K A T O N A IS T V Á N

Átírás

1 K A T O N A IS T V Á N JÁRÁSI NÉPMŰVELÉS! KÖZPONT-KOMÁRNO

2

3

4

5 Ö R Ö K S É G ( DEDICSTVO) Járási Népművelési Központ Komárom Okresné osvetové stredisko Komárno

6 - 4 - Ö R Ö K S É G Módszertani segédanyag a néptánccsoportok részére Szerző; Katona István Felelős szerkesztő; Ján Bachleda - igazgató Fotó; Platzner László Kiadta; Járási Népművelési Központ - Komárom Kiadós eve; 1982 Nyomta; Járási Népművelési Központ - Komárom Pépdányszám; 150 Engedélyszám; ONV én "D E 0 I C S T V 0" Metodicky materiál pre folklórnc sűbory Autor; Katona őtefan Zodpovedny redaktor; Ján Bachleda - riaditel Foto: Ladislav Platzner Vydalo; Okresné osvetové stredisko - Komárno Tlac; OOS Komárno Rok vydania; 1982 Náklad; 150 Povol.c.; ONV 5885 z

7 E L Ő S Z Ő A komáromi járás néptánckutatásából ad ízelítőt ez a könyv. Ezzel az anyaggal igyekszünk átfogó képet adni a járás mátyusföldi etnikumának legfontonabb és leggazdagabb területeiről. Sajnos, ha ez a Munka tíz évvel ezelőtt lát napvilágot, talán már akkor is későn lett volna, A miértre nagyon egyszerű a válasz! Azok a2 egyszerű, viszont a maga nemében páratlan kinccct hordozó.parasztemberek ma már csak elmondani tudják, hogyan is táncoltak egykor - sokszor nem is tudják visszaadni a tánc valóságos mivoltát, csak mintegy jelzik azt. Ezért jár köszönet mindazoknak az idős embereknek, akik korukat meghazudtolva hajlandók voltak a kamera lencséi elé állni és megmutatni egy lassan és visszahozhatatlanul letünöben lévő kultúra töredékét Olykor megállunk egy-egy nádfedeles kunyhó, törött cserépkorsó előtt és egy pillanatra talán átv'.llan az agyunkon, hogy ebből a világból nő.tünk ki Sokszor megmosolyogjuk az idö*s parasztember magatehetetlenségét a nagyváros forgatagában Csodálattal és némi irigységgel tőit el bennünket n piacon áruló néni hímzett kendője Sokan közülünk tudjuk, milyen altatóval szenderített anyánk álomba, apáink tudják* milyen dalokat énekeltek regrutakorukban Nagyapáink ismerték a beteg állat növénnyel való gyógyítását. Ez a kultúra egy új tu -

8 - 6 - dományt szült, a néprajztudományt, amely igyekszik felgyűjtcni, lejegyezni, közreadni azt a sok-sok szokást, mesét, dalt, munkaeszközt, folyamatot, tájszólást. táncot Ha ner ^mernénk népdalainkat ős népzenénket, akkor Mcn beszélhetnénk közős zenei anyanyelvűnkről, ha nem ismernénk tájszólósainkat, munkaeszközein!: neveit, dülőútjainkat, ragadékneveinket, ma nem beszélhetnénk nyelvi gazdagságunkról Nemutolcósorban, ha nem ismernénk paraszti táncainkat, nem beszélhetnénk táncművészeiről sem Mindezen tényezők félrevetcsével megtagadnánk mindnyájunk közös örökségét "A tánckutatást 1977-ben kezdtem a komáromi járásban (majd 1980 májusától a járási művelődési központ alkalmazottjaként folytatom) Az egyes tánctipusok lefilmezett eredetije megtalálható a 3MK (OOS) filmarchivumában. Teszem ezt azzal a céllal, hogy a járásunk területén élő és dolgozó folklórcsoportok és a- zoknak vezetői, illetve a moct kezdők feleleveníthessék, újratanulhassák és egyben továbbadhassák a már-már feledésbe merült tánchagyományainkat" Köszönet jár mindazon idős adatközlőknek, községi népművelőknek.pedagógusoknak, akik odaadó segítőkeszségűkkel előmozdították e gyűjtések véghezvitelét, és biztosították számomra a feltételeket munkám végzéséhez Komárom 1902 Katona István

9 A_Csallóköz_jellemzése A kis és a Nagy-Duna által behatárolt sziget É- szakon a Pozscnynál szétágazó Kis-Duna, majd a Gutánál összefolyó Vág után Komáromnál Vág-Duna és Oreg- Duna határolja Nevét a feltáji Csallóközben folyó Csalié folyócskától kapta A Csallóközt három nagyobb egységre tagoljuk a történeti Pozsony vármegyéhez tartozó részt, Fötájnak, Feltájnak, vagy felső Csallóköznek, a Komárom megyéhez tartozó részt Altáji Csallóköznek,és az ugyancsak történeti Gyűr megyéhez tartozó részt Csilizkőznek nevezzük. A honfoglaló magyarok voltak a sziget első lakói, melyeknek egyes sírjait a mai komáromi járás területén tárták fel (Komárom, Nemesócsa, Szilaspuszta) Lakosságának döntő többsége ma is magyar ajkú Vallásukat tekintve többségében református, katolikus és kisebb lélekszámban evangélikus volt A Csallóköz altáji része az esztergomi érsekséghez tartoztak A Csallóköz ingoványos, lápos, mocsaras vidéke csak a XVIII század második felében kezdi megváltoztatni arculatát, amikor is a talajfeltőltések és gátrendszerek kiépítésével nagymérvű mezőgazdálkodásba és állattenyésztésbe kezdenek Az ezt megelőző időkben a Csallóköz lakóinak lakossága jórészt csak halászattal foglalkozott. A középkorban kialakuló, kiegyenlített paraszti gazdálkodás, főleg földművelés és állattartás a jó kereskedelmi feltételek - Komárom, Pozsony, Bécs irányában, ugyanakkor a viszonylag nagyszámú középnemesség nagynban hozzájárult a lakosság gyors paraszti polgárosodásához.

10 A XI és XIII században feltáji Csallóközben német településhálózat jött létre. Az 1920-as években amikor a Csallóközt Csehszlovákiához csatolták, morva települések is létre jöttek A II világháborúján, a Csallóköz magyar lakosságának egy részét kitelepítették.

11 A Mátyusföld^ellemzése A történeti Pozsony és Komárom megyében volt. Délről a Csallóköz, Északon a szlovák nyelvhatár, Keleten a Garam, nyugaton a Kárpátok határolja be Lakossága honfoglaláskori magyarokból tevődik össze Ma a déli területeken élű lakosság többsége magyar, északon szlovák ajkú. A nyelvhatár az utóbbi századokban déli irányban elmozdult A Mátyusföld magyarságának egy részét érintette a II világháború utáni kitelepítés is A Mátyusföldőn évszázadok óta nagyméretű majorsági gazdálkodás alakult ki Kereskedelme paraszti árutermelése élénk lehetett A Mátyusföld_kisebb_tá^i_tagoltsóga 1/ Duna - Zsitva - Nyitra köze 2/ Tardoskedd és környéke - a Nyitra és a Vág^kőzőtti falvak 3/ Alsó Garammente 4/ Galánta környéke - a szükebb értelemben vett Hátyusfőld

12 Táncalkalmak Mátyusfölfőn és Csallóközben A századforduló elején még a rendezett kocsmai táncolások voltak divatosak Általánosan elterjedtek a Csallóközben és Hátyusfőldőn a ducabálok és citerabálok, melyeket minden hét szombatján tartottak meg Ismeretesek voltak az egyes falvakban a külön házak egy szobájának bérlése, pl. fiatal házasok háza, pásztorház, kovácsmühely, szérű, továbbá az egyes ismétlődő ünnepi táncalkalmak - lakodalom, farsang, regrútabál, aratóbál. szüreti bál, búcsú, stb Tánctípusok űczkőzös táncok (seprütáncok-kanácztáncok) <^z cszkőzös tánc.ok (seprütáncok, kanásztáncok) szoros kapcsolatban vannak az egykori pásztortáncokká t, botolókkal. Szegényesebb formájuk nálunk is ismeretesek, amelyben a bot kezelése a láb alatt való átdobásra szorítkozik (Hagykeszi.Búcs) A seprütáncok azonban nagyobb motivikai gazdagságot mutatnak, majd Komáromtól kiindulva keletre haladva megjelenik a földrehelyezett keresztbe tett bot is mely körül táncolnak (kéménd) körtáncok, karikázók Jzinala, szinalázás, kur.ia, kurjázás, pilike, nilikézés árválasztással és gyermekjátéko!:kal [kapcsolatos o. -

13 elnevezések A játékok illetve táncok mindig is a zene huzamosabb szüneteltetésére tehetők, akikor farsangtól húsvetig nen szólhatott (februártól áprilisig) A gyűjtések eddigi eredményei világosan mutatják, hogy a múltom a pórválasztó és gyernekjátékokut tartalmazó böjti leánykörtáncok általánosan elterjedtek 3 mótyusfölf délnyugati restében í.omáromtól kelet fele haladva néhány község kivételével szinte ninden községben táncolták Ezzel szemben a járás csallóközi részében már csak elvétve, illetve egyáltalán nyomait sem találtam, legarchaikusabb dalanyagot t^idaron találtuk meg Gyűjtések folytak- Búcs, Izsa, Üarcelháza, Bótorkcszi, Hadar, Martos községekben Hadaron vasárnap délután (mise után) a lányok (asszonyok sohasem) csapatokba verődve vonultak végig a falun énekelve a játszódombjuk vagy játszóhelyük felé int érdekességet megemlítem, hogy az alszegiek nem táncoltak együtt a "alszegiekkel, sőt külön játszóhelyük volt A gyűjtés idején az i- dös adatközlő asszonyok csoportja sehogy sem tudott megegyezni a dalok szövegében és sorrendjében, míg végül megegyeztek abban, hogy előbb elónekli az c- gyik csoport és aztán a másik Ekkor vált világossá csupán, hogy egyik részük az alszegből való volt a másik pedig a felszegből Házasságuk folytán aztán Összekeveredtek A vonuló után - mely kapuzó volt (eltörtetek hidunk lábát) kézfogással nagy kört formáltak A motívumkészlet jórészt csak kétlépéses csárdásra szorítkozik A körön belül ^ választó és a választott táncol Ezek mctívumkincse gazdagabb * ilartoson ha a pillike dalfüzért végigénekelték az

14 újstílusú daloktól kezdve a nótákig már mindent c- nekeltck, ezzel szemben fladaron sohasem lépték át ént a határt.< kör közepén táncoló lány pórt választott, majd a tánc után helyet cseréltek A később odaseregld fiúkkal a-tón este óráig is eljátszottak, táncoltak A böjti táncok legismertebbjei a tardoskeddi szinalázás éc a nartosi pilikézés, valamint a marcelházi és izsai böjti tánc Csárdás (körcsárdás) elnevezései csárdás, lassú, sétáló, friss, gyors, mártogatós, bukós, bolharázó, roggyantós s lenthagsúlyos friss csárdás élesen elkülöníthető a lassú csárdástól A lassú csárdás zártfogású domináns motívuma a kétlépcsős csárdás s annak előre - hátra való pé- tálása addig a-friss csárdás aprózó, figurázó, forgó motívumai kerülnek előtérbe, melyben a zárt összefogódzás néha megszakad és a bukós, mártoga- tós motívumok után megjelenik a nyílt táncolás csalogatós formája Verbunk általánoson ismert nálunk a tn'.tyusfőlcön'előforduló elnevezései- verbunk,_kuszárverbunk, sallai verburtk ken szerves része a táncrendnek, egyes községekben <.'ny is nevezik, hogy hajncltánc A kát táncrend közötti szünetben kérésre táncolták, vagy pedig

15 nevéről ítélve hajnalban a hangulat tetőpontján t.agányos férfitáncok, melyek mór elveszítették egykori körverbunk funkciójukat Oranatikus tánc Üolnárveszedelem Szlovákia dunamenti részén a gyűjtések során egy dramatikus tánc is a felszínre került a Dunaradványban és t'ocson (komáromi járás) megtalált molnárveszedelem A XX század harmincas, negyvenes évek közepéig meg összesen 8 malongazdn volt Duaaradványon, amelyeknek vízimalmaik voltak. Minden hajómalmon a gazdán kívül 4 molnárseyéd dolgozott Tehát összesen 40 ember, akiknek kimondottan a molnárság volt 3 mesterségük A dunaradványi molnárok, mint minden más mesterség, szintén céhekbe tömörültek 1030-as évek végéig Zsítvatötől Üunamocsig 4B vízimalom működött A céh székhelye Dunaradványon volt A szállító hajói: kikötője is ezeken a helyeken voltak a legforgalmasabbak Mindezen tényezőkből világosan kitűnik, hogy a központja, a gócpontja a molnármcsterségcknek itt volt A molnárok céhje rendszeres bálokat rendezett, jórészt kora tavasszal és késő ősszel zeknek a báboknak hangulati tetőpontján került sor az ún nolnárverzedelem cltáncoláeára iil pantonimíkus eljátszására A molnárok mulatságain éjfél tájban amikor a jókedv a tetőpontjára hágott az atyanester, a céh alnöke, vagy a helyettese e kiáltotta Magát- Jön a molnárvcszedelem! Erre a zenészek friss csárdást

16 kezdtek játszani, mindig frissebb és frissebb tempóban,.őzben az előbbi hang újra bele kiáltott süllyed a malom, ereszd le a kötelet, csapd le a vasmacskát - és a táncosok ennek m egfelelően jajveszéke.ve, kétségbeesve sz^ladozni, rohangálni kezdtek és mindig a céhmester kiáltott v e z é n y s z a vait igyekeztek mozgásukkal utánozni m o l n á r v c s z e d c l e m mint dramotikus tánc magában hordozza a molnárok kemény munkáját, küzdelmét a természet erejével szemben, hiszen a ir<-15 m hosszú hajómalmok törékeny a l k a l m a t o s s á g n a k számítottak a Duna árjával szemben Ha a malom leégett, léket kapott vagy elsüllyedt, akkor tulajdonképpen e l veszítették egyetlen megélhetési lehetőségüket A malom közvetlen pusztulása előtt volt a molnárveszedelcm. utána pedig kezdődött a molnárok n y o m o r a, éhínsége

17 A gyűjtött táncok jegyzéke 1./ Nagykcszi 2 / Újgyclla 3 / Izsa- 4,' Martos- CSEHADOK archívum 5 / Heténya / Lassú csárdás h / Friss csárdás C / Lőrcsárdás d / Geprütánc e / Hogy a csibe hogy f / Suszter az apám a / Lassú csárdás b / Friss csárdás c / 3ukós csárdás d, Saliai verbunk a / Lassú csárdás b / Friss csárdás c / Muszórverbunk - Sallai d, íajtástánc a, Lassú csárdás b, Friss csárdás c./ Verbunk d / Bukós csordás c / Pilikézós f./ Gycrtyástánc a / Lassú csárdás b / Friss csárdás c / Dukóc csárdás d / Sallai verbunk e / Hogy a csibn hogy.

