A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 27., kedd 170. szám I. kötet Ára: 4048, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CLXIX. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé rõl, Var só ban, jú ni us 17-én alá írt Jegy zõ könyv kihirdeté - sérõl : CLXX. tv. A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szó ló évi III. törvény mó do sí tá sá ról : CLXXI. tv. Az elekt ro ni kus ke res ke del mi szol gál ta tá sok, va la mint az in for - má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta tá sok egyes kér - dé se i rõl szó ló évi CVIII. törvény mó do sí tá sá ról : CLXXII. tv. A köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény mó do sí tá - sá ról /2005. (XII. 27.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigény - lésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs beho - za ta lá nak fel té te le i rõl szó ló 53/2003. (IV. 11.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) Korm. r. Az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isz tam bul ban, jú ni us 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetésérõl /2005. (XII. 27.) Korm. r. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tör vény egyes vég re haj tá si ren de le te i nek mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) EüM r. A kötelezõ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ, betegsé - gek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szûrõvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) FMM r. Az álláskeresõként való nyilvántartásba vételrõl, a nyilvántartásból való törlésrõl, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM ren de let, to váb bá a fog lal koz ta tást elõ se - gí tõ tá mo ga tá sok ról, va la mint a Mun ka erõ pi a ci Alap ból fog lal - koztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szó ló 6/1996. (VII. 16.) MüM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) FMM EüM ICSSZEM PM e. r. A meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók fog lal koz ta tá sá ról és szo ci á lis el lá tá sá ról szó ló 8/1983. (VI. 29.) EüM PM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) FMM r. A re ha bi li tá ci ós akk re di tá ci ós díj ról /2005. (XII. 27.) FMM r. Az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség te rü - le ti mun ka biz ton sá gi, mun ka ügyi fel ügye lõ sé gei szék he lyé rõl és il le té kes sé gi te rü le té rõl /2005. (XII. 27.) FVM r. A tenyésztõ szervezeti- és fajtaelismerés rendjérõl /2005. (XII. 27.) GKM r. A magyar légtér használatával kapcsolatos egyes miniszteri rendele - tek mó do sí tá sá ról* /2005. (XII. 27.) GKM r. A magyar légtér igénybevételéért fizetendõ díjról /2005. (XII. 27.) GKM r. A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabá - lyo zá sá ról szó ló 1/2001. (I. 5.) GM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) GKM r. A föld gáz el lá tás ban mû sza ki biz ton sá gi szem pont ból je len tõs mun - ka kö rök be töl té sé hez szük sé ges szak mai ké pe sí tés rõl és gya kor - lat ról szó ló 12/2004. (II. 13.) GKM ren de let mó do sí tá sá ról Oldal A tar ta lom jegy zék a ol da lon foly ta tó dik. * A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny évi 170. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: /237 és 238 mel lék; fax: ; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357).

2 11896 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 119/2005. (XII. 27.) GKM r. A közúti jármûvek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásá - val, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenõrzésével, to - váb bá a gép jár mû fenn tar tó te vé keny ség gel kap cso la tos egyes köz le ke dé si ha tó sá gi el já rá sok díj ár ól szó ló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosításáról /2005. (XII. 27.) IHM r. A közzétételi listákon szereplõ adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról /2005. (XII. 27.) IHM r. Az in for ma ti kai és elekt ro ni kus hír köz lé si, to váb bá a pos tai ága zat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, mûködtetésérõl, hatáskörérõl, va la mint a ki je lölt szol gál ta tók be je len té si és kap cso lat tar tá si kö te le zett sé ge i rõl szó ló 27/2004. (X. 6.) IHM ren de let mó do sí tá - sá ról /2005. (XII. 27.) KvVM r. A kör nye zet vé del mi ter mék díj ról, to váb bá egyes ter mé kek kör nye - zet vé del mi ter mék díj ár ól szó ló évi LVI. törvény vég re haj - tá sá ról szó ló 10/1995. (IX. 28.) KTM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) KvVM r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevé - kenységek igazgatási szolgáltatási díjairól /2005. (XII. 27.) KvVM r. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól /2005. (XII. 27.) PM r. A Vám- és Pénz ügy õr ség rõl szó ló törvény vég re haj tá sá ról szó ló 24/2004. (IV. 23.) PM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) PM r. A vám- és pénzügyõrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyisé - gek kel való gaz dál ko dás ról szó ló 10/2001. (III. 1.) PM ren de let mó do sí tá sá ról /2005. (XII. 27.) PM r. Az áruk ide ig le nes be ho za ta lá ról, Isz tam bul ban, jú ni us 26-án kelt Egyezmény és mellékletei végrehajtásáról /2005. (XII. 27.) TNM r. Az NFT házhoz jön programról, a Nemzeti Fejlesztési Terv regio - nális és helyi szintû pályázati támogató rendszerérõl /2005. (XII. 27.) KE h. A Köztársasági Elnöki Hivatal Alapító Okiratáról /2005. (XII. 27.) KE h. Jacz ko vits Mik lós rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zás alóli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Ko vács Jó zsef rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí zás aló li fel men té sé rõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Szõ ke Lász ló rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zás alóli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Zup kó Gá bor rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zás alóli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Gulyás András fõkonzuli felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Ba logh And rás rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Fazekas Béla rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésé - rõl és megbízásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Dr. Haj du And rás rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö vet meg bí - zásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Iklódy Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Lasz lócz ki Imre rend kí vü li kö ve ti és meg ha tal ma zott mi nisz te ri ki - ne ve zé sé rõl /2005. (XII. 27.) KE h. Né meth Já nos rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve ti ki ne ve zé - sérõl és megbízásáról /2005. (XII. 27.) KE h. Pán tos György rend kí vü li kö ve ti és meg ha tal ma zott mi nisz te ri ki ne - vezésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Egyetemi tanárok felmentésérõl /2005. (XII. 27.) KE h. Szolgálati viszony megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésrõl /2005. (XII. 27.) Korm. h. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló évi XXIII. tör vény ha tá - lya alá tar to zó szer vek jegy zé ké rõl szó ló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról /2005. (MK 170.) FMM PM e. ie. A munkavégzés alapjául szolgáló szerzõdések minõsítése során fi - gye lem be ve en dõ szem pon tok ról A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hiva - ta los de vi za ár fo lyam lap ján nem sze rep lõ kül föl di pénz ne mek euróra átszámított árfolyamairól Az Országos Rádió és Televízió Testület jelentkezési felhívása a köz szol gá la ti rá di ót és a köz szol gá la ti te le ví zi ó kat fel ügye lõ köz - ala pít vá nyi ku ra tó ri u mok ba tör té nõ de le gá lá sá hoz szük sé ges nyilvántartásba vételre A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének közleménye év ben a Ki sebb sé ge kért Díj ban ré sze sül tek név so rá ról

3 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek évi CLXIX. tör vény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kétoldalú szerzõdések számbavételérõl, Varsóban, június 17-én aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé - rõl, Var só ban, jú ni us 17-én alá írt Jegy zõ könyv (a továb biak ban: Jegy zõ könyv) kö te le zõ ha tá lyá nak el is - me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés a Jegy zõ köny vet e tör vénnyel ki - hir de ti. 3. A Jegy zõ könyv hi te les ma gyar nyel vû szö ve ge a kö vet ke zõ: Jegyzõkönyv a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé rõl A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár - sa ság Kor má nya, a továb biak ban: Szer zõ dõ Fe lek meg elé ge dés sel nyug táz va a két ál lam kö zöt ti szer zõ - dé ses kap cso la tok utób bi évek ben ta pasz talt di na mi kus fej lõ dé sét, va la mint tö re ked ve a két ál lam köz ti köl csö nös kap cso la tok szer zõ dé ses alap ja i nak to váb bi erõ sí té sé re, fi gye lem be véve a Ma gyar Köz tár sa ság Külügy - minisztériuma és a Len gyel Köz tár sa ság Külügyminisz - tériuma kö zött a két ol da lú szer zõ dé sek szám ba vé te lé rõl le foly ta tott tár gya lá sok ered mé nye it, szem elõtt tart va a Szer zõ dõ Fe lek ál tal az eu ró pai uni ós csat la ko zá si szer zõ dés ben vál lalt nem zet kö zi jogi kö te le zett sé ge ket, a kö vet ke zõk ben ál la pod tak meg: 1. Cikk A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pít ják, hogy a je len Jegy zõ - könyv höz csa tolt és an nak szer ves ré szét al ko tó I. Mel lék - let ben sze rep lõ két ol da lú szer zõ dé sek a Ma gyar Köz tár sa - ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött to vább ra is ha tály ban le võ nek mi nõ sül nek. * A törvényt az Országgyûlés a december 19-i ülésnapján fogadta el. 2. Cikk (1) A Szer zõ dõ Fe lek meg ál la pít ják, hogy a (2) be kez - dés ben fog lal tak ki vé te lé vel, a je len Jegy zõ könyv höz csatolt és an nak szer ves ré szét al ko tó II. Mel lék let ben sze - rep lõ két ol da lú szer zõ dé sek ha tá lya je len Jegy zõ könyv ha - tály ba lé pé se nap ján meg szû nik, ki vé ve, ha ak kor már nin - cse nek ha tály ban. (2) A II. Mel lék let 6. pont já ban meg je lölt, a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me - lé se cél já ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ról szóló, áp - ri lis 16-án, Bu da pes ten alá írt Egyez mény, va la mint a II. Mel lék let 10. és 18. pont ja i ban meg je lölt Mó do sí tó és Ki egé szí tõ Jegy zõ köny vei azon nap tá ri év vé gé vel vesz tik ha tá lyu kat, mely nap tá ri év ben je len Jegy zõ könyv ha tály - ba lép. (3) A (2) be kez dés ben em lí tett Egyez mény ha tá lyá nak meg szû né se nem je len ti a ve gyes vál la lat nak az Egyez - mény 10. Cik ke ren del ke zé sei sze rin ti meg szû né sét. 3. Cikk Je len Jegy zõ könyv a ha tály ba lé pé sé hez szük sé ges bel sõ jogi kö ve tel mé nyek tel je sü lé sé rõl szóló ké sõb bi jegy zék kéz hez vé te lé nek nap ján lép ha tály ba. Kelt Var só ban, a évi jú ni us hó nap 17. nap ján, két pél dány ban, ma gyar és len gyel nyel ven, mind két szö veg egy aránt hi te les. (Aláírások) I. Melléklet A Jegyzõkönyv aláírása napján hatályban lévõ kétoldalú szerzõdések 1. Egyez mény a Ma gyar Ki rály ság és a Len gyel Köz - tár sa ság kö zött az örö kö sö dé si il le té kek ket tõs ki ve té sé nek el ke rü lé sé rõl, Var só, má jus A Len gyel or szág gal Var só ban, évi no vem ber hó 30. nap ján kö tött bé kél te tõ el já rá si és vá lasz tott bí ró sá - gi szer zõ dés, Var só, no vem ber Szer zõ dés a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a pol gá ri, csa lád jo gi és bûn ügyi jog se gély rõl, Bu da pest, már ci us Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi gép jár mû fu va ro zás ról, Bu da pest, jú li us 18., va la - mint a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi gép jár mû - fu va ro zás ról, Bu da pes ten, jú li us 18-án alá írt Egyez - mény mó do sí tá sá ról szóló, jegy zék vál tás út ján lét re jött Meg ál la po dás, au gusz tus 21.

4 11898 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 5. Kon zu li Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött, Var só, jú ni us A Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nyá nak és a Lengyel Nép köz tár sa ság Kor má nyá nak Meg ál la po dá sa a Var sói Ma gyar Kul tu rá lis In té zet, va la mint a Bu da pes ti Len gyel Kul tu rá lis Tá jé koz ta tá si Köz pont te vé keny sé gé - rõl, Bu da pest, au gusz tus Lég ügyi Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor - má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött, Var só, feb ru ár Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Fe lek nagy kö vet sé ge i nek, va la mint Ke res ke del mi Ta ná cso si Hivatalainak épí té sé re ki je lölt tel kek köl csö nös in gye nes hasz ná lat ba adá sá ról, Bu da pest, de cem ber Jegy zõ könyv a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a ma gyar len gyel pol gá ri, csa lád - jo gi és bûn ügyi jog se gély tár gyá ban Bu da pes ten az évi már ci us 6. nap ján alá írt szer zõ dés mó do sí tá sá ról és ki egé szí té sé rõl, Var só, szep tem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Fe lek nagy kö vet sé ge i nek, va la mint Ke res ke del mi Ta ná cso si Hi va ta la i nak épí té sé re ki je lölt tel kek köl csö nös és in gye nes hasz ná lat ba adá sá ról de cem ber 14-én alá írt Meg ál la po dás mó do sí tá sá ról, Bu da pest, ok tó ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kör nye zet vé - del mi Mi nisz té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Kör nye zet - vé del mi, Ter mé sze ti Erõ for rá sok és Er dé sze ti Mi nisz té ri u - ma kö zött a kör nye zet vé del mi együtt mû kö dés rõl, Var só, no vem ber Szer zõ dés a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz - tár sa ság kö zöt ti ba rá ti és jó szom széd sá gi együtt mû kö dés - rõl, Krak kó, ok tó ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság közt az if jú sá gi cse rék ben tör té nõ együtt mû - kö dés rõl, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Bel ügy mi nisz - té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Bel ügy mi nisz té ri u ma kö zöt ti együtt mû kö dés rõl, Var só, feb ru ár Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a be ru há zá sok köl - csö nös vé del mé rõl és elõ se gí té sé rõl, Bu da pest, szep tem ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ket tõs adóz ta tás el ke rü lé sé rõl és az adóz ta tás ki ját szá sá nak meg aka dá lyo - zá sá ról a jö ve de lem- és a va gyon adók te rü le tén, Bu da pest, szep tem ber Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kulturális és tudományos együttmûködésrõl, Budapest, október Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi szál - lít má nyo zás te rü le tén tör té nõ együtt mû kö dés rõl, Bu da - pest, ja nu ár Jegy zõ könyv a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Lengyel Nép köz tár sa ság kö zött a ket tõs ál lam pol gár sá gú sze mé lyek ál lam pol gár sá gá nak ren de zé sé rõl Bu da pes ten, jú li us 5-én alá írt Egyez mény köl csö nös meg szün te - té sé rõl, Bu da pest, ja nu ár Jegy zõ könyv a Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz - té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u ma kö zöt ti együtt mû kö dés rõl, Var só, ja nu ár Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság krak kói Fõkonzulátusának lét re ho zá sá ról, jegy zék vál tás, Var só, már ci us Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya, va la - mint a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, a jog el le ne - sen tar tóz ko dó sze mé lyek ál lam ha tá ron tör té nõ át adá sá - ról-át vé te lé rõl, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság be lügy mi nisz - te re és a Len gyel Köz tár sa ság be lügy mi nisz te re kö zött a jog el le ne sen tar tóz ko dó sze mé lyek ál lam ha tá ron tör té nõ át adá sá ról-át vé te lé rõl szóló Egyez mény vég re haj tá sá ra, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Hír köz lé si Mi - nisz té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Hír köz lé si Mi nisz - té ri u ma kö zött a pos tai táv köz lé si együtt mû kö dés rõl, Bu - da pest, de cem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ter ro riz mus, a ká bí tó szer til tott for gal ma és a szer ve zett bû nö zés el le ni harc ban tör té nõ együtt mû kö dés rõl, Var só, má jus Tu do má nyos és tech no ló gi ai együtt mû kö dé si Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len - gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, Var só, no vem - ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a vám ügyek ben tör té nõ köl csö nös együtt mû kö dés rõl és se gít ség nyúj tás ról, Bu da pest, áp ri lis Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a nem zet kö zi kom - bi nált áru fu va ro zás ról, Var só, áp ri lis Jegy zõ könyv a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya ál tal au gusz tus 15-én Bu da pes ten a Var sói Ma gyar Kul tu rá lis In té zet, valamint a Bu da pes ti Len gyel Kul tu rá lis és Tá jé koz ta tá si Köz pont te vé keny sé gé rõl kö tött Meg ál la po dás mó do sí tá - sá ról, Var só, áp ri lis 15.

