a ká bí tó szer til tott for gal ma és a szer ve zett bû nö zés el le ni harc ban tör té nõ együtt mû kö dés rõl, Var só, má jus Tu do má nyos és tech no ló gi ai együtt mû kö dé si Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len - gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, Var só, no vem - ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a vám ügyek ben tör té nõ köl csö nös együtt mû kö dés rõl és se gít ség nyúj tás ról, Bu da pest, áp ri lis Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi kom - bi nált áru fu va ro zás ról, Var só, áp ri lis Jegy zõ könyv a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya ál tal au gusz tus 15-én Bu da pes ten a Var sói Ma gyar Kul tu rá lis In té zet, valamint a Bu da pes ti Len gyel Kul tu rá lis és Tá jé koz ta tá si Köz pont te vé keny sé gé rõl kö tött Meg ál la po dás mó do sí tá - sá ról, Var só, áp ri lis 15.

5 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ka taszt ró fák és más sú lyos bal ese tek, és azok kö vet kez mé nye i nek fel szá - mo lá sa ér de ké ben tör té nõ együtt mû kö dés rõl és köl csö nös se gít ség nyúj tás ról, Var só, áp ri lis Jegy zõ könyv a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köztársaság közt a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, Budapesten, szeptember 23-án aláírt Egyezmény módosításáról, Varsó, június Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi - nisz té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u - ma közt kon zu li ér dek vé de lem nyúj tá sá ról ma gyar ál lam - pol gá rok nak a len gyel kül kép vi se le tek ál tal a Be lo rusz Köz tár sa ság és a Ko re ai NDK te rü le tén, jegy zék vál tás, ja nu ár 2. II. Melléklet A Jegyzõkönyv hatálybalépése napján megszûnõ kétoldalú szerzõdések 1. Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött Gaz da sá gi Együtt mû kö dés tár gyá ban, Bu da pest, má jus Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött Gaz da sá gi Együtt mû kö dés tár gyá ban Bu da pes ten évi má jus hó 13. nap ján kö tött Egyez - mény al kal ma zá sá ról, Bu da pest, má jus Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság For ra dal mi Mun kás-pa raszt Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött az egész ség ügyi együtt mû kö dés tár gyá - ban, Bu da pest, má jus Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Magyar Len gyel Ál lan dó Gaz da sá gi Együtt mû kö dé si Bizottság lét re ho zá sa tár gyá ban, Var só, ok tó ber Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a szo ci ál po li ti ka te rén tör té nõ együtt mû kö dés rõl, Var só, feb ru ár Egyez mény egy részt a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor - má nya, más részt a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö - zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me lé se cél já ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ügyé ben, Bu da pest, áp ri - lis Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött az atom - energia bé kés cé lok ra tör té nõ al kal ma zá sa te rén foly ta tott együtt mû kö dés rõl, Bu da pest, ja nu ár Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len - gyel Nép köz tár sa ság kö zött a szo ci ál po li ti ka te rén tör té nõ együtt mû kö dés rõl szóló évi feb ru ár hó 14. nap ján alá írt Egyez mény vég re haj tá sá ról, Bu da pest, no - vem ber Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a két or szág ide gen for gal mi együtt mû kö dé sé rõl, Bu da pest, szep tem ber Jegy zõ könyv egy részt a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya, más részt a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me lé se cél já - ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ügyé ben Bu da pes ten áp ri lis 16-án alá írt Egyez mény ki egé szí té se és mó do sí tá sa tár gyá ban, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Köz le ke - dé si és Hír köz lé si Mi nisz té ri u ma és a Len gyel Népköz - társaság Hír köz lé si Mi nisz té ri u ma kö zött köz vet len tu do - má nyos-tech ni kai együtt mû kö dés lé te sí té sé rõl, Bu da pest, feb ru ár Megállapodás a Magyar Népköztársaság pénzügyminisztere és a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi minisztere között a magyar és lengyel dolgozók részére nyújtható vámkedvezményekrõl, Budapest, július Meg ál la po dás a köl csö nös együtt mû kö dés rõl a Len - gyel Nép köz tár sa ság Szab vány ügyi Hi va ta la és a Ma gyar Nép köz tár sa ság Ál la mi Ta lál mány ügyi Hi va ta la kö zött, má jus Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Ál la mi Test - ne ve lé si és Sport Hi va ta la és a Len gyel Nép köz tár sa ság Test ne ve lé si és Ide gen for gal mi Fõ bi zott sá ga kö zött a sok - ol da lú, ba rá ti együtt mû kö dés to váb bi erõ sí té sé rõl a test ne - ve lés te rén, Var só, már ci us Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a kölcsö - nös áru cse re for ga lom ke re té ben szál lí tott gé pek, be ren de - zé sek és mû sze rek mû sza ki ki szol gá lá sá nak meg ja ví tá sa te rén való együtt mû kö dé sé rõl, Var só, áp ri lis Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zöt ti pos tai és táv - köz lé si együtt mû kö dés rõl, Krak kó, már ci us Jegy zõ könyv a Ma gyar Nép köz tár sa ság Pos tai és Táv köz lé si Igaz ga tó sá ga és a Len gyel Nép köz tár sa ság Hír köz lé si Mi nisz té ri u ma kö zött a pos tai és táv köz lé si szol gál ta tá sok ról, Bu da pest, áp ri lis Jegy zõ könyv egy részt a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya, más részt a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me lé se cél já - ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ügyé ben áp ri lis 16-án Bu da pes ten alá írt és Bu da pes ten no vem ber 20-án jegy zõ könyv vel ki egé szí tett Egyez mény hez, Bu da pest, jú ni us Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a gaz dál ko dó

6 11900 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám szer ve ze tek köz vet len együtt mû kö dé sé nek alap el ve i rõl és ve gyes vál la la tok lét re ho zá sá ról, Var só, ok tó ber A Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár - sa ság kap cso la tai fej lesz té sé nek 2000-ig szóló kom plex prog ram ja, Bu da pest, de cem ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Szov jet Szo ci a - lis ta Szö vet sé gi Köz tár sa sá gok ból a Ma gyar Köz tár sa ság - ba és a Len gyel Köz tár sa ság vil la mos ener gia rend sze rén ke resz tül tör té nõ vil la mos ener gia szál lí tás tran zit já nak mû sza ki-gaz da sá gi fel té te le i rõl, Var só, áp ri lis Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ví zum kény szer köl csö nös meg szün te té sé rõl, Var só, jú ni us Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Mun ka ügyi Minisztériuma és a Len gyel Köz tár sa ság Mun ka ügyi Minisztériuma kö zöt ti együtt mû kö dés rõl, Var só, áp ri lis (1) E tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki - vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény a a Jegy zõ könyv 3. cik ké ben meg - ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba. (3) A Jegy zõ könyv, il let ve e tör vény a ha tály ba - lé pé sé nek nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak is mert té vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (4) E tör vény a ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött gaz da sá gi együtt mû kö dés tár gyá ban évi má jus hó 13. nap ján alá írt Egyez mény be cik ke lye zé sé rõl szóló évi XLI. tör vény, a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép - köz tár sa ság Kor má nya kö zött az egész ség ügyi együtt mû - kö dés tár gyá ban Bu da pes ten, évi má jus hó 8. nap ján alá írt egyez mény ki hir de té sé rõl szóló évi 13. tvr., a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött, a szo ci ál po li ti ka te rén tör té nõ együtt mû kö dés tár - gyá ban Var só ban, az évi feb ru ár hó 14. nap ján kö tött egyez mény ki hir de té sé rõl szóló évi 38. tvr., va la - mint a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép - köz tár sa ság Kor má nya kö zöt ti ide gen for gal mi együtt mû - kö dés tár gyá ban Bu da pes ten évi szep tem ber hó 16. nap ján alá írt egyez mény ki hir de té sé rõl szóló évi 7. tvr évi CLXX. tör vény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tör vény módosításáról* 1. A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény (a továb biak ban: Szt.) 3. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki: (8) E tör vény ha tá lya nem ter jed ki azok ra a lak ha tást biz to sí tó szol gál ta tá sok ra, ame lyek ese té ben a) a szol gál ta tást igény be ve võ nek, b) hoz zá tar to zó já nak [a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) 685. b) pont ja], c) a szol gál ta tást igény be ve võ tar tá sá ra jog sza bály, szer zõ dés vagy bí ró sá gi ha tá ro zat alap ján kö te les sze - mély nek, vagy d) a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg - fizetõ sze mély nek a szol gál ta tás nyúj tá sá ra szol gá ló in gat la non tu laj don jo ga, ha szon él ve ze ti joga, la kás hasz ná la ti joga vagy bér le ti joga áll fenn (nyug dí jas ház). 2. (1) Az Szt. 4. -a (1) be kez dé sé nek b), d) és i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban] b) va gyon: ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, az a hasz no sít ha tó in gat lan, jár mû, to váb bá va gyo ni ér té kû jog, amely nek ba) kü lön-kü lön szá mí tott for gal mi ér té ke, il le tõ leg össze ge az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze - gé nek a húsz szo ro sát, vagy bb) együt tes for gal mi ér té ke az öreg sé gi nyug díj min - den ko ri leg ki sebb össze gé nek a het ven sze re sét meg ha lad ja, az zal, hogy a szo ci á lis rá szo rult ság tól füg gõ pénz be li el lá tá sok jo go sult sá gi fel té te le i nek vizs gá la tá nál nem mi nõ sül va gyon nak az az in gat lan, amely ben az érin - tett sze mély élet vi tel sze rû en la kik, az a va gyo ni ér té kû jog, amely az ál ta la la kott in gat la non áll fenn, to váb bá a moz - gás kor lá to zott ság ra te kin tet tel fenn tar tott gép jár mû; d) kö ze li hoz zá tar to zó: da) a há zas társ, az élet társ, db) a húsz éves nél fi a ta labb, ön ál ló ke re set tel nem ren - del ke zõ; a hu szon há rom éves nél fi a ta labb, ön ál ló ke re set - tel nem ren del ke zõ, nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rint ta nul má nyo kat foly ta tó; a hu szon öt éves nél fi a ta labb, ön - ál ló ke re set tel nem ren del ke zõ, fel sõ ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má nyo kat foly ta tó vér sze rin ti, örök be fo ga dott, il let ve ne velt gyer mek, Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke * A tör vényt az Or szág gyû lés a de cem ber 19-i ülés nap ján fogadta el.

7 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y dc) kor ha tár ra való te kin tet nél kül a tar tó san be teg, il - let ve a tes ti, ér zék szer vi, ér tel mi, be széd- vagy más fo gya - té kos vér sze rin ti, örök be fo ga dott, il let ve ne velt gyer mek (a továb biak ban: fo gya té kos gyer mek), dd) a 18. élet évét be nem töl tött gyer mek vo nat ko zá sá - ban a vér sze rin ti és az örök be fo ga dó szü lõ, il let ve a szü lõ há zas tár sa vagy élet tár sa; i) rendszeres pénzellátás: a táp pénz, a terhességigyermekágyi se gély, a gyer mek gon do zá si díj, az öreg sé gi nyug díj, a rok kant sá gi nyug díj, az öreg sé gi já ra dék, a mun ka kép te len sé gi já ra dék, az öz ve gyi já ra dék, a nö velt össze gû öreg sé gi, mun ka kép te len sé gi és öz ve gyi já ra dék, az öz ve gyi nyug díj ki vé ve az ide ig le nes öz ve gyi nyug dí - jat, to váb bá a há zas tár sa jo gán ár va el lá tás ra jo go sult fo - gya ték kal élõ, il let ve tar tó san be teg vagy leg alább két ár - va el lá tás ra jo go sult gyer mek el tar tá sá ról gon dos ko dó sze - mély öz ve gyi nyug dí ját, a bal ese ti táp pénz, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj, a hoz zá tar to zói bal ese ti nyug el lá tás, az Flt. alap ján fo lyó sí tott pénz be li el lá tás, az át me ne ti já ra - dék, a rend sze res szo ci á lis já ra dék, a bá nyá szok egész ség - ká ro so dá si já ra dé ka, a rok kant sá gi já ra dék, a ha di gon do - zot tak és nem ze ti gon do zot tak pénz be li el lá tá sai, a me zõ - gaz da sá gi ter me lõk nyug díj elõt ti tá mo ga tá sa, a gyer mek - gon do zá si se gély, a gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, az idõs - ko rú ak já ra dé ka, a mun ka nél kü li ek jö ve de lem pót ló tá mo - ga tá sa, a rend sze res szo ci á lis se gély, az ápo lá si díj, a nem - ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé sû pót lék, va la mint a szo ci á lis biz ton sá gi rend sze rek nek a Kö zös sé gen be lül moz gó mun - ka vál la lók ra, ön ál ló vál lal ko zók ra és csa lád tag ja ik ra tör té - nõ al kal ma zá sá ról szóló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let alap ján kül föl di szerv ál tal fo lyó sí tott egyéb azo nos tí pu sú el lá tás; (2) Az Szt. 4. -a (1) be kez dé se m) pont já nak ma) al - pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [fenn tar tó:] ma) a köz igaz ga tá si szerv, a he lyi ön kor mány zat, a he lyi ön kor mány za tok tár su lá sa, a he lyi ki sebb sé gi ön kor - mány zat és az egyéb ál la mi szerv (a továb biak ban együtt: ál la mi fenn tar tó), [ha az e tör vény ben és más jog sza bá lyok ban meg ha tá ro - zott fel té te lek sze rint szo ci á lis szol gál ta tót, il let ve szo ci á lis in téz ményt lé te sít és mû köd tet. Ha jog sza bály más képp nem ren del ke zik, az egy há zi fenn tar tó ra a nem ál la mi fenn tar tó ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket kell meg fele lõen al kal maz ni.] (3) Az Szt. 4. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ n) pont - tal egé szül ki: [E tör vény al kal ma zá sá ban] n) fo gyasz tá si egy ség: a csa lád ta gok nak a csa lá don be - lü li fo gyasz tá si szer ke ze tet ki fe je zõ arány szá ma, ahol na) az elsõ nagy ko rú csa lád tag arány szá ma 1,0 az zal, hogy a gyer me két egye dül ál ló ként ne ve lõ szü lõ arány szá - ma 0,2-vel nö vek szik; nb) a há zas- vagy élet társ arány szá ma 0,9; nc) az elsõ és má so dik gyer mek arány szá ma gyer me - ken ként 0,8; nd) min den to váb bi gyer mek arány szá ma gyer me ken - ként 0,7; ne) a fo gya té kos gyer mek arány szá ma 1,0, az zal, hogy az na) nb) al pon tok sze rin ti arány szám to - vábbi 0,2-vel nö vek szik, ha a sze mély fo gya té kos sá gi tá - mo ga tás ban ré sze sül. (4) Az Szt. 4. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Ahol e tör vény ön kor mány za ti tár su lást em lít, ott el té rõ ren del ke zés hi á nyá ban több cé lú kis tér sé gi tár su - lást is kell ér te ni. (5) Az Szt. 4. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A sú lyos moz gás kor lá to zott sze mé lyek köz le ke dé - si ked vez mé nye i rõl szóló jog sza bály ál tal meg ha tá ro zott köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rá sok ban a me gyei, fõ vá ro si szo ci á lis és gyám hi va tal ál tal ho zott el sõ fo kú ha tá ro zat el - len bí ró sá gi fe lül vizs gá lat nak van he lye. 3. (1) Az Szt a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A szo ci á lis ha tás kört gya kor ló szerv ha tá ro za tá nak bí - ró sá gi fe lül vizs gá la tá ra vo nat ko zó el já rás so rán ide ig le - nes in téz ke dés nek van he lye. A bí ró ság a fél ké rel mé re ideiglenes in téz ke dés ként ren del kez het] d) a szo ci á lis szol gál ta tó val, in téz ménnyel, il let ve ezek fenn tar tó já val fenn ál ló szo ci á lis szol gál ta tá si, in téz mé nyi jog vi szony (a továb biak ban együtt: in téz mé nyi jog vi - szony) fenn tar tá sá ról. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (3) (4) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A 102. (4) be kez dé se, a 115. (5) be kez dé se és a 119/B. (4) be kez dé se alap ján in dí tott per ben a bí ró ság so ron kí vül jár el. (4) A bí ró ság (3) be kez dés sze rin ti el já rá sa il le ték men - tes, az el lá tot tat, tör vényes kép vi se lõ jét és a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mélyt tel jes költ ség men tes ség il le ti meg. 4. Az Szt ának a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A jegy zõ a szo ci á lis el lá tás ra való jo go sult ság meg ál - la pí tá sa, az el lá tás biz to sí tá sa, fenn tar tá sa és meg szün te - té se cél já ból nyil ván tar tást ve zet. A nyil ván tar tás tar tal - mazza] a) a jo go sult ne vét, szü le té sé nek he lyét, ide jét, any ja le ány ko ri ne vét (a továb biak ban együtt: ter mé sze tes sze - mély azo no sí tó ada tok); 5. Az Szt. 20/A. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ha az ál la mi fenn tar tá sú, il let ve a 120. sze rin ti szer - zõ dés sel (a továb biak ban: el lá tá si szer zõ dés) mû köd te tett

8 11902 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám egy há zi, nem ál la mi fenn tar tá sú szol gál ta tó, in téz mény ve - ze tõ je ka pa ci tás, il let ve fé rõ hely hi á nyá ban az el lá tás ra vo nat ko zó igényt nem tel je sí ti, úgy a ké rel met, be uta ló ha - tá ro za tot a kéz hez vé tel nap ján nyil ván tar tás ba ve szi. 6. Az Szt. a kö vet ke zõ 20/B. -sal egé szül ki: 20/B. A szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz - té ri um a szo ci á lis szol gál ta tás rend sze ré nek és fi nan szí - ro zá sá nak ter vez he tõ sé ge miatt or szá gos je len té si és férõ helyfigyelõ rend szert mû köd tet. A fenn tar tó az or szá - gos je len té si és fé rõ hely fi gye lõ rend szer szá má ra kö te les be je len te ni a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott sze mé - lyes adat nak nem mi nõ sü lõ ada to kat. 7. (1) Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az idõs ko rú ak já ra dé ká ra, a rend sze res szo ci á lis se gély re és az ápo lá si díj ra való jo go sult ság fel té te le it a jo - go sult sá got meg ál la pí tó szerv két éven te leg alább egy szer fe lül vizs gál ja. Ha a fe lül vizs gá lat so rán meg ál la pí tást nyer, hogy a fel té te lek to vább ra is fenn áll nak, ak kor az el - lá tást a fe lül vizs gá lat nak meg fe le lõ összeg ben to vább kell fo lyó sí ta ni. A fe lül vizs gá la tot az el lá tás meg ál la pí tá sát, ille tõleg az elõ zõ fe lül vizs gá la tot kö ve tõ má so dik év már - ci us 31. nap já ig kell vég re haj ta ni. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (5) (7) be kez dé sek kel egé szül ki: (5) Ha az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze ge vál to zik, a (4) be kez dés ben fel so rolt el lá tá sok össze gét a vál to zás idõ pont já tól szá mí tott 90 na pon be lül fe lül kell vizs gál ni. Ha az el lá tás össze ge a fe lül vizs gá lat ered mé nye ként a) emel ke dett, ak kor az új össze get az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze ge emel ke dé sé nek idõ pont já ra vissza me - nõ le ge sen, b) csök kent, ak kor az új össze get az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze ge emel ke dé sé nek idõ pont ját kö ve tõ har - ma dik hó nap elsõ nap já tól kell fo lyó sí ta ni. (6) A (4) be kez dés ben fog lalt el lá tá sok ra való jo go sult - sá got nem érin ti, ha a jo go sult ság meg ál la pí tá sa és fe lül - vizs gá la ta, il let ve az (5) be kez dés ben sza bá lyo zott fe lül - vizs gá lat kö zöt ti idõ szak ban a jo go sult csa lád já ban az egy fõre jutó havi jö ve de lem a jo go sult ság fel té te lé ül meg ha tá - ro zott ér ték ha tárt leg fel jebb 10%-kal ha lad ja meg. E be - kez dés ben fog lal tak nem al kal maz ha tók az el lá tás ra való jo go sult ság fe lül vizs gá la ta ese tén. (7) A jo go sult be je len té se vagy hi va ta los tu do más szer - zés alap ján a (4) be kez dés ben fel so rolt el lá tás össze gét fe - lül kell vizs gál ni, ha a meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló jö ve de lem vál to zik, és a vál to zás há rom egy mást kö ve tõ hó nap ban meg ha lad ja a jo go sult ság fel té te lé ül meg ha tá ro - zott ér ték ha tár 10%-át. A be je len té si kö te le zett ség el mu - lasz tá sa ese tén a 17. -ban fog lal ta kat kell al kal maz ni. 8. (1) Az Szt. 37/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A rend sze res szo ci á lis se gély a hát rá nyos mun ka - erõ-pi a ci hely ze tû ak tív korú sze mé lyek és csa lád juk ré - szé re nyúj tott tá mo ga tás. A te le pü lé si ön kor mány zat, ja nu ár 1-jé tõl a jegy zõ rend sze res szo ci á lis se gélyt ál la pít meg an nak az ak tív korú sze mély nek, aki a) egész ség ká ro so dott, b) vagy nem fog lal koz ta tott, c) vagy tá mo ga tott ál lás ke re sõ, fel té ve, hogy sa ját maga és csa lád já nak meg él he té se más mó don nem biz to sí tott. A b) pont sze rin ti sze mély ese té - ben a rend sze res szo ci á lis se gély meg ál la pí tá sá nak fel té te - le, hogy vál lal ja a be il lesz ke dé sét se gí tõ prog ram ban való rész vé telt. (2) Az Szt. 37/A. -a (3) be kez dé sé nek a) b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az (1) be kez dés b) pont ja al kal ma zá sá ban nem fog lal - koz ta tott sze mély nek mi nõ sül az, aki nek ese té ben] a) a mun ka nél kü li já ra dék, ál lás ke re sé si já ra dék, ál lás - ke re sé si se gély (a továb biak ban együtt: ál lás ke re sé si tá - mo ga tás), il le tõ leg a jö ve de lem pót ló tá mo ga tás fo lyó sí tá si idõ tar ta ma le járt, és ál lás ke re sést ösz tön zõ jut ta tás ban nem ré sze sül, vagy b) az ál lás ke re sé si tá mo ga tás fo lyó sí tá sát ke re sõ te vé - keny ség foly ta tá sa miatt a fo lyó sí tá si idõ le jár tát meg elõ - zõ en szün tet ték meg, és a ke re sõ te vé keny sé get köve tõen az Flt. alap ján ál lás ke re sé si tá mo ga tás ra nem sze rez jo go - sult sá got, vagy [és ke re sõ te vé keny sé get nem foly tat, ide nem ért ve a te le - pü lé si ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tást és az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel vég zett mun kát.] (3) Az Szt. 37/A. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban ak kor nem biz to - sí tott a meg él he tés, ha a csa lád nak az egy fo gyasz tá si egy - ség re jutó havi jö ve del me nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 90%-át és va - gyo na nincs. (4) Az Szt. 37/A. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé - szül ki: (8) Az (1) be kez dés c) pont já nak al kal ma zá sá ban tá - mo ga tott ál lás ke re sõ nek mi nõ sül az a sze mély, aki az Flt. alap ján ál lás ke re sé si tá mo ga tás ban, il le tõ leg ál lás ke re sést ösz tön zõ jut ta tás ban ré sze sül. 9. (1) Az Szt. 37/B. -a (1) be kez dé sé nek be) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Nem ál la pít ha tó meg rend sze res szo ci á lis se gély, il le - tõ leg a meg ál la pí tott el lá tást meg kell szün tet ni an nak b) a nem fog lal koz ta tott sze mély nek, aki] be) a (3) be kez dés ben fog lal tak ra is fi gye lem mel ke re sõ te vé keny sé get foly tat, ide nem ért ve a te le pü lé si ön - kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tás ban való rész vé - telt és az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ mun ka - vég zést, (2) Az Szt. 37/B. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

9 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) Ha a rend sze res szo ci á lis se gély ben ré sze sü lõ sze - mély a se gély fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt együtt mû kö - dé si kö te le zett sé gét meg sze gi, ak kor a) a se gély össze gét az ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá ro zott idõ tar ta mig, de leg fel jebb 6 hó na pig 75%-os mér ték ben kell fo lyó sí ta ni; b) az együtt mû kö dé si kö te le zett ség sú lyos vagy két éven be lül tör té nõ is mé telt meg sze gé se ese tén a rend sze res szo ci á lis se gélyt meg kell szün tet ni. E ren del ke zés al kal - ma zá sa so rán az együtt mû kö dé si kö te le zett ség sú lyos meg sze gé sé nek az ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá - ro zot ta kon túl az az eset mi nõ sül, ha a se gély ben ré sze sü lõ sze mély a fel aján lott és meg fe le lõ mun ka le he tõ sé get nem fo gad ja el, vagy ha az ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog - lal koz ta tást a mun kál ta tó rend kí vü li fel mon dás sal szün tet - te meg. (3) Az Szt. 37/B. -a a kö vet ke zõ (3) (4) be kez dés sel egé szül ki: (3) A nem fog lal koz ta tott sze mély ré szé re meg ál la pí - tott rend sze res szo ci á lis se gély a meg szün te tés tõl szá mí - tott har minc hat hó na pon be lül ide nem ért ve a (2) be kez - dés b) pont ja sze rin ti meg szün te té si ese tet az elõ ze tes együtt mû kö dé si kö te le zett ség tel je sí té se nél kül is mé tel ten meg ál la pít ha tó, amennyi ben a rend sze res szo ci á lis se gély - re való jo go sult sá gi fel té te lek egyéb ként fenn áll nak. (4) Az (1) be kez dés b) pont já nak be) al pont já ban meg - ha tá ro zott eset ben a meg ál la pí tott el lá tást a to vább fo lyó - sí tás fel té te le i nek fenn ál lá sa ese tén csak a 37/E. (3) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ tar tam le tel tét köve tõen kell meg szün tet ni. 10. (1) Az Szt. 37/D. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke - zõ c) pont tal egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi c) d) pon - tok je lö lé se d) e) pont ra vál to zik: [A beilleszkedést segítõ program a rendszeres szociális se gély ben ré sze sü lõ sze mély szo ci á lis hely ze té hez és men - tá lis ál la po tá hoz iga zod va a kö vet ke zõk re ter jed het ki:] c) a fel aján lott és az is ko lai vég zett sé gé nek meg fe le lõ ok ta tás ban, kép zés ben tör té nõ rész vé tel re, kü lö nö sen az ál ta lá nos is ko lai vég zett ség és az elsõ szak ké pe sí tés meg - szer zé sé re, (2) Az Szt. 37/D. (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A te le pü lé si ön kor mány zat ren de let ben sza bá lyoz - za az együtt mû kö dés el já rá si sza bá lya it, to váb bá a be il - lesz ke dé si prog ra mok tí pu sa it és az együtt mû kö dés meg - sze gé sé nek és sú lyos meg sze gé sé nek ese te it, va la mint az együtt mû kö dé si kö te le zett ség meg sze gé se ese tén a rend - sze res szo ci á lis se gély csök ken tett összeg ben tör té nõ fo - lyó sí tá sá nak idõ tar ta mát. 11. Az Szt. 37/E. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 37/E. (1) A rend sze res szo ci á lis se gély havi össze ge a csa lá di jö ve de lem ha tár össze gé nek és a jo go sult csa lád ja tény le ges havi össz jö ve del mé nek kü lön bö ze te. A csa lá di jö ve de lem ha tár össze ge meg egye zik a csa lád fo gyasz tá si egy sé ge i hez tar to zó arány szá mok össze gé nek és az öreg - sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze ge 90%-ának szor za tá val. (2) Ha a rend sze res szo ci á lis se gély össze ge az (1) be - kez dés ben fog lalt szá mí tás sze rint a havi ezer fo rin tot nem éri el, a jo go sult ré szé re ezer fo rint össze gû el lá tást kell meg ál la pí ta ni. (3) Ha a rend sze res szo ci á lis se gély ben ré sze sü lõ sze - mély ke re sõ te vé keny sé get foly tat ide nem ért ve a te le pü - lé si ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tás ban való rész vé telt és az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ mun ka vég zést, ré szé re a rend sze res szo ci á lis se gélyt a) a ke re sõ te vé keny ség kez dõ nap já tól szá mí tott há rom hó na pig 50%-os összeg ben, b) az a) pont sze rin ti idõ tar tam le jár tát kö ve tõ nap tól szá mí tott há rom hó na pig 25%-os összeg ben kell to vább fo lyó sí ta ni, fel té ve, hogy a rend sze res szo ci á lis se gély ben ré sze sü lõ sze mély ke re sõ te vé keny sé ge fo lya - ma to san fenn áll. (4) A (3) be kez dés sze rin ti to vább fo lyó sí tás idõ tar ta ma alatt a) a rend sze res szo ci á lis se gély re való jo go sult sá got, il - let ve a se gély össze gét fe lül vizs gál ni nem kell, b) az ak tív korú sze mély nek együtt mû kö dé si kö te le - zett sé ge nincs, azon ban a ke re sõ te vé keny ség fo lya ma tos fenn ál lá sát ha von ta iga zol nia kell. (5) A (3) be kez dés sze rin ti to vább fo lyó sí tás ra a to vább - fo lyó sí tás meg szû né sét kö ve tõ hat hó na pon be lül is mé tel - ten nem ke rül het sor. (6) Ha a (3) be kez dés sze rin ti to vább fo lyó sí tás ese tén a rend sze res szo ci á lis se gély össze ge a havi ezer fo rin tot nem éri el, a jo go sult ré szé re ezer fo rint össze gû el lá tást kell fo lyó sí ta ni. (7) Ha a se gély ben ré sze sü lõ sze mély szá má ra ál lás ke - re sé si tá mo ga tás ra való jo go sult sá got ál la pí ta nak meg, a jegy zõ a rend sze res szo ci á lis se gély re való jo go sult sá got fe lül vizs gál ja. Ha a se gély re való jo go sult ság to vább ra is fenn áll, a rend sze res szo ci á lis se gélyt mó do sí tott összeg - ben to vább kell fo lyó sí ta ni. 12. Az Szt ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Azon sze mély ese té ben, aki nél az 55/A. (3) be kez dé - se sze rint elõ re fi ze tõs gáz- vagy áram fo gyasz tást mérõ ké - szü lék mû kö dik, a la kás fenn tar tá si tá mo ga tást vagy an nak meg ha tá ro zott ré szét ter mé szet ben, a ké szü lék mû köd te té - sét le he tõ vé tévõ for má ban kell nyúj ta ni. 13. (1) Az Szt a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Nem jo go sult ápo lá si díj ra a hoz zá tar to zó, ha] b) rend sze res pénz el lá tás ban ré sze sül, és an nak össze - ge meg ha lad ja az ápo lá si díj össze gét, ide nem ért ve a (4) be kez dés sze rin ti ese tet, va la mint azt a táp pénzt, ame - lyet az ápo lá si díj fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt vég zett

10 11904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ke re sõ te vé keny sé gé bõl adó dó biz to sí tá si jog vi szony alap - ján ke re sõ kép te len né vá lá sa ese tén fo lyó sí ta nak, (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Az ápo lá si díj ra való, 41. (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti jo go sult ság to vább ra is fenn áll, ha az ápo lá si díj ban ré sze sü lõ sze mély szá má ra a Tny. sze rint sa ját jogú nyug díj nak mi nõ sü lõ el lá tást ál la pí ta nak meg, fel té ve, hogy az ápo lá si dí jat a nyug díj meg ál la pí tá sá nak idõ pont já ban több mint tíz éve fo lyó sít ják. 14. (1) Az Szt. 43/A. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A te le pü lé si ön kor mány zat, ja nu ár 1-jé tõl a jegy zõ a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek fenn ál lá sá ról az ápolt sze mély tar tóz ko dá si he lye sze rint ille té kes me gyei, fõ vá ro si szo ci á lis mód szer ta ni in téz mény szak vé le mé nye alap ján dönt. A szak vé le mény ben meg kell je löl ni az ér vé - nyes ség idõ tar ta mát, amely azon ban nem ha lad hat ja meg a tíz évet. (2) Az Szt. 43/A. -a a kö vet ke zõ (4) (5) be kez dés sel egé szül ki: (4) Az ápo lá si díj ról dön tést hozó szerv a me gyei, fõ vá - ro si szo ci á lis mód szer ta ni in téz mény nek a (3) be kez dés sze rin ti szak vé le mény el ké szí té sé ért év ben ese ten - ként fo rint össze gû dí jat fi zet. A évet köve - tõen a dí ja zás össze gét az éves köz pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény ha tá roz za meg. (5) A fel leb be zé si el já rás ban a (3) be kez dés sze rin ti szak vé le mény fe lül vizs gá la tát a te rü le ti leg ille té kes me - gyei szo ci á lis és gyám hi va tal ál tal kü lön jog sza bály sze - rint ki je lölt szak ér tõ vég zi. 15. Az Szt. 43/B. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A te le pü lé si ön kor mány zat ren de le té ben sza bá - lyoz hat ja, hogy az ápo lást vég zõ sze mély a kö te le zett sé gét mely ese tek ben nem tel je sí ti [42. (2) bek. b) pont], va la - mint a házi se gít ség nyúj tást nyúj tó szol gál ta tó, in téz mény fel ada ta it ezen kö te le zett ség tel je sí té sé nek el len õr zé sé - ben. 16. Az Szt a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da - ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az ápo lá si díj ban ré sze sü lõ sze mély ide nem ért ve a Tbj a alap ján nyug díj já ru lék fi ze té sé re nem kö te le - zett sze mélyt az el lá tás után nyug díj já ru lék és ma - gán-nyug díj pénz tá ri tag díj fi ze té sé re kö te le zett. 17. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 49. (1) A köz gyógy el lá tás a szo ci á li san rá szo rult sze - mély ré szé re az egész sé gi ál la po ta meg õr zé sé hez és hely - re ál lí tá sá hoz kap cso ló dó ki adá sa i nak csök ken té se ér de ké - ben biz to sí tott hoz zá já ru lás. (2) A köz gyógy el lá tá si iga zol vánnyal (a továb biak ban: iga zol vány) ren del ke zõ sze mély kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint té rí tés men te sen jo go sult a tár sa - da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dott a) já ró be teg-el lá tás ke re té ben ren del he tõ gyógy sze rek - re ide ért ve a kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ táp - sze re ket is gyógy szer ke re te ere jé ig, b) egyes, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott gyó gyá - sza ti se géd esz kö zök re, ide ért ve a prot eti kai és fog sza bá - lyo zó esz kö zö ket is, va la mint azok ja ví tá sá ra és köl csön - zé sé re, to váb bá c) az or vo si re ha bi li tá ció cél já ból igény be ve he tõ gyó - gyá sza ti el lá tá sok ra [az a) c) pont sze rin ti ek a továb biak - ban együtt: gyó gyí tó el lá tás]. (3) A (2) be kez dés b) c) pont ja sze rin ti eset ben a köz fi - nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár ere jé ig ve he tõ igény be té rí tés men te sen az el lá tás. (4) A gyógy szer ke ret a) a rend sze res gyógy szer szük ség let tá mo ga tá sát szol - gá ló egyé ni gyógy szer ke ret bõl, és b) az akut meg be te ge dés bõl ere dõ gyógy szer szük ség - let tá mo ga tá sát szol gá ló ese ti ke ret bõl te võ dik össze. 18. Az Szt ának (2) (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Köz gyógy el lá tás ra jo go sult az a sze mély is, aki nek ese té ben a havi rend sze res gyó gyí tó el lá tás nak a te rü le ti - leg ille té kes me gyei (fõ vá ro si) egész ség biz to sí tá si pénz tár (a továb biak ban: MEP) ál tal el is mert té rí té si díja (a továb - biak ban: rend sze res gyó gyí tó el lá tás költ sé ge) az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek a 10%-át meg - ha lad ja, fel té ve, hogy a csa lád já ban az egy fõre jutó havi jö ve de lem nem éri el az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg - ki sebb össze gét, egye dül élõ ese tén 150%-át. (3) Az (1) (2) be kez dés ben fog lal ta kon kí vül az a szo - ciálisan rá szo rult sze mély is jo go sult köz gyógy el lá tás ra, aki nek ese té ben a te le pü lé si ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá ro zott fel té te lek fenn áll nak. Az ön kor mány zat ren de le té ben a) az egy fõre szá mí tott havi csa lá di jö ve de lem ha tárt úgy kell sza bá lyoz ni, hogy az öreg sé gi nyug díj min den ko - ri leg ki sebb össze gé nek 150%-ánál, egye dül élõ ese tén an - nak 200%-ánál ala cso nyabb jö ve del met, to váb bá b) a havi rend sze res gyó gyí tó el lá tás költ sé gé nek mér - té ke ként az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze - gé nek 25%-át meg ha la dó össze get jo go sult sá gi fel té tel ként nem le het elõ ír ni; a szo ci á lis rá - szo rult ság to váb bi fel té te le it az ön kor mány zat a he lyi vi - szo nyok nak meg fele lõen sza bá lyoz za. (4) A köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság ról a jegy zõ dönt. A jo go sult ság egy évre ke rül meg ál la pí tás ra. A köz - gyógy el lá tás ra való jo go sult ság kez dõ idõ pont ja a jo go - sult sá got meg ál la pí tó ha tá ro zat meg ho za ta lá tól szá mí tott 15. nap.

11 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (5) A köz gyógy el lá tás irán ti ké re lem a jo go sult ság idõ - tar ta ma alatt, an nak le jár tát meg elõ zõ há rom hó nap ban is be nyújt ha tó. Amennyi ben az el já rás a jo go sult ság le jár ta elõtt be fe je zõ dik, az új jo go sult ság kez dõ idõ pont ja ként a ko ráb bi jo go sult ság le jár tát kö ve tõ na pot kell megállapí - tani. 19. Az Szt. 50/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 50/A. (1) A jo go sult szá má ra ki zá ró lag a sze mé lyes szük ség le té nek ki elé gí té sé hez szük sé ges gyó gyí tó el lá tás ren del he tõ. (2) A havi rend sze res gyó gyí tó el lá tá si szük ség le tet a há zi or vos, il let ve sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó át me - ne ti és bent la ká sos szo ci á lis in téz mény ben vagy gyer mekés if jú ság vé dõ in té zet ben, ne ve lõ ott hon ban el he lye zett jo - go sult ese tén az in téz mény or vo sa (a továb biak ban együtt: há zi or vos) iga zol ja. (3) Az iga zo lás tar tal maz za a ké rel me zõ sze mé lyes azo - no sí tó ada ta it (név, szü le té si név, any ja neve, szü le té si hely, szü le té si idõ, la kó hely, tar tóz ko dá si hely), tár sa da - lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét, a tar tó san fenn ál ló be teg sé - gé nek a be teg sé gek nem zet kö zi osz tá lyo zá sa sze rin ti kód - ját (a továb biak ban: BNO kód), il le tõ leg az al kal ma zan dó te rá pi á hoz szük sé ges gyó gyí tó el lá tá sok meg ne ve zé sét, mennyi sé gét, gyógy sze rek ese té ben a ha tó anyag meg ne - ve zé sét, va la mint a kí vánt te rá pi ás ha tás el éré sé hez szük - sé ges mennyi sé gét és ada go lá sát. A szak or vos a ké rel - me zõ igé nye ese tén az ál ta la ren delt havi rend sze res gyó - gyí tó el lá tá sok ról a há zi or vost tá jé koz tat ja. (4) A há zi or vos iga zo lá sát a jegy zõ há rom mun ka na pon be lül to váb bít ja a MEP-nek. Az 50. (2) (3) be kez dé se alap ján köz gyógy el lá tást ké rel me zõ sze mély ese té ben az iga zo lást a jegy zõ csak ak kor to váb bít ja, ha a ké rel me zõ meg fe lel az elõ írt jö ve del mi fel té te lek nek. (5) A MEP meg vizs gál ja az iga zo lás ban fel tün te tett havi rend sze res gyó gyí tó el lá tás irán ti szük ség let szak mai meg ala po zott sá gát. Ha az iga zo lás ban fel tün te tett gyó gyí - tó el lá tás irán ti szük ség le tet a MEP nem tart ja meg ala po - zott nak, a szak ha tó sá gi ál lás fog la lást meg elõ zõ en adat - egyez te tés cél já ból meg ke re si az iga zo lást ki ál lí tó házi - orvost. (6) A MEP az ál ta la el is mert gyó gyí tó el lá tá si szük ség - let alap ján szak ha tó sá gi ál lás fog la lást ad a jegy zõ nek a rend sze res gyó gyí tó el lá tá sok havi költ sé gé rõl. A 49. (2) be kez dé sé nek b) c) pont ja sze rin ti eset ben a köz fi nan - szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár figye lembe véte lével szá mí - tott té rí té si dí jat kell ala pul ven ni. (7) A szak ha tó sá gi ál lás fog la lás ban kü lön meg kell je - löl ni az egyé ni gyógy szer ke ret alap já ul szol gá ló gyógy - szer té rí té si dí já nak össze gét (a továb biak ban: gyógy szer - költ ség). A gyógy szer költ ség meg ha tá ro zá sá nál a ké rel - me zõ kró ni kus be teg sé ge i hez iga zo dó, kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zott szak mai sza bá lyok sze rint el sõ ként vá - lasz tan dó, leg ala cso nyabb napi te rá pi ás költ ség gel al kal - ma zott ké szít mé nye ket kell ala pul ven ni. (8) Az egyé ni gyógy szer ke ret össze ge a jo go sult egyé ni havi rend sze res gyógy szer költ sé ge, de év ben leg fel - jebb havi Ft le het. A évet köve tõen az egyé ni gyógy szer ke ret leg ma ga sabb havi össze gét az éves köz - pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény ha tá roz za meg. Amennyi ben az egyé ni rend sze res gyógy szer költ ség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyé ni gyógy szer ke ret nem ke - rül meg ál la pí tás ra. (9) Az ese ti ke ret éves össze ge év ben 6000 Ft. A évet köve tõen az ese ti ke ret össze gét az éves köz - pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény ha tá roz za meg. Amennyi ben a köz gyógy el lá tás ra jo go sult sze mély ré szé re egyé ni gyógy szer ke ret nem ke rül meg ál la pí tás ra, a gyógy - szer ke ret meg egye zik az ese ti ke ret tel. (10) A jegy zõ 8 na pon be lül ha tá ro zat tal dönt a) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság ról, b) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság kez dõ idõ pont - já ról, c) a jo go sult gyógy szer ke re té rõl, kü lön meg je löl ve a (6) be kez dés sze rin ti szak ha tó sá gi ál lás fog la lás alap - ján az egyé ni gyógy szer ke ret össze gét. (11) Az 50. (1) be kez dé se sze rin ti jo go sult ese té ben amennyi ben rend sze res gyógy szer költ ség hi á nyá ban egyé ni gyógy szer ke ret meg ál la pí tá sát nem igény li az el - já rás ra a (2) (8) be kez dést nem kell al kal maz ni. 20. Az Szt. a kö vet ke zõ 50/B 50/E. -ok kal egé - szül ki: 50/B. (1) Az egyé ni gyógy szer ke ret és az ese ti ke ret egy évre ke rül meg ál la pí tás ra. (2) Amennyi ben az el lá tás ban ré sze sü lõ sze mély egész - sé gi ál la po tá ban, a gyógy ke ze lé sét szol gá ló te rá pi á ban, ille tõleg a ke ret meg ál la pí tá sa kor figye lembe vett gyógy - sze rek té rí té si dí já ban olyan vál to zás kö vet ke zik be, amely nek kö vet kez té ben havi rend sze res ki adá sa a gyógy - szer ke ret meg ál la pí tá sa kor figye lembe vett gyógy szer - költ ség hez ké pest tény le ge sen leg alább 1000 fo rint tal meg vál to zik, az el lá tás ban ré sze sü lõ sze mély ké rel mé re le he tõ ség van az egyé ni gyógy szer ke ret év köz be ni fe lül - vizs gá la tá ra. (3) A fe lül vizs gá lat so rán az egyé ni gyógy szer ke ret új - bó li meg ál la pí tá sá ra ab ban az eset ben ke rül sor, ha a gyógy szer költ ség havi vál to zá sá nak össze ge az 1000 fo - rin tot el éri. Az el já rás so rán az 50/A. sza bá lya it kell meg - fele lõen al kal maz ni. (4) A fe lül vizs gá lat so rán mó do sí tott egyé ni gyógy szer - ke ret a ha tá ro zat meg ho za ta lát kö ve tõ 15. nap tól jár. (5) A jo go sult ság le jár tát meg elõ zõ há rom hó nap ban az egyé ni gyógy szer ke ret fe lül vizs gá la tát nem le het kér ni. 50/C. (1) Az iga zol ványt a MEP a jo go sult sá got meg ál la pí tó ha tá ro zat alap ján egy éves idõ tar tam ra, hi va - tal ból ál lít ja ki. (2) Az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár (a továb - biak ban: OEP) a köz gyógy el lá tás ra jo go sult sze mély jo go - sult sá gá ról, to váb bá gyógy szer ke re té nek fi gye lem mel kí - sé ré se cél já ból ha tó sá gi nyil ván tar tást ve zet.

12 11906 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (3) A nyil ván tar tás tar tal maz za a) a jo go sult sze mé lyes azo no sí tó ada ta it, b) a jo go sult tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét, c) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság kez dõ és be fe - je zõ idõ pont ját, d) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság meg ál la pí tá sá - ról dön tést hozó szerv meg ne ve zé sét és ha tá ro za tá nak szá - mát, e) a jo go sult be teg sé gé nek BNO kód ját, f) a jo go sult szá má ra meg ál la pí tott, a jo go sult sá gi idõ - tar tam alatt még fel hasz nál ha tó és az 50/E. -ban sza bá - lyo zott idõ szak ban még ren del ke zés re álló gyógy szer ke re - té nek össze gét, g) a jo go sult köz gyógy el lá tá si iga zol vá nyá nak szá mát. (4) A nyil ván tar tás ada ta i nak meg is me ré sé re a (3) be - kez dés e) pont ja sze rin ti adat ki vé te lé vel az 51. -ban meg ha tá ro zott mó don és cél ból a köz for gal mú, il let ve a fiókgyógyszertár (a továb biak ban együtt: gyógy szer tár) jo go sult. (5) Az OEP a tá rolt ada to kat a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság meg szû né sét kö ve tõ ötö dik év el tel té vel tör li a nyil ván tar tás ból. 50/D. A MEP el len õr zi a há zi or vos, il let ve a szak or - vos köz gyógy el lá tás sal kap cso la tos te vé keny sé gét. Ha a MEP az el len õr zés alap ján in do kolt nak tart ja a köz gyógy - el lá tás ra jo go sult sze mély egyé ni gyógy szer ke re té nek fe - lül vizs gá la tát, azt a jegy zõ nél kez de mé nye zi. 50/E. (1) Az OEP az el szá mo lá si-nyil ván tar tá si rend - sze ré ben az egyé ni gyógy szer ke re tet há rom ha von ta, egyen lõ rész le tek ben elsõ al ka lom mal a jo go sult ság kez - dõ idõ pont já val nyit ja meg. Az egyé ni gyógy szer ke ret év köz be ni fe lül vizs gá la ta ese tén az OEP a mó do sí tott egyé ni gyógy szer ke ret nek az idõ ará nyos, a jo go sult ság idõ tar ta - má ból hát ra levõ idõ tar tam ra esõ ré szét nyit ja meg há rom ha von ta. (2) Az ese ti ke ret éves össze gét az OEP a jo go sult ság kez dõ idõ pont já val nyit ja meg. (3) A gyógy szer ke ret az iga zol vány ér vé nyes sé gi ide je alatt hasz nál ha tó fel. 21. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 51. (1) A gyógy szer tár a köz gyógy el lá tás ke re té ben tör té nõ gyógy szer ki adást meg elõ zõ en el len õr zi, hogy a vé nyen fel tün te tett sze mély sze re pel-e a ha tó sá gi nyil ván - tar tás ban, to váb bá tá jé koz ta tást ad a jo go sult ré szé re még ren del ke zés re álló gyógy szer ke ret össze gé rõl. (2) A gyógy szer tár a köz gyógy el lá tás ke re té ben té rí tés - men te sen a gyógy szer ke ret nek az OEP nyil ván tar tá sa sze - rint az 50/E. -ban meg ha tá ro zott idõ szak ban ren del ke zés - re álló össze gé ig ad ki gyógy szert. (3) A gyógy szer té rí té si dí ját nem le het rész ben gyógy - szer ke ret bõl, rész ben a jo go sult sa ját költ sé gé bõl fe dez ni. Amennyi ben a gyógy szer té rí té si dí ját a az OEP ál tal a há - rom hó na pos tárgy idõ szak ra meg nyi tott gyógy szer ke ret nem fe de zi, azt a (4) be kez dés sze rin ti ki vé tel lel a köz - gyógy el lá tott fi ze ti meg. A há rom hó na pos tárgy idõ szak - ban így meg ma radt összeg a jo go sult sá gi éven be lül a kö vet ke zõ há rom hó na pos tárgy idõ szak ban meg nyi tott gyógy szer ke ret össze gét nö ve li. (4) Az éves gyógy szer ke ret ki me rü lé se elõtt a gyógy - szer ke ret bõl még ren del ke zés re álló, a jo go sult ré szé re ren delt gyógy szer té rí té si dí ját el nem érõ ma rad vány - összeg a gyógy szer té rí té si dí já nak ki egé szí té sé re is fel - hasz nál ha tó, az zal, hogy a ma rad vány összeg és a gyógy - szer té rí té si díja kö zöt ti kü lön bö ze tet a köz gyógy el lá tott fi ze ti meg. 22. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 52. (1) A jegy zõ ál tal a köz gyógy el lá tot tak ról ve ze - tett nyil ván tar tás a 18. a) g) pont ja i ban fog lal ta kon túl tar tal maz za a köz gyógy el lá tott gyógy szer ke re tét és iga - zol vá nya szá mát. (2) A jegy zõ és az OEP kor mány ren de let ben sza bá - lyo zott mó don a nyil ván tar tás ada ta it éven te egyez te tik. 23. Az Szt a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az 50. (3) be kez dé se alap ján ki ál lí tott iga zol vány után a te le pü lé si ön kor mány zat té rí tést fi zet. A té rí tés az iga zol vány ki ál lí tá sát kö ve tõ egy éves idõ tar tam ra szól. A té rí tés össze ge a meg ál la pí tott gyógy szer ke ret éves össze - gé nek 30%-a, ame lyet a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott há rom na pon be lül a MEP-nek át kell utal ni. 24. Az Szt. 55/A. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) Az adós ság ke ze lé si szol gál ta tás ke re té ben a jo go - sult ré szé re elõ re fi ze tõs gáz- vagy áram fo gyasz tást mérõ ké szü lék is biz to sít ha tó, fel té ve, hogy leg alább egy éves idõ tar tam ra vál lal ja a ké szü lék ren del te tés sze rû hasz ná la - tát. 25. Az Szt. 55/C. -a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (2) (3) be kez dés szá mo zá sa (3) (4) be kez dés re mó do sul: (2) A fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány zat, va la mint az a te - le pü lé si ön kor mány zat, ame lyik nek te rü le tén negy ven - ezer nél több ál lan dó la kos él, kö te les adós ság ke ze lé si szol gál ta tást nyúj ta ni. 26. Az Szt. 58/B. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A 2000 fõ fe let ti la kos ság szá mú te le pü lé si ön kor - mány zat vagy tár su lás, il let ve a me gyei, fõ vá ro si ön kor - mány zat he lyi szo ci ál po li ti kai ke rek asz talt hoz lét re, kü lö - nö sen a szol gál ta tás ter ve zé si kon cep ci ó ban meg ha tá ro zott fel ada tok meg va ló su lá sá nak, vég re haj tá sá nak fo lya ma tos fi gye lem mel kí sé ré sé re. A he lyi szo ci ál po li ti kai ke rek asz - tal éven te leg alább egy al ka lom mal ülést tart, tag jai a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás te rü le tén szo ci á lis in téz -

13 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y mé nye ket mû köd te tõ fenn tar tók kép vi se lõi, to váb bá a he - lyi ren de let ben meg ha tá ro zott szer ve ze tek kép vi se lõi. 27. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 62. (1) Az ét kez te tés ke re té ben azok nak a szo ci á li san rá szo rul tak nak a leg alább napi egy sze ri me leg ét ke zé sé rõl kell gon dos kod ni, akik azt ön ma guk, il let ve el tar tott ja ik ré szé re tar tó san vagy át me ne ti jel leg gel nem ké pe sek biz - to sí ta ni, kü lö nö sen a) ko ruk, b) egész sé gi ál la po tuk, c) fo gya té kos sá guk, pszi chi át ri ai be teg sé gük, d) szen ve dély be teg sé gük, vagy e) haj lék ta lan sá guk miatt. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti szo ci á lis rá szo rult ság fel té - te le it a te le pü lé si ön kor mány zat ren de le té ben sza bá lyoz za. Az ön kor mány zat ren de le té ben az egy fõre szá mí tott havi csa lá di jö ve de lem ha tárt úgy kell sza bá lyoz ni, hogy az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 100%-ánál, egye dül élõ ese tén an nak 150%-ánál ala cso - nyabb jö ve del met jo go sult sá gi fel té tel ként nem le het elõ - ír ni; a szo ci á lis rá szo rult ság to váb bi fel té te le it az ön kor - mány zat a he lyi vi szo nyok nak meg fele lõen sza bá lyoz za. 28. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 64. (1) A csa lád se gí tés a szo ci á lis vagy men tál hi gi é - nés prob lé mák, il let ve egyéb krí zis hely zet miatt se gít ség re szo ru ló sze mé lyek, csa lá dok szá má ra az ilyen hely zet hez ve ze tõ okok meg elõ zé se, a krí zis hely zet meg szün te té se, va la mint az élet ve ze té si ké pes ség meg õr zé se cél já ból nyúj tott szol gál ta tás. (2) A csa lá dok se gí té se ér de ké ben ve szé lyez te tett sé get és krí zis hely ze tet ész le lõ jel zõ rend szer mû kö dik. A jegy - zõ, to váb bá a szo ci á lis, egész ség ügyi szol gál ta tó, in téz - mény, va la mint a gyer mek jó lé ti szol gá lat, a párt fo gói fel - ügye lõi és a jogi se gít ség nyúj tói szol gá lat jel zi, a tár sa dal - mi szer ve ze tek, egy há zak és ma gán sze mé lyek je lez he tik a csa lád se gí tést nyúj tó szol gál ta tó nak, in téz mény nek, ha se - gít ség re szo ru ló csa lád ról, sze mély rõl sze rez nek tu do mást. (3) A (2) be kez dés sze rint ka pott jel zés alap ján a csa lád - se gí tést nyúj tó szol gál ta tó, in téz mény fel tér ké pe zi az el lá - tá si te rü le ten élõ szo ci á lis és men tál hi gi é nés prob lé mák kal küz dõ csa lá dok, sze mé lyek kö rét, és sze mé lye sen fel ke - res ve tá jé koz tat ja õket a csa lád se gí tés (4) be kez dés ben meg je lölt cél já ról, tar tal má ról. (4) A csa lád se gí tés ke re té ben biz to sí ta ni kell a) a szo ci á lis, élet ve ze té si és men tál hi gi é nés ta nács - adást, b) az anya gi ne héz sé gek kel küz dõk szá má ra a pénz - beli, ter mé szet be ni el lá tá sok hoz, to váb bá a szo ci á lis szol - gál ta tá sok hoz való hoz zá ju tás meg szer ve zé sét, c) a csa lád gon do zást, így a csa lád ban je lent ke zõ mû kö - dé si za va rok, il let ve konf lik tu sok meg ol dá sá nak elõ se gí - té sét, d) kö zös ség fej lesz tõ, va la mint egyé ni és cso por tos te - rá pi ás prog ra mok szer ve zé sét, e) a tar tós mun ka nél kü li ek, a fia tal mun ka nél kü li ek, az adós ság ter hek kel és lak ha tá si prob lé mák kal küz dõk, a fo - gya té kos ság gal élõk, a kró ni kus be te gek, a szen ve dély be - te gek, a pszi chi át ri ai be te gek, a ká bí tó szer-prob lé má val küz dõk, il let ve egyéb szo ci á li san rá szo rult sze mé lyek és csa lád tag ja ik ré szé re ta nács adás nyúj tá sát, f) a csa lá do kon be lü li kap cso lat erõ sí tést szol gá ló kö - zös ség épí tõ, csa lád te rá pi ás, konf lik tus ke ze lõ me di á ci ós prog ra mo kat és szol gál ta tá so kat, va la mint a ne héz élet - hely zet ben élõ csa lá do kat se gí tõ szol gál ta tá so kat. (5) A csa lád se gí tés ke re té ben vég zett te vé keny ség nek a szol gál ta tást igény be vevõ ér de ké ben, má sok sze mé lyi - sé gi jo ga i nak sé rel me nél kül a szük sé ges mér té kig ki kell ter jed nie az igény be vevõ kör nye ze té re, kü lö nö sen csa lád - já nak tag ja i ra. Kis ko rú sze mély re a csa lád se gí tés ak kor ter jed het ki, ha a) a kis ko rú csa lád tag já nak el lá tá sa a csa lád se gí tés ke - re té ben in dult, és b) a kis ko rú ér de kei a gyer mek jó lé ti szol gál ta tás igény be vé te le nél kül e szol gál ta tás ke re té ben is meg fele - lõen biz to sít ha tók. 29. Az Szt. 65/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 65/A. (1) Kö zös sé gi el lá tá sok a pszi chi át ri ai, il let ve a szen ve dély be te gek ré szé re nyúj tott (2) be kez dés ben meg - ha tá ro zott kö zös sé gi alap el lá tás, va la mint a szen ve dély be - te gek ré szé re nyúj tott (3) be kez dés sze rin ti ala csony kü - szö bû el lá tás. (2) A pszi chi át ri ai, il let ve a szen ve dély be te gek ré szé re a kö zös sé gi alap el lá tás ke re té ben biz to sí ta ni kell a) a la kó kör nye zet ben tör té nõ se gít ség nyúj tást az ön - álló élet vi tel fenn tar tá sá ban, b) a meg le võ ké pes sé gek meg tar tá sát, il let ve fejlesz - tését, c) a há zi or vos sal és a ke ze lõ or vos sal való kap cso lat tar - tás ré vén a szol gál ta tást igény be vevõ ál la po tá nak fo lya - ma tos fi gye lem mel kí sé ré sét, d) a pszi cho szo ci á lis re ha bi li tá ci ót, a szo ci á lis és men - tá lis gon do zást, e) az or vo si vagy egyéb te rá pi ás ke ze lé sen, szol gál ta - tás ban, szû rõ vizs gá la ton való rész vé tel ösz tön zé sét és figyelemmel kí sé ré sét, f) meg ke re sõ prog ra mok szer ve zé sét az el lá tás ra szo - ruló sze mé lyek el éré se ér de ké ben. (3) A szen ve dély be te gek ré szé re nyúj tott ala csony kü - szö bû el lá tás ke re té ben a (2) be kez dés e) f) pont já ban meg ha tá ro zot ta kon túl biz to sí ta ni kell a) a szen ve dély be teg ség okoz ta egész ség ügyi és szo - ciális ká rok mér sék lé sé hez szük sé ges egyes ár ta lom csök - ken tõ szol gál ta tá so kat, b) a krí zis ke ze lést az éle tet ve szé lyez te tõ, a tes ti, szo - ciális, kap cso la ti és élet ve ze té si rend szer ben ki ala kult kezelhetetlen hely ze tek ese té re.

14 11908 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (4) A szen ve dély be te gek ré szé re nyúj tott ala csony kü - szö bû el lá tás ese tén a ter mé sze tes sze mély azo no sí tó ada - to kat nem kell meg ad ni, a jegy zõ a 18. sze rin ti nyil ván - tar tás ba ki zá ró lag a szo ci á lis el lá tás meg ál la pí tá sá ra, meg - vál toz ta tá sá ra és meg szün te té sé re vo nat ko zó dön tést jegy - zi be. 30. Az Szt. 65/E. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö ve gé nek je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik: (2) A szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter pá lyá zat út ján re gi o ná lis ille té kességgel disz pé cser köz - pon to kat je löl ki az ut cai szo ci á lis mun kát vég zõ, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe le lõ szer ve ze tek kö zül. A ki je lö lés öt évre szól, amely nek le tel - tét köve tõen új pá lyá zat ki írá sá ra ke rül sor. 31. Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az idõ sek ott ho nán be lül kü lön gon do zá si egy ség - ben vagy cso port ban kell el lát ni azt a sze mélyt, aki nél a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szerv a de men cia kö - ré be tar to zó kö zép sú lyos vagy sú lyos kór ké pet ál la pít meg. 32. Az Szt a (2) be kez dé sé nek c) d) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az a te le pü lé si ön kor mány zat, ame lyik nek te rü le tén] c) tíz ezer fõ nél több ál lan dó la kos él, az a) b) pont sze - rin ti alap szol gál ta tá so kat, va la mint tá mo ga tó szol gál ta - tást, jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tást, kö zös sé gi alap - el lá tást és az idõ sek át me ne ti el he lye zé sét, d) har minc ezer nél több ál lan dó la kos él, az a) c) pont sze rin ti szo ci á lis szol gál ta tá so kat, a szen ve dély be te gek ré - szé re nyúj tott ala csony kü szö bû el lá tást és az át me ne ti el - he lye zé si for má kat, [kö te les biz to sí ta ni.] 33. Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A szo ci á lis szol gál ta tást a he lyi ön kor mány zat, il - let ve a tár su lás más he lyi ön kor mány zat tal kö tött meg ál la - po dás út ján is biz to sít hat ja. A meg ál la po dás ban rög zí te ni kell a szo ci á lis szol gál ta tás igény be vé te lé re vonat kozó sza bá lyo kat és az el lá tot tak után fi ze ten dõ hoz zá já ru lás mér té két. 34. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 91. A he lyi ön kor mány zat el lá tá si kö te le zett sé gé nek a szo ci á lis szol gál ta tást nyúj tó a) szol gál ta tó, in téz mény fenn tar tá sá val, vagy b) szol gál ta tót, in téz ményt fenn tar tó ön kor mány za ti tár su lás ban tör té nõ rész vé tel lel, vagy c) szol gál ta tót, in téz ményt mû köd te tõ fenn tar tó val lét - re jött a szo ci á lis szol gál ta tás nyúj tá sá nak a he lyi ön kor - mány zat tól vagy a tár su lás tól tör té nõ át vál la lá sá ról szóló 90. (4) be kez dé se sze rin ti meg ál la po dás, il let ve el lá tá si szer zõ dés meg kö té sé vel te het ele get. 35. (1) Az Szt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki: [Ha tör vény más ként nem ren del ke zik, a he lyi ön kor - mány zat az (1) be kez dés sze rin ti ren de let ben sza bá lyoz za] h) a 62. (1) be kez dé se sze rin ti szo ci á lis rá szo rult ság rész le tes sza bá lya it. (2) Az Szt a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A tár su lás ál tal ké szí tett kon cep ci ó nak il lesz ked nie kell a me gyei, fõ vá ro si ön kor mány zat ál tal ké szí tett kon - cep ci ó hoz, il let ve több cé lú kis tér sé gi tár su lás ese tén a kis - tér ség te rü le té nek össze han golt fej lesz té sét biz to sí tó ter - vek hez, prog ra mok hoz. 36. (1) Az Szt. 92/K. -a (2) be kez dé sé nek a) és c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: [A mû kö dé si en ge dély ki adá sá ról a fenn tar tó ké rel me alap ján] a) szo ci á lis szol gál ta tó ese tén a ké re lem ben el sõd le ges el lá tá si te rü let ként meg je lölt te le pü lés, fõ vá ro si ke rü let sze rint ille té kes, kü lön jog sza bály ban ki je lölt vá ros, fõ vá - ro si ke rü let, il let ve kis tér sé gi szék hely köz ség jegy zõ je (a továb biak ban együtt: vá ro si jegy zõ), c) bent la ká sos szo ci á lis in téz mény ese tén az in téz - mény szék he lye, il let ve te lep he lye sze rint ille té kes me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal [dönt (az a) c) pon tok ban fog lalt szer vek (a továb biak ban együtt: mû kö dést en ge dé lye zõ szerv).] (2) Az Szt. 92/K. -a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (5) be kez dés szá mo zá sa (6) be kez dés re vál to zik: (5) Nap pa li, il let ve bent la ká sos in téz mé nyek ese tén a nap pa li me le ge dõ ki vé te lé vel az in téz mény ben el lá tot tak szá ma egyet len na pon sem ha lad hat ja meg a mû kö dé si en - ge dély ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szám száz öt szá za lé kát, éves át lag ban pe dig a fé rõ hely szám száz szá za lé kát. Ha az in téz mény ben egy mást kö ve tõ hat van na pot meg ha la dó an a mû kö dé si en ge dély ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szám nál több sze mélyt lát nak el, a fenn tar tó kö te les ké rel mez ni a mû kö dé si en ge dély mó do sí tá sát. (3) Az Szt. 92/K. -a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé - szül ki: (7) A mû kö dést en ge dé lye zõ szerv a mû kö dés sze mé - lyi és tár gyi fel té te le i nek, a mû kö dés jog sze rû sé gé nek, a szo ci á lis szol gál ta tás ra való jo go sult ság meg ál la pí tá sá nak, il le tõ leg az in téz mé nyi jog vi szony ra vo nat ko zó sza bá lyok meg tar tá sá nak el len õr zé se ér de ké ben, az ah hoz szük sé ges mér ték ben a) meg is mer he ti és ke zel he ti az el lá tott, tör vényes kép - vi se lõ je, az el lá tott tar tá sá ra jog sza bály, szer zõ dés vagy

15 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y bí ró sá gi ha tá ro zat alap ján kö te les sze mély, a té rí té si dí jat, az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mély, to váb bá a szol gál ta tó, in téz mény al kal ma zott já nak a sze mé lyes ada - ta it, b) be te kint het a szol gál ta tó, in téz mény lét re ho zá sá val, mû kö dé sé vel és meg szû né sé vel, il let ve az in téz mé nyi jog - vi szony ke let ke zé sé vel, fenn ál lá sá val és meg szû né sé vel össze füg gõ ira tok ba, kér he ti azok be mu ta tá sát, azok ról má so la tot ké szít het, il let ve azo kat a Ket. ren del ke zé sei sze rint le fog lal hat ja. 37. Az Szt. 94/D. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö ve gé nek szá mo zá sa (1) be kez dés re vál to zik: (2) Ha az egy há zi, il let ve nem ál la mi fenn tar tó a he lyi ön kor mány zat tal, tár su lás sal vagy ál la mi szerv vel el lá tá si szer zõ dést kö tött, és az el lá tá si szer zõ dés ha tá lya alá tar to - zó eset ben a szo ci á lis szol gál ta tás ra irá nyu ló ké rel met el - uta sít ja, az el lá tást igény lõ, il let ve tör vényes kép vi se lõ je az egy há zi, nem ál la mi fenn tar tó dön té se el len a köz lés tõl szá mí tott nyolc na pon be lül az el lá tá si szer zõ dést meg kö tõ he lyi ön kor mány zat hoz, tár su lás hoz, il let ve ál la mi szerv - hez for dul hat. A he lyi ön kor mány zat, a tár su lás, il let ve ál - la mi szerv a ké re lem rõl ha tá ro zat tal dönt. 38. (1) Az Szt. 94/K. -a (2) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az el lá tott jo gi kép vi se lõ fel ada tai] c) se gít az el lá tást igény be ve võ nek, tör vényes kép vi - se lõ jé nek pa na sza meg fo gal ma zá sá ban, kez de mé nyez he ti an nak ki vizs gá lá sát az in téz mény ve ze tõ jé nél és a fenn tar - tó nál, se gít sé get nyújt a ha tó sá gok hoz be nyúj tan dó ké rel - mek, be ad vá nyok meg fo gal ma zá sá ban, (2) Az Szt. 94/K. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) A szo ci á lis szol gál ta tó, in téz mény ve ze tõ je, fenn - tar tó ja, va la mint az el lá tott jo gi kép vi se lõ ál tal meg ke re sett ha tó ság a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül meg vizs gál ja az el lá tott jo gi kép vi se lõ ész re vé te lét, kez de mé nye zé sét, meg ke re sé sét, és az ez zel kap cso la tos ér de mi ál lás fog la lá sá ról, in téz ke dé sé rõl õt tá jé koz tat ja. (3) Az Szt. 94/K. -a (8) be kez dé sé nek b) c) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az el lá tott jo gi kép vi se lõ jo go sult] b) a vo nat ko zó ira tok ba be te kin te ni, azok ról má so la tot ké szí te ni, az in téz mény mû kö dé sé re vo nat ko zó do ku men - tu mo kat meg is mer ni, c) a szol gál ta tást nyúj tó sze mé lyek hez és az el lá tot tak - hoz kér dést in téz ni, ve lük meg be szé lést, egyez te tést kez - de mé nyez ni és foly tat ni. 39. Az Szt. 94/L. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Azok nak a mun ka vál la lók nak a mun ka ide jét, pi he - nõ ide jét, elõ me ne te li és il let mény rend sze rét, akik olyan egy há zi vagy nem ál la mi fenn tar tá sú szol gál ta tó nál, in téz - mény nél dol goz nak, amely után a fenn tar tó nor ma tív ál la - mi hoz zá já ru lás ban ré sze sül ide ért ve a 127. (4) be kez - dés sze rin ti szol gál ta tót, in téz ményt is, a Kjt a sze rint kell meg ál la pí ta ni. E ren del ke zé sek tõl ak kor le het el tér ni, ha az zal a mun ka vál la ló ki zá ró lag elõnyt sze rez. 40. Az Szt. a kö vet ke zõ 99/B 99/E. -sal és az azt meg elõ zõ al cím mel egé szül ki: Az el lá tot tak szo ciá lis in téz mé nyen be lü li fog lal koz ta tá sa 99/B. (1) Az in téz mé nyi jog vi szony ban álló sze mély in téz mé nyen be lü li fog lal koz ta tá sa az in téz mény szak mai prog ram ja alap ján, az egyé ni gon do zá si, fej lesz té si, il let ve re ha bi li tá ci ós terv ben fog lal tak sze rint, az el lá tott meg lé võ ké pes sé ge i re épít ve, ko rá nak, fi zi kai és men tá lis ál la po tá - nak meg fele lõen mun ka-re ha bi li tá ció vagy fej lesz tõ-fel - ké szí tõ fog lal koz ta tás ke re té ben biz to sít ha tó (a továb biak - ban együtt: szo ci á lis fog lal koz ta tás). (2) A szo ci á lis fog lal koz ta tás ban fog lal koz ta tó ként az a sze mély, il let ve szer ve zet ve het részt, aki erre a me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal ál tal ki adott en ge déllyel ren del - ke zik (a továb biak ban: szo ci á lis fog lal koz ta tá si en ge dély). A szo ci á lis fog lal koz ta tás sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, en - ge dé lye zé sé nek és szak mai el len õr zé sé nek sza bá lya it kü - lön jog sza bály tar tal maz za. (3) A szo ci á lis in téz mény meg ke re sé se alap ján a 113/G. sze rin ti re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság meg hall gat ja az el lá tot tat és tör - vényes kép vi se lõ jét, és a meg ke re sést kö ve tõ 15 na pon be - lül meg kül di in do ko lás sal el lá tott szak ér tõi vé le mé nyét a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je ré szé re. A szak ér tõi bi zott ság a szak ér tõi vé le mény ben meg ál la pít ja, hogy az el lá tott al - kal mas-e szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben tör té nõ mun - ka vég zés re, és az el lá tott al kal mas sá ga ese tén ja vas la - tot tesz az el lá tott mun ka-re ha bi li tá ció, vagy fej lesz tõ-fel - ké szí tõ fog lal koz ta tás ke re té ben tör té nõ fog lal koz ta tá sá ra. (4) Az el lá tott fog lal koz ta tá sá ról a 113/G. -ban fog - lalt re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság szak ér tõi vé le mé nye alap ján a szo ci á lis in téz - mény ve ze tõ je dönt. Az in téz mény ve ze tõ a dön tés rõl írás - ban ér te sí ti az el lá tot tat, il let ve tör vényes kép vi se lõ jét, va - la mint amennyi ben az el lá tott mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ban áll az el lá tot tat fog lal koz ta tó sze mélyt, il - let ve szer ve ze tet. Ha az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se - lõ je az in téz mény ve ze tõ jé nek dön té sét vi tat ja, az ar ról szóló ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül a fenn tar tó hoz for dul hat, amely 15 na pon be lül dönt az el - lá tott fog lal koz ta tá sá ról. (5) Az el lá tot tat fog lal koz ta tó sze mély, il let ve szer ve zet a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je, il let ve a fenn tar tó dön té sé - nek be ér ke zé sét kö ve tõ 15 na pon be lül szük ség ese tén aján la tot tesz a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony mó - do sí tá sá ra az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je ré szé re. Ha az aján lat té telt kö ve tõ 15 na pon be lül az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je nem nyi lat ko zik, vagy az aján la tot nem fo gad ja el, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony meg szû nik.

16 11910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (6) A fog lal koz ta tó a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi - szony (5) be kez dés sze rin ti mó do sí tá sá ról, il let ve meg szû - né sé rõl a mó do sí tást, meg szû nést kö ve tõ 3 na pon be lül, mó do sí tás ese tén a szer zõ dés má so la tá nak egy ide jû meg - kül dé sé vel írás ban tá jé koz tat ja a szo ci á lis in téz ményt. 99/C. (1) A me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal a szo - ciális fog lal koz ta tás sal kap cso la tos ha tó sá gi el len õr zés ér - de ké ben nyil ván tar tást ve zet az ille té kességi te rü le tén lévõ szo ci á lis in téz mény ben biz to sí tott szo ci á lis fog lal - koz ta tás ról. A nyil ván tar tás tar tal maz za a) a fog lal koz ta tó ne vét, cí mét, szék he lyét, te lep he lyét, a szo ci á lis fog lal koz ta tá si en ge dély má so la tát; b) a fog lal koz ta tott ter mé sze tes sze mély azo no sí tó ada - ta it, la kó-, il let ve tar tóz ko dá si he lyét, a re ha bi li tá ci ós al - kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság szak ér tõi vé le mé nyét, va la mint a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló meg ál la - po dás nak, il let ve mun ka szer zõ dés nek a má so la tát. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás ban fog lalt ada to kat, do ku men tu mo kat a szo ci á lis in téz mény szol gál - tat ja. A szo ci á lis in téz mény az ada tok ban tör tént vál to zást 15 na pon be lül jel zi a me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal nak. (3) A me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal el len õr zi, hogy az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás ban fog lal tak nak meg fele lõen tör té nik-e a fog lal koz ta tás. (4) A szo ci á lis in téz mény a szo ci á lis fog lal koz ta tás ke - re té ben fog lal koz ta tott után tá mo ga tást igé nyel het (a továb biak ban: szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tás). A szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tást mun ka-re ha bi li tá ci ós díj ra, bér jel le gû ki fi ze té sek re, va la mint a fog lal koz ta tás - hoz kap cso ló dó sze mé lyi és do lo gi ki adá sok ra, va la mint tár gyi esz köz-be szer zé sek re kell for dí ta ni. A szo ci á lis fog - lal koz ta tá si tá mo ga tás igény lé sé nek és a tá mo ga tás fel - hasz ná lá sa el len õr zé sé nek sza bá lya it kü lön jog sza bály tar - tal maz za. (5) A szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben fog lal koz tat ha - tók szá mát és a szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tás mér té - két a költ ség ve té si tör vény ál la pít ja meg. (6) A szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben fog lal koz ta tott sze mély után a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek fog lal - koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa elõ irány zat ból kü lön jog sza bály sze rin ti költ ség ve té si tá mo ga tás (do tá ció) nem igényel - hetõ. 99/D. (1) A mun ka-re ha bi li tá ció cél ja a szo ci á lis in - téz mény ben el lá tott sze mély mun ka kész sé gé nek, va la mint tes ti és szel lem i ké pes sé ge i nek mun ka vég zés sel tör té nõ meg õr zé se, il let ve fej lesz té se, to váb bá a fej lesz tõ-fel ké - szí tõ fog lal koz ta tás ra való fel ké szí tés. (2) A mun ka-re ha bi li tá ció az in téz mé nyi jog vi szony ke - re té ben tör té nik. A mun ka-re ha bi li tá ci ó ban tör té nõ rész - vé tel rõl az el lá tott, il let ve amennyi ben az el lá tott jog nyi - lat ko za ta a Ptk. 15/A. -ának (1) be kez dé se alap ján sem - mis nek mi nõ sül ne tör vényes kép vi se lõ je írás ban, a (3) (6) be kez dés ben fog lal tak figye lembe véte lével meg ál - la po dást köt a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ jé vel. Ez utób bi eset ben a meg ál la po dást az el lá tott alá ír hat ja. A meg ál la - po dás tar tal maz za a) a mun ka-re ha bi li tá ció ke re té ben vég zett te vé keny - ség rész le tes le írá sát, b) a mun ka-re ha bi li tá ció idõ be osz tá sát, c) a mun ka-re ha bi li tá ci ós díj havi össze gét, d) szán dék nyi lat ko za tot arra néz ve, hogy az el lá tott tes ti és szel lem i ké pes sé ge i hez mér ten el vár ha tó mó don köz re mû kö dik a mun ka-re ha bi li tá ci ó ban. (3) A mun ka-re ha bi li tá ci ós te vé keny ség meg vá lasz tá - sá nál a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je figye lembe ve szi az el lá tott tes ti és szel lem i ké pes sé ge it, és spe ci á lis szük ség - le te i nek meg fele lõen biz to sít ja az egész sé get nem ve szé - lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés fel té te le it. (4) A mun ka-re ha bi li tá ció idõ be osz tá sát az el lá tott ál la - po tá nak, ké pes sé ge i nek figye lembe véte lével egyé ni leg kell meg ha tá roz ni az egyé ni gon do zá si, fej lesz té si, il let ve re ha bi li tá ci ós terv ben úgy, hogy a fog lal koz ta tás idõ tar ta - ma nem ha lad hat ja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell ér nie a napi 4 vagy a heti 20 órát. (5) Mun ka-re ha bi li tá ció ese tén a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je az el lá tot tat mun ka-re ha bi li tá ci ós díj ban része - síti. A mun ka-re ha bi li tá ci ós díj havi össze ge nem le het ke - ve sebb a min den ko ri kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér 30%-ánál. (6) A szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je a mun ka-re ha bi li tá - ci ó ra vo nat ko zó meg ál la po dás mó do sí tá sát, il let ve kü lö - nö sen in do kolt eset ben meg szün te té sét kez de mé nye zi, ha az el lá tott a fog lal koz ta tás so rán a) sa ját, il let ve más sze mély tes ti ép sé gét, egész sé gét ve szé lyez te ti, b) egyéb ként olyan ma ga tar tást ta nú sít, amely mel lett biz ton sá gos fog lal koz ta tá sa nem tart ha tó fenn. (7) A re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság a mun ka-re ha bi li tá ció ered mé nyes sé - gét éven te írás be li fe lül vizs gá lat ke re té ben ér té ke li. Az éves ér té ke lés so rán meg kell vizs gál ni az el lá tott fej lesz - tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ra való al kal mas sá gát, il let ve a fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ba tör té nõ át ve ze té sé - nek le he tõ sé gét, en nek fel té te le it és le het sé ges mód ja it. 99/E. (1) A fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás cél ja a szo ci á lis in téz mény ben el lá tott sze mély szá má ra mun ka - fo lya ma tok be ta ní tá sa és fog lal koz ta tá sa ré vén az ön ál ló mun ka vég zõ ké pes ség ki ala kí tá sa, hely re ál lí tá sa, fej lesz - té se, va la mint az el lá tott fel ké szí té se vé dett mun ka ke re té - ben, il let ve a nyílt mun ka erõ pi a con tör té nõ ön ál ló mun ka - vég zés re. (2) A fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás a) az el lá tott, és b) az in téz mény vagy az in téz ménnyel az el lá tot tak fog lal koz ta tá sá ra meg ál la po dást kö tött szer ve zet ál tal, leg feljebb egy évre kö tött mun ka szer zõ dés alap ján, a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló évi XXII. tör vény sze rin ti ha tá ro zott ide jû mun ka vi szony ke re té ben foly tat - ha tó. Az in téz mé nyi jog vi szony meg szû né se ese tén a fej - lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony is meg szû nik.

17 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (3) Az in téz mény és az in téz ménnyel az el lá tot tak fog - lal koz ta tá sá ra meg ál la po dást kötõ szer ve zet kö zöt ti szer - zõ dés re a 122/B. -ban fog lal ta kat meg fele lõen kell al kal - maz ni. (4) A fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ke re té ben a) a 16. élet évét be töl tött sze mély fog lal koz tat ha tó, b) a fog lal koz ta tás idõ tar ta ma nem ha lad hat ja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát, c) mun ka idõ ke ret nem al kal maz ha tó, d) ha a mun ka vál la ló napi mun ka ide je a négy és fél órát meg ha lad ja, ré szé re leg alább 30 perc mun ka kö zi szü ne tet kell biz to sí ta ni, e) a mun ka vál la ló éj sza kai mun ká ra, rend kí vü li és több mû sza kos mun ka vég zés re, ügye let re, ké szen lét re nem ve he tõ igény be, f) a ki kül de tés re, ki ren de lés re, mun ka erõ-köl csön zés re vo nat ko zó sza bá lyok nem al kal maz ha tók. 41. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 102. (1) Egy há zi és nem ál la mi fenn tar tá sú szol gál ta - tó, in téz mény ese tén az in téz mé nyi jog vi szony meg szû nik, ha a 94/D. sze rin ti meg ál la po dást az el lá tott, il let ve tör - vényes kép vi se lõ je vagy a fenn tar tó fel mond ja. (2) Ápo lást, gon do zást nyúj tó in téz mény és ápo ló, gon - do zó célú la kó ott hon ese tén a fenn tar tó a meg ál la po dást ak kor mond hat ja fel, ha az el lá tott a há zi ren det sú lyo san meg sér ti. (3) A fel mon dá si idõ, ha a 94/D. sze rin ti meg ál la po dás más ként nem ren del ke zik, a) alap szol gál ta tás ese tén ti zen öt nap, b) bent la ká sos in téz mény ese tén há rom hó nap. (4) Ha a 94/D. sze rin ti meg ál la po dás fel mon dá sá nak jog sze rû sé gét az el lá tott, a tör vényes kép vi se lõ je, a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mély, il - le tõ leg a fenn tar tó vi tat ja, kér he ti a bí ró ság tól a meg ál la - po dás jog el le nes fel mon dá sá nak meg ál la pí tá sát. Az el lá - tást vál to zat lan fel té te lek mel lett mind ad dig biz to sí ta ni kell, amíg a bí ró ság jog erõs ha tá ro za tot nem hoz. 42. (1) Az Szt ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A re ha bi li tá ci ós in téz mény leg fel jebb két évig gon - dos ko dik az el lá tott utó gon do zá sá ról. Az utó gon do zás idõ tar ta ma alatt az in téz mé nyi jog vi szony nem szû nik meg, füg get le nül at tól, hogy nem az in téz mény ben lát ják el az el lá tást igény be ve võt. Az utó gon do zás ke re té ben fo - gya té kos sze mé lyek és pszi chi át ri ai be te gek ese té ben amennyi ben a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te - lek tel je sül nek kül sõ gon do zó vagy kül sõ in téz mé nyi fé - rõ hely, szen ve dély be te gek és haj lék ta lan sze mé lyek ese té - ben kül sõ in téz mé nyi fé rõ hely igény be vé te lét is le het al - kal maz ni. A kül sõ gon do zó nál vagy kül sõ in téz mé nyi fé - rõ he lyen el he lye zett el lá tot tak fé rõ he lye az in téz mény mû - kö dé si en ge dély ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szá mán be lül ala kít ha tó ki, leg fel jebb az in téz mény mû kö dé si en ge dély - ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szá má nak 15%-a ere jé ig. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (9) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (9) be kez dés szá mo zá sa (10) be kez dés re mó do sul: (9) A kül sõ gon do zó nál vagy in téz mé nyi kül sõ fé rõ he - lyen el he lye zett sze mély utó gon do zás ke re té ben tör té nõ el lá tá sa ma gá ban fog lal ja az ön ál ló mun ká ba ál lás hoz szük sé ges sze mély re szóló ta nács adást és a mun ka vég zés - sel kap cso la tos prob lé mák meg ol dá sá ban tör té nõ köz re - mû kö dést. 43. (1) Az Szt. 113/G. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az el lá tást igény lõ, il let ve az el lá tott a) a re ha bi li tá ci ós in téz mény be tör té nõ be ke rü lést meg elõ zõ en, b) a szo ci á lis fog lal koz ta tás meg kez dé se elõtt, va la - mint a fog lal koz ta tás so rán éven te re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la ton vesz részt. (2) Az Szt. 113/G. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (2) (3) be kez dés szá - mo zá sa (3) (4) be kez dés re vál to zik: (2) A re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá lat cél ja a) az (1) be kez dés a) pont já ban fog lalt eset ben an nak meg ál la pí tá sa, hogy a re ha bi li tá ci ós in téz mé nyi el lá tást igény lõ ké pes sé gei, kész sé gei alap ján al kal mas nak te kint - he tõ-e a re ha bi li tá ci ós prog ram ban való ön kén tes rész vé - tel re, b) az (1) be kez dés b) pont já ban fog lalt eset ben an nak meg ál la pí tá sa, hogy az el lá tott ko rá ra, fi zi kai és men tá lis ál la po tá ra te kin tet tel al kal mas-e szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben tör té nõ mun ka vég zés re, il let ve al kal mas sá ga ese tén szá má ra mely szo ci á lis fog lal koz ta tá si for ma a leg - in kább meg fe le lõ. 44. (1) Az Szt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A té rí té si dí jat konk rét összeg ben kell meg ál la pí ta ni. (2) Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Ha az el lá tott, a tör vényes kép vi se lõ je vagy a térí - tési dí jat meg fi ze tõ sze mély a sze mé lyi té rí té si díj össze gét vi tat ja, il let ve an nak csök ken té sét vagy el en ge dé sét kéri, a (2) be kez dés sze rin ti ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül a fenn tar tó hoz for dul hat. Az ál la mi fenn tar tó a té rí té si díj össze gé rõl ha tá ro zat tal dönt. (3) Az Szt a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (5) (7) be kez dés számo - zása (6) (8) be kez dés re vál to zik: (5) Ha az el lá tott, tör vényes kép vi se lõ je vagy a té rí té si dí jat meg fi ze tõ sze mély a té rí té si díj egy há zi vagy nem ál - la mi fenn tar tó ál tal meg ál la pí tott össze gét vi tat ja, a bí ró - ság tól kér he ti a té rí té si díj meg ál la pí tá sát. A bí ró ság jog - erõs ha tá ro za tá ig a ko ráb ban meg ál la pí tott té rí té si dí jat kell meg fi zet ni.

18 11912 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 45. (1) Az Szt ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tás éves té rí té si díja a jel zõ ké szü lék üzem ben tar tá sá nak költ sé ge alap ján meg ál la pí tott éves áta lány díj, amely nem ha lad hat ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb havi össze gé - nek 20%-át. Té rí tés men te sen kell biz to sí ta ni a jel zõ rend - sze res házi se gít ség nyúj tást an nak a sze mély nek, aki nek rend sze res havi jö ve del me nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb havi össze gét. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A tá mo ga tó szol gál ta tás té rí té si díja az el lá tás ra for - dí tott költ sé gek alap ján meg ál la pí tott óra díj és az el lá tás ra for dí tott idõ nek a szor za ta, va la mint a fo gya té kos sze - mély szál lí tá sa ese tén a szál lí tá si ki lo mé ter díj. Tá mo ga tó szol gál ta tás ese tén a sze mé lyi té rí té si díj nem ha lad hat ja meg a gon do zott rend sze res havi jö ve del mé nek 30%-át. 46. Az Szt. 117/B. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott, az át la got jó val meg ha la dó mi nõ sé gû el he lye zé si kö rül mé nye ket és szol gál ta tá so kat biz to sí tó tar tós bent la ká sos in téz mény ben a sze mé lyi té rí té si díj mel lett az in téz mé nyi el he lye zés kor egy sze ri hoz zá já ru lás, vagy az in téz mé nyi el lá tás so rán sze mé lyi té rí té si díj pót lék is kér he tõ. Az egy sze ri hoz zá já - ru lás össze ge az emelt szín vo na lú bent la ká sos el lá tás jog - cí men egy el lá tott után járó tárgy évi nor ma tív ál la mi tá mo - ga tás hét sze re sét, a sze mé lyi té rí té si díj pót lék a havi in téz - mé nyi té rí té si díj két sze re sét nem ha lad hat ja meg. Az egy - sze ri hoz zá já ru lást az in téz mény be tör té nõ be köl tö zés után kell meg fi zet ni. Ha a gon do zás a ha lá le set ki vé te lé vel vagy a fé rõ hely emelt szin tû mi nõ sí té se az in téz mény be tör té nõ be köl tö zést kö ve tõ öt éven be lül meg szû nik, az egy sze ri hoz zá já ru lás nak az idõ ará nyos ré szét vissza kell fi zet ni. 47. Az Szt. V. fe je ze té nek III. címe a kö vet ke zõ 119/A 119/B. -sal egé szül ki: 119/A. Az el lá tot tól, tör vényes kép vi se lõ jé tõl, hoz - zá tar to zó já tól [Ptk b) pont ja], az el lá tott tar tá sá ra jog sza bály, szer zõ dés vagy bí ró sá gi ha tá ro zat alap ján kö - te les sze mély tõl, va la mint a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mély tõl a té rí té si dí jon és az egy sze ri hoz zá já ru lá son kí vül más jog cí men a szo ci á lis szol gál ta tá sért, il let ve az in téz mény ben tör té nõ el he lye zé - sért a szol gál ta tó, az in téz mény, a fenn tar tó vagy egy har - ma dik sze mély szá má ra pénz be fi ze tés vagy más va gyo ni elõny nyúj tá sa nem kér he tõ. 119/B. (1) Az ét kez te tést, il let ve a házi se gít ség nyúj - tást nem el lá tá si kö te le zett ség alap ján vég zõ szol gál ta tó, in téz mény fenn tar tó ja az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön - kor mány zat tól kö ve tel he ti az el lá tott in téz mé nyi té rí té si díja és sze mé lyi té rí té si díja kü lön bö ze té nek, de leg fel jebb az ét kez te tés, il let ve a házi se gít ség nyúj tás után egy el lá - tott ra járó éves nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás idõ ará nyos ré szé nek meg fi ze té sét, ha a) a te le pü lé si ön kor mány zat el lá tá si kö te le zett sé gét tel je sí tõ szol gál ta tó, in téz mény ve ze tõ je, az el lá tá si szer - zõ dés sel mû köd te tett szol gál ta tó, in téz mény fenn tar tó ja, az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat vagy a bí - ró ság az el lá tott ét kez te tés re, il let ve házi se gít ség nyúj tás ra való jo go sult sá gát meg ál la pí tot ta, és b) az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat az ét - kez te tést, il let ve a házi se gít ség nyúj tást az el lá tott ré szé re nem biz to sít ja. (2) Az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat men te sül az (1) be kez dés sze rin ti kö te le zett sé ge alól, ha az ál ta la biz to sí tott ét kez te tést, il let ve házi se gít ség nyúj tást az el lá tott nem ve szi igény be. (3) A fenn tar tó nak az (1) be kez dés sze rin ti kö ve te lés ér - vé nye sí té sé hez írás ban kell fel hív nia a te le pü lé si ön kor - mány za tot az el lá tá si kö te le zett ség tel je sí té sé re. (4) Ha az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat a fel hí vás kéz hez vé te lét kö ve tõ ti zen öt na pon be lül az el lá - tott ré szé re az ét kez te tést, il let ve a házi se gít ség nyúj tást nem biz to sít ja, a fenn tar tó a bí ró ság tól kér he ti, hogy kö te - lez ze a te le pü lé si ön kor mány za tot az (1) be kez dés alap ján meg ha tá ro zott összeg meg fi ze té sé re. A fenn tar tó a kü lön - bö zet meg fi ze té sét leg fel jebb a fel hí vás kéz hez vé te lét kö - ve tõ nap tól kez dõ dõ idõ re kö ve tel he ti. (5) Az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat (1) be kez dés sze rin ti meg té rí té si kö te le zett sé ge meg - szûnik a) a (2) be kez dés sze rin ti eset ben, vagy b) ha az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat vagy a bí ró ság meg ál la pít ja, hogy az el lá tott nak az ét kez - te tés re, il let ve a házi se gít ség nyúj tás ra való jo go sult sá ga meg szûnt. 48. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 120. A he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás, va la - mint az ál la mi szerv a szo ci á lis szol gál ta tást egy há zi vagy nem ál la mi fenn tar tó val kö tött el lá tá si szer zõ dés út ján is biz to sít hat ja. 49. Az Szt a (2) be kez dé sé nek c) d) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az el lá tá si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell] c) az egy há zi, nem ál la mi fenn tar tó nyi lat ko za tát a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott szo ci á lis szol gál ta tás ra vo - nat ko zó kü lön jog sza bá lyok és szak mai kö ve tel mé nyek, nyil ván tar tá si kö te le zett sé gek be tar tá sá ra, il let ve a szol - gál ta tó val, in téz ménnyel tör té nõ be tar ta tá sá ra; d) a sze mé lyi té rí té si díj csök ken té sé nek, il let ve el en - ge dé sé nek ese te it és mód ja it; 50. Az Szt ának be ve ze tõ szö veg ré sze, va la - mint a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A te le pü lé si ön kor mány zat ál tal meg ál la pí tott és fo lyó - sí tott pénz be li és ter mé szet ben nyúj tott el lá tá sok ki adá sa i - hoz, to váb bá a rend sze res szo ci á lis se gélyt ké rel me zõ fog -

19 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y lal koz ta tá sá nak költ sé ge i hez, va la mint a he lyi ön kor - mány za tok, il let ve tár su lá sa ik ál tal fenn tar tott szo ci á lis szol gál ta tók és in téz mé nyek mû kö dé si költ sé ge i hez az állam a köz pon ti költ ség ve té si tör vény ben fog lal tak szerint a) nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok kal; [já rul hoz zá.] 51. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 126. Az ál lan dó la ko sok után járó nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás tar tal maz za a te le pü lé si ön kor mány za tok ál - tal nyúj tott pénz be li és ter mé szet be ni el lá tá sok ki adá sa i - hoz, va la mint a az éves költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá - ro zott szo ci á lis szol gál ta tá sok mû köd te té si költ sé ge i hez tör té nõ ál la mi hoz zá já ru lást. 52. (1) Az Szt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A szo ci á lis szol gál ta tá sok után járó nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok tar tal maz zák az egyes szo ci á lis szol gál ta - tá sok mû köd te té si költ sé ge i hez tör té nõ ál la mi hoz zá já ru - lást. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A 92/K. (5) be kez dé se sze rin ti fé rõ hely szá mon fe lül el lá tott sze mé lyek után nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás nem igé nyel he tõ és nem szá mol ha tó el. (3) Az Szt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Ha az egy há zi vagy nem ál la mi fenn tar tó he lyi ön - kor mány zat tal, il let ve tár su lás sal el lá tá si szer zõ dést kö - tött, az el lá tá si szer zõ dés ben fog lal tak sze rint biz to sí tott szo ci á lis szol gál ta tá sok, il let ve in téz mény ese té ben férõ helyek után a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás jogo sult a nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé re. 53. Az Szt. a kö vet ke zõ 127/A. -sal egé szül ki: 127/A. (1) Ha a he lyi ön kor mány zat vagy a tár su lás a fenn tar tá sá ban mû kö dõ szol gál ta tót, in téz ményt jog utód - lás sal egy há zi jogi sze mély fenn tar tá sá ba adja át, az egy - há zi ki egé szí tõ tá mo ga tást a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás kö te les a köz pon ti költ ség ve tés nek két éven ke - resz tül fo lya ma to san meg té rí te ni. A jog utód lás té nyét a mû kö dést en ge dé lye zõ ha tá ro zat ban rög zí te ni kell. (2) Ha a he lyi ön kor mány zat vagy a tár su lás fenn tar tá sá - ban mû kö dõ szol gál ta tó, in téz mény meg szû né sé tõl szá mí - tott há rom hó na pon be lül egy há zi jogi sze mély új szol gál - ta tót, in téz ményt hoz lét re, a meg szûnt in téz mény ben is nyúj tott szo ci á lis szol gál ta tá sok után ki fi ze tett egy há zi ki - egé szí tõ tá mo ga tást a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su - lás kö te les a köz pon ti költ ség ve tés nek két éven ke resz tül fo lya ma to san meg té rí te ni, fel té ve, hogy a) a meg szûnt és a lét re ho zott szol gál ta tó, in téz mény el lá tot ta i nak leg alább öt ven szá za lé ka azo nos, va la mint b) a meg szûnt és a lét re ho zott in téz mény ugyan ab ban az in gat lan ban mû kö dik. (3) A (2) be kez dés a) b) pont já ban meg ha tá ro zott fel té - te lek fenn ál lá sát a Ma gyar Ál lam kincs tár nak az egy há zi ki egé szí tõ tá mo ga tást fo lyó sí tó te rü le ti, il let ve re gi o ná lis igaz ga tó sá ga (a továb biak ban: Igaz ga tó ság) ké rel mé re a mû kö dést en ge dé lye zõ szerv ha tá ro zat ban ál la pít ja meg. (4) A mû kö dést en ge dé lye zõ szerv az (1) és a (3) be kez - dés sze rin ti ha tá ro za tát meg kül di a he lyi ön kor mány zat, il - let ve a tár su lás szék he lye sze rint ille té kes Igaz ga tó ság - nak. 54. (1) Az Szt a (1) be kez dé sé nek a) és d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû - leg a be kez dés a kö vet ke zõ j) és m) pont tal egé szül ki: [Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy meg ál la pít sa] a) a pénz be li szo ci á lis el lá tá sok el szá mo lá sá nak sza - bá lya it; d) a pénz be li és ter mé szet be ni szo ci á lis el lá tá sok igény lé sé nek és meg ál la pí tá sá nak, va la mint fo lyó sí tá sá - nak rész le tes sza bá lya it; j) az or szá gos je len té si és fé rõ hely fi gye lõ rend szer szá - má ra be je len ten dõ ada tok kö rét, va la mint az adat köz lés mód já ra és ide jé re vo nat ko zó sza bá lyo kat; m) a szo ci á lis fog lal koz ta tás en ge dé lye zé sé nek és el - len õr zé sé nek, va la mint a szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga - tás igény lé sé nek és a tá mo ga tás fel hasz ná lá sa el len õr zé sé - nek sza bá lya it. (2) Az Szt a (2) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö veg - ré sze és f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a be kez dés a kö vet ke zõ l) pont tal egé szül ki: Fel ha tal ma zást kap a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe - le lõs mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za f) a szo ci á lis alap vizs gá ra, szak vizs gá ra, va la mint a szo ci á lis szol gál ta tá so kat nyúj tó sze mé lyek to vább kép zé - sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat, ide nem ért ve a szak irá nyú to - vább kép zé si sza ko kon fo lyó to vább kép zést; l) a szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit. (3) Az Szt ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za a szak mai sza bá lyok sze rint el sõ ként vá lasz tan dó, leg ala cso nyabb napi te rá pi ás költ - ség gel al kal ma zott ké szít mé nyek ki vá lasz tá sá nak sza bá - lya it. 55. (1) Ez a tör vény a (2) (5) be kez dés ben fog lalt ki - vé tel lel ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E tör vény 61. -a de cem ber 31-én lép ha - tályba. (3) E tör vény 2. -ának (3) be kez dé se, 8. -a (1) be kez - dé sé nek az Szt. 37/A. -a (1) be kez dé se a) és b) pont ját meg ál la pí tó ré sze, 8. -ának (2) (3) be kez dé se, 11. -ának az Szt. 37/E. -a (1) (6) be kez dé sét meg ál la pí tó ré sze áp ri lis 1-jén lép ha tály ba.

20 11914 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (4) E tör vény 9. -a, 10. -ának (2) be kez dé se, 12. -a, a, 54. -ának (3) be kez dé se, a jú - li us 1-jén lép ha tály ba. (5) E tör vény 8. -a (1) be kez dé sé nek az Szt. 37/A. -a (1) be kez dé se c) pont ját meg ál la pí tó ré sze, 8. -ának (4) be kez dé se, 11. -ának az Szt. 37/E. -ának (7) be kez - dé sét meg ál la pí tó ré sze, 29. -a, 32. -a és 52. -ának (3) be kez dé se ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. 56. (1) Az Szt. rend sze res szo ci á lis se gély re vo nat ko - zó, áp ri lis 1-jé tõl ha tá lyos ren del ke zé sei alap ján rend sze res szo ci á lis se gély (a továb biak ban: új fel té te lû se gély) jú li us 1-jé tõl ál la pít ha tó meg és fo lyó sít ha tó. (2) A te le pü lé si ön kor mány zat an nak a sze mély nek az új fel té te lû se gély re való jo go sult sá gát, a) aki nek az Szt már ci us 31-én ha tá lyos ren del - ke zé sei sze rint rend sze res szo ci á lis se gélyt fo lyó sí ta nak (a továb biak ban: régi fel té te lû se gély) jú ni us 30-áig fe lül vizs gál ja az zal, hogy ed dig az idõ pon tig a jo go sult - sá gi fel té te lek fenn ál lá sa ese tén a régi fel té te lû se gélyt to vább kell fo lyó sí ta ni, b) aki nek a régi fel té te lû se gély fo lyó sí tá sa áp ri - lis 1-jén az Szt. 37/C. -a sze rint szü ne tel, a to vább fo lyó sí - tást meg elõ zõ en fe lül vizs gál ja. (3) A áp ri lis 1-jét köve tõen, de jú li us 1-jét meg elõ zõ en meg ál la pí tott rend sze res szo ci á lis se gély ese - tén a ha tá ro zat ban ren del kez ni kell az új fel té te lû se gély re való jo go sult ság ról, il let ve an nak fenn ál lá sa ese tén az új fel té te lû se gély havi össze gé rõl. (4) Ha az ápo lá si díj össze ge az Szt. 43/A. -a sze rin ti el já rás ban, a me gyei, fõ vá ro si szo ci á lis mód szer ta ni in téz - mény szak vé le mé nye alap ján mó do sul, az el lá tás ra való jo go sult ság fel té te le i nek fe lül vizs gá la tá ra irány adó idõ - szak az ápo lá si díj Szt. 44. (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti összeg ben tör té nõ meg ál la pí tá sá ról szóló ha tá ro - zat jog erõ re emel ke dé sé nek nap já tól kez dõ dik. (5) A jú li us 1-jét meg elõ zõ en ki ál lí tott köz gyógy - el lá tá si iga zol vá nyok az ér vé nyes sé gük le jár tá ig, de leg ké - sõbb jú li us 1-jé ig a jú ni us 30-án ha tá lyos ren - del ke zé sek sze rint hasz nál ha tók fel jú li us 1-jé tõl a jú li us 1-jét meg elõ zõ en ki ál lí tott köz gyógy el lá tá si iga zol vá nyok nem hasz nál ha tók fel. (6) A jú li us 1-jét meg elõ zõ en ha tá lyos sza bá lyok sze rint köz gyógy el lá tás ban ré sze sü lõ sze mély jo go sult sá - gá nak fenn ál lá sa alatt is kér he ti a köz gyógy el lá tás nak e tör vény sza bá lyai sze rin ti meg ál la pí tá sát. (7) Ha a te le pü lé si ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a jo go sul tat a jú li us 1-jét meg elõ zõ en ha tá lyos sza bá - lyok sze rint az Szt ának (2) be kez dé se sze rin ti, majd jú li us 1-jét köve tõen a te le pü lé si ön kor mány zat ren - de le te alap ján a jegy zõ az Szt ának (3) be kez dé se sze rin ti köz gyógy el lá tás ban ré sze sí ti, a te le pü lé si ön kor - mány zat ál tal fi ze tett té rí tés össze ge idõ ará nyo san kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint be szá mí tás ra kerül. (8) E tör vény köz gyógy el lá tás ra vo nat ko zó ren del ke zé - se it a (6) (7) be kez dés sze rin ti el té rés sel a hatályba - lépésekor fo lya mat ban lévõ ügyek re is al kal maz ni kell. (9) Az e tör vény ha tály ba lé pé se elõtt nem ál la mi vagy egy há zi fenn tar tó val lét re jött in téz mé nyi jog vi szo nyok fel mon dás sal tör té nõ meg szün te té sé re az Szt. e tör vény 41. -ával meg ál la pí tott ában fog lalt ren del ke zé - se ket kell al kal maz ni. Az e tör vény ha tály ba lé pé sét meg - elõ zõ en meg kö tött, Szt. 94/D. sze rin ti meg ál la po dá so kat az Szt. e tör vény 41. -ával meg ál la pí tott ában fog lalt, meg szû nés re vo nat ko zó ren del ke zé sek nek meg - fele lõen jú ni us 30-áig kell mó do sí ta ni. Az Szt. 94/D. sze rin ti meg ál la po dás jog sza bály ál ta li mó do sí tá - sá ra hi vat koz va a fenn tar tó a meg ál la po dást nem mond hat - ja fel, at tól el nem áll hat, elõ szer zõ dés ese tén pe dig a meg - ál la po dás meg kö té sét nem ta gad hat ja meg. (10) Az Szt ának e tör vény 52. -ának (3) be - kez dé sé vel meg ál la pí tott (4) be kez dé sé ben fog lalt ren - del ke zé se ket a ja nu ár 1-je elõtt meg kö tött el lá tá si szer zõ dé sek ese té ben is al kal maz ni kell. (11) Az Szt. e tör vény 53. -ával meg ál la pí tott 127/A. -ában fog lalt sza bá lyo kat ab ban az eset ben kell al - kal maz ni, ha az egy há zi fenn tar tó a mû kö dé si en ge dély, il - let ve az elvi mû kö dé si en ge dély irán ti ké rel mét e tör vény ha tály ba lé pé sét köve tõen nyúj tot ta be. (12) Az ön kor mány za ti tár su lás a szol gál ta tás ter ve zé si kon cep ci ót de cem ber 31-éig ké szí ti el. 57. (1) Az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí tott 99/B 99/E. -ában fog lalt ren del ke zé se ket a (2) (4) be - kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel jú li us 1-jé tõl kell al kal maz ni. (2) A szo ci á lis in téz mény ja nu ár 31-éig meg ke re - si a re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott sá got, és az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí - tott 99/B. -ának (3) be kez dé se sze rin ti szak ér tõi vé le - mé nyét kéri az el lá tott fog lal koz tat ha tó sá gá val kap cso lat - ban. (3) Az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí tott 99/B. -ának (3) (5) be kez dé sé ben fog lalt el já rást köve - tõen az el lá tot tat fog lal koz ta tó sze mély, il let ve szer ve zet a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony jú li us 1-jei ha - tállyal tör té nõ mó do sí tá sá ra irá nyu ló aján la tot tesz az el lá - tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je ré szé re. Ha az aján lat té - telt kö ve tõ 15 na pon be lül az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je nem nyi lat ko zik, vagy az aján la tot nem fo gad - ja el, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony meg szûnik. (4) A szo ci á lis in téz mény az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí tott 99/C. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét elsõ íz ben jú li us 1-jé ig tel je sí ti. 58. (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát vesz ti az Szt.

21 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a) 4. (1) be kez dé se a) pont já nak má so dik mon da tá - ban a rok kant sá gi já ra dék szö veg rész, b) 32/C. -ának (4) be kez dé se, c) 37/A. -a (3) be kez dé sé nek d) pont já ban az, il let ve an nak ki ren delt sé gé vel szö veg rész, d) 37/F. -a, e) 42. -a (1) be kez dé sé nek e) pont ja, f) 44. -ának (4) be kez dé se, g) 89. -ának (1) be kez dé sé ben az in téz mény fenn tar - tó szö veg rész, h) 90. -ának (4) be kez dé se, i) 122/A. -ának (1) be kez dé sé ben a (a továb biak ban együtt: fenn tar tó) szö veg rész, j) ának d) pont ja, k) a. (2) jú li us 1-jén ha tá lyát vesz ti a) az Szt. aa) 17. -ának (4) (7) be kez dé se, bb) 37/B. -a (1) be kez dé sé nek aa) és bb) al pont ja, ab) 53. -ának (2) be kez dé se, ac) 70. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban a mun ka jel le gû szö veg rész, ad) 73. -ának (2) be kez dé se, ae) 94/I. -ának má so dik mon da ta, af) ának (5) be kez dé se; b) a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény mó do sí tá sá ról szóló évi LXXXIV. tör vény 13. -ának (4) be kez dé se. (3) ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti az Szt. 37/B. -a (1) be kez dé sé nek bd) al pont ja de cem ber 31-én a) ha tá lyát vesz ti az egyes szo ci á lis tár gyú tör vények mó do sí tá sá ról szóló évi CXXXVI. tör vény (a továb - biak ban: Esztm.) 73. -a (9) be kez dé sé nek b) pont já ban a, va la mint 32/C. -ának (4) be kez dé sé ben szö veg rész, b) az Szt ának a) és b) pont já ban a szö - veg rész he lyé be a szö veg rész lép. 60. (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Szt. 1. 4/A. -ának (5) be kez dé sé ben a szo ci á lis ága za tért fe le lõs mi nisz ter szö veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter szö veg rész, a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban a Magyar Köz tár sa ság Pol gá ri Tör vény köny vé rõl szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) szö veg rész he lyé be a Ptk. szö veg rész, 3. 32/B. -ának az Esztm. 7. -ával meg ál la pí tott (1) be kez dé sé ben a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je szö veg rész he lyé be a te le pü lé si ön kor mány zat, ja - nu ár 1-jé tõl a jegy zõ szö veg rész, 4. 37/A. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban, to váb bá 37/G. -a (5) be kez dé sé nek elsõ és má so dik mon - da tá ban és (7) be kez dé sé ben a ja nu ár 1-jé tõl szö - veg rész he lyé be a ja nu ár 1-jé tõl szö veg rész, 5. 37/A. -a (3) be kez dé sé nek c) pont já ban a mun ka - ügyi köz pont tal (a továb biak ban: mun ka ügyi köz pont), ille tõleg an nak ki ren delt sé gé vel szö veg rész he lyé be a mun ka ügyi köz pont tal, il le tõ leg an nak ki ren delt sé gé vel (a továb biak ban: mun ka ügyi köz pont) szö veg rész, 6. 37/A. -ának (6) be kez dé sé ben a köz cé lú, il let ve köz hasz nú fog lal koz ta tás ból szö veg rész he lyé be a ke re - sõ te vé keny ség bõl szö veg rész, 7. 37/A. -a (7) be kez dé sé nek a) pont já ban a mun ka - nél kü li já ra dék, szö veg rész he lyé be az ál lás ke re sé si tá - mo ga tás, szö veg rész, 8. 37/B. -a (1) be kez dé sé nek bd) al pont já ban a mun - ka nél kü li já ra dék, szö veg rész he lyé be az ál lás ke re sé si tá mo ga tás, szö veg rész, 9. 37/D. -a (3) be kez dé sé nek d) pont já ban a mun ka - nél kü li ként szö veg rész he lyé be az ál lás ke re sõ ként szö - veg rész, /H. -ának (3) be kez dé sé ben és (5) be kez dé sé - nek c) pont já ban a mun ka nél kü li já ra dék ra szö veg rész he lyé be az ál lás ke re sé si tá mo ga tás ra szö veg rész, ának (2) be kez dé sé ben a ja nu ár 1-jé - tõl szö veg rész he lyé be a ja nu ár 1-jé tõl szö veg - rész, /A. -ának (1) be kez dé sé ben a ja nu ár 1-jé tõl szö veg rész he lyé be a ja nu ár 1-jé tõl szö - veg rész, /B. -a (1) be kez dé sé nek har ma dik mon da tá ban az If jú sá gi, Csa lád ügyi, Szo ci á lis és Esély egyen lõ sé gi Mi nisz té ri um fe je zet költ ség ve té se szö veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz té ri um feje - zete szö veg rész, ának (4) be kez dé sé ben a kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zot tak sze rint szö veg rész he lyé be a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben szö veg rész, ának (3) be kez dé sé ben a kö zös sé gi pszi - chiátriai el lá tást szö veg rész he lyé be a pszi chi át ri ai be te - gek ré szé re kö zös sé gi alap el lá tást szö veg rész, ának (2) be kez dé sé ben a fo gya té kos gyer - me kek szö veg rész he lyé be a fo gya té kos kis ko rú ak szö - veg rész, a (3) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban és 88. -a (5) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter szö - veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter szö veg rész, a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban, 88/A. -ának (3) be kez dé sé ben, 94/A. -a (1) be kez dé sé - nek d) pont já ban és ának (4) be kez dé sé ben az If jú - sá gi, Csa lád ügyi, Szo ci á lis és Esély egyen lõ sé gi Mi nisz té - ri um szö veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz té ri um szö veg rész,

22 11916 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ának (4) be kez dé sé ben a he lyi ön kor mány - zat szö veg rész he lyé be a he lyi ön kor mány zat, il let ve tár - su lás szö veg rész, a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz - ter rel szö veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter rel szö veg rész, ának (1) be kez dé sé ben a 87. -ban meg ha tá - ro zott ön kor mány za tok szö veg rész he lyé be a te le pü lé si ön kor mány za tok szö veg rész, ának (10) be kez dé sé ben az If jú sá gi, Csa lád - ügyi, Szo ci á lis és Esély egyen lõ sé gi Mi nisz té ri um nak szö veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz té ri um nak szö veg rész, /D. -ának (4) be kez dé sé ben az évi XXXIII. tör vény szö veg rész he lyé be az évi XXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) szö veg rész, ának (1) be kez dé sé ben a sze mé lyes gon dos - ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz mény szö veg rész he lyé be a bent la ká sos in téz mény szö veg rész, a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban a sze - mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz ménnyel szö - veg rész he lyé be a bent la ká sos in téz ménnyel szö veg rész, a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban a szak ér tõ szö veg rész he lyé be a szak ér tõi bi zott ság szö - veg rész, ának (2) be kez dé sé ben a szerv szak ér tõ be - vo ná sá val szö veg rész he lyé be a szak ér tõi bi zott ság szö veg rész, /G. -a e tör vény 43. -ának (2) be kez dé sé vel át szá mo zott (3) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban a vizs gá ló cso port szö veg rész he lyé be a szak ér tõi bi zott - ság szö veg rész, ának (2) be kez dé sé ben a 117. (1) (2) szö veg rész he lyé be a 117. (2) szö veg rész, a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban a költ ség napi szö veg rész he lyé be a költ ség kül sõ fé rõ hely nél ide ért ve az al bér le ti és biz to sí tá si dí jat, va la mint a kö zös költ sé get napi szö veg rész, a (2) be kez dé sé nek i) pont já ban az ön kor - mány zat szö veg rész he lyé be az ön kor mány zat, il let ve a tár su lás szö veg rész, /B. -ának (2) be kez dé sé ben, va la mint 122/C. -ának (1) és (3) be kez dé sé ben a fenn tar tó szö - veg rész he lyé be a fenn tar tó, il let ve az ön ál ló an gazdál - kodó in téz mény ve ze tõ je szö veg rész, ának (4) be kez dé sé ben a (4) szö veg rész he lyé be az (5) szö veg rész, ának (3) be kez dé sé ben az egész ség ügyi miniszter szö veg rész he lyé be az egész ség ügyi ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter szö veg rész, az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter rel szö veg rész he lyé be a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter rel szö veg rész lép. (2) jú li us 1-jén az Szt. a) 13. -ának (2) be kez dé sé ben az el lá tás szö veg rész he lyé be a ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, b) 25. -ának e tör vény 7. -ának (2) be kez dé sé vel be ik - ta tott (6) be kez dé sé ben az egy fõre szö veg rész he lyé be az egy fõre, il le tõ leg az egy fo gyasz tá si egy ség re, c) 55. -a (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ mon da tá ban az ön kor mány zat szö veg rész he lyé be az ön kor mány zat ha tá ro za tá ban meg je lölt idõ pont tól, d) ának (1) be kez dé sé ben a (3) szö veg rész he - lyé be a (2) szö veg rész lép. 61. (1) Az Esztm ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (5) E tör vény 3. -a, a, 60. -a, va la mint 73. -a (10) be kez dé sé nek d) e) pont ja ja nu ár 1-jén lép ha - tály ba. (6) E tör vény a, 50. -a, va la mint 73. -ának (9) be kez dé se ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) Az Esztm a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Azon nem fog lal koz ta tott sze mé lyek ré szé re, akik nek szep tem ber 1-jét meg elõ zõ en ál la pí tot ták meg a rend sze res szo ci á lis se gélyt, az Szt. 37/D. -a sze rin ti e tör vény 11. -ával meg ál la pí tott együtt mû kö dé si kö - te le zett sé get a rend sze res szo ci á lis se gély fe lül vizs gá la ta so rán kell elõ ír ni; az együtt mû kö dé si kö te le zett sé get meg - ál la pí tó ha tá ro zat ban ren del kez ni kell az e tör vény sze rin ti együtt mû kö dé si kö te le zett ség kez dõ idõ pont já ról, mely - nek leg ké sõb bi ha tár ide je jú ni us 30. (3) Az Esztm ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (5) ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti az Szt ának (5) be kez dé se. 62. (1) A tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán - nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze - té rõl szóló évi LXXX. tör vény (a továb biak ban: Tbj.) 4. -ának a) pont ja a kö vet ke zõ 10. al pont tal egé - szül ki: [Fog lal koz ta tó:] 10. A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény sze rin ti mun ka-re ha bi li tá ció (a továb biak ban: mun ka-re ha bi li tá ció) ke re té ben munkarehabilitációs dí jat fo lyó sí tó szo ci á lis in téz mény. (2) A Tbj ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A gyer mek gon do zá si díj ban, gyer mek gon do zá si se gély ben, gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás ban, ápo lá si díj ban, a me zõ gaz da sá gi ter me lõk nyug díj elõt ti tá mo ga tá sá ban, mun ka-re ha bi li tá ci ós díj ban ré sze sü lõ sze mély a díj, segély, tá mo ga tás össze ge után nyug díj já ru lé kot (tag dí jat) fi zet. A sa ját jogú nyug díj ban, va la mint a reá irány adó

23 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y öreg sé gi nyug díj kor ha tárt be töl tött, öz ve gyi nyug díj ban ré sze sü lõ sze mély a gyer mek gon do zá si se gély, az ápo lá si díj, a me zõ gaz da sá gi ter me lõk nyug díj elõt ti tá mo ga tá sa, va la mint a mun ka-re ha bi li tá ci ós díj után nyug díj já ru lé kot (tag dí jat) nem fi zet. A rok kant sá gi, bal ese ti rok kant sá gi nyug díj ban, va la mint a reá irány adó öreg sé gi nyug díj kor - ha tárt be töl tött, öz ve gyi nyug díj ban ré sze sü lõ sze mély a fo lyó sí tó szerv hez be nyúj tott nyi lat ko za tá val azon ban vál - lal hat ja a nyug díj já ru lék fi ze té sét. (3) A Tbj ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A gyer mek gon do zá si se gély, gyer mek gon do zá si díj, gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, a mun ka-re ha bi li tá ció ke - re té ben fo lyó sí tott mun ka-re ha bi li tá ci ós díj után a fog lal - koz ta tót [4. a) pont 5. és 10. al pont] ter he lõ nyug díj biz to - sí tá si já ru lé kot a köz pon ti költ ség ve tés fi ze ti. 63. (1) A tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló évi LXXXI. tör vény (a továb biak ban: Tny.) 22. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki: [Ke re set ként, jö ve de lem ként kell figye lembe ven ni:] g) a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény sze rin ti mun ka-re ha bi li tá ci ós dí jat. (2) A Tny ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki: [Szol gá la ti idõ ként kell to váb bá figye lembe ven ni] h) a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény sze rin ti mun ka-re ha bi li tá ció ke re té ben fog lal koz ta tott sze mély te kin te té ben a munkarehabilitációs díj fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta mát, ha az elõ írt nyug díj já ru lé kot meg fi zet ték. 64. A sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló évi CXVII. tör vény 1. szá mú mel lék le té nek 4. pont ja a kö vet - ke zõ 4.13 al pont tal egé szül ki: [Egyes te vé keny sé gek hez kap cso ló dó an adó men tes:] 4.13 a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény sze rin ti mun ka-re ha bi li tá ci ós díj; 65. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás álta lános sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: (2) A ha tá ro zat ban fog lal ta kat a fel leb be zé si jog ra te - kin tet nél kül tel je sí te ni kell, ha az ügy fél ja vá ra meg ál la pí - tott egy sze ri vagy rend sze res pénz ki fi ze tést, pénz be li el lá - tást ide ért ve a pénz egyen ér ték ben ki fe jez he tõ ter mé szet - be ni el lá tást (szo ci á lis se gély, nyug díj, köz gyógy el lá tás stb.) tar tal maz, és az ügy fél fel leb be zé se csak a meg ál la pí - tott össze gen fe lü li több let igény re vo nat ko zik. 66. A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló évi LXXXIII. tör vény 38. -a a kö vet ke zõ (5) (6) be kez dés sel egé szül ki: (5) A köz gyógy el lá tás jog cí mén tör té nõ gyógy szer-ki - szol gál ta tás, gyó gyá sza ti se géd esz köz-for gal ma zás, il le tõ - leg egyéb köz gyógy el lá tás ke re té ben nyúj tott el lá tás ese té - ben az OEP és a MEP az (1) be kez dés sze rin ti el len õr zõ te - vé keny sé ge so rán az ott meg je löl te ken túl vizs gál ja a) a ki szol gál ta tás, for gal ma zás, el lá tás nyúj tás jog - címét, b) a gyógy szer-ki szol gál ta tás gyógy szer ke ret össze - géig ter je dõ mér té két, c) a köz gyógy el lá tás ke re té ben el szá molt té rí té si díj kiszámí tásának jog sze rû sé gét és pon tos sá gát. (6) Ha meg ál la pí tás ra ke rül, hogy a ki szol gál ta tó, for - gal ma zó, el lá tást nyúj tó a köz gyógy el lá tás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat meg szeg te, az el szá molt tá mo ga tás nak a (3) be kez dés sze rin ti össze gén túl me nõ en a köz gyógy el lá - tás jog cím cso port elõ irány zat ból fi nan szí ro zott összeg nek a jegy ban ki alap ka mat két sze re sé vel nö velt össze gét is vissza té rí ti. 67. A gyer mek ek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga - tás ról szó ló évi XXXI. tör vény a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A nor ma tív hoz zá já ru lás ban és tá mo ga tás ban ré - sze sü lõ nem ál la mi fenn tar tá sú gyer mek jó lé ti, gyer mek vé - del mi in téz mény a mun ka vál la lók szá má ra leg alább a köz - al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló évi XXXIII. tör - vény ai ban meg ál la pí tott, a mun ka idõ re, pi he nõ - idõ re, elõ me ne te li és il let mény rend szer re vo nat ko zó fel té - te le ket kö te les biz to sí ta ni. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke évi CLXXI. tör vény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló évi CVIII. tör vény módosításáról 1. Az elekt ro ni kus ke res ke del mi szol gál ta tá sok, va la - mint az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta - tá sok egyes kér dé se i rõl szóló évi CVIII. tör vény (a továb biak ban: Ektv.) 1. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: * A törvényt az Országgyûlés a december 19-i ülésnapján fogadta el.

