FÉMTARTALMÚ SZÉNGÉLEK Tézisfüzet. Czakkel Orsolya. Témavezetı: László Krisztina Konzulens: Erik Geissler (UJF, Grenoble)

Átírás

1 BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA FÉMTARTALMÚ SZÉNGÉLEK Tézisfüzet Czakkel Orsolya Témavezetı: László Krisztina Konzulens: Erik Geissler (UJF, Grenoble) Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék 2009

2 1. Irodalmi háttér Az elsı szerves aerogélt rezorcinból (R) és formaldehidbıl (F), Na 2 CO 3 (C) katalizátor segítségével állították elı [1]. A vizes közegő polikondenzációbann háromdimenziós térhálós polimer mátrix (RF hidrogél) keletkezik. A hidrogélbıl oldószercserét követı szárítással és karbonizálással állítható elı a szilárd szénváz, vagyis a széngél (1. ábra). OH O OH + 2 H C H katalizátor,e OLDÓSZERCSERE SZÁRÍTÁS HİKEZELÉS RF hidrogél polimer gél széngél 1. ábra Az RF és széngélek elıállítása A polimerizációs reakció egy aromás elektrofil szubsztitúciós és egy kondenzációs lépésbıl áll, melyek sebessége nagymértékben függ a szintézis paramétereitıl (a kiindulási oldat phjától, a hımérséklettıl, az összkoncentrációtól, valamint az R/F és R/C mólaránytól). A kiindulási oldat ph-ja befolyásolja a képzıdı klaszterek számát és méretét, így a kialakuló gél szerkezetét is [2, 3]. A különbözı bázikus illetve savas katalizátorok nagymértékben eltérı szerkezető polimer géleket eredményeznek. Az alkáli karbonát sók vizes oldatának ph-ja eltérı, ezért anyagi minıségük is befolyásolja a széngél szerkezetét. A rezorcin és a formaldehid polikondenzációs reakciójában a katalizátor gócképzıként is szolgál, ezért a katalizátor relatív koncentrációja is befolyásolja a gélszerkezetet. A pórusméret eloszlás és az átlagos pórusméret tehát függ a katalizátor koncentrációjától [4]. Dinamikus fényszórás (DLS) mérésekkel kimutatták, hogy a klaszterek növekedését a rezorcin/víz (R/W) arány csökkentése, illetve az R/C arány növelése gyorsítja [5]. A széngélek pórusszerkezete és így fajlagos felülete a szárítás és a karbonizálás során is változtatható. A szárítási lépés jelentıségét jelzi, hogy nevükben is megkülönböztetik a különbözı módon szárított géleket. Az inert atmoszférában (pl. nitrogén), hıkezeléssel [1] Pekala R.W., Journal of Materials Science , 3221 [2] Lin C., Ritter J.A., Carbon 1997, 35, 1271 [3] Job N., Panariello F., Marien J., Crine M., Pirard J.P., Léonard A., Journal of Non-Crystalline Solids 2006, 352, 24 [4] Yamamoto T., Nishimura T., Suzuki T., Tamon H., Journal of Non-Crystalline Solids 2001, 288, 46 [5] Yamamoto T. Yoshida T., Suzuki T., Mukai S.R., Tamon H., Journal of Colloid and Interface Science 2002, 245, 391 1