5 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ka taszt ró fák és más sú lyos bal ese tek, és azok kö vet kez mé nye i nek fel szá - mo lá sa ér de ké ben tör té nõ együtt mû kö dés rõl és köl csö nös se gít ség nyúj tás ról, Var só, áp ri lis Jegy zõ könyv a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köztársaság közt a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, Budapesten, szeptember 23-án aláírt Egyezmény módosításáról, Varsó, június Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi - nisz té ri u ma és a Len gyel Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u - ma közt kon zu li ér dek vé de lem nyúj tá sá ról ma gyar ál lam - pol gá rok nak a len gyel kül kép vi se le tek ál tal a Be lo rusz Köz tár sa ság és a Ko re ai NDK te rü le tén, jegy zék vál tás, ja nu ár 2. II. Melléklet A Jegyzõkönyv hatálybalépése napján megszûnõ kétoldalú szerzõdések 1. Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött Gaz da sá gi Együtt mû kö dés tár gyá ban, Bu da pest, má jus Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött Gaz da sá gi Együtt mû kö dés tár gyá ban Bu da pes ten évi má jus hó 13. nap ján kö tött Egyez - mény al kal ma zá sá ról, Bu da pest, má jus Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság For ra dal mi Mun kás-pa raszt Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött az egész ség ügyi együtt mû kö dés tár gyá - ban, Bu da pest, má jus Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Magyar Len gyel Ál lan dó Gaz da sá gi Együtt mû kö dé si Bizottság lét re ho zá sa tár gyá ban, Var só, ok tó ber Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a szo ci ál po li ti ka te rén tör té nõ együtt mû kö dés rõl, Var só, feb ru ár Egyez mény egy részt a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor - má nya, más részt a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö - zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me lé se cél já ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ügyé ben, Bu da pest, áp ri - lis Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött az atom - energia bé kés cé lok ra tör té nõ al kal ma zá sa te rén foly ta tott együtt mû kö dés rõl, Bu da pest, ja nu ár Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len - gyel Nép köz tár sa ság kö zött a szo ci ál po li ti ka te rén tör té nõ együtt mû kö dés rõl szóló évi feb ru ár hó 14. nap ján alá írt Egyez mény vég re haj tá sá ról, Bu da pest, no - vem ber Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött a két or szág ide gen for gal mi együtt mû kö dé sé rõl, Bu da pest, szep tem ber Jegy zõ könyv egy részt a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya, más részt a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me lé se cél já - ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ügyé ben Bu da pes ten áp ri lis 16-án alá írt Egyez mény ki egé szí té se és mó do sí tá sa tár gyá ban, Bu da pest, no vem ber Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Köz le ke - dé si és Hír köz lé si Mi nisz té ri u ma és a Len gyel Népköz - társaság Hír köz lé si Mi nisz té ri u ma kö zött köz vet len tu do - má nyos-tech ni kai együtt mû kö dés lé te sí té sé rõl, Bu da pest, feb ru ár Megállapodás a Magyar Népköztársaság pénzügyminisztere és a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi minisztere között a magyar és lengyel dolgozók részére nyújtható vámkedvezményekrõl, Budapest, július Meg ál la po dás a köl csö nös együtt mû kö dés rõl a Len - gyel Nép köz tár sa ság Szab vány ügyi Hi va ta la és a Ma gyar Nép köz tár sa ság Ál la mi Ta lál mány ügyi Hi va ta la kö zött, má jus Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Ál la mi Test - ne ve lé si és Sport Hi va ta la és a Len gyel Nép köz tár sa ság Test ne ve lé si és Ide gen for gal mi Fõ bi zott sá ga kö zött a sok - ol da lú, ba rá ti együtt mû kö dés to váb bi erõ sí té sé rõl a test ne - ve lés te rén, Var só, már ci us Meg ál la po dás a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a kölcsö - nös áru cse re for ga lom ke re té ben szál lí tott gé pek, be ren de - zé sek és mû sze rek mû sza ki ki szol gá lá sá nak meg ja ví tá sa te rén való együtt mû kö dé sé rõl, Var só, áp ri lis Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zöt ti pos tai és táv - köz lé si együtt mû kö dés rõl, Krak kó, már ci us Jegy zõ könyv a Ma gyar Nép köz tár sa ság Pos tai és Táv köz lé si Igaz ga tó sá ga és a Len gyel Nép köz tár sa ság Hír köz lé si Mi nisz té ri u ma kö zött a pos tai és táv köz lé si szol gál ta tá sok ról, Bu da pest, áp ri lis Jegy zõ könyv egy részt a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya, más részt a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a len gyel or szá gi kõ szén há nyók ki ter me lé se cél já - ból ala pí tan dó ve gyes vál la lat ügyé ben áp ri lis 16-án Bu da pes ten alá írt és Bu da pes ten no vem ber 20-án jegy zõ könyv vel ki egé szí tett Egyez mény hez, Bu da pest, jú ni us Egyez mény a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép köz tár sa ság Kor má nya kö zött a gaz dál ko dó

6 11900 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám szer ve ze tek köz vet len együtt mû kö dé sé nek alap el ve i rõl és ve gyes vál la la tok lét re ho zá sá ról, Var só, ok tó ber A Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár - sa ság kap cso la tai fej lesz té sé nek 2000-ig szóló kom plex prog ram ja, Bu da pest, de cem ber Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Szov jet Szo ci a - lis ta Szö vet sé gi Köz tár sa sá gok ból a Ma gyar Köz tár sa ság - ba és a Len gyel Köz tár sa ság vil la mos ener gia rend sze rén ke resz tül tör té nõ vil la mos ener gia szál lí tás tran zit já nak mû sza ki-gaz da sá gi fel té te le i rõl, Var só, áp ri lis Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a ví zum kény szer köl csö nös meg szün te té sé rõl, Var só, jú ni us Egyez mény a Ma gyar Köz tár sa ság Mun ka ügyi Minisztériuma és a Len gyel Köz tár sa ság Mun ka ügyi Minisztériuma kö zöt ti együtt mû kö dés rõl, Var só, áp ri lis (1) E tör vény a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki - vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba. (2) E tör vény a a Jegy zõ könyv 3. cik ké ben meg - ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba. (3) A Jegy zõ könyv, il let ve e tör vény a ha tály ba - lé pé sé nek nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter an nak is mert té vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg. (4) E tör vény a ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Ma gyar Köz tár sa ság és a Len gyel Köz tár sa ság kö zött gaz da sá gi együtt mû kö dés tár gyá ban évi má jus hó 13. nap ján alá írt Egyez mény be cik ke lye zé sé rõl szóló évi XLI. tör vény, a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép - köz tár sa ság Kor má nya kö zött az egész ség ügyi együtt mû - kö dés tár gyá ban Bu da pes ten, évi má jus hó 8. nap ján alá írt egyez mény ki hir de té sé rõl szóló évi 13. tvr., a Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Len gyel Nép köz tár sa ság kö zött, a szo ci ál po li ti ka te rén tör té nõ együtt mû kö dés tár - gyá ban Var só ban, az évi feb ru ár hó 14. nap ján kö tött egyez mény ki hir de té sé rõl szóló évi 38. tvr., va la - mint a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor má nya és a Len gyel Nép - köz tár sa ság Kor má nya kö zöt ti ide gen for gal mi együtt mû - kö dés tár gyá ban Bu da pes ten évi szep tem ber hó 16. nap ján alá írt egyez mény ki hir de té sé rõl szóló évi 7. tvr évi CLXX. tör vény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tör vény módosításáról* 1. A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény (a továb biak ban: Szt.) 3. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki: (8) E tör vény ha tá lya nem ter jed ki azok ra a lak ha tást biz to sí tó szol gál ta tá sok ra, ame lyek ese té ben a) a szol gál ta tást igény be ve võ nek, b) hoz zá tar to zó já nak [a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) 685. b) pont ja], c) a szol gál ta tást igény be ve võ tar tá sá ra jog sza bály, szer zõ dés vagy bí ró sá gi ha tá ro zat alap ján kö te les sze - mély nek, vagy d) a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg - fizetõ sze mély nek a szol gál ta tás nyúj tá sá ra szol gá ló in gat la non tu laj don jo ga, ha szon él ve ze ti joga, la kás hasz ná la ti joga vagy bér le ti joga áll fenn (nyug dí jas ház). 2. (1) Az Szt. 4. -a (1) be kez dé sé nek b), d) és i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban] b) va gyon: ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, az a hasz no sít ha tó in gat lan, jár mû, to váb bá va gyo ni ér té kû jog, amely nek ba) kü lön-kü lön szá mí tott for gal mi ér té ke, il le tõ leg össze ge az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze - gé nek a húsz szo ro sát, vagy bb) együt tes for gal mi ér té ke az öreg sé gi nyug díj min - den ko ri leg ki sebb össze gé nek a het ven sze re sét meg ha lad ja, az zal, hogy a szo ci á lis rá szo rult ság tól füg gõ pénz be li el lá tá sok jo go sult sá gi fel té te le i nek vizs gá la tá nál nem mi nõ sül va gyon nak az az in gat lan, amely ben az érin - tett sze mély élet vi tel sze rû en la kik, az a va gyo ni ér té kû jog, amely az ál ta la la kott in gat la non áll fenn, to váb bá a moz - gás kor lá to zott ság ra te kin tet tel fenn tar tott gép jár mû; d) kö ze li hoz zá tar to zó: da) a há zas társ, az élet társ, db) a húsz éves nél fi a ta labb, ön ál ló ke re set tel nem ren - del ke zõ; a hu szon há rom éves nél fi a ta labb, ön ál ló ke re set - tel nem ren del ke zõ, nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rint ta nul má nyo kat foly ta tó; a hu szon öt éves nél fi a ta labb, ön - ál ló ke re set tel nem ren del ke zõ, fel sõ ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má nyo kat foly ta tó vér sze rin ti, örök be fo ga dott, il let ve ne velt gyer mek, Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke * A tör vényt az Or szág gyû lés a de cem ber 19-i ülés nap ján fogadta el.

7 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y dc) kor ha tár ra való te kin tet nél kül a tar tó san be teg, il - let ve a tes ti, ér zék szer vi, ér tel mi, be széd- vagy más fo gya - té kos vér sze rin ti, örök be fo ga dott, il let ve ne velt gyer mek (a továb biak ban: fo gya té kos gyer mek), dd) a 18. élet évét be nem töl tött gyer mek vo nat ko zá sá - ban a vér sze rin ti és az örök be fo ga dó szü lõ, il let ve a szü lõ há zas tár sa vagy élet tár sa; i) rendszeres pénzellátás: a táp pénz, a terhességigyermekágyi se gély, a gyer mek gon do zá si díj, az öreg sé gi nyug díj, a rok kant sá gi nyug díj, az öreg sé gi já ra dék, a mun ka kép te len sé gi já ra dék, az öz ve gyi já ra dék, a nö velt össze gû öreg sé gi, mun ka kép te len sé gi és öz ve gyi já ra dék, az öz ve gyi nyug díj ki vé ve az ide ig le nes öz ve gyi nyug dí - jat, to váb bá a há zas tár sa jo gán ár va el lá tás ra jo go sult fo - gya ték kal élõ, il let ve tar tó san be teg vagy leg alább két ár - va el lá tás ra jo go sult gyer mek el tar tá sá ról gon dos ko dó sze - mély öz ve gyi nyug dí ját, a bal ese ti táp pénz, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj, a hoz zá tar to zói bal ese ti nyug el lá tás, az Flt. alap ján fo lyó sí tott pénz be li el lá tás, az át me ne ti já ra - dék, a rend sze res szo ci á lis já ra dék, a bá nyá szok egész ség - ká ro so dá si já ra dé ka, a rok kant sá gi já ra dék, a ha di gon do - zot tak és nem ze ti gon do zot tak pénz be li el lá tá sai, a me zõ - gaz da sá gi ter me lõk nyug díj elõt ti tá mo ga tá sa, a gyer mek - gon do zá si se gély, a gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, az idõs - ko rú ak já ra dé ka, a mun ka nél kü li ek jö ve de lem pót ló tá mo - ga tá sa, a rend sze res szo ci á lis se gély, az ápo lá si díj, a nem - ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé sû pót lék, va la mint a szo ci á lis biz ton sá gi rend sze rek nek a Kö zös sé gen be lül moz gó mun - ka vál la lók ra, ön ál ló vál lal ko zók ra és csa lád tag ja ik ra tör té - nõ al kal ma zá sá ról szóló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let alap ján kül föl di szerv ál tal fo lyó sí tott egyéb azo nos tí pu sú el lá tás; (2) Az Szt. 4. -a (1) be kez dé se m) pont já nak ma) al - pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [fenn tar tó:] ma) a köz igaz ga tá si szerv, a he lyi ön kor mány zat, a he lyi ön kor mány za tok tár su lá sa, a he lyi ki sebb sé gi ön kor - mány zat és az egyéb ál la mi szerv (a továb biak ban együtt: ál la mi fenn tar tó), [ha az e tör vény ben és más jog sza bá lyok ban meg ha tá ro - zott fel té te lek sze rint szo ci á lis szol gál ta tót, il let ve szo ci á lis in téz ményt lé te sít és mû köd tet. Ha jog sza bály más képp nem ren del ke zik, az egy há zi fenn tar tó ra a nem ál la mi fenn tar tó ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket kell meg fele lõen al kal maz ni.] (3) Az Szt. 4. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ n) pont - tal egé szül ki: [E tör vény al kal ma zá sá ban] n) fo gyasz tá si egy ség: a csa lád ta gok nak a csa lá don be - lü li fo gyasz tá si szer ke ze tet ki fe je zõ arány szá ma, ahol na) az elsõ nagy ko rú csa lád tag arány szá ma 1,0 az zal, hogy a gyer me két egye dül ál ló ként ne ve lõ szü lõ arány szá - ma 0,2-vel nö vek szik; nb) a há zas- vagy élet társ arány szá ma 0,9; nc) az elsõ és má so dik gyer mek arány szá ma gyer me - ken ként 0,8; nd) min den to váb bi gyer mek arány szá ma gyer me ken - ként 0,7; ne) a fo gya té kos gyer mek arány szá ma 1,0, az zal, hogy az na) nb) al pon tok sze rin ti arány szám to - vábbi 0,2-vel nö vek szik, ha a sze mély fo gya té kos sá gi tá - mo ga tás ban ré sze sül. (4) Az Szt. 4. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Ahol e tör vény ön kor mány za ti tár su lást em lít, ott el té rõ ren del ke zés hi á nyá ban több cé lú kis tér sé gi tár su - lást is kell ér te ni. (5) Az Szt. 4. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A sú lyos moz gás kor lá to zott sze mé lyek köz le ke dé - si ked vez mé nye i rõl szóló jog sza bály ál tal meg ha tá ro zott köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rá sok ban a me gyei, fõ vá ro si szo ci á lis és gyám hi va tal ál tal ho zott el sõ fo kú ha tá ro zat el - len bí ró sá gi fe lül vizs gá lat nak van he lye. 3. (1) Az Szt a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A szo ci á lis ha tás kört gya kor ló szerv ha tá ro za tá nak bí - ró sá gi fe lül vizs gá la tá ra vo nat ko zó el já rás so rán ide ig le - nes in téz ke dés nek van he lye. A bí ró ság a fél ké rel mé re ideiglenes in téz ke dés ként ren del kez het] d) a szo ci á lis szol gál ta tó val, in téz ménnyel, il let ve ezek fenn tar tó já val fenn ál ló szo ci á lis szol gál ta tá si, in téz mé nyi jog vi szony (a továb biak ban együtt: in téz mé nyi jog vi - szony) fenn tar tá sá ról. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (3) (4) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A 102. (4) be kez dé se, a 115. (5) be kez dé se és a 119/B. (4) be kez dé se alap ján in dí tott per ben a bí ró ság so ron kí vül jár el. (4) A bí ró ság (3) be kez dés sze rin ti el já rá sa il le ték men - tes, az el lá tot tat, tör vényes kép vi se lõ jét és a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mélyt tel jes költ ség men tes ség il le ti meg. 4. Az Szt ának a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A jegy zõ a szo ci á lis el lá tás ra való jo go sult ság meg ál - la pí tá sa, az el lá tás biz to sí tá sa, fenn tar tá sa és meg szün te - té se cél já ból nyil ván tar tást ve zet. A nyil ván tar tás tar tal - mazza] a) a jo go sult ne vét, szü le té sé nek he lyét, ide jét, any ja le ány ko ri ne vét (a továb biak ban együtt: ter mé sze tes sze - mély azo no sí tó ada tok); 5. Az Szt. 20/A. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Ha az ál la mi fenn tar tá sú, il let ve a 120. sze rin ti szer - zõ dés sel (a továb biak ban: el lá tá si szer zõ dés) mû köd te tett