24 11918 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (2) Az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po - dás más ré szes ál la ma te rü le tén le te le pe dett, a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re irá nyu ló szol gál ta tást nyúj tó szol - gál ta tók ra a sza bá lyo zott te rü let tel kap cso la tos kö ve tel mé - nyek nem ter jed nek ki. 2. Az Ektv. 1. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) E tör vény ha tá lya nem ter jed ki az e tör vény ben meg ha tá ro zott ma gán jel le gû köz lés re. 3. (1) Az Ektv. 2. -ának m) pont ja he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: m) Ma gán jel le gû köz lés: a ke res ke del mi, üz le ti vagy hi va tás sze rû te vé keny ség vagy köz fel adat kö rén kí vül esõ cél ból el já ró sze mély ál tal hasz nált elekt ro ni kus le ve le zés vagy az zal egyen ér té kû, egyé ni köz lés re al kal mas kom - mu ni ká ci ós esz köz út ján, in for má ci ós tár sa da lom mal összefüggõ szolgáltatás igénybevételével történõ közlés, ideértve az ilyen módon tett szerzõdési nyilatkozatokat is; (2) Az Ektv. 2. -a a kö vet ke zõ n) pont tal egé szül ki: n) Le te le pe dett szol gál ta tó: ál lan dó te lep hellyel ren - del ke zõ szol gál ta tó, amely ha tá ro zat lan ide ig tény le ges gaz da sá gi te vé keny ség ként nyújt in for má ci ós tár sa da lom - mal össze füg gõ szol gál ta tást. Az, hogy a szol gál ta tás nyúj - tá sá hoz szük sé ges mû sza ki esz kö zök ren del ke zés re áll - nak, il let ve az eh hez szük sé ges tech no ló gi á kat al kal maz - zák, ön ma gá ban nem mi nõ sül ál lan dó le te le pe dés nek; (3) Az Ektv. 2. -a a kö vet ke zõ o) pont tal egé szül ki: o) Elekt ro ni kus hir de tés: in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tás út ján tett bár mely köz lés, amely - nek cél ja, hogy köz vet ve vagy köz vet le nül nép sze rû sít se a vál lal ko zást, szer ve ze tet, ke res ke del mi, ipar i vagy kéz mû - ipa ri te vé keny sé get foly ta tó vagy sza bá lyo zott szak mát gya kor ló sze mélyt, an nak áru ját, szol gál ta tá sát, te vé keny - sé gét, to váb bá amely tár sa dal mi cél meg va ló sí tá sá hoz kap cso ló dó tá jé koz ta tást tar tal maz. Ön ma gá ban nem minõsül elekt ro ni kus hir de tés nek oa) a vál lal ko zás, szer ve zet vagy sze mély te vé keny sé - gé hez köz vet len hoz zá fé rést le he tõ vé tevõ in for má ció köz lé se, kü lö nö sen a do ma in név vagy az elekt ro ni kus le - ve le zé si cím, ob) a vál lal ko zás, szer ve zet vagy sze mély áru já ra, szol - gál ta tá sá ra vagy ar cu la tá ra vo nat ko zó, a vál lal ko zás tól, szer ve zet tõl vagy sze mély tõl füg get len köz lés, kü lö nö sen ab ban az eset ben, ha a köz lés anya gi el len szol gál ta tás nél - kül tör té nik. Az oa) és ob) pont ban fog lal tak nem érin tik a 14. (2) (6) és (8) be kez dé se sze rin ti kö te le zett sé ge ket; (4) Az Ektv. 2. -a a kö vet ke zõ p) pont tal egé szül ki: p) Elekt ro ni kus hir de tõ: aki nek ér de ké ben az elekt ro - ni kus hir de tést köz zét eszik, il let ve aki a sa ját ér de ké ben az elekt ro ni kus hir de tés köz zé té te lét meg ren de li; (5) Az Ektv. 2. -a a kö vet ke zõ q) pont tal egé szül ki: q) Elekt ro ni kus hir de té si szol gál ta tó: aki te vé keny sé gi kö ré ben az elekt ro ni kus hir de tést el ké szí ti, lét re hoz za, il - let ve ez zel össze füg gés ben egyéb szol gál ta tást nyújt; (6) Az Ektv. 2. -a a kö vet ke zõ r) pont tal egé szül ki: r) Elekt ro ni kus hir de tés köz zé te võ je: aki az elektro - nikus hir de tés köz zé té te lé re al kal mas esz kö zök kel ren del - ke zik és ezek se gít sé gé vel az elekt ro ni kus hir de tést meg - ismerhetõvé te szi. Nem mi nõ sül elekt ro ni kus hir de tés köz - zé te võ jé nek az a köz ve tí tõ szol gál ta tó, aki ki zá ró lag a 2. la) lb) és ld) pont já ban meg ha tá ro zott in for má ci ós tár sa - da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok kal já rul hoz zá az elekt ro ni kus hir de tés meg is mer he tõ vé té te lé hez; (7) Az Ektv. 2. -a a kö vet ke zõ s) pont tal egé szül ki: s) Sza bá lyo zott te rü let: az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok ra és a szol gál ta tók ra jog sza - bály ban meg ha tá ro zott ál ta lá nos vagy kü lö nös kö ve tel mé - nyek, ame lyek a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén üz let sze rû gaz da sá gi te vé keny ség meg kez dé sé hez vagy foly ta tá sá - hoz szük sé ge sek. 4. Az Ektv. 3. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 3. (1) In for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol - gál ta tás nyúj tá sá nak meg kez dé sé hez, il let ve foly ta tá sá hoz elõ ze tes en ge dély vagy bár mely ez zel azo nos jog ha tá sú ha tó sá gi ha tá ro zat nem szük sé ges. (2) Az (1) be kez dés nem érin ti a) az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta - tás út ján vég zett te vé keny ség re kü lön jog sza bály ban, nem az elekt ro ni kus úton tör té nõ szol gál ta tás nyúj tás ra te kin tet - tel elõ írt mi nõ sí té si, ké pe sí té si, en ge dé lye zé si vagy be je - len té si kö te le zett sé get; va la mint b) az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló évi C. tör - vény ben, il let ve a tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján meg al - ko tott jog sza bály ban elõ írt en ge dé lye zé si, il let ve be je len - té si kö te le zett sé get. 5. (1) Az Ektv. 3/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 3/A. (1) Az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg - ál la po dás más ré szes ál la mai te rü le tén le te le pe dett szol - gál ta tó ál tal a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re irá nyu ló szol gál ta tás nem kor lá toz ha tó, ki vé ve, ha az érin tett ha tó - ság vagy bí ró ság in téz ke dé se a) az aláb bi ér de kek va la me lyi ké nek vé del mé ben szük - sé ges: aa) a köz rend, kü lö nö sen a bûn cse lek mé nyek meg elõ - zé se, nyo mo zá sa, fel de rí té se és ül dö zé se, ide ért ve a kis - korúak vé del mét és a faji, nemi, val lá si vagy nem ze ti ala pú bár mi lyen gyû lö let re uszí tás és az egyé nek em ber i mél tó - sá gá nak meg sér té se el le ni fel lé pést, ab) a köz egész ség, ac) a köz biz ton ság, ide ért ve a nem zet biz ton sá gi és hon védelmi ér de ke ket is, ad) a fo gyasz tók ér de kei, ide ért ve a be fek te tõ ket is; és

25 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) olyan, adott in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tás el len irá nyul, amely az a) pont ban em lí tett ér - de ke ket sér ti vagy sú lyo san ve szé lyez te ti; és c) az ér dek sé re lem mel, il let ve a ve szé lyez te tés sel ará - nyos. (2) Az Ektv. 3/A. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az érin tett ha tó ság az in téz ke dés meg té te lét meg - elõ zõ en kö te les tá jé koz tat ni az Eu ró pai Bi zott sá got, va la - mint meg ke re sés sel for dul az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség - rõl szóló meg ál la po dás érin tett ré szes ál la má nak ha tás kör - rel ren del ke zõ ha tó sá gá hoz az érin tett ál lam ban le te le pe - dett szol gál ta tó val szem be ni in téz ke dés vé gett. Amennyi - ben az Eu ró pai Bi zott ság nem tesz el len ve tést, to váb bá a meg ke re sett tag ál la mi ha tó ság nem in téz ke dik idõ ben vagy nem meg fe le lõ in téz ke dést tesz, a ha tó ság vég re hajt - ja az in téz ke dést. (3) Az Ektv. 3/A. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A (2) (3) be kez dés ren del ke zé sei nem al kal maz ha - tók a bí ró sá gi el já rá sok ban, ide ért ve a pe res el já rást kez de - mé nye zõ irat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg in dít ha tó el já rá - so kat és a bün te tõ el já rás ke re té ben vég zett nyo mo zás során, il let ve a nyo mo zás be fe je zé sét köve tõen az ügyész ál tal a vád irat be nyúj tá sá ig vég re haj tott cse lek mé nye - ket is. 6. Az Ektv. 4. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A szol gál ta tó kö te les elekt ro ni kus úton köz vet le nül és fo lya ma to san, könnyen hoz zá fér he tõ mó don, ma gyar nyel ven leg alább a kö vet ke zõ ada to kat, il let ve tájékoz - tatást köz zé ten ni: a) a szol gál ta tó ne vét, amennyi ben a szol gál ta tó nem ter mé sze tes sze mély, kép vi se lõ jé nek ne vét is; b) a szol gál ta tó lak cí mét, il let ve szék he lyét, telep - helyét; c) a szol gál ta tó el ér he tõ sé gé re vo nat ko zó ada to kat, különösen az igény be ve võk kel való kap cso lat tar tás ra szol gá ló, rend sze re sen hasz nált elekt ro ni kus le ve le zé si címét; d) amennyi ben a szol gál ta tó lét re jöt tét vagy te vé keny - sé ge gya kor lá sá nak meg kez dé sét jog sza bály va la mely nyil vá nos nyil ván tar tás ba való be jegy zés hez köti, a szol - gál ta tót a nyil ván tar tás ba be jegy zõ bí ró ság vagy ha tó ság meg ne ve zé sét és a szol gál ta tó nyil ván tar tás ba vé te li szá - mát; e) amennyi ben a szol gál ta tó te vé keny sé gé nek gya kor - lá sa jog sza bály alap ján en ge dély kö te les, il let ve mi nõ sí tés - hez vagy akk re di tá ci ó hoz kö tött, ezt a tényt az engedé - lyezõ ha tó ság (mi nõ sí tõ, akk re di tá ló szerv) meg ne ve zé sé - vel és el ér he tõ sé gi ada ta i val, va la mint az en ge dély (mi nõ - sí tés, akk re di tá ci ós ha tá ro zat) szá má val; f) ha a szol gál ta tó az ál ta lá nos for gal mi adó ala nya, a szol gál ta tó adó szá mát; g) a sza bá lyo zott szak mák gya kor lá sá nak kö ré ben: ga) an nak a szak mai ér dek-kép vi se le ti szerv nek (ka ma - rá nak) a meg ne ve zé sét, amely nek a szol gál ta tó akár kö te - le zõ elõ írás alap ján, akár ön kén te sen tag ja; gb) a ter mé sze tes sze mély szol gál ta tó szak kép zett sé gé - nek, il let ve szak mai, tu do má nyos fo ko za tá nak, va la mint an nak a tag ál lam nak a meg je lö lé sét, ahol ezt a szak kép - zett sé get, il let ve fo ko za tot meg sze rez te; gc) hi vat ko zást a sza bá lyo zott szak ma gya kor lá sá nak a szol gál ta tó le te le pe dé si he lye sze rin ti ál lam ban al kal ma - zan dó szak mai sza bá lya i ra, és az azok hoz való hoz zá fé rés mód já ra; h) az adott szol gál ta tás hoz kap cso ló dó an a fo gyasz tó - vé de lem rõl szóló évi CLV. tör vény (a továb biak ban: Fgytv.) 8. -ának meg fe le lõ tá jé koz ta tást. 7. (1) Az Ektv ának (1) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép: (1) Az a jo go sult, aki nek a szer zõi jogi tör vény ál tal védett szer zõi mû vén, elõ adá sán, hang fel vé te lén, mû so - rán, au di o vi zu á lis mû vén, adat bá zi sán fenn ál ló jo gát, továbbá a véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló tör vény ben meg ha tá ro zott, a véd jegy ol ta lom ból ere - dõ ki zá ró la gos jo gát a szol gál ta tó ál tal hoz zá fér he tõ vé tett in for má ció ide nem ért ve a hoz zá fér he tõ vé tett in for má - ció szab vá nyo sí tott cí mét sér ti (a továb biak ban: jo go - sult), tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba vagy köz ok irat - ba fog lalt ér te sí té sé vel fel hív hat ja a ok ban meg - határozott szol gál ta tót a jo gát sér tõ tar tal mú in for má ció eltávolítására. (2) Az Ektv ának (9) (10) be kez dés he lyé be a következõ ren del ke zés lép: (9) Ha a jo go sult a (7) be kez dés sze rin ti ér te sí tés át vé - te lé tõl szá mí tott 10 mun ka na pon be lül az ér te sí tés sze rin ti jog sér tés sel kap cso la tos igé nyét ab ba ha gyás és el til tás irán ti ide ig le nes in téz ke dés irán ti ké rel met is tar tal ma zó ke re set vagy fi ze té si meg ha gyás irán ti ké re lem be nyúj tá sa út ján ér vé nye sí ti vagy bün te tõ fel je len tést tesz, a szol gál - ta tó a bí ró ság erre vo nat ko zó, ide ig le nes in téz ke dést el ren - de lõ ha tá ro za tá nak kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 12 órán be lül a (4) be kez dés ben fog lal tak meg fe le lõ al kal ma zá sá val a (2) be kez dés sze rin ti ér te sí tés ben meg je lölt in for má ci ó hoz való hoz zá fé rést is mé tel ten nem biz to sít ja, il let ve az in for - má ci ót is mé tel ten el tá vo lít ja. A szol gál ta tó in téz ke dé sé rõl a bí ró sá gi ha tá ro zat má so la tá nak meg kül dé sé vel az érin - tett igény be ve võt az in téz ke dés meg té te lé tõl szá mí tott 1 mun ka na pon be lül ér te sí ti. (10) A jo go sult kö te les a (9) be kez dés sze rin ti el já rás - ban ho zott jog erõs ér de mi ha tá ro za tok ról ide ért ve az ideiglenes in téz ke dés el ren de lé sét vagy a ké re lem el uta sí - tá sát is a szol gál ta tót ha la dék ta la nul ér te sí te ni. Az ér de - mi határozatban fog lal tak nak a szol gál ta tó ha la dék ta la nul köteles ele get ten ni.

26 11920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 8. Az Ektv. 13/A. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A szol gál ta tó a szol gál ta tás igény be vé te lé vel kap - cso la tos ada to kat bár mely, a (3) be kez dés ben meg ha tá ro - zot tak tól el té rõ cél ból így kü lö nö sen szol gál ta tá sa ha té - kony sá gá nak nö ve lé se, az igény be ve võ nek cím zett elekt - ro ni kus hir de tés vagy egyéb cím zett tar ta lom el jut ta tá sa, pi ac ku ta tás cél já ból csak az adat ke ze lé si cél elõ ze tes meg ha tá ro zá sa mel lett és az igény be vevõ hoz zá já ru lá sa alap ján ke zel het. 9. Az Ektv a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályok 14. (1) Vi lá go san és egy ér tel mû en azo no sít ha tó mó - don tá jé koz ta tást kell adni: a) az elekt ro ni kus hir de tés nek hir de tés jel le gé rõl, amint az hoz zá fér he tõ vé vá lik az igény be vevõ szá má ra; b) az elekt ro ni kus hir de tõ, il let ve elekt ro ni kus hir de tés elekt ro ni kus le ve le zés vagy az zal egyen ér té kû egyé ni kom mu ni ká ci ós esz köz út ján tör té nõ kül dé se ese tén a valós fel adó sze mé lyé rõl, amint az hoz zá fér he tõ vé vá lik az igény be vevõ szá má ra; c) a kü lön le ges aján lat kü lö nö sen az ár en ged mény, a ju ta lom- és aján dék sor so lás ilyen jel le gé rõl, to váb bá könnyen hoz zá fér he tõ vé kell ten ni az aján la ti fel hí vás rész le te it; d) a sor so lá sos já ték és más sze ren cse já ték ilyen jel le - gé rõl, il let ve könnyen hoz zá fér he tõ vé kell ten ni a rész vé - tel fel té te le it. (2) Elekt ro ni kus le ve le zés vagy az zal egyen ér té kû egyé ni kom mu ni ká ci ós esz köz út ján ki zá ró lag az igény be vevõ egy ér tel mû, elõ ze tes hoz zá já ru lá sá val küld he tõ elekt ro ni kus hir de tés. Hoz zá já ru ló nyi lat ko zat bár mely olyan mó don te he tõ, amely le he tõ vé te szi a hoz zá já ru ló nyi lat ko za tot tevõ sze mély azo no sí tá sát, va la mint a hoz zá - já ru lás ön kén tes és a meg fe le lõ tá jé koz ta tás bir to ká ban tör té nõ ki fe je zé sét. (3) A (2) be kez dés ben fog lalt hoz zá já ru ló nyi lat ko zat bár mi kor kor lá to zás és in do ko lás nél kül, va la mint in gye - ne sen vissza von ha tó. Eb ben az eset ben a nyi lat ko zó ne vét az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott nyil ván tar tás ból ha la - dék ta la nul tö röl ni kell, és ré szé re elekt ro ni kus hir de tés a továb biak ban nem küld he tõ. (4) Az elekt ro ni kus hir de tés (2) be kez dés sze rin ti kül dé - se so rán tá jé koz tat ni kell a cím zet tet ar ról az elekt ro ni kus le ve le zé si cím rõl és egyéb el ér he tõ ség rõl, ahol az elekt ro - ni kus hir de té sek in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tás fel hasz ná lá sá val tör té nõ kül dé sé nek meg til tá - sa irán ti igé nyét be je lent he ti. (5) Az elekt ro ni kus hir de tõ, az elekt ro ni kus hir de té si szol gál ta tó és az elekt ro ni kus hir de tés köz zé te võ je kö te les nyil ván tar tást ve zet ni azok ról a sze mé lyek rõl, akik ná luk a (2) be kez dés sze rin ti hoz zá já ru ló nyi lat ko za tot tet tek. A nyil ván tar tás ban rög zí tett az igény be ve võ re vonat - kozó ada tok har ma dik fél szá má ra ki zá ró lag az igény be vevõ elõ ze tes hoz zá já ru lá sá val ad ha tók át. (6) Az elekt ro ni kus hir de tõ, az elekt ro ni kus hir de té si szol gál ta tó és az elekt ro ni kus hir de tés köz zé te võ je nem küld het elekt ro ni kus le ve le zés vagy az zal egyen ér té kû egyé ni kom mu ni ká ci ós esz köz út ján elekt ro ni kus hir de tést azok nak, akik az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott nyil ván - tar tás ban nem sze re pel nek. A kül dés ti lal ma az elektro - nikus hir de tõ, az elekt ro ni kus hir de té si szol gál ta tó, il let ve az elekt ro ni kus hir de tés köz zé te võ je ál tal kül den dõ va la - mennyi elekt ro ni kus hir de tés re vo nat ko zik. (7) Az (1) be kez dés a) b) pont ja i nak meg sér té sé ért az elekt ro ni kus hir de tõ, az elekt ro ni kus hir de té si szol gál ta tó és az elekt ro ni kus hir de tés köz zé te võ je is fe le lõs ség gel tar to zik. Az (1) be kez dés c) d) pont ja i nak meg sér té sé ért az elekt ro ni kus hir de tõ tar to zik fe le lõs ség gel. (8) A (2) (6) be kez dé sek meg sér té sé ért az elekt ro ni kus hir de tõ, az elekt ro ni kus hir de té si szol gál ta tó és az elekt ro - ni kus hir de tés köz zé te võ je is fe le lõs ség gel tar to zik. 10. Az Ektv. 14/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Elekt ro ni kus hir de tés a sza bá lyo zott szak mát információs tár sa dal mi szol gál ta tás nyúj tá sa út ján gyakorló sze mély, mint elekt ro ni kus hir de tõ ér de ké ben a 14. -ban meg ha tá ro zott mó don kö zöl he tõ, il let ve közzé - tehetõ. A hir de tést, il let ve a köz zé té telt a sza bá lyo zott szak ma gya kor lá sá ra irány adó sza bá lyok, a szak mai ér - dek-kép vi se le ti szer vek kü lö nö sen a ka ma rák sa ját tag - ja ik ra vo nat ko zó ma ga tar tá si sza bá lyok, va la mint az ezen szer vek ál tal al ko tott eti kai sza bá lyok egyéb jog sza bá lyi ren del ke zé sek sé rel me nél kül is meg tilt hat ják, kor lá toz - hat ják, il let ve a hir de tés tar tal má ra vo nat ko zó kö ve tel mé - nye ket ha tá roz hat nak meg. 11. Az Ektv. 15/A. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Magatartási kódexek 15/A. (1) Az ál lam az in for má ci ós tár sa da lom mal kap cso la tos te vé keny sé get el lá tó szer ve ze tek füg get len sé - gé nek tisz te let ben tar tá sá val ösz tön zi az ön sza bá lyo zást, így kü lö nö sen a) ma ga tar tá si kó de xek ki dol go zá sát, b) a ma ga tar tá si kó de xek elekt ro ni kus úton, ma gyar nyel ven és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la - po dás ré szes ál la ma i ban la kó hellyel, il let ve szék hellyel ren del ke zõ igény be ve võk és más ér de kel tek szá má ra a ré - szes ál la mok hi va ta los nyel ve in is tör té nõ hoz zá fér he tõ vé té te lét, va la mint c) az elekt ro ni kus úton tör té nõ al ter na tív vi ta ren de zé si el já rá sok mû kö dé sét. (2) Az ál lam ösz tön zi to váb bá, hogy az in for má ci ós tár - sa da lom mal kap cso la tos te vé keny sé get el lá tó szer ve ze tek az in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter rel amennyi ben a szol gál ta tás az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál -

27 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y la po dás bár mely ré szes ál la má ba is irá nyul, az Eu ró pai Bi - zott ság gal is együtt mû köd ve az ér de kel tek szá má ra tá jé - koz ta tást ad has sa nak a ma ga tar tá si kó de xe ik rõl, azok al - kal ma zá sá nak ta pasz ta la ta i ról, az elekt ro ni kus ke res ke de - lem re gya ko rolt ha tá sa i ról. 12. Az Ektv ának (5) (9) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, a a kö vet ke zõ (10) (14) be - kez dés sel egé szül ki: (5) A ban és a 15. -ban fog lalt fo gyasz tó vé del - mi kö te le zett sé gek meg sér té se ese tén az el já ró ha tó ság a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség, il let ve a me gyei (fõ vá - ro si) fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé gek, ame lyek az Fgytv. sza bá lyai sze rint jár nak el. Az ban fog lal tak meg - sér té se ese tén az Fgytv. 47. (4) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott ér de kelt szak ha tó ság a Nem ze ti Hír köz lé si Ha tó ság (a továb biak ban: Ha tó ság). (6) A 14 14/A. -ban fog lalt ren del ke zé sek meg sér té se ese tén a Ha tó ság jár el. Az el sõ fo kú szerv a Ha tó ság Hi va - ta la. Az el sõ fo kú ha tá ro zat el len a Ha tó ság Ta ná csá nak el - nö ké hez le het fel leb bez ni. (7) Az elekt ro ni kus hir de tés sel össze füg gõ gaz da sá gi rek lám te vé keny ség re vo nat ko zó ren del ke zé sek meg tar tá - sát a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség, il let ve a me gyei (fõ vá ro si) fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé gek el len õr zik, ame lyek a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló évi LVIII. tör vény sze rint jár nak el. (8) A Ha tó ság el já rá sá ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já - rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vényt kell al kal maz ni. Az el já rás ban ügy fél nek mi nõ sül az el já rás sal érin tett in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tás nyúj tá sá ban köz re mû kö dõ va la - mennyi szol gál ta tó. (9) A Ha tó ság a 14 14/A. -ban fog lalt ren del ke zé sek meg sér té se ese tén el ren del he ti a jog sér tõ ál la pot meg szün - te té sét, meg tilt hat ja a jog sér tõ ma ga tar tás to váb bi foly ta tá - sát, va la mint öt ven ezer fo rint tól öt száz ezer fo rin tig ter je - dõ össze gû elekt ro ni kus ke res ke del mi bír sá got szab hat ki. Az elekt ro ni kus ke res ke del mi bír sá got a Ha tó ság szám - lá já ra kell meg fi zet ni. (10) Az elekt ro ni kus hir de tés sel kap cso la tos elekt ro ni - kus ke res ke del mi bír ság össze gét az eset összes kö rül mé - nye i re így kü lö nö sen a fo gyasz tók ér de kei sé rel mé nek kö ré re, sú lyá ra, a jog sér tõ ál la pot idõ tar ta má ra, a jog sér tõ ma ga tar tás is mé telt jel le gé re te kin tet tel kell meg ha tá roz - ni. Az elekt ro ni kus hir de tés sel kap cso la tos elekt ro ni kus ke res ke del mi bír ság több szö rös jog sér tés ese tén is mé tel - ten is ki szab ha tó. A jog erõ sen ki sza bott és be nem fi ze tett bír sá got adók mód já ra és azok kal egy sor ban kell behaj - tani. A 2. lc) pont já ban meg ha tá ro zott szol gál ta tó val, mint az elekt ro ni kus hir de tés köz zé te võ jé vel szem ben elekt ro ni kus ke res ke del mi bír ság ki sza bá sá nak nincs helye. (11) Az elekt ro ni kus hir de tés sel kap cso la tos fel ügye le ti el já rás ké re lem re in dul, ha a 14 14/A. -ban fog lal tak meg sér té se va la ki nek a jo gát vagy jo gos ér de két sér ti. Ha a sé rel met szen ve dett fo gyasz tó sze mé lye nem ál la pít ha tó meg, il let ve, ha az igé nyek ön ál ló ér vé nye sí té se a sé rel met szen ve dett fo gyasz tók szá má ra te kin tet tel nem len ne cél - ra ve ze tõ, az el já rás meg in dí tá sá ra a fo gyasz tói ér dek kép - vi se le tet el lá tó köz igaz ga tá si szer vek és tár sa dal mi szer ve - ze tek is jo go sul tak. (12) Az elekt ro ni kus hir de tés sel kap cso la tos fel ügye le ti el já rás az e tör vény ben fog lalt ren del ke zé se ket meg sér tõ elekt ro ni kus hir de tés köz zé té te lét kö ve tõ egy éven túl nem in dít ha tó meg. Ha az ér de kelt fél sze mély hez fû zõ dõ jo ga i - nak meg sér té sé rõl egy éven túl szer zett tu do mást, az el já - rás meg in dí tá sá ra nyit va álló ha tár idõ meg ál la pí tá sá ra a Ma gyar Köz tár sa ság Pol gá ri Tör vény köny vé rõl szóló évi IV. tör vény ának (2) be kez dé sét kell meg - fele lõen al kal maz ni. (13) Az elekt ro ni kus hir de tõ in do kolt eset ben az eset kö rül mé nye i re való te kin tet tel, fi gye lem mel az elekt ro ni - kus hir de tõ és az egyéb ér de kel tek tör vényes ér de ke i re az elekt ro ni kus hir de tés sel kap cso la tos, e tör vény 14 14/A. -ának való meg fe le lõ ség bi zo nyí tá sá ra kö te lez - he tõ. (14) A Ha tó ság ha tá ro zat ban ide ig le nes in téz ke dés sel meg tilt hat ja a jog sér tõ ma ga tar tás to váb bi foly ta tá sát, illetve el ren de li a jog sér tõ ál la pot meg szün te té sét, ha erre az ér de kel tek jogi vagy gaz da sá gi ér de ke i nek vé del me miatt ha laszt ha tat la nul szük ség van. Az ide ig le nes in téz - ke dés el ren de lé se tár gyá ban a Ha tó ság ha la dék ta la nul, soron kí vül kö te les ha tá roz ni. 13. (1) Az Ektv ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter kö te les a) tá jé koz tat ni az Eu ró pai Bi zott sá got ar ról, hogy az információs tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok, kü lö nö sen az elekt ro ni kus ke res ke de lem egyes jogi kér dé - se i rõl szóló 2000/31/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv 9. cikk (2) be kez dés a) d) pont já ban meg ha tá ro - zott szer zõ dé sek kö zül me lyek nem köt he tõk meg ér vé - nye sen elekt ro ni kus úton (a továb biak ban: ki vé te lek), b) öt éven ként je len tést ten ni az Eu ró pai Bi zott ság nak a ki vé te lek al kal ma zá sá ról, és ab ban meg in do kol ni, hogy mi ért tart ja a Ma gyar Köz tár sa ság szük sé ges nek bí ró sá gi, ha tó sá gi vagy egyéb köz ha tal mat gya kor ló sze mé lyek jog - sza bály ban elõ írt kö te le zõ köz re mû kö dé sé vel kö tött szer - zõ dé sek re a ki vé tel fenn tar tá sát. (2) Az Ektv ának (2) be kez dé se b) pont já nak helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: b) a di gi tá lis ar chi vá lás sza bá lya it, 14. Az Ektv a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 18. Ez a tör vény az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok, kü lö nö sen az elekt ro ni kus kereskedelem egyes jogi kér dé se i rõl szóló, má jus 22-i 2000/31/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv - nek való meg fe le lést szol gál ja.

28 11922 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 15. (1) Ez a tör vény ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy ide jû leg az Ektv. 2. -ának j) pont ja, 10. -ának b) pont ja, 11. -ának b) pont ja, a ok c) pont ja i nak és b) szö veg ré sze, va la mint 17. -a (2) be kez dé sé nek a) és c) pont ja és az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló évi C. tör vény (a továb biak ban: Eht.) 44. -ának (5) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Ektv a c) pont já nak és 11. -a c) pont já nak meg je lö lé se b) pont ra vál to zik. (3) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Eht ának s) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a je len le gi s) pont meg je lö lé se t) pont ra vál - tozik: s) el lát ja az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok kal kap cso la tos, jog sza bály ban meg ha tá ro - zott fel ada to kat, (4) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Eht a (1) be kez dé sé ben az elekt ro ni kus hír köz lé si pi ac - cal szö veg rész he lyé be az elekt ro ni kus hír köz lé si pi ac - cal, va la mint az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok kal szö veg rész, az Eht a (6) be kez dé - sé ben a hír köz lé si tár gyú, szö veg rész he lyé be a hír köz - lé si tár gyú, va la mint az in for má ci ós tár sa da lom mal össze - füg gõ szol gál ta tá sok kal kap cso la tos, szö veg rész, az Eht a (4) be kez dé sé ben az (5) be kez dés sze rin ti ha tár - idõk vo nat koz nak szö veg rész he lyé be az 57. (1) be - kez dé se sze rin ti ha tár idõ vo nat ko zik szö veg rész, va la - mint az Eht a (1) be kez dé sé ben az egy szö veg rész he lyé be két szö veg rész lép. 16. Ez a tör vény az in for má ci ós tár sa da lom mal össze - füg gõ szol gál ta tá sok, kü lö nö sen az elekt ro ni kus ke res ke - de lem egyes jogi kér dé se i rõl szóló, má jus 22-i 2000/31/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke évi CLXXII. törvény a közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. törvény módosításáról* Az Or szág gyû lés a köz be szer zé sek rõl szó ló tör vény mó do sí tá sá ról a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja: * A törvényt az Országgyûlés a december 19-i ülésnapján fogadta el. 1. (1) A köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kbt.) 2/A. -a (1) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Nem mi nõ sül a 2. (1) be kez dé sé nek al kal ma zá sá - ban szer zõ dés nek az a meg ál la po dás, ame lyet a) a 22. (1) be kez dé se sze rin ti aján lat ké rõ és az olyan, száz szá za lé kos tu laj do ná ban lévõ gaz dál ko dó szer ve zet köt egy más sal, amely fe lett az aján lat ké rõ te kin tet tel a köz fel adat, il let ve a köz szol gál ta tás el lá tá sá ért vagy el lá tá - sá nak meg szer ve zé sé ért jog sza bá lyon ala pu ló fe le lõs sé gé - re a stra té gi ai és az ügy ve ze té si jel le gû fel ada tok el lá tá - sát il le tõ en egy aránt tel jes körû irá nyí tá si és el len õr zé si jo - gok kal ren del ke zik, fel té ve, hogy b) a gaz dál ko dó szer ve zet a szer zõ dés kö tést kö ve tõ éves net tó ár be vé te lé nek leg alább 90%-a az egye dü li tag (rész vé nyes) aján lat ké rõ vel kö ten dõ szer zõ dés tel je sí té sé - bõl szár ma zik. A szer zõ dés tel je sí té sé bõl szár ma zik a szer - zõ dés alap ján har ma dik sze mé lyek ré szé re tel je sí tett köz - szol gál ta tás el len ér té ke is, te kin tet nél kül arra, hogy az el - len ér té ket az aján lat ké rõ vagy a köz szol gál ta tást igény be vevõ sze mély fi ze ti meg. (2) A Kbt. 2/A. -a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a ere de ti (3) és (4) be kez dé sé nek szá - mo zá sa (4) és (5) be kez dés re vál to zik: (3) Az (1) be kez dés ben fog lal tak irány adó ak ak kor is, ha az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti gaz dál ko dó szer ve zet tu laj do no sa az ál lam; eb ben az eset ben az (1) be kez dés sze rin ti to váb bi fel té te lek nek a tu laj do no si jo go kat gya - kor ló jog alany (mi nisz ter vagy or szá gos ha tás kö rû szerv ve ze tõ je ese tén az ál ta la irá nyí tott szerv) mint aján lat ké rõ vo nat ko zá sá ban kell fenn áll ni uk. (3) A Kbt. 2/A. -ának e (2) be kez dé sé vel át szá mo zott (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Ha tör vény el té rõ en nem ren del ke zik, a szer zõ dés ha tá ro zott idõ re, leg fel jebb há rom évre köt he tõ; a szer - zõdés köz be szer zé si el já rás mel lõ zé sé vel ak kor hosszab - bít ha tó meg, ha az (1) be kez dés sze rin ti fel té te lek telje - sültek. 2. (1) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 2/A 2/C. pont tal egé - szül ki: 2/A. az or szág alap ve tõ biz ton sá gi ér de ké vel kap cso - latos beszerzés: olyan be szer zés, amely nek tár gya köz vet - le nül kap cso ló dik az or szág la kos sá gá nak fi zi kai, kör nye - ze ti, egész ség ügyi, gaz da sá gi, hon vé del mi biz ton sá gát be - fo lyá sol ni ké pes épí té si be ru há zás hoz, áru be szer zés hez, il le tõ leg szol gál ta tás meg ren de lé sé hez, ide ért ve a vé de ke - zé si ké szült ség ese tén a víz kár köz vet len el há rí tá sa ér de - ké ben szük sé ges be szer zé se ket is; 2/B. bank ti tok: a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal - ko zá sok ról szóló tör vény ben így meg ha tá ro zott fo ga lom; 2/C. dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gya ko ri köz - be szer zé sek le bo nyo lí tá sá ra szol gá ló, tel jes mér ték ben elekt ro ni kus fo lya mat, amely nek jel lem zõi meg fe lel nek az aján lat ké rõ ál tal meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek, és

29 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y amely nek mû kö dé se ha tá ro zott ide jû, ér vé nyes sé gi ide je alatt bár mely olyan aján lat te võ kér he ti a rend szer be való fel vé te lét, aki, il let ve amely meg fe lel az al kal mas sá gi kö - ve tel mé nyek nek, nem áll a ki zá ró okok ha tá lya alatt és be - nyúj tot ta a do ku men tá ci ó nak meg fe le lõ elõ ze tes aján - latát; (2) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 3/A 3/C. pont tal egé - szül ki: 3/A. elekt ro ni kus ár lej tés: a köz be szer zé si el já rás ré - szét ké pe zõ olyan is mét lõ dõ fo lya mat, amely az aján la tok - nak a 81. (4) be kez dé se sze rin ti ér té ke lé sét köve tõen új, az el len szol gál ta tás mér té ké re, il le tõ leg az aján lat nak a bírálati rész szem pon tok sze rin ti egyes tar tal mi ele me i re vo nat ko zó ked ve zõbb aján lat meg té te lét, és az aján la tok rang so ro lá sát elekt ro ni kus esz köz se gít sé gé vel, au to ma ti - zál tan te szi le he tõ vé; 3/B. elekt ro ni kus hír köz lé si szol gál ta tás: az elektro - nikus hír köz lés rõl szóló tör vény ben így meg ha tá ro zott fogalom; 3/C. elekt ro ni kus út: elekt ro ni kus adat fel dol go zást, -tá - ro lást, il le tõ leg -to váb bí tást vég zõ ve ze té kes, rá dió tech ni - kai, op ti kai vagy más elekt ro mág ne ses esz kö zök al kal ma - zá sa; (3) A Kbt. 4. -ának 5. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: 5. eu ró pai szab vány: a nem ze ti szab vá nyo sí tás ról szóló tör vény ben így meg ha tá ro zott fo ga lom; (4) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 9/A. pont tal egé szül ki: 9/A. há ló za ti vég pont: az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló tör vény ben így meg ha tá ro zott fo ga lom; (5) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 11/A. pont tal egé szül ki: 11/A. írás be li, írás ban: bár mely, sza vak ból vagy szám je gyek bõl álló ki fe je zé si for ma, amely ol vas ha tó, rep ro du kál ha tó, és ilyen mó don ter jeszt he tõ; tar tal maz hat elekt ro ni kus úton to váb bí tott és tá rolt ada to kat is, így kü - lö nö sen a le vél, a táv irat, va la mint a táv gép írón és te le fax út ján kö zölt nyi lat ko zat, to váb bá a leg alább fo ko zott biz - ton sá gú elekt ro ni kus alá írás sal el lá tott elekt ro ni kus do ku - men tum ba fog lalt nyi lat ko zat; (6) A Kbt. 4. -ának 13. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: 13. ki zá ró la gos jog: jog sza bály, il le tõ leg köz igaz ga tá - si ha tá ro zat alap ján egy vagy csak kor lá to zott szá mú szer - ve zet (sze mély) jo go sult sá ga meg ha tá ro zott te vé keny ség foly ta tá sá ra, il le tõ leg cse lek mény re, össz hang ban az Európai Kö zös sé get lét re ho zó szer zõ dés sel; ki vé ve a 125. (2) be kez dé sé nek b) pont ja és a 225. (1) be kez dé - sé nek b) pont ja al kal ma zá sá ban, to váb bá ha e tör vény más ként ren del ke zik (166. ); (7) A Kbt. 4. -ának 15. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: 15. közbeszerzési mûszaki leírás: azok nak a mû sza ki elõ írásoknak az összes sé ge, ame lyet kü lö nö sen az aján lat - té tel hez szük sé ges do ku men tá ció tar tal maz, és ame lyek meg ha tá roz zák a köz be szer zés tár gya te kin te té ben meg - kö ve telt jel lem zõ ket, ame lyek alap ján a köz be szer zés tár - gya oly mó don ír ha tó le, hogy az meg fe lel jen az aján lat ké - rõ ál tal igé nyelt ren del te tés nek; a mû sza ki elõ írások tar tal - maz zák a kör nye zet vé del mi tel je sít mény re, a va la mennyi kö ve tel mény nek így kü lö nö sen a fo gya té kos em be rek szá má ra a szol gál ta tá sok hoz való egyen lõ esé lyû hozzá - férés szem pont já nak meg fe le lõ ki ala kí tás ra, a bizton - ságra és mé re tek re vo nat ko zó jel lem zõk meg ha tá ro zá sát, ideértve a köz be szer zés tár gyá ra al kal ma zan dó, a termi - nológiára, a je lek re, a vizs gá lat ra és vizs gá la ti mód sze rek - re, a cso ma go lás ra, a je lö lés re, a cím ké zés re, a hasz ná la ti uta sí tás ra, a gyár tá si fo lya ma tok ra és mód sze rek re vo nat - ko zó kö ve tel mé nye ket; épí té si be ru há zás ese té ben to váb - bá tar tal maz ni uk kell a mi nõ ség biz to sí tás ra, a ter ve zés re és költ sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat, a mun kák vizs gá la - ti, el len õr zé si és át vé te li fel té te le it, az épí té si el já rá so kat vagy tech no ló gi á kat, va la mint min den olyan egyéb mû - sza ki fel té telt, ame lyet az aján lat ké rõ nek mód já ban áll általános vagy kü lö nös ren del ke zé sek kel elõ ír ni az el - készült mun ka és azon anya gok vagy al kat ré szek te kin te - té ben, ame lye ket az ma gá ban fog lal; áru be szer zés vagy szol gáltatás meg ren de lé se ese té ben to váb bá tar tal maz ni uk kell a mi nõ ség re, a tel je sít mény re, a ter mék ren del te té sé re, a meg fe le lõ ség iga zo lá si el já rá sok ra vo nat ko zó követel - mé nyeket; (8) A Kbt. 4. -ának 17. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: 17. kö zös mû sza ki elõ írás: olyan mû sza ki elõ írás, ame - lyet az Eu ró pai Unió tag ál la mai ál tal el is mert el já rás nak meg fele lõen ál la pí tot tak meg, és az Eu ró pai Unió Hi va ta - los Lap já ban köz zé tet tek; (9) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 23/A. pont tal egé szül ki: 23/A. mû sza ki aján lás: eu ró pai szab vány ügyi szer ve - zet ál tal nem szab vány ként ki adott bár mely do ku men tum, ame lyet a pi a ci igé nyek ki elé gí té sé re, sza bá lyo zott el já rás sze rint dol goz tak ki; (10) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 24/A. pont tal egé szül ki: 24/A. nem zet kö zi szab vány: a nem ze ti szab vá nyo sí tás - ról szóló tör vény ben így meg ha tá ro zott fo ga lom; (11) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 30/A. és 30/B. pont tal egé szül ki: 30/A. pos tai szol gál ta tás: a pos tá ról szóló tör vény ben így meg ha tá ro zott fo ga lom, az zal, hogy a pos tai kül de - mény fo gal má nak vo nat ko zá sá ban az ott meg ha tá ro zott tö meg ha tá rok nem ér vé nye sül nek; 30/B. pos tai szol gál ta tás tól el té rõ szol gál ta tás: a) pos ta szol gá lat-irá nyí tá si szol gál ta tá sok (a pos tai fel - adást meg elõ zõ és a kéz be sí tést kö ve tõ kül de mény ren de zõ szol gál ta tá sok); b) elekt ro ni kus pos tá val össze füg gõ és tel jes mér - tékben elekt ro ni kus úton nyúj tott hoz zá adott-ér té kû szol - gál ta tá sok (be le ért ve kó dolt do ku men tu mok elekt ro ni kus úton tör té nõ biz ton sá gos to váb bí tá sát, a cím ke ze lé si szolgáltatásokat és aján lott elekt ro ni kus le ve lek továbbí - tását is);

30 11924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám c) a 30/A. pont alá nem tar to zó pos tai kül de mény hez (így pél dá ul cím zés nél kü li köz vet len kül de mény hez) kap - cso ló dó szol gál ta tá sok; d) a 3. mel lék let 6. cso port já ban és a 174. b) pont - jában meg ha tá ro zott pénz ügyi szol gál ta tá sok, be le ért ve kü lö nö sen a pos ta utal vány-szol gál ta tá so kat, a pos tai kész - pénz-át uta lá si te vé keny sé get, pos tai pénz for gal mi köz ve - tí tõi te vé keny sé get; e) bé lyeggyûj tõi (fi la té li ai) szol gál ta tá sok; f) pos tai kül de mé nyek kel kap cso la tos lo gisz ti kai szol - gál ta tá sok (a fi zi kai kéz be sí tést, il le tõ leg a rak tá ro zást egyéb, nem pos tai funk ci ók kal ve gyí tõ szol gál ta tá sok); (12) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 33/A. pont tal egé szül ki: 33/A. szo ci á lis fog lal koz ta tá si en ge déllyel ren del ke zõ szervezet: a szo ci á lis igaz ga tás ról és a szo ci á lis el lá tá sok - ról szóló tör vény ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján ké szült, a szo ci á lis fog lal koz ta tás en ge dé lye zé sé nek és el len õr zé - sé nek, va la mint a szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tás igény lé sé nek és a tá mo ga tás fel hasz ná lá sa el len õr zé sé nek sza bá lya it tar tal ma zó kor mány ren de let ben így meg ha tá ro - zott fo ga lom; (13) A Kbt. 4. -a a kö vet ke zõ 36/A. és 36/B. pon tok kal egé szül ki: 36/A. ver seny pár be széd: olyan köz be szer zé si el já rás, amely ben az aján lat ké rõ az ál ta la e tör vény ben elõ ír tak sze rint ki vá lasz tott rész vé tel re je lent ke zõk kel pár be szé - det foly tat a köz be szer zés tár gyá nak, il le tõ leg a szer zõ dés tí pu sá nak és fel té te le i nek az aján lat ké rõ ál tal meg ha tá ro - zott kö ve tel mény rend szer ke re tei kö zöt ti pon tos meg ha - tá ro zá sa ér de ké ben, majd aján la tot kér; 36/B. vé dett fog lal koz ta tó, il le tõ leg vé dett szer ve ze ti szerzõdést kötött szervezet: a meg vál to zott mun ka ké pes sé - gû mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sá hoz nyújt ha tó költ ség - ve té si tá mo ga tás ról szóló, va la mint a meg vál to zott mun - ka ké pes sé gû mun ka vál la ló kat fog lal koz ta tó mun kál ta tók akk re di tá ci ó já nak, to váb bá az akk re di tált mun kál ta tók el - len õr zé sé nek sza bá lya i ról szóló kor mány ren de let ben így meg ha tá ro zott fo ga lom. 3. A Kbt. 9. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A kö zös sé gi ér ték ha tárt el érõ vagy meg ha la dó ér - tékû köz be szer zés (má so dik rész), to váb bá versenypár - beszéd al kal ma zá sa ese tén a nem ze ti ér ték ha tárt el érõ vagy meg ha la dó ér té kû köz be szer zés (har ma dik rész, 25/A. cím) ese té ben a köz be szer zé si el já rás ba az aján lat - ké rõ ki vé ve a köz pon to sí tott köz be szer zés so rán aján lat - ké rés re fel jo go sí tott szer ve ze tet a Köz be szer zé sek Ta ná - csa ál tal ve ze tett név jegy zék ben sze rep lõ, hi va ta los köz - be szer zé si ta nács adót (11. ) kö te les be von ni, figye lembe véve egy ben a 10. (1) és (2) be kez dé se sze rin ti kö ve tel - mé nye ket. Az Eu ró pai Uni ó ból szár ma zó for rás ból tá mo - ga tott köz be szer zé sek ese té ben az aján lat ké rõ a köz be - szer zé si el já rás ba füg get len hi va ta los köz be szer zé si ta - nács adót kö te les be von ni, egyéb ese tek ben az aján lat ké rõ - vel mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ban álló hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó is be von ha tó. (2) A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó a köz be szer zé si el já rás elõ ké szí té se és le foly ta tá sa so rán kö te les a köz be - szer zé si szak ér tel met biz to sí ta ni. Az aján lat ké rõ a hi va ta - los köz be szer zé si ta nács adót kü lö nö sen a fel hí vás és a do - ku men tá ció el ké szí té sé be kö te les be von ni. A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó, il let ve a 11. (3) be kez dé se sze - rin ti hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó ese té ben a 11. (2) be kez dé se sze rin ti fel té te lek nek meg fe le lõ, a Köz be - szer zé sek Ta ná csa ál tal ve ze tett név jegy zék ben meg je lölt sze mély kö te les a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adás kö - ré be esõ fel ada tok tel je sí té sé ben sze mé lye sen részt ven ni. A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adót te vé keny sé gé ért el - len szol gál ta tás il le ti meg. A füg get len hi va ta los köz be - szer zé si ta nács adó a te vé keny sé ge kö ré ben oko zott kár meg té rí té sé ért a Ptk. sza bá lyai sze rint fe le l. 4. A Kbt ának (5) (7) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, egy ide jû leg a a kö vet ke - zõ (8) be kez dés sel egé szül ki: (5) Nem kell al kal maz ni e -t, ha az aján lat ké rõ ne vé - ben az ér de kelt gaz dál ko dó szer ve zet ben a tu laj do no si jo - gok gya kor lá sá ra és a köz be szer zé si el já rást le zá ró dön tés meg ho za ta lá ra tör vény, vagy tör vény fel ha tal ma zá sa alap - ján ki adott ön kor mány za ti ren de let alap ján az aján lat ké rõ ugyan azon tes tü le te jo go sult, vagy olyan tes tü le tei, amely - nek tag jai rész ben azo no sak, és a köz be szer zé si el já rás sal kap cso la tos az el já rást le zá ró dön tés meg ho za ta lán kí vü - li te vé keny sé gek ben nem vett részt olyan sze mély, aki jo go sult a tu laj do no si jo gok gya kor lá sá ra. (6) Nem mi nõ sül e al kal ma zá sá ban a köz be szer zé si eljárás elõ ké szí té sé be be vont sze mély nek (szer ve zet nek) az olyan sze mély (szer ve zet), aki tõl, il le tõ leg amely tõl az aján lat ké rõ a) az adott köz be szer zés sel kap cso la tos hely zet-, il le tõ - leg pi ac fel mé rés, a köz be szer zés be csült ér té ké nek fel mé - ré se ér de ké ben a köz be szer zés meg kez dé se idõ pont já nak meg je lö lé se nél kül, ki zá ró lag a fel mé rés ér de ké ben szük - sé ges ada to kat kö zöl ve kért tá jé koz ta tást, vagy b) a tá mo ga tás ra irá nyu ló igény (pá lyá zat) be nyúj tá sá - hoz szük sé ges ár aján la tot ka pott, fel té ve, hogy az a), il le tõ leg a b) pont al kal ma zá sa kap csán az aján lat ké rõ nem kö zölt vele a köz be szer zé si el já rás so - rán az összes aján lat te võ (rész vé tel re je lent ke zõ) ré szé re ren del ke zés re bo csá tott ada tok kö rét meg ha la dó in for má - ci ót. (7) Az aján lat ké rõ ne vé ben el já ró, il le tõ leg az el já rás ba be von ni kí vánt sze mély vagy szer ve zet írás ban kö te les nyi lat koz ni ar ról, hogy vele szem ben fenn áll-e az e sze - rin ti össze fér he tet len ség. Az össze fér he tet len ség gel kap - cso la tos nyi lat ko zat hoz a (2) vagy (4) be kez dés sze rin ti eset ben csa tol ni kell az érin tett ér de kelt gaz dál ko dó szer - ve zet nyi lat ko za tát ar ról, hogy az el já rás ban nem vesz részt aján lat te võ ként vagy al vál lal ko zó ként (tá vol ma ra dá - si nyi lat ko zat).

31 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (8) Ha az (1), (4) vagy (7) be kez dést meg sér tet ték, vagy a (2), il le tõ leg (4) be kez dés sze rin ti nyi lat ko za ta el le né re az ér de kelt gaz dál ko dó szer ve zet in dul a köz be szer zé si el - já rás ban, az el já rás to váb bi ré szé ben nem le het aján lat te võ vagy al vál lal ko zó az (1) be kez dés ha tá lya alá tar to zó vagy az ott fel so rolt sze mé lyek kel, szer ve ze tek kel az (1) be kez - dés a) d) pont ja sze rin ti vi szony ban álló ér de kelt gaz dál - ko dó szer ve zet. 5. A Kbt ának (1) (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, a ki egé szül a kö vet ke zõ új (4) és (5) be kez dés sel, egy ide jû leg az ere de ti (4) és (5) be kez dés szá mo zá sa (6) és (7) be kez dés re vál to zik: (1) Hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó az, aki sze re pel a Köz be szer zé sek Ta ná csa ál tal ve ze tett hi va ta los köz be - szer zé si ta nács adói név jegy zék ben (380. ). (2) A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adói név jegy zék be fel ve he tõ az, aki fel sõ fo kú vég zett ség gel és leg alább hároméves szak mai gya kor lat tal, to váb bá leg alább há rom - éves kü lön jog sza bály sze rint iga zolt köz be szer zé si gya kor lat tal, vagy ál lam ál tal el is mert köz be szer zé si tár - gyú szak ké pe sí tés sel és leg alább két éves kü lön jog sza - bály sze rint iga zolt köz be szer zé si gya kor lat tal rendel - kezik. (3) A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adói név jegy zék be fel ve he tõ to váb bá az a szer ve zet is, amely nek a te vé keny - sé gé ben köz re mû kö dõ tag jai, mun ka vál la lói, il le tõ leg a szer ve zet tel kö tött tar tós pol gá ri jogi szer zõ dés alap ján a szer ve zet ja vá ra te vé keny ke dõk kö zött leg alább egy olyan sze mély van, aki meg fe lel a (2) be kez dés ben fog lalt fel té - te lek nek. (4) A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adói név jegy zék be tör té nõ fel vé tel fel té te le az is, hogy a sze mély, il let ve a (3) be kez dés sze rin ti eset ben a szer ve zet ren del kez zen a kü lön jog sza bály ban [404. (2) be kez dé sé nek d) pont ja] meg ha tá ro zott mér té kû fe le lõs ség biz to sí tás sal, ki vé ve ha már ren del ke zik egyéb jog sza bály ál tal meg kö ve telt fe le - lõs ség biz to sí tás sal, fel té ve, hogy an nak mér té ke el éri a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té ket. (5) Amennyi ben az aján lat ké rõ vel mun ka vég zés re irá - nyu ló jog vi szony ban álló sze mély nyi lat ko zik, hogy ki zá - ró lag a vele mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ban álló aján lat ké rõ ré szé re vé gez hi va ta los köz be szer zé si ta nács - adói te vé keny sé get, a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adói név jegy zék be tör té nõ fel vé te lé hez ele gen dõ, ha meg fe lel a (2) be kez dés sze rin ti fel té te lek nek, va la mint az aján lat ké - rõ vel fenn ál ló jog vi szo nyát kü lön jog sza bály sze rint iga - zol ja. 6. A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés meg fele lõen al kal ma zan dó ab ban az eset ben, ha az e tör vény sze rin ti aján lat ké rõ köz be szer - zé si el já rá sá ban az Eu ró pai Unió egy má sik tag ál la má ban le te le pe dett aján lat te võ nyújt be olyan iga zo lást, amely a le te le pe dé si he lye sze rin ti, a mi nõ sí tett, il le tõ leg el is mert aján lat te võk hi va ta los lis tá ját ve ze tõ szer ve zet tõl ide ért - ve az erre a cél ra ki je lölt ta nú sí tó szer ve ze te ket is szár - ma zik. 7. A Kbt. a kö vet ke zõ al cím mel és 17/A. -sal egé - szül ki: Védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések 17/A. (1) Az aján lat ké rõ a köz be szer zé si el já rás ban való rész vé tel jo gát a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot - tak sze rint fenn tart hat ja, il le tõ leg kö te les fenn tar ta ni az olyan, vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sü lõ szer ve ze tek, védett szer ve ze ti szer zõ dést kö tött szer ve ze tek, to váb bá szo ci á lis fog lal koz ta tá si en ge déllyel ren del ke zõ szer ve ze - tek szá má ra, ame lyek öt ven szá za lé kot meg ha la dó mér ték - ben meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la ló kat fog - lal koz tat nak, il le tõ leg az olyan szo ci á lis fog lal koz ta tás ke - re té ben szo ci á lis in téz mény ben el lá tot ta kat fog lal koz ta tó szer ve ze tek re, ame lyek öt ven szá za lé kot meg ha la dó mér - ték ben fo gya té kos mun ka vál la ló kat fog lal koz tat nak. Erre a tény re az el já rást meg in dí tó fel hí vás ban az aján lat ké rõ - nek hi vat koz nia kell. (2) Az aján lat ké rõ az (1) be kez dés nek meg fele lõen fenn tar tott szer zõ dé sek ese té ben kö te les biz to sí ta ni az Európai Uni ó ban le te le pe dett azon aján lat te võk esély - egyen lõ sé gét, ame lyek öt ven szá za lé kot meg ha la dó mér - ték ben meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la ló kat fog lal koz tat nak. (3) Az (1) be kez dés sze rin ti köz be szer zé si el já rá sok sze mé lyi és tár gyi ha tá lyát, va la mint rész le tes sza bá lya it kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. (4) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben az aján - lat ké rõ a köz be szer zé sek be csült ér té ké re is fi gye lem - mel e tör vény és a kü lön jog sza bály sze rint kö te les el - járni. 8. A Kbt ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (4) (6) be - kez dé sek kel egé szül ki: (3) Ahol e tör vény vagy e tör vény alap ján az aján lat ké - rõ a köz be szer zé si el já rás so rán iga zo lás be nyúj tá sát írja elõ, az iga zo lás egy sze rû má so lat ban is be nyújt ha tó. A kö - zös sé gi, va la mint a nem ze ti ér ték ha tá ro kat el érõ vagy meg ha la dó ér té kû köz be szer zé sek ese té ben (má so dik és har ma dik rész) az aján lat ké rõ azon ban elõ ír hat ja az iga zo - lás hi te les má so lat ban tör té nõ be nyúj tá sát is. (4) Amennyi ben az Eu ró pai Uni ón kí vül le te le pe dett aján lat te võ le te le pe dé si he lye sze rin ti or szág ban az e tör - vény ál tal meg kö ve telt iga zo lás nem lé te zik, az aján lat ké - rõ jo go sult el fo gad ni az adott iga zo lás sal egyen ér té kû iga - zo lást, il let ve do ku men tu mot is. (5) A köz be szer zé si és a terv pá lyá za ti hir det mé nyek - ben, az éves sta tisz ti kai össze ge zé sek ben az e tör vény - ben, va la mint a köz be szer zé si és a terv pá lyá za ti hir det mé - nyek, a bí rá la ti össze ge zé sek és az éves sta tisz ti kai össze - ge zé sek min tá i ról szóló kü lön jog sza bá lyok ban fog lal tak -

32 11926 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ra is te kin tet tel a köz be szer zé sek (szer zõ dé sek) tár gyá - nak nó menk la tú ra sze rin ti meg ha tá ro zá sa so rán a Kö zös Köz be szer zé si Szó jegy zé ket (a továb biak ban: CPV) al kal - maz va kell el jár ni. (6) A CPV-t, va la mint az egyéb nó menk la tú rák és a CPV kö zöt ti meg fe le lést eu ró pai kö zös sé gi ren de let sza - bá lyoz za. 9. A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ új c) pont tal egé szül ki: [E fe je zet sze rint kell el jár ni a 22. -ban meg ha tá ro zott szer ve ze tek nek (aján lat ké rõk), ha] c) a ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gen kí vü li tevékenységet foly tat nak, amennyi ben meg fe lel nek a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té te lek nek. 10. A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A 22. (2) be kez dé sé nek a) pont ja al kal ma zá sá ban épí té si be ru há zás az 1. mel lék let sze rin ti mély épí té si te vé - keny sé gek egyi ké hez kap cso ló dó mun ka, va la mint kór - ház, sport-, szó ra ko zá si és sza bad idõ-lé te sít mény, ok ta tá si (is ko la épü let, fel sõ ok ta tá si épü let) vagy köz igaz ga tá si célokra hasz nált épü let ki vi te le zé se (épí té si mun kái). 11. (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek c) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E fe je zet sze rin ti el já rást nem kell al kal maz ni) c) nem zet kö zi szer zõ dés ben, il le tõ leg nem zet kö zi egyet ér té si vagy együtt mû kö dé si meg ál la po dás ban meg - ha tá ro zott kü lön el já rás alap ján tör té nõ be szer zés re, ha a szer zõ dés, il le tõ leg a meg ál la po dás csa pa tok (ka to nai erõk) ál lo má soz ta tá sá ra, át vo nu lá sá ra, al kal ma zá sá ra vonatkozik, ide ért ve had mû ve le ti te rü let re ki he lye zés re (át he lye zés re) ke rü lõ egy sé gek ese té ben a ki he lye zés ( áthelyezés) meg va ló sí tá sá val össze füg gõ be szer zé se - ket is; (2) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (E fe je zet sze rin ti el já rást nem kell al kal maz ni) f) olyan be szer zés re, amely nek ki zá ró la gos ren del te té - se az, hogy le he tõ vé te gye az aján lat ké rõ szá má ra egy vagy több nyil vá nos elekt ro ni kus hír köz lé si szol gál ta tás nyúj tá sát, il let ve nyil vá nos elekt ro ni kus hír köz lõ há ló zat ren del ke zés re bo csá tá sát vagy igény be vé te lét. (3) A Kbt a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E fe je zet sze rin ti el já rást a 27. -ban meg ha tá ro zott szol gál ta tá sok kö ré ben nem kell al kal maz ni a kö vet ke zõ ese tek ben:) b) a 3. mel lék let 6. cso port já ba tar to zó pénz ügyi szol - gál ta tás, amely ér ték pa pí rok vagy egyéb pénz ügyi esz - közök ki bo csá tá sa, el adá sa, vé te le vagy át ru há zá sa ál tal va ló sul meg, vagy amely a mo ne tá ris, az ár fo lyam- vagy a tar ta lék ke ze lé si po li ti ka, vagy a köz pon ti kor mány zat adós ságkezelési po li ti ká já nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben pénz- vagy tõ ke szer zés re irá nyul, to váb bá a jegy ban ki tevékenység; (4) A Kbt a (2) be kez dé sé nek h) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E fe je zet sze rin ti el já rást a 27. -ban meg ha tá ro zott szol gál ta tá sok kö ré ben nem kell al kal maz ni a kö vet ke zõ ese tek ben:) h) ha a szol gál ta tást a 22. (1) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott aján lat ké rõk va la me lyi ke vagy ál ta luk lét re ho zott tár su lás jog sza bály alap ján fenn ál ló ki zá ró la gos jog alap - ján nyújt ja. 12. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) E fe je zet al kal ma zá sá ban az épí té si be ru há zás ra vonatkozó ér ték ha tár euró. 13. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A tel jes el len szol gál ta tás ba bele kell ér te ni a vé te li jog át en ge dé sé nek ér té két. (2) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) A köz be szer zés meg kez dé sén a köz be szer zé si el - járást meg in dí tó hir det mény fel adá sá nak idõ pont ját, a hir - det mény nél kü li tár gya lá sos el já rás ese té ben vagy az egy - sze rû sí tett el já rás meg ha tá ro zott ese te i ben pe dig az aján - lat té te li fel hí vás meg kül dé sé nek, il le tõ leg a 125. (2) be kez dé sé nek c) pont ja (135. ) és a 147. (5) be kez - dé se sze rin ti el já rás ban a tár gya lás meg kez dé sé nek idõ - pont ját kell ér te ni. Ez az idõ pont az irány adó a 40. (2) be - kez dé se a) pont já nak al kal ma zá sa te kin te té ben. (3) A Kbt a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A köz be szer zés be csült ér té ké be be kell szá mí ta ni az aján lat ké rõ ál tal a rész vé tel re je lent ke zõk, az ajánlat - tevõk ré szé re fi ze ten dõ dí jat és ki fi ze tést (ju ta lé kot) is, amennyi ben az aján lat ké rõ tel je sít ilyen jel le gû ki fi ze tést a rész vé tel re je lent ke zõk, az aján lat te võk ré szé re. 14. A Kbt a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, és a ere de ti szö ve gé nek je lö lé se (1) be kez dés re vál - tozik: (2) Ha az áru be szer zés több rész bõl áll, il le tõ leg több szer zõ dés alap ján ke rül tel je sí tés re, mind egyik rész be - csült ér té két egy be kell szá mí ta ni. 15. A Kbt a (2) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (3) be - kez dés sel egé szül ki: (2) A szol gál ta tás be csült ér té ké nek meg ál la pí tá sa kor a kö vet ke zõ ket kell figye lembe ven ni: a) biz to sí tá si szer zõ dés ese té ben a fi ze ten dõ biz to sí tá si dí jat és egyéb el len szol gál ta tá so kat;

33 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) bank i és egyéb pénz ügyi szol gál ta tás ese té ben a díjat, a ju ta lé kot, ka ma tot és egyéb el len szol gál ta tá so kat; c) a ter ve zést is ma gá ban fog la ló szol gál ta tás ese té ben a fi ze ten dõ dí jat vagy ju ta lé kot és egyéb el len szol gál ta tá - so kat. (3) Ha a szol gál ta tás több rész bõl áll, il le tõ leg több szer - zõ dés alap ján ke rül tel je sí tés re, mind egyik rész be csült ér - té két egy be kell szá mí ta ni. 16. A Kbt. a kö vet ke zõ 38/A. -sal egé szül ki: 38/A. A terv pá lyá zat be csült ér té ké be be kell szá mí - ta ni a) a pá lyá zók nak fi ze ten dõ dí jat vagy ju ta lé kot és egyéb el len szol gál ta tá so kat is, ha a terv pá lyá za ti el já rás ered mé nye ként szol gál ta tás meg ren de lé sé re ke rül sor; b) an nak a szol gál ta tás nak a be csült ér té két is, amely - nek meg ren de lé sé re a terv pá lyá za ti el já rást köve tõen ke rül sor, és amely re a nyer tes sel vagy a bí rá ló bi zott ság aján - lá sa alap ján a nyer te sek (dí ja zot tak) va la me lyi ké vel kell szer zõ dést köt ni, ki vé ve ha az el já rást meg in dí tó fel hí vás - ban az aján lat ké rõ (ki író) ki zár ja az ilyen szer zõ dés meg - kö té sét. 17. A Kbt. a kö vet ke zõ 39/A. -sal egé szül ki: 39/A. (1) A ke ret meg ál la po dás be csült ér té ke a meg - ál la po dás alap ján az adott idõ szak ban kö ten dõ szer zõ dé - sek be csült leg ma ga sabb össz ér té ke. (2) A di na mi kus be szer zé si rend szer al kal ma zá sa ese tén a köz be szer zés be csült ér té ke a rend szer alap ján az adott idõ szak ban kö ten dõ szer zõ dé sek be csült leg ma ga sabb össz ér té ke. 18. A Kbt ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 41. (1) A köz be szer zé si el já rás nyílt, meg hí vá sos, tár gya lá sos el já rás vagy ver seny pár be széd le het. Tár gya - lá sos el já rást és ver seny pár be szé det csak ak kor le het al kal - maz ni, ha azt e fe je zet meg en ge di. (2) A nyílt és a meg hí vá sos el já rás ban az aján lat ké rõ a fel hí vás ban és a do ku men tá ci ó ban meg ha tá ro zott fel té te - lek hez, az aján lat te võ pe dig az aján la tá hoz köt ve van. A nyílt és a meg hí vá sos el já rás ban nem le het tár gyal ni. (3) Az aján lat ké rõk ke ret meg ál la po dá sos el já rást is alkalmazhatnak (7/A. cím). (4) Az aján lat ké rõ di na mi kus be szer zé si rend szert hoz - hat lét re és mû köd tet het, amely nek cél ja, hogy meg ha tá ro - zott köz be szer zé sek meg va ló sí tá sa ér de ké ben le foly ta tan - dó el já rá sok ban a rész vé tel re jo go sul ta kat elõ re ki vá - lassza. A di na mi kus be szer zé si rend szer re vo nat ko zó rész - le tes sza bá lyo kat kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. (5) A köz be szer zé si el já rás so rán nem le het át tér ni egyik el já rá si faj tá ról a má sik ra. (6) Ha a nyílt, a meg hí vá sos, a tár gya lá sos el já rás vagy a ver seny pár be széd ered mény te len, az aján lat ké rõ az egyes el já rá si faj ták al kal ma zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok sze rint új el já rás ki írá sá ról ha tá roz, ki vé ve, ha a köz be - szer zést nem kí ván ja meg va ló sí ta ni. (7) A meg hí vá sos, a tár gya lá sos el já rás ra és a ver seny - pár be széd re egyéb ként ha e fe je zet más ként nem ren del - ke zik a nyílt el já rás sza bá lya it kell meg fele lõen al kal - maz ni. 19. A Kbt ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) Az aján lat ké rõ a költ ség ve té si év kez de tét köve - tõen elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót ké szít het az adott évre, il le tõ leg az el kö vet ke zõ leg fel jebb ti zen két hó nap ra ter ve zett a) összes (a ki vé te li kör be nem tar to zó és a kö zös sé gi ér ték ha tá ro kat el érõ vagy meg ha la dó ér té kû) áru be szer zé - se i rõl, ha an nak be csült össz ér té ke el éri vagy meg ha lad ja a eu rót; b) 3. mel lék let sze rin ti összes (a ki vé te li kör be nem tar - to zó és a kö zös sé gi ér ték ha tá ro kat el érõ vagy meg ha la dó ér té kû) szol gál ta tás meg ren de lé sé rõl, ha an nak be csült össz ér té ke el éri vagy meg ha lad ja a eu rót. (2) Az aján lat ké rõ elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót ké - szít het a ter ve zett épí té si be ru há zás lé nye ges jel lem zõ i rõl, fel té te le i rõl, ha az épí té si be ru há zás be csült ér té ke el éri vagy meg ha lad ja az épí té si be ru há zás ra irány adó kö zös sé - gi ér ték ha tárt. A tá jé koz ta tót a ter ve zett épí té si be ru há zás meg va ló sí tá sá ra vo nat ko zó dön tést köve tõen kell el ké szí - te ni. 20. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg résszel egé szül ki: Az aján lat ké rõ az elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót tar - tal ma zó hir det ményt hon lap ján is köz zé te he ti. A hir det - mény hon la pon tör té nõ köz zé té te lé re a hir det mény nek az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta la ré - szé re elekt ro ni kus úton tör té nõ fel adá sát köve tõen ke rül - het sor. A hir det ményt eb ben az eset ben is a kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint kell el ké szí te ni. (2) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) Áru be szer zés ese té ben az elõ ze tes össze sí tést áru - cso por ton kén ti bon tás ban kell el ké szí te ni, és az áru cso - por tot a CPV-re tör té nõ hi vat ko zás sal kell meg ad ni. 21. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A hir det mény nek az aján lat ké rõ hon lap ján tör té nõ köz zé té te le ese té ben [43. (1) be kez dés] a hir det mény köz zé té te lé hez fû zõ dõ jog ha tá sok szem pont já ból a hir det - mény nek a hon la pon tör té nõ köz zé té te lé nek idõ pont ja az irány adó. (2) A Kbt ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: A hir det mé nyek el len õr zé sé ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû dí jat kell fi zet ni.

34 11928 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (3) A Kbt a a kö vet ke zõ (6) és (7) be kez dés sel egé szül ki: (6) A Köz be szer zé sek Ta ná csa a hir det mény nem elekt ro ni kus úton, il let ve elekt ro ni kus úton, de nem a külön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don tör té nõ meg - kül dé se ese tén az aján lat ké rõ ké rel mé re a kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott mód nak meg fe le lõ elekt ro ni kus úton kül di to vább a hir det ményt az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta la ré szé re. A hir det mény ilyen mó don, elekt ro ni kus úton tör té nõ to vább kül dé sé ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû dí jat kell fi zet ni. (7) Az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hivatala vissza iga zo lást küld a meg kül dött hir det mé - nyek köz zé té te lé rõl, meg je löl ve a köz zé té tel idõ pont ját. A vissza iga zo lás a köz zé té tel re vo nat ko zó bi zo nyí ték nak mi nõ sül. 22. (1) A Kbt ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) Az elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót tar tal ma zó hir - det mény, a köz be szer zé si el já rást meg in dí tó hir det mény és az el já rás ered mé nyé rõl szóló tá jé koz ta tót tar tal ma zó hir - det mény az aján lat ké rõ ál tal vá lasz tott hi va ta los nyel ven tel jes ter je del mé ben ke rül köz zé té tel re az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já ban és a TED-adat bank ban. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti hir det mé nyek lé nye ges ele - me i nek össze fog la lá sát az Eu ró pai Unió hi va ta los nyel - vein is köz zét eszik az zal, hogy egye dül az aján lat ké rõ ál tal vá lasz tott hi va ta los nyel ven ké szült és meg kül dött szö veg hi te les. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé - szül ki, és az ere de ti (3) és (4) be kez dé se szá mo zá sa (4) és (5) be kez dés re vál to zik: (3) A nem elekt ro ni kus úton meg kül dött hir det mény ter je del me nem le het több az (5) be kez dés sze rin ti kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ter je de lem nél. 23. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az e fe je zet sze rin ti hir det mé nye ket [44. (1) be - kez dé se] tá jé koz ta tó jel leg gel a Köz be szer zé sek Ta ná - csa a Köz be szer zé si Ér te sí tõ ben kü lön jog sza bály sze rint köz zé te szi, en nek ér de ké ben az aján lat ké rõ kö te les az ál ta - la köz zé té tel re fel adott hir det ményt a Köz be szer zé sek Ta - ná csa ré szé re meg kül de ni. Az aján lat ké rõ a hir det ményt más mó don is köz zé te he ti az zal, hogy erre a hir det mény - nek az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta - la ré szé re tör té nõ fel adá sát köve tõen ke rül het csak sor. Az így köz zé tett hir det mény nem tar tal maz hat más ada to - kat, mint ame lyek az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já ban (TED-adat bank ban), il le tõ leg az aján lat ké rõ hon lap ján meg je len tek, to váb bá fel kell tün tet nie a Hi va tal ré szé re tör té nõ fel adás, il le tõ leg a hon la pon tör té nõ köz zé té tel nap ját is. 24. A Kbt a a kö vet ke zõ (5) (8) be kez dés sel egé szül ki: (5) Az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vás ban elõ ír hat ja, hogy a nyer tes aján lat te võ vel kö ten dõ szer zõ dés ben biz to - sí té kot kell ki köt ni. Eb ben az eset ben az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vás ban a) elõ ír ja, hogy a biz to sí ték az aján lat te võ ként szer zõ - dõ fél vá lasz tá sa sze rint tel je sít he tõ az elõ írt pénz összeg - nek az aján lat ké rõ ként szer zõ dõ fél bank szám lá já ra tör té - nõ be fi ze tés sel, bank ga ran cia biz to sí tá sá val, biz to sí tá si szer zõ dés alap ján ki ál lí tott kész fi ze tõ ke zes ség vál la lást tar tal ma zó kö te lez vénnyel, vagy b) meg je löl egy vagy több az a) pont ban nem sze rep - lõ biz to sí té ki for mát, és elõ ír ja, hogy a biz to sí ték az aján - lat te võ ként szer zõ dõ fél vá lasz tá sa sze rint tel je sít he tõ bár - melyik meg je lölt, vagy az a) pont ban meg ha tá ro zott for - má ban. (6) Az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vás ban elõ ír hat ja, hogy a nyer tes aján lat te võ vel kö ten dõ szer zõ dés tel je sí té - sét sa já tos a jog sza bá lyok kal össz hang ban álló fel té te - lek hez, így kü lö nö sen szo ci á lis, il le tõ leg kör nye zet vé del - mi fel té te lek hez köti. Az aján lat ké rõ e fel té te lek rõl rész le - te sen a do ku men tá ci ó ban kö te les ren del kez ni. (7) A (6) be kez dés al kal ma zá sa nem ered mé nyez he ti az aján lat te võk in do ko lat lan és hát rá nyos vagy elõ nyös meg - kü lön böz te té sét, to váb bá nem le het elõ ír ni a szer zõ dés tel - je sí té sé vel kap cso lat ban a köz be szer zé si mû sza ki le írás, az aján lat te võ szer zõ dés tel je sí té sé hez szük sé ges pénz ügyi és gaz da sá gi, va la mint mû sza ki, il le tõ leg szak mai al kal mas - sá ga vizs gá la tá nak kö ré be tar to zó, to váb bá az adott köz be - szer zé si el já rás ban az aján lat ké rõ ál tal bí rá la ti szem pont - nak mi nõ sí tett fel té telt. (8) A (6) be kez dés al kal ma zá sá ban szo ci á lis fel té tel nek mi nõ sül kü lö nö sen a) a szer zõ dés nek vé dett fog lal koz ta tó, vé dett szer ve - ze ti szer zõ dést kö tött szer ve zet, il le tõ leg szo ci á lis fog lal - koz ta tá si en ge déllyel ren del ke zõ szer ve zet be vo ná sá val tör té nõ tel je sí té se; b) ál lás ke re sõk, va la mint mun ka nél kü li ek foglalkoz - tatása; c) gyer mek gon do zá si se gély ben, va la mint gyermek - nevelési tá mo ga tás ban ré sze sü lõ sze mély nek az el lá tás folyósítása alatt, il let ve az el lá tás meg szû né sét köve tõen, ter hes sé gi-gyer mek ágyi se gély ben és gyer mek gon do zá si díj ban ré sze sü lõ sze mély nek az el lá tás meg szû né sét köve - tõen rész mun ka idõ ben tör té nõ fog lal koz ta tá sa; d) az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek biz to sí tá sa ér de ké ben te en dõ in téz ke dé sek elõ írása. 25. (1) A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Ha több aján lat te võ kö zö sen tesz aján la tot, ak kor ele - gen dõ, ha az aján lat te võk egyi ke vá sá rol ja meg vagy ve szi át a do ku men tá ci ót. (2) A Kbt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (4) Ha a do ku men tá ció meg kül dé sét ké rik, és az aján - lat ké rõ nem tet te a do ku men tá ci ót té rí tés men te sen és tel jes

35 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ter je del mé ben köz vet le nül elekt ro ni kus úton az aján lat te - võk szá má ra hoz zá fér he tõ vé, az aján lat ké rõ vagy az ál ta la meg ha tá ro zott szer ve zet a ké re lem kéz hez vé te lé tõl szá mí - tott két mun ka na pon be lül kö te les en nek ele get ten ni, fel - té ve, hogy an nak el len ér té két meg fi zet ték. 26. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 55. Épí té si be ru há zás és szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vás ban elõ ír hat ja, hogy az aján lat te võ tá jé ko zód jon az adó zás ra, a kör nye zet - vé de lem re, az aka dály men te sí tés re, va la mint a mun ka vál - la lók vé del mé re és a mun ka fel té te lek re vo nat ko zó olyan kö te le zett sé gek rõl, ame lyek nek a tel je sí tés he lyén és a szer zõ dés tel je sí té se so rán meg kell fe lel ni. Eb ben az eset - ben az aján lat ké rõ a do ku men tá ci ó ban kö te les meg ad ni azok nak a szer ve ze tek nek (ha tó sá gok nak) a ne vét és cí mét (el ér he tõ sé gét), ame lyek tõl az aján lat te võ meg fe le lõ tá jé - koz ta tást kap hat. 27. (1) A Kbt a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a (3) és (4) be kez dés szá mo zá sa (4) és (5) be kez dés re vál to zik: (3) Az aján lat ké rõ az aján lat té te li ha tár idõt meg - hosszab bít hat ja, ha a ki egé szí tõ tá jé koz ta tást nem tud ja a (2) be kez dés sze rin ti ha tár idõ ben meg ad ni. Az aján lat té te - li ha tár idõ meg hosszab bí tá sá ról va la mennyi aján lat te võt ha la dék ta la nul, írás ban és egy ide jû leg ér te sí te ni kell. Ebben az eset ben a 75. (1) be kez dé se nem al kal ma zan dó. Az aján lat té te li ha tár idõ meg hosszab bí tá sá nak le he tõ sé gé - vel az aján lat ké rõ csak ak kor él het, ha az aján la ti fel hí vás - ban elõ ír ta, hogy a do ku men tá ció meg vá sár lá sa vagy át vé - te le az el já rás ban való rész vé tel fel té te le. Azo kat az aján - lat te võ ket, akik az aján lat té te li ha tár idõ meg hosszab bí tá - sa kor még nem vá sá rol tak, il let ve vet tek át do ku men tá ci ót, a do ku men tá ció át adá sá val egy ide jû leg kell er rõl a kö rül - mény rõl írás ban tá jé koz tat ni. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) Az (1) (5) be kez dé sek irány adó ak a hely szí ni be - járás, il let ve a hely szín meg te kin té se so rán nyúj tott ki egé - szí tõ tá jé koz ta tás ra is. 28. A Kbt ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 58. (1) Az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vás ban vagy a do ku men tá ci ó ban kö te les meg ad ni a köz be szer zés tár gyá - ra vo nat ko zó köz be szer zé si mû sza ki le írást. (2) A köz be szer zé si mû sza ki le írást va la mennyi fel - hasz ná ló, ezen be lül, amennyi ben a köz be szer zés tár gyá ra néz ve ér tel mez he tõ, a fo gya té kos em be rek szá má ra a szol - gál ta tá sok hoz való egyen lõ esé lyû hoz zá fé rés szempont - jának figye lembe véte lével kell meg ha tá roz ni. (3) A köz be szer zé si mû sza ki le írást a kö zös sé gi jog gal össze egyez tet he tõ kö te le zõ mû sza ki sza bá lyok sé rel me nél kül a kö vet ke zõ mó don kell meg ha tá roz ni: a) épí té si be ru há zá si mun kák ter ve zé se, szá mí tá sa és ki vi te le zé se, va la mint a ter mék al kal ma zá sa te kin te té ben az eu ró pai szab vá nyo kat köz zé te võ nem ze ti szab vá nyok - ra, eu ró pai mû sza ki en ge dély re, kö zös mû sza ki elõ - írásokra, nem zet kö zi szab vá nyok ra, az eu ró pai szab vány - ügyi szer ve ze tek ál tal ki dol go zott mû sza ki aján lás ra, ezek hi á nyá ban nem ze ti szab vá nyok ra, nem ze ti mû sza ki en ge - dély re, il let ve nem ze ti mû sza ki elõ írásokra tör té nõ hi vat - ko zás sal; vagy b) tel je sít mény-, il let ve funk ci o ná lis kö ve tel mé nyek meg adá sá val; vagy c) a b) pont sze rin ti kö ve tel mé nyek alap ján, az e kö ve - tel mé nyek nek való meg fe le lés vé lel mét biz to sí tó, az a) pont ban meg ha tá ro zot tak ra tör té nõ hi vat ko zás sal; vagy d) egyes jel lem zõk te kin te té ben az a) pont ban meg - határozottakra, más jel lem zõk te kin te té ben pe dig a b) pont ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek re tör té nõ hi vat - ko zás sal. (4) A (3) be kez dés a) pont ja ese tén az aján lat ké rõ kö te - les a szab vány, mû sza ki en ge dély, mû sza ki elõ írások, mû - sza ki aján lás meg ne ve zé se mel lett a vagy az zal egyen ér - té kû ki fe je zést sze re pel tet ni. (5) Amennyi ben az aján lat ké rõ a (3) be kez dés b) pont ja sze rin ti tel je sít mény-, il let ve funk ci o ná lis kö ve tel mé nyek ke re té ben kör nye zet vé del mi jel lem zõ ket ál la pít meg, hivatkozhat az eu ró pai vagy nem ze ti (il let ve nem zet kö zi) öko cím kék re vagy bár mely más öko cím ke ál tal meg ha tá - ro zott rész le tes le írá sok ra, vagy szük ség ese tén azok egy ré szé re, fel té ve, hogy: a) ezek a le írá sok al kal ma sak a köz be szer zés tár gya tekintetében meg kö ve telt jel lem zõk meg ha tá ro zá sá ra, b) a cím ke kö ve tel mé nye it tu do má nyos ada tok alap ján ál la pí tot ták meg, c) az öko cím ke olyan el já rás ke re té ben ke rült el fo ga - dás ra, amely ben va la mennyi ér de kelt fél részt ve he tett, és d) a le írá sok va la mennyi ér de kelt szá má ra hozzáfér - hetõk. (6) Az aján lat ké rõ je lez he ti, hogy az öko cím ké vel el lá - tott ter mé kek és szol gál ta tá sok ese té ben vé lel me zi a köz - be szer zé si mû sza ki le írás nak való meg fe le lést. Eb ben az eset ben el kell fo gad nia va la mennyi meg fe le lõ bi zo nyí tá si esz közt, így kü lö nö sen a gyár tó tól szár ma zó mû sza ki dokumentációt vagy va la mely el is mert szer ve zet tõl szár - ma zó vizs gá la ti je len tést. El is mert szer ve zet nek mi nõ sül az olyan vizs gá ló és ka lib rá ló la bo ra tó ri um, va la mint ta nú - sí tó és el len õr zõ szer ve zet, amely meg fe lel az alkalma - zandó eu ró pai szab vá nyok nak. Az aján lat ké rõ kö te les elfogadni a más tag ál la mok ban szék hellyel ren del ke zõ el - is mert szer ve zet ál tal ki adott ta nú sít vá nyo kat. (7) Az aján lat ké rõ a köz be szer zé si mû sza ki le írást nem ha tá roz hat ja meg oly mó don, hogy egyes aján lat te võ ket, il le tõ leg áru kat az el já rás ból ki zár, vagy más mó don in do - ko lat lan és hát rá nyos vagy elõ nyös meg kü lön böz te té sü ket ered mé nye zi. Ha a köz be szer zés tár gyá nak egy ér tel mû és kö zért he tõ meg ha tá ro zá sa szük sé ges sé tesz meg ha tá ro zott gyárt má nyú, ere de tû, tí pu sú do log ra, el já rás ra, te vé keny -

36 11930 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ség re, sze mély re, il le tõ leg sza ba da lom ra vagy véd jegy re való hi vat ko zást, a le írás nak tar tal maz nia kell, hogy a meg ne ve zés csak a tárgy jel le gé nek egy ér tel mû meg ha tá - ro zá sa ér de ké ben tör tént, és a meg ne ve zés mel lett a vagy az zal egyen ér té kû ki fe je zést kell sze re pel tet ni. 29. (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek g) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a be kez - dés a kö vet ke zõ h) és i) pon tok kal egé szül ki: (Az el já rás ban nem le het aján lat te võ vagy al vál lal ko zó, aki) g) a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony lé te sí té sé vel, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló be je len té si kö te le zett ség el mu - lasz tá sá val és a kül föl di ek fog lal koz ta tá sá val össze füg gõ kö te le zett sé gek tel je sí té sé vel kap cso lat ban öt év nél nem ré geb ben meg ho zott jog erõs köz igaz ga tá si, il le tõ leg bírósági ha tá ro zat ban meg ál la pí tott és mun ka ügyi bír ság - gal vagy be fi ze tés re kö te le zés sel súj tott jog sza bály sér tést kö ve tett el; h) a bün te tõ tör vénykönyv sze rin ti bûn szer ve zet ben rész vé tel ide ért ve bûn cse lek mény bûn szer ve zet ben tör - té nõ el kö ve té sét is, vesz te ge tés, vesz te ge tés nem zet kö zi kap cso la tok ban, az eu ró pai kö zös sé gek pénz ügyi ér de ke i - nek meg sér té se, il let ve pénz mo sás bûn cse lek ményt, vagy sze mé lyes joga sze rin ti ha son ló bûn cse lek ményt kö ve tett el, fel té ve, hogy a bûn cse lek mény el kö ve té se jog erõs bí ró - sá gi íté let ben meg ál la pí tást nyert, amíg a bün te tett elõ élet - hez fû zõ dõ hát rá nyok alól nem men te sült; i) az egyen lõ bá nás mód kö ve tel mé nyé nek az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ moz dí tá sá ról szóló tör vénybe üt kö zõ két év nél nem ré geb ben meg ho zott jog erõs köz igaz ga tá si, il let ve bí ró sá gi ha tá ro zat ban meg - ál la pí tott és bír ság gal súj tott ma ga tar tást ta nú sí tott. (2) A Kbt a (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (4) és (5) be - kez dés sel egé szül ki: (3) Az (1) be kez dés h) pont já ban em lí tett ha son ló bûn - cse lek mény alatt az Eu ró pai Unió más tag ál la má ban le te - le pe dett aján lat te võ ese té ben a 98/733/IB ta ná csi együt tes fel lé pés 2. cik ké nek (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott bûn - szer ve zet ben való rész vé telt, az má jus 26-i ta ná csi jogi ak tus 3. cik ké ben meg ha tá ro zott kor rup ci ót, il le tõ leg a 98/742/IB ta ná csi együt tes fel lé pés 3. cik ké nek (1) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott kor rup ci ót, az Eu ró pai Kö zös - sé gek pénz ügyi ér de ke i nek vé del mé rõl szóló egyez mény 1. cik ke sze rin ti csa lást, va la mint a pénz ügyi rend sze rek pénz mo sás cél já ra való fel hasz ná lá sá nak meg elõ zé sé rõl szóló, jú ni us 10-i 91/308/EGK ta ná csi irány elv 1. cik ké ben meg ha tá ro zott pénz mo sást kell ér te ni. (4) Az (1) be kez dés ben fog lalt ki zá ró okok meg fele lõen al kal ma zan dó ak a 66. (2) be kez dé se, il let ve a 67. (4) be kez dé se sze rin ti szer ve ze tek re is. (5) Az aján lat ké rõ kö te les az aján la ti fel hí vás ban hi vat - koz ni az (1) be kez dés ben fog lalt ki zá ró okok ra, va la mint a (4) be kez dés ben fog lalt ren del ke zés re. 30. (1) A Kbt a (2) be kez dé sé nek c) és d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (Az aján lat ké rõ a kö vet ke zõ iga zo lá so kat és írás be li nyi lat ko za to kat kö te les el fo gad ni:) c) ha az ille té kes bí ró ság vagy ha tó ság nem bo csát ki az a) vagy a b) pont sze rin ti ki vo na tot vagy iga zo lást, vagy azok nem ter jed nek ki az a) pont ban hi vat ko zott ese tek mind egyi ké re, az aján lat te võ (al vál lal ko zó) eskü alatt tett nyi lat ko za tát, vagy ha ilyen nyi lat ko zat nem is mert az érin tett or szág ban, az aján lat te võ (al vál lal ko zó) ál tal az ille té kes bí ró ság, ha tó ság, ka ma ra vagy szak mai szer ve zet elõtt tett, il let ve köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett nyi lat ko za tot; d) a 61. (1) be kez dé sé nek d) pont ja ese té ben az épí - tési be ru há zás ra, az áru be szer zés re és a szol gál ta tás meg - ren de lés re irá nyu ló köz be szer zé si el já rá sok összehango - lásáról szóló 2004/18/EK irány elv nek áru be szer zés ese - tében a IX B. mel lék le té ben, épí té si be ru há zás ese té ben a IX A. mel lé kel té ben, szol gál ta tás meg ren de lés ese té ben a IX C. mel lék le té ben fel so rolt nyil ván tar tá sok sze rin ti iga zo lást (ki vo na tot) vagy egyéb iga zo lást vagy nyi lat ko - za tot; (2) A Kbt a (2) be kez dé se a kö vet ke zõ új f) pont - tal egé szül ki, egy ide jû leg a be kez dés ere de ti f) és g) pont - já nak je lö lé se g) és h) pont ra vál to zik: (Az aján lat ké rõ a kö vet ke zõ iga zo lá so kat és írás be li nyi lat ko za to kat kö te les el fo gad ni:) f) a 60. (1) be kez dé sé nek i) pont ja ese té ben az aján - lat te võ (al vál lal ko zó) nyi lat ko za tát; (3) A Kbt ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: A ha tó sá gi iga zo lás a ki ál lí tá sá tól szá mí tott há rom hónapig ér vé nyes. (4) A Kbt a a kö vet ke zõ új (6) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (6) be kez dés szá mo zá sa (7) be kez dés re vál to zik: (6) A 66. (2) be kez dé se és a 67. (4) be kez dé se sze - rin ti szer ve zet az aján lat ban köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett nyi lat ko zat tal iga zol ja, hogy nem tar to zik a 60. (1) be - kez dé sé nek ha tá lya alá. 31. (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek a) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá - za lé kát meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál - lal ko zó já nak a szer zõ dés tel je sí té sé hez szük sé ges pénz ügyi és gaz da sá gi al kal mas sá ga... iga zol ha tó) a) pénz ügyi in téz mény tõl szár ma zó er rõl szóló nyilatkozattal, vagy meg ha tá ro zott biz to sí ték (fe le lõs ség - biz to sí tás) fenn ál lá sá ról szóló iga zo lás sal; (2) A Kbt a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá - za lé kát meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál - lal ko zó já nak a szer zõ dés tel je sí té sé hez szük sé ges pénz ügyi és gaz da sá gi al kal mas sá ga... iga zol ha tó)

37 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y c) az elõ zõ leg fel jebb há rom évi tel jes for gal má ról és ugyan ezen idõ szak ban a köz be szer zés tár gyá nak for gal - má ról szóló nyi lat ko za tá val, at tól füg gõ en, hogy az aján - lat te võ mi kor jött lét re, il let ve mi kor kezd te meg te vé keny - sé gét, amennyi ben ezek a for gal mi ada tok ren del ke zés re áll nak; (3) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) Az aján lat te võ a szer zõ dés tel je sí té sé hez szük - séges, az (1) be kez dés a) d) pont já ban meg ha tá ro zott alkalmassági kö ve tel mé nyek nek meg fe lel het úgy is, hogy más szer ve zet (szer ve ze tek) erõ for rá sa i ra tá masz ko dik. Az aján lat te võ eb ben az eset ben is kö te les iga zol ni, hogy a szer zõ dés tel je sí té sé hez szük sé ges erõ for rá sok ren del ke - zé sé re áll nak majd a szer zõ dés tel je sí té sé nek idõ tar ta ma alatt. Az iga zo lás az érin tett szer ve zet kö te le zett ség vál la - lás ra vo nat ko zó nyi lat ko za tá nak be nyúj tá sá val tör té nik. 32. (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá - za lé kát meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál - lalkozójának a szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, il le tõ leg szak mai al kal mas sá ga áru be szer zés ese té ben... iga zol ha tó) a) az elõ zõ leg fel jebb há rom év leg je len tõ sebb szál lí tá - sa i nak is mer te té sé vel (leg alább a tel je sí tés ide je, a szer zõ - dést kötõ má sik fél, a szál lí tás tár gya, to váb bá az el len szol - gál ta tás össze ge vagy a ko ráb bi szál lí tás mennyi sé gé re uta ló más adat meg je lö lé sé vel); (2) A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ f) pont - tal egé szül ki: (Az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá - za lé kát meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál - lalkozójának a szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, il le tõ leg szak mai al kal mas sá ga épí té si be ru há zás ese té ben iga zol ha tó) f) in do kolt eset ben azok nak a kör nye zet vé del mi in téz - ke dé sek nek a le írá sá val, ame lye ket az aján lat te võ a tel je sí - tés so rán al kal maz ni tud. (3) A Kbt a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá - za lé kát meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál - lalkozójának a szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, il le tõ leg szak mai al kal mas sá ga szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben... iga zol ha tó) a) az elõ zõ leg fel jebb há rom év leg je len tõ sebb szol - gáltatásainak is mer te té sé vel (leg alább a tel je sí tés ide je, a szer zõ dést kötõ má sik fél, a szol gál ta tás tár gya, to váb bá az el len szol gál ta tás össze ge vagy a ko ráb bi szol gál ta tás mennyi sé gé re uta ló más adat meg je lö lé sé vel); (4) A Kbt ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ i) pont - tal egé szül ki: (Az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá - za lé kát meg ha la dó mér ték ben igény be ven ni kí vánt al vál - lalkozójának a szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, il le tõ leg szak mai al kal mas sá ga szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben... iga zol ha tó) i) in do kolt eset ben azok nak a kör nye zet vé del mi in téz - ke dé sek nek a le írá sá val, ame lye ket az aján lat te võ a tel je sí - tés so rán al kal maz ni tud. (5) A Kbt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Az aján lat te võ a szer zõ dés tel je sí té sé hez szük - séges, az (1) (3) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott al kal mas - sá gi kö ve tel mé nyek nek meg fe lel het úgy is, hogy más szer - ve zet (szer ve ze tek) erõ for rá sa i ra tá masz ko dik. Az aján lat - te võ eb ben az eset ben is kö te les iga zol ni, hogy a szer zõ dés tel je sí té sé hez szük sé ges erõ for rá sok ren del ke zé sé re áll nak majd a szer zõ dés tel je sí té sé nek idõ tar ta ma alatt. Az iga zo - lás az érin tett szer ve zet kö te le zett ség vál la lás ra vo nat ko zó nyi lat ko za tá nak be nyúj tá sá val tör té nik. 33. A Kbt a (3) és (4) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (3) Az (1) és (2) be kez dés sze rin ti iga zo lás ban, il let ve nyi lat ko zat ban fog lalt té nyek, ada tok va ló ság tar tal má ért az aján lat te võ fe le l. (4) Ha az aján lat ké rõ az aján lat te võ (al vál lal ko zó) bi zo - nyos mi nõ ség biz to sí tá si szab vá nyok nak való meg fe le lõ sé - ge ta nú sí tá sá hoz füg get len szer ve zet ál tal ki ál lí tott ta nú sít - vány be nyúj tá sát írja elõ, ak kor a vo nat ko zó eu ró pai szab - vány so ro zat nak meg fe le lõ szer ve zet ál tal ta nú sí tott, a vonatkozó eu ró pai szab vány so ro za ton ala pu ló mi nõ ség - biz to sí tá si rend sze rek re kell hi vat koz nia. Az aján lat ké rõ kö te les el fo gad ni az Eu ró pai Unió más tag ál la má ban be - jegy zett szer ve zet tõl szár ma zó egyen ér té kû ta nú sít ványt, to váb bá az egyen ér té kû mi nõ ség biz to sí tá si in téz ke dé sek egyéb bi zo nyí té ka it. (5) Ha az aján lat ké rõ az aján lat te võ nek (alvállalko - zónak) a 67. (1) be kez dé sé nek b) c), f) pont ja, (2) be - kez dé sé nek b) c), e) f) pont ja vagy (3) be kez dé sé nek b), d) g), i) pont ja te kin te té ben bi zo nyos környezet - védelmi ve ze té si rend sze rek nek való meg fe le lõ sé ge ta nú - sí tá sá hoz füg get len szer ve zet ál tal ki ál lí tott ta nú sít vány be nyúj tá sát írja elõ, ak kor a vo nat ko zó eu ró pai uni ós ren - de let nek meg fe le lõ szer ve zet ál tal ta nú sí tott kör nye zet vé - del mi ve ze té si és hi te le sí té si rend szer re (EMAS) vagy a vo nat ko zó eu ró pai vagy nem zet kö zi kör nye zet vé del mi ve - ze té si szab vá nyok ra kell hi vat koz nia. Az aján lat ké rõ kö te - les el fo gad ni az Eu ró pai Unió más tag ál la má ban be jegy - zett szer ve zet tõl szár ma zó egyen ér té kû ta nú sít ványt, to - váb bá az egyen ér té kû kör nye zet vé del mi ve ze té si rend sze - rek egyéb bi zo nyí té ka it is.

38 11932 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 34. (1) A Kbt a (4) be kez dé sé nek utol só mon - data he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ha azo nos iga zo lá si mó dot ír elõ, a szer zõ dés tel je sí té - sé re való al kal mas sá mi nõ sí tés hez az aján lat te võ nek és a köz be szer zés ér té ké nek tíz szá za lé kát meg ha la dó mér ték - ben igény be ven ni kí vánt al vál lal ko zók nak a 66. (1) be - kez dé sé nek a) és b) pont ja sze rin ti al kal mas sá gi kö ve tel - mé nyek te kin te té ben ön ál ló an, az elõ írt egyéb alkalmas - sági kö ve tel mé nyek nek együt te sen kell meg fe lel ni ük. Az aján lat ké rõ azon ban a 66. (1) be kez dé sé nek a) és b) pont ja sze rin ti al kal mas sá gi kö ve tel mé nye ken túl további al kal mas sá gi kö ve tel mény te kin te té ben is jo go sult elõ ír ni az ön ál ló meg fe le lést. (2) A Kbt ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (5) Ha több aján lat te võ kö zö sen tesz aján la tot, a szer - zõ dés tel je sí té sé re való al kal mas sá mi nõ sí tés hez az aján - lat te võk a 66. (1) be kez dés a) és b) pont jai sze rin ti alkalmassági kö ve tel mé nyek ki vé te lé vel együt te sen is meg fe lel het nek az elõ írt al kal mas sá gi kö ve tel mé nyek nek, to váb bá a 66. (2) be kez dé se és a 67. (4) be kez dé se is alkalmazható. 35. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 72. Épí té si be ru há zás és szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben, amennyi ben az aján lat ké rõ az 55. -sal össz - hang ban azt elõ ír ta, az aján lat te võ az aján la tá ban kö te les nyi lat koz ni ar ról, hogy az aján lat té tel so rán figye lembe vet te-e a mun ka vál la lók vé del mé re és a mun ka fel té te lek re, va la mint az aka dály men te sí tés re vo nat ko zó, a tel je sí tés he lyén ha tá lyos kö te le zett sé ge ket. Ez nem érin ti a ki rí vó an ala csony el len szol gál ta tást tar tal ma zó aján lat vizs gá la tá ra vo nat ko zó 86. ren del ke zé se i nek al kal ma zá sát. 36. (1) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det mény fel adá sá nak nap ját leg alább öt ven két nap pal meg elõ zõ en, de leg fel jebb ti zen két hó na pon be lül elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót tar tal ma zó hir det ményt adott fel, és az tar tal maz ta az aján la ti fel hí vás hir det mé nyi min tá ja sze - rin ti, a tá jé koz ta tót tar tal ma zó hir det mény fel adá sá nak idõ pont já ban ren del ke zés re álló ada to kat is, az (1) be kez - dés ben elõ írt ha tár idõ nél rö vi deb bet is meg le het hatá - rozni. Eb ben az eset ben az aján lat té te li ha tár idõ nem le het rö vi debb az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det mény fel - adá sá nak nap já tól szá mí tott har minc hat nap nál, ki vé ve sür gõs ség ese tén, amely eset ben az aján lat té te li ha tár idõ hu szon két nap ra rö vi dít he tõ, fel té ve, hogy a hir det ményt elekt ro ni kus úton ad ják fel. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ új (3) (4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (3) (4) be kez dés szá mo - zá sa (5) (6) be kez dés re vál to zik: (3) Az aján lat té te li ha tár idõ (1) be kez dés sze rin ti leg ke ve sebb öt ven két, il le tõ leg (2) be kez dés sze rin ti har minc hat na pos idõ tar ta mát leg fel jebb hét nap pal le le - het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det ményt elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott mó don adja fel az aján lat ké rõ. (4) Az aján lat té te li ha tár idõ leg ke ve sebb öt ven két, il le - tõ leg har minc hat na pos idõ tar ta mát, vagy en nek a (3) be - kez dés sze rint le rö vi dí tett idõ tar ta mát (negy ven öt nap, huszonkilenc nap) leg fel jebb öt nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy az aján lat ké rõ a do ku men tá ci ót té rí tés men te - sen és tel jes ter je de lem ben köz vet le nül elekt ro ni kus úton az aján lat te võk szá má ra hoz zá fér he tõ vé te szi az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det mény köz zé té te lé nek nap já tól, és a hir det mény ben meg ad ja a hoz zá fé rés ada ta it. (3) A Kbt ának e (2) be kez dé sé vel át szá mo zott (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Ha a do ku men tá ció nagy ter je del mû, vagy ha az aján lat té tel re a do ku men tá ció hely ben való meg te kin té sét vagy va la mely hely szín meg te kin té sét köve tõen ke rül het csak sor, az aján lat ké rõ nek en nek figye lembe véte lével kell az aján lat té te li ha tár idõt az (1) (4) be kez dés ben foglaltakhoz ké pest hosszabb idõ tar tam ban meghatá - roznia. 37. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 83. (1) Az aján lat ké rõ nek az aján la ti fel hí vás ban ren - del kez nie kell ar ról, hogy a köz be szer zé si el já rás ban a hiánypótlás le he tõ sé gét biz to sít ja-e, to váb bá mi lyen kör - ben biz to sít ja azt. Az Eu ró pai Uni ó ból szár ma zó for rás ból tá mo ga tott köz be szer zé sek re irá nyu ló el já rá sok ese té ben az aján lat ké rõ leg alább egy al ka lom mal kö te les biz to sí ta ni a hi ány pót lás le he tõ sé gét. (2) Ha az aján lat ké rõ tel jes kör ben biz to sí tot ta a hi ány - pót lás le he tõ sé gét és az aján la tok vizs gá la ta alap ján ez szük sé ges, az összes aján lat te võ szá má ra azo nos fel té te - lek kel le he tõ sé get biz to sít hat a ki zá ró okok kal, az al kal - mas ság gal kap cso la tos iga zo lá sok és nyi lat ko za tok, il le tõ - leg az aján la ti fel hí vás ban vagy a do ku men tá ci ó ban az aján lat ré sze ként be nyúj tás ra elõ írt egyéb ira tok utó la gos csa to lá sá ra, hi á nyos sá ga i nak pót lá sá ra, va la mint egyéb, az aján lat tal kap cso la tos for mai hi á nyos sá gok pót lá sá ra. Ha az aján la ti fel hí vás ban a hi ány pót lást kor lá to zott kör - ben tet te le he tõ vé, a hi ány pót lást eb ben a kör ben bizto - sítja. (3) A hi ány pót lás ról az aján lat ké rõ egy ide jû leg, köz vet - le nül, írás ban kö te les tá jé koz tat ni az összes aján lat te võt, meg je löl ve a ha tár idõt, to váb bá aján la ton ként a hi á nyo kat. (4) Az aján lat te võ a hi ány pót lá si fel hí vás ban nem sze - rep lõ hi á nyo kat is pó tol hat, kor lá to zott hi ány pót lás ese tén az aján la ti fel hí vás ban sze rep lõ kör ben. (5) A hi ány pót lást köve tõen az aján lat ké rõ jo go sult szük ség ese tén akár több al ka lom mal is újabb hi ány pót lást el ren del ni, ha a ko ráb bi hi ány pót lá si fel hí vás(ok)ban nem sze rep lõ hi ányt ész lelt és ezt az aján lat te võ a (4) be kez dés alap ján sem pó tol ta.

39 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (6) Ha az aján lat ké rõ több hi ány pót lást biz to sít, a ko ráb - ban meg je lölt hi á nyok a ké sõb bi hi ány pót lá sok so rán már nem pó tol ha tók. (7) A hi ány pót lás nem ered mé nyez he ti az aján lat 81. (4) be kez dé se sze rint ér té ke lés re ke rü lõ tar tal mi ele me i - nek mó do sí tá sát, to váb bá a hi ány pót lás so rán az ajánlat - tevõ új kö zö sen aján la tot tevõ, il le tõ leg al vál lal ko zó, továbbá a 66. (2) be kez dé se vagy a 67. (4) be kez dé se sze rin ti szer ve zet meg je lö lé sé vel és a rá vo nat ko zó ira tok - kal nem egé szít he ti ki az aján la tot, to váb bá a kor lá to zott körû hiánypótlás ki zá ró lag az aján lat ké rõ ál tal az aján la ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott aján la ti ele mek kel össze füg gõ hi á nyok ra ter jed het ki. (8) Az aján lat ké rõ kö te les meg gyõ zõd ni ar ról, hogy a hi ány pót lás(oka)t köve tõen adott eset ben a be nyúj tott aján la ti pél dá nyok hi ány pót lás sal nem érin tett tar tal ma meg egye zik-e az ere de ti aján lat tar tal má val. El té rés ese - tén, vagy ha a hi ány pót lást nem, vagy nem meg fele lõen tel je sí tet ték, ki zá ró lag az ere de ti aján la ti pél dányt (pél dá - nyo kat) le het figye lembe ven ni az el bí rá lás so rán. 38. A Kbt ának (2) (4) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek, egy ide jû leg a a kö vet - ke zõ (5) és (6) be kez dés sel egé szül ki: (2) Az aján lat ké rõ az in do ko lás és a ren del ke zé sé re álló ira tok alap ján kö te les meg gyõ zõd ni az aján la ti ele mek meg ala po zott sá gá ról, en nek so rán írás ban tá jé koz ta tást kér het az aján lat te võ tõl a vi ta tott aján la ti ele mek re vo nat - ko zó an. (3) Az aján lat ké rõ figye lembe ve he ti az olyan ob jek tív ala pú in do ko lást, amely kü lö nö sen a gyár tá si fo lya mat, az épí té si be ru há zás, il le tõ leg a szol gál ta tás nyúj tás mód sze - ré nek gaz da sá gos sá gá ra, a vá lasz tott mû sza ki meg ol dás ra, a tel je sí tés nek az aján lat te võ szá má ra ki vé te le sen elõ nyös kö rül mé nye i re vagy az aján lat te võ ál tal aján lott áru, épí - tési be ru há zás, il le tõ leg szol gál ta tás ere de ti sé gé re, az épí - té si be ru há zás, szol gál ta tás nyúj tás vagy áru be szer zés teljesítésének he lyén ha tá lyos mun ka vé del mi rendelkezé - seknek és mun ka fel té te lek nek való meg fe le lés re, vagy az aján lat te võ nek ál la mi tá mo ga tá sok meg szer zé sé re való lehetõségére vo nat ko zik. (4) Az aján lat ké rõ kö te les ér vény te len nek nyil vá ní ta ni az aján la tot, ha nem tart ja el fo gad ha tó nak és a gaz da sá gi éssze rû ség gel össze egyez tet he tõ nek az in do ko lást. (5) Az aján lat ké rõ az ál la mi tá mo ga tás miatt ki rí vó an ala csony nak ér té kelt el len szol gál ta tást tar tal ma zó aján la - tot csak ab ban az eset ben nyil vá nít hat ja ér vény te len nek, ha ez zel kap cso lat ban elõ ze tesen írás ban tá jé koz ta tást kért az aján lat te võ tõl, és ha az aján lat te võ nem tud ta iga zol ni, hogy a kér dé ses ál la mi tá mo ga tást jog sze rû en sze rez te. (6) Az aján lat ké rõ az (5) be kez dés sze rin ti ér vény te len aján la tok ról kö te les tá jé koz tat ni a Köz be szer zé sek Ta ná - csán ke resz tül az Eu ró pai Bi zott sá got. 39. A Kbt ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Az aján lat ké rõ az in do ko lás és a ren del ke zé sé re álló ira tok alap ján kö te les meg gyõ zõd ni az aján la ti ele mek meg ala po zott sá gá ról, tel je sít he tõ sé gé rõl, en nek so rán az aján lat te võ tõl írás ban tá jé koz ta tást kér het a vi ta tott aján la - ti ele mek re vo nat ko zó an. (3) Az aján lat ké rõ kö te les ér vény te len nek nyil vá ní ta ni az aján la tot, ha nem tart ja el fo gad ha tó nak és a gaz da sá gi éssze rû ség gel össze egyez tet he tõ nek az in do ko lást. 40. A Kbt a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a ere de ti (3) (5) be kez dé sé nek szá - mo zá sa (4) (6) be kez dés re vál to zik: (3) Az aján lat ké rõ nek ki kell zár nia az el já rás ból az aján lat te võt, ha a 66. (2) be kez dé se vagy a 67. (4) be - kez dé se sze rin ti szer ve zet a) a ki zá ró okok (60. ) ha tá lya alá esik; b) ré szé rõl a ki zá ró ok (60. ) az el já rás so rán kö vet ke - zett be. 41. A Kbt. a kö vet ke zõ 89/A. -sal egé szül ki: 89/A. (1) Nem nyil vá nít ha tó ér vény te len nek az aján - lat a köz be szer zé si mû sza ki le írás nak az 58. (3) be kez - dé sé nek a) pont ja sze rin ti meg ha tá ro zá sa ese tén ki zá ró - lag azon az ala pon, hogy az aján lat ban sze rep lõ ter mé kek és szol gál ta tá sok nem fe lel nek meg a mû sza ki le írás ban meg ha tá ro zott szab vá nyok nak vagy egyéb elõ írásoknak, amennyi ben az aján lat te võ aján la tá ban meg fe le lõ mó don, bár mely meg fe le lõ esz köz zel bi zo nyít ja, hogy az ál ta la ja - va solt meg ol dá sok egyen ér té kû mó don meg fe lel nek a köz be szer zé si mû sza ki le írás ban meg ha tá ro zott kö ve tel - mé nyek nek. Meg fe le lõ esz köz le het kü lö nö sen a gyár tó tól szár ma zó mû sza ki do ku men tá ció vagy va la mely füg get - len, szak ma i lag el is mert szer ve zet [58. (6) be kez dés] minõsítése. (2) Nem nyil vá nít ha tó ér vény te len nek a köz be szer zé si mû sza ki le írás tel je sít mény- és funk ci o ná lis kö ve tel mé - nyek re való hi vat ko zás sal tör té nõ meg ha tá ro zá sa ese tén az eu ró pai szab ványt köz zé te võ nem ze ti szab vány nak, európai mû sza ki en ge dély nek, kö zös mû sza ki elõ írásnak, nem zet kö zi szab vány nak vagy va la mely eu ró pai szab - vány ügyi szer ve zet ál tal ki dol go zott mû sza ki aján lás nak meg fe le lõ aján lat, amennyi ben ezek a le írá sok az aján lat - ké rõ ál tal meg ál la pí tott tel je sít mény re, il let ve funk ci o ná lis kö ve tel mé nyek re vo nat koz nak. Az aján lat te võ nek az aján - la tá ban meg fe le lõ mó don, bár mely meg fe le lõ esz köz - zel bi zo nyí ta nia kell, hogy a szab vány nak meg fe le lõ ter - mék, szol gál ta tás vagy épí té si be ru há zás meg fe lel az aján - lat ké rõ ál tal meg ha tá ro zott tel je sít mény-, il let ve funk ci o - ná lis kö ve tel mé nyek nek. Meg fe le lõ esz köz le het kü lö nö - sen a gyár tó tól szár ma zó mû sza ki do ku men tá ció vagy va - la mely füg get len, szak ma i lag el is mert szer ve zet [58. (6) be kez dés] mi nõ sí té se. 42. A Kbt a a kö vet ke zõ (3) (5) be kez dés sel egé szül ki: (3) Az aján lat ké rõ jo go sult köz jegy zõ je len lé té ben sor - so lást tar ta ni és a sor so lás alap ján ki vá lasz tott aján lat te võt az el já rás nyer te sé nek nyil vá ní ta ni, ha

40 11934 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám a) az aján lat ké rõ a leg ala cso nyabb össze gû el len szol - gál ta tást tar tal ma zó aján la tot kí ván ja ki vá lasz ta ni, de a leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tást két vagy több aján lat azo nos összeg ben tar tal maz za, vagy b) az aján la tok bí rá la ti szem pont ja az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat ki vá lasz tá sa, de az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat a (2) be kez dés al kal ma zá sá val sem ál la pít ha tó meg. (4) A (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti eset ben az azo nos el len szol gál ta tást tar tal ma zó, a (3) be kez dés b) pont ja sze - rin ti eset ben pe dig az azo nos össz pont szám mal ér té kelt ér - vé nyes aján la tot be nyúj tó aján lat te võk kö zül kell sor so lás - sal ki vá lasz ta ni az el já rás nyer te sét. (5) Az aján lat ké rõ az aján la tok 81. (4) be kez dé se sze - rin ti ér té ke lé sét köve tõen elekt ro ni kus ár lej tést kez de mé - nyez het, amennyi ben azt az aján la ti fel hí vás ban elõ ze - tesen je lez te. Az elekt ro ni kus ár lej tés rész le tes sza bá lya it kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. 43. A Kbt a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) Az aján lat ké rõ az ered mény hir de tés tõl szá mí tott tizenötödik na pig vagy, ha a szer zõ dés meg kö té sé re az ered mény hir de tés tõl szá mí tott ti zen ötö dik nap nál ko ráb - ban ke rül sor, ak kor ezen idõ pon tig egy al ka lom mal jo go - sult a 93. (2) be kez dé se sze rin ti írás be li össze ge zést mó - do sí ta ni és szük ség ese tén az ér vény te len ség rõl szóló tá jé - koz ta tást vissza von ni, ha az ered mény hir de tést köve tõen ész le li, hogy a ki hir de tett ered mény (ered mény te len ség) tör vénysértõ volt és a mó do sí tás a tör vénysértést orvo - solja. Az aján lat ké rõ a mó do sí tott össze ge zés és ered mény (ered mény te len ség) ki hir de té sé nek idõ pont já ról azt leg - alább két mun ka nap pal meg elõ zõ en kö te les egy ide jû leg írás ban az összes aján lat te võt tá jé koz tat ni. A mó do sí tott ered ménnyel (ered mény te len ség gel) kap cso lat ban a 93., 95. -okat, va la mint az (1) (4) be kez dé se ket kell al kal - maz ni, to váb bá ha szük sé ges az aján lat ké rõ fel kér he ti az aján lat te võ ket aján la ta ik nak a szer zõ dés kö tés új idõ - pont já nak le jár tá ig tör té nõ fenn tar tá sá ra. Az aján lat te võ aján la ti kö tött sé ge el té rõ nyi lat ko zat hi á nyá ban a szer - zõ dés kö tés új idõ pont já nak le jár tá ig tart. 44. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Két sza kasz ból áll a meg hí vá sos és a hir det mény köz zé té te lé vel in du ló tár gya lá sos el já rás, to váb bá a ver - seny pár be széd. 45. A Kbt át meg elõ zõ cím és a 102. (1) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A részvételi dokumentáció, illetõleg ismertetõ 102. (1) Az aján lat ké rõ a meg fe le lõ rész vé te li je lent - ke zés be nyúj tá sá nak elõ se gí té se ér de ké ben a meg hí vá - sos és a tár gya lá sos el já rás ban rész vé te li do ku men tá ci ót ké szít het, a ver seny pár be széd ben pe dig is mer te tõt kö te les ké szí te ni. Az aján lat ké rõ a rész vé te li fel hí vás ban kö te les meg ad ni a rész vé te li do ku men tá ció, il le tõ leg az is mer te tõ (a továb biak ban együtt: rész vé te li do ku men tá ció) ren del - ke zés re bo csá tá sá nak mód ját, ha tár ide jét, an nak be szer zé - si he lyét és pénz ügyi fel té te le it is. Az aján lat ké rõ a rész vé - te li fel hí vás ban elõ ír hat ja, hogy a rész vé te li do ku men tá ció meg vá sár lá sa vagy át vé te le az el já rás ban való rész vé tel fel té te le. Ha több rész vé tel re je lent ke zõ kö zö sen nyújt be rész vé te li je lent ke zést, ele gen dõ, ha egyi kük vá sá rol ja meg vagy ve szi át a rész vé te li do ku men tá ci ót. 46. A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A rész vé te li ha tár idõ leg ke ve sebb har minc hét na pos idõ tar ta mát leg fel jebb hét nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té - ve, hogy a rész vé te li fel hí vást tar tal ma zó hir det ményt elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don adja fel az aján lat ké rõ. 47. A Kbt ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az aján lat ké rõ nek a (2) be kez dés sze rin ti le he tõ - ség rõl a rész vé te li fel hí vás ban kell ren del kez nie, és kö te - les azt is elõ ír ni, hogy a je lent ke zést az ál ta la elõ írt ha tár - idõ le jár tá ig és írás be li mó don meg kell erõ sí te nie a rész - vé tel re je lent ke zõ nek. Az aján lat ké rõ a (2) be kez dés sze - rin ti le he tõ ség tech ni kai kö rül mé nye i rõl kö te les tá jé koz ta - tást adni a rész vé te li fel hí vás ban vagy a rész vé te li do ku - men tá ci ó ban. 48. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 112. (1) Az aján lat ké rõ nek a rész vé te li fel hí vás ban ren del kez nie kell ar ról, hogy a rész vé te li sza kasz ban a hiánypótlás le he tõ sé gét biz to sít ja-e, to váb bá mi lyen kör - ben biz to sít ja azt. Az Eu ró pai Uni ó ból szár ma zó for rás ból tá mo ga tott köz be szer zé sek re irá nyu ló el já rá sok ese té ben az aján lat ké rõ leg alább egy al ka lom mal kö te les biz to sí ta ni a hi ány pót lás le he tõ sé gét. (2) Ha az aján lat ké rõ tel jes kör ben biz to sí tot ta a hi ány - pót lás le he tõ sé gét és a rész vé tel re je lent ke zé sek vizs gá la ta alap ján ez szük sé ges, az összes je lent ke zõ szá má ra azo nos fel té te lek kel le he tõ sé get biz to sít hat a ki zá ró okok kal, az al kal mas ság gal kap cso la tos iga zo lá sok és nyi lat ko za tok, il le tõ leg a rész vé te li fel hí vás ban, a rész vé te li do ku men tá - ci ó ban a rész vé te li je lent ke zés ré sze ként be nyúj tás ra elõ írt egyéb ira tok utó la gos csa to lá sá ra, hi á nyos sá ga i nak pót lá - sá ra, va la mint egyéb, a rész vé te li je lent ke zés sel kap cso la - tos for mai hi á nyos sá gok pót lá sá ra. Ha a rész vé te li fel hí - vás ban a hi ány pót lást kor lá to zott kör ben tet te le he tõ vé, a hi ány pót lást eb ben a kör ben biz to sít ja. (3) A hi ány pót lás so rán a rész vé tel re je lent ke zõ új kö zö - sen rész vé tel re je lent ke zõ, il let ve al vál lal ko zó, to váb bá a 66. (2) be kez dé se vagy a 67. (4) be kez dé se sze rin ti szer ve zet meg je lö lé sé vel és a rá vo nat ko zó ira tok kal nem egé szít he ti ki a rész vé tel re je lent ke zést, to váb bá a kor - látozott körû hi ány pót lás ki zá ró lag az aján lat ké rõ ál tal a

41 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y rész vé te li fel hí vás ban meg ha tá ro zott körû hi á nyok ra ter - jed het ki. (4) A hi ány pót lás ról az aján lat ké rõ egy ide jû leg, köz vet - le nül, írás ban kö te les tá jé koz tat ni az összes rész vé tel re jelentkezõt, meg je löl ve a ha tár idõt, to váb bá rész vé tel re jelentkezésenként a hi á nyo kat. (5) A rész vé tel re je lent ke zõ a hi ány pót lá si fel hí vás ban nem sze rep lõ hi á nyo kat is pó tol hat, kor lá to zott hi ány pót - lás ese tén a rész vé te li fel hí vás ban sze rep lõ kör ben. (6) A hi ány pót lást köve tõen az aján lat ké rõ jo go sult szük ség ese tén akár több al ka lom mal is újabb hi ány - pót lást el ren del ni, ha a ko ráb bi hi ány pót lá si fel hí - vás(ok)ban nem sze rep lõ hi ányt ész lelt és ezt a rész vé tel re je lent ke zõ az (5) be kez dés alap ján sem pó tol ta. (7) Ha az aján lat ké rõ több hi ány pót lást biz to sít, a ko ráb - ban meg je lölt hi á nyok a ké sõb bi hi ány pót lá sok so rán már nem pó tol ha tók. (8) Az aján lat ké rõ kö te les meg gyõ zõd ni ar ról, hogy a hi ány pót lás(oka)t köve tõen adott eset ben a be nyúj tott rész vé te li je lent ke zé si pél dá nyok hi ány pót lás sal nem érin - tett tar tal ma meg egye zik-e az ere de ti je lent ke zés tar tal má - val. El té rés ese tén, vagy ha a hi ány pót lást nem, vagy nem meg fele lõen tel je sí tet ték, ki zá ró lag az ere de ti rész vé te li je lent ke zé si pél dányt (pél dá nyo kat) le het figye lembe ven - ni az el bí rá lás so rán. 49. (1) A Kbt ának (8) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) Az aján la tok el bí rá lá sa so rán az aján lat ké rõ nek meg kell vizs gál nia, hogy az aján la tok meg fe lel nek-e a rész vé te li fel hí vás ban, az aján lat té te li fel hí vás ban, a do ku - men tá ci ó ban, va la mint a jog sza bá lyok ban, to váb bá ver - seny pár be széd ese tén az is mer te tõ ben meg ha tá ro zott fel té - te lek nek is. (2) A Kbt ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (10) Az aján lat té te li sza kasz ban tör té nõ hi ány pót lás ra a 83. ren del ke zé sei irány adó ak. 50. A Kbt a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) Az aján lat té te li ha tár idõ (1) be kez dés sze rin ti leg ke ve sebb negy ven na pos, il le tõ leg (2) be kez dés sze - rin ti hu szon hat na pos idõ tar ta mát leg fel jebb öt nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy az aján lat ké rõ a do ku men tá - ci ót té rí tés men te sen és tel jes ter je de lem ben köz vet le nül elekt ro ni kus úton az aján lat te võk szá má ra hoz zá fér he tõ vé te szi az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé sé nek nap já tól, és a fel hí vás ban meg ad ja a hoz zá fé rés ada ta it. 51. A Kbt ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (5) Az aján lat ké rõ a meg ha tá ro zott aján lat te või ke ret - szám nak meg fele lõen a pénz ügyi és gaz da sá gi, va la mint mû sza ki, il le tõ leg szak mai al kal mas ság alap ján ki vá lasz - tott je lent ke zõ ket egy ide jû leg, köz vet le nül, írás ban hív ja fel aján lat té tel re. Amennyi ben az al kal mas nak mi nõ sí tett je lent ke zõk szá ma nem éri el a ke ret szám alsó ha tá rát, az aján lat ké rõ az al kal mas nak mi nõ sí tett je lent ke zõk aján lat - té tel re fel hí vá sá val foly tat hat ja az el já rást. Ha az aján lat - ké rõ nem ha tá ro zott meg ke ret szá mot, az összes al kal mas je lent ke zõt kö te les aján lat té tel re fel hív ni. Az aján lat té tel re fel hí vott je lent ke zõk kö zö sen nem te het nek aján la tot. 52. A Kbt. a a után a kö vet ke zõ cím mel és 123/A 123/G. -sal egé szül ki: 5/A. Cím A VERSENYPÁRBESZÉD Az eljárás alkalmazása, általános szabályai 123/A. (1) Az aján lat ké rõ ver seny pár be szé det ak kor al kal maz hat, ha a) a köz be szer zés tár gyá ra vo nat ko zó köz be szer zé si mû sza ki le írás meg ha tá ro zá sá ra nem, vagy nem a nyílt, il - let ve meg hí vá sos el já rás ban szük sé ges rész le tes ség gel ké - pes, il le tõ leg b) a szer zõ dés tí pu sá nak vagy jogi, il let ve pénz ügyi fel - té te le i nek meg ha tá ro zá sá ra nem, vagy nem a nyílt, il let ve meg hí vá sos el já rás ban szük sé ges rész le tes ség gel ké pes. (2) Az (1) be kez dés a) vagy b) pont ja sze rin ti kö rül - mény fenn ál lá sa nem ered het az aján lat ké rõ mu lasz tá sá - ból. (3) A ver seny pár be széd ben az aján la tok bí rá la ti szem - pont ja ki zá ró lag az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat ki vá lasz tá sa le het. (4) A ver seny pár be széd ben az aján lat ké rõ és egy vagy több rész vé tel re je lent ke zõ kö zöt ti pár be széd arra irá nyul, hogy az aján lat ké rõ ké pes le gyen a szer zõ dés kö tés hez szük sé ges rész le tes ség gel meg ha tá roz ni a köz be szer zés tár gyá ra vo nat ko zó köz be szer zé si mû sza ki le írást, il let ve a szer zõ dés tí pu sát vagy jogi, il let ve pénz ügyi fel té te le it. (5) Az aján lat ké rõ nek a pár be széd so rán is biz to sí ta nia kell az egyen lõ bá nás mó dot az aján lat te võk szá má ra, így kü lö nö sen az aján lat ké rõ ál tal adott bár mi lyen tá jé koz ta - tást az összes aján lat te võ nek meg kell adni. A versenypárbeszéd részvételi szakaszának különös szabályai 123/B. (1) A rész vé te li fel hí vás ban a 101. (4) be kez - dé sé ben fog lal ta kon túl meg kell adni a) az is mer te tõ ren del ke zés re bo csá tá sá val kap cso la tos in for má ci ó kat; b) az 57. (3) be kez dé sé ben fog lal ta kat, az zal, hogy az 57. (3) be kez dés d) pont ja sze rin ti mód szer (mód sze rek) rész le tes is mer te té se az aján lat té te li sza kasz ban ké szí tett do ku men tá ci ó ban is meg ad ha tó. (2) Az is mer te tõ nek tar tal maz nia kell kü lö nö sen a köz - be szer zés tár gyá nak, az arra vo nat ko zó köz be szer zé si mû - sza ki le írás nak, to váb bá a szer zõ dé ses fel té te lek nek a meg ha tá ro zá sát olyan mér ték ben, aho gyan az aján lat ké rõ erre ké pes.