18 C / Szentpéter,- a /' Lassú csárdás b Friss csárdás c / Bukós csárdás d / Verbunk e / Böjti karéj 7 / őgyalla; a / Cigánytáncok 8 / Hadar- a / Lassú csárdás b./ Bukós csárdás c./ Verbunk d V Böjti karéj 9 / BÚCS; a Lassú csárdás b / Bukós csárdás c./ Sallai verbunk d /' SeprOtónc e,/ Kanásztánc f / Böjti karéj 10 / Dunaradvány: a / Molnárveszedclem 11 / Dunamocs: a / Molnárveszedelem 12 / Ipolyszalka- a / Lassú csárdás b / Bukós csárdás 13 / üóka a / Lassú csárdós b / Friss csárdás' c./ Bertóké verbunk d Hogy a csibe hogy e./ Sottis f./ Miska zsidó 9./ Suszter az apám h /' Francia négyes

19 tjelka XOOAjoka

20 A komáromi járás csallóközi és mátyásföldi rész- e tnikumának hangszeres zenei hagyományai A kötetben közölt autentikus táncfolyamatokhoz zenei ajánlásokat is csatoltam, mellyel igyekszem megkönnyíteni a táncokhoz szükséges zenei anyag megválasztását. Figyelembe kell vennünk, hogy a Csallóköz és f-látyusrőld dallamanyaga döntö többségében újstílusúak, vagy müdalok Nem tekintjük törvényszerűnek és mindenképp előnyősnek, ha egy adott község táncaihoz csak a szóban forgó település dallamanyagát vesszük alapul Tehát ha Nagykeszi táncokat szeretnénk színpadra vinni, akkor nyugodtan hozzányúlhatunk akármelyik környező község dallamanyagához - lényeges, hogy tájegységen belül maradjunk Néhány község kivételével még ma is elevenen cinek az emberek emlékezetében a dudások A dudán tipikusan negyedelő sztakátóban játszott egyoktávos dallamokat dudanótáknak nevezzük A duda sípszárában lévő nádsipok - piszkorok nem átfújhatók - tehát ez adja az oktávnyi hangterjedelmet Amennyiben nagyobb hanterjedelmü dallamot játszanak, akkor mindenképpen oktávtöresre kerül sor A [látyusfőldön ismeretes dudák teljes mértékben megegyeznek a Csallóközben és a Szigetközben ismert dudákkal, háromhangú, prím, kontra, bőgő elosztásban A palóc dudától eltűröen a kontra végén nincs szarutülök, leggyakoribb a kifaragott ló A duda feje szilvafából faragott kecskefej vagy csikófej volt A cigányzenekarok és paraszt-

21 zenekarok térhódítása előtt általánosan ismert és elterjedt népi hangszer, Mely az előbb említett zenekarok elterjedése míett egyre inkább a háttérbe és feledésbe merőit duda kimondottan pásztoremberek hangszere vojt Terjedelmesebb duda dallamnnyagot találtunk 'ttely, Maszvad, 8agota, Újgyalla, Cúta és Nagykeszi, volanint Virt, Hadar községekben Újgyallai adatközlők szerint a környék ogyik legjobb dudása a uagotoi ^y<.'rmazású Kolárovics Lukács volt, aki pár pengő ellenében járt át Újgyallára dudálni A l.í világháború után még megvolt a hangerőre A járás területen élő dudást már nem találton 1971-ben halt meg az utolsó előtti mátyusfőldi dudás a virti Gót Üános, 1980 májusában pedig az utolsó mátyusfőldi dudás, a garamkővesdi 6ricsek Oános (érsekújvári járás). A másik legelterjedtebb népi hangszerünk a citera. Ma is több citerak.éczítö él a járásban (Nemesócsa, Csicsó, Perbete) Többségük egéczkótás - tehát diatónikus Hagyományőrző folklórceoportjaink gyakran alkalmazzák a citcruzenekarokat kőcsögduda kísérettel, de sajnos nár teljesen ismeretlen számukra a nódsíp és a kanál, mely igen jó színesítő hangszerként szolgálhat a citerák bizonyos fokú egyoldalúsága mellett Megjegyezném/ hogy hagyományosan citerazeneknr nem létezett, csak citerások. Ez a csoportvezetők találmánya, viszont azt is el kell isnornünk, hogy egyáltalán nem vállott kárára dudásokat, citerácokat kiszorító cigányzenekarok repertoárja a paraszti zenei és dallamanyagra szó-

22 - IC - ritkozik, majd erős befolyási gyakorol rójuk a divatos nótákkal és városi zenével A legismertebb cigányzenekari felállítás a kővetkező első prímás, második prímás, első és r.ácodik kontrás, cinbalnos, sípos, bőgős Ezek közül ha ki is esik némelyik tag, a zenekar még mindig játszókúpcs A c - gányzenakorok mindig is pénzért játszottak, mely arra enged utalni, hogy a zenei repertoárjuknak mindig tartalmaznia kellett o legújabb zenei irányzatokat is, viszont ugyanakkor ismerniük kellett minden község paraszttánczenéjét - nyilván ezek a tényezők biztosították létüket. A cimbalomnál megemlíteném, hogy a mai narycimbalmok elődje a láb és pedálnélküli, ny^kbo;kasztható kiscimbalom volt, melyet már az egész nátyusíőldi tájegységben csak a járás határán kívül Negyeden találtam meg (galántai járás) Gazdája nég játszik hangszerén, de ömaga nem cirányszármczású A már érintett parasztzenekarok községi zenekarok voltak, melyek felállítása lényegében egyezik a cigányzenekaréval A zenei harmonizó'ás, a kiséret azonban eltér a cigányokétól képzetlen zenészektől nem is várhatták, hogy rö^tönzésszerüen - mint azt a cigányzenekarok egyszeri hallásra teszik - azonnal tudjanak kíséretet szolgáltatni a prímás játékához. Gyakori, hogy néhány ritmustartó hangszer kivételével mindnyájan a prím dallanot játszották Ha már sehol sem ta.óltan működő par^&ztzsnc-!art, de több községben még élnek parasztzenészek.lakszakállas, ferbete, Súes)

23 i-gyes adatközlők említést tesznek arról, hogy körrégükben hosszabb-rövidebb ideig fúvószenekarok is nükődtek, melyek repertoárja az adott település táncrendjéhez illeszkedett, illetve a polgári táncok alá játszották a talpalávalót Ezek a zenekarok jórészt a tűzoltó szervezetek zenekarai voltok Összegezve a fent leírottakat - ma már néhány cigányzenekaron kívül járásunkban a paraszttánczen? teljes mértékben kihalt Egy-egy adatközlő kérésünkre ugyan még megszólaltatja hangszerét, de atnak dallamanyaga már nem tartalmaz különösebben figyelemre méltót Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a további gyűjtések folyamán ne akadjunk olyan adatközlőre, akinek zenei ismerete még tartalmaz archaikus dallamokat.

24 Népies müdalok - népies mütáncok A reformkor nemzeti törekvései, célkitűzései köpött fontos szerepet töltött be a nemzeti dal, zene és tánc megteremtése is. Mielőtt részletesebben rátérnék a népies müdalok és mütáncok csallóközi típusainak ismertetésére és elterjedésére, meg kell ismerkednünk néhány főbb tényezővel, melyek ismerete nélkül esetleges félreértésekbe bocsájtkozhatnánk 1./ A polgári forradalmak kölcsön és visszahatása a paraszti kultúra zenei és tánchagyományaira: 2 / A mezőgazdaság reformálása, az ipari fejlődés nagymérvű felgyorsulása; 3 / A vórosok kihatása a paraszti struktúrára - 4 / A nyugateurópai zenei és tánc divatáramlatok hatása A polgári forradalmakban felemelkedő szegényes középrétegek sajátos, paraszti, polgári, zene és tánckultúrájukat magukkal hordozzák, nelyek egyértclnüen arra engednek utalni, hogy további fejlődésük folyamán találkoznak és kőlcsőnhntárokkal ötvöződnek s vezető arisztokrata rétegek közegében Ez ^ tény az udvari táncokban mindenképp progresszív újathozó vérfrissítésként szolét'.?., majd ezen táncok visszahatása a paraszti világra nagybani romlást idéz elő az eddig archaikusnak mondottakban - ugyanakkor az udvrri oüzcnc és rütánc relatív magasabb szintű müverzi fortéja Művileg megformált anyagot ad a széleskörű közegek-

25 nők, mely aztán újra a saját nyelvezetére fordítja azt, azaz újra elnépiesíti a zenét és táncot Az eddig törvényszerűen és sajátságosán helyhez kötődő parasztság vándorlásaival (idénymunir, Jobb munkalehetőségek, költözés) lehetőség nyílik ' különbözőbb etnikumok folklórjának megismerésére, de ugyanakkor keveredésére is Ebből vonatkoztathatjuk, hogy a summósok munkájuk közegeibe és ha tudatlanul is, de már a kölcsönhatások érzékelhetővé válnak így kerülnek a gyűjtések folyamán olyan dallonok és táncok a felszínre, r.telyek annak előtte egyáltalán nem voltak jellemzőek az adott tájegységre Ez alól nem volt mentes a tőlb év^g tartó kat<nai szolgálat sem Az egyenesirányű ipari fejlődés végső meghatározója a paraszti társadalom letűnésének <. nezőgazdaság gépesítése, a gazdaságosabb munkamegosztás a közős ünnepi alkalmak valóságos mivoltát (aratás, szüret, fonó, kukoricafosztás, toll osztás stb ) elveszítik A vezető rétegek bécsközpontú majmolása.clnémetedésre mutat Sokszor nem ic vesszük észre, hrt( - gyermekdalaink bizonyos része még ma is német c- rddetre vallanak, pl Boci, boci tarka- Szeretnék szántani- Megy a gőzös, Nyuszi ül a fűben garda rétre megy- Repülve jön egy madár stb A táncrend meghatározó szerepet játszik a paraszti közösségen belül. Ennek művi felbontása csak romláshoz vezethet A reformkor nemzeti törekvései megalkották - tér

26 részletesen a maga romájára a sajátos városi ncpieckedést - Mely a németet elutasítja, de a sjétját nem kutatja, nem ismeri meg, ennek folytan nem is tudja értékelni értőkéit, cca^ annak ncgkreélt szellemében igyekszik cselekedni Így kerül előtérbe megint a tiszta folklór megismerése helyett a nóták több tízezerre tehető száma szerzőikkel egyetembe, mely szerkezetében sokszor a felismerhetetlenségig egyezik az új stílusú népdalainkkal, de azoknak mór sokat emlegetett édeskés nosztalgiája a folklórt ismerő, ismerni akaró, vagy tisztelő ember szemében értéktelen művészi térnék A -enei inspirációhoz hasonlóan táncban is megalkotja a népies mütóneokat, melyek száraz százalékban nézve még mindig nyugateurópai hatás alatt állnak Ezek városi táncok és dalok, anit ügybuzgó táncmesterink és cigányzenckaraink mint nemzeti sajátságokat, divathullámként tanítottak szerte az ország minden pontján A Csallóközben ismert éa felgyüjtött - lejegyzett népdalaink döntő többsége újstílusú, melyeknek eredete a 1D századra tehető A fentebb említett tényezők nagyban befolyásolták ezt az etnikumot, melynek folytán ma már a gyűjtő csak elvétve talál közlésre alkalmas dallamokat Viszont a nóták elburjánzó gazaagsában dívnak Egy-egy folklórcscpcrttrik dallamanyagának összeállítása komoly feladatok elé állítja a csoport vezetőjét, amennyiben reperteórjukban a tájegységre jellemző dalanya^ot kíván műsorra tűzni

27 Yí'macztékot adhat c munkához megkönnyítésként a Dunamcnti múzeumban megtalálható mintegy 600 archívizalt népdal népies notóncain!:, más néven polgári táncaink na is elevenen élnek. Ezek- Hogy a csibe hogy, Suszter az apám, Miska zsidó, Sottis, agyar négyes, i-runcia négyes E tóneaink mint már az előbbiekben említettem, népies mütáncok, melyek nem tartoznak a táncrendbe, de ha nem vennénk róluk tudomást, csak szegényíthetnék ismereteinket - és ez egy bizonyos fokú elhatároltsághoz vezethetne

28 " i<áty.'sföl.fön és Csallóközben icncrt ós iiűntrált rrtj-szthanaczerek 1 Kt.núl ^ / ifrcplö 3 ' Lí-n:cci.'ot 4 /' Köcsőyduda ^ / s Citcrn Cinbulofi 7 hu!*oric?her;erit) S./ fi./ üegedü Doronb 1 0 / Kanónrtülök 11./ Füzfasíp líi / Furulya 13 / Duda 14 / Nádsip 13 / Klarinét IC / Tekerőlant

29 - 28-1^/ K3nól A kanalazárkoz két evőkanál szükséges A játékos úgy veszi a kezébe, hogy egymásnak háttal fordítja nyelvük vécét marókra fonja, de nutató ujját a két nyel közé tt?czi C'lö helyzetben az tleó k^nól fejet a conbjí-kor üti, az Ctés pillanatában r- fclsö kűnól hozzákoccan nz alsóhr^ kar<&? tpb!.- nyira negyed egységenként érinti a cenbat, r? a lendületvútcl pillanatéban a fcl^ö kanál a conj felett nintegy -Ü cr.-re tartott bal tenyérhez t'stődik, s igy nyolcadonként szólal Meg Manalazóssal éneket vagy hangszert is lehet kisérni, pl elterít 2 / hereplő Ezen a néven általában a fogac vagy berdás kereplöt értjük kercpl# ruganyos fanyelvének vége fogazott nyeles hengerre feszül Ma a hengert forgatjuk, a nyelv a fogazaton fokról fokra csapódik 5 / táncosbot CcOrgŐsbot néven is emlegetik Közönséges pásztorbot, Helynek oldalán láncd^rabkák, fémkarikák fityegnek Legin!:ább a regőló? hangszere Ütemes ütögetésével sz áll.ndó tonpót biztosítja

30 /' köcsönjuda Fő részei; Egy cserépfazék 1-5 literes, disznó hólyagja és egy kb 30 cm körüli r.ádszál A disznóhólyagot vízben puhítjuk, hogy jól hajlítható legyen A hólyag közepébe belekötjük a nádszál végét, majd az egész hólyagot feszesen rákötjük a köcsögre A játékos a köcsögöt a bal hóna alá veszi, Jobb kezét megnedvesíti és olyanformán fogja narékra a nádvesezöt, hogy lényegében csak a hüvelyk és nutatóujj érinti A hengképzés csak a lefele való dörzsöléssel történik A Csallóközben és üátyusföldőn elterjedt e köcsögdudáknak egy hasonló változata azzal a különbséggel, hogy a köcsög nen cserépből, hanem fából van A nenbránbör sem disznóhólyagból készül, nálánál sokkal erősebb kutya vagy marhabőrt kötnek a köcsög szájára Ugyanakkor a nádszálat közönséges kerek bot helyettesíti, mely a markolaton kívül végig gyűrűszerűén van befaragva Eltérés még az is, hogy ez a bot nincs belekötve a menbránba, hanem teljesen szabadon jár a köcsögben a bőrbe vágott kerek lyukon keresztül. A dörzsölés helyett itt a gyűrűsre faragott bot nyomása adja a kőcsögduda jellegzetes hangját. A kőcsögduda határozatlan morgó hangmagasságot ad,játék közben kíséretként