8 11902 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám egy há zi, nem ál la mi fenn tar tá sú szol gál ta tó, in téz mény ve - ze tõ je ka pa ci tás, il let ve fé rõ hely hi á nyá ban az el lá tás ra vo nat ko zó igényt nem tel je sí ti, úgy a ké rel met, be uta ló ha - tá ro za tot a kéz hez vé tel nap ján nyil ván tar tás ba ve szi. 6. Az Szt. a kö vet ke zõ 20/B. -sal egé szül ki: 20/B. A szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz - té ri um a szo ci á lis szol gál ta tás rend sze ré nek és fi nan szí - ro zá sá nak ter vez he tõ sé ge miatt or szá gos je len té si és férõ helyfigyelõ rend szert mû köd tet. A fenn tar tó az or szá - gos je len té si és fé rõ hely fi gye lõ rend szer szá má ra kö te les be je len te ni a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott sze mé - lyes adat nak nem mi nõ sü lõ ada to kat. 7. (1) Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az idõs ko rú ak já ra dé ká ra, a rend sze res szo ci á lis se gély re és az ápo lá si díj ra való jo go sult ság fel té te le it a jo - go sult sá got meg ál la pí tó szerv két éven te leg alább egy szer fe lül vizs gál ja. Ha a fe lül vizs gá lat so rán meg ál la pí tást nyer, hogy a fel té te lek to vább ra is fenn áll nak, ak kor az el - lá tást a fe lül vizs gá lat nak meg fe le lõ összeg ben to vább kell fo lyó sí ta ni. A fe lül vizs gá la tot az el lá tás meg ál la pí tá sát, ille tõleg az elõ zõ fe lül vizs gá la tot kö ve tõ má so dik év már - ci us 31. nap já ig kell vég re haj ta ni. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (5) (7) be kez dé sek kel egé szül ki: (5) Ha az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze ge vál to zik, a (4) be kez dés ben fel so rolt el lá tá sok össze gét a vál to zás idõ pont já tól szá mí tott 90 na pon be lül fe lül kell vizs gál ni. Ha az el lá tás össze ge a fe lül vizs gá lat ered mé nye ként a) emel ke dett, ak kor az új össze get az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze ge emel ke dé sé nek idõ pont já ra vissza me - nõ le ge sen, b) csök kent, ak kor az új össze get az öreg sé gi nyug díj leg ki sebb össze ge emel ke dé sé nek idõ pont ját kö ve tõ har - ma dik hó nap elsõ nap já tól kell fo lyó sí ta ni. (6) A (4) be kez dés ben fog lalt el lá tá sok ra való jo go sult - sá got nem érin ti, ha a jo go sult ság meg ál la pí tá sa és fe lül - vizs gá la ta, il let ve az (5) be kez dés ben sza bá lyo zott fe lül - vizs gá lat kö zöt ti idõ szak ban a jo go sult csa lád já ban az egy fõre jutó havi jö ve de lem a jo go sult ság fel té te lé ül meg ha tá - ro zott ér ték ha tárt leg fel jebb 10%-kal ha lad ja meg. E be - kez dés ben fog lal tak nem al kal maz ha tók az el lá tás ra való jo go sult ság fe lül vizs gá la ta ese tén. (7) A jo go sult be je len té se vagy hi va ta los tu do más szer - zés alap ján a (4) be kez dés ben fel so rolt el lá tás össze gét fe - lül kell vizs gál ni, ha a meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló jö ve de lem vál to zik, és a vál to zás há rom egy mást kö ve tõ hó nap ban meg ha lad ja a jo go sult ság fel té te lé ül meg ha tá ro - zott ér ték ha tár 10%-át. A be je len té si kö te le zett ség el mu - lasz tá sa ese tén a 17. -ban fog lal ta kat kell al kal maz ni. 8. (1) Az Szt. 37/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A rend sze res szo ci á lis se gély a hát rá nyos mun ka - erõ-pi a ci hely ze tû ak tív korú sze mé lyek és csa lád juk ré - szé re nyúj tott tá mo ga tás. A te le pü lé si ön kor mány zat, ja nu ár 1-jé tõl a jegy zõ rend sze res szo ci á lis se gélyt ál la pít meg an nak az ak tív korú sze mély nek, aki a) egész ség ká ro so dott, b) vagy nem fog lal koz ta tott, c) vagy tá mo ga tott ál lás ke re sõ, fel té ve, hogy sa ját maga és csa lád já nak meg él he té se más mó don nem biz to sí tott. A b) pont sze rin ti sze mély ese té - ben a rend sze res szo ci á lis se gély meg ál la pí tá sá nak fel té te - le, hogy vál lal ja a be il lesz ke dé sét se gí tõ prog ram ban való rész vé telt. (2) Az Szt. 37/A. -a (3) be kez dé sé nek a) b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az (1) be kez dés b) pont ja al kal ma zá sá ban nem fog lal - koz ta tott sze mély nek mi nõ sül az, aki nek ese té ben] a) a mun ka nél kü li já ra dék, ál lás ke re sé si já ra dék, ál lás - ke re sé si se gély (a továb biak ban együtt: ál lás ke re sé si tá - mo ga tás), il le tõ leg a jö ve de lem pót ló tá mo ga tás fo lyó sí tá si idõ tar ta ma le járt, és ál lás ke re sést ösz tön zõ jut ta tás ban nem ré sze sül, vagy b) az ál lás ke re sé si tá mo ga tás fo lyó sí tá sát ke re sõ te vé - keny ség foly ta tá sa miatt a fo lyó sí tá si idõ le jár tát meg elõ - zõ en szün tet ték meg, és a ke re sõ te vé keny sé get köve tõen az Flt. alap ján ál lás ke re sé si tá mo ga tás ra nem sze rez jo go - sult sá got, vagy [és ke re sõ te vé keny sé get nem foly tat, ide nem ért ve a te le - pü lé si ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tást és az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel vég zett mun kát.] (3) Az Szt. 37/A. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban ak kor nem biz to - sí tott a meg él he tés, ha a csa lád nak az egy fo gyasz tá si egy - ség re jutó havi jö ve del me nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 90%-át és va - gyo na nincs. (4) Az Szt. 37/A. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé - szül ki: (8) Az (1) be kez dés c) pont já nak al kal ma zá sá ban tá - mo ga tott ál lás ke re sõ nek mi nõ sül az a sze mély, aki az Flt. alap ján ál lás ke re sé si tá mo ga tás ban, il le tõ leg ál lás ke re sést ösz tön zõ jut ta tás ban ré sze sül. 9. (1) Az Szt. 37/B. -a (1) be kez dé sé nek be) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Nem ál la pít ha tó meg rend sze res szo ci á lis se gély, il le - tõ leg a meg ál la pí tott el lá tást meg kell szün tet ni an nak b) a nem fog lal koz ta tott sze mély nek, aki] be) a (3) be kez dés ben fog lal tak ra is fi gye lem mel ke re sõ te vé keny sé get foly tat, ide nem ért ve a te le pü lé si ön - kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tás ban való rész vé - telt és az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ mun ka - vég zést, (2) Az Szt. 37/B. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

9 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) Ha a rend sze res szo ci á lis se gély ben ré sze sü lõ sze - mély a se gély fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt együtt mû kö - dé si kö te le zett sé gét meg sze gi, ak kor a) a se gély össze gét az ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá ro zott idõ tar ta mig, de leg fel jebb 6 hó na pig 75%-os mér ték ben kell fo lyó sí ta ni; b) az együtt mû kö dé si kö te le zett ség sú lyos vagy két éven be lül tör té nõ is mé telt meg sze gé se ese tén a rend sze res szo ci á lis se gélyt meg kell szün tet ni. E ren del ke zés al kal - ma zá sa so rán az együtt mû kö dé si kö te le zett ség sú lyos meg sze gé sé nek az ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá - ro zot ta kon túl az az eset mi nõ sül, ha a se gély ben ré sze sü lõ sze mély a fel aján lott és meg fe le lõ mun ka le he tõ sé get nem fo gad ja el, vagy ha az ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog - lal koz ta tást a mun kál ta tó rend kí vü li fel mon dás sal szün tet - te meg. (3) Az Szt. 37/B. -a a kö vet ke zõ (3) (4) be kez dés sel egé szül ki: (3) A nem fog lal koz ta tott sze mély ré szé re meg ál la pí - tott rend sze res szo ci á lis se gély a meg szün te tés tõl szá mí - tott har minc hat hó na pon be lül ide nem ért ve a (2) be kez - dés b) pont ja sze rin ti meg szün te té si ese tet az elõ ze tes együtt mû kö dé si kö te le zett ség tel je sí té se nél kül is mé tel ten meg ál la pít ha tó, amennyi ben a rend sze res szo ci á lis se gély - re való jo go sult sá gi fel té te lek egyéb ként fenn áll nak. (4) Az (1) be kez dés b) pont já nak be) al pont já ban meg - ha tá ro zott eset ben a meg ál la pí tott el lá tást a to vább fo lyó - sí tás fel té te le i nek fenn ál lá sa ese tén csak a 37/E. (3) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ tar tam le tel tét köve tõen kell meg szün tet ni. 10. (1) Az Szt. 37/D. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke - zõ c) pont tal egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi c) d) pon - tok je lö lé se d) e) pont ra vál to zik: [A beilleszkedést segítõ program a rendszeres szociális se gély ben ré sze sü lõ sze mély szo ci á lis hely ze té hez és men - tá lis ál la po tá hoz iga zod va a kö vet ke zõk re ter jed het ki:] c) a fel aján lott és az is ko lai vég zett sé gé nek meg fe le lõ ok ta tás ban, kép zés ben tör té nõ rész vé tel re, kü lö nö sen az ál ta lá nos is ko lai vég zett ség és az elsõ szak ké pe sí tés meg - szer zé sé re, (2) Az Szt. 37/D. (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A te le pü lé si ön kor mány zat ren de let ben sza bá lyoz - za az együtt mû kö dés el já rá si sza bá lya it, to váb bá a be il - lesz ke dé si prog ra mok tí pu sa it és az együtt mû kö dés meg - sze gé sé nek és sú lyos meg sze gé sé nek ese te it, va la mint az együtt mû kö dé si kö te le zett ség meg sze gé se ese tén a rend - sze res szo ci á lis se gély csök ken tett összeg ben tör té nõ fo - lyó sí tá sá nak idõ tar ta mát. 11. Az Szt. 37/E. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 37/E. (1) A rend sze res szo ci á lis se gély havi össze ge a csa lá di jö ve de lem ha tár össze gé nek és a jo go sult csa lád ja tény le ges havi össz jö ve del mé nek kü lön bö ze te. A csa lá di jö ve de lem ha tár össze ge meg egye zik a csa lád fo gyasz tá si egy sé ge i hez tar to zó arány szá mok össze gé nek és az öreg - sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze ge 90%-ának szor za tá val. (2) Ha a rend sze res szo ci á lis se gély össze ge az (1) be - kez dés ben fog lalt szá mí tás sze rint a havi ezer fo rin tot nem éri el, a jo go sult ré szé re ezer fo rint össze gû el lá tást kell meg ál la pí ta ni. (3) Ha a rend sze res szo ci á lis se gély ben ré sze sü lõ sze - mély ke re sõ te vé keny sé get foly tat ide nem ért ve a te le pü - lé si ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tás ban való rész vé telt és az al kal mi mun ka vál la lói könyv vel tör té nõ mun ka vég zést, ré szé re a rend sze res szo ci á lis se gélyt a) a ke re sõ te vé keny ség kez dõ nap já tól szá mí tott há rom hó na pig 50%-os összeg ben, b) az a) pont sze rin ti idõ tar tam le jár tát kö ve tõ nap tól szá mí tott há rom hó na pig 25%-os összeg ben kell to vább fo lyó sí ta ni, fel té ve, hogy a rend sze res szo ci á lis se gély ben ré sze sü lõ sze mély ke re sõ te vé keny sé ge fo lya - ma to san fenn áll. (4) A (3) be kez dés sze rin ti to vább fo lyó sí tás idõ tar ta ma alatt a) a rend sze res szo ci á lis se gély re való jo go sult sá got, il - let ve a se gély össze gét fe lül vizs gál ni nem kell, b) az ak tív korú sze mély nek együtt mû kö dé si kö te le - zett sé ge nincs, azon ban a ke re sõ te vé keny ség fo lya ma tos fenn ál lá sát ha von ta iga zol nia kell. (5) A (3) be kez dés sze rin ti to vább fo lyó sí tás ra a to vább - fo lyó sí tás meg szû né sét kö ve tõ hat hó na pon be lül is mé tel - ten nem ke rül het sor. (6) Ha a (3) be kez dés sze rin ti to vább fo lyó sí tás ese tén a rend sze res szo ci á lis se gély össze ge a havi ezer fo rin tot nem éri el, a jo go sult ré szé re ezer fo rint össze gû el lá tást kell fo lyó sí ta ni. (7) Ha a se gély ben ré sze sü lõ sze mély szá má ra ál lás ke - re sé si tá mo ga tás ra való jo go sult sá got ál la pí ta nak meg, a jegy zõ a rend sze res szo ci á lis se gély re való jo go sult sá got fe lül vizs gál ja. Ha a se gély re való jo go sult ság to vább ra is fenn áll, a rend sze res szo ci á lis se gélyt mó do sí tott összeg - ben to vább kell fo lyó sí ta ni. 12. Az Szt ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Azon sze mély ese té ben, aki nél az 55/A. (3) be kez dé - se sze rint elõ re fi ze tõs gáz- vagy áram fo gyasz tást mérõ ké - szü lék mû kö dik, a la kás fenn tar tá si tá mo ga tást vagy an nak meg ha tá ro zott ré szét ter mé szet ben, a ké szü lék mû köd te té - sét le he tõ vé tévõ for má ban kell nyúj ta ni. 13. (1) Az Szt a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Nem jo go sult ápo lá si díj ra a hoz zá tar to zó, ha] b) rend sze res pénz el lá tás ban ré sze sül, és an nak össze - ge meg ha lad ja az ápo lá si díj össze gét, ide nem ért ve a (4) be kez dés sze rin ti ese tet, va la mint azt a táp pénzt, ame - lyet az ápo lá si díj fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt vég zett