42 11936 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (3) Az aján lat ké rõ a rész vé te li fel hí vás ban meg je löl he ti azo kat, aki ket az el já rás ban való rész vé tel re meg kí ván hív ni. A meg je löl te ken kí vül az el já rás ban való rész vé tel re mind azok je lent kez het nek a rész vé te li fel hí vás alap ján, akik al kal ma sak a szer zõ dés tel je sí té sé re. Erre a lehetõ - ségre a rész vé te li fel hí vás ban az aján lat ké rõ nek hivat - koznia kell. A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszának különös szabályai 123/C. (1) A ver seny pár be széd aján lat té te li sza ka szá - ban az aján lat te võk elõ ször meg ol dá si ja vas la to kat ké szí - te nek, ame lyek rõl az aján lat ké rõ az aján lat té te li fel hí vás sze rint egy vagy több for du ló ban pár be szé det foly tat ve - lük. Ezt köve tõen te szik meg vég sõ aján la ta i kat, ame lye - ket az aján lat ké rõ a 121. (8) be kez dé se sze rint el bí rál. (2) A ver seny pár be széd aján lat té te li sza ka szá ban nem ér vé nye sül az aján lat té te li ha tár idõk e fe je zet ben elõ írt leg rö vi debb idõ tar ta ma, de a ha tár idõt úgy kell meg ha tá - roz ni, hogy ele gen dõ idõ tar tam áll jon ren del ke zés re az aján lat te võk egyen lõ eséllyel tör té nõ meg fe le lõ aján lat - té te lé hez. (3) A ver seny pár be széd ben a vég sõ aján lat meg té te lé ig nem áll fenn az aján lat te võ nek, il le tõ leg az aján lat ké rõ nek a sze rin ti aján la ti kö tött sé ge, il le tõ leg az aján lat - ké rõ nek az aján lat té te li sza kasz ra vo nat ko zó an a 108. (1) be kez dé se és a 121. (6) be kez dé se sze rin ti aján la ti kö - tött sé ge. Ez azon ban nem jár hat az zal, hogy az el já rás alap ján meg kö tött szer zõ dés tár gya, il le tõ leg fel té te lei olyan jel lem zõ jé ben, il le tõ leg kö rül mé nyé ben tér el a köz - be szer zés meg kez dé se kor [35. (2) be kez dé se] be sze rez ni kí vánt be szer zé si tárgy tól, il le tõ leg meg adott szer zõ dé ses fel té te lek tõl, amely nem tet te vol na le he tõ vé verseny - párbeszéd al kal ma zá sát. (4) Aján la ti biz to sí ték ki zá ró lag a szer zõ dés kö tés nek az aján lat te võ ér dek kö ré ben fel me rült ok ból tör té nõ meg hi ú - su lá sa ese té re köt he tõ ki. 123/D. (1) Az aján lat té te li fel hí vás ban a 120. (1) be - kez dé sé ben fog lal ta kon túl meg kell adni a) az elsõ pár be széd idõ pont ját és hely szí nét; b) ha az aján lat ké rõ több for du lós pár be szé det tart, a pár be szé dek me ne tét, az elsõ, il le tõ leg a meg adott for du lót kö ve tõ pár be széd re ki vá lasz tott aján lat te või lét szám fel sõ ha tá rát; c) a pár be széd nyel vét; d) ha az aján lat ké rõ dí ja zás ban kí ván egy vagy több aján lat te võt ré sze sí te ni, az erre vo nat ko zó ál ta la meg ha - tá ro zott elõ írásokat. (2) A do ku men tá ci ó nak tar tal maz nia kell kü lö nö sen, hogy a 123/A. (1) be kez dés sze rin ti kö rül mé nyek kö zül meg nem ha tá ro zot tak ra néz ve me lyek rõl kéri az aján lat - ké rõ az aján lat te võk ja vas la tát, és e kö rül mé nyek te kin te - té ben me lyek az aján lat ké rõ ál tal igé nyelt ke re tek vagy el - vá rá sok. (3) A meg ol dá si ja vas lat nak a 121. (3) és (4) be kez dé - sé ben fog lal ta kon túl tar tal maz nia kell a) az aján lat te võ egy vagy több vál to za tú ja vas la tát a (4) be kez dés sze rin ti kö rül mé nyek re, to váb bá b) az aján lat te võ elõ ze tes aján la tát arra az eset re néz ve, ha az ál ta la ja va solt mû sza ki, jogi, il le tõ leg pénz ügyi fel té - te lek kel kel le ne a szer zõ dést tel je sí te ni, to váb bá c) an nak meg ha tá ro zá sát, hogy meg ol dá si ja vas la tá nak mely ré sze üz le ti ti tok, to váb bá d) an nak meg ha tá ro zá sát, hogy meg ol dá si ja vas la tá ból mely in for má ci ók kö zöl he tõk a töb bi aján lat te võ vel a pár - be széd so rán, e) an nak meg ha tá ro zá sát, hogy az aján lat te võ hoz zá já - rul-e a töb bi aján lat te võ vel való együt tes pár be széd hez, és meg ol dá si ja vas la tá nak a be szer zés tár gyá ra vo nat ko zó kö ve tel mé nyek ki ala kí tá sa so rán tör té nõ tel jes vagy rész - le ges fel hasz ná lá sá hoz. (4) Az aján lat te võ nem tilt hat ja meg ne vé nek, cí mé nek (szék he lyé nek, la kó he lyé nek), va la mint olyan tény nek, in - for má ci ó nak, meg ol dás nak vagy adat nak (a továb biak ban együtt: adat) a nyil vá nos ság ra ho za ta lát, amely a bí rá la ti szem pont alap ján ér té ke lés re ke rül. Nem kor lá toz ha tó, illetõleg nem tilt ha tó meg üz le ti ti tok ra hi vat ko zás sal olyan adat nyil vá nos ság ra ho za ta la sem, amely a közér - dekû ada tok nyil vá nos sá gá ra és a köz ér dek bõl nyil vá nos adat ra vo nat ko zó, kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott adat - szol gál ta tá si és tá jé koz ta tá si kö te le zett ség alá esik. 123/E. (1) A pár be szé de ket az aján lat te võk kel csak ak kor le het együt te sen le foly tat ni, ha eh hez min den aján - lat te võ hoz zá já rult. (2) A pár be szé dek egy vagy több for du ló ban is le foly - tat ha tó ak. Több for du lós pár be széd ese té ben az aján lat ké rõ jo go sult csak azo kat az aján lat te võ ket meg hív ni a to váb bi for du ló(k)ra, akik az elsõ, il le tõ leg a meg adott for du ló ban a rész vé te li fel hí vás ban az 57. (3) be kez dé se te kin te té - ben meg ha tá ro zott kö rül mé nyek alap ján a leg ked ve zõbb meg ol dá si ja vas la tot (ja vas lat vál to za tot) tett ék. Az aján - lat te võk szá ma azon ban az utol só tár gya lá si for du lót köve - tõen sem le het há rom nál ke ve sebb. Az el té rõ ja vas la tot adó aján lat te võk meg ol dá si ja vas la ta it is a fel hí vás ban az 57. (3) be kez dé se te kin te té ben meg ha tá ro zott kö rül mé - nyek alap ján kell össze ha son lí ta ni. Ha egy aján lat te võ több vál to za tú meg ol dá si ja vas la tot adott, a kü lön bö zõ meg ol dá si ja vas lat-vál to za to kat ön ál ló ja vas lat nak kell te - kin te ni, és az aján lat ké rõ jo go sult a továb biak ban az aján - lat te võ egy-egy meg ol dá si ja vas la tát a pár be széd to váb bi for du ló já ra (for du ló i ra) nem meg hív ni. (3) Ha egy aján lat te võ meg ol dá si ja vas la tá ban nem sze - re pel ja vas lat a 123/D. (2) be kez dé se vo nat ko zá sá ban, vagy az ab ban (il let ve va la mely ja vas lat vál to zat ban) a 123/D. (2) be kez dé se vo nat ko zá sá ban sze rep lõ meg ol dá - si mód nem fe le l meg azon kö ve tel mé nyek nek, ame lye ket az aján lat ké rõ a köz be szer zés tár gya, az arra vo nat ko zó köz be szer zé si mû sza ki le írás, to váb bá a szer zõ dé ses fel té - te lek vo nat ko zá sá ban meg ha tá ro zott, il le tõ leg a ja vas lat tár gyát ké pe zõ ele mek kel kap cso la tos aján lat ké rõi ke re - tek nek, el vá rá sok nak; az aján lat ké rõ a meg ol dá si ja vas la - tot vagy an nak vál to za tát ér vény te len né nyil vá nít ja és a 93. (1) be kez dé se sze rint jár el.

43 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (4) A (2) és (3) be kez dés sze rint ki vá lasz tott ajánlat - tevõkkel foly ta tott to váb bi pár be széd so rán az aján lat ké rõ nem mó do sít hat ja fel té te le it, az aján lat te võk pe dig a korábbi for du ló hoz ké pest az aján lat ké rõ szá má ra csak azo nos vagy ked ve zõbb meg ol dá si ja vas la tot ad hat nak. (5) Az aján lat ké rõ nek min den egyes pár be széd rõl jegy - zõ köny vet kell ké szí te nie, és azt a pár be széd kö vet ke zõ for du ló já nak meg kez dé sé ig (egyet len vagy utol só for du ló ese tén a pár be széd be fe je zé sét kö ve tõ két mun ka na pon belül) min den, a pár be széd adott for du ló já ban részt vevõ aján lat te võ nek alá kell ír nia, és ré szük re egy pél dányt át kell adni, vagy két mun ka na pon be lül kell meg kül de ni. 123/F. (1) A pár be szé dek le zá rá sát köve tõen az aján - lat ké rõ írás ban, egy ide jû leg fel szó lít ja az utol só for du ló - ban részt vett összes [egy for du lós pár be széd ese tén az összes al kal mas és a 123/E. (3) be kez dés ha tá lya alá nem tar to zó] aján lat te võt vég sõ aján lat meg té te lé re. (2) Ha meg ol dá si ja vas la tá ban az összes aján lat te võ hoz zá já rult a töb bi aján lat te võ vel való együt tes pár be széd - hez és meg ol dá si ja vas la tá nak a be szer zés tár gyá ra vo nat - ko zó kö ve tel mé nyek ki ala kí tá sa so rán tör té nõ tel jes vagy rész le ges fel hasz ná lá sá hoz, to váb bá az aján lat ké rõ szük - sé ges nek tart ja, az aján lat ké rõ jo go sult a vég sõ aján lat készítéséhez egy vagy több meg ol dá si ja vas lat tel jes vagy rész le ges fel hasz ná lá sá val meg ha tá roz ni a köz be szer zé si mû sza ki le írást és a szer zõ dés fel té te le it. Eb ben az eset ben az aján lat ké rõ kö te les új do ku men tá ci ót ké szí te ni. (3) A (2) be kez dés sze rin ti eset ben ha a köz be szer zé si mû sza ki le írás vagy szer zõ dé ses fel té te lek mó do sí tá sá nak mér té ke in do kol ja az aján lat ké rõ jo go sult a rész vé te li fel hí vás ban meg ha tá ro zott el bí rá lá si rész szem pon tok vagy súly szá ma ik mó do sí tá sá ra; a mó do sí tás in do ko lá sát a végsõ aján lat ké szí té sé hez adott do ku men tá ci ó ban meg kell adni. (4) Ha a (2) be kez dés sze rin ti fel té te lek nem áll nak fenn, az aján lat te võk ko ráb bi meg ol dá si ja vas la tu kat vég le ge sít - ve tesz nek vég sõ aján la tot. 123/G. (1) A vég sõ aján lat té tel re tör té nõ fel szó lí tás - ban kö zöl ni kell a vég sõ aján lat té tel ha tár ide jét, az aján la - tok be nyúj tá sá nak he lyét, bon tá sá nak idõ pont ját. (2) A 123/F. (2) be kez dé se sze rin ti eset ben a vég sõ aján lat té tel re tör té nõ fel szó lí tás nak az (1) be kez dés ben fog lal ta kon túl tar tal maz nia kell a do ku men tá ció ren del ke - zés re bo csá tá sá val kap cso la tos ada to kat. (3) Az aján lat te võ ak kor is jo go sult aján la tot ten ni, ha az aján lat ké rõ olyan ja vas la tot hasz nált fel az aján la ti fel hí - vás és do ku men tá ció el ké szí té sé hez, ame lyet nem õ tett. (4) A vég sõ aján lat ér vény te len a 88. (1) be kez dé sén túl me nõ en ak kor is, ha az ab ban a 123/D. (2) be kez dé se vo nat ko zá sá ban sze rep lõ meg ol dá si mód nem fe le l meg azon kö ve tel mé nyek nek, ame lye ket az aján lat ké rõ a köz - be szer zés tár gya, az arra vo nat ko zó köz be szer zé si mû sza - ki le írás, to váb bá a szer zõ dé ses fel té te lek vo nat ko zá sá ban meg ha tá ro zott, il le tõ leg a ja vas lat tár gyát ké pe zõ ele mek - kel kap cso la tos aján lat ké rõi ke re tek nek, el vá rá sok nak. (5) Az aján lat ké rõ az ered mény hir de tést, in do kolt eset - ben, a fel hí vás ban meg ha tá ro zott idõ pont hoz ké pest ko - ráb bi idõ pont ban is meg tart hat ja, er rõl és en nek in do ká ról, va la mint, ha in do kolt, a szer zõ dés kö tés új ko ráb bi idõ - pont já ról az új ered mény hir de té si idõ pont elõtt leg alább két mun ka nap pal ko ráb ban kö te les az összes aján lat te võt egy ide jû leg, köz vet le nül, írás ban tá jé koz tat ni. 53. A Kbt a (2) be kez dé sé nek a) és b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (Az aján lat ké rõ hir det mény köz zé té te lé vel in du ló tár - gya lá sos el já rást ak kor al kal maz hat) a) ha a nyílt, a meg hí vá sos el já rás vagy a ver seny pár - be széd a 92. b) vagy c) pont ja alap ján ered mény te len volt, fel té ve, hogy a fel hí vás nak, a do ku men tá ci ó nak és az is mer te tõ nek a fel té te lei idõ köz ben lé nye ge sen nem vál - toz tak meg; b) ki vé te le sen, ha az áru be szer zés, az épí té si be ru há - zás, il le tõ leg a szol gál ta tás ter mé sze te vagy az eh hez kap - cso ló dó koc ká za tok nem te szik le he tõ vé az el len szol gál ta - tás elõ ze tes át fo gó (min den re ki ter je dõ) meg ha tá ro zá sát; 54. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az aján lat ké rõ hir det mény köz zé té te le nél kül in du - ló (a továb biak ban: hir det mény nél kü li) tár gya lá sos el já - rást ak kor al kal maz hat a 124. (2) be kez dé sé nek a) pont - já ban fog lalt eset ben, ha a tár gya lás ra a nyílt, a meg hí vá sos el já rás vagy a ver seny pár be széd 88. (1) be kez dé sé nek a) e) pont ja alap ján nem érin tett összes aján lat te võ jét meg hív ja. (2) A Kbt a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rást al kal maz hat, ha) a) a nyílt vagy a meg hí vá sos el já rás a 92. a) pont ja, il - let ve a meg hí vá sos vagy hir det mény köz zé té te lé vel in du ló tár gya lá sos el já rás a 115. a) pont ja alap ján ered mény te - len volt, fel té ve, hogy a fel hí vás nak és a do ku men tá ci ó nak a fel té te lei idõ köz ben lé nye ge sen nem vál toz tak meg, és mind er rõl az aján lat ké rõ kö te les az Eu ró pai Bi zott ság ké - ré sé re a Köz be szer zé sek Ta ná csán ke resz tül tá jé koz ta - tást adni; (3) A Kbt ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ c) és d) pon tok kal egé szül ki: (Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rást al kal maz hat to váb bá áru be szer zés ese té ben, ha) c) az áru áru tõzs dén jegy zett és be szer zett; d) az árut ki vé te le sen ked ve zõ fel té te lek kel, fel szá mo - lá si el já rás, vég el szá mo lás vagy bí ró sá gi vég re haj tás, il le - tõ leg az érin tett szer ve zet sze mé lyes joga sze rin ti ha son ló el já rás so rán tör té nõ ér té ke sí tés ke re té ben szer zi be.

44 11938 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 55. A Kbt ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (5) Az aján lat ké rõ nek min den egyes tár gya lás ról jegy - zõ köny vet kell ké szí te nie, és azt a tár gya lás kö vet ke zõ for - du ló já nak meg kez dé sé ig (egyet len vagy utol só for du ló ese tén a tár gya lás be fe je zé sét kö ve tõ két mun ka na pon be - lül) min den, az adott tár gya lá si for du ló ban részt vevõ aján - lat te võ nek alá kell ír nia, és ré szük re egy pél dányt át kell adni, vagy két mun ka na pon be lül kell meg kül de ni. 56. A Kbt a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé - szül ki: (8) Az aján lat ké rõ ki zá ró lag a 124. (2) be kez dé sé nek a) pont ja ese té ben kez de mé nyez het elekt ro ni kus ár lej tést, amennyi ben azt a rész vé te li fel hí vás ban elõ ze tesen je lez te. Az elekt ro ni kus ár lej tés rész le tes sza bá lya it kü lön jog sza - bály ha tá roz za meg. 57. A Kbt a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé - szül ki: (7) Az aján lat ké rõ ki zá ró lag a 125. (2) be kez dé se ese té ben kez de mé nyez het elekt ro ni kus ár lej tést, amennyi - ben azt az aján lat té te li fel hí vás ban elõ ze tesen je lez te. Az elekt ro ni kus ár lej tés rész le tes sza bá lya it kü lön jog sza - bály ha tá roz za meg. 58. (1) A Kbt ának (1) és (2) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) Az aján lat ké rõ a meg hí vá sos vagy a hir det mény köz zé té te lé vel in du ló tár gya lá sos el já rás ese té ben gyor sí - tott el já rást al kal maz hat, ha sür gõs ség miatt az ilyen el já - rá sok ra elõ írt ha tár idõk [107. (1) be kez dé se, 122. ] nem len né nek be tart ha tó ak. Az aján lat ké rõ nek a gyor sí tott el já - rás al kal ma zá sá nak in do kát az el já rást meg in dí tó hir det - mény ben meg kell ad nia. (2) A gyor sí tott el já rás ban az aján lat ké rõ a rész vé te li ha tár idõt nem ha tá roz hat ja meg a rész vé te li fel hí vást tar - tal ma zó hir det mény fel adá sá nak nap já tól szá mí tott ti zen öt nap nál, a rész vé te li fel hí vást tar tal ma zó hir det mény elekt - ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don tör té nõ fel adá sa ese tén a hir det mény fel adá sá nak nap já tól szá mí tott tíz nap nál rö vi debb idõ tar tam ban. A gyor sí tott el já rás ban az aján lat ké rõ meg hí vá sos el já rás ese tén az aján lat té te li ha tár idõt nem ha tá roz hat ja meg az aján lat té te - li fel hí vás meg kül dé sé nek nap já tól szá mí tott tíz nap nál rö - vi debb idõ tar tam ban. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (3) (5) be kez dés szá mo zá sa (4) (6) be kez dés re vál to zik: (3) A gyor sí tott el já rás ban a rész vé tel re je lent ke zõ nek nyi lat koz nia kell ar ról, hogy nem tar to zik a ki zá ró okok ha tá lya alá, és a 60. (1) be kez dé sé nek e) pont ja, il le tõ leg a 61. (2) be kez dé se sze rin ti köz tar to zá sok hi á nyá val, va - la mint a 60. (1) be kez dé sé nek g) h) pont já val kap cso la - tos ha tó sá gi iga zo lá so kat leg ké sõbb a 117. (1) be kez dé se sze rin ti ered mény hir de tés tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül kell csa tol nia. 59. A Kbt. a t köve tõen a kö vet ke zõ 7/A. Cím - mel és 136/A 136/E. -ok kal egé szül ki: 7/A. Cím A KERETMEGÁLLAPODÁSOS ELJÁRÁS Az eljárás két része 136/A. (1) A ke ret meg ál la po dá sos el já rás két rész bõl áll. Az elsõ rész ben az aján lat ké rõ (aján lat ké rõk) e fe je zet sze rin ti nyílt vagy meg hí vá sos el já rást kö te les(ek) al kal - maz ni ke ret meg ál la po dás meg kö té se cél já ból. Az aján lat - ké rõ tár gya lá sos el já rást is al kal maz hat ke ret meg ál la po dás meg kö té se cél já ból, amennyi ben a tár gya lá sos el já rás al - kal ma zá sá nak a 124., il let ve 125. sze rin ti fel té te lei fenn áll nak. A má so dik rész ben az aján lat ké rõ a ke ret meg - ál la po dás ban meg ha tá ro zott köz be szer zé si tárgy ra kér aján la to(ka)t és köt szer zõ dést az adott köz be szer zés(ek) meg va ló sí tá sá ra. (2) Ke ret meg ál la po dás egy aján lat te võ vel, il let ve több aján lat te võ vel köt he tõ. Ez utób bi eset ben a ke ret meg ál la - po dás ban ré szes aján lat te võk szá ma nem le het ke ve sebb há rom nál, és ha az aján lat ké rõ a 136/B. (3) be kez dé sé - nek a) pont ját kí ván ja al kal maz ni, az elsõ rész vé gén kö te - les az elsõ rész ben al kal ma zott bí rá la ti szem pont alap ján az aján lat te võ ket rang so rol ni. (3) A több aján lat te võ vel kö ten dõ ke ret meg ál la po dás ese té ben a ke ret meg ál la po dá sos el já rás elsõ ré szét meg in - dí tó hir det mény ben az aján lat ké rõ kö te les meg ad ni az 57. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott bí rá la ti szem pon tok egyi ke sze rint a leg ked ve zõbb aján la tot te võk ke ret szá - mát, amely nek leg fel jebb fel sõ ha tá rá ig ter je dõ szá mú aján lat te võ vel köt majd ke ret meg ál la po dást. A ke ret szám - nak a köz be szer zés tár gyá hoz, az el já rás sa já tos jel lem zõ i - hez kell iga zod nia, és min den kö rül mény kö zött biz to sí ta - nia kell a va ló di ver senyt. A ke ret szám nak leg alább há rom aján lat te võt kell ma gá ban fog lal nia. Az azo nos aján la tok el bí rá lá sá ra a 90. (2) (4) be kez dé se nem al kal maz ha tó. Ha a leg ked ve zõbb aján la tot te võk ke ret szá má nak fel sõ ha tá rán több aján lat azo nos, az összes ilyen azo nos aján la - tot te võ vel ke ret meg ál la po dást kell köt ni. (4) A több aján lat te võ vel kö ten dõ ke ret meg ál la po dás ese té ben, a ke ret meg ál la po dá sos el já rás elsõ ré sze a 92. -ban fog lal ta kon túl ak kor is ered mény te len, amennyi ben az ér vé nyes aján la tot be nyúj tók szá ma nem éri el a hár mat. Amennyi ben az aján lat ké rõ le he tõ vé tet te a köz be szer zés egy ré szé re tör té nõ aján lat té telt, és a ré szek te kin te té ben ér vé nyes aján la tot be nyúj tók szá ma nem éri el a hár mat, az el já rás elsõ ré sze a köz be szer zés adott ré sze te kin te té ben ered mény te len. (5) A ke ret meg ál la po dás nak tar tal maz nia kell az adott idõ tar tam alatt an nak alap ján kö ten dõ szer zõ dé sek lé nye - ges fel té te le it, kü lö nö sen a köz be szer zé sek tár gyát és az el len szol gál ta tás mér té két. A ke ret meg ál la po dás ban a köz be szer zés mennyi sé gét az 50. (2) be kez dé se al kal ma -

45 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y zá sá val kell meg ha tá roz ni. A ke ret meg ál la po dás több kü - lön bö zõ köz be szer zé si tárgy ra is vo nat koz hat. (6) Ke ret meg ál la po dás leg fel jebb négy évre köt he tõ. A ke ret meg ál la po dás alap ján kö ten dõ szer zõ dés(ek) idõ - tar ta ma nem ha lad hat ja meg a ke ret meg ál la po dás idõtar - tamát. (7) A ke ret meg ál la po dás a 73. (1) be kez dé se sze rin ti mel lék let ki vé te lé vel, fel té ve, hogy az ab ban fog lal tak nem el len té te sek a 96. (3) be kez dé sé vel nyil vá nos, an - nak tar tal ma köz ér de kû adat nak mi nõ sül. (8) A ke ret meg ál la po dá sos el já rás elsõ ré szé ben a 98. (1) (3) be kez dé sei meg fele lõen al kal ma zan dó ak. (9) Ti los ver seny kor lá to zá si cél lal al kal maz ni a ke ret - meg ál la po dá sos el já rást. 136/B. (1) Az aján lat ké rõ a ke ret meg ál la po dá sos el já - rás elsõ ré szét köve tõen jo go sult a ke ret meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott mennyi ség, va la mint be szer zé si tárgy(ak) egy-egy ré szé re (a továb biak ban: adott köz be szer zés) a ke - ret meg ál la po dás ban elõ irány zott tel jes mennyi ség kere - tein be lül az el já rás má so dik ré szé ben több szer zõ dést kötni. (2) Az aján lat ké rõ az egy aján lat te võ vel a 136/A. -nak meg fele lõen meg kö tött ke ret meg ál la po dás alap ján az adott köz be szer zés(ek) meg va ló sí tá sa ér de ké ben írás be li kon zul tá ci ót köve tõen köt szer zõ dést a ke ret meg ál la po - dás ban ré szes aján lat te võ vel. (3) Az aján lat ké rõ a több aján lat te võ vel a 136/A. -nak meg fele lõen meg kö tött ke ret meg ál la po dás alap ján az adott köz be szer zés(ek) meg va ló sí tá sa ér de ké ben a) a ke ret meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott fel té te lek al - kal ma zá sá val a ver seny új bó li meg nyi tá sa nél kül írás be li kon zul tá ci ót köve tõen köt het szer zõ dés(eke)t az elsõ rész ben al kal ma zott bí rá la ti szem pont alap ján a köz be - szer zés meg ha tá ro zott ré sze vo nat ko zá sá ban az elsõ helyen rang so rolt, il le tõ leg amennyi ben az elsõ he lyen rang so rolt aján lat te võ nem ké pes a szer zõ dés tel je sí té sé re, az el já rás elsõ ré sze ered mé nyé nek ki hir de té se kor a so ron kö vet ke zõ leg ked ve zõbb aján la tot te võ vel, fel té ve, hogy a ke ret meg ál la po dás az adott köz be szer zés meg va ló sí tá sá ra irá nyu ló szer zõ dés va la mennyi fel té te lét tar tal maz za; b) köz vet len írás be li aján lat té te li fel hí vást küld a ke ret - meg ál la po dás ban ré szes aján lat te võk nek, amennyi ben a ke ret meg ál la po dás nem tar tal maz za az adott köz be szer zés meg va ló sí tá sá ra irá nyu ló szer zõ dés va la mennyi fel té te lét. 136/C. (1) Ha a ke ret meg ál la po dást a 136/B. (2) be - kez dé se alap ján csak egy aján lat te võ vel kö töt ték vagy az aján lat ké rõ a 136/B. (3) be kez dé sé nek a) pont ját al kal - maz za, a kon zul tá ci ó ra szóló fel hí vás nak leg alább a kö vet - ke zõ ket kell tar tal maz nia: a) az aján lat ké rõ ne vét és cí mét, te le fon- és te le fax szá - mát (e-ma il); b) hi vat ko zást a ke ret meg ál la po dá sos el já rás elsõ ré - szét meg in dí tó hir det mény re és köz zé té te lé nek nap ját; c) hi vat ko zást a meg kö tött ke ret meg ál la po dás ra; d) az adott köz be szer zés tár gyát, il le tõ leg mennyi sé gét; e) a szer zõ dés meg ha tá ro zá sát; f) a szer zõ dés idõ tar ta mát vagy a tel je sí tés ha tár ide jét; g) a tel je sí tés he lyét; h) az el len szol gál ta tás tel je sí té sé nek fel té te le it, il le tõ - leg a vo nat ko zó jog sza bá lyok ra hi vat ko zást; i) az aján lat té te li ha tár idõt, az aján lat té tel nyel vét és az aján la tok be nyúj tá sá nak cí mét; j) az aján lat fel bon tá sá nak he lyét, ide jét, az ott jelen - létre jo go sul ta kat; k) a kon zul tá ció foly ta tá sá nak to váb bi sza bá lya it; l) az ered mény hir de tés idõ pont ját és a szer zõ dés kö tés ter ve zett idõ pont ját; m) a kon zul tá ci ó ra szóló fel hí vás meg kül dé sé nek napját. (2) A ke ret meg ál la po dá sos el já rás má so dik ré szé ben nem ér vé nye sül az aján lat té te li ha tár idõk e fe je zet ben elõ - írt leg rö vi debb idõ tar ta ma, de a ha tár idõt úgy kell meg ha - tá roz ni, hogy ele gen dõ idõ tar tam áll jon ren del ke zés re az aján lat te võk egyen lõ eséllyel tör té nõ meg fe le lõ aján lat - té te lé hez. (3) Az aján lat ké rõ a kon zul tá ci ó ra szóló fel hí vás ban szük ség sze rint fel hív hat ja az aján lat te võt a ke ret meg ál la - po dás elsõ ré szé ben tett aján la ta ki egé szí té sé re. (4) A ke ret meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott fel té te le ket a kon zul tá ci ó ra szóló fel hí vás ban, az aján lat ban és a kon - zul tá ció so rán lé nye ge sen nem le het mó do sí ta ni. Az aján - lat te võ a ke ret meg ál la po dás ban fog lal tak hoz ké pest az aján lat 57. (3) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti rész szem - pon tok kal össze füg gõ tar tal mi ele me i re vo nat ko zó an csak a ke ret meg ál la po dás ban fog lal tak kal azo nos vagy an nál az aján lat ké rõ szá má ra ked ve zõbb aján la tot te het. (5) Az aján lat ké rõ nek az el já rás má so dik ré sze(i) ered - mé nyé rõl vagy ered mény te len sé gé rõl szóló tá jé koz ta tót kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rin ti hir det - mény út ján kell köz zé ten nie. A hir det ményt a ke ret meg ál - la po dás alap ján meg va ló sí tott köz be szer zé sek ér de ké ben kö tött szer zõ dé sek rõl együt te sen is köz zé te he ti. Ez utób bi eset ben a hir det ményt a ke ret meg ál la po dás alap ján a meg - elõ zõ ne gyed év so rán kö tött szer zõ dé sek rõl a nap tá ri ne - gyed év utol só nap ját kö ve tõ öt mun ka na pon be lül kell meg kül de nie. A ke ret meg ál la po dás meg kö té sét kö ve tõ elsõ nem tel jes ne gyed év rõl nem kell hir det ményt köz - zé ten ni. 136/D. (1) A 136/B. (3) be kez dé sé nek b) pont ja sze - rin ti eset ben az aján lat té te li fel hí vást a ke ret meg ál la po dást kö tött összes aján lat te võ nek egy ide jû leg írás ban kell meg - kül de ni. Más aján lat te võt az el já rás ba nem le het be von ni. (2) Az aján lat té te li fel hí vás nak a 136/C. (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zot ta kon túl leg alább a kö vet ke zõ ket kell tar tal maz nia: a) a do ku men tá ció ren del ke zés re bo csá tá sá nak mód ját, an nak be szer zé si he lyét és pénz ügyi fel té te le it, ha az aján - lat ké rõ do ku men tá ci ót ké szít és a do ku men tá ci ót az aján - lat té te li fel hí vás sal egy ide jû leg nem küld te meg; b) az aján la tok bí rá la ti szem pont ját és az összes sé gé - ben leg elõ nyö sebb aján lat vá lasz tá sa ese tén az 57. (3) be kez dé sé ben fog lal ta kat;

46 11940 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám c) a hi ány pót lás le he tõ sé gét vagy an nak ki zá rá sát. (3) Az aján lat ké rõ ak kor al kal maz hat az el já rás elsõ ré - szé ben al kal ma zott bí rá la ti szem pont tól el té rõ bí rá la ti szem pon tot, amennyi ben az el já rás elsõ ré szé ben az el já - rást meg in dí tó fel hí vás ban vagy a do ku men tá ci ó ban azt elõ ír ta, és ame lyet egy ben a ke ret meg ál la po dás tar tal - maz. Az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat ki vá lasz tá - sá nak bí rá la ti szem pont ja ese tén az el já rást meg in dí tó fel - hí vás ban vagy a do ku men tá ci ó ban és a ke ret meg ál la po - dás ban rög zí te ni kell az 57. (3) (4) be kez dé sé ben fog lal - ta kat is. (4) Az aján lat ké rõ az aján lat té te li ha tár idõt úgy kö te les meg ha tá roz ni, hogy ele gen dõ idõ tar tam áll jon ren del ke - zés re a meg fe le lõ aján lat té tel hez. (5) Az aján la to kat írás ban kell be nyúj ta ni, az el já rás ra a 136/C. (3) (4) be kez dé se it is al kal maz ni kell. (6) Az aján lat ké rõ az aján la tok 81. (4) be kez dé se sze - rin ti ér té ke lé sét köve tõen elekt ro ni kus ár lej tést kez de mé - nyez het, amennyi ben azt az aján lat té te li fel hí vás ban elõ - ze tesen je lez te. Az elekt ro ni kus ár lej tés rész le tes szabá - lyait kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. Az alkalmazandó egyéb szabályok 136/E. (1) Az aján lat ké rõ nem kö te les kon zul tá ci ó ra szóló vagy aján lat té te li fel hí vást kül de ni, ha a ke ret meg ál - la po dás meg kö té sét köve tõen ál ta la elõ re nem lát ha tó és el há rít ha tat lan ok kö vet kez té ben be ál lott lé nye ges kö rül - mény miatt a szer zõ dés (szer zõ dé sek) meg kö té sé re, il le tõ - leg a szer zõ dés meg kö té se ese tén a tel je sí tés re nem len ne ké pes. Eb ben az eset ben az aján lat ké rõ nek ha la dék ta la nul írás ban ér te sí te nie kell a ke ret meg ál la po dást kö tött aján - lat te võ ket és a Köz be szer zé sek Ta ná csát. (2) Az aján lat ké rõ a ke ret meg ál la po dás sze rin ti köz be - szer zés meg va ló sí tá sá ra e fe je zet sze rin ti más, hir det mény köz zé té te lé vel in du ló el já rást is al kal maz hat, kü lö nö sen a több évre kö tött ke ret meg ál la po dás ese té ben, il le tõ leg ha a ke ret meg ál la po dást kö tött aján lat te võk szá ma nem te szi le he tõ vé a va ló di ver senyt. Eb ben az eset ben az aján lat ké - rõ nek az új hir det mény ben utal nia kell erre a kö rül mény re, és az új hir det mény köz zé té te lé rõl a köz zé té telt köve tõen ha la dék ta la nul egy ide jû leg, írás ban ér te sí te nie kell a keretmegállapodást kö tött aján lat te võ ket. 60. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az aján lat ké rõ az el já rást meg in dí tó hir det mény - ben kö te les meg ad ni, hogy a köz be szer zé si el já rás me lyik faj tá ja sze rint jár el. Esze rint kell az aján la ti fel hí vás ra vagy a rész vé te li fel hí vás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat a hir - det mény el ké szí té se kor meg fele lõen al kal maz ni. Gyor sí - tott el já rás nem al kal maz ha tó. 61. A Kbt ának b) pont ja a kö vet ke zõ mon dat - tal egé szül ki: Az elõ írt aján lat té te li ha tár idõ (nyílt el já rás ban) vagy rész vé te li ha tár idõ leg fel jebb hét nap pal le rö vi dít he tõ, ha az aján lat ké rõ az el já rást meg in dí tó hir det ményt elekt ro ni - kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don adja fel köz zé té tel re. 62. A Kbt. a kö vet ke zõ 142/A. -sal egé szül ki: 142/A. (1) Az aján lat ké rõ újabb köz be szer zé si el já - rás le foly ta tá sa nél kül köt het szer zõ dést a kon cesszi ós jo - go sult tal, amennyi ben a ko ráb ban meg kö tött szer zõ dés ben nem sze rep lõ, de elõ re nem lát ha tó kö rül mé nyek miatt ki - egé szí tõ épí té si be ru há zás szük sé ges a szer zõ dés ben sze - rep lõ épí té si be ru há zás tel je sí té sé hez, fel té ve, hogy a) a ki egé szí tõ épí té si be ru há zást mû sza ki vagy gaz da - sá gi okok miatt az aján lat ké rõt érin tõ je len tõs ne héz ség nél kül nem le het el vá lasz ta ni a ko ráb bi szer zõ dés tõl, vagy b) a ki egé szí tõ épí té si be ru há zás el vá laszt ha tó, de fel - tét le nül szük sé ges az épí té si be ru há zás tel je sí té sé hez. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti ki egé szí tõ épí té si be ru há - zás ra irá nyu ló a ko ráb bi kon cesszi ós jo go sult tal kö tött szer zõ dés, il le tõ leg szer zõ dé sek be csült össz ér té ke azon - ban nem ha lad hat ja meg az ere de ti épí té si kon cesszió ér té - ké nek fe lét. 63. A Kbt ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A tár gya lá sos el já rás ese tét ki vé ve az aján lat té te li ha tár idõ nem ha tá roz ha tó meg az aján la ti fel hí vást tar tal - ma zó hir det mény fel adá sá nak, il le tõ leg az aján lat té te li fel - hí vás meg kül dé sé nek nap já tól szá mí tott negy ven nap nál rö vi debb idõ tar tam ban. Az aján lat té te li ha tár idõ (nyílt el - já rás ban) leg ke ve sebb negy ven na pos, il let ve rész vé te li ha tár idõ leg ke ve sebb har minc hét na pos idõ tar ta mát leg - fel jebb hét nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy a rész - vé te li fel hí vást tar tal ma zó hir det ményt elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don adja fel az aján lat ké rõ. A 74. (4) be kez dé se és a 122. (3) be kez dé - se al kal ma zan dó. A 74. (2) be kez dé se, a 122. (2) be - kez dé se és a 136. (2) be kez dé se nem al kal maz ha tó. 64. (1) A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki: (Az aján lat ké rõ írás be li aján lat té te li fel hí vást küld het az aján lat te võ nek, il le tõ leg az aján lat te võk nek, ha) e) a szol gál ta tás nyúj tás nyil vá no san köz zé tett, bár ki által igény be ve he tõ és ki vé te le sen ked ve zõ fel té te lei csak rö vid ide ig áll nak fenn, és az el len szol gál ta tás a pi a ci árak - hoz ké pest lé nye ge sen ala cso nyabb, to váb bá e ked ve zõ fel té te lek igény be vé te le az (1) be kez dés al kal ma zá sa ese - tén meg hi ú sul na. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ új (4) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re vál to zik: (4) A (2) be kez dés e) pont ja sze rin ti eset ben az aján lat - ké rõ a ked ve zõ fel té te lek rõl való tu do más szer zést köve - tõen ha la dék ta la nul aján lat té te li fel hí vást kö te les kül de ni te le fa xon vagy elekt ro ni kus úton a ked ve zõ fel té te le ket fel aján ló nak és le he tõ ség sze rint még leg alább két is mert aján lat te võ nek. Az aján lat ké rõ nek a ked ve zõ fel té te le ket

47 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y fel aján ló do ku men tu mot is a 7. (2) be kez dé se sze rint kell meg õriz nie. 65. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 159. (1) A ki író nak a terv pá lyá za ti el já rás ered mé - nyé rõl vagy ered mény te len sé gé rõl szóló tá jé koz ta tót kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rin ti hir det - mény út ján kell köz zé ten nie. A hir det ményt leg ké sõbb az ered mény hir de tés tõl, il le tõ leg az ered mény hir de tés ha tár - ide jé nek le jár tá tól szá mí tott öt mun ka na pon be lül kell meg kül de ni. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti hir det mény ben nem kell meg ad ni azo kat az in for má ci ó kat, ame lyek köz zé té te le aka dá lyoz ná a jog ér vé nye sí tést, el len té tes len ne a köz ér - dek kel, sér te né va la mely gaz dál ko dó szer ve zet üz le ti ér de - ke it vagy sér te né a szol gál ta tók kö zöt ti tisz tes sé ges ver - senyt. 66. A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A terv pá lyá za ti el já rás kap csán az 1., a 6 7., a 10. (7) (8) be kez dé se, a , a 20. (1) be kez dé se, a 29. (1) be kez dé se, a 35., a 61. (3) be kez dé se és a 98. (4) be kez dé se is meg fele lõen al kal ma zan dó. 67. A Kbt. V. fe je ze té nek címe he lyé be a kö vet ke zõ cím lép: KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MÛKÖDÕ EGYES AJÁNLATKÉRÕK ESETÉBEN 68. A Kbt a a kö vet ke zõ új (2) (4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (2) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re vál to zik: (2) E fe je zet sze rint kell el jár ni, amennyi ben a köz be - szer zés az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro zott egy vagy több te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val és egy ben azon kí vü li te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val is össze függ, de a köz be szer zés tár gya el sõ sor ban a ban meg ha tá ro - zott te vé keny ség el lá tá sá hoz szük sé ges. (3) A IV. fe je zet sze rint kell el jár ni, amennyi ben a köz - be szer zés az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro zott egy vagy több te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val és az azon kí vü li te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val is össze függ, és nem ál la pít ha tó meg, hogy a köz be szer zés el sõ sor ban mely te - vé keny ség el lá tá sá hoz szük sé ges, il let ve a köz be szer zés tár gya ter mé szet ben nem oszt ha tó, il le tõ leg ré szek re bon - tá sa ese tén nem hasz nál ha tó meg fele lõen, fel té ve, hogy az aján lat ké rõ egy ben a 162. (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti aján lat ké rõ nek mi nõ sül. (4) E fe je zet sze rint kell el jár ni ak kor is, amennyi ben a köz be szer zés az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro - zott egy vagy több te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val és egy - ben azon kí vü li, az V. fe je zet ha tá lya alá nem tar to zó te vé - keny sé gé nek foly ta tá sá val is össze függ, és nem ál la pít ha tó meg, hogy a köz be szer zés el sõ sor ban mely te vé keny ség el lá tá sá hoz szük sé ges, il let ve a köz be szer zés tár gya ter mé - szet ben nem oszt ha tó, il le tõ leg ré szek re bon tá sa ese tén nem hasz nál ha tó meg fele lõen. 69. A Kbt a (1) be kez dé sé nek c) és d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (E fe je zet al kal ma zá si kö ré be a ban fog - lal tak ki vé te lé vel a kö vet ke zõ te vé keny sé gek tar toz nak:) c) köz szol gál ta tást nyúj tó há ló za tok ren del ke zés re bo - csá tá sa, il le tõ leg üze mel te té se, mû köd te té se a vas úti, au to - ma ti kus rend sze rek kel, vil la mos sal, tro li busszal, au tó - busszal vagy drót kö tél pá lyán tör té nõ köz le ke dés te rén; d) pos tai szol gál ta tás nyúj tá sa, il le tõ leg pos tai szol - gáltatástól el té rõ szol gál ta tás nyúj tá sa, amennyi ben ez utób bit olyan szer ve zet nyújt ja, amely pos tai szol gál ta tást is nyújt. 70. A Kbt ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 166. A 162. (2) be kez dé sé nek al kal ma zá sá ban különleges vagy ki zá ró la gos jog az a jog, amely jog sza bá - lyon, il le tõ leg az ille té kes ha tó ság ál tal ki adott köz igaz ga - tá si ha tá ro za ton (en ge dé lyen) ala pul, és amely alap ján a ban meg ha tá ro zott va la mely te vé keny ség foly ta tá - sá ra egy vagy csak kor lá to zott szá mú vál lal ko zás sze rez - het jo go sult sá got, és ez ál tal je len tõ sen be fo lyá sol ja más szer ve ze tek e te vé keny sé gek vég zé sé re vo nat ko zó le he tõ - sé ge it. 71. A Kbt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro zott va - la mely te vé keny sé ge foly ta tá sá val köz vet le nül össze függ a köz be szer zés, ha an nak tár gya nél kül e te vé keny sé get nem le het ne el lát ni. 72. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 170. E fe je zet sze rin ti el já rást nem kell al kal maz nia a ban meg ha tá ro zott te vé keny sé get foly ta tó aján lat - ké rõ nek, ha a 2004/17/EK irány elv 30. cik ke alap ján az Eu ró pai Bi zott ság meg ál la pí tot ta, hogy az adott te vé keny - ség vég zé se va ló di ver seny fel té te lek mel lett tör té nik, és ilyen tar tal mú dön tést ho zott. Egy adott te vé keny ség valódi ver seny fel té te lek mel lett tör té nõ foly ta tá sá nak meg ál la pí tá sá ra a 175/A 175/C. sze rin ti el já rást kell al - kal maz ni. 73. A Kbt ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 173. (1) E fe je zet sze rin ti el já rást nem kell alkal - mazni, ha a) az aján lat ké rõ olyan szer ve zet tel köt szer zõ dést, amely vo nat ko zá sá ban a szám vi tel rõl szóló tör vény ér tel -

48 11942 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám mé ben össze vont (kon szo li dált) éves be szá mo ló ké szí té si kö te le zett sé ge áll fenn, vagy amely fe lett, vagy amely az aján lat ké rõ fe lett köz vet le nül vagy köz vet ve meg ha tá ro zó be fo lyást ké pes gya ko rol ni, vagy olyan má sik szer ve zet - tel, amely fe lett ugyan az a szer ve zet gya ko rol köz vet le nül vagy köz vet ve meg ha tá ro zó be fo lyást, mint az aján lat ké rõ fe lett, vagy b) ki zá ró lag több aján lat ké rõ ál tal a ban meg ha - tá ro zott va la mely te vé keny ség foly ta tá sá ra lét re ho zott kö - zös vál lal ko zás köt szer zõ dést olyan szer ve zet tel, amely ezen aján lat ké rõk va la me lyi ké vel az a) pont sze rin ti vi - szony ban áll, fel té ve, hogy az Eu ró pai Uni ón be lü li áru be szer zé sek vagy szol gál ta tá sok, vagy épí té si be ru há zá sok te rén az a) vagy b) pont sze rin ti szer ve zet elõ zõ há rom évi át la gos for gal - má nak leg alább nyolc van szá za lé ka a vele az a) pont sze - rin ti vi szony ban álló szer ve ze tek kel foly ta tott gaz da sá gi te vé keny ség bõl szár ma zott. (2) Amennyi ben az (1) be kez dés sze rin ti, az ajánlat - kérõvel szer zõ dést kötõ szer ve zet lét re ho zá sá nak vagy tevékenysége meg kez dé sé nek idõ pont ja miatt nem áll ren - del ke zés re az elõ zõ há rom évre vo nat ko zó for gal mi adat, ele gen dõ, ha ez utób bi szer ve zet va ló szí nû sí ti el sõ sor ban üz le ti terv e be mu ta tá sá val az (1) be kez dés ben meg ha tá - ro zott for gal mi ada to kat. (3) Ha az aján lat ké rõ vel az (1) be kez dés a) pont ja sze - rin ti vi szony ban álló több szer ve zet nyújt azo nos vagy hasonló szol gál ta tást, szál lít azo nos vagy ha son ló árut, il - let ve tel je sít azo nos vagy ha son ló épí té si be ru há zást az aján lat ké rõ ré szé re, e szer ve ze tek ál tal tel je sí tett szol gál ta - tá sok ból vagy áru be szer zé sek bõl, vagy épí té si be ru há zá - sok ból szár ma zó tel jes for gal mat kell figye lembe ven ni. (4) E fe je zet sze rin ti el já rást nem kell al kal maz ni to - vábbá, ha a) ki zá ró lag több aján lat ké rõ ál tal a ban meg ha - tá ro zott va la mely te vé keny ség foly ta tá sá ra lét re ho zott kö - zös vál lal ko zás köt szer zõ dést ezen aján lat ké rõk egyi ké - vel, vagy b) az aján lat ké rõ olyan kö zös vál lal ko zás sal köt szer - zõ dést, amely nek maga is tag ja, fel té ve, hogy a kö zös vál - lal ko zást azért hoz ták lét re, hogy az adott te vé keny sé get leg alább há rom éven ke resz tül vé gez ze, és fel té ve, hogy a lé te sí tõ ok ira ta ki kö ti, hogy a vál lal ko zást lét re ho zó aján - lat ké rõk leg alább ugyan ennyi ide ig a vál lal ko zás tag jai ma rad nak. (5) Az aján lat ké rõ az Eu ró pai Bi zott ság ké ré sé re kö te les az (1) (4) be kez dés al kal ma zá sá val kap cso lat ban a Köz - be szer zé sek Ta ná csán ke resz tül tá jé koz ta tást adni a vele szer zõ dést kötõ szer ve zet ne vé rõl, az adott szer zõ dés tí pu - sá ról és ér té ké rõl, va la mint min den olyan kö rül mény rõl, bi zo nyí ték ról, ame lyet az Eu ró pai Bi zott ság szük sé ges nek tart an nak meg ál la pí tá sá hoz, hogy a szer zõ dõ fe lek kö zöt ti vi szony meg fe lel-e az e -ban fog lal tak nak. 74. (1) A Kbt ának b) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (E fe je zet sze rin ti el já rást a szol gál ta tá sok kö ré ben nem kell al kal maz ni to váb bá a kö vet ke zõ ese tek ben:) b) a 3. mel lék let 6. cso port já ba tar to zó pénz ügyi szol - gál ta tás, amely ér ték pa pí rok vagy egyéb pénz ügyi esz kö - zök ki bo csá tá sa, el adá sa, vé te le vagy át ru há zá sa ál tal va ló - sul meg, vagy amely a mo ne tá ris, az ár fo lyam- vagy a tar - ta lék ke ze lé si po li ti ka, vagy a köz pon ti kor mány zat adós - ság ke ze lé si po li ti ká já nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben pénzvagy tõ ke szer zés re irá nyul; (2) A Kbt ának g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E fe je zet sze rin ti el já rást a szol gál ta tá sok kö ré ben nem kell al kal maz ni to váb bá a kö vet ke zõ ese tek ben:) g) ha a szol gál ta tást a 162. (1) be kez dé sé nek a) pont - já ban meg ha tá ro zott aján lat ké rõk va la me lyi ke, vagy ál ta - luk lét re ho zott tár su lás jog sza bály alap ján fenn ál ló ki zá ró - la gos jog alap ján nyújt ja. 75. A Kbt. a a után a kö vet ke zõ cím mel és 175/A 175/C. -sal egé szül ki: Eljárás az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történõ végzésének megállapítására 175/A. (1) A 170. al kal maz ha tó sá gát az Eu ró pai Közösséget lét re ho zó szer zõ dés ver seny re vo nat ko zó sza - bá lya i val össz hang ban kell meg ál la pí ta ni. Vizs gál ni kell kü lö nö sen a 163. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott te vé - keny ség jel lem zõ it, a he lyet te sí tõ szol gál ta tá sok eset le ges lé te zé sét, az ára kat, va la mint azt, hogy az adott te vé keny - ség te kin te té ben több szol gál ta tó van-e az adott pi a con. (2) Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban ak kor te kint he tõ úgy, hogy va la mely pi ac ra a be lé pés nem kor lá to zott, ha az adott tag ál lam vég re haj tot ta és al kal maz za az Eu ró pai Parlament és a Ta nács 2004/17/EK irány el vé nek XI. mel - lék le te sze rin ti kö zös sé gi jog sza bá lyok ren del ke zé se it. Ha ez alap ján nem vé lel mez he tõ az adott pi ac ra tör té nõ sza bad be lé pés, bi zo nyí ta ni kell, hogy az tény le ge sen és jo gi lag is sza bad. 175/B. (1) A 170. sze rin ti ki vé tel ak kor alkalmaz - ható, ha az Eu ró pai Bi zott ság a) a (2) be kez dés sze rin ti el já rás ban ha tá ro zat ban meg - ál la pí tot ta az adott te vé keny ség va ló di ver seny fel té te lek mel lett tör té nõ foly ta tá sá nak té nyét, vagy b) a (2) be kez dés sze rin ti ha tár idõn be lül nem ho zott ha tá ro za tot. (2) Az Eu ró pai Bi zott ság el já rá sa te kin te té ben az Eu ró - pai Par la ment és a Ta nács 2004/17/EK irány el ve 30. cik - ké nek (5) és (6) be kez dé se irány adó. 175/C. (1) Az Eu ró pai Bi zott ság nak a 170. al kal - maz ha tó sá gát meg ál la pí tó ha tá ro za tá nak meg ho za ta lát a Köz be szer zé sek Ta ná csa egy ide jû ér te sí té se mel lett a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal, il le tõ leg az aján lat ké rõ kez - de mé nyez he ti, amennyi ben úgy íté li meg, hogy a 163. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott va la mely te vé keny ség vo nat ko zá sá ban fenn áll nak a 170. al kal ma zá sá nak fel té - te lei. Ezen el já rás al kal ma zá sá nak rész le tes sza bá lya it a

49 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /15/EK bi zott sá gi ha tá ro zat ál la pít ja meg. A Bi zott - ság a 170. al kal maz ha tó sá gá nak meg ál la pí tá sá ra irá nyu - ló el já rá sát hi va tal ból is meg in dít hat ja. (2) Amennyi ben az Eu ró pai Bi zott ság el já rá sát a Gaz da - sá gi Ver seny hi va tal kez de mé nye zi, in do ko lás sal el lá tott ál lás fog la lá sa meg kül dé se mel lett egy ide jû leg kö te les tájékoztatni az Eu ró pai Bi zott sá got az adott te vé keny ség ver seny fel té te lek mel lett tör té nõ vég zé sé vel össze füg gõ min den lé nye ges tény rõl, kü lö nö sen a 175/A. -ban meg - ha tá ro zott fel té te lek nek való meg fe le lés sel kap cso la tos jog sza bá lyi ren del ke zé sek rõl, ha tó sá gi ha tá ro za tok ról, illetõleg meg ál la po dá sok ról. (3) Amennyi ben a 175/B. (1) be kez dé se sze rin ti ha tá - ro zat meg ho za ta lát az aján lat ké rõ vagy az Eu ró pai Bi zott - ság hi va tal ból kez de mé nye zi, a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal a (2) be kez dés sze rin ti in for má ci ók ról az Eu ró pai Bi zott - sá got ké ré sé re kö te les tá jé koz tat ni. (4) Amennyi ben az érin tett te vé keny ség vo nat ko zá sá - ban más ha tó ság is ren del ke zik a ver seny szem pont já ból re le váns ha tás kör rel, a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal in do kolt ál lás fog la lá sa ki bo csá tá sa elõtt kö te les e ha tó ság szak mai ál lás pont ját be sze rez ni. Amennyi ben a Gaz da sá gi Versenyhivatal ál lás fog la lá sá ban el tér a ha tó ság szak mai ál lás pont já tól, kö te les an nak in do ka i ról a szak ha tó sá got tá jé koz tat ni. 76. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 176. (1) E fe je zet al kal ma zá sá ban az áru be szer zés re, va la mint a szol gál ta tás meg ren de lé sé re vo nat ko zó ér ték - ha tár euró. (2) E fe je zet al kal ma zá sá ban az épí té si be ru há zás ra vonatkozó ér ték ha tár euró. 77. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 177. E fe je zet (20. cím) al kal ma zá sá ban a terv pá lyá - za ti el já rás ra vo nat ko zó ér ték ha tár a) euró, ha a terv pá lyá za ti el já rás ered mé nye - ként szol gál ta tás meg ren de lé sé re ke rül sor; b) euró, ha a terv pá lyá za ti el já rás pá lyá za ti díja és a pá lyá zók nak fi ze ten dõ dí jak együt tes tel jes össze ge el éri vagy meg ha lad ja ezt az ér ték ha tárt. 78. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A tel jes el len szol gál ta tás ba bele kell ér te ni a vé te li jog át en ge dé sé nek ér té két. (2) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) A köz be szer zés be csült ér té ké be be kell szá mí ta ni az aján lat ké rõ ál tal a rész vé tel re je lent ke zõk, az aján lat te - võk ré szé re fi ze ten dõ dí jat és ki fi ze tést (ju ta lé kot) is, amennyi ben az aján lat ké rõ tel je sít ilyen jel le gû ki fi ze tést a rész vé tel re je lent ke zõk, az aján lat te võk ré szé re. (3) A Kbt ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: Ez az idõ pont az irány adó a 40. (2) be kez dé sé nek a) pont ja al kal ma zá sa te kin te té ben is. 79. A Kbt a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (5) (7) be kez dés szá mo - zá sa (6) (8) be kez dés re vál to zik: (5) Az aján lat ké rõ di na mi kus be szer zé si rend szert hoz - hat lét re és mû köd tet het, amely nek cél ja, hogy meg ha tá ro - zott köz be szer zé sek meg va ló sí tá sa ér de ké ben le foly ta tan - dó el já rá sok ban a rész vé tel re jo go sul ta kat elõ re ki vá - lassza. A di na mi kus be szer zé si rend szer re vo nat ko zó rész - le tes sza bá lyo kat kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. 80. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 181. (1) Az aján lat ké rõ a költ ség ve té si év kez de tét köve tõen idõ sza kos elõ ze tes tá jé koz ta tót ké szít het az adott évre, il le tõ leg az el kö vet ke zõ leg fel jebb ti zen két hó - nap ra ter ve zett a) összes (a ki vé te li kör be nem tar to zó és a kö zös sé gi ér ték ha tá ro kat el érõ vagy meg ha la dó ér té kû) áru be szer zé - se i rõl, ha an nak be csült össz ér té ke el éri vagy meg ha lad ja a eu rót; b) 3. mel lék let sze rin ti összes (a ki vé te li kör be nem tar - to zó és a kö zös sé gi ér ték ha tá ro kat el érõ vagy meg ha la dó ér té kû) szol gál ta tás meg ren de lé sé rõl, ha an nak be csült össz ér té ke el éri vagy meg ha lad ja a eu rót. (2) Az aján lat ké rõ idõ sza kos elõ ze tes tá jé koz ta tót ké - szít het a ter ve zett épí té si be ru há zás lé nye ges jel lem zõ i rõl, fel té te le i rõl, ha az épí té si be ru há zás be csült ér té ke el éri vagy meg ha lad ja az épí té si be ru há zás ra irány adó kö zös sé - gi ér ték ha tárt. A tá jé koz ta tót a ter ve zett épí té si be ru há zás meg va ló sí tá sá ra vo nat ko zó dön tést köve tõen kell el ké szí - te ni. 81. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg résszel egé szül ki: Az aján lat ké rõ az idõ sza kos elõ ze tes tá jé koz ta tót tar - tal ma zó hir det ményt hon lap ján is köz zé te he ti. A hir det - mény hon la pon tör té nõ köz zé té te lé re a hir det mény nek az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta la ré - szé re elekt ro ni kus úton tör té nõ fel adá sát köve tõen ke rül - het sor. A hir det ményt eb ben az eset ben is a kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint kell el ké szí te ni. (2) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Áru be szer zés ese té ben az elõ ze tes össze sí tést áru - cso por ton kén ti bon tás ban kell el ké szí te ni, és az áru cso - por tot a CPV-re tör té nõ hi vat ko zás sal kell meg ad ni. 82. (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A hir det mény nek az aján lat ké rõ hon lap ján tör té nõ köz zé té te le ese té ben [182. (1) be kez dés] a hir det mény

50 11944 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám köz zé té te lé hez fû zõ dõ jog ha tá sok szem pont já ból a hir det - mény nek a hon la pon tör té nõ köz zé té te lé nek idõ pont ja az irány adó. (2) A Kbt ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: A hir det mé nyek el len õr zé sé ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû dí jat kell fi zet ni. (3) A Kbt a a kö vet ke zõ (6) és (7) be kez dés sel egé szül ki: (6) A Köz be szer zé sek Ta ná csa a hir det mény nem elekt ro ni kus úton, il let ve elekt ro ni kus úton, de nem a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don tör té nõ meg kül - dé se ese tén az aján lat ké rõ ké rel mé re a kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott mód nak meg fe le lõ elekt ro ni kus úton kül di to vább a hir det ményt az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta la ré szé re. A hir det mény ilyen mó don, elekt ro ni kus úton tör té nõ to vább kül dé sé ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû dí jat kell fi zet ni. (7) Az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hivatala vissza iga zo lást küld a meg kül dött hir det mé - nyek köz zé té te lé rõl, meg je löl ve a köz zé té tel idõ pont ját. A vissza iga zo lás a köz zé té tel re vo nat ko zó bi zo nyí ték nak mi nõ sül. 83. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az e fe je zet sze rin ti hir det mé nyek az aján lat ké rõ ál tal vá lasz tott hi va ta los nyel ven tel jes ter je del mük ben ke - rül nek köz zé té tel re az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já ban és a TED-adat bank ban. A hir det mé nyek lé nye ges ele me i nek össze fog la lá sát az Eu ró pai Unió hi va ta los nyel ve in is köz - zét eszik az zal, hogy egye dül az aján lat ké rõ ál tal vá lasz tott hi va ta los nyel ven ké szült és meg kül dött szö veg hi te les. 84. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az e fe je zet sze rin ti hir det mé nye ket [184. (1) be - kez dé se] tá jé koz ta tó jel leg gel a Köz be szer zé sek Ta ná - csa a Köz be szer zé si Ér te sí tõ ben kü lön jog sza bály sze rint köz zé te szi, en nek ér de ké ben az aján lat ké rõ kö te les az ál ta - la köz zé té tel re fel adott hir det ményt a Köz be szer zé sek Tanácsa ré szé re meg kül de ni. Az aján lat ké rõ a hir det ményt más mó don is köz zé te he ti az zal, hogy erre a hir det mény - nek az Eu ró pai Kö zös sé gek Hi va ta los Ki ad vá nyai Hi va ta - la ré szé re tör té nõ fel adá sát köve tõen ke rül het csak sor. Az így köz zé tett hir det mény nem tar tal maz hat más ada to - kat, mint ame lyek az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já ban (TED-adat bank ban), il le tõ leg az aján lat ké rõ fel hasz ná lói ol da lán meg je len tek, to váb bá fel kell tün tet nie a Hi va tal ré szé re tör té nõ fel adás, il le tõ leg a fel hasz ná lói ol da lon tör - té nõ köz zé té tel nap ját is. 85. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 190. Az aján lat ké rõ a köz be szer zé si mû sza ki le írást az 58. -ban fog lal tak sze rint kö te les meg ad ni. 86. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 195. (1) Az aján lat té te li ha tár idõt az aján lat ké rõ nem ha tá roz hat ja meg az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det - mény fel adá sá nak nap já tól szá mí tott öt ven két nap nál rö vi - debb idõ tar tam ban. (2) Ha az aján lat ké rõ az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir - det mény fel adá sá nak nap ját leg alább öt ven két nap pal meg elõ zõ en, de leg fel jebb ti zen két hó na pon be lül idõ sza - kos elõ ze tes tá jé koz ta tót tar tal ma zó hir det ményt adott fel, és az tar tal maz ta a 208. (2) be kez dé sé ben em lí tett hir det - mény min tá ja sze rin ti, a tá jé koz ta tót tar tal ma zó hir det - mény fel adá sá nak idõ pont já ban ren del ke zés re álló ada to - kat is, az (1) be kez dés ben elõ írt ha tár idõ nél rö vi deb bet is meg le het ha tá roz ni. Eb ben az eset ben az aján lat té te li határidõ nem le het rö vi debb az aján la ti fel hí vást tar tal ma - zó hir det mény fel adá sá nak nap já tól szá mí tott har minc hat nap nál, ki vé ve sür gõs ség ese tén, amely eset ben hu szon két nap ra rö vi dít he tõ, fel té ve, hogy a hir det ményt elekt ro ni - kus úton ad ják fel. (3) Az aján lat té te li ha tár idõ (1) és (2) be kez dés sze rin ti idõ tar ta mát leg fel jebb hét nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té - ve, hogy az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det ményt elekt - ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don adja fel az aján lat ké rõ. (4) Az aján lat té te li ha tár idõ (1) (3) be kez dés sze rin ti idõ tar ta mát leg fel jebb öt nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy az aján lat ké rõ a do ku men tá ci ót té rí tés men te sen és tel jes ter je del mé ben köz vet le nül elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don az aján lat te võk szá - má ra hoz zá fér he tõ vé te szi az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det mény köz zé té te lé nek nap já tól, és a hir det mény ben meg ad ja a hoz zá fé rés ada ta it. (5) Ha a do ku men tá ció nagy ter je del mû, vagy ha az aján lat té tel re a do ku men tá ció hely ben való meg te kin té sét vagy va la mely hely szín meg te kin té sét köve tõen ke rül het csak sor, az aján lat ké rõ nek en nek figye lembe véte lével kell az aján lat té te li ha tár idõt az (1) (4) be kez dés ben fog - lal tak hoz ké pest hosszabb idõ tar tam ban meg ha tá roz nia. (6) Az aján lat té te li ha tár idõt min den eset ben úgy kell meg ha tá roz ni, hogy ele gen dõ idõ tar tam áll jon ren del ke - zés re a meg fe le lõ aján lat té tel hez. Az aján lat té te li ha tár idõ a (2) (4) be kez dés együt tes al kal ma zá sa ese tén sem le het az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det mény fel adá sá tól szá - mí tott 22 nap nál, ha pe dig a hir det ményt te le fa xon vagy elekt ro ni kus úton ad ják fel, 15 nap nál rö vi debb. 87. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 196. Ha az aján lat ki rí vó an ala csony nak ér té kelt el - len szol gál ta tást tar tal maz, az aján lat ké rõ a 86. sze rint kö - te les el jár ni.

51 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kbt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Az aján lat ké rõ nek nem kell al kal maz nia az (1) be - kez dést, ha va la mely aján lat elõny ben ré sze sí té se az zal a kö vet kez ménnyel jár na, hogy mû sza ki-tech ni kai szem - pont ból el té rõ és nem il lesz ke dõ dol go kat kel le ne be sze - rez ni, vagy az ilyen be szer zés arány ta lan mû sza ki-tech ni - kai ne héz sé get ered mé nyez ne a mû köd te tés ben és a fenn - tar tás ban vagy arány ta lan költ ség több let tel jár na. 89. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 203. (1) A rész vé te li ha tár idõt az aján lat ké rõ nem határozhatja meg a rész vé te li fel hí vást tar tal ma zó hir det - mény fel adá sá nak nap já tól szá mí tott har minc hét nap nál rö vi debb idõ tar tam ban. A rész vé te li ha tár idõ sür gõs ség ese tén hu szon két nap ra rö vi dít he tõ, ha pe dig a hir det - ményt te le fax út ján vagy elekt ro ni kus úton ad ják fel, ti zen - öt nap ra rö vi dít he tõ. (2) A rész vé te li ha tár idõ (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott har minc hét, il let ve hu szon két na pos idõ tar ta mát leg fel jebb hét nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy a rész vé te li fel - hí vást tar tal ma zó hir det ményt elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don adja fel az ajánlat - kérõ. (3) A rész vé te li ha tár idõ az (1) és (2) be kez dés együt tes al kal ma zá sa ese tén sem le het a rész vé te li fel hí vást tar tal - ma zó hir det mény fel adá sá nak nap já tól szá mí tott 15 nap nál rö vi debb. 90. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 205. (1) Az aján lat té te li ha tár idõt az aján lat ké rõ és az al kal mas nak mi nõ sí tett je lent ke zõk meg ál la po dás ban rög - zít he tik, fel té ve, hogy va la mennyi je lent ke zõ nek azo nos idõ tar tam áll ren del ke zé sé re aján la ta össze ál lí tá sá ra és be - nyúj tá sá ra. (2) Amennyi ben az (1) be kez dés ér tel mé ben az aján lat - ké rõ és az al kal mas nak mi nõ sí tett je lent ke zõk nem tud nak meg ál la pod ni az aján lat té te li ha tár idõ ben, az aján lat té te li ha tár idõt az aján lat ké rõ ál la pít ja meg az zal, hogy az nem le het az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé sé nek nap já tól szá - mí tott hu szon négy nap nál rö vi debb. Az aján lat té te li ha tár - idõ sür gõs ség ese tén tíz nap ra rö vi dít he tõ, fel té ve, hogy az aján lat té te li fel hí vást te le fax út ján vagy elekt ro ni kus úton kül di meg az aján lat ké rõ. (3) Az aján lat ké rõ az aján lat té te li ha tár idõ (2) be kez dés sze rin ti hu szon egy na pos idõ tar ta mát leg fel jebb öt nap pal le rö vi dít he ti, fel té ve, hogy a do ku men tá ci ót té rí tés men te - sen és tel jes ter je de lem ben köz vet le nül elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don az aján lat te - võk szá má ra hoz zá fér he tõ vé te szi az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé sé nek nap já tól, és a fel hí vás ban meg ad ja a hoz - zá fé rés ada ta it. (4) Az aján lat té te li ha tár idõ a (2) és (3) be kez dés együt - tes al kal ma zá sa ese tén sem le het 10 nap nál rö vi debb. Az (1) be kez dés sze rin ti meg ál la po dás ban azon ban az aján lat ké rõ és az al kal mas nak mi nõ sí tett je lent ke zõk en nél rö vi debb aján lat té te li ha tár idõt is meg ál la pít hat nak. (5) Az aján lat té te li ha tár idõt min den eset ben úgy kell meg ha tá roz ni, hogy ele gen dõ idõ tar tam áll jon ren del ke - zés re a meg fe le lõ aján lat té tel hez. 91. A Kbt a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he - lyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A hir det ményt kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint kell el ké szí te ni, és köz zé kell ten ni. A hir det - mény ben az aján lat ké rõ kö te les meg ad ni kü lö nö sen) a) a ter ve zett köz be szer zés (köz be szer zé sek) tár gyá - nak le írá sát; 92. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 211. (1) A rész vé te li ha tár idõt az aján lat ké rõ nem ha - tá roz hat ja meg a köz vet len rész vé te li fel hí vás meg kül dé - sé nek nap já tól szá mí tott har minc hét nap nál rö vi debb idõ - tar tam ban. A rész vé te li ha tár idõ sür gõs ség ese tén hu szon - két nap ra rö vi dít he tõ, ha pe dig a fel hí vást te le fax út ján vagy elekt ro ni kus úton kül di meg az aján lat ké rõ, ti zen öt nap ra rö vi dít he tõ. (2) A rész vé te li ha tár idõ (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott har minc hét, il let ve hu szon két na pos idõ tar ta mát leg fel jebb hét nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy a rész vé te li fel - hí vást tar tal ma zó hir det ményt elekt ro ni kus úton, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don adja fel az ajánlat - kérõ. (3) A rész vé te li ha tár idõ az (1) és (2) be kez dés együt tes al kal ma zá sa ese tén sem le het a köz vet len rész vé te li fel hí - vás meg kül dé sé nek nap já tól szá mí tott 15 nap nál rö vi - debb. 93. A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Az aján lat ké rõ nem kö ve tel he ti meg olyan iga zo lá sok be nyúj tá sát a je lent ke zõk tõl, ame lyek már ren del ke zé sé re áll nak. 94. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be az alábbi ren del ke zés lép: (1) Az aján lat ké rõ kö te les elõ mi nõ sí té si dokumentá - ciót ké szí te ni, amely ben meg kell ad nia kü lö nö sen a 215. (3) be kez dé sé ben fog lal ta kat, to váb bá az elõ mi nõ sí té si ké - re lem el bí rá lá si ha tár ide jét. Az el bí rá lá si ha tár idõ hat hó - nap nál hosszabb nem le het. Amennyi ben az el bí rá lás elõ - re lát ha tó lag négy hó nap nál hosszabb idõt vesz igény be, az aján lat ké rõ az elõ mi nõ sí té si ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí - tott két hó na pon be lül kö te les tá jé koz tat ni a je lent ke zõt az el bí rá lás hosszabb idõ tar ta mát in do ko ló kö rül mé nyek rõl, va la mint ké rel me el bí rá lá sá nak vár ha tó idõ pont já ról. 95. (1) A Kbt ának (4) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: (4) Az elõ mi nõ sí té si ké re lem el bí rá lá sát köve tõen az aján lat ké rõ ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb 15 na pon be lül

52 11946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám kö te les ér te sí te ni a je lent ke zõt dön té sé rõl, el uta sí tás ese té - ben an nak in do ka i ról is. (2) A Kbt ának (8) be kez dé se he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép: (8) A lis tá ról való tör lés elõtt leg alább 15 nap pal az érin tett elõ mi nõ sí tett je lent ke zõ ket írás ban kö te les az aján - lat ké rõ tá jé koz tat ni a ter ve zett in téz ke dé sé rõl és an nak in - do ká ról is. Az érin tett elõ mi nõ sí tett je lent ke zõ az aján lat - ké rõ ál tal meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül kö te les ész re vé te - le it írás ban kö zöl ni az aján lat ké rõ vel. 96. (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rást ak kor al kal maz hat, ha) a) a 180. (3) be kez dé se sze rin ti va la mely el já rás a 92. a) pont ja, il let ve a 115. a) pont ja alap ján ered mény - te len volt, fel té ve, hogy a fel hí vás nak és a do ku men tá ci ó - nak a fel té te lei idõ köz ben lé nye ge sen nem vál toz tak meg; (2) A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já - rást al kal maz hat to váb bá épí té si be ru há zás vagy szol gál ta - tás meg ren de lé se ese té ben, ha a ko ráb ban meg kö tött szer - zõ dés ben nem sze rep lõ, de elõ re nem lát ha tó kö rül mé nyek miatt ki egé szí tõ épí té si be ru há zás, il le tõ leg szol gál ta tás meg ren de lé se szük sé ges az épí té si be ru há zás, il le tõ leg a szol gál ta tás tel je sí té sé hez, fel té ve, hogy a ki egé szí tõ épí té - si be ru há zást, il le tõ leg szol gál ta tást mû sza ki vagy gaz da - sá gi okok miatt az aján lat ké rõt érin tõ je len tõs ne héz ség nél kül nem le het el vá lasz ta ni a ko ráb bi szer zõ dés tõl, vagy ha a ki egé szí tõ épí té si be ru há zás, il le tõ leg szol gál ta tás el - vá laszt ha tó, de fel tét le nül szük sé ges az épí té si be ru há zás, il le tõ leg a szol gál ta tás tel je sí té sé hez. (3) A Kbt a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rást al kal maz hat to váb bá áru be szer zés ese té ben, ha) a) a ko ráb ban be szer zett do log rész be ni ki cse ré lé se vagy bõ ví té se so rán a ko ráb bi nyer tes aján lat te võ vel köt szer zõ dést és a ko ráb bi nyer tes aján lat te võ nek má sik kal tör té nõ he lyet te sí té se az zal a kö vet kez ménnyel jár na, hogy mû sza ki-tech ni kai szem pont ból el té rõ és nem il lesz ke dõ dol go kat kel le ne be sze rez ni, vagy az ilyen be szer zés arány ta lan mû sza ki-tech ni kai ne héz sé get ered mé nyez ne a mû köd te tés ben és a fenn tar tás ban; (4) A Kbt a (3) be kez dé sé nek c) és d) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rást al kal maz hat to váb bá áru be szer zés ese té ben, ha) c) a be szer zés ki vé te le sen ked ve zõ fel té te lei csak rö vid ide ig áll nak fenn, és az el len szol gál ta tás a pi a ci árak hoz ké pest lé nye ge sen ala cso nyabb, to váb bá e ked ve zõ fel té te - lek igény be vé te le más el já rás al kal ma zá sa ese tén meg hi ú - sul na; d) az árut ki vé te le sen ked ve zõ fel té te lek kel, fel szá mo - lá si el já rás, vég el szá mo lás vagy bí ró sá gi vég re haj tás, il le - tõ leg az érin tett szer ve zet sze mé lyes joga sze rin ti ha son ló el já rás so rán tör té nõ ér té ke sí tés ke re té ben szer zi be. (5) A Kbt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (4) Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já - rást al kal maz hat to váb bá épí té si be ru há zás ese té ben, ha olyan új épí té si be ru há zás ra ke rül sor, ame lyet a ko ráb bi nyer tes aján lat te võ vel köt meg ugyan azon aján lat ké rõ azo - nos vagy ha son ló épí té si be ru há zás tel je sí té sé re, fel té ve, hogy az új épí té si be ru há zás össz hang ban van az zal az alap pro jekt tel, amely re a ko ráb bi szer zõ dést a 180. (3) be kez dé se sze rin ti va la mely el já rás ban meg kö töt ték, és a ko ráb bi el já rást meg in dí tó vagy meg hir de tõ hir det mény - ben az aján lat ké rõ je lez te, hogy ilyen hir det mény nél kü li el já rást al kal maz hat, va la mint a ko ráb bi el já rás ban az épí - té si be ru há zás be csült ér té ké nek meg ha tá ro zá sa kor figye - lembe vet te az újabb épí té si be ru há zás be csült ér té két is (a kö zös sé gi ér ték ha tár el éré sé nek meg ha tá ro zá sa szem - pont já ból). 97. A Kbt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Az aján lat ké rõ a hir det mény nél kü li tár gya lá sos el - já rás ered mé nyé rõl vagy ered mény te len sé gé rõl szóló tá jé - koz ta tót tar tal ma zó hir det ményt a ke ret meg ál la po dás alap - ján meg va ló sí tott köz be szer zé sek ér de ké ben kö tött szer - zõ dé sek rõl együt te sen is köz zé te he ti. Ez utób bi eset ben a hir det ményt a ke ret meg ál la po dás alap ján a meg elõ zõ negyedév so rán kö tött szer zõ dé sek rõl a nap tá ri ne gyed év utol só nap ját kö ve tõ öt mun ka na pon be lül kell meg kül de - nie. A ke ret meg ál la po dás meg kö té sét kö ve tõ elsõ nem tel jes ne gyed év rõl nem kell kü lön hir det ményt közzé - tenni. 98. A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha az aján lat ké rõ (ki író) terv pá lyá za ti el já rást foly - tat le, a IV. fe je zet 10. cí mé nek sza bá lya it ( ) kell meg fele lõen al kal maz nia, az zal, hogy a 159. (2) be - kez dé se nem al kal ma zan dó, va la mint a hir det mé nyek meg küldésére és köz zé té te lé re a okat kell al - kal maz ni. A terv pá lyá za ti el já rás kap csán to váb bá a 168., 170. és a 175. is meg fele lõen al kal ma zan dó. 99. A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 243. E fe je zet sze rin ti el já rást nem kell al kal maz ni a) a 29. sze rin ti ki vé te lek ese té ben, az ott meg ha tá ro - zott fel té te lek kel; b) tan könyv be szer zé sé re, amennyi ben arra a tan - könyv pi ac rend jé rõl szóló tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint, az is ko lai tan könyv el lá tás ke re té ben ke rül sor és a tan könyv sze re pel a tan könyv jegy zék ben;

53 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y c) a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló évi XXXI. tör vény alap ján gyer mek ott hon ban, il let ve la kás ott hon ban el he lye zett gyer me kek tel jes el lá tá - sá ra, il le tõ leg utó gon do zói el lá tás ban ré sze sü lõk, va la mint a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény sze rin ti la kó ott hon ban élõ sze mé - lyek tel jes el lá tá sá ra szol gá ló áru be szer zés és szol gál ta tás meg ren de lé se ese tén; d) a ki sa já tí tást meg elõ zõ in gat lan-adás vé tel, il le tõ leg in gat la nok cse ré je ese tén, va la mint ak kor, ha tör vény az in gat lan tu laj don jo gá nak, hasz ná la tá ra, il le tõ leg hasz no sí - tá sá ra vo nat ko zó jog nak az át en ge dé sét ver seny tár gya lás, ver se nyez te tés vagy nyil vá nos pá lyá zat út ján ren de li el, va la mint, ha az in gat lan be szer zé sé re jog sza bály ál tal biz - to sí tott elõ vá sár lá si jog gya kor lá sa út ján ke rül sor; e) kül ügyi se gé lye zés ke re té ben hu ma ni tá ri us se gít ség - nyúj tás cél já ból, vál ság ke ze lés so rán tör té nõ be szer zés re, amely nek vo nat ko zá sá ban az Or szág gyû lés ille té kes bi - zott sá ga e tör vény al kal ma zá sát ki zá ró elõ ze tes dön tést ho zott A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 246. (1) A köz be szer zé si el já rás nyílt, meg hí vá sos, tár gya lá sos el já rás vagy ver seny pár be széd le het. Tár gya - lá sos el já rást és ver seny pár be szé det csak ak kor le het al kal - maz ni, ha azt e fe je zet meg en ge di. (2) A nyílt és a meg hí vá sos el já rás ban az aján lat ké rõ a fel hí vás ban és a do ku men tá ci ó ban meg ha tá ro zott fel té te - lek hez, az aján lat te võ pe dig a 254. sze rin ti ki vé tel lel az aján la tá hoz köt ve van. A nyílt és a meg hí vá sos el já rás - ban a 254. sze rin ti eset ki vé te lé vel nem le het tár - gyalni. (3) Az aján lat ké rõk ke ret meg ál la po dá sos el já rást is al - kal maz hat nak (28. cím). (4) Az aján lat ké rõ di na mi kus be szer zé si rend szert hoz - hat lét re és mû köd tet het, amely nek cél ja, hogy meg ha tá ro - zott köz be szer zé sek meg va ló sí tá sa ér de ké ben lefolyta - tandó el já rá sok ban a rész vé tel re jo go sul ta kat elõ re ki vá - lassza. A di na mi kus be szer zé si rend szer re vo nat ko zó rész - le tes sza bá lyo kat kü lön jog sza bály ha tá roz za meg. (5) A köz be szer zé si el já rás so rán nem le het át tér ni egyik el já rá si faj tá ról a má sik ra. (6) Ha a nyílt, a meg hí vá sos, a tár gya lá sos el já rás vagy a ver seny pár be széd ered mény te len, az aján lat ké rõ az egyes el já rá si faj ták al kal ma zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok sze rint új el já rás ki írá sá ról ha tá roz, ki vé ve, ha a köz be - szer zést nem kí ván ja meg va ló sí ta ni. (7) A nyílt, a meg hí vá sos, a tár gya lá sos el já rás ra és a ver seny pár be széd re egyéb ként ha e fe je zet más ként nem ren del ke zik a IV. fe je zet sza bá lya it kell meg fele lõen al - kal maz ni (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az aján lat ké rõ a költ ség ve té si év kez de tét köve - tõen elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót ké szít het az adott évre, il le tõ leg az el kö vet ke zõ leg fel jebb ti zen két hó nap ra ter ve zett (2) A Kbt a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ mon dat lép: A tá jé koz ta tót a ter ve zett épí té si be ru há zás meg va ló sí - tá sá ra vo nat ko zó dön tést köve tõen kell el ké szí te ni A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az aján lat ké rõ az elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót hir det mény út ján te he ti köz zé. A hir det ményt kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint kell el ké szí te ni. Az aján lat ké rõ az elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót tar tal - ma zó a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint el ké szí tett hir det ményt hon lap ján is köz zé te he ti. A hir - det mény hon la pon tör té nõ köz zé té te lé re a hir det mény nek a Köz be szer zé sek Ta ná csa ré szé re elekt ro ni kus úton tör té - nõ fel adá sát köve tõen ke rül het sor. A hir det mény hon la - pon tör té nõ köz zé té te le ese té ben a hir det mény köz zé té te - lé hez fû zõ dõ jog ha tá sok szem pont já ból a hir det mény nek a hon la pon tör té nõ köz zé té te lé nek idõ pont ja az irány adó A Kbt ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A hir det mé nyek szer kesz té sé ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû dí jat kell fi zet ni (1) A Kbt a (1) be kez dé se a kö vet ke zõ c) és d) pont tal egé szül ki: [Az aján lat ké rõ az aján la tok 81. (4) be kez dé se sze rin ti ér té ke lé sét köve tõen tár gya lást kez de mé nyez het, ha] c) az aján la tok bí rá la ti szem pont ja a leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tás, és a leg ala cso nyabb össze gû el - len szol gál ta tást két vagy több ér vé nyes aján lat azo nos összeg ben tar tal maz za; d) az aján la tok bí rá la ti szem pont ja az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat ki vá lasz tá sa, de az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat a 90. (2) be kez dé se al kal ma zá sá - val sem ál la pít ha tó meg. (2) A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: Az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti eset ben az azo nos el - len szol gál ta tást tar tal ma zó, az (1) be kez dés d) pont ja sze - rin ti eset ben pe dig az azo nos össz pont szám mal ér té kelt ér - vé nyes aján la tot be nyúj tó aján lat te võ ket kell tár gya lás ra fel hív ni A Kbt. a a után a kö vet ke zõ cím mel és 256/A. -sal egé szül ki: 25/A. Cím VERSENYPÁRBESZÉD 256/A. A ver seny pár be széd re a IV. fe je zet 5/A. cí mé - nek sza bá lya it kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy a

54 11948 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám hir det mé nyek meg kül dé sé re és köz zé té te lé re a ren del ke zé se it kell meg fele lõen al kal maz ni (1) A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki: (Az aján lat ké rõ hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rást al kal maz hat a ban fog lal ta kon túl, ha) c) a be szer zés nyil vá no san köz zé tett, bár ki ál tal igény - be ve he tõ és ki vé te le sen ked ve zõ fel té te lei csak rö vid ideig áll nak fenn, és az el len szol gál ta tás a pi a ci árak hoz ké pest lé nye ge sen ala cso nyabb, to váb bá e ked ve zõ fel té te - lek igény be vé te le más el já rás al kal ma zá sa ese tén meg hi ú - sul na. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) A (2) be kez dés c) pont ja sze rin ti hir det mény nél kü - li tár gya lá sos el já rás ban az aján lat ké rõ a ked ve zõ fel té te - lek rõl való tu do más szer zést köve tõen ha la dék ta la nul aján - lat té te li fel hí vást kö te les kül de ni te le fa xon vagy elekt ro ni - kus úton a ked ve zõ fel té te le ket fel aján ló nak és le he tõ ség sze rint még leg alább két is mert aján lat te võ nek. A fel hí vot - tak kal a ked ve zõ fel té te lek fenn ál lá sá nak idõ tar ta mán be - lül kell tár gyal ni, és a nyer tes sel a 99. (2) be kez dé sé ben fog lal tak tól el té rõ en írás ban szer zõ dést köt ni. Az aján - lat ké rõ nek a ked ve zõ fel té te le ket fel aján ló do ku men tu mot is a 7. (2) be kez dé se sze rint kell meg õriz nie A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az aján lat ké rõ a meg hí vá sos vagy a hir det mény köz zé té te lé vel in du ló tár gya lá sos el já rás ese té ben gyor sí - tott el já rást al kal maz hat, ha sür gõs ség miatt az ilyen el já - rá sok ra elõ írt ha tár idõk [107. (1) be kez dé se, 122. ] nem len né nek be tart ha tó ak. Az aján lat ké rõ nek a gyor sí tott el já - rás al kal ma zá sá nak in do kát az el já rást meg in dí tó hir det - mény ben meg kell ad nia A Kbt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 259. A ke ret meg ál la po dá sos el já rás ra a IV. fe je zet 7/A. cí mé nek sza bá lya it kell al kal maz ni, az zal az el té rés - sel, hogy a hir det mé nyek meg kül dé sé re és köz zé té te lé re a ren del ke zé se it kell meg fele lõen alkal mazni A Kbt ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az aján lat té te li ha tár idõ (nyílt el já rás ban), il let ve a rész vé te li ha tár idõ meg ha tá ro zá sá ra a 141. b) pont ját azzal az el té rés sel kell al kal maz ni, hogy az aján lat té te li határidõ idõ tar ta mát (nyílt vagy meg hí vá sos el já rás ban) to váb bi leg fel jebb öt nap pal le le het rö vi dí te ni, fel té ve, hogy az aján lat ké rõ a do ku men tá ci ót té rí tés men te sen és tel jes ter je de lem ben köz vet le nül elekt ro ni kus úton az aján lat te võk szá má ra hoz zá fér he tõ vé te szi nyílt el já rás ese té ben az aján la ti fel hí vást tar tal ma zó hir det mény köz - zé té te lé nek, meg hí vá sos el já rás ese té ben az aján lat té te li fel hí vás meg kül dé sé nek nap já tól, és a hir det mény ben, il - let ve az aján lat té te li fel hí vás ban meg ad ja a hoz zá fé rés ada ta it (1) A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az aján lat ké rõ az el já rást meg in dí tó hir det mény - ben kö te les meg ad ni, hogy a köz be szer zé si el já rás me lyik faj tá ja sze rint jár el. Esze rint kell az aján la ti fel hí vás ra vagy a rész vé te li fel hí vás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat a hir - det mény el ké szí té se kor meg fele lõen al kal maz ni. Gyor sí - tott és ke ret meg ál la po dá sos el já rás is al kal maz ha tó. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) Ha a szol gál ta tá si kon cesszió egy ben az au tó - busszal vég zett me net rend sze rin ti sze mély szál lí tás ról szóló tör vény ha tá lya alá is tar to zik, ak kor az aján lat ké rõ - nek ez utób bi tör vény sze rint kell el jár nia, az zal, hogy er - rõl a Köz be szer zé sek Ta ná csát ha la dék ta la nul írás ban tá - jé koz tat nia kell A Kbt. VII. fe je ze té nek címe he lyé be a követ - kezõ cím lép: KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MÛKÖDÕ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN 112. A Kbt a (1) be kez dé sé nek he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ új (2) (4) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (2) és (3) be - kez dés szá mo zá sa (5) és (6) be kez dés re vál to zik: (1) E fe je zet sze rint kell el jár ni a ban meg ha tá - ro zott szer ve ze tek nek (aján lat ké rõk), ha a) meg adott tár gyú köz be szer zé se ik ér té ke a köz be - szer zés meg kez dé se kor el éri vagy meg ha lad ja a nem ze ti ér ték ha tá ro kat, és nem az V. fe je zet sze rint kell el jár ni; b) terv pá lyá za ti el já rást foly tat nak le (42. cím), és an - nak a 273. (2) be kez dé se sze rin ti ér té ke az el já rás meg - kez dé se kor el éri vagy meg ha lad ja a nem ze ti ér ték ha tá ro - kat, és nem az V. fe je zet sze rint kell el jár ni. (2) E fe je zet sze rint kell el jár ni, amennyi ben a köz be - szer zés az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro zott egy vagy több te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val és egy ben azon kí vü li te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val is össze függ, de a köz be szer zés tár gya el sõ sor ban a ban meg ha tá ro - zott te vé keny ség el lá tá sá hoz szük sé ges. (3) A VI. fe je zet sze rint kell el jár ni, amennyi ben a köz - be szer zés az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro zott egy vagy több te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val és az azon kí vü li te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val is össze függ, és nem ál la pít ha tó meg, hogy a köz be szer zés el sõ sor ban mely te - vé keny ség el lá tá sá hoz szük sé ges, il let ve a köz be szer zés tár gya ter mé szet ben nem oszt ha tó, il le tõ leg ré szek re bon - tá sa ese tén nem hasz nál ha tó meg fele lõen, fel té ve, hogy az

55 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y aján lat ké rõ egy ben a 162. (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti aján lat ké rõ nek mi nõ sül. (4) E fe je zet sze rint kell el jár ni ak kor is, amennyi ben a köz be szer zés az aján lat ké rõ nek a ban meg ha tá ro - zott egy vagy több te vé keny sé gé nek foly ta tá sá val és egy - ben azon kí vü li, de a VI. fe je zet ha tá lya alá nem tar to zó te - vé keny sé gé nek foly ta tá sá val is össze függ, és nem ál la pít - ha tó meg, hogy a köz be szer zés el sõ sor ban mely te vé keny - ség el lá tá sá hoz szük sé ges, il let ve a köz be szer zés tár gya ter mé szet ben nem oszt ha tó, il le tõ leg ré szek re bon tá sa ese - tén nem hasz nál ha tó meg fele lõen A Kbt a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) Az aján lat ké rõ di na mi kus be szer zé si rend szert hozhat lét re és mû köd tet het, amely nek cél ja, hogy meg ha - tá ro zott köz be szer zé sek meg va ló sí tá sa ér de ké ben le foly - ta tan dó el já rá sok ban a rész vé tel re jo go sul ta kat elõ re ki vá - lassza. A di na mi kus be szer zé si rend szer re vo nat ko zó rész - le tes sza bá lyo kat kü lön jog sza bály ha tá roz za meg (1) A Kbt a (1) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az aján lat ké rõ a költ ség ve té si év kez de tét köve - tõen idõ sza kos elõ ze tes tá jé koz ta tót ké szít het az el kö vet - ke zõ leg fel jebb ti zen két hó nap ra ter ve zett (2) A Kbt a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ mon dat lép: A tá jé koz ta tót a ter ve zett épí té si be ru há zás meg va ló sí - tá sá ra vo nat ko zó dön tést köve tõen kell el ké szí te ni A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Az aján lat ké rõ az elõ ze tes össze sí tett tá jé koz ta tót tar - tal ma zó hir det ményt hon lap ján is köz zé te he ti; er rõl ha la - dék ta la nul kö te les ér te sí te ni a Köz be szer zé sek Ta ná csát. A hir det mény nek az aján lat ké rõ hon lap ján tör té nõ köz zé - té te lé re a hir det mény nek a Köz be szer zé sek Ta ná csa ré szé - re tör té nõ fel adá sát köve tõen ke rül het sor. A hir det ményt eb ben az eset ben is a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint kell el ké szí te ni A Kbt ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A hir det mé nyek szer kesz té sé ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû dí jat kell fi zet ni A Kbt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az aján lat té te li ha tár idõ meg ha tá ro zá sá ra a t kell meg fele lõen al kal maz ni (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ c) és d) pont tal egé szül ki: [Az aján lat ké rõ az aján la tok 81. (4) be kez dé se sze rin ti ér té ke lé sét köve tõen tár gya lást kez de mé nyez het, ha] c) az aján la tok bí rá la ti szem pont ja a leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tás, és a leg ala cso nyabb össze gû el - len szol gál ta tást két vagy több ér vé nyes aján lat azo nos összeg ben tar tal maz za; d) az aján la tok bí rá la ti szem pont ja az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat ki vá lasz tá sa, de a 90. (2) be kez dé - se al kal ma zá sá val sem ál la pít ha tó meg az összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat. (2) A Kbt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: Az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti eset ben az azo nos el - len szol gál ta tást tar tal ma zó, az (1) be kez dés d) pont ja sze - rin ti eset ben pe dig az azo nos össz pont szám mal ér té kelt ér - vé nyes aján la tot be nyúj tó aján lat te võ ket kell tár gya lás ra fel hív ni A Kbt ának b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E rész al kal ma zá sá ban aján lat ké rõk:) b) a tá mo ga tás ból meg va ló sí tan dó épí té si be ru há zás te kin te té ben az a) pont alá nem tar to zó szer ve zet ki vé ve az egyé ni vál lal ko zót és az egyé ni cé get, amely nek az e rész sze rin ti épí té si be ru há zá sát az a) pont ban meg ha tá - ro zott egy vagy több szer ve zet költ ség ve té si for rás ból, illetõleg az Eu ró pai Uni ó ból szár ma zó for rás ból több sé gi rész ben köz vet le nül tá mo gat ja A Kbt ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) E rész al kal ma zá sá ban aján lat ké rõ a 22. (1) be - kez dé se, va la mint a 162. (2) be kez dé se és a 272. (2) be - kez dé se alá nem tar to zó olyan szer ve zet, amely szol gál ta - tás nyúj tá sá ra irá nyu ló te vé keny sé gét a 22. (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott va la mely szer ve zet ál tal biz to sí tott kü lön le ges vagy ki zá ró la gos jog alap ján foly tat ja, ha áru - be szer zé se köz vet le nül össze függ e te vé keny ség foly ta tá - sá val. (2) Az aján lat ké rõ nek az (1) be kez dés ben meg ha tá ro - zott te vé keny sé ge foly ta tá sá val köz vet le nül össze függ az áru be szer zés, ha an nak tár gya nél kül e te vé keny sé get nem le het ne el lát ni. Ha az áru be szer zés tár gyát az aján lat ké rõ a hi vat ko zott te vé keny sé gé hez, il le tõ leg az azon kí vü li te vé - keny sé gé hez egy aránt hasz nál ja, és az ter mé szet ben nem oszt ha tó, il le tõ leg ré szek re bon tá sa ese tén nem hasz nál ha - tó meg fele lõen, e rész sze rin ti el já rást kell al kal maz nia (1) A Kbt ának g) és h) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (E rész sze rin ti el já rást nem kell al kal maz ni:) g) a 4. mel lék let sze rin ti szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben; h) olyan szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben, amely az aján lat ké rõ alap te vé keny sé ge el lá tá sá hoz szük sé ges iro - dal mi (szak iro dal mi, tu do má nyos) mû lét re ho zá sá ra, tanácsadói vagy sze mé lyi tol má cso lá si te vé keny ség vég - zé sé re irá nyul;

56 11950 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (2) A Kbt a a kö vet ke zõ l) pont tal egé szül ki: (E rész sze rin ti el já rást nem kell al kal maz ni:) l) a be szer zés nyil vá no san köz zé tett, bár ki ál tal igény - be ve he tõ és ki vé te le sen ked ve zõ fel té te lei csak rö vid ideig áll nak fenn, és az el len szol gál ta tás a pi a ci árak hoz ké pest lé nye ge sen ala cso nyabb, to váb bá e ked ve zõ fel té te - lek igény be vé te le a sze rin ti el já rás al kal ma zá - sa ese tén meg hi ú sul na (1) A Kbt ának (1) és (2) be kez dé se helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) Ha nem nyúj tott be leg alább há rom aján lat te võ aján la tot, az aján lat ké rõ meg kezd he ti a be ér ke zett aján la - tok ér té ke lé sét, vagy az aján la tok fel bon tá sa nél kül a 299. (1) be kez dé se sze rint újabb aján lat té tel re hív hat fel. En nek so rán azt az aján lat te võt, aki aján la tot nyúj tott be, is mé tel ten fel kell hív ni aján lat té tel re az zal, hogy a be - nyúj tott aján lat fenn tart ha tó, fel té ve, hogy az aján lat té te li fel hí vás fel té te lei idõ köz ben nem vál toz tak meg. (2) Ha szol gál ta tás meg ren de lé sé re terv pá lyá za ti el já - rást köve tõen ke rül sor, és a bí rá ló bi zott ság aján lá sa alap ján a nyer te sek (dí ja zot tak) va la me lyi ké vel kell szer - zõ dést köt ni, az aján lat ké rõ nek a terv pá lyá za ti el já rás ban a bí rá ló bi zott ság ál tal aján lott összes pá lyá zót (aján lat te võt) fel kell hív nia aján lat té tel re. Eb ben az eset ben az (1) be - kez dés nem al kal maz ha tó. (2) A Kbt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (4) Az aján lat ké rõ az aján la tok el bí rá lá sá nak be fe je zé - se kor kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott min ta sze rint írás be li össze ge zést kö te les ké szí te ni az aján la tok ról. Az írás be li össze ge zést az aján lat ké rõ kö te les a szer zõ dés - kö tés elõtt az összes aján lat te võ nek meg kül de ni. Az össze - ge zés a Köz be szer zé si Ér te sí tõ ben is köz zét ehe tõ. (3) A Kbt ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (7) be kez - dés sel egé szül ki: (6) Az egy sze rû köz be szer zé si el já rás ban az el já rás meg in dí tá sá ra a 48. (2) (3) be kez dé se; az aján lat té te li fel hí vás ra az 52. ; a ki egé szí tõ tá jé koz ta tás ra az 56. ; a bí rá la ti szem pon tok ra az 57. (1) (5) be kez dé se; az aján - lat ra a 70. (1) be kez dé se és a 73. ; az aján lat té te li ha tár - idõ re és az aján la ti kö tött ség re a 74. (6) be kez dé se és a 75. (2) be kez dé se; az aján la tok be nyúj tá sá ra és fel bon tá - sá ra a ; az aján la tok el bí rá lá sá ra a , a ; az aján la tok el bí rá lá sá ról szóló tá jé koz ta tás ra a 97. ; a szer zõ dés meg kö té sé re a 99. (1), (3) (4) be kez - dé se; va la mint tár gya lás ese tén a 128. is meg fele lõen al - kal ma zan dó az zal, hogy az aján la ti fel hí vás he lyett aján - lat té te li fel hí vást kell ér te ni. Az egy sze rû köz be szer zé si el - já rás kap csán a hir det mé nyek meg kül dé sé re és köz zé té te - lé re a 249. is meg fele lõen al kal ma zan dó. (7) Az egy sze rû köz be szer zé si el já rás ban a tör vény és cí mé nek, va la mint 32. cí mé nek a (6) be - kez dés ben fel nem so rolt ren del ke zé sei is meg fele lõen alkalmazhatóak A Kbt a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (2) be kez dés szá mo zá sa (3) be kez dés re vál to zik: (2) Az (1) be kez dés nem al kal ma zan dó, amennyi ben a tör vény ne gye dik ré sze alap ján le foly ta tott köz be szer zé si el já rás köz vet len aján lat té te li fel hí vás sal in dul A Kbt ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ké re lem re in dult el já rá sá ért igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni, amely - nek mér té ke az e tör vény má so dik ré sze sze rin ti köz be - szer zé si el já rá sok ban ki lenc száz ezer fo rint, az e tör vény har ma dik ré sze, va la mint ne gye dik ré sze sze rin ti köz be - szer zé si el já rá sok ban száz öt ven ezer fo rint. Amennyi ben a ké re lem a köz be szer zé si el já rást meg in dí tó hir det mény (fel hí vás) jog el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá nyul, a díj mér té ke egy sé ge sen száz öt ven ezer fo rint. A díj meg fi ze té - se alól men tes ség nem ad ha tó. A ké re lem hez csa tol ni kell a díj be fi ze té sé rõl szóló iga zo lást A Kbt a (1) be kez dé sé nek g) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság hi va tal ból való el já rá - sát a kö vet ke zõ szer ve ze tek vagy sze mé lyek kez de mé nyez - he tik, ha a fel adat kö rük el lá tá sa so rán e tör vénybe üt kö zõ ma ga tar tás vagy mu lasz tás jut tu do má suk ra:) g) a köz be szer zés hez tá mo ga tást nyúj tó, il let ve a tá mo - ga tás fel hasz ná lá sá ban jog sza bály alap ján köz re mû kö dõ szer ve zet; 126. A Kbt a (3) és (4) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és a a kö vet ke zõ (5) és (6) be - kez dés sel egé szül ki: (3) A név jegy zék tar tal maz za a hi va ta los köz be szer zé - si ta nács adó vo nat ko zá sá ban a) a ne vét; b) azon be szer zé si tár gyak kö rét, ame lyek kel kap cso - lat ban hi va ta los köz be szer zé si ta nács adást vál lal; c) a fel sõ fo kú vég zett sé gét; d) az el ér he tõ sé gi cí mét; e) a név jegy zék be való be jegy zé sé nek idõ pont ját; f) azt, hogy jo go sult-e az ügy vé dek rõl szóló évi XI. tör vény 5. -ának (1) és (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott te vé keny ség foly ta tá sá ra; to váb bá g) az aján lat ké rõ vel mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi - szony ban álló hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó ese tén az aján lat ké rõ ne vét. (4) A név jegy zék szer ve zet ese té ben tar tal maz za a) a szer ve zet el ne ve zé sét, szék he lyét, nyil ván tar tá si szá mát, el ér he tõ sé gi cí mét;

57 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) a 11. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sze mély, illetõleg sze mé lyek (3) be kez dés a) d) és f) pont ja sze rin ti ada ta it; c) a szer ve zet név jegy zék be való be jegy zé sé nek idõ - pont ját. (5) A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó éven te egy al - ka lom mal jo go sult kü lön jog sza bály sze rin ti tar ta lom mal az utol só be je len tés óta vég zett a név jegy zék be tör té nõ fel vé te lé hez szük sé ges gya kor lat tal azo nos te vé keny sé - ge it iga zol ni a Köz be szer zé sek Ta ná csá nak, aki a név jegy - zé ket ezen ada tok kal ki egé szí ti. E be je len té sért igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni. A díj mér té ke har minc ezer fo rint. A díj meg fi ze té se alól men tes ség nem ad ha tó. (6) A Köz be szer zé sek Ta ná csa a hon lap ján a név jegy - zék ben fel tün te ti a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó ál tal el lá tott olyan fel ada to kat, ame lyek el vég zé sé rõl szóló do - ku men tum mal a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó köz be - szer zé si gya kor la tát iga zol ta, il le tõ leg ame lye ket a név - jegy zék be vé te lét köve tõen az (5) be kez dés sze rint a Köz - be szer zé sek Ta ná csá nak be je len tett és iga zolt A Kbt a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A név jegy zék be tör té nõ be jegy zés ha tá lya an nak meg tör tén té tõl szá mí tott há rom évig tart. A név jegy zék be tör té nõ fel vé tel meg újít ha tó. A fel vé tel meg újí tá sá ra a név jegy zék be tör té nõ fel vé tel re vo nat ko zó sza bá lyok az irány adó ak, az zal az el té rés sel, hogy az igaz ga tá si szol gál - ta tá si díj mér té ke negy ven ezer fo rint, va la mint a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó nak csak azt kell iga zol nia, hogy az is mé telt fel vé tel re vo nat ko zó ké re lem be adá sát meg - elõzõ há rom év ben ren del ke zik kü lön jog sza bály sze rin ti mér té kû, iga zolt köz be szer zé si gya kor lat tal. Amennyi ben az is mé telt fel vé tel re vo nat ko zó ké re lem be adá sát meg elõ - zõ leg alább há rom év ben a hi va ta los köz be szer zé si ta nács - adó a 380. (5) be kez dé se sze rint járt el és az ál ta la be - nyúj tott iga zo lá sok szá ma el éri a kü lön jog sza bály ban elõ - írt mér té ket, a már iga zolt gya kor la tot nem kell újra iga - zolnia A Kbt a a kö vet ke zõ új (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti (3) (6) be kez dés szá mo - zá sa (4) (7) be kez dés re vál to zik: (3) A ké rel me zõ a és a 69. (1) (3) bekez - dése kö ré be tar to zó mi nõ sí té si szem pon tok nak meg fe lel - het úgy is, hogy más szer ve zet (szer ve ze tek) erõ for rá sa i ra tá masz ko dik. A ké rel me zõ eb ben az eset ben is kö te les iga - zol ni, hogy a mi nõ sí té si szem pon tok nak meg fe le lõ erõ for - rá sok ren del ke zés ére áll nak majd a mi nõ sí tett aján lat te võk hi va ta los jegy zé kén tör té nõ sze rep lés idõ tar ta ma alatt. Az iga zo lás az érin tett szer ve zet kö te le zettség vál la lás ra vo nat ko zó nyi lat ko za tá nak be nyúj tá sá val tör té nik (1) A Kbt ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ l) n) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy ren de let ben sza - bá lyoz za) l) a di na mi kus be szer zé si rend szer re vo nat ko zó sza bá - lyo kat; m) a vé dett fog lal koz ta tók ré szé re fenn tar tott köz be - szer zé sek rész le tes e tör vénytõl az ilyen el já rá sok sa já - tos sá ga miatt szük sé ges el té rõ sza bá lya it; n) a szin di kált hi tel fel vé tel lel kap cso la tos köz be szer zé - sek e tör vénytõl az ilyen el já rá sok sa já tos sá ga miatt szük sé ges el té rõ, a hi tel ügy let tar tal mi jel lem zõ i hez iga - zodó sza bá lya it. (2) A Kbt a a kö vet ke zõ (5) (7) be kez dés sel egé szül ki: (5) Fel ha tal ma zást kap a kör nye zet vé del mi mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za a kör nye zet vé del mi elõ - írásokra vo nat ko zó 55. sze rin ti tá jé koz ta tá si kö te le - zett ség tel je sí té sé nek el já rá si sza bá lya it és dí ja zá sát. (6) Fel ha tal ma zást kap a pénz ügy mi nisz ter, hogy ren de - let ben sza bá lyoz za az adó zás sal kap cso la tos kö ve tel mé - nyek re vo nat ko zó 55. sze rin ti tá jé koz ta tá si kö te le - zett ség tel je sí té sé nek el já rá si sza bá lya it és dí ja zá sát. (7) Fel ha tal ma zást kap az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá - lyoz za az aka dály men te sí tés sel kap cso la tos elõ írásokra vo nat ko zó 55. sze rin ti tá jé koz ta tá si kö te le zett ség tel - je sí té sé nek el já rá si sza bá lya it és dí ja zá sát A Kbt a és az azt meg elõ zõ cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az Európai Unió jogának való megfelelés 407. Ez a tör vény a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Ta nács 71/304/EGK irány el ve (1971. jú li us 26.) az épí té si be ru há zás ra irá nyu ló köz be szer zé si szer zõ dé sek kel kap cso la tos, a szol gál ta tás nyúj tás sza bad sá gá ra vo nat ko - zó kor lá to zá sok meg szün te té sé rõl és az épí té si be ru há zás - ra irá nyu ló köz be szer zé si szer zõ dé sek nek kép vi se le te ken vagy fi ók te le pe ken ke resz tül el já ró aján lat te võk szá má ra tör té nõ oda íté lé sé rõl; b) a Ta nács 89/665/EGK irány el ve (1989. de cem - ber 21.) az áru be szer zés re és az épí té si be ru há zás ra irá nyu - ló köz be szer zé si szer zõ dé sek oda íté lé sé vel kap cso la tos jog or vos la ti el já rás al kal ma zá sá ra vo nat ko zó tör vényi, ren de le ti és köz igaz ga tá si ren del ke zé sek összehangolá - sáról; c) a Ta nács 92/13/EGK (1992. feb ru ár 25.) irány el ve a víz ügyi, ener gia ipa ri, szál lí tá si és táv köz lé si ága za tok ban mû kö dõ vál lal ko zá sok be szer zé si el já rá sa i ról szóló kö zös - sé gi sza bá lyok al kal ma zá sá ra vo nat ko zó tör vényi, ren de - le ti és köz igaz ga tá si ren del ke zé sek össze han go lá sá ról; d) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004/17/EK irány - el ve (2004. már ci us 31.) a víz ügyi, az ener gia-, a köz le ke - dé si és a pos tai ága za tok ban mû kö dõ szer ve ze tek köz be - szer zé si el já rá sa i nak össze han go lá sá ról [a tör vény vég re - haj tá sá ra a 404. (1) be kez dé sé nek a) b), e) és l) m) pont -

58 11952 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ja i ban adott fel ha tal ma zá sok alap ján meg al ko tott kor - mány ren de le tek kel, va la mint a tör vény 404. (4) be kez - dé sé ben adott fel ha tal ma zás alap ján meg al ko tott minisz - teri ren de let tel együtt]; e) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004/18/EK irány - el ve (2004. már ci us 31.) az épí té si be ru há zás ra, az áru be - szer zés re és a szol gál ta tás meg ren de lés re irá nyu ló köz be - szer zé si el já rá sok össze han go lá sá ról [a tör vény vég re haj - tá sá ra a 404. (1) be kez dé sé nek a) b), e) és l) m) pont ja i - ban adott fel ha tal ma zá sok alap ján meg al ko tott kor mány - ren de le tek kel, va la mint a tör vény 404. (4) be kez dé sé ben adott fel ha tal ma zás alap ján meg al ko tott mi nisz te ri ren de - let tel együtt]; f) a Bi zott ság 1874/2004/EK ren de le te (2004. ok tó ber 28.) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány el vek nek a köz be szer zé si el já rá sok ér ték ha tá - rai te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról; g) a Bi zott ság 2005/51/EK irány el ve (2005. szep - tember 7.) a köz be szer zés rõl szóló 2004/17/EK eu ró pai par lamenti és ta ná csi irány elv XX. mel lék le té nek, va la - mint a 2004/18/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv VIII. mel lék le té nek mó do sí tá sá ról (1) A Kbt. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e tör vény 1. szá mú mel lék le te lép. (2) A Kbt. 3. szá mú mel lék le te he lyé be e tör vény 2. szá - mú mellék lete lép. (3) A Kbt. 4. szá mú mel lék le te he lyé be e tör vény 3. szá - mú mellék lete lép. Hatálybalépés 132. (1) Ez a tör vény a (2) és (3) be kez dés ben fog lal - tak ki vé te lé vel ja nu ár 15-én lép ha tály ba, ren del - ke zé se it a ha tály ba lé pés után meg kez dett köz be szer zé sek - re, köz be szer zé si el já rá sok alap ján meg kö tött szer zõ dé - sek re, terv pá lyá za ti el já rá sok ra és az azok kal kap cso lat ban ké rel me zett, kez de mé nye zett vagy hi va tal ból in dí tott jog - or vos la ti el já rá sok ra, il le tõ leg ké rel me zett bé kél te té si el já - rá sok ra kell al kal maz ni. (2) jú li us 1-jén lép ha tály ba a Kbt. 4. -ának e tör vény 2. -ának (2) be kez dé sé vel meg ál la pí tott 3/A. pont ja, a Kbt ának e tör vény 42. -ával meg - ál la pí tott (5) be kez dé se, a Kbt ának e tör vény 56. -ával meg ál la pí tott (8) be kez dé se, a Kbt ának e tör vény 57. -ával meg ál la pí tott (7) be - kez dé se, a Kbt. e tör vény 59. -ával meg ál la pí tott 136/D. -ának (6) be kez dé se, a Kbt ának e tör - vény ával meg ál la pí tott (6) be kez dé se, a Kbt a (1) be kez dé sé nek e tör vény ával meg ál la - pí tott n) pont ja. (3) ja nu ár 1-jén lép ha tály ba a Kbt. 4. -ának e tör vény 2. -ának (1) be kez dé sé vel meg ál la pí tott 2/C. pont ja, a Kbt. 4. -ának e tör vény 2. -ának (12) be - kez dé sé vel meg ál la pí tott 33/A. pont ja, a Kbt. 4. -ának e tör vény 2. -ának (13) be kez dé sé vel meg ál la pí tott 36/B. pont ja, a Kbt. e tör vény 7. -ával meg ál la pí tott 17/A. -a, a Kbt. e tör vény 17. -ával meg ál la pí tott 39/A. -ának (2) be kez dé se, a Kbt ának e tör vény 18. -ával meg ál la pí tott (4) be kez dé se, a Kbt ának e tör vény 21. -ának (3) be kez dé sé vel meg ál la pí tott (6) be kez dé se, a Kbt a (1) be kez dé sé nek e tör vény 29. -ával meg ál la pí tott i) pont ja, a Kbt a (2) be - kez dé sé nek e tör vény 30. -ával meg ál la pí tott f) pont - ja, a Kbt ának e tör vény 79. -ával meg ál la pí - tott (5) be kez dé se, a Kbt ának e tör vény 82. -ának (3) be kez dé sé vel meg ál la pí tott (6) be kez dé se, a Kbt ának e tör vény ával meg ál la pí tott (4) be kez dé se és a Kbt ának e tör vény ával meg ál la pí tott (5) be kez dé se. (4) A Kbt a (1) be kez dé sé nek az épí tõ ipa ri ki vi - te le zé si te vé keny ség gel kap cso la tos adat szol gál ta tá sok kal össze füg gõ egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló évi LXXVI. tör vény 5. -a (2) be kez dé sé vel meg ál la pí tott g) pont já ban fog lalt öt év nél nem ré geb ben meg ho zott ha tá ro za tá ra vo nat ko zó szö veg részt elsõ íz ben a augusztus 4-e után el kö ve tett és mun ka ügyi bír ság gal vagy be fi ze tés re kö te le zés sel súj tott jog sza bály sér té sek kap - csán kell al kal maz ni. (5) A Kbt a (1) be kez dé sé nek az e tör vény 29. -ának (1) be kez dé sé vel meg ál la pí tott i) pont ját a ja nu ár 1-je után el kö ve tett és bír ság gal súj tott ma ga - tar tá sok kap csán kell al kal maz ni. (6) A hi va ta los köz be szer zé si ta nács adók névjegyzé - kébe az e tör vény (1) be kez dés sze rin ti ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en fel vett hi va ta los köz be szer zé si ta nács adók ese té ben a Kbt ának az e tör vény a ál tal meg ál la pí tott (6) be kez dé sé ben elõ írt há rom éves idõ - tartamot e tör vény ha tály ba lé pé sé tõl kell szá mí ta ni. Hatályukat vesztõ rendelkezések 133. E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) a Kbt. 4. -ának 32. pont ja, 10. -ának (3) be kez dé - se, 22. -a (1) be kez dé sé nek e) pont ja, 29. -a (2) be kez dé - sé nek d) pont ja, 43. -ának (5) és (6) be kez dé se, 89. -a (2) be kez dé sé nek a) pont ja, ának (1) be kez dé se, ának (2) be kez dé se, ának b) pont ja, a, ának c) pont ja, ának (6) és (7) be kez dé se, a (2) be kez dé sé nek a) pont ja, a (6) be kez dé - se, a (1) be kez dé sé nek har ma dik mon da ta, ának (3) be kez dé se, ának (2) be kez dé se, ának (3) be kez dé se, ának (2) be kez dé se, ai, ának (3) be kez dé se, a, ának (2) és (4) be kez dé se; b) a köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör - vény, va la mint a köz be szer zés sel össze füg gés ben egyes

59 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y tör vények mó do sí tá sá ról szóló évi XCVII. tör vény 1. -ának (4) be kez dé se; c) a köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör - vény mó do sí tá sá ról szóló évi IX. tör vény 1. -a; d) a köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör - vény mó do sí tá sá ról szóló évi XCIV. tör vény 1. -a; e) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség gel kap cso la - tos adat szol gál ta tá sok kal össze füg gõ egyes tör vények mó - do sí tá sá ról szóló évi LXXVI. tör vény 5. -ának (1), (2) és (8) be kez dé se; f) a köz be szer zé si és a terv pá lyá za ti hir det mé nyek, a bí rá la ti össze ge zé sek és az éves sta tisz ti kai össze ge zé sek min tá i ról szóló 15/2004. (IV. 25.) IM ren de let; g) a köz be szer zé sek re vo nat ko zó nó menk la tú rá ról szóló 19/2004. (IV. 28.) IM ren de let. Módosuló rendelkezések 134. (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) a Kbt. 4. -ának 4. pont já ban az eu ró pai mû sza ki ta - nú sít vány, il let ve eu ró pai ta nú sít vány szö veg rész he - lyé be az eu ró pai mû sza ki en ge dély szö veg rész lép; b) a Kbt ának (2) be kez dé sé ben, 14. -ának (1) be kez dé sé ben és 63. -a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban a 60. (1) be kez dé sé nek a) d), f) g) pont ja szö veg rész he lyé be a 60. (1) be kez dé sé nek a) d), f) h) pont ja szö - veg rész lép; c) a Kbt ának a) pont já ban sze rep lõ SDR-nek meg fe le lõ euró szö veg rész he lyé be a euró szö veg rész lép; cs) a Kbt ának b) pont já ban sze rep lõ SDR-nek meg fe le lõ euró szö veg rész he lyé be a euró szö veg rész lép; d) a Kbt ának (2) be kez dé sé ben sze rep lõ 5 mil - lió euró szö veg rész he lyé be az euró szö veg - rész lép; e) a Kbt ának a) pont já ban sze rep lõ SDR-nek meg fe le lõ euró szö veg rész he lyé be a euró szö veg rész lép; f) a Kbt ának b) pont já ban sze rep lõ SDR-nek meg fe le lõ euró szö veg rész he lyé be a euró szö veg rész lép; g) a Kbt ának c) pont já ban sze rep lõ euró szö veg rész he lyé be a euró szö veg rész lép; gy) a Kbt ának d) pont já ban sze rep lõ euró szö veg rész he lyé be a euró szö veg rész lép; h) a Kbt a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban, 71. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban, a (2) be kez dé sé ben, a (3) be kez dé sé ben a 63. (1) (4) be kez dé sé ben szö veg rész he lyé be a 63. (1) (6) be kez dé sé ben szö veg rész lép; i) a Kbt a (1) be kez dé sé nek utol só mon da tá ban a 74. (1) (2) be kez dé sé ben szö veg rész he lyé be a 74. (1) (4) be kez dé sé ben szö veg rész lép; j) a Kbt a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban és a Kbt a (1) be kez dé sé nek c) pont já ban a [10. (3), (5) be kez dé se] szö veg rész he lyé be a (10. ) szö - veg rész lép; k) a Kbt ának (2) be kez dé sé ben az 56. (4) be - kez dé sé ben szö veg rész he lyé be az 56. (5) be kez dé sé - ben szö veg rész, a 83. (2) be kez dé sé ben szö veg rész he lyé be a 83. -ban szö veg rész lép; l) a Kbt ának (2) be kez dé sé ben, a a (2) be kez dé sé ben és a (3) be kez dé sé ben az 58. (1) és (5) be kez dé se szö veg rész he lyé be az 58. (1) be - kez dé se szö veg rész lép; ly) a Kbt a (1) be kez dé sé nek k) pont já ban a ki - zá ró oko kat, ha több aján lat te võ nyújt hat be aján la tot szö - veg rész he lyé be a ki zá ró oko kat szö veg rész lép; m) a Kbt a (2) be kez dé sé ben az 53. (2) és (4) be kez dé sé ben szö veg rész he lyé be az 53. (2), (4) (6) be kez dé sé ben szö veg rész lép; n) a Kbt a (1) be kez dé sé ben a 60. (1) be kez - dé sé nek g) pont ja szö veg rész he lyé be a 60. (1) be kez - dé sé nek g) h) pont ja szö veg rész lép; ny) a Kbt ának (9) be kez dé sé ben a 74. (4) be - kez dé se szö veg rész he lyé be a 74. (6) be kez dé se szö - veg rész lép; o) a Kbt ának (2) be kez dé sé ben a 147. (4) be - kez dé se szö veg rész he lyé be a 147. (5) be kez dé se szö - veg rész lép; p) a Kbt ának a) és b) pont já ban a 163. (1) be kez dé sé nek a) pont já tól el té rõ szö veg rész he lyé be a 163. (1) be kez dé sé tõl el té rõ szö veg rész lép; q) a Kbt ában a 68. (3) (4) be kez dé se szö - veg rész he lyé be a 68. (4) (5) be kez dé se szö veg rész lép; r) a Kbt ának (3) be kez dé sé ben az az eu ró pai szab vá nyo kat köz zé te võ nem ze ti szab vá nyok kal szö veg - rész he lyé be az 58. -sal szö veg rész lép; s) a Kbt a (1) be kez dé sé ben a [161. (2) be - kez dé se] szö veg rész he lyé be a [161. (5) be kez dé se] szö veg rész lép; sz) a Kbt ának (1) be kez dé sé ben sze rep lõ a (2) (3) be kez dés ben fog lal tak ra szö veg rész he lyé be a (2) be kez dés ben fog lal tak ra szö veg rész lép; t) a Kbt ának (3) be kez dé sé ben, a Kbt ának (2) be kez dé sé ben sze rep lõ a 86. (4) be kez - dé sé nek szö veg rész he lyé be a 86. (6) be kez dé sé nek szö veg rész lép; ty) a Kbt ának (2) be kez dé sé ben és a a (2) be kez dé sé ben a [196. (5) be kez dé se] szö veg rész he lyé be a [196. és 86. (6) be kez dé se] szö veg rész lép; u) a Kbt ának (3) be kez dé sé ben a 380. (3) be - kez dé sé nek a) c) pont ja szö veg rész he lyé be a 380. (3) be kez dé sé nek a) d) és f) g) pont ja szö veg rész lép.