3 szárított gélek szabatos neve xerogel, a fagyasztva szárítással elıállított RF géleket kriogélnek hívják, míg szuperkritikus extrakcióval aerogéleket kapunk. A széngél végleges szerkezete a hıkezelés során alakul ki. Az alkalmazott hımérséklet, idıtartam, illetve atmoszféra befolyásolja a morfológiát. A kitermelés ebben a végsı lépésben nagymértékben függ a hımérséklettıl és az idıtıl. Fémionok bevitelével tovább bıvíthetı a széngélek lehetséges felhasználási területe. A szol-gél elıállítási mód lehetıséget ad arra, hogy a fémionokat akár már a hidrogél elıállítása során a rendszerbe vigyük. A monolit formájú fémtartalmú széngélek különösen alkalmasak gáztranszporttal összefüggı elválasztási feladatokra. Az átmeneti fémek bevitele növelheti széngélek katalitikus szelektivitását. Hasonlóan kedvezı hatásuk lehet gázelegyek elválasztásának hatékonyságára [6]. 2. Célkitőzések Doktori munkám célja átmeneti fémekkel dópolt széngélek elıállítása és jellemzése volt. Kezdetben a háromféle szárítási módszer összehasonlításával foglalkoztam. Bár a szárítási módszerek jelentıségét szinte minden RF aerogélekkel foglalkozó cikk megemlíti, szisztematikus, összehasonlító munkával nem találkoztam az irodalomban. Legelterjedtebben a szuperkritikus CO 2 -os extrakciót használják a három módszer közül, de körülményeinek a szerkezetre gyakorolt hatását szintén nem vizsgálták. Az irodalomban szuperkritikus extrakcióként leírt eljárás valójában folyadék halmazállapotú CO 2 -dal történı extrakciót jelent, ahol a végsı nyomáscsökkentés elıtt kerül csak a CO 2 szuperkritikus állapotba. Közismert, hogy a szuperkritikus CO 2 extrakciós hatékonysága nagyobb a folyékony CO 2 -énál, ezért célom volt a tényleges szuperkritikus extrakciós szárítás megvalósítása és paramétereinek vizsgálata. Vizsgáltam az azonos módon szintetizált, de eltérı módon szárított RF gélek és a belılük elıállított széngélek szerkezeti különbségeit. Réz és titán átmeneti fém sóival módosított géleket állítottam elı. Tanulmányoztam a réz(ii) és titán(iv) sók bevitelének szerkezetmódosító hatását. A fémeket az elıállítási folyamat három különbözı lépésében vittem a rendszerbe: a) a polimerizáció során, b) a [6] O. Czakkel, Gy. Onyestyák, G. Pilatos, V. Kouvelos, N. Kanellopoulos, K. László, Microporous Mesoporous Materials 2009, 120, 76 2

4 száraz polimer aerogél impregnálásával, illetve c) a széngél impregnálása során. Vizsgáltam a polimerizáció lefolyását és a képzıdı polimer és szén aerogélek szerkezetét. Az elıállított minták szerkezeti különbségeinek feltárására pásztázó elektronmikroszkópiát (SEM), alacsony hımérséklető nitrogén adszorpciót, kis- és nagyszögő röntgenszórást (SAXS/WAXS) használtam. Az átmeneti fém ionoknak a polimerizációra gyakorolt hatását dinamikus fényszórással (DLS) vizsgáltam. A minták fémtartalmát a réz ill. titán Kα vonalainak felhasználásával SEM/EDS módszerrel határoztam meg. 3. Anyagok és módszerek Szintézis és impregnálás A monolit RF hidrogélek elıállításakor Lin és munkatársai munkáját követtem [7]. A rezorcint (R), formaldehidet (F) és nátrium karbonátot (C) tartalmazó vizes kiindulási oldat összkoncentrációja 5 wt/v% volt. Az R/F mólarány 1i:i2, míg az R/C mólarány 50i:i1 volt. Az oldat kezdeti ph-ját 6,0-ra állítottam be. A gélesedés lezárt ampullákban, 85 C-on, egy hétig tartott. A réztartalmú hidrogélek elıállítása során réz-acetátot (Cu(CH 3 COO) 2 ) adtam a kezdeti reakcióelegyhez, így az R/C arány 25-re, az összkoncentráció pedig 5.2 wt/v%-ra módosult. Az oldat ph-ját (ph=5,3) a réz-acetát oldhatósága limitálta. A titántartalmú hidrogéleket Maldonado-Hódar és munkatársai nyomán állítottam elı [8]. R és F vizes oldatához titán(iv)-izopropoxidot (TIP) adtam, az R/TIP mólarány 1 volt. Az elegyet 4 órán keresztül, 60 C-on gélesítettem. A szárítást megelızıen a hidrogélek pórusaiban lévı vizet acetonra (fagyasztva szárítás esetén t-butanolra) cseréltem le. Az impregnált minták elıállításánál a polimer- vagy a szén aerogélt vizes réz-acetát, illetve acetonos titán-izopropoxid oldatban áztattam, 24 órán keresztül. Az impregnáló oldat koncentrációjának, illetve az anionnak a szorpcióra gyakorolt hatását független mérésekkel, mikropórusos szeneken vizsgáltam. Szárítás A nitrogén atmoszférában történı hıkezelés esetén a minták 5 órán át 65 C-on, majd újabb 5 órán át 110 C-on száradtak. [7] Lin C., Ritter J.A., Carbon 1997, 35,