10 11904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám ke re sõ te vé keny sé gé bõl adó dó biz to sí tá si jog vi szony alap - ján ke re sõ kép te len né vá lá sa ese tén fo lyó sí ta nak, (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Az ápo lá si díj ra való, 41. (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti jo go sult ság to vább ra is fenn áll, ha az ápo lá si díj ban ré sze sü lõ sze mély szá má ra a Tny. sze rint sa ját jogú nyug díj nak mi nõ sü lõ el lá tást ál la pí ta nak meg, fel té ve, hogy az ápo lá si dí jat a nyug díj meg ál la pí tá sá nak idõ pont já ban több mint tíz éve fo lyó sít ják. 14. (1) Az Szt. 43/A. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A te le pü lé si ön kor mány zat, ja nu ár 1-jé tõl a jegy zõ a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek fenn ál lá sá ról az ápolt sze mély tar tóz ko dá si he lye sze rint ille té kes me gyei, fõ vá ro si szo ci á lis mód szer ta ni in téz mény szak vé le mé nye alap ján dönt. A szak vé le mény ben meg kell je löl ni az ér vé - nyes ség idõ tar ta mát, amely azon ban nem ha lad hat ja meg a tíz évet. (2) Az Szt. 43/A. -a a kö vet ke zõ (4) (5) be kez dés sel egé szül ki: (4) Az ápo lá si díj ról dön tést hozó szerv a me gyei, fõ vá - ro si szo ci á lis mód szer ta ni in téz mény nek a (3) be kez dés sze rin ti szak vé le mény el ké szí té sé ért év ben ese ten - ként fo rint össze gû dí jat fi zet. A évet köve - tõen a dí ja zás össze gét az éves köz pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény ha tá roz za meg. (5) A fel leb be zé si el já rás ban a (3) be kez dés sze rin ti szak vé le mény fe lül vizs gá la tát a te rü le ti leg ille té kes me - gyei szo ci á lis és gyám hi va tal ál tal kü lön jog sza bály sze - rint ki je lölt szak ér tõ vég zi. 15. Az Szt. 43/B. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A te le pü lé si ön kor mány zat ren de le té ben sza bá - lyoz hat ja, hogy az ápo lást vég zõ sze mély a kö te le zett sé gét mely ese tek ben nem tel je sí ti [42. (2) bek. b) pont], va la - mint a házi se gít ség nyúj tást nyúj tó szol gál ta tó, in téz mény fel ada ta it ezen kö te le zett ség tel je sí té sé nek el len õr zé sé - ben. 16. Az Szt a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da - ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az ápo lá si díj ban ré sze sü lõ sze mély ide nem ért ve a Tbj a alap ján nyug díj já ru lék fi ze té sé re nem kö te le - zett sze mélyt az el lá tás után nyug díj já ru lék és ma - gán-nyug díj pénz tá ri tag díj fi ze té sé re kö te le zett. 17. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 49. (1) A köz gyógy el lá tás a szo ci á li san rá szo rult sze - mély ré szé re az egész sé gi ál la po ta meg õr zé sé hez és hely - re ál lí tá sá hoz kap cso ló dó ki adá sa i nak csök ken té se ér de ké - ben biz to sí tott hoz zá já ru lás. (2) A köz gyógy el lá tá si iga zol vánnyal (a továb biak ban: iga zol vány) ren del ke zõ sze mély kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint té rí tés men te sen jo go sult a tár sa - da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dott a) já ró be teg-el lá tás ke re té ben ren del he tõ gyógy sze rek - re ide ért ve a kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ táp - sze re ket is gyógy szer ke re te ere jé ig, b) egyes, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott gyó gyá - sza ti se géd esz kö zök re, ide ért ve a prot eti kai és fog sza bá - lyo zó esz kö zö ket is, va la mint azok ja ví tá sá ra és köl csön - zé sé re, to váb bá c) az or vo si re ha bi li tá ció cél já ból igény be ve he tõ gyó - gyá sza ti el lá tá sok ra [az a) c) pont sze rin ti ek a továb biak - ban együtt: gyó gyí tó el lá tás]. (3) A (2) be kez dés b) c) pont ja sze rin ti eset ben a köz fi - nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár ere jé ig ve he tõ igény be té rí tés men te sen az el lá tás. (4) A gyógy szer ke ret a) a rend sze res gyógy szer szük ség let tá mo ga tá sát szol - gá ló egyé ni gyógy szer ke ret bõl, és b) az akut meg be te ge dés bõl ere dõ gyógy szer szük ség - let tá mo ga tá sát szol gá ló ese ti ke ret bõl te võ dik össze. 18. Az Szt ának (2) (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Köz gyógy el lá tás ra jo go sult az a sze mély is, aki nek ese té ben a havi rend sze res gyó gyí tó el lá tás nak a te rü le ti - leg ille té kes me gyei (fõ vá ro si) egész ség biz to sí tá si pénz tár (a továb biak ban: MEP) ál tal el is mert té rí té si díja (a továb - biak ban: rend sze res gyó gyí tó el lá tás költ sé ge) az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek a 10%-át meg - ha lad ja, fel té ve, hogy a csa lád já ban az egy fõre jutó havi jö ve de lem nem éri el az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg - ki sebb össze gét, egye dül élõ ese tén 150%-át. (3) Az (1) (2) be kez dés ben fog lal ta kon kí vül az a szo - ciálisan rá szo rult sze mély is jo go sult köz gyógy el lá tás ra, aki nek ese té ben a te le pü lé si ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá ro zott fel té te lek fenn áll nak. Az ön kor mány zat ren de le té ben a) az egy fõre szá mí tott havi csa lá di jö ve de lem ha tárt úgy kell sza bá lyoz ni, hogy az öreg sé gi nyug díj min den ko - ri leg ki sebb össze gé nek 150%-ánál, egye dül élõ ese tén an - nak 200%-ánál ala cso nyabb jö ve del met, to váb bá b) a havi rend sze res gyó gyí tó el lá tás költ sé gé nek mér - té ke ként az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze - gé nek 25%-át meg ha la dó össze get jo go sult sá gi fel té tel ként nem le het elõ ír ni; a szo ci á lis rá - szo rult ság to váb bi fel té te le it az ön kor mány zat a he lyi vi - szo nyok nak meg fele lõen sza bá lyoz za. (4) A köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság ról a jegy zõ dönt. A jo go sult ság egy évre ke rül meg ál la pí tás ra. A köz - gyógy el lá tás ra való jo go sult ság kez dõ idõ pont ja a jo go - sult sá got meg ál la pí tó ha tá ro zat meg ho za ta lá tól szá mí tott 15. nap.

11 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (5) A köz gyógy el lá tás irán ti ké re lem a jo go sult ság idõ - tar ta ma alatt, an nak le jár tát meg elõ zõ há rom hó nap ban is be nyújt ha tó. Amennyi ben az el já rás a jo go sult ság le jár ta elõtt be fe je zõ dik, az új jo go sult ság kez dõ idõ pont ja ként a ko ráb bi jo go sult ság le jár tát kö ve tõ na pot kell megállapí - tani. 19. Az Szt. 50/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 50/A. (1) A jo go sult szá má ra ki zá ró lag a sze mé lyes szük ség le té nek ki elé gí té sé hez szük sé ges gyó gyí tó el lá tás ren del he tõ. (2) A havi rend sze res gyó gyí tó el lá tá si szük ség le tet a há zi or vos, il let ve sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó át me - ne ti és bent la ká sos szo ci á lis in téz mény ben vagy gyer mekés if jú ság vé dõ in té zet ben, ne ve lõ ott hon ban el he lye zett jo - go sult ese tén az in téz mény or vo sa (a továb biak ban együtt: há zi or vos) iga zol ja. (3) Az iga zo lás tar tal maz za a ké rel me zõ sze mé lyes azo - no sí tó ada ta it (név, szü le té si név, any ja neve, szü le té si hely, szü le té si idõ, la kó hely, tar tóz ko dá si hely), tár sa da - lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét, a tar tó san fenn ál ló be teg sé - gé nek a be teg sé gek nem zet kö zi osz tá lyo zá sa sze rin ti kód - ját (a továb biak ban: BNO kód), il le tõ leg az al kal ma zan dó te rá pi á hoz szük sé ges gyó gyí tó el lá tá sok meg ne ve zé sét, mennyi sé gét, gyógy sze rek ese té ben a ha tó anyag meg ne - ve zé sét, va la mint a kí vánt te rá pi ás ha tás el éré sé hez szük - sé ges mennyi sé gét és ada go lá sát. A szak or vos a ké rel - me zõ igé nye ese tén az ál ta la ren delt havi rend sze res gyó - gyí tó el lá tá sok ról a há zi or vost tá jé koz tat ja. (4) A há zi or vos iga zo lá sát a jegy zõ há rom mun ka na pon be lül to váb bít ja a MEP-nek. Az 50. (2) (3) be kez dé se alap ján köz gyógy el lá tást ké rel me zõ sze mély ese té ben az iga zo lást a jegy zõ csak ak kor to váb bít ja, ha a ké rel me zõ meg fe lel az elõ írt jö ve del mi fel té te lek nek. (5) A MEP meg vizs gál ja az iga zo lás ban fel tün te tett havi rend sze res gyó gyí tó el lá tás irán ti szük ség let szak mai meg ala po zott sá gát. Ha az iga zo lás ban fel tün te tett gyó gyí - tó el lá tás irán ti szük ség le tet a MEP nem tart ja meg ala po - zott nak, a szak ha tó sá gi ál lás fog la lást meg elõ zõ en adat - egyez te tés cél já ból meg ke re si az iga zo lást ki ál lí tó házi - orvost. (6) A MEP az ál ta la el is mert gyó gyí tó el lá tá si szük ség - let alap ján szak ha tó sá gi ál lás fog la lást ad a jegy zõ nek a rend sze res gyó gyí tó el lá tá sok havi költ sé gé rõl. A 49. (2) be kez dé sé nek b) c) pont ja sze rin ti eset ben a köz fi nan - szí ro zás alap já ul el fo ga dott ár figye lembe véte lével szá mí - tott té rí té si dí jat kell ala pul ven ni. (7) A szak ha tó sá gi ál lás fog la lás ban kü lön meg kell je - löl ni az egyé ni gyógy szer ke ret alap já ul szol gá ló gyógy - szer té rí té si dí já nak össze gét (a továb biak ban: gyógy szer - költ ség). A gyógy szer költ ség meg ha tá ro zá sá nál a ké rel - me zõ kró ni kus be teg sé ge i hez iga zo dó, kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zott szak mai sza bá lyok sze rint el sõ ként vá - lasz tan dó, leg ala cso nyabb napi te rá pi ás költ ség gel al kal - ma zott ké szít mé nye ket kell ala pul ven ni. (8) Az egyé ni gyógy szer ke ret össze ge a jo go sult egyé ni havi rend sze res gyógy szer költ sé ge, de év ben leg fel - jebb havi Ft le het. A évet köve tõen az egyé ni gyógy szer ke ret leg ma ga sabb havi össze gét az éves köz - pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény ha tá roz za meg. Amennyi ben az egyé ni rend sze res gyógy szer költ ség a havi 1000 Ft-ot nem éri el, egyé ni gyógy szer ke ret nem ke - rül meg ál la pí tás ra. (9) Az ese ti ke ret éves össze ge év ben 6000 Ft. A évet köve tõen az ese ti ke ret össze gét az éves köz - pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény ha tá roz za meg. Amennyi ben a köz gyógy el lá tás ra jo go sult sze mély ré szé re egyé ni gyógy szer ke ret nem ke rül meg ál la pí tás ra, a gyógy - szer ke ret meg egye zik az ese ti ke ret tel. (10) A jegy zõ 8 na pon be lül ha tá ro zat tal dönt a) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság ról, b) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság kez dõ idõ pont - já ról, c) a jo go sult gyógy szer ke re té rõl, kü lön meg je löl ve a (6) be kez dés sze rin ti szak ha tó sá gi ál lás fog la lás alap - ján az egyé ni gyógy szer ke ret össze gét. (11) Az 50. (1) be kez dé se sze rin ti jo go sult ese té ben amennyi ben rend sze res gyógy szer költ ség hi á nyá ban egyé ni gyógy szer ke ret meg ál la pí tá sát nem igény li az el - já rás ra a (2) (8) be kez dést nem kell al kal maz ni. 20. Az Szt. a kö vet ke zõ 50/B 50/E. -ok kal egé - szül ki: 50/B. (1) Az egyé ni gyógy szer ke ret és az ese ti ke ret egy évre ke rül meg ál la pí tás ra. (2) Amennyi ben az el lá tás ban ré sze sü lõ sze mély egész - sé gi ál la po tá ban, a gyógy ke ze lé sét szol gá ló te rá pi á ban, ille tõleg a ke ret meg ál la pí tá sa kor figye lembe vett gyógy - sze rek té rí té si dí já ban olyan vál to zás kö vet ke zik be, amely nek kö vet kez té ben havi rend sze res ki adá sa a gyógy - szer ke ret meg ál la pí tá sa kor figye lembe vett gyógy szer - költ ség hez ké pest tény le ge sen leg alább 1000 fo rint tal meg vál to zik, az el lá tás ban ré sze sü lõ sze mély ké rel mé re le he tõ ség van az egyé ni gyógy szer ke ret év köz be ni fe lül - vizs gá la tá ra. (3) A fe lül vizs gá lat so rán az egyé ni gyógy szer ke ret új - bó li meg ál la pí tá sá ra ab ban az eset ben ke rül sor, ha a gyógy szer költ ség havi vál to zá sá nak össze ge az 1000 fo - rin tot el éri. Az el já rás so rán az 50/A. sza bá lya it kell meg - fele lõen al kal maz ni. (4) A fe lül vizs gá lat so rán mó do sí tott egyé ni gyógy szer - ke ret a ha tá ro zat meg ho za ta lát kö ve tõ 15. nap tól jár. (5) A jo go sult ság le jár tát meg elõ zõ há rom hó nap ban az egyé ni gyógy szer ke ret fe lül vizs gá la tát nem le het kér ni. 50/C. (1) Az iga zol ványt a MEP a jo go sult sá got meg ál la pí tó ha tá ro zat alap ján egy éves idõ tar tam ra, hi va - tal ból ál lít ja ki. (2) Az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár (a továb - biak ban: OEP) a köz gyógy el lá tás ra jo go sult sze mély jo go - sult sá gá ról, to váb bá gyógy szer ke re té nek fi gye lem mel kí - sé ré se cél já ból ha tó sá gi nyil ván tar tást ve zet.