31 a negyed értékű kíséretet végzi 5 / Citera A Csallóközben és t.átyus földön mint általában Más etnikumokban háromféle citerát ismerünk 1./ Vályú citera 2 / Kisfejes citera 3 / Hasas citera A citerát egy átlagos kézügyességé enber odahaza is el tudja készíteni Ha egy darabból készítjük, legalktlcirsabb a juharfa Ha külön darabokból, akkor a fejek készítéséhez keményfát, a fedő és oldallapnak pedig fenyőfát használunk üúrrőnzitésre és hangolásra megfelel a közönséges szög A citera érintői mis szóval kottái szintén drótból készülnek Az érintő helyének megállapítása úg történik, hogy előbb a készítő egyetlen húrt feszit ki a készülő citerón, nnjd egy jól hangolt hangszeren (zongora) sorra megszólaltatja a kívánt,hangsor hangjait A húr alatt drótdarabkát tologatva megkeresi ugyanazokat a hangokat a készülő hangszeren A megfelelő helyeket ceruzával megjelöli A Csallóközben é3 Mátyusfőldön ismeretes citerák nagyobb része diatonikur. de egyre gyakrabban találkozunk kromatikussal is Ma már pontoson tudják a citerások, hol készítenek citerát a közelben, épp ezért lényegében naguk már csak nagyon kevocen készítik <\ Csallóközben Csicsón van még citerakészitö, a tátyusföldön Dobi Ferencz volt kitűnő citerakészitö mester (ferbete, meghalt H 7 B)

32 A kós<* citcrj tartozű!:^i a vsr^, nyerté c h.^n<*.c-.< citeru icncnt^s fit t,!.,-' rj. *r-****.t^í*d<?nc* ben, de ncrttlíjjtt!;..,*ri:úh;-n és Ar^iíb.n tn ü / Cinbalom A oai né<;ylá!;ú n^ryc-nb^lon * '<','!! ható ped^l női!.öli ';.'.i*c.n';-űlrct..'r.* - r hccrnó'j^k v\. kit.cinbal.no!:*. t fö!.-'. t!;ri* r tették A legkisebb cinbr.lriok fontríah'.-.'rrto.'. t; i trapéz clakú cinbrlofítcet (!i^r.^z.-!-r. ry; <!- bik pórhuzűnoc oldala 0(-0^ c;, a r' v_!c b olt!.;la CC-5*.! c n, a szórok hossza 4^ cr,, nr. c '-1' c körül van cimbalom húrja acélból kcarmltú'* -l.'*-07 got a három vagy nécy húr-ól..ló h^t^aoport t. - kotja A cimbalom tartozóka két f v^rö A voro

33 teljes hossza 35 cm Szárúnak ruganyosnak éc karcsúnak kell lennie. A közönséges puha verő felfele kanyarodó végét vattával pólyázzák be, a kunt'ny verőt csupaszon hagyják, vagy vékony bőr^ávot, illetve nemezt kötnek ró A cinbalon hangolása a múlt század vérén Még dí.tonikus volt Népi hangszerként tőlünk nyugrtrj r:ár csak Tirolban és Svájcban fordul elő "snerik én használják a délszlávoknál, románoknál, szlovákoknál, ukránoknál A nép között a cinbalon egynagábrn a dudához és 3 tekeröhöz tiasonlóan elsősorban kocsmai nuletczások és szegényebb lakodalmak eurkőzo volt A mai általánosan használt nógylúh^s u<.. y c*.nt lom elődjét a kis cinbalnot mór a korárcr járá?. területén sehol sem találtuk neg, de iát usfőlcőn a galántai járásbon Megyed köznépben nég két dereb t^iscinbalmot is találtun!: Szeí^et a liscinbalnoknt iiajdanán házilag készítették, viszont a naí_'yürcr).- leg gyártott négylábú tö!:életesitett cit.ibnlnok!,j.- ezoritották az egyszerűbb!:iscinbalno!^at

34 < /!L'!t.ricr!,er'Gdö mcnru't It éc icrert cyermc!;jdtó!(. r ' 'n^qf'o..j. <...Jí'r.on r^r.*:t.'. és műzenei hrn^srer Jc'^rént -* c.. \tttc r, Lti'ior.!;ont*'.ncnncn oronb - <<rj euró; i t í;t:ű, ŐMtc a no^yrr óc r"?ovf!: doror *T.\'nLől hjrr.íil í.át fá récac c;'y r. t^ó^zerücn ör^r't'tt, r.:r., '.r* r.rí-:.n f^crc^rühü'ö i*'n!.crct, o - V. :*cr!:^rty rciünyclv, nely e^yik vc- *' *VüJ. L.CT.; t :.!'cr. v n cr^rítv^ <. ny?^v a c r,' r. ': t ^ro'. t::.. 1 r:'r:.uz''n^npn h a k i í c c C?.i' vj n r r^ór-k vécéié- ' keret ;';'r. r.nrf ' a. cc- <. v.n L'j!,*-jj.ít'."i.. i. [.'^l-rr t? roc!.rj:cua -1 cr, keratinok '.crna; Jt;! - cti *'crri'jitjk ^^ * *j r n:n!:c3* ''úlolní h^n^nn- L'.': C< C- ^nrk n*,*(.i!. törtűr. M *'^/-! nyerőt ' renfctju ^rí! : ' o -iti'yásolj; I;:t levegő '..i - do t Cür:r'.Vtís v '-1 lehet erősíteni. z idűt.e'!) cni jrn!; ntg elevenen emlékezetükben tartják a kováco cir:jnyo!:ct, vő^^ri árusokat, akik készítették r ru't'h ' ccrcnbnt.

35 11 / Fűzfa síp Fűzfa furulya, fűzfa tilin!c néven is enlegetü: Tavasszal!;észítik, amikor a fűzfa ' éja a Ir^gkötinye'bcn leválik /. céln k f-lo nn vastagr^^'-# --J évr.él nen öregebb iftjtás felel ncg Llbből késsel rtr'.ndkét végét egyenesre levágva, IC-*'" cr-en, ccomó nélküli sina daral ot sznbnak ki.. dr-rnb egyik vjgét, a héjút késsel körbenet.zü. s a Metszéstől lefelé lehajtják, itt lesz a fűn fa síp alsó vége A lehántott részre azúrt van szükség, hogy ennél fogva könnyebben lehessen rögzíteni A násik végét a végétöl 1-^ c n - n bevágják, a szőlhasító nyílás helyét.zután sima felületű bicskanyéllel, fadarabbal végi^vcrcgetik a héjas részt, nem túlságosan erősen ütve, hogy a héj szét ne szakadjon.'z Ütögetéstöl neg lazult fűzfahéjat végül marókra fogva, erőteljes de óv tos csavarintóssal lehúzzák a fájáról csupaszon maradt fa felső végét ott,.hol a szél hasító bevágás nyomának felső széle van, késsel

36 egyenesen levágjuk, s az így kapott fadugónak a szélhasitó felé eső oldaláról 1-2 Mm-nyit lefaragnak. A csőbe való visszahelyezés után a dugónak e lefaragott része és a csőfal között lesz a síp befúvó része /< rövidebb sípokat az alsó végükön is bedugják. 1^. / Furulya A furulyaké::.zítéshez lcg:'t<!.ább bodza vagy juharí használnak A hatlyukú furulyák hossza *0 és 5f: között van Furatuk átnerö^n 1L-1J rr A furulya furata általában* egyenletes <. furulya fontos ós kényes része az ún szélharrtó nyílja nyí'ás alsó perene hozza rezgésbe a,*ttulyí.ha fújt leve gőt, mely a csatornán á t árr<-ihk egyenesen a rzé hasító hyílás les perecének.^hangképző nyílások helyét (lyukak) legszívesebben valanilynn ké

37 ninta - kó^-z furu'y)..őre <ai ntá.i jelö' i!;i, c ily.-!! ninr-- n nj:. - '.'.:.nú*, v-^y ^ rtr.í'-'*! "''rr.** á2?ó n.-.yagnércte t r.t-.ct kíván.jy-nkf.r lönl'öző!:é^;en nt.r. '. ű lyu!z!: :.f*! t nt.'r't'c. - - egyszerűbb nódjn r z, o^y ".körlett r-'.t* zóbe veszi a kó^zclö furulyát, u r.ti,. ^át 3- harnu r.jta, ós megjelöli, rt J helyeket, "hol ez újji.rn! k:'nyr?n*r-s r y 1c általánosabb nöréci elv szerint o legfelső ' -ngí:épzö nyílásnak j cső itosez nti.*.jl.'.-:.ő^cnt^án -'.c** lennie, a legelt ó ;c< i^ c.nny:'r.) van a fnrnly^ clu végétől, mint ínennyi a legfelső lyuk 3 ::.ozál!.^. cító nyílás közötti t^volsá-j <- y! rnr'í'a lyuk;!: egymás közötti távols-ágát egyenlően ecztji'i: r?, n nagyobb nérotfi,.ntlyu!:'' furulyákon..r-f-rikr.n a i én ^ hangképző nyílás körött nagyobb tá'.'^'á- ot hagynak h-tlyukú furulyái: 1.; 1. f' ér c'' között igen f?ot:?61e -* b:n<*^cr áltr: dur vagy n.ixolid pásztorok a furulyát novúcz:'. ^cragásokk.r.7, r?cn beöntésekkel, karcolással, nóh;, i^zkrát rzánozáa sel is díszítik flongy'srot többnyire csak n furnlya!:<it v' - re tb tenek, leginkább r-r^lit'" c^'jábó? z?hbb non??! ' 1Ö árkot vágnak a furnly^ külcő falába, r^jd - rok fölött erősen betekerik pnpírr. 1 á-.: "ág-'-rő? pa;írtölcsóren kererztfü öntik rá az őblörebb evő kanálb-n vagy levesn'.rö km.'lt^n ncgoüvr rtntt ói nőt iz végigszalad a cikkcakkosán, ágasbf.grs n díszített árkon es azt betöni

38 ^ nép között J duda fiív - bördudc, kutyaduda, kecskeduda, vá?.toz?t '. előfordul Fő részei- a bir!:;', hccckc,!'.'t',\/jörböl kcnzhlt tömlő, duda fej, kettő-, sí;', i'rrdó és a- cnlö ill fújtató. A tömlőnek való bőrt zsákszerűén nyúzzák le az állatról - vagyis hasi része nincs felvágva A farrészt a hátsó lábak ccon!:*óval együtt levágják, és a tömlőt ezen ti részén riint r zsákot bekötik. A jobb első lóbcsonkba a duda cnlőjét, vagy fújtatóját, a bal lábcsonkba a duda hordócípját, a bőr nyaki nyílása pedig - arru helyre.ihol az állat feje volt - a dudafejet kötik be A dudafej derékszögű furatán át jut a levegő a tömlőből a fej szájreszábe csaposán illeszkedő kettős sípba A kettős síp- sípszár - a duda lég-

39 fontosabb része. A bal kéz felöli sípon elöl 5 nagyobb és egy kisebb hangképző nyílás van Ez a dallamsip vagy prím. A dallamsíp felső végénél mogyorónyi kiemelkedésen kis hangképző nyilas - a bolhalyuk van, vele ételiemben a síp hátsó oldalán is van egy normális nagyságú hangképző nyílás, amit a játékos a hüvelykujjával működtet. A hangképző nyílások száma a dallamsípon összesen 7 A dallamsíp alsó végnyilása fölött a legalsó lyuktól kb ugyanannyira mint amennyi a lyukak közötti távolság. a sípszár külső oldalán 3x20 mm-nyi mérető hosszúkás téglalap alakú nyílás van. Ennek nagyságát a szélére ragasztott viasszal szabályozni lehet, s ezáltal bizonyos mértékig mélyíteni vagy magasítani a dallamsíp alaphangját. A neve oldallyuk, váltólyuk vagy stimmlyuk. A dallamsíppal egybeépített kontrasipnak egyetlen.hangképző nyílása van. Ez egy magasságba esik a dallansíp oldallyukának felső szélével. A kontrasíp alsó végéhez hosszabbító is csatlakozik, amelynek alakja szerint pipa vagy csikó a rtave A pipa a kontrasipot 9-10 cm-el hosszabitja meg, s alsó oldalán ugyanolyan hangolónyilós van, mint amilyen a dallamsíp oldalán. A dudát megszólaltató klarinét elvű fúvókák nádból vagy bodzafából készülnek A duda.bordószárának hossza cm. Több darabból csapszerkezettel állítják össze azért, hogy könnyebb legyen kifúrni és a csapok széjjelebb húzásával illetve összébbtolásával hangolni lehet A duda emlője (fúvókája ill. höppentyüje) amin keresztül a tömlőt felfújják egy rövid facső, a tömlő belsejében lévő végén börszelep van, hogy a

40 tömlőbe fújt levegő visszaáramlását megakadályozza A dallamsip alaphangja a mátyusfölfi ós csallóközi dudákon f^ és b^* között van A fedett hangképző nyílású kontrasip tiszta kvarttal, a bordó két oktávval mélyebb a dallamsip alaphanjánál

41 fontosabb része. A bal kéz felöli sípon elöl 5 nagyobb és egy kisebb hangképző nyílás van Ez a dallamsíp vagy prím. A dallamsíp felső végénél mogyorónyi kiemelkedésen kis hangképző nyílás - a bolhalyuk van, vele ételiemben a síp hátsó oldalán is van egy normális nagyságú hangképző nyílás, amit a játékos a hüvelykujjával működtet. A hangképző nyílások száma a dallamsípon összesen 7 /. dallamsíp alsó végnyilása fölött a legalsó lyuktól kb ugyanannyira mint amennyi a lyukak közötti távolság, a sípszár külső oldalán 5x20 mm-nyi méretű hosszúkás téglalap alakú nyílás van. Ennek nagyságát a szélére ragasztott viasszal szabályozni lehet, s ezáltal bizonyos mértékig mélyíteni vagy magasítani a dallamsíp alaphangját. A neve oldallyuk, váltólyuk vagy stimmlyuk. A dallamsíppal egybeépített kontrasípnak egyetlen.hangképző nyílása van. Ez egy magasságba esik a dallamsip oldallyukának felső szélével. A kontrasíp alsó végéhez hosszabbító is csatlakozik, amelynek alakja szerint pipa vagy csikó a neve A pipa a kontrasípot 9-10 cm-el hosszabítja meg, s alsó oldalán ugyanolyan hangolónyílás van, mint amilyen a dallamsíp oldalán. A dudát megszólaltató klarinét elvű fúvókák nádból vagy bodzafából készülnek A duda bordószárának hossza cm. Több darabból csapszerkezettel állítják össze azért, hogy könnyebb legyen kifúrni és a csapok széjjelebb húzásával illetve összébbtolásával hangolni lehet A duda emlője (fúvókája ill, höppentyüje) amin keresztül a tömlőt felfújják egy rövid facső, a tömlő belsejében lévő végén börszelep van, hogy a