60 11954 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a kon - cesszi ó ról szóló évi XVI. tör vény 3/A. -a a kö vet - ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, és a ere de ti szö ve ge (1) be kez dés re vál to zik: (2) Ha a Kbt. sze rin ti szol gál ta tá si kon cesszió egy ben e tör vény ha tá lya alá is tar to zik, e tör vény sze rint kell el jár - ni az zal, hogy a Kbt. nem ze ti el bá nás ra vo nat ko zó kö ve tel - mé nyét az e tör vény sze rin ti el já rás so rán is al kal maz ni kell Az Eu ró pai Uni ó ból szár ma zó for rás ból tá mo ga - tott köz be szer zé sek re irá nyu ló el já rá sok ese té ben a köz be - szer zé sek re vo nat ko zó jog sza bá lyok al kal ma zá sa so rán a tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó kü lö nös el já rá si sza bá lyo kat is figye lembe kell ven ni. Az Európai Unió jogának való megfelelés 136. Ez a tör vény a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004/17/EK irány - el ve (2004. már ci us 31.) a víz ügyi, az ener gia-, a köz le ke - dé si és a pos tai ága za tok ban mû kö dõ szer ve ze tek köz be - szer zé si el já rá sa i nak össze han go lá sá ról [a Kbt (1) be kez dé sé nek a) b) és e) pont ja i ban, va la mint e tör - vény 130. (1) be kez dé sé ben adott fel ha tal ma zá sok alap - ján meg al ko tott kor mány ren de le tek kel együtt]; b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2004/18/EK irány - el ve (2004. már ci us 31.) az épí té si be ru há zás ra, az áru be - szer zés re és a szol gál ta tás meg ren de lés re irá nyu ló köz be - szer zé si el já rá sok össze han go lá sá ról [a Kbt (1) be - kez dé sé nek a) b) és e) pont ja i ban, va la mint e tör vény 130. (1) be kez dé sé ben adott fel ha tal ma zá sok alap ján meg al ko tott kor mány ren de le tek kel együtt]; c) a Bi zott ság 1874/2004/EK ren de le te (2004. ok tó - ber 28.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány el vek nek a köz be szer zé si el já rá sok ér ték - ha tá rai te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról; d) a Bi zott ság 2005/51/EK irány el ve (2005. szep tem - ber 7.) a köz be szer zés rõl szóló 2004/17/EK eu ró pai par la - men ti és ta ná csi irány elv XX. mel lék le té nek, va la mint a 2004/18/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv VIII. mel lék le té nek mó do sí tá sá ról [a Kbt (2) be - kez dé sé nek a) pont já ban adott fel ha tal ma zás alap ján meg - al ko tott mi nisz te ri ren de let tel együtt]. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 1. számú melléklet a évi CLXXII. tör vényhez [1. szá mú mel lék let a évi CXXIX. tör vényhez] A 25. (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek jegyzéke* CPV-kód NACE 1 F. ÁGAZAT Osztály Cso port Al cso port Tárgy Megjegyzések 45 Épí tõ ipar Ez az osz tály az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: új épít mé nyek épí té se, hely re ál lí tás és ál ta lá nos ja ví tá si mun ká - la tok 45.1 Épí té si te rü let elõ - ké szí té se Épü let bon tás, föld - mun ka Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: épü le tek és egyéb szer ke ze tek bon tá sa épí té si te rü le tek meg tisz tí tá sa föld mun kák: föld ki eme lés, te rü let fel töl tés, épí té si te rü le tek ki - egyen lí té se és pla ní ro zá sa, árok ásás, kö vek el tá vo lí tá sa, rob - ban tás stb. bá nyá sza ti te rü let elõ ké szí té se: = ta ka ró ré teg el tá vo lí tá sa, bá nya tu laj don és bá nyá sza ti te rü le - tek egyéb mó don tör té nõ fel tá rá sa és elõ ké szí té se Ez az al cso port az aláb bi a kat is tar tal maz za: épí té si te rü let le csa po lá sa me zõ gaz da sá gi vagy er dõ te rü let le csa po lá sa ÉPÍTÕIPAR * A CPV és a NACE kö zöt ti el té rés ese tén a NACE az irány adó.

61 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y CPV-kód NACE 1 F. ÁGAZAT Osztály Cso port Al cso port Tárgy Megjegyzések Ta laj min ta vé tel, pró ba fú rás 45.2 Szer ke zet kész épü - le tek, illetve épü - let ré szek épí té se, mély épí tés Ál ta lá nos épí té si és mély épí té si mun kák Te tõ szer ke zetés te tõ épí tés Au tó pá lya, út, repülõtér és sport - lé te sít mény épí té se Vízi lé te sít mény épí té se Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: épí té si, geo fi zi kai, ge o ló gi ai vagy ha son ló cé lok ból vég zett pró ba fú rás és ta laj min ta vé tel Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történõ fúrás, lásd víz kút fú rás, lásd ak na mé lyí tés, lásd olaj- és föld gáz me zõ fel tá rá sa, geo fi zi kai, ge o ló gi ai és sze iz - mi kus fel mé rés, lásd Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: va la mennyi épít mény tí pus épí té se mély épí té si mun kák: = hi dak az au tó pá lya hi da kat is be le ért ve, vi a duk tok, alag - utak és alul já rók = nagy távolságú csõvezetékek, távközlési és villamosvezetékek = városi csõvezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek ki egé szí tõ vá ro si mun kák elõre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: olaj- és gáz ki ter me lés hez kap cso ló dó já ru lé kos szol gál ta tói te - vé keny sé gek, lásd sa ját gyár tá sú, nem be ton ból ké szült ele mek bõl tel jes, elõ re gyár tott szer ke ze tek fel ál lí tá sa, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osz tályt sta di o nok kal, uszo dák kal, tor na ter mek kel, te nisz pá lyák kal, golf pá lyák kal és egyéb sport lé te sít mé nyek kel össze füg gés ben vég zett, nem épü le tek lét re ho zá sá ra irá nyuló épí té si mun ka, lásd épü let gé pé sze ti sze re lés, lásd 45.3 be fe je zõ épí tés, lásd 45.4 épí té sze ti és épí tõ mér nö ki te vé keny sé gek, lásd épí té si pro jekt irá nyí tás, lásd Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: te tõ szer ke zet-épí tés te tõ fe dés víz és ned ves ség el le ni szi ge te lés Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: au tó pá lyák, ut cák, utak és egyéb jár mû- vagy gya lo gos for ga - lom cél já ra szánt utak épí té se vas út épí tés re pü lõ té ri ki fu tó pá lyák épí té se sta di o nok kal, uszo dák kal, tor na ter mek kel, te nisz pá lyák kal, golf pá lyák kal és egyéb sport lé te sít mé nyek kel össze füg gés ben vég zett, nem épü le tek lét re ho zá sá ra irá nyuló épí té si mun ka út bur ko la tok és par ko ló he lyek jel zé se i nek fel fes té se Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: elõ ze tes föld mun kák, lásd Ez az al cso port az aláb bi ak épí té sét fog lal ja ma gá ban: vízi utak, ki kö tõi és fo lya mi épít mé nyek, sport ki kö tõk, ha jó - zsi li pek stb. vé dõ gá tak és töl té sek kot rás fel szín alat ti mun ká la tok ÉPÍTÕIPAR

62 11956 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám CPV-kód NACE 1 F. ÁGAZAT Osztály Cso port Al cso port Tárgy Megjegyzések Egyéb épí té si szakmunkák Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: szak tu dást vagy kü lön le ges be ren de zést igény lõ, a kü lön bö zõ szer ke zet tí pu sok ese té ben meg egye zõ, épí té si mun kák kal kap - cso la tos szak te vé keny sé gek: = alap zat épí té se, a cö löp ve rést is be le ért ve = víz kút fú rás és -épí tés, ak na mé lyí tés = nem sa ját gyár tá sú acél ele mek fel ál lí tá sa = acél haj lí tás = fa la zás és kõ ra kás = áll vány zat és mun ka pa do zat fel ál lí tá sa és szét sze re lé se, az áll vány zat és mun ka pa do zat bér lé sét is be le ért ve = ké mé nyek és ipar i ke men cék épí té se Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: áll vány zat bér lé se fel ál lí tás és szét sze re lés nél kül, lásd Épü let gé pé sze ti sze re lés Vil lany sze re lés Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: a kö vet ke zõk sze re lé se épít mé nyek ben: = elekt ro mos ve ze té kek és sze rel vé nyek = táv köz lé si rend sze rek = elekt ro mos fû té si rend sze rek = la kos sá gi an ten nák = tûz ri asz tók = be tö rés vé del mi ri asz tók = fel vo nók és moz gó lép csõk = vil lám há rí tók stb Szi ge te lés Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: hõ-, hang-, illetve rez gés szi ge te lés egyéb épít mé nyek ben Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: víz és ned ves ség el le ni szi ge te lés, lásd Víz-, gáz-, fû tés - sze re lés Egyéb épü let gé pé - sze ti sze re lés Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: a kö vet ke zõk be sze re lé se épít mé nyek be: = csõ ve ze té kek és sza ni ter be ren de zé sek, gáz sze rel vé nyek = fûtõ, szel lõ zõ, hûtõ és lég kon di ci o ná ló be ren de zé sek és csa tor nák = spink ler rend sze rek Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: elekt ro mos fû té si rend sze rek sze re lé se, lásd Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: utak, vas utak, re pü lõt erek és ki kö tõk vi lá gí tá si és jel zõ rend - sze ré nek sze re lé se más ho vá be nem so rolt sze rel vé nyek és be ren de zé si tár gyak be sze re lé se épít mé nyek be ÉPÍTÕIPAR Be fe je zõ épí tés Va ko lás Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: kül sõ és bel sõ va ko lat vagy stuk kó al kal ma zá sa épít mé nyek - ben, be le ért ve az eh hez szük sé ges va ko lat tar tó anya go kat Épü let asz ta - los-mun ka Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: fá ból vagy egyéb anyag ból ké szült, nem sa ját gyár tá sú aj tók, ab la kok, aj tó- és ab lak ke re tek, be épí tett kony hák, lép csõk, üzletberendezések és ha son lók be sze re lé se bel sõ be fe je zõ mun ká la tok, pél dá ul mennye ze tek, fá ból készült fal bur ko la tok, moz gat ha tó tér el vá lasz tók stb. Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: par ket ta és egyéb, fá ból ké szült pad ló bur ko ló anya gok lefektetése, lásd

63 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y CPV-kód NACE 1 F. ÁGAZAT Osztály Cso port Al cso port Tárgy Megjegyzések Pad lóés falburkolás Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: a kö vet ke zõk le fek te té se, bur ko ló anyag ként való al kal ma zá sa, fel füg gesz té se vagy rög zí té se épít mé nyek ben: = ke rá mi á ból, be ton ból vagy csi szolt kõ bõl ké szült fal-, illetve pad ló bur ko ló la pok = par ket ta és egyéb, fá ból ké szült pad ló bur ko lat = szõ nye gek és li nó le um ból ké szült pad ló bur ko ló anya gok, a gu mit és a mû anya got is be le ért ve = mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok = ta pé ta Fes tés és üve ge zés Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: az épü le tek bel sõ és kül sõ fes té se mély épí té si szer ke ze tek fes té se üveg, tü kör stb. sze re lé se Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: ab la kok be il lesz té se, lásd Egyéb be fe je zõ épí tés 45.5 Épí té si esz köz bérlése, sze mély - zet tel Épí té si esz köz bérlése, sze mély - zet tel Ez az al cso port az aláb bi a kat fog lal ja ma gá ban: ma gán-úszó me den cék épí té se tisz tí tás gõz su gár ral, ho mok su gár-fú va tás és ha son ló kül té ri mun kák egyéb, más ho vá be nem so rolt be fe je zõ épí té si mun kák Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: épít mé nyek bel sõ tisz tí tá sa, lásd Ez az al cso port nem tar tal maz za az aláb bi a kat: épí té si és bon tá si esz köz és gép bér lé se sze mély zet nél kül, lásd ÉPÍTÕIPAR A Ta nács ok tó ber 9-i 3037/90/EGK ren de le te az Eu ró pai Kö zös ség ben a gaz da sá gi te vé keny sé gek sta tisz ti kai osz tá lyo zá sá ról (HL L 293., , 1. o.). Az már ci us 24-i 761/93/EGK bi zott sá gi ren de let tel (HL L 83., , 1. o.) mó do sí tott ren de let. 2. számú melléklet a évi CLXXII. törvényhez [3. szá mú mel lék let a évi CXXIX. tör vény hez] Szolgáltatások* Kategória száma Tárgy CPC-hivatkozási szám 1 CPV-hivatkozási szám 1 Kar ban tar tá si és ja ví tá si szol gál ta tá sok 6112, 6122, 633, tõl ig (ki vé ve tõl ig és , , , ) 2 Szá raz föl di szál lí tá si szol gál ta tá sok 2, be le ért ve a pán cé lo zott jár mû vel vég zett szol gál ta tá so kat és a fu tár szol gá la to kat, ki vé ve a pos tai kül de mé nyek szál lí tá sát 3 Légi sze mély szál lí tá si és te her fu va ro zá si szol gál - ta tá sok, ki vé ve a pos tai kül de mé nyek szál lí tá sát 712 (ki vé ve 71235), 7512, tól ig (ki vé ve tõl ig, , ) és tól ig 73 (ki vé ve 7321) tól ig (ki vé ve , ) 4 Szá raz föl di 3 és légi pos tai kül de mé nyek szál lí tá sa 71235, , , , * A CPV és a CPC kö zöt ti el té rés ese tén a CPC az irány adó.

64 11958 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Ka te gó ria szá ma Tárgy CPC-hivatkozási szám 1 CPV-hivatkozási szám 5 Táv köz lé si szol gál ta tá sok tól ig, és tõl ig 6 Pénz ügyi szol gál ta tá sok a) Biz to sí tá si szol gál ta tá sok b) Bank i és be fek te té si szol gál ta tá sok 4 ex 81, 812, tõl ig és tõl ig 4 7 Szá mí tó gé pes és az zal össze füg gõ szol gál ta tá sok tól ig, tól ig (ki vé ve és tõl ig) 8 Ku ta tá si és fej lesz té si szol gál ta tá sok tõl ig (ki vé ve , , ) 9 Szám vi te li, könyv vizs gá lói és köny ve lé si szol gál - ta tá sok tól ig 10 Pi ac ku ta tá si és köz vé le mény-ku ta tá si szol gál ta tá - sok 11 Ve ze té si ta nács adó szol gál ta tá sok 6 és ezzel össze - füg gõ szol gál ta tá sok 12 Épí té sze ti szol gál ta tá sok; mély épí té si szol gál ta tá - sok és in teg rált mély épí té si szol gál ta tá sok; vá ros - ren de zé si és táj ren de zé si szol gál ta tá sok; az ezek kel össze füg gõ tu do má nyos és mû sza ki ta - nács adá si szol gál ta tá sok; mû sza ki vizs gá la ti és elem zõ szol gál ta tá sok tõl ig és , , tõl ig, tõl ig (ki vé ve ) és , , , , , , tõl ig és tõl ig és Rek lám szol gál ta tá sok tól ig (ki vé ve és ) 14 Épü let ta ka rí tá si szol gál ta tá sok és in gat lan ke ze lé si szol gál ta tá sok 15 Ki adói és nyom dai szol gál ta tá sok, ese ti vagy szer - zõ dé ses ala pon 16 Szenny víz- és hul la dék ke ze lé si szol gál ta tá sok, fer tõt le ní té si és ha son ló szol gál ta tá sok 874, tõl ig tõl ig és tõl ig tõl ig tól ig és , , A CPC ha tá lyos, át me ne ti nó menk la tú rá ja alap ján. 2 Ki vé ve a 18. ka te gó ri á ba tar to zó vas úti szál lí tá si szol gál ta tá so kat. 3 Ki vé ve a 18. ka te gó ri á ba tar to zó vas úti szál lí tá si szol gál ta tá so kat. 4 Ki vé ve az ér ték pa pí rok és egyéb pénz ügyi esz kö zök ki bo csá tá sá val, el adá sá val, vé te lé vel vagy át ru há zá sá val kap cso la tos pénz ügyi szol gál ta tá so kat és a jegy ban ki szol gál ta tá so kat. Nem tar toz nak ide to váb bá: a föld, meg lé võ épít mény vagy egyéb in gat lan vé te le, il let ve az in gat lan ra vo nat ko zó egyéb jog nak a megszerzése, ide nem értve az ilyen szerzõdéssel összefüggõ pénzügyi szolgáltatásra irányuló bármilyen formában megkötött szerzõdést. 5 Azok a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, amelyeknek eredményét kizárólag az ajánlatkérõ hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérõ teljesíti. 6 Kivéve a választottbírósági, a közvetítõi, a békéltetési szolgáltatást.

65 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a évi CLXXII. törvényhez [4. szá mú mel lék let a évi CXXIX. tör vény hez] Szolgáltatások* Kategória száma Tárgy CPC-hivatkozási szám CPV-hivatkozási szám 17 Szál lo dai és ét ter mi szol gál ta tá sok tól ig és tõl ig 18 Vas úti szál lí tá si szol gál ta tá sok , és tõl ig 19 Vízi szál lí tá si szol gál ta tá sok tõl ig és tól ig 20 Szál lí tá si mel lék- és ki egé szí tõ szol gál ta tá sok , , , , tõl ig (ki vé ve , , ), és , Jogi szol gál ta tá sok tól ig 22 Sze mély zet el he lye zé si és -el lá tá si szol gál ta tá sok tõl ig (ki vé ve ) és tõl ig 23 Nyo mo zá si és biz ton sá gi szol gál ta tá sok, ki vé ve a pán cé lo zott jár mû vel vég zett szol gál ta tá so kat 873 (ki vé ve 87304) tõl ig 24 Ok ta tá si és szak kép zé si szol gál ta tá sok tõl ig 25 Egész ség ügyi és szo ciá lis szol gál ta tá sok és tõl ig (ki vé ve és ) 26 Szó ra koz ta tó, kul tu rá lis és sport szol gál ta tá sok tól ig és tõl ig (ki vé ve ) 27 Egyéb szol gál ta tá sok 2 1 Kivéve a munkaszerzõdéseket. 2 E kategóriába tartozik az összes olyan szolgáltatás, amely nem illeszthetõ be a 3. melléklet, illetve a 4. melléklet kategóriáinak egyikébe sem. Kivéve a programanyagok mûsorközvetítõk általi megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkozó szerzõdéseket és a közvetítési idõre vonatko - zó szerzõdéseket. * A CPV és a CPC kö zöt ti el té rés ese tén a CPC az irány adó.

66 11960 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A Kormány rendeletei A Kormány 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról A kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé - kek kör nye zet vé del mi ter mék díj ár ól szóló évi LVI. tör vény (a továb biak ban: Kt.) 21. -ának (2) (4) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö - vet ke zõ ket ren de li el: 1. A kör nye zet vé del mi ter mék díj men tes ség, a ter mék díj vissza igény lé sé nek és át vál la lá sá nak, va la mint a hasz nált gu mi ab roncs be ho za ta lá nak fel té te le i rõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Korm. Ren de - let) 1. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: (2) A men tes ség mér té két és meg ha tá ro zá sá nak mód ját az 1. szá mú mel lék let tar tal maz za. 2. A Korm. Ren de let 2. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A men tes ség re vo nat ko zó ké rel met hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet ki vé te lé vel a 2. szá mú mel lék let - ben meg ha tá ro zott tar ta lom mal a tárgy évet meg elõ zõ év szep tem ber 30-áig, il let ve ezt köve tõen kö te le zet té vált ese té ben a kö te le zet té vá lást kö ve tõ 60 na pon be lül le het be nyúj ta ni a kö te le zett szék he lye (te lep he lye) sze rint ille - té kes kör nye zet vé del mi fel ügye lõ ség hez (a továb biak ban: fel ügye lõ ség). A hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet ké rel - mét e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott tar - ta lom mal, il let ve cso ma go lás ese tén a Cskr. sze rin ti nyil - ván tar tá si ké re lem mel együtt az Or szá gos Kör nye zet vé - del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség hez (a továb biak ban: Fõ fel ügye lõ ség) nyújt ja be. A hasz no sí - tást ko or di ná ló szer ve zet a men tes ség egy sze rû sí tett el já - rás ban tör té nõ meg hosszab bí tá sá hoz szük sé ges ké rel met az 5. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott tar ta lom mal nyújt ja be a Fõ fel ügye lõ ség hez. Men tes ség a men tes sé gi ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já tól ad ha tó. 3. (1) A Korm. Ren de let 3. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A men tes ség re való jo go sult sá got a Fõ fel ügye lõ ség ha tá ro zat ban ál la pít ja meg, amely ben a kö te le zett ál tal tel - je sí ten dõ hasz no sí tá si arányt, il let ve a tel je sí ten dõ új ra - hasz ná la ti arányt is meg ha tá roz za. (2) A Korm. Ren de let 3. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A kö te le zett a ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség tel je - sí té se so rán a fi ze ten dõ ter mék díj ból le von hat ja a men tes - sé gi en ge dély ben meg ha tá ro zott idõ pont tól, a men tes ség idõ sza ká ban a hasz no sí tott hul la dék mennyi ség, il let ve a tel je sí tett új ra hasz ná la ti arány alap ján e ren de let 1. szá mú mel lék le te sze rint meg ha tá ro zott ter mék díj össze gét. 4. A Korm. Ren de let 5. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 5. (1) A men tes sé get a kö te le zett ér dek kö rén kí vül álló el há rít ha tat lan ok ki vé te lé vel vissza kell von ni a) a men tes ség re vo nat ko zó jog sza bá lyok, il let ve a men tes sé gi en ge dély ben fog lal tak lé nye ges meg sér té se, b) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott be szá mo lá si kö te le zett ség is mé telt fel hí vás el le né re tör té nõ elmulasz - tása ese tén. (2) A men tes ség vissza vo ná sá tól szá mí tott 45 na pon be - lül a kö te le zett a) be mu tat ja a fel ügye lõ ség nek aa) a men tes ség fel té te le i nek fenn ál lá sát iga zo ló do ku - men tu mo kat, vagy ab) más hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet tel a men tes - ség tel jes idõ sza ká ra vál lalt, az el ma radt hasz no sí tás ra vo - nat ko zó kö te le zett ség át vál la lá sá ra vo nat ko zó szer zõ dést; vagy b) be fi ze ti a (6) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel a tárgy év ben a men tes ség vissza vo ná sá ig ál ta la for ga lom ba ho zott ter mék díj kö te les ter mék mennyi sé gé re vo nat ko zó ter mék dí jat a men tes sé gi en ge dély vissza vo ná sá ról szóló ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé nek idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re sé vel nö velt mér ték ben. A fi - ze ten dõ ter mék díj ból le von ha tó a men tes ség vissza vo ná - sá ig hasz no sí tott hul la dék mennyi ség alap ján meg ha tá ro - zott összeg. (3) A hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet men tes sé gé nek vissza vo ná sa ese tén a li cenc díj és a be fi ze ten dõ ter mék díj össze ge kö zöt ti kü lön bö zet azt a kö te le zet tet ter he li, aki tõl a hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet a ter mék díj-fi ze té si kö te le zett sé get át vál lal ta. (4) A ko or di ná ló szer ve zet a men tes sé gé nek vissza vo - ná sát ki mon dó jog erõs ha tá ro zat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 8 na pon be lül kö te les az át vál la lá si szer zõ dé se i vel érin tett

67 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y el sõd le ges kö te le zet te ket ér te sí te ni a men tes ség meg szû - né sé rõl. (5) A men tes sé gi en ge dély ben fog lal tak lé nye ges meg - sér té sé nek szá mít, ha a kö te le zett nem tel je sí ti a men tes ség el éré sé hez meg ha tá ro zott mi ni má lis hasz no sí tá si arányt. (6) Amennyi ben a kö te le zett a) a men tes ség el éré sé hez szük sé ges mi ni má lis hasz no - sí tá si arány nál ma ga sabb hasz no sí tá si arányt vál lalt, ame - lyet a Fõ fel ügye lõ ség ha tá ro zat ban meg ál la pít és at tól a kö te le zett 5 szá za lék pont tal vagy azt meg ha la dó an el ma - rad, azon ban a mi ni má lis hasz no sí tá si arányt tel je sí ti, az el ma ra dást az ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat tal nö velt mér ték ben fi ze ti meg, b) az a) pont ban meg ha tá ro zot tak nak, az ér dek kö rén kí vül álló el há rít ha tat lan ok ból nem tesz ele get, az el ma ra - dás sal ará nyos ter mék dí jat fi zet, c) a men tes ség el éré sé hez szük sé ges mi ni má lis hasz no - sí tá si arány nál ma ga sabb hasz no sí tá si arányt vál lalt, ame - lyet a Fõ fel ügye lõ ség ha tá ro zat ban meg ál la pít és at tól a kö te le zett 5 szá za lék pont alatt ma rad el, azon ban a mi ni - má lis hasz no sí tá si arányt tel je sí ti, az el ma ra dás sal ará nyos ter mék dí jat fi zet, d) a vál lalt új ra hasz ná la ti arány tól el ma rad, az el ma ra - dás sal ará nyos ter mék dí jat fi zet. (7) A (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett - sé gek tel je sí té sé nek ha tár ide je a tárgy évet kö ve tõ hó 20. nap ja. 5. (1) A Korm. Ren de let 6. -ának (1) be kez dé se a kö vet - ke zõ a) pont tal egé szül ki: [A Fõ fel ügye lõ ség... a ha tá ro za tok má so la tát meg - küldi:] a) a Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Parancsnoksá - gának, (2) A Korm. Ren de let 6. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A men tes sé gi en ge dély ben fog lalt hasz no sí tá si, il - let ve új ra hasz ná la ti kö te le zett ség tel je sí té sét a Fõ fel ügye - lõ ség az ille té kes fel ügye lõ sé gek be vo ná sá val el len õr zi. 6. A Korm. Ren de let 7/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 7/A. (1) A cso ma go lás hasz no sí tást ko or di ná ló szer - ve zet a men tes ség el éré se ér de ké ben kö te les a) a te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal a tárgy évet meg - elõ zõ év ok tó ber 10-éig szá má ra fel aján lott la kos sá gi sze - lek tív hul la dé kot leg alább a (3) be kez dés ben aján lott szol - gál ta tá si díj el le né ben át ven ni, vagy b) amennyi ben az aján lott szol gál ta tá si dí jat nem fo - gad ja el, az ál ta la ke zelt tel jes ki bo csá tott mennyi ség 4%-ának la kos sá gi sze lek tív hul la dék gyûj tés bõl tör té nõ hasz no sí tá sát iga zol ni. (2) A cso ma go lás hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve ze tek ál tal az (1) be kez dés a) pont ja alap ján át vett la kos sá gi sze - lek tív hul la dék kal a tárgy évet kö ve tõ év má jus 31-éig az elõ zõ év ben a kö te le zett sé gük be tar to zó ter mék díj kö te les ter mé kek ará nyá nak meg fele lõen sú lyo zott tény le ges tel - je sí té si arány nak meg fele lõen egy más sal el szá mol nak. (3) A sze lek tív la kos sá gi hul la dék gyûj tés át la gos in do - kolt több let költ sé ge it tar tal ma zó szol gál ta tá si díj ja va solt mér té ké re a Cso ma go lás Hasz no sí tást Ko or di ná ló Szer ve - ze tek Ta ná csa (a továb biak ban: Ta nács) aján lást tesz. A Ta ná csot a cso ma go lás hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve ze - tek, va la mint a he lyi ön kor mány za ti ér dek-kép vi se le ti szer vek hoz hat ják lét re. (4) Amennyi ben a Ta nács a szol gál ta tá si díj ja va solt mér té ké re a tárgy évet meg elõ zõ év ok tó ber 15-éig nem tesz aján lást, a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter a tárgy évet meg elõ zõ év ok tó ber 30-áig a szol gál ta tá si díj ál - ta la aján lott mér té két köz le mény ben te szi köz zé a Mi nisz - té ri um hi va ta los lap já ban. 7. (1) A Korm. Ren de let 8. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. (1) A ter mék dí jat a Kt. ál tal meg ha tá ro zott ese tek - ben azon ter mé kek után le het vissza igé nyel ni, ame lyek re vo nat ko zó an a ter mék díj meg fi ze té se iga zol ha tó mó don meg tör tént. Vissza igé nyel he tõ az a ter mék díj, ame lyet a kö te le zett a men tes sé gi ké re lem be nyúj tá sa és a men tes - ség re való jo go sult ság meg ál la pí tá sa kö zött el telt idõ szak - ban be fi ze tett. (2) A Korm. Ren de let 8. -ának (4) (8) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (4) A vissza igény lés jo go sult sá gát a hasz nált vagy hul - la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí tá sá val kap cso la tos vissza - igény lés ese tén a fel ügye lõ ség ha tá ro zat ban leg ké sõbb a ké re lem kéz hez vé te lét kö ve tõ 45 na pon be lül ál la pít ja meg, egyéb eset ben a vissza igény lés te kin te té ben az adó - ha tó ság az Art. alap ján jár el. A fel ügye lõ ség a tar tal mi szem pont ból nem meg fe le lõ ké re lem ese tén a ké rel me zõt ha tár idõ meg je lö lé sé vel hi ány pót lás ra hív ja fel. (5) A ké re lem alap ján a vissza igény lés jo go sult sá gát a hasz nált vagy hul la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí tá sa cí mén tör té nõ vissza igény lés ese tén a fel ügye lõ ség, egyéb eset - ben az adó ha tó ság el len õr zi. (6) A fel ügye lõ ség a ha tá ro za tot an nak jog erõ re emel ke - dé se után ha la dék ta la nul meg kül di a Mi nisz té ri um nak. (7) A jog sze rû en vissza igé nyelt össze get a Miniszté - rium a (4) be kez dés ben fog lalt eset ben a ha tá ro zat nak a Mi nisz té ri um nál tör té nõ ik ta tá sát kö ve tõ 30 na pon be lül át utal ja a jo go sult ré szé re. (8) Amennyi ben a Mi nisz té ri um a (7) be kez dés ben fog - lalt kö te le zett sé gé nek ha tár idõn be lül nem tesz ele get, úgy az át uta lást a vissza igé nyelt ter mék díj nak a min den ko ri

68 11962 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám jegy ban ki alap ka mat tal meg nö velt mér ték ben kö te les tel - je sí te ni. 8. A Korm. Ren de let 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: 9. (1) Vissza igé nyel he tõ a ter mék díj ab ban az eset - ben, ha ter mék díj kö te les ter mék gyár tá sá hoz ter mék díj kö - te les ter mék köz vet len anyag ként (alap anyag ként) ke rül fel hasz ná lás ra. (2) A vissza igény lés mér té ke az alap anyag gyár tó ja vagy be ho zó ja ál tal az ár ban fel szá mí tott és a kü lön jog - sza bály sze rint ki ál lí tott szám lán fel tün te tett és meg fi ze tett ter mék díj. 9. (1) A Korm. Ren de let 14. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A szer zõ dés a tárgy év ja nu ár 1-jé tõl a tárgy év de - cem ber 31-éig, hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet ese tén a jó vá ha gyás tól a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott idõ pon tig ér vé nyes. (2) A Korm. Ren de let 14. -a (3) be kez dé sé nek e) pont - ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A szer zõ dés nek tar tal maz nia kell:] e) az át vál la lás jog cí mét. 10. A Korm. Ren de let 15. -a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A Kt. 2. (2) be kez dé se sze rin ti ter mék díj-fi ze té si kö te - le zett ség szám lán tör té nõ át vál la lá sá ra ab ban az eset ben van le he tõ ség, ha] c) ke nõ olaj gyár tás ese tén a kö te le zett nek tör té nõ ter - mék ér té ke sí tés kor ki ál lí tott szám lán fel tün te tés re ke rül az anyag faj tán kén ti mennyi ség és a ter mék díj össze ge, to váb - bá a kö vet ke zõ szö veg: a ter mék díj fi ze tés alól men tes, mi - vel a brut tó ár ból... Ft ter mék díj meg fi ze tés re ke rült. 11. A Korm. Ren de let 24. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A nyil ván tar tás ba vé tel irán ti ké re lem hez csa tol ni kell a kü lön jog sza bály alap ján lét re ho zott hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve ze tek ese té ben is a Cskr. 8. (4) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zot ta kon túl me nõ en: a) a hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet GLN szá mát; b) a hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve ze ten ke resz tül men tes ség ben ré sze sü lõ kö te le zet tek fel so ro lá sát, név, szék hely, adó szám és GLN szám meg adá sá val; c) a vál la lá sát meg ala po zó ka pa ci tá sok be mu ta tá sa, szer zõ dött part ne rek fel so ro lá sá val (név, szék hely, adó - szám és GLN szám meg adá sá val); d) a tervezett teljesítés idõarányos (negyedévenkénti) bemutatását. 12. A Korm. Ren de let 1., 2. és 5. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1 3. szá mú mel lék le te lép. 13. (1) E ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ez zel egy ide jû leg a) a kör nye zet vé del mi ter mék díj men tes ség, a ter mék - díj vissza igény lé sé nek és át vál la lá sá nak, va la mint a hasz - nált gu mi ab roncs be ho za ta lá nak fel té te le i rõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 342/2004. (XII. 22.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.), b) a kör nye zet vé del mi ter mék díj men tes ség, a ter mék - díj vissza igény lé sé nek és át vál la lá sá nak, va la mint a hasz - nált gu mi ab roncs be ho za ta lá nak fel té te le i rõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let és az azt mó do sí tó 342/2004. (XII. 22.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 211/2005. (X. 5.) Korm. ren de let 1. -a ha tá lyát vesz ti. (2) A mi nisz ter a szol gál ta tá si díj évre vo nat ko zó aján lott mér té két ja nu ár 31-ig a Mi nisz té ri um hi va - ta los lap já ban, köz le mény ben te szi köz zé. (3) Az R. alap ján ki adott men tes sé gi en ge dély rõl szóló ha tá ro za tok ér vé nyes sé gét az R ja nu ár 1-jé vel tör té - nõ ha tá lyon kí vül he lye zé se nem érin ti. (4) A hasz nált vagy hul la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí - tá sá nak jog cí mén tör té nõ vissza igény lés ki vé te lé vel a be - val lást ja nu ár 1-jét köve tõen az adó ha tó ság hoz kell be nyúj ta ni. (5) A kü lön jog sza bály alap ján lét re ho zott hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet, amennyi ben a Korm. ren de let ha tá - lya alá tar to zó te vé keny sé get foly tat, kö te les a Korm. ren - de let 24. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot ta kat a Fõ fel - ügye lõ ség ré szé re csa tol ni. 14. E ren de let ter ve ze té nek a mû sza ki szab vá nyok és sza bá - lyok te rén tör té nõ in for má ció szol gál ta tá si el já rás meg ál la - pí tá sá ról szóló, a 98/48/EK irány elv vel mó do sí tott 98/34/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv 8. cik ké -

69 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y nek (1) be kez dé sé ben elõ írt el já rás sze rin ti be je len té se a cso ma go lás ról és a cso ma go lá si hul la dék ról szóló 94/62/EK ta ná csi irány elv 16. cik ké nek (1) (2) be kez dé - sé ben fog lal tak ra is fi gye lem mel meg tör tént. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 1. számú melléklet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] I. A termékdíjköteles termékekre vonatkozó mentesség feltételei és a kötelezõ hasznosítási és újrahasználati arány mértékei A men tes ség fel té te le, hogy a kö te le zett a tárgy év ben az ál ta la for ga lom ba ho zott, il let ve sa ját cél ra fel hasz nált mennyi ség bõl ke let ke zõ hul la dék mennyi sé get tárgy év ben az aláb bi ak sze rint hasz no sít ja. a) Gu mi ab roncs ese té ben: A gu mi ab roncs ter mék dí ja ese tén a men tes ség fel té te le, hogy a kö te le zett az ál ta la for gal ma zott, il let ve sa ját cél ra fel hasz nált gu mi ab roncs-mennyi ség leg alább az aláb bi táb lá zat sze rin ti mi ni má lis hasz no sí tá si ará nyá nak meg fe - le lõ hul la dék gu mi ab ron csot hasz no sít oly mó don, hogy az összes hasz no sí tott mennyi ség nek 2006-tól leg alább az 50%-a anya gá ban hasz no sí tás ra ke rül. Év 2006-tól Mi ni má lis hasz no sí tá si arány (h m ) 50% A gu mi ab roncs-fel újí tás anya gá ban tör té nõ hasz no sí - tás nak mi nõ sül. A hasz no sí tott mennyi ség szá mí tá sá nál az át vett hul la dék gu mi ab roncs mennyi sé ge csök ken ten dõ a fel újí tás so rán ke let ke zett hul la dék mennyi sé gé vel. b) Cso ma go lás ese té ben: ba) Cso ma go lás ese té ben, ide nem ért ve a ke res ke del - mi cso ma go lás Ú és k díj té te lét. A ter mék díj kö te les cso ma go lás ból ke let ke zõ hul la dé - kok kö zül a ve szé lyes hul la dé kok ra az anya gá ban tör té nõ hasz no sí tá si kö te le zett ség tel je sí té se nem vo nat ko zik, csak a hasz no sí tá si kö te le zett ség. baa) Egyé ni tel je sí tõ ese té ben A cso ma go lás ter mék dí ja ese tén a men tes ség fel té te le, hogy a kö te le zett az ál ta la for gal ma zott, il let ve sa ját cél ra fel hasz nált cso ma go lás mennyi ség anyag faj tán ként leg - alább az aláb bi táb lá zat sze rin ti ará nyá nak meg fe le lõ hul la dék cso ma go lást hasz no sít oly mó don, hogy min den egyes anyag faj tá nál az adott anyag faj tá ból ke let ke zõ hul - la dék 2006-ban leg alább 29%-a (h a ), 2007-ben leg alább 33%-a (h a ) anya gá ban hasz no sí tás ra ke rül jön: Cso ma go lás anya ga Mi ni má lis hasz no sí tá si arány év év Pa pír 51% 52% Fa 51% 52% Természetes alapú textil 51% 52% Üveg 51% 52% Mû anyag 51% 52% Tár sí tott 51% 52% Nem természetes alapú textil 51% 52% Fém 51% 52% Alu mí ni um 51% 52% A ter mék díj kö te les mû anyag (be vá sár ló-rek lám)tás ka ese té ben a tel jes men tes ség to váb bi fel té te le, hogy a kö te - le zett az aláb bi arány ban (,,m t ) hoz for ga lom ba kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott kör nye zet ba rát véd jeggyel ren - del ke zõ be vá sár ló-rek lám tás kát (li ter ben) az ál ta la tárgy - év ben for ga lom ba ho zott összes be vá sár ló-rek lám tás ka mennyi sé gé hez (li ter hez) vi szo nyít va: m t 8% 12% 16% 20% 24% bab) Hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet ese té ben A cso ma go lás ter mék dí ja ese tén a men tes ség fel té te le, hogy a kö te le zett a kö te le zett sé gé be tar to zó cso ma go lás mennyi ség leg alább az aláb bi táb lá zat sze rin ti ará nyá - nak meg fe le lõ hul la dék cso ma go lást hasz no sít oly mó don, hogy az anya gá ban tör té nõ hasz no sí tás mér té ke el éri az összes hul la dék 2006-ban leg alább 29%-át (h a ), 2007-ben leg alább 33%-át (h a ), to váb bá anyag faj tán ként el éri leg - alább az aláb bi ará nyo kat: Év Mi ni má lis hasz no sí tá si arány (h m ) 51% 52% Cso ma go lás anya gon ként Pa pír 21% 27% Fa 15% 15% Természetes alapú textil 21% 27% Üveg 18% 21% Mû anyag 16% 17% Tár sí tott 16% 17% Fém 20% 25% Alu mí ni um 20% 25% bb) Ke res ke del mi cso ma go lás Ú és k díj té te le ese - té ben bba) A men tes ség fel té te le a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg ha tá ro zott kö te le zett ese té ben:

70 11964 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Az új ra hasz nál ha tó el sõd le ges cso ma go lás ban for ga - lom ba ho zott éves ter mék mennyi ség (li ter ben) kö te le zett (cso ma go lást for ga lom ba hozó) szá má ra a tel jes men tes - ség hez szük sé ges ará nya (h t ) az összes el sõd le ges ( fogyasztói) cso ma go lás ban for ga lom ba ho zott ter mék - mennyi ség hez (li ter hez) ké pest Italtermékek Bor 10% 20% 25% 30% 35% Sör 65% 67% 68% 69% 70% Al ko hol ter mék, köz tes al ko hol ter mék 20% 28% 31% 33% 35% Ás vány víz (kris tály víz) 1% 7% 7% 13% 13% Ivó víz, szik víz 10% 16% 16% 22% 22% Szénsavas üdítõital, vala - mint tar tó sí tó szert tartalmazó nem szénsavas üdí tõ ital, il let ve szörp 5% 11% 11% 17% 17% Tar tó sí tó szert nem tar tal - mazó, nem szénsavas üdí - tõ ital, il let ve szörp 0% 2% 2% 3% 3% A men tes ség to váb bi fel té te le a kö te le zett (for ga lom ba hozó) ál tal for ga lom ba ho zott új ra hasz nál ha tó cso ma go lás leg alább 60%-nak vissza gyûj té se. bbb) A men tes ség fel té te le az elsõ bel föl di for ga lom ba hozó elsõ to vább for gal ma zó ve võ je szá má ra: Az új ra hasz nál ha tó cso ma go lás ban be szer zett éves ter - mék mennyi ség (li ter ben) kö te le zett elsõ ve võ je (forgal - mazó) szá má ra a tel jes men tes ség hez szük sé ges ará nya (h t ) az összes el sõd le ges (fo gyasz tói) cso ma go lás ban be - szer zett ter mék mennyi ség hez (li ter hez) ké pest Italtermékek Bor 10% 20% 25% 30% 35% Sör 65% 67% 68% 69% 70% Al ko hol ter mék, köz tes al ko hol ter mék 20% 28% 31% 33% 35% Ás vány víz (kris tály víz) 1% 7% 7% 13% 13% Ivó víz, szik víz 10% 16% 16% 22% 22% Szénsavas üdítõital, vala - mint tar tó sí tó szert tartalmazó nem szénsavas üdí tõ ital, il let ve szörp 5% 11% 11% 17% 17% Tar tó sí tó szert nem tar tal - mazó nem szénsavas üdí - tõ ital, il let ve szörp 0% 2% 2% 3% 3% A men tes ség to váb bi fel té te le a kö te le zett (elsõ vevõ) ál tal be szer zett és to vább for gal ma zott új ra hasz nál ha tó cso ma go lás leg alább 60%-nak vissza gyûj té se. c) A hû tõ be ren de zé sek és hû tõ kö ze gek ese té ben: A hû tõ be ren de zé sek ter mék dí ja ese tén a men tes ség fel - té te le, hogy a kö te le zett az ál ta la for gal ma zott, il let ve sa ját cél ra fel hasz nált hû tõ be ren de zés-mennyi ség leg alább az aláb bi táb lá zat sze rin ti ará nyá nak meg fe le lõ hul la dék hû tõ be ren de zést hasz no sít. A hû tõ be ren de zé sek mennyi - sé gét az utá nuk fi ze ten dõ ter mék díj sze rint kell szá mí tás ba ven ni. Év 2006-tól Hû tõ be ren de zé sek mi ni má lis hasz no sí tá si aránya (h m ) 30% A hû tõ kö ze gek ter mék dí ja ese tén a men tes ség fel té te le, hogy a kö te le zett az ál ta la for gal ma zott, il let ve sa ját cél ra fel hasz nált, hû tõ kö zeg-mennyi ség leg alább az aláb bi táb lá zat sze rin ti ará nyá nak meg fe le lõ hul la dék hû tõ kö - ze get hasz no sít. Év Hû tõ kö ze gek mi ni má lis hasz no sí tá si aránya (h m ) 17% 20% d) Ak ku mu lá to rok ese té ben: Az ak ku mu lá to rok ter mék dí ja ese tén a men tes ség fel té - te le, hogy a kö te le zett az ál ta la for gal ma zott, il let ve sa ját cél ra fel hasz nált ak ku mu lá tor mennyi ség leg alább az aláb bi táb lá zat sze rin ti ará nyá nak meg fe le lõ hul la dék ak - ku mu lá tort hasz no sít. Év 2006-tól Mi ni má lis hasz no sí tá si arány (h m ) 95% e) Elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zé sek ese té ben: Elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zé sek ese tén a men - tes ség fel té te le 2006-ban, 2007-ben a hû tõ be ren de zés és a rá dió te le fon ké szü lék ki vé te lé vel a kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé kek kör nye zet vé del mi ter mék díj ár ól szóló évi LVI. tör vény vég re haj tá sá - ról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let 4. szá mú mel - lék le té ben meg ha tá ro zott ka te gó ri á nak kü lön jog sza bály 1 alap ján a gyár tó ré szé re a tárgy év re meg ha tá ro zott be gyûj - té si arány, va la mint a tárgy évi hasz no sí tá si és új ra fel dol - go zá si arány és ár tal mat la ní tá si kö te le zett ség tel je sí té se. Rá dió te le fon ké szü lé kek ese té ben a men tes ség fel té te le a tárgy év ben for ga lom ba ho zott, il let ve a sa ját cél ra fel - hasz nált ter mék mennyi ség bõl az aláb bi hasz no sí tá si ará - nyok tel je sí té se. Év Hasznosítási arány 12,9% 29,1% II. A mentesség és a termékdíjfizetés meghatározásának módja A) A hû tõ be ren de zés, va la mint ke res ke del mi cso ma go - lás Ú és k díj té te lé nek ki vé te lé vel A mel lék let I. fe je ze té ben fog lalt fel té te lek tel je sí té se ese tén a fi ze ten dõ ter mék dí jat az aláb bi kép let ha tá roz za meg: T = A t (1 m), 1 Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavéte - lé rõl szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. ren de let.

71 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ahol T = fi ze ten dõ ter mék díj (Ft) A = a ter mék díj alap ja, kg vagy db (a bel föl dön elõ ál - lí tott vagy be ho zott ter mék díj kö te les ter mék bel - föl di ér té ke sí té se, il let ve sa ját célú felhasz - nálása) t = a ter mék díj té tel, Ft/kg vagy Ft/db m = a men tes ség ará nya A men tes ség ará nya ha a hasz no sí tá si arány el éri a fel sõ hasz no sí tá si arányt (h h f, 100%-os men tes ség): m = 1; ha a hasz no sí tá si arány el éri a mi ni má lis hasz no sí tá si arányt, de el ma rad a 100%-os hasz no sí tá si arány tól (h m h<h f rész le ges men tes ség): m = m m + (1 m m ) (h h m )/(h f h m ). Az elõb bi kép le tek ben az egyes be tû je lek je len té se: h = a tény le ges hasz no sí tá si arány h m = a mi ni má lis hasz no sí tá si arány h f = fel sõ hasz no sí tá si arány a 100%-os men tes ség - hez m m = a mi ni má lis hasz no sí tá si arány hoz tar to zó men - tes ség ará nyá nak mér té ke Ezek ér té ke az egyes ter mé kek ese té ben az a) e) pon tok sze rint ala kul. a) Gu mi ab roncs ese té ben: Év h m m m h f 2006-tól 0,50 0,50 0,75 b) Cso ma go lás ese té ben (ide nem ért ve a ke res ke del mi cso ma go lás Ú és k díj té te lét): Év h m m m h f ,51 0,80 0, ,52 0,80 0,54 Mû anyag (be vá sár ló-rek lám)tás ka ese té ben m ér té ke ab ban az eset ben ha lad hat ja meg m m ér té két (80%), ha a kö te le zett az e mel lék let I. ba) pont ja sze rin ti m t arányt tel - je sí ti. c) Hû tõ kö ze gek ese té ben: h m = e mel lék let I. c) pont já ban meg ha tá ro zott hasz no - sí tá si arány h f = h m m m = 1 d) Ak ku mu lá to rok ese té ben: m m = ér té ke meg egye zik a min den ko ri h m ér té ké vel; h f = 1 (A fen ti ek bõl kö vet ke zõ en a rész le ges men tes ség szá - mí tá sa kor m = h adó dik.) e) Elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zé sek ese té ben: h m = e mel lék let I. e) pont já ban meg ha tá ro zott hasz no - sí tá si és új ra fel dol go zá si, rá dió te le fon ké szü lék ese té ben a hasz no sí tá si arány h f = h m m m = 1 B) Hû tõ be ren de zés ese té ben: A mel lék let I. fe je ze té ben fog lalt fel té te lek tel je sí té se ese tén a fi ze ten dõ ter mék dí jat az aláb bi kép let ha tá roz za meg: T = A t (1 m), ahol T = fi ze ten dõ ter mék díj (Ft) A = a ter mék díj alap ja, kg vagy db (a bel föl dön elõ ál - lí tott vagy be ho zott ter mék díj kö te les ter mék bel - föl di ér té ke sí té se, il let ve sa ját célú felhasz - nálása) t = a ter mék díj té tel, Ft/kg vagy Ft/db m = a men tes ség ará nya A men tes ség ará nyá nak szá mí tá sa: h f = 80% h m = 30% és m m = 50%, ha a hasz no sí tá si arány el éri a fel sõ hasz no sí tá si arányt (h h f, 100%-os men tes ség): m = 1; ha a hasz no sí tá si arány el éri a mi ni má lis hasz no sí tá si arányt, de el ma rad a 100%-os hasz no sí tá si arány tól (h m <h<h f, rész le ges men tes ség): 30%-os hasz no sí tás ese tén a men tes ség mér té ke 50%, 30% és 50% kö zött 1% több let hasz no sí tás hoz 1,5% több let men tes ség já rul, 50%-os hasz no sí tás ese tén a men tes ség mér té ke 80%, 50% és 80% kö zöt ti hasz no sí tás ese tén nincs több let - men tes ség. C) Ke res ke del mi cso ma go lás Ú és k díj té te le ese - té ben: I. A men tes ség meg ha tá ro zá sá nak mód ja a cso ma go lást for ga lom ba hozó kö te le zett ese té ben: A mel lék let I. fe je ze té ben fog lalt fel té te lek alap ján a fi - ze ten dõ ter mék dí jat (T) az aláb bi kép let ha tá roz za meg: T = A ú (1 m) ahol T = a fi ze ten dõ ter mék díj (Ft) A = a ter mék díj alap ja (db) ú = a for ga lom ba ho za tal ra vo nat ko zó új ra hasz ná la ti ter mék díj té tel (Ft/%/db) m = a men tes ség ará nya A men tes ség ará nyá nak szá mí tá sa: m = 1 (h t h), ha h t h m = 1, ha h t <h

72 11966 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ahol h t = a men tes ség fel té te le ként meg ha tá ro zott for ga - lom ba ho za tal ra vo nat ko zó új ra hasz ná la ti arány mér té ke %-ban h = tel je sí tett for ga lom ba ho za tal ra vo nat ko zó új ra - hasz ná la ti arány mér té ke %-ban II. A men tes ség meg ha tá ro zá sá nak mód ja a cso ma go - lást for ga lom ba hozó elsõ ve võ jé nek ese té ben: A mel lék let I. fe je ze té ben fog lalt fel té te lek alap ján a fi - ze ten dõ ter mék dí jat (T) az aláb bi kép let ha tá roz za meg: T = A k (1 m) ahol A = a ter mék díj alap ja (db) k = a be szer zés re vo nat ko zó új ra hasz ná la ti ter mék - díj té tel (Ft/%/db) m = a men tes ség ará nya A men tes ség ará nyá nak szá mí tá sa: m = 1 (h t h), ha h t h m = 1, ha h t <h ahol h t = a men tes ség fel té te len ként meg ha tá ro zott be szer - zés re vo nat ko zó új ra hasz ná la ti arány mér té ke %-ban h = tel je sí tett be szer zés re vo nat ko zó új ra hasz ná la ti arány mér té ke %-ban. 2. számú melléklet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei A) Gu mi ab roncs, hû tõ be ren de zés és hû tõ kö zeg, cso - ma go lás, ak ku mu lá tor, elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren - de zés után fenn ál ló ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség, va la - mint a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té te le [mû anyag (be vá sár ló-rek lám)tás ka ese té ben a H díj té tel 80%-a] ese tén a men tes sé gi ké re lem tar tal maz za: 1. a kö te le zett ne vét, szék he lyét, GLN szá mát, adó szá - mát, a kap cso lat tar tó sze mély ne vét, el ér he tõ sé gét; 2. az egyé ni tel je sí tõ há rom hó nap nál nem ré geb bi cég - be jegy zé sé nek/cég ki vo na tá nak hi te les má so la tát vagy vál - lal ko zói en ge dé lyé nek hi te les má so la tát; 3. iga zo lást a ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség rõl szóló utol só ne gyed éves be szá mo ló be nyúj tá sá nak tel je sí té sé rõl (amennyi ben az egyé ni tel je sí tõ nek a men tes sé gi ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ en nem ke let ke zett ter mék díj-fi ze té - si kö te le zett sé ge, a be je len tõ lap Mi nisz té ri um hoz tör té nõ be nyúj tá sá nak iga zo lá sa); 4. a vál lalt hasz no sí tá si arány mér té ké rõl szóló nyi lat - ko za tot; 5. amennyi ben a hul la dék ke ze lést nem az egyé ni tel je - sí tõ vég zi, a ke ze lést tény le ge sen vég zõ szer ve zet tel/szer - ve ze tek kel kö tött szer zõ dé sek má so la tát; 6. a szer zõ dött hul la dék be gyûj tõk, va la mint hul la dék - ke ze lõk fel so ro lá sát; 7. a ter mék bõl tör té nõ hul la dék ke let ke zés, va la mint a ke let ke zõ hul la dék ke ze lé sé nek le írá sa, a be gyûj tött és hasz no sí tás ra nem ke rü lõ, va la mint a hul la dék hasz no sí tá si fo lya mat so rán ke let ke zõ hul la dék(ok) ke ze lé si mód já nak be mu ta tá sát; 8. az egyé ni tel je sí tõ, il let ve a hul la dék be gyûj tést, hul - la dék ke ze lést tény le ge sen vég zõ szer zõ dé ses part ne rek tárgy idõ szak ban ren del ke zés re álló hul la dék ke ze lé si ka - pa ci tá sá nak be mu ta tá sát; 9. nyi lat ko za tot a szol gál ta tás meg ren de lés ke re té ben hasz no sí tott hul la dék mennyi ség rõl; 10. a be nyúj tást meg elõ zõ négy ne gyed év anyagmér - legét; 11. a kért men tes sé gi idõ szak ra ter ve zett anyag mér leg ada to kat. B) A ke res ke del mi cso ma go lás Ú díj té te le aló li men - tes sé gi ké re lem ese té ben az A) 2. és 3. pont já ban meg ha tá - ro zot tak mel lett a ké re lem tar tal maz za: 1. a ké re lem mel érin tett cso ma golt ital ter mék(ek) azo - no sí tá sát; 2. a ké re lem mel érin tett ter mék díj kö te les ter mék(ek) azo no sí tá sát; 3. a vál lalt új ra hasz ná la ti arány és vissza gyûj té si arány mér té ké rõl szóló nyi lat ko za tot; 4. az új ra hasz nál ha tó cso ma go lás vissza gyûj té si és új - ra töl té si mód já nak be mu ta tá sát; 5. amennyi ben a pa lac kok vissza gyûj té sét és/vagy mo - sá sát, új ra töl té sét nem a kö te le zett vég zi, a te vé keny sé get vég zõ szer ve zet tel/szer ve ze tek kel kö tött szer zõ dé sek má - so la tát; 6. az új ra töl tést szol gá ló tech no ló gia be mu ta tá sa, va la - mint az új ra töl tés hez szük sé ges ha tó sá gi en ge dé lyek iga - zo lá sát. C) A ke res ke del mi cso ma go lás k díj té te le aló li men - tes sé gi ké re lem ese té ben az A) 2. és 3., va la mint a B) 3. és 4. pont já ban meg ha tá ro zot tak mel lett a ké re lem tartal - mazza: 1. a vál lalt új ra hasz ná la ti arány és vissza gyûj té si arány mér té ké rõl szóló nyi lat ko za tot; 2. az új ra hasz nál ha tó cso ma go lás vissza gyûj té si mód - já nak be mu ta tá sát.

73 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y D) A mû anyag (be vá sár ló-rek lám)tás ka H díj té te lé - nek 80% fe let ti ré sze aló li men tes sé gi ké re lem ese té ben az A) 2. és 3., va la mint a B) 4. pont já ban meg ha tá ro zot tak mel lett a ké re lem tar tal maz za: 1. nyi lat ko za tot ar ról, hogy a Kö te le zett a H díj té tel 80%-ig ter je dõ ré sze aló li men tes sé get egyé ni tel je sí tõ - ként, vagy ko or di ná ló szer ve zet hez tör té nõ csat la ko zás út - ján sze rez te meg; 2. a vál lalt mt arány mér té ké rõl szóló nyi lat ko za tot; 3. a Kö te le zett és a kör nye zet ba rát vég jeggyel ren del - ke zõ cso ma go ló esz közt szál lí tó szer ve zet (Szál lí tó) kö zött lét re jött meg ál la po dás má so la tát; 4. a Szál lí tó és a Kör nye zet ba rát Ter mék Kht. kö zöt ti ér vé nyes véd jegy hasz ná la ti szer zõ dés má so la tát. 3. számú melléklet a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] A hasznosítást koordináló szervezet számára a mentesség egyszerûsített eljárásban történõ meghosszabbításához szükséges kérelem tartalmi követelményei Név: Cím/Szék hely: Te le fon szám: GLN szám: Adó szám: A vál lalt hasz no sí tá si arány mér té ke, azaz a h ér ték elõ ze tes kal ku lá lá sa a tárgy év re. Iga zo lás a ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség rõl szóló utol só ne gyed éves be szá mo ló be nyúj tá sá nak teljesíté - sérõl. A hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet ál tal men tes ség - ben ré sze sü lõ cé gek lis tá ja, azok neve, címe/szék he lye, GLN szá ma, adó szá ma fel tün te té sé vel. A hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve zet azon ügy fe le i - nek lis tá ja azok neve, címe/szék he lye, GLN szá ma, adó - szá ma fel tün te té sé vel, ame lyek kel a hul la dék ke ze lést vé gez te ti. A Kormány 321/2005. (XII. 27.) Korm. rendelete az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetésérõl A Kor mány az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isz tam - bul ban, jú ni us 26-án kelt Egyez mény és mel lék le tei ki hir de té sé rõl szóló évi CLXVIII. tör vény 3. (2) be kez dé sé ben adott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ rende letet al kot ja: 1. Az Egyez mény le té te mé nye sé hez be je len tett fenntar - tások a kö vet ke zõk: A. mel lék let A 18. cikk (1) be kez dé se sze rint az ATA-igazolvá - nyokra vo nat ko zó kö zös sé gi jogi ren del ke zé sek ha tá lya nem ter jed ki a pos ta for ga lom ra. B.3. mel lék let A 7. cikk sze rint, te kin tet tel az 5. cikk (1) be kez dé sé re, a kö zös sé gi jog bi zo nyos kö rül mé nyek kö zött vám ok mány be mu ta tá sát és biz to sí ték nyúj tá sát írja elõ a szállítótar - tályokra, a rak la pok ra és a cso ma go ló anya gok ra. B.5. mel lék let A 6. cikk sze rint, te kin tet tel a 4. cikk re, a tu do má nyos fel sze re lés és az ok ta tá si se géd esz kö zök te kin te té ben a közösségi jog elõ ír ja, hogy e fel sze re lé sek re és esz kö zök re a nor mál el já rást kell al kal maz ni ah hoz, hogy az ide ig le nes be ho za tal ked vez mé nye i ben ré sze sül hes se nek. C. mel lék let A 10. cikk sze rint, te kin tet tel a 6. cikk re, a ke res ke del mi cél ra fel hasz nált köz úti jár mû vek és a ma gán hasz ná la tú szál lí tó esz kö zök vo nat ko zá sá ban a kö zös sé gi jog alap ján bi zo nyos ese tek ben vám ok mány be mu ta tá sa szük ség ese tén biz to sí ték nyúj tá sa is meg kö ve tel he tõ. E. mel lék let A 9. cikk sze rint, te kin tet tel a 2. cikk re, a be ho za ta li adók aló li rész le ges men tes ség vo nat ko zá sá ban a közös - ségi jog a be ho za ta li vá mok alól rész le ges men tes sé get biz to sít, azon ban a be ho za ta li adók aló li rész le ges men tes - sé get nem biz to sít. 2. (1) Ez a ren de let az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isztambulban, jú ni us 26-án kelt Egyez mény és mel - lék le tei ki hir de té sé rõl szóló évi CLXVIII. tör vény ha tály ba lé pé sé nek nap ján lép ha tály ba.

74 11968 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (2) E ren de let ben fog lalt fenn tar tá sok vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek rõl a pénz ügy mi nisz ter gondos - kodik. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szó ló évi III. tör vény (a továb biak ban: Szt.) a (1) be kez dé sé nek a) b) és d) pont já ban, va la mint a he lyi ön kor mány za tok ról szóló évi LXV. tör vény 7. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása 1. Az egyes pénz be li szo ci á lis el lá tá sok fo lyó sí tá sá nak és el szá mo lá sá nak sza bá lya i ról szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Pr.) 3. -ának (1) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha az Szt ának (3) be kez dé se sze rin ti egy négy zet mé ter re jutó el is mert havi költ ség össze ge vál to - zik, a vál to zás idõ pont já tól a la kás fenn tar tá si tá mo ga tást az új összeg nek meg fele lõen kell fo lyó sí ta ni. 2. (1) A Pr. 7. -a (1) be kez dé sé nek c) és e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A jegy zõ a 7/A. -ban fog lal tak figye lembe véte lével a ki fi ze tés, il let ve a tel je sí tés hó nap já nak 10. nap já ig ér te sí ti a Ma gyar Ál lam kincs tár te rü le ti leg ille té kes igaz ga tó sá - gát (a továb biak ban: Igaz ga tó ság)] c) a 4. szá mú mel lék let sze rint az Szt. 32/B. -a (1) be - kez dé se alap ján ki fi ze tett idõs ko rú ak já ra dé ka alap össze - gé rõl, va la mint az e jog cím alap ján igé nyelt elõ leg össze - gé rõl, e) a 9. szá mú mel lék let sze rint az Szt ának (1) be kez dé se és 43/A. -ának (1) be kez dé se alap ján ki fi - ze tett ápo lá si díj össze gé rõl és az utá na fi ze ten dõ nyug díj - biz to sí tá si já ru lék össze gé rõl, va la mint az e jog cím alap ján igé nyelt elõ leg össze gé rõl, to váb bá az Szt. 43/A. -ának (4) be kez dé se alap ján ki fi ze tett szak ér tõi díj össze gé rõl, (2) A Pr. 7. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A 4. szá mú mel lék let sze rin ti adat la pon a fo lyó sí - tott idõs ko rú ak já ra dé ká nak alap össze gét vagy az alap - összeg re tör té nõ ki egé szí tést kell fel tün tet ni, amely az Szt. 32/B. -a (1) be kez dé sé nek a) a) pont ja sze rin ti jo go sult ese tén az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 80%-a, b) b) pont ja sze rin ti jo go sult ese tén az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 95%-a, c) c) pont ja sze rin ti jo go sult ese tén az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 130%-a. 3. A Pr. a) 4. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel - lék le te, b) 7. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mel - lék le te, c) 9. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 3. szá mú mel - lék le te lép. A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása 4. A gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás meg ál la pí tá sá nak sza bá - lya i ról, va la mint a szo ci á lis el lá tá sok igény lé sé hez fel - hasz nál ha tó bi zo nyí té kok ról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 9/A. -a a kö vet ke zõ (9) (11) be kez dés sel egé szül ki: (9) Az Szt. 43/A. -a sze rin ti jo go sult sá gi fel té te lek felülvizsgálata so rán a há zi or vos ál tal ko ráb ban ki adott iga zo lást és szak vé le ményt a mód szer ta ni in téz mény 10. szá mú mel lék let sze rint ki adott szak vé le mé nye ér vé - nyes sé gé nek idõ tar ta ma alatt ér vé nyes nek kell te kin te ni. (10) A hely szí ni szak ér tõi vizs gá la tot vég zõ sze mély - nek járó dí ja zás vizs gá la ton ként nem le het ke ve sebb, mint az adott idõ szak ra ér vé nyes szak ér tõi díj 50%-a. (11) A jegy zõ a szak ér tõi vé le mény be ér ke zé sét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül gon dos ko dik az Szt. 43/A. -ának (4) be kez dé sé ben fog lal tak sze rin ti szak ér tõi díj nak a mód szer ta ni in téz mény szám lá já ra tör té nõ át uta lá sá ról.

75 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Az R. 5. és 10. szá mú mel lék le te e ren de let 4. és 6. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul. (2) Az R. 6. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 5. szá - mú mel lék le te lép. Záró rendelkezések 6. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) de cem ber 31-én a köz gyógy el lá tá si iga zol - vány ról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. ren de let mó do sí tá - sá ról szóló 49/2005. (III. 23.) Korm. ren de let 6. -ának (2) be kez dé sé ben a ja nu ár 1-jén szö veg rész he lyé - be a áp ri lis 1-jén szö veg rész lép. (3) A mód szer ta ni in téz mény ál tal e ren de let hatályba - lépését meg elõ zõ en a fo ko zott ápo lást igény lõ sú lyo san fo gya té kos ál la pot fenn ál lá sá ról ki adott szak vé le mény ér - vé nyes sé gé nek idõ tar ta ma a ki adá sá tól szá mí tott 6 év. (4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az egyes szo ci á lis tár gyú kor mány ren de le tek mó do - sí tá sá ról szóló 125/2004. (IV. 29.) Korm. ren de let 2. -a, b) az egyes szo ci á lis tár gyú kor mány ren de le tek mó do - sí tá sá ról szóló 141/2005. (VII. 27.) Korm. ren de let 5. -ának (1) be kez dé se, c) a köz gyógy el lá tá si iga zol vány ról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. ren de let 4. -ának (3) be kez dé sé ben az, és az er rõl szóló köz le ményt a jegy zõ kezdeményezé - sére a Nép jó lé ti Köz löny ben köz zé kell ten ni szö veg - rész. (5) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) a Pr. 3. -ának (2) be kez dé sé ben a szo ci á lis el lá tás szö veg rész he lyé be a la kás fenn tar tá si tá mo ga tás szö - veg rész; b) az egyes la kás cé lú köl csö nök bõl ere dõ adós sá gok ren de zé sé rõl szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. ren de let ba) 4. -a (2) be kez dé sé nek b) és c) pont já ban a ja nu ár 31-ig szö veg rész he lyé be a már ci us 31-éig szö veg rész, bb) 5. -a (3) be kez dé sé nek b) és c) pont já ban a jú ni us 30-ig szö veg rész he lyé be a jú li us 31-éig szö veg rész, bc) 7. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban a tárgy - év ok tó ber 15-éig szö veg rész he lyé be a tárgy év ok tó ber 31-éig szö veg rész, va la mint má so dik mon da tá ban a tárgy év de cem ber 15-ig szö veg rész he lyé be az a tárgy - évet kö ve tõ év feb ru ár 28-áig szö veg rész lép. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter 1. számú melléklet a 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [4. szá mú mel lék let a 30/1993. (II. 17.) Korm. ren de let hez] ADATLAP a kifizetett idõskorúak járadéka címén igénybe vehetõ elõleg igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Me gye meg ne ve zé se: Ön kor mány zat meg ne ve zé se: KSH kód ja:... (2 szám je gyû me gye kód+5 szám je gyû te le pü lés azo no sí tó) 4. A tárgy hó nap ban tá mo ga tás ban ré sze sü lõk szá ma: a) bent la ká sos in téz mény ben la kók szá ma:... fõ b) 75. élet évét be töl tött egye dül ál lók szá ma:... fõ c) 75. élet évét be nem töl tött egye dül ál lók szá ma:... fõ (nem kell fel tün tet ni a bent la ká sos in téz mény ben lakó egye dül ál ló jo go sul ta kat) d) az a), b), c) pont ba nem tar to zó jo go sul tak szá ma:... fõ Összesen:... fõ eb bõl az Szt. 3. -ának (3) be kez dé se sze rin ti jo go sul ti kör be tar to zó sze mé lyek szá ma:... fõ

76 11970 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 5. A tárgy ha vi ki fi ze tés össze sen: a) bent la ká sos in téz mény ben la kók ré szé re:... Ft b) 75. élet évét be töl tött egye dül ál lók ré szé re:... Ft c) 75. élet évét be nem töl tött egye dül ál lók ré szé re:... Ft d) az a), b), c) pont ba nem tar to zó jo go sul tak ré szé re:... Ft Összesen:... Ft eb bõl az Szt. 3. -ának (3) be kez dé se sze rin ti sze mé lyek ré szé re ki fi ze - tett összeg:... Ft 6. A tárgy ha vi ki fi ze té sek után járó té rí tés: a) az in téz mény ben la kók ré szé re tör té nõ ki fi ze tés:... Ft [meg egye zik az 5/a) pont ban fel tün te tett összeg gel] b) egyéb ese tek ben:... Ft [az 5/b), 5/c) és 5/d) pon tok együt tes össze gé nek 90%-a] Összesen:... Ft 7. Az igé nyelt elõ leg össze ge: a) a tárgy ha vi té rí tés össze ge:... Ft (a 6. ro vat Össze sen -jé vel egye zik meg) b) a tárgy ha vi té rí tés és az elõ zõ havi elõ leg kü lön bö ze te (elõ jel nélkül):... Ft [ja nu ár havi igény lés ki vé te lé vel a 7/a) ro vat és az elõ zõ havi 7/c) ro - vat ban sze rep lõ össze gek kü lön bö ze te ab szo lút ér ték ben, ja nu ár ban ezen ro vat ba a 7/a) pont ban sze rep lõ össze get kell be ír ni] c) az elõ leg össze ge:... Ft [a 7/a) és 7/b) ro va tok össze ge az aláb bi mó don: ha a tárgy ha vi té rí tés na gyobb, mint az elõ zõ havi elõ leg össze ge, ak kor a 7/a) ro vat össze gé hez hoz zá kell adni a 7/b) ro vat össze gét, ha a tárgy ha vi té rí tés ki sebb, mint az elõ zõ havi elõ leg, ak kor a 7/a) ro vat össze gé bõl ki kell von ni a 7/b) ro vat össze gét. Ja nu ár hó nap ban tör té nõ igény lés kor a 7/a) ro vat össze gé nek két sze - re sét kell eb ben a ro vat ban sze re pel tet ni.] 8. A tárgy hó nap ban tör té nõ vissza fi ze tés:... Ft [Az Szt a alap ján az ön kor mány zat ré szé re a tárgy hó nap ban vissza fi ze tett összeg nek az idõs ko rú ak já ra dé ka ki fi ze té sé nek idõ sza - ká ban ha tá lyos ren del ke zé sek nek meg fele lõen a köz pon ti költ ség ve tés ál tal meg té rí tett ará nya, bent la ká sos in téz mény ben lakó ese té ben tel jes össze ge (a ja nu ár 1-jé tõl kez dõ dõ idõ szak ra a ki fi ze tett összeg 90%-a).] 9. Az igé nyelt elõ leg net tó össze ge:... Ft [az elõ leg 7/c) ro vat össze gét csök ken te ni kell a 8. ro vat össze gé vel] Dá tum:... év... hó... nap P. H a jegy zõ alá írá sa a pol gár mes ter alá írá sa

77 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [7. szá mú mel lék let a 30/1993. (II. 17.) Korm. ren de let hez] ADATLAP a hajléktalan személyek részére kifizetett idõskorúak járadéka címén igénybe vehetõ elõleg igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Fõ vá ro si ön kor mány zat: KSH kód ja:... (2 szám je gyû me gye kód+5 szám je gyû te le pü lés azo no sí tó) 3. A tárgy hó nap ban tá mo ga tás ban ré sze sü lõ a) 75. élet évét be töl tött egye dül ál ló jo go sul tak szá ma:... fõ b) 75. élet évét be nem töl tött egye dül ál ló jo go sul tak szá ma:... fõ c) az a), b) pont ba nem tar to zó jo go sul tak szá ma:... fõ Összesen:... fõ 4. A tárgy hó nap ra ki fi ze tett tá mo ga tás össze ge a a) 75. élet évét be töl tött egye dül ál ló jo go sul tak szá má ra:... Ft b) 75. élet évét be nem töl tött egye dül ál ló jo go sul tak szá má ra:... Ft c) az a), b) pont ba nem tar to zó jo go sul tak szá má ra:... Ft Összesen:... Ft 5. Az igé nyelt elõ leg össze ge: a) tárgy ha vi ki fi ze tés össze sen:... Ft (a 4. ro vat össze gé vel meg egye zik) b) tárgy ha vi ki fi ze tés és az elõ zõ havi elõ leg kü lön bö ze te (elõ jel nélkül):... Ft [ja nu ár havi igény lés ki vé te lé vel az 5/a) ro vat és az elõ zõ havi 5/c) ro vat ban sze rep lõ összeg kü lön bö ze te ab szo lút ér ték ben, ja nu ár ban az 5/a) pont ban sze rep lõ össze get kell be ír ni] c) az elõ leg össze ge:... Ft [az 5/a) és 5/b) ro va tok össze ge az aláb bi ak sze rint ha a tárgy ha vi ki fi ze tés na gyobb, mint az elõ zõ havi elõ leg, ak kor az 5/a) ro vat össze gé hez hoz zá kell adni az 5/b) pont össze gét; ha a tárgy ha vi ki fi ze tés ki sebb, mint az elõ zõ havi elõ leg, ak kor az 5/a) ro vat össze gé bõl ki kell von ni az 5/b) ro vat össze gét. Ja nu ár havi igény lés kor az 5/a) ro vat össze gé nek két sze re sét kell beírni] Dá tum:... év... hó... nap P. H a fõ jegy zõ alá írá sa a fõ pol gár mes ter alá írá sa

78 11972 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 3. számú melléklet a 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [9. szá mú mel lék let a 30/1993. (II. 17.) Korm. ren de let hez] ADATLAP a kifizetett ápolási díj és az utána befizetett nyugdíjbiztosítási járulék jogcímén igénybe vehetõ elõleg, valamint a szakértõi díj igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Me gye meg ne ve zé se: Ön kor mány zat meg ne ve zé se: KSH kód ja:... (2 szám je gyû me gye kód + 5 szám je gyû te le pü lés azo no sí tó) 4. A tárgy hó nap ban tá mo ga tás ban ré sze sü lõk szá ma: a) Az Szt. 41. (1) bekezdése szerinti összegû támogatásban részesülõk szá ma:... fõ b) Az Szt. 43/A. (1) bekezdése szerinti összegû támogatásban részesülõk szá ma:... fõ c) Össze sen [a) és b) pon tok össze ge]:... fõ eb bõl az Szt. 3. (3) be kez dé se sze rin ti jo go sul ti kör be tar to zó sze - mé lyek szá ma:... fõ 5. A tárgy hó nap ra ki fi ze tett ápo lá si díj össze ge a) Az Szt. 41. (1) be kez dé se sze rint ki fi ze tett összeg:... Ft b) Az Szt. 43/A. (1) be kez dé se sze rint ki fi ze tett összeg:... Ft [a 4/a) és 4/b) pon tok ban sze rep lõ sze mé lyek ré szé re ki fi ze tett tá mo - ga tás nyug díj já ru lék kal együt tes össze ge] c) Össze sen:... Ft 6. A tárgy hó nap ra ki fi ze tett nyug díj biz to sí tá si já ru lék össze ge a) Az Szt. 41. (1) be kez dé se sze rint ki fi ze tett összeg után:... Ft b) Az Szt. 43/A. (1) be kez dé se sze rint ki fi ze tett összeg után:... Ft [a 4/a) és 4/b) pon tok ban sze rep lõ sze mé lyek el lá tá sa után a te le pü - lé si ön kor mány zat ál tal fi ze tett nyug díj biz to sí tá si já ru lék össze ge] c) Össze sen:... Ft 7. Tárgy ha vi ki fi ze tés össze sen:... Ft [meg egye zik az 5/c) és 6/c) pon tok össze gé vel] eb bõl az Szt. 3. -ának (3) be kez dé se sze rin ti sze mé lyek re te kin tet tel ki fi ze tett összeg:... Ft 8. Tárgy ha vi ki fi ze té sek után járó té rí tés:... Ft (a tárgy ha vi ki fi ze té sek azaz a 7. pont össze gé nek 90%-a) 9. Az igé nyelt elõ leg össze ge: a) a tárgy hó nap ra járó költ ség té rí tés:... Ft (a 8. pont össze gé vel meg egye zik) b) a tárgy hó nap ra járó té rí tés és az elõ zõ havi elõ leg kü lön bö ze te (elõ jel nél kül)... Ft [a ja nu ár havi igény lés ki vé te lé vel a 9/a) pont és az elõ zõ havi 9/c) pont ban sze rep lõ össze gek kü lön bö ze te ab szo lút ér ték ben; ja - nu ár ban ezen pont ba a 9/a) pont ban sze rep lõ össze get kell be ír ni] c) az elõ leg össze ge:... Ft [A 9/a) és a 9/b) pon tok össze ge az aláb bi ak sze rint: ha a tárgy ha vi ki fi ze tés na gyobb, mint az elõ zõ havi elõ leg összege, ak kor a 9/a) pont össze gé hez hoz zá kell adni a 9/b) pont összegét, ha a tárgy ha vi ki fi ze tés ki sebb, mint az elõ zõ havi elõ leg össze ge, ak kor a 9/a) pont össze gé bõl ki kell von ni a 9/b) pont össze gét.

79 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ja nu ár havi igény lés kor a 9/a) pont össze gé nek két sze re sét kell be ír ni.] 10. A tárgy hó nap ban tör tént vissza fi ze tés:... Ft [az Szt a alap ján az ön kor mány zat ré szé re a tárgy hó nap ban vissza fi ze tett összeg nek az ápo lá si díj ki fi ze té sé nek idõ pont já ban ha tá - lyos ren del ke zé sek nek meg fele lõen a köz pon ti költ ség ve tés ál tal meg - té rí tett ará nya (a ki fi ze tett összeg 90%-a), va la mint az ön kor mány zat ál tal el is mert, a tárgy hó na pot meg elõ zõ en té ve sen igé nyelt té rí tés össze ge] 11. Az igé nyelt elõ leg net tó össze ge:... Ft [az elõ leg 9/c) pont sze rin ti össze gét csök ken te ni kell a 10. pont össze - gé vel] 12. Az Szt. 43/A. -a (4) be kez dé se sze rin ti, a tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap ban ki fi ze tett szak - ér tõi dí jak össze ge:... Ft [a ki fi ze tett összeg 100%-a vissza igé nyel he tõ] 13. Az igé nyelt elõ leg net tó össze ge és a ki fi ze tett szak ér tõi díj együt tes össze ge:... Ft [11. és 12. pon tok össze ge] Dá tum:... év... hó... nap P. H a jegy zõ alá írá sa a pol gár mes ter alá írá sa 4. számú melléklet a 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az R. 5. szá mú mel lék le té ben a B) Va gyo ni ada tok cím II. Egyéb va gyon tár gyak al cím 1. pont já nak b) al pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Gép jár mû:] b) te her gép jár mû, au tó busz:... tí pus... rend szám a szer zés ide je:... Be csült for gal mi ér ték:**... Ft 5. számú melléklet a 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez [6. szá mú mel lék let a 32/1993. (II. 17.) Korm. ren de let hez] I. Az ápo lást vég zõ sze mély re vo nat ko zó ada tok 1. Sze mé lyi ada tok: Neve: Szü le té si neve: Any ja neve: Szü le té si hely, év, hó, nap: Lak cí me: Tar tóz ko dá si címe: TAJ szá ma: Az ápolt sze méllyel való ro kon sá gi kap cso lat: Kérelem az ápolási díj megállapítására

80 11974 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 2. Jo go sult sá gi fel té te lek re vo nat ko zó ada tok: Ki je len tem, hogy ke re sõ te vé keny sé get: nem foly ta tok napi 4 órá ban foly ta tok ott ho nom ban foly ta tok nap pa li ta go za ton ta nu lói, hall ga tói jog vi szony ban nem ál lok rend sze res pénz el lá tás ban ré sze sü lök és an nak havi össze ge... nem ré sze sü lök az ápo lá si te vé keny sé get: a lak cí men/tar tóz ko dá si cí men az ápolt sze mély lak cí mén/tar tóz ko dá si cí mén vég zem. Az ápo lá si díj meg ál la pí tá sát arra való te kin tet tel ké rem, hogy az ápolt sze mély: sú lyo san fo gya té kos fo ko zott ápo lást igény lõ sú lyo san fo gya té kos 18 éven alu li tar tó san be teg 18. élet évét be töl tött tar tó san be teg Ha a fo ko zott ápo lást igény lõ sú lyo san fo gya té kos sze mély re való te kin tet tel ké rem a ma ga sabb össze gû ápo lá si díj meg ál la pí tá sát, egy ben tu do má sul ve szem az ez zel kap cso la tos vizs gá lat el vég zé sé nek szük sé ges sé gét. II. Az ápolt sze mély re vo nat ko zó ada tok 1. Sze mé lyi ada tok: Neve: Szü le té si neve: Any ja neve: Szü le té si hely, év, hó, nap: Lak cí me: Tar tóz ko dá si címe: Ha az ápolt sze mély nem cse lek võ ké pes, a tör vényes kép vi se lõ neve: A tör vényes kép vi se lõ lak cí me: 2. Jo go sult sá gi fel té te lek re vo nat ko zó nyi lat ko zat: Egyet ér tek az zal, hogy az ott ho ni ápo lá so mat, gon do zá so mat az ápo lá si dí jat ké rel me zõ hoz zá tar to zóm vé gez ze. Hoz zá já ru lok ah hoz, hogy az ön ki szol gá ló ké pes sé gem meg íté lé sé hez, ez zel össze füg gés ben a fo ko zott ápo lá si igény meg ál la pí tá sá hoz szük sé ges vizs gá la to kat el vé gez zék. (Ezt csak ak kor kell je lez ni, ha az ápolt sze mély sú lyo san fo gya té kos és fo ko zott ápo lást igé nyel.) Dá tum: az ápo lást vég zõ sze mély az ápolt sze mély vagy tör vényes kép vi se lõ je alá írá sa alá írá sa Tájékoztató A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény 42. (1) be kez dé se ér tel mé ben Nem jo go sult ápo lá si díj ra a hoz zá tar to zó ha: keresõ tevékenységet folytat és munkaideje az otthon történõ munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja, szak is ko la, kö zép is ko la, il let ve fel sõ ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tos ta nu ló ja, hall ga tó ja, rend sze res pénz el lá tás ban ré sze sül és an nak össze ge meg ha lad ja az ápo lá si díj össze gét, ide nem ért ve azt a táp - pénzt, ame lyet az ápo lá si díj fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt vég zett ke re sõ te vé keny ség bõl adó dó biz to sí tá si jog vi szony alap ján ke re sõ kép te len né vá lás ese tén fo lyó sí ta nak.

81 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Rend sze res pénz el lá tás nak mi nõ sül: a táp pénz, a ter hes sé gi-gyer mek ágyi se gély, a gyer mek gon do zá si díj, az öreg sé gi nyug díj, a rok kant sá gi nyug díj, az öreg sé gi já ra dék, a mun ka kép te len sé gi já ra dék, az öz ve gyi já ra dék, a nö velt össze gû öreg sé gi, mun ka kép te len sé gi és öz ve gyi já ra dék, az öz ve gyi nyug díj ki vé ve az ide ig le nes öz ve gyi nyug dí jat, to váb bá a há zas tár sa jo gán ár va el lá tás ra jo go sult fo gya ték kal élõ, il let ve tar tó san be teg vagy leg alább két ár va el lá tás ra jo go sult gyer mek el tar tá sá ról gon dos ko dó sze mély öz ve gyi nyug dí ját, a bal ese ti táp pénz, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj, a hoz - zá tar to zói bal ese ti nyug el lá tás, az Flt. alap ján fo lyó sí tott pénz be li el lá tás, az át me ne ti já ra dék, a rend sze res szo ci á lis já ra - dék, a bá nyá szok egész ség ká ro so dá si já ra dé ka, a rok kant sá gi já ra dék, a ha di gon do zot tak és nem ze ti gon do zot tak pénz - be li el lá tá sai, a gyer mek gon do zá si se gély, a gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, az idõs ko rú ak já ra dé ka, a mun ka nél kü li ek jö - ve de lem pót ló tá mo ga tá sa, a rend sze res szo ci á lis se gély, az ápo lá si díj, a nem ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé sû pót lék, va la - mint a szo ci á lis biz ton sá gi rend sze rek nek a Kö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók ra, ön ál ló vál lal ko zók ra és csa lád - tag ja ik ra tör té nõ al kal ma zá sá ról szóló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let alap ján kül föl di szerv ál tal fo lyó sí tott egyéb azo - nos tí pu sú el lá tás. Fo ko zott ápo lást igé nyel az a fo gya té kos sze mély, aki má sok se gít sé ge nél kül ön ál ló an nem ké pes: a) ét kez ni, vagy b) tisz tál kod ni, vagy c) öl töz köd ni, vagy d) il lem he lyet hasz nál ni, vagy e) la ká son be lül se géd esz köz igény be vé te lé vel sem köz le ked ni, fel té ve, hogy ese té ben az a) e) pon tok ban fog lal tak kö zül leg alább há rom egy ide jû leg fenn áll. 6. számú melléklet a 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az R. 10. szá mú mel lék le té nek III. pont ja a kel te zést meg elõ zõ en a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A szak ér tõi vé le mény ér vé nyes sé gi ide je: év...hó... nap A Kor mány tag ja i nak rendeletei Az egészségügyi miniszter 67/2005. (XII. 27.) EüM rendelete a kötelezõ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ, betegségek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szûrõvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet módosításáról A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló évi LXXXIII. tör vény 83. -a (4) be kez dé sé nek a) b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ - ket ren de lem el: 1. A kö te le zõ egész ség biz to sí tás ke re té ben igény be ve he - tõ, be teg sé gek meg elõ zé sét és ko rai fel is me ré sét szol gá ló egész ség ügyi szol gál ta tá sok ról és a szû rõ vizs gá la tok iga - zo lá sá ról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM ren de let (a továb - biak ban: R.) 3. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az egész ség ügyi szol gál ta tás igény be vé te le so rán a há zi or vos és a házi gyer mek or vos (a továb biak ban együtt: há zi or vos) a mel lék let II. fe je ze té ben fog lalt, az adott kor - cso port szá má ra aján lott va la mennyi, a szak el lá tás or vo sa pe dig a kom pe ten ci á já ba tar to zó szû rõ vizs gá la tok igény - be vé te lé nek le he tõ sé gé re kö te les fel hív ni az ál ta la el lá tott biz to sí tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je (a továb biak ban együtt: biz to sí tott) fi gyel mét. A há zi or vos kü lön fel hív ja a biz to sí tott fi gyel mét a mel lék let II. fe je ze té nek 1. pont - jában fog lalt szû rõ vizs gá lat szük sé ges sé gé re. 2. (1) Az R. 4. -ának b) d) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: [Az élet kor hoz kö tött szû rõ vizs gá la tok kö zül] b) a vé dõ nõ fel adat kö ré be tar toz nak fi gye lem mel a te rü le ti vé dõ nõi el lá tás ról szóló kü lön jog sza bály ra a mel lék let I. fe je ze té nek 2. e) f), 3. e) i) és 4. e) i) pont já - ban fog lalt szû rõ vizs gá la tok el vég zé se, va la mint köz re mû - kö dés a mel lék let III. fe je ze té ben fog lalt szûrõvizsgá laton tör té nõ meg je le nés rõl szóló ér te sí tõk ki kül dé sé ben és a sze mé lyes tá jé koz ta tás ban,

82 11976 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám c) a tan kö te le zett ség fenn ál lá sa alatt az is ko la-, il let ve if jú ság-egész ség ügyi szol gá lat a szû rõ vizs gá la tok el vég - zé sé ben az is ko la-egész ség ügyi el lá tás ról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM ren de let ben fog lal tak sze rint vesz részt, a tan - kö te le zett ség meg szû né sét köve tõen a há zi or vos a mel lék - let I. fe je ze té nek 4. pont já ban fog lalt szû rõ vizs gá la to kat vég zi, d) a mel lék let I. fe je zet 1. pont ja sze rin ti szû rõ vizs gá la - tok el vég zé se az f) pont ja ki vé te lé vel a fekvõ - beteg-gyógyintézetek szü lé sze ti-nõ gyó gyá sza ti osz tá lya, il let ve az új szü lött osz tá lya vagy az új szü löt tet el lá tó ne o - na to ló gi ai osz tály (PIC) fel adat kö ré be tar to zik. Az mel lék - let I. fe je ze té nek 1. f) pont já ban fel so rolt vizs gá la tok ese - té ben a la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok el vég zé sé re a kü lön jog - sza bály sze rin ti egész ség ügyi szol gál ta tó(k) jo go sul tak, (2) Az R. 4. -a e) pont já nak be ve ze tõ mon da ta és ea) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az élet kor hoz kö tött szû rõ vizs gá la tok kö zül] e) e ren de let mel lék le té nek III. fe je ze té ben fog lalt szû - rõ vizs gá la tot a kü lön jog sza bály alap ján ezen fel adat el lá - tá sá ra jo go sult ea) az 1. pont ese tén a já ró be teg-el lá tás ke re té ben nõgyógyászati te vé keny ség vég zé sé re jo go sí tó mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zõ egész ség ügyi szol gál ta tó, va la - mint a szak mai mi ni mum fel té te lek nek meg fe le lõ ci to di ag - nosz ti kai la bo ra tó ri um, [vé gez he ti.] (3) Az R. 4. -a a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki: [Az élet kor hoz kö tött szû rõ vizs gá la tok kö zül] f) a mel lék let II. fe je ze té nek 1. i), 2. d), 3. e) és 4. d) pont já ban fog lalt szû rõ vizs gá la tok vég zé se a há zi - or vos mel lett a fo gá sza ti alap el lá tást nyúj tó fog or vos fel - ada tai közé is tar to zik. 3. Az R. mel lék le té nek he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 4. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) A mel lék let I. fe je ze te 1. f) pont já nak fb) al pont ja au gusz tus 1-jén lép ha tály ba. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 3. -ának (4) be kez dé sé bõl il let ve amennyi ben a szû rõ - vizs gá lat el vég zé se a vé dõ nõi szol gá lat fel adat kö ré be tar - to zik, az ille té kes vé dõ nõ szö veg rész, és az R. módo - sításáról szóló 57/2004. (VI. 16.) ESZCSM ren de let 2. -ának (2) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (4) A 21. élet évü ket be töl töt tek ese té ben az e ren de let mel lék le te II. fe je ze té nek 2., 3., 4. pont já ban fel so rolt vizs - gá la tok is mét lé si gya ko ri sá gá nak meg ha tá ro zá sá nál a mel - lék let II. fe je ze té nek 1. pont ja sze rin ti vizs gá la to kat magába fog la ló alap stá tusz meg ha tá ro zá sá nak idõ pont ja az irány adó, il let ve ha a vizs gá la ti ered mé nyek a házior - vosi do ku men tá ci ó ban már ren del ke zés re áll nak, ak kor en nek idõ pont ja az irány adó. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Melléklet a 67/2005. (XII. 27.) EüM rendelethez [Melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez] Életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok I. Fejezet na pos élet kor ban: a) tel jes fi zi ká lis vizs gá lat, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ - dé si rend el le nes sé gek szû ré sé re, b) test tö meg, test hossz, fej/mell-kör fo gat mé ré se és a ha zai stan dar dok sze rin ti ér té ke lé se, c) ideg gyó gyá sza ti vizs gá lat, d) csí põ fi cam szû ré se, e) ér zék szer vek mû kö dé sé nek vizs gá la ta: ea) hal lás vizs gá la ta, eb) lá tás vizs gá la ta (vö rös vissz fény, pu pil la-re ak ció, lá tás ma ga tar tás), f) ve le szü le tett anyag cse re-be teg sé gek: fa) ga lac to sa e mia (össz ga lak tóz-szint és Gal-1-PUT), hy pot hy re o sis, bi o ti ni dáz hi ány, phenyl ke to nu ria, fb) tö meg spek tog rá fi ás vizs gá lat tal, egy vizs gá la ti min tá ból: já vor fa szörp be teg ség (MSUD), tyro si na e mia I, II, cit rul li na e mia I (ar gi ni no suc ci nát synt ha se hi ány, ASS), ar gi no suc ci nic aci du ria (ar gi no suc ci nát lya se hi ány, ASL), ho mo cys ti nu ria, rö vid-lán cú acyl-coa de hyd ro ge - na se hi ány (SCAD), kö zép-lán cú acyl-coa dehydroge - nase hi ány (MCAD), hosszú-lán cú hyd ro xi-acyl-coa dehyrogenase hi ány (LCHAD), na gyon hosszú-lán cú acyl-coa de hyd ro ge na se hi ány (VLCAD), Car ni tin-pal - mytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport za va ra (CT), mul tip lex acyl-coa de hyd ro ge na se de fec tus (glu tár sav aci du ria GA II), be ta-ke tot hi o la se (oxot hi o la se) hi ány, glu tár sav aci du ria I (GA-I), iso va le ri án sav aci da e - mia (IVA), me til ma lon sav aci da e mia (MMA), pro pi on sav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl- (HMG-)-CoA lya se, met hylc ro tonyl CoA kar bo xy la se hi ány (MCC), mul tip lex car bo xy la se hi ány új szü lött ko ri szû ré se. 2. 1, 3 és 6 hó na pos élet kor ban: a) tel jes fi zi ká lis vizs gá lat, kü lö nös te kin tet tel a fej lõ - dé si rend el le nes sé gek szû ré sé re,

83 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) moz gás szer vi vizs gá lat, csí põ fi cam szû ré se 4 hó na - pos ko rig, c) ideg rend szer vizs gá la ta, d) rej tett he ré jû ség vizs gá la ta, e) a pszi cho mo to ros és men tá lis fej lõ dés vizs gá la ta, f) ér zék szer vek mû kö dé sé nek vizs gá la ta (lá tás, kan - csal ság, hal lás). 3*. 1 éves élet kor ban és 6 éves élet ko rig éven te a) tel jes fi zi ká lis vizs gá lat, b) ideg rend szer vizs gá la ta, c) rej tett he ré jû ség vizs gá la ta 2 éves ko rig, he rék vizs - gá la ta éven te, d) po zi tív csa lá di anam né zis ese tén sze ro ló gi ai szû rõ - vizs gá lat co e li a kia irá nyá ban, 1 éves kor ban, e) test ma gas ság, test tö meg (fej kör fo gat szük ség sze - rint, mell kas kör fo gat mé ré se), a fej lõ dés és táp lált sá gi állapot ér té ke lé se ha zai stan dar dok alap ján, f) a pszi chés, mo to ros, men tá lis, szo ci á lis fej lõ dés és ma ga tar tás prob lé mák vizs gá la ta, gya nú ese tén szak el lá - tás ra irá nyí tás, g) ér zék szer vek mû kö dé sé nek vizs gá la ta (lá tás, kan - csal ság, hal lás) és a be széd fej lõ dés vizs gá la ta, h) moz gás szer vek vizs gá la ta: kü lö nös te kin tet tel a láb - sta ti kai prob lé mák ra és a ge rinc rend el le nes sé ge i re (tar tás - hi ba, sco li o sis), i) vér nyo más mé ré se 3 6 éves élet kor kö zött éven te. 4** év kö zött: a) tel jes fi zi ká lis vizs gá lat és en nek rög zí té se, b) a kór elõz mény is mé telt fel vé te le az örök lõ dõ ma lig - nus be teg sé gek vagy haj la mo sí tó ál la po tok (pl. fa mi li á ris co lon poly po sis) irá nyá ba, szük ség ese tén szak or vo si vizs - gá lat, c) a csa lá di anam né zis, a táp lált sá gi ál la pot, az élet - mód be li té nye zõk alap ján a szív és ér rend sze ri be teg sé gek, a me ta bo li kus szind ró ma és a di a be tes mel li tus szem pont - já ból ve szé lyez te tett gye re kek ki szû ré se, szak el lá tás ra irá - nyí tá sa, d) goly va szû rés 11 éves élet kor tól, e) a test ma gas ság, test tö meg, mell kas kör fo gat mé ré se, a tes ti fej lett ség és táp lált sá gi ál la pot ha zai stan dar dok sze - rin ti ér té ke lé se, a nemi fej lõ dés ér té ke lé se, f) han gu la ti, ma ga tar tás za va rok, ta nu lá si ne héz sé gek fel tá rá sa, szük ség ese tén szak el lá tás ra irá nyí tás, g) ér zék szer vek vizs gá la ta (lá tás éles ség, szín lá tás, hallás), h) moz gás szer vek vizs gá la ta: kü lö nös te kin tet tel a láb - sta ti kai prob lé mák ra és a ge rinc-rend el le nes sé gek re (tar - tás hi ba, sco li o sis, Sche u er man), i) vér nyo más mé rés. * Az 5 éves kor ban el vég zen dõ vizs gá lat ki emel ke dõ je len tõ sé gû az is - kolaérettség megítélése szempontjából. ** Az is ko la-egész ség ügyi el lá tás ról szó ló 26/1997. (IX. 3.) NM ren de let 2. számú melléklete 1. a) pont já ban meg ha tá ro zott gya ko ri ság gal. II. Fejezet éves kor ban a fel nõtt ko ri alap stá tusz meghatá - rozása a) a csa lá di anam né zis ada ta i nak fris sí té se, kü lö nös tekintettel a szü lõk és a test vé rek kö zött a ko rai élet kor ban (fér fi ak nál 55 év nél, nõk nél 65 év nél fi a ta lab bak nál) jelentkezõ szív ko szo rú ér-be teg ség re, ér el me sze se dés sel kap cso la tos szél ütés re, ve rõ ér szû kü let re, b) élet mód be li té nye zõk (táp lál ko zá si szo ká sok, fi zi kai ak ti vi tás, do hány zás, al ko hol fo gyasz tás) fel tá rá sa, c) rész le tes fi zi ká lis vizs gá lat, test súly, has kör fo gat, test ma gas ság, test tö meg in dex meg ha tá ro zá sa, vér nyo más - mé rés, d) ab do mi ná lis obe si tas (has kör fo gat nõk nél 80 cm, férfiaknál 94 cm) ese tén a me ta bo li kus szind ró ma más alkotóelemei (tri gli ce rid-szint, HDL-ko lesz te rin-szint, vér nyo más ér ték, ého mi vér cu kor szint) fenn ál lá sá nak a vizs gá la ta, e) a 2-es tí pu sú di a be tes mel li tus szem pont já ból nagy koc ká za tú sze mé lyek nél (el hí zás, a di a be tes mel li tus csa - lá di hal mo zó dá sa, a kór elõz mény ben ges ta ti os di a be tes) orá lis glü kóz to le ran cia teszt el vég zé se (ého mi és 120 per - ces ér té kek ér té ke lé se) vagy en nek ki vi te lez he tet len sé ge ese tén ého mi és postp ran di á lis vér cu kor szint meghatá - rozása, f) a tel jes kar di o vasz ku lá ris koc ká zat fel mé ré se***, g) ve se be teg ség szem pont já ból nagy koc ká za tú sze mé - lyek nél (örök lõ dõ ve se be teg ség fa mi li á ris elõ for du lá sa, hi per tó nia, di a be tes mel li tus stb. fenn ál lá sa) szé rum kre a - ti nin szint, a kre a ti nin cle a ran ce be csült ér té ké nek a meg - ha tá ro zá sa**** vi ze let vizs gá lat (teszt csík kal): fe hér je- és ha e ma tu ria meg ha tá ro zá sa, h) a csa lá di kór elõz mény elem zé se a 40 éves kor alatt a szü lõk és a test vé rek kö zött elõ for du ló be nig nus és ma lig - nus szo lid tu mo rok ra, va la mint haj la mo sí tó ál la po tok ra, i) szto ma to-on ko ló gi ai vizs gá lat, kü lö nös te kin tet tel a pa ro don to sis ra, mint ate roszk le ró zis ra is haj la mo sí tó tényezõre, va la mint az ajak- és száj üre gi rák ra haj la mo sí tó ál la po tok ra, j) lá tás vizs gá lat. *** A kar di o vasz ku lá ris koc ká zat fo ko za tai: Nagy koc ká zat: a 10 éven be lül vagy a 60 éves élet kor ra elõ re ve tít ve várható, kar di o vasz ku lá ris ok ból be kö vet ke zõ, ha lá lo zás va ló szí nû sé ge a SCORE táblázat alapján 5%, 2-es tí pu sú di a be tes mel li tus, mik ro- vagy mak ro al bu min uri á val járó 1-es tí pu sú di a be tes mel li tus fenn ál lá sa, egyéb koc ká za ti té nye zõk sú lyos foka: össz ko lesz te rin-szint 8 mmol/1 vagy LDL-koleszterin szint 6 mmol/l vagy vér nyo más 180/110 Hgmm vagy test tö meg in dex 40 kg/m 2. Kö ze pes koc ká zat (SCORE 3 <5%): hypercholes terinaemia és to váb bi 2 vagy több, de nem sú lyos fo ko za tú koc - kázati tényezõ fennállása. Kis kockázat (SCORE <3%): hypercholesterinae - mia és még 1 kockázati tényezõ jelenléte. **** A be csült kre a ti nin cle a ran ce ér té ke (ml/min): fér fi ak nál: [140 élet kor) test tö meg (kg)]/0,8 szé rum kre a ti nin ( mol/l); nõk nél az ered ményt 0,85-tel meg kell szo roz ni.

84 11978 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám év kö zött a) öt éven te az 1. pont a) f) al pont ja i ban sze rep lõ vizs - gá la tok is mét lé se az 1. pont f) al pont ja alap ján kis kar di o - vasz ku lá ris koc ká za tú egyé nek nél, b) két éven te az 1. pont a) f) al pont ja i ban sze rep lõ vizs - gá la tok is mét lé se az 1. pont f) al pont ja alap ján kö ze pes és nagy kar di o vasz ku lá ris koc ká za tú egyé nek nél, c) két éven te a ve se be teg ség szem pont já ból nagy koc - ká za tú sze mé lyek nél (hi per tó nia, di a be tes mel li tus) szé - rum kre a ti nin szint meg ha tá ro zá sa, vi ze let vizs gá lat (teszt - csík kal): mind két nem ben fe hér je ürí tés, ha e ma tu ria meg - ha tá ro zá sa, d) két éven te szto ma to-on ko ló gi ai szû rõ vizs gá lat éves kor kö zött a) öt éven te az 1. pont a) f) al pont ja i ban sze rep lõ vizs - gá la tok is mét lé se az 1. pont f) al pont ja alap ján kis kar di o - vasz ku lá ris koc ká za tú egyé nek nél, b) két éven te az 1. pont a) f) al pont ja i ban sze rep lõ vizs - gá la tok is mét lé se az 1. pont f) al pont ja alap ján kö ze pes és nagy kar di o vasz ku lá ris koc ká za tú egyé nek nél, c) két éven te a nagy kar di o vasz ku lá ris koc ká za tú sze - mé lyek nél a pa naszt nem oko zó ate roszk le ró zis tü ne te i nek a vizs gá la ta (a pe ri fé ri ás ar té ri ák ta pin tá sa és meghallga - tása), ult ra han gos áram lás mé rés sel (,,mi ni-dopp ler ) a boka-kar in dex meg ha tá ro zá sa, d) két éven te a ve se be teg ség szem pont já ból nagy koc - ká za tú sze mé lyek nél (hi per tó nia, di a be tes mel li tus) szé - rum kre a ti nin szint, a kre a ti nin cle a ran ce be csült ér té ké nek a meg ha tá ro zá sa, vi ze let vizs gá lat (teszt csík kal): fehér - jeürítés, ha e ma tu ria meg ha tá ro zá sa, e) két éven te szto ma to-on ko ló gi ai szû rés éves kor fe lett a) az élet kor ral járó fo ko zott kar di o vasz ku lá ris koc ká - zat miatt két éven te az 1. pont b) e) al pont ja i ban sze rep lõ vizs gá la tok is mét lé se, b) két éven te a pa naszt nem oko zó ate roszk le ró zis tü ne - te i nek a vizs gá la ta (a pe ri fé ri ás ar té ri ák ta pin tá sa és meg - hall ga tá sa), ult ra han gos áram lás mé rés sel (,,mi ni-dopp - ler ) a bo ka-kar in dex meg ha tá ro zá sa, c) két éven te a ve se be teg ség szem pont já ból nagy koc - ká za tú sze mé lyek nél (hi per tó nia, di a be tes mel li tus) szé - rum kre a ti nin szint, a kre a ti nin cle a ran ce be csült ér té ké nek a meg ha tá ro zá sa, vi ze let vizs gá lat: fe hér je ürí tés, haema - turia meg ha tá ro zá sa, d) két éven te szto ma to-on ko ló gi ai szû rés, e) éven te az ér zék szer vek vizs gá la ta. III. Fejezet Népegészségügyi célú, célzott szûrõvizsgálatok és 65 év kö zött nép egész ség ügyi cél lal egy sze ri ne ga tív ered mé nyû szû rõ vizs gá la tot köve tõen há rom éven - ként nõ gyó gyá sza ti on ko ló gi ai méh nyak szû rés, kü lö nös fi gye lem mel a méh nyak el vál to zá sok sejt vizs gá la tá ra ( citológia) és kol posz kó pos vizs gá la tá ra, és 65 év kö zött nép egész ség ügyi cél lal két éven - ként az emlõ lágy rész rönt gen vizs gá la tán ala pu ló em lõ - szû rés (mam mog rá fia), és 70 év kö zött a Nem ze ti Rák el le nes Prog ram keretében kí sér le ti prog ram ként prosz ta ta szû rés,***** és 70 év kö zött a Nem ze ti Rák el le nes Prog ram keretében kí sér le ti prog ram ként a gyo mor-bél rend sze ri ere de tû vér zés szû ré se. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 24/2005. (XII. 27.) FMM rendelete az álláskeresõként való nyilvántartásba vételrõl, a nyilvántartásból való törlésrõl, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, továbbá a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokról, valamint a Munkaerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el - lá tá sá ról szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Flt.) 58. -a (8) be kez dé sé nek b) pont já ban, va la mint az Flt a (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) Az ál lás ke re sõ ként való nyil ván tar tás ba vé tel rõl, a nyil ván tar tás ból való tör lés rõl, va la mint az ál lás ke re sé si meg ál la po dás ról szóló 18/2005. (X. 18) FMM ren de let (a továb biak ban: R1.) 4. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Ha az ál lás ke re sõt az ál lás ke re sé si meg ál la po dás meg sze gé se miatt tö röl ték a nyil ván tar tás ból, az új bó li nyil ván tar tás ba vé tel re csak a tör lés tõl szá mí tott 60 nap elteltével ke rül het sor. (2) Az R ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Ha az ál lás ke re sõ a mun ka ügyi köz pont ál tal tá mo - ga tott kép zés ben vesz részt, vagy rö vid, 90 na pot meg nem ha la dó idõ tar ta mú ke re sõ te vé keny sé get foly tat, ak tív mun ka hely ke re sõ te vé keny sé ge és ál lás ke re sõ ként való nyil ván tar tá sa a kép zés ben tör té nõ rész vé tel, va la mint a ke re sõ te vé keny ség idõ tar ta má ra szü ne tel. ***** Uro ló gi ai szak ren de lé sen.

85 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (3) Az R a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) Ha más jog sza bály az ál lás ke re sõ ként való nyil ván - tar tás idõ tar ta má nak mér té két fel té tel ként írja elõ, ebbe az idõ tar tam ba az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott kép zés ben tör té nõ rész vé tel idõ tar ta mát be kell szá mí ta ni. (4) Az R a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki: (7) Ha az ál lás ke re sõ a Hu mán erõ for rás fej lesz té si Ope ra tív Prog ram ke re té be tar to zó prog ram ban vesz részt, úgy kell te kin te ni, hogy az ál lás ke re sé si meg ál la po dás ban fog lal ta kat e prog ram ban tör té nõ rész vé tel lel tel je sí ti. 2. (1) Az R a (2) be kez dé sé nek felvezetõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az ál lás ke re sõ nek a ki ren delt ség nél tör té nõ je lent - ke zé sei gya ko ri sá gát a kö vet ke zõ idõ pon tok ra fi gye lem - mel kell meg ál la pí ta ni: (2) Az R a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (3) (5) be kez dés szá mo - zá sa (4) (6) be kez dés re vál to zik: (3) A ki ren delt ség az ál lás ke re sõ kö vet ke zõ jelent - kezésének idõ pont ját rend kí vül in do kolt eset ben, a tér ség mun ka erõ pi a ci hely ze té re fi gye lem mel a (2) be kez dés a) pont ja és b) pont já nak ba) al pont ja sze rint meg ha tá ro - zott idõ pon tok nál egy hó nap pal ké sõb bi idõ pont ban ha tá - roz hat ja meg. 3. A fog lal koz ta tást elõ se gí tõ tá mo ga tá sok ról, va la mint a Mun ka erõ pi a ci Alap ból fog lal koz ta tá si vál ság hely ze - tek ke ze lé sé re nyújt ha tó tá mo ga tá sok ról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM ren de let (a továb biak ban: R2.) 11. (4) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: a) az Flt. 29. (1) be kez dés a) d) pont já ban meg ha tá - ro zott idõ tar ta mok, 4. (1) Az R ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) Amennyi ben az (1) be kez dés ben sze rep lõ tá mo ga - tás be ru há zás hoz kap cso ló dik, a) a tá mo ga tá si in ten zi tás mér té ke be le ért ve a más államháztartási for rá sok ból ka pott tá mo ga tá so kat nem ha lad hat ja meg az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ - dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi támoga - tásokkal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 30. -ában meg ha tá ro zott mér té ket, b) a tá mo ga tá si in ten zi tás ki szá mí tá sá nál figye lembe ve he tõ költ sé gek kö rét a nem ze ti re gi o ná lis tá mo ga tás ról szóló bi zott sá gi irány mu ta tás (98/C 74/06) tar tal maz za, c) a tá mo ga tás pá lyá za ti el já rás alap ján vagy az ál lam - ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let 82. (1) be kez dé se (a továb biak ban: egye - di kor mány dön tés) alap ján nyújt ha tó an nak a jogi sze - mély nek, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság nak, va la mint az egyé ni vál lal ko zás ról szóló évi V. tör - vény sze rin ti egyé ni vál lal ko zó nak, aki, ille tõ leg amely kö te le zett sé get vál lal arra, hogy 1. a be ru há zást a meg kez dé sé tõl szá mí tott két éven belül meg va ló sít ja, és 2. a be ru há zás sal lét re ho zott ka pa ci tá so kat, szol gál ta - tá so kat az ere de ti cél nak meg fele lõen öt évig folyama - tosan fenn tart ja és mû köd te ti, és 3. a pá lyá zat ban meg je lölt lét szám fel vé te lét kö ve tõ leg alább 3 évig kis- és kö zép vál lal ko zá sok ese té ben leg - alább 2 évig a be ru há zás ra te kin tet tel fel vett lét szám ra és a be ru há zás ban érin tett te lep he lyen, amennyi ben több telephellyel ren del ke zik, a be ru há zás ban érin tett me gyé - ben lévõ va la mennyi te lep he lyen a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ 12 hó nap ban meg lé võ át la gos sta tisz ti kai ál lo - má nyi lét szám ra együt te sen fo lya ma tos fog lal koz ta tá si kö te le zett sé get vál lal, 4. az új mun ka hely lé te sí té sé hez a be ru há zás költ - ségének leg alább 25 szá za lé kát el érõ sa ját for rás sal hoz - zá já rul, 5. a kö te le zett sé gek tel je sí té sét elõ se gí tõ anya gi biz to - sí ték ren del ke zés re ál lá sát iga zol ja, to váb bá 6. a pá lyá zat ban meg je lölt összeg nél ke ve sebb támo - gatás meg ál la pí tá sa ese tén a meg va ló sí tás hoz szük sé ges pénz ügyi fe de zet kü lön bö ze tét pó tol ja, vagy a be ru há zás meg va ló sí tá sá ra vo nat ko zó ter vét a ren del ke zés re álló össze gek figye lembe véte lével át dol goz za. (2) Az R ának (3) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (3) Amennyi ben az (1) be kez dés ben sze rep lõ tá mo ga - tás mun ka hely lé te sí té sé hez kap cso ló dik a) a tá mo ga tás az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer - zõ dés 87. és 88. cik ké nek a fog lal koz ta tá si tá mo ga tás ra tör té nõ al kal ma zá sá ról szóló 2204/2002/EK bi zott sá gi ren de let (a továb biak ban: Bi zott sá gi ren de let) alap ján nyújt ha tó, b) a tá mo ga tás in ten zi tá sa nem ha lad hat ja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 30. -ában meghatá - rozott mér té ket, c) a tá mo ga tás pá lyá za ti el já rás alap ján vagy egye di kor mány dön tés alap ján a jogi sze mély nek, jogi sze mé lyi - ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság nak, va la mint az egyé ni vál - lal ko zás ról szóló évi V. tör vény sze rin ti egyé ni vál - lal ko zó nak nyújt ha tó, d) a ked vez mé nye zett nek 25%-ban hoz zá kell já rul nia a fi nan szí ro zás hoz, e) az el szá mol ha tó költ sé gek köre az új mun ka vál la lók két éves idõ szak ra vo nat ko zó bér költ sé ge és an nak járu - lékai,

86 11980 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám f) a lét re ho zott mun ka hely az utol só 12 hó nap át la gá val össze ha son lít va net tó nö ve ke dést kell, hogy je lent sen mind a mun ka vál la lói lét szám ban, mind az érin tett lé te sít - mény ben, mind az érin tett vál lal ko zás ban, to váb bá a lét re - ho zott mun ka he lyet leg alább há rom évig kis- és kö zép - vál lal ko zá sok ese té ben két évig fenn kell tar ta ni, g) a lét re ho zott mun ka he lyek re olyan mun ka vál la ló kat kell fel ven ni, akik ko ráb ban még nem áll tak al kal ma zás - ban, elõ zõ mun ka he lyü ket el vesz tet ték, vagy en nek ve szé - lye köz vet le nül fe nye ge ti õket, h) a tá mo ga tás össze gé nek meg ha tá ro zá sa kor, il let ve a nagy össze gû tá mo ga tá sok elõ ze tes be je len té se kor figye - lembe kell ven ni a Bi zott sá gi ren de let 8. cikk (4) be kez dé - sé ben, va la mint a 9. cik ké nek (2) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zé se ket, to váb bá i) a tá mo ga tás nem nyújt ha tó a Bi zott sá gi ren de let 1. cikk (2) be kez dé sé nek meg ha tá ro zott szén bá nyá sza ti, ha jó épí té si és szál lí tá si ága za tok ban. (3) Az R ának (4) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (4) A (2) és (3) be kez dés ben fog lalt tá mo ga tás együt te - sen nem nyújt ha tó. 5. (1) Az R ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ mon - dat tal egé szül ki: A fog lal koz ta tá si kö te le zett ség tel je sí té sét hat egy mást kö ve tõ hó nap át la gá ban kell vizs gál ni. (2) Az R a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A 19. (1) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján tá mo ga - tás csak a 19. (2) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro - zott sze mé lyi kör fog lal koz ta tá sá hoz nyújt ha tó. 6. (1) Az R2. 19/A. -át meg elõ zõ en a kö vet ke zõ al cím mel egé szül ki: A befogadó munkahely kialakításának támogatása (2) Az R2. 19/A. -a (1) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö - vege he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A 19. (1) be kez dé sé nek a) d) pont ja alap ján annak a mun ka adó nak ide ért ve a 19/B. alap ján tá mo ga - tás ra jo go sult mun ka adót is nyújt ha tó, amely 7. Az R2. 19/B. -át meg elõ zõ en a kö vet ke zõ al cím mel egé szül ki: A rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása 8. Az R2. 19/C. -a a kö vet ke zõ új (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) A pá lyá zó nak nem kell iga zol nia a) a 19/A. (1) be kez dé sé nek a) pont já ban meg je lölt kö rül ményt, ha a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka - vál la ló kat fog lal koz ta tó mun kál ta tók akk re di tá ci ó já nak, to váb bá az akk re di tált mun kál ta tók el len õr zé sé nek sza bá - lya i ról szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. ren de let alap ján kiadott akk re di tá ci ós ta nú sít vánnyal ren del ke zik, b) a 19/B. (1) be kez dé sé nek b) e) pont ja i ban meg je - lölt kö rül mé nye ket, ha ki emelt, ille tõ leg fel té te les ta nú sít - vány a mun ka adó tá mo ga tás sal érin tett szék he lyét, te lep - he lyét vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tet te. 9. (1) E ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R2. 18/A. -a (6) be kez dé sé nek a) pont ja, va la - mint 19/A. -ának (3) be kez dé se. (3) Ha a mun ka adó de cem ber 31-éig be nyúj tott ké rel mé ben az R2. 18/A. -a alap ján tá mo ga tást ké rel mez, és az R2. 18/A. -a (3) be kez dé sé nek f) pont já ban meg je - lölt fog lal koz ta tá si kö te le zett ség a fog lal ko zá si re ha bi li - tá ci ó ra, a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sá ra, ille tõ leg a szo ci á lis fog - lal koz ta tás ra vo nat ko zó jog sza bá lyok vál to zá sa miatt tel je sí té se nem vál lal ha tó, ille tõ leg an nak tel je sí té se mél - tány ta la nul sú lyos hát rányt okoz na, a fog lal koz ta tá si kö te - le zett ség, vagy egy ré szé nek vál la lá sá tól a tá mo ga tást nyúj tó szerv ve ze tõ je el te kint het. (4) Ha a mun ka adó az e ren de let hatályba lépése elõtt kö tött meg ál la po dás ban az R a (4) be kez dé sé nek c) pont ja, 18/A. -a (3) be kez dé sé nek f) pont ja, ille tõ leg az R ának (3) be kez dé se alap ján vál lalt foglalkozta - tási kö te le zett sé gét mû kö dé si kö rén kí vül fel me rült ok ból, a fog lal ko zá si re ha bi li tá ci ó ra, a meg vál to zott munka - képességû mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sá nak támogatá - sára, ille tõ leg a szo ci á lis fog lal koz ta tás ra vo nat ko zó jog - sza bá lyok vál to zá sa miatt nem tud ja tel je sí te ni, ille tõ leg an nak tel je sí té se mél tány ta la nul sú lyos hát rányt okoz, a fog lal koz ta tá si kö te le zett ség, ille tõ leg egy ré szé nek tel je - sí té sé tõl a tá mo ga tást nyúj tó szerv ve ze tõ je a mun ka adó de cem ber 31-éig be nyúj tott mél tá nyos sá gi kérel - mére el te kint het. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter

87 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 25/2005. (XII. 27.) FMM EüM ICSSZEM PM együttes rendelete a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együttes rendelet módosításáról A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók foglalkoz - tatásáról és szo ci á lis el lá tá sá ról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let (a továb biak ban: R.) mó do sí - tá sá ról a kö vet ke zõ ket ren del jük el: 1. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) E ren de let alap ján do tá ció azt, a 27/A. (1) be kez - dé sé ben meg je lölt mun kál ta tót il le ti meg, amely év ja nu ár já ban, vagy azt meg elõ zõ idõ pont ban tör ténõ fog lal - koz ta tás hoz jog sze rû en do tá ci ót igé nyelt. (2) Jog utód lás ese té ben a do tá ció meg il le ti az Mt. 85/A. -ának (1) be kez dé se sze rin ti jog utó dot, ha a jog - elõd az (1) be kez dés ben fog lal tak alap ján do tá ci ó ra jo go - sult. (3) Az (1) (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek fenn ál lá sa ese tén sem fo lyó sít ha tó do tá ció a 27/A. (1) be kez dés ben meg je lölt mun kál ta tó ré szé re, ha kü lön jog sza bály alap ján a re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ra biz to sí tott költ ség elõ irány zat ter hé re nyúj tott költ ség kom pen zá ci ós tá mo ga tás ban, ille tõ leg re ha bi li tá ci ós költ ség tá mo ga tás - ban ré sze sül. 2. (1) Az R. 27/A. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A do tá ció ve tí té si alap ja a) a 27/A. (1) be kez dé sé nek a) pont já ba tar to zó gaz - dál ko dó szer ve zet ese tén ide nem ért ve a ki je lölt cél szer - ve ze tet a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott mér té ken fe lül fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma, de leg - fel jebb a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la lók évi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma, ille tõ leg a do tá ci ót elsõ al ka lom mal a ja nu ár hó na pi fog lal - koz ta tás hoz igény lõ gaz dál ko dó szer ve zet ese té ben a meg - vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ja nu ár havi átlagos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma, b) a ki je lölt cél szer ve zet ese tén a fog lal koz ta tott meg - vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi át la gos sta - tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma, de leg fel jebb a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók évi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma, c) a szo ci á lis fog lal koz ta tó ese tén a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott mér té ken fe lül fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma, és a évi fog lal koz ta tás hoz igé nyelt tá mo ga tás ese tén öt ven hét ezer fo rint, évi fog lal koz ta tás hoz igé nyelt tá mo ga tás ese tén hat van ezer fo rint szor za ta alap ján a (4) (8) be kez dés ben fog lal tak figye lembe véte lével szá - mí tott összeg. Ha a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go - zók ré szé re tény le ge sen ki fi ze tett brut tó havi mun ka bér egy fõre jutó át la ga nem éri el 2006-ban az öt ven hét ezer fo rin tot, 2007-ben a hat van ezer fo rin tot, a do tá ció ve tí té si alap já nak szá mí tá sa kor a tény le ge sen ki fi ze tett brut tó havi mun ka bér egy fõre jutó át la gát kell figye lembe ven ni. (2) Az R. 27/A. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A ve tí té si alap szá mí tá sa kor a (3) be kez dés ben meg je lölt tárgy ha vi sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szám ban nem ve he tõk figye lembe a 28. (4) be kez dé sé ben fel so rolt sze - mé lyek. (3) Az R. 27/A. -ának (6) be kez dé se a kö vet ke zõ c) d) pon tok kal egé szül ki: [(6) Az át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szám ban nem vehetõk figye lembe] c) azok a dol go zók, akik a mun kál ta tó szék he lyé tõl, telephelyétõl el té rõ hely szí nen kü lö nö sen ki kül de tés keretében, ille tõ leg a mun ka ter mé sze té bõl ere dõ en szo ká - so san te lep he lyen kí vül tör té nõ mun ka vég zé sé re olyan bi zo má nyo si, ér té ke sí té si, ille tõ leg en nek meg fe le lõ tar tal - mú szer zõ dés tel je sí té se ér de ké ben ke rül sor, ame lyet a mun kál ta tó más gaz dál ko dó szer ve zet tel kö tött, d) a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tás ról szóló évi III. tör vény ál tal sza bá lyo zott szo ci á lis in téz mé - nyen be lül fog lal koz ta tott sze mé lyek. (4) Az R. 27/A. -a (7) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [(7) Az át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szám szá mí tá - sa kor kor ri gál tan kell szám ba ven ni a rok kant sá gi nyug - díj ban, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj ban, a rok kant sá gi járadékban, az át me ne ti já ra dék ban, a rend sze res szo ci á - lis já ra dék ban, va la mint a bá nyá szok egész ség ká ro so dá si já ra dé ká ban ré sze sü lõ dol go zók lét szá mát a kö vet ke zõk szerint:] b) be dol go zó ese tén a dol go zó havi mun ka bé re és a évi fog lal koz ta tás ese tén öt ven hét ezer, évi fog lal koz ta tás ese tén hat van ezer fo rint há nya do sá val kell a kor rek ci ót vég re haj ta ni.