12 11906 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (3) A nyil ván tar tás tar tal maz za a) a jo go sult sze mé lyes azo no sí tó ada ta it, b) a jo go sult tár sa da lom biz to sí tá si azo no sí tó je lét, c) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság kez dõ és be fe - je zõ idõ pont ját, d) a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság meg ál la pí tá sá - ról dön tést hozó szerv meg ne ve zé sét és ha tá ro za tá nak szá - mát, e) a jo go sult be teg sé gé nek BNO kód ját, f) a jo go sult szá má ra meg ál la pí tott, a jo go sult sá gi idõ - tar tam alatt még fel hasz nál ha tó és az 50/E. -ban sza bá - lyo zott idõ szak ban még ren del ke zés re álló gyógy szer ke re - té nek össze gét, g) a jo go sult köz gyógy el lá tá si iga zol vá nyá nak szá mát. (4) A nyil ván tar tás ada ta i nak meg is me ré sé re a (3) be - kez dés e) pont ja sze rin ti adat ki vé te lé vel az 51. -ban meg ha tá ro zott mó don és cél ból a köz for gal mú, il let ve a fiókgyógyszertár (a továb biak ban együtt: gyógy szer tár) jo go sult. (5) Az OEP a tá rolt ada to kat a köz gyógy el lá tás ra való jo go sult ság meg szû né sét kö ve tõ ötö dik év el tel té vel tör li a nyil ván tar tás ból. 50/D. A MEP el len õr zi a há zi or vos, il let ve a szak or - vos köz gyógy el lá tás sal kap cso la tos te vé keny sé gét. Ha a MEP az el len õr zés alap ján in do kolt nak tart ja a köz gyógy - el lá tás ra jo go sult sze mély egyé ni gyógy szer ke re té nek fe - lül vizs gá la tát, azt a jegy zõ nél kez de mé nye zi. 50/E. (1) Az OEP az el szá mo lá si-nyil ván tar tá si rend - sze ré ben az egyé ni gyógy szer ke re tet há rom ha von ta, egyen lõ rész le tek ben elsõ al ka lom mal a jo go sult ság kez - dõ idõ pont já val nyit ja meg. Az egyé ni gyógy szer ke ret év köz be ni fe lül vizs gá la ta ese tén az OEP a mó do sí tott egyé ni gyógy szer ke ret nek az idõ ará nyos, a jo go sult ság idõ tar ta - má ból hát ra levõ idõ tar tam ra esõ ré szét nyit ja meg há rom ha von ta. (2) Az ese ti ke ret éves össze gét az OEP a jo go sult ság kez dõ idõ pont já val nyit ja meg. (3) A gyógy szer ke ret az iga zol vány ér vé nyes sé gi ide je alatt hasz nál ha tó fel. 21. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 51. (1) A gyógy szer tár a köz gyógy el lá tás ke re té ben tör té nõ gyógy szer ki adást meg elõ zõ en el len õr zi, hogy a vé nyen fel tün te tett sze mély sze re pel-e a ha tó sá gi nyil ván - tar tás ban, to váb bá tá jé koz ta tást ad a jo go sult ré szé re még ren del ke zés re álló gyógy szer ke ret össze gé rõl. (2) A gyógy szer tár a köz gyógy el lá tás ke re té ben té rí tés - men te sen a gyógy szer ke ret nek az OEP nyil ván tar tá sa sze - rint az 50/E. -ban meg ha tá ro zott idõ szak ban ren del ke zés - re álló össze gé ig ad ki gyógy szert. (3) A gyógy szer té rí té si dí ját nem le het rész ben gyógy - szer ke ret bõl, rész ben a jo go sult sa ját költ sé gé bõl fe dez ni. Amennyi ben a gyógy szer té rí té si dí ját a az OEP ál tal a há - rom hó na pos tárgy idõ szak ra meg nyi tott gyógy szer ke ret nem fe de zi, azt a (4) be kez dés sze rin ti ki vé tel lel a köz - gyógy el lá tott fi ze ti meg. A há rom hó na pos tárgy idõ szak - ban így meg ma radt összeg a jo go sult sá gi éven be lül a kö vet ke zõ há rom hó na pos tárgy idõ szak ban meg nyi tott gyógy szer ke ret össze gét nö ve li. (4) Az éves gyógy szer ke ret ki me rü lé se elõtt a gyógy - szer ke ret bõl még ren del ke zés re álló, a jo go sult ré szé re ren delt gyógy szer té rí té si dí ját el nem érõ ma rad vány - összeg a gyógy szer té rí té si dí já nak ki egé szí té sé re is fel - hasz nál ha tó, az zal, hogy a ma rad vány összeg és a gyógy - szer té rí té si díja kö zöt ti kü lön bö ze tet a köz gyógy el lá tott fi ze ti meg. 22. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 52. (1) A jegy zõ ál tal a köz gyógy el lá tot tak ról ve ze - tett nyil ván tar tás a 18. a) g) pont ja i ban fog lal ta kon túl tar tal maz za a köz gyógy el lá tott gyógy szer ke re tét és iga - zol vá nya szá mát. (2) A jegy zõ és az OEP kor mány ren de let ben sza bá - lyo zott mó don a nyil ván tar tás ada ta it éven te egyez te tik. 23. Az Szt a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az 50. (3) be kez dé se alap ján ki ál lí tott iga zol vány után a te le pü lé si ön kor mány zat té rí tést fi zet. A té rí tés az iga zol vány ki ál lí tá sát kö ve tõ egy éves idõ tar tam ra szól. A té rí tés össze ge a meg ál la pí tott gyógy szer ke ret éves össze - gé nek 30%-a, ame lyet a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott há rom na pon be lül a MEP-nek át kell utal ni. 24. Az Szt. 55/A. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) Az adós ság ke ze lé si szol gál ta tás ke re té ben a jo go - sult ré szé re elõ re fi ze tõs gáz- vagy áram fo gyasz tást mérõ ké szü lék is biz to sít ha tó, fel té ve, hogy leg alább egy éves idõ tar tam ra vál lal ja a ké szü lék ren del te tés sze rû hasz ná la - tát. 25. Az Szt. 55/C. -a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (2) (3) be kez dés szá mo zá sa (3) (4) be kez dés re mó do sul: (2) A fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány zat, va la mint az a te - le pü lé si ön kor mány zat, ame lyik nek te rü le tén negy ven - ezer nél több ál lan dó la kos él, kö te les adós ság ke ze lé si szol gál ta tást nyúj ta ni. 26. Az Szt. 58/B. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A 2000 fõ fe let ti la kos ság szá mú te le pü lé si ön kor - mány zat vagy tár su lás, il let ve a me gyei, fõ vá ro si ön kor - mány zat he lyi szo ci ál po li ti kai ke rek asz talt hoz lét re, kü lö - nö sen a szol gál ta tás ter ve zé si kon cep ci ó ban meg ha tá ro zott fel ada tok meg va ló su lá sá nak, vég re haj tá sá nak fo lya ma tos fi gye lem mel kí sé ré sé re. A he lyi szo ci ál po li ti kai ke rek asz - tal éven te leg alább egy al ka lom mal ülést tart, tag jai a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás te rü le tén szo ci á lis in téz -

13 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y mé nye ket mû köd te tõ fenn tar tók kép vi se lõi, to váb bá a he - lyi ren de let ben meg ha tá ro zott szer ve ze tek kép vi se lõi. 27. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 62. (1) Az ét kez te tés ke re té ben azok nak a szo ci á li san rá szo rul tak nak a leg alább napi egy sze ri me leg ét ke zé sé rõl kell gon dos kod ni, akik azt ön ma guk, il let ve el tar tott ja ik ré szé re tar tó san vagy át me ne ti jel leg gel nem ké pe sek biz - to sí ta ni, kü lö nö sen a) ko ruk, b) egész sé gi ál la po tuk, c) fo gya té kos sá guk, pszi chi át ri ai be teg sé gük, d) szen ve dély be teg sé gük, vagy e) haj lék ta lan sá guk miatt. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti szo ci á lis rá szo rult ság fel té - te le it a te le pü lé si ön kor mány zat ren de le té ben sza bá lyoz za. Az ön kor mány zat ren de le té ben az egy fõre szá mí tott havi csa lá di jö ve de lem ha tárt úgy kell sza bá lyoz ni, hogy az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 100%-ánál, egye dül élõ ese tén an nak 150%-ánál ala cso - nyabb jö ve del met jo go sult sá gi fel té tel ként nem le het elõ - ír ni; a szo ci á lis rá szo rult ság to váb bi fel té te le it az ön kor - mány zat a he lyi vi szo nyok nak meg fele lõen sza bá lyoz za. 28. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 64. (1) A csa lád se gí tés a szo ci á lis vagy men tál hi gi é - nés prob lé mák, il let ve egyéb krí zis hely zet miatt se gít ség re szo ru ló sze mé lyek, csa lá dok szá má ra az ilyen hely zet hez ve ze tõ okok meg elõ zé se, a krí zis hely zet meg szün te té se, va la mint az élet ve ze té si ké pes ség meg õr zé se cél já ból nyúj tott szol gál ta tás. (2) A csa lá dok se gí té se ér de ké ben ve szé lyez te tett sé get és krí zis hely ze tet ész le lõ jel zõ rend szer mû kö dik. A jegy - zõ, to váb bá a szo ci á lis, egész ség ügyi szol gál ta tó, in téz - mény, va la mint a gyer mek jó lé ti szol gá lat, a párt fo gói fel - ügye lõi és a jogi se gít ség nyúj tói szol gá lat jel zi, a tár sa dal - mi szer ve ze tek, egy há zak és ma gán sze mé lyek je lez he tik a csa lád se gí tést nyúj tó szol gál ta tó nak, in téz mény nek, ha se - gít ség re szo ru ló csa lád ról, sze mély rõl sze rez nek tu do mást. (3) A (2) be kez dés sze rint ka pott jel zés alap ján a csa lád - se gí tést nyúj tó szol gál ta tó, in téz mény fel tér ké pe zi az el lá - tá si te rü le ten élõ szo ci á lis és men tál hi gi é nés prob lé mák kal küz dõ csa lá dok, sze mé lyek kö rét, és sze mé lye sen fel ke - res ve tá jé koz tat ja õket a csa lád se gí tés (4) be kez dés ben meg je lölt cél já ról, tar tal má ról. (4) A csa lád se gí tés ke re té ben biz to sí ta ni kell a) a szo ci á lis, élet ve ze té si és men tál hi gi é nés ta nács - adást, b) az anya gi ne héz sé gek kel küz dõk szá má ra a pénz - beli, ter mé szet be ni el lá tá sok hoz, to váb bá a szo ci á lis szol - gál ta tá sok hoz való hoz zá ju tás meg szer ve zé sét, c) a csa lád gon do zást, így a csa lád ban je lent ke zõ mû kö - dé si za va rok, il let ve konf lik tu sok meg ol dá sá nak elõ se gí - té sét, d) kö zös ség fej lesz tõ, va la mint egyé ni és cso por tos te - rá pi ás prog ra mok szer ve zé sét, e) a tar tós mun ka nél kü li ek, a fia tal mun ka nél kü li ek, az adós ság ter hek kel és lak ha tá si prob lé mák kal küz dõk, a fo - gya té kos ság gal élõk, a kró ni kus be te gek, a szen ve dély be - te gek, a pszi chi át ri ai be te gek, a ká bí tó szer-prob lé má val küz dõk, il let ve egyéb szo ci á li san rá szo rult sze mé lyek és csa lád tag ja ik ré szé re ta nács adás nyúj tá sát, f) a csa lá do kon be lü li kap cso lat erõ sí tést szol gá ló kö - zös ség épí tõ, csa lád te rá pi ás, konf lik tus ke ze lõ me di á ci ós prog ra mo kat és szol gál ta tá so kat, va la mint a ne héz élet - hely zet ben élõ csa lá do kat se gí tõ szol gál ta tá so kat. (5) A csa lád se gí tés ke re té ben vég zett te vé keny ség nek a szol gál ta tást igény be vevõ ér de ké ben, má sok sze mé lyi - sé gi jo ga i nak sé rel me nél kül a szük sé ges mér té kig ki kell ter jed nie az igény be vevõ kör nye ze té re, kü lö nö sen csa lád - já nak tag ja i ra. Kis ko rú sze mély re a csa lád se gí tés ak kor ter jed het ki, ha a) a kis ko rú csa lád tag já nak el lá tá sa a csa lád se gí tés ke - re té ben in dult, és b) a kis ko rú ér de kei a gyer mek jó lé ti szol gál ta tás igény be vé te le nél kül e szol gál ta tás ke re té ben is meg fele - lõen biz to sít ha tók. 29. Az Szt. 65/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 65/A. (1) Kö zös sé gi el lá tá sok a pszi chi át ri ai, il let ve a szen ve dély be te gek ré szé re nyúj tott (2) be kez dés ben meg - ha tá ro zott kö zös sé gi alap el lá tás, va la mint a szen ve dély be - te gek ré szé re nyúj tott (3) be kez dés sze rin ti ala csony kü - szö bû el lá tás. (2) A pszi chi át ri ai, il let ve a szen ve dély be te gek ré szé re a kö zös sé gi alap el lá tás ke re té ben biz to sí ta ni kell a) a la kó kör nye zet ben tör té nõ se gít ség nyúj tást az ön - álló élet vi tel fenn tar tá sá ban, b) a meg le võ ké pes sé gek meg tar tá sát, il let ve fejlesz - tését, c) a há zi or vos sal és a ke ze lõ or vos sal való kap cso lat tar - tás ré vén a szol gál ta tást igény be vevõ ál la po tá nak fo lya - ma tos fi gye lem mel kí sé ré sét, d) a pszi cho szo ci á lis re ha bi li tá ci ót, a szo ci á lis és men - tá lis gon do zást, e) az or vo si vagy egyéb te rá pi ás ke ze lé sen, szol gál ta - tás ban, szû rõ vizs gá la ton való rész vé tel ösz tön zé sét és figyelemmel kí sé ré sét, f) meg ke re sõ prog ra mok szer ve zé sét az el lá tás ra szo - ruló sze mé lyek el éré se ér de ké ben. (3) A szen ve dély be te gek ré szé re nyúj tott ala csony kü - szö bû el lá tás ke re té ben a (2) be kez dés e) f) pont já ban meg ha tá ro zot ta kon túl biz to sí ta ni kell a) a szen ve dély be teg ség okoz ta egész ség ügyi és szo - ciális ká rok mér sék lé sé hez szük sé ges egyes ár ta lom csök - ken tõ szol gál ta tá so kat, b) a krí zis ke ze lést az éle tet ve szé lyez te tõ, a tes ti, szo - ciális, kap cso la ti és élet ve ze té si rend szer ben ki ala kult kezelhetetlen hely ze tek ese té re.