5 A fagyasztva szárítás 45 C-on történt. A CO 2 közegbıl történı szárítást az irodalomban leírt módon és szuperkritikus körülmények között is vizsgáltam. Ez utóbbi esetben az alkalmazott nyomást, a hımérsékletet és idıtartamot szisztematikus vizsgálatokban határoztam meg. Karbonizálás A polimer gélek hıkezelése 900 C-on, 1 órán keresztül, forgó kvarcreaktorban történt. Az inert atmoszférát a 25 ml/perc áramlási sebességő, nagytisztaságú nitrogén biztosította. A minták jellemzése A szoli igél átmenetet DLS mérésekkel követtem, ALV goniometer (ALV, Langen, Germany) segítségével. A 632,8 nm hullámhosszúságú fény forrása egy HeNe lézer volt. Korrelátorként ALV 5000E multi-tau berendezést használtam. A többszörös szórás csökkentése érdekében a mintákat 1 illetve 2 mm átmérıjő röntgen kapillárisba töltöttem, a méréseket C hımérséklettartományban végeztem. A minták felületi morfológiáját egy JSM-5500LV (JEOL, Japan) típusú elektronmikroszkóppal vizsgáltam. A töltıdés elkerülése érdekében a polimer mintákat a vizsgálat elıtt aranyoztam. A SAXS/WAXS méréseket a grenoble-i European Synchrotron Radiation Facility (ESRF) BM2-es mérıhelyén végeztem, Franciaországban. A szórási vektort a i<iqi<i5.7 Å 1 tartományban változtattam, ahol q = 4π sin( θ / 2) / λ (λ: a beesı sugárzás hullámhossza). A detektor egy indirekt módban mőködı, 50 µm effektív pixelnagyságú CCD kamera volt. A méréshez a mintákat porítottam, és 1,5 mm átmérıjő üveg kapillárisokba töltöttem, melyeket leforrasztottam. A nitrogéngız adszorpciós méréseket 196 C-on, számítógép vezérelt Autosorb-1 (Quantachrome, USA) volumetrikus gázadszorpciós készülékkel végeztem. A minták elıkészítése 20 C-on, p < mbar vákuumban, 24 h-ig tartott. Az aero- és széngélek fémtartalmát az elemek Kα vonalainak felhasználásával SEM/EDS JEOL JSM-5500LV (JEOL, Japan) elektronmikroszkóp segítségével határoztam meg, nagyvákuumban. Az átlagos fémkoncentrációt minimum hat mérési pontból számítottam. [8] Maldonado-Hodar F.J., Moreno-Castilla C., Rivera-Utrilla J., Applied Catalysis A 2000, 203, 151 4