42 37 - tömlőbe fújt levc<jö visszaáramlásét nagakadólyo::- za A dallamsíp alaphangja a mátyusfölfi és csallóközi dudákon f^* és b^* között van A fedett hangképző nyílású kontrasip tiszta kvarttal, a bordó két oktávval mélyebb a dallamsíp alaphanjánál

43 r ' '' 'rr ' ' <r,'cr rlnnt, nyonyero néven cr.lrt, - t < ('f.'*. rr 'i.^tr!tnn*;!. mvczt '. -."/* "r. *^r i"*. ' rű-srt f*s!:olí!"sff-r.- ;t*'!.. *'/!!!) rgszorí.dnt jütrtt ' ic + testihez hasonlít. J. -,'.f ;. f ' v ' ' irélscsére nn. lorn' yí-' - ;; í.? fi,.*!.^rül ví:n., Fő résnél; j ' t i c * i:cttr.!^n & henno lévő billen- * 'ii * '"'cr.nzt!:r'ny...!... irt.- *: hajtőjében megfelelő oszlopokra!' r-3; t* -?r v.n ráépítve 3 húrokat meg-.t :^ ' 'crc!:et nüt.ődtető hu^tókar v r or.rtorg^'yozott ás simára?.ccsír: ' * r,r-nyi átnerőjü t:eré!:ne!: köves o^'.- r'ft f'-'f / trri! 'i n h^ngszertcstből.!"?t''! tői!-<'*cf.^r<i!'r-';nyíg terjedő négyszögl e t t ; : t ő n v m enyvezve. A Lnle- -t tt * ' n kottáknak a T és L for;.é,1-'i icui.ctt inttahúz k(msö baloldalán. t^t^jét kinyitjuk. a kottáik teví-b'^. r - **';!:ottcszér cs a kottale..'. " - "!.í?r ov-'i ifeszített zászlócsi.^'hcr:!. - -ott 'szaron lóvő furat-

44 ba van szorosan beleillesztve. de nincs boleragaszt- va, h a m n ide-cds forgatható. A kottalevél ele érinti a dallanhúrt. s r.ivtl forgatható segítségével a dalian!.úr egyes!iangjait feljebb vagy lejjebb hagolhat- A félévszí'zadná!. crábbi tekerő!:!:ozött gyakori volt e diatonii.u hcngo7.ású is. A tokerő!:ulcsszekrényén nógy kulcs gofbjp ven. A íiáron htr rove prin prifn vagy dallcmiiúr közepén van pontján fckszi!;.'a bőgő látható visront csak három húrja rocsegó és bögöhúr. A a!.erék legmagasabb a recsogötiúr két oldalt érinti a!:eréf: kilátszó részét és a!:ottaszára!: alatt % halad végig. Ezeket a húrokat non erinttk a billentyű!:, végig ugyan azor. a h^r^pn szólna!;. A dallamhúr és a bőgő a!:erf!< előtt egy egy a tetőre enyvezett eakkfigura szerű oszlopocska vájatába van rögzítve. A jobb oldalon lévő rocsegöht'mál az oszlopot egy IC nm-nyi i.osszú. élére állított keményí< darab helyettesíti - ez a recceentö (a recsegöállvány és e recseoöék segítségível) szorosabban vagy la- zzábban lehet a rocse^őhúrt rászorítani. A reccsentö nincs ráonyvezve a tetőre s a húr nen nyomja elég szorosan, akkor játék közben a tetővel való laza érintkezés következtében éles recsegő hang keletkezik. A húrnak a kerékkel érintkező rész* re vékony vattaréteget sodornak. A vatta védi a húrt a kopástól. ugyanakkor a kerék dörzsölése is egyenle- tesebba vattán keresztül. A kereket ugyanúgy gyan- tázni kell mint a vonót.

45 A tekcröjátékos ülve játszik hangszerén*, A hnngszer kissc ferdén fekszik ölében úgy hogy ^nnak felső balkézfeloli vége (kulcsszekrény) van lejjpbb, fedőlapjával pedig kifelé nóz + A tekeröre jellemző külön dallanrepertoár nincs Italéban ismert és kedvelt 6zövegos dalok daliamét játszák rajta.

46 J-S- jellemzése Már a rómaiak idején lakott település volt A Brigetiói légió egy része lakta az Izsa mellett lévő Leányvárat, mely a birodalom határát (limes) védte a Barbarikumból jövő quad támadásokkal szemben Lakossága vegyes katolikus és református vallású A török hódoltság idején elpusztult, egyes krónikák szerint a községből mindössze 20 ház maradt épségben. A lakosság kormoslapi dülö földalatti üregeiben bújt meg ben Bocskay István erdélyi fejedelem hajdúi a községet és templomát felégették A hódoltság után az esztergomi érsekséghez tartozik. A falut 1763-ban, 1773-ban, 1822-ben földrengés pusztította el szeptember 11-én a község fele leégett, egy héttel később az árvíz pusztította A II világháború után a község magyar lakosságának egy részét kitelepítették Izsa virágzó folklórhagyományokkal rendelkezik, tánc és hagyományőrző folklórcsoportjai országos rendezvényeinknek rendszeres résztvevői

47 42 - Izsai táncok Táncrend Lassú csárdás Friss csordás!-őrcsárdés Sáliéi vagy huszárvcrlur.k Táncolták Varga Móric;:. sz('l. l.f'oz X Varga Izabella, szí!l. Gyűjtötték: Hor\'áth László, Jatons I&tváfi, 1'"'"'- V.-?'-ón Izsán A film eredetije megtalálható a "árúri M*rnevnlés?. Központ filmarchivunának 1. czánú tekercsűn Az adatközlők táncolták- Lassú csárdás Friss csárdás Sallai verbunk. / Saliai verbunk A tánc folyamatában van leírva, hogy ezáltal is közelebb jusson a koreográfus vagy c&oportvezstö a tánc eredeti szerkezetéhez A tánc motívumai 1./ Alapállásból kiindulva közvetlen úton ;^il ugrással előre tacxj a bal J cú'y^áb

48 L\r;^.n. -t*. t. '.)! : :t' - 't '- - - J< b^.l ^ b.. t; L-; 1'j j. -1' '.*t *;_'. O (i-j'..'-.rcl.!, fór; < rtet t Jí^br-;:{'.r cr*. 1 J :í t? r.l' ^ ^ c' b 0? t, i.t^r. ' ^ iilt 1J."!. J befu te rr^o n Je ^ ::*.r j r.'.; J é utón J r^xeut ulfrm LőnnyaJán kilóp, r.'i- ;-;*jl;'.tv:., ;:<,*. :s..t aiftt r.o^cti < bszírdt J ürétlés cr^'jrt ^trü.upnn,. tr,,;, J J < J fór- tvo feiuneli és *cbb i?ú' <t<!. jobb l^u't hí. tr..!:ar' spiccre le^ 3 -jj.fr-.' \ ^ r ü, r.ialat di't' *c!"*;ja J ba -,.- r< i n:ajd elő, túl ol ü bal előtt cpiccre ^&út előre jobora u Tt3t <? tntecíq bí*t o jobb el^tt'ká párcs lábon befele J *obb rí - rec.tle l.'.'lál r'rtr.ut f)3^3ccn ol - lőtt r;. í' rí!;.c fejkorja J, bal lán leszúrja J, najd

49 be ugrik J, ós mindkét lábát összekapva nagy bokázással zár J Ritmusa- J J J J J J J J 4./ Mindkét lábon befele forgatott térdekkel nagy terpeszbe ugrik J, majd erőteljes bokázással zár J. Ritmusa; J J 5 / ütemelözőre féltalpra megemelkedik, két kezét magasra emeli, jobb lábbal a bal elé keresztbe lép J, majd újra még erősebben keresztbe lép J jobb lábéval jobb oldalra visszalép, mialatt a bal lábát befeleforgatva balra csúsztatja J, jobb lábával hátraugrik, mialatt a bal lábát elől keresztbe teszi J, újra keresztezve váltja a lábait J, najd újra keresztezve váltja a lábait J, páros lábbal bcfeleforgatott térdekkel terpeszbe ugrik J és nagy bokázóval zár J Ritmusa- j j j j j j j j 6 / üobb lábbal keresztbe lép a bal előtt J, jobb lábát visszahúzza a bal mellé J, bal lábbal rézsűt nlöre ugrik, jobb lábbal a bal mögé ugrik J, bal láb bokázással zár J. Ritmusa: J J J J J 7 / Oobb lábbal egész kicsit oldalt lép, mialatt a bal lábát balra kicsússzantja J, majd a bal

50 lábát kifeleforgatott lábfővel a jobb elő teszi J, bal lábát befeleforgatott lábfővel keveset oldalra teszi JP, bal lábát párhuzamosan a jobb mellé teszi jobb lábával előre kilép J, majd a jobb lábát oldalra teszi J, bal lábbal oldalra tágan kilép, mialatt 1/4-et balra elfordul J, bal lábát e jobb lába közelébe teszi úgy, hogy második pozícióban áll J, jobb lábát erőteljesen lekopp.atja közvetlen a bal mellett, majd nagy félkört ír le a jobb lábával oldalt irányban és leteszi a bal mellett, mialatt a bal lábat kicsusszantja balra (kis ugrással történik) terpeszben áll J. Ritmusa; J J J J j j J 8./ Bal lábát visszateszi kis dobbantással a jobb mellé bal lábával hátralép, mialatt a jobb lábát megemeli a bal lábszár magas-ságáig jobb lábával nagy körívet ír le a főid fölött, úgy, hogy mikor láíja elől van egy pillanatra lekoppintja a sarkát J, majd leteszi oldalra, mialatt a bal lábat befeleforgatja és spiccre emeli JL, súlyláb a jobb. Ritmusa; Jf* J ^ J r 9./ 3obb lábbal rézsűt előre ugrik J*, bal lábbal a jobb mőgé ugrik J, jobb lábbal újra rézsűt előre ugrikj Ritmusa; J J J

51 10 / üobb lábával c<jész keveset oldalra lép, mialatt a bal lóbűt befe^ef&rg&tott térddel ús lábfővel spiccre helyezve a földön hagyja J bal lábával bokázássa i keményen zár J Ritmusa J J 11./ 12 / Jobb lábbal a bal mellett és előtt félkörívet ír le, majd ugrik rézsűt e'ől J \ bal lábbal a jobb mögé ugrik jobb lábát erőteljesen oldalra tesrfi, mialatt a bál lábát befeleforgatott térddel és lábfővel oldalt hagyja J Ritmusa J Bal lábát a jobb előtt keresztezi J, majd bal lábát a jobb mellé teszi II Ritmusa J pozícióba 13./ 14./ Bal lábával oldalt lép, mialatt a test előtt tapsol J, jobb lábát térdből hajlítja ér alsó lábszárát jobb kézzel őrösén megüti J, jobb lábával oldalt lép, mialatt a test e- lőtt tapsol J, majd bal* lábát térdből hajlítva megemeli és bal kézzel megüti J Ismétlés szimmetrikusan Ritmusa J J J J Jobb lábbal a jobb elé ugrik h rézsűt hátra ugrik J, bal lábbal, jobb lábbal rézsűt hátra ugrik J, bal lábbal előre lép, mialatt a jobb lába alsó lábszárát megeaeli J, jobb Iá-

52 i'l '.'.'j r.. r ':o n k o p p in t ^ b;.il.if-?. <'61!^;*'.!?.. V ' - ( T. lí*!'í!!.. t"lni n i a ' ^ í í ;.: L-J. l,j.ut''.'í...ct.; bel '<-.*. ni':f* " jr-'.h ne. J i l J i J J J J. r1

53 Szlovák település 1356-ban Gylla néven szerepelt ben már Gyalla, A török dúlások idején teljesen elpusztult, 1669-ben még mindig néptelen. Később a királyi kincstárt és a Csúzy család szlovákokkal telepíti be Tánchagyománya a környező községekkel mutat azonos kapcsolatot

54 Úlqyallai (Dulovce) táncok Táncrend Lassú csárdás Friss csárdás Verbunk - Gajdossky Kajanová Karolina, Kuöerová üúlia, Habarová Lujza, Rusnák Izidor, Habara Dezider, Kraslan 3ozef, Gyü.ltötte Katona István V 27-én Dulovcén Lejegyezte-Katona István A film eredetije megtalálható a 3NK filmarchivunának 1. szá^ú tekercsén. Lassú csárdás A tánc folyamatában van lejegyezve, külön a férfi és külön a nő tánca. Fi 1 Bal lábbal rugózva balra oldalt kilép J, jobb lábbal rugózva a bal mellé lép J, bal lábbal rugózva oldalt lép, mialatt 1/8-ot elfordul balra J, jobb lábbal rugózva a bal mellé láp, mialatt a törzs kissé balra dől J Ritmusa- J J J J

55 Nő 1 Jobb lábbal rugózva jobbra oldalt lép J, bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J, jobb lábbal rugózva jobbra oldalt lépünk, miközben a test )/8-ot elfordul J, bal lábát hangsúlytalanul 2 pozícióban hagyja, miközben a jobb lábán igen kicsit szökken, ugyanakkor a törzs kissé jobbra dől J. Ritmusa J J J J Fi 2 Jobb lábbal rugózva igen szűkén oldalt lép J, bal lábbal rugózva a jobb mellé lép, jobb lábbal rugózva igen szoken oldalt lép, miközben 1/8-ot jobbra fordul*j, bal lábbal rugózva igen szűkén oldalt lép, miközben 1/8-ot jobbra fordul J. bal lábbal rugózva könnyedén a jobb mellé lép, mialatt a törzs kissé jobbra dől J. Ritmusa: J J J J NŐ 2. Bal lábbal rugózva tágan oldalt lép J, jobb lábbal rugózva a bal mellé lép J, bal lábbal rugózva oldalt lép. miközben 1,'8-ot elfordul balra J, jobb lábbal szinte helyben marad, tehát 2. pozícióban és mindkét lábán rugózik egyet, mialatt a törzs kissé balra dől J.. Ritmusa- j ^ # Megjegyzés - a férfi csárdás motívumai általában kisebbek, a nőé viszont nagyobbak - tehát a férfi mintegy sétáltatja a nőt maga kőről A rugózás az ütemre történik mindig, tehát a csárdás lenthangsúlyos

56 Fi 3. Bal lábbal rugózva igen szűkén oldalt lép, mialatt 1/8-ot elfordul balra J. jobb lábbal rugózva a bal mellé lép J, bal lóbbal rugózva szűkén oldalt lép mialatt újra 1/8- ot elfordul balra J, jobb lábát rugózva a bal lába bokamagasságához érinti, mialatt törzsből kissé jobbra dől J. Ritmusa- J J J J Nő 3. A 2 motívumot terpeszben fejezte be, jobb lábbal rugózva igen tágan kilép, miközben 1/8-ot elfordul jobbra J, bal lábbal rugózva a jobb láb mellé lépünk J, jobb lábbal rugózva tágan oldalt lépünk, mialatt 1/8-ot elfordul jobbra J, bal lábbal rugózva a jobb bokához érintjük, mialatt a törzs igen erősen megdől balra J. Ritmusa- J J J J Fi 4 Jobb lábbal rugózva oldalt lép, mialatt 1/8-ot elfordul jobbra J, bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J, páros lábon 1 pozícióban összezárt térddel negyed értékben kétszer rugózik J j Ritmusa; J J J J Nő 4. Bal lábbal rugózva tágan oldalt lépünk, mialatt 1/8-ot balra fordulunk J, jobb lábbal rugózva a bal mellé zárunk J, bal lábbal rugózva 1/8-ot balra fordulva oldalt lépünk J, jobb lábunkkal helyben hagyjuk - tehát 2, pozícióban mindkét lábon egyet rugó-