14 11908 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (4) A szen ve dély be te gek ré szé re nyúj tott ala csony kü - szö bû el lá tás ese tén a ter mé sze tes sze mély azo no sí tó ada - to kat nem kell meg ad ni, a jegy zõ a 18. sze rin ti nyil ván - tar tás ba ki zá ró lag a szo ci á lis el lá tás meg ál la pí tá sá ra, meg - vál toz ta tá sá ra és meg szün te té sé re vo nat ko zó dön tést jegy - zi be. 30. Az Szt. 65/E. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö ve gé nek je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik: (2) A szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter pá lyá zat út ján re gi o ná lis ille té kességgel disz pé cser köz - pon to kat je löl ki az ut cai szo ci á lis mun kát vég zõ, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe le lõ szer ve ze tek kö zül. A ki je lö lés öt évre szól, amely nek le tel - tét köve tõen új pá lyá zat ki írá sá ra ke rül sor. 31. Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az idõ sek ott ho nán be lül kü lön gon do zá si egy ség - ben vagy cso port ban kell el lát ni azt a sze mélyt, aki nél a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szerv a de men cia kö - ré be tar to zó kö zép sú lyos vagy sú lyos kór ké pet ál la pít meg. 32. Az Szt a (2) be kez dé sé nek c) d) pont ja helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az a te le pü lé si ön kor mány zat, ame lyik nek te rü le tén] c) tíz ezer fõ nél több ál lan dó la kos él, az a) b) pont sze - rin ti alap szol gál ta tá so kat, va la mint tá mo ga tó szol gál ta - tást, jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tást, kö zös sé gi alap - el lá tást és az idõ sek át me ne ti el he lye zé sét, d) har minc ezer nél több ál lan dó la kos él, az a) c) pont sze rin ti szo ci á lis szol gál ta tá so kat, a szen ve dély be te gek ré - szé re nyúj tott ala csony kü szö bû el lá tást és az át me ne ti el - he lye zé si for má kat, [kö te les biz to sí ta ni.] 33. Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A szo ci á lis szol gál ta tást a he lyi ön kor mány zat, il - let ve a tár su lás más he lyi ön kor mány zat tal kö tött meg ál la - po dás út ján is biz to sít hat ja. A meg ál la po dás ban rög zí te ni kell a szo ci á lis szol gál ta tás igény be vé te lé re vonat kozó sza bá lyo kat és az el lá tot tak után fi ze ten dõ hoz zá já ru lás mér té két. 34. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 91. A he lyi ön kor mány zat el lá tá si kö te le zett sé gé nek a szo ci á lis szol gál ta tást nyúj tó a) szol gál ta tó, in téz mény fenn tar tá sá val, vagy b) szol gál ta tót, in téz ményt fenn tar tó ön kor mány za ti tár su lás ban tör té nõ rész vé tel lel, vagy c) szol gál ta tót, in téz ményt mû köd te tõ fenn tar tó val lét - re jött a szo ci á lis szol gál ta tás nyúj tá sá nak a he lyi ön kor - mány zat tól vagy a tár su lás tól tör té nõ át vál la lá sá ról szóló 90. (4) be kez dé se sze rin ti meg ál la po dás, il let ve el lá tá si szer zõ dés meg kö té sé vel te het ele get. 35. (1) Az Szt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki: [Ha tör vény más ként nem ren del ke zik, a he lyi ön kor - mány zat az (1) be kez dés sze rin ti ren de let ben sza bá lyoz za] h) a 62. (1) be kez dé se sze rin ti szo ci á lis rá szo rult ság rész le tes sza bá lya it. (2) Az Szt a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A tár su lás ál tal ké szí tett kon cep ci ó nak il lesz ked nie kell a me gyei, fõ vá ro si ön kor mány zat ál tal ké szí tett kon - cep ci ó hoz, il let ve több cé lú kis tér sé gi tár su lás ese tén a kis - tér ség te rü le té nek össze han golt fej lesz té sét biz to sí tó ter - vek hez, prog ra mok hoz. 36. (1) Az Szt. 92/K. -a (2) be kez dé sé nek a) és c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: [A mû kö dé si en ge dély ki adá sá ról a fenn tar tó ké rel me alap ján] a) szo ci á lis szol gál ta tó ese tén a ké re lem ben el sõd le ges el lá tá si te rü let ként meg je lölt te le pü lés, fõ vá ro si ke rü let sze rint ille té kes, kü lön jog sza bály ban ki je lölt vá ros, fõ vá - ro si ke rü let, il let ve kis tér sé gi szék hely köz ség jegy zõ je (a továb biak ban együtt: vá ro si jegy zõ), c) bent la ká sos szo ci á lis in téz mény ese tén az in téz - mény szék he lye, il let ve te lep he lye sze rint ille té kes me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal [dönt (az a) c) pon tok ban fog lalt szer vek (a továb biak ban együtt: mû kö dést en ge dé lye zõ szerv).] (2) Az Szt. 92/K. -a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (5) be kez dés szá mo zá sa (6) be kez dés re vál to zik: (5) Nap pa li, il let ve bent la ká sos in téz mé nyek ese tén a nap pa li me le ge dõ ki vé te lé vel az in téz mény ben el lá tot tak szá ma egyet len na pon sem ha lad hat ja meg a mû kö dé si en - ge dély ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szám száz öt szá za lé kát, éves át lag ban pe dig a fé rõ hely szám száz szá za lé kát. Ha az in téz mény ben egy mást kö ve tõ hat van na pot meg ha la dó an a mû kö dé si en ge dély ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szám nál több sze mélyt lát nak el, a fenn tar tó kö te les ké rel mez ni a mû kö dé si en ge dély mó do sí tá sát. (3) Az Szt. 92/K. -a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé - szül ki: (7) A mû kö dést en ge dé lye zõ szerv a mû kö dés sze mé - lyi és tár gyi fel té te le i nek, a mû kö dés jog sze rû sé gé nek, a szo ci á lis szol gál ta tás ra való jo go sult ság meg ál la pí tá sá nak, il le tõ leg az in téz mé nyi jog vi szony ra vo nat ko zó sza bá lyok meg tar tá sá nak el len õr zé se ér de ké ben, az ah hoz szük sé ges mér ték ben a) meg is mer he ti és ke zel he ti az el lá tott, tör vényes kép - vi se lõ je, az el lá tott tar tá sá ra jog sza bály, szer zõ dés vagy

15 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y bí ró sá gi ha tá ro zat alap ján kö te les sze mély, a té rí té si dí jat, az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mély, to váb bá a szol gál ta tó, in téz mény al kal ma zott já nak a sze mé lyes ada - ta it, b) be te kint het a szol gál ta tó, in téz mény lét re ho zá sá val, mû kö dé sé vel és meg szû né sé vel, il let ve az in téz mé nyi jog - vi szony ke let ke zé sé vel, fenn ál lá sá val és meg szû né sé vel össze füg gõ ira tok ba, kér he ti azok be mu ta tá sát, azok ról má so la tot ké szít het, il let ve azo kat a Ket. ren del ke zé sei sze rint le fog lal hat ja. 37. Az Szt. 94/D. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi szö ve gé nek szá mo zá sa (1) be kez dés re vál to zik: (2) Ha az egy há zi, il let ve nem ál la mi fenn tar tó a he lyi ön kor mány zat tal, tár su lás sal vagy ál la mi szerv vel el lá tá si szer zõ dést kö tött, és az el lá tá si szer zõ dés ha tá lya alá tar to - zó eset ben a szo ci á lis szol gál ta tás ra irá nyu ló ké rel met el - uta sít ja, az el lá tást igény lõ, il let ve tör vényes kép vi se lõ je az egy há zi, nem ál la mi fenn tar tó dön té se el len a köz lés tõl szá mí tott nyolc na pon be lül az el lá tá si szer zõ dést meg kö tõ he lyi ön kor mány zat hoz, tár su lás hoz, il let ve ál la mi szerv - hez for dul hat. A he lyi ön kor mány zat, a tár su lás, il let ve ál - la mi szerv a ké re lem rõl ha tá ro zat tal dönt. 38. (1) Az Szt. 94/K. -a (2) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az el lá tott jo gi kép vi se lõ fel ada tai] c) se gít az el lá tást igény be ve võ nek, tör vényes kép vi - se lõ jé nek pa na sza meg fo gal ma zá sá ban, kez de mé nyez he ti an nak ki vizs gá lá sát az in téz mény ve ze tõ jé nél és a fenn tar - tó nál, se gít sé get nyújt a ha tó sá gok hoz be nyúj tan dó ké rel - mek, be ad vá nyok meg fo gal ma zá sá ban, (2) Az Szt. 94/K. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) A szo ci á lis szol gál ta tó, in téz mény ve ze tõ je, fenn - tar tó ja, va la mint az el lá tott jo gi kép vi se lõ ál tal meg ke re sett ha tó ság a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül meg vizs gál ja az el lá tott jo gi kép vi se lõ ész re vé te lét, kez de mé nye zé sét, meg ke re sé sét, és az ez zel kap cso la tos ér de mi ál lás fog la lá sá ról, in téz ke dé sé rõl õt tá jé koz tat ja. (3) Az Szt. 94/K. -a (8) be kez dé sé nek b) c) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az el lá tott jo gi kép vi se lõ jo go sult] b) a vo nat ko zó ira tok ba be te kin te ni, azok ról má so la tot ké szí te ni, az in téz mény mû kö dé sé re vo nat ko zó do ku men - tu mo kat meg is mer ni, c) a szol gál ta tást nyúj tó sze mé lyek hez és az el lá tot tak - hoz kér dést in téz ni, ve lük meg be szé lést, egyez te tést kez - de mé nyez ni és foly tat ni. 39. Az Szt. 94/L. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Azok nak a mun ka vál la lók nak a mun ka ide jét, pi he - nõ ide jét, elõ me ne te li és il let mény rend sze rét, akik olyan egy há zi vagy nem ál la mi fenn tar tá sú szol gál ta tó nál, in téz - mény nél dol goz nak, amely után a fenn tar tó nor ma tív ál la - mi hoz zá já ru lás ban ré sze sül ide ért ve a 127. (4) be kez - dés sze rin ti szol gál ta tót, in téz ményt is, a Kjt a sze rint kell meg ál la pí ta ni. E ren del ke zé sek tõl ak kor le het el tér ni, ha az zal a mun ka vál la ló ki zá ró lag elõnyt sze rez. 40. Az Szt. a kö vet ke zõ 99/B 99/E. -sal és az azt meg elõ zõ al cím mel egé szül ki: Az el lá tot tak szo ciá lis in téz mé nyen be lü li fog lal koz ta tá sa 99/B. (1) Az in téz mé nyi jog vi szony ban álló sze mély in téz mé nyen be lü li fog lal koz ta tá sa az in téz mény szak mai prog ram ja alap ján, az egyé ni gon do zá si, fej lesz té si, il let ve re ha bi li tá ci ós terv ben fog lal tak sze rint, az el lá tott meg lé võ ké pes sé ge i re épít ve, ko rá nak, fi zi kai és men tá lis ál la po tá - nak meg fele lõen mun ka-re ha bi li tá ció vagy fej lesz tõ-fel - ké szí tõ fog lal koz ta tás ke re té ben biz to sít ha tó (a továb biak - ban együtt: szo ci á lis fog lal koz ta tás). (2) A szo ci á lis fog lal koz ta tás ban fog lal koz ta tó ként az a sze mély, il let ve szer ve zet ve het részt, aki erre a me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal ál tal ki adott en ge déllyel ren del - ke zik (a továb biak ban: szo ci á lis fog lal koz ta tá si en ge dély). A szo ci á lis fog lal koz ta tás sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, en - ge dé lye zé sé nek és szak mai el len õr zé sé nek sza bá lya it kü - lön jog sza bály tar tal maz za. (3) A szo ci á lis in téz mény meg ke re sé se alap ján a 113/G. sze rin ti re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság meg hall gat ja az el lá tot tat és tör - vényes kép vi se lõ jét, és a meg ke re sést kö ve tõ 15 na pon be - lül meg kül di in do ko lás sal el lá tott szak ér tõi vé le mé nyét a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je ré szé re. A szak ér tõi bi zott ság a szak ér tõi vé le mény ben meg ál la pít ja, hogy az el lá tott al - kal mas-e szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben tör té nõ mun - ka vég zés re, és az el lá tott al kal mas sá ga ese tén ja vas la - tot tesz az el lá tott mun ka-re ha bi li tá ció, vagy fej lesz tõ-fel - ké szí tõ fog lal koz ta tás ke re té ben tör té nõ fog lal koz ta tá sá ra. (4) Az el lá tott fog lal koz ta tá sá ról a 113/G. -ban fog - lalt re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság szak ér tõi vé le mé nye alap ján a szo ci á lis in téz - mény ve ze tõ je dönt. Az in téz mény ve ze tõ a dön tés rõl írás - ban ér te sí ti az el lá tot tat, il let ve tör vényes kép vi se lõ jét, va - la mint amennyi ben az el lá tott mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ban áll az el lá tot tat fog lal koz ta tó sze mélyt, il - let ve szer ve ze tet. Ha az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se - lõ je az in téz mény ve ze tõ jé nek dön té sét vi tat ja, az ar ról szóló ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül a fenn tar tó hoz for dul hat, amely 15 na pon be lül dönt az el - lá tott fog lal koz ta tá sá ról. (5) Az el lá tot tat fog lal koz ta tó sze mély, il let ve szer ve zet a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je, il let ve a fenn tar tó dön té sé - nek be ér ke zé sét kö ve tõ 15 na pon be lül szük ség ese tén aján la tot tesz a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony mó - do sí tá sá ra az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je ré szé re. Ha az aján lat té telt kö ve tõ 15 na pon be lül az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je nem nyi lat ko zik, vagy az aján la tot nem fo gad ja el, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony meg szû nik.

16 11910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (6) A fog lal koz ta tó a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi - szony (5) be kez dés sze rin ti mó do sí tá sá ról, il let ve meg szû - né sé rõl a mó do sí tást, meg szû nést kö ve tõ 3 na pon be lül, mó do sí tás ese tén a szer zõ dés má so la tá nak egy ide jû meg - kül dé sé vel írás ban tá jé koz tat ja a szo ci á lis in téz ményt. 99/C. (1) A me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal a szo - ciális fog lal koz ta tás sal kap cso la tos ha tó sá gi el len õr zés ér - de ké ben nyil ván tar tást ve zet az ille té kességi te rü le tén lévõ szo ci á lis in téz mény ben biz to sí tott szo ci á lis fog lal - koz ta tás ról. A nyil ván tar tás tar tal maz za a) a fog lal koz ta tó ne vét, cí mét, szék he lyét, te lep he lyét, a szo ci á lis fog lal koz ta tá si en ge dély má so la tát; b) a fog lal koz ta tott ter mé sze tes sze mély azo no sí tó ada - ta it, la kó-, il let ve tar tóz ko dá si he lyét, a re ha bi li tá ci ós al - kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság szak ér tõi vé le mé nyét, va la mint a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló meg ál la - po dás nak, il let ve mun ka szer zõ dés nek a má so la tát. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás ban fog lalt ada to kat, do ku men tu mo kat a szo ci á lis in téz mény szol gál - tat ja. A szo ci á lis in téz mény az ada tok ban tör tént vál to zást 15 na pon be lül jel zi a me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal nak. (3) A me gyei szo ci á lis és gyám hi va tal el len õr zi, hogy az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás ban fog lal tak nak meg fele lõen tör té nik-e a fog lal koz ta tás. (4) A szo ci á lis in téz mény a szo ci á lis fog lal koz ta tás ke - re té ben fog lal koz ta tott után tá mo ga tást igé nyel het (a továb biak ban: szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tás). A szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tást mun ka-re ha bi li tá ci ós díj ra, bér jel le gû ki fi ze té sek re, va la mint a fog lal koz ta tás - hoz kap cso ló dó sze mé lyi és do lo gi ki adá sok ra, va la mint tár gyi esz köz-be szer zé sek re kell for dí ta ni. A szo ci á lis fog - lal koz ta tá si tá mo ga tás igény lé sé nek és a tá mo ga tás fel - hasz ná lá sa el len õr zé sé nek sza bá lya it kü lön jog sza bály tar - tal maz za. (5) A szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben fog lal koz tat ha - tók szá mát és a szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga tás mér té - két a költ ség ve té si tör vény ál la pít ja meg. (6) A szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben fog lal koz ta tott sze mély után a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek fog lal - koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa elõ irány zat ból kü lön jog sza bály sze rin ti költ ség ve té si tá mo ga tás (do tá ció) nem igényel - hetõ. 99/D. (1) A mun ka-re ha bi li tá ció cél ja a szo ci á lis in - téz mény ben el lá tott sze mély mun ka kész sé gé nek, va la mint tes ti és szel lem i ké pes sé ge i nek mun ka vég zés sel tör té nõ meg õr zé se, il let ve fej lesz té se, to váb bá a fej lesz tõ-fel ké - szí tõ fog lal koz ta tás ra való fel ké szí tés. (2) A mun ka-re ha bi li tá ció az in téz mé nyi jog vi szony ke - re té ben tör té nik. A mun ka-re ha bi li tá ci ó ban tör té nõ rész - vé tel rõl az el lá tott, il let ve amennyi ben az el lá tott jog nyi - lat ko za ta a Ptk. 15/A. -ának (1) be kez dé se alap ján sem - mis nek mi nõ sül ne tör vényes kép vi se lõ je írás ban, a (3) (6) be kez dés ben fog lal tak figye lembe véte lével meg ál - la po dást köt a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ jé vel. Ez utób bi eset ben a meg ál la po dást az el lá tott alá ír hat ja. A meg ál la - po dás tar tal maz za a) a mun ka-re ha bi li tá ció ke re té ben vég zett te vé keny - ség rész le tes le írá sát, b) a mun ka-re ha bi li tá ció idõ be osz tá sát, c) a mun ka-re ha bi li tá ci ós díj havi össze gét, d) szán dék nyi lat ko za tot arra néz ve, hogy az el lá tott tes ti és szel lem i ké pes sé ge i hez mér ten el vár ha tó mó don köz re mû kö dik a mun ka-re ha bi li tá ci ó ban. (3) A mun ka-re ha bi li tá ci ós te vé keny ség meg vá lasz tá - sá nál a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je figye lembe ve szi az el lá tott tes ti és szel lem i ké pes sé ge it, és spe ci á lis szük ség - le te i nek meg fele lõen biz to sít ja az egész sé get nem ve szé - lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés fel té te le it. (4) A mun ka-re ha bi li tá ció idõ be osz tá sát az el lá tott ál la - po tá nak, ké pes sé ge i nek figye lembe véte lével egyé ni leg kell meg ha tá roz ni az egyé ni gon do zá si, fej lesz té si, il let ve re ha bi li tá ci ós terv ben úgy, hogy a fog lal koz ta tás idõ tar ta - ma nem ha lad hat ja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell ér nie a napi 4 vagy a heti 20 órát. (5) Mun ka-re ha bi li tá ció ese tén a szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je az el lá tot tat mun ka-re ha bi li tá ci ós díj ban része - síti. A mun ka-re ha bi li tá ci ós díj havi össze ge nem le het ke - ve sebb a min den ko ri kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér 30%-ánál. (6) A szo ci á lis in téz mény ve ze tõ je a mun ka-re ha bi li tá - ci ó ra vo nat ko zó meg ál la po dás mó do sí tá sát, il let ve kü lö - nö sen in do kolt eset ben meg szün te té sét kez de mé nye zi, ha az el lá tott a fog lal koz ta tás so rán a) sa ját, il let ve más sze mély tes ti ép sé gét, egész sé gét ve szé lyez te ti, b) egyéb ként olyan ma ga tar tást ta nú sít, amely mel lett biz ton sá gos fog lal koz ta tá sa nem tart ha tó fenn. (7) A re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott ság a mun ka-re ha bi li tá ció ered mé nyes sé - gét éven te írás be li fe lül vizs gá lat ke re té ben ér té ke li. Az éves ér té ke lés so rán meg kell vizs gál ni az el lá tott fej lesz - tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ra való al kal mas sá gát, il let ve a fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ba tör té nõ át ve ze té sé - nek le he tõ sé gét, en nek fel té te le it és le het sé ges mód ja it. 99/E. (1) A fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás cél ja a szo ci á lis in téz mény ben el lá tott sze mély szá má ra mun ka - fo lya ma tok be ta ní tá sa és fog lal koz ta tá sa ré vén az ön ál ló mun ka vég zõ ké pes ség ki ala kí tá sa, hely re ál lí tá sa, fej lesz - té se, va la mint az el lá tott fel ké szí té se vé dett mun ka ke re té - ben, il let ve a nyílt mun ka erõ pi a con tör té nõ ön ál ló mun ka - vég zés re. (2) A fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás a) az el lá tott, és b) az in téz mény vagy az in téz ménnyel az el lá tot tak fog lal koz ta tá sá ra meg ál la po dást kö tött szer ve zet ál tal, leg feljebb egy évre kö tött mun ka szer zõ dés alap ján, a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló évi XXII. tör vény sze rin ti ha tá ro zott ide jû mun ka vi szony ke re té ben foly tat - ha tó. Az in téz mé nyi jog vi szony meg szû né se ese tén a fej - lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony is meg szû nik.