88 11982 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (5) Az R. 27/A. -ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (9) A tárgy hó nap ra járó do tá ció ha von ta, a tárgy hó na - pot kö ve tõ hó nap 20. nap já tól igé nyel he tõ az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal (a továb biak ban: APEH) területileg ille té kes elsõ fokú szer ve i nél, amennyi ben a gaz dál ko dó szer ve zet a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun - ka ké pes sé gû dol go zói szá má ra a tárgy hó nap ra járó mun - ka bért, va la mint an nak adó- és já ru lék ter he it meg fi zet te. A do tá ció szem pont já ból az adó- és já ru lék ter he ket meg fi ze - tett nek kell te kin te ni ak kor is, ha az adó és já ru lék kése - delmi pót lék nél kül az igény lés sel azo nos idõ pont ban, az igé nyelt do tá ci ó ból át ve ze tés sel ke rül ki egyen lí tés re. (6) Az R. 27/A. -ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (10) A do tá ció igény lé se az erre a cél ra rend sze re sí tett 111. szá mú Be val lás a nor ma tív tá mo ga tás igény lé sé rõl címû nyom tat vá nyon tör té nik, amely be val lás lap jai az e ren de let 3. szá mú mel lék le té ben fog lalt ada to kat tar tal - maz zák. A be val lás hoz csa tol ni kell a gaz dál ko dó szer ve - zet 5. szá mú mel lék let sze rin ti nyom tat vá nyon adott nyi - lat ko za tát a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók nak járó mun ka bér, va la mint a mun ka bért ter he lõ adó- és já ru lék ter hek meg fi ze té sé rõl. (7) Az R. 27/A. -a a kö vet ke zõ (14) be kez dés sel egé - szül ki: (14) A gaz dál ko dó szer ve zet kö te les a) az APEH ré szé re be je len te ni, ha a kü lön jog sza bály sze rin ti bér tá mo ga tást, ille tõ leg költ ség kom pen zá ci ós támogatást vagy re ha bi li tá ci ós költ ség tá mo ga tást ré szé re meg ál la pí tot ták, a meg ál la pí tás ról szóló ér te sí tés kéz hez - vé te lét kö ve tõ nyolc na pon be lül, és nyi lat koz ni ar ról, hogy a bér tá mo ga tás ra vo nat ko zó ada ta i nak az APEH általi meg is me ré sé hez hoz zá já rul, és b) a (13) be kez dés ben meg je lölt nyil ván tar tás tól el kü - lö nült nyil ván tar tást ve zet ni a 28. (4) be kez dé sé ben meg - je lölt dol go zók ról. 3. Az R. 27/B. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A gaz dál ko dó szer ve zet ál tal a tárgy hó nap ban igé - nyel he tõ do tá ció össze ge az (1) be kez dés sze rin ti do tá ci ós kulcs és a 27/A. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ve tí té si alap szor za ta. 4. Az R. 27/C. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A szo ci á lis fog lal koz ta tó ál tal a tárgy hó nap ban igé - nyel he tõ do tá ció össze ge az (1) be kez dés sze rin ti do tá ci ós kulcs és a 27/A. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ve tí té si alap szor za ta. 5. (1) Az R. 27/D. -a (8) be kez dé se ki egé szül a kö vet ke zõ mon dat tal: Ha a Pénz ügy mi nisz té ri um a cél szer ve ze ti ki je lö lést a (4) (7) be kez dés ben fog lal tak sze rint vissza von ja vagy fel füg gesz ti, dön té sé rõl az érin tett gaz dál ko dó szer ve zet - tel egy ide jû leg az APEH-et is ér te sí ti. (2) Az R. 27/D. -ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (9) 135%-os do tá ci ós kulccsal szá mí tott tá mo ga tás illeti meg a) a kü lön jog sza bály sze rin ti ki emelt, ille tõ leg fel té te - les ta nú sít vánnyal nem ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve ze tet az ál ta la fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ra te kin tet tel, és b) a ki emelt, ille tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal ren del - ke zõ cél szer ve ze tet az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ban védett fog lal koz ta tó nak nem mi nõ sí tett szék he lyén, te lep - he lyén, ille tõ leg fi ók te le pén fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ra te kin tet tel, c) a ki emelt, ille tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal ren del - ke zõ cél szer ve ze tet az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ban védett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett szék he lyén, te lep he - lyén, ille tõ leg fi ók te le pén fog lal koz ta tott, a (10) be kez dés a) c) pont já ba nem tar to zó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ra te kin tet tel. (3) Az R. 27/D. -ának (10) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (10) A ki emelt, ille tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal ren - del ke zõ ki je lölt cél szer ve ze tet az akk re di tá ci ós ta nú sít - vány ban vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett szék he lyén, te lep he lyén, ille tõ leg fi ók te le pén fog lal koz ta tott dol go - zók ra te kin tet tel, a) a leg alább 67%-os mér ték ben meg vál to zott mun ka - ké pes sé gû és a 28. (3) be kez dé se sze rint fo gya té kos nak nem mi nõ sü lõ dol go zók ese té ben 150%-os, b) a 28. (3) be kez dés a) pont ja sze rin ti fo gya té kos, va la mint hal mo zot tan fo gya té kos dol go zók ese té ben 320%-os, c) a 28. (3) be kez dés b), c) és d) pont ja sze rin ti fo gya - té kos dol go zók ese té ben 225%-os do tá ci ós kulccsal szá mí tott tá mo ga tás il le ti meg. (4) Az R. 27/D. -a (12) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö - vege he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (12) A ki je lölt cél szer ve zet te lep he lyén fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zó ra te kin tet tel igé - nyel he tõ a (9), il let ve (10) be kez dés sze rin ti do tá ció kul csa 40%-kal nõ (a továb biak ban: te lep he lyi do tá ció) az aláb bi fel té te lek tel je sí té se ese tén: (5) Az R. 27/D. -ának (15) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (15) A ki je lölt cél szer ve zet ál tal a tárgy hó nap ban igé - nyel he tõ do tá ció össze ge a 27/A. (3) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott ve tí té si alap és a (9) (13) be kez dés sze rin ti

89 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y dotációs kulcs szor za ta az zal, hogy a (9) (10) be kez dés alap ján figye lembe vett meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók együt tes lét szá ma nem ha lad hat ja meg a 27/A. (3) be kez dé sé nek b) pont já ban meg je lölt lét szám mér - tékét. (6) Az R. 27/D. -ának (16) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki: [(16) A (12) (14) be kez dé sek al kal ma zá sá ban] d) az a) c) pon tok ban fog lal tak al kal ma zá sa kor a dotáció igény lé sé nél az a te lep hely, ille tõ leg köz pon ti telephely ve he tõ figye lembe, ame lyet a ki emelt, ille tõ leg fel té te les ta nú sít vány vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett. 6. Az R. 27/E. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren de lé ke zés lép: (6) A ki je lölt cél szer ve zet a Pénz ügy mi nisz té ri um ál tal meg ha tá ro zott szem pon tok sze rint éven te, a tárgy évet követõ év feb ru ár 15-éig kö te les be szá mol ni. A Pénz ügy - mi nisz té ri um a be szá mo ló szem pont ja it a tárgy év de cem - ber 31-éig hi va ta los lap já ban köz zé te szi. 7. Az R. 27/F. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ki je lölt cél szer ve zet kü lön jog sza bály sze rin ti átalakulása ese tén a (2) (3) be kez dés ben fog lal tak ki vé - te lé vel a cél szer ve ze ti ki je lö lés az át ala ku lás idõpont - jától kez dõ dõ en ér vé nyét ve szí ti. (2) Gaz dál ko dó szer ve zet, ille tõ leg ki je lölt cél szer ve zet ki je lölt cél szer ve zet be tör té nõ be ol va dá sa ese tén az át ve võ gaz dál ko dó szer ve ze tet meg tart ja cél szer ve ze ti ki je lö lé sét, és a 27/A. (3) be kez dé sé nek b) pont já ban meg je lölt éves lét szám ként az át ve võ ki je lölt cél szer ve zet ben az át ala ku - lást meg elõ zõ en fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké - pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát kell figye lembe ven ni. (3) Ki je lölt cél szer ve zet bõl tör té nõ ki vá lás ese té ben a vál to zat lan for má ban to vább mû kö dõ gaz dál ko dó szer ve - ze tet il le ti meg a cél szer ve ze ti ki je lö lés, és a 27/A. (3) be kez dé se b) pont já nak al kal ma zá sa kor a évi átlagos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szám ki szá mí tá sa kor nem ve he tõk figye lembe a ki vált, ille tõ leg ki vá ló gaz dál ko dó szer ve zet ál tal a ki vá lás hó nap já ban fog lal koz ta tott meg - vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók, il let ve ezek át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma. (4) A ki je lölt cél szer ve zet az át ala ku lás ról an nak be - kö vet ke zé sé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül ér te sí ti a Pénz ügy mi nisz té ri u mot. A cél szer ve ze ti ki je lö lést a (2) (3) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel az át ala ku lás idõ pont já tól kez dõ dõ en vissza kell von ni. (5) Ha a ki je lölt cél szer ve zet az (4) be kez dés ben meg je - lölt kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, és mu lasz tá sát hitelt ér dem lõ en nem men ti ki, a cél szer ve ze ti ki je lö lés a kö te le zett ség sze gés nap já tól kez dõ dõ en vissza von ha tó. (6) A cél szer ve ze ti ki je lö lés vissza vo ná sa kor a 27/D. (4) (5) be kez dé sé ben, va la mint (17) be kez dé sé ben fog lal - ta kat meg fele lõen al kal maz ni kell. 8. Az R ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A do tá ció igény lé sé nél nem ve he tõ figye lembe az (1) és (3) be kez dés ben meg je lölt meg vál to zott munka - képességû sze mély, ha a) a reá irány adó öreg sé gi nyug díj kor ha tárt el ér te, és az öreg sé gi nyug díj hoz szük sé ges szol gá la ti idõ vel rendel - kezik, b) al kal ma zá sá ra te kin tet tel a gaz dál ko dó szer ve zet bér tá mo ga tás ban ré sze sül, c) fog lal koz ta tá sá ra a 27/A. (6) be kez dé sé nek a) pont já ban meg je löl tek sze rint ke rül sor, d) fog lal koz ta tá sá ra a 27/A. (6) be kez dé sé nek c) d) pont ja i ban fog lal tak sze rint ke rül sor. 9. Az R ának (2) be kez dé se ki egé szül a kö vet ke zõ mon dat tal: A 27/A. (7) be kez dé sé ben fog lalt át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szám meg ha tá ro zá sa kor a szá mí tást egyé nen - ként két ti ze des re ke re kít ve, össze sí tés kor egy ti ze des re ke re kít ve, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint kell el vé - gez ni. 10. (1) Az R. 3. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá - mú mel lék le te lép. (2) Az R. 5. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá - mú mel lék le te lép. 11. (1) Ez a ren de let a (4) (5) be kez dés ben fog lal tak ki vé - te lé vel feb ru ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az R. 27/B. -a (1) be kez dé sé ben, va la mint az R. 27/C. -a (1) be kez dé sé ben a do tá ció mér té ke szö veg rész he lyé be a do tá ció kul csa szö veg rész lép.

90 11984 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (3) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 27/A. -ának (12) be kez dé se, 27/E. -ának (1) (5) be kez dé se, 27/E. -a (7) be kez dé sé nek a) pont ja, (8) be kez dé se, 27/G. -a, 29. -a, 29/A. -a, va la mint 4. szá mú mel lék le te. (4) Az e ren de let 5. -a (2) (3) be kez dé sé vel meg ál la pí - tott, az R. 27/D. -ának (9) (10) be kez dé se, va la mint az e ren de let 5. -a (6) be kez dé sé vel meg ál la pí tott, az R. 27/D. -a (16) be kez dé sé nek d) pont ja má jus 1-jén lép ha tály ba. (5) Az e ren de let 2. -ának (3) be kez dé sé vel meg ál la pí - tott, az R. 27/A. -a (6) be kez dé sé nek c) d) pont ja, az e ren de let 8. -ával meg ál la pí tott, az R a (4) be kez - dé sé nek d) pont ja jú li us 1-jén lép ha tály ba. (6) Az R. 27/D. -ának (13) be kez dé se má jus 1-jén hatályát veszti. (7) Az R ai alap ján a jú li us 1-jét kö ve tõ fog lal koz ta tás hoz tá mo ga tás nem nyújt ha tó. (8) Az R ai jú li us 1-jén ha tá lyu kat vesz tik. (9) A do tá ció évre járó össze gé nek szá mí tá sa kor az R. 27/A. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja al kal ma zá sa során a) elsõ al ka lom mal tör tént igény lés nek a évi fog - lal koz ta tás hoz elsõ al ka lom mal be nyúj tott igény lést kell te kin te ni, és b) a tárgy év ben hát ra lé võ hó na pok szá má ba az elsõ igény lés sel érin tett hó na pot is be kell szá mí ta ni. (10) A ja nu ár hó nap ban tör tént fog lal koz ta tás hoz igé nyel he tõ do tá ció össze gé nek ki szá mí tá sa kor a) az R. 27/A. -a (3) be kez dé sé nek al kal ma zá sa kor a ve tí té si alap szá mí tá sá nál a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la lók ré szé re tény le ge sen ki fi ze tett brut tó havi mun ka bér egy fõre jutó át la gát, leg fel jebb azon ban öt ven - hét ezer fo rin tot le het figye lembe ven ni, és b) az R. 27/A. -a (12) be kez dé sé nek a) pont já ban fog - lal tak tól el té rõ en a do tá ció tárgy ha vi össze ge nem ha lad - hat ja meg az R. 27/A. -ának (4) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott éves fo lyó sí tá si kor lát egy-ti zen ket ted ré szét. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter Ko rózs Lajos s. k., Dr. Rácz Jenõ s. k., egész ség ügyi mi nisz ter Mol nár Albert s. k., if jú sá gi, szo ci á lis, csa lád ügyi pén zügy mi nisztériumi és esélyegyenlõségi minisztériumi politikai államtitkár politikai államtitkár

91 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szá mú mel lék let a 25/2005. (XII. 27.) FMM EüM ICSSZEM PM együt tes ren de let hez [3. szá mú mel lék let a 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let hez: a kü lön bö zõ gaz dál ko dó szer ve ze tek dotációigényléséhez szük sé ges adat la pok] I. ADATLAP gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal koz ta tá sát se gí tõ tá mo ga tás (do tá ció) igény lé sé hez feb ru ár jú ni us hó na pok ra vo nat ko zó an [a szo ci á lis fog lal koz ta tó és a ki je lölt (akk re di tált) cél szer ve zet ki vé te lé vel] A 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) sze rint járó do tá ció igény lé sé nek alap já ul a ki töl tött adat lap szol gál, ame lyet a te rü le ti leg il le té kes elsõ fokú ál la mi adó ha tó ság hoz kell be nyúj ta ni. Az azo no sí tó ada to kat pon to san kell ki töl te ni és az adat la pot alá írás sal kell hi te le sí te ni. A *-gal je lölt vá lasz-le he tõ sé gek kö zül a nem meg fe le lõ rész tör len dõ! Fi gye lem! E ren de let alap ján csak azon gaz dál ko dó szer ve ze tet, il let ve an nak jog utód ját il le ti meg a do tá ció, amely ja nu ár já ban vagy azt meg elõ zõ idõ pont ban tör tént fog lal koz ta tá sá hoz jog sze rû en do tá ci ót igé nyelt, és nem részesül a re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ra biz to sí tott költ ség kom pen zá ci ós tá mo ga tás ban, il le tõ leg re ha bi li - tá ci ós költ ség tá mo ga tás ban. Azo no sí tó, il let ve tá jé koz ta tó jel le gû ada tok: Az adó zó neve: Az adó zó szék he lye: Az adó zó adó azo no sí tó szá ma: Nyúj tott-e be akk re di tá ci ós ta nú sít vány irán ti igényt? ha igen, igen/nem* a szer zett akk re di tá ci ós ta nú sít vány tí pu sa: alap/re ha bi li tá ci ós/ki emelt/fel té te les* az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ér vé nyes sé gi ide je:...tól.ig 1. számú táb lá zat A tárgy hó nap ban igé nyel he tõ do tá ció lét szám kor lát já nak ki szá mí tá sá hoz szük sé ges ada tok év A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai állományi létszáma (Lmt) ja nu ár feb ru ár már ci us áp ri lis május jú ni us jú li us au gusz tus szep tem ber ok tó ber no vem ber de cem ber éves át lag (Lmé) ja nu ár (Lmj)

92 11986 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 2. szá mú táb lá zat Az igé nyel he tõ do tá ció ki szá mí tá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok Sorszám Megnevezés... év... hó nap Rö vi dí tés 1. A fog lal koz ta tot tak tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) Lt 2. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ges kor ri gált tárgy ha vi Lmt át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) 3. A 2. pont ban meg je lölt lét szám ból a do tá ci ó ra jo go sí tó sze mé lyek tény le ges át la gos Lmd sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) 4 A 3. pont ban meg je lölt lét szám, de ma xi mum a fog lal koz ta tott meg vál to zott Lmm mun ka ké pes sé gû ek évi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) 5. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi ará nya a fog lal koz ta tot tak tel jes Q lét szá má hoz vi szo nyít va (Q=Lmt/Lt) (%) 6. A do tá ció kul csa (%) K 7. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ré szé re tény le ge sen ki fi ze tett B tárgy ha vi brut tó mun ka bér egy fõre jutó át la ga, 2006-ban ma xi mum Ft, 2007-ben ma xi mum Ft (Ft/fõ/hó) 8. Az igé nyel he tõ do tá ció (Di={Lmm (Lt*0,05)}*K*B/100) (ezer Ft) Di P. H.... alá írás Út mu ta tó az 1. szá mú táb lá zat ki töl té sé hez: Kitöltési útmutató az I. adatlaphoz A 1. szá mú táb lá zat ban a fog lal koz ta tot tak és a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók havi át la gos sta - tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát kell meg ad ni ja nu ár ja nu ár hó na pok ra vo nat ko zó an, il let ve a ja nu ár december havi ada tok ból kell ki szá mí ta ni az éves át la gos ál lo má nyi lét szá mot egy sze rû szám ta ni át lag gal. Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a gaz dál ko dó szer ve zet a tárgy évet meg elõ zõ év ben nem fo lya ma to san, il let ve nem 12 hó na pig mû kö dött, csak azok ra a hó na pok ra vo nat ko zó an kell a lét szám ada to kat ki töl te ni, ame lyek re do tá ci ót is igé - nyelt. Ilyen eset ben az éves át la gos lét szá mot is csak a re le váns hó na pok ra vo nat ko zó an kell meg ha tá roz ni. Pél dá ul ha egy szer ve zet csak 7 hó na pi fog lal koz ta tás hoz igé nyelt do tá ci ót, ak kor az át lag lét szám ki szá mí tá sá nál az osz tó - szám: 7. Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha olyan gaz dál ko dó szer ve zet rõl van szó, amely elõ ször a ja nu á ri fog lal koz ta tá sá - hoz igé nyelt do tá ci ót, ak kor az igé nyel he tõ do tá ció ki szá mí tá sá nál fi gye lem be ve he tõ ma xi má lis lét szám a do tá ci ó ra jogosító meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ja nu ár hó nap ra vo nat ko zó kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má - nyi lét szá ma (Lmj), és eb ben az eset ben ér te lem sze rû en az Lmé he lyett az Lmj-t kell hasz nál ni az igé nyel he tõ do tá ció szá - mí tá sá nál. Út mu ta tó a 2. szá mú táb lá zat ki töl té sé hez Az igé nyel he tõ do tá ció (Di) össze gét az aláb bi kép let se gít sé gé vel kell ki szá mí ta ni: ahol: Di Di={Lmm (Lt*0,05)}*K*B/100 egyen lõ a tárgy hó nap ra igé nyel he tõ do tá ció össze gé vel, amit a táb lá zat 8. so rá ba kell be ír ni, ezer fo rint ban, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint;

93 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Lt egyen lõ az összes fog lal koz ta tott sze mély át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má val, amit az R. 27/A. (5) (8) be kez dé sei sze rint kell meg ha tá roz ni az össze sí tés nél egy ti ze des jegy pon tos ság gal, de az össze sí - tett sze mé lyek vo nat ko zá sá ban két ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint. Ezt a lét szám ada tot a táb lá zat 1. so rá ba kell be ír ni. 20 fõ alatt do tá ció nem igé nyel he tõ; Lmm egyen lõ a do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má nak ma xi mu má val R. 27/A. (3) (8) be kez dé sek sze rint (egy ti ze des - jegy pon tos ság gal, de az össze sí tett sze mé lyek vo nat ko zá sá ban két ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint). Az adat a táb lá zat 4. so rá ba ke rül. Ezt a lét szám ada tot a fen ti kép let sze rint csök ken te ni kell a tel jes lét szám (Lt) 5%-ával (a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek kö te le zõ fog lal - koz ta tá si szint jé vel), mert csak az e fö löt ti fog lal koz tat tak után jár do tá ció. Az Lmm egyen lõ a do tá ci ó ra jogosító meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má val (Lmd) a táb - lá zat 3. so rá ban [R. 27/A. (4) (8) be kez dé sek sze rint], ha az ki sebb, vagy egyen lõ a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek évi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má nál (Lmé), il let - ve ma xi mum a évi át la gos ál lo má nyi lét szám (Lmé), ha az Lmd meg ha lad ja a évi foglalkoz - tatási szin tet (Lmé-ét); K egyen lõ a do tá ci ós kulccsal. A do tá ci ós kulcs (K) mér té ke függ a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé - lyek összes fog lal koz ta tot tak hoz vi szo nyí tott ará nyá tól (Q=Lmt/Lt). Amennyi ben ez az arány 5% vagy ez alat ti, do tá ció nem igé nyel he tõ. Az arány szám (Q) a táb lá zat 5. so rá ba ke rül. A do tá ci ós kulcs az aláb bi táb lá zat sze rint ál la pít ha tó meg: B Q K (%) 5%-tól 10% alatt 45 10%-tól 40% alatt 55 40%-tól 60% alatt % és fö löt te 135 A ki szá mí tott fog lal koz ta tá si arány függ vé nyé ben meg ál la pí tott do tá ci ós kul csot kell a táb lá zat 6. so rá ba írni, il let ve ez zel kell a do tá ció ki szá mí tá sát el vé gez ni. egyen lõ a do tá ció ki szá mí tá sá nál fi gye lem be ve he tõ bér rel, amely 2006-ban ma xi má li san fo rint, 2007-ben ma xi má li san Ft. Amennyi ben a gaz dál ko dó szer ve zet ál tal fog lal koz ta tott összes meg vál - to zott mun ka ké pes sé gû dol go zó tény le ges tárgy ha vi brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga nem éri el az elõ zõ ma xi má lis ér té ke ket (57 000, il let ve Ft), ak kor a tény le ge sen ki fi ze tett tárgy ha vi brut tó mun ka bér egy fõre jutó át la gát kell fi gye lem be ven ni a do tá ció ki szá mí tá sá nál. Ezt az ada tot a táb lá zat 7. so rá ban kell fel tün tet ni. Fi gye lem! A évi át me ne ti pe ri ó dus ban elõ for dul, hogy az Lmt nem egye zik meg Lmd-vel és Lmd sem azo nos Lmm-el. Eb ben az eset ben, a táb lá zat ban jel zett mó don a fog lal koz ta tá si arányt (Q) a tény le ges lét szám mal (Lmt), míg az igé nyel he tõ do tá ci ót az Lmm-el kell ki szá mí ta ni. Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenõmentes folyósításához.

94 11988 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám II. ADATLAP szo ci á lis fog lal koz ta tó ré szé re a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal koz ta tá sát se gí tõ tá mo ga tás (do tá ció) igény lé sé hez feb ru ár jú ni us hó na pok ra vo nat ko zó an A 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) sze rint járó do tá ció igény lé sé nek alap já ul a ki töl - tött adat lap szol gál, ame lyet a te rü le ti leg il le té kes elsõ fokú ál la mi adó ha tó ság hoz kell be nyúj ta ni. Az azo no sí tó ada to kat pon to san kell ki töl te ni és az adat la pot alá írás sal kell hi te le sí te ni. A *-gal je lölt vá lasz-le he tõ sé gek kö zül a nem meg fe le lõ rész tör len dõ! Fi gye lem! E ren de let alap ján csak azon gaz dál ko dó szer ve ze tet, il let ve an nak jog utód ját il le ti meg a do tá ció, amely ja nu ár já ban, vagy azt meg elõ zõ idõ pont ban tör tént fog lal koz ta tá sá hoz jog sze rû en do tá ci ót igé nyelt. Azo no sí tó, il let ve tá jé koz ta tó jel le gû ada tok: Az adó zó neve: Az adó zó szék he lye: Az adó zó adó azo no sí tó szá ma: Az eset le ges szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont ja: Szer ve ze ti át ala ku lás ese tén: az új szer ve ze ti for ma: a jog utód szer ve zet(ek) neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: Nyúj tott-e be akk re di tá ci ós ta nú sít vány irán ti igényt? Ha igen, Igen/nem* a szer zett akk re di tá ci ós ta nú sít vány tí pu sa: alap/re ha bi li tá ci ós/ki emelt/fel té te les* az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ér vé nyes sé gi ide je:...tól.ig 1. számú táb lá zat Az e ren de let sze rint járó do tá ció jog sze rû igény lé sét alá tá masz tó ada tok: ja nu ár ja nu ár havi fog lal koz ta tás hoz ka pott do tá ció év A tényleges kiutalt dotáció (ezer Ft) ja nu ár feb ru ár már ci us áp ri lis május jú ni us jú li us au gusz tus szep tem ber ok tó ber no vem ber de cem ber össze sen ja nu ár feb ru ár

95 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú táb lá zat A tárgy hó nap ban igé nyel he tõ do tá ció ki szá mí tá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok Sorszám Megnevezés... év... hó nap Rö vi dí tés 1. A fog lal koz ta tot tak tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) Lt 2. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ges, do tá ci ó ra jo go sí tó Lmt kor ri gált tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) 3. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi ará nya a fog lal koz ta tot tak tel jes Q lét szá má hoz vi szo nyít va (%) (Q=Lmt/Lt) 4. A do tá ció kul csa (%) K 5. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ge sen ki fi ze tett B tárgy ha vi brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga (Ft/fõ/hó) 6. Az igé nyel he tõ do tá ció {Di={Lmt (Lt*0,05)}*K*B/100} (ezer Ft) Di P. H.... alá írás Kitöltési útmutató a II. adatlaphoz Az 1. szá mú táb lá za tot a évi do tá ció igény lé sek alap ján kell ki töl te ni. A jo go sult ság szem pont já ból az a hó nap számít, amely re a szo ci á lis fog lal koz ta tó nak az APEH ál tal el is mert jog sze rû do tá ció-igény lé se volt. Út mu ta tó az 2. szá mú táb lá zat ki töl té sé hez: Az igé nyel he tõ do tá ció (Di) össze gét az aláb bi kép let se gít sé gé vel kell ki szá mí ta ni: ahol: Di Di={Lmt (Lt*0,05)}*K*B/100 egyen lõ a tárgy hó nap ra igé nyel he tõ do tá ció össze gé vel, amit a táb lá zat 6. so rá ba kell be ír ni, ezer fo rint ban, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint; Lt egyen lõ az összes fog lal koz ta tott át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má val, amit az R. 27/A. (5) (8) be - kez dé sei sze rint kell meg ha tá roz ni az össze sí tés nél egy ti ze des jegy pon tos ság gal, de az össze sí ten dõ sze - mé lyek vo nat ko zá sá ban két ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint. Ezt a lét - szám ada tot a táb lá zat 1. so rá ba kell be ír ni. 20 fõ alatt do tá ció nem igé nyel he tõ; Lmt egyen lõ a tény le ge sen fog lal koz ta tott do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek kor ri - gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má val [R. 27/A. (4) (8) be kez dé sei alap ján, az össze sí tés nél egy ti ze des jegy pon tos ság gal, de az össze sí ten dõ sze mé lyek vo nat ko zá sá ban két ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint], amit a táb lá zat 2. so rá ba ke rül. Ezt a lét szám ada tot a fen ti kép let sze rint csök ken te ni kell a tel jes lét szám 5%-ával (a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek kö te le zõ fog lal koz ta tá si szint jé vel), mert csak az e fö löt ti fog lal koz ta tot tak után jár do tá ció; K egyen lõ a do tá ci ós kulccsal. A do tá ci ós kulcs (K) mér té ke függ a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé - lyek összes fog lal koz ta tot tak hoz vi szo nyí tott ará nyá tól (Q=Lmt/Lt). Amennyi ben ez az arány 5% vagy ez alat ti, do tá ció nem igé nyel he tõ. Az arány szám (Q) a táb lá zat 3. so rá ba ke rül. A do tá ci ós kulcs az aláb bi táb lá zat sze rint ál la pít ha tó meg: Q K (%) 5%-tól 20% alatt 50 20%-tól 40% alatt 75 40%-tól 60% alatt % és fö löt te 135 A ki szá mí tott fog lal koz ta tá si arány függ vé nyé ben meg ál la pí tott do tá ci ós kul csot kell a táb lá zat 4. so rá ba írni, il let ve ez zel kell a do tá ció ki szá mí tá sát el vé gez ni;

96 11990 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám B egyen lõ a do tá ció ki szá mí tá sá nál fi gye lem be ve he tõ bér rel, amely 2006-ban ma xi má li san fo rint, 2007-ben ma xi má li san Ft. Amennyi ben a gaz dál ko dó szer ve zet ál tal fog lal koz ta tott összes meg vál - to zott mun ka ké pes sé gû dol go zó tény le ges tárgy ha vi brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga nem éri el az elõb bi ma xi má lis ér té ke ket (57 000, il let ve Ft), ak kor a tény le ge sen ki fi ze tett tárgy ha vi brut tó mun ka bér egy fõre jutó át la gát kell fi gye lem be ven ni a do tá ció ki szá mí tá sá nál. Ezt az ada tot a táb lá zat 5. so rá ban kell fel tün tet ni. Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenõmentes folyósításához. III. ADATLAP ki je lölt cél szer ve zet ré szé re a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal koz ta tá sát se gí tõ tá mo ga tás (do tá ció) igény lé sé hez feb ru ár áp ri lis hó na pok ra vo nat ko zó an A 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) sze rint járó do tá ció igény lé sé nek alap já ul a ki töl tött adat lap szol gál, ame lyet a te rü le ti leg il le té kes elsõ fokú ál la mi adó ha tó ság hoz kell be nyúj ta ni. Az azo no sí tó ada to kat pon to san kell ki töl te ni és az adat la pot alá írás sal kell hi te le sí te ni. A *-gal je lölt vá lasz-le he tõ sé gek kö zül a nem meg fe le lõ rész tör len dõ! Fi gye lem! E ren de let alap ján csak azon gaz dál ko dó szer ve ze tet, il let ve an nak jog utód ját il le ti meg a do tá ció, amely nem ré sze sül a re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ra biz to sí tott költ ség kom pen zá ci ós tá mo ga tás ban, il le tõ leg re ha bi li - tá ci ós költ ség tá mo ga tás ban. Azo no sí tó, il let ve tá jé koz ta tó jel le gû ada tok: Az adó zó neve: Az adó zó szék he lye: Az adó zó adó azo no sí tó szá ma: Az eset le ges szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont ja: Szer ve ze ti át ala ku lás ese tén: a jog utód szer ve zet(ek): 1. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: 2. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban:

97 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: Nyúj tott-e be akk re di tá ci ós ta nú sít vány irán ti igényt? Ha igen, Igen/nem* a szer zett akk re di tá ci ós ta nú sít vány tí pu sa: alap/re ha bi li tá ci ós/ki emelt/fel té te les* az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ér vé nyes sé gi ide je:...tól.ig 1. számú táb lá zat A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ará nya Megnevezés Tárgy hó nap (amelyre a dotáció igény lé se vo nat ko zik) Tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap Tárgy hó na pot meg elõ zõ 2. hó nap A há rom hó nap át la ga 1. A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) (fõ) 2. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ges, kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmt) (fõ) 3. A megváltozott munkaképességû dolgozók aránya (Q=Lmt/Lt) (%) 2. számú táb lá za t A tárgy hó nap ban igé nyel he tõ do tá ció lét szám kor lát já nak ki szá mí tá sá hoz szük sé ges ada tok év ja nu ár feb ru ár már ci us áp ri lis május jú ni us jú li us au gusz tus szep tem ber ok tó ber no vem ber de cem ber éves át lag A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmt) (Lmé)

98 11992 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám év ja nu ár Átszervezés esetén a célszervezetbõl kiváló, célszervezeti kijelölését elveszítõ szervezet(ek)ben foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek átlagos statisztikai állományi létszáma a kiválás hónapjában A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmt) (Lmsz) Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a ki je lölt cél szer ve zet olyan tí pu sú át szer ve zést haj tott vég re, hogy ki vált be lõ le egy (vagy több) gaz dál ko dó szer ve zet, amely már nem jo go sult a cél szer ve ze ti ki je lö lés re, ak kor a vál to zat lan for má ban mûködõ cél szer ve zet lét szám kor lá tát (Lmé) csök ken te ni kell a ki vált szer ve zet(ek)ben a ki vá lás hó nap já ban foglalkoz - tatott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók sta tisz ti kai át la gos ál lo má nyi lét szá má val [R. 27/F. (3) be kez dé se]. Tehát eb ben az eset ben a lét szám kor lát = Lmé Lmsz!!! 3. számú táb lá zat A tárgy hó nap ra vo nat ko zó szá mí tott do tá ció meg ha tá ro zá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok.év hó nap Do tá ci ós kulcs (K) I. ka te gó ria 135% 155% 175% II. ka te gó ria 150% 170% 190% III. kategória 225% 245% 265% IV. ka te gó ria 320% 340% 360% Összesen (Dsz): A do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi, kor ri gált át la gos sta tisz ti kai állományi létszáma (fõ) (Lmd) Tárgyhavi dotáció (ezer Ft) {Dszr=(Lmd*B*K)/100}

99 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szá mú táb lá zat Az igé nyel he tõ do tá ció meg ha tá ro zá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok 1. A szá mí tott do tá ció (Dsz= I IV{ (Lmd*B*K)/100}); a do tá ci ós kul cson ként, ka te gó ri án ként szá mí tott Dszr-ek össze sít ve (ezer Ft) 2. A szá mí tott do tá ció alap ján ki szá mí tott át la gos do tá ci ós kulcs (Ká=Dsz/Lmd/B) (%) 3. A do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi, kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) (Lmd) 4. A 3. pont ban meg je lölt lét szám, de ma xi mum a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek évi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmm) (fõ) 5. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek tárgy ha vi brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga, 2006-ban ma xi mum Ft, 2007-ben ma xi mum Ft (Ft/fõ/hó) (B) 6. Az igé nyel he tõ do tá ció (Di) (ezer Ft) (Di=(Lmm* B* Ká)/100})) a) Az összes fog lal koz ta tott tárgy ha vi brut tó mun ka bé re össze sen (ezer Ft) b) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi brut tó mun ka bé re össze sen (ezer Ft) c) Az összes fog lal koz ta tott brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga (Ft/fõ/hó nap) d) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga (Ft/fõ/hó nap) e) Te lep he lyi do tá ci ó ra jo go sí tó te lep he lye ken fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma: eb bõl: szo ci á lis in té zet ben mû kö dõ te lep he lyen fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pessé gû sze mé lyek át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma: Kelt:... P. H.... alá írás Kitöltési útmutató a III. adatlaphoz A ki je lölt cél szer ve zet szá má ra do tá ció ak kor jár, ha a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek aránya a dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyá hoz vi szo nyít va éves szint en és min den egy mást kö ve tõ há rom hónap át la gá ban el éri leg alább a 60%-ot, a dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma pe dig el éri az 50 fõt. Az eze ket bi zo nyí tó ada tok ke rül nek az 1. szá mú táb lá zat meg fe le lõ so ra i ba. A lét szám ada to kat az R. 27/A. (5) (8) be kez dé sei sze rint, az össze sí tés nél egy ti ze des jegy pon tos ság gal, de az össze sí ten dõ sze mé lyek vo nat ko zá sá ban két ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint kell ki szá mí ta ni. A há rom hó nap össze sí tett ada tai egy sze rû szám ta ni át lag gal ha tá roz ha tók meg. A 2. szá mú táb lá zat ban a fog lal koz ta tot tak és a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók havi át la gos statisztikai ál lo má nyi lét szá mát kell meg ad ni ja nu ár ja nu ár hó na pok ra vo nat ko zó an, il let ve a ja nu ár de cem ber havi ada tok ból kell ki szá mí ta ni az éves át la gos ál lo má nyi lét szá mot egy sze rû szám ta ni át lag gal. Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a gaz dál ko dó szer ve zet a tárgy évet meg elõ zõ év ben nem fo lya ma to san, il let ve nem 12 hó na pig mû kö dött, csak azok ra a hó na pok ra vo nat ko zó an kell a lét szám ada to kat ki töl te ni, ame lyek re do tá ci ót is igé - nyelt. Ilyen eset ben az éves át la gos lét szá mot is csak a re le váns hó na pok ra vo nat ko zó an kell meg ha tá roz ni. Pél dá ul ha egy szer ve zet csak 7 hó na pi fog lal koz ta tás hoz igé nyelt do tá ci ót, ak kor az át lag lét szám ki szá mí tá sá nál az osz tó - szám: 7. Az ér vé nyes cél szer ve ze ti ki je lö lés sel ren del ke zõ szer ve ze tek feb ru ár áp ri lis hó na pok ra vo nat ko zó an függet - lenül at tól, hogy az akk re di tá lás, il let ve a ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vány meg szer zé se meg tör tént-e, mi lyen határidõvel és mi lyen lét szám mal a do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tel jes lét szá má ra (ha az nem ha lad ja meg a évi át la gos ál lo má nyi lét szá mot) igé nyel he tik az e ren de let sze rint járó ki emelt tá mo ga tást.

100 11994 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A 3. szá mú táb lá zat elsõ osz lo pa tar tal maz za a ki je lölt cél szer ve ze tek ben fog lal koz ta tott meg vál to zott munkaképes - ségû dol go zók tá mo ga tá sá nak le het sé ges do tá ci ós kul csa it. A má so dik osz lop ban ilyen bon tás sze rint kell fel tün tet ni a do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo - má nyi lét szá mát [az R. 27/A. (4) (8) be kez dé sei sze rint, össze sí tés nél egy ti ze des jegy pon tos ság gal, de az összesí - tendõ sze mé lyek vo nat ko zá sá ban két ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint], a har ma dik oszlopban pe dig az utá nuk járó do tá ció rész össze ge it. A do tá ci ót min den eset ben ezer fo rint ban, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint kell meg ad ni. A do tá ció rész össze ge it (Dszr) az aláb bi kép let se gít sé gé vel kell ki szá mí ta ni: A szá mí tá si kép let a kö vet ke zõ: Dszr = (Lmd* B* K)/100 ahol Lmd a do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (R. 27/A. (4) (8) be kez dé sei sze rint); B a do tá ció ki szá mí tá sá nál fi gye lem be ve he tõ bér, 2006-ban ma xi mum Ft, 2007-ben ma xi mum Ft, de ha a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ge sen ki fi ze tett tárgy ha vi brut tó mun ka - bé ré nek egy fõre jutó át la ga nem éri el az elõb bi ma xi má lis ér té ke ket, ak kor a tény le ges ki sebb összeg gel kell szá mol ni; K a do tá ci ós kul csok ka te gó ri án ként. Az össze sen ro vat ba a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek tárgy ha vi kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má - nak, il let ve a kép let se gít sé gé vel ki szá mí tott rész do tá ci ók nak az össze sí tett ada tát kell be ír ni. Dsz = (I IV. kat.){(lmd*b*k)/100} A 4. szá mú táb lá zat 1. sora tar tal maz za a fen ti ek alap ján ki szá mí tott, össze sí tett do tá ci ót (Dsz), 2. sora a szá mí tott do tá ci ó ból ki szá mí tott át la gos do tá ci ós kul csot szá za lék ban (Ká=Dsz/Lmd/B), 3. sora a do tá ci ó ra jo go sí tó ve he tõ meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát az R 27/A. (4) (8) be kez dé sek sze rint (Lmd), 4. sora a do tá ció igény lé sé nél fi gye lem be ve he tõ ma xi má lis lét szá mot az R 27/A. (3) (8) be kez dé sek sze rint (Lmm), a évi át la gos ál lo má nyi lét szám (Lmé) fi gye lem be vé te lé vel. Lmm egyen lõ Lmd-vel, ha Lmd ki sebb vagy egyen lõ Lmé-vel, il let ve Lmm azo nos Lmé-vel, ha Lmd na gyobb, mint Lmé, 5. sora: meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ré szé re tény le ge sen ki fi ze tett havi brut tó mun ka bér egy fõre jutó átlagát, 2006-ban ma xi mum Ft, 2007-ben ma xi mum Ft, de ha a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ge sen ki fi ze tett tárgy ha vi brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga nem éri el az elõb bi ma xi má lis ér té ke ket, ak kor a tény le ges ki sebb összeg gel kell szá mol ni (B), 6. sora: az igé nyel he tõ do tá ció (Di) mér té két. Di={Lmm*Ká*B}/100. Fi gye lem! A szá mí tott do tá ció (Dsz) csak ab ban az eset ben egyez het meg a tárgy hó nap ra igé nyel he tõ do tá ció (Di) össze - gé vel, ha a szá mí tott do tá ció ki szá mí tá sá nál fi gye lem be vett do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmd) nem ha lad ja meg az igé nyel he tõ do tá ció szá mí tá sá nál fi gye lem be ve he tõ lét szám kor lá tot (Lmé). A tá jé koz ta tó jel le gû ada tot ha von ként kell meg ad ni (lét szám, összes brut tó mun ka bér, a mun ka bér egy fõre jutó átlaga, il let ve a te lep he lyi do tá ci ó ra jo go sí tó te lep he lye ken fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek szá ma). Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenõmentes folyósításához.

101 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y IV. ADATLAP ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet ré szé re a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal koz ta tá sát se gí tõ tá mo ga tás (do tá ció) igény lé sé hez má jus jú ni us hó na pok ra vo nat ko zó an A 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) sze rint járó do tá ció igény lé sé nek alap já ul a ki töl - tött adat lap szol gál, ame lyet a te rü le ti leg il le té kes elsõ fokú ál la mi adó ha tó ság hoz kell be nyúj ta ni. Az azo no sí tó ada to kat pon to san kell ki töl te ni és az adat la pot alá írás sal kell hi te le sí te ni. A *-gal je lölt vá lasz-le he tõ sé gek kö zül a nem meg fe le lõ rész tör len dõ! Fi gye lem! E ren de let alap ján csak azon gaz dál ko dó szer ve ze tet, il let ve an nak jog utód ját il le ti meg a do tá ció, amely nem ré sze sül a re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ra biz to sí tott költ ség kom pen zá ci ós tá mo ga tás ban, il le tõ leg re ha bi li - tá ci ós költ ség tá mo ga tás ban. Azo no sí tó, il let ve tá jé koz ta tó jel le gû ada tok: Az adó zó neve: Az adó zó szék he lye: Az adó zó adó azo no sí tó szá ma: Az eset le ges szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont ja: Szer ve ze ti át ala ku lás ese tén: a jog utód szer ve zet(ek): 1. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: 2. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: 3. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: Nyúj tott-e be akk re di tá ci ós ta nú sít vány irán ti igényt? Ha igen, Igen/nem* a szer zett akk re di tá ci ós ta nú sít vány tí pu sa: alap/re ha bi li tá ci ós/ki emelt/fel té te les* az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ér vé nyes sé gi ide je:...tól.ig

102 11996 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 1. szá mú táb lá zat A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ará nya Megnevezés Tárgy hó nap Tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap Tárgy hó na pot meg elõ zõ 2. hó nap A há rom hó nap át la ga 1. A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) (fõ) 2. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmt) (fõ) 3. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ará nya (Q=Lmt/Lt) (%) 2. számú táb lá zat A tárgy hó nap ban igé nyel he tõ do tá ció lét szám kor lát já nak ki szá mí tá sá hoz szük sé ges ada tok év ja nu ár feb ru ár már ci us áp ri lis május jú ni us jú li us au gusz tus szep tem ber ok tó ber no vem ber de cem ber éves át lag ja nu ár Át szer ve zés ese tén a cél szer ve zet bõl ki vá ló, cél szer ve ze ti ki je lö lé sét el ve szí tõ szer ve ze tek ben fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a ki vá lás hó nap já ban A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmt) (Lmé) (Lmsz) Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a ki je lölt cél szer ve zet olyan tí pu sú át szer ve zést haj tott vég re, hogy ki vált be lõ le egy (vagy több) gaz dál ko dó szer ve zet, amely már nem jo go sult a cél szer ve ze ti ki je lö lés re, ak kor a vál to zat lan for má ban mûködõ cél szer ve zet lét szám kor lát ját (Lmé) csök ken te ni kell a ki vált szer ve zet(ek)ben a ki vá lás hó nap já ban foglalkoz - tatott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók sta tisz ti kai át la gos ál lo má nyi lét szá má val. [R. 27/F. (3) be kez dé se] Ebben az eset ben te hát a lét szám kor lát = Lmé Lmsz!!!

103 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A ki emelt, il let ve fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ cél szer ve zet vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett rész le ge i ben fog lal koz ta tot tak át la gos ál lo má nyi lét szá ma az akk re di tá ci ós ké re lem benyújtását megelõzõ hat hónap átlagában Ki emelt, il let ve fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ cél szer ve zet vé dett fog lal koz ta tó nak nem mi nõ sí tett rész le ge i ben fog lal koz ta tot tak szá ma az akk re di tá ci ós ké re lem be nyúj tá sát megelõzõ hat hónap átlagában A fog lal koz ta tot tak át la - gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Ltk) (Ltnk) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol - go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmv) ( Lmnv) Összesen (Ltk+Ltnk) (Lmv+Lmnv) 3/a. szá mú táb lá zat A szá mí tott do tá ció meg ha tá ro zá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok a vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett rész le gek ben Dotációs kulcs (K) I. ka te gó ria 135% 175% II. ka te gó ria 150% 190% III. kategória 225% 265% IV. ka te gó ria 320% 360% Összesen (Dsz): A do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) (Lmvd) Tárgy ha vi do tá ció (ezer Ft) {Dszv=(Lmvd*Bv*K)/100} 3/b. számú táb lá zat A szá mí tott do tá ció meg ha tá ro zá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok a vé dett fog lal koz ta tó nak nem mi nõ sí tett rész le gek ben Dotációs kulcs (K) 135% A do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) (Lmnvd) Tárgy ha vi do tá ció (ezer Ft) {Dsznv=(Lmnvd*Bnv*135/100}

104 11998 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 3/c. szá mú táb lá zat Sorszám Megnevezés Védett fog lal koz ta tó részlegek Nem vé dett fog lal koz ta tó részlegek 1. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek tárgy ha vi brut tó ( Bv) (Bnv) mun ka bé ré nek egy fõre jutó átlaga (Ft/fõ/hó) 2. A szá mí tott do tá ció (ezer Ft) Dszv= I IV{(Lmvd* Dsznv= Lmnvd*Bnv*1,35 Bv* K)/100}) 3. Az igé nyel he tõ do tá ció lét szám kor lát ja Lmvd + Lmnvd ki sebb, egyen lõ Lmé 4. Az igé nyel he tõ do tá ció a do tá ció igény lé sé nél fi gye lem be ve he tõ, a 3. pont ban meg ha tá ro zott kor lát sze rin ti ma xi má lis létszámmal (ezer Ft) Div= I IV{(Lmvm* Bv* K)/100}) Dinv=Lmnvm* Bnv*1,35 Kelt:... P. H.... alá írás Kitöltési útmutató a IV. adatlaphoz A ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet szá má ra do tá ció ak kor jár, ha a fog lal - koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek ará nya a dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyá hoz vi szo nyít va éves szint en és min den egy mást kö ve tõ há rom hó nap át la gá ban el éri leg alább a 60%-ot, a dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma pe dig el éri az 50 fõt. Az eze ket bi zo nyí tó ada tok ke rül nek az 1. szá mú táb lá zat meg fe le lõ so ra i ba. A lét szám ada to kat az R. 27/A. (5) (8) be kez dé sei sze rint, egy ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lya i nak al kal ma zá sá val kell meg ha - tá roz ni. A há rom hó nap össze sí tett ada tai egy sze rû szám ta ni át lag gal ha tá roz ha tók meg. A 2. szá mú táb lá zat ban a fog lal koz ta tot tak és a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók havi át la gos sta - tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát kell meg ad ni ja nu ár ja nu ár hó na pok ra vo nat ko zó an, il let ve a ja nu ár december havi ada tok ból kell ki szá mí ta ni az éves át la gos ál lo má nyi lét szá mot egy sze rû szám ta ni át lag gal. Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a gaz dál ko dó szer ve zet a tárgy évet meg elõ zõ év ben nem fo lya ma to san, il let ve nem 12 hó na pig mû kö dött, csak azok ra a hó na pok ra vo nat ko zó an kell a lét szám ada to kat ki töl te ni, ame lyek re do tá ci ót is igé - nyelt. Ilyen eset ben az éves át la gos lét szá mot is csak a re le váns hó na pok ra vo nat ko zó an kell meg ha tá roz ni. Pél dá ul ha egy szer ve zet csak 7 hó na pi fog lal koz ta tás hoz igé nyelt do tá ci ót, ak kor az át lag lét szám ki szá mí tá sá nál az osz tó - szám: 7. A ki emelt, il let ve a fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve ze tek vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett és annak nem mi nõ sí tett rész le ge i ben (szék hely, te lep hely, fi ók te lep) fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze - mé lyek át la gos ál lo má nyi lét szá mát az akk re di tá ci ós ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ hat hó nap ban az akk re di tá lást vég zõ szer ve zet iga zo lá sa alap ján kell ki töl te ni. A 3/a. szá mú táb lá zat elsõ osz lo pa tar tal maz za a ki emelt, il let ve fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve - ze tek vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett rész le ge i ben fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tá mo ga - tá sá nak le het sé ges do tá ci ós kul csa it (K). A má so dik osz lop ban ilyen bon tás sze rint kell fel tün tet ni a do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát [a 27/A. (4) (8) be kez dé sei sze rint, egy ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint], a har ma dik

105 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y osz lop ban pe dig az utá nuk járó do tá ció rész össze ge it. A do tá ci ót min den eset ben ezer fo rint ban, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lyai sze rint kell meg ad ni. A szá mí tott do tá ció rész össze ge it (Dszr) az aláb bi kép let se gít sé gé vel kell ki szá mí ta ni: A szá mí tá si kép let a kö vet ke zõ: ahol Lmvd Bv Dszr = (Lmvd* Bv* K)/100 a fog lal koz ta tott, do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi kor ri gált át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett rész le gek ben (R. 27/A. (4) (8) be kez - dé sek sze rint) a do tá ció ki szá mí tá sá nál fi gye lem be ve he tõ bér a vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett te lep he lye ken, 2006-ban ma xi mum Ft, 2007-ben ma xi mum Ft, de ha a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol - go zók tény le ge sen ki fi ze tett tárgy ha vi brut tó mun ka bé ré nek egy fõre jutó át la ga nem éri el az elõb bi ma xi - má lis ér té ke ket, ak kor a tény le ges ki sebb össze get kell fi gye lem be ven ni a do tá ci ós kul csok ka te gó ri án ként K Az össze sen ro vat ba a ka te gó ri án kén ti rész do tá ci ók össze gét kell írni: Dszv = I IV{(Lmvd*Bv*K)/100} A 3/b. táb lá zat tar tal maz za a ki emelt, il let ve fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve ze tek vé dett fog lal - koz ta tó nak nem mi nõ sí tett rész le ge i ben fog lal koz ta tot tak tá mo ga tá si kul csát, azaz a 135%-ot, il let ve az ott fog lal koz ta - tott, do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát. A 3/c. szá mú táb lá zat tar tal maz za a ki emelt, il let ve fel té te les ta nú sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet vé dett fog - lal koz ta tó nak mi nõ sí tett és an nak nem mi nõ sí tett rész le ge i ben a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ré szé re tény le ge sen ki fi ze tett havi brut tó mun ka bér egy fõre jutó át la gát, a szá mí tott és igé nyel he tõ do tá ció össze gét. Fi gye lem! Az igé nyelt do tá ció ab ban az eset ben egyez het meg a szá mí tott do tá ci ó val, ha ki emelt, il let ve fel té te les ta nú - sít vánnyal ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet vé dett fog lal koz ta tó nak mi nõ sí tett és an nak nem mi nõ sí tett rész le ge i ben a fog lal koz ta tott do tá ci ó ra jo go sí tó [R. 27/A. (4) (8) be kez dé sei sze rint] meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek száma együt te sen nem ha lad ja meg a évi át la gos ál lo má nyi lét szá mot (Lmé) [lásd R. 27/A. (3) be kez dé se]. Abban az eset ben, ha Lmvd+Lmnvd együt tes össze ge meg ha lad ja a évi át la gos lét szá mot (Lmé-ét), a do tá ci ó ra jogosító lét szá mot, il let ve a lét szám csök ken tést ará nyo san kell vég re haj ta ni. Pél dá ul: ha Lmé=100, Lmvd=90, és Lmnvd=30, te hát össze gük 120, meg ha lad ja Lmé-t, ak kor a csök ken tést a kö vet ke zõ mó don kell vég re haj ta ni: a vé dett rész le gek lét szá ma (Lmvm): 100*(90/120)=75, a nem vé dett rész le gek lét szá ma (Lmnvm) pe dig 100*(30/120)=25 Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenõmentes folyósításához.

106 12000 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám V. ADATLAP ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal nem ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet ré szé re a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek fog lal koz ta tá sát se gí tõ tá mo ga tás (do tá ció) igény lé sé hez má jus jú ni us hó na pok ra vo nat ko zó an A 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) sze rint járó do tá ció igény lé sé nek alap já ul a ki töl tött adat lap szol gál, ame lyet a te rü le ti leg il le té kes elsõ fokú ál la mi adó ha tó ság hoz kell be nyúj ta ni. Az azo no sí tó ada to kat pon to san kell ki töl te ni és az adat la pot alá írás sal kell hi te le sí te ni. A *-gal je lölt vá lasz-le he tõ sé gek kö zül a nem meg fe le lõ rész tör len dõ! Fi gye lem! E ren de let alap ján csak azon gaz dál ko dó szer ve ze tet, il let ve an nak jog utód ját il le ti meg a do tá ció, amely nem ré sze sül a re ha bi li tá ci ós fog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ra biz to sí tott költ ség kom pen zá ci ós tá mo ga tás ban, il le tõ leg reha - bilitációs költ ség tá mo ga tás ban. Azo no sí tó, il let ve tá jé koz ta tó jel le gû ada tok: Az adó zó neve: Az adó zó szék he lye: Az adó zó adó azo no sí tó szá ma: Az eset le ges szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont ja: Szer ve ze ti át ala ku lás ese tén: a jog utód szer ve zet(ek): 1. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: 2. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: 3. neve: szék he lye: adó azo no sí tó szá ma: szer ve ze ti for má ja: a cél szer ve ze ti ki je lö lés meg tar tá sá val* a cél szer ve ze ti ki je lö lés el vesz té sé vel* a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a szer ve ze ti át ala ku lás idõ pont já ban: Nyúj tott-e be akk re di tá ci ós ta nú sít vány irán ti igényt? Ha igen, Igen/nem* a szer zett akk re di tá ci ós ta nú sít vány tí pu sa: alap/re ha bi li tá ci ós/ki emelt/fel té te les* az akk re di tá ci ós ta nú sít vány ér vé nyes sé gi ide je:...tól.ig

107 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szá mú táb lá zat A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ará nya Megnevezés Tárgy hó nap Tárgy hó na pot meg elõ zõ hó nap Tárgy hó na pot meg elõ zõ 2. hó nap A há rom hó nap át la ga 1. A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) (fõ) 2. A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi létszáma (Lmt) (fõ) 3. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ará nya (Q=Lmt/Lt) (%) 2. számú táb lá zat A tárgy hó nap ban igé nyel he tõ do tá ció lét szám kor lát já nak ki szá mí tá sá hoz szük sé ges ada tok év ja nu ár feb ru ár már ci us áp ri lis május jú ni us jú li us au gusz tus szep tem ber ok tó ber no vem ber de cem ber éves át lag ja nu ár Át szer ve zés ese tén a cél szer ve zet bõl ki vá ló, cél szer ve ze ti ki je lö lé sét el ve szí tõ szer ve ze tek ben fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma a ki vá lás hó nap já ban A fog lal koz ta tot tak át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lt) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (Lmt) (Lmé) (Lmsz) Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a ki je lölt cél szer ve zet olyan tí pu sú át szer ve zést haj tott vég re, hogy ki vált be lõ le egy (vagy több) gaz dál ko dó szer ve zet, amely már nem jo go sult a cél szer ve ze ti ki je lö lés re, ak kor a vál to zat lan for má ban mûködõ cél szer ve zet lét szám kor lát ját (Lmé) csök ken te ni kell a ki vált szer ve zet(ek)ben a ki vá lás hó nap já ban foglalkoz - tatott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók sta tisz ti kai át la gos ál lo má nyi lét szá má val [lásd R. 27/F. (3) be kez dé se]. Eb ben az eset ben te hát a lét szám kor lát = Lmé Lmsz!!!

108 12002 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 3. számú táb lá zat A szá mí tott és igé nyel he tõ do tá ció meg ha tá ro zá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada tok a ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal nem ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet ben..év hó nap Do tá ci ós kulcs (K) 135% A do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tény le ges tárgy ha vi át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá ma (fõ) (Lmd) A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók ma xi má li san figyelembe vehetõ átlagos statisztikai állományi létszáma (fõ) (Lmm) A fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók tárgy ha vi brut tó át lag ke re se te (Ft/fõ/hó) (B) Tárgy ha vi szá mí tott do tá ció (ezer Ft) {Dsz=(Lmd*B*135)/100 Tárgy ha vi igé nyel he tõ do tá ció (ezer Ft) {Di=(Lmm*B*135)/100} Kitöltési útmutató az V. adatlaphoz A ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal nem ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet 135%-os do tá ció ad dig az idõ pon tig illeti meg, amed dig a ki je lö lést meg ala po zó jog sza bá lyi fel té te lek tel je sül nek, il le tõ leg a cél szer ve ze ti ki je lö lé sét vissza nem von ják. A ki je lölt cél szer ve zet ese té ben a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû sze mé lyek ará nya a dol - go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyá hoz vi szo nyít va éves szint en és min den egy mást kö ve tõ há rom hó nap át la gá ban el kell ér nie leg alább a 60%-ot, a dol go zók át la gos sta tisz ti kai ál lo má nyi lét szá má nak pe dig el kell ér nie leg alább az 50 fõt. Az eze ket bi zo nyí tó ada tok ke rül nek az 1. szá mú táb lá zat meg fe le lõ so ra i ba. A lét szám ada to kat az R. 27/A. (5) (8) be - kez dé sei sze rint, egy ti ze des jegy pon tos ság gal, a ke re kí tés ál ta lá nos sza bá lya i nak al kal ma zá sá val kell meg ha tá roz ni. A há rom hó nap össze sí tett ada tai egy sze rû szám ta ni át lag gal ha tá roz ha tók meg. A 2. szá mú táb lá zat ban a fog lal koz ta tot tak és a fog lal koz ta tott meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók havi át la gos sta - tisz ti kai ál lo má nyi lét szá mát kell meg ad ni ja nu ár ja nu ár hó na pok ra vo nat ko zó an, il let ve a ja nu ár december havi ada tok ból kell ki szá mí ta ni az éves át la gos ál lo má nyi lét szá mot egy sze rû szám ta ni át lag gal. Fi gye lem! Ha a cél szer ve ze ti ki je lö lést vissza von ják, do tá ció az I. szá mú adat lap pal igé nyel he tõ! Fi gye lem! Ab ban az eset ben, ha a gaz dál ko dó szer ve zet a tárgy évet meg elõ zõ év ben nem fo lya ma to san, il let ve nem 12 hó na pig mû kö dött, csak azok ra a hó na pok ra vo nat ko zó an kell a lét szám ada to kat ki töl te ni, ame lyek re do tá ci ót is igé - nyelt. Ilyen eset ben az éves át la gos lét szá mot is csak a re le váns hó na pok ra vo nat ko zó an kell meg ha tá roz ni. Pél dá ul ha egy szer ve zet csak 7 hó na pi fog lal koz ta tás hoz igé nyelt do tá ci ót, ak kor az át lag lét szám ki szá mí tá sá nál az osz tó - szám: 7. A 3. szá mú táb lá zat a szá mí tott, il let ve az igé nyel he tõ do tá ció meg ha tá ro zá sa, il let ve az eh hez szük sé ges ada to kat tar tal - mazza. A ki emelt, il le tõ leg fel té te les ta nú sít vánnyal nem ren del ke zõ ki je lölt cél szer ve zet ben a do tá ci ós kulcs egy sé ge sen -te lep - he lyi pót lék nél kül 135%. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek át lag ke re se te (B) 2006-ban ma xi mum Ft, 2007-ben ma xi mum Ft, illetve, ha a tény le ges át lag ke re set ki sebb, mint az elõb bi ma xi má lis ér té kek, ak kor a do tá ci ót a tény le ges ki sebb összeg - gel kell szá mol ni. Fi gye lem! A szá mí tott do tá ció ak kor egyez het meg az igé nyelt do tá ci ó val, ha a do tá ci ó ra jo go sí tó fog lal koz ta tott meg - vál to zott mun ka ké pes sé gû ek tény le ges lét szá ma (Lmd) R. 27/A. (4) (8) be kez dé se sze rint nem ha lad ja meg a 2. szá - mú táb lá zat se gít sé gé vel meg ha tá ro zott évi át la gos ál lo má nyi lét szá mot (Lmé), az R. 27/A. (3) be kez dé se sze rint. Amennyi ben Lmd na gyobb, mint Lmé, ak kor a ma xi má li san fi gye lem be ve he tõ lét szám (Lmm) egyen lõ Lmé-vel. Más - képpen fo gal maz va Lmm egyen lõ Lmd-vel, ha Lmd ki sebb, vagy egyen lõ Lmé-vel. Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenõmentes folyósításához.

109 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szá mú mel lék let a 25/2005. (XII. 27.) FMM EüM ICSSZEM PM együt tes ren de let hez [5. szá mú mel lék let a 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let hez] NYILATKOZAT Azo no sí tó ada tok: Az adó zó neve: Az adó zó szék he lye: Az adó zó adó azo no sí tó szá ma: A./vál to zat* Az adó zó ne vé ben bün te tõ jo gi fe le lõs sé gem tu da tá ban ki je len tem, hogy a do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók szá má ra járó munkabér, illetve ennek adó- és járulékterheinek megfizetése év... hó nap ra vo nat ko zó an ma ra dék ta la nul meg tör tént, az adó zó nak a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók felé bér tar to zá sa a do tá ció igény lé sé vel érin tett hó nap ra elõ leg, il let ve gya ko rí tott igény lés ese tén az igény - lést meg elõ zõ utol só el szá mo lá si idõ szak ra nincs. B./vál to zat* Az adó zó ne vé ben bün te tõ jo gi fe le lõs sé gem tu da tá ban ki je len tem, hogy a do tá ci ó ra jo go sí tó meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók szá má ra járó mun ka bér meg fi ze té se év... hó nap ra vo nat ko zó an maradéktalanul meg tör tént, az adó zó nak a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók felé bér tar to zá sa a do tá ció igény - lésével érin tett hó nap ra elõ leg, il let ve gya ko rí tott igény lés ese tén az igény lést meg elõ zõ utol só el szá mo lá si idõ szak ra nincs. Az adó- és já ru lék tar to zást a... hó nap ra jog sze rû en járó do tá ció össze gé bõl, le vo nás sal ké rem teljesíteni. Fi gye lem! A va ló ság tól el té rõ ada tok fel tün te té se jo go su lat lan do tá ció-igény lést ered mé nyez. Kelt, A cég jegy zés re jo go sult alá írá sa P. H. * A nem kí vánt vál to zat át hú zan dó.

110 12004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelete a rehabilitációs akkreditációs díjról A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek ellátásáról szóló évi IV. tör vény 58. -a (8) be kez dé - sé nek g) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a pénz - ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de - lem el: 1. (1) A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la ló kat fog lal koz ta tó mun kál ta tók akk re di tá ci ó já nak, to váb bá az akk re di tált mun kál ta tók el len õr zé sé nek sza bá lya i ról szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. ren de let ben sza bá lyo zott akk re - di tá ci ós el já rá sért a ké rel me zõ nek az e ren de let ben meg - határozott igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat (a továb biak ban: akk re di tá ci ós díj) kell fi zet ni. Az egyes el já rá so kért fi ze - ten dõ akk re di tá ci ós díj mér té két e ren de let mel lék le te ha tá - roz za meg. (2) Ha a ké rel me zõ a szék he lyén kí vül te lep he lyé nek, ille tõ leg fi ók te le pé nek akk re di tá lá sát is ké rel me zi, az e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott akk re di tá ci ós díj össze ge te lep he lyen ként, ille tõ leg fi ók te le pen ként ezer fo rint tal nõ. 2. (1) A fel té te les ta nú sít vány irán ti ké re lem ese tén a kiemelt ta nú sít vány irán ti ké re lem re meg ha tá ro zott akk re - di tá ci ós dí jat a te lep he lyen kén ti, ille tõ leg fi ók te le pen - kén ti ezer fo rin tot is ide ért ve kell meg fi zet ni. (2) Ha a mun kál ta tó a fel té te les ta nú sít vány ér vé nyes sé - gé nek ide je alatt nem iga zol ja a ki emelt ta nú sít vány meg - adá sá hoz szük sé ges fel té te lek tel je sí té sét, az akk re di tá ci ós díj vissza fi ze té sé nek he lye nincs. 3. (1) Egy sze rû sí tett el já rás le foly ta tá sa ese tén az akk re di - tá ci ós díj: a) az akk re di tá ci ós el já rás ada ta i ban be kö vet ke zett vál - to zás át ve ze té se ese tén 50 ezer fo rint, b) a korábban nem akkreditált telephely megjelölése esetén telephelyenként, illetõleg fióktelepenként ezer forint, c) ma ga sabb mi nõ sí tés ké rel me zé se ese tén a ké rel me - zett ta nú sít vány és a már meg lé võ ta nú sít vány az egy sze - rû sí tett el já rás le foly ta tá sa irán ti ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já ban irány adó akk re di tá ci ós díja kö zöt ti kü lönb - ség, d) a te lep hely, fi ók te lep ma ga sabb mi nõ sí té sé nek kérelmezése ese tén te lep he lyen ként, ille tõ leg fi ók te le pen - ként ezer fo rint. (2) Ha a ké re lem egy sze rû sí tett el já rás ke re té ben nem bí rál ha tó el, a ké rel me zõt ha tár idõ ki tû zé sé vel fel kell hív - ni a be fi ze tett és a ré szé re ko ráb ban ki adott akk re di tá ci ós ta nú sít vány ra a fel hí vás idõ pont já ban irány adó, e ren de let mel lék le té ben meg je lölt akk re di tá ci ós díj kü lön bö ze té nek meg fi ze té sé re, ille tõ leg az akk re di tá ci ós el já rás lefolyta - tása irán ti ké re lem elõ ter jesz tésére. 4. (1) Az akk re di tá ci ós díj össze gét a ké re lem be nyúj tá sa elõtt kell meg fi zet ni pos tai be fi ze tés sel vagy át uta lás sal a Mun ka erõ pi a ci Alap szá mú szám lá já ra. (2) Az akk re di tá ci ós díj a Mun ka erõ pi a ci Alap be vé te le. 5. (1) A fel leb be zés díja az elsõ fokú el já rás ra meg ál la pí - tott díj ide nem ért ve a te lep he lyen ként, ille tõ leg fi ók te - le pen ként fi ze ten dõ dí jat 50%-a, ame lyet a Fog lal koz ta - tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um Igaz ga tá si szá mú szám lá já ra kell befizetni. (2) A fel leb be zés hez csa tol ni kell az (1) be kez dés sze - rin ti díj be fi ze té sé nek iga zo lá sát (a tel je sí tett bank i iga zo - lás má so la ta, pos tai fel adó ve vény má so la ta). (3) Ha a má sod fo kon el já ró szerv a fel leb be zés sel meg - tá ma dott ha tá ro za tot meg sem mi sí ti, és új el já rás le foly ta - tá sát ren de li el, az új el já rást kü lön díj be fi ze té se nél kül kell le foly tat ni. (4) A fel leb be zés dí ját vissza kell té rí te ni, ha az elsõ fokú ha tá ro zat rész ben vagy egész ben jog sza bály sér tõ volt. A vissza té rí tés rõl a má sod fo kú el já rás ban ho zott határozatban kell ren del kez ni, és a vissza fi ze tés rõl az elsõ fokú ha tá ro za tot hozó szerv az el já rás jog erõs be fe je zé sét kö ve tõ 30 na pon be lül kö te les in téz ked ni. (5) A jog or vos la ti el já rás díja a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um be vé te le, me lyet a miniszté - rium nyil ván tar tá sá ban el kü lö ní tet ten ke zel. 6. (1) Az akk re di tá ci ós díj ról, va la mint a jog or vos la ti el já - rás díj ár ól nyil ván tar tást kell ve zet ni, amely tar tal maz za a be fi ze tõ ne vét és a be fi ze tett díj össze gét.

111 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) Az e ren de let ben nem sza bá lyo zott kér dé sek re az illetékekrõl szóló évi XCIII. tör vény (a továb biak - ban: Itv.) 28., 31., 82., 88. -ai ban elõ írt ren del ke zé se ket kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy ahol az Itv. il le té - ket em lít, azon dí jat, ahol le le tet em lít, azon jegy zõ köny - vet kell ér te ni. ton sá gi, mun ka ügyi fel ügye lõ sé gei (a továb biak ban: fel - ügye lõ sé gek) re gi o ná lis ille té kességû szer ve zet ként mûködnek. A fel ügye lõ sé gek meg ne ve zé sét, szék he lyét és ille té kességi te rü le tét e ren de let mel lék le te tar tal maz za Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Rendel - kezéseit a hatályba lépését köve tõen kez de mé nye zett elsõ és má sod fo kú el já rá sok ra kell al kal maz ni. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter Melléklet a 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelethez A re ha bi li tá ci ós akk re di tá ci ós díj össze ge: Akk re di tá ci ós ta nú sít vány típusa 19 fõ alatt* fõ* fõ* fõ* 1000 fõ fe lett * Alap 50 E Ft 70 E Ft 80 E Ft 100 E Ft 150 E Ft Re ha bi li E Ft 200 E Ft 300 E Ft 400 E Ft 500 E Ft tá ci ós Ki emelt 300 E Ft 400 E Ft 600 E Ft 800 E Ft * Lét szá mon a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû mun ka vál la lók nak az el já - rás kezdeményezését megelõzõ hat havi átlagos statisztikai állományi lét - számát kell ér te ni. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 27/2005. (XII. 27.) FMM rendelete az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségei székhelyérõl és ille té kességi területérõl A mun ka vé de lem rõl szóló évi XCIII. tör vény 17. -ának (3) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõfelügye - lõség el nö ke ja vas la tá ra az érin tett mun kál ta tói és mun - ka vál la lói ér dek kép vi se le tek kel egyet ér tés ben a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: 1. Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel - ügye lõ ség (a továb biak ban: OMMF) te rü le ti mun ka biz - (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Or szá - gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség te rü - le ti mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ sé gei szék - he lyé rõl és ille té kességi te rü le té rõl szóló 17/2005. (IX. 16.) FMM ren de let ha tá lyát vesz ti. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter Melléklet a 27/2005. (XII. 27.) FMM rendelethez Az OMMF területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelõségei megnevezése, székhelye és ille té kessége OMMF Kö zép-ma gyar or szá gi Mun ka biz ton sá gi Felügyelõsége, szék he lye Bu da pest, ille té kességi te rü le te Bu da pest, Pest me gye OMMF Kö zép-ma gyar or szá gi Mun ka ügyi Fel ügye - lõ sé ge, szék he lye Bu da pest, illeté kességi te rü le te Bu da - pest, Pest me gye OMMF Dél-du nán tú li Mun ka biz ton sá gi Fel ügye lõ - sé ge, szék he lye Pécs, il le té kes sé gi te rü le te Ba ra nya, Somogy, Tol na me gye OMMF Dél-du nán tú li Mun ka ügyi Fel ügye lõ sé ge, szék he lye Pécs, ille té kességi te rü le te Ba ra nya, So mogy, Tol na me gye OMMF Kö zép-du nán tú li Mun ka biz ton sá gi Fel ügye - lõ sé ge, szék he lye Veszp rém, ille té kességi te rü le te Fej ér, Ko má rom-esz ter gom, Veszp rém me gye OMMF Kö zép-du nán tú li Mun ka ügyi Fel ügye lõ sé ge, szék he lye Szé kes fe hér vár, ille té kességi te rü le te Fej ér, Komárom-Esztergom, Veszp rém me gye OMMF Nyu gat-du nán tú li Mun ka biz ton sá gi Fel - ügye lõ sé ge, szék he lye Szom bat hely, ille té kességi te rü le te Gyõr-Mo son-sop ron, Vas, Zala me gye OMMF Nyu gat-du nán tú li Mun ka ügyi Felügyelõ - sége, szék he lye Szom bat hely, illeté kességi te rü le te Gyõr- Moson-Sopron, Vas, Zala me gye OMMF Dél-al föl di Mun ka biz ton sá gi Fel ügye lõ sé ge, szék he lye Kecs ke mét, illeté kességi te rü le te Bács-Kis kun, Bé kés, Csong rád me gye OMMF Dél-al föl di Mun ka ügyi Fel ügye lõ sé ge, szék - he lye Kecs ke mét, il le té kes sé gi te rü le te Bács-Kis kun, Békés, Csong rád me gye

112 12006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám OMMF Észak-al föl di Mun ka biz ton sá gi Felügyelõ - sége, szék he lye Deb re cen, illeté kességi te rü le te Hajdú- Bihar, Jász-Nagy kun-szol nok, Sza bolcs-szat már-be reg megye OMMF Észak-al föl di Mun ka ügyi Fel ügye lõ sé ge, szék he lye Deb re cen, il le té kes sé gi te rü le te Haj dú-bi har, Jász-Nagy kun-szol nok, Sza bolcs-szat már-be reg me gye OMMF Észak-ma gyar or szá gi Mun ka biz ton sá gi Felügyelõsége, szék he lye Mis kolc, ille té kességi te rü le te Bor sod-aba új-zemp lén, He ves, Nóg rád me gye OMMF Észak-ma gyar or szá gi Mun ka ügyi Fel ügye - lõ sé ge, szék he lye Eger, il le té kes sé gi te rü le te Borsod- Abaúj-Zemplén, He ves, Nóg rád me gye 2. Faj ta el is me ré si Sza bály zat: kü lön jog sza bály alap - ján össze hí vott tel je sít mény vizs gá la ti kó dex bi zott ság be - vo ná sá val az Or szá gos Me zõ gaz da sá gi Mi nõ sí tõ In té zet (a továb biak ban: OMMI) ál tal ké szí tett, a faj ta el is me ré si el já rás szak mai rész le te i re vo nat ko zó elõ írások összes - sége; 3. Fe lül vizs gá la ti Sza bály zat: az OMMI ál tal ki ala kí - tott, a fe lül vizs gá la tok és el len õr zé sek rész le tes rend jé re vo nat ko zó elõ írás; 4. Tel je sít mény vizs gá la ti Kó dex: az OMMI ál tal kü lön jog sza bály alap ján ki adott tel je sít mény vizs gá la ti sza bály - gyûj te mény (a továb biak ban: kó dex). 3. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelete a tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerés rendjérõl Az ál lat te nyész tés rõl szóló évi CXIV. tör vény (a továb biak ban: Átv.) 49. (1) be kez dé se a) pont já nak 7. és 8. al pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) A szar vas mar ha, bi valy, juh, kecs ke, ló, sza már, ser - tés, ba rom fi, há zi nyúl, pré mes ál lat, méh, hal, emu, strucc, va la mint a va dász ha tó em lõs vad faj faj tá i nak te nyész ál la - ta it csak az e ren de let sze rint el is mert te nyész tõ szer ve zet és faj ta el is me rés alap ján meg ha tá ro zott fel té te lek kel tarthat fenn, törzs köny vez het, és lát hat el szár ma zá si iga - zo lás sal. (2) Köz te nyész tés be csak az Átv., va la mint e ren de let alap ján el is mert te nyész tõ szer ve zet ide ig le nes for gal ma - zá si en ge déllyel vagy faj ta el is me rés sel ren del ke zõ faj tá ja ke rül het. (3) Te nyész tõ szer ve ze ti- és faj ta el is me rést a te nyész - tés sel fog lal ko zó szer ve zet nek, il let ve a kül föl di faj ta for - gal ma zó já nak kell kér nie. 2. E ren de let al kal ma zá sá ban 1. Faj ta: az ál la tok va la mely lé nye ges kül le mi, tel je sít - mény, szár ma zá si vagy egyéb do ku men tál ha tó tu laj don sá - ga alap ján más faj tá tól meg kü lön böz tet he tõ, ön ál ló faj ta - név vel el is mert köre; (1) A te nyész tõ szer ve ze ti el is me rést te nyész tõ egye sü - let, szö vet ség vagy te nyész tõ vál lal ko zás a Föld mû ve lés - ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um nál (a továb biak ban: mi nisz té ri um) kér he ti arra az ön ál ló név vel meg je lölt faj - tá ra, ame lyet köz te nyész tés be kí ván von ni. A ké rel met két pél dány ban kell be nyúj ta ni. (2) A ké rel met az OMMI vé le mé nyé nek figye lembe - véte lével a mi nisz té ri um bí rál ja el, és a te nyész tõ szer ve - zet ként tör té nõ el is me rés rõl ha tá ro za tot hoz. (3) A faj ta el is me ré sé re irá nyu ló el já rás ré sze a te nyész - tõ szer ve ze ti el is me ré si el já rás nak. 4. (1) A ké rel me zõ nek jogi sze mé lyi ség gel kell ren del kez - nie, és iga zol nia kell, hogy a) meg fe le lõ nagy sá gú ál lat ál lo mánnyal ren del ke zik ah hoz, hogy vég re hajt son egy faj ta ne me sí té si prog ra mot, vagy ah hoz, hogy fenn tud jon tar ta ni faj tát, b) ké pes el vé gez ni a szár ma zá si iga zo lás hoz szük sé ges te nyész té si ada tok fel vé te lét és a szük sé ges el len õr zé se - ket, va la mint c) ké pes fel dol goz ni és ele mez ni az ál la tok tel je sít - mény vizs gá la ti ada ta it, ame lyek a faj ta ne me sí té si vagy fenn tar tá si prog ram vég re haj tá sá hoz szük sé ge sek. (2) A ké re lem nek tar tal maz nia kell: a) az el is me rést kérõ meg ne ve zé sét (cég ne vét), cí mét, szék he lyét (te lep he lyét); b) az ál lat fajt és a faj tát; c) a hasz no sí tá si tí pust és a te nyész célt; d) a te nyész té sen be lü li te vé keny sé gi kört; e) a sze mé lyi fel té te le ket, a te nyész tés ve ze tõ ne vé nek kü lön fel tün te té sé vel és is ko lai vég zett sé gét iga zo ló ok irat má so la tá val; f) a te nyész té si prog ra mot; g) az OM MI-nak a tel je sít mény vizs gá la ti meg bí zás ra vo nat ko zó elvi hoz zá já ru lá sát, amennyi ben azt a szer ve zet kí ván ja vé gez ni;

113 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y h) a faj ta be so ro lá sát; i) arra való uta lást, hogy van-e ne me sí tõ; j) az ál la tok, a te nyész to jás és a kel te tõ to jás je lö lé si mód ját, va la mint az egyéb sza po rí tó anyag je lö lé si rend jét; k) a ren del ke zés re álló te nyész-, il let ve áru ter me lõ ál lo - mány lét szá mát és he lyét, a te nyész to jást kel te tõk azo no sí - tó ját a ké re lem be nyúj tá sa ide jén; l) a faj ta kül le mi le írá sát, hib rid és ke resz te zé si el já rás ese tén a vég ter mé ket elõ ál lí tó, sza po rí tó fo ko za tok ra vonatkozóan is; m) a ké rel me zõ ál tal meg ha tá ro zott fõbb, vagy gaz da - sá gi lag fon tos pa ra mé te rek is mert vagy vár ha tó ér té két, figyelemmel a sza po rí tó fo ko za tok ra is; n) a törzs köny vi vagy te nyész té si fõ köny vi sza bály za - tot, mely nek ál ta lá nos elõ írásait az 1 6. szá mú mel lék le tek tar tal maz zák, to váb bá ló ese té ben an nak az ere dõ törzs - könyv nek a fel tün te té sét, amely törzs köny vi rend jé nek át - vé te lé re sor ke rül; o) a nyil ván tar tás és az iga zo lá sok rend jét; p) a szár ma zás el len õr zés mód ját és do ku men tá lá sá nak rend jét. (3) Ha a be je len tõ egyéb vizs gá la ti szem pon to kat is meg je löl, a ké re lem nek azo kat is tar tal maz nia kell. (4) A ké rel me zõ kö te les be sze rez ni a te nyész tés ve ze tõ hoz zá já ru lá sát érin tett ada tai ke ze lé sé hez, amely hoz zá já - ru lást kö te les a ké re lem hez csa tol ni. (5) A (2) be kez dés f) pont ja sze rin ti te nyész té si prog - ram nak tar tal maz nia kell: a) a faj- és faj ta meg ne ve zé sét; b) a ne me sí té si, ke resz te zé si el já rást, va la mint a vo na - lak meg ne ve zé sét; c) a meg en ge dett im mig rá ci ót és a sze lek ció rend jét; d) a törzs köny ve zés és a tel je sít mény vizs gá lat tár gyi fel té te le it; e) a ne me sí tés so rán al kal ma zott tel je sít mény vizs gá la - tok rend jét, be le ért ve a vizs gá la tok szá mát, il let ve a po pu - lá ció mé re té hez vi szo nyí tott ará nyát, to váb bá a te nyész ér - ték becs lés mód sze rét; f) a te nyész ál lat mi nõ sí tés rend jét; g) az apa ál lat mes ter sé ges ter mé ke nyí té si en ge dé lyé - nek fel té te le it; h) a sza po rí tó anyag ba rom fi fa jok ese té ben a to jás, a na pos és ha szük sé ges a nö ven dék ál lat cso port mi nõ sé gi kö ve tel mé nye it. (6) A (2) be kez dés sze rin ti ké re lem hez egy ide jû leg mel - lé kel ni kell: a) te nyész tõ egye sü let vagy szö vet ség ese tén az alap - sza bály hi te les má so la tát, a tag nyil ván tar tást, va la mint a ma gyar bí ró sá gi nyil ván tar tás ba vé telt iga zo ló irat hi te les má so la tát; b) te nyész tõ vál lal ko zás ese té ben az ala pí tó ok ira tot (alap sza bály, tár sa sá gi szer zõ dés) és a cég bí ró sá gi be jegy - zés vagy a vál lal ko zói iga zol vány hi te les má so la tát; c) a te nyész tés ve ze tõ szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett sé - gét iga zo ló ok le vél má so la tát; d) a szár ma zás iga zo lást alá írás min tá val; e) gén tech no ló gi a i lag mó do sí tott faj ták ese tén a gén - tech no ló gi ai ha tó ság ál tal ki adott ki bo csá tá si en ge délyt. (7) Az el is me rést kérõ te nyész tõ szer ve zet nek a je len ren de let ben elõ ír tak tel je sí té sé rõl sa ját szer ve ze tén be lül, vagy az adott te vé keny sé gek re ál ta la vagy más szer ve ze - tek kel együtt lét re ho zott szer ve ze tei út ján, il let ve arra al - kal mas más szer ve ze tek meg bí zá sá val kell gon dos kod nia. Ha az elõ írt fel ada tot nem a ké rel me zõ lát ja el, azt a ké re - lem ben kü lön meg kell je löl nie, és csa tol nia kell a meg bí - zan dó szer ve zet ne vét, cí mét, ala pí tó ok irat, egyé ni vál lal - ko zó ese tén vál lal ko zói iga zol vány, to váb bá a fel ada tok el lá tá sá ra való al kal mas sá gát iga zo ló ada to kat, va la mint a meg bí zást és a fel ada tok el lá tá sá nak fe le lõs sé gét sza bá - lyo zó szer zõ dést. (8) Kül föl di ere de tû faj ta ese tén a (2) be kez dés sze rin ti ké re lem hez csa tol ni kell: a) hi te les má so lat ban és ma gyar for dí tás ban az adott or szág ille té kes ha tó sá ga ál tal ki adott te nyész tõ szer ve ze ti el is me rést, va la mint az el fo ga dott te nyész té si prog ra mot, to váb bá a ki ál lí tó szer ve zet ne vét és cí mét, vagy b) ha az adott or szág ilyen el is me rést nem ad ki, a szár - ma zá si or szág ille té kes ha tó sá gá nak, en nek hi á nyá ban a faj ta ere de ti tu laj do no sá nak, te nyész tõ jé nek nyi lat ko za tát ar ról, hogy az adott or szág ban ér vé nyes sza bá lyok sze rint mû kö dik, to váb bá c) meg ál la po dást, amely tar tal maz za vé dett faj ta ese tén az adott faj ta te nyész té sé re és for gal ma zá sá ra fel jo go sí tó en ge délyt, a faj ta ere de ti tu laj do no sá tól szár ma zó jo go kat és kö te le zett sé ge ket, a ké rel me zõ ki zá ró la gos sá gát, és a faj ta név hasz ná la tá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket. 5. (1) Amennyi ben kü lön bö zõ el is mert te nyész tõ szer ve - ze tek faj tá i val tör té nik ke resz te zés, a ke resz te zett ál la tok nyil ván tar tá sá ról, tel je sít mény vizs gá la tá ról és te nyész ér - ték becs lé sé rõl az érin tett te nyész tõ szer ve ze tek nek meg ál - la po dást kell köt ni ük, me lyet a te nyész té si prog ram ré sze - ként csa tol ni kell. (2) Az érin tett faj ták te nyész té si prog ram já ban rész le te - sen kell is mer tet ni az aján lott ke resz te zé si konst ruk ci ó kat. Össze tett ke resz te zés ese tén a fel hasz nált ke resz te zett te - nyész ál la tok kal szem ben tá masz tott tel je sít mény- és törzs - köny vi kö ve tel mé nye ket a te nyész té si prog ram ban meg kell adni. (3) Ha a faj ta elõ ál lí tá sá hoz vagy a ke resz te zés hez va la - mely vé dett faj tát is fel hasz nál tak, a ké rel me zõ nek ren del - kez nie kell a vé dett faj ta fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó, a védelmet él ve zõ tõl ka pott jog gal, és az er rõl szóló meg ál - la po dás sal. Kül föl di vé dett faj ta ese tén a vé del met él ve zõ - tõl hoz zá já ru lást kell be sze rez ni a faj ta név hasz ná la tá hoz.

114 12008 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 6. (1) Vé dett kül föl di faj ta ese té ben, amennyi ben a ké rel - me zõ a faj ta el is me rés re, il let ve fenn tar tás ra irá nyu ló tel je - sít mény vizs gá la ton kí vül nem kí ván tel je sít mény vizs gá la - tot, te nyész ér ték becs lést, il let ve sze lek ci ót vé gez ni, a ké - rel met és a te nyész té si prog ra mot egy sze rû sí tett for má ban kell be nyúj ta ni, mely eset ben a ké re lem nek nem kell tar tal - maz ni a 4. (2) be kez dé sé nek g) pont já ban fog lal ta kat, a te nyész té si prog ram nak pe dig a 4. (5) be kez dé sé nek d) pont já ban a tel je sít mény vizs gá lat tár gyi fel té te le i re elõ - írtakat. (2) Ba rom fi fa jok ese té ben, amennyi ben a te vé keny ség ki zá ró lag im port szü lõ pá rok for gal ma zá sá ra ter jed ki, a ké re lem nek nem kell tar tal maz nia a 4. (2) be kez dé sé nek f) pont já ban fog lal ta kat. 7. (1) Az OMMI a ké rel met a mi nisz té ri um fel ké ré sé re meg vizs gál ja. A ren de let elõ írásainak meg fe le lõ ké re lem ese tén a faj tát nyil ván tar tás ba ve szi, hi á nyos ké re lem ese - tén hi ány pót lást kez de mé nyez. A hi ány pót lás ha tár idõ re tör té nõ tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa ese tén az OMMI a ké - rel met ér de mi vizs gá lat nél kül el uta sí tás ra ja va sol ja. (2) A nyil ván tar tás ba vé telt köve tõen az OMMI a tel jes ké re lem rõl ki ala kí tott vé le mé nyét, a hi ány pót lás ra be nyúj - tott ki egé szí tõk kel együtt, az el is me rés re vagy a ké re lem el uta sí tá sá ra irá nyu ló ja vas la tá val el lát va a mi nisz té ri um ré szé re meg kül di. (3) Az OMMI, a vi lág faj ták azon kö ré nek ki vé te lé vel, ahol a te nyész tõ szer ve zet vég re hajt ja a hasz no sí tá si irány - nak meg fe le lõ tu laj don ság ra a tel je sít mény vizs gá la tot, el - vég zi a faj ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot, és az ered mény rõl je len tést ké szít. A je len tést ja vas la tá val el lát va meg kül di a mi nisz té ri um nak. 8. (1) Az el is me ré si el já rás cél ja an nak meg ál la pí tá sa, hogy a ké rel me zõ ál tal a ké re lem ben meg adot tak a va ló - ság nak meg fe lel nek, a te nyész té si prog ram meg fe lel a nem zet kö zi szak mai el vá rá sok nak, an nak vég re haj tá sa biz to sí tott, a meg va ló sí tás hoz a sze mé lyi és tár gyi felté - telek, va la mint a meg fe le lõ lét szá mú ál lat ál lo mány ren del - ke zés re áll, to váb bá a faj ta jogi stá tu sza ren de zett. (2) Az OMMI az el is me ré si el já rás ban el len õr zi a be je - len tett ada tok és az (1) be kez dés ben fog lal ta kat he lyes sé - gét, en nek so rán be te kint a törzs könyv vagy a te nyész té si fõ könyv Átv. 9. -a sze rin ti or szá gos ál lat te nyész té si adat - bank ba be fo ga dott ada ta i ba, to váb bá tel je sít mény vizs gá - la tot rend el el. (3) Az OMMI há rom éven be lül kö te les le foly tat ni a faj - ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot, amely so - rán a faj tá ra jel lem zõ ér ték mé rõ tu laj don sá gok rep ro du - kál ha tó sá gát vizs gál ja. Amennyi ben a be je len tõ mu lasz tá - sá ból adó dó an ez nem le het sé ges, az OMMI a vizs gá la tot le zár ja, és a ké re lem el uta sí tá sát, il let ve az ide ig le nes faj ta - el is me rés vissza vo ná sát ja va sol ja a mi nisz té ri um felé. 9. A faj ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot kérelemre, díj fi ze tés el le né ben az OMMI ak kor is el vég zi, ha azt a ha zai te nyész tés ben nem kí ván ják fel hasz nál ni. 10. (1) A faj ta nyil ván tar tás ba vé te lét köve tõen a fajta - elismerésre irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot ak kor le het meg kez de ni, ha az Átv. 20. (2) be kez dé se c) pont já nak meg fele lõen a 7. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott lét szá - mú ál lat ál lo mányt a faj ta el éri. (2) Az OMMI a meg fe le lõ szá mú ada tot, il let ve vizs gá - la ti min tát biz to sí tó ál lat lét szám el éré sé ig is kö te les a tenyésztési fõ könyv, il let ve a törzs könyv ada ta it ér té kel ni, a te vé keny sé get el len õriz ni. 11. (1) Már nyil ván tar tás ba vett faj ták ne vé vel újabb faj ta el is me ré sét ké rel mez ni nem le het, ki vé ve, ha a) a vé dett faj tát tu laj do no sa ér té ke sí ti, és az új tu laj do - nos nyújt ja be a ké rel met, vagy b) a sza bad faj ta el is mert te nyész tõ szer ve ze te meg szû - nik, il let ve a faj ta te nyész té sé rõl le mond. (2) A faj tá kat a be je len tés kor és az el is me rés kor be kell so rol ni, az aláb bi ak sze rint: a) a ne me sí tés vég ered mé nye alap ján: aa) faj ta tisz ta, amennyi ben az utód ge ne rá ció a tenyész tési el vek figye lembevétele mel lett a faj tá ba tar to - zó bár mely hím és nõ iva rú ál lat pá ro sí tá sá val elõ ál lít ha tó, ab) hib rid, amennyi ben a vég ter mék elõ ál lí tá sa spe - ciális te nyész vo na lak terv sze rû pá ro sí tá sá val tör té nik. Nem le het el is me rést kér ni olyan hib ri dek re, ame lyek nél a pá ro sí tan dó ál la tok köre csak faj ta név vel van meg je löl ve, il let ve ha a spe ci á lis hib rid te nyész vo na lak nem ke rül nek ki ala kí tás ra, és va ló já ban faj ta tisz ta ál la tok kal vég zik a ke - resz te zést; b) a ne me sí tés he lye sze rint: ba) ha zai, amennyi ben a te nyész té si prog ram ha zai tel - je sít mény vizs gá lat ra, te nyész ér ték becs lés re és sze lek ci ó ra épít, to váb bá amely nek te nyész cél ját, a ne me sí té sé re és fenn tar tá sá ra irá nyu ló te nyész té si mód sze rét Magyar - országon dol goz ták ki, vagy

115 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y bb) vi lág faj ta, amely ese té ben a nem zet kö zi leg el fo ga - dott sza bá lyok sze rint, a faj ta ha zai ne me sí té sét a ma gyar te nyész tõ szer ve zet ön ál ló an vég zi, bc) kül föl di, amely nek te nyész cél ját kül föl dön ha tá - roz zák meg, és ne me sí té se meg ha tá ro zó mó don kül föl dön tör té nik, tel je sít mény vizs gá lat, te nyész ér ték becs lés és sze lekció lé nye ges ele mei nem Ma gyar or szá gon va ló sul - nak meg; c) a vé dett ség alap ján: ca) vé dett faj ta, amennyi ben ne me sí tõ je is mert, sza ba - da lom mal vagy más jogi vé de lem mel ren del ke zik, cb) sza bad be so ro lá sú faj ta, amennyi ben a ca) pont ban fog lalt fel té te lek nem áll nak fenn, il let ve ha az el is me rés re tör té nõ be je len tést te nyész tõ egye sü let, vagy szö vet ség tet te, és az el is me rést köve tõen a faj ta fenn tar tás egye sü le ti vagy szö vet sé gi for má ban tör té nik. (3) Kül föl di faj ta ese té ben a vé dett ség sze rin ti be so ro - lást az ere de ti el is me ré si ál la pot alap ján kell meg ten ni. 12. (1) Az el is me rés re be je len tett, a nyil ván tar tás ba vett, il - let ve az el is mert faj ta szár ma zá si, te nyész té si és tel je sít - mény vizs gá la ti ada ta it a törzs könyv ben vagy te nyész té si fõ könyv ben kell nyil ván tar ta ni, és azo kat hi te le sí tés és adat tá ro lás cél já ból az OMMI ál tal elõ írt for má ban az Átv. 9. -a sze rint az OM MI-nél mû köd te tett adat bank nak át kell adni. (2) A te nyész té si ada tok ak kor vál nak hi te les sé, ha azo - kat a vo nat ko zó elõ írások sze rint ve ze tik, a faj ta nyil ván - tar tás ba vé te lét köve tõen az adat fel vé te le zést az OMMI el len õriz te, és az OMMI az ada to kat az or szá gos ál lat te - nyész té si adat bá zis ba az el len õr zést köve tõen be fo gad ta. (4) A ké rel me zõ kö te les gon dos kod ni ar ról, hogy a faj - ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tok hoz szük sé - ges 8. szá mú mel lék let sze rin ti min ta az OMMI ál tal ké szí - tett és a ké rel me zõ vel egyez te tett, el is me ré si vizs gá la ti terv ben rög zí tett ha tár idõ re té rí tés men te sen az OMMI ren - del ke zé sé re áll jon. (5) Amennyi ben a ké rel me zõ a (4) be kez dés sze rin ti min tát meg ha tá ro zott idõ re és mó don nem biz to sít ja, az OMMI a faj ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot meg szün te ti és a ké re lem el uta sí tá sá ra tesz ja vas la tot. (6) A gén tech no ló gi a i lag mó do sí tott faj ták el is me ré sé re irá nyu ló kí sér le ti tel je sít mény vizs gá la tot az OMMI a gén - tech no ló gi ai ha tó ság ál tal ki adott ki bo csá tá si en ge dély ben elõ írt fel té te lek figye lembe véte lével vég zi. 14. (1) A faj ta el is me ré sé re, va la mint a faj ta el is me ré sé nek fenn tar tá sá ra irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot az OMMI sa ját te lep he lye in, vagy en nek hi á nyá ban meg fe le lõ és füg get len, erre ki je lölt te le pe ken vé gez he ti. Ez utób bi eset ben az OMMI erre vo nat ko zó meg ál la po dást köt a te - lep üze mel te tõ jé vel. (2) Az el is me rés re, va la mint az el is me rés fenn tar tá sá ra irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tok el vég zé sé ért, a tel jes fel - me rült költ sé gek figye lembe véte lével a ké rel me zõ nek az OMMI ré szé re kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint dí jat kell fi zet nie. (3) Ha a faj ta vizs gá la ta a 9. alap ján tör té nik, a vizs gá - lat tel jes költ sé ge a ké rel me zõt ter he li, eb ben az eset ben a ké rel me zõ nek joga van az ered mé nyek köz zé té te lé tõl el - zár kóz ni. 13. (1) A faj ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la tot a kó dex ben le írt mód szer sze rint kell el vé gez ni. A kó dex - ben le nem írt vizs gá la ti mód szert a vizs gá lat meg kez dé se elõtt, a kó dex ki dol go zá sá ra vo nat ko zó kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zot tak figye lembe véte lével az OM MI-nak írás ban kell rög zí te nie. A vizs gá lat ra be kül den dõ egyed - szá mot a 8. szá mú mel lék let tar tal maz za. (2) A faj ta el is me rés re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá lat - nak az el is me rés re be je len tett faj ta azon ge ne rá ci ó já ra kell ki ter jed nie, amely meg fe lel a faj ta le írá sá nak, a te nyész - cél nak, és amely a faj tá ra jel lem zõ elsõ ge ne rá ció. (3) A be so ro lás sze rint elsõ ge ne rá ci ó nak mi nõ sül: a) faj ta tisz ta faj ták ese té ben a faj tá ba tar to zó anyák tól és apák tól szár ma zó utód nem ze dék; b) hib ri dek ese té ben a szü lõ, il let ve vég ter mék gene - ráció. 15. (1) A mi nisz té ri um az elõ írásoknak meg fe le lõ ké re lem és az Átv. 20. (2) be kez dé sé nek való meg fe le lés ese tén a te nyész tõ szer ve ze tet az adott faj ta vo nat ko zá sá ban, az Átv ának (1) be kez dé se sze rint ha tá ro zat ban vissza - vo ná sig el is me ri. Ez zel egy ide jû leg az adott faj ta vo nat ko - zá sá ban a mi nisz té ri um a) meg fe le lõ ké re lem ese tén, amennyi ben még a faj ta el is me ré sé re irá nyu ló tel je sít mény vizs gá la ti ered mény nem áll ren del ke zés re, ide ig le nes for gal ma zá si en ge délyt ad ki a ké re lem ben sze rep lõ ál lo má nyok vo nat ko zá sá ban; b) meg fe le lõ ké re lem, il let ve a faj ta el is me ré sé re irá - nyu ló vizs gá lat ered mé nyé nek bir to ká ban el is me rést ad ki. (2) Az Átv ának (2) be kez dé se alap ján ide ig le ne - sen el is mert te nyész tõ szer ve zet el is me ré sét, va la mint az adott faj ta ide ig le nes for gal ma zá si en ge dé lyét há rom évre adja ki a mi nisz té ri um.

116 12010 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (3) A faj ta el is me rés meg tör tén tét az OM MI-nél erre a cél ra rend sze re sí tett nyil ván tar tó könyv be kell be ve zet ni. (4) A te nyész tõ szer ve ze ti el is me rést köve tõen az el is - mert te nyész tõ szer ve zet fe le lõs az el is me rés alap já ul szol - gá ló te nyész té si prog ram ma ra dék ta lan vég re haj tá sá ért. (5) Az (1) és (2) be kez dés sze rin ti el is me rést köve tõen a mi nisz té ri um a hi va ta los lap já ban, va la mint az OMMI ki - ad vány ban köz zé te szi: a) a faj ta fenn tar tó ként el is mert te nyész tõ szer ve zet ne - vét, cí mét; b) az el is mert faj ta ne vét és az ál lat fajt; c) a faj ta be so ro lá sát; d) a be je len tõ ál tal ja va solt hasz no sí tá si irányt; e) a vizs gá lat ról ké szí tett je len tés hoz zá fér he tõ sé gé nek he lyét és ide jét. (6) Az Átv ának (2) be kez dé se sze rin ti jóvá - hagyáshoz a ké rel met a mi nisz té ri um hoz kell be nyúj ta ni. 16. (1) Az el is me rés fenn tar tá sá hoz szük sé ges fe lül vizs gá - la tok, el len õr zé sek és a 9. szá mú mel lék let sze rin ti tel je sít - mény vizs gá la tok el vég zé sé rõl az OMMI gon dos ko dik a Fe lül vizs gá la ti- és Faj ta el is me ré si Sza bály zat ban le ír tak figye lembe véte lével. Az el is me rés fenn tar tá sa ér de ké ben a hib ri dek, a vé dett faj ta tisz ta faj ták, il let ve a 7. (3) be - kez dé se sze rin ti ese tek ben kell ezt a tel je sít mény vizs gá la - tot vé gez ni. (2) A fe lül vizs gá la tok és az el len õr zé sek ki ter jed nek az el is me rés alap ján vég zett te vé keny sé gek re, a faj tá ra, a te - nyész té si prog ram ra és az el is mert te nyész tõ szer ve zet te - vé keny sé gé re. (3) Az Átv. 9. -a sze rin ti adat bank ba át adott törzs - könyvi és tel je sít mény vizs gá la ti ada tok alap ján az OMMI statisztikai mód sze rek kel el len õr zi az adat-fel vé te le zés mennyi sé gi és mi nõ sé gi mu ta tó it, a te nyész ér ték becs lést és a sze lek ció in ten zi tá sát. 17. (1) A mi nisz té ri um a te nyész tõ szer ve zet el is me ré sét, amennyi ben az a jog sza bály ban és az el is me rés ben elõ írt fel té te le ket nem tart ja be, az OMMI ja vas la tá ra a) fel füg gesz ti a faj ta for gal ma zá sá nak kor lá to zá sá val, az elõ írásoknak meg fe le lõ ál la pot vissza ál lí tá sá ig; b) az Átv ának (2) be kez dé se sze rint vissza von ja. (2) Az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti eset ben a fel füg - gesz tõ ha tá ro zat ban meg kell je löl ni azo kat a fel ada to kat, ame lye ket pó tol ni kell, to váb bá azok tel je sí té sé nek ha tár - ide jét, va la mint a te nyész- és sza po rí tó anyag for gal má nak kor lá to zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat. A fel füg gesz tés az adat fel vé te le zé si és nyil ván tar tá si te vé keny sé get nem érin ti. (3) Az el is me rés vissza vo ná sá ra, il let ve a faj ta nyil ván - tar tás ból való tör lé sé re irá nyu ló ha tá ro zat ban a miniszté - rium meg ha tá roz za a faj ta még meg lé võ ál lo má nyá nak hasz no sí tá si mód ját azon te nyész tõ szer ve zet szá má ra, aki tõl az en ge dély vissza vo nás ra ke rül. 18. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép hatályba, ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a te nyész tõ szer ve zet kén ti el is me rés, to váb bá egyes te nyész ál la tok ra vo nat ko zó törzs könyv, va la mint te nyész té si fõ könyv vezetésének és a szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak sza bá - lya i ról szóló 30/1994. (VI. 28.) FM ren de let, va la mint a faj ta el is me rés rend jé rõl szóló 31/1994. (VI. 28.) FM ren - de let. (2) E ren de let ren del ke zé se it a ren de let ha tály ba lé pé se után in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. (3) Õs ho nos és kü lön jog sza bály ban ne ve sí tett faj ták faj ta el is me ré se és kap cso ló dó te nyész tõ szer ve ze tük el is - me ré sé re a kü lön jog sza bály ban elõ ír tak az irány adók. (4) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Ta nács 77/504/EGK irány el ve (1977. jú li us 25.) a szar vas mar ha fé lék faj ta tisz ta te nyész ál la ta i ról; b) a Ta nács 89/361/EGK irány el ve (1989. má jus 30.) a faj ta tisz ta te nyész ju hok ról és te nyész kecs kék rõl. (5) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós ak tu sok vég re haj tá - sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg: a) a Bizottság 84/247/EGK határozata (1984. április 27.) a szar vas mar ha fé lék faj ta tisz ta te nyész ál la ta i nak törzs - köny ve it ve ze tõ vagy lét re ho zó te nyész tõ egye sü le tek és szö vet sé gek el is me ré sé re vo nat ko zó szem pon tok meg ál la - pí tá sá ról; b) a Bizottság 84/419/EGK határozata (1984. július 19.) a szar vas mar hák törzs köny ve zé sé re vo nat ko zó fel té te lek meg ál la pí tá sá ról; c) a Bizottság 89/501/EGK határozata (1989. július 18.) a faj ta tisz ta te nyész ser té sek törzs köny ve it ala pí tó vagy ve - ze tõ te nyész tõi szö vet sé gek és szer ve ze tek el is me ré sé re és fel ügye le té re vo nat ko zó fel té te lek meg ál la pí tá sá ról; d) a Bizottság 89/502/EGK határozata (1989. július 18.) a faj ta tisz ta te nyész ser té sek törzs köny ve zé sé re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek meg ál la pí tá sá ról; e) a Bizottság 89/503/EGK határozata (1989. július 18.) a faj ta tisz ta te nyész ser té sek, sper má juk, pe te sejt je ik és emb ri ó ik bi zo nyít vá nyá nak meg ál la pí tá sá ról; f) a Bi zott ság 89/504/EGK ha tá ro za ta (1989. jú li us 18.) a hib rid te nyész ser té sek törzs köny ve it ala pí tó vagy ve ze tõ te nyész tõi szö vet sé gek, szer ve ze tek, va la mint ma gán vál -

117 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y lal ko zá sok el is me ré sé re és fel ügye le té re vo nat ko zó fel té - te lek meg ál la pí tá sá ról; g) a Bizottság 89/505/EGK határozata (1989. július 18.) a hib rid te nyész ser té sek törzs köny ve zé sé re vo nat ko zó fel - té te lek meg ál la pí tá sá ról; h) a Bizottság 89/506/EGK határozata (1989. július 18.) a hib rid te nyész ser té sek, sper má juk, pe te sejt je ik és emb - rióik bi zo nyít vá nyá nak meg ál la pí tá sá ról; i) a Bizottság 90/254/EGK határozata (1990. május 10.) a faj ta tisz ta te nyész ju hok és te nyész kecs kék te nyész té si fõ köny ve it ala pí tó vagy ve ze tõ te nyész tõi szer ve ze tek re és szö vet sé gek re vo nat ko zó al kal mas sá gi szem pon tok meg - ál la pí tá sá ról; j) a Bizottság 90/255/EGK határozata (1990. május 10.) a faj ta tisz ta te nyész ju hok és te nyész kecs kék te nyész té si fõ könyv be tör té nõ be jegy zé sé re irány adó szem pon tok meg ál la pí tá sá ról; k) a Bizottság 90/258/EGK határozata (1990. május 10.) a faj ta tisz ta te nyész ju hok és te nyész kecs kék, azok sper má - ja, pe te sejt jei és emb ri ó ik te nyész tés tech ni kai bi zo nyít vá - nya i nak meg ál la pí tá sá ról; l) a Bizottság 92/353/EGK határozata (1992. június 11.) a törzs köny ve zett ló fé lék rõl mé nes köny vet ve ze tõ vagy ki adó te nyész tõ egye sü le tek és szö vet sé gek jó vá ha gyá sá ra vagy el is me ré sé re vo nat ko zó kri té ri u mok megállapítá - sáról; m) a Bizottság 2005/379/EK határozata (2005. május 17.) a szar vas mar ha fé lék faj ta tisz ta te nyész ál la ta i ról, azok sper má já ról, pe te sejt je i rõl és emb ri ó i ról ki ál lí tott szár ma - zá si bi zo nyít vány ról és az ab ban fel tün te ten dõ ada tok ról. Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter 1. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A fajtatiszta szarvasmarhafélék, juh, kecske, sertés, lófélék, házinyúl, prémesállat, emu, strucc, valamint vadászható emlõs vadfajok zárttéri, élelmiszertermelési célú tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A törzs könyv ve ze té sé nek sza bá lyai 1.1. Egy faj ta szá má ra csak egy törzs könyv ve zet he tõ A törzs könyv faj ta kód ját és az eh hez tar to zó te nyé - szet szá mo kat az egy sé ges ség ér de ké ben az OMMI adja ki és tart ja nyil ván A törzs köny vet az OMMI éven te hi te le sí ti. 2. A törzs könyv tar tal ma, szer ke ze te és ve ze té se 2.1. A törzs könyv nek min den be jegy zett ál lat ra leg - alább az aláb bi ada to kat kell tar tal maz nia: a te nyész tõ és a tu laj do nos ne vét, cí mét; a te nyész ál lat szü le té sé nek idõ pont ját, ha ez nem is mert, ak kor az is me ret len be jegy zést; a te nyész ál lat iva rát, azo no sí tó ját, is mer te tõ je lét; a te nyész ál lat szü le i nek azo no sí tó ját és is mer te - tõ je le it, ha azok nem is mer tek, ak kor az is me ret len szár - ma zá sú be jegy zést; a te nyész ál la tok nagy szü le i nek azo no sí tó ját és is mer te tõ je le it, ha azok nem is mer tek, ak kor az is me ret - len szár ma zá sú be jegy zést; emb rió át ül te tés bõl szár ma zó te nyész ál la tok nál a ge ne ti kai szü lõ ket, azok azo no sí tó ját, is mer te tõ je le it és vér cso port ját; te nyész tõ egye sü let, szö vet ség vagy te nyész tõ vál lal ko zás ál tal is mert összes tel je sít mény vizs gá la ti és tenyészérték-megállapítási ered mé nyét; a ki esés idõ pont ját és amennyi ben az is mert, an - nak okát; a ki ál lí tott, il let ve ki adott te nyész iga zo lá sok dá tu - mát és cél ját A törzs könyv nek tar tal maz nia kell fõ törzs köny vi részt. A törzs könyv a te nyész tõ szer ve zet el ha tá ro zá sa alap ján tar tal maz hat mel lék törzs köny vi részt A fõ törzs köny vi rész be azok az ál la tok sorol - hatók be, ame lyek be je gyez he tõk, va la mint szü le ik és nagy szü le ik ugyan azon faj ta fõ törzs köny vé ben van nak be je gyez ve. Ki zá ró lag nõ iva rú ál la tok ese té ben a fõ törzs - köny vi rész be azok az egye dek is be je gyez he tõk, ame lyek any ja és anyai nagy any ja mel lék törzs köny vi rész be so rolt, de ap ját, va la mint anyai és apai nagy ap ját a fõ törzs köny vi rész be so rol ták A fõ törzs köny vi rész nek több, az ál la tok tel je sít - mé nye sze rin ti osz tályt kell tar tal maz nia, és csak a törzs - köny vi sza bály zat ban meg ha tá ro zott is mér vek alap ján le - het az egyes egye de ket ezen osz tá lyok va la me lyi ké be be - so rol ni A törzs köny vet ve ze tõ el is mert te nyész tõ egye - sü let vagy szö vet ség el ha tá roz hat ja mel lék törzs köny vi rész nyi tá sát, a pont fel té te le i nek meg nem fe le lõ egye dek ré szé re. A mel lék törzs köny vi be jegy zés hez az egye dek nek meg kell fe lel nie a törzs könyv ben meg ál la pí tott sza bá lyok sze - rin ti azo no sít ha tó ság nak; a faj ta kül le mi je gye i nek; a törzskönyvben megállapított teljesítménynek A be jegy zés vo nat koz hat olyan ál la tok ra, ame - lyek meg fe lel nek a faj ta kül le mi je gye i nek, de is - me ret len szár ma zá sú ak; a te nyész tõ szer ve zet ál tal jó vá ha gyott ke resz - te zé si prog ram hoz tar toz nak.

118 12012 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A mel lék törzs köny vi rész szin tén tar tal maz hat az ál la tok tel je sít mé nye sze rint el ha tá rolt osz tá lyo kat. Az osz tá lyo zást a törzs köny vi sza bály zat ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint kell el vé gez ni A törzskönyvi osztályba sorolást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell végezni A törzs könyv for má ja le het: könyv, jegy zék, kar to - ték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet A törzs könyv a te nyész tõ egye sü let nél, il let ve szö - vet ség nél vagy an nak meg bí zá sá ból az adat fel dol go zó intézménynél ve zet he tõ és nem se lej tez he tõ A törzs köny vi ada tok egy pél dá nyát az elõ írt for - má ban az OM MI-nél ve ze tett köz pon ti adat bank nak kell át ad ni, ott tá rol ni és biz to sí ta ni kell az ada tok vé del mét A törzs köny vi ada to kat az OMMI hi te le sí ti az el len õr zés, a törzs köny vek éven kén ti fe lül vizs gá la ta, va la - mint az ada tok köz pon ti adat bank ba tör té nõ be fo ga - dá sa után. 3. A faj tán kén ti törzs köny vi sza bály zat ban rész le te sen sza bá lyoz ni kell 3.1. a te nyész ál la tok és a te nyész té si prog ram hoz szük - sé ges utó da ik meg ha tá ro zott ha tár idõn be lü li megjelö - lését; 3.2. fe dez te té si, ter mé ke nyí té si dá tu mok nak és az ellési vagy fi a lá si dá tu mok nak az el is mert te nyész tõ szö - vet ség hez vagy egye sü let hez meg ha tá ro zott ha tár idõn belüli be je len té sét; 3.3. a te nyész tõ üze mek ben, a te nyész tõ nél a törzs - könyv be vé tel alap ja ként az alap bi zony la tok ké szí té sét, a te nyész ál la tok azo no sí tó já ról, is mer te tõ je le i rõl, szár ma zá sá ról és a fe dez - te té si vagy ter mé ke nyí té si dá tu mok ról, az el lé si vagy fi a lá - si dá tu mok ról, emb rió át ül te tés bõl szár ma zó te nyész ál la tok ról ké szí tett ki egé szí tõ fel jegy zé sek ké szí té sé nek mód ját a genetikai szü lõk rõl, a re ci pi ens rõl és az emb ri ó ról, a ter - mé ke nyí tés idõ pont já ról, az emb rió nye rés és át ül te tés idõ - pont já ról és az emb rió át ül te té si in téz mény ne vé rõl, cí mé - rõl; 3.4. a szár ma zás el len õr zés mód ját; 3.5. a fe le lõs ség vi se lé sét a je lö lé sért, az elõ írt be je len - té se kért, a fel jegy zé se kért, va la mint a re giszt rá ci ó kért. II. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai 1. A szár ma zá si iga zo lás nak leg alább tar tal maz ni kell 1.1. a sor szá mot; 1.2. az el is mert te nyész tõ egye sü let vagy szö vet ség ne - vét, a törzs könyv meg ne ve zé sét és az osz tály ba so ro lást; 1.3. a te nyész ál lat szü le té si dá tu mát (a hal ese té ben a kor osz tályt), faj tá ját és iva rát; 1.4. a te nyész ál lat meg je lö lé sé nek mód ját, egyed azo - no sí tó ját és is mer te tõ je lét, va la mint törzs köny vi szá mát; 1.5. a te nyész tõ és a tu laj do nos ne vét és cí mét; 1.6. a te nyész ál lat szár ma zá sát, szü lei és nagy szü lei törzs köny vi szá mát; 1.7. a te nyész ál lat és szü lei, va la mint nagy szü lei leg - újabb tel je sít mény vizs gá la ti és te nyész ér ték meg ál la pí tás ered mé nye it; 1.8. emb rió át ül te tés bõl szár ma zó te nyész ál la tok nál ge - ne ti kai szü le it, va la mint azok vér cso port ja it is; 1.9. a ki ál lí tás he lyét és idõ pont ját; a szak mai mun ká ért fe le lõs sze mély alá írá sát és az el is mert te nyész tõ szer ve zet bé lyeg zõ le nyo ma tát; a tel je sít mény vizs gá la to kat és el len õr zõ tesz te ket le bo nyo lí tó és a köz zé te võ OMMI meg ne ve zé sét. 2. A szár ma zá si iga zo lá sok sor szá mát, il let ve az azo no - sí tás hoz és nyil ván tar tás hoz szük sé ges leg fon to sabb ada - to kat az OM MI-vel kö zöl ni kell. 3. Az adat át vé tel so rán ész lelt va lót lan adat köz lés ese - tén az OMMI a ki fo gás olt szár ma zá si iga zo lást vissza me - nõ le ge sen is le tilt ja. 4. A kül föl di ér té ke sí tés cél já ra és a lo vak szá má ra ki ál - lí tott szár ma zá si iga zo lást az OMMI ál tal hi te le sít tet ni kell. 5. A szár ma zá si iga zo lás nak a te nyész ál lat te lep he lyén, sza po rí tó anyag ese tén a de po ná lás he lyén min dig ren del - ke zés re kell áll nia. 6. A szár ma zá si iga zo lás nem má sol ha tó. Má so la tot az ere de ti sor szám je lö lés sel a ki ál lí tó ad hat ki. 2. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez Az önálló névvel elismert keresztezési, illetve hibridizációs programokban részt vevõ szarvasmarhafélék, juh, kecske, sertés, házinyúl és prémesállat gazdasági célú, valamint vadászható emlõs vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére vonatkozó tenyésztési fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A te nyész té si fõ könyv ve ze té sé nek sza bá lyai 1.1. Egy el is mert te nyész té si prog ram szá má ra csak egy fõ könyv ve zet he tõ.