57 t:^ zunk, mialatt a törzs kissé balra dől 4 Ritmusa- J ^ J J Fi 5 Detto ugyanaz, mint a 3. motívum. Nő 5 Ugyanaz, mint a 3. motívum. Fi 6 Jobb lábbal rugózva oldalt lép J. bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J, jobb lábbal melyen rugózva oldalt lép. mialatt a bal láb 2. pozícióban marad, mely bal láb térde befeleforgatott spiccre helyezett szintén befeleforgatott lábfővel J, jobb lábán rugózik, mialatt a bal lábát a jobb mellé teszi, ugyanakkor 1/3-ot elfordul balra J Ritmusa; J J J J Nö 6 Bal lábbal rugózva tágan oldalt lép J, jobb lábbal rugózva a bal mellé lép J, bal lábbal rugózva tágan oldalt lép J, jobb lábának alsó lábszárának hátul keresztezi a bal lábát, miközben a bal lábán rugózik egyet, ugyanakkor 1/8-ot elfordul balra és igen eröeen megdől törzsből jobb oldali irányba J. jobb lábbal tágan oldalt lép jobbra J Ritmusa J J J J J Fi 7 Jobb lábbal rugózva rézsűit jobbra hátra lép i/e-ct, jobbra elfordulva J, bal lábbal rugózva elöl helyben lép J, jobb lábát rugózva a bal bokához érinti, miközben a törzs kiesé hátra dől J Ritmusa i J J

58 Nö_7 8al lábbal rugózva 2. pozícióból a jobb mellé lép J, jobb lábbal rugózva tágan oldalt lép. mialatt 1/8-ot elfordul jobbra J, bal lábának alsó lábszárát kissé hajlítva hátul erősen keresztezi a jobb lábát,mialatt a törzs erősen rézsut balra dől a bal váll irányába J Ritmusa J J J Fi 8 Oobb lábbal rugózva tágan hátra lép J, bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J, jobb lábbal rugózva tágan hátra lép J, 1/8-ot jobbra fordul bal lábbal rugózva a jobb mellé isp J Ritmusa J J J J NŐ 8 Bal lábbal rugózva előre lépünk J, jobb lábbal rugózva a bal mellé lépünk J, bal lábbal rugózva előre lépünk, mialatt 1/8-ot balra elfordulunk J, mindkét lábon rugózva 2 pozícióban marad, súlyláb a jobb J. Ritmusa J J[ J J Fi 9. Bal lábbal rugózva rézsűt balra kilép J, jobb lábbal rugózva a bal mellé lép, mialatt 1/8-ot elfordult balra J, bal lábbal rugózva igen szőkén oldalt lép 1/8-ot elfordul balra J, jqbb lábbal rugózva a bal mellé lép J Ritmusa- J J J J Nő 9 Bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J, jobb lábbal rugózva rézsűt jobbra hátra lép

59 ^4 - mialatt 1/8-ot elfordul jobbra J, bal lábának alsó lábszárával mélyen hátul keresztezi a jobb lábát, mialatt a jobb lábán rugózik egyet, miközben a törzs erősen bal rézsut előre megdől J, bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J. Ritmusa J J J J Fi 10 Bal lábbal rugózva szőkén rézsűt előre lép, mialatt 1/8-ot elfordul balra J, jobb lábbal rugózva a bal mellé lép J. jobb lábbal rugózva helyben lép J, bal lábbal rugózva helyben lép J, e két fázis újra 1/8-ot elfordult balra Ritmusa: J J J J Nő 10 Oocb lábbal rugózva szűkén oldalt lép, mia latt 1/B-ot fordul jobbra J, bal lábbal a jobb mellé lép J, jobb lábbal rugózva tágan oldalt lép J, miközben 1/8-ot újra elfordult jobbra, bal lábbal rugózva a jobb mellé zár J. Ritmusa: J J J J Fi 11 Jobb lábbal rugózva szűkén oldj-: Jobbra lép J. bal lábbal rugózva helyben M r J, bal lábbal rugózva szűkén előre lép. t.ia- latt 1/4-et fordul balra J. jobb lábbal rugózva a bal mellé lép J Ritmusa J J J J

60 Nő 11. Jobb lábon rugózva tágan oldalt láp J. bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J, jobb lábbal rugózva jobb ré2sut hátra lép J, bal lábon rugózva 3 jobb nellé lép J a két fázissal 1/4-et fordult jobbra Ritmusa- J J J J

61 - 5G - Űlgyallai (Dulovce) - Friss - bukóé csárdás Táncolták Habara Dezider, Habara Lujza, Gyűjtötte: Katona István én Dulovcén Fi 1. Bal lábon helyben lép J', bal lábon helyben aprót ugrik, mialatt a jobb lábat lábszármagasságig emeli a bal láb mellett. Jobb lábon helyben lép, majd ugyancsak jobb lábon helyben ugrik, mialatt a bal lábat lábszármagasságig emeli a jobb láb mellett. Ritmusa; J U Ezt a motívumot 10 x ismétli váltott lábbal kezdve. Nő 1. Jobb lábon helyben lép, mialatt a bal alsó lábszár hirtelen hátra lendül fél lábszár magasságig és hátul keresztezi a jobb lába. jobb lábon igen aprót helyben szökken, mialatt a bal lábszár hátul van Bal lábon helyben lép J*, mialatt a jobb lábunkat a bal boka magasságáig érintöleg emeljük, bal lábon helyben igen aprót ugrik ezt a motívumot 10 x váltott lábbal ismétli Ritmusa -ÍSáBEXSÉS' s motívuma hirtelen, apró. szőkdelűs jellegű

62 Fj 2 Az 1 Motívum fclyt, 1 íáí^n helyben lép tp, wdaistt Jobb lólj.?.i" '.^jlított kifeleforgataít rti..:.,, bűzben egyet tapsai adiycn *.^nt..ttt- bal lábon kicsi? hátra a jobb kezével belülről ne^üti 3 LL <, űó lábszárát Cobb lébe.) oldalt jobbra j<jp, mialatt a bal lábát ctu'i ^lóre, nítt''ht.t kéz szabadon non f jn' L '. bon ht'jybnr. u:irik J*, bál l;';5o<; balrp oi' * l''r, c jobb lábat hjjlitot? t'r 'óil p vilrm.int*- siy előre aneií. J*,! 2 Jác í. hajys-tin ugrik, mialatt a fai?prjt j*< r lábszárat a jobb kezűnkkel cr^- -n t-.ü^otjck J', jobb lábon ízűkor. (If-lt láp-, 3 ial^tt 3 bal iábot hajlított térddel a vízszintesig p!3rc enr?- jü!-, jobb lábon a^r^t szflket.ür:!., mialatt bal lábunk alsó lábszár;': belülről bal kezünkkel eresen ne^nsarjuk Ritmusa JTJ jtj Nő 2 A nő 3^ 1 notívunot ismétli. Ritwu^a Hei'e ^rés A tánc.tzde?l.-n 9 rjr epynáasal szemben áll '' nő mindkét t*ez.fvul fogja a férfi vállát, a férfi ^eze peoi^ a :.C lapockája alatt van, amikor azonban a ccapásolásra kerül sor, akkor elenged i, eeytá^t A nőnek a f rfi felé van kinyújtva mind a két keze.

63 Fi 3 Bal lábon szűkén előre lép J, bal lábon helyben ugrik, mialatt a jobb alsó lábszá* rát hátul a vízszintesig emeli közben a nőt mindkét kezével megfogja (lásd megjegyzés 2 motívum) Ritmusa; Nő 3 Jobb lábon előre lép J*, mialatt a bal alsó lábszárát hátul vízszintesig emelik - közben mindkét kezével megfogja a férfi vállát Ritmusa; ^ Fi 4 Bal lábbal helyben lép jobb lábbal féltalpon hátul rézsut igen szűkén kilép ^, mialatt 1/8-ot jobbra fordul, bal lábbal igen szűkén balra egésztalpon rugózva lép, mialatt 1/C-oc fordul jcbbra J. Ritmusa- J Nő 4 Bal lábbal a jobb előtt keresztbe lép J*. jobb lábbal jobbra oldalt lép. bal lábbal a jobbhoz bokázáasal J, orzel a motívummal 1/C-ot jobbra fordul. Ritmusa J*J J Fi 5 Jobb lábbal tágan rugózva jobbra kilép, jobb lábon igen aprtót szőhken. mialatt a bal lábát a jobb láb bokamagasságáig mellé emeli J', bal lábbal rugózva lelép a jobb mellett J', bal lábon aprót szökken.

64 - FP - mialatt a jobb lábát jobbra szűkén a fűid fölött kivezeti oldalra ezzel a motívummal 1/4-etfordul jobbra Ritmusa: J JT7 a forgás igen gyors, ahol a rugózás és az apró szökkenés élesen elhatárolható amplitúdódjú - mely a bukós jelleget adja a forgásnak Nő 5. Jobb lábbal rugózva tágan jobbra oldalt kilép ^, jobb lábbal aprót szökken, mialatt a bal lábának alsó lábszárát a jobb láb mögé hátul keresztbe teszi bal lábbal rugózva szorosan a jobb láb mellé lép ^, bal lábon aprót szökken, mialatt a jobb lábát jobbra oldalt a föld fölé helyezi ^. A motívummal 1/4-et jobbra fordul. Ritmusa- / U Fi 6 Jobb lábhoz kéttalpon rézsut hátra jobbra lép J', a súly csak egy pillanatra tevődik át a jobb lábra, bal lábon igen aprót ccuszszanva balra szökkenünk jobb lábbal rugózva tágon oldalt lépünk J*, jobb lábon i- gen aprót szökkenünk, mialatt a bal lábunkat bokamagasságban a jobb láb mellé tesszük. bal lábon rugózva a jobb mellett lépünk J', bal lábon aprót szökkenünk, mialatt a jobb alsó lábszárat a vízszintesig hátul felemeljük. A motívummal 3/S-ot fordul jobbra. Ritmusa- J""J J* **

65 Nő 6. Jobb lábbal rugózva kilép, oldalt, jobb lábon igen aprót szökken, mialatt a bal lábát a boka magasságában a jobb mellé húzza J', bal lábon rugózva helyben lép bal lábon igen aprót szökken, mialatt a jobb lábát oldalt jobbra tágan kiteszi a föld felé, jobb lábon oldalt rugózva lelép ^. bal lábbal rugózva a jobb mellé zár ^ Ritmusa- JU Fi 7. Jobb lábbal rugózva hátra lép ^, bal lábbal rugózva hátra lép ^, jobb lábbal rugózva hátra lép J', bal lábbal rugózva a jobb mellé zár, miközben minden lépésnél a test előtt egyet tapsol. Ritmusa, jtj Hű 7. A férfi hátralépésekor elengedik egymást. Jobb lábbal rugózva szűkén oldalt lép J*, bal lábbal rugózva a jobb mőllé lép J', bal lábbal rugózva balra igen szűkén kilép ^, jobb lábbal rugózva a bal mellé lép ^ Ritmusa; jtj JTJ Fi 8. Jobb, bal, jobb, bal lábbal igen erősen elfordul, mialatt a test előtt 4 x tapsol. Ritmusa; Nő 8. Jobb, bal, jobb, bal lábbal kezdve jobb i- rányba futólépéssel megfordul maga körül, a kéz szabadon van oldalt Ritmusa

66 Sallai verbunk - (Gajdosskv) Táncolta; Habara Oezider, 1908, 8 4. Gyűjtötte Katona István, 19eO, május 27-én Oulovcén A film eredetije megtalálható a JNK filmarchivumának 2. filmtekercsén A tánc eredeti folyamatában van lejegyezve 1 Alapállásból kiindulva a jobb lábát közvetlenül a főid fölött szűkén hátra ugrik, mialatt a jobb lábát a bal előtt féltalpra keresztbe teszi. J, bal lábbal közvetlen úton a főid fölött szűkén hátra ugrik, mialatt a jobb lábát a bal előtt feltalpra keresztbe teezi J, Ritmusa <i J 2 Jobb lábbal tágan jobbra oldalt ugrik, mialatt a bal lábát a jobb előtt erősen keresztbe teszi J. az ugrást kővetően erős térdhajlítás van. Bal lábbal előre lép J*. mialatt a jobb alsó lábszárát hátra lendíti, majd közvetlen a bal lába mellett a jobb sarkával koppint egyet J, majd folytatólagosan a jobb lábával rézsut jobbra előre lép J Ritmusa^ J J 3 Jobb lábon helyben ugrik egyet, mialatt a bal 3ábát elöl spiccre a főidre leszúrja ti', és a testtel 1/4-et elfordulva balra bokázással zár, majd bal lábon ugrik, mialatt a jobb Iá-

67 - 6: bát féltalpon előre helyezi J, közben a test 1/4-et elfordul jobbra, jobb lábbal helyben dobbant, mialatt a test előtt egyet tapsol J _^ Ritmusa 7 J J J Jobb lábon igen kicsit helyben ugrik, mialatt a bal lábét a jobb előtt féltalpra keresztbe helyezi J, bal lábbal kezdve oldalt ugrik és mindkét lábbal bokázássaí zár J, miközben 1/8-ot elfordul balra. Bal lábbal tágan balra oldalt ugrik, mialatt a jobb lábét a bal e- lőtt féltalpon keresztbe helyezi J. Ritmusa: J J J Bal lábbal oldalt lép, mialatt mélyen a test előtt egyet tapsol J, bal lábán helyben ugrik, mialatt az előre emelt jobb lábának alsó lábszárát belülről megüti J, jobb lábbal jobbra tágan oldált lép, 1/8-ot fordul el balra J, jobb lábon helyber ugrik, mialatt az előre e- melt bal lábánah alsó lábszárát bal kezével, belülről megüti J, bal lábbal kezdve boká- zással zár J. Ritmusa;J J J J J Bal lábbal dobbantva szűkén kilép balra óidéira J, bal lábbal tágan balra oldalt lép, miközben 1/8-ot elfordul balra. J, jobb lábbal hangsúlytalanul a bal mellé dobbant J, jobb lábbal dobbantva előre lép J. Ritmusa: J J J J