17 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (3) Az in téz mény és az in téz ménnyel az el lá tot tak fog - lal koz ta tá sá ra meg ál la po dást kötõ szer ve zet kö zöt ti szer - zõ dés re a 122/B. -ban fog lal ta kat meg fele lõen kell al kal - maz ni. (4) A fej lesz tõ-fel ké szí tõ fog lal koz ta tás ke re té ben a) a 16. élet évét be töl tött sze mély fog lal koz tat ha tó, b) a fog lal koz ta tás idõ tar ta ma nem ha lad hat ja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát, c) mun ka idõ ke ret nem al kal maz ha tó, d) ha a mun ka vál la ló napi mun ka ide je a négy és fél órát meg ha lad ja, ré szé re leg alább 30 perc mun ka kö zi szü ne tet kell biz to sí ta ni, e) a mun ka vál la ló éj sza kai mun ká ra, rend kí vü li és több mû sza kos mun ka vég zés re, ügye let re, ké szen lét re nem ve he tõ igény be, f) a ki kül de tés re, ki ren de lés re, mun ka erõ-köl csön zés re vo nat ko zó sza bá lyok nem al kal maz ha tók. 41. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 102. (1) Egy há zi és nem ál la mi fenn tar tá sú szol gál ta - tó, in téz mény ese tén az in téz mé nyi jog vi szony meg szû nik, ha a 94/D. sze rin ti meg ál la po dást az el lá tott, il let ve tör - vényes kép vi se lõ je vagy a fenn tar tó fel mond ja. (2) Ápo lást, gon do zást nyúj tó in téz mény és ápo ló, gon - do zó célú la kó ott hon ese tén a fenn tar tó a meg ál la po dást ak kor mond hat ja fel, ha az el lá tott a há zi ren det sú lyo san meg sér ti. (3) A fel mon dá si idõ, ha a 94/D. sze rin ti meg ál la po dás más ként nem ren del ke zik, a) alap szol gál ta tás ese tén ti zen öt nap, b) bent la ká sos in téz mény ese tén há rom hó nap. (4) Ha a 94/D. sze rin ti meg ál la po dás fel mon dá sá nak jog sze rû sé gét az el lá tott, a tör vényes kép vi se lõ je, a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mély, il - le tõ leg a fenn tar tó vi tat ja, kér he ti a bí ró ság tól a meg ál la - po dás jog el le nes fel mon dá sá nak meg ál la pí tá sát. Az el lá - tást vál to zat lan fel té te lek mel lett mind ad dig biz to sí ta ni kell, amíg a bí ró ság jog erõs ha tá ro za tot nem hoz. 42. (1) Az Szt ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A re ha bi li tá ci ós in téz mény leg fel jebb két évig gon - dos ko dik az el lá tott utó gon do zá sá ról. Az utó gon do zás idõ tar ta ma alatt az in téz mé nyi jog vi szony nem szû nik meg, füg get le nül at tól, hogy nem az in téz mény ben lát ják el az el lá tást igény be ve võt. Az utó gon do zás ke re té ben fo - gya té kos sze mé lyek és pszi chi át ri ai be te gek ese té ben amennyi ben a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te - lek tel je sül nek kül sõ gon do zó vagy kül sõ in téz mé nyi fé - rõ hely, szen ve dély be te gek és haj lék ta lan sze mé lyek ese té - ben kül sõ in téz mé nyi fé rõ hely igény be vé te lét is le het al - kal maz ni. A kül sõ gon do zó nál vagy kül sõ in téz mé nyi fé - rõ he lyen el he lye zett el lá tot tak fé rõ he lye az in téz mény mû - kö dé si en ge dély ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szá mán be lül ala kít ha tó ki, leg fel jebb az in téz mény mû kö dé si en ge dély - ben meg ha tá ro zott fé rõ hely szá má nak 15%-a ere jé ig. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (9) be kez dés sel egé szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (9) be kez dés szá mo zá sa (10) be kez dés re mó do sul: (9) A kül sõ gon do zó nál vagy in téz mé nyi kül sõ fé rõ he - lyen el he lye zett sze mély utó gon do zás ke re té ben tör té nõ el lá tá sa ma gá ban fog lal ja az ön ál ló mun ká ba ál lás hoz szük sé ges sze mély re szóló ta nács adást és a mun ka vég zés - sel kap cso la tos prob lé mák meg ol dá sá ban tör té nõ köz re - mû kö dést. 43. (1) Az Szt. 113/G. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az el lá tást igény lõ, il let ve az el lá tott a) a re ha bi li tá ci ós in téz mény be tör té nõ be ke rü lést meg elõ zõ en, b) a szo ci á lis fog lal koz ta tás meg kez dé se elõtt, va la - mint a fog lal koz ta tás so rán éven te re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la ton vesz részt. (2) Az Szt. 113/G. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, ez zel egy ide jû leg a je len le gi (2) (3) be kez dés szá - mo zá sa (3) (4) be kez dés re vál to zik: (2) A re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá lat cél ja a) az (1) be kez dés a) pont já ban fog lalt eset ben an nak meg ál la pí tá sa, hogy a re ha bi li tá ci ós in téz mé nyi el lá tást igény lõ ké pes sé gei, kész sé gei alap ján al kal mas nak te kint - he tõ-e a re ha bi li tá ci ós prog ram ban való ön kén tes rész vé - tel re, b) az (1) be kez dés b) pont já ban fog lalt eset ben an nak meg ál la pí tá sa, hogy az el lá tott ko rá ra, fi zi kai és men tá lis ál la po tá ra te kin tet tel al kal mas-e szo ci á lis fog lal koz ta tás ke re té ben tör té nõ mun ka vég zés re, il let ve al kal mas sá ga ese tén szá má ra mely szo ci á lis fog lal koz ta tá si for ma a leg - in kább meg fe le lõ. 44. (1) Az Szt ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A té rí té si dí jat konk rét összeg ben kell meg ál la pí ta ni. (2) Az Szt ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Ha az el lá tott, a tör vényes kép vi se lõ je vagy a térí - tési dí jat meg fi ze tõ sze mély a sze mé lyi té rí té si díj össze gét vi tat ja, il let ve an nak csök ken té sét vagy el en ge dé sét kéri, a (2) be kez dés sze rin ti ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül a fenn tar tó hoz for dul hat. Az ál la mi fenn tar tó a té rí té si díj össze gé rõl ha tá ro zat tal dönt. (3) Az Szt a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé - szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (5) (7) be kez dés számo - zása (6) (8) be kez dés re vál to zik: (5) Ha az el lá tott, tör vényes kép vi se lõ je vagy a té rí té si dí jat meg fi ze tõ sze mély a té rí té si díj egy há zi vagy nem ál - la mi fenn tar tó ál tal meg ál la pí tott össze gét vi tat ja, a bí ró - ság tól kér he ti a té rí té si díj meg ál la pí tá sát. A bí ró ság jog - erõs ha tá ro za tá ig a ko ráb ban meg ál la pí tott té rí té si dí jat kell meg fi zet ni.

18 11912 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám 45. (1) Az Szt ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tás éves té rí té si díja a jel zõ ké szü lék üzem ben tar tá sá nak költ sé ge alap ján meg ál la pí tott éves áta lány díj, amely nem ha lad hat ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb havi össze gé - nek 20%-át. Té rí tés men te sen kell biz to sí ta ni a jel zõ rend - sze res házi se gít ség nyúj tást an nak a sze mély nek, aki nek rend sze res havi jö ve del me nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb havi össze gét. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A tá mo ga tó szol gál ta tás té rí té si díja az el lá tás ra for - dí tott költ sé gek alap ján meg ál la pí tott óra díj és az el lá tás ra for dí tott idõ nek a szor za ta, va la mint a fo gya té kos sze - mély szál lí tá sa ese tén a szál lí tá si ki lo mé ter díj. Tá mo ga tó szol gál ta tás ese tén a sze mé lyi té rí té si díj nem ha lad hat ja meg a gon do zott rend sze res havi jö ve del mé nek 30%-át. 46. Az Szt. 117/B. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott, az át la got jó val meg ha la dó mi nõ sé gû el he lye zé si kö rül mé nye ket és szol gál ta tá so kat biz to sí tó tar tós bent la ká sos in téz mény ben a sze mé lyi té rí té si díj mel lett az in téz mé nyi el he lye zés kor egy sze ri hoz zá já ru lás, vagy az in téz mé nyi el lá tás so rán sze mé lyi té rí té si díj pót lék is kér he tõ. Az egy sze ri hoz zá já - ru lás össze ge az emelt szín vo na lú bent la ká sos el lá tás jog - cí men egy el lá tott után járó tárgy évi nor ma tív ál la mi tá mo - ga tás hét sze re sét, a sze mé lyi té rí té si díj pót lék a havi in téz - mé nyi té rí té si díj két sze re sét nem ha lad hat ja meg. Az egy - sze ri hoz zá já ru lást az in téz mény be tör té nõ be köl tö zés után kell meg fi zet ni. Ha a gon do zás a ha lá le set ki vé te lé vel vagy a fé rõ hely emelt szin tû mi nõ sí té se az in téz mény be tör té nõ be köl tö zést kö ve tõ öt éven be lül meg szû nik, az egy sze ri hoz zá já ru lás nak az idõ ará nyos ré szét vissza kell fi zet ni. 47. Az Szt. V. fe je ze té nek III. címe a kö vet ke zõ 119/A 119/B. -sal egé szül ki: 119/A. Az el lá tot tól, tör vényes kép vi se lõ jé tõl, hoz - zá tar to zó já tól [Ptk b) pont ja], az el lá tott tar tá sá ra jog sza bály, szer zõ dés vagy bí ró sá gi ha tá ro zat alap ján kö - te les sze mély tõl, va la mint a té rí té si dí jat vagy az egy sze ri hoz zá já ru lást meg fi ze tõ sze mély tõl a té rí té si dí jon és az egy sze ri hoz zá já ru lá son kí vül más jog cí men a szo ci á lis szol gál ta tá sért, il let ve az in téz mény ben tör té nõ el he lye zé - sért a szol gál ta tó, az in téz mény, a fenn tar tó vagy egy har - ma dik sze mély szá má ra pénz be fi ze tés vagy más va gyo ni elõny nyúj tá sa nem kér he tõ. 119/B. (1) Az ét kez te tést, il let ve a házi se gít ség nyúj - tást nem el lá tá si kö te le zett ség alap ján vég zõ szol gál ta tó, in téz mény fenn tar tó ja az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön - kor mány zat tól kö ve tel he ti az el lá tott in téz mé nyi té rí té si díja és sze mé lyi té rí té si díja kü lön bö ze té nek, de leg fel jebb az ét kez te tés, il let ve a házi se gít ség nyúj tás után egy el lá - tott ra járó éves nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás idõ ará nyos ré szé nek meg fi ze té sét, ha a) a te le pü lé si ön kor mány zat el lá tá si kö te le zett sé gét tel je sí tõ szol gál ta tó, in téz mény ve ze tõ je, az el lá tá si szer - zõ dés sel mû köd te tett szol gál ta tó, in téz mény fenn tar tó ja, az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat vagy a bí - ró ság az el lá tott ét kez te tés re, il let ve házi se gít ség nyúj tás ra való jo go sult sá gát meg ál la pí tot ta, és b) az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat az ét - kez te tést, il let ve a házi se gít ség nyúj tást az el lá tott ré szé re nem biz to sít ja. (2) Az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat men te sül az (1) be kez dés sze rin ti kö te le zett sé ge alól, ha az ál ta la biz to sí tott ét kez te tést, il let ve házi se gít ség nyúj tást az el lá tott nem ve szi igény be. (3) A fenn tar tó nak az (1) be kez dés sze rin ti kö ve te lés ér - vé nye sí té sé hez írás ban kell fel hív nia a te le pü lé si ön kor - mány za tot az el lá tá si kö te le zett ség tel je sí té sé re. (4) Ha az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat a fel hí vás kéz hez vé te lét kö ve tõ ti zen öt na pon be lül az el lá - tott ré szé re az ét kez te tést, il let ve a házi se gít ség nyúj tást nem biz to sít ja, a fenn tar tó a bí ró ság tól kér he ti, hogy kö te - lez ze a te le pü lé si ön kor mány za tot az (1) be kez dés alap ján meg ha tá ro zott összeg meg fi ze té sé re. A fenn tar tó a kü lön - bö zet meg fi ze té sét leg fel jebb a fel hí vás kéz hez vé te lét kö - ve tõ nap tól kez dõ dõ idõ re kö ve tel he ti. (5) Az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat (1) be kez dés sze rin ti meg té rí té si kö te le zett sé ge meg - szûnik a) a (2) be kez dés sze rin ti eset ben, vagy b) ha az el lá tás ra kö te le zett te le pü lé si ön kor mány zat vagy a bí ró ság meg ál la pít ja, hogy az el lá tott nak az ét kez - te tés re, il let ve a házi se gít ség nyúj tás ra való jo go sult sá ga meg szûnt. 48. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 120. A he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás, va la - mint az ál la mi szerv a szo ci á lis szol gál ta tást egy há zi vagy nem ál la mi fenn tar tó val kö tött el lá tá si szer zõ dés út ján is biz to sít hat ja. 49. Az Szt a (2) be kez dé sé nek c) d) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az el lá tá si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell] c) az egy há zi, nem ál la mi fenn tar tó nyi lat ko za tát a szer zõ dés ben meg ha tá ro zott szo ci á lis szol gál ta tás ra vo - nat ko zó kü lön jog sza bá lyok és szak mai kö ve tel mé nyek, nyil ván tar tá si kö te le zett sé gek be tar tá sá ra, il let ve a szol - gál ta tó val, in téz ménnyel tör té nõ be tar ta tá sá ra; d) a sze mé lyi té rí té si díj csök ken té sé nek, il let ve el en - ge dé sé nek ese te it és mód ja it; 50. Az Szt ának be ve ze tõ szö veg ré sze, va la - mint a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A te le pü lé si ön kor mány zat ál tal meg ál la pí tott és fo lyó - sí tott pénz be li és ter mé szet ben nyúj tott el lá tá sok ki adá sa i - hoz, to váb bá a rend sze res szo ci á lis se gélyt ké rel me zõ fog -