6 A titántartalmú minták fotokatalitikus aktivitását vizes oldatból történı fenol-bontási mérésekkel teszteltem. 4. Eredmények Polimerizáció A réz jelenléte a polimerizáció során a rézmentes közegtıl nagymértékben eltérı mérető klaszterek képzıdését idézi elı 40 C-on. Ez a különbség eltőnik, amennyiben a polimerizációt 85 C-on végezzük. A hidrogél mintákban minden esetben jól detektálható a polimerre adszorbeált vízréteg. A klaszterméret növelésén túl a réz(ii)-ionok jelenléte felgyorsítja a reakció kezdeti sebességét, de a teljes folyamatra vonatkozó aktiválási energiát nem befolyásolja. A titán polimerizációra gyakorolt hatása DLS mérésekkel nem követhetı, a Ti(OH) 4 csapadék vizes közegben történı azonnali kiválása miatt. Szárítás hatása a fémmentes széngélek szerkezetére Vizsgáltam a szárítási módszereknek a fémmentes széngélek szerkezetére gyakorolt hatását. A minták porozitása és a szerkezetet alkotó elemi gömbök nagysága is függ az alkalmazott szárítási technológiától. A karbonizálás során a SAXS mérésekbıl meghatározható elemi gömbméret az aerogélek és a kriogélek esetén csökken. A karbonizálás elıtt nitrogénben szárított xerogéleknél másodlagos szerkezet alakul ki, amely a göböcskék növekedését eredményezi. Az elszenesítés során a fajlagos felület minden esetben nıtt. A xerogéleknek van a legtömörebb szerkezete, így a legkisebb fajlagos felülete (<i900 m 2 /g). A legnagyobb felületet a fagyasztva szárított szén kriogél esetén mértem (>i2500 m 2 /g), míg a folyékony CO 2 -os extrakcióval szárított minta kb m 2 /g felülető széngélt eredményezett. Jelentıs különbséget találtam a folyadék, illetve a ténylegesen szuperkritikus CO 2 -os extrakcióval szárított minták szerkezetében. Utóbbi esetben a kialakuló laza, döntıen mikropórusos szerkezet a fagyasztva szárítással összevethetı nagy fajlagos felületet eredményez. A folyadék állapotú CO 2 -extrakció során az elemi mikrogömbök összetapadnak, méretük 3-4-szerese a szuperkritikus extrakció után mértnek. A ténylegesen szuperkritikus extrakció paraméterei a minták mikro- és mezopórus tartományára nincsenek hatással, de nagy mértékben befolyásolják a makropórusok mennyiségét. Az eredmények alapján a fémtartalmú mintákat szuperkritikus körülmények között szárítottam. 5

7 Az átmeneti fém hatása a polimer aerogél szerkezetére Az elıállítási folyamat három különbözı lépésében bevitt réz-acetát az RF aerogélek szerkezetét széles mérettartományban megváltoztatja, így befolyásolja a fajlagos felületet is. Bár a 85 C-on réz jelenlétében elıállított hidrogél szerkezete nem mutat eltérést a fémmentes mintához képest, a száraz RF aerogélek morfológiája nagymértékben különbözik egymástól. A réz ugyan nem épül be a gélbe polimerizáció során, mégis jelentısen befolyásolja a képzıdı aerogél szerkezetét, mert lényegesen kisebb elemi mikrogömbök keletkeznek (a réz jelenlétében átmérıjük 71 Å helyett 28 Å). A réz katalizátorral elıállított polimer aerogél fajlagos felülete kiemelkedıen nagy, 2000 m 2 /g. Titán jelenlétében a szol-gél reakcióban finom csapadékot eredményez, melynek fajlagos felülete lényegesen kisebb. Fémtartalmú szén aerogélek A karbonizálás - a réz-katalizált minta kivételével, ahol a méret gyakorlatilag nem változott a fémmentes polimergéleknél tapasztalthoz hasonlóan csökkenti az elemi gömböcskék méretét. A titán-, ill. rézsóval történı impregnálás jelentısen befolyásolja a porozitást és a pórusok részleges eltömıdése miatt csökkenti a széngélek fajlagos felületét. A pórusok méreteloszlása is megváltozik. A xerogél impregnálásával Å, a réz katalizátorként történı alkalmazásával Å, a széngél utólagos impregnálásával Å a tipikus pórusméret. A széngélek mezopórusainak mérete tehát a réz bevitel módjával hangolható. A réztartalmú széngélek fajlagos felülete is függ a fém-bevitel módjától. A karbonizálás után a réz-katalizált széngél fajlagos felülete 1330 m 2 /g, a polimer állapotban impregnálté 380 m 2 /g, az impregnált széngélé m 2 /g. A titántartalmú minták fajlagos felülete kisebb, mint a hasonló módon elıállított réztartalmú széngéleké. Ez a megfigyelés összhangban van a titán-dópolás esetén elérhetı nagyobb fémtartalommal. A titán-katalízissel elıállított széngél nem tartalmaz nitrogén adszorpcióval mérhetı, 100 Å-nél nagyobb pórusokat. A karbonizálás a fémek oxidációs állapotát is megváltoztatja. Az RF aerogélre impregnálással felvitt réz-acetát fém rézzé redukálódik a polimer hıbomlása miatt kialakuló reduktív atmoszférában. A Å nagyságú Cu 0 klaszterek felületi eloszlása homogén. Az impregnálás után még amorf TiO 2 kristályos anatáz - rutil keverékké alakul. Ennek megfelelıen ez a széngél fotokatalitikus aktivitást mutatott. A széngél utólagos impregnálása amorf fémsót tartalmazó mintákat eredményez. 6