68 7. Az előző motívum folytatása - bal lábbal a jobb mellé zár J, majd páros zárt lábbal 1/4- et elfordulva jobbra ugrik J, jobb lábbal jobbra oldalt lép J, bal lábbal hangsúlytalanul előre lépve dobbant J, bal lábbal dobbantva rézsut balra előre ugrik, mialatt a jobb lábát a bal előtt keresztezi J Ritmusa J J J J J 8 Az első motívum ismétlése váltott jobb, bal, jobb, bal lábakkal JiJjí ritmusban, jobb lábbal igen erősen rézsut előre jobbra ledobbant, u- gyanakkor a test előtt tapsol egyet J, bal lábbal helyben dobbant egyet, közben a test előtt tapsol egyet J, az időközben előreemelt jobb lábának alsó lábszárét belülről megüti a jobb kezével J jobb lábbal oldalt lép J, jobb lábon aprót ugrik, mialatt a bal lábszárát előre emeli és annak alsó részét belülről bal kezével megüti J. Ritmusa J J J J J J J J J 9 A csapás után bal lábéval balra oldalt ugrik J, jobb lábát elől keresztbe helyezi a bal előtt J Ritmusa: J J 10 Azonos az első motívummal, jobb, bal, jobb váltott lábakkaljjjmajd mindkét lábbal e- lőre terpeszbe ugrik J. Ritmusa J J J J

69 - 3^ Bal lábbal helyben láp J. bal lábon aprót szökken, mialatt hátul oldalt -megüti a vízszintesig emelt jobb külső lábszárat J, jobb lábbal helyben lép J, jobb lábbal aprót szökken, mialatt bal kezével megüti a hátul magasra e- melt bal alsó lábszárát kívülről J. Ritmusa -J ^ ^ 12. Az első motívum ismétlése váltott bal, jobb. bal, jobb lábakkal J J J J ritmusban, majd mindkét lábon elrugaszkodva balra igen nagyot ugrik terpeszbe, II pozícióba érkezve erősen hajlított lábakkal és a test előtt tapsol egyet J, a bal lábbal helyben lép j, bal lábon aprót szökken és az időközben előre magasra emelt jobb láb alsó lábszárát jobb kézzel belülről megüti, jobb lábbal helyben lép J, jobb lábon helyben aprót ugrik, mialatt az előre emelt bal lábának alsó lábszárát belülről bal kézzel megüti J Ritmusa- J J J J J J J J J

70

71 Martos_jellemzése A nyitra és a Zsitva összefolyásánál alkotott félszigeten terül el A község első írásos említése 1487-ből származik A tőrök hódoltság idején elpusztul (10 lakóház marad) Egyes dűlői ma is emlékeztetnek a török időkre Szinte nem volt év, hogy ne pusztította volna árvíz Az esztergomi érsekség a fentebb említett árvizek miatt több alkalommal ki akarta telepíteni, de a község lakossága nem egyezett bele. Lakossága többségében református vallású. Fö foglalkozásuk a halászat volt Ingoványos, lápos, mocsaras vidéke kitűnő védelmet nyújtott a tatár és a török betörésekkel szemben ben a falu nagy része leégett Martos folklórhagyománya minden tekintetben igen gazdag. Folklórcsoportja és tánccsoportja rendszeres résztvevője országos rendezvényeinknek. Népviselete ma is ismert és gyakran használt.

72 Hartosi verbunkmotivumok 1/1 3obb lábbal, kis térdhajlitással helyben lépünk J + bal lábbal helyben ugrunk, mialatt a bal lábat, kis térdhajlitással, közvetlen a föld fölére elörelenditjük J Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa; J J 1/2 Jobb lábbal egyet rugózva helyben lépünk, mialatt a test előtt egyet tapsolunk J+ jobb lábon egyet rugózunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlitással közvetlenül a főid fölé előrelendít jük és a test előtt egyet tapsolunk ^. Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa- 7J 1/3 Jobb lábbsl a bal mellé ugrunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlitással a föld fölé előrelenditjük J + jobb lábbal helyben uyrunk /. Ismétlés ellenkező lábbal Ritmusa: 1/4 Jobb lábbal a bal mellé ugrunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlitással a föld fölé előrelenditjűk és a test előtt egyet tapsolunk J + jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a test előtt egyet tapsolunk jt lábbal. Ismétlés ellenkező

73 II Páros lábbal helyben ugrunk J + jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlitással a föld fölé előrelendítjük J, Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa J J 111/1 Jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlitással a vízszintesig előrelendít jük és jobb tenyerünkkel megcsapjuk a bal belső csizmaszárat J + bal lábbal a jobb mellé ugrunk, mialatt a jobb alsó lábszárat a vízszintesig hátralendrjük és a test előtt egyet tapsolunk J. Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa- J J 111/2 Bal lábbal helyben ugrunk, mialatt jobb combunkat a vízszintesig előre, alsó lábszárunkat mélyen balra rézsűt előrelenditjük és bal tenyerünkkel megcsapjuk a jobb belső csizmaszárat J + jobb lábbal kis térdhajlitással a bal mellé ugrunk, mialatt a bal alsó lábszárat a vízszintesig hátralenditjük és a test előtt egyet tapsolunk J + jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a bal alsó lábszárat a jobb mőgé keresztbe a vízszintesig lendítjük és jobb tenyerünkkel megcsapjuk bal bokánkat J + páros lábbal, kis távolságra, balra oldalt alapállásba ugrunk, mialatt a test előtt egyet tapsolunk J Ritmusa; J J J J

74 Martosi friss csárdás Táncolta- Jóba Mihály (szül 1889 ) Balla t-iária (szül 1910 ) Martoson 1962-ben Gyűjtők Takács András, Tóth Margit. Martin György és Pesovár Ernő. Film- a Cscmadok tulajdonában Lejegyezte Lányi Ágoston A táncloíráshoz két friss csárdás dallomot mellékelünk Kiindulásnál a férfi és a nő csárdás fogással szemben áll egymássá' A táncot nyolc 4/4-es ütemű táncdallamra járják, s a filmfelvétel kezdetén a táncosok az oih dallam 4 Ütemének második felére kezdték a táncot. Oallam I Külön írjuk le a férfi és a nő táncát - A táncban előforduló rugózást a térd hajlitásával kezdik A férfi tánca I Eayléoéses csárdás Jobb lábbal egyet rugózva elől III pozícióba lépünk J + a lábat, fél cúly- lyal, egyet rugózva a jobb mellé zárjuk j(4. ütem második felére) J

75 Az 5. ütem első felére az egylépéses csárdást járjuk bal lábbal kezdve. 1/1 EgYlépéses_csárdás_elsö_változata; Jobb lábbal egyet rugózva, igen apró távolságra oldalt lépünk J + a bal lábbal egyet rugózva félsúllyal a jobb melló zárjuk J. (5. ütem második felére) A 6. ütem első felére az egylépéses csárdást járjuk bal lábbal kezdve azzal a különbséggel, hogy a motívummal 1/8-ot fordulunk balra 1/2 Egylépéses csárdás_második_változata^ Jobb lábbal egyet rugózva oldalt lépünk J + a bal lábat egyet rugózva fél súllyal, a jobb mellé zárjuk J. A motívummal 1/8-ot fordulunk balra (6.ütem második felére). 1/3 EgYlégéses_csárdás_hargadik_változata^ Bel lábbal egyet rugózva, igen apró távolságra rézsú előre lépünk J + a jobb lábat, egyet rugózva hátul III pozícióba, a bal mellé zárjuk. A motívummal 1/8-ot fordulunk balra J, A motívumot ellenkező lábbal kezdve, hátrahaladva (fordulás nélkül) megismételjük J J + az 1/3 motívumot járjuk fordulás nélkül J J (7. ütemre és a 8 ütem első felére) A 8. ütem második felére az 1/1 motívumot táncoljuk.

76 J + a jobb lábat, egyet rugózva, fél súlynő táncai Sál lábbal egyet rugózva igen apró távolságra rézsűt hátrslépünk a jobb lábat fél súllyal, egyet rugózva elöl III pozícióba a bal mellé zárjuk A motívum alatt törzsünket jobbra forgatjuk (4 ütem násodik felére) A motívummal 1/8-ot fordulunk jobbra 1/1 *=SYlépéses_csórdás_elsŐ_yáítozata Jobb lábbal egyet rugózva igen apró távolságra oldalt lépünk J + a bal lábat fél súllyal, egyet rugózva elől 1 1 ^ pozícióba a jobb mellé zárjuk J A motívummal 1/8-ot fordulunk balra és a törzsünket is balra forgatjuk (5 ütem első felére) Az 5 ütem második fehére az I. motívumét táncoljuk fordulás nélkül 1/2 Egylépéses_csárdás_ná9odik változata Jobb lábbal a rézsűt hátra irányhoz közelítve egyet rugózva oldalt lépünk J + bal lábat fél súllyal, eegyct rugózva elől!!! pozícióba a jobb mellé zárjuk J A motívummal 1/8-ot fordulunk balra a törzsünket is balra fordítva (6 ütem első felére) 1/3 Egylépéses csárdás_harnadik változata Bal lábbal, egyet rugózva a jobb mellé lépünk

77 *-*2 - lyal, a bal mellé zárjuk << A motívummal 1/8-ot fordulunk balra és a törzsünket jobbra forgatjuk (6 Ütem második felére). 1/4 Eaylé2Óse3_csárdás_n<3^yedík_v^ltozata: Jobb lábbal egyet ruoózvr rézsüt hátralépünk J + a bal lábat, egyet rugózva fél súllyal e- lől III pozícióba a jobb mellé zárjuk J A motívummal 1/8-ot fordulunk balra és törzsünket ie balra forgatjuk (7 ütem első felére) A 8. ütem első felére az 1. motívumot jobb lábbal kezdve járjuk fordulás nélkül. A 8 ütem második felére az I motívumot járjuk bal lábbal kezdve, forudlás nélkül. 1/5 EgYlggéses_csárdás_őtödik_változata^ 8a1 lábbal, egyet rugózva elől III pozícióba lépünk J + a jobb lábat egyet rugózva, fél súllyal a bal mellé zárjuk J. A motívum alatt törzsünket jobbra forgatjuk (7. ütem második felére) Dallam II. A férfi tónca; Az 3 ütem első felére az I. motívumot járjuk bal lábbal kezdve, a motívummal 1/8-ot fordulunk balra.

78 Az 1. ütem második felére az 1/1 motívumot táncoljuk. A második ütem első felére az I, motívumot járjuk bal lábbal kezdve balra. 1/4 Egylépéses_csérdáa_negYedik változata A csárdás lépést járjuk jobb lábbal kezdve, rugózással helybenjj(2. ütem felére). A 3, ütem első felére az I. motívumot járjuk 1/8-ot balra fordulva a motívummal. A 3. Otem második felére az 1/2 motívumot járjuk fordulás nélkül. A 4. Otem első felére az I. motívumot járjuk bal lábbal kezdve, 1/8-ot balra fordulva. A 4. Otem második felére fordulás nélkül jobb lábbal kezdve hátra haladva az 1/3 motívumot járjuk Az 5. Otem azonos a 4 ütemmel. A 6, Otem első felére az I. motívumot járjuk bal lábbal kezdve. A 6. Otem második felére az 1/4 motívumot járjuk. A 7. ütem első felére az 1/4 motívumot járjuk bal lábbal kezdve s a motívummal 1/16-ot fordulunk balra A 7. Otem második felére az 1/1 motívumot járjuk A 8. Otem azonos a 7. ütemmel. A nő tánca Az 1. Otem első felére az I motívumot járjuk ellenkező lábbal kezdve'és 1/8-ot fordulunk balra.

79 Az 1 ütem második felére az 1/5 motívumot járjuk A 2 ütem elob felére az 1/2 motívumot járjuk bal lábbal kezdve fordulás nélkül A 2 ütem második felérő az I,5 Motívumot járjuk fordulós nélkül bal lábbal kezdve A 5 ütem els3 felére az 1/4 Motívumot jár\:*k és motívummal 1/4-et fordulunk balra A 3 ütem második felére az 1/2 motívumot jcr.-tuk bal bábbal kezdve A 4 ütem eiső felére az I/.; motívumot j.'r-ju!, a motívummal 1/8-ot fordulunk balra. A 4. ütem második felére 1/3 motívumot járjuk, fo óuíás nélkül Az 5 ütem első felére az 1/2 motívumot járjuk A motívumnak 1/8-ot fordulunk balra Az 5 ütem második telére az 1/1 motívumot járjuk bal lábbal fordulás nélkül A 6 ütem első felére az 1/1 motívumot járjuk fór dulás nélkül A 6. ütem második felére az 1/1 motívumot járjuk, bal lábbal fordulás nélkül A 7 ütem első felére az 1/2 motívumot járjuk A motívummal 1/16-ot fordulunk halra. A 7 Ütem második felére az 1/5 motívumot járjuk előrehaladva A 8 Ütem azonos a 7 ütemmel. Dallam III A férfi tánca Az T. ütem első felére az 1/1 motívumot járjuk

80 bal lábbal kezdve, s a motívummal 1/8-ot fordulun balra Az 1, Otem második felére 1/3 motívumot járjuk el lenkczö lábbal kezdve fordulás nélkül. A 3. űten első felére az 1/4 motívumot járjuk, s a motívummal 1/16-ot fordulunk balra A második Otem második feláré az 1/3 motívumot járjuk jobb lábbal kezdve fordulás nélkül A 3 ütem első felére az 1/3 motívumot járjuk, s a motívummal 1/16-ot fordulunk balra A 3 Otem második felére az I motívumot járjuk hátra haladva A 4 Otem első felére az I motívumot járjuk bal. lábbal kezdve. A motívummal 1/16-ot forudlunk bal ra A 4 Otem második felére az 1/1 motívumot járjuk. Az 5, ütem azonos a 4 ütemmel A 6 ütem első felére az 1/3 motívumot járjuk fordulás nélkül A 5' Otem második felére az 1/1 motívumot járjuk. A 7 Otem azonos a 6 ütemmel A 8 Otem első felére az I motívumot járjuk bal lábbal kezdve és a motívummal i/16-of fordulunk balra A 8. Otem második felére az 1/2 motívumot járjuk, a motívummal 1/16-ot fordulunk balra, A nő tánca- Az 1. Otem első felére az 1/2 motívumot járjuk és a motívummal 1/8-ot forudlunk balra

81 Az 1. ütem második felére az 1/5 motívumot járjuk A 2. ütem első felére az 1/2 motívumot járjuk. A motívummal 1/16-ot fordulunk balra. A 2 ütem második felére az I. motívumot fordulás nélkül járjuk A 3. ütem első felére az 1/2 motívumot járjuk és a motívummal 1/16-ot fordulunk balra A 3. ütem második felére az 1/5 motívumot járjuk A 4. ütemre az I motívumot járjuk jobb lábbal kezdve kétszer. Először a motívummal 1/16-ot fordulunk balra, másodszor fordulás nélkül járjuk. Az 5. ütem azonos a 4. ütemmel, A 6. ütemre az I motívumot járjuk jobb lábbal kezdve kétszer, fordulás nélkül. A 7, ütem első felére 1/1 motívumot járjuk, fordulás nélkül. A 7. ütem második felére az I. motívumot járjuk, fordulás nélkül. A 8. ütem első felére az 1/2 motívumot járjuk, AA 8. ütem második felére az 1/1 motívumot járjuk bal lábbal kezdve. A 8. ütem alatt 1/8-ot fordulunk balra. Dallam IV A férfi tánca: Az 1. ütem első felére az I. motívumot járjuk bal lábbal kezdve, és a motívummal 1/8-ot fordulunk balra.