19 2005/170. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y lal koz ta tá sá nak költ sé ge i hez, va la mint a he lyi ön kor - mány za tok, il let ve tár su lá sa ik ál tal fenn tar tott szo ci á lis szol gál ta tók és in téz mé nyek mû kö dé si költ sé ge i hez az állam a köz pon ti költ ség ve té si tör vény ben fog lal tak szerint a) nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok kal; [já rul hoz zá.] 51. Az Szt a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 126. Az ál lan dó la ko sok után járó nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás tar tal maz za a te le pü lé si ön kor mány za tok ál - tal nyúj tott pénz be li és ter mé szet be ni el lá tá sok ki adá sa i - hoz, va la mint a az éves költ ség ve té si tör vény ben meg ha tá - ro zott szo ci á lis szol gál ta tá sok mû köd te té si költ sé ge i hez tör té nõ ál la mi hoz zá já ru lást. 52. (1) Az Szt ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A szo ci á lis szol gál ta tá sok után járó nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lá sok tar tal maz zák az egyes szo ci á lis szol gál ta - tá sok mû köd te té si költ sé ge i hez tör té nõ ál la mi hoz zá já ru - lást. (2) Az Szt a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) A 92/K. (5) be kez dé se sze rin ti fé rõ hely szá mon fe lül el lá tott sze mé lyek után nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás nem igé nyel he tõ és nem szá mol ha tó el. (3) Az Szt a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Ha az egy há zi vagy nem ál la mi fenn tar tó he lyi ön - kor mány zat tal, il let ve tár su lás sal el lá tá si szer zõ dést kö - tött, az el lá tá si szer zõ dés ben fog lal tak sze rint biz to sí tott szo ci á lis szol gál ta tá sok, il let ve in téz mény ese té ben férõ helyek után a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás jogo sult a nor ma tív ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé re. 53. Az Szt. a kö vet ke zõ 127/A. -sal egé szül ki: 127/A. (1) Ha a he lyi ön kor mány zat vagy a tár su lás a fenn tar tá sá ban mû kö dõ szol gál ta tót, in téz ményt jog utód - lás sal egy há zi jogi sze mély fenn tar tá sá ba adja át, az egy - há zi ki egé szí tõ tá mo ga tást a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su lás kö te les a köz pon ti költ ség ve tés nek két éven ke - resz tül fo lya ma to san meg té rí te ni. A jog utód lás té nyét a mû kö dést en ge dé lye zõ ha tá ro zat ban rög zí te ni kell. (2) Ha a he lyi ön kor mány zat vagy a tár su lás fenn tar tá sá - ban mû kö dõ szol gál ta tó, in téz mény meg szû né sé tõl szá mí - tott há rom hó na pon be lül egy há zi jogi sze mély új szol gál - ta tót, in téz ményt hoz lét re, a meg szûnt in téz mény ben is nyúj tott szo ci á lis szol gál ta tá sok után ki fi ze tett egy há zi ki - egé szí tõ tá mo ga tást a he lyi ön kor mány zat, il let ve a tár su - lás kö te les a köz pon ti költ ség ve tés nek két éven ke resz tül fo lya ma to san meg té rí te ni, fel té ve, hogy a) a meg szûnt és a lét re ho zott szol gál ta tó, in téz mény el lá tot ta i nak leg alább öt ven szá za lé ka azo nos, va la mint b) a meg szûnt és a lét re ho zott in téz mény ugyan ab ban az in gat lan ban mû kö dik. (3) A (2) be kez dés a) b) pont já ban meg ha tá ro zott fel té - te lek fenn ál lá sát a Ma gyar Ál lam kincs tár nak az egy há zi ki egé szí tõ tá mo ga tást fo lyó sí tó te rü le ti, il let ve re gi o ná lis igaz ga tó sá ga (a továb biak ban: Igaz ga tó ság) ké rel mé re a mû kö dést en ge dé lye zõ szerv ha tá ro zat ban ál la pít ja meg. (4) A mû kö dést en ge dé lye zõ szerv az (1) és a (3) be kez - dés sze rin ti ha tá ro za tát meg kül di a he lyi ön kor mány zat, il - let ve a tár su lás szék he lye sze rint ille té kes Igaz ga tó ság - nak. 54. (1) Az Szt a (1) be kez dé sé nek a) és d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû - leg a be kez dés a kö vet ke zõ j) és m) pont tal egé szül ki: [Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy meg ál la pít sa] a) a pénz be li szo ci á lis el lá tá sok el szá mo lá sá nak sza - bá lya it; d) a pénz be li és ter mé szet be ni szo ci á lis el lá tá sok igény lé sé nek és meg ál la pí tá sá nak, va la mint fo lyó sí tá sá - nak rész le tes sza bá lya it; j) az or szá gos je len té si és fé rõ hely fi gye lõ rend szer szá - má ra be je len ten dõ ada tok kö rét, va la mint az adat köz lés mód já ra és ide jé re vo nat ko zó sza bá lyo kat; m) a szo ci á lis fog lal koz ta tás en ge dé lye zé sé nek és el - len õr zé sé nek, va la mint a szo ci á lis fog lal koz ta tá si tá mo ga - tás igény lé sé nek és a tá mo ga tás fel hasz ná lá sa el len õr zé sé - nek sza bá lya it. (2) Az Szt a (2) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö veg - ré sze és f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a be kez dés a kö vet ke zõ l) pont tal egé szül ki: Fel ha tal ma zást kap a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe - le lõs mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za f) a szo ci á lis alap vizs gá ra, szak vizs gá ra, va la mint a szo ci á lis szol gál ta tá so kat nyúj tó sze mé lyek to vább kép zé - sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat, ide nem ért ve a szak irá nyú to - vább kép zé si sza ko kon fo lyó to vább kép zést; l) a szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit. (3) Az Szt ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) Fel ha tal ma zást kap az egész ség ügyi mi nisz ter, hogy ren de let ben sza bá lyoz za a szak mai sza bá lyok sze rint el sõ ként vá lasz tan dó, leg ala cso nyabb napi te rá pi ás költ - ség gel al kal ma zott ké szít mé nyek ki vá lasz tá sá nak sza bá - lya it. 55. (1) Ez a tör vény a (2) (5) be kez dés ben fog lalt ki - vé tel lel ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (2) E tör vény 61. -a de cem ber 31-én lép ha - tályba. (3) E tör vény 2. -ának (3) be kez dé se, 8. -a (1) be kez - dé sé nek az Szt. 37/A. -a (1) be kez dé se a) és b) pont ját meg ál la pí tó ré sze, 8. -ának (2) (3) be kez dé se, 11. -ának az Szt. 37/E. -a (1) (6) be kez dé sét meg ál la pí tó ré sze áp ri lis 1-jén lép ha tály ba.

20 11914 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/170. szám (4) E tör vény 9. -a, 10. -ának (2) be kez dé se, 12. -a, a, 54. -ának (3) be kez dé se, a jú - li us 1-jén lép ha tály ba. (5) E tör vény 8. -a (1) be kez dé sé nek az Szt. 37/A. -a (1) be kez dé se c) pont ját meg ál la pí tó ré sze, 8. -ának (4) be kez dé se, 11. -ának az Szt. 37/E. -ának (7) be kez - dé sét meg ál la pí tó ré sze, 29. -a, 32. -a és 52. -ának (3) be kez dé se ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. 56. (1) Az Szt. rend sze res szo ci á lis se gély re vo nat ko - zó, áp ri lis 1-jé tõl ha tá lyos ren del ke zé sei alap ján rend sze res szo ci á lis se gély (a továb biak ban: új fel té te lû se gély) jú li us 1-jé tõl ál la pít ha tó meg és fo lyó sít ha tó. (2) A te le pü lé si ön kor mány zat an nak a sze mély nek az új fel té te lû se gély re való jo go sult sá gát, a) aki nek az Szt már ci us 31-én ha tá lyos ren del - ke zé sei sze rint rend sze res szo ci á lis se gélyt fo lyó sí ta nak (a továb biak ban: régi fel té te lû se gély) jú ni us 30-áig fe lül vizs gál ja az zal, hogy ed dig az idõ pon tig a jo go sult - sá gi fel té te lek fenn ál lá sa ese tén a régi fel té te lû se gélyt to vább kell fo lyó sí ta ni, b) aki nek a régi fel té te lû se gély fo lyó sí tá sa áp ri - lis 1-jén az Szt. 37/C. -a sze rint szü ne tel, a to vább fo lyó sí - tást meg elõ zõ en fe lül vizs gál ja. (3) A áp ri lis 1-jét köve tõen, de jú li us 1-jét meg elõ zõ en meg ál la pí tott rend sze res szo ci á lis se gély ese - tén a ha tá ro zat ban ren del kez ni kell az új fel té te lû se gély re való jo go sult ság ról, il let ve an nak fenn ál lá sa ese tén az új fel té te lû se gély havi össze gé rõl. (4) Ha az ápo lá si díj össze ge az Szt. 43/A. -a sze rin ti el já rás ban, a me gyei, fõ vá ro si szo ci á lis mód szer ta ni in téz - mény szak vé le mé nye alap ján mó do sul, az el lá tás ra való jo go sult ság fel té te le i nek fe lül vizs gá la tá ra irány adó idõ - szak az ápo lá si díj Szt. 44. (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti összeg ben tör té nõ meg ál la pí tá sá ról szóló ha tá ro - zat jog erõ re emel ke dé sé nek nap já tól kez dõ dik. (5) A jú li us 1-jét meg elõ zõ en ki ál lí tott köz gyógy - el lá tá si iga zol vá nyok az ér vé nyes sé gük le jár tá ig, de leg ké - sõbb jú li us 1-jé ig a jú ni us 30-án ha tá lyos ren - del ke zé sek sze rint hasz nál ha tók fel jú li us 1-jé tõl a jú li us 1-jét meg elõ zõ en ki ál lí tott köz gyógy el lá tá si iga zol vá nyok nem hasz nál ha tók fel. (6) A jú li us 1-jét meg elõ zõ en ha tá lyos sza bá lyok sze rint köz gyógy el lá tás ban ré sze sü lõ sze mély jo go sult sá - gá nak fenn ál lá sa alatt is kér he ti a köz gyógy el lá tás nak e tör vény sza bá lyai sze rin ti meg ál la pí tá sát. (7) Ha a te le pü lé si ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te a jo go sul tat a jú li us 1-jét meg elõ zõ en ha tá lyos sza bá - lyok sze rint az Szt ának (2) be kez dé se sze rin ti, majd jú li us 1-jét köve tõen a te le pü lé si ön kor mány zat ren - de le te alap ján a jegy zõ az Szt ának (3) be kez dé se sze rin ti köz gyógy el lá tás ban ré sze sí ti, a te le pü lé si ön kor - mány zat ál tal fi ze tett té rí tés össze ge idõ ará nyo san kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint be szá mí tás ra kerül. (8) E tör vény köz gyógy el lá tás ra vo nat ko zó ren del ke zé - se it a (6) (7) be kez dés sze rin ti el té rés sel a hatályba - lépésekor fo lya mat ban lévõ ügyek re is al kal maz ni kell. (9) Az e tör vény ha tály ba lé pé se elõtt nem ál la mi vagy egy há zi fenn tar tó val lét re jött in téz mé nyi jog vi szo nyok fel mon dás sal tör té nõ meg szün te té sé re az Szt. e tör vény 41. -ával meg ál la pí tott ában fog lalt ren del ke zé - se ket kell al kal maz ni. Az e tör vény ha tály ba lé pé sét meg - elõ zõ en meg kö tött, Szt. 94/D. sze rin ti meg ál la po dá so kat az Szt. e tör vény 41. -ával meg ál la pí tott ában fog lalt, meg szû nés re vo nat ko zó ren del ke zé sek nek meg - fele lõen jú ni us 30-áig kell mó do sí ta ni. Az Szt. 94/D. sze rin ti meg ál la po dás jog sza bály ál ta li mó do sí tá - sá ra hi vat koz va a fenn tar tó a meg ál la po dást nem mond hat - ja fel, at tól el nem áll hat, elõ szer zõ dés ese tén pe dig a meg - ál la po dás meg kö té sét nem ta gad hat ja meg. (10) Az Szt ának e tör vény 52. -ának (3) be - kez dé sé vel meg ál la pí tott (4) be kez dé sé ben fog lalt ren - del ke zé se ket a ja nu ár 1-je elõtt meg kö tött el lá tá si szer zõ dé sek ese té ben is al kal maz ni kell. (11) Az Szt. e tör vény 53. -ával meg ál la pí tott 127/A. -ában fog lalt sza bá lyo kat ab ban az eset ben kell al - kal maz ni, ha az egy há zi fenn tar tó a mû kö dé si en ge dély, il - let ve az elvi mû kö dé si en ge dély irán ti ké rel mét e tör vény ha tály ba lé pé sét köve tõen nyúj tot ta be. (12) Az ön kor mány za ti tár su lás a szol gál ta tás ter ve zé si kon cep ci ót de cem ber 31-éig ké szí ti el. 57. (1) Az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí tott 99/B 99/E. -ában fog lalt ren del ke zé se ket a (2) (4) be - kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel jú li us 1-jé tõl kell al kal maz ni. (2) A szo ci á lis in téz mény ja nu ár 31-éig meg ke re - si a re ha bi li tá ci ós al kal mas sá gi vizs gá la tot vég zõ szak ér tõi bi zott sá got, és az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí - tott 99/B. -ának (3) be kez dé se sze rin ti szak ér tõi vé le - mé nyét kéri az el lá tott fog lal koz tat ha tó sá gá val kap cso lat - ban. (3) Az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí tott 99/B. -ának (3) (5) be kez dé sé ben fog lalt el já rást köve - tõen az el lá tot tat fog lal koz ta tó sze mély, il let ve szer ve zet a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony jú li us 1-jei ha - tállyal tör té nõ mó do sí tá sá ra irá nyu ló aján la tot tesz az el lá - tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je ré szé re. Ha az aján lat té - telt kö ve tõ 15 na pon be lül az el lá tott, il let ve tör vényes kép vi se lõ je nem nyi lat ko zik, vagy az aján la tot nem fo gad - ja el, a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony meg szûnik. (4) A szo ci á lis in téz mény az Szt. e tör vény 40. -ával meg ál la pí tott 99/C. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gét elsõ íz ben jú li us 1-jé ig tel je sí ti. 58. (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát vesz ti az Szt.