8 5. Alkalmazási lehetıségek A hangolható pórusméret-eloszlásnak köszönhetıen, valamint a heteroatom (pl. átmeneti fém) bevitelének relatív egyszerő, és többféleképen kivitelezhetı módja miatt nagy a széngélek iránti érdeklıdés. A fémtartalmú széngélek többek között hordozós katalizátorként vagy gázelválasztási célokra is felhasználhatók. A heteroatomok jelenlétének köszönhetıen specifikus szorpciós tulajdonságok alakíthatók ki, amelyek a nagy porozitással ötvözve elısegítik különféle veszélyes gázok (pl. hidrogén-cianid, ammónia), kis koncentrációban történı hatékony megkötését. 7

9 6. Tézispontok 1. Megállapítottam, hogy a polimerizációs közegben jelenlévı réz-acetátból csak kis mennyiségő réz épül be a polimerbe. Bár a rézsó jelenléte jelentısen megváltoztatja a polimerizáció kinetikáját, a folyamat teljes aktiválási energiája a vizsgált C hımérséklettartományban nem változik. A réz jelenléte ugyanakkor kiugróan nagy fajlagos felülető polimer aerogélt (2000 m 2 /g) eredményez, mert a fémmentes polimer aerogélnél tapasztalttól lényegesen kisebb elemi alkotóegységek képzıdnek. [Czakkel et al, J. Coll. Int. Sci. 2009, 337, 513] 2. Egy szabályozható berendezést építettem, amely lehetıvé tette a ténylegesen szuperkritikus CO 2 -os extrakció paramétereinek vizsgálatát. A polimer zsugorodása a t- butanolból történı fagyasztva szárítással összehasonlíthatóan kis mértékő. A keletkezı aerogél fajlagos felülete nagy (>500 m 2 /g). Az extrakció során alkalmazott hımérséklet, nyomás és tartózkodási idı a mikro- és mezoporozitást nem, a makropórusok mennyiségét azonban jelentısen befolyásolja. Az alacsonyabb hımérséklet és a magasabb nyomás kedvez a nagyobb porozitás kialakulásának. Állandó áramlási sebesség mellett a megmaradó pórusok mennyisége arányos a tartózkodási idıvel. A minták teljes pórustérfogata széles tartományban változtatható. [Czakkel et al, Micropor. Mesopor. Mater. 2005, 86, 124; Székely et al., Olaj Szappan Kozmetika, 2009, Különkiadás, 84] 3. A polimer- ill. a széngél utólagos impregnálása (réz és titán esetén egyaránt) csökkenti a fajlagos felületet, mert a szőkebb pórusok eltömıdnek, a tágabbak beszőkülnek. Gázadszorpcióval 180 Å-nél nagyobb pórusokat nem észleltem. [Czakkel et al, J. Coll. Int. Sci., 2009, 337, 513, Czakkel et al, Micropor. Mesopor. Mater., 2009, 126, 213] 4. A réz bevitel módja befolyásolja a jellemzı mezopórus méretet, amely így Å között az alkalmazott módszerrel hangolható. Ez a hatás kevésbé szignifikáns titán esetén. A felvitt fém mennyisége az impregnáló oldat koncentrációjával befolyásolható. [Czakkel et al, J. Coll. Int. Sci., 2009, 337, 513] 5. Az impregnálást követı karbonizálás során a réz és titán viselkedése eltérı. A karbonizálás során a réz(ii) nagy része fém rézzé redukálódik, míg az amorf titándioxid kristályos anatáz és rutil keverékévé alakul át. [Czakkel et al, J. Coll. Int. Sci., 2009, 337, 513] 8