82 Az 1, ütem második felére, az 1/2 motívumot járjuk fordulás nélkül. A 2 ütem első felére az 1/3 motívumot járjuk A 2 ütem második felére az I motívumot járjuk hátraheladva A 3. ütem első felére az 1 motívumot járjuk bal lábbal kezdve, és a motívummal 1/S-ot fordulunk balra A 3, Ütem második felére az I motívumot járjuk hátrahaladva A 4. ütem azonos a 3 ütemmel, de nem fordulunk a motívummal. Az 5 ütem azonos a 2. ütemmel, de nem fordulunk a motívummal. A 6 Otem azonos a 3 Ütemmel, de nem fordulunk a motívummal 11. Átvezető- (bukós indító) Bal lábbal igen apró távolságra rézsűt előrelépünk J + bal térdünkec kissé meghajlítjuk, mialatt a jobb lábat kis térdhajlítással a bal mollé zárjuk J + kis guggolásba ereszkedünk, mialatt törzsünkkel kis mértékben elörehajolunk J + törzsünkkel kiegyenesedünk J (7.ütemre). III -Páros lábbal, alacsony íéltalpon, III pczícieba (bal láb elöl) igen apró távolságra hátraugrunk J + bal lábbal párhuzamos térdhajlítással, elöl III pozícióba lépünk J + bal lábon kis guggolásba ereszkedünk, mialatt a jobb lábbal kis guggolással igen apró terpeszállásba lépünk párhuzamos

83 térdtartással. Mialatt rprzsünket -'-0^^ ***-- mértékben előredőntjükj(3 ütenre) ^ nő tánca Az clcő űtcr,i első felére oz I, 2 notívunot ^ r iuk Az 1. ütem második felére az 1, 1 motívumot bal lábbal kbzdve fordulás nélkül 1/6 Egylépéses csárdás hatodik változat.! l/'c-ct balra fordulva, jobb lábbal egyt'-t rugózva rr - sut hátral^^pnk J + ebben a helyzetben egyst rugózunk J A motívum alatt csípőnket balra forgatjuk (2 ütem első felére) 1/7 Crylé^óser ccárd^^ hetedik v^tozata Bal lábbal, egyet rugózva a jobb nellc lépor.k J ;- a bal lábon egyet rugózunk J A motívum al^tt csípőnket jobbra forgatjuk /^. í)(cn második relére/ 1/8 csf.rdán nyolcadik vóltozota l/c-*t balra fordulva, joob iáubal egyet rugózva igen apró távolságra oldalt lépünk J + a jobb lábon rugózun^j. A motívum alatt csípőnket balra forgatjuk Öten első felére) A 3 ütem második felére az 1/7 motívumot járjuk

84 1/9 csárdás kilencedik változata- Oobb lábbal egyet rugózva hátul 111. pozícióba lépünk J + a jobb lábbal rugózunk J A motívum alatt csípőnket balra forgatnuk (4 ütem első feláré) A 4 ütem násodi!< Felére az 1/7 motívumot járjuk Az 5 ütem első felérő az 1/9 motívumot Járjuk. Az 5 Ütem második felére ez 1/7 motívumot járjuk. A 6 ütemre az 1/7 motívumot jjrjuk jobb lábbal kezdve kétszer II Átvezető (bukós indító) Bal lábon rugózunk mialatt jobb lábbal rugózva félsúllyal igen apró terpeszéilásba lépünk J + jobb lábbal rugózva a bal mellé lépünk J + a jobb lábon kis gucgolásbs ereszkedve félt3lpra emelkedünk, mialatt a bal lábat féltalpon kis guggolásban hátul III pozícióba a jobb mellé zárjuk J (7 ütemre) III Bukós- A guggolásból felemelkedve, féltalpon alapállásba ugrunk J + féltalpon alapállásba ugrunk J + féltalpon kis guggolásba ugrunk J ^ (8 ütemre) Dallam V A férfi tánca.^/l Bukós első változata Páros lábbal alacsony

85 féltalpon igen apró távolságra hátraugrunk J + bal lábbal elől III pozícióba lépőnk J + bal térdünk meghajlítva kis guggolásba ereszkedünk, mialatt jobb lábbal kis guggolásban igen apró terpeszállásba lépőnk és törzzsel igen kis mértékben előredőlünk J ^ (1, Oremre) 111/2 Bukós_másodík_változata; Páros lábbal féltalpon a guggolásból felemelkedve és törzsünkkel kiegyenesedve úgy ugrunk igen apró távolságra hátra III. pozícióba, hogy a jobb lábunk legyen elöl J + bal lábbal elül III. pozícióba lépünk J + bal térdünket meghajlítva kis guggolásba ereszkedünk, mialatt jobb lábbal kis guggolásban igen apró terpeszállásba lépünk és törzsünkkel igen kis mértékben előredőlünk J ^ (2 ütemre) A 3. ütemre a 111/1 motívumot járjuk. A 4. ütemre a 111/1 motívumot járjuk, de törzsünkkel előredőlünk. I'*'* -Sf-ÍS^ IH/'l motívum véghelyzetében kis guggolásban vagyunk, mialatt a lányokat helyben ugratjuk, mi csak a lányok derekát fogva segítjük az ugrását. A harmadik ugrás után a lány térdnyújtásával egyidőben a férfi is nyújtja a térijét és kiegyenesedik ( 5 ütemre és a 6. ütem első felére).

86 - Pl - V. Kiforgató* / rgatást elengedve és i/c-ot balra fordulva bal lábbal helyben lépünk J 1/4 et fordulunk baüra J + bal lábbal elöl III. pozícióba lépünk J + 1/C-ur forgurti: balra J + a bal lábun 1 forgutr. bo^ra, niif- latt a jobb lábat fél talpon és f ^sujyon igen apró távolságra rózsát hátr^cánc^:atjuk ^ (6 ütem trásodik felére 7 Cten ü ütem első felére) 11/1 ^tyeretö_pl3ő_yáltoz3tr Több 1,-bon tal -ra e- reszkedve a te&:súl', t r.ndké t jábra he.yezzö'.: (igen apró rézsűt pozícióba óllunk. bal láb elől J + mindjét térdünket ';is3ó rreghajlítjuk J (8 Ütem rár.odik feiórc) A_nő tánca 111/1 3ukós_e^pö_vóltc^Jta_ Táros lábbal feltalpon igen apró tcrpcsxállásua ugrunk J + bal Jábon féltalpon maradva.jobb lábbal feltalpon igen kis terpcszállásba lépünk J + páros lábbal féltalpon kis guggolásban alapállásba ugrunk J ^ (1 üc&tars) -L. Bukós mécadik_yáltozata Faros lábbal féltalpon úgy ugrunk 111. pozícióba ^gen apró távolságra balra, hogy a jobb lábunk leqyen elöl J + páros lábbal féltalpon alapállásba ugrunk + páros lábbal félialpon kis guggolásba ugrunk J ^ (2 ütemre)

87 /3 Bukós_harmadik_változata: Páros lábbal féltalpon igen apró távolságra előreugrunk J + jobb lábbal féltalpon hátul III. pozícióba lépünk J + páros lábbal féltalpon kis guggolásba ugrunjt (3.ütemre). Á 4. ütemre a 111/3 motívumot járjuk. IV. Ugratás; Páros lábbal féltalpon kis guggolásba ugrun (5. ütem első felére). Az 5 Ütem második felére és a 6. ütem első felére a IV. motívumot járjuk. IV /tugratós első változata; 1/4-et jobbra forogva, páros lábbal féltalpon alapállásba ugrunk J + 1/8-ot jobbra fordulva, jobb lábbal kis térdhajlitással elől III. pozícióba lépünk Az első ugrással egyidőben a fogást elengedjük. J (6,ütem második felére). ^!^-Í2fSÉS- Bal lábbal féltalpon igen apró távolságra rézsűt előrelépünk J + jobb lábbal kis térdhajlitással elöl III. pozícióba lécünk bal lábbal igen apró távolságra rézsűt előrelépünk J + jobb lábbal elől F. pozícióba lépünk J + bal lábbal igen apró távolságra előrelépünk J + jobb lábbal kis térdhajlitással igen apró távolságra rézsűt előre lépünk J + az utóbbi két lépést megismételjük J J. A motívummal egy e- gészet és 5/8-ot fordulunk jobbra (7.-8. ütemre)

88 Dallam VI. --íéríí-iáűe- 11/2 ^tyezetö_második változata; Bal térdünket kinyújtva jobb lábbal igen apró terpeszállásba lépünk J + térdünket kissé meghajlítjuk J (1. ütem első felére) ^ 1/5 EgYlépéses_csárdás_őtődik_változata_ 1/8-ot jobbra fordulva párunkkal szembe érkezve és vele csárdás fogással összefogódzkodva, bal lábbal egyet rugózva rézsút előrelépünk J + a bal lábon egyet rugózunk J (l.otem második felére) 1/6 2Ylépés 3_csárdás_hatodik változata; 1/8-ot jobbra fordulva jobb lábbal egyet rugózva a bal mellé lépünk ^ + a jobb lábon egyet rugózunk J (2. ütem első felére). A 2. ütem második felére az 1/5 motívumot járjuk. A 3 ütem első felére az 1/6 motívumot járjuk azzal a különbséggel, hogy 1/4-et fordulánk jobbra 1/7 Egylépéőes_csárdás_hetedik_változata^ 1/8-ot jobbra fordulva bal lábbal egyet rugózva oldalt lépünk J + a bal lábon egyet rugózunk J (3 ütem második felére) A 4. Ütem első felére az 1/6 motívumot járjuk

89 A 4, ütem második felére az 1/6 motívumot járjuk bal lábbal kezdve, de továbbra is 1/8-ot jobbra fór dúlva 11/3 6lY2-2l----f-3-í--Yáltozata_ (bukós indítása) A bal lábon 1/8-ot fordulunk jobbra, mialatt a jobb lábat félsúllyal a bal mellé zárjuk J + jobb lábbal hátul III pozícióba lépünk J + bal lábbal elöl III pozícióba lépünk J + bal térdünket kissé meghajlítjuk J + bal térdünket meghajlítva a jobb lábat a bal mellé zárjuk és kis guggolásba ereszkedünk, mialatt törzsünkkel is előredőlünk J (5 üremre és a 6. ütem első feláre) A 6. ütem második felére és ^ 7-8. Ütemre a ^111/1 motívumot járjuk két és félszer A harmadikat.csak a kővetkező dallam elején fejezzük be. A_nő_tánca 1 1 /1 ^tvezetö_első_változata 1/8-ot jobbra fordul-.va bal lábbal igen apró terpeszállásba lépünk * + a testsúlyt a bal lábra helyezve térdünket kissé meghajlítjuk J (1. ütem első felére). Az 1. ütem második felére az 1/6 motívumot járjuk előrehaladva fordulás nélkül és kezünket a szembe érkező férfi vállára tesszük.

90 - 85-1/10 Egylégéses_csárdás_tizedik_yáltozata 1/8-ot jobbra fordulva, bal lábbal egyet rugózva oldalt lépünk <j + a bal lábon egyet rugózunk J (2 ütem első felére) A 2 ütem második felére az 1/8 motívumot járjuk, de a motívummal 1/4-et fordulunk jobbra. A 3 ütem első felére az 1/10 motívumot járjuk A 3 Öten második felére az 1/7 motívumot járjuk, do a motívummal 1/8-ot fordulunk jobbra A 4 ütem azonos a 3. ütemmel. 11/2 átvezető második változata- (kukós indítás) Bal lábbal egyet rugózva helyben lépünk J + bal lábon 1/8-ot forgunk jobbra J + jobb lábbal igen apró távolságra rézsűt hátraléponk, a testsúly marad mind a két lábon és egyet rugózunk J + ebben a helyzetben egyet rugózunk J + ebben a helyzetben kis guggolásba ereszkedünk (5 ütemre és a 6 Ütem első felére) A 6 ütem második felére ás a 7 ütem első felire a 111. notívunot táncoljuk 111/4 Bukóé negyedik_yáltozata: Páros lábbal féltalpon úgy ugrunk kétszer helyben III. pozícióban. hogy a jobb lábunk legyen elől JJ + páros lábbal féltalpon kis guggolásban helyben ugrunk J á (7.ütem második felére és a 8 Öten e3ső felére)

91 d6 - A 8 ütem násodik felére a III motívumot táncoljuk, de a notívumot csak a következő dallam elején fejezzük be Dallam VII. Az 1. Ütem első felére befejezzük a III. motivunot Az 1. ütem második felére a 2. ütemre és a 3 3tem első felére a III motívumot kétszer táncoljuk A 3 ütem második felére a 4 ütemre és az 5 üíem első felére a IV motívumot táncolják, tehát a férfi áll és segíti a nő ugrását. 11/3 ^tvezető_harmadik_yáltozata A fogóst elengedve páros lábbal úgy ugrunk igen apró távolságra nyitott III pozícióba hátra, hogy a jobb lábunk legyen elöl J + a testsúlyt a jobb lábra helyezve térdünket kissé meghajlítjuk <f (5 ütem második felére) < V/l Kiforaás_elsö_változata: 1/4-et balra fordulva bal lábbal elöl III pozícióba lépünk J + 1/8-ot fordulunk balra J + 1/8-ot balra fordulva jobb lábbal elöl III pozícióba lépünk J + jobb térdünket kissé meghajlítva 1/4-et fordulunk balra J + jobb térdünket kinyújtjuk, mialatt a bal lábat félsúllyal elöl III. pozícióba zárjuk J + bal lábbal elöl III pozícióba lé-

92 pünk # + 1/S-ot balra fordulva, a jobb lábat félsúllyal hátul nyitott III. pozícióba a bal mellé zárjuk J + bal térdünket kissé meghajlítjuk, mialatt a jobb lábat kis térdhajlitással félsúllyal kis távolságra rézsűt hátratesszük <í+ minkét lábra helyezkedve a testsúlyt, térdünket kinyújtjuk és párunkkal csárdás forgással fogódzkodunk össze ^ * térdünket kissé meghajlítjuk J (6 7 ütemre és a 8 ütem első felére). A 8 ütem második felére az 1/5 motívumot járjuk fordulós nélkül A nő tánca; Az 1. ütem első felére befejezzük a III. motívumot Az 1 ütem második felére, a 2 ütemre és a 3 ütem első felére a III motívumot táncoljuk kétszer A 3 ütem második felére, a 4 ütőmre és az 5 ütem felére a IV motívumot táncoljuk négyszer. V/l Kifor2as_elsö_yálto^ata A férfit elengedve, apró távolságra rézsűt elöreugrunk J+ jobbiábbal kis térdhajlitással elöl III. pozícióba ugrunk J + a két futólépést az első 1/4 forgás nélkül megismételjük J J + bal lábbal elől III pozícióba lépünk J + jobb lábbal kis térdhajlítással elől III pozícióba lépünk J + bal lábbal féltalpon elöl nyitott -II pozícióba

93 88 - lépünk J + jobb lábbal kis tórdhajlításpal e- lűl III pozícióba lépünk J + bal lábbal hátul nyitott III pozícióba lépünk J + jobb lábbal kis térdhajlítással előrelépünk J A motívummal egy egészet és 3/4-et forgunk jobbra (Az első 1/4 fordulattal két egészet) (5 Öten második felére és a 6-7. ütemre) 11/3 ^tvezetö_harmadik_változata: 3obb térdünket kinyújtva a bál lábat a jobb mellé zárjuk és megfogjuk partnerünk vállát J + térdünket kissé meghajlítjuk J (8. ütem első felére). A 8 ütem második felére az 1/8 motívumot táncoljuk fordulás nélkül. Dallam VIII. (Csak 4 Ütem) Ó-ÍSÍÍÍ-IÉ2E-* Az 1. ütem első felére az 1/6 motívumot táncoljuk fordulás nélkül. Az 1. ütem második felére az 1/5 motívumot táncoljuk fordulás nélkül. A 2. ütem első felére az 1/6 motívumot táncoljuk A 2. ütem második felére az 1/7 motívumot táncoljuk. A 3. ütem azonos az 1. ütemmel azzal a különbséggel, hogy a két motívummal 3/8-ot fordulun jobbra.