119 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A fõ könyv faj ta kód ját és az eh hez tar to zó te nyé - szet szá mo kat az egy sé ges ség ér de ké ben az OMMI adja ki, és tart ja nyil ván A fõ köny vet az OMMI éven te hi te le sí ti. 2. A fõ könyv tar tal ma, szer ke ze te és ve ze té se 2.1. A fõ könyv nek min den be jegy zett ál lat ra leg alább az aláb bi ada to kat kell tar tal maz nia: a te nyész tõ és a tu laj do nos ne vét, cí mét; a te nyész ál lat szü le té sé nek idõ pont ját, ha ez nem is mert, ak kor az is me ret len be jegy zést; a te nyész ál lat iva rát, azo no sí tó ját, is mer te tõ je lét; a te nyész ál lat szü le i nek azo no sí tó ját és is mer te - tõ je le it, ha azok nem is mer tek, ak kor az is me ret len szár - ma zá sú be jegy zést; az emb rió át ül te tés bõl szár ma zó te nyész ál la tok - nál a ge ne ti kai szü lõ ket, azok azo no sí tó ját, is mer te tõ je le it és vér cso port ját; az el is mert te nyész tõ vál lal ko zás ál tal is mert összes tel je sít mény vizs gá la ti és te nyész ér ték megállapí - tási ered ményt, va la mint az utol só sza po ra sá gi és vég - termékteszt he lyét, idõ pont ját és rész le tes ered mé nye it; a ki esés idõ pont ját, és amennyi ben is mert, en nek okát; a ki ál lí tott, il let ve ki adott te nyész iga zo lá sok dá - tu mát és cél ját A te nyész tõ vál lal ko zás el ha tá roz hat ja, hogy olyan, a kér dé ses ál lo mány ban szü le tett és fel ne velt, ille tõ - leg te nyész té si és ál lat egész ség ügyi szem pont ból is mert te nyé szet bõl szár ma zó te nyész ál la tok is be je gyez he tõk a fõ könyv be, ame lyek szü le té si idõ pont ja vagy szü lei is me - ret le nek; az ilyen ál la tok szá má ra a fõ könyv ben kü lön részt kell lé te sí te ni A fõ könyv for má ja le het: könyv, jegy zék, kar to ték vagy más, olyan adat hor do zó, ame lyet hi te le sí te ni le het A fõ könyv a te nyész tõ vál lal ko zás nál vagy an nak meg bí zá sá ból az adat fel dol go zó in téz mény nél ve zet he tõ és nem se lej tez he tõ Az ada tok egy pél dá nyát az elõ írt for má ban az OM MI-nél ve ze tett köz pon ti adat bank nak kell át ad ni, ott tá rol ni, és biz to sí ta ni an nak adat vé del mét A fõ köny vi ada to kat az OMMI hi te le sí ti el len õr zés, a fõ köny vek éven kén ti fe lül vizs gá la ta, va la mint az ada tok köz pon ti adat bank ba tör té nõ be fo ga - dá sa után. 3. A fõ köny vi sza bály zat ban rész le te sen sza bá lyoz ni kell 3.1. a te nyész ál la tok és utó da ik meg ha tá ro zott ha tár - idõn be lü li meg je lö lé sét; 3.2. a fe dez te té si, ter mé ke nyí té si dá tu mok nak és az el - lé si vagy fi a lá si dá tu mok nak a meg ha tá ro zott ha tár idõn be lü li be je len té sét; 3.3. a te nyész tõ üze mek ben a fõ könyv be vé tel alap ja - ként az alap bi zony la tok ké szí té sét, a te nyész ál la tok azo no sí tó já ról, is mer te tõ je le i rõl, szár ma zá sá ról és a fe dez - te té si vagy ter mé ke nyí té si dá tu mok ról, az el lé si vagy fi a lá - si dá tu mok ról, emb rió át ül te tés bõl szár ma zó te nyész ál la tok ról ké szí tett ki egé szí tõ fel jegy zé se ket a ter mé ke nyí tés idõ - pont já ról, a ge ne ti kai szü lõk rõl, a re ci pi ens rõl és az emb - rióról, a ter mé ke nyí tés idõ pont já ról, az emb rió nye rés és -át ül te tés idõ pont já ról, az emb rió át ül te té si in téz mény ne - vé rõl, cí mé rõl; 3.4. a szár ma zás el len õr zés mód ját; 3.5. a fe le lõs sé get a je lö lé sért, az elõ írt be je len té se kért, a fel jegy zé se kért és a re giszt rá ci ó kért. II. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai 1. A szár ma zá si iga zo lás az el is mert te nyész tõ vál lal - ko zás ál tal a ke resz te zé si prog ram vagy hib rid te nyész ál lat ada ta i ról a fõ könyv alap ján ki ál lí tott köz ok irat. 2. A szár ma zá si iga zo lás nak leg alább tar tal maz nia kell 2.1. az OMMI ál tal adott sor szá mot; 2.2. az el is mert te nyész tõ vál lal ko zás ne vét, a fõ könyv meg ne ve zé sét és a rész be so ro lást; 2.3. a te nyész ál lat szü le té si dá tu mát, faj tá ját vagy vonalát és iva rát; 2.4. a te nyész ál lat meg je lö lé sé nek mód ját, egyed azo - no sí tó ját és is mer te tõ je lét, va la mint fõ köny vi szá mát; 2.5. a te nyész tõ és a tu laj do nos ne vét és cí mét; 2.6. a meg ha tá ro zott vo nal hoz vagy szár ma zás hoz tar - to zást; 2.7. az utol só sza po ra sá gi és vég ter mék teszt he lyét, ide jét és ered mé nyét; 2.8. emb rió át ül te tés bõl szár ma zó te nyész ál la tok nál genetikai szü le it és azok vér cso port ja it is; 2.9. a ki ál lí tás he lyét és idõ pont ját; a szak mai mun ká ért fe le lõs sze mély alá írá sát, és a te nyész tõ vál lal ko zás bé lyeg zõ le nyo ma tát; a tel je sít mény vizs gá la to kat és el len õr zõ tesz te ket le bo nyo lí tó és köz zé te võ OMMI meg ne ve zé sét.

120 12014 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 3. A szár ma zá si iga zo lá sok sor szá mát, il let ve az azo no - sí tás hoz és nyil ván tar tás hoz szük sé ges leg fon to sabb ada - to kat az OM MI-nél be kell je len te ni. 4. Az adat át vé tel so rán ész lelt va lót lan adat köz lés ese - tén a te nyész té si ha tó ság a ki fo gás olt szár ma zá si iga zo lást vissza me nõ le ge sen is le tilt ja. 5. A kül föl di ér té ke sí tés cél já ra ki ál lí tott szár ma zá si iga zo lást az OMMI ál tal hi te le sít tet ni kell. 6. A szár ma zá si iga zo lás nak a te nyész ál lat te lep he lyén, sza po rí tó anyag ese tén a de po ná lás he lyén min dig ren del - ke zés re kell áll nia. 7. A szár ma zá si iga zo lás nem má sol ha tó. Má sod la tot az ere de ti sor szám je lö lés sel a ki ál lí tó ad hat ki. 3. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A fajtatiszta baromfira vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A törzs könyv ve ze té sé nek sza bá lyai 1. Fo gal mak 1.1. rész-szervezet, -vállalkozás: a törzs könyv III. osz - tá lyá ba tar to zó ál lo mány cso por tot tar tó, kel te tõ to já so kat elõ ál lí tó szer ve zet, vál lal ko zás. Az el is mert te nyész tõ szer ve zet tõl szár ma zó, ilyen te nyész ál lo má nyo kat ter mel - te tõ rész-szer ve zet nek, -vál lal ko zás nak mi nõ sül; 1.2. te nyész tés: a ba rom fi ál lo má nyok te nyész ál lat- és sza po rí tó anyag-elõ ál lí tá sa; 1.3. sza po rí tó anyag fel hasz ná lás: a kel te tõ- és te nyész - to jás mes ter sé ges kel te té se ba rom fi kel te tõ-ál lo má son; 1.4. for gal ma zás: a te nyész ál lat, sza po rí tó anyag és na - pos ba rom fi át adá sa, át vé te le. 2. Egy faj ta szá má ra csak egy törzs könyv ve zet he tõ. 3. Az egyes faj ták, te nyész tõ egye sü le tek, il let ve szö - vet sé gek te nyé sze te ik és a rész vál lal ko zá sok te nyé szet - azo no sí tó ját az egy sé ges ség ér de ké ben az OMMI adja ki, és tart ja nyil ván. 4. A te nyész tõ szer ve ze ten be lül a te lep azo no sí tó meg - je lö lé se ket az OMMI adja ki a te nyész tõ szer ve zet ja vas la - ta alap ján. 5. Az OMMI a II. és III. osz tály ba tar to zó ál lo má nyo - kat te nyész tés be vé tel elõtt és a te nyész idõ szak vé gén fe - lül vizs gál ja. 6. A törzs köny ve ket az OMMI éven ként hi te le sí ti az ál - lo má nyok fe lül vizs gá la ta és a köz pon ti adat bank ba be kül - dött ada tok alap ján. 7. A törzs könyv há rom osz tály ra ta go ló dik 7.1. elit vagy magasabb szaporítási fokozat állományainak adatai: I. osz tály; 7.2 törzs ál lo má nyok elit ál lo má nyok - tól szár ma zó ada tai: 7.3. szaporítóállományok törzsállo - mányoktól szár ma zó ada tai: II. osz tály; III. osz tály. 8. A faj tán ként ve ze tett törzs köny vi sza bály zat ban rész le te sen sza bá lyoz ni kell 8.1. a törzs köny vi osz tá lyok ki ala kí tá sát és a be so ro lás fel té tel rend sze rét; 8.2. a bi zony la tok rend jét; 8.3. a te nyész ál la tok és a sza po rí tó anyag meg je lö lé sé - nek mód ját és ide jét; 8.4. a szár ma zás nyil ván tar tás, az iga zo lá sok ki ál lí tá sá - nak és ki adá sá nak rend jét; 8.5. az ál lo má nyok azo no sí tó i nak rend jét; 8.6. a rész-szer ve ze tek ben ter me lõ te nyész ál lat-ál lo - má nyok adat szol gál ta tá si rend jét; 8.7. a nyil ván tar tá sért fe le lõs sze mélyt. 9. A törzs könyv nek min den be jegy zett ál lo mány ra leg - alább az aláb bi ada to kat kell tar tal maz nia: 9.1. az el is mert te nyész tõ egye sü let és szö vet ség, il let - ve rész vál lal ko zás ne vét, azo no sí tó szá mát; 9.2. a faj ta ne vét; 9.3. a te nyész tõ te lep azo no sí tó meg je lö lé sét; 9.4. a törzs köny vi osz tály meg je lö lé sét; 9.5. az ál lo mány azo no sí tó ját; 9.6. az ál lo mány szár ma zá sát; 9.7. az ál lo mány ter me lé si idõ sza kát; 9.8. az ál lo mány össze sí tett jel lem zõ ér ték mé rõ mu ta - tó it (hús- és to jás ter me lés, élet ké pes ség, kel tet he tõ ség, egyéb jel lem zõ tu laj don sá gok); 9.9. az ér té ke sí tett te nyész ál lat és sza po rí tó anyag mennyi sé gét; a ki adott te nyész to jás és na pos ál lat szár ma zá si iga zo lá sok nyil ván tar tá sát; az al kal ma zott ál lat egész ség ügyi ke ze lé se ket.

121 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A törzs könyv a te nyész tõ szer ve zet nél vagy an nak meg bí zá sá ból az adat fel dol go zó in téz mény nél ve zet he tõ és nem se lej tez he tõ. 11. A törzs könyv for má ja le het: könyv, jegy zék, kar to - ték vagy más olyan adat hor do zó, ame lyet hi te le sí te ni lehet. 12. A 7. pont ban rész le te zett ál lo má nyok 9. pont ban fel so rolt ada ta it az OM MI-nél ve ze tett köz pon ti adat bank - nak kell át ad ni a ter me lé si idõ szak zá rá sát kö ve tõ har minc na pon be lül. Az ada tok vé del mét és tit kos sá gát az OMMI biz to sít ja. II. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai 1. A te nyész tés és for gal ma zás so rán a kel te tõ és te - nyész to jást a ter me lõ nek olyan azo no sí tó jel zés sel kell el - lát nia, hogy an nak azo nos sá ga, szár ma zá sa hi telt érdem - lõen meg ál la pít ha tó le gyen. 2. Szár ma zá si iga zo lást kell ki ál lí ta ni az el is mert tenyésztõ egye sü let, il let ve szö vet ség törzs köny vé ben I., II. törzs köny vi osz tály ban nyil ván tar tott ál lo mány tól kel te tés re ke rü lõ va la mennyi to jás ról, az azo no sí tó jel zés meg je lö lé sé vel, va la mint ezek bõl a to já sok ból ki kelt naposbaromfiról Szár ma zá si iga zo lást ki ál lí ta ni csak az en ge dé lye - zett te nyész tõ szer ve zet te nyész té si prog ram já ban meg - adott sza po rí tó anyag, na pos- és nö ven dék ba rom fi mi nõ sé - gét jel lem zõ mu ta tók nak meg fe le lõ sza po rí tó anyag ról, te - nyész-, na pos- és nö ven dék ba rom fi ról sza bad. 3. Nem kell szár ma zá si iga zo lást ki ál lí ta ni 3.1. a te nyész to jás ból nem te nyész ál lat elõ ál lí tás cél já - ból kel tett na pos ba rom fi cso port ról; 3.2. a kel te tõ to jás ból kel te tett na pos ba rom fi cso port - ról. 4. Te nyész ál la tok és sza po rí tó anya gok kül föld re tör té - nõ ér té ke sí té se ese tén az OMMI a szár ma zá si iga zo lást hi - te le sí ti. 5. A kel te tõ to jást a szü lõ pár tar tó sza po rí tó te lep ál tal szár ma zá si iga zo lás alap ján ki ál lí tott szál lí tó le vél nek kell kí sér nie. A szál lí tó le vé len fel kell tün tet ni a to jást ter - me lõ ál lo mány OMMI azo no sí tó ját. 6. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai 6.1. a szár ma zá si iga zo lás nak te nyész to jás ese té ben lega lább tar tal maz nia kell a sor szá mot; a tenyésztojást termelõ állomány I/9.1 I/9.6. pontban megjelölt azonosítóit, a szaporítási fokozatot, a mennyiséget, a termelés idejét, a tojáson alkalmazott jelölést; a ki ál lí tó azo no sí tó ját; a te nyész to jás át ve võ jé nek azo no sí tó ját; a ki ál lí tás he lyét, dá tu mát, alá írá so kat A szár ma zá si iga zo lás nak te nyész ba rom fi ese té - ben leg alább tar tal maz nia kell a sor szá mot; az el is mert te nyész tõ egye sü let, il let ve szö vet ség ne vét, a kel te tõ azo no sí tó it; a faj ta meg ne ve zé sét; a ba rom fi azo no sí tó ada ta it (a ke lés idõ pont ját, mennyi sé gét, iva rát, sza po rí tá si fo ko za tát); a szár ma zá sát (sza po rí tó anyag, nö ven dék ese tén a na pos ál lat szár ma zá si iga zo lá sá nak sor szá mát); a te nyész ál la to kat át ve võ tu laj do nos és tar tó ne - vét és cí mét; a ki ál lí tás he lyét, idõ pont ját, a ki ál lí tó alá írá sát. 7. Szál lí tó le ve let vagy kí sé rõ ira tot kell ki ál lí ta ni az áru ter me lés cél já ra kel te tett na pos ba rom fi cso por tok ról, mely nek leg alább tar tal maz nia kell: 7.1. a sor szá mot, a kel te tõ azo no sí tó ját, a ke lés ide jét; 7.2. a mennyi sé get; 7.3. a fajt, faj tát; 7.4. az ivart; 7.5. a szü lõ ál lo mány OMMI azo no sí tó ját. 8. Szál lí tó le ve let ki ál lí ta ni csak az en ge dé lye zett tenyésztõ szer ve zet te nyész té si prog ram já ban meg adott na pos ba rom fi mi nõ sé gét jel lem zõ mu ta tók nak meg fe le lõ na pos ba rom fi ról sza bad. 9. A szár ma zá si iga zo lást há rom pél dány ban kell ki ál lí - ta ni, azo nos sor szám mal. Az elsõ pél dány a te nyész ál lat, il let ve a te nyész to jás át ve võ jét il le ti, a má so dik pél dányt az át ve võ meg kül di az OMMI ré szé re, a har ma dik pél - dányt a ki ál lí tó nál kell meg õriz ni. 10. Az adat át vé tel so rán ész lelt va lót lan adat köz lés ese tén az OMMI a ki fo gás olt szár ma zá si iga zo lást vissza - me nõ le ge sen is le tilt ja.

122 12016 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 4. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A keresztezési, illetve hibridizációs programban részt vevõ baromfira vonatkozó tenyésztési fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. A fõ könyv ve ze té sé nek sza bá lyai 1. A 3. mel lék let 1. pont já ban meg ha tá ro zott fo gal ma - kat a hib rid és ke resz te zé si prog ram ál lo má nya i ra is al kal - maz ni kell. 2. Egy faj ta szá má ra csak egy fõ könyv ve zet he tõ. 3. Az egyes faj ták, te nyész tõ vál lal ko zá sok, te nyé sze - te ik és a rész vál lal ko zá sok te nyé szet azo no sí tó ját az egy - sé ges ség ér de ké ben az OMMI adja ki, és tart ja nyil ván. 4. A te nyész tõ vál lal ko zá son be lül a te lep azo no sí tó meg je lö lé se ket az OMMI adja ki a te nyész tõ szer ve zet javaslata alap ján. 5. A fõ köny ve ket az OMMI éven ként hi te le sí ti az ál lo - má nyok fe lül vizs gá la ta és a köz pon ti adat bank ba be kül - dött ada tok alap ján. (Az OMMI az I., II. és III. osz tály ba tar to zó ál lo má nyo kat a Fe lül vizs gá la ti sza bály zat sze - rint fe lül vizs gál ja.) 6. A fõ könyv há rom osz tály ra ta go ló dik: 6.1. a déd szü lõ vagy vo na la kat al ko tó állományok ada tai 6.2. nagy szü lõ vo na lak csak az I. osz - tály ba tar to zó ál lo má nyok tól szár - maz hat nak ada tai 6.3. tovább nem szaporítható utódokat elõállító szülõpárállományok II. osztályba tartozó állományoktól származ nak ada tai I. osz tály; II. osz tály; III. osz tály. 7. A faj tán kén ti fõ köny vi sza bály zat ban rész le te sen sza bá lyoz ni kell 7.1. a fõ köny vi osz tá lyok ki ala kí tá sát és a be so ro lás fel té tel rend sze rét; 7.2. a bi zony la tok rend jét; 7.3. a te nyész ál la tok és a sza po rí tó anyag meg je lö lé sé - nek mód ját és ide jét; 7.4. a szár ma zás nyil ván tar tás, az iga zo lá sok ki ál lí tá sá - nak és ki adá sá nak rend jét; 7.5. az ál lo má nyok azo no sí tó i nak rend jét; 7.6. a rész vál lal ko zá sok ban ter me lõ te nyész ál lat ál lo - má nyok adat szol gál ta tá si rend jét; 7.7. a nyil ván tar tá sért fe le lõs sze mélyt. 8. A fõ könyv nek min den be jegy zett ál lo mány ra leg - alább az aláb bi ada to kat kell tar tal maz nia: 8.1. az el is mert te nyész tõ vál lal ko zás, il let ve rész vál - lal ko zás ne vét, azo no sí tó szá mát; 8.2. a faj ta ne vét; 8.3. a te nyész tõ te lep azo no sí tó meg je lö lé sét; 8.4. a fõ köny vi osz tály meg je lö lé sét; 8.5. az ál lo mány azo no sí tó ját; 8.6. az ál lo mány szár ma zá sát; 8.7. az ál lo mány ter me lé si idõ sza kát; 8.8. az ál lo mány össze sí tett jel lem zõ ér ték mé rõ mu ta - tó it (hús- és to jás ter me lés, élet ké pes ség, kel tet he tõ ség, egyéb jel lem zõ tu laj don sá gok); 8.9. az ér té ke sí tett te nyész ál lat és sza po rí tó anyag mennyi sé gét; a ki adott te nyész to jás és na pos ál lat szár ma zá si iga zo lá sok nyil ván tar tá sát; az al kal ma zott ál lat egész ség ügyi ke ze lé se ket. 9. A fõ könyv a te nyész tõ vál lal ko zás nál vagy an nak meg bí zá sá ból az adat fel dol go zó in téz mény nél ve zet he tõ, és nem se lej tez he tõ. 10. A fõ könyv for má ja le het: könyv, jegy zék, kar to ték vagy más olyan adat hor do zó, ame lyet hi te le sí te ni le het. 11. A 7. pont ban rész le te zett ál lo má nyok 9. pont ban fel so rolt ada ta it az OM MI-nél ve ze tett köz pon ti adat bank - nak kell át ad ni a ter me lé si idõ szak zá rá sát kö ve tõ har minc na pon be lül. Az ada tok vé del mét és tit kos sá gát az OMMI biz to sít ja. 12. A te nyész tõ vál lal ko zás nak im port ál lo mány vo nat - ko zá sá ban az ere de ti kül föl di szár ma zá si iga zo lás alap ján kell ki ál lí ta nia az el is me ré si ké re lem ben meg je lölt mó - don az ál lo mány ha zai for gal ma zá sa ese tén a szár ma zá si iga zo lást. II. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá ra a 3. szá mú mel lék let II. pont já ban fog lal ta kat kell al kal maz ni.

123 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A hal esetén a törzskönyv, illetve a fõkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. Törzs könyv, il let ve fõ könyv ve ze té sé nek sza bá lyai 1.1. Egy faj ta, il let ve hib rid szá má ra csak egy törzs - könyv, il let ve fõ könyv ve zet he tõ A törzs könyv, il let ve fõ könyv faj ta kód ját és az ehhez tar to zó te nyé szet szá mo kat az egy sé ges ség ér de ké - ben az OMMI adja ki, és tart ja nyil ván A törzs köny vet, il let ve fõ köny vet az OMMI éven - te hi te le sí ti. 2. A törzs könyv, il let ve fõ könyv tar tal ma, szer ke ze te és ve ze té se 2.1. A törzs könyv nek, il let ve fõ könyv nek leg alább az aláb bi ada to kat kell tar tal maz nia: a te nyész tõ és a tu laj do nos ne vét, cí mét, a te nyész te lep he lyét, a faj ta, il let ve a hib rid ne vét, az ál lo mány lét szá mát, ik rás, te jes, a te nyész ál la tok egye de i nek je lö lé sét, egye di jelölés ese tén chip-jel szá mát, a faj ta kül le mi le írá sát, pik ke lye zett ség, szín, pro fil in dex, te nyész tõ egye sü let, szö vet ség vagy te nyész tõ vál lal ko zás ál tal is mert összes tel je sít mény vizs gá lat ered - mé nyét; 2.2. A törzs könyv, il let ve fõ könyv for má ja le het: könyv, jegy zék, kar to ték vagy más olyan adat hor do zó, ame lyet hi te le sí te ni le het A törzs könyv, il let ve fõ könyv a te nyész tõ egye sü - let nél, szö vet ség nél vagy te nyész tõ vál lal ko zás nál ve zet - he tõ és nem se lej tez he tõ A törzs köny vi, il let ve fõ köny vi ada tok egy pél dá - nyát az elõ írt for má ban az OM MI-nél ve ze tett köz pon ti adat bank nak kell át ad ni, ott tá rol ni és biz to sí ta ni kell az ada tok vé del mét A törzs köny vi, il let ve fõ köny vi ada to kat ellen - õrzés, a törzs köny vek, il let ve fõ köny vek éven kén ti fe lül - vizs gá la ta, va la mint az ada tok köz pon ti adat bank ba tör té - nõ be fo ga dá sa után az OMMI hi te le sí ti A törzs könyv ben, il let ve fõ könyv ben fel kell tün - tet ni fe le lõs ség vi se lé sét a je lö lé sért, az elõ írt be je len té se - kért, a fel jegy zé se kért, va la mint a re giszt rá ci ó kért. II. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai 1. A szár ma zá si iga zo lás nak leg alább tar tal maz ni kell 1.1. a sor szá mot; 1.2. az el is mert te nyész tõ egye sü let, szö vet ség vagy te - nyész tõ vál lal ko zás ne vét; 1.3. a hal faj ne vét; 1.4. a faj ta ne vét; 1.5. a kor osz tály ne vét; 1.6. a sza po rí tás, vagy utol só ne ve lés he lyét; 1.7. a vá sár ló ne vét, cí mét; 1.8. az ér té ke sí tés idõ pont ját; 1.9. a ki adott mennyi sé get; a ki ál lí tás he lyét és idõ pont ját; a szak mai mun ká ért fe le lõs sze mély alá írá sát és az el is mert te nyész tõ szer ve zet bé lyeg zõ le nyo ma tát; a tel je sít mény vizs gá la to kat és el len õr zõ tesz te ket le bo nyo lí tó és a köz zé te võ OMMI meg ne ve zé sét. 2. A szár ma zá si iga zo lá sok sor szá mát, il let ve az azo no - sí tás hoz és nyil ván tar tás hoz szük sé ges leg fon to sabb ada - to kat az OM MI-val kö zöl ni kell Az adat át vé tel so rán ész lelt va lót lan adat köz lés ese tén az OMMI a ki fo gás olt szár ma zá si iga zo lást vissza - me nõ le ge sen is le tilt ja. 3. A szár ma zá si iga zo lás nak a te nyész ál lat te lep he lyén, sza po rí tó anyag ese tén a de po ná lás he lyén min dig ren del - ke zés re kell áll nia. 4. A szár ma zá si iga zo lás nem má sol ha tó. Má sod la tot az ere de ti sor szám je lö lés sel a ki ál lí tó ad hat ki. 6. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A méh esetén törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai I. Törzs könyv ve ze té sé nek sza bá lyai 1.1. Egy faj ta szá má ra csak egy törzs könyv ve zet he tõ A törzs könyv faj ta kód ját és az eh hez tar to zó te nyé - szet szá mo kat az egy sé ges ség ér de ké ben az OMMI adja ki, és tart ja nyil ván A törzs köny vet az OMMI éven te hi te le sí ti.

124 12018 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 2. A törzs könyv tar tal ma, szer ke ze te és ve ze té se 2.1. A törzs könyv nek leg alább az aláb bi ada to kat kell tar tal maz nia: a te nyész tõ és a tu laj do nos ne vét, cí mét, a te nyész te lep he lyét, a faj ta ne vét, az ál lo mány lét szá mát, a nem ze dék szá mát, az any ja törzs köny vi szá mát, az anya je lét, a ke lés, ki he lye zés, pe té zés se lej te zés dá tu mát A törzs könyv for má ja le het: könyv, jegy zék, kar to - ték vagy más olyan adat hor do zó, ame lyet hi te le sí te ni lehet A törzs könyv a te nyész tõ egye sü let nél, il let ve szö - vet ség nél vagy an nak meg bí zá sá ból az adat fel dol go zó in - téz mény nél ve zet he tõ és nem se lej tez he tõ A törzs köny vi ada to kat el len õr zés, a törzs köny vek éven kén ti fe lül vizs gá la ta, va la mint az ada tok köz pon ti adat bank ba tör té nõ be fo ga dá sa után az OMMI hi te le sí ti A törzs könyv ben fel kell tün tet ni fe le lõs ség vi se lé - sét a je lö lé sért, az elõ írt be je len té se kért, a fel jegy zé se kért, va la mint a re giszt rá ci ó kért. II. A szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sá nak elõ írásai 1. A szár ma zá si iga zo lás nak leg alább tar tal maz ni kell 1.1. az el is mert te nyész tõ szer ve zet ne vét, 1.2. a pá roz ta tó szá mát, 1.3. az anya törzs köny vi szá mát, 1.4. a be te le pí tés ide jét, 1.5. a so ro zat szá mát, 1.6. a pe té zés kez de tét, 1.7. a méh anya ne ve lõ te lep üze me lé si en ge dély szá - mát, 1.8. a ki adott mennyi sé get, 1.9. a vá sár ló ne vét, cí mét, a ki ál lí tás he lyét és idõ pont ját, a szak mai mun ká ért fe le lõs sze mély alá írá sát és az el is mert te nyész tõ szer ve zet bé lyeg zõ le nyo ma tát. 7. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez Az egyes fajták elismeréséhez szükséges legkisebb létszámok 1. Szar vas mar ha 1.1. Ha zai faj ták ese té ben 1000 A és B törzs köny ves te - hén 1.2. Kül föl di és vi lág faj ták ese té ben 100 A és B törzs - köny ves te hén. 2. Ser tés 2.1. Ha zai faj ták ese tén Faj ta tisz ta faj ták: 1000 tkv-i el len õr zés alatt álló koca Hib ri dek: 1000 tkv-i el len õr zés alatt álló szü lõ - pár ko ca leg alább 3 üzem ben. Az egyes üze mek lét szá ma le he tõ vé kell te gye a Tel je sít mény vizs gá la ti Kó dex sze rin - ti teszt be szál lí tás fel té te le it Kül föl di és vi lág faj ták Faj ta tisz ta faj ták: 50 tkv-i el len õr zés alatt álló koca Hib rid: 1000 tkv-i el len õr zés alatt álló szü lõ pár - ko ca leg alább 3 üzem ben. Az egyes üze mek lét szá ma le he - tõ vé kell te gye a Tel je sít mény vizs gá la ti Kó dex sze rin ti teszt be szál lí tás fel té te le it. 3. Juh 3.1. Ha zai faj ták ese tén: 1000 A. és B. törzs köny ves anya Kül föl di és vi lág faj ták ese tén: 75 A. és B. törzs - köny ves anya, mi vel az elõ ál lí tást és sza po rí tást kül föl di szer ve zet vég zi. 4. Ló, sza már 4.1. Ha zai faj ták ese tén: 300 fõ törzs köny ves kan ca Vi lág faj ták ese tén: 50 fõ törzs köny ves kan ca Kül föl di faj ták ese tén 10 fõ törzs köny ves kan ca és 1 mén. 5. Tyúk 5.1. Ha zai faj ták ese tén Tojó és broj ler tyúk faj ták ese tén mi ni mum 120 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tyúk és a meg fe le lõ lét szá mú ka kas.

125 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ket tõs hasz no sí tá sú tyúk faj ták ese tén mi ni mum 120 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tyúk és a meg fe le lõ lét - szá mú ka kas Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben a fajta im mig rá ci ó ra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg - lé te nem fel té tel. 6. Lúd 6.1. Ha zai faj ták ese tén Mi ni mum 240 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tojó és a meg fe le lõ lét szá mú gú nár Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben im mig - rá ci ó ra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg lé te nem fel té tel. 7. Ka csa 7.1. Ha zai faj ták ese tén Mi ni mum 200 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tojó és a meg fe le lõ lét szá mú gá csér Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben immigrációra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg - lé te nem fel té tel. 8. Pézs ma ka csa (bar ba rie) Az alap vo na lak sze rint mi ni mum 250 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tojó és a meg fe le lõ lét szá mú gá csér Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben immigrációra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg - lé te nem fel té tel. 9. Mu lard 9.1. Ha zai faj ták ese tén Az alap vo na lak sze rint mi ni mum 200 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tojó és a meg fe le lõ lét szá mú gá csér Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben immigrációra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg - lé te nem fel té tel. 10. Puly ka Ha zai faj ták ese tén Mi ni mum 200 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tojó és a meg fe le lõ lét szá mú bak Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben immigrációra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg - lé te nem fel té tel. 11. Gyöngy tyúk Ha zai faj ták ese tén Mi ni mum 120 I. törzs köny vi osz tály ba so rolt tyúk és a meg fe le lõ lét szá mú ka kas Kül föl di és vi lág faj ták ese tén, amennyi ben immigrációra épül, meg ha tá ro zott ál lo mány lét szám meg - lé te nem fel té tel. 12. Nyúl Ha zai faj ták ese tén Faj ta tisz ta faj ták: 120 törzs köny vi el len õr zés alatt álló anya nyúl és a meg fe le lõ lét szá mú bak Hib ri dek: 120 törzs köny vi el len õr zés alatt ál ló anya nyúl vo na lan ként Kül föl di és vi lág faj ták ese tén 300 törzs köny vi el - len õr zés alatt álló szü lõ pár anya nyúl. 13. Hal Ha zai faj ták ese tén Faj ta tisz ta faj ták: 25 ik rás és 25 te jes törzs köny - vi el len õr zés alatt álló elit szü lõ pár Hib ri dek: 25 ik rás és 25 te jes törzs köny vi el len - õr zés alatt álló elit szü lõ pár vo na lan ként. 8. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálathoz szükséges adatok és egyedszámok Sertés Faj ta tisz ta: 3 év tel je sít mény-vizs gá la ti ada tai Hib ri dek és leg alább há rom-faj tás ke resz te zé sek Rep ro duk ci ós teszt: 2000 fi a lás/év Hí zé kony sá gi és vá gá si vég ter mék teszt a rep ro duk ci ós teszt be vont üze mek bõl szár ma zó vég ter mé kek alap ján, éven te, négy is mét lés ben, a meg adott ütem terv sze rint (4 16 egyed del) össze sen a 3 év alatt 192 egye d be szál lí tá - sá val. Juh Hí zé kony sá gi és vá gá si tel je sít mény-vizs gá la tok hús tí pu sú faj ták ese tén 3 év teszt ada tai; gyap jú-hús; hús-gyap jú; sza po ra; tej tí pu sú faj ták ese tén 2 év teszt ada tai. A köz pon ti vizs gá la tok so rán a faj ták te nyész té si prog - ram ban meg je lölt cél ja sze rint kell a teszt egye de ket faj ta - tisz tán, vagy ke resz te zé si vég ter mé ke ik vizs gá la tá val tesz - tel ni. éven te jer ke és kos bá ránnyal, éven te ne men ként a vizs gált ál lo mány ból 5-5 bá rány vá gá sa és cson to zá sa. Ba rom fi Fa jon ként és hasz no sí tá si irá nyon ként mi ni mum 150 egye det, illetve a tel je sít mény vizs gá la ti kó dex elõ - írásainak meg fe le lõ lét szá mot kell biz to sí ta ni an nak ér de - ké ben, hogy sta tisz ti ka i lag ér té kel he tõ le gyen. Fa jon ként

126 12020 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (tyúk fé lék, lúd, ka csa fé lék és puly ka) és tí pu son ként egy-egy vég ter mék köz pon ti tel je sít mény vizs gá la tot kell el vé gez ni. Nyúl Egy vég ter mék üze mi tel je sít mény vizs gá lat so rán, faj - tán ként 50 anyá tól 200 öt he tes vá lasz tá si nyúl. Hal A faj ták es té ben az OMMI ál tal szer ve zett tesz ten való rész vé tel szük sé ges. Öt ik rás anya hal és nyolc te jes, vég ter mék teszt ese tén faj tán ként 300 egy nya ras iva dék. Méh Méh anya neve lõ te le pen ként 10 méh anya. 9. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez A fajtaelismerés fenntartását szolgáló teljesítményvizsgálatok gyakorisága és az ahhoz szükséges egyedszámok Szar vas mar ha, juh és ló A faj ta el is me rés fenn tar tá sá hoz há rom éves idõ szak alatt a szük sé ges vizs gá la tok azo no sak a faj ta el is me rés nél elõ ír tak kal. Sertés Faj ta tisz ta: 3 év tel je sít mény-vizs gá la ti ada tai Hib ri dek és leg alább há rom faj tás ke resz te zé sek Rep ro duk ci ós teszt: 2000 fi a lás/év A faj ta el is me rés fenn tar tá sá hoz szük sé ges vizs gá lat, 3 éves cik lus ese tén azo no sak az el is me rés nél elõ ír tak kal annyi el té rés sel, hogy a hib ri dek és te nyész vo na lak vég ter - mé ke it a cik lus alatt 2 hí zé kony sá gi és vá gá si teszt ered - mé nyei, össze sen 128 be szál lí tott egye d vizs gá la ta alap ján kell ér té kel ni, az OMMI teszt prog ram ja sze rint. Ba rom fi A faj ta el is me rés fenn tar tá sá hoz szük sé ges vizs gá lat, 3 éves cik lus figyelembevéte lével azo no sak az el is me rés - nél elõ ír tak kal. Nyúl A faj ta el is me rés fenn tar tá sá hoz szük sé ges az OMMI által meg hir de tett, tesz ten való rész vé tel. Hal, méh A faj ta el is me rés fenn tar tá sá hoz szük sé ges az OMMI által meg hir de tett, tesz ten való rész vé tel. A gazdasági és közlekedési miniszter 115/2005. (XII. 27.) GKM rendelete a ma gyar lég tér hasz ná la tá val kap cso la tos egyes mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról* A lé gi köz le ke dés rõl szó ló évi XCVII. tör vény 52. -ának (4) be kez dé sé ben és 63. -ában ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a hon vé del mi mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: A Ma gyar Köz tár sa ság lég te ré ben és re pü lõt ere in tör té nõ re pü lé sek vég re haj tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 14/2000. (XI. 14.) Kö ViM ren de let mó do sí tá sa 1. A Ma gyar Köz tár sa ság lég te ré ben és re pü lõt ere in tör té - nõ re pü lé sek vég re haj tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 14/2000. (XI. 14.) Kö ViM ren de let mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te lép. A lé gi for ga lom irá nyí tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 16/2000. (XI. 22.) Kö ViM ren de let mó do sí tá sa 2. A lé gi for ga lom irá nyí tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 16/2000. (XI. 22.) Kö ViM ren de let 1 3. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2 4. szá mú mel lék le te lép. Záró ren del ke zés 3. (1) Ez a ren de let a ki hir de tést kö ve tõ 8. na pon lép hatályba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) a Lé gi for gal mi és Re pü lõ té ri Igaz ga tó ság meg szün - te té sé rõl és a Hun ga ro Cont rol Ma gyar Lé gi for gal mi Szol - gá lat lét re ho zá sá ról szó ló 45/2001. (XII. 20.) Kö ViM rendelet 6. -a (2) be kez dé sé nek b) pont ja, e) pont já nak ec) ed) al pont ja, g) pont já nak gb) al pont ja, b) a Ma gyar Köz tár sa ság lég te ré ben és re pü lõt ere in tör té nõ re pü lé sek vég re haj tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 14/2000. (XI. 14.) Kö ViM ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 3/2002. (I. 23.) Kö ViM ren de let, * A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny évi 170. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre meg - kapnak (te le fon: /237 és 238 mel lék; fax: ; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357).

127 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y c) a lé gi for ga lom irá nyí tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 16/2000. (XI. 22.) Kö ViM ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 4/2002. (I. 23.) Kö ViM ren de let, d) a ma gyar lég tér lé gi köz le ke dés cél já ra tör té nõ ki je - lö lé sé rõl szó ló 14/1998. (VI. 24.) KHVM HM KTM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról ren del ke zõ 25/2003. (IV. 25.) GKM HM KvVM együt tes ren de let 18. -ának (3) és (4) be kez dé se, e) a ma gyar lég tér hasz ná la tá val kap cso la tos egyes miniszteri ren de le tek mó do sí tá sá ról szó ló 10/2004. (II. 12.) GKM ren de let, f) a lé gi for ga lom irá nyí tá sá nak sza bá lya i ról szó ló 16/2000. (XI. 22.) Kö ViM ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 26/2005. (V. 5.) GKM ren de let. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) a pol gá ri lé gi jár mû üzem ben tar tá sá nak szak mai fel - té te le i rõl és en ge dé lye zé si el já rá sá ról szó ló 20/2002. (III. 30.) Kö ViM ren de let (a to váb bi ak ban: Ren de let) mel - lék le te I. Ré sze K) fe je ze té nek pont ja he lyé be a következõ ren del ke zés lép: JAR-OPS Föld fel szín meg kö ze lí té sé re fi gyel - mez te tõ rend szer a) Az 5700 kg-nál na gyobb jó vá ha gyott ma xi má lis fel - szál ló tö me gû, vagy 9-nél több en ge dé lye zett utas ülés sel ren del ke zõ, gáz tur bi nás haj tó mû vel fel sze relt repülõ - gépeknek ren del kez ni ük kell a föld fel szín megközelíté - sére fi gyel mez te tõ rend szer rel. b) A föld fel szín meg kö ze lí tés re fi gyel mez te tõ rend szer hang jel zé sek kel és ki egé szí tõ vi zu á lis je lek kel idõ ben és meg kü lön böz tet he tõ en, au to ma ti ku san ad jon figyelmez - tetést a ha jó zó sze mély zet szá má ra a süllye dés mér té ké rõl, a föld fel szín kö zel sé gé rõl, a fel szál lás vagy át star to lás utáni ma gas ság vesz tés rõl, rend el le nes le szál lá si kon fi gu - rá ci ó i ról és a sik ló pá lyá tól le fe lé tör té nõ el té rés rõl. c) Gáz tur bi nás haj tó mû vel fel sze relt re pü lõ gép nek kg-nál na gyobb jó vá ha gyott ma xi má lis fel szál ló tö meg gel, il let ve 30-nál több en ge dé lye zett utas ülés szám - mal jú li us 1. után ren del kez nie kell olyan, a föld - felszín meg kö ze lí tés re fi gyel mez te tõ rend szer rel, amely föld fel szí ni ve szély re elõ re fi gyel mez te tõ funk ci ót (pre - dic ti ve ter ra in ha zard war ning func ti on) is tar tal maz (TAWS Ter ra in Awa re ness and War ning Sys tem). d) Gáz tur bi nás haj tó mû vel fel sze relt re pü lõ gép nek 5700 kg-nál na gyobb, de kg-t meg nem ha la dó jóváhagyott ma xi má lis fel szál ló tö meg gel, il let ve 9-nél több, de 30-at nem meg ha la dó en ge dé lye zett utas ülés szám mal, ja nu ár 1. után ren del kez nie kell olyan, veszélyes föld fel szín meg kö ze lí tés re fi gyel mez te tõ rend - szer rel, amely föld fel szí ni ve szély re elõ re fi gyel mez te tõ funk ci ót (pre dic ti ve ter ra in ha zard war ning func ti on) is tar tal maz (TAWS Ter ra in Awa re ness and War ning System). e) A TAWS rend szer au to ma ti ku san ad jon fi gyel mez - te tést a ha jó zó sze mély zet szá má ra hang jel zé sek kel és vizuális je lek kel, va la mint a Fel szín kö zel ség-jel zõ Ki jel - zõn (Ter ra in Awa re ness Disp lay) ke resz tül, meg fe le lõ riasztási idõt biz to sít va a föld fel szín be üt kö zés meg elõ zé - sé re, a fel ké szü lés le he tõ sé gé re és a föld fel szín tõl való magasság tar tá sá ra. b) a Ren de let mel lék le te I. Ré sze K) fe je ze té nek pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: JAR-OPS Au to ma ti kus vész hely ze ti rá dió jel - adó (lásd IEM OPS 1.820) a) Az olyan re pü lõ gép nek, me lyet egye di Lé gi al kal - mas sá gi Bi zo nyít vánnyal ja nu ár 1-jén vagy ezen dátumot kö ve tõ en he lyez tek üzem be, ren del kez nie kell egy au to ma ti kus Vész hely ze ti rá dió jel adó val (ELT), amely al kal mas su gár zás ra 121,5 MHz-en és ,1 MHz frek ven cia sá von. b) Az olyan re pü lõ gép nek, me lyet egye di Légial - kalmassági Bi zo nyít vánnyal ja nu ár 1. elõtt he lyez - tek üzem be, ren del kez nie kell bár mi lyen Vész hely ze ti rádiójeladóval (ELT), amely al kal mas su gár zás ra 121,5 MHz-en és ,1 MHz frek ven cia sá von, az zal a ki vé tel lel, hogy azok a re pü lõ gé pek de cem - ber 31-ig üze mel het nek, me lye ket áp ri lis 1-jén vagy ezen dá tu mot meg elõ zõ en olyan au to ma ti kus veszély - helyzeti rá dió jel adó val (ELT) sze rel tek fel, amely 121,5 MHz-en su gá roz, de ,1 MHz frekvencia - sávon nem. c) Min den ma gyar lajst rom ba fel vett lé gi jár mû vön a ,1 MHz frek ven cia sá von su gá roz ni ké pes ELT-t a lé gi köz le ke dé si ha tó ság ál tal ki adott kód ra kell beállí - tani. A ki adott kód ról a lé gi köz le ke dé si ha tó ság nyil ván - tar tást ve zet. Dr. Kóka Já nos s. k. gazdasági és közlekedési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter 116/2005. (XII. 27.) GKM rendelete a magyar légtér igénybevételéért fizetendõ díjról A lé gi köz le ke dés rõl szóló évi XCVII. tör vény 9. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: Értelmezõ rendelkezések 1. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) Bu da pest Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet: a Ma gyar Köz - tár sa ság lég te ré nek azon ré sze, ame lyen be lül a lé gi köz le - ke dés szá má ra FL660 ( m STD) ma gas sá gig lé gi for - gal mi szol gá la tot biz to sí ta nak,

128 12022 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám b) Bu da pest Kö zel kör zet: kü lön jog sza bály ban 1 meg - ha tá ro zott Bu da pest TMA (Ter mi nal Cont rol Area) el len - õr zött lég tér, c) Bu da pest-fe ri hegy Re pü lõ té ri Irá nyí tó Kör zet: külön jog sza bály ban 1 meg ha tá ro zott Fe ri hegy CTR ( Aerodrome Cont rol Zone) el len õr zött lég tér, d) mûszer szerinti repülési szabályok (Instrument Flight Ru les IFR): a re pü lés mû sze res me te o ro ló gi ai kö - rül mé nyek kö zöt ti vég re haj tá sát meg ha tá ro zó sza bá lyok együt te se. A magyar légtér igénybevételéért fizetendõ díjak 2. A ma gyar lég tér igény be vé te lé ért a Ma gyar Köz tár sa - ság nak a 19/1993. (I. 29.) Korm. ren de let tel ki hir de tett EUROCONTROL tag sá ga alap ján az EUROCONTROL Ki bõ ví tett Bi zott sá gá nak az út vo nal-hasz ná la ti dí jak al - kal ma zá sa tár gyá ban ho zott, e ren de let mel lék le tét ké pe zõ ha tá ro za tá ra (a továb biak ban: Ha tá ro zat) fi gye lem mel e ren de let ben meg ha tá ro zott a) út vo nal-hasz ná la ti dí jat és b) kö zel kör ze ti dí jat (a továb biak ban együtt: lég tér igény be vé te li díj) kell fizetni. A légtér igénybevételi díj fizetésének közös szabályai 3. (1) A lég tér igény be vé te li díj össze gét a (2) be kez dés - ben fog lalt el té rés sel eu ró ban kell meg fi zet ni, az EUROCONTROL brüssze li köz pont já hoz. (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban be jegy zett lé gi jár mû üzem ben tar tók, a lég tér igény be vé te li díj össze gét nem - zeti va lu tá ban (HUF) is meg fi zet he tik. Útvonal-használati díj 4. (1) Az út vo nal-hasz ná la ti dí jat a (2) be kez dés ben fog - lalt ki vé tel lel Bu da pest Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet ben a Ha tá ro zat 5. Cik ke lyé ben meg ha tá ro zott út vo nal hossz alap ján mû szer sze rin ti re pü lé si sza bá lyok nak meg fele - lõen mû kö dõ re pü lé sek után kell fi zet ni. (2) Az út vo nal-hasz ná la ti díj meg fi ze té se alól a kö vet - ke zõ re pü lé sek men te sül nek: a) a Ha tá ro zat 8. Cik ke lyé nek 1. pont já ban fel so rolt re - pü lé sek, 1 A ma gyar lég tér lé gi köz le ke dés cél já ra tör té nõ ki je lö lé sé rõl szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM HM KTM együt tes ren de let. b) az EUROCONTROL tag ál la mok ka to nai lé gi jár mû - ve i vel vég re haj tott re pü lé sek, c) azok nak az ál la mok nak a ka to nai lé gi jár mû ve i vel vég re haj tott re pü lé sek, ame lyek nek a Ma gyar Köz tár sa ság két- vagy több ol da lú nem zet kö zi szer zõ dés ben díj men tes - sé get biz to sí tott, d) föl di lé gi na vi gá ci ós be ren de zés ként hasz nált vagy hasz nál ni ter ve zett be ren de zé sek el len õr zé se, vagy ki pró - bá lá sá nak ki zá ró la gos cél já val vég re haj tott re pü lé sek, ki - vé ve az adott lé gi jár mû ke res ke del mi át te le pü lé se it, e) re pü lé sek, ame lyek ugyan azon a re pü lõ té ren fe je - zõd nek be, amely rõl a lé gi jár mû fel szállt, és a re pü lés fo - lya mán köz be esõ le szál lás nem tör tént (kör re pü lés). (3) Az út vo nal-hasz ná la ti díj rend szer al kal ma zá sá nak és a díj fi ze té sé nek fel té te le it, to váb bá az út vo nal-hasz ná - la ti egy ség díj sza bás mér té két a ren de let mel lék le te tar tal - maz za. Közelkörzeti díj 5. (1) A kö zel kör ze ti dí jat a (2) be kez dés ben fog lalt ki - vé tel lel a Bu da pest Fe ri hegy Nem zet kö zi Re pü lõ tér rõl in du ló Bu da pest Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet ben a Ha tá - ro zat 5. Cik ke lyé nek 3. pont já ban meg ha tá ro zott 20 km út - vo nal hossz alap ján, to váb bá a Bu da pest Kö zel kör zet ben és Bu da pest-fe ri hegy Re pü lõ té ri Irá nyí tó Kör zet ben vég - re haj tott mû szer sze rin ti re pü lé si sza bá lyok nak meg fele - lõen mû kö dõ re pü lé sek után kell fi zet ni. (2) A kö zel kör ze ti díj meg fi ze té se alól a kö vet ke zõ re - pü lé sek men te sül nek: a) olyan lé gi jár mû vel vég re haj tott re pü lé sek, ame lyek en ge dé lye zett leg na gyobb fel szál ló-tö me ge ket tõ ton ná nál ke ve sebb; b) hi va ta los kül de tés ben lévõ ural ko dó és köz vet len csa lád ja, ál lam-, kor mány fõ és mi nisz te rek ki zá ró la gos szál lí tá sá ra vég re haj tott re pü lé sek. Ezt va la mennyi eset - ben a re pü lé si terv ben a meg fe le lõ stá tus in di ká tor jel zé sé - vel alá kell tá masz ta ni; c) ille té kes ku ta tó-men tõ tes tü let ál tal en ge dé lye zett ku ta tó-men tõ re pü lé sek; d) az EUROCONTROL tag ál la mok ka to nai lé gi jár mû - ve i vel vég re haj tott re pü lé sek; e) azok nak az ál la mok nak a ka to nai lé gi jár mû ve i vel vég re haj tott re pü lé sek, ame lyek nek a Ma gyar Köz tár sa ság két- vagy több ol da lú nem zet kö zi szer zõ dés ben díj men tes - sé get biz to sí tott; f) föl di lé gi na vi gá ci ós be ren de zés ként hasz nált vagy hasz nál ni ter ve zett be ren de zé sek el len õr zé se, vagy ki pró - bá lá sá nak ki zá ró la gos cél já val vég re haj tott re pü lé sek, ki - vé ve az adott lé gi jár mû ke res ke del mi át te le pü lé se it;

129 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y g) re pü lé sek, ame lyek ugyan azon a re pü lõ té ren fe je - zõd nek be, amely rõl a lé gi jár mû fel szállt, és a re pü lés fo - lya mán köz be esõ le szál lás nem tör tént (kör re pü lés). (3) A kö zel kör ze ti díj meg fi ze té sé re a re pü lést vég re haj - tó lé gi jár mû üzem ben tar tó ja kö te les. Ha az üzem ben tar tó azo nos sá ga is me ret len, a lé gi jár mû üzem ben tar tó já nak a lé gi jár mû tu laj do no sát kell te kin tet ni, ki vé ve, ha bi zo nyít - ja az üzem ben tar tó ki lé tét. (4) A kö zel kör ze ti díj Bu da pest Kö zel kör zet ben és Bu - da pest-fe ri hegy Re pü lõ té ri Irá nyí tó Kör zet ben lévõ lé gi - na vi gá ci ós be ren de zé sek és szol gá la tok biz to sí tá sa, va la - mint az EUROCONTROL ál tal mû köd te tett kö zel kör ze ti díj rend szer kap csán fel me rü lõ költ sé gek fe de zé sé re szol - gál. 6. (1) A kö zel kör ze ti dí jat a kö vet ke zõ kép let alap ján kell ki szá mí ta ni: R = t N ahol is R a kö zel kör ze ti díj, t az egy ség díj sza bás és N az ezen re pü lé sek hez tar to zó kö zel kör ze ti szol gá la ti egy sé - gek szá ma. (2) A kö zel kör ze ti egy ség díj sza bás (t) mér té ke 246,68 euró, amely az ál ta lá nos for gal mi adót nem tar tal maz za. (3) Egy adott re pü lés re, az (1) be kez dés ben em lí tett, N be tû vel je lölt kö zel kör ze ti szol gá la ti egy ség nagy sá ga az aláb bi kép let sze rint a lé gi jár mû ton ná ban ki fe je zett, en ge dé lye zett leg na gyobb fel szál ló-tö me ge 50-nel tör té nõ osz tás sal nyert há nya do sá nak négy zet gyö ke: N Engedélyezett legnagyobb felszálló - tömeg (1) A kö zel kör ze ti díj fi ze té sé nek fel té te le i re és a ké se - del mes fi ze tés ese tén fi ze ten dõ ké se del mi ka mat mér té ké - re, a ren de let mel lék le té nek 2. füg ge lé ké ben meg ha tá ro zott az út vo nal-hasz ná la ti díj ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket kell al kal maz ni. (2) A kö zel kör ze ti díj be sze dé sé re és a szám la rek la má - ci ók ke ze lé sé re az EUROCONTROL jo go sult, a lé gi for - ga lom irá nyí tá sá ra ki je lölt szerv vel kö tött két ol da lú meg - ál la po dás alap ján. Záró rendelkezések 8. (1) Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, egy - ide jû leg ha tá lyát vesz ti az EUROCONTROL út vo - nal-hasz ná la ti dí jak tár gyá ban ho zott ha tá ro za tá nak al kal - ma zá sá ról szóló 13/2002. (IX. 5.) GKM ren de let, va la mint az an nak mó do sí tá sá ról ren del ke zõ 10/2005. (II. 14.) GKM ren de let. (2) A kö zel kör ze ti dí jat a év ben 25%-os, a év ben 50%-os, a év ben 75%-os, a év tõl kezd ve 100%-os mér ték ben kell meg fi zet ni. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 116/2005. (XII. 27.) GKM rendelethez Az útvonal-használati díjrendszer alkalmazási feltételei 1. Cikkely 1. Dí jat kell be szed ni min den egyes, a Nem zet kö zi Pol - gá ri Re pü lé si Szer ve zet szab vá nyai és aján lott el já rá sai sze rin ti mû szer sze rin ti re pü lé si sza bá lyok (IFR) meg fele - lõen a Szer zõ dõ Ál la mok ille té kességébe tar to zó, az 1. füg ge lék ben fel so rolt Re pü lés tá jé koz ta tó Kör ze tek lég - te ré ben vég re haj tott re pü lé sért. To váb bá egy Szer zõ dõ Ál lam dönt het úgy, hogy dí jat szed az il le té kes sé gé be tar - to zó Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet(ek)ben lát va re pü lé si sza - bá lyok (VFR) sze rint vég re haj tott re pü lé sek után. Egy adott Szer zõ dõ Ál lam ille té kességébe tar to zó Re pü lés tá jé - koz ta tó Kör ze tek ben rész ben lát va re pü lé si, rész ben mû - szer sze rin ti re pü lé si sza bá lyok sze rint vég re haj tott re pü lé - sek ( vegyes VFR/IFR re pü lés), a szó ban for gó Re pü lés tá - jé koz ta tó Kör ze tek ben a re pü lés tel jes tá vol sá ga után az IFR re pü lé sek re ki ve tett dí jat fi ze tik. 2. A díj a Szer zõ dõ Ál la mok nál az út vo na lat ki je lö lõ lé - gi na vi gá ci ós be ren de zé sek és szol gá la tok kap csán fel me - rü lõ, va la mint az út vo nal-hasz ná la ti díj rend szer mû köd te - té sé nek, il let ve az EU RO CONT ROL-nak e rend szer mû - köd te té se kap csán fel me rü lõ költ sé ge i nek fe de zé sé re hi - va tott. 3. Egyes Szer zõ dõ Ál la mok ille té kességébe tar to zó Re pü lés tá jé koz ta tó Kör ze tek hasz ná la ta után járó díj az ál - ta lá nos for gal mi adó ra (áfa) vo nat ko zó elõ írások ha tá lya alá es het. Ilyen ese tek ben az EUROCONTROL az adott Szer zõ dõ Ál lam ál tal sza bott fel té te lek nek és az el fo ga dott sza bá lyok nak meg fele lõen hajt ja be az adót. 4. A díj meg fi ze té sé nek fe le lõs sé ge azt ter he li, aki a re - pü lés vég re haj tá sá nak ide jén a lé gi jár mû üzem ben tar tó ja volt. Ha az üzem ben tar tó azo nos sá ga is me ret len, a lé gi jár - mû üzem ben tar tó já nak a lé gi jár mû tu laj do no sát kell te - kin tet ni, ki vé ve, ha bi zo nyít ja az üzem ben tar tó ki lé tét.

130 12024 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 2. Cikkely Több Szer zõ dõ Ál lam ille té kességébe tar to zó Re pü lés - tá jé koz ta tó Kör ze tek lég te ré be be lé põ lé gi jár mû ese tén egyet len dí jat (R) kell be szed ni, amely egyen lõ azok nak a dí jak nak az össze gé vel, amely dí jak az egyes ál la mok il le - té kes sé gé be tar to zó Re pü lés tá jé koz ta tó Kör ze tek lég te ré - nek hasz ná la tá val kap cso lat ban me rül nek fel. R = n ri Va la mely Szer zõ dõ Ál lam ille té kességébe tar to zó lég - tér ben vég re haj tott re pü lé sek re az egye di dí ja kat (ri) a 3. Cik kely ben fog lal tak sze rint kell ki szá mí ta ni. 3. Cikkely Egy adott Szer zõ dõ Ál lam (i) ille té kességébe tar to zó Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet lég te ré ben vég re haj tott re pü lés dí ját a kö vet ke zõ kép let alap ján kell ki szá mí ta ni: ri = ti Ni ahol is ri a díj, ti az egy ség díj sza bás és Ni az ezen repü - lésekhez tar to zó szol gá la ti egy sé gek szá ma. Ha ez meg fe - le lõ a VFR és IFR re pü lé sek re el té rõ egy ség díj sza bás ál la - pít ha tó meg. 4. Cikkely Egy adott re pü lés re az elõ zõ cik kely ben em lí tett és Ni-vel je lölt szol gá la ti egy sé gek szá mát a kö vet ke zõ kép - let al kal ma zá sá val kell meg ha tá roz ni: Ni = di p ahol is di a Szer zõ dõ Ál lam ille té kességébe tar to zó Re pü - lés tá jé koz ta tó Kör zet lég te re vo nat ko zá sá ban a tá vol ság té - nye zõ és p az érin tett lé gi jár mû tö meg té nye zõ je. 5. Cikkely 1. A (di) tá vol ság té nye zõt az aláb bi pon tok kö zött ki lo - mé te rek ben, a nagy kör men tén mért tá vol ság 100-zal tör - té nõ osz tá sá val kell meg ha tá roz ni: a Szer zõ dõ Ál lam ille té kességébe tar to zó Re pü lés tá - jé koz ta tó Kör zet ben lévõ in du lá si re pü lõ tér, vagy a be lé - pés pont ja ezen lég tér be, és az elsõ ren del te té si re pü lõ tér ezen kör zet ben, vagy ezen lég tér bõl való ki lé pés pont ja. A fent em lí tett be lé pé si és ki lé pé si pont azon pont, ahol a re pü lé si terv ben le írt út vo nal ke resz te zi a szó ban for gó lég tér ol dal ha tá ra it. Ez a re pü lé si terv ma gá ba fog lal ja mind azon mó do sí tá so kat, amit a já ra tó be nyúj tott re pü lé si ter vé ben esz kö zölt, va la mint azo kat a mó do sí tá so kat is, amit a já ra tó áram lás szer ve zé si in téz ke dé sek ered mé nye - ként el fo ga dott. 2. Azon re pü lés ese té ben azon ban, amely ugyan azon a re pü lõ té ren fe je zõ dik be, amely rõl a lé gi jár mû fel szállt, és a re pü lés fo lya mán köz be esõ le szál lás nem tör tént (kör re - pü lés), va la mint amely ese té ben a re pü lõ tér tõl mért leg tá - vo lab bi pont a Szer zõ dõ Ál lam Re pü lés tá jé koz ta tó Kör ze - té ben van (i), a (di) tá vol ság té nye zõ úgy ha tá roz ha tó meg, hogy a nagy kör men tén mért ki lo mé te rek szá mát el oszt ják száz zal (100): a Szer zõ dõ Ál lam ille té kességébe tar to zó Re pü lés tá - jé koz ta tó Kör zet ben lévõ re pü lõ tér, vagy a be lé pés pont ja ezen lég tér be, és a re pü lõ tér tõl mért leg tá vo lab bi pont kö zött, hoz zá ad va a nagy kör men tén mért tá vol ság kilométe - reinek szá mát: a re pü lõ tér tõl mért leg tá vo lab bi pont, és a szó ban for gó lég té ren be lül lévõ re pü lõ tér, vagy az eb bõl a lég tér bõl való ki lé pés pont ja kö zött. 3. A Szer zõ dõ Ál lam te kin te té ben szá mí tás ba ve en dõ tá vol sá got 20 km-rel csök ken te ni kell, an nak te rü le tén tör - té nõ fel szál lás vagy le szál lás ese tén. 6. Cikkely 1. A tö meg té nye zõ a lé gi jár mû lé gi al kal mas sá gi bi zo - nyít vá nyá ban, légi üze mel te té si uta sí tás ban vagy ezek kel egyen ér té kû bár mi fé le egyéb hi va ta los do ku men tum ban fel tün te tett, en ge dé lye zett leg na gyobb, ton ná ban ki fe je - zett fel szál ló-tö me ge 50-nel tör té nõ osz tás sal nyert há nya - do sá nak négy zet gyö ke, az aláb bi ak sze rint: p Engedélyezett legnagyobb felszálló - tömeg 50 Ha az út vo nal díj be sze dé sé ért fe le lõs szer ve zet a lé gi - jár mû en ge dé lye zett leg na gyobb fel szál ló-tö me gét nem ismeri, ak kor az adott tí pus tu do más sze rint lé te zõ leg ne - he zebb lé gi jár mû vé nek tö me gé vel kell a tö meg té nye zõt ki szá mí ta ni. 2. Ha egy lé gi jár mû nek több iga zolt leg na gyobb, ton - ná ban ki fe je zett fel szál ló-tö me ge van, a töm egy té nye zõt az adott tí pus nak azon lé te zõ leg ne he zebb lé gi jár mû vé nek tö me gé vel kell ki szá mí ta ni, ame lyet a be jegy zõ Szer zõ dõ Ál lam a lé gi jár mû szá má ra en ge dé lye zett. 3. Ha azon ban az üzem ben tar tó a díj be sze dé sé ért fe le - lõs szer ve zet szá má ra je lez te, hogy ugyan azon lé gi jár mû - tí pus ket tõ vagy több kü lön bö zõ vál to za tá val ren del ke zik, ak kor a tö meg té nye zõ ki szá mí tá sá hoz az il le tõ üzem ben tar tó azo nos tí pus hoz tar to zó összes lé gi jár mû ve en ge dé - lye zett leg na gyobb fel szál ló-tö me ge i nek át la gát kell al kal - maz ni. E té nye zõ lé gi jár mû tí pu son kén ti és üzem ben tar - tón kén ti ki szá mí tá sát leg alább éven te egy szer el kell vé - gez ni.

131 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A díj ki szá mí tá sa so rán a tö meg té nye zõt két ti ze des jegy ér té kig kell figye lembe ven ni. 7. Cikkely 1. A díj egy sé get eu ró ban fog ják ki szá mí ta ni. 2. Amennyi ben az ille té kes Ál lam más kép pen nem ha - tá roz, egy olyan Szer zõ dõ Ál lam szá má ra, amely nek nem - ze ti pénz ne me nem az euró, a díj egy sé get ha von ta szá mít - ják ki, úgy, hogy az át la gos havi de vi za ár fo lya mot al kal - maz zák az euró és a nem ze ti pénz nem kö zött, ab ban a hó - nap ban, amely meg elõz te azt a hó na pot, amely fo lya mán a re pü lést vég re haj tot ták. Az al kal ma zott át vál tá si ár fo lyam meg fe lel a Re u ter ál tal ki szá mí tott Záró Ke reszt Ár fo lya - mok havi át la gá nak, amely a napi BID ár fo lya mo kon ala - pul. 8. Cikkely 1. A kö vet ke zõ re pü lé sek men te sül nek az út vo - nal-hasz ná la ti díj fi ze té se alól: a) a ve gyes VFR/IFR re pü lé sek csak ak kor, ha va la - mely Szer zõ dõ Ál lam vagy Ál la mok ille té kességébe tar to - zó Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet lég te ré ben tel jes egé szé ben VFR sze rint mû köd nek, és ahol dí jat a VFR re pü lé sek re nem ál la pí tot tak meg; b) olyan lé gi jár mû vel vég re haj tott re pü lé sek, ame lyek en ge dé lye zett leg na gyobb fel szál ló-tö me ge ket tõ (2) ton - ná nál ke ve sebb; c) hi va ta los kül de tés ben lévõ ural ko dó és köz vet len csa lád ja, ál lam-, kor mány fõ és mi nisz te rek ki zá ró la gos szál lí tá sá ra vég re haj tott re pü lé sek. Ezt va la mennyi eset - ben a re pü lé si terv ben a meg fe le lõ stá tus in di ká tor jel zé sé - vel alá kell tá masz ta ni; d) ille té kes ku ta tó-men tõ tes tü let ál tal en ge dé lye zett ku ta tó-men tõ re pü lé sek. 2. Eze ken fe lül, sa ját ille té kességi kö ré be tar to zó Re - pü lés tá jé koz ta tó Kör ze ten be lül egy Szer zõ dõ Ál lam a kö - vet ke zõ ket men te sít he ti az út vo nal-hasz ná la ti díj meg fi ze - té se alól: a) bár mely Ál lam ka to nai lé gi jár mû vei ál tal vég re haj - tott ka to nai re pü lé sek; b) ki zá ró lag a pi ló ta ka bin ha jó zó sze mély ze te szak - szol gá la ti en ge dé lye vagy jo go sí tá sa meg szer zé sét, meg - újí tá sát vagy meg tar tá sát cél zó gya kor ló re pü lé sek, ami kor ezt a re pü lé si terv meg jegy zés ro va tá ban meg fele lõen fel - tün tet ték. Ezek a re pü lé sek nem szol gál hat nak utasés/vagy áru szál lí tás ra, a lé gi jár mû ke res ke del mi át te le pí té - sé re vagy át re pü lé sé re, és ki zá ró lag az érin tett ál lam lég te - rén be lül hajt ha tók vég re; c) föl di lé gi na vi gá ci ós be ren de zés ként hasz nált vagy hasz nál ni ter ve zett be ren de zé sek el len õr zé se, vagy ki pró - bá lá sá nak ki zá ró la gos cél já val vég re haj tott re pü lé sek, ki - vé ve az adott lé gi jár mû ke res ke del mi át te le pü lé se it; d) re pü lé sek, me lyek ugyan azon a re pü lõ té ren fe je zõd - nek be, amely rõl a lé gi jár mû fel szállt, és a re pü lés fo lya - mán köz be esõ le szál lás nem tör tént (kör re pü lés). 9. Cikkely A dí jat az EUROCONTROL brüssze li köz pont já hoz kell be fi zet ni, a 2. füg ge lék ben le írt fi ze té si fel té te lek nek meg fele lõen. A szám lá zás ra al kal ma zott va lu ta nem az euró. 10. Cikkely Az út vo nal-hasz ná la ti díj rend szer al kal ma zá si fel té te le - it, az egy ség díj sza bá so kat a Szer zõ dõ Ál la mok nak köz zé kell ten ni ük. 1. Függelék Repüléstájékoztató körzetek Al bán Köz tár sa ság Ti ra na Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Ti ra na Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Né met Szö vet sé gi Köz tár sa ság Ber lin Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Han no ver Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Rhe in Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bre men Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Düs sel dorf Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Frank furt Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mün chen Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Ber lin Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Osztrák Köztársaság Wien Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bel ga Ki rály ság Lu xem bur gi Nagy her ceg ség Bru xel les Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bru xel les Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bosz nia-her ceg ovi na Sa ra je vo Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Sa ra je vo Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bol gár Köz tár sa ság So fia Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Vár na Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet

132 12026 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Cip ru si Köz tár sa ság Ni co sia Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Hor vát Köz tár sa ság Zag reb Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Zag reb Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Dán Ki rály ság Ko ben havn Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Spa nyol Ki rály ság Mad rid Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mad rid Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bar ce lo na Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bar ce lo na Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Is las Ca na ri as Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Is las Ca na ri as Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Finn Köz tár sa ság Tam pe re Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Tam pe re Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Ro va ni e mi Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Ro va ni e mi Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Fran cia Köz tár sa ság Fran ce Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Pa ris Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Brest Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bor de a ux Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mar se il le Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Re ims Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Nagy-Bri tan nia és Észak-Ír or szág Egye sült Ki rály sá ga Scot tish Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Scot tish Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Lon don Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Lon don Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Gö rög Köz tár sa ság At hi nai Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet At hi nai Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Ma gyar Köz tár sa ság Bu da pest Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Írország Shan non Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Shan non Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Shan non Óce á ni Át vál tá si Kör zet, amely a kö vet ke zõ ko or di ná ták ál tal ha tá rolt: 51 N 15 W, 51 N 08 W, N 08 W, 49 N 15 W, 51 N 15 W FL55-ön és fe let te Észa ki Óce á ni Át vál tá si Kör zet, amely a kö vet ke zõ ko or di ná ták ál tal ha tá rolt: 57 N 15 W, 54 N 15 W, 57 N 10 W, W FL55-ön és fe let te Olasz Köztársaság Mi la no Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Roma Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Brin di si Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mi la no Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Roma Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Brin di si Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Volt Ju go szláv Köz tár sa ság, Ma ke dó nia Skop je Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mál tai Köz tár sa ság Mál ta Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mál ta Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mol do vai Köz tár sa ság Kis hi nau Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Mo na cói Her ceg ség (Mar se il le Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet) Nor vég Ki rály ság Oslo Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Sta van ger Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Trod he im Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bodo Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Oslo Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Sta van ger Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Trod he im Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bodo Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Bodo Óce á ni Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Hol land Ki rály ság Ams ter dam Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Por tu gál Köz tár sa ság Lis boa Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Lis boa Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet San ta Ma ria Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Ro má nia Bu cu res ti Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Szlo vák Köz tár sa ság Bra tis la va Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Szlo vén Köz tár sa ság Ljubl ja na Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Svéd Ki rály ság Svéd Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Svéd Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet

133 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Sváj ci Ál lam szö vet ség Swit zer land Ma gas lég té ri Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Swit zer land Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Cseh Köztársaság Pra ha Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Tö rök Köz tár sa ság An ka ra Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet Is tan bul Re pü lés tá jé koz ta tó Kör zet 2. Függelék Fizetési feltételek 1. Záradék 1. Az EUROCONTROL ál tal ki ál lí tott szám lá kat az EUROCONTROL brüssze li köz pont já hoz kell be fi zet ni. 2. Az EUROCONTROL ezen kí vül a be fi ze tõ kö te le - zett sé gé nek tel je sí té se ként fo gad ja el az út vo nal-hasz ná la - ti díj rend szer ille té kes tes tü le tei ál tal ki je lölt, a Szer zõ dõ Ál la mok ban vagy más ál la mok ban lévõ bank szer ve ze tek - nél a ne vé ben meg nyi tott bank szám lák ra tör té nõ be fi ze té - se ket is. 3. A díj össze ge a re pü lés vég re haj tá sá nak nap ján vá lik ese dé kes sé. A fi ze tés nek az EU RO CONT ROL-hoz való be ér ke zé si ha tár ide jét a szám lán fel kell tün tet ni, ami a szám la ki ál lí tá sá tól szá mí tott 30 nap. 2. Záradék 1. E zá ra dék 2. pont já ban fog lal tak ki vé te lé vel, a díj össze gét eu ró ban kell meg fi zet ni. 2. Va la mely Szer zõ dõ Ál lam ál lam pol gá ra, ha sa ját be - fi ze té sét azon ál lam ban ki je lölt bank szer ve zet nél tel je sí ti, amely nek ál lam pol gá ra, adós sá gát az adott ál lam kon ver ti - bi lis va lu tá já ban tör leszt he ti. 3. Ha a fel hasz ná ló az elõ zõ pont ban em lí tett le he tõ sé - get ve szi igény be, az eu ro összeg nek nem ze ti va lu tá ra tör - té nõ át szá mí tá sát a be fi ze tés nap ján és he lyén ér vé nyes, a ke res ke del mi tranz ak ci ók hoz ki hir de tett, napi ár fo lya mon kell el vé gez ni. 3. Záradék A be fi ze tést az zal az ér ték ren de zé si nap pal kell az EUROCONTROL ál tal át vett nek te kin te ni, ami kor az ese - dé kes össze get jó vá ír ták az EUROCONTROL ki je lölt bank szám lá já ra. Az ér ték ren de zé si nap az a nap, amely tõl kezd ve az EUROCONTROL fel hasz nál hat ja a pénz kész - le tet. 4. Záradék 1. A be fi ze té sek hez nyi lat ko za tot kell csa tol ni, meg ad - va a ki fi ze tett szám lák és le szá mí tott hi tel le ve lek hi vat ko - zá si szá ma it, dá tu ma it és eu ro össze ge it. A szám lák eu ro - össze ge it ugyan csak fel kell tün tet ni azo kon a szám lá kon is, ahol a fel hasz ná lók a nem ze ti va lu tá ban tör té nõ be fi ze - tés le he tõ sé gét ve szik igény be. 2. Ha egy be fi ze tés hez nem csa tol ják a fen ti 1. pont ban meg ha tá ro zott rész le tes ada to kat, ami le he tõ vé te szi a be fi - ze tés adott szám lá ra vagy szám lák ra való vo nat koz ta tá sát, ak kor az EUROCONTROL a be fi ze tést az aláb bi ak sze rint hasz nál ja fel: elõ ször ka mat tör lesz tés re, majd a leg ré geb bi ki fi ze tet len szám la ki egyen lí té sé re. 5. Záradék 1. A szám lák kal kap cso la tos rek la má ci ó kat írás ban vagy az EUROCONTROL ál tal elõ ze tesen el fo ga dott elekt ro ni kus adat hor do zón kell az EU RO CONT ROL-hoz be nyúj ta ni. A szám lán fel tün te tés re ke rül az a leg ké sõb bi idõ pont, ami a szám la kel té tõl szá mí tott 60 nap, amed dig a rek la má ci ók nak az EU RO CONT ROL-hoz meg kell ér - keznie. 2. A rek la má ció be nyúj tá sá nak idõ pont ja az az idõ - pont, ami kor a rek la má ci ót az EUROCONTROL kéz hez ve szi. 3. A rek la má ci ót rész le tez ni kell, és csa tol ni kell hoz zá min den vo nat ko zó bi zo nyí té kot. 4. A fel hasz ná lót az ál ta la be nyúj tott rek la má ció nem jo go sít ja fel arra, hogy a vo nat ko zó szám lák ból le szá mít - son, ha csak az EUROCONTROL erre fel nem jo go sít ja. 5. Ha az EUROCONTROL és a fel hasz ná ló köl csö nö - sen adó sai és hi te le zõi egy más nak, szám la tar to zást ki - egyen lí tõ be fi ze tést nem sza bad kez de mé nyez ni az EUROCONTROL elõ ze tes be le egye zé se nél kül. 6. Záradék 1. A szám la fi ze té si ha tár ide jé ig ki nem fi ze tett bár - mely össze gû díj az Al kal ma zá si Fel té te lek 10. Cik ke - lyé vel össz hang ban egy ille té kes tes tü let dön té se alap ján meg ál la pí tott és a Szer zõ dõ Ál lam ál tal köz zé tett ka mat mér té ké vel nö ve len dõ. A ka mat mint ké se del mi ka mat, egy sze ri ka mat, ame lyet a ki fi ze tet len összeg alap ján, napi ka mat szá mí tás sal ál la pí ta nak meg. 2. A ka ma tot eu ró ban szá mít ják ki és szám láz zák.

134 12028 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 7. Záradék Ha az adós az ese dé kes össze get nem fi ze ti meg, an nak be haj tá sá ra in téz ke dé sek te he tõk. A ké se del mes út vo nal díj-fi ze tés ese tén al kal ma zott ké - se del mi ka mat mér té ke: 7,17%/év tól alkalmazott egységdíjszabás Egy ség díj sza bás Bel gi um/lu xem burg* 76,95 euró Né met Szö vet sé gi Köz tár sa ság* 63,30 euró Fran cia or szág* 60,13 euró Egye sült Ki rály ság 81,70 euró Hol lan dia* 49,38 euró Ír or szág* 28,16 euró Svájc 69,88 euró Por tu gá lia Lis boa* 49,21 euró Ausztria* 58,93 euró Spa nyol or szág szá raz föl di te rü let* Ka ná ri-szi ge tek* Por tu gá lia San ta Má ria* Gö rög or szág* Tö rök or szág** Mál ta Mal ta Olasz or szág* Cip rus Ma gyar or szág Nor vé gia 72,64 euró 66,46 euró 14,64 euró 41,82 euró 27,26 euró 33,73 euró 67,67 euró 33,67 euró 31,46 euró 56,64 euró Dánia 55,12 euró Szlo vé nia 57,30 euró Ro má nia** 39,63 euró Cseh Köz tár sa ság 34,96 euró Svéd or szág 42,48 euró Szlo vá kia 39,15 euró Hor vát or szág 52,70 euró Bul gá ria** 48,85 euró Volt Ju go szláv Köz tár sa ság, Ma ce dó nia 63,17 euró Mol do vai Köz tár sa ság 38,32 euró Finn or szág* 38,24 euró Al bá nia 43,28 euró Bosz nia-her ceg ovi na 37,94 euró * Az Eu ró pai Pénz ügyi Uni ó hoz (EMU) csat la ko zott ál lam. ** Költ ség alap ju kat eu ró ban ki fe je zõ ál la mok. A gazdasági és közlekedési miniszter 117/2005. (XII. 27.) GKM rendelete a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról A Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um fe je ze ti kezelésû cél elõ irány za ta i nak egy sé ges szem lé le tû fel hasz - ná lá sa, ke ze lé se, mû kö dé se, el len õr zé se, to váb bá a vál lal - ko zá sok egy sze rû sí tett el já rá si rend ben való tá mo ga tá sá - nak meg te rem té se ér de ké ben az ál lam ház tar tás ról szóló, több ször mó do sí tott évi XXXVIII. tör vény (a továb - biak ban: Áht.) 24. -ának (9) (10) be kez dé se i ben és 49. -ának o) pont já ban, a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ról, fej lõ dé sük tá mo ga tá sá ról szóló évi XXXIV. tör vény (a továb biak ban: Kktv.) 21. -ának (2) be kez dé sé ben kapott fel ha tal ma zás alap ján, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let nek (a továb biak ban: R.) a fel adat fi nan szí roz ás kö ré be vont elõ irány za tok fel hasz ná lá sá nak rend jé rõl szóló VII. fe je - ze té ben és az azo nos tá mo ga tá si célt szol gá ló fe je ze ti kezelésû elõ irány za tok, il let ve az el kü lö ní tett ál la mi pénz - ala pok pénz esz kö zei fel hasz ná lá sá nak spe ci á lis sza bá lya i - ról szóló VIII. fe je ze té ben fog lalt ren del ke zé sek kel össz - hang ban a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: 1. A Gaz da sá gi Mi nisz té ri um vál lal ko zá si cél elõ irány za - ta i nak sza bá lyo zá sá ról szóló 1/2001. (I. 5.) GM ren de let 17/A. -a e ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát ve szí ti. 2. Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

135 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A gazdasági és közlekedési miniszter 118/2005. (XII. 27.) GKM rendelete a földgázellátásban mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésrõl és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet módosításáról A föld gáz el lá tás ról szóló évi XLII. tör vény 56. -ának (2) be kez dés e) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A föld gáz el lá tás ban mû sza ki biz ton sá gi szem pont ból je len tõs mun ka kö rök be töl té sé hez szük sé ges szak mai képesítésrõl és gya kor lat ról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM ren de let 7. -ának (2) és (3) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ko ráb ban ha tály ban volt jog sza bá lyok alap ján elismert ké pe sí té sek kel ren del ke zõ e ren de let sza bá lyo - zá si kö ré be tar to zó mun ka kö rö ket be töl tõ sze mé lye ket a mun kál ta tó feb ru ár 1-ig kö te les be je len te ni a mun - ka kör sze rint ha tás kör rel bíró Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal - hoz vagy a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal - hoz. A be je len tett sze mé lyek a szük sé ges to vább kép zés hi á nyá ban leg ké sõbb jú ni us 30-ig tölt he tik be mun ka kö rü ket. (3) A 6. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott mun ka kö rö - ket je len leg be töl tõ sze mé lye ket a mun kál ta tó feb - ruár 1-ig kö te les be je len te ni a mun ka kör sze rint hatás - körrel bíró Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal hoz vagy a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal hoz. A be je len tett sze mé lyek a szük sé ges fel ké szí tõ tan fo lyam és vizs ga hiányában leg ké sõbb jú ni us 30-ig tölt he tik be mun ka kö rü ket. 2. E ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter 119/2005. (XII. 27.) GKM rendelete a közúti jármûvek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenõrzésével, továbbá a gépjármûfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosításáról A köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vény 48. -a (3) be kez dé sé nek e) pont já ban és az il le té kek rõl szóló évi XCIII. tör vény 67. -ának (2) be kez dé sé - ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A köz úti jár mû vek for ga lom ba he lye zé sé vel és for ga - lom ban tar tá sá val, kör nye zet vé del mi fe lül vizs gá la tá val és el len õr zé sé vel, to váb bá a gép jár mû fenn tar tó te vé keny ség - gel kap cso la tos egyes köz le ke dé si ha tó sá gi el já rá sok díjá - ról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM ren de let 1. mel lék le te II. fe je ze té nek 2. pont ja he lyé be a köz vet ke zõ ren del ke zés lép: Díj (Ft) Brut tó 2. A fe lül vizs gá ló szer ve zet ál tal vég zett kör nye zet vé del mi fe lül vizs gá lat (SZJ 74.30) díja 2.1. Ha gyo má nyos két üte mû Ot to-mo to ros és dí zel mo to ros gép ko csi (R. 9. mel lék let pont) két üte mû (ideért ve az R. 1. mel lék let 1.8. pont ja sze rint 45 kód dal ren del ke zõ mo to ro kat) dí zel mo to ros Ha gyo má nyos OT TO-mo to ros négy üte mû gép ko csi (R. 9. mel lék let pont) Csök ken tett szennye zé sû gép ko csi (R. 9. mel lék let pont) Kor sze rû, kör nye zet ba rát gép ko csi (R. 9. mel lék let 2.1. pont) ben zin-és dí zel mo to ros gép ko csi (ideért ve az R. 1. mel lék let 1.8. pont ja sze rint 55 kód dal ren del ke zõ motorokat) ben zin mo to ros gép ko csi, amely hez cél mû szer (spe ci á lis for du lat szám mé rõ) szükséges 7 500

136 12030 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám elekt ro ni ku san sza bá lyo zott be fecs ken de zé sû dí zel mo to ros sze mély gép ko csi, kis te her au tó és kis busz (meg en ge dett leg na gyobb össz tö meg < = 3500 kg) te her gép ko csi, von ta tó és au tó busz (meg en ge dett leg na gyobb össz tö meg >3500 kg) A meg sé rült iga zo ló lap, el ve szett vagy meg sé rült pla kett R. 9. (3) be kez dés sze rin ti pót lá sá nak, va la mint az iga zo ló lap és pla kett rend szám vál to zás miatti cse ré jé nek díja az 1.5. pont ban meghatározott díjon felül A gép ko csi nak a mo tor ál la pot fe lül vizs gá la tát és a ki pu fo gó gáz szennye zõ anyagtar tal má nak mé ré sét is ma gá ban fog la ló, a gyár tó ál tal elõ írt fu tás tel je sít mény sze rin ti el len õr zé se vagy ja ví tá sa után a gép ko csi tu laj do no sá nak (üzem ben tar tó já nak) az 1.3. pontban meghatározotton felül fizetendõ díja Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Az informatikai és hírközlési miniszter 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelete a közzétételi listákon szereplõ adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról Az elekt ro ni kus in for má ció sza bad ság ról szóló évi XC. tör vény (a továb biak ban: Eitv.) 22. -a (2) be kez - dé sé nek b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö - vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Díj (Ft) Brut tó (1) A ren de let ha tá lya az Eitv. 3. -ának (1) és (2) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zott szer vek re (a továb biak ban együtt: köz fel ada tot el lá tó szer vek) ter jed ki, ki vé ve azon or szá - gos vagy tér sé gi fel ada tot el lá tó köz ok ta tá si in téz mé nye - ket, ame lyek az Eitv. sze rin ti köz zé té te li kö te le zett sé gük - nek az Eitv. 3. -ának (3) be kez dé sé ben fog lalt mó don tesz nek ele get. (2) E ren de let meg ha tá roz za a köz zé té te li lis ták sze rin ti ada tok köz zé té te lé nek szer ke ze té re és az össze füg gõ tár - gyú köz zé tett ada to kat egy be fog la ló tar tal mi egy sé gek re (a továb biak ban: köz zé té te li egy ség) vo nat ko zó elõ írá - sokat. 2. (1) A köz zé té tel re szol gá ló hon lap meg nyi tá sa kor meg - je le nõ ol da lon az adat köz lõ kö te les el he lyez ni a közzété - teli lis ták ál tal elõ írt ada to kat tar tal ma zó jegy zék re vagy felületre (a továb biak ban: jegy zék re) mu ta tó hi vat ko zást. A hi vat ko zást jól lát ha tó mó don kell el he lyez ni, Köz ér - de kû ada tok el ne ve zés sel. (2) Az adat köz lõ a jegy zé ket úgy ala kít ja ki, hogy a jegy zék az adott szerv vo nat ko zá sá ban ér tel mez he tet len egy sé gek ki vé te lé vel az 1. mel lék let sze rin ti ta go lás ban tar tal maz za az ál ta lá nos köz zé té te li lis ta sze rin ti ada to kat tar tal ma zó köz zé té te li egy sé ge ket, vagy hi vat ko zik azok - ra. Amennyi ben az adat köz lõ más adat fe le lõs tõl szár ma zó ada tot tesz köz zé, a jegy zé ket adat fe le lõs ön kén ti ta go lás - ban, az 1. mel lék let ben fog lal tak sze rint kell ki ala kí ta ni. (3) A kü lö nös és egye di köz zé té te li lis ták sze rin ti ada to - kat tar tal ma zó köz zé té te li egy sé ge ket azok tar tal má tól füg gõ en az 1. mel lék let sze rin ti ta go lás ban kell köz zé - ten ni. (4) Ha az adat köz lõ a köz zé té te li lis ták sze rin ti ada to kat az e ren de let ben meg ha tá ro zot tak tól el té rõ mó don is köz - zé te szi, biz to sí ta nia kell az e ren de let sze rin ti és az el té rõ mó don köz zé tett ada tok tel jes egye zõ sé gét. (5) Ha az Eitv. 6. (4) be kez dé se sze rin ti eset ben a pol - gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ál tal köz zé te en dõ ada - tok köre el tér az ál ta lá nos köz zé té te li lis tá ban fog lal tak tól, a (3) be kez dés ben fog lal ta kat meg fele lõen al kal maz ni kell. 3. (1) A köz zé té te li egy sé gek ré szét ké pe zõ, ön ál ló köz zé - té te li egy ség nek nem mi nõ sü lõ ön ál ló adat ál lo má nyo kat olyan for má tum ban kell köz zé ten ni, amely biz to sít ja azok szé les körû ol vas ha tó sá gát. (2) Az ál ta lá nos köz zé té te li lis ta sze rin ti ada to kat tar tal - ma zó köz zé té te li egy sé gek ki ala kí tá sa so rán a (3) be kez - dés ben fog lalt ki vé tel lel leg alább a 2. mel lék let sze rin ti köz zé té te li egy sé ge ket kell lét re hoz ni, és nem le het a 2. mel lék let sze rint el té rõ köz zé té te li egy ség hez so rolt ada to kat azo nos köz zé té te li egy ség ben el he lyez ni. (3) Az adat köz lõ a (2) be kez dés ben fog lal tak tól el tér het, amennyi ben

137 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a) a 2. mel lék let ben meg ha tá ro zott köz zé té te li egy ség a sa ját hon la pon köz zé te võ vel vagy az adat fe le lõs sel kap - cso lat ban nem ér tel mez he tõ, vagy b) a 2. mel lék let tõl való el té rést a hon lap szer ke ze ti fel - épí té se, vagy az al kal ma zott tech no ló gia szük sé ges sé te - szi, te kin tet tel az egy sze rû, kö zért he tõ és tel jes tá jé koz ta - tás kö ve tel mé nyé re. (4) A (3) be kez dés ben fog lalt el té rés ese tén is biztosí - tani kell az ada tok egy sé ges köz adat ke re sõ rend szer ben való el ér he tõ sé gét. (5) A (2) be kez dés ben és a köz zé té te li lis ta ál tal meg ha - tá ro zott ke re tek kö zött a köz zé té te li egy sé get elõ ál lí tó adat fe le lõs vagy az egy más köz ti fel adat meg osz tás tól füg gõ en adat köz lõ az át te kint he tõ ség szem pont ját figye - lembe véve maga ha tá roz za meg, hogy az egyes köz zé té te - li egy sé gek hez tar to zó ada to kat hány ön ál ló adat ál lo mány - ban je le ní ti meg. (6) Nem sér ti az e ren de let ben fog lal ta kat, ha a köz fel - ada tot el lá tó szerv a köz zé té te li kö te le zett sé gé nek úgy tesz ele get, hogy az e ren de let sze rint elõ írt köz zé té te li egy sé - gek ben csak a kü lön jog sza bály vagy ál la mi irá nyí tás egyéb jogi esz kö ze ál tal a hon la pon egyéb ként köz zé ten ni el ren delt ada tok ra hi vat ko zik, vagy az ilyen mó don egyéb - ként köz zé ten ni el ren delt ada to kat a köz zé té te li egy sé gek - be fog lal va, azok kal egy sé ge sen je le ní ti meg. 4. A köz zé té te li egy sé gek ben fel kell tün tet ni: a) a leg utób bi mó do sí tás ide jét, b) ha a köz zé té te li egy ség ko ráb bi ál la po ta ar chív ál lo - mány ba ke rült, az an nak el éré sét biz to sí tó hi vat ko zást, c) ar chív ál lo mány ba he lye zett köz zé té te li egy ség ese - tén a kü lön jog sza bály ban fog lal ta kat. 5. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ren del ke zé se it a me gyei ön kor mány za tok és az nél na gyobb la kó né pes sé gû vá ro sok vo nat - ko zá sá ban ja nu ár 1-jé tõl, az egyéb he lyi ön kor - mány za tok, to váb bá az egyéb köz fel ada tot el lá tó szer vek vo nat ko zá sá ban leg ké sõbb jú li us 1-jé tõl kell al kal - maz ni. Dr. Cse pe li György s. k., in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár 1. melléklet a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelethez A jegyzék 2. (2) bekezdése szerinti tagolása 1. Szer ve ze ti, sze mély ze ti ada tok 1.1. Kap cso lat, szer ve zet, ve ze tõk 1.2. A fel ügyelt költ ség ve té si szer vek 1.3. Gaz dál ko dó szer ve ze tek 1.4. Köz ala pít vá nyok 1.5. La pok 1.6. Fe let tes, fel ügye le ti, tör vényességi el len õr zést gya kor ló szer vek 2. Te vé keny ség re, mû kö dés re vo nat ko zó ada tok 3. Gaz dál ko dá si ada tok 3.1. A mû kö dés tör vényessége, el len õr zé sek 3.2. Költ ség ve té sek, be szá mo lók 3.3. Mû kö dés

138 12032 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 2. melléklet a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelethez A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben I. Szervezeti, személyzeti adatok 1.1. Kap cso lat, szer ve zet, ve ze tõk Köz zé té te li egy ség: El ér he tõ sé gi ada tok Adat megnevezése Megjegyzés Hi va ta los név (tel jes név) Szék hely Pos ta cím (pos ta fi ók sze rin ti címe, ha van) Te le fon szám (nem zet kö zi vagy bel föl di szám ként, utób bi eset ben kör zet szám mal, il let ve szol gál ta tás- vagy há ló - zat ki je lö lõ szám mal) Fax szám (nem zet kö zi vagy bel föl di szám ként, utób bi eset ben kör zet szám mal, il let ve szol gál ta tás- vagy há ló - zat ki je lö lõ szám mal) Köz pon ti elekt ro ni kus le vél cím A hon lap URL-je Ügy fél szol gá lat vagy kö zön ség kap cso lat el ér he tõ sé ge (te le fon szám, te le fax szám, ügy fél fo ga dás he lye, pos ta cí - me) Ha több ön ál ló ügy fél szol gá lat vagy kö zön ség kap cso lat is van (pl. szer ve ze ti egy sé gen ként el té rõ), ak kor az el ér - he tõ sé gi ada to kat ügy fél szol gá la ton ként vagy kö zön ség - kap cso la ton ként cso por to sít va. Az ügy fél szol gá la ti vagy kö zön ség kap cso la ti ve ze tõ neve Ha több ön ál ló ügy fél szol gá lat vagy kö zön ség kap cso lat is van (pl. szer ve ze ti egy sé gen ként el té rõ), ak kor az el ér - he tõ sé gi ada to kat ügy fél szol gá la ton ként vagy kö zön ség - kap cso la ton ként cso por to sít va. Az ügy fél fo ga dás rend je Ha több ön ál ló ügy fél szol gá lat vagy kö zön ség kap cso lat is van (pl. szer ve ze ti egy sé gen ként el té rõ), ak kor az el ér - he tõ sé gi ada to kat ügy fél szol gá la ton ként vagy kö zön ség - kap cso la ton ként cso por to sít va. Köz zé té te li egy ség: A szer ve ze ti struk tú ra Adat megnevezése Megjegyzés A szer ve ze ti struk tú ra áb rá ja (a szer ve ze ti egy sé gek és ve ze tõ ik meg ne ve zé sé vel) El érést biz to sít va a szer ve ze ti egy sé gek fel ada ta i nak leírását tar tal ma zó do ku men tu mok hoz. Az e köz zé té te li egy ség ál tal össze fog lalt köz zé té te li kötelezettségek tel je sít he tõ ek a KIETB 19. sz. ajánlá - sában fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás - sal is.

139 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Köz zé té te li egy ség: A szerv ve ze tõi Adat megnevezése Megjegyzés A szerv ve ze tõ jé nek, ve ze tõ i nek, va la mint tes tü le ti szerv ese tén a tes tü le ti ta gok neve, be osz tás meg ne ve zé se, hivatali el ér he tõ sé ge (te le fon, te le fax, pos ta cím, elekt ro - ni kus le vél cím) A szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõ i nek neve, be osz tás meg ne - ve zé se, hi va ta li el ér he tõ sé ge (te le fon, te le fax, pos ta cím, elekt ro ni kus le vél cím) Az e köz zé té te li egy ség ál tal össze fog lalt köz zé té te li kötelezettségek tel je sít he tõ ek a KIETB 19. sz. ajánlá - sában fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás - sal is. Szer ve ze ti egy sé gen ként fel so ro lás sze rû en A fel ügyelt költ ség ve té si szer vek Köz zé té te li egy ség: A szerv irá nyí tá sa, fel ügye le te vagy el len õr zé se alatt álló, vagy alá ren delt sé gé ben mû kö dõ más köz fel ada tot el lá tó szerv Adat megnevezése Megjegyzés A szerv irá nyí tá sa, fel ügye le te vagy el len õr zé se alatt álló, vagy alá ren delt sé gé ben mû kö dõ más köz fel ada tot el lá tó szer vek hi va ta los neve (tel jes neve), szék he lye, el ér he tõ - sé ge (te le fon szám, te le fax szám, pos ta cím, elekt ro ni kus le vél cím) A szerv irá nyí tá sa, fel ügye le te vagy el len õr zé se alatt álló, vagy alá ren delt sé gé ben mû kö dõ más köz fel ada tot el lá tó szer vek hon lap já nak URL-je A szerv irá nyí tá sa, fel ügye le te vagy el len õr zé se alatt álló, vagy alá ren delt sé gé ben mû kö dõ más köz fel ada tot el lá tó szer vek ügy fél szol gá la tá nak vagy kö zön ség kap cso la tá - nak el ér he tõ sé ge (te le fon szám, te le fax szám, ügy fél fo ga - dás he lye, pos ta cí me), ügy fél fo ga dá sá nak rend je 1.3. Gaz dál ko dó szer ve ze tek Köz zé té te li egy ség: A szerv tu laj do ná ban álló vagy rész vé te lé vel mû kö dõ gaz dál ko dó szer ve ze tek Adat megnevezése Megjegyzés Azon gaz dál ko dó szer ve ze tek neve, szék he lye, el ér he tõ - sé ge (te le fon, te le fax, föld raj zi hely, pos ta cím, elekt ro ni - kus le vél cím), ame lyek a köz fel ada tot el lá tó szerv több sé gi tu laj do ná ban áll nak, il let ve ame lyek fe lett köz - vet len irá nyí tás sal ren del ke zik A fen ti ek sze rin ti gaz dál ko dó szer ve ze tek te vé keny sé gi kö ré nek le írá sa A fen ti ek sze rin ti gaz dál ko dó szer ve ze tek kép vi se lõ jé nek neve A fen ti ek sze rin ti gaz dál ko dó szer ve ze tek ben a köz fel - ada tot el lá tó szerv ré sze se dé sé nek mér té ke

140 12034 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 1.4. Köz ala pít vá nyok Köz zé té te li egy ség: A szerv ál tal ala pí tott köz ala pít vá nyok Adat megnevezése Megjegyzés Azon köz ala pít vá nyok neve, ame lye ket a köz fel ada tot ellátó szerv ala pí tott, ame lyek ala pí tói jo gát õ gya ko rol ja A fen ti ek sze rin ti köz ala pít vá nyok szék he lye A fen ti ek sze rin ti köz ala pít vá nyok ke ze lõ szer ve tag ja i - nak fel so ro lá sa Az ala pí tó ok ira tok köz vet len el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá - sá val La pok Köz zé té te li egy ség: La pok Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal ala pí tott la pok neve A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal ala pí tott la pok szer kesz - tõ sé gé nek és ki adó já nak neve és el ér he tõ sé ge (te le fon, telefax, föld raj zi hely, pos ta cím, elekt ro ni kus le vél cím) A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal ala pí tott la pok fõ szer - kesz tõ jé nek a neve 1.6. Fe let tes, fel ügye le ti, tör vényességi el len õr zést gya kor ló szerv Köz zé té te li egy ség: Fe let tes, fel ügye le ti, tör vényességi el len õr zést gya kor ló szerv Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv fe let tes, il let ve fel ügye le ti szer vé nek, en nek hi á nyá ban a köz fel ada tot el lá tó szerv fe lett tör vényességi el len õr zést gya kor ló szerv hi va ta los neve (tel jes neve), szék he lye, el ér he tõ sé ge (te le fon, te le - fax, föld raj zi hely, pos ta cím, elekt ro ni kus le vél cím), hon - lap já nak címe A köz fel ada tot el lá tó szerv fe let tes, il let ve fel ügye le ti szer vé nek, en nek hi á nyá ban a köz fel ada tot el lá tó szerv fe lett tör vényességi el len õr zést gya kor ló szerv ügy fél - szol gá la tá nak vagy kö zön ség kap cso la tá nak el ér he tõ sé ge (te le fon szám, te le fax szám, ügy fél fo ga dás he lye, pos ta cí - me), ügy fél fo ga dá sá nak rend je

141 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Te vé keny ég re, mû kö dés re vo nat ko zó ada tok Köz zé té te li egy ség: A szerv alap te vé keny sé ge, fel adat- és ha tás kö re Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv fel ada tát, ha tás kö rét és alap te - vé keny sé gét meg ha tá ro zó, a szerv re vo nat ko zó alap ve tõ jog sza bá lyok, ál la mi irá nyí tás egyéb jogi esz kö zei, va la - mint a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat vagy ügy rend lis tá ja Az or szá gos ille té kességû szerv, va la mint a me gyei (fõ - vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal fel ada tá ról, te vé keny sé gé rõl szóló tá jé koz ta tó szö ve ge ma gyar és an gol nyel ven A he lyi ön kor mány zat ön ként vál lalt fel ada ta i nak fel so ro - lá sa és rész le tes le írá sa A jog sza bá lyok, ál la mi irá nyí tás egyéb jogi esz kö zei, va - la mint a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat vagy ügy rend ha tá lyos és tel jes szö ve gét tar tal ma zó ön ál ló do ku men tu - mok el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ a Ket (1) és (2) be kez dé sé ben, va la mint a KIETB 19. sz. aján lá sá - ban fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás - sal is. A tar ta lom jegy zék ben a do ku men tum cí mét an gol nyel - ven is meg kell je löl ni. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ a KIETB 19. sz. aján lá sá ban fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt - te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat - ko zás sal is. Köz zé té te li egy ség: A ha tó sá gi ügyek in té zé sé nek rend jé vel kap cso la tos ada tok Adat megnevezése Megjegyzés Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben a ha tás kör rel ren del ke zõ, ha tás kör gya kor lá sá - nak át ru há zá sa ese tén a tény le ge sen el já ró szerv neve Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben a ha tás kör rel ren del ke zõ, ha tás kör gya kor lá sá - nak át ru há zá sa ese tén a tény le ge sen el já ró szerv ille té - kességi te rü le te Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben az ügy in té zés hez szük sé ges do ku men tu mok, ok má nyok fel so ro lá sa Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben az el já rá si il le té kek, igaz ga tá si szol gál ta tá si dí - jak össze ge Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben az alap ve tõ el já rá si sza bá lyok, ezek ma gya rá - za ta, az ügy in té zést se gí tõ út mu ta tók, az ügy me net re vo - nat ko zó tá jé koz ta tás Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben az el já rást meg in dí tó irat be nyúj tá sá ra szol gá ló pos ta cím (pos ta fi ók sze rin ti cím, ha van), ügy fél fo ga dá si vagy kö zön ség kap cso la ti cím és nyit va tar tá si idõ Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben az el já rást meg in dí tó irat be nyúj tá sá ra nyit va álló ha tár idõ A köz zé té te li egy sé gen be lül ügy cso por ton ként (ügy tí pu - son ként) és el já rás-tí pu son ként cso por to sít va. Az e köz zé té te li egy ség ál tal össze fog lalt köz zé té te li kö - te le zett sé gek tel je sít he tõ ek a Ket (1) és (2) be kez - dé sé ben fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás - sal is.

142 12036 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Adat meg ne ve zé se Az ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti és egyéb ha tó sá gi ügyek ben hasz nált for ma nyom tat vá nyok lis tá ja Meg jegy zés A for ma nyom tat vá nyok le tölt he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ a Ket (1) és (2) be kez dé sé ben, va la mint a KIETB 19. sz. aján lá sá - ban fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás - sal is. Köz zé té te li egy ség: Köz szol gál ta tá sok Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal nyúj tott vagy költ ség ve - té sé bõl fi nan szí ro zott köz szol gál ta tá sok meg ne ve zé se A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal nyúj tott vagy költ ség ve - té sé bõl fi nan szí ro zott köz szol gál ta tá sok tar tal má nak le - írá sa A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal nyúj tott vagy költ ség ve - té sé bõl fi nan szí ro zott köz szol gál ta tá sok igény be vé te lé - nek rend jé re vo nat ko zó tá jé koz ta tás A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal nyúj tott vagy költ ség ve - té sé bõl fi nan szí ro zott köz szol gál ta tá sok dí já nak és az ab - ból adott ked vez mé nyek mér té ke Amennyi ben hosszabb ter je del mû ek, a tá jé koz ta tá so kat ön ál ló do ku men tum ban, azok, va la mint az igény be vé tel - hez hasz nált for ma nyom tat vá nyok el ér he tõ sé gé nek biz to - sí tá sá val. Köz zé té te li egy ség: A szerv nyil ván tar tá sai Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal az alap te vé keny sé ge el - lá tá sá hoz hasz nált sa ját fenn tar tá sú adat bá zi sok, il let ve nyil ván tar tá sok jegy zé ke A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal fenn tar tott, az adat vé del - mi nyil ván tar tás ba be je len ten dõ nyil ván tar tá sok ról az évi LXIII. tv. 28. (1) be kez dé sé ben sze rep lõ ada tok A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal alap te vé keny sé ge ke re - té ben gyûj tött és fel dol go zott ada tok faj tái A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal alap te vé keny sé ge ke re - té ben gyûj tött és fel dol go zott ada tok hoz való hozzá - férés mód ja A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal alap te vé keny sé ge ke re - té ben gyûj tött és fel dol go zott ada tok ról való másolat - készítés költ sé gei

143 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Köz zé té te li egy ség: Nyil vá nos ki ad vá nyok Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv nyil vá nos ki ad vá nya i nak címei A köz fel ada tot el lá tó szerv nyil vá nos ki ad vá nyai té má já - nak le írá sa A köz fel ada tot el lá tó szerv nyil vá nos ki ad vá nya i hoz való hoz zá fé rés mód ja A köz fel ada tot el lá tó szerv nyil vá nos ki ad vá nya i ért fi ze - ten dõ költ ség té rí tés mér té ke vagy az in gye nes ség té nye Ki ad vá nyon kén ti bon tás ban. Amennyi ben a hon lap ról a ki ad vány le tölt he tõ, a ki ad - vány el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ a KIETB 19. sz. aján lá sá ban fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt - te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat - ko zás sal is. Köz zé té te li egy ség: Dön tés ho za tal, ülé sek Adat megnevezése Megjegyzés A tes tü le ti szerv dön té sei elõ ké szí té sé nek rend je A tes tü le ti szerv dön té se i ben való ál lam pol gá ri köz re mû - kö dés (vé le mé nye zés) mód ja (erre szol gá ló pos tai, il let ve elekt ro ni kus le vél cím) A tes tü le ti szerv dön tés ho za ta lá nak el já rá si sza bá lyai A tes tü le ti szerv ülé sé nek he lye (irá nyí tó szám, vá ros, utca, ház szám) A tes tü le ti szerv meg tar tott ülé se i nek ide je (év, hó, nap, óra meg je lö lés sel) A tes tü le ti szerv ter ve zett ülé se i nek ide je (év, hó, nap, óra meg je lö lés sel) A tes tü le ti szerv ülé sei lá to gat ha tó sá gá nak rend je A tes tü le ti szerv ülé se i nek na pi rend je Több hely szín ese tén ülé sen kén ti bon tás ban. Az ülés jegy zõ köny ve, il let ve össze fog la ló ja el ér he tõ sé - gé nek biz to sí tá sá val. Ülé sen kén ti bon tás ban. A tes tü le ti szerv dön té se i nek fel so ro lá sa Ülé sen kén ti bon tás ban; a dön té sek el ér he tõ sé gé nek biz to - sí tá sá val. Köz zé té te li egy ség: A szerv dön té sei, kon cep ci ók, ter ve ze tek, ja vas la tok Adat megnevezése Megjegyzés A tes tü le ti szerv dön té se i nek fel so ro lá sa A dön té sek el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. A tes tü le ti szerv dön tés ho za ta lá nak dá tu ma Dön té sen kén ti bon tás ban; a meg fe le lõ ülés jegy zõ köny - (év, hó, nap meg je lö lés sel) ve, il let ve össze fog la ló ja el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. A tes tü le ti szerv sza va zá sá nak nyil vá nos ada tai Dön té sen kén ti bon tás ban. Az Eitv. alap ján köz zé te en dõ jog sza bály al ko tás ra irá nyu - ló kon cep ci ók, jog sza bály ter ve ze tek fel so ro lá sa Az Eitv. alap ján köz zé te en dõ jog sza bály al ko tás ra irá nyu - Kon cep ci ón kén ti, il let ve jog sza bály-ter ve ze ten kén ti bon - ló kon cep ci ók, jog sza bály ter ve ze tek te kin te té ben az tás ban. egyez te tés ál la po ta

144 12038 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Adat meg ne ve zé se Meg jegy zés A he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le té nek nyil vá nos Az elõ ter jesz tések el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. ülé sé re be nyúj tott elõ ter jesz tések fel so ro lá sa Össze fog la ló a vé le mé nye zõk ész re vé te le i rõl, és az ész re - A nyil ván va ló an alap ta lan ész re vé te lek ese tén az el uta sí - vé te lek el uta sí tá sá nak in do ka i ról tás in do ka i ról nem kell össze fog la lót ké szí te ni. Köz zé té te li egy ség: Pá lyá za tok Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal ki írt pá lyá za tok felso - rolása A pá lyá za tok szak mai le írá sát, ered mé nye it és in do ko lá - sát tar tal ma zó do ku men tu mok el ér he tõ sé gé nek biz to sí tá - sá val. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ a KIETB 19. sz. aján lá sá ban fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt - te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat - ko zás sal is. Köz zé té te li egy ség: Köz ér de kû ada tok igény lé se Adat megnevezése Megjegyzés A köz ér de kû ada tok meg is me ré sé re irá nyu ló igé nyek intézésének rend je A köz ér de kû ada tok meg is me ré sé re irá nyu ló igé nyek tekintetében ille té kes szer ve ze ti egy ség neve A köz ér de kû ada tok meg is me ré sé re irá nyu ló igé nyek tekintetében ille té kes szer ve ze ti egy ség el ér he tõ sé ge (pos ta cí me, föld raj zi he lye, te le fon szá ma, te le fax szá ma, elekt ro ni kus le vél cí me) A köz ér de kû ada tok kal kap cso la tos kö te le zõ sta tisz ti kai adat szol gál ta tás adott szerv re vo nat ko zó ada tai A köz fel ada tot el lá tó szerv ke ze lé sé ben lévõ köz ér de kû ada tok fel hasz ná lá sá ra, hasz no sí tá sá ra vo nat ko zó ál ta lá - nos szer zõ dé si fel té te lek Azon köz ér de kû ada tok hasz no sí tá sá ra irá nyu ló szer zõ - dé sek lis tá ja, ame lyek ben a köz fel ada tot el lá tó szerv az egyik szer zõ dõ fél Köz zé té te li egy ség: Köz zé té te li lis ták Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv re vo nat ko zó kü lö nös köz zé té - te li lis ta A köz fel ada tot el lá tó szerv re vo nat ko zó egye di köz zé té - te li lis ta A köz zé té telt el ren de lõ jog sza bály meg ne ve zé sé vel és el - ér he tõ vé té te lé vel. A köz zé té telt el ren de lõ jog sza bály vagy egyéb ak tus meg ne ve zé sé vel el ér he tõ vé té te lé vel.

145 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Gaz dál ko dá si ada tok 3.1. A mû kö dés tör vényessége, el len õr zé sek Köz zé té te li egy ség: Vizs gá la tok, el len õr zé sek lis tá ja Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv nél vég zett alap te vé keny ség - gel kap cso la tos nyil vá nos meg ál la pí tá so kat tartal - mazó vizs gá la tok, el len õr zé sek fel so ro lá sa Köz zé té te li egy ség: Az Ál la mi Szám ve võ szék el len õr zé sei Adat megnevezése Megjegyzés Az Ál la mi Szám ve võ szék el len õr zé se i nek nyil vá nos meg ál la pí tá sai Köz zé té te li egy ség: Egyéb el len õr zé sek, vizs gá la tok Adat megnevezése Megjegyzés A szerv re vo nat ko zó egyéb el len õr zé sek, vizs gá la tok nyil vá nos meg ál la pí tá sai Idõ rend ben. Köz zé té te li egy ség: A mû kö dés ered mé nyes sé ge, tel je sít mény Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv fel adat el lát ásá nak tel je sít mé - nyé re, ka pa ci tá sá nak jel lem zé sé re, ha té kony sá gá nak és tel je sít mé nyé nek mé ré sé re szol gá ló mu ta tók és ér té kük, idõ be li vál to zá suk Köz zé té te li egy ség: Mû kö dé si sta tisz ti ka Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv te vé keny sé gé re vo nat ko zó, jog sza bá lyon ala pu ló sta tisz ti kai adat gyûj tés ered mé nyei, idõ be li vál to zá suk 3.2. Költ ség ve té sek, be szá mo lók Köz zé té te li egy ség: Éves költ ség ve té sek Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv éves (ele mi) költ ség ve té sei Éven kén ti bon tás ban. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ az Ámr. 22. mel - lék le té ben fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te - sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás sal is.

146 12040 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Köz zé té te li egy ség: Szám vi te li be szá mo lók Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv szám vi te li tör vény sze rin ti be - szá mo lói Be szá mol ón ként. Köz zé té te li egy ség: A költ ség ve tés vég re haj tá sa Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv nek a költ ség ve tés vég re haj tá - sá ról a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don és gya ko ri ság gal ké szí tett be szá mo lói Be szá mol ón ként. E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ az Ámr. 22. mel - lék le té ben fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te - sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás sal is Költ ség ve té sek, be szá mo lók Köz zé té te li egy ség: A fog lal koz ta tot tak Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv nél fog lal koz ta tot tak lét szá ma A ve ze tõk és a ve ze tõ tiszt ség vi se lõk il let mé nye, mun ka - bé re, és rend sze res jut ta tá sai, va la mint költ ség té rí té se össze sí tett össze ge és át la gos mér té ke Az egyéb al kal ma zot tak nak nyúj tott jut ta tá sok faj tá ja és mér té ke össze sít ve Köz zé té te li egy ség: Tá mo ga tá sok Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv költ ség ve té sé bõl nyúj tott, nem nor ma tív, cél jel le gû, fej lesz té si tá mo ga tá sok ked vez - mé nye zett je i nek neve Az e köz zé té te li egy ség ál tal össze fog lalt köz zé té te li kö - te le zett sé gek tel je sít he tõ ek az Ámr. 22. mel lék le té ben fog lalt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás sal is. A köz fel ada tot el lá tó szerv költ ség ve té sé bõl nyúj tott, Tá mo ga tá son ként és ked vez mé nye zet tek ként le bont va. nem nor ma tív, cél jel le gû, fej lesz té si tá mo ga tá sok cél ja A köz fel ada tot el lá tó szerv költ ség ve té sé bõl nyúj tott, Tá mo ga tá son ként és ked vez mé nye zet tek ként le bont va. nem nor ma tív, cél jel le gû, fej lesz té si tá mo ga tá sok össze ge A köz fel ada tot el lá tó szerv költ ség ve té sé bõl nyúj tott, Tá mo ga tá son ként és ked vez mé nye zet tek ként le bont va nem nor ma tív, cél jel le gû, fej lesz té si tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyé re

147 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Köz zé té te li egy ség: Szer zõ dé sek Adat megnevezése Megjegyzés Az ál lam ház tar tás pénz esz kö zei fel hasz ná lá sá val, az ál - lam ház tar tás hoz tar to zó va gyon nal tör té nõ gaz dál ko dás - sal össze füg gõ a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ér té kû áru be szer zés re, épí té si be ru há zás ra, szol gál ta tás meg ren de lés re, va gyon ér té ke sí tés re, va gyon hasz no sí tás - ra, va gyon vagy va gyo ni ér té kû jog át adá sá ra, va la mint kon cesszi ó ba adás ra vo nat ko zó szer zõ dé sek meg ne ve zé - se (tí pu sa), tár gya, a szer zõ dõ fe lek meg ne ve zé se, a szer - zõ dé sek ér té ke, idõ tar ta ma E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ az ál lam ház tar tás - ról szóló évi XXXVIII. tör vény 15/B. -a ál tal elõ - írt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás sal is. Köz zé té te li egy ség: Kon cesszi ók Adat megnevezése Megjegyzés A kon cesszi ó ról szóló tör vény ben meg ha tá ro zott nyil vá - nos ada tok (pá lyá za ti ki írá sok, pá lyá zók ada tai, az el bí rá - lás ról ké szí tett em lé kez te tõk, pá lyá zat ered mé nye) E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ az ál lam ház tar tás - ról szóló évi XXXVIII. tör vény 15/B. -a ál tal elõ - írt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás sal is. Köz zé té te li egy ség: Egyéb ki fi ze té sek Adat megnevezése Megjegyzés A köz fel ada tot el lá tó szerv ál tal nem alap fel ada tai el lá tá - sá ra (így kü lö nö sen tár sa dal mi szer ve zet tá mo ga tá sá ra, fog lal koz ta tot tai szak mai és mun ka vál la lói ér dek-kép vi - se le ti szer vei szá má ra, fog lal koz ta tott jai, el lá tott jai ok ta - tá si, kul tu rá lis, szo ci á lis és sport te vé keny sé get se gí tõ szer ve zet tá mo ga tá sá ra, ala pít vá nyok ál tal el lá tott fel ada - tok kal össze füg gõ ki fi ze tés re) for dí tott, öt mil lió fo rin tot meg ha la dó ki fi ze té sek cím zett jei E köz zé té te li kö te le zett ség tel je sít he tõ az ál lam ház tar tás - ról szóló évi XXXVIII. tör vény 15/B. -a ál tal elõ - írt köz zé té te li kö te le zett sé gek kel együt te sen, vagy az ezek alap ján már köz zé tett ada tok ra hi vat ko zás sal is.

148 12042 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Az informatikai és hírközlési miniszter 19/2005. (XII. 27.) IHM rendelete az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, mûködtetésérõl, hatáskörérõl, valamint a kijelölt szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeirõl szóló 27/2004. (X. 6.) IHM rendelet módosításáról Az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szóló évi C. tör vény a (4) be kez dé sé nek p) pont já ban, to váb bá a pos tá ról szóló évi CI. tör vény 53. -a (2) be kez dé sé nek g) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) Az in for ma ti kai és elekt ro ni kus hír köz lé si, to váb bá a pos tai ága zat ügye le ti rend sze ré nek lét re ho zá sá ról, mûködtetésérõl, ha tás kö ré rõl, va la mint a ki je lölt szol gál - ta tók be je len té si és kap cso lat tar tá si kö te le zett sé ge i rõl szóló 27/2004. (X. 6.) IHM ren de let (a továb biak ban: ren - de let) 2. -a a kö vet ke zõ új 8. pont tal egé szül ki, a je len le - gi pon tok szá mo zá sa pont ra vál to zik: [E ren de let al kal ma zá sá ban:] 8. Há ló zat biz ton ság: mind azon sza bá lyo zá si uta sí tá - sok és mû sza ki meg ol dá sok összes sé ge, ame lyek biz to sít - ják a há ló zat ba kap csolt in for má ció rend sze rek bi zal mas - sá gát, sér tet len sé gét és ren del ke zés re ál lá sát a há ló za ton ke resz tül, az in for má ció rend sze rek el len irá nyu ló elekt ro - ni kai tá ma dá sok kal szem ben. (2) A ren de let 2. -a a kö vet ke zõ új pont tal egé - szül ki, a je len le gi pon tok szá mo zá sa pont ra vál to zik: [E ren de let al kal ma zá sá ban:] 14. Nyílt in for má ció rend szer: az egy más sal há ló zat - sze rû en össze kap csolt in for má ció rend sze rek összes sé ge, amely a csat la ko zó in for má ció rend sze rek bõl és in for má - ció rend sze rek há ló za tá ból fo lya ma to san épít ke zõ, de cent - ra li zál tan mû kö dõ nyílt vi lág há ló (In ter net.). 15. Köz re mû kö dõ: a mi nisz té ri um jó vá ha gyá sá val, együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján a Fõ ügye le tet az informatikai és hír köz lé si ügye le ti fel ada tok el lá tá sá ban tá mo ga tó vagy azt át vál la ló, meg fe le lõ szak ér te lem mel ren del ke zõ, non pro fit szer ve zet. 2. A ren de let 7. -a (1) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve gé - nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az ága za ti ügye le ti rend szer mû kö dé sét a Mi nisz té - ri um ille té kes szer ve ze ti egy sé ge szak ma i lag fel ügye li. En nek ke re té ben: 3. A ren de let 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A Fõ ügye let az NHH szer ve ze ti egy sé ge ként mûködik. 4. A ren de let 10. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ új g) pont tal egé szül ki, a je len le gi g) k) pont szá mo zá sa h) l) pont ra vál to zik: [A Fõ ügye let:] g) meg elõ zõ vá lasz in téz ke dé se ket tesz a nyílt in for má - ció rend sze rek és az in for ma ti kai szol gál ta tá sok há ló zat - biz ton sá gi vé del mé nek el lá tá sá val kap cso lat ban: ga) 24 órás el ér he tõ ség biz to sí tá sá ra, gb) az in for má ció gyûj tés re, gc) az elemzések, értékelések, ajánlások elkészítésére, a károk csökkentése, korlátozása vagy kezelése érdekében, gd) a fi gye lem fel kel té sé re a vár ha tó rend kí vü li ese mé - nyek re és a nyílt in for má ció rend sze rek és in for ma ti kai szol gál ta tá sok se bez he tõ pont ja i ra vo nat ko zó an; 5. A rendelet 10. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A Fõ ügye let az in for ma ti kai és hír köz lé si ügye le ti fel ada ta i nak el lá tá sá hoz köz re mû kö dõ ket ve het igény be. 6. Ez a ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Ko vács Kál mán s. k., in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2005. (XII. 27.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. tör vény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról A kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé - kek kör nye zet vé del mi ter mék díj ár ól szóló évi LVI. tör vény (a továb biak ban: Kt.) 21. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján az ér de kelt mi nisz te rek kel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

149 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé - kek kör nye zet vé del mi ter mék díj ár ól szóló évi LVI. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let (a továb biak ban: KTM ren de let) 1. -ának (2) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség ki ter jed a Kt. 5/C. -ának (3) be kez dé sé ben fog lalt ki vé tel lel a más ter - mék kel együtt vagy más ter mék ré sze ként, il le tõ leg össze - te võ je ként for ga lom ba ho zott, il let ve fel hasz nált ter mék re vagy anyag ra is, így kü lö nö sen: a jár mû vek ré szét ké pe zõ gu mi ab roncs ra, a gé pek, be ren de zé sek ré szét ké pe zõ akkumulátorra, hû tõ be ren de zés re. Eb ben az eset ben az e ren de let 4. szá mú mel lék le té ben sze rep lõ ter mé kek re, illetve cso ma go lás ese tén a ke res ke del mi cso ma go lás kivételével az e ren de let 7. szá mú mel lék le té ben KT-kód dal el lá tott anya gok ra vo nat ko zó termékdíj-fize - tési sza bá lyo kat kell meg fele lõen al kal maz ni. 2. A KTM ren de let 3. -ának (2) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép: (2) A Mi nisz té ri um nak tör té nõ be je len tést a 2. szá mú mel lék let sze rin ti adat tar ta lom mal a Mi nisz té ri um hi va ta - los lap já ban köz zé tett for ma nyom tat vá nyon vagy elekt ro - ni kus úton kell tel je sí te ni. 3. A KTM ren de let 4. -ának (2) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép: (2) A kö te le zett nek az (1) be kez dés sze rin ti beszá - molót a szám vi te li bi zony la tok kal és nyil ván tar tá sok kal megegyezõen e ren de let 3. szá mú mel lék le te sze rin ti, a Cskr. 6. (3) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó kö te le zett - nek e ren de let 8. szá mú mel lék le te sze rin ti adat tar ta lom - mal a Mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban köz zé tett for ma - nyom tat vá nyon vagy elekt ro ni kus úton kell tel je sí te ni. 4. A KTM ren de let 8. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. (1) A Kt. 5/A. (1) és (2) be kez dé se i ben, az 5/B. -ban, az 5/C. (2) be kez dé sé ben, va la mint a kör nye - zet vé del mi ter mék díj-men tes ség, a ter mék díj vissza igény - lé sé nek és át vál la lá sá nak, va la mint a hasz nált gu mi ab - roncs be ho za ta lá nak fel té te le i rõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let 8. -ának (1) be kez dé sé ben fog lal tak ese - té ben a be fi ze tett ter mék díj az Adó- és Pénz ügyi El len õr - zé si Hi va tal tól (a továb biak ban: adó ha tó ság) vissza igé - nyel he tõ. (2) A vissza igény lés az adó ha tó ság ál tal rend sze re sí tett be val lá si nyom tat vá nyon tör té nik. (3) A kö te le zett a Kt. 5/C. -ának (5) be kez dé sé ben fog - lal tak alap ján a ter mék díj kö te les ter mék köz vet len anyag - ként (alap anyag ként) való fel hasz ná lá sá ról nyil ván tar tást ve zet. (4) Hasz nált vagy hul la dék ká vált ter mék díj kö te les ter - mék után új ra hasz nál ha tó ter mék és egyéb kõ olaj ter mé - kek hul la dé ká nak ki vé te lé vel nem le het a ter mék dí jat exportálás és Kö zös sé gen be lü li ér té ke sí tés ese tén vissza - igé nyel ni. (5) Az új ra hasz nál ha tó ter mék díj kö te les ter mék re, cso - ma go lás ese tén an nak új ra hasz nál ha tó össze te võ jé re a ter - mék dí jat egy szer, az elsõ for ga lom ba ho za talt, il let ve az elsõ sa ját célú fel hasz ná lást köve tõen kell meg fi zet ni, amennyi ben a kö te le zett az elsõ for ga lom ba ho za talt, il let - ve az elsõ sa ját célú fel hasz ná lást köve tõen a 2. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott be je lent ke zé si kötelezett - ségének ele get tett. (6) Az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zot ta kon kí vül a 11. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott ter mék díj kö te les ter mé kek ese té ben a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ter mé kek ki vé te lé vel az új ra hasz nál ha tó ság meg ál la pí tá - sá nak to váb bi fel té te le az ott meg ha tá ro zott vissza gyûj té si ará nyok tel je sí té se. (7) A kö te le zett nek el kü lö ní tet ten kell nyil ván tar ta nia a sa ját és más tu laj do ná ban lévõ, va la mint az új on nan be - szer zett és hasz nál tan vissza vett új ra hasz nál ha tó ter mék - díj kö te les ter mé ke ket, cso ma go lás ese tén an nak új ra hasz - nál ha tó össze te võ jét a ha tá lyos szám vi te li elõ írásoknak meg fele lõen. (8) Az új ra hasz nál ha tó ter mék díj kö te les ter mé ket for - ga lom ba hozó kö te le zett nek az elsõ ne gyed éves be szá mo - ló já hoz csa tol nia kell az adott év nyi tó mér le gé ben sze rep - lõ új ra hasz nál ha tó ter mék, va la mint a cso ma go lás új ra - hasz nál ha tó össze te võ i nek kész let ada ta it. (9) A be ho zó a (6) (8) be kez dés ben fog lalt fel té te lek tel je sü lé se ese tén le von hat ja az adó meg ál la pí tá si idõ - szak alatt új ra hasz nál ha tó ter mék be ho za ta la után kelet - kezõ ter mék díj-fi ze té si kö te le zett sé gé bõl azon új ra hasz - nál ha tó ter mé kek ter mék dí ját, ame lyek az adómegálla - pítási idõ szak ban iga zol tan a kül föl di szár ma zás he lyé re vissza szál lí tás ra ke rül tek, amennyi ben a kö te le zett az elsõ be ho za talt köve tõen a 2. szá mú mel lék let II. pont já ban meg ha tá ro zott be je lent ke zé si kö te le zett sé gé nek ele get tett. 5. A KTM ren de let 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 9. A ter mék díj kö te les ter mék for gal ma zó ja a ter mék - díj kö te les ter mék szár ma zá sát, il let ve a ter mék díj meg - fizetését szám lá val és a szám la ki egyen lí té sét iga zo ló bank szám la ki vo nat tal iga zol hat ja.