10 6. Publikációk IF = impakt faktor CI = független hivatkozások száma A) A Disszertációhoz kapcsolódó publikációk: Cikkek 1. O. Czakkel, E. Geissler, I.M. Szilágyi, E. Székely, K. László Cu doped RF polymer and carbon aerogels Journal of Colloid and Interface Science, 2009, 337, (IF 2007: 2.309) 2. O. Czakkel, E. Geissler, A. Moussaïd, B. Koczka, K. László Copper-containing resorcinoli iformaldehyde networks Microporous Mesoporous Materials, 2009, 126, (IF 2007: 2.21) 3. E. Székely, O. Czakkel, B. Nagy, K. László, B. Simándi Aerogélek szárítása Olaj Szappan Kozmetika, 2009, Különkiadás, O. Czakkel, I. Szilágyi, E. Geissler, N. Kanellopoulos, K. László Morphological characterization of oxidized and metal impregnated spherical carbons Progress in Colloid and Polymer Science 2008, 135, (IF 2007: 1.62) 5. O. Czakkel, K. Marthi, E. Geissler, K. László Influence of drying on the morphology of resorcinoli iformaldehyde based carbon gels Microporous Mesoporous Materials 2005, 86, (IF 2005: 3.355; CI: 11) Szóbeli elıadások 1. O. Czakkel, E. Székely, I.M. Szilágyi, E. Geissler, K. László SAXS study on transition metals in resorcinoli iformaldehyde derived carbon aerogels Poranal 2008, Debrecen, Hungary, August, E. Székely, O. Czakkel, B. Nagy, K. László, B. Simándi Aerogélek szárítása szén-dioxiddal Szuperkritikus oldószerek Analitikai és mőveleti alkalmazása, Budapest, Hungary, 22 May, O. Czakkel, E. Geissler, Gy. Onyestyák, G. Pilatos, V. Kouvelos, N. Kanellopoulos, K. László High selectivity activated carbon for CO 2 /CO separation (+ CD ROM of Extended Abstracts; 5 pages) Carbon 2007, Seattle, USA, July,

11 4. O. Czakkel Szárítás hatása a rezorcini iformaldehid gélek szerkezetére IV. Doktoráns konferencia, BME-VBK, Budapest, Hungary, 7. February, 2007 Poszterek 1. O. Czakkel, E. Székely, I.M. Szilágyi, E. Geissler, K. László Distribution of transition metals in carbon aerogels Hercoules specialized course: Scattering and imaging studies of soft matter systems using synchrotron radiation and neutrons, Grenoble, France, November O. Czakkel, E. Székely, I.M. Szilágyi, E. Geissler, K. László Distribution of transition metals in carbon aerogels 22 nd Conference of the European Colloid and Interface Society (ECIS), Cracow, Poland, 31 August 5 September O. Czakkel, E. Székely, I.M. Szilágyi, E. Geissler, A. Moussaïd, K. László Preparation of resorcinoli iformaldehyde gels for advanced carbon materials Polymer networks group conference, Larnaca, Cyprus, June, O. Czakkel, E. Geissler, Gy. Onyestyák, K. László Sorption and gas separation properties of spherical carbons (+ CD ROM of Extended Abstracts; 8 pages) Carbon 2006, Aberdeen, United Kingdom, July O. Czakkel, K. Marthi, E. Geissler, K. László Influence of drying on the morphology of resorcinoli iformaldehyde based carbon gels Carbon for energy storage and environment protection (CESEP 05), Orleans, France, 2 6 September O. Czakkel, K. Marthi, K. László Preparation and characterization of carbon gels (+ CD ROM of Extended Abstracts; 5 pages) Poranal 2004, Balatonfüred, Hungary, 5 7 September 2004 B) A Disszertációhoz nem kapcsolódó publikációk Cikkek 1. O. Czakkel, Gy. Onyestyák, G. Pilatos, V. Kouvelos, N. Kanellopoulos, K. László Kinetic and equilibrium separation of CO and CO 2 by impregnated spherical carbons Microporous Mesoporous Materials, 2009, (IF 2007: 2.21) 2. K. László, O. Czakkel, E. Geissler Wetting and non-wetting fluids in surface-functionalized activated carbons Colloid and Polymer Science 2008, 286, (IF 2007: 1.62) 10