150 12044 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 6. A KTM ren de let 9/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: 9/A. A Mi nisz té ri um, az adó ha tó ság, a Vám- és Pénz ügy õr ség Or szá gos Pa rancs nok sá ga, az Or szá gos Kör nye zet- és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség és az ille té kes kör - nye zet vé del mi fel ügye lõ ség a ter mék dí jak el szá mo lá sa és be fi ze té se te kin te té ben együtt mû kö dik az el len õr zé sek során. b) ha von ta a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap vé gé ig a vám - ha tó ság ter mék díj be vé te li szám lá ján ha tá ro za ton ként és kö te le zet ten ként nyil ván tar tott kö te le zett sé gek rõl és be fi - ze té sek rõl. 8. A KTM ren de let 4., 7., va la mint 11. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1 3. szá mú mel lék le te lép. 7. A KTM ren de let a kö vet ke zõ 9/B. -al egé szül ki: 9/B. (1) Az adó ha tó ság és a vám ha tó ság a Kt. 4/B. -a alap ján a Mi nisz té ri um nak be nyúj tott be szá mo ló el len õr zé sé hez a kö te le zett ál tal be nyúj tott be val lás, il let - ve vám áru-nyilatkozat ada ta i ról, va la mint a be fi ze tett (be - sze dett) és a be haj tott ter mék díj össze gé rõl elekt ro ni kus úton ada tot szol gál tat a Mi nisz té ri um ré szé re. (2) Az adó ha tó ság (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te - le zett sé ge kö ré ben ada tot szol gál tat a) ne gyed éven te a tárgy ne gye dé vet kö ve tõ hó nap vé - gé ig a ter mék díj kö te les ter mé kek Kt. 2. (3) be kez dé se sze rin ti bon tá sá ban, a tárgy ne gyed év vo nat ko zá sá ban a be fi ze tett (be sze dett) és be haj tott ter mék díj havi bon tá sú össze sí tett össze gé rõl, b) ne gyed éven te a tárgy ne gye dé vet kö ve tõ 60 na pon be lül, va la mint éven te a tárgy évet kö ve tõ év má jus 31-ig az 5 je gyû KT-kód sze rin ti bon tás ban a tárgy ne gyed év, illetve tárgy év vo nat ko zá sá ban meg ál la pí tott ter mék díj alap ját ké pe zõ ter mék díj kö te les ter mék össze sí tett mennyi sé gé rõl és a be val lott ter mék díj fi ze té si kö te le zett - ség össze sí tett össze gé rõl, c) ne gyed éven te a tárgy ne gye dé vet kö ve tõ 60 na pon be lül, va la mint éven te a tárgy évet kö ve tõ má jus 31-ig kötelezettenként (a kö te le zett azo no sí tá sá hoz szük sé ges adó szám meg adá sá val) az 5 je gyû KT-kód sze rin ti bon tás - ban a tárgy ne gyed év, il let ve tárgy év vo nat ko zá sá ban meg - ál la pí tott ter mék díj alap ját ké pe zõ ter mék díj kö te les ter - mék össze sí tett mennyi sé gé rõl, va la mint a kö te le zett ál tal a ter mék díj kö te les ter mé kek Kt. 2. (3) be kez dé se sze rin ti bon tá sá ban be fi ze tett (be sze dett), to váb bá kö te lez et tõl behajtott ter mék díj össze gé rõl. (3) A vám ha tó ság (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te - le zett sé ge kö ré ben ada tot szol gál tat a) ha von ta a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap vé gé ig a tárgy hó nap ban a vám ha tó ság ál tal el fo ga dott ter mék díj kivetést, vagy meg ál la pí tást tar tal ma zó Egy sé ges Vám áru - nyi lat ko za tok (EV) alap ján ho zott ha tá ro za tok kö te le zett - je i rõl (a kö te le zett azo no sí tá sá hoz szük sé ges név, adó - szám, il let ve VPID, va la mint amennyi ben ren del ke zés re áll GLN szám meg adá sá val) és az EV-n fel so rolt vám - árukra ér vé nyes 5 je gyû KT-kó don ként meg adott mennyi - sé gek rõl és össze gek rõl, va la mint 9. E ren de let ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, ez zel egy ide - jû leg a kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter - mé kek kör nye zet vé del mi ter mék díj ár ól szóló évi LVI. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let mó do sí tá sá ról szóló 26/2004. (XII. 22.) KvVM ren de let 1. és 5. -a, va la mint 3. szá mú mel lék le te ha tá lyát vesz ti. 10. Amennyi ben a ko or di ná ló szer ve zet a ke res ke del mi cso ma go lás Ú és k díj té te lét, va la mint a mû anyag (be - vá sár ló-rek lám) tás kák ter mék dí ja aló li tel jes men tes ség ér de ké ben meg ha tá ro zott to váb bi fel té tel tel je sí té sét nem vál lal ja át, a kör nye zet vé del mi ter mék díj-men tes ség, a ter - mék díj vissza igény lé sé nek és át vál la lá sá nak, va la mint a hasz nált gu mi ab roncs be ho za ta lá nak fel té te le i rõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let alap ján már ki adott men tes sé gi en ge dé lyek rõl szóló ha tá ro za tok, va la mint a már meg kö tött és a Mi nisz té ri um ál tal jó vá ha gyott át vál la - lá si szer zõ dé sek ér vé nyes sé gét az ér vé nyes sé gi idõ le jár - tá ig a KT kó dok je len ren de let ben tör té nõ mó do sí tá sa nem érin ti. 11. E ren de let ter ve ze té nek a mû sza ki szab vá nyok és sza bá - lyok te rén tör té nõ in for má ció szol gál ta tá si el já rás meg ál la - pí tá sá ról szóló, a 98/48/EK irány elv vel mó do sí tott 98/34/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv 8. cik ké - nek (1) be kez dé sé ben elõ írt el já rás sze rin ti be je len té se a cso ma go lás ról és a cso ma go lá si hul la dék ról szóló 94/62/EK ta ná csi irány elv 16. cik ké nek (1) (2) be kez dé - sé ben fog lal tak ra is fi gye lem mel meg tör tént. Dr. Persányi Miklós s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter

151 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 31/2005. (XII. 27.) KvVM rendelethez [4. szá mú mel lék let a 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let hez] Termékdíjköteles termékek és anyagok köre Az ex jel zés sel el lá tott vám ta ri fa szám olyan ter mék cso por tot je len t, mely ben csak a Kt. ha tá lya alá tar to zó ter mé kek ter mék díj kö te le sek. A * jel zés sel el lá tott vtsz. szá mok olyan elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zés ter mék cso por to kat je len te nek, mely - ben azok a ter mé kek ter mék díj kö te le sek, me lyek nek brut tó sú lya leg fel jebb 200 kg, vagy tel je sít mény fel vé te le leg fel - jebb 4 kw. Megnevezés Vámtarifaszám Kötelezõ alszám KN-szám Gu mi ab ron csok Új pne u ma ti kus gu mi ab roncs, ki vé ve a ; vtsz. szám alá tar to zó ter mé ke ket Új ra fu tó zott vagy hasz nált gumi lég ab roncs; tö mör vagy kis nyo má sú gu mi ab roncs, ki vé ve a ; vtsz. szám alá tar to zó ter mé ke ket 4012 Hû tõ kö ze gek Szén hid ro gé nek ha lo gén szár ma zé kai hû tõ kö zeg cél já ra: Acik li kus szén hid ro gé nek két vagy több kü lön bö zõ ha lo gént tar tal ma zó halogénszár - mazékai Triklór-fluor-metán ex Di klór-di flu or-me tán ex Triklór-trifluor-etán ex Di klór-di flu or-etá nok és klór-pen ta flu or-etá nok ex Csak flu or ral és klór ral per ha lo gé ne zett más szár ma zé kok ex Bróm-klór, difluor-metán, bróm-trifluor-metán és dibróm-tetrafluor-etán ex Más per ha lo gé ne zett szár ma zé kok ex Más fé le ex Tel je sen ha lo gé ne zett, csak flu o ro zott-kló ro zott acik li kus szén hid ro gén ex Más tel je sen ha lo gé ne zett szén hid ro gént tar tal ma zó ele gyek ex Rész le ge sen ha lo gé ne zett flu o ro zott-kló ro zott acik li kus szén hid ro gént tar tal ma zó ke ve ré - kek és más rész le ge sen ha lo gé ne zett acik li kus szén hid ro gént tar tal ma zó ke ve ré kek ex Hû tõ be ren de zé sek Hû tõ gép, fa gyasz tó gép és egyéb hû tõ- vagy fa gyasz tó ké szü lék, elekt ro mos vagy más mû - kö dé sû is; hõ szi vattyú a 8415 vtsz. alá tar to zó lég kon di ci o ná ló be ren de zés ki vé te lé vel, va - la mint a ; ; és a vtsz. szám alá tar to zó ter mé kek ki vé te lé vel 8418 Ak ku mu lá to rok Elekt ro mos ak ku mu lá to rok ex Egyéb kõ olaj ter mé kek Ke nõ olaj Mo tor olaj, komp resszor ke nõ olaj, tur bi na ke nõ olaj Hid ra u li kus célú fo lya dék Fe hér olaj, fo lyé kony pa ra fin Dif fe ren ci ál olaj és re duk tor olaj

152 12046 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Ke ve rék fém meg mun ká lás hoz, for ma le vá lasz tó olaj, kor ró zió gát ló olaj Vil la mos szi ge te lé si olaj Más ke nõ olaj és más olaj, ki vé ve ke nõ zsí rok ex Tex til, bõr, szõr me és más anya gok ke ze lé sé re hasz nált ké szít mé nyek Leg alább 70 tö meg szá za lék kõ olaj- vagy bi tu me nes ás vá nyok ból elõ ál lí tott olaj tar ta lom - mal, de nem fõ al ko tó ként Gé pek, be ren de zé sek és jár mû vek ke nõ anya gai Más Hid ra u li kus fék-fo lya dék és más fo lya dék hid ra u li kus cél ra, amely kõ ola jat vagy bi tu me - nes ás vá nyok ból nyert ola jat tar tal maz ex Rek lám hor do zó pa pí rok Megnevezés Vámtarifaszám Kötelezõ alszám KN-szám Irat gyûj tõ, le vél tar tó, tá ro ló do boz iro dai, üz le ti cél ra ex Re gisz ter, üz le ti könyv, jegy zet fü zet (no tesz), meg ren de lõ könyv, or vo si vény tömb, író - tömb, elõ jegy zé si tömb, nap ló és ha son ló ter mék: ex Irat ren de zõ, dosszié és irat bo rí tó ex Sok szo ro sí tott üz le ti ûr lap és kar bon be tét la pos tömb: ex Al bum min ták vagy gyûj te mé nyek szá má ra ex Más könyv bo rí tó pa pír ból vagy kar ton ból ex Le gye zõ és kéz ben tart ha tó el len zõ; ezek ke re te és ke re té nek ré szei ex Könyv, bro sú ra, röp irat és ha son ló nyom tat vány, egyes la pok ban is: Könyv, bro sú ra, röp irat, la pok ban, haj to gat va is ex Más: Más idõ sza kos ki ad vá nyok so ro za ta, hir de tés sel és egyéb könyv, bro sú ra, röp irat és ha - son ló nyom tat vány ex Új ság, fo lyó irat és idõ sza kos ki ad vány, il luszt rál va vagy rek lám tar ta lom mal is: He ten ként leg alább négy szer meg je le nõ ki ad vány ex He ten ként meg je le nõ ki ad vány: ex Ha von ként meg je le nõ ki ad vány: ex Más idõ sza kos ki ad vány hir de tés sel, il let ve hir de tés nél kül ex Nyom ta tott tér kép, víz raj zi és min den más ha son ló nyom ta tott tér kép, be le ért ve az at laszt, fa li tér ké pet és hely raj zi tér ké pet, és föld göm böt is: Föld gömb ex Más: Nyom ta tott tér kép könyv alak ban ex Más nyom ta tott at lasz, fa li tér kép, hely raj zi tér kép ex Nyom ta tott vagy il luszt rált pos tai ké pes le ve le zõ lap; nyom ta tott la pok sze mé lyes üd vöz - let tel, üze net tel vagy be je len tés sel, il luszt rál va, dí szít ve és bo rí ték kal is: Nyom ta tott vagy il luszt rált pos tai ké pes le ve le zõ lap ex Más, nyom ta tott la pok sze mé lyes üd vöz let tel, üze net tel ex Bár mi lyen nyom ta tott nap tár, be le ért ve a nap tár blok kot is: ex Más nyom tat vány, be le ért ve a nyom ta tott ké pet és fény ké pet is: Ke res ke del mi rek lám anyag, ka ta ló gus és ha son ló: Ke res ke del mi ka ta ló gus ex Más ke res ke del mi rek lám anyag ex Más: Kép, min ta és fény kép: ex Más fé le kép, min ta és fény kép ex

153 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zé sek Megnevezés Vámtarifaszám Kötelezõ alszám KN-szám Ház tar tá si nagy gé pek, ki vé ve a hû tõ be ren de zé se ket Lég- vagy vá ku um szi vattyú, lég- vagy más gáz komp resszor és ven ti lá tor; el szí vó vagy vissza ve ze tõ kür tõ be épí tett ven ti lá tor ral, szû rõ vel is ex. 8414* Lég kon di ci o ná ló be ren de zés mo tor meg haj tá sú ven ti lá tor ral, hõ mér sék let- és ned ves ség - sza bá lyo zó szer ke zet tel, be le ért ve az olyan be ren de zést is, amely ben a ned ves ség kü lön nem sza bá lyoz ha tó ex. 8415* Ab szorp ci ós hõ szi vattyú Cent ri fu ga, be le ért ve a cent ri fu gá lis szá rí tót is; fo lya dék vagy gáz szû ré sé re és tisz tí tá sá ra szol gá ló gép és ké szü lék ex. 8421* Mo so ga tó gép; pa lack és más tar tály tisz tí tá sá ra, szá rí tá sá ra szol gá ló gép; pa lack, kan na, do boz, zsák és más tar tály töl té sé re, zá rá sá ra, cím ké zé sé re, du ga szo lá sá ra szol gá ló gép; más cso ma go ló- vagy bá lá zó gép; ital szén sa va zá sá ra szol gá ló gép ex. 8422* Ház tar tás ban vagy mo so dá ban hasz ná la tos mo só gép, be le ért ve az olyan gé pet is, amely mos és szá rít is ex. 8450* Elekt ro mo tor és elekt ro mos ge ne rá tor [az áram fej lesz tõ egy ség (agg re gát) ki vé te lé vel] ex. 8501* Elekt ro mos át fo lyá sos víz me le gí tõ Elekt ro mos hõ tá ro lós ra di á tor Fo lya dék kal töl tött elekt ro mos ra di á tor Elekt ro mos hõ su gár zó Elekt ro mos lég- és ta laj me le gí tõ ké szü lék ven til lá tor ral Mik ro hul lá mú sütõ Más sütõ; tûz hely, fõ zõ lap, for ra ló gyû rû, grill sü tõ és sü tõ ros tély Ház tar tá si kis gé pek Sze mély mér leg, cse cse mõ mér leg is, ház tar tá si mér leg Ház tar tá si var ró gép Ned ves és szá raz por szí vó Pad ló fé nye sí tõ Kony hai hul la dék õr lõ Élel mi szer õr lõ és -ke ve rõ, gyü mölcs- vagy zöld ség lé ki vo nó Vil lany bo rot va, -haj nyí ró gép, és szõr el tá vo lí tó ké szü lék be épí tett elekt ro mo tor ral: 8510 Elekt ro ter mi kus fod rá sza ti ké szü lék vagy kéz szá rí tó ké szü lék: Haj szá rí tó Más elekt ro ter mi kus fod rá sza ti ké szü lék Kéz szá rí tó ké szü lék Vil lany va sa ló Elekt ro ter mi kus ká vé- vagy tea fõ zõ Elekt ro ter mi kus ke nyér pi rí tó Elekt ro ter mi kus edény me le gí tõ Olaj sü tõ Leg fel jebb 1000 V fe szült sé gû elekt ro mos áram kör össze kap cso lá sá ra, vé del mé re vagy elekt ro mos áram kör be vagy azon be lü li össze kap cso lás ra szol gá ló ké szü lék (pl. kap cso ló, relé, ol va dó biz to sí ték, túl fe szült ség-csök ken tõ, du gasz, fog la lat, lám pa fog la lat, csat la ko - zó do boz): 8536 Ka ró ra, zse bó ra és más azo nos tí pu sú óra, stop pe ró ra is, ne mes fém bõl vagy ne mes fém mel plat tí ro zott fém bõl ké szült tok kal ex Karóra, zsebóra és más azonos típusú óra, stopperóra is, a vtsz. alá tartozó kivételével ex Óra kis óra szer ke zet tel, a vtsz. alá tar to zó ki vé te lé vel ex Mû szer fal ba be épí tés re al kal mas és ha son ló tí pu sú óra gép jár mû höz, lé gi-, ûr- és vízi jár - mû höz 9104 Más óra ex. 9105

154 12048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Megnevezés Vámtarifaszám Kötelezõ alszám KN-szám In for má ci ós (IT) és táv köz lé si be ren de zé sek (ki vé ve rá dió te le fon ké szü lék) Író gé pek a 8471 vtsz. alá tar to zó nyom ta tó ki vé te lé vel; szö veg szer kesz tõ gép ex Szá mo ló gép és szá mo ló funk ci ó val el lá tott zseb mé re tû adat rög zí tõ-, elõ hí vó-, és meg je le - ní tõ gép; köny ve lõ gép, pos tai bér men te sí tõ gép, jegy ki adó gép és ha son ló gép szá mo ló - szer ke zet tel; pénz tár gép ex Au to ma ti kus adat fel dol go zó gép és egy sé gei; mág ne ses és op ti kai le ol va só, adat át író gép a kó dolt adat adat hor do zó ra tör té nõ át írá sá ra, má sutt nem em lí tett gépi adat fel dol go zás hoz ex Más iro dai gép (sten cil- vagy más sok szo ro sí tó gép, cím író gép, au to ma ta bank jegy ki adó gép, ér me osz tá lyo zó, ér me szám lá ló és ér me cso ma go ló gép, ce ru za he gye zõ, lyu kasz tó- és fû zõ gép), ki vé ve a vtsz. alá tar to zó ter mé kek ex Ve ze té kes táv be szé lõ- vagy táv író elekt ro mos ké szü lék, be le ért ve a vi võ frek ven ci ás rend - sze rû ké szü lé ket is ex Ve ze té kes te le fon ké zi be szé lõ je Szö veg is mét lõ ké szü lék te le fon hoz Dik ta fon, amely csak kül sõ áram for rás sal mû kö dik Rá dió te le fon-, rá dió táv író-ké szü lék, pol gá ri re pü lés hez Rá dió te le fon-, rá dió táv író, mû sor- és adat át vi võ adó ké szü lék más cél ra Te le fon üze net rög zí tõ ké szü lék Ra dar ké szü lék, rá di ó na vi gá ci ós se géd ké szü lék és rá di ós táv irá nyí tó ké szü lék 8526 Elekt ro mos el len õr zõ, jel zõ- és biz ton sá gi be ren de zés vas út, vil la mos vas út, köz út bel ví zi ki kö tõ, ki kö tõi be ren de zés vagy re pü lõ tér szá má ra (a vtsz. alá tar to zók ki vé te lé vel): ex Elekt ro ni kus for dí tó gép vagy szó tár Fej lesz tõ kész let au to ma ti kus adat fel dol go zó gép hez és an nak egy sé gé hez, amely leg alább az aláb bi a kat tar tal maz za: hang szó rók és/vagy mik ro fon, és egy elekt ro ni kus egy ség, amely le he tõ vé te szi, hogy az au to ma ti kus adat fel dol go zó gép és an nak egy sé ge ké pes le - gyen hang je lek fel dol go zá sá ra (hang kár tya) Op ti kai rend sze rû vagy kon takt fény má so ló és hõ má so ló ké szü lék ex Szó ra koz ta tó elekt ro ni kai cik kek Mik ro fon, amely nek frek ven cia tar to má nya 300 Hz 3,4 khz kö zöt ti, át mé rõ je leg fel jebb 10 mm és ma gas sá ga leg fel jebb 3 mm, a te le kom mu ni ká ci ó ban al kal ma zott tí pus Hang szó ró, do boz ba sze rel ve is: Hang szó ró, amely nek frek ven cia tar to má nya 300 Hz 3,4 khz kö zöt ti, át mé rõ je leg fel jebb 50 mm, a te le kom mu ni ká ci ó ban al kal ma zott tí pus Te le fon és mé rés tech ni kai erõ sí tõ más cél ra Egy csa tor nás hang frek ven ci ás elekt ro mos erõ sí tõ más cél ra Le mez ját szó, erõ sí tõ nél kül is, ka zet ta le ját szó és más hang vissza adó ké szü lék, hang fel ve - võ szer ke zet nél kül: Erõ sí tõ nél kü li le mez ját szó: Érme vagy ko rong be do bá sá ra mû kö dõ le mez ját szó Más le mez ját szó erõ sí tõ vel hang szó ró nél kül Erõ sí tõ nél kü li le mez ját szó au to ma ta le mez cse ré lõ szer ke zet tel Zseb mé re tû ka zet ta le ját szó erõ sí tõ vel, hang szó ró nél kül Más, ka zet tás tí pu sú Lé ze res ol va só rend szer rel: Hang le ját szó lé ze res ol va só val gép jár mû höz leg fel jebb 6,5 cm le mez Más mag ne to fon, di gi tá lis, au dió tí pu sú, le ját szó ké szü lék kel együtt Más mag ne to fon, más fé le, ka zet tás tí pu sú, le ját szó ké szü lék kel együtt Te kercs mág nes sza la got hasz ná ló, 19 cm/s hang rög zí té si-le ját szá si vagy an nál na gyobb se bes ség gel, ha azok ma guk ban fog lal ják a leg fel jebb 19 cm/s se bes sé get Leg fel jebb 1,3 cm szé les sé gû sza lag gal mû kö dõ és leg fel jebb 50 mm/s sza lag fel vé te li vagy le ját szá si se bes sé gû:

155 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Megnevezés Vámtarifaszám Kötelezõ alszám KN-szám Ál ló ké pes vi deo ka me ra és más vi deo ka me ra fel ve võk: Rá dió te le fon-, rá dió táv író- és rá dió mû sor-ve võ ké szü lék, hang fel ve võ vagy -le ját szó készülékkel vagy órá val kö zös ház ban is: Kül sõ ár ram for rás nél kül mû kö dõ rá dió mû sor-ve võ ké szü lék, ide ért ve a rá dió te le fon vagy rá dió táv író vé te lé re egy aránt al kal mas ké szü lé ket is: Rá dió te le fon-, rá dió táv író- és rá dió mû sor-ve võ ké szü lék, hang fel ve võ vagy -le ját szó ké - szü lék kel vagy órá val kö zös ház ban is, ki vé ve a ; ; és vtsz. alá tar to zó be ren de zé se ket 8527 Te le ví zió adás vé te lé re al kal mas ké szü lék, rá dió mû sor ve võ ké szü lé ket vagy hang- vagy kép fel ve võ vagy -le ját szó ké szü lé ket ma gá ba fog la ló is, vi deo mo ni tor és vi deo ve tí tõ ké - szü lék, ki vé ve a , , va la mint a vtsz. alá tar to zó be ren de - zé se ket 8528 Ki zá ró lag vagy el sõ sor ban a vtsz. alá tar to zó ké szü lé kek al kat ré szei: 8529 Fény ké pe zõ gép (a moz gó fény ké pé sze ti ka me ra ki vé te lé vel); fény ké pé sze ti vil la nó - fény-ké szü lék és vil la nó kör te, a vtsz. alá tar to zó ki sü lé si csõ ki vé te lé vel Köz vet len ke re sõ vel [egy len csés vissza tük rö zés (SLR)], leg fel jebb 35 mm szé les sé gû film te kercs hez Más fé le, 35 mm-nél ki sebb szé les sé gû film te kercs hez Más fény ké pe zõ gép 35 mm szé les sé gû film te kercs hez Fény ké pé sze ti vil la nó fény-ké szü lék és vil la nó kör te: Ki sü lé si csõ vel mû kö dõ (elekt ro ni kus) vil la nó fény-ké szü lék Moz gó kép-fel ve võ (ka me ra) és ve tí tõ, hang fel ve võ és hang vissza adó ké szü lék kel vagy anél kül: Ka me ra hang fel ve võ vel, 16 mm-nél kes ke nyebb vagy su per 8-as film hez: Ka me ra hang fel ve võ vel, más film hez Ál ló kép ve tí tõ, a mo zi gép ki vé te lé vel; fény ké pé sze ti na gyí tó és ki csi nyí tõ (moz gó fény ké - pé sze ti ki vé te lé vel) Dia ve tí tõ Elekt ro mos és elekt ro ni kus bar kács gé pek, szer szá mok ki vé ve a nagy mé re tû, helyhez kötött ipari szerszámok Más, au to ma ta ipar i var ró gép * Anyag le vá lasz tás sal mû kö dõ fém ipa ri fú ró-, fu rat meg mun ká ló, ma ró-, me net vá gó gép (be le ért ve a hor doz ha tó fú ró gé pet is), a vtsz. alá tar to zó esz ter ga (be le ért ve az esz - ter gá ló köz pon tot is) ki vé te lé vel: 8459* Gya lu gép, vé sõ-, hor nyo ló-, üre ge lõ-, fo gas ke rék ma ró, fo gas ke rék-kö szö rü lõ, vagy fo gas - ke rék-si mí tó gép, fû rész- és vá gó gép, va la mint más vtsz. alá nem osz tá lyoz ha tó anyag le - vá lasz tás sal mû kö dõ más szer szám gép, fém vagy ce ment meg mun ká lá sá ra 8461* Szer szám gép (be le ért ve a sze ge zõ-, ra gasz tó- vagy más össze ál lí tó gé pet is) fa, pa ra fa, csont, ke mény gu mi, ke mény mû anyag vagy ha son ló ke mény anyag meg mun ká lá sá ra: 8465* Fém ipa ri esz ter ga (be le ért ve az esz ter gá ló köz pon tot is): 8458* Ko vá cso ló, verõ és ala kos saj to ló szer szám gép (be le ért ve a prés gé pet is) fém meg mun ká - lá sá ra; nyí ró, haj lí tó, haj to ga tó, re dõ zõ, si mí tó, egyen ge tõ, lyu kasz tó, vagy ro vát ká ló szer - szám gép (be le ért ve a prés gé pet is) fém meg mun ká lá sá ra; má sutt nem em lí tett prés gép fém, ke mény fém meg mun ká lá sá ra: 8462* Anyag le vá lasz tás nél kül mû kö dõ más szer szám gép fém vagy ce ment meg mun ká lá sá ra: 8463* Kézi hasz ná la tú szer szám, pne u ma ti kus, hid ra u li kus, vagy be épí tett elekt ro mos vagy nem elekt ro mos mo tor ral mû kö dõ ex. 8467* Já té kok, sza bad idõs és sport fel sze re lé sek Vil lany vo nat, vá gány, jel zõ lám pa és más tar to zék Na po zó ágyak, na po zó lám pák és ha son ló na po zás hoz hasz nált fel sze re lé sek: Ult ra ibo lya A su ga rat fel hasz ná ló fény csõ vel: Ult ra ibo lya A su ga rat fel hasz ná ló fény csõ vel max. 100 cm csõ hossz

156 12050 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Ult ra ibo lya A su ga rat fel hasz ná ló más fény csõ vel Na po zó ágyak, -lám pák, ha son ló fel sze re lé sek na po zás hoz Ki csi nyí tett mé re tû (mé ret ará nyos) mo dell más anyag ból Be épí tett mo tor ral mû kö dõ más já ték és mo dell Té vé hez kap csol ha tó vi deo já ték Pénz ér mé vel, bank jeggyel, zse ton nal és ha son ló val mû kö dõ más já ték Elekt ro mos au tó ver seny-kész let, ver seny jel le gû Ellenõrzõ és vezérlõ eszközök Mér leg, vizs gá ló és el len õr zõ mér leg is (az 50 mg vagy en nél na gyobb ér zé keny sé gû mér - leg ki vé te lé vel); súly min den faj ta mér leg hez, (va la mint a vtsz. szám alá tar to zó ter mé kek ki vé te lé vel) ex. 8423* Elekt ro mos, akusz ti kus vagy vi zu á lis jel zõ be ren de zés (pl csen gõ, szi ré na, jel zõ táb la, be tö - rést vagy tü zet jel zõ ri asz tó ké szü lék), a vagy a vtsz. alá tar to zó ki vé te lé vel ex Ada go ló au to ma ták Bank jegy ki adó au to ma ta Au to ma ta el áru sí tó gép (pl. pos tai bé lyeg, ci ga ret ta, étel vagy ital áru sí tá sá ra), be le ért ve a pénz vál tó gé pet is: Gép: Au to ma ta ital áru sí tó gép be épí tett me le gí tõ-, hû tõ ké szü lék kel Más el áru sí tó au to ma ta be épí tett me le gí tõ-, hû tõ ké szü lék kel Rá dió te le fon ké szü lék Cel lás (mo bil te le fon) há ló zat hoz Rá dió te le fon-, rá dió táv író- és rá dió mû sor-ve võ ké szü lék, hang fel ve võ vagy -le ját szó ké - szü lék kel vagy órá val kö zös ház ban is (ki vé ve a rá dió táv író- és rá dió mû sor-ve võ ké szü lék) Más rá dió te le fon, -táv író, rá dió sa ját áram for rás sal Más rá dió te le fon, rá dió táv író és rá dió gép jár mû höz Más ké szü lék rá dió te le fon hoz, -táv író hoz, pol gá ri re pü lés hez Más ké szü lék rá dió te le fon hoz, rá dió táv író hoz más cél ra II. Mû anyag (be vá sár ló-rek lám) tás ka Megnevezés Mû anyag (be vá sár ló-rek lám) tás ka (az el adá si he lyen tör té nõ meg töl tés re ter ve zett és szánt tás ka, va la mint az el adás he lyén el adott, meg töl tött vagy ott tör té nõ meg töl tés re ter - ve zett és szánt el dob ha tó tás ka, amennyi ben cso ma go lá si funk ci ót lát el) ex 3923 Vámtarifaszám Kötelezõ alszám KN-szám

157 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 31/2005. (XII. 27.) KvVM rendelethez [7. szá mú mel lék let a 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let hez] Környezetvédelmi Termékdíj Kódok I. Ter mék díj kö te les ter mé kek kör nye zet vé del mi ter mék díj kód jai (KT-kód) A kö vet ke zõ táb lá za tok a KT-kó dok elsõ 3 je gyét tar tal maz zák. Akkumulátor környezetvédelmi termékdíj kódjai Termék megnevezése Termékdíj típusa KT-kód Ak ku mu lá tor, elekt ro lit tal fel töl tött Akt. 501 Ak ku mu lá tor, elekt ro lit tal fel nem töl tött Akt. 502 Rá dió te le fon ak ku mu lá to rok Akt. 503 Csomagolás környezetvédelmi termékdíj kódjai (ide nem értve a kereskedelmi csomagolást) Cso ma go lás anya ga Ter mék díj tí pu sa KT-kód Mû anyag Cskt. 419 Pa pír és kar ton Cskt. 439 Alu mí ni um Cskt. 441 Fém (ki vé ve alu mí ni um) Cskt. 448 Fa Cskt. 459 Ter mé sze tes ala pú tex til Cskt. 469 Üveg Cskt. 479 Tár sí tott Cskt. 489 Egyéb Cskt. 499 Kereskedelmi csomagolás környezetvédelmi termékdíj kódjanak elsõ 2 jegye Cso ma go lás tí pu sa Ter mék díj tí pu sa KT-kód Mû anyag 1,5 li te rig Cskt. 4A Mû anyag 1,5 li ter fe lett Cskt. 4B Mû anyag (be vá sár ló-rek lám) tás ka 3 li te rig Cskt. 4C Mû anyag (be vá sár ló-rek lám) tás ka 3, li ter között Cskt. 4D Mû anyag (be vá sár ló-rek lám) tás ka 20 li ter fe lett Cskt. 4E Üveg 1 li te rig Cskt. 4F Üveg 1 li ter fe lett Cskt. 4G Tár sí tott cso ma go lás 1,5 li te rig Ré teg zett ital cso ma go lás Cskt. 4H Egyéb Cskt. 4I Tár sí tott cso ma go lás 1,5 li ter fe lett Ré teg zett ital cso ma go lás Cskt. 4J Egyéb Cskt. 4K Fém 1,0 li te rig Cskt. 4L Fém 1,0 li ter fe lett Cskt. 4M

158 12052 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Kereskedelmi csomagolás környezetvédelmi termékdíj kódjának 3. jegye Kereskedelmi csomagolás termék kör Termékdíj típusa KT-kód Mû anyag be vá sár ló rek lám tás ka Cskt. A Bor Cskt. B Sör Cskt. C Al ko hol ter mék, köz tes al ko hol ter mék Cskt. D Ás vány víz, kris tály víz Cskt. E Ivó víz, szik víz Cskt. F Szén sa vas üdí tõ ital, va la mint tar tó sí tó szert tar tal ma zó nem szén sa vas üdí tõ ital, il let ve szörp Cskt. G Tar tó sí tó szert nem tar tal ma zó, nem szén sa vas üdí tõ - ital, il let ve szörp Cskt. H Az összes ter mék tech ni kai gyûj tõ kód ja Cskt. 9 Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíj kódjai Termék megnevezése Termékdíj típusa KT-kód Ke nõ olaj Kkt. 601 Gumiabroncs környezetvédelmi termékdíj kódjai Termék megnevezése Termékdíj típusa KT-kód Gu mi ab roncs Gkt. 211 Hûtõberendezés, hûtõközeg környezetvédelmi termékdíj kódjai Hûtõberendezés környezetvédelmi termékdíj kódjai Térfogat, termékdíj-használtsági fok Hû tõ kö zeg mennyi sé ge 0,50 kg-ig 0,51 2,00 kg 2,01 kg-tól Mennyi ség gel nem jellemezhetõ Nem köteles 120 li te rig , li ter ,01 li ter tõl Tér fo gat, hasz nált sá gi fok nem termékdíjkö te les Hû tõ kö zeg mennyi sé ge 0,50 kg-ig 0,51 2,00 kg 2,01 kg-tól ter mék díj kö te les nem ter mék díjkö te les ter mék díj kö te les nem ter mék díjkö te les ter mék díj kö te les Nem jel le mez he tõ Hûtõközeg környezetvédelmi termékdíj kódjai Termék megnevezése Termékdíj típusa KT-kód Új HCFC (lágy fre on) és HCFC ke ve rék Hkkt. 802 Re ge ne rált CFC és CFC ke ve rék Hkkt. 811 Re ge ne rált, il let ve re ge ne rá lás ra al kal mas HCFC és HCFC ke ve rék Hkkt. 812 Re ge ne rá lás ra al kal mas HCFC Hkkt. 813 Re ge ne rá lás ra al kal mas CFC Hkkt. 814

159 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíj kódjai Termék megnevezése Termékdíj típusa KT-kód Rek lám hor do zó pa pí rok Pkt. 900 Elektromos és elektronikai berendezés környezetvédelmi termékdíj kódjai Termékkör megnevezése Termékdíj típusa KT-kód Ház tar tá si nagy gé pek, ki vé ve a hû tõ be ren de zés Ekt. 101 Ház tar tá si kis gé pek Ekt. 102 In for má ci ós (IT) és táv köz lé si be ren de zé sek, kivéve rá dió te le fon ké szü lék Ekt. 103 Szó ra koz ta tó elekt ro ni kai cik kek Ekt. 104 Elekt ro mos és elekt ro ni kus bar kács gé pek, szer szá mok, ki vé ve a hely hez kö tött, nagy mé re tû ipar i szer szá mok Ekt. 105 Já té kok, sza bad idõs és sport fel sze re lé sek Ekt. 106 El len õr zõ, ve zér lõ és meg fi gye lõ esz kö zök Ekt. 107 Ada go ló au to ma ták Ekt. 108 Rá dió te le fon ké szü lék Ekt. 109 A KT-kód 4 5. jegy e: 00, ha a ter mék sem ked vez mény ben, sem men tes ség ben nem ré sze sül; 02, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban sem ked vez mény ben, sem men tes ség ben nem ré sze sül, és az Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül; 04, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban sem ked vez mény ben, sem men tes ség ben nem ré sze sül, és az Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben ré sze sül; 05, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban sem ked vez mény ben, sem men tes ség ben nem ré sze sül, és a Kt. 12. (3) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni [a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg ha tá ro zott kö te le zett nek a Kt. 2. szá mú mel lék le te I pont já ban meg ha tá ro zott Ú ter mék díj té tel alap ján szá mí tott ter mék dí jat nem kell meg fi zet ni, ha a Kt. 12. (3) be kez dé sé ben fel so rolt ital ter mé kek bõl az ott meg ha tá ro zott mennyi sé gek nél éves szint en nem na gyobb mennyi sé get cso ma gol]; 09, ha a ke res ke del mi cso ma go lás k díj té tel vo nat ko zá sá ban sem ked vez mény ben, sem men tes ség ben nem ré - sze sül; 10, ha a ter mék ked vez mény ben ré sze sül; 12, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban ked vez mény ben ré sze sül, és az Ú díj té tel vo - nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül; 13, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban ked vez mény ben ré sze sül, és az Ú díj té tel vo - nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben ré sze sül; 15, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban ked vez mény ben ré sze sül, és a Kt. 12. (3) be - kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni [a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg ha tá ro zott kö te le zett nek a Kt. 2. szá mú mel lék le te I pont já ban meg ha tá ro zott Ú ter mék díj té tel alap ján szá mí tott termék díjat nem kell meg fi zet ni, ha a Kt. 12. (3) be kez dé sé ben fel so rolt ital ter mé kek bõl az ott meg ha tá ro zott mennyi - sé gek nél éves szint en nem na gyobb mennyi sé get cso ma gol]; 19, ha a ke res ke del mi cso ma go lás k díj té tel vo nat ko zá sá ban ked vez mény ben ré sze sül; 20, ha a ter mék tel jes men tes ség ben ré sze sül, to váb bá ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá - ban tel jes men tes ség ben ré sze sül, és az Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban sem ked vez mény ben, sem men tes ség - ben nem ré sze sül; 22, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül, és az Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül; 24, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül, és az Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben ré sze sül; 25, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül, és a Kt. 12. (3) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni [a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg ha tá ro zott kö te le zett - nek a Kt. 2. szá mú mel lék le te I.2.1. pont já ban meg ha tá ro zott Ú ter mék díj té tel alap ján szá mí tott termék - díjat nem kell meg fi zet ni, ha a Kt. 12. (3) be kez dé sé ben fel so rolt ital ter mé kek bõl az ott meg ha tá ro zott mennyi sé gek nél éves szint en nem na gyobb mennyi sé get cso ma gol];

160 12054 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 29, ha a ke res ke del mi cso ma go lás k díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül; 30, ha a ter mék nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben ré sze sül, to váb bá a ke res ke del mi cso ma go lás H és Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban egy aránt nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben ré sze sül; 31, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben, Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban ked vez mény ben ré sze sül; 32, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben, Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül; 35, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben ré - sze sül, és a Kt. 12. (3)be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni [a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg - ha tá ro zott kö te le zett nek a Kt. 2. szá mú mel lék le te I pont já ban meg ha tá ro zott Ú ter mék díj té tel alap - ján szá mí tott ter mék dí jat nem kell meg fi zet ni, ha a Kt. 12. (3) be kez dé sé ben fel so rolt ital ter mé kek bõl az ott meg ha tá ro zott mennyi sé gek nél éves szint en nem na gyobb mennyi sé get cso ma gol]; 39, ha a ke res ke del mi cso ma go lás k díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben és ked vez mény ben ré - sze sül; 40, ha a ter mék nem tel jes men tes ség ben ré sze sül, to váb bá ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vonat - kozásában nem tel jes men tes ség ben és az Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban sem ked vez mény ben, sem men tes - ség ben nem ré sze sül; 42, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben, Ú díj té tel vo nat ko - zá sá ban tel jes men tes ség ben ré sze sül; 44, a ke res ke del mi cso ma go lás H és Ú díj té tel vo nat ko zá sá ban egy aránt nem tel jes men tes ség ben ré sze sül; 45, ha a ke res ke del mi cso ma go lás H díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben ré sze sül, és az Ú díj - té telt a Kt. 12. (3) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni [a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg ha tá - ro zott kö te le zett nek a Kt. 2. szá mú mel lék le te I pont já ban meg ha tá ro zott Ú ter mék díj té tel alap ján szá mí tott ter mék dí jat nem kell meg fi zet ni, ha a Kt. 12. (3) be kez dé sé ben fel so rolt ital ter mé kek bõl az ott meg ha tá ro zott mennyi sé gek nél éves szint en nem na gyobb mennyi sé get cso ma gol]; 49, ha a ke res ke del mi cso ma go lás k díj té tel vo nat ko zá sá ban nem tel jes men tes ség ben ré sze sül; 50, ha a ter mék dí jat jog sza bály alap ján nem kell meg fi zet ni; 51, ha a ter mék dí jat a Kt. 5/C. (4) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni (re-ex port); 52, ha a ter mék dí jat a Kt. 5/C. (5) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni (ke nõ olaj köz vet len anyag ként való fel hasz ná lá sa ese tén); 53, ha a ter mék dí jat a Kt. 5/C. (6) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni (rak tá ro zá si vám sza bad te rü let re kül - föld rõl tör té nõ be tá ro lás kor); 54, ha a ter mék dí jat a Kt. 5/C. (7) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni (a Kt. ha tá lya alá tar to zó ter mé kek, ame lyek a vám jog sza bá lyok sze rint men te sek a be ho za ta li vá mok alól); 55, ha a ter mék dí jat a Kt. 12. (3) be kez dés alap ján nem kell meg fi zet ni [a Kt. 2. (1) be kez dés a) c) pont já ban meg ha tá ro zott kö te le zett nek a Kt. 2. szá mú mel lék le te I pont já ban meg ha tá ro zott Ú ter mék díj té tel alap ján szá mí tott ter mék dí jat nem kell meg fi zet ni, ha a Kt. 12. (3) be kez dé sé ben fel so rolt ital ter mé kek bõl az ott meg ha tá ro zott mennyi sé gek nél éves szint en nem na gyobb mennyi sé get cso ma gol]; 56, ha a ter mék díj fi ze té si kö te le zett ség ko ráb ban tel je sí tés re ke rült, mi vel új ra hasz nál ha tó ter mék díj kö te les ter mék új bó li fel hasz ná lás tör té nik; 59, ha a ke res ke del mi cso ma go lás k díj té te lét nem ter he li ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség [a Kt. 2. (1) be - kez dés d) pont já ban meg ha tá ro zott kö te le zet tet nem ter he li a Kt. 2. szá mú mel lék le te II. pont já ban meg ha tá - ro zott k ter mék díj té tel sze rin ti ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség, ha nem ren del ke zik a Kt. 12. (4) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zott üz let he lyi ség gel]; 60, ha a ter mék díj meg fi ze tés re ke rült, és az vissza igény lés re ke rül; 61, ha a ter mék díj ex por tált, vagy Kö zös sé gen be lül ér té ke sí tett ter mék díj kö te les ter mék után meg fi ze tés re ke - rült, és az vissza igény lés re ke rül; 62, ha a ter mék díj a ter mék díj kö te les ter mék gyár tá sá hoz köz vet len anyag ként (alap anyag ként) fel hasz nált ter - mék díj kö te les ter mék után meg fi ze tés re ke rült, és az vissza igény lés re ke rül; 63, ha a ter mék díj a nem zet kö zi szer zõ dés alap ján, va la mint az Észak-at lan ti Szer zõ dés Szer ve ze te Biz ton sá gi Be ru há zá si prog ram ja meg va ló sí tá sa ke re té ben be ho zott, fel hasz nált ter mé kek után meg fi ze tés re ke rült, és az vissza igény lés re ke rül; 64, ha a ter mék díj a ter mék díj kö te les ke nõ ola jok után meg fi ze tés re ke rült, és az vissza igény lés re ke rül; 66, ha a ter mék díj meg fi ze tés re ke rült, és az egyéb jog cí men vissza igény lés re ke rül; 90, az összes ter mék (a es vég zõ dés sel ren del ke zõ ter mé kek gyûj tõ kód ja).

161 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A KT-kód 6 7. ki egé szí tõ jegy e (szár ma zás kód): Termék származása Kötelezetti státusz Származáskód Bel föl di elõ ál lí tá sú ter mék Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó B1 Sa ját célú fel hasz ná ló B2 Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó B3 elsõ to vább for gal ma zó vevõje Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó elsõ ve võ je B4 (csak Egyéb kõ olaj ter mék és Rek lám hor do zó papír esetén) Bel sõ tech ni kai kód B9 Eu ró pai Kö zös ség bõl be ho zott ter mék Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó K1 Sa ját cé lú fel hasz ná ló K2 Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó K3 elsõ to vább for gal ma zó vevõje Bel sõ tech ni kai kód K9 Har ma dik or szág ból im por tált ter mék Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó I1 Sa ját cé lú fel hasz ná ló I2 Elsõ bel föl di for ga lom ba ho zó elsõ I3 to vább for gal ma zó vevõje Bel sõ tech ni kai kód I9 Bel föl di elõ ál lí tá sú kö zös ség bõl be ho zott és har ma dik or szág ból im por tált ter mé kek bel sõ 99 tech ni kai gyûjtõ kódja II. Termékdíjköteles termékbõl képzõdõ hulladék környezetvédelmi termékdíj kódjai (HKT-kód) A 9 szám je gyû HKT-kód fel épí té se: 1. po zí ció: 1 a bel föl dön ke let ke zõ és bel föl dön ke zelt hul la dék ese tén 2 a bel föl dön ke let ke zõ, de kül föl dön ke zelt hul la dék ese tén 9 a bel föl dön ke let ke zõ és bel föl dön, va la mint kül föl dön ke zelt hul la dék össze sen (1+2) 3 or szá gon kí vül ke let ke zõ, de bel föl dön ke zelt hul la dék ese tén po zí ció: 900 hul la dék ke ze lés ese tén (bel sõ tech ni kai kód) 010 vissza vett hul la dék mennyi sé ge össze sen ( ) 011 la kos ság tól vissza vett hul la dék mennyi sé ge ese tén 012 nem la kos ság tól vissza vett hul la dék mennyi sé ge ese tén 100 be gyûj tött hul la dék mennyi sé ge ese tén ( ) 101 la kos sá gi sze lek tív hul la dék gyûj tés bõl be gyûj tött hul la dék mennyi sé ge ese tén 102 nem la kos sá gi sze lek tív hul la dék gyûj tés bõl be gyûj tött hul la dék mennyi sé ge ese tén 200 kész le te zett hul la dék mennyi sé ge ese tén 300 elõ ke zelt hul la dék mennyi sé ge ese tén 310 elõ ke zelt (vá lo ga tás) hul la dék mennyi sé ge ese tén 320 elõ ke zelt (bon tás) hul la dék mennyi sé ge ese tén 400 összes hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 410 anya gá ban hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 411 bi o ló gi ai úton anya gá ban hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 412 új ra fel dol go zás sal anya gá ban hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 413 vissza nye rés sel alap anyag gá át ala kí tott anya gá ban hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 414 egyéb anya gá ban hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 420 ener ge ti kai úton hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 421 hul la dék ége tõ ben ener ge ti kai hasz no sí tás sal tör té nõ el ége tés ese tén 422 ener gia vissza nye rés ese tén

162 12056 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 430 más mó don hasz no sí tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 500 ár tal mat la ní tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 510 el ége tés sel ár tal mat la ní tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 520 le ra kás sal ár tal mat la ní tott hul la dék mennyi sé ge ese tén 530 más ké mi ai, bi o ló gi ai, fi zi kai el já rás sal ár tal mat la ní tott hul la dék mennyi sé ge ese tén po zí ció: meg egye zik a KT-kód elsõ öt je gyé nek fel épí té sé vel. 3. számú melléklet a 31/2005. (XII. 27.) KvVM rendelethez [11. szá mú mel lék let a 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let hez] Az újrahasználhatóság feltételeként elérendõ visszagyûjtési arány Cso ma go lás anya ga Cso ma go lás tí pu sa Visszagyûjtési arány (V, %) Üveg Pa lack 60 Mû anyag Pa lack 60 Lá dák/re ke szek 70 Lá dák/re ke szek 90 Rak la pok 70 Rak la pok 90 Hor dók 60 Fém Hor dók 60 Fa Rak lap 70 V = A kö te le zett ál tal for ga lom ba ho zott új ra hasz nál ha tó (cso ma go lás össze te võ je ese tén adott anyag faj tá jú és tí pu sú) ter mék díj kö te les ter mék és új ra hasz ná lat ra vissza fo ga dott ter mék mennyi sé gé nek arány szá ma. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjairól b) az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá sá val kap cso la tos Hi te le sí tõi Név jegy zék be, Hi te le sí tõi Szak ér tõi Név jegy - zék be, va la mint Eu ró pai Kö zös sé gi Hi te le sí tõk Név jegy zé - ké be való be jegy zé sért, to váb bá a hi te le sí tõi jo go sult ság fel füg gesz té sé nek meg szün te té sé ért. Az il le té kek rõl szóló évi XCIII. tör vény (a továb - biak ban: Itv.) 67. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt felha - talmazás alap ján össz hang ban az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá sá val kap cso la tos hi te le sí té si te vé keny ség sze mé - lyi és szak mai fel té te le i rõl szóló 183/2005. (IX. 13.) Korm. ren de let 14. -ának (3) be kez dé sé vel, va la mint 15. -ának (6) be kez dé sé vel a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 2. Az 1. -ban meg ha tá ro zott te vé keny sé ge kért e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott mér té kû igaz ga tá si szol gál ta - tá si dí jat kell fi zet ni. A jog or vos la ti el já rás díja e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott díj té tel 50%-a. Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ját e ren de let mel lék le te ha tá - roz za meg Igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni: a) az üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tá sok en ge dé lye zé si eljárásáért, (1) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat az Or szá gos Kör nye - zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség (a továb biak ban: Fõ fel ügye lõ ség) Ma gyar Ál lam kincs tár -

163 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y nál ve ze tett elõirányzatfelhasználási ke ret szám lá já ra kell be fi zet ni. A jog or vos la ti el já rá sért be fi ze tett igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat a Fõ fel - ügye lõ ség a jog or vos la ti ké re lem, il let ve az ügy összes ira - ta i nak a fel ter jesz té sé vel egy ide jû leg át utal ja a Kör nye zet - vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um (a továb biak ban: Mi - nisz té ri um) ré szé re. Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj az el já - ró köz igaz ga tá si szerv be vé te le. (2) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat át uta lá si meg bí zás - sal kell tel je sí te ni vagy kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal pos tai úton be fi zet ni. 4. (1) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat az ügy fél elõ re, a kérelem, il let ve a jog or vos la ti ké re lem be nyúj tá sát meg - elõ zõ en kö te les be fi zet ni. A be fi ze tett igaz ga tá si szol gál - ta tá si díj ról a Fõ fel ügye lõ ség, il let ve a Mi nisz té ri um a határozat ki adá sá val egy ide jû leg szám lát ál lít ki, és azt a ha tá ro zat tal együtt az ügy fél nek meg kül di. (2) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj meg fi ze té sét iga zo ló be fi ze té si bi zony la tot vagy an nak má so la tát a ké re lem, illetve a jog or vos la ti ké re lem elõ ter jesz téséhez mel lé kel ni kell. 5. (1) A jog or vos la ti el já rás igaz ga tá si szol gál ta tá si dí ját a Fõ fel ügye lõ ség nek vissza kell fi zet nie, ha meg ál la pí tást nyer, hogy az el sõ fo kú ha tá ro zat rész ben vagy egész ben jog sza bály sér tõ volt. A vissza té rí tést hi va tal ból a jog or - vos la ti el já rás so rán ho zott ha tá ro zat ban kell el ren del ni. (2) Ha az ügy fél el já rás meg in dí tá sa nél kül (té ve sen) fizetett igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat, ak kor a be fi ze té si bizonylattal vagy an nak má so la tá val kér he ti az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj vissza té rí té sét. A Fõ fel ügye lõ ség, il let ve a Mi nisz té ri um a vissza té rí té si igényt el len õr zi és a té ve sen be fi ze tett igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat vissza té rí ti, vagy határozatot hoz a vissza té rí tés meg ta ga dá sá ról. 6. Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak ról a Fõ fel ügye lõ ség, illetve a Mi nisz té ri um nyil ván tar tást ve zet. 7. Az e ren de let ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben az Itv. a) 28. -ában fog lal ta kat a díj fi ze té si kö te le zett ség re, b) 31. -ának (2) és (4), (6) és (7) be kez dés ében fog lal - ta kat a díj fi ze tés re kö te le zet tek te kin te té ben, c) 73/A. -ában fog lal ta kat a hi ány pót lás ra, d) 82. -ában fog lal ta kat a díj fi ze tés el mu lasz tá sá ra és a mu lasz tá si bír ság ra, e) 86. -ában fog lal ta kat pe dig az el évü lés tekinte - tében, f) 87. -ának (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat a ké se del mi pót lék meg fi ze té sé re ér te lem sze rû en kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy ahol a tör vény il le ték hi va talt em lít azon az el já rás ra ille té kes és ha tás kör rel ren del ke zõ köz igaz ga tá si szer vet, ahol il le té ket em lít azon dí jat, ahol le le tet em lít azon jegy zõ köny vet kell ér te ni. 8. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép hatályba. (2) A Hi te le sí tõi Név jegy zék be, Hi te le sí tõi Szak ér tõi Név jegy zék be, va la mint az Eu ró pai Kö zös sé gi Hi te le sí tõk Név jegy zé ké be az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé - szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség hez e ren de let hatálybalépése elõtt be adott be jegy zé si ké re lem ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 15 na pon be lül kell a ké rel me zõ nek be fi zet nie. Dr. Gom bos And rás s. k., körny zet vé del mi és víz ügyi mi ni szté ri u mi po li ti kai ál lam tit kár Melléklet a 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelethez Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek, valamint az igazgatási szolgáltatási díj alapja és mértéke I. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek és az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Sorszám Az üvegházhatású gázok (fõ) alszám kibocsátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj kö te les te vé keny sé gek megnevezése Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) 1. Üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá - tás sal járó te vé keny ség kibocsátási en ge dé lye [272/2004. (IX. 29.) Korm. rend. 3. -a] 1.1. éves ki bo csá tás 50 kt CO kt < összes éves ki bo csá - tás 500 kt

164 12058 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (fõ) Sor szám alszám Az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá sá val kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les te vé keny sé gek megnevezése Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség, va la mint a kör nye zet - vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ sé gek hatáskörébe tar to zó kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok ra ter jed ki összes éves ki bo csá tás >500 kt 1.4. Az 1.1., 1.2. és 1.3. pont ban fog lalt en ge dé lyek mó do sí - tá sa ese tén 2. Hi te le sí tõi név jegy zék be, Hi te le sí tõi Szak ér tõi Név - jegy zék be és az Eu ró pai Kö zös sé gi Hi te le sí tõk Név - jegy zé ké be való be jegy zés és a fel füg gesz tés meg szün - te té se [183/2005. (IX. 13.) Korm. rend.] II Az 1.1., 1.2. és 1.3. pont ban fog - lalt összeg 30%-a Az igazgatási szolgáltatási díjfizetés alapja az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységeknél Üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tás sal járó te vé keny ség kibocsátási en ge dé lye ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja: a) meg lé võ lé te sít mé nyek ese té ben a lé te sít mény éves össz ki bo csá tá sa az en ge dély ké re lem be adá sát meg elõ zõ év ben, b) új lé te sít mény ese té ben az en ge dély ké re lem be adá - sát kö ve tõ évre a lé te sít mény nek az en ge dé lyes ál tal be - csült éves össz ki bo csá tá sa. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény ának (13) be kez dé sé ben, az il le té kek rõl szóló évi XCIII. tör vény 67. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy - mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. E ren de let ha tá lya a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Minisztérium, az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - 2. (1) Igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni e ren de let 1. mel lék le té ben meg ha tá ro zott ké re lem re in du ló kör nye - zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint víz ügyi ha tó sá gi el já rá so kért. (2) A hasz nált vagy hul la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí - tá sá val kap cso la tos ter mék díj vissza igény lés ese té ben a ké re lem elõ ter jesz tésekor a ké re lem ben meg je lölt ke nõ - olaj mennyi ség után kell az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat meg fi zet ni. Amennyi ben a kör nye zet vé del mi, ter mé szet - vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség vizs gá la tát köve tõen el fo - ga dott és ha tá ro zat ban meg ál la pí tott hasz no sí tás ra át adott mennyi ség több, mint a ké re lem ben meg je lölt a kör nye zet - vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség a be fi - ze tett és a be fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kü lönb - sé gét ki sza bás alap ján ál la pít ja meg. Ez eset ben az el já ró köz igaz ga tá si szerv a ha tá ro zat meg ho za ta lá val egy ide jû - leg fi ze té si meg ha gyást (ha tá ro za tot) bo csát ki. (3) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott el já rá so kért fi ze - ten dõ díj mér té két e ren de let mel lék le te ha tá roz za meg. (4) A jog or vos la ti el já rás díja az (5) (7) be kez dés ben fog lalt eset ki vé te lé vel e ren de let mel lék le té ben meg ha - tá ro zott díj té tel 50%-a. (5) Az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zés ha - tá lya alá tar to zó te vé keny sé gek nél, to váb bá a kör nye ze ti ha tás vizs gá lat kö te les te vé keny sé gek nél a jog or vos la ti eljárás díja ter mé sze tes sze mé lyek ese té ben e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott díj té tel 1%-a. (6) A víz ügyi ha tó ság ál tal hi va tal ból ala pí tott víz ve ze - té si, víz hasz ná la ti szol gal mi jog gal ter helt in gat lan min - den ko ri bir to ko sa ese té ben a jog or vos la ti el já rás díja e ren - de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott díj té tel 5%-a. (7) Tár sa dal mi szer ve ze tek ese té ben, ha az en ge dé lye - zé si el já rás nem a tár sa dal mi szer ve zet ké rel mé re in dul, a jog or vos la ti el já rás díja e ren de let mel lék le té ben meg ha tá - ro zott díj té tel 1%-a. 3. (1) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat az elsõ fo kon el já ró köz igaz ga tá si szerv nek a Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze - tett, e ren de let 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott elõ irány zatfel hasz ná lá si szám lá já ra kell át uta lá si meg bí zás sal tel je sí - te ni, vagy kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal (csekk) pos tai úton be fi zet ni. A jog or vos la ti el já rá sért be fi ze tett igaz ga - tá si szol gál ta tá si dí jat az elsõ fo kon el já ró köz igaz ga tá si

165 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szerv a jog or vos la ti ké re lem, il let ve az ügy összes ira ta i - nak a fel ter jesz té sé vel egy ide jû leg át utal ja a má sod fo kon el já ró köz igaz ga tá si szerv hez. (2) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat a (6) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel az el já rás kez de mé nye zé se kor kell a kérelmezõnek meg fi zet nie. (3) A be fi ze tett igaz ga tá si szol gál ta tá si díj ról az el já ró köz igaz ga tá si szerv szám lát ál lít ki és a be fi ze té sét kö ve tõ ti zen öt na pon be lül meg kül di a ké rel me zõ nek, il let ve a kör nye zet hasz ná ló nak. (4) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj meg fi ze té sét iga zo ló be fi ze té si bi zony la tot vagy an nak má so la tát a ké re lem, illetve a jog or vos la ti ké re lem elõ ter jesz téséhez a (6) be - kez dés ki vé te lé vel mel lé kel ni kell. (5) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj az el já ró közigazga - tási szerv be vé te le. (6) Amennyi ben az ügy fél a ké rel mét elekt ro ni kus úton in té zi az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj meg fi ze té sé re a kü lön jog sza bály ban fog lal ta kat 1 kell al kal maz ni. 4. (1) A jog or vos la ti el já rás igaz ga tá si szol gál ta tá si dí ját az elsõ fo kon el járt ha tó ság nak vissza kell fi zet nie, ha meg ál la pí tást nyer, hogy az el sõ fo kú ha tá ro zat rész ben vagy egész ben jog sza bály sér tõ volt. A vissza té rí tést hi va - tal ból a jog or vos la ti el já rás so rán ho zott ha tá ro zat ban kell el ren del ni. (2) Ha az ügy fél el já rás meg in dí tá sa nél kül (té ve sen) fizetett igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat, ak kor a be fi ze té si bizonylattal vagy an nak má so la tá val kér he ti az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj vissza té rí té sét. Az el já ró köz igaz ga tá si szerv a vissza té rí té si igényt el len õr zi és a té ve sen be fi ze - tett igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat vissza té rí ti vagy ha tá ro za - tot hoz a vissza té rí tés meg ta ga dá sá ról. 5. Az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak nyil ván tar tá sá ra és elszámolására a költ ség ve té si szer vek be szá mo lá si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé rõl szóló jog sza bály elõ - írásait kell al kal maz ni. 6. Az e ren de let ben meg ha tá ro zott díj te kin te té ben az il le - té kek rõl szóló évi XCIII. tör vény a) 6. -ában fog lal ta kat a díj men tes ség re, b) 28. -ában fog lal ta kat a díj fi ze té si kö te le zett ség re, c) 31. -a (2) és (4), va la mint (6) és (7) be kez dés ében fog lal ta kat a díj fi ze tés re kö te le zet tek te kin te té ben, d) 32. -ának (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat a jog or vos - la ti el já rás dí já nak vissza té rí té sé re, e) 73/A. -ában fog lal ta kat a hi ány pót lás ra, f) 78. -ának (1) (3) be kez dé sé ben, va la mint 87. -ának (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat a fi ze té si meg ha - gyás ki bo csá tá sá ra és a ké se del mi pót lék meg fi ze té sé re, g) 82. -ában fog lal ta kat a díj fi ze tés el mu lasz tá sá ra és a mu lasz tá si bír ság ra, h) 86. -ában fog lal ta kat pe dig az el évü lés te kin te té ben ér te lem sze rû en kell al kal maz ni az zal az el té rés sel, hogy ahol a tör vény il le ték hi va talt em lít azon az el já rás ra ille té kes és ha tás kör rel ren del ke zõ köz igaz ga tá si szer vet, ahol il le té ket em lít azon dí jat, ahol le le tet em lít azon jegy zõ köny vet kell ér te ni. 7. Ez a ren de let ja nu ár 15-én lép ha tály ba, ren del ke - zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. 1 Az elekt ro ni kus ügy in té zés sza bá lya i ról szó ló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet. Dr. Persányi Miklós s. k., kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter

166 12060 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 1. melléklet a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelethez Igazgatási szolgáltatási díjköteles egyes környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatási díj mértéke I. Egyes igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatatási díj mértéke (fõ) Sorszám alszám Az igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások megnevezése 1. Hul la dék hasz no sí tást ko or di ná ló, il let ve töl tést koor - dináló szer ve zet nyil ván tar tás ba vé te le a) re gi o ná lis te vé keny ség ese tén b) or szá gos te vé keny ség ese tén 2. Nyil ván tar tás ba vé tel lel kap cso la tos igaz ga tá si szolgál - tatási dí jak a kö te le zet tek (ki vé ve a hasz no sí tást ko or di - ná ló szer ve ze tek) te kin te té ben az aláb bi jog sza bá lyok alap ján: a cso ma go lás ról és a cso ma go lá si hul la dé kok nyil - ván tar tá sá ról szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. ren - delet 9. az elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zé sek hul la - dé ka i nak vissza vé te lé rõl szóló 264/2004. (X. 8.) Korm. ren de let 10. (1) be kez dés, va la mint 16/2004. (X. 8.) KvVM ren de let a hul la dék ká vált gép jár mû vek rõl szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. ren de let 8. (4) be kez dés az ele mek és ak ku mu lá to rok hul la dé ka i nak vissza - vé te lé rõl szóló 109/2005. (V. 31.) Korm. ren de let 6. (4) be kez dés a be tét díj al kal ma zá sá nak sza bá lya i ról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. ren de let 6. -a 3. Hul la dék be gyûj tés en ge dé lye zé se [Hgt. 15. (3) be kez dés] 4. Hul la dék szál lí tás en ge dé lye zé se a 10. pont ki vé te lé vel [Hgt. 16. (3) be kez dés] 5. Hul la dék elõ ke ze lés en ge dé lye zé se [Hgt. 14. (2) be kez dés] 6. Hul la dék tá ro lás en ge dé lye zé se [Hgt. 14. (2) be kez dés] 7. Hul la dék hasz no sí tás en ge dé lye zé se [Hgt. 18. (4) be kez dés] 8. Hul la dék ár tal mat la ní tás engedélyezése [Hgt. 19. (2) be kez dés] 9. Hul la dék be ho za ta lá nak, kivitelének, az or szág te rü le tén való át szál lí tá sá nak en ge dé lye zé se [Hgt. 17., 120/2004. (IV. 29.) Korm. r.] 10. Ve szé lyes hul la dék kezelé sével kap cso la tos te vé keny ség en ge dé lye zé se [98/2001. (VI. 15.) Korm. r. 8. ] Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) A 3 9. pont ban meg ál la pí tott díj té tel 150%-a

167 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (fõ) Sor szám alszám Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se 11. Hely hez kö tött lég szennye zõ pont for rás lé te sí té se, meg - lé võ bõ ví té se, re konst ruk ci ó ja, fel újí tá sa, kor sze rû sí té se, alkalmazott tech no ló gia vál tá sá nak, mû kö dé sé nek meg - kez dé sé hez [21/2001. (II. 14.) Korm. ren de let 9. ] 12. Hely hez kö tött dif fúz lég szennye zõ for rás lé te sí té se, meg lé võ bõ ví té se, re konst ruk ci ó ja, fel újí tá sa, kor sze rû sí - té se, al kal ma zott tech no ló gia vál tá sá nak, mûködésének meg kez dé sé hez [21/2001. (II. 14.) Korm. ren de let 10. ] 13. Ha tár ér ték meg ál la pí tá sa önálló el já rás ban a 14. és 15. pont ki vé te lé vel [21/2001. (II. 14.) Korm. ren - de let 23. ] 14. Zaj ki bo csá tá si ha tár ér ték meg ál la pí tá sa [12/1983. (V. 12.) MT ren de let 6. ] 15. Egye di szennyvíz-kibocsá tási ha tár ér ték meg ál la pí tá sa ön ál ló el já rás ban 16. Ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség aló li men tes ség en ge dé - lye zé se a 17. és 18. pont ki vé te lé vel [53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let 2. ] 17. Ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség aló li men tes ség en ge dé - lye zé se [1995. évi LVI. tör vény 2. -a (1) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján] 18. Ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség aló li men tes ség en ge dé - lye zé se a Cskr. 6. -a (3) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to - zó kö te le zett ese té ben [53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let 2. ] 19. Elvi víz jo gi en ge dély [1995. évi LVII. tv. 28. (2) bek. (Vgtv.), 72/1996. (V. 22.) Korm. rend.] 20. Víz jo gi lé te sí té si en ge dély, Fenn ma ra dá si en ge dély [Vgtv. 29., 72/1996. (V. 22.) Korm. ren de let 15. ] [Vgtv. 28. (1) bek., 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 3. ] 1. ár víz vé de lem, víz ren de zés, fo lyó- és tó sza bá lyo zás a be ru há zás költ sé gé hez iga zod va Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (Ft) Ft Ft Ft Ft fe lett me zõ gaz da sá gi vízhaszno sítás víz kész let-gaz dál ko dás, víz el lá tás 3.1. víz be szer zés 5 m 3 /nap víz igé nyig víz be szer zés 5 m 3 /nap-tól 15 m 3 /nap víz igé nyig víz be szer zés 15 m 3 /nap fe lett víz bá zis vé dõ te rü let ki je lö lés ön ál ló el já rás ban köz mû ves víz el lá tás, víz tisz tí tás, szenny víz el ve ze tés és tisz tí tás a be ru há zás költ sé gé hez iga zod va Ft

168 12062 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (fõ) Sor szám alszám Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (Ft) Ft Ft fe lett Víz jo gi üze mel te té si en ge dély [Vgtv. 28. (1) bek.; 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 5. ] 22. Part vo nal meg ál la pí tás [72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 11. ] 23. Víz el ve ze té si szol ga lom, víz hasz ná la ti szol ga lom ön ál ló el já rás ban az érin tett in gat la nok szá má hoz iga zod va (Vgtv. 20. ) A víz jo gi lé te sí té si en ge dély re meg ál la pí tott díj té te lek 50%-a in gat lan in gat lan in gat lan in gat lan fe lett Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács a mo só- és tisz tí tó sze - rek rõl szóló 648/2004/EK ren de let 4. cikk (2) be kez dé se alap ján be nyúj tott gyár tói el té rés ké rel me zé se (A mo só- és tisz tí tó sze rek rõl szóló kor mány ren de let 5. ) 25. Vé del mi öve zet meg ál la pí tá sa ön ál ló el já rás ban [21/2001. (II. 14.) Korm. ren de let 6. ] 26. A hasz nált vagy hul la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí tá sá val kap cso la tos ter mék díj vissza igény lés [53/2003. (IV. 11.) Korm. rend. 8. (4) be kez dés] hasz no sí tás ra át adott hul la dék olaj mennyi sé ge ton ná ban ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig ig fe lett Kár men te sí té si el já rás [219/2004. (VII. 21.) Korm. rend.] 1. Össze vont kár men te sí té si ha tá ro zat 21. (7) bek Tény fel tá rás en ge dé lye zé se 22. (3) bek Mû sza ki be avat ko zás nél kül (D) kár men te sí té si cél ál la - pot- és (E) egye di szennye zett sé gi ha tár ér ték meg ál la pí - tá sa 25. (1) bek. b) pont 3.1. (D) ese té ben szennye zõ anya gon ként (E) ese té ben szennye zõ anya gon ként

169 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (fõ) Sor szám alszám Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se 4. Mû sza ki be avat ko zás el ren de lé sé vel (D) kár men te sí té si cél ál la pot ha tár ér ték meg ál la pí tá sa szennye zõ anya gon - ként 25. (1) bek. c) pont és 26. (4) bek. 5. Mû sza ki be avat ko zás bár mely sza ka szá nak en ge dé lye zé - se a be ru há zás költ sé gé tõl füg gõ en 26. (3) bek. Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (Ft) Ft alatt Ft Ft Ft Ft fö lött Mû sza ki be avat ko zá si zá ró do ku men tá ció el fo ga dá sa 28. (2) bek. Az té te lek 50%-a 7. Kár men te sí té si mo ni tor ing 21. (8) bek.; 29. (2) bek Kár men te sí té si el já rás mó do sí tá sa 21. (10) bek.; 26. (6) bek. 9. Tar tós kör nye ze ti ká ro so dás fe lül vizs gá la ta az ügy fél kérésére 33. (5) bek. c) pont 28. Vé dett vagy fo ko zot tan vé dett ter mé sze ti te rü le ten ha tó - sá gi en ge dély hez kö tött, a jog sza bály ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek kel kap cso la tos el já rás: a ter mé szet vé del - mé rõl szóló évi LIII. tör vény (a továb biak - ban: Tvt.) 38. (1) be kez dé sé nek 1. g) pont ja nö vény vé dõ sze rek, bio re gu lá to rok és egyéb irtószerek, va la mint a ta laj ter mé keny sé gét be fo lyá so ló ve gyi anya gok fel hasz ná lá sa Az el já rá si díj té tel 50%-a h) pont ja hor gá szat i) pont ja kö zös sé gi és tö meg sport ese mé nyek ren de zé sé - hez, sport ver seny hez, tech ni kai jel le gû sport te vé keny ség foly ta tá sa 4. j) pont ja jár mû vel tör té nõ köz le ke dés, az arra ki je lölt utak, az en ge dé lye zett te vé keny sé gek vég zé sé hez szük - sé ges mun ka gé pek, va la mint a fel ada tu kat el lá tó kü lön jog sza bá lyok ban erre fel jo go sí tott sze mé lyek jár mû vei ki vé te lé vel 29. Vé dett nö vény fa jok kal kap cso la tos, a jog sza bály ban meg ha tá ro zott te vé keny ség en ge dé lye zé se: a Tvt. 42. (3) be kez dé sé nek 1. a) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek, vi rá gá nak, ter mé - sé nek vagy sza po rí tás ra al kal mas szer vé nek gyûj té se 2. b) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek bir tok ban tar tá sa, adás vé te le, cse ré je, ker tek be, bo ta ni kus ker tek be tör té nõ te le pí té se 3. c) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek kül föld re vi te le, az or szág ba be ho za ta la, az or szá gon való át szál lí tá sa 4. f) pont ja ese té ben (vé dett nö vény faj egye dé vel vagy egye dén vég zett ne me sí té si kí sér let)

170 12064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (fõ) Sor szám alszám Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se 5. g) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek bio tech no ló gi ai cél ra tör té nõ fel hasz ná lá sa 30. Fo ko zot tan vé dett nö vény faj egye dé nek, vi rá gá nak, ter - mé sé nek vagy sza po rí tás ra al kal mas szer vé nek el tá vo lí tá - sá hoz, el pusz tí tá sá hoz, meg szer zé sé hez szük sé ges en ge dé lye [Tvt. 42. (6) be kez dé se] 31. Vé dett ál lat fa jok kal kap cso la tos te vé keny ség re vonat - kozó en ge dély, a kár té tel meg elõ zé se ér de ké ben ri asz tá si mód szer al kal ma zá sá hoz és az egye de fész ké nek át te le pí - té sé hez szük sé ges en ge dély ki vé te lé vel: a Tvt. 43. (2) be kez dé sé nek Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (Ft) a) pont ja vé dett ál lat faj ál lo má nyá nak sza bá lyo zá sa b) pont ja vé dett ál lat faj egye de i nek gyûj té se, be fo gá sa, el ej té se, bir tok ban tar tá sa, ido mí tá sa c) pont ja vé dett ál lat faj egye de i nek sza po rí tá sa d) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek ki ké szí té se, pre pa rá lá - sa, a pre pa rá tu mok bir tok ban tar tá sa e) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek élõ ál lat gyûj te mény - ben tör té nõ tar tá sa h) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek cse ré je, adás vé te le i) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek kül föld re vi te le, on nan tör té nõ be ho za ta la, az or szá gon való át szál lí tá sa m) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek há zi a sí tá sa Ál lat gyûj te mé nyek, ál lat ker tek, ide ért ve az egyéb, de védett, va don élõ ál la tok tar tá sá ra, ido mí tá sá ra szol gá ló lé te sít mé nyek, te vé keny sé gek ki ala kí tá sá ra, fenntartá - sára, ille tõ leg te vé keny ség foly ta tá sá ra vo nat ko zó en ge - dély [Tvt. 44. (1) be kez dé se] 33. Vé dett és rend sze re sen hasz no sí tott ál lat faj fenn tart ha tó hasz no sí tá sá ra vo nat ko zó en ge dély [Tvt. 44. (4) be kez - dé se] 34. Bar lang, bar lang sza kasz hasz no sí tá sá nak, il let ve a hasz - no sí tá si mód meg vál toz ta tá sá nak en ge dé lye [Tvt. 51. (1) be kez dé sé nek c) pont ja] 35. A bar lan gi bú vár me rü lés hez szük sé ges en ge dély [Tvt. 51. (3) be kez dé sé nek c) pont ja] 36. Bar lang vé dõ öve ze tét meg ál la pí tó mi nisz te ri ren de let ben meg ha tá ro zott te vé keny sé gek en ge dé lye [Tvt. 51. (3) be kez dé sé nek f) pont ja] 37. Szenny víz elõ tisz tí tás hoz szük sé ges be ren de zés vízi köz - mû be tör té nõ be kö té sé nek en ge dé lye zé se [72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (12) bek.] fo rint/ki lo gramm al kal ma zá si en ge déllyel ren del ke zõ be ren de zé sek egye di leg ter ve zett be ren de zés ese tén, a be ru há zás költ - sé gé hez iga zod va: fo rin tig

171 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (fõ) Sor szám alszám Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (Ft) fo rint kö zött fo rint tól A ve szé lyez te tett va don élõ ál lat- és nö vény fa jok nem - zet kö zi ke res ke del mé rõl szóló egyez ménnyel (CITES) kap cso la tos en ge dé lyek (bi zony la tok) ki ál lí tá sa: 1. A Kö zös ség te rü le té re tör té nõ be ho za tal hoz, il let ve a Közösségbõl tör té nõ ki vi tel és új ra ki vi tel hez szük sé ges en ge dély ki ál lí tá sa szál lít má nyon ként (A Ta nács 338/97/EK ren de le te 4. és 5. cikk): 2. A Ta nács 338/97/EK ren de le té nek 10. cik ké ben meg ha - tá ro zott Bi zony lat ki ál lí tá sa pél dá nyon ként: 3. Szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sa pél dá nyon ként [271/2002. (XII. 20.) Korm. ren de let 12. (4) bek.]: 4. Te nyész tõi bi zony lat ki ál lí tá sa sza po ru la ton ként [271/2002. (XII. 20.) Korm. ren de let 12. (7) bek.]: 39. Kör nye zet vé del mi en ge dé lye zé si, il let ve egy sé ges kör - nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zé si el já rást meg elõ zõ elõ ze - tes vizs gá lat 40. Az pont ban fog lalt en ge dé lyek mó do sí tá sa ese tén a 41. pont ki vé te lé vel 41. Az pont ban fog lalt en ge dé lyek mó do sí tá sa, ha azt csak az en ge dé lyes sze mé lyes ada ta i ban be kö vet ke zett vál to zá sok miatt szük sé ges 42. Víz jo gi üze mel te té si en ge dély szü ne tel te té se, vissza vo - ná sa Az pont ban fog lalt díj té tel 50%-a A víz jo gi üze mel te té si en ge dély re meg ál la pí tott díj té tel 30%-a 1. A víz jo gi lé te sí té si és fenn ma ra dá si en ge dély ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a be ru há zás nak, az en ge dé lyes ál tal meg ha tá ro zott lé te sí té si költ sége. 2. Az elvi víz jo gi en ge dély ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat mû sza ki meg ol dá son ként kell meg fi zet ni. 3. A víz el ve ze té si szol ga lom, víz hasz ná la ti szol ga lom ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat az in gat la nok szá má - hoz iga zod va kell meg fi zet ni. 4. A hasz nált, vagy hul la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí tá sá val kap cso la tos ter mék díj vissza igény lés ese té ben az igaz - ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség vizs gá la tát köve tõen az el fo ga dott és a ha tá ro zat ban meg ál la pí tott hasz no sí tás ra át adott mennyi ség. 5. A kár men te sí tés mû sza ki be avat ko zá si terv ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a kö te le zett által a be ru há zás nak a be avat ko zá si terv ben be mu ta tott költ sé ge. 6. Szenny víz elõ tisz tí tás hoz szük sé ges (egye di leg ter ve zett) be ren de zés vízi köz mû be tör té nõ be kö té sé nek engedélyezése ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a be ru há zás nak az en ge dé lyes ál tal meg ha tá ro zott lé - te sí té si költ sé ge.

172 12066 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám II. Környezeti hatásvizsgálat alapján végezhetõ tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjai (fõ) Sorszám alszám Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) 1. Me zõ gaz da ság, er dõ gaz dál ko dás az 1.1. pont ki vé te lé vel Er dõ te rü let igény be vé te le 50 ha erdõ fa ál lo má nyá nak kiterme lésétõl 2. Bá nyá szat Pa pír fel dol go zás Vegy ipar 4.1. Szén vagy bi tu men pa la le pár lá sa (el gá zo sí tás, csepp fo lyó sí tás) t/nap szén vagy bi tu men pa la fel hasz ná lás tól 4.2. Kom plex ve gyi mû vek, azaz olyan lé te sít mé nyek, ame lyek ben több gyár tó egy ség funk ci o ná li san össze kap csol va csat la ko zik egy más hoz, és ame lyek ben ké mi ai át ala kí tá si fo lya ma tok kal ipar i mé ret ben tör té nik 5. Kõ olaj-fel dol go zás, nuk le á ris ipar Fém ipar a 6.1. pont ki vé te lé vel Nem vas fé mek elõ ál lí tá sa érc bõl, kon cent rá tu mok ból vagy má sod la gos nyers anya gok ból ko há sza ti, ve gyi vagy elekt ro li ti kus el já rá sok kal 7. Vil la mos ener gia-, gõz-, víz el lá tás a 7.1. pont ki vé te lé vel Hõ erõ mû 20 MW vil la mos tel je sít mény tõl, egyéb ége tõ be ren de zés 300 MW ki me nõ hõ tel je sít mény tõl Atom erõ mû, atom re ak tor, va la mint atom erõ mû, atom re ak tor üzem ide jé nek meg hosszab bí tá sa, to váb bá atom erõ mû, atom re ak - tor fel ha gyá sa, azaz a nuk le rá ris üzem anyag és a lé te sít mény egyéb ra dio ak tív és ra dio ak tív anyag gal szennye zett alkotóré - szeinek el tá vo lí tá sa. 8. Szál lí tás, rak tá ro zás a 8.1. és 8.2. pont ki vé te lé vel Or szá gos köz for gal mú vas út vo nal Re pü lõ tér 2100 m alap hosszú sá gú fu tó pá lyá tól Föld gáz tá ro lá sa 200 ezer m 3 össz tá ro ló ka pa ci tás tól Ve gyi ter mék tá ro lá sa 200 ezer t össz tá ro ló ka pa ci tás tól 8.2. Gyors for gal mi út (au tó pá lya, au tó út) Négy- vagy több for gal mi sá vos út, leg alább 10 km hosszan egy - be füg gõ új pá lyá tól 9. Egyéb kö zös sé gi szol gál ta tás a 9.1. pont ki vé te lé vel Ve szé lyes hul la dék ár tal mat la ní tó (le ra kás, ége tés, ké mi ai és bi o ló gi ai ke ze lés) lé te sít mény 10. Nó menk la tú rá ba nem be so rolt te vé keny sé gek, il let ve lé te sít mé nyek a pont ki vé te lé vel Ku ta tó vagy ok ta tó atom re ak tor, va la mint ezek fel ha gyá sa, ide ért ve min den nuk le á ris üzem anyag és a lé te sít mény egyéb ra dio - ak tí van szennye zett al ko tó ré sze i nek vég le ges el tá vo lí tá sát 11. Kör nye zet vé del mi en ge dély mó do sí tá sa Az pont ban fog lalt díj té tel 50%-a

173 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y III. Egységes környezethasználati engedély alapján végezhetõ tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjai (fõ) Sorszám alszám Egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységek Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) 1. Ener gia ipar az 1.1. pont ki vé te lé vel Tü ze lõ be ren de zé sek 50 MW th-ot meg ha la dó be me nõ hõ tel je sít ménnyel. Ás vány olaj- és gáz fel dol go zók (gáz tisz tí tók) 2. Fé mek ter me lé se és fel dol go zá sa 2.1. és 2.2. pont ki vé te lé vel Vas ön tö dék 20 ton na/nap fe let ti ter me lé si ka pa ci tás sal Fé mek és mû anya gok fe lü le ti ke ze lé sé re szol gá ló lé te sít mé nyek elekt ro li ti kus vagy ké mi ai fo lya ma tok kal, ahol az összes ke ze lõ - kád tér fo ga ta meg ha lad ja a 30 m 3 -t. 3. Épí tõ anyag ipar 3.1. és 3.2. pont ki vé te lé vel Üveg gyár tá sá ra szol gá ló lé te sít mé nyek, be le ért ve az üveg szá lat is, 20 ton na/nap ol vasz tó ka pa ci tá son fe lül Ke rá mia ter mé kek ége tés sel tör té nõ gyár tá sá ra szol gá ló lé te sít - mé nyek, kü lö nö sen csem pék, tég lák, tûz ál ló tég lák, kõ áruk vagy por ce lá nok gyár tá sa 75 ton na/nap ter me lé si ka pa ci tá son fe lül, és/vagy ahol a ke men ce tér fo ga ta 4 m 3 és ab ban az áru sû rû ség a 300 kg/m 3 -t meg ha lad ja 3.2. Ás vá nyi anya gok ol vasz tá sá ra szol gá ló lé te sít mé nyek, be le ért ve az ás vá nyi szá lak gyár tá sát is, 20 ton na/nap ol vasz tó ka pa ci tá son felül 4. Hul la dék ke ze lés a 4.1. pont és a ra dio ak tív hul la dé kok és te le pü lé si fo lyé kony hul la dé kok szenny víz tisz tí tá si el já rás sal tör té nõ ke ze lé se ki vé te lé vel 4.1. Nem ve szé lyes hul la dé kok ár tal mat la ní tá sát vég zõ te lep he lyek ton na/nap ka pa ci tá son fe lül 5. Pa pír ipar, tex til ipar, élel mi szer ipar Vegy ipar, bõr ipar, ál la ti anya gok fel dol go zá sa, gép ipar, fém fel dol go zás Nagy lét szá mú ál lat tar tás Bá nyá szat Egyéb lé te sít mé nyek Egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély mó do sí tá sa a 11. pont ki vé te lé vel 1 9. pont ban fog lalt díj té tel 50%-a 11. Az en ge dé lyes sze mé lyes ada ta i ban be kö vet ke zett vál to zá sok miatti mó - do sí tás IV. Azon tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjai, amelyeknél a felügyelõség elõ ze tes vizsgálatban hozott döntése alapján szükséges a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása (fõ) Sorszám alszám Azon tevékenységek, amelyeknél a felügyelõség elõzetes vizsgálatban hozott döntése alapján szükséges a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) 1. Me zõ gaz da ság, vad gaz dál ko dás, er dõ gaz dál ko dás, ha lá szat Bá nyá szat Élel mi szer ipar Tex til ipar Bõr ipar Papíripar

174 12068 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (fõ) Sorszám alszám Azon tevékenységek, amelyeknél a felügyelõség elõzetes vizsgálatban hozott döntése alapján szükséges a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) 7. Vegy ipar a 7.1. pont ki vé te lé vel Kok szo ló mû (szá raz szén le pár lás) Ke nõ anyag elõ ál lí tá sa kõ olaj ból 15 ezer t/év kész ter mék elõ ál lí - tá sá tól Cel lu lóz gyár tás Szén szál gyár tás 20 t/nap kész ter mék elõ ál lí tá sá tól 8. Nem fém ás vá nyi ter mék gyár tás a 8.1. és 8.2. pont ki vé te lé vel Üveg- és üveg szál gyár tás 20 t/nap kész ter mék elõ ál lí tá sá tól Ke rá mia ter mék, ke rá mia csem pe és -lap, ége tett agyag épí tõ - anyag-gyár tás 75 t/nap gyár tá si ka pa ci tás tól, il let ve ahol a ke - men ce tér fo ga ta a 4 m 3 -t, és ab ban az áru sû rû ség a 300 kg/m 3 -t meg ha lad ja 8.2. Ás vá nyi anya gok ol vasz tá sa, be le ért ve az ás vá nyi szál gyár tá sát is 20 t/nap fel dol go zó ka pa ci tás tól 9. Fém ipar a 9.1. és 9.2. pont ki vé te lé vel Vas- és acél ön tö de 20 t/nap ka pa ci tás tól Nyom ta tott áram kör elõ ál lí tá sa au to ma ta gép so ron Köz úti gép jár mû gyár tá sa (gyár tás, össze sze re lés, mo tor gyár tás) 10 ezer db/év kész ter mék elõ ál lí tá sá tól Ha jó gyár tás (sza bad idõ-, sport ha jó gyár tá sa nem tar to zik ide) Vas úti kö tött pá lyás jár mû gyár tá sa 5700 kg fel szál ló súly fe let ti lé gi jár mû vek gyár tá sa és nagy ja ví tá - sa 9.2. Fé mek és mû anya gok fe lü let ke ze lé se elekt ro li ti kus vagy ké mi ai fo lya ma tok kal 20 ezer m 2 /év fe lü let ke ze lé sé tõl Ak ku mu lá tor gyár tás 10. Vil la mos ener gia-, gáz-, gõz-, víz el lá tás a pont ki vé te lé vel Víz erõ mû 20 MW vil la mos tel je sít mény tõl; víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter mé sze ti te rü le ten mé ret meg kö tés nél kül Geo ter mi kus erõ mû 20 MW vil la mos tel je sít mény tõl; ás vány-, gyógy- és ivó víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter mé sze ti te rü le ten mé ret meg kö tés nél kül Hõ ener gi át ter me lõ lé te sít mény (gõz és me leg víz elõ ál lí tá sa) 50 MW ki me nõ tel je sít mény tõl 11. Ke res ke de lem Jár mû ja ví tás Szál lás hely-szol gál ta tás, ven dég lá tás Szál lí tás, köz le ke dés a pont ki vé te lé vel Or szá gos köz út há ló za ti ka te gó ri á ba so rol ha tó út, ha ha-nál na gyobb er dõ töm böt szel át, vagy vé dett ter mé sze ti te rü le ten ha la d át, vagy ter mé sze ti te rü let, ér zé keny ter mé sze ti te rü le tet leg alább 1 km hosszon fed, vagy öko ló gi ai (zöld) fo lyo són ha la d át, vagy gyógy he lyen a ter ve - zett át la gos napi for ga lom 1800 egy ség jár mû vagy an nál több Vas úti pá lya ud var Nyil vá nos és pol gá ri célú nem nyil vá nos re pü lõ tér 800 m alap - hosszú sá gú fu tó pá lyá tól; vé dett ter mé sze ti te rü le ten szi lárd bur - ko la tú fu tó pá lyá val hossz meg kö tés nél kül 15. Rak tá ro zás, tá ro lás

175 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (fõ) Sorszám alszám Azon tevékenységek, amelyeknél a felügyelõség elõzetes vizsgálatban hozott döntése alapján szükséges a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) 16. Köz igaz ga tás, vé de lem a pont ki vé te lé vel Ál la mi re pü lé sek cél já ra szol gá ló re pü lõ tér 800 m alap hosszú sá gú fu tó pá lyá tól; vé dett ter mé sze ti te rü le ten szi lárd bur ko la tú fu - tó pá lyá val hossz meg kö tés nél kül 17. Szenny víz ke ze lés a pont ki vé te lé vel Szenny víz iszap bi o ló gi ai ke ze lé se 4 ezer t/év ka pa ci tás tól Hul la dék ke ze lés, köz tisz ta sá gi szol gál ta tás a és pont ki vé te lé vel Fém hul la dék gyûj tõ hely (be le ért ve az au tó roncs te le pe ket) fém fel dol go zás sal vagy új ra hasz no sí tás ra tör té nõ elõ ké szí tés sel 5 db/nap gép jár mû tõl vagy 5 t/nap ka pa ci tás tól Nem ve szé lyes hul la dék bi o ló gi ai ke ze lé se Ál la ti hul la dék te me tõ 19. Szó ra koz ta tás, kul tú ra, sport Nó menk la tú rá ba nem be so rolt te vé keny sé gek, il let ve lé te sít mé nyek A tí pu sú izo tóp la bo ra tó ri um Mély fú rás ki épí tett fú ró lé te sít ménnyel 650 m fú rá si mély ség tõl (ha nem más ha tás vizs gá lat kö te les te vé keny ség ré sze) víz bá zis vé dõ öve ze tén vagy vé dett ter mé sze ti te rü le ten Sza bad té ri lé te sít mény mo to rok, tur bi nák és re ak tív mo to rok pró ba pa don tör té nõ vizs gá la tá hoz 500 kn tó ló erõ tõl vagy ha a ka pa - ci tás egy idõ ben leg alább 10 MW Ál lan dó sza bad té ri pró ba pá lya mo to ros jár mû vek ré szé re 5 ha te rü let fog la lás tól, vé dett ter mé sze ti te rü le ten mé ret meg kö tés nél kül Ipar i, rak tá ro zá si célú épít mé nyek el he lye zé sé re szol gá ló te rü let ki ala kí tá sa (mû sza ki inf ra struk tú rá val való el lá tá sa) más cél ra hasz nált te rü le ten 5 ha-tól; ter mé sze ti te rü le ten 1 ha-tól, öko ló gi ai (zöld) fo lyo són mé ret meg kö tés nél kül Táv köz lé si adó (an ten na to rony) vé dett ter mé sze ti te rü le ten vagy ter mé sze ti te rü le ten Duz zasz tó mû vagy víz tá ro zó 2 mil lió m 3 duz zasz tott, il let ve tá ro zott víz mennyi ség tõl; víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter mé sze ti te rü le ten, ter mé sze ti te rü le ten mé ret meg kö tés nél kül Víz be saj to lás fel szín alat ti víz be Te rü le ti víz ren de zés be épí tés re nem szánt te rü le ten sík vi dé ken 500 ha-tól, domb vi dé ken 300 ha-tól, víz bá zis vé dõ öve ze tén, te le pü lés kül te rü le tén lévõ vé dett ter - mé sze ti te rü le ten, ter mé sze ti te rü le ten, ér zé keny ter mé sze ti te rü - le ten, öko ló gi ai (zöld) fo lyo són mé ret meg kö tés nél kül Ha las tó vagy tó rend szer 30 ha-tól; víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter mé sze ti te rü le ten vagy an nak vé dõ öve ze tén, ter mé sze ti te rü le - ten, ér zé keny ter mé sze ti te rü le ten mé ret meg kö tés nél kül Ál ló víz- és holt ág sza bá lyoz ás 5 ha sza bá lyo zan dó víz fe lü let tõl vagy 1 km part vo nal hossz tól; víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter - mé sze ti te rü le ten, ter mé sze ti te rü le ten, ér zé keny ter mé sze ti te rü - le ten, öko ló gi ai (zöld) fo lyo són mé ret meg kö tés nél kül Fo lyó sza bá lyo zás vagy fo lyó csa tor ná zás 3 fkm-tõl; ka nyar át vá gás ese tén vagy víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter mé sze ti te rü le - ten, ter mé sze ti te rü le ten, ér zé keny ter mé sze ti te rü le ten, vagy öko - ló gi ai (zöld) fo lyo són hossz meg kö tés nél kül Fo lyó gaz dál ko dás 3 fkm-tõl; ka nyar át vá gás ese tén vagy víz bá zis vé dõ öve ze tén, vé dett ter mé sze ti te rü le ten, ter mé sze ti te rü le ten,

176 12070 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (fõ) Sorszám alszám Azon tevékenységek, amelyeknél a felügyelõség elõzetes vizsgálatban hozott döntése alapján szükséges a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft) ér zé keny ter mé sze ti te rü le ten, vagy öko ló gi ai (zöld) fo lyo són hossz meg kö tés nél kül Víz fo lyás ren de zés (ki vé ve az ere de ti víz el ve ze tõ ké pes ség hely re ál lí tá sá ra irá nyu ló, fenn tar tá si célú iszap el tá vo lí tást és ré zsû - ren de zést) 1 km víz fo lyás hossz tól; víz bá zis vé dõ öve ze tén, ter mé - sze ti te rü le ten, ér zé keny ter mé sze ti te rü le ten, öko ló gi ai (zöld) fo - lyo són 200 m víz fo lyás hossz tól, vé dett ter mé sze ti te rü le ten mé - ret meg kö tés nél kül Ener gia ül tet vény lé te sí té se A ha tás vizs gá lat kö te les épít mé nyek közé nem tar to zó épít mény be épí tett, vagy be épí tés re szánt te rü le ten, 5 ha fö löt ti te rü let fog la - lás ese tén, vagy ha a ter ve zett par ko ló he lyek szá ma meg ha lad ja az öt szá zat Az elõ zõ ek ben fel so rolt te vé keny ség, il let ve lé te sít mény, ha azt leg fel jebb két évig, ki zá ró lag vagy fõ ként új mód sze rek vagy ter - mé kek ki fej lesz té sé re vagy ki pró bá lá sá ra vég zik, il let ve hoz zák lét re Az II. és III. pont ban fel so rolt te vé keny ség vagy lé te sít mény je - len tõs mó do sí tá sa ere de ti díj té tel 60%-a Az II. pont ban fel so rolt, az itt fel tün te tett mennyi sé gi kü szöb ér ték alat ti te vé keny ség, ha az a bõ ví tés kö vet kez té ben el éri, vagy meg - ha lad ja a kü szöb ér té ket, és a bõ ví tés egy út tal leg alább 25%-os nö ve ke dést je len t a te vé keny ség meg va ló sí tá sá ra vo nat ko zó en - ge dély ben meg ha tá ro zott nagy ság hoz ké pest ere de ti díj té tel 100%-a V. A ké rel me zõ nek a II IV. pont ban meg ha tá ro zott igaz ga tá si szol gál ta tá si díj együt tes össze gé nek 75%-át kell meg fi - zet ni igaz ga tá si szol gál ta tá si díj ként, ha kör nye ze ti ha tás vizs gá lat és egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti eljárás lefolytatása is szükséges. 2. melléklet a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelethez A közigazgatási szervek elõirányzat-felhasználási számláinak megnevezése Sorszám El já ró szerv Elõ irány zat-fel hasz ná lá si szám lák meg ne ve zé se 1. Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség Észak-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Kö zép-du na-völ gyi Kör nye zet vé del mi, Ter mé - szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Al só-du na-völ gyi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Kö zép-du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Dél-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Nyu gat-du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség

177 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fel sõ-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé - szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Észak-Ma gyar or szá gi Kör nye zet vé del mi, Ter mé - szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Ti szán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Kö zép-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé - szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Al só-ti sza-vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet - vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Kö rös Vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del - mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um A pénzügyminiszter 48/2005. (XII. 27.) PM rendelete a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló tör vény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet módosításáról A Vám- és Pénz ügy õr ség rõl szóló évi XIX. tör - vény (a továb biak ban: VPtv.) 43. -ának a) pont já ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Vám- és Pénz ügy õr ség rõl szóló tör vény vég re haj tá sá - ról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -a (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A ha tó sá gi jog kör rel nem ren del ke zõ szer ve ket ame lyek nek fel ada ta a Vám- és Pénz ügy õr ség tech ni kai, anya gi esz köz zel való el lá tá sa, a Vám- és Pénz ügy õr ség õr - zés vé del mi, szál lí tá si és egyéb lo gisz ti kai te vé keny sé gé - nek, va la mint a rend szer in teg rá ci ós, al kal ma zás fej lesz té si és adat szol gál ta tá si te vé keny égé nek el lá tá sa, az informa - tikai üze mel te té si, a pénz ügyi, gaz dál ko dá si fel ada tok vég - zé se, to váb bá az ál lo mány kép zé se és to vább kép zé se, va la - mint az egész ség ügyi, szo ci á lis és kul tu rá lis el lá tás meg - szer ve zé se, to váb bá a ha tó sá gi jog kör rel ren del ke zõ alsó fokú szer vek ki ren delt sé ge it az or szá gos pa rancs nok hoz za lét re és szün te ti meg. 2. Az R. 4. -ának f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: [4. A Vám- és Pénz ügy õr ség ha tó sá gi jog kör rel ren - del ke zõ kö zép fo kú szer vei:] f) a Vám- és Pénz ügy õr ség Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná - lis Pa rancs nok sá ga, szék he lye Szom bat hely, ille té kessége ki ter jed Gyõr-Mo son-sop ron me gye, Vas me gye és Zala me gye köz igaz ga tá si te rü le té re, 3. Az R. 5. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: [5. (1) A re gi o ná lis pa rancs nok sá gok és a Vám- és Pénz ügy õr ség Köz pon ti Re pü lõ té ri Pa rancs nok ság az e) g) pon tok ban fog lal tak ki vé te lé vel fel ada ta és ha tás - kö re:] b) el bí rál ják az irá nyí tá suk alá tar to zó alsó fokú szer vek el sõ fo kú ha tá ro za tai el len be nyúj tott jog or vos la ti ké rel me - ket és gya ko rol ják a ren de let 11. -ának i) és j) pont já ban meg ha tá ro zot tak ki vé te lé vel a jog sza bály ban biz to sí tott szak mai fel ügye le ti jog kö rü ket, 4. Az R a a kö vet ke zõ i) j) pon tok kal egé szül ki, ezzel egy ide jû leg a je len le gi i) pont je lö lé se k) pont ra vál - to zik: [11. A Vám- és Pénz ügy õr ség Jö ve dé ki Kapcsolat tartó és Koc ká zat elem zé si Köz pont ja fel ada ta és ha tás kö re:] i) szak mai fel ügye le ti jog kört gya ko rol a jö ve dé ki és ener gia adó, il let ve az elõb bi ek hez tar to zó bír ság fo lyó - szám lá kat érin tõ te vé keny ség fe lett, j) le foly tat ja az adó zás rend jé rõl szóló évi XCII. tör vény sze rin ti fe lül el len õr zést és az ah hoz kap cso ló dó adó igaz ga tá si el já rást,

178 12072 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 5. (1) Az R a (6) (7) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (6) A jö ve dé ki és ener gia adó ügy ben érin tett sze mé - lyek ré szé re a vám azo no sí tó szá mot az el já rás lefolytatá - sára ille té kes vám szerv adja ki. (7) Meg ha tá ro zott célú fel hasz ná lás sza bad for ga lom ba bo csá tás ra vo nat ko zó a Kö zös sé gi Vám kó dex létreho - zásáról szóló ok tó ber 12-i 2913/92/EGK ta ná csi ren de let vég re haj tá si sza bá lya i ról szóló, jú li us 2-i 2454/1993/EGK bi zott sá gi ren de let (a továb biak ban: EK vég re haj tá si ren de let) 292. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin - ti írás be li en ge délyt a fel dol go zás he lye sze rint ille té kes fõ vám hi va tal, Bu da pest és Pest me gye köz igaz ga tá si te rü - le tén ille té kességi te rü le tén be lül a Bu da-tér sé gi Fõvámhivatal, a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, az Észak-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, il let ve az 1. szá mú Repülõtéri Vám hi va tal ad hat ki. Meg ha tá ro zott célú fel - hasz ná lás sza bad for ga lom ba bo csá tás ra vo nat ko zó az EK vég re haj tá si ren de let 292. cik ké nek (3) be kez dé se sze - rin ti egy sze rû írás be li en ge dély meg adá sá ra az a fõ vám - hi va tal ille té kes, amely nek ille té kességi te rü le tén az árut vám eljá rás alá be je len tik. (2) Az R a (9) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (9) Az egy sze rû sí tett vám eljá rások en ge dé lye zé sé re ki vé ve, ha azt a gaz da sá gi vám eljá rások en ge dé lye zé sé re be nyúj tott ké re lem ben ké rik a ké rel me zõ köny ve lé si helye sze rint ille té kes fõ vám hi va tal, Bu da pest és Pest megye köz igaz ga tá si te rü le tén ille té kességi te rü le tén belül a Bu da-tér sé gi Fõ vám hi va tal, a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, az Észak-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, il let ve az 1. szá mú Re pü lõ té ri Vám hi va tal jo go sult. (3) Az R a (11) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (11) A kö zös sé gi vám jog vég re haj tá sá ról szóló évi CXXVI. tör vény (a továb biak ban: Vtv.) 48. -a (2) (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott biz to sí ték nyúj tá si men tes sé get a men tes ség re jo go sult szék he lye, magyar - országi szék hely hi á nyá ban a te lep he lye sze rint ille té kes fõ vám hi va tal, Bu da pest és Pest me gye köz igaz ga tá si te rü - le tén ille té kességi te rü le tén be lül a Bu da-tér sé gi Fõvámhivatal, a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal és az Észak-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, il let ve az 1. szá mú Repülõtéri Vám hi va tal ál la pít ja meg. (4) Az R a a kö vet ke zõ (12) be kez dés sel egé szül ki: (12) A Vtv. 1. -a (3) be kez dé sé nek 3. pont já ban meg - ha tá ro zott meg bíz ha tó vám adós jog ál lás hoz kapcso - lódó fel té te lek fenn ál lá sát a ké rel me zõ szék he lye, magyar országi szék hely hi á nyá ban a te lep he lye sze rint ille té kes fõ vám hi va tal ál la pít ja meg és el len õr zi, va la mint rög zí ti a vám ha tó ság in for ma ti kai rend sze ré ben. 6. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A vám rak tár en ge dé lye zé se irán ti ké rel met a ké rel - me zõ köny ve lé si he lye sze rint ille té kes fõ vám hi va tal hoz, Bu da pest és Pest me gye köz igaz ga tá si te rü le tén ille té - kességi te rü le tén be lül a Bu da-tér sé gi Fõ vám hi va tal hoz, a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal hoz, az Észak-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal hoz, il let ve az 1. szá mú Re pü lõ té ri Vám - hivatalhoz kell be nyúj ta ni. (2) Ha a ké rel me zõ köny ve lé se nem Ma gyar or szá gon ta lál ha tó, és a rak tá ro zás ki zá ró lag Ma gyar or szá gon tör té - nik, to váb bá az egye di en ge dé lye zés ese te nem áll fenn, a ké rel met a vám rak tár he lyén ille té kes fõ vám hi va tal hoz, Bu da pest és Pest me gye köz igaz ga tá si te rü le tén ille té - kességi te rü le tén be lül a Bu da-tér sé gi Fõ vám hi va tal hoz, a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal hoz, az Észak-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal hoz, il let ve az 1. szá mú Re pü lõ té ri Vám - hivatalhoz kell be nyúj ta ni. (3) Gaz da sá gi vám eljá rás az ide ig le nes be ho za tal ki - vé te lé vel, va la mint a meg ha tá ro zott célú fel hasz ná lás ra tör té nõ sza bad for ga lom ba bo csá tás EK vég re haj tá si ren - de let 292. cik ké nek (5) be kez dé se sze rin ti egye di en ge - dé lyé nek ki adá sá ra, a ké rel me zõ köny ve lé si he lye sze rint ille té kes fõ vám hi va tal, Bu da pest és Pest me gye köz igaz - ga tá si te rü le tén ille té kességi te rü le tén be lül a Budatérségi Fõ vám hi va tal, a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, az Észak-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, il let ve az 1. szá mú Repülõtéri Vám hi va tal jo go sult. 7. (1) Az R. 1. szá mú mel lék le te az e ren de let 1. mel lék le te sze rint mó do sul. (2) Az R. 2. szá mú mel lék le te az e ren de let 2. mel lék le te sze rint mó do sul. (3) Az R. 3. szá mú mel lék le te az e ren de let 3. mel lék le te sze rint mó do sul. 8. (1) E ren de let a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé - vel ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba. (2) E ren de let 5. -ának (2) (3) be kez dé sé ben, va la mint a 6. -ában fog lalt ren del ke zé sek már ci us 1. nap ján lép nek ha tály ba. (3) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az R. 5. -a (2) be kez dé sé nek b) és c) pont jai ha tá lyu kat vesz tik. Mol nár Al bert s. k., pénz ügy mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár

179 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y melléklet a 48/2005. (XII. 27.) PM rendelethez Az R. 1. szá mú mel lék le te I. pont já nak Vám hi va tal Drá va sza bolcs és Vám hi va tal Ud var szö veg ré sze és az ah hoz tar to zó ren del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: Vám hi va tal Drá va - sza bolcs illetékessége a drávaszabolcsi határátkelõhely, valamint a Drávaszabolcsi Nemzetközi Hajókikötõ területére terjed ki. Vám hi va tal Ud var ille té kessége az ud va ri és a be re - men di ha tár át ke lõ hely és a ma - gyar bó lyi vas úti ha tár át ke lõ hely te rü le té re ter jed ki. kez dé sé ben és 65. -a (1) bekez - désének d) pont já ban fog lal tak kal össze füg gõ adó fi ze té si kö te le zett - sé gek hez kö tõ dõ adóz ta tá si fel - ada tok, il let ve az uta sok ké zi- és fel adott poggyá sza i val össze füg - gés ben in dult vám igaz ga tá si ügyek te kin te té ben a kö vet ke zõ he lyek re ter jed ki: Fe ri he gyi Nem zet kö zi Re pü lõ tér, Bu da pes ti Nem zet kö zi Hajóki - kötõ, il let ve légi for ga lom tekin - tetében Pest me gye köz igaz ga tá si te rü le té re. 2. melléklet a 48/2005. (XII. 27.) PM rendelethez 1. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek a Ma gán for gal mi Fõ - vám hi va tal szö veg ré sze és az ah hoz tar to zó ren del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ma gán for gal mi Fõ vám hi va tal: Bu da pest és Pest me gye köz igaz - ga tá si te rü le tén be lül végzi a nem ke res ke del mi jel le gû for ga lom ban a vám igaz ga tá si el já rá so kat, to - váb bá ha tás kö re ki ter jed a pos ta - for ga lom vám el len õr zé sé re. 2. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek az 1. szá mú Re pü lõ - té ri Vám hi va tal szö veg ré sze és az ah hoz tar to zó ren del - ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. szá mú Repülõ - téri Vám hi va tal Illetékessége vámigazgatási ügyekben az uta sok ké zi- és fel adott poggyá sza i val össze füg gés ben indult vám igaz ga tá si és a jövedéki ügyek ki vé te lé vel a kö vet ke zõ he lyek re ter jed ki: Fe ri he gyi Nem zet kö zi Re pü lõ tér, Air port Bu si ness Park, 2220 Ve - csés, Lõ rin ci út Hely raj zi szám: Ve csés 0148/41 és 0148/43 te rü le té re. 3. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek a 2. szá mú Re pü lõ té ri Vám hi va tal szö veg ré sze és az ah hoz tar to zó ren del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. szá mú Repülõ - téri Vám hi va tal Il le té kes sé ge jö ve dé ki ügyek a jö ve dé ki adó ügyek vonatkozásá - ban csak a Jöt a (1) és (2) be - 3. melléklet a 48/2005. (XII. 27.) PM rendelethez Az R. 3. szá mú mel lék le té nek 2. pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: 2. A kul tu rá lis ja vak ki vi te lé rõl szóló, de cem - ber 9-i 3911/92/EGK ta ná csi ren de let ben, va la mint a kul - tu rá lis örök ség vé del mé rõl szóló évi LXIV. tör vény 54. -ában meg ha tá ro zott áruk vám eljá rás alá vo ná sá ra ille té kes vám hi va ta lok: a) a me gye szék he lyen mû kö dõ fõ vám hi va tal, b) Bu da pes ten: a Dél-Pest tér sé gi Fõ vám hi va tal, c) Pest me gyé ben: a Bu da-tér sé gi Fõ vám hi va tal, d) nem ke res ke del mi for ga lom ban: a Ma gán for gal mi Fõ vám hi va tal, e) a hor vát ma gyar ha tár sza ka szon: a le te nyei és gyé - kény esi (gyé kény esi vas úti ha tár át ke lõ hely), f) a szerb ma gyar ha tár sza ka szon: a rösz kei (rösz kei ha tár át ke lõ hely) és a tom pai (kel ebi ai ha tár át ke lõ hely), g) a ro mán ma gyar ha tár sza ka szon: a nagy la ki (nagy - laki ha tár át ke lõ hely), a gyu lai (gyu lai ha tár át ke lõ hely) és az ár tán di (ár tán di ha tár át ke lõ hely), h) az uk rán ma gyar ha tár sza ka szon: a zá ho nyi (zá ho - nyi ha tár át ke lõ hely), i) a nem zet kö zi légi for ga lom ban: az 1. szá mú Re pü lõ - té ri Vám hi va tal el len õr zé sé re, a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada tok alap ján ille té kes: a) az oszt rák ma gyar ha tár sza ka szon: Fõ vám hi va tal Gyõr a he gyes hal mi ha tár át ke lõ hely, Fõ vám hi va tal Szom - bat hely a szent gott hár di ha tár át ke lõ hely, b) a szlo vák ma gyar ha tár sza ka szon: Fõ vám hi va tal Gyõr a raj kai ha tár át ke lõ hely, Fõ vám hi va tal Sal gó tar ján a sal gó tar já ni ha tár át ke lõ hely, c) a szlo vén ma gyar ha tár sza ka szon: Fõ vám hi va tal Zalaegerszeg a ré di csi ha tár át ke lõ hely te kin te té ben.