12 3. K. László, O. Czakkel, K. Josepovits, C. Rochas, E. Geissler Influence of surface chemistry on the SAXS response of polymer-based activated carbons Langmuir 2005, (IF 2005: CI: 2) Szóbeli elıadások 1. E. Geissler, O. Czakkel, K. László Water vapour adsorption in surface oxidized microporous carbons Poranal 2008, Debrecen, Hungary, August, O. Czakkel, Zs. Ötvös, N. Kanellopoulos, K. László CO 2 /CO separation on spherical carbons 9 TH Conference on colloid chemistry, Siófok, Hungary, 3 5 October, K. László, O. Czakkel, K. Josepovits, C. Rochas, E. Geissler Surface chemistry as seen by the SAXS response of polymer-based activated carbons (+ CD ROM of Extended Abstracts; 8 pages) Carbon 2005, Gyeongju, Korea, 3 7 July, K. László, A. Makó, O. Czakkel, J. Ulrich, G. Subklew Characterization of soils by physico-chemical methods DAADi imöb Tudományos konferencia, Budapest, Hungary, 4 6 February, 2005 Poszterek 1. O. Czakkel, T. Renkecz, K. László Characterization of porous carbons for biomedical applications Poranal 2008, Debrecen, Hungary, August, O. Czakkel, E. Székely, K. László Mesoporous spherical carbon precursor prepared by supercritical CO 2 drying 9 th Conference on colloid chemistry, Siófok, Hungary, 3 5 October, O. Czakkel, E. Geissler, Gy. Onyestyák, G. Pilatos, V. Kouvelos, N. Kanellopoulos, K. László CO 2 /CO separation by high selectivity activated carbon Carbon for Energy Storage and Environment Protection (CESEP 07), Cracow, Poland, 2 6 September, Gy. Onyestyák, O. Czakkel, V. Kouvelos, N. Kanellopulos, K. László Fast kinetic study on CO/CO 2 separation by impregnated spherical carbons 2 nd International School and Workshop on IN-Situ Study and DEvelopment of Processes Involving PORous Solids (INSIDE-POReS), CERTH, Thessaloniki, Greece February,

13 5. O. Czakkel, Gy. Onyestyák, V. Kouvelos, N. Kanellopulos, K. László Comparison of equilibrium and kinetic CO 2 /CO selectivity on impregnated spherical carbons 2 nd International School and Workshop on IN-Situ Study and DEvelopment of Processes Involving PORous Solids (INSIDE-POReS), CERTH, Thessaloniki, Greece February, O. Czakkel, E. Geissler, Gy. Onyestyák, K. László CO/CO 2 separation properties of spherical carbons 20 th Conference of the European Colloid and Interface Society (ECIS) and 18 th European Chemistry at Interfaces Conference (ECIC), Budapest, Hungary, September K. László, A. Makó, O. Czakkel, J. Ulrich, G. Subklew Characterization of soils by physico-chemical methods (+CD ROM of Extended Abstracts; 6 pages) Poranal 2004, Balatonfüred, Hungary, 5 7 September 2004 C) Elıkészületben O. Czakkel et al: Ti doped polymer and carbon aerogels 12