180 12074 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A pénzügyminiszter 49/2005. (XII. 27.) PM rendelete a vám- és pénzügyõrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról szóló 10/2001. (III. 1.) PM rendelet módosításáról A la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge - ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban Ltv.) 87. -ának (1) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a fegy ve res szer - vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló évi XLIII. tör vény a (2) be kez dé sé nek e) pont já ban, a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény 49/H. -ában, va la mint a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló évi XXXIII. tör vény 2. -ának (1) be kez dé sé ben fog lal tak ra fi gye lem mel a vám- és pénz - ügy õr ség dol go zói lak ha tá sá nak elõ se gí té sé re az aláb bi a - kat ren de lem el: 1. A vám- és pénz ügy õr ség ren del ke zé se alatt álló la ká - sok kal, he lyi sé gek kel való gaz dál ko dás ról szóló 10/2001. (III. 1.) PM ren de let (a: to váb bi ak ban: R.) 1. (1) (3) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) E ren de let ha tá lya ki ter jed: a) az állami tulajdonú, a vám- és pénzügyõrség kezelésében levõ lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, b) az olyan ön kor mány za ti tu laj do nú la kás ra és nem lakáscélú he lyi ség re, amely re a vám- és pénz ügy õr sé get is mé tel ten gya ko rol ha tó bér lõ ki vá lasz tá si, il le tõ leg bér lõ - ki je lö lé si jog il le ti meg, ide ért ve a ko ráb bi szol gá la ti la ká - so kat is, c) más szerv vagy szer ve zet tu laj do ná ban álló, de a vám- és pénz ügy õr ség gel kö zös be ru há zás ban épült olyan la kás ra és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi ség re, amely re a vám- és pénz ügy õr sé get bér lõ ki vá lasz tá si jog il le t meg. [Az a) c) együt te sen vám- és pénz ügy õr sé gi ren del ke zé sû la kás, a továb biak ban: VP ren del ke zé sû la kás] (2) A VP ren del ke zé sû la ká sok, he lyi sé gek bér le té re, el ide ge ní té sé re, va la mint a bér le ti jog vi szo nyá ból ere dõ en a fe lek jo ga i ra, kö te le zett sé ge i re, a la kás bér let meg szû né - sé re e ren de let ál tal nem sza bá lyo zott kér dé sek ben az Ltv. elõ írásait kell al kal maz ni. (3) Ahol az Ltv. a bér be adó hoz zá já ru lá sát írja elõ, a VP ren del ke zé se alatt álló la ká sok te kin te té ben e ren de let sze rint kell el jár ni. 2. (1) Az R. 2. (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (2) Az or szá gos pa rancs nok ság a ve ze tõi be osz tá sok be töl té sé re, va la mint a so ron kí vü li és azon na li in téz ke dést igény lõ fel ada tok vég re haj tá sá hoz kap cso ló dó el he lye zé - sek meg ol dá sa ér de ké ben köz pon ti tar ta lék la kás ke re tet tart fenn, amely nek fenn tar tá si költ sé ge it vi sel ni kö te les. A tar ta lék la ká sok fel hasz ná lá sát a VPOP La kás ügyi Bizottsága, az ülé sei kö zöt ti idõ szak ban pe dig be szá mo - lá si kö te le zett ség mel lett a VPOP La kás ügyi Bi zott ság el nö ke vé le mé nye zi. (2) Az R. 2. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (4) A VP ren del ke zé sû la ká sok bér be adó szer vek közötti el osz tá sá ról, hasz no sí tá sá ról és a meg üre se dett lakások bér lõ ki je lö lé si, il let ve bér lõ ki vá lasz tá si jo gá nak fel hasz ná lá sá ról, va la mint a ren del ke zé si jog kör be vont tar ta lék la ká sok bér lõ ki je lö lé sé rõl az or szá gos pa rancs nok - ság (mint köz pon ti la kás ügyi szerv) dönt. La kás sal ren del ke zõ la kás ügyi szerv ként mû köd nek (a továb biak ban együtt: la kás ügyi szerv): a) a Be ru há zá si és Köz be szer zé si Fõ osz tály az or szá - gos pa rancs nok ság, va la mint a ha tó sá gi jog kör rel ren del - ke zõ bu da pes ti kö zép fo kú szer vek ál lo má nya te kin te té - ben, b) a re gi o ná lis pa rancs nok sá gok (ille té kességi te rü le tü - kön) sa ját ál lo má nyuk, il let ve bu da pes ti vi szony lat ban a VP Kö zép-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Pa rancs nok ság sa ját ál lo má nya és a ha tó sá gi jog kör rel nem ren del ke zõ kö zép - fo kú szer vek te kin te té ben. 3. (1) Az R. 3. (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (1) A tes tü let tag ja VP ren del ke zé sû la kást igé nyel het, ha maga vagy há zas tár sa (élet tár sa), vagy kö zös ház tar tás - ban egy üt té lõ kis ko rú gyer mek e a szol gá la ti he lyén vagy an nak von zás kör ze té ben ön ál ló la kás sal nem rendel - kezik. (2) Az R. 3. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (4) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki zá rás a 3. (2) be kez dés a) e) pont jai ki vé te lé vel nem vo nat ko zik arra az eset re, ha a tes tü let tag ját a szol gá lat ér de ké ben olyan te le pü lés re he lye zik át, ahol la kás sal nem ren del ke zik. 4. Az R. 5. (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép, to váb bá ugyan ezen be kez dés az aláb bi c) pont tal egé szül ki: b) meg ha tá ro zott idõ re, leg fel jebb 3 évre köt he tõ c) a fel té tel be kö vet ke zé se kor vagy a meg ha tá ro zott idõ le jár ta kor igény jo go sult ság ese tén írás be li ké re lem re

181 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y új la kás bér le ti szer zõ dés köt he tõ, de az is mé telt szer zõ dés - kö té sek együt tes ide je a 15 évet nem ha lad hat ja meg. 5. Az R. 8. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: (4) A la kás ügyi szerv meg ta gad hat ja a VP ren del ke zé - sé ben lévõ la kás cse ré jé hez való hoz zá já ru lást, ha a má sik la kás bér lõ je nem áll vagy nem állt a VP-vel szol gá la ti, illetve mun ka vi szony ban, vagy ha a cse re sér ti a vám- és pénz ügy õr ség la kás gaz dál ko dá si ér de két. A la kás ügyi szerv nek írás ban tá jé koz tat ni kell a ké rel me zõt a hozzá - járulás meg ta ga dá sá nak in do ká ról. 6. (1) Az R. 11. (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: (1) E ren de let mel lék le té nek I/1. pont já ban meg ha tá ro - zott lak bért a KSH ál tal meg ál la pí tott inf lá ci ós ráta mér té - ké vel egye zõ mér ték ben nap tá ri éven ként egy al ka lom mal, míg a kü lön szol gál ta tá sok dí ját a szol gá la ti díj eme lés kor a la kás ügyi szerv kö te les meg emel ni. (2) Az R.11. (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) A havi lak bér mér té két e ren de let mel lék le té nek I/1 3. pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint nö vel ni vagy csök ken te ni kell. A bér lõ e ren de let mel lék le té nek II. pont - ja sze rin ti kü lön szol gál ta tá so kért jog sza bály ban, il le tõ leg a bér le ti szer zõ dés ben meg ha tá ro zott dí jat kö te les meg - fizetni. 7. (1) Az R. 12. (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) A sze mély gép ko csi tá ro ló he lyi sé get, va la mint az el vá lasz tó vo nal lal és azo no sí tó jel lel meg ha tá ro zott le - állósávot bér lõn ként egy tá ro lót, le ál ló sá vot ki zá ró lag az épü let ben lakó és köz úti köz le ke dés re al kal mas sze - mély gép ko csi val ren del ke zõ la kás bér lõ ré szé re le het bér - be adni. (2) Az R. 12. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (4) Tes tü le ti tag igény lõ hi á nyá ban a szol gá la ti ér dek - bõl fenn tar tott tar ta lé kon fe lül ren del ke zés re álló sza bad ka pa ci tá sú tá ro lót, il let ve le ál ló sá vot a biz ton sá gi szem - pon tok figye lembe véte lével leg fel jebb egy éves meg - határozott idõ tar tam ra a pi a ci vi szo nyok nak meg fe le lõ bér le ti díj el le né ben más sze mély nek a la kás ügyi szerv bér be ad hat ja sze mély gép ko csi tá ro lás cél já ra. A tá ro ló ra bér lõ tár si szer zõ dés nem köt he tõ, a bér le ti jog át nem ruházható. (3) Az R a a kö vet ke zõ (14) be kez dés sel egé szül ki: (14) A he lyi ség nem ad ha tó bér be olyan te vé keny ség gya kor lá sá ra, amely a hi va ta li mû kö dést, la kó épü let ben a la kók nyu gal mát za var ja vagy az ál ta lá nos er köl csi nor - mák kal el len té tes. 8. Az R. 13. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép, mellyel egy ide jû leg a je len le gi (4) (7) be kez dé - sek szá mo zá sa (5) (8) be kez dés re vál to zik: (4) A VP ren del ke zé sû la kás jog cím nél kü li hasz ná ló ja 18 hó na pon túl a la kás vég le ges át adá sá nak nap já ig a különszolgáltatási dí ja kon fe lül a lak bér tíz sze re sét kö te les fi zet ni ha von ta. 9. Az R. 15. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (4) Ha a ha tá ro zat lan idõ re szóló bér le ti szer zõ dés nek kö zös meg egye zés sel tör té nõ meg szün te té sét szol gá la ti ér dek bõl, ál la mi fel adat el lá tá sá hoz szük sé ges iro dai el he - lye zés cél já ból a bér be adó kez de mé nye zi, a té rí té si díj mér té ke a te rü le ti leg ille té kes il le ték hi va tal ál tal meg adott az il le ték ki sza bá sa alap já ul szol gá ló for gal mi ér ték 30%-a. A té rí té si dí jat a bér be adó ki zá ró lag pénz in té zet út - ján, a la kás tisz ta, ren del te tés sze rû ál la po tát és lel tár sze - rin ti át adá sát-át vé te lét köve tõen (mind két fél ré szé rõl aláírt) jegy zõ könyv alap ján utal hat ja át a bér lõ ré szé re. 10. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 17 (1) Az ál la mi tu laj don ban és a VP va gyon ke ze lé - sé ben lévõ la kás és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi ség az aláb bi fel té te lek együt tes fenn ál lá sa ese tén ide ge nít he tõ el: a) ha az el ide ge ní tés nem el len té tes a tes tü let szol gá la ti vagy in gat lan- és la kás gaz dál ko dá si ér de ké vel, b) ha az épü let, la kás épí té sé tõl, vá sár lá sá tól vagy a tel - jes fel újí tá sá tól szá mí tott 10 év el telt, c) ha a la kás, he lyi ség és a hoz zá tar to zó föld te rü let jogi hely ze te az in gat lan-nyil ván tar tás ban ren de zett, d) ha a bér lõ leg alább öt éves szol gá la ti, il let ve köz al - kal ma zot ti jog vi szonnyal ren del ke zik, e) ha a vám- és pénz ügy õr ség va gyon ke ze lé sé ben, de má sik szerv ren del ke zé si jog kö ré be tar to zó la kás és helyiség ese tén az érin tett szerv az el ide ge ní tés hez hoz zá - já rult,

182 12076 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám f) ha az el ide ge ní tés re ki je lölt épü let tu laj do ni há nya - dá nak több mint 50%-át az arra jo go sult bér lõk meg vá sá - rol ják, g) ha a la kás el ide ge ní té sét az or szá gos pa rancs nok ság ja vas la tá ra a Pénz ügy mi nisz té ri um en ge dé lyez te. (2) Az (1) be kez dés f) pont já nak al kal ma zá sa so rán a lakóépületben lévõ üres la kást meg vá sá rol ha tó nak kell tekinteni. 11. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 18. (1) Nem ide ge nít he tõ el a la kás, he lyi ség, a) ha a bér lõ azt ha tá ro zott idõ tar tam ra vagy va la mi - lyen fel té tel be kö vet ke zé sé ig bér li, b) ha az épü let tel jes fel újí tá sá ról, át ala kí tá sá ról, kor - sze rû sí té sé rõl, bon tá sá ról az or szá gos pa rancs nok ság, il le - tõ leg az ön kor mány zat már dön tött, c) ha a mû em lé ki ha tó ság az épü le tet, he lyi sé get mû - em lék ké nyil vá ní tot ta és az el ide ge ní tés hez nem já rult hoz zá. (2) A pénz ügy mi nisz ter az or szá gos pa rancs nok ja vas - la tá ra a 17. (1) be kez dés b) és f) pont ja és a 18. (1) be - kez dés a) b) pont ja alól fel men tést ad hat a) ha a bér lõ a la kás ra, he lyi ség re vo nat ko zó an ha tá ro - zott idõ re szóló bér le ti szer zõ dés sel ren del ke zik, vagy a lakásban leg alább öt éve élet vi tel sze rû en la kik, b) ha a la kás olyan la kó épü let ben van, amely nek fenn - tar tá sa gaz da ság ta lan és üze mel te té se in do ko lat la nul ma - gas több let költ ség gel jár, il let ve ha az adott te le pü lé sen és an nak von zás kör ze té ben a vám- és pénz ügy õr sé gi szol gá - la ti fel adat el lát ás meg szûnt. 12. Az R. 19. (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (4) Ha a bér lõ az elõ vá sár lá si jo gá val, va la mint a (3) be kez dés sze rin ti le he tõ sé gé vel nem él, úgy az ár aján - lat ban meg ál la pí tott ha tár idõ el tel té tõl szá mí tott 3 évig az ál ta la la kott la kást har ma dik sze mély nek csak a bér lõ hoz - zá já ru lá sá val le het el ide ge ní te ni. 13. Az R. 20. (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (1) A la kás ügyi szerv fo lya ma to san vizs gál ja a ke ze lé - sé be tar to zó la ká so kat, he lyi sé ge ket a fenn tar tás, üze mel - te tés, hasz no sí tás gaz da sá gos sá ga szem pont já ból, és kel - lõ en meg ala po zott va gyon gaz dál ko dá si és la kás gaz dál ko - dá si ér dek ese tén kez de mé nye zi an nak el ide ge ní té sét. 14. (1) Az R. 21. (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) Amennyi ben a la kás el ide ge ní té se a 19. (1) be - kez dé sé ben fel so rolt va la mely sze mély ja vá ra tör té nik, akkor a hi va ta los ér ték becs lés so rán a la kás for gal mi ér té - két az Ltv ában meg ha tá ro zott szem pon tok alap ján kell meg ál la pí ta ni. A la kás ve võ jét a 22.. (1) be kez dé sé - ben fog lalt ked vez mé nyen túl más ked vez mény, en ged - mény nem il le ti meg. (2) Az R a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A la kás el ide ge ní té sé vel kap cso lat ban fel me rü lõ járulékos költ sé gek vi se lé sé re a Pol gá ri Tör vény könyv ren del ke zé se it meg fele lõen kell al kal maz ni. 15. Az R. 22. (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (1) Ha a la kást, he lyi sé get a 19. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sze mély vá sá rol ja meg, a vé tel ár 10%-át egy összeg ben kö te les meg fi zet ni, a fenn ma ra dó vé tel ár meg fi ze té sé re 25 éven át de kö zös meg egye zés ese tén en nél rö vi debb ide ig havi rész let fi ze té si ked vez mény adható évi 8%-os ka mat fel szá mí tá sa mel lett. 16. Az R a a kö vet ke zõ (6) (7) be kez dés sel egé szül ki: (6) Ha a vá sár lás a 22. (2) be kez dés alap ján tör té nik, az en ged mény meg adá sá tól szá mí tott 5 évig el ide ge ní té si és ter he lé si ti lal mat kell a tes tü let ja vá ra be je gyez tet ni az in gat lan-nyil ván tar tás ban. (7) A (3) (4) be kez dés ben em lí tett ese tek ben az in gat - lan-nyil ván tar tás ból a jel zá log jog és az el ide ge ní té si, ter - he lé si ti la lom tör lé se iránt ké re lem re a VPOP intéz - kedik. 17. Az R. 25. (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (2) Az üres la ká sok, he lyi sé gek el ide ge ní té sé re a nyil - vá nos pá lyá zat ra elõ írt fel té te lek kel ke rül het sor. 18. (1) Az R. 28. (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) A köz pon ti la kás ügyi szerv az 1. (1) be kez dés b) és c) pont já ban meg ha tá ro zott la ká sok el ide ge ní té sé hez az aláb bi fel té te lek együt tes meg lé te ese tén já rul hat hoz zá:

183 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a) ha a hoz zá já ru lás a vám- és pénz ügy õr ség la kás gaz - dál ko dá si ér de két nem sér ti, b) ha a szak szer ve zet egyet ér té sé vel az or szá gos parancsnokság az el ide ge ní tés hez hoz zá já rult, c) ha a la kás bér lõ je leg alább öt éves vám- és pénz ügy - õr sé gi szol gá la ti vi szonnyal ren del ke zik, vagy a bér lõ a lakásban leg alább öt éve élet vi tel sze rû en la kik. (2) Az R. 28. (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Az Or szá gos Pa rancs nok az (1) be kez dés c) pont já - ban meg ha tá ro zott fel té te lek tõl el te kint het, ha a mél tá nyos egyé ni kö rül mé nyek nem el len té te sek a la kás gaz dál ko dá si ér de kek kel. (3) Az R a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) Az 1. (1) be kez dés b) és c) pont já ban meg ha tá ro - zott la ká sok ese té ben az or szá gos pa rancs nok ság és az ön - kor mány zat, il let ve a má sik szerv vagy szer ve zet kö zött lét re jött meg ál la po dás ban kell ren del kez ni az el ide ge ní tés fel té te le i rõl, va la mint az el ide ge ní tés hez való hoz zá já ru lás alap ján a vám- és pénz ügy õr sé get meg il le tõ el len ér ték rõl. 19. (1) Az R. 29. (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (1) E ren de let al kal ma zá sá ban a 2. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott la kás ügyi szer vek a ren del ke zé si jog kö rük - be tar to zó la ká sok kal az ál la mi fel ada tok meg ol dá sa ér de - ké ben cél sze rû sé gi, gaz da sá gos sá gi és költ ség ta ka ré kos - sá gi szem pon tok figye lembe véte lével gaz dál kod nak, üze - mel te té sük rõl, fenn tar tá suk ról gon dos kod nak, és La kás - ügyi Bi zott sá go kat mû köd tet nek. A La kás ügyi Bi zott ság mû kö dé sé re, szer ve ze ti fel épí té - sé re, fel ada tai és el osz tá si el vei te kin te té ben a vám- és pénz ügy õr ség dol go zó i nak la kás cé lú mun kál ta tói, va la - mint a lak ha tá si tá mo ga tás ról szóló 11/2001. (III. 1.) PM ren de let elõ írásai irány adók. (2) Az R. 29. (2) be kez dés c) pont já nak fe gyel mit szö veg rész he lyé be a fe nyí tést szö veg rész lép. (3) Az R. 29. (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (6) A ké rel me zõ vagy há zas tár sa ha szon él ve zet tel ter - helt la ká sát nem le het ön ál ló la kás nak te kin te ni, ha a ha - szon él ve zõ a la kás ban élet vi tel sze rû en la kik. 20. (1) Az R.-hez tar to zó mel lék let I/1. pont ja utol só négy fran cia be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Össz kom for tos la kás ese tén 90 Ft/m 2 Kom for tos la kás ese tén 85 Ft/m 2 Fél kom for tos la kás ese tén 70 Ft/m 2 Kom fort nél kü li la kás ese tén 60 Ft/m 2 (2) Az R.-hez tar to zó mel lék let I/2. pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 2. A havi lak bér mér té két 50%-kal nö vel ni kell, ha a lak bér meg ál la pí tá sá nál szá mí tás ba ve he tõ la kás alapte - rület fel sõ ha tá ra meg ha lad ja a) az 1 szo bás la kás nál 50 m 2 -t b) a 2 szo bás la kás nál 80 m 2 -t c) a 3 szo bás la kás nál 100 m 2 -t d) a 4 szo bás la kás nál 120 m 2 -t (3) Az R.-hez tar to zó mel lék let II. pont ja a kö vet ke zõ j) m) pon tok kal egé szül ki: j) lép csõ ház, fo lyo só, kö zös he lyi sé gek ta ka rí tá sa; k) por ta szol gá lat, gond no ki szol gál ta tás díja; l) kö zös he lyi sé gek áram szol gál ta tá sa; m) egyéb, kü lön meg ha tá ro zott szol gál ta tás. 21. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály - ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen meg kö tött szer zõ dé sek re kell al kal maz ni. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter A pénzügyminiszter 50/2005. (XII. 27.) PM rendelete az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei végrehajtásáról Az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isz tam bul ban, jú ni us 26-án kelt Egyez mény és mel lék le tei (a továb biak ban: Isz tam bu li Egyez mény) ki hir de té sé rõl szóló évi CLXVIII. tör vény 3. -ának (3) be kez dé - sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a gaz da sá gi és köz - lekedési mi nisz ter egyet ér té sé vel a kö vet ke zõ ket ren de - lem el: 1. (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az Isz tam bu li Egyez - mény sze rin ti ATA iga zol vány Ki bo csá tó Tes tü le te a Magyar Ke res ke del mi és Ipar ka ma ra.

184 12078 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az Isz tam bu li Egyez - mény sze rin ti ATA iga zol vány Ke zes ség vál la ló Tes tü le te a Ma gyar Ke res ke del mi és Ipar ka ma ra. 2. Az ATA iga zol vány ki bo csá tá sá ra, a ke zes ség vál la lás ra és a fel me rü lõ díj fi ze té si kö te le zett ség re vo nat ko zó an az A.T.A. Egyez mény vég re haj tá sá ról szó ló 25/2002. (XII. 20.) KüM ren de let ben fog lalt ren del ke zé se ket kell meg fe le lõ en al kal maz ni. b) a fel ada tát a Kor mány za ti Ko or di ná ci ós Iro dá ján keresztül el lá tó PROMEI Mo der ni zá ci ós és Eu ro at lan ti Integrációs Pro jekt Iro da Köz hasz nú Tár sa ság ra (a továb - biak ban: PROMEI Kht.), c) a 6. (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti ko or di ná to rok ra és a 6. (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti tér sé gi tanácsa - dókra ter jed ki E ren de let a ki hir de té sé nek nap ján lép ha tály ba. Mol nár Albert s. k., pénz ügy mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár (1) Az NFT ház hoz jön prog ram (a továb biak ban: prog ram) cél ja va la mennyi ope ra tív prog ram ra és közös - ségi kez de mé nye zés re ki ter je dõ or szá gos ta nács adói há ló - zat ki épí té se és mû köd te té se. (2) A prog ram ren del te té se: a) a tá mo ga tá si for rá sok ha té kony és sza bály sze rû fel - hasz ná lá sá nak elõ se gí té se, to váb bá b) az Eu ró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból fi nan szí ro - zott ope ra tív prog ra mok fej lesz té si cél jai meg va ló sí tá sá - nak elõ moz dí tá sa. 3. A tárca nélküli miniszter 33/2005. (XII. 27.) TNM rendelete Az NFT házhoz jön programról, a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális és helyi szintû pályázati támogató rendszerérõl A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXV. tör vény (a továb biak ban: Költségve - tési tör vény) ában ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: Általános rendelkezések 1. E ren de let ha tá lya a Költ ség ve té si tör vény ában meg ha tá ro zott, az eu ró pai uni ós tá mo ga tá sok fel hasz ná lá - sá nak le bo nyo lí tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve zet ként részt vevõ, köz szol gál ta tást nyúj tó a) re gi o ná lis fej lesz té si ügy nök sé gek re (a továb biak - ban: Ügy nök sé gek), (1) A ren de let tel érin tett fel ada tok fi nan szí ro zá sá hoz szük sé ges pénz ügyi fe de ze tet a tárgy évi költ ség ve tés rõl szóló tör vény ben meg ha tá ro zott, a év ben, a Költ ség - ve té si tör vény a sze rin ti, 1000,0 mil lió fo rin tos elõ - irány zat (a továb biak ban: elõ irány zat) biz to sít ja. (2) Az elõ irány zat fel hasz ná lá sá val, ke ze lé sé vel és el - len õr zé sé vel kap cso la tos, e ren de let ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben az Áht. és az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend - jérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let rendel - kezései az irány adók. 4. E ren de let al kal ma zá sá ban a) pá lyá zó: olyan ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let - ve jogi sze mé lyi ség nél kü li szer ve zet, amely a Nem zeti Fej lesz té si Terv pá lyá za ti fel hí vá sá ra pá lyá za tot nyújt vagy nyúj tott be; b) pro jekt-ked vez mé nye zett: olyan ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség nél kü li szer ve zet, amely a Nem ze ti Fej lesz té si Terv ke re té ben meg hir de tett pá lyá za ton tá mo ga tást nyert el.

185 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A program lebonyolításának részletes szabályai 5. (1) A prog ram le bo nyo lí tá sát a Nem ze ti Fej lesz té si Hivatal (a továb biak ban: NFH) fel ügye li. (2) A prog ram ko or di ná ci ó ja a PROMEI Kht. fel ada ta, amely nek el lá tá sá ban a PROMEI Kht.-vel fõ ál lá sú mun - ka vi szonyt ered mé nye zõ mun ka szer zõ dés ben, vagy a fel - adat el lát ás ra irá nyu ló egyéb tar tós jog vi szony ban álló koordinátorok vesz nek részt. (3) A prog ram vég re haj tá sa az Ügy nök sé gek fel ada ta, amely nek el lá tá sá ban az Ügy nök sé gek kel fõ ál lá sú mun ka - vi szonyt ered mé nye zõ mun ka szer zõ dés ben, vagy a fel - adat el lát ás ra irá nyu ló egyéb tar tós jog vi szony ban álló tér - sé gi ta nács adók vesz nek részt. (4) A PROMEI Kht. és az Ügy nök sé gek fel ada ta i kat az NFH-val kö tött tá mo ga tá si szer zõ dé sük alap ján lát ják el. (5) A tér sé gi ta nács adók ki vá lasz tá sa, or szá gos, nyílt pá lyáz ta tá sa az Ügy nök sé gek fel ada ta, me lyek a tér sé gi tanácsadók ré gi ón be lü li tér sé gi el osz lá sát a prog ram cél - ki tû zé sé hez il lesz ked ve sa ját ha tás kör ben ha tá roz zák meg, úgy, hogy min den kis tér sé gért leg alább egy tér sé gi ta nács - adó fe le lõs sé get vi sel jen. (6) A tér sé gi ta nács adók fel adat el lát ásá hoz szük sé ges ál ta lá nos kép zé sek és to vább kép zé sek elõ ké szí té se és koordinálása a PROMEI Kht. fel ada ta. 6. (1) A ko or di ná tor fel ada ta: a) a tér sé gi ta nács adók fo lya ma tos tá jé koz ta tá sa, fel ké - szí té se, mun ká juk ko or di ná lá sa; b) a prog ram elõ re ha la dá sá nak fi gye lem mel kí sé ré se, el len õr zé si és mo ni tor ing fel ada tok el lá tá sa; c) a mo ni tor ing és el len õr zé si ered mé nyek fel hasz ná lá - sá val mi nõ ség biz to sí tá si a ha té kony mun ka vég zést és ellenõrzést biz to sí tó el já rás ren dek ki dol go zá sa és be ve - ze té se; d) fél éves, éves elõ re ha la dá si je len té sek ké szí té se a prog ram ál la po tá ról és mi nõ sé gi mu ta tó i ról, kü lö nös tekintettel a prog ram gaz dál ko dá si és gaz da sá gos sá gi szem pont ja i nak elem zé sé re és ér té ke lé sé re; e) a prog ram meg va ló sí tá sá val kap cso la tos ügy vi te li és me nedzs ment fel ada tok el lá tá sa. (2) A tér sé gi ta nács adó fel ada ta: a) a po ten ci á lis pá lyá zók, pá lyá zók és pro jekt-ked vez - mé nye zet tek meg ke re sé se, és ré szük re fo lya ma tos tá jé - koz ta tás nyúj tá sa a Nem ze ti Fej lesz té si Terv cél rend sze ré - rõl, a tá mo ga tá si le he tõ sé gek rõl és a kap cso ló dó kép zé si prog ra mok ról; b) a pá lyá zók és a pro jekt-ked vez mé nye zet tek ré szé re kon zul tá ci ós le he tõ ség biz to sí tá sa a meg va ló sí tás so rán fel me rü lõ prob lé mák meg ol dá sá hoz, kü lö nö sen az elõ re - ha la dá si je len té sek és el szá mo lá sok el ké szí té sé hez; c) a Kor mány za ti Ko or di ná ci ós Iro da és az Ügy nök sé - gek tá jé koz ta tá sa a prog ram vég re haj tá sá val kap cso la tos ta pasz ta la tok ról; d) pro jekt-le he tõ sé gek fel tá rá sá val, pro jek tek kez de - mé nye zé sé vel és szak mai ta nács adás sal se gít ség nyúj tás a II. Nem ze ti Fej lesz té si Terv tar tal mi elõ ké szí té sé hez. Az elõirányzatból nyújtható támogatás feltételei 7. (1) Az elõ irány zat ból az Ügy nök sé gek és a PROMEI Kht. ré szé re, ki zá ró lag a 6. -ban meg ha tá ro zott fel ada tok el lá tá sa ér de ké ben nyújt ha tó tá mo ga tás, amely nek össze - gét az NFH tá mo ga tá si szer zõ dés ben, az an nak mel lék le tét ké pe zõ költ ség ve té si terv alap ján ál la pít ja meg. (2) Az elõ irány zat ból fo lyó sí tott tá mo ga tás fel hasz ná lá - sá nak ha tár ide je: de cem ber 31. (3) Az elõ irány zat ból fo lyó sí tott tá mo ga tás össze gé vel tör té nõ el szá mo lás ha tár ide je: feb ru ár 20. (4) A tá mo ga tá si cél meg va ló sí tá sa ér de ké ben tá mo ga - tá si elõ leg fo lyó sít ha tó. A tá mo ga tá si elõ leg mér té két az el lá tan dó fel ada tok jel le ge és a tá mo ga tott szer ve zet pénz - ügyi le he tõ sé gei figye lembe véte lével kell meg ál la pí ta ni. A tá mo ga tá si elõ leg mér té ke nem ha lad hat ja meg a tel jes tá mo ga tá si összeg 33%-át. (5) A tá mo ga tá si elõ leg gel leg ké sõbb a tá mo ga tá si szer - zõ dés le jár tá ig el kell szá mol ni. Hatásköri szabályok 8. Az elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak te kin te té ben a) kö te le zett ség vál la ló: az NFH el nö ke vagy az ál ta la írás ban ki je lölt sze mély; b) kö te le zett ség vál la lást el len jegy zõ: az NFH Költ ség - ve té si és Pénz ügyi Fõ osz tá lyá nak ve ze tõ je vagy an nak helyettese; c) szak mai tel je sí tést iga zo ló: az NFH Kö zös sé gi Tá - mo ga tá sok Ko or di ná lá sá ért fe le lõs el nök he lyet te se vagy az ál ta la írás ban ki je lölt sze mély; d) ér vé nye sí tõ: az NFH Költ ség ve té si és Pénz ügyi Fõosztályának ki je lölt mun ka tár sa; e) utal ványt el len jegy zõ: az NFH Költ ség ve té si és Pénz ügyi Fõ osz tá lyá nak ve ze tõ je vagy an nak he lyet te se; f) utal vá nyo zó: az NFH el nö ke vagy az ál ta la írás ban ki je lölt sze mély. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba.

186 12080 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (2) Ez a ren de let az EK-Szer zõ dés 86. cik ke (2) be kez - dé sé nek az ál ta lá nos gaz da sá gi ér de kû szol gál ta tá sok mû - köd te té sé vel meg bí zott vál lal ko zá sok nak köz szol gál ta tás - sal járó el len té te le zés for má já ban meg ítélt ál la mi tá mo ga - tá sok ra tör té nõ al kal ma zá sá ról szóló 2005/842/EK bi zott - sá gi ha tá ro zat tal össze egyez tet he tõ sza bá lyo zást tar tal - maz. Dr. Ba ráth Ete le s. k., európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter III. rész HATÁROZATOK A Köz tár sa sá gi El nök ha tá ro za tai A Köztársaság Elnökének 181/2005. (XII. 27.) KE határozata a Köztársasági Elnöki Hivatal Alapító Okiratáról A köz tár sa sá gi el nök, a mi nisz ter el nök, az Ország - gyûlés el nö ke, az Al kot mány bí ró ság el nö ke és a Leg fel - sõbb Bí ró ság el nö ke tisz te let díj ár ól és jut ta tá sa i ról szóló évi XXXIX. tör vény 10. -a alap ján te kin tet tel az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény 88. -ában ka pott fel ha tal ma zás ra a köz tár sa sá gi el nök fel ada tai el lá tá sá nak se gí té se cél já ból Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal né ven köz pon ti költ ség ve té si szer vet ala pí tok az aláb bi ak sze rint: A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal Ala pí tó Ok ira ta: 1. Az ala pí tó szerv meg ne ve zé se: köz tár sa sá gi el nök A költ ség ve té si szerv hi va ta los neve: Köz tár sa sá gi Elnöki Hi va tal. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal el ne ve zé sé nek hi va ta los rö vi dí té se: KEH. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal jogi sze mély. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal szék he lye: Sándorpalota, Bu da pest I. ke rü let, Szent György tér 1. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal hi va ta los pos tai címe: Sán dor-pa lo ta, 1014 Bu da pest, Szent György tér 1. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal hi va ta los hon lap já nak címe: 2. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va talt a hi va tal ve ze tõ és a hi va tal ve ze tõ he lyet te se ve ze ti a köz tár sa sá gi el nök irá nyí - tá sa mel lett. A hi va tal ve ze tõt és he lyet te sét a köz tár sa sá gi el nök ne ve zi ki és men ti fel. A hi va tal ve ze tõ ál lam tit ká ri, a hi va tal ve ze tõ he lyet te se pe dig he lyet tes ál lam tit ká ri illetményre, il le tõ leg jut ta tá sok ra jo go sult, jog ál lá suk ra egyéb ként a köz igaz ga tá si ál lam tit kár ra, il le tõ leg a he lyet - tes ál lam tit kár ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket kell meg fele - lõen al kal maz ni. 3. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal ál ta lá nos jogi kép vi - se le tét a hi va tal ve ze tõ, aka dá lyoz ta tá sa ese tén a hivatal - vezetõ-helyettes lát ja el. Az egyéb ese ti kép vi se let mód ját a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat sza bá lyoz za. 4. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal vál lal ko zá si te vé - keny sé get nem lát el. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal mûködési költ sé ge it a köz pon ti költ ség ve tés Köz tár sa sá gi El nök ség fe je ze te ál la pít ja meg. A Köz tár sa sá gi El nök ség fe je zet ön ál ló an gaz dál ko dó köz pon ti költ ség ve té si szer ve a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal. A költ ség ve té si fe je zet felügyeletét el lá tó szerv ve ze tõ je a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal ve ze tõ je. 5. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal Szer ve ze ti és Mû kö - dé si Sza bály za tát a hi va tal ve ze tõ ál la pít ja meg, és a köz - tár sa sá gi el nök hagy ja jóvá. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va - tal hi va ta li sza bály za ta it a hi va tal ve ze tõ ál la pít ja meg. 6. A Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal a köz tár sa sá gi el nök mun ka szer ve ze te, mely az Al kot mány, a vo nat ko zó tör - vények és egyéb jog sza bá lyok ren del ke zé se i nek meg fele - lõen se gí ti a köz tár sa sá gi el nö köt fel ada ta i nak el lá tá sá - ban. En nek ke re té ben kü lö nö sen: szak mai se gít sé get nyújt a köz tár sa sá gi el nök nek hatáskörei gya kor lá sá hoz, hi va ta los kap cso la tot tart az érin tett köz jo gi mél tó sá gok kal, hi va ta los szer vek kel, társ - ha tó sá gok kal; el lát ja a Köz tár sa sá gi El nök ség fe je ze ti gazdálko - dási, mû kö dé si, ál ta lá nos igaz ga tá si, va la mint köz szol gá - la ti ügye i nek in té zé sét; részt vesz a köz tár sa sá gi el nök hi va ta los bel föl di és kül föl di prog ram ja i nak elõ ké szí té sé ben és lebonyolítá - sában; részt vesz a hi va ta los szer ve ket, mé di át, ál lam pol gá - ro kat érin tõ hi va ta los kap cso lat tar tás ban, tá jé koz ta tás ban, le ve le zés ben; a jog sza bá lyok nak meg fele lõen biz to sít ja a sze mé - lyes ada tok vé del mét, az ál la mi és szol gá la ti ti tok vé del - mét, szol gál tat ja a köz ér de kû ada to kat, üze mel te ti a Köz - tár sa sá gi El nö ki Hi va tal hon lap ját; el lát ja a Sán dor-pa lo ta ke ze lé sé vel és fenn tar tá sá val, üze mel te té sé vel járó fel ada to kat; a jog sza bá lyok nak meg fele lõen el lát ja a volt köz tár - sa sá gi el nök szol gá la ti la ká sá nak ke ze lé sé vel járó fel ada - to kat; a tör vénynek meg fele lõen két fõs tit kár sá got tart fent a volt köz tár sa sá gi el nök ré szé re.

187 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y E ha tá ro zat ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal ala pí tá sá ról szóló, ja nu ár 1-jén kelt 001/1993. szá - mú köz tár sa sá gi el nö ki ha tá ro zat. Bu da pest, de cem ber 22. rése mel lett fel men tem a Ma gyar Köz tár sa ság isz lá má - bá di nagy kö vet sé gé nek ve ze té sé re, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság Af ga nisz tá ni Isz lám Köz tár sa ság ban való kép vi se le té re ka pott meg bí zá sa alól. Bu da pest, má jus 2. Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke KEH ügy szám: I-2/6115-0/2005. El len jegy zem: Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, má jus 11. A Köztársaság Elnökének 182/2005. (XII. 27.) KE határozata Jacz ko vits Mik lós rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Jacz ko vits Mik lós rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve tet ér de mei el is - me ré se mel lett fel men tem a Ma gyar Köz tár sa ság al ma ti nagy kö vet sé gé nek ve ze té sé re, va la mint a Ma gyar Köz tár - sa ság Ta dzsik Köz tár sa ság ban és a Kir giz Köz tár sa ság ban való kép vi se le té re ka pott meg bí zá sa alól. Bu da pest, má jus 19. El len jegy zem: Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, má jus 30. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/1901/2005. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/1679/2005. A Köztársaság Elnökének 184/2005. (XII. 27.) KE határozata dr. Szõ ke Lász ló rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re dr. Szõ ke Lász ló rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve tet ér de mei el is - me ré se mel lett fel men tem a Ma gyar Köz tár sa ság stock - hol mi nagy kö vet sé gé nek ve ze té sé re ka pott meg bí zá sa alól. Bu da pest, jú ni us 3. Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke A Köztársaság Elnökének 183/2005. (XII. 27.) KE határozata Ko vács Jó zsef rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Ko vács Jó zsef rend - kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve tet ér de mei elisme - El len jegy zem: Bu da pest, jú ni us 9. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/2128/2005.

188 12082 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A Köztársaság Elnökének 185/2005. (XII. 27.) KE határozata dr. Zupkó Gá bor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentésérõl Az Al kot mány 30/A. (1) be kez dés c) pont já ban fog lalt jog kö röm ben, a kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re dr. Zupkó Gá bor rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve - tet ér de mei el is me ré se mel lett fel men tem a Ma gyar Köz tár sa ság hel sin ki nagy kö vet sé gé nek ve ze té sé re ka pott meg bí zá sa alól. Bu da pest, no vem ber 25. El len jegy zem: Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, de cem ber 2. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/5574/2005. A Köztársaság Elnökének 187/2005. (XII. 27.) KE határozata dr. Ba logh And rás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re dr. Ba logh And rás rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve tet meg bí zom a Ma gyar Köz tár sa ság bang ko ki nagy kö vet sé gé nek ve ze té - sé vel, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság My an mar Uni ó ban való kép vi se le té vel. Bu da pest, má jus 2. El len jegy zem: Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, má jus 11. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/1680/2005. A Köztársaság Elnökének 186/2005. (XII. 27.) KE határozata dr. Gulyás And rás fõkonzuli felmentésérõl Az Al kot mány 30/A. (1) be kez dés c) pont já ban fog - lalt jog kö röm ben, a kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re dr. Gulyás And rás fõ kon zult ér de mei el is me ré se mel - lett fel men tem e rang ja, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság Katalónia, Va len cia, a Ba le ár-szi ge tek au to nóm tar to má - nyok ra, va la mint az An dor rai Her ceg ség tel jes te rü le té re ki ter je dõ ha tás kör rel mû kö dõ, bar ce ló nai szék he lyû fõkonzulátusának ve ze té sé re ka pott meg bí zá sa alól. Bu da pest, no vem ber 14. El len jegy zem: Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, no vem ber 17. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/5353/2005. A Köztársaság Elnökének 188/2005. (XII. 27.) KE határozata Fa ze kas Bé la rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésérõl és megbízásáról A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Fa ze kas Bé lát ki ne - ve zem rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet té és meg - bí zom a Ma gyar Köz tár sa ság isz lá má bá di nagy kö vet sé gé - nek ve ze té sé vel, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság Af ga - nisz tá ni Isz lám Köz tár sa ság ban való kép vi se le té vel. Bu da pest, má jus 2. El len jegy zem: Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, má jus 11. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/1676/2005.

189 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Köztársaság Elnökének 189/2005. (XII. 27.) KE határozata dr. Hajdu And rás rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról Az Al kot mány 30/A. (1) be kez dés c) pont já ban fog - lalt jog kö röm ben, a kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re dr. Hajdu And rás rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö - ve tet meg bí zom a Ma gyar Köz tár sa ság hel sin ki nagy kö - vet sé gé nek ve ze té sé vel. A Köztársaság Elnökének 191/2005. (XII. 27.) KE határozata Lasz lócz ki Im re rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri kinevezésérõl A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Laszlóczki Imrét kinevezem rend kí vü li kö vet té és meg ha tal ma zott mi nisz - terré. Bu da pest, szep tem ber 22. Bu da pest, de cem ber 2. Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke El len jegy zem: Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke El len jegy zem: Bu da pest, de cem ber 7. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/5722/2005. Bu da pest, ok tó ber 4. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/4411/2005. A Köztársaság Elnökének 190/2005. (XII. 27.) KE határozata Ik ló dy Gá bor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Ik ló dy Gá bor rend - kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve tet meg bí zom a Magyar Köz tár sa ság stock hol mi nagy kö vet sé gé nek ve ze - té sé vel. Bu da pest, jú ni us 3. El len jegy zem: Bu da pest, jú ni us 9. Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/2127/2005. A Köztársaság Elnökének 192/2005. (XII. 27.) KE határozata Né meth Já nos rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésérõl és megbízásáról A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Né meth Já nost ki ne - ve zem rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet té és meg - bí zom a Ma gyar Köz tár sa ság al ma ti nagy kö vet sé gé nek ve ze té sé vel, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság Ta dzsik Köz - tár sa ság ban és a Kir giz Köz tár sa ság ban való képvise - letével. Bu da pest, má jus 19. El len jegy zem: Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, má jus 30. So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/1902/2005.

190 12084 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A Köztársaság Elnökének 193/2005. (XII. 27.) KE határozata Pán tos Györ gy rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri kinevezésérõl A kül ügy mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Pán tos Györ gyöt kinevezem rend kí vü li kö vet té és meg ha tal ma zott mi nisz - terré. Bu da pest, jú ni us 27. El len jegy zem: Bu da pest, jú li us 8. Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke So mo gyi Fe renc s. k., kül ügy mi nisz ter KEH ügy szám: V-4/2488/2005. a Pé csi Tu do mány egye te men dr. Gallyas Fe renc egye te mi ta nárt feb ru ár 25. nap já val, dr. Pócs Éva egye te mi ta nárt jú ni us 27. nap já val, a Sze ge di Tu do mány egye te men dr. Bál int Gá bor egye te mi ta nárt ja nu ár 7. nap - jával, dr. Mol nár Jó zsef egye te mi ta nárt áp ri lis 11. nap - já val, dr. Stá jer Géza egye te mi ta nárt már ci us 26. nap - já val, Veszp ré mi Egye te men dr. Hor váth Jó zsef egye te mi ta nárt ja nu ár 23. nap - já val, dr. Papp Sán dor egye te mi ta nárt már ci us 9. nap - já val 70. élet éve be töl té sé re te kin tet tel, a Sze ge di Tu do mány egye te men dr. Not he isz Fe renc egye te mi ta nárt jú li us 1. nap - já val és A Köztársaság Elnökének 194/2005. (XII. 27.) KE határozata egyetemi tanárok felmentésérõl Az ok ta tá si mi nisz ter elõ ter jesz té sé re, az Al kot mány 30/A. (1) be kez dés i) pont já ban meg ál la pí tott jog kö röm - ben, te kin tet tel a fel sõ ok ta tás ról szó ló évi LXXX. tör vény 17. (6) (7) be kez dé se i re, a Bu da pes ti Mû sza ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye - temen dr. Czvi kovsz ky Ti bor egye te mi ta nárt ok tó ber 25. nap já val, dr. Meggy esi Ta más egye te mi ta nárt áp ri lis 12. nap já val, dr. Pet ró Bál int egye te mi ta nárt má jus 12. nap - jával, a Deb re ce ni Re for má tus Hit tu do má nyi Egye te men dr. Len ke y né dr. Sem sey Klá ra egye te mi ta nárt január 1. nap já val, a Szent Ist ván Egye te men dr. Vas At ti la egye te mi ta nárt de cem ber 1. nap - jával, sa ját ké ré sé re fel men tem. Bu da pest, de cem ber 12. El len jegy zem: Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke Ma gyar Bál int s. k., ok ta tá si mi nisz ter KEH ügy szám: V-2/5769/2005.

191 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Köztársaság Elnökének 195/2005. (XII. 27.) KE határozata szolgálati viszony megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésrõl Az igaz ság ügy-mi nisz ter elõ ter jesz té sé re Ku cse ra Pál bün te tés-vég re haj tá si dan dár tá bor nok szol gá la ti vi szo nyát az Al kot mány 30/A. -a (1) be kez dé sé nek m) pont já ban biz to sí tott jog kö röm ben, a fegy ve res szer vek hi va tá sos állományú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szó ló évi XLIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Hszt.) 54. -a alap ján de cem ber 30-ai ha tállyal kö zös meg egye zés sel meg - szün te tem, egy ben a Hszt ának (1) be kez dé se alap - ján szol gá la ti nyug ál lo mány ba he lye zem. Bu da pest, de cem ber 12. El len jegy zem: Só lyom Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke Bu da pest, de cem ber 16. Pet ré tei Jó zsef s. k., igaz ság ügy-mi nisz ter KEH ügy szám: V-5/5757/2005. A Kor mány ha tá ro za tai A Kormány 1135/2005. (XII. 27.) Korm. határozata a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékérõl szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról A Kor mány a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló évi XXIII. tör vény 73. -ának (2) be kez dé sé ben ka - pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ha tá ro za tot hoz za: 1. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló évi XXIII. tör vény ha tá lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szó ló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. ha tá ro zat mel lék le té - nek II. pont já ban ha tá lyát vesz ti a Ma gyar Mû sza ki Biz - ton sá gi Hi va tal, a Mû sza ki Biz ton sá gi Fel ügye lõ ség és a Ne mes fém vizs gá ló és Hi te le sí tõ In té zet szö veg rész. 2. Ez a ha tá ro zat ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. A mi nisz ter el nök he lyett: IV. rész Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter IRÁNYMUTATÁSOK, JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 7001/2005. (MK 170.) FMM PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerzõdések minõsítése során figye lembe veendõ szempontokról A Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló évi XXII. tör - vény (a továb biak ban: Mt.) 75/A. -ában, va la mint az adó - zás rend jé rõl szóló évi XCII. tör vény (a továb biak - ban: Art.) 1. -ának (7) be kez dé sé ben fog lalt szerzõdésminõsítésnek a jog al kal ma zás so rán tör té nõ vég re haj tá sa ér de ké ben a jog al ko tás ról szóló évi XI. tör vény 55. -ának (2) be kez dé se alap ján a kö vet ke zõ irány el vet ad juk ki. I. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 1. A mun ka ügyi el len õr zés ese tén az Or szá gos Mun ka - biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség, il let ve te rü le ti szer vei a ha tó sá gi el len õr zés so rán meg ál la pí tott kö rül mé - nyek alap ján mi nõ sí tik a mun ka vég zés alap já ul szol gá ló jog vi szo nyo kat. A mun ka ügyi el len õr zés alap ján in du ló köz igaz ga tá si el já rás ban: a mun ka vég zés re irá nyu ló szer - zõ dés tí pu sát alap ve tõ en az Mt. 75/A. -ának (2) bekez - dése al kal ma zá sá val kell meg ha tá roz ni. Az idé zett tör - vényhely sze rint a szer zõ dés tí pu sát el ne ve zé sé tõl füg get - le nül, az eset összes kö rül mé nye i re így kü lö nö sen a fe lek szer zõ dés kö tést meg elõ zõ tár gya lá sa i ra, a szer zõ dés meg - kö té se kor, il let ve a mun ka vég zés so rán tett jognyilatko - zataira, a tény le ges mun ka vég zés jel le gé re, az Mt ai ban meg ha tá ro zott jo gok ra és kö te le zett sé - gek re te kin tet tel kell meg ítél ni, il let ve meg ál la pí ta ni. Az Mt ai ál la pít ják meg a mun kál ta tó nak és a

192 12086 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám mun ka vál la ló nak a mun ka vi szonnyal össze füg gés ben meg je le nõ fõbb kö te le zett sé ge it. Ezek nek a kö te le zett sé - gek nek a meg lé te meg ha tá ro zó a mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony mi nõ sí té se kor. Az át mi nõ sí tés hez alap ve tõ en a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló évi LXXV. tör vény (a továb biak ban: Met.) 6. (1) be kez dé sé nek h) pont ja sze rin ti jog kö vet kez mény kap cso ló dik. 2. Az adó el len õr zés so rán az APEH el len tét ben a mun ka ügyi el len õr zés sel nem mi nõ sí ti át a mun ka vég zés alap já ul szol gá ló szer zõ dé se ket, azon ban, amennyi ben azt ál la pít ja meg, hogy a pol gá ri jogi ke re tek (pl. vál lal ko zás, meg bí zás) kö zöt ti mun ka vég zés jel le ge a mun ka jog tar tal - mi ele me it tük rö zi, az adó- és já ru lék kö vet kez mé nyek tekintetében a mun ka vi szony ese té ben al kal ma zan dó sza - bá lyo kat, to váb bá az Art. ál tal meg ha tá ro zott jog kö vet kez - mé nyek re vo nat ko zó ren del ke zé se ket al kal maz za. Az adó - el len õr zés alap ján in du ló köz igaz ga tá si el já rás ban: al kal - maz ni kell az Art. 1. -ának (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott alap el vet, mely sze rint a szer zõ dést, ügy le tet és más ha son ló cse lek mé nye ket va ló di tar tal muk sze rint kell mi - nõ sí te ni. Az ér vény te len szer zõ dés nek vagy más jog ügy - let nek az adó zás szem pont já ból annyi ban van je len tõ sé ge, amennyi ben gaz da sá gi ered mé nye ki mu tat ha tó. A mun - ka vég zés alap já ul szol gá ló szer zõ dé sek tény le ges tar tal - mát te hát mind a mun ka ügyi el len õr zést le foly ta tó ha tó - ság, mind pe dig az adó ha tó ság vizs gál ja az ál ta luk al kal - ma zan dó jog sza bá lyok alap ján. 3. A mun ka vég zés re irá nyu ló, a pol gá ri jog kö ré be tar - to zó jog vi szo nyok és a mun ka vi szony el ha tá ro lá sát min - den kor csak egye di jel leg gel, a jog vi szony tény le ges tar - tal mi ele me i nek át fo gó vizs gá la tá val le het el vé gez ni. A Met. 1. (5) be kez dé se a mun ka ügyi fel ügye lõ ré szé re biz - to sít ja azt a ha tás kört, hogy a tény ál lás alap ján az el len õr - zés meg kez dé se kor fenn ál ló a fog lal koz ta tó és a ré szé re mun kát vég zõ sze mély kö zöt ti, il let ve a mun ka vál la ló nak mun ka vég zés cél já ból tör té nõ át en ge dé se alap já ul szol - gáló jog vi szonyt, va la mint a tény le ges fog lal koz ta tás alap ján lét re jött kap cso la tot mi nõ sít se. A mi nõ sí tés az ellenõrzéskor fenn ál ló jog vi szony alap ján tör tén het. II. A SZERZÕDÉSTÍPUS MEGVÁLASZTHATÓSÁGÁNAK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szonyt a szer zõ - dés tí pu sá nak mi nõ sí té se kor összes sé gé ben kell vizs - gálni. A jog vi szony alap ján el lá tan dó te vé keny ség jel le ge és fel té te lei ha tá roz zák meg, hogy az adott mun ka vég zés re mely jog vi szony vá laszt ha tó. Amennyi ben a te vé keny ség jel le ge meg en ge di, a fe lek a szer zõ dé si sza bad ság al kot - má nyos joga alap ján él het nek azon jo guk kal, hogy a szer - zõ dés tí pu sát kö zös aka rat tal meg vá lasszák. A szer zõ dés alap ján el lá tott te vé keny ség sze re pét a jog vi szony mi nõ sí - té sé nél a bí ró sá gi gya kor lat is meg erõ sí ti. Egy íté let sze rint a tár sas ház kép vi se le te a te vé keny ség jel le ge foly tán mind mun ka vi szony ban, mind meg bí zá si vi szony ban el lát ha tó. A kö zös kép vi se lõ nek a tár sas ház egyes szer ve i vel szem - ben fenn ál ló kö te le zett sé gé bõl nem kö vet ke zik, hogy a jog vi szo nya csak mun ka vi szony le het, mert a meg bí zott - ként el já ró kép vi se lõ kö tel mei eb bõl a szem pont ból ugyan azok [BH ]. Egy má sik íté let sze rint az a kö rül mény, hogy az egy kor ve ze tõ edzõ ként fog lal koz ta - tott mun ka vál la ló ko ráb ban mun ka vi szony ke re té ben vé - gez te az adott mun kát a mun ka vi szony szem pont já ból meg ha tá ro zó is mér vek (uta sí tá si jog, mun ka idõ) hi á nyá - ban nem ala poz za meg az utóbb ugyan ar ra a te vé keny - ség nek az el lá tá sá ra lé te sí tett pol gá ri jogi jog vi szony nak a meg ál la po dás tól el té rõ mi nõ sí té sét. A mun ka vi szony ban álló fe lek az el vég zen dõ mun ka ter mé sze te foly tán meg - ál la po dás sal utóbb pol gá ri jogi jog vi szonyt is lé te sít het - nek [BH ]. Ha son ló dön tést ho zott a bí ró ság egy szer kesz tõi, új ság - írói te vé keny ség el lá tá sá ra lé te sí tett mun ka vi szony meg - szün te té sé vel össze füg gés ben in dult mun ka ügyi per ben. A mun ka vál la ló a mun ka vi szo nya mel lett más te vé keny ség - re meg bí zá si szer zõ dést is kö tött mun kál ta tó já val, me lyet a mun kál ta tó a mun ka vi szony nak ren des fel mon dás sal tör - té nõ meg szün te té sé vel egy ide jû leg fel mon dott. A mun ka - vál la ló a mun ka ügyi per ben hi vat ko zott arra, hogy a mun - ka vi szo nya mel let ti meg bí zá si szer zõ dés szín lelt szer zõ - dés. A bí ró ság a szín lelt sé get azért nem ál la pí tot ta meg, mi vel ki mond ta, hogy az adott ügy ben nem nyert bi zo nyí - tást az, hogy a mun kál ta tó va lós szán dé ka nem meg bí zá si szer zõ dés kö té sé re irá nyult, va la mint a meg kö tött meg - bízási szer zõ dés több olyan ele met is tar tal maz, amely a mun ka vi szony tól ide gen (más köz re mû kö dõ igény be vé te - lé nek le he tõ sé ge, köt bér ki kö té se a ké se del mes tel je sí tés ese tén). Ezen túl me nõ en ki mond ta a bí ró ság, hogy azért sem jö he tett lét re a meg bí zá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott fel ada tok te kin te té ben mun ka vi szony, mi vel azok a mun - ka szer zõ dé sé ben meg ha tá ro zott fel adat kör tõl egyértel - mûen el kü lö nít he tõ ek, a fel pe res nek a meg bí zá si szer zõ - dés ben meg ha tá ro zott te vé keny sé gét mun ka idõn kí vül kel lett vé gez nie. Más eset ben a jog sza bá lyok te szik le he tõ vé, hogy a mun kát vég zõ sze mély spe ci á lis jog vi szony ke re té ben végezhesse te vé keny sé gét. Ilyen pl. az egész ség ügyi te vé - keny ség vég zé sé nek egyes kér dé se i rõl szóló évi LXXXIV. tör vény 7. (2) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti sza bad fog lal ko zá sú te vé keny ség. Eb ben az eset ben a te vé - keny ség vég zõ jét meg il le ti a jog vi szony vá lasz tá sá nak joga, an nak el dön té se, hogy te vé keny sé gét sza bad fog lal - ko zá sú ként az ön ál ló jog vi szony ke re té ben, vagy mun ka - vál la ló ként mun ka vi szony, il let ve ha a fog lal koz ta tó a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) ha tá lya alá tar to zik, köz - al kal ma zott ként köz al kal ma zot ti jog vi szony ke re té ben akar ja-e vé gez ni. 2. Amennyi ben a te vé keny ség jel le ge nem te szi le he tõ - vé a szer zõ dés tí pu sá nak meg vá lasz tá sát, a fe lek pol gá ri

193 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y jogi szer zõ dés kö tés re uta ló egye zõ nyi lat ko za ta ese tén is meg ál la pít ha tó a mun ka jog vi szony fenn ál lá sa, mi vel a felek egye zõ aka ra ta sem von hat ja ki a mun ka jog ha tá lya alól a mun ka vég zést. En nek meg fele lõen a szer zõ dõ fe lek aka ra tá nak csak ak kor van je len tõ sé ge, ha a te vé keny ség jel le ge meg en ge di a tí pus vá lasz tást, ek kor alap ve tõ en az a kö rül mény vizs gá lan dó, hogy a fe lek fel te he tõ aka ra ta tény le ge sen az ál ta luk meg kö tött szer zõ dés tí pus, il let ve az ál ta luk lé te sí tett jog vi szony lét re ho zá sá ra irá nyult-e. Eb - ben az eset ben kü lö nö sen meg ha tá ro zó ak a szer zõ dés kö tés és a mun ka vég zés so rán tett nyi lat ko za tok. Ilyen nyi lat ko - zat le het pél dá ul a fog lal koz ta tott ki fe je zett igé nye a mun - ka szer zõ dés iránt, amely he lyett an nak ér de ké ben, hogy a fog lal koz ta tás le he tõ sé gét ne ve szít se el vállalko - zási szer zõ dés el fo ga dá sá ra kény sze rül (,,kény szer vál lal - ko zás ). 3. Fon tos ki emel ni, hogy egyes jog sza bá lyok ren del ke - zé se alap ján meg ha tá ro zott te vé keny sé gek ki zá ró lag csak a jog sza bály alap ján meg ha tá ro zott jog vi szony ban lát ha - tó ak el. Ilyen pél dá ul a évi I. tör vény 8. -ának (1) be kez dé se alap ján a hi va tá sos spor to ló, aki amennyi ben tör vény ki vé telt nem tesz a sport vál lal ko zás sal kö tött mun ka szer zõ dés alap ján fejt he ti ki sport te vé keny sé gét. A (3) be kez dés sze - rint hi va tá sos spor to ló sport szer ve zet tel e tör vény ha tály - ba lé pé se után egyé ni vál lal ko zó ként hi va tá sos spor to lói te vé keny sé ge kö ré ben pol gá ri jogi szer zõ dést nem köt het. A már meg kö tött pol gá ri jogi szer zõ dé sek a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott idõ tar tam vé gé ig, de leg fel jebb de - cem ber 31-ig ha tá lyo sak; a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény 1. -ának (8) be kez dé se alap ján a köz igaz ga tá si szerv köz ha tal mi, irá nyí tá si, el len õr zé si és fel ügye le ti hatáskörének gya kor lá sá val köz vet le nül össze füg gõ, va la - mint ügy vi te li fel adat el lá tá sá ra ki zá ró lag köz szol gá la ti jog vi szony lé te sít he tõ; a Kjt. ha tá lya alá tar to zó mun kál ta tó te vé keny sé gi kö ré be tar to zó, rend sze re sen je lent ke zõ fel ada tok köz al - kal ma zot ti jog vi szony ke re té ben lát ha tó ak el. A tí pus sza bad ság te hát nem je lent he ti azt, hogy a pol gá - ri jogi szer zõ dés sel lét re ho zott jog vi szony tény le ges tar tal - ma el len tét be ke rül jön an nak vá lasz tott, jog sza bály sze rin - ti tí pu sá val. Amennyi ben ugyan is a fe lek jog vi szo nya a meg kö tött szer zõ dés tí pu sá val el len tét ben a meg ne ve zett jog vi szony tól el té rõ, más tí pu sú jog vi szony tar tal mi ele - me it fog lal ja ma gá ban, a meg kö tött szer zõ dés szín lelt, azaz sem mis. Eb ben az eset ben a szer zõ dést, il let ve a jog - vi szonyt az ál ta la lep le zett szer zõ dés az adott eset ben mun ka szer zõ dés alap ján kell meg ítél ni. Az ítél ke zé si gya kor lat sze rint: az el vég zen dõ mun ka ter mé sze te nem zár ja ki a vál lal ko zá si jog vi szony lé te sí té sét, a lét re jött jog vi szony jel le ge meg íté lé sé nél azon ban nem a fe lek ál tal meg kö tött szer zõ dés el ne ve zé sé nek, ha nem an nak van jelentõsége, hogy a fog lal koz ta tás ban a pol gá ri jogi jog vi - szony ele mei ér vé nye sül tek-e. Az adott eset ben en nek hi á - nyá ban a vál lal ko zás nak ne ve zett jog vi szony a per be li bizonyítékok alap ján mun ka vi szony nak te kin ten dõ. Ennek cá fo la tá ra a ju ta lé kos bé re zés nem al kal mas, mi vel ez a tí pu sú dí ja zás mun ka vi szony ban is gya ko ri, kü lö nö - sen ered mé nyes ség ér de kelt sé gû mun ka kör ben (Legf. Bír. Mfv. E /2004. sz.). Ugyan csak ezt erõ sí ti meg a Fõvárosi Íté lõ táb la 6.Pf /2004. szá mú ügy ben ho - zott dön té se is, mellyel a mun ka ügyi bí ró ság ha tás kö ré be utal ta azt az ügyet, mely ben az ér té ke sí té si fel ada to kat elõbb mun ka vi szony ke re té ben, majd a jog vi szony tar - tal má nak lé nye ges meg vál toz ta tá sa nél kül meg bí zá si szer zõ dés sel el lá tó ér té ke sí té si igaz ga tó a mun ká ját a mun - ka vi szony ra jel lem zõ kö rül mé nyek kö zött (a meg bí zó ál tal ren del ke zés re bo csá tott iro dá ban, a meg bí zó ál tal ren del - ke zés re bo csá tott esz kö zök kel, a meg bí zó uta sí tá sai, kör - le ve lei, tá jé koz ta tói, sza bály za tai, te vé keny sé gi kör le írás alap ján) lát ta el [BH ]. 4. Az adó zás sal való össze füg gé se ket érin tõ en fon tos rá mu tat ni arra, hogy az adó zás, va la mint egyes adó ne mek köz tük az ekho vá lasz tá sá nak le he tõ sé ge a mun ka vég - zés re irá nyu ló jog vi szony nak csu pán a kö vet kez mé nye. Az egyes mi nõ sí tõ je gyek ön ma guk ban nem ered mé nye - zik egyik vagy má sik adó zá si for ma ér vé nye sü lé sét, ál ta lá - ban a jog vi szony, ille tõ leg a jog vi szonyt lé te sí tõ meg ál la - po dás tény le ges tar tal ma dön ti el azt, hogy arra mi lyen adó zá si sza bá lyo kat kell al kal maz ni. Az ekho ese té ben egye bek ben a vég zett te vé keny ség tõl füg gõ en mind mun - ka vi szony, mind pol gá ri jog vi szony ke re té ben le he tõ ség van az ekho vá lasz tá sá ra. III. A HATÓSÁG ELJÁRÁSA AZ ELLENÕRZÉS SORÁN 1. A ha tó sá gi el len õr zés so rán az el já ró ha tó sá gok el - sõd le ge sen a fog lal koz ta tás tény le ges kö rül mé nye it tisz - táz zák, majd az el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges ira to kat szer zik be. Az ira tok meg vizs gá lá sát köve tõen azok tar tal - mát össze ve tik a mun kál ta tó adott te lep he lyén a mun ka - vég zés re és an nak kö rül mé nye i re vo nat ko zó an meg ál la - pít ha tó té nyek kel. Az ira tok be szer zé sét, a ta núk meg hall - ga tá sát és az el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges tény hely zet rög zí té sét köve tõen ke rül het sor an nak tisz tá zá sá ra, hogy va la mely mun ka vál la ló fog lal koz ta tá sa cél já ból meg kö - tött szer zõ dé sek tar tal ma va ló ban meg fe lel-e a szer zõ dés el ne ve zé sé nek. 2. A szer zõ dé sek mi nõ sí té sé nél az el len õr zés so rán meg ál la pí tott va la mennyi re le váns tényt, il let ve a pol gá ri jog vi szo nyok és a mun ka vi szony mi nõ sí tõ je gye it azon be lül az el sõd le ges és a má sod la gos mi nõ sí tõ je gye ket az el sõd le ges szem pon tok pri o ri tá sa mel lett, egyen ként és összes sé gé ben is kell vizs gál ni és mér le gel ni. A mi nõ sí tõ je gye ket el té rõ súllyal az el len õr zés ál tal érin tett eset körülményeitõl füg gõ en kell ér té kel ni, ez ha tá roz za meg, hogy mely mi nõ sí tõ je gyek lesz nek dön tõ ek az el já rás során (pl. hi á ba dönt a mun ka vég zés he lyé rõl vagy mun ka - ide jé nek fel hasz ná lá sá ról a mun kát vég zõ, ha egyéb ként

194 12088 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám te vé keny sé gét a mun kál ta tói szer ve zet be, hi e rar chi á ba integráltan, ki zá ró lag uta sí tá sok alap ján vég zi). Ön ma gá - ban egyet len is mérv sem meg ha tá ro zó, az egyes kri té ri u - mok fenn ál lá sát vagy hi á nyát ön ma guk ban kell meg vizs - gál ni. Ezt köve tõen a tény ál lás tel jes sé ge alap ján le het meg ál la pí ta ni a mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony alap - já ul szol gá ló szer zõ dés tí pu sát. A mun ka ügyi és az adó el len õr zés so rán a munka - viszony lé nye ges tar tal mi ele me i nek meg ál la pí tá sa, va la - mint a szer zõ dés tí pu sá nak meg ha tá ro zá sa ér de ké ben az el já ró ha tó sá gok nak, il let ve az el len õr zést le foly ta tó és az ügy ben ho zott ha tá ro za tot elõ ké szí tõ és ki ad má nyo zó köz - tiszt vi se lõk nek kü lö nö sen a kö vet ke zõ a IV. pont sze rin ti szem pon to kat szük sé ges vizs gál ni uk. IV. A MUNKAVISZONYT MEGHATÁROZÓ JELLEMZÕK 1. Általános megállapítások 1.1. A te vé keny ség jel le gé tõl füg gõ en a mun ka vég zés - nek a gya kor lat ban ál ta lá ban két fõ tí pu sát kü lön böz tet het - jük meg. Az egyik eset ben a mun kát vég zõ sze mély va la - mely ter mék vagy szol gál ta tás nyúj tá sá ra vál lal kö te le zett - sé get, mely mö gött ön ál ló, a meg bí zó tól, a meg ren de lõ tõl el kü lö nült te vé keny ség hú zó dik meg. Ez zel szem ben a má sik eset ben mun ka vi szony ese tén a mun kát vég zõ sze mély mun ka ere jét bo csát ja áru ba, a te vé keny sé ge ön ál - lót lan, füg gõ mun ka ként je le nik meg. Az elõb bi eset ben a fe lek egy más mel lé ren delt sé ge pol gá ri jogi jog vi szonyt, a má sik eset ben a hi e rar chi kus alá-fö lé ren delt ség mun ka - vi szony lét re jöt tét ered mé nye zi A mun ka vi szonyt mi nõ sí tõ je gyek kö zött meg kü - lön böz tet he tünk el sõd le ges és má sod la gos mi nõ sí tõ je gye - ket. Az el sõd le ges mi nõ sí tõ je gyek ön ma guk ban meg ha tá - ro zó ak le het nek a mun ka vi szony mi nõ sí té se szem pont já - ból, a ha tó sá gi el len õr zés ered mé nye kép pen tény ként való meg ál la pí tá suk egy ér tel mû en mun ka vi szony fenn ál lá sá ra utal. E mi nõ sí tõ je gyek te hát ál ta lá ban, más mi nõ sí tõ szem pon tok fenn ál lá sa nél kül is alá tá maszt ják a mun ka vi - szony lé tét. Eh hez ké pest a má sod la gos mi nõ sí tõ je gyek egye dül ál ló an nem fel tét le nül meg ha tá ro zó ak, sok szor csak más, a mun ka vi szony fenn ál lá sá ra uta ló mi nõ sí tõ jegyekkel együt te sen ered mé nyez he tik a jog vi szony mun - ka vi szonnyá tör té nõ mi nõ sí té sét. Ál ta lá nos ság ban meg ál - la pí tan dó: a mun ka vi szony mi nõ sí tõ je gyei azo no sak a köz szol gá lat mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szo nyai meg - ha tá ro zó kri té ri u ma i val. A mun ka vi szony mi nõ sí tõ je gye i - vel össze füg gés ben vál lal ko zá si szer zõ dés sel ben zin kút - ke ze lõi fel ada tot el lá tó egyé ni vál lal ko zók ügyé ben ho zott íté le tet a Leg fel sõbb Bí ró ság, mely ben ki mond ta, hogy a mun ka ügyi el len õr zés a fog lal koz ta tá si jog vi szony mi nõ - sí té sé re is ki ter jed. A vál lal ko zá si iga zol vány nem zár ja ki a mun ka vi szony ke re té ben való fog lal koz ta tást. A ben zin - kút nyit va tar tá sát nem a ben zin kút ke ze lõk ha tá roz ták meg, mun ká ju kat a ben zin kút nyit va tar tá sá hoz iga zo dó an kel lett el lát ni uk a mun ka vi szony ra jel lem zõ kö rül mé nyek kö zött. A mun ka vi szony lé nye ges mi nõ sí tõ je gyei a felek kö zöt ti alá-fö lé ren delt ség, a mun ka vég zés rend sze - res sé ge, ál lan dó jel le ge, a mun ka vég zés he lyé nek, ide jé - nek, a mun ka kör nek a meg ha tá ro zá sa, a mun ka vál la ló rendelkezésre ál lá si kö te le zett sé ge, a mun kál ta tó uta sí tá si joga, a sze mé lyes mun ka vég zés meg va ló sul tak [BH ] Ál ta lá nos jog elv, hogy a szer zõ dé se ket va ló sá gos tar tal muk sze rint kell meg ítél ni, és min den olyan szer zõ - dés, amely meg je le né sé ben nem a va ló sá gos szer zõ dé si aka ra tot hor doz za, szín lelt szer zõ dés, amely sem mis nek te kin ten dõ. Min den olyan szer zõ dés, amely megjelené - sében nem a va ló sá gos szer zõ dé ses tar tal mat hor doz za, vagy is ahol a nyi lat ko zat ban ki fe je zen dõ aka rat a nyilat - kozó va ló di aka ra tá tól el tér szín lelt szer zõ dés. Ezt az ál - ta lá nos jog el vet erõ sí tet te meg több dön té sé ben a bí ró sá gi gya kor lat is. Adó ügy ben ho zott ha tá ro za tá ban több eset - ben mond ta ki a bí ró ság, hogy az adó ha tó ság nak a szer zõ - dést, az ügy le tet és más ha son ló cse lek ményt va ló di tar tal - muk sze rint kell mi nõ sí te ni, ami olyan ál ta lá nos jog elv, amely nek az Art.-ben tör té nõ kü lön ki mon dá sa nél kül is ér vé nye sül nie kell. Min den olyan szer zõ dés, amely meg je - le né sé ben nem a va ló sá gos szer zõ dé ses tar tal mat hor doz - za, vagy is ahol a nyi lat ko zat ban ki fe je zen dõ aka rat a nyilatkozó va ló di aka ra tá tól el tér szín lelt szer zõ dés [AEÉ 1996/10]. Mun ka ügyi per ben el jár va mond ta ki a bíróság, hogy a szer zõ dés jogi mi nõ sí té se so rán nem annak el ne ve zé sé bõl vagy szó hasz ná la tá ból, ha nem az abban ki kö tött szol gál ta tá sok tar tal mi ele me i bõl, a fe lek ál tal meg ha tá ro zott jo gok és kö te le zett sé gek ter mé sze té - bõl kell ki in dul ni [BH ]. 2. Elsõdleges minõsítõ jegyek A te vé keny ség jel le ge, a mun ka kör ként tör té nõ fel - adat-meg ha tá ro zás [Mt. 76. (5) be kez dés, 103. (1) be - kez dés a) pont] A vég zett mun ka jel le ge meg ha tá ro zó a szer zõ dés tí pu - sa szem pont já ból. Mun ka vi szony ese té ben az el lá tan dó fel adat, il let ve te vé keny ség köz vet le nül és konk ré tan a mun ka kör ál tal meg ha tá ro zott. Az el lá tan dó fel adat fo lya - ma to san, is mét lõ dõ en je lent ke zik. A mun ka vi szonyt meg - ha tá ro zó mi nõ sí tõ jegy a mun ka vég zés tar tal ma alap ján meg je le nõ rend sze res ség. A mun ka vál la ló nem egy ügyet gon doz, ál ta lá ban nem egy konk rét fel adat el lá tá sá ra, il let - ve mun ka vég zés sel el ér he tõ ered mény tel je sí té sé re szer - zõ dik, ha nem egy adott mun ka kör fo lya ma tos el lá tá sá ra. A mun ka kör azok nak a fel ada tok nak, te vé keny sé gek nek az összes sé gét je len ti, me lyek nek el lá tá sá ra, el vég zé sé re a mun kál ta tó al kal ma zott ját kö te lez he ti. A mun ka kör, mint te vé keny ség-összes ség a pol gá ri jog tól ide gen fo ga lom, a meg bí zá si, vál lal ko zá si szer zõ dé sek ál ta lá ban egy-egy

195 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y konk rét mun ká ra, meg ren de lés re szól nak. A mun ka vi - szony ke re té ben ál ta lá ban nem a konk rét fel adat, ha nem a mun ka kör meg ha tá ro zott, az ebbe tar to zó egyes te vé keny - sé gek el lá tá sá ra uta sít hat a mun kál ta tó. Amennyi ben a meg bí zá si vagy vál lal ko zá si szer zõ dés ben fog lalt egye di ügyek, fel ada tok tény le ge sen egy adott mun ka kör be töl té - sét je len tik, a fe lek kö zött mun ka szer zõ dés jött lét re. Ide - gen a pol gá ri jog ág tól to váb bá, hogy a mun kát vég zõ jog sza bá lyi ga ran ci ák figye lembe véte lével egyolda - lúan kö te lez he tõ olyan fel ada tok ra, mely re a szer zõ dé se nem vo nat ko zik. Mun ka vi szony ese tén ugyan is maga az Mt. biz to sít mind er re le he tõ sé get kü lö nö sen az át irá nyí - tás, a ki ren de lés és a ki kül de tés sza bá lya i val. A pol gá ri jog ál tal sza bá lyo zott mun ka vég zés ese tén a szer zõ dés egyed ural ko dó, at tól el tér ni csak kö zös meg egye zés sel le het. A mun ka jog ban a tör vény te rem ti meg a mun ka szer - zõ dés mó do sí tás nak nem mi nõ sü lõ, de az at tól el té rõ át me - ne ti al kal ma zás le he tõ sé gét. A jog vi szony ban el lá tott te vé keny ség jel le gén, il let ve azon, hogy ez a te vé keny ség mun ka kör jel le get ölt-e vagy ese ti fel adat el lá tá sá ra vo nat ko zik, nem vál toz tat az, hogy a mun ká hoz a mun kát vég zõ sze mély mun ka köz ve tí tõ hatóságon vagy ma gán-mun ka köz ve tí tõ ügy nök sé gen ke - resz tül jut hoz zá. A köz ve tí tés té nye a te vé keny ség mun - ka kör vagy ese ti fel adat jel le gén nem vál toz tat. A jog vi - szony mind ad dig pol gá ri jogi jel le gû ma rad, míg a fel adat el lá tá sa ese ti, egy mun ka, il let ve rend szer te le nül jelent - kezõ, de be ha tá rol ha tó idõ tar tam ra szóló te vé keny ség ként je lent ke zik. Ez zel szem ben a fel adat mun ka kör jel le ge, rend sze res sé ge, fo lya ma to san is mét lõ dõ vol ta más, a mun - ka vi szony ra jel lem zõ mi nõ sí tõ je gyek egy ide jû fenn ál lá sa mel lett egy ér tel mû en a mun ka vi szonyt va ló szí nû sí ti. Egy bí ró sá gi eset tük ré ben a mun ka kör nek kü lö nö sen fon tos je len tõ sé ge van a jog vi szony mi nõ sí té se szem pont - já ból. Olyan ese te ket, ami kor a mun kál ta tó nál az ún. ket - tõs jog vi szony ban tör té nõ fog lal koz ta tás ese te va ló sul meg, te hát a mun kál ta tó rész ben mun ka vi szony, rész ben meg bí zá si szer zõ dés ke re té ben ugyan an nak a fel adat nak az el lá tá sá ra fog lal koz tat ja a mun kát vég zõ sze mélyt, amire a mun ka vi szo nya sze rin ti mun ka kö ré be tar to zik, lep le zett szer zõ dés nek kell te kin te ni, mi vel a fe lek aka ra ta tény le ge sen a mun ka vi szony ban tör té nõ fog lal koz ta tás ra irá nyult. A sze mé lyes mun ka vég zé si kö te le zett ség [Mt (1) be kez dés d) pont] Szem ben a pol gá ri jog meg bí zá sá val vagy vál lal ko zá sá - val, mun ka vi szony ban az al kal ma zott he lyet test, al vál lal - ko zót nem ve het igény be. Mind ez el kü lö ní ten dõ at tól a mun kál ta tói le he tõ ség tõl, hogy át irá nyí tás ke re té ben a mun ka vál la ló mun ka kö ré be nem tar to zó fel ada tok el lá tá - sá ra, he lyet te sí tés re is kö te lez he tõ át me ne ti leg. A mun ka - vál la ló a fel ada tot sze mé lye sen kö te les el lát ni, he lyet test nem ál lít hat. Mind a vál lal ko zá si, mind a meg bí zá si szer - zõ dé sek ese té ben né mely eset ben, a fe lek meg ál la po dá - sá ban ki kö tött kor lá tok kö zött a tel je sí tés ben más sze - mély (al vál lal ko zó, tel je sí té si se géd) köz re mû köd het. Ugyan ak kor a he lyet tes vagy al vál lal ko zó igény be vé te - lé nek a szer zõ dés ben tör té nõ ki kö té se sem fel tét le nül támasztja alá a pol gá ri jog ke re tei kö zöt ti mun ka vég zést. Ha pél dá ul a fe lek ál tal kö tött szer zõ dés ben sze re pel, hogy a mun ka vég zé sé re kö te le zett sé get vál la ló szer zõ dõ fél vál lal ja a he lyet tes ál lí tá sát, azon ban a szer zõ dés ha tá lyá - nak fenn ál lá sa alatt he lyet tes ál lí tás ra egy ál ta lán nem ke rül sor, vagy a he lyet tes ál lí tá sá ról tény le ge sen a meg ren de - lõ/meg bí zó gon dos ko dik, ez to váb bi mi nõ sí tõ je gyek fenn ál lá sa ese tén a mun ka vi szony fenn ál lá sát alá tá masz tó kö rül mény le het. Meg jegy zen dõ ugyan ak kor, hogy a sze mé lyes mun ka - vég zé si kö te le zett ség az el lá tan dó fel adat jel le ge alap ján meg je len het a pol gá ri jogi ke re tek közé tar to zó mun ka vég - zés ese té ben is. Egy adott ügy el lá tá sa vagy te vé keny ség vég zé se so rán meg ha tá ro zó le het a mun kát vég zõ sze mé - lye, így har ma dik sze mély igény be vé te le a tel je sí tés hez a meg bí zá si, il let ve a vál lal ko zá si szer zõ dés be üt köz ne (pl. egy szín da rab sze re pé nek el ját szá sa, elõ adás tar tá sa egy kon fe ren ci án, egy mû al ko tás el ké szí té se). Ek kor is meg - ha tá ro zó ak a szer zõ dés mi nõ sí té sé nek to váb bi je gyei, azaz a sze mély hez kö tött mun ka vég zés nek egy adott ügy akár tar tós el lá tá sá hoz, vagy ered mény el éré sé hez kell kap - cso lód nia. Fog lal koz ta tá si kö te le zett ség a mun kál ta tó ré szé rõl, a mun ka vál la ló ren del ke zés re ál lá sa [Mt (1) be kez - dés, 103. (1) be kez dés a) pont] Mun ka vi szony fenn ál lá sa ese tén a mun kál ta tót fog lal - koz ta tá si kö te le zett ség ter he li, kö te les a mun ka vál la lót a mun ka vi szony fenn ál lá sá nak tar ta ma alatt mun ká val el lát - ni. Ilyen ál ta lá nos kö te le zett ség pol gá ri jogi jog vi szo nyok ese té ben nem áll fenn. A mun ka vál la lót ren del ke zés re állási kö te le zett ség ter he li. Kö te les az elõ írt he lyen és idõ - ben, mun ká ra ké pes ál la pot ban meg je len ni, a mun ka idõ alatt mun ka vég zés cél já ból a mun kál ta tó ren del ke zé sé re áll ni. Mind ez a pol gá ri jog kö ré be tar to zó mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szo nyok vo nat ko zá sá ban nem te kint he tõ meg ha tá ro zó kö te le zett ség nek, nem ön ma gá ban a je len lét, a mun ka vég zés re tör té nõ ké szen ál lás, ha nem szer zõ dés sze rin ti szol gál ta tás biz to sí tá sa, mun ká val el ér he tõ ered - mény a fõ és meg ha tá ro zó kö te lem. Ez zel el len tét ben, a mun ka jog sze rint a mun kál ta tó ré szé re tör té nõ ren del ke - zés re ál lás az egyik leg fon to sabb kö te le zett ség, min den - nek el mu lasz tá sa vagy pon tat lan tel je sí té se sú lyos jog kö - vet kez mé nyek kel jár hat. Az iga zo lat lan tá vol lét ese tén nem men te sí ti a mun ka vál la lót a kö te le zett ség sze gés alól az a körülmény, hogy a mulasztott idõszakban a munkáltató mun ká val egyéb ként sem lát ta vol na el a mun ka vál la lót. Alá-fö lé ren delt sé gi vi szony [Mt ] A mun ka vál la ló mun ka szer zõ dés alap ján a mun ka adó szer ve ze té ben dol goz va lát ja el fel ada ta it, jel lem zõ a

196 12090 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám hierarchikus kap cso lat. Az alá-fö lé ren delt ség vi szo nyát több nyi re a mun kál ta tó bel sõ szer ve ze ti rend je (pl. szer ve - ze ti és mû kö dé si sza bály zat) rög zí ti. Meg ál la pít ha tó az alkalmazott ún. mun ka szer ve ze ti füg gõ sé ge, a te vé keny - sé get a mun kál ta tó szer ve ze té hez kö tõ dõ en vég zi. Így ál ta - lá ban a mun ka vál la ló egy meg ha tá ro zott szer ve ze ti egy ség (pl. osz tály, igaz ga tó ság) be osz tott ja ként jár el a munka - körébe tar to zó fel ada tok ban, to váb bá el té rõ szin te ken maga is gya ko rol hat egyes mun kál ta tói jo go kat. Amennyi - ben a mun ka ügyi, il let ve az adó el len õr zés so rán meg ál la - pít ha tó, hogy a mun kát vég zõ sze mélyt meg il le ti egyes mun kál ta tói jo gok gya kor lá sá nak le he tõ sé ge, úgy ez a kö - rül mény a tár sa sá gi jog alap ján mun kát vég zõk ki vé te lé - vel a mun ka vi szony fenn ál lá sát tá maszt ja alá. A mun ka vál la ló és a mun kál ta tó kö zött jel lem zõ en szi - go rú alá-fö lé ren delt sé gi vi szony áll fenn, mely bõl kö vet - ke zik a mun kál ta tót meg il le tõ egy ol da lú irá nyí tá si és uta - sí tás adá si jog kör. Ez zel szem ben meg bí zá si és vállalko - zási jog vi szony ese té ben a fe lek kö zött mel lé ren delt ség érvényesül, mel lé ren delt fél ként köt nek meg ál la po dást. Amint az ítél ke zé si gya kor lat is meg ál la pít ja: a mun ka vi - szony ra jel lem zõ alá-fö lé ren delt ség és füg gõ ség fenn ál lá - sa ese tén a jog vi szony nem mi nõ sít he tõ meg bí zá si jog - viszonynak, azt a szer zõ dõ fe lek aka ra ta sem von hat ja ki a mun ka jog sza bá lyai alól [EBH ]. A szer zõ dé si sza bad ság elve ugyan is a szer zõ dés tar tal má nak meg - határozására, nem pe dig an nak el ne ve zé sé re ter jed ki [BH ]. El len ke zõ ol dal ról meg kö ze lít ve, ugyan ezt erõ sí ti meg a Leg fel sõbb Bí ró ság nak az a dön té se, mely ben olyan rend sze re sen, heti 1-2 al ka lom mal, havi órá ban, fix össze gû dí ja zá sért meg bí zá si szer zõ dés sel fog lal koz ta tott köny ve lõk ügyé ben ho zott dön tést, akik te vé keny sé gü ket rész ben a meg bí zó te lep he lyén, rész ben sa ját la ká su kon vé gez ték. Az ügy ben a Leg fel sõbb Bí ró ság ki mond ta, hogy a mun ka vi szony ra jel lem zõ alá-fö lé ren delt ség, széles körû uta sí tá si jog ér vé nye sü lé se hi á nyá ban a jog - viszonyt nem le het mun ka vi szonnyá át mi nõ sí te ni [EBH ]. 3. Másodlagos minõsítõ jegyek Az irá nyí tá si, uta sí tás adá si és el len õr zé si jog [102. (3) be kez dés b) pont, 104. ] A mun ka vál la ló a mun kát a mun kál ta tó uta sí tá sa sze rint kö te les el lát ni. Az uta sí tá si jog meg lé te ugyan ak kor ön ma - gá ban csak az egyik, de nem ki zá ró la gos nem fel tét le nül dön tõ szem pont a mi nõ sí tés so rán. A Pol gá ri Tör vény - könyv rõl szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) is tar tal maz za az uta sí tás jo go sult sá gát, et tõl nincs meg foszt va sem a meg bí zó, sem pe dig a meg ren de lõ [Ptk (1) be kez dé se és 474. (2) be kez dé se]. Az uta sí tá si jog ese té ben a tar ta lom te kin te té ben meg ha tá ro zó a kü - lönb ség a mun ka jog és a pol gá ri jog kö zött. Mun ka vi szony ese tén az uta sí tás a mun ka vég zés min den fá zi sá ra, ele mé re ki ter jed het, ugyan ak kor a meg bí zás nál és kü lö nö sen a vál - lal ko zás nál az uta sí tá si jog az ügy el lá tá sá ra és a mun ka - vég zés sel elõ ál lít ha tó ter mék re, szol gál ta tás ra és nem a mun ka vég zés rész le te i re vo nat ko zik. Ugyan csak nem ki zá ró la gos szem pont a mi nõ sí tés során a mun kál ta tó el len õr zé si joga. A mun ka vi szony ese - té ben a mun kál ta tó az uta sí tás vég re haj tá sát tel jes kö rû en, rész le tek be me nõ en el len õriz he ti. Meg bí zá si és vál lal ko - zá si jog vi szony ban is meg il le ti a meg bí zót (meg ren de lõt) az el len õr zés le he tõ sé ge, vi szont e jog nem az egész mun - ka fo lya mat ra néz ve va ló sul meg, a meg ren de lõ (meg bí zó) ese ten ként el len õr zi a meg bí zás (meg ren de lés) tár gyát ké - pe zõ fel adat, ered mény tel je sí té sét. Az ítél ke zé si gya kor lat sze rint a mun kál ta tó alap ta la nul hi vat ko zik arra, hogy a fe - lek kö zött meg bí zá si jog vi szony jött lét re, ha a fe lek még ha csak szó ban is a mun ka vi szony min den lé nye ges ele - mé ben meg ál la pod tak, a mun ka vál la ló a mun kál ta tó uta sí - tá sa sze rint, an nak irá nyí tá sa és el len õr zé se mel lett vé gez - te a mun kát [BH ]. Ha son ló ügy ben ho zott dön - tést a Leg fel sõbb Bí ró ság a túl mun ka sza bá lya i nak meg - kerülése cél já ból kö tött szín lelt meg bí zá si szer zõ dés tár - gyá ban, ami kor meg ál la pí tot ta, hogy a mun kát vég zõ sze - mély a mun kát nem sa ját be lá tá sa sze rint, ha nem az õt meg bí zó fel pe res kép vi se lõ jé vel fo lya ma to san egyez tet ve, an nak irány mu ta tá sa, a mun ka vég zés rész le te i re is kiter - jedõ uta sí tá sai alap ján lát ta el. Ez zel össze füg gés ben kimondta, hogy az Mt. 8. -ának (1) be kez dé se alap ján sem mis nek mi nõ sül a túl mun ká ra vo nat ko zó, az Mt ai nak ren del ke zé sé be üt kö zõ meg ál la po dás, to váb bá rög zí tet te, hogy a túl mun ká ra vo nat ko zó sza bá - lyo kat meg sze gi az, aki e sza bá lyok meg ke rü lé se vé - gett szín lelt meg bí zá si szer zõ dést köt [BH ]. A Leg fel sõbb Bí ró ság más ügy ben ho zott ha tá ro za tá ban ki mond ta, hogy az uta sí tás adá si jog ön ma gá ban nem tekinthetõ a jog vi szony át mi nõ sí té sét meg ala po zó minõ - sítõ jegy nek. Ha a dol go zó meg bí zá si jog vi szony alap ján tel je sí ti fel ada ta it, e jog vi szo nya nem mi nõ sít he tõ mun ka - vi szony nak ab ból az ok ból, hogy a ka pott uta sí tá sok alap - ján kel lett mun kát vé gez nie, mi u tán a meg bí zást is a meg - bí zó uta sí tá sa sze rint és ér de ké nek meg fele lõen kell tel je - sí te ni [BH ]. A mun ka vég zés idõ tar ta má nak, a mun ka idõ be osz tá - sá nak meg ha tá ro zá sa [Mt (1) be kez dés a) pont] Mun ka vi szony ese tén a mun ka vég zés idõ tar ta mát, a mun ka ren det, a mun ka idõ-be osz tást kol lek tív szer zõ dés ren del ke zé se hi á nyá ban az Mt. ál tal sza bá lyo zott kor lá - tok kö zött a mun kál ta tó ha tá roz za meg. Vál lal ko zá si és meg bí zá si jog vi szony ese té ben a fel adat el vég zé sé nek ki - zá ró lag a ha tár ide jét, vagy tel je sí té si rész ha tár idõ ket, il let - ve az ügy el lá tá sá nak idõ pont ját ál la pít ja meg a meg bí zó (meg ren de lõ). A mun ka idõ nincs be oszt va, a mun ka elvégzéséhez szük sé ges idõt a vál lal ko zó, il let ve a meg - bízott sa ját maga szer ve zi, maga ha tá roz za meg a fel adat ál tal meg kí vánt mó don. Mind ezt nem érin ti az a kö rül - mény, ha pél dá ul a meg bí zá si szer zõ dés alap ján el lá tan dó fel ada tot egy, a meg bí zó ál tal meg ha tá ro zott idõ pont ban

197 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y kell tel je sí te ni (pl. a szín há zi elõ adás kez de te, kon fe ren cia idõ pont ja). Tar tós meg bí zás mi nõ sí té se tár gyá ban ho zott íté le té ben a bí ró ság ki fej tet te, hogy a tar tós meg bí zott hely ze te te - kin tet tel a tar tós, ered mény kö te les, dí ja zás el le né ben tör - ténõ mun ka vég zé si kö te le zett ség re nagy ban ha son lít ugyan a mun ka vi szony ban álló sze mély hely ze té hez, amíg azon ban a mun ka vál la ló mun ka ere je hang sú lyo zot tan egy irány ban van le köt ve meg ha tá ro zott mun ka mennyi ség (mun ka idõ) sze rint, ad dig a meg bí zott több meg bí zó tól kap ja meg él he té sét nyúj tó fel ada ta it, me lyek hez õ maga iga zít ja mun ka ide jét. A bí ró ság a fel so rol tak alap ján egy cég fõ köny ve lõ jé vel kö tött szer zõ dé sé nek mi nõ sí té sé re vo nat ko zó an azt a kö vet kez te tést von ta le, hogy a meg ál la - po dás ban mun ka szer zõ dés re jel lem zõ tar tal mi ele mek van nak túl súly ban [a Ma gyar Köz tár sa ság Bé kés Me gyei Bí ró sá gá nak az Adó- és El len õr zé si Ér te sí tõ 2003/6. szá - má ban kö zölt 2.P /2001/10 szá mon ho zott íté le te]. Ön ma gá ban ugyan ak kor a mun ka idõ ki kö té se, il let ve an nak be osz tá sa nem meg ha tá ro zó mi nõ sí tõ jegy. A táv - mun ka pél dá ul, mint az Mt. X/A. fe je ze té ben meg ha tá ro - zott ru gal mas mun ka vég zé si for ma, an nak el le né re mun - ka vi szony, hogy mun ka ide jé nek be osz tá sát a munkavál - laló sza ba don ha tá roz za meg, ha a mun kál ta tó val kö tött mun ka szer zõ dés egy spe ci á lis ki kö té se erre le he tõ sé get ad. Ezen túl me nõ en szá mos eset ben a mun ka vál la ló rész - ben, il let ve tel jes kö rû en maga dönt het mun ka ide je fel - hasz ná lá sá ról. Maga az Mt. 140/A. -ának (2) be kez dé se a mun ka idõ nyil ván tar tá sá nak sza bá lya i nál mond ja ki: nem kö te les a mun kál ta tó nyil ván tar ta ni a ren des és rend kí vü li mun ka ide jét, ügye le tét, ké szen lé tét an nak a mun ka vál la ló - nak, aki mun ka ide je be osz tá sát vagy fel hasz ná lá sát maga jo go sult meg ha tá roz ni. Ezen túl me nõ en a mun ka idõ mér té ke sem meg ha tá ro zó mi nõ sí tõ jegy. Ön ma gá ban az a tény, hogy a mun kát vég zõ sze mély tel jes mun ka idõs mun ka vi szonnyal ren del ke zik, még nem mi nõ sí ti az ál ta la lé te sí tett egyéb mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szo nyo kat. A tel jes mun ka idõs mun ka vi szo - nyon fe lül lé te sí tett mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szo nyok ese té ben is tel jes kö rû en in do kolt vizs gál ni a jog vi szony mi nõ sí tõ je gye it. A mun ka vég zés he lye [Mt (1) be kez dés a) pont] A mun ka szer zõ dés kö te le zõ tar tal mi ele me a mun ka - vég zés he lyé nek meg ha tá ro zá sa. A mun ka vég zés he lye a mun ka vi szony sza bá lyai sze rint a mun kál ta tó szék he lye, te lep he lye. Vál lal ko zá si és meg bí zá si jog vi szony ese tén a meg bí zott a fel adat tel je sí té sé nek he lyét maga vá laszt hat ja meg, il let ve a mun ka vég zés he lye a fel adat el lá tás hoz iga - zo dik. Így bi zo nyos meg bí zá si vagy vál lal ko zá si szer zõ - dés alap ján el lá tott te vé keny ség hely hez kö tött (pl. az ok - ta tás vagy az épít ke zés hely szí ne). Ugyan ak kor a mun ka - vi szony ke re té ben el lá tan dó te vé keny sé gek bi zo nyos hányada is vé gez he tõ a mun ka vál la ló ál tal meg ha tá ro zott he lyen (pl. a pe da gó gus ott hon ja vít ja a dol go za to kat, a szí nész a nya ra ló já ban ta nul ja a sze re pét, az új ság író la ká - sán írja le és szer kesz ti a ri por tot). Az el vég zett mun ka dí ja zá sa [Mt (4) be kez dés] Mun ka vi szony ese tén a mun kál ta tó az Mt. sza bá lyai sze rint meg ál la pí tott, rend sze res dí ja zás ban (mun ka bér) ré sze sí ti a mun ka vál la lót, mely az el vég zett mun ka el len - ér té ke. Mind ez szin tén nem ki zá ró la gos mi nõ sí tõ jegy, hiszen maga az Mt. ren del ke zik úgy, hogy ha a mun ka vál - la ló ré szé re járó mun ka bér vagy an nak egy ré sze alap já ul szol gá ló ered mény csak egy hó nap nál hosszabb idõ múl va ál la pít ha tó meg, a dí ja zást az en nek meg fe le lõ idõ pont ban kell ki fi zet ni. Ugyan ak kor és ez vi szont mun ka jo gi sa já - tos ság leg alább ha von ta ilyen eset ben is elõ le get kell fizetni. A vál lal ko zá si, meg bí zá si díj a fel adat el vég zé se, il let ve vál lal ko zás ese té ben a meg ál la po dás ban meg ha tá ro - zott ered mény lét re ho zá sa után ti pi ku san egy sze ri díj ként je le nik meg. Ter mé sze te sen tar tós meg bí zás ese tén az el - vég zett mun ka dí ja zá sa rend sze res le het, és a vál lal ko zó elõ le get kér het a meg ren de lõ tõl, azon ban mind ez nem érin ti a szer zõ dés tí pu sá nak mi nõ sí té sét, ha egyéb ként a mun ka vég zés to váb bi meg ha tá ro zó je gyei a pol gá ri jog kö ré be tar to zó jog vi szony meg lé tét tá maszt ják alá. An nak a tény nek a meg ál la pí tá sa, hogy a meg bí zott/vál - lal ko zó egy ki fi ze tõ tõl kap ja dí ja zá sát, ön ma gá ban még nem mi nõ sí ti át a jog vi szonyt mun ka vi szonnyá, azon ban, ha e mi nõ sí tõ jegy meg ál la pí tá sa mel lett más, el sõd le ges és má sod la gos mi nõ sí tõ je gyek is meg ál la pít ha tó ak, ez már a mun ka vi szony meg ál la pí tá sát ala poz hat ja meg. A mun kál ta tó mun ka esz kö ze i nek, erõ for rá sa i nak és nyers anya gi nak fel hasz ná lá sa [Mt (1) be kez dés] A mun ka vi szony ban jel lem zõ a mun kál ta tó esz kö ze i - nek, erõ for rá sa i nak, nyers anya ga i nak hasz ná la ta. A meg - bí zott, il let ve a vál lal ko zó a mun ka vég zés hez ál ta lá ban saját esz kö ze it ve szi igény be. Ez a szem pont sem ki zá ró la - gos mi nõ sí tõ jegy, hi szen egy részt több eset ben a vállal - kozó vagy a meg bí zó a meg ren de lõ, a meg bí zó esz kö ze it, az ál ta la biz to sí tott inf ra struk tú rát hasz nál ja a szer zõ dés - ben fog lal tak tel je sí té sé hez, más részt a mun ka vál la ló is igény be ve he ti sa ját esz kö ze it a mun ka vég zés so rán (pl. sa ját gép jár mû vé vel tel je sí ti a ki kül de tést). Vál lal ko zá si és meg bí zá si jog vi szony ese tén a meg bí - zott/vál lal ko zó a sa ját esz kö ze i nek hasz ná la tá val, anya - gainak fel hasz ná lá sá val kap cso la tos költ sé gé ket a vál lal - ko zá si (meg bí zá si díj ban) el szá mol ja. Így vál lal ko zá si és meg bí zá si szer zõ dés ese té ben a meg bí zá si (vál lal ko zá si) díj nem csak az el vég zett mun ka el len ér té két fog lal ja magában, ha nem a meg bí zott nak/vál lal ko zó nak a te vé - keny ség el lá tá sá hoz kap cso ló dó an el szá molt költ sé ge it is. Ez a kö rül mény azon ban nem ön ál ló an meg ál ló, ki zá ró la - gos mi nõ sí tõ jegy, hi szen ha a mun ka vég zés egyéb felté - telei mun ka vi szony fenn ál lá sá ra utal nak, ir re le váns, hogy

198 12092 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám a mun kál ta tó a mun ka bér ré sze ként szá mol ta el a költsé - geket. A biz ton sá gos, egész sé get nem ve szé lyez te tõ mun ka - vég zés fel té te le i nek biz to sí tá sa [Mt (2) be kez dés] A mun ka vi szony ese tén a mun kál ta tót ter he li a biz ton - sá gos és egész sé get nem ve szé lyez te tõ mun ka vég zés kö - rül mé nye i nek a meg te rem té se. Meg bí zá si és vál lal ko zá si jog vi szony ese tén a meg bí zott/vál lal ko zó fe le lõs sé gi köre a sa ját mun ka vég zé si kö rül mé nye i nek biz ton sá gos meg te - rem té sé re ter jed ki. Amennyi ben a meg ren de lõ (meg bí zó) biz to sít ja a mun ka vé del mi fel té te le ket, ez tény le ge sen mun ka vi szony fenn ál lá sá ra uta ló kö rül mény, de mi vel nem te kint he tõ ki zá ró la gos mi nõ sí tõ jegy nek vizs gál ni szük sé ges a mun ka vég zés to váb bi, a szer zõ dést mi nõ sí tõ egyéb fel té te le it is. Ezt tá maszt ja alá a Leg fel sõbb Bí ró - ság nak a je len tõs fa ki ter me lés re vál lal ko zó fel pe res ügyé - ben ho zott íté le te is, mely ben meg ál la pí tot ta, hogy a fe lek kö zött mun ka vi szony jött lét re az zal, hogy a je len tõs mennyi sé gû fa ki ter me lés re vál lal ko zó al pe res ve ze tõ je fel pe rest ki szál lí tot ta a fa ki ter me lés hely szí né re, a mo tor - fû részt, a vé dõ fel sze re lést ren del ke zés re bo csá tot ta, és a fel pe res fa ki vá gá si mun ka vég zé sét el fo gad ta [BH ]. Írás be li ség [Mt. 76. (2) be kez dés] Az Mt. 76. (1) (2) be kez dé se alap ján a mun ka szer zõ - dést írás ba kell fog lal ni. A Ptk. sze rin ti meg bí zá si és vál - lal ko zá si szer zõ dé sek ese té ben a szer zõ dés nek több nyi re nem ér vé nyes sé gi fel té te le az írás be li alak. Ön ma gá ban viszont az írás be li ség nem mi nõ sí ti a jog vi szonyt, szük sé - ges a mi nõ sí tés so rán az alak sze rû sé gen túl me nõ en az irány elv ben em lí tett mi nõ sí tõ je gyek vizs gá la ta. A bíró - sági gya kor lat sze rint ön ma gá ban a mun ka szer zõ dés mint ok irat hi á nyá ból nem kö vet ke zik, hogy a fe lek kö zött nem jö he tett lét re mun ka vi szony [BH ]. Egy má sik ügy ben, a szó ban meg kö tött meg bí zá si szer - zõ dés alap ján mun kát vég zõ fel pe res a dí ja zás irán ti kö ve - te lé sét e szer zõ dés re ala pí tot ta. A Leg fel sõbb Bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a ke re set le vél ben meg je lölt kö ve te lés alap ja a mun ka kö ri le írás ban meg ha tá ro zott, havi alap - bér és túl mun ka dí ja zás el le né ben vég zett mun ka el lá tá sa el ne ve zé se el le né re nem meg ha tá ro zott ügy el lá tá sá ra kötött meg bí zá si szer zõ dés nek, ha nem mun ka vi szony nak mi nõ sül. Ezért an nak el bí rá lá sá ra a mun ka ügyi bí ró ság nak van ha tás kö re [BH ]. Csiz már Gá bor s. k., fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter VI. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Ma gyar Nem ze ti Bank hi va ta los de vi za ár fo lyam lap ján nem sze rep lõ kül föl di pénz ne mek eu ró ra át szá mí tott ár fo lya ma i ról A Ma gyar Nem ze ti Bank a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szó ló évi CXVII. tör vény évi XLII. tör vény 28. (1) be kez dé sé vel meg ál la pí tott 82. -a (1) be kez dé se alap ján az aláb bi ak ban te szi köz zé a Ma gyar Nem ze ti Bank hi va ta los de vi za ár fo lyam lap ján nem sze rep lõ kül föl di pénz ne mek eu ró ban meg adott ár fo lya mát: Ország Pénznem 1 euró = Af ga nisz tán afg ha ni Al bá nia lek Al gé ria di nár Ame ri kai Vir gin-szi ge tek ame ri kai dol lár An dor ra euro An go la kwan za An ti gua ke let-ka ri bi dol lár Ar gen tí na peso Aru ba florin Azer baj dzsán ma nat Azo ri-szi ge tek euro Ba ha ma-szi ge tek ba ha mai dol lár Bah re in bah re i ni di nár

199 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ország Pénznem 1 euró = Ba le ár-szi ge tek euro Bang la des taka Bar ba dos bar ba do si dol lár Be li ze be li zei dol lár Be lo russzia ru bel Be nin CFA frank Ber mu da ber mu dai dol lár Bhu tan ngult rum Bis sau-gu i nea CFA frank Bo lí via bo li vi a no Bosz nia Her ze go vi na márka Bots wa na pula Bra zi lia real Brit Vir gin-szi ge tek ame ri kai dol lár Bru nei bru nei dol lár Bul gá ria leva Bur ki na Faso CFA frank Bur ma kyat Chi le chi lei peso Cip rus cip ru si font Co mo re-szi ge tek comorei frank Cos ta-ri ca co lon Csád CFA frank Dél-af ri kai Köz tár sa ság rand Do mi ni ka ke let-ka ri bi dol lár Do mi ni kai Köz tár sa ság do mi ni kai peso Dzsi bu ti dzsi bu ti frank Egyen lí tõi Gu i nea CFA frank Egye sült Arab Emi rá tu sok dir ham Egyip tom egyip to mi font El Sal va dor co lon Ele fánt csont part CFA frank Ecu a dor ame ri kai dol lár Eti ó pia eti ó pi ai birr Észak-Ko rea won Észt or szág észt ko ro na Falk land-szi ge tek falk lan di font Fe rö er-szi ge tek dán ko ro na Fi dzsi-szi ge tek fi dzsi dol lár Fran cia Csen des-óce á ni szi ge tek CFP frank Fran cia Gu y a na euro Fü löp-szi ge tek peso Ga bon CFA frank Gambia da la si Gha na cedi Gib ral tár gib ral tá ri font Gre na da ke let-ka ri bi dol lár Grön land dán ko ro na Gu a de lo u pe euro Guam ame ri kai dol lár Gu a te ma la qu et zal Gu y a na gu y a nai dol lár Gu i nea gu i ne ai frank Ha i ti go ur de Hol land An til lák a.gul den

200 12094 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Ország Pénznem 1 euró = Hon du ras lem pi ra Hong kong hong kon gi dol lár In dia in di ai rú pia In do né zia rú pia Irak új ira ki di nár Irán rial Iz ra el she kel Ja ma i ca ja ma i cai dol lár Je men rial Jor dá nia jor dá ni ai di nár Kaj mán-szi ge tek kaj mán dol lár Kam bo dzsa riel Ka me run CFA frank Ka ná ri-szi ge tek euro Ka tar ka ta ri ri jál Ka zahsz tán ten ge Kenya ke nyai shil ling Ki ri ba ti auszt rá li ai dol lár Kína ren min bi jüan Ko lum bia ko lum bi ai peso Kon gó CFA frank Kon gói Köz tár sa ság kon gói frank Kö zép-af ri kai Köz tár sa ság CFA frank Kuba ku bai peso La osz új kip Le sot ho ma lu ti Lett or szág lat Li ba non li ba no ni font Li bé ria li be ri ai dol lár Li ech tens te in sváj ci frank 1,5400 Lit vá nia li tas Lí bia lí bi ai di nár Ma da gasz kár ari a ry Ma de i ra euro Ma kaó pa ta ca Ma ce dó nia di nár Ma laj zia ring git Ma la wi ma la wi kwa cha Mal dív-szi ge tek rufiyaa Mali CFA frank Ma rok kó dir ham Mar ti ni que euro Ma u ri ti us ma u ri ti u si rú pia Ma u ri tá nia ugu i ya Mál ta mál tai líra Mol dá via mold vai lej Mo na co euro Mon gó lia tug rik Mont ser rat ke let-ka ri bi dol lár Mo zam bik me ti cal Na mí bia na mí bi ai dol lár Nauru aust rá li ai dol lár Ne pál ne pá li rú pia Niger CFA frank Ni gé ria na i ra

201 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ország Pénznem 1 euró = Ni ca ra gua cor do ba Nyu gat-sza moa tala Omán omá ni rial Orosz or szág ru bel Ör mény or szág dram Pa kisz tán rú pia Pa na ma bal boa Pá pua Új-Gu i nea kina Pa ra gu ay gu a ra ni Peru új sol Pit ca irn-szi get an gol font Pu er to Rico ame ri kai dol lár Ré un ion euro Ru an da ru an dai frank Sa la mon-szi ge tek sa la mon-szi ge te ki dol lár San Ma ri no euro Sao To me-szi get dob ra Se y chel le-szi ge tek se y chel les-i rú pia Sierra Leone le o ne Spa nyol Ki kö tõk Észak Af ri ká ban euro Sri-Lanka sri lan ka-i rú pia Szaúd-Arábia sza ú di rial Sze ne gál CFA frank Szer bia-mon te neg ro szer bi ai dí nár Szin ga púr szin ga pú ri dol lár Szíria szí ri ai font Szo má lia szo má li shil ling Szt. Ilo na an gol font Szt. Kris tóf ke let-ka ri bi dol lár Szt. Lu cia ke let-ka ri bi dol lár Szt. Pé ter euro Szt. Ven cel ke let-ka ri bi dol lár Szu dán di nár Szurinam dol lár Szvá zi föld li lan ge ni Tha i föld baht Taj van taj va ni dol lár Tan zá nia tan zá ni ai shil ling Togo CFA frank Ton ga-szi ge tek pa an ga Tri ni dad és To ba go tri ni dad és to ba gói dol lár Tu né zia tu né zi ai di nár Turks- és Ca i cos-szi ge tek ame ri kai dol lár Tu va lu aust rá li ai dol lár Ugan da új shil ling Uk raj na hryv na Uru gu ay uru gu ay-i peso Va nu a tu vatu Va ti kán euro Vi et nam dong Zam bia kwa cha Zim bab we dol lár Zöld-fo ki-szi ge tek zöld-fo ki es cu do Ma gyar Nem ze ti Bank

202 12096 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám Az Országos Rádió és Televízió Testület jelentkezési felhívása a közszolgálati rádiót és a közszolgálati televíziókat felügyelõ közalapítványi kuratóriumokba történõ delegálásához szükséges nyilvántartásba vételre A rá di ó zás ról és te le ví zi ó zás ról szóló évi I. tör - vény (a továb biak ban: Tör vény) sze rint a Ma gyar Rá dió Köz ala pít vány, il let ve a Ma gyar Te le ví zió Köz ala pít vány ku ra tó ri u má ba ta got, a Hun gá ria Te le ví zió Köz ala - pít vány ku ra tó ri u má ba 23 ta got szer ve ze tek de le gál hat - nak. A de le gált ta gok az Or szág gyû lés ál tal vá lasz tott leg alább 8-8 tagú el nök ség gel együt te sen al kot ják az adott köz ala pít vány ku ra tó ri u mát, gya ko rol ják a ku ra tó ri - um tag ja it meg il le tõ jo go kat, a Tör vény ál tal rész le te sen meg ha tá ro zot tak sze rint (pl. meg vá laszt ják a mû sor szol - gál ta tó elnökét). A de le gált ta gok meg bí za tá sa egy évre szól. Tisz te let díj nem il le ti meg õket, költ ség té rí tés re jo go sul tak. A de le gált ta gok ra is vo nat koz nak a Tör vény 58. -a sze rin ti össze - fér he tet len sé gi sza bá lyok. A ku ra tó ri u mi tag ság kez de te a sor so lás idõ pont ja, le jár ta a kö vet ke zõ év már ci us 31. De le gá lás ra az a szer ve zet jo go sult, ame lyet az Or szá - gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let (a továb biak ban: Tes tü let) nyil ván tar tás ba vesz. (De le gá lás ra jo go sul tak még a ha tá - ron túli ma gyar szer ve ze tek is, õket a Ha tá ron Túli Ma gya - rok Hi va ta la ja vas la tá ra a Tes tü let ér te sí ti). A nyil ván tar - tás ba vé tel a csa tolt min ta sze rint sza bály sze rû en ki töl tött és kel lõ iga zo lá sok kal el lá tott je lent ke zé si lap be nyúj tá sá - val tör té nik. Ha egy szer ve zet már élt de le gá lá si jo gá val és a vele azo nos cso port ba tar to zó más szer ve ze tek kö zül van olyan, amely még nem de le gált, ezen szer ve zet a ku ra tó ri - u mi meg bí za tá sá nak le jár tá tól szá mí tott há rom éven be lül nem ve het részt sem a meg ál la po dás ban, sem a sor so lás - ban. I. A Ma gyar Rá dió Köz ala pít vány, il let ve a Ma gyar Te le - ví zió Köz ala pít vány ku ra tó ri u ma i ba tör té nõ de le gá lás ra a Tör vény 56. -a (1) be kez dé sé nek a) p) pont ja i ban meg je - lölt szer ve ze tek je lent kez het nek, az egyes al pon tok sze rint ki ala ku ló cso port tag jai együt te sen (cso por ton ként) a meg - je lölt szám ban de le gál hat nak ta got mind két ku ra tó ri um ba: a) a Ma gyar or szá gon élõ nem ze ti és et ni kai ki sebb sé - gek or szá gos ön kor mány za tai, en nek hi á nyá ban or szá gos szö vet sé gei egy fõt, b) a Ma gyar Ka to li kus Egy ház, a Ma gyar or szá gi Református Egy ház, a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy - ház és a Ma gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge egy fõt, c) a b) pont ban nem em lí tett egy há zak egy fõt, d) az em ber i jogi or szá gos szer ve ze tek egy fõt, e) az iro da lom, a szín ház-, a film-, az elõ adó-, a ze ne-, a tánc-, a kép zõ és ipar mû vé szet, va la mint a kul tú ra egyéb te rü le tén mû kö dõ or szá gos szak mai szer ve ze tek négy fõt, f) az ok ta tás és a tu do mány te rü le tén mû kö dõ or szá gos szak mai szer ve ze tek ket tõ fõt, g) szak szer ve ze tek or szá gos szö vet sé gei egy fõt, h) a mun ka adók és vál lal ko zó or szá gos szak mai ér dek - kép vi se le tei szer ve ze tei egy fõt, i) az új ság írók or szá gos szak mai, ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, j) a kör nye zet vé dõk, ter mé szet vé dõk, ál lat vé dõk or szá - gos szer ve ze tei egy fõt, k) a nõk or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, l) a gyer me kek és az if jú ság or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, m) a nyug dí ja sok or szá gos ér dek kép vi se le ti szerve - zetei egy fõt, n) a tes ti ál la po tuk miatt sú lyo san hát rá nyos hely zet ben lé võk or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, o) a sport or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, p) a te le pü lé si ön kor mány za tok or szá gos érdekkép - viseleti szer ve ze tei egy fõt. II. A Hun gá ria Te le ví zió Köz ala pít vány ku ra tó ri u má ba jelentkezésre jo go sul tak és de le gál ha tó lét szám a Tör vény 56. -a (2) be kez dé sé nek a) l) pont ja alap ján a kö vet ke zõ: a) a Ma gyar or szá gon élõ nem ze ti és et ni kai kisebb - ségek or szá gos ön kor mány za tai, en nek hi á nyá ban or szá - gos szö vet sé gei egy fõt, b) a Ma gyar Ka to li kus Egy ház, a Ma gyar or szá gi Re - for má tus Egy ház, a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház és a Ma gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge egy fõt, c) a b) pont ban nem em lí tett egy há zak egy fõt, d) az em ber i jogi or szá gos szer ve ze tek egy fõt, e) az iro da lom, a szín ház-, a film-, az elõ adó-, a ze ne-, a tánc-, a kép zõ- és az ipar mû vé szet, va la mint a kul tú ra egyéb te rü le tén mû kö dõ or szá gos szak mai szer ve ze tek három fõt, f) az ok ta tás és a tu do mány te rü le tén mû kö dõ or szá gos szak mai szer ve ze tek ket tõ fõt, g) az új ság írók or szá gos szak mai, ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, h) a kör nye zet vé dõk, ter mé szet vé dõk, ál lat vé dõk országos szer ve ze tei egy fõt, i) a nõk or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, j) a gyer me kek és az if jú ság or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, k) a tes ti ál la po tuk miatt sú lyo san hát rá nyos hely zet ben lé võk or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt, l) a sport or szá gos ér dek kép vi se le ti szer ve ze tei egy fõt.

203 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Je lent ke zé si la pot azok a szer ve ze tek ad hat nak be, ame - lyek bí ró sá gi (ha tó sá gi) nyil ván tar tás ba vé te le leg alább két év vel a fel hí vás köz zé té te le elõtt meg tör tént. E sza bály alól ki vé telt je len te nek a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek or szá gos ön kor mány za tai [I. a), il let ve II. a) pont elsõ for du lat], ame lyek nek a je lent ke zé si lap hoz mel lék le te ket nem kell csa tol ni uk. Nem nyújt hat be je lent ke zé si la pot párt, ala pít vány és ka ma ra. A Tes tü let fel hív ja a je lent ke zõ szer ve ze tek fi gyel mét, hogy az Rttv. 56. (1) és (2) be kez dé se i nek e) és f) pont já - ban meg ha tá ro zott cso port ba je lent ke zõ szer ve ze tek kö zül csak azok nak a je lent ke zé sét fo gad ja el a Tes tü let, ame - lyek meg fe lel nek a szak ma i ság aláb bi ak ban meg fo gal ma - zott kri té ri u má nak: Szak mai szer ve zet nek te kin ti a Tes tü let azo kat a szer ve - ze te ket, ame lyek nek va la mely a kul tú ra az Rttv. 56. (1) és (2) be kez dé sé nek e) és f) pont já ban fel so rolt te rü le - te i nek meg fe le lõ kép zett sé get szer zett, il let ve te vé keny - sé get foly ta tó sze mé lyek vagy eze ket tö mö rí tõ szak mai szer ve ze tek a tag jai, vagy a szer ve zet va la mely az em lí - tett te rü let hez kö tõ dõ szak ma ér de ké ben fej ti ki te vé - keny sé gét. A nyil ván tar tás ba vé tel meg tör tén té rõl, il let ve a nyil - ván tar tás ba vé tel meg ta ga dá sá ról a Tes tü let min den je - lent ke zõ szer ve ze tet ér te sít. A Tes tü let ezen dön té se el len ál lam igaz ga tá si úton jog or vos lat nak nincs he lye. A Tes tü let a nem meg fele lõen be nyúj tott je lent ke zé se - ket nem fo gad ja el. Hi ány pót lás ra nincs le he tõ ség. A Tes tü let fel hív ja a je lent ke zõ szer ve ze tek fi gyel mét arra, hogy amennyi ben a je lent ke zé si la pon nem je lö lik meg a meg fe le lõ cso por tot, mely be je lent kez ni kí ván nak, a Tes tü let nek nem áll mód já ban ezt pó tol ni. Amennyi ben a szer ve zet ko ráb ban már je lent ke zett valamely ka te gó ri á ba, és az ORTT nyil ván tar tás ba vet te, ak kor ugyan azon cso por tot kö te les meg je löl ni az idei jelentkezés al kal má val is. Amennyi ben a ko ráb bi ak ban már az 56. (1) és (2) be - kez dé se i nek e), f) pont ja sze rint nyil ván tar tás ba vett szer - ve ze tek je len fel hí vás szak mai szer ve ze te ket de fi ni á ló sza - bá lyai miatt már nem mi nõ sül nek a ka te gó ri á ba tar to zó szer ve zet nek, ha a te vé keny sé gük alap ján más ka te gó ri á ba be so rol ha tó ak, a je lent ke zés al kal má val e má sik cso por tot meg je löl he tik. A je lent ke zé si lap hoz mel lé ke len dõ ok ira tok kal iga zol - ni kell a bí ró sá gi be jegy zést és a be jegy zett ada tok fenn ál - lá sát, a szer ve zet cél ját, il let ve a mû kö dé si kör or szá gos jel le gét. Mel lé kel ni kell a szer ve zet ala pí tó ok ira tá nak má so la tát és a bí ró sá gi be jegy zés rõl szóló ha tá ro za tot vagy bí ró sá gi ki vo na tot, mind ket tõ nek há rom hó nap nál nem ré geb ben kelt bí ró sá gi hi te le sí tés sel el lá tott ere de ti pél dá nyát. (Ez - zel iga zo lan dó, hogy a szer ve zet a je lent ke zés ide jén meg - fe lel a fel té te lek nek.) A je lent ke zé si lap 4. pont já nál egy ér tel mû en meg kell adni, hogy a je lent ke zõ me lyik ku ra tó ri um ba kí ván be je - lent kez ni. Egy szer ve zet be je lent kez het egy ide jû leg mind - há rom ku ra tó ri um ba, ha a fel té te lek nek mind há rom ku ra - tó ri um te kin te té ben meg fe lel. Az I. g), h), m) és p) pont alat ti szer ve ze tek ki zá ró lag a Ma gyar Rá dió és a Ma gyar Te le ví zió köz ala pít vá nyok ku ra tó ri u ma i ba je lent kez het - nek, te hát a 4. c) pon tot húz zák át. Az 5. pont ban az I. a) p) vagy/és a II. a) l) pon tok egyi - két fel kell tün tet ni. Egy szer ve zet egy ide jû leg mind - három ku ra tó ri um te kin te té ben csak egya zon cso por tot je löl het meg. A je lent ke zé si la po kat a szer ve zet ala pí tó ok irat sze rin ti kép vi se lõ je vagy a kép vi se lõ ál tal meg ha tal ma zott sze - mély ír hat ja alá. Ez utób bi eset ben a je lent ke zés hez csa tol - ni kell a meg ha tal ma zást. Amennyi ben az ala pí tó ok irat - ban meg je lölt kép vi se lõ sze mé lyé ben vál to zás tör tént, úgy a je lent ke zé si la pot szig ná ló kép vi se lõ kép vi se le ti jo go - sult sá gát bí ró sá gi be jegy zõ vég zés sel vagy bí ró sá gi ki vo - nat tal kö te les iga zol ni. A je lent ke zé si la po kat a Tör vény sze rint leg ké sõbb már ci us 15-én éj fé lig kell pos tá ra adni az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let cí mé re (1088 Bu da pest, Re - vicz ky u. 5., pos ta cím: 1461 Bu da pest, Pf. 59), il let ve azok, már ci us 15-én éj fé lig, az Or szá gos Rá dió és Tele vízió Tes tü let szék há zá ban az át vé tel iga zo lá sa mel - lett sze mé lye sen is le ad ha tók. A Tes tü let a je lent ke zé si ha tár idõ le jár tát köve tõen a sor so lást meg elõ zõ en az ORTT hon lap ján köz zé te szi a nyil ván tar tás ba vett szer ve ze tek lis tá ját a há rom kurató - rium sze rin ti meg osz tás ban, az egyes al pon tok sze rin ti cso por to sí tás ban, to váb bá tá jé koz tat a sor so lá sok idõ pont - já ról és hely szí né rõl. A Tes tü let ál ta li nyil ván tar tás ba vé telt, il let ve az er rõl szóló írás be li ér te sí tést köve tõen a sor so lás meg kez dé sé ig az azo nos cso por tok ba tar to zó szer ve ze tek egy más kö zött meg ál la pod hat nak ar ról, hogy 2006-ban me lyi kük él a delegálás jo gá val. E meg ál la po dás nak azo nos cso por ton be lül tel jes kö rû nek kell len nie. A meg ál la po dás ról a sor - so lás meg kez dé sé ig írás ban kell ér te sí te ni a Tes tü le tet. Meg ál la po dás hi á nyá ban a Tes tü let sor so lás sal dön ti el a de le gá lás jo gát a Tör vény ben rész le te sen meg ha tá ro zot - tak sze rint. A sor so lás he lyé rõl és idõ pont já ról a Tes tü let a nyil ván tar tás ba vett szer ve ze te ket köz vet le nül is ér te sí ti, ezen fe lül köz le ményt fog meg je len tet ni. Fel hív juk a szer ve ze tek fi gyel mét, hogy a Tör vény sze - rint csak az a szer ve zet ve het részt a sor so lá son, amely nek a kép vi se lõ je je len van. A kép vi se lõi jo go sult sá got a hely - szí nen iga zol ni kell.

204 12098 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének közleménye évben a Kisebbségekért Díjban részesültek névsoráról A Ki sebb sé ge kért Díj ala pí tá sá ról szó ló 1/1995. (IX. 28.) ME ren de let alap ján a Ki sebb sé gek Nap ja al kal - má val, év ben Ki sebb sé ge kért Díj ban ré sze sült: Bu dai Já nos Cho li Da ró czi Jó zsef Dr. Deák Ernõ Far kas An tal Gáb rity Mol nár Irén Dr. Go lub Iván Gutt man Mi hály Illár József Tóth La jos Mága Zol tán Nyá ri Gyu la A Ma gyar or szá gi Nem ze ti és Et ni kai Ki sebb sé ge kért Köz ala pít vány He i zer An tal s. k., a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke

205 2005/170. szám MAGYAR KÖZLÖNY ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kor mány ren de let fel ha tal ma zá sa alap ján je len te ti meg a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal a Ma gyar Köz löny mel lék le te ként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap he tente, szerdánként, te ma ti kus fõ ré szek ben hi te le sen köz li a leg fõbb ál la mi, önkormányzati, tár sa dal mi, gaz da sá gi szer vek, il let ve szer ve ze tek sze mé lyi, szer ve ze ti, igaz ga tá si és kép zé si, va la mint a hír köz lé si te vé keny ség (frek ven cia gaz dál ko - dás, táv köz lés, pos ta ügy, in for ma ti ka) köz le mé nye it, továb bá az üz le ti élet hí re it. Té rí té si díj el le né ben köz zétesszük a Kincs tá ri Va gyo ni Igaz ga tó ság vagyonértékesítési pá lyá za ta it, az ál la mi, tár sa dal mi, gaz da sá gi szervezetek, par la men ti pár tok, ka ma rák, he lyi ön kor mány zatok, egy há zak, kü lön bö zõ kép vi se le tek köz le mé nye it. Fizetett hir de tés ként akár szí nes ol da la kon is he lyet kap hat nak az Ér te sí tõ ben a gaz dál ko dó szer ve ze tek, egye te mek, ala pít vá nyok, de ma gán sze mé lyek közérdeklõdésre szá mot tar tó köz lé sei is. Õszin tén re mél jük, hogy a hí rek, in for má ci ók, köz le mé - nyek egy lap ban tör té nõ pon tos és rend sze re zett formában va ló köz re adá sá val si ke rül ha té ko nyab bá és eredményesebbé ten ni elõ fi ze tõ ink tá jé ko zó dá sát a hivatali és üz le ti élet ben. Az ér dek lõ dõk szá má ra egyéb hasz nos in for má ci ó kat is nyújt a lap. Az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap ja má jus 1-jé tõl az Eu ró pai Unió hi va ta los nyel ve ként ma gya rul is meg je le - nik. A hi vatalos lap L és C so rozatból áll. Az L (Le gis la ti on) so ro zat ban ke rül nek ki adás ra az Eu ró - pai Unió ha tá lyos jog sza bá lyai, az ún. el sõd le ges jog for rá - sok (ala pí tó szer zõ dé sek, csat la ko zá si szer zõ dé sek, társu lá si szer zõ dé sek), to váb bá az aláb bi jog for rá sok: rende le tek, irány el vek, ha tá ro za tok. Az EU Hi va ta los Lap já ban tör té nõ köz zé té telt kö ve tõ en az év fo lyam és a kö tet szá má ra, va la mint a meg je le nés dá tu má ra hi vat ko zás sal, cím sze rint, má jus 1-jé tõl fo lya ma to san tá jé koz ta tást adunk a hivatalos lap L ki adá - sa i ban meg je le nõ jo gi ak tu sok ról a Ma gyar Köz löny mellék le te ként meg je le nõ Hi va ta los Értesí tõben. A lap elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bu da pest, Somog yi Bé la u. 6. címén, le vélcím: 1394 Bu dapest 62., Pf. 357; faxszám: évi éves elõfizetési díja: Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a ki adó köz löny bolt já ban (1085 Bu da pest, Somogyi Béla u. 6. te lefon/fax: ) vagy a Köz löny Cent rumban (1072 Bu dapest, Rá kóczi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sarkán, telefon: , fax: ). M E G R E N D E L Õ L A P Meg ren de lem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dányban, és kérem a kö vetkezõ címre kézbe - síteni: Meg ren de lõ ne ve:... cí me (vá ros/köz ség, irá nyí tó szám):... ut ca, ház szám:... Ügy in té zõ (te le fon szám): évi elõ fi ze té si díj fél év re 6678 Ft áfá val egy év re Ft áfá val Szám lát ké rek a be fi ze tés hez. Kér jük, a négy zet be tör té nõ X be je lö lés sel je lez ze az elõ fi ze tés idõ tar ta mát. Kelt.: cég szerû aláírás

206 12100 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/170. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jog al ko tás ról szó ló évi XI. tör vény ren del ke zik töb bek kö zött a Ma gyar Köz tár sa ság Kormánya hi va ta los lap já nak, a Ha tá ro za tok Tá rának meg je len te té sé rõl. A Ha tá ro za tok Tá rát szer kesz ti a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal a Szer kesz tõ bi zott ság köz re mû kö dé sé vel, éven te mint egy 60 al ka lom mal je le nik meg. A Ha tá ro za tok Tá ra a Kor mány nak azo kat a ha tá ro za ta it (két ez res) köz li, ame lyek nek köz zé té te lét a Kor mány elren del te, to váb bá tar tal maz za a mi nisz ter el nök ha tá ro za ta it, a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt vezetõ mi nisz ter ha tá ro za ta it, va la mint a mi nisz té ri u mok, az or szá gos ha tás kö rû szer vek, az ön kor mány za tok köz le mé nye it, hir det mé nye it, külön fé le tá jé koz ta tó it, to váb bá azo kat a köz le mé nye ket stb., ame lye ket a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter en ge dé lyez. A Ha tá ro za tok Tá ra meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó cí mén (Bu da pest VIII., So mogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Bu dapest 62, Pf. 357) vagy a fax számán. Éves elõ fizetési dí ja év re: Ft áfá val. Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó köz löny bolt já ban (1085 Bu da pest, Somogy i Bé la u. 6., te l./fax: ) vagy a Közlöny Cent rumban (1072 Bu dapest, Rá kóczi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán, te l.: , fax: ). Meg ren de lem a MEGRENDELÕLAP HATÁROZATOK TÁRA címû lapot... példányban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: évi elõ fi ze té si díj egy év re: Ft áfá val. Csek ket ké rek a be fi ze tés hez fél év re: Ft áfá val. Kér jük, a négy zet be tör té nõ X be je lö lés sel je lez ze az elõ fi ze tés idõ tar ta mát! A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez vétele után, 8 napo n be lül a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra át utal juk. Kel te zés: cég szerû aláírás

207 2005/170. szám MAGYAR KÖZLÖNY ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal és a Bel ügy mi nisz té ri um kö zös szer kesz té sé ben ha von ta meg je le nõ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az ön kor mány za tok szá má ra mû kö dé sük so rán hasz nos és nél kü löz he tet len tá jé ko zó dá si for rás. A ki ad vány el sõ há rom ré sze az ön kor mány za to kat érin tõ, új on nan ki hir de tett jog sza bá lyo kat (törvények, ren de le tek ide ért ve az ön kor mány za ti ren de le te ket is, al kot mány bí ró sá gi és egyéb határozatok) köz li. Ne gye dik fõ ré sze köz le mé nye ket, pá lyá za ti fel hí vá so kat és tá jé koz ta tá so kat (szaktár cák köz le mé nyei, az Ál la mi Szám ve võ szék aján lá sai, az ön kor mány za tok ál tal el nyer he tõ támogatások pá lyá za ti fel té te lei, az ön kor mány za tok éves pénz ügyi be szá mo lói, ala pí tó ok ira tok stb.) tar talmaz. Az Ön kor mány za tok Köz lö nye elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó (1085 Bu da pest, So mogyi Bé la u. 6.) cí mén (pos tacím: 1394 Bu dapest 62. Pf. 357) vagy a fax - szá mán évi éves elõfizetés dí ja: 5040 Ft áfával; fél éves elõ fizetés: 2520 Ft áfá val. Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó köz löny bolt já ban (1085 Bu da pest, So mogyi Bé la u. 6., tel./fax: ) vagy a Köz löny Cent rumban (1072 Bu dapest, Rá kóczi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán, tel.: , fax: ). MEGRENDELÕLAP Meg ren del jük az Ön kor mány za tok Köz lö nye címû la pot... példányban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhezvétele után, 8 na pon be lül a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra át utal juk. Kel te zés: cég szerû aláírás

208 12102 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/170. szám Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: Információ: tel.: , /245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: ) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: , fax: ), illetve megrendelhetõ a internetcímen évi éves elõfizetési díj: Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.