94 A 4 ütemre az 1/6 motívumot táncoljuk jobb és bal lábbal, s a motívumnál 1/8-ot fordulunk jobbra A_nö_tánca Az 1. ütem első fejére az 1/7 motívumot táncoljuk Az 1. ütem második felére az 1/9 motívumot táncoljuk, s a motívummal 1/8-ot fordulunk jobbra A 2. Ütem első felére az 1/10 motívumot táncoljuk, de a motívummal 1/8-ot fordulunk jobbra A 2. ütem második felére az 1/9 motívumot táncoljuk előre haladva, s a motívummal 1/i-et fordulunk jobbra A 3. ütem azonos a 2. ütemmel, 1/1 et fordulun jobbra A 4 ütem első felére az 1/10 motívumot táncoljuk A 4 ütem második felére az 1/y motívumot táncoljuk jobb lábbal kezdve, s a motívummal 1/8-ot fordulunk jobbra.

95 Martcsi lassú és friss csórdósnotívumoi. I Rugózó Párhuzamos lábfőt irtással táncoljuk Testsúlyunkat 3 jobb lábunkra helyezve egyet rugózunk, mialatt ;Őrzsí'nket balra forgatjuk + a jobb lübon mag egyet ru^ózuí-i J "s- mériés ellenkező láb'.al ríj.w -jga J J 11/1 SCXláC^sss csárdáa e^sc váitoznta 3obb lábbal egyet rugózva, igen apró távolságra oldalt lépünk J + jobb lábon egyet rugózva félsuliyal a jobb mellé zárjuk és csip&nkat balra forgatjuk J Isndtlés ellenkező lábbal Ritmusa- J J 11/2 ^2Y*$Egses_ccárdaa_nósodik_váltCj?^ta A motívumot rugózással táncoljuk Cobo lábbal i- gen apró távolságra rézsűt előrelépünk J + bal lábat félsúllyal a job!. mellé zárjuk J Ismétlés ellenkező lábbal. A férfi motivuh!^ a nő a motívumot ellenkező lábbal kezdve hátrahaladvs táncolja 11/3 csárdas_harmadik_yóltoxata^ <T 'féri' motívuma A motívumot rugózással tán coljuk 1/8-ot balra fordulva bal lábbal clöl 111 pozícióba lépünk J + a jobb lábat fél-

96 súllyal, igen apró távolságra óidéira tesszük ^ + jcbb lábbal, igen apró távolságra rézsűt hátralépünk <í + bál lábat fé.l súllyal elöl III pozícióba tesszük J Ritmusa / </ J A_nő_motivuma A motivunot rugózással táncol juk. 1/8-ot balra fordulva jobb lobbal oldalt lépünk V + bal lábbal felsúlyal a jobb Mellé lépünk J + ba< lábbal igen apró távolságra rézsűt előrelépünk J + a jobb lábat fclsúllyal hátul 111 pozícióba zárjuk J Ritmusa J 11/4 3 Y-ÉDÉS^É-Ccárdáv_ne2Ycdik_yáitczata A motívumot rugózássá' táncoljuk Bal lábbal, igen apró távolságra rézsűt előrelépünk J + a jobb lábac félsúllyal a bal mellé zárjuk J + jobb lábbal, igen apró távolságra oldalt lépünkj + a bal lábat félsúllyal a jobb mellé zárjuk J A férfi motívuma: a nő a motívumot ellenkező lábbal kezdve, hátrafelé haladva táncolja Ritmua- J J </ J 111/1 Lépö_eLső_változata_ rárcsan, egymással szemben állva, jobb váll jobb váll mellett táncoljuk. Jobb lábbal előrelépünk J + jobb térdünket kissé meghajlítjuk J Ismétlés ellenkező lábbal A motívummal egymás körött forgunk Ritmusa J J

97 /2 ^c^p_r s_d_k_yáltozata üobb lábbal e3ől 111 pozic^óiru képünk J + jobb térdünket meghajlítjuk J Ismét/és ellenkező lábbal A férfi motívuma a nű a motívumot ellenkező lábbcl kczdv3 hátrahaladva táncolja, ilitmus ti J 111/5 Lé^í' M^rmadik vá.tczcta A f r< motívuns Bal lábbal egyet rugózva oldal ^ lépünk J bal iabon egyet rugózunk J + johb üábl-al egyet rugózunk J. A motívummal egymás körött jobbra forgunk ^itnhso- */</ A ns motívuma Jobb lábbal egyet rugózva helyben lépünk J + jobb lábon egyet rugózun </ + bal lábon egyet rugózva oldalt lépünk J + a bal lábon egyet rugózunk J. A motívummal egymás körött jobbra forgunk. Kítmusa i/ y jí J II'/4 Lé^ö negyedik változata A férfi motívuma Bal lábbal oldalt lépünk J + bal térdünket kissé meghajlítjuk J + jobb lábbal a oal mel-'.é lépünk J + jobb térdünket kissé Meghajlítjuk J A motívummal egymás körött jobbra forgunk Ritmusa V V A nő motívuma Cobb lábbal a bal mellé lépünk J + jobb térdünket kissé meghajlítjuk ^ + bal lábbal oldalt lépünk J + bal térdünket kissé

98 - Qi - meghajlítjuk J A motívummal egymás körött jobbra forgunk. Ritmusa; J J J J Ill/G Lépö_őtödik_yáltoxata Jobb lábbal oldatl lépünk Jí + jobb térdünket kissé meghajlítjuk mialatt a törzsünkkel balra dőlünkj Ismétlés ellenkező lábbal Ritmusa J ^ IV.'l Forgó_elsö változata Kiindulásnál szemben egymással* jobb váll jobb váll mellen állunk Jobb lábbal kezdve III pozíciónyit előrelépünk 8 a motívummal egymás körött jobbra forgunk. Ritmusa ^3 IV/2 Fornó második változata Kiindulásnál szemben egymással, jobb váll felé eltolódva (egymástól rézsűt elől) állunk. Bal lábbal féltalpon rézsút előrelépünk J + jobb lábbal, kis térdhajlítéssal elől V. pozícióba lépünk J IV/3 Forgó harmadik_vóltozata Kiindulás mint IV/2- nél. Bal lábbal térdhajlitással oldalt lépünk J + jobb lábbal, térdhajlitással talpon csúsz va elől V. pozícióba lépünk J. A motívummal egymás körött jobbra forgunk Ritmusa; J J

99 IV/4 forgónegyedikváltozata Kiindulás mint a IV/2- nél Bal lábbal fél talpon rézsűt előrelépünk J + jobb lábbal, kis térdhajlitással könnyedén dobbantva, elől III pozícióba lépünk J. A motívummal egymás körött jobbra forgunk. Ritmusa J J V ysfó- A motívumot párhuzamos lábfőtartással táncoljuk Kiindulásnál a bal lábon, kis térdhajlitással állunk, jobb lábunk, kis térdhajlitással, igen apró távolságra oldalt Páros lábbal alapállásba ugrunk úgy, hogy a jobb lábat könnyed bokaűtéesel zárjuk a balhoz J + jobb lábbal, kis térdhajlitással helyben lépünk, mialatt a bal lábat, kis térdhajlitással igen apró távolságra oldalt a föld fölé emeljük J. Ismétlés ellenkező lábbal Ritmusa- J J VI/1 Kátlépéses_csárdás_elsÖ_változata Jobb Jábbal igen apró távolságra oldalt lépőnk J + bal lábbal a jobb mellé J + jobb lábbal, igen apró távolságra oldalt lépünk J + bal lábat félsúllyal a jobb mellé zárjuk J. Ismétlés ellenkező lábbal. VI/2 Kétlégéses_csárdás_mésodik változata- A_férfi_motívuma- Jobb lábbal elöl III pozícióba lépünk J + bal lábbal elöl III. pozícióba lépünk J + bal lábat félsúllyal a jobb mellé

100 zárjuk A motívummal 3/8-ot forgun egymás körött jobbra J + bal lábbal oldalt lépünkj + bal lábbal oldalt lépünk J + jobb lábat félsúllyal a bal mellé zárjuk J. Ritmusa j j J J A nő motívuma A férfi második csárdás lépését táncolja és a motívummal 3/8-ot forog jobbraj JJJ+ a csárdás ellenkező lábbal kezdve megismétli forgás nélkül JJ J<( Ritmusa; J J J J J J JJ VI/3 Kétlépéses csárdás harmadik változata; A férfi motívuma Jobb-bal-jobb lábbal III. pozíciónyit előre lépünk J J. A három fázis alatt 1/4-et forgunk egymás körött jobbra. Ismétlés ellenkező lábbal Ritmusa- J J J ^ A nő motívuma; Bal lábbal a rézsút hátra i- rányhoz közelítve oldalt lépünk J + jobb lábbal a bal mellé lépünk J + bal lábbál rézsút hátra irányhoz közelítve oldalt lépünk A három fázis alatt 1/4-et forgunk egymás körött jobbra. Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa- J J J ^

101 VIII/1 Bukós_első változata Jobb és bal lábbal helyben lépünk JJ + bal térdünket meghajlítva, a jobb lábat térdhajlítással a bal mellé zárjuk Ritmusa- J VIII/2 Bukós_második_változata-3obb lábbal oldalt lépünk V + bal lábat a jobb mellé zárjuk ^ + mindkét térdünket meghajlítjuk Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa; J J J ^ VIII/3 BukÓ8_harmadik_változata: Bal lábbal, igen apró távolságra oldalt ugrunk + jobb lábbal a bal mellé ugrunk J + páros lábbal térdhajlítással helyben ugrunk Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa; J J VIII/4 Bukós_negYedik_változata- Páros lábbal, e- gyet rugózva, igen apró távolságra hátraugrunk </ + jobb lábbal elől III. pozícióba lépünk J + jobb térdünket meghajlítva a bal lábat térdhajlítással a jobb mellé zárjuk A férfi motívuma; a nő a motívumot ellenkező lábbal kezdve hátrahaladva táncolja. Ritmusa - J J J ^ VIII/5 Bukós_őtodik változata; Kiindulásnál térd- hajlitással, igen apró terpeszállásba állunk. Páros lábbal féltalpon úgy ugrunk

102 helyben, hogy a bal jóbunk marad helyben és a jobb lábat zár juh a balhoz J + }r'.os lábbal féltalpon helyben ugrunk J + bűi térdünket kissé meghajlítva niulott a jobb lábbal, térdhajlitással és künny^d dobbantással igen apró tcrpesrálijsla lóptin Ritmusa -J J J ^ VIII/6 Bukóshatodi^változata Tóros lábbal féltalpon kétszer helyben ugrunk J J + páros lábbal, tórdhajlitússál helyben ugrunk Ritmusa J J J ^ IX Kiforduló Kiindulásnál csárdásforgással, hajlított térddel, alapállásba szeriben állunk egymással A motívummal egymást elengedve kifordulnak egymástól A fgrfi ootívuma 3/S-ot balra fordulva, bal lábbal egyet rugózva helyben lépünk J + bal lábon egyet rugózunk J + 1, 6-ot balra fordulva jobb lábbal egyet rugózva elöl III. pozícióba lépünk J + a jobb lóbon egyet rugózunk J +. 1/4-ct balra fordulva bal lábbal egyet rugózva helyben lépünk J + bal lábon egyet rugózva 1/4-et forgunk balra J + jobb lábbal i- gen apró távolságra rézsűt hátralépünk J ^ + bal lábbal igen apró távolságra rézsűt előrelépünk jobb lábbal hátul III pozícióba lépünk Ritmusa- j J j J j j J ^ i ^

103 A nő motívuma; Páros lábbal féltalpon helyben ugrunk J + jobb lábbal, kié térdhajlitás&al elöl III pozícióba ugrunk J, Két fázis alatt 3/8-ot forgunk jobbra és jobb karunkat kissé hajlítva a magasba emeljek ^ + bal lábbal kezdve nyolc futólépést táncolunk III pozíciónyit előrehaladva és a futólépésekkel 5/8- ot forgunk jobbra, s kiindulási helyzetűnkbe érkezünk + bal lábbal, igen apró távolságra oldalt lépünk J + jobb lábat félsúllyaí a bal mellé zárjuk J Ritmusa J í J J J J J J J J j J kiindulásnál csárdás fogással czenben állunk egytr.ássűl A férfi r<)óly terd-.ajlítíisban és törzsével előredőlve áll, mialatt u nő a kővetkező notivumot táncoljaiároc lábbal tórdhajlítással helyben ugrik J + az ugrást Megismétli i\itmusor J

104 !, ' ' '. '.*?. '-' A * ^ -*'!^ V,.- - '.*'.*^1 4'^., - A-* s V '-

105 NagYkeszi_jellemzése A Csallóköz altáji részében Komáromtól mintegy 23 km-re nyugatra fekszik Kis és Nagykeszi községek összevonásából alakult kis Lakossága református és katolikus vallású. A krónika o között Kezű néven tesz róla említést ban már két Kezű község szerepel, melyből az egyiket Bertalan név alatt is jegyezték A török időkben minkét község elpusztult Visszahúzódásuk után újratelepitődik 1888-ban tűzvész pusztítja, A Duna áradásainak gyakori áldozata Folklórhagyománya a többi csallóközi községgel egyetemben igen polgárosult Folklórcsoportja, éneklő- csoportja rendszeres munkát fejt ki, gyakori szenp- löi a járási és kerületi rendezvényinknek

106 Naavkeszi (Veiké Koeihv) táncok Táncrend; Lassú csárdás Friss csárdás Kőrcsárdáa Eszkűzűs tánc - seprűtánc Polgári táncok; Hogy a csibe,hogy... Suszter az apám Sottis Padegatta Táncolták; A*CSEMAD0!< helyi szervezetének folklór- ' csoportja Gyűjtötte Simon Márta, a HAJÓS táncegyüttes tagja és Katona István, 1980 július 2,-én Lejegyezte;Katona István A filmfelvétel eredetije megtalálható a 3MK fllmarchivutnának 2.számú tekercsén. Seprűtánc 1. Csárdás Alapállásból kiindulva jobb lábbal jobbra oldalt lép <1 bal lábbal a jobb mellé lép/*ballábbal balra oldalt lép. jobb lábbal a bal mellé lép J*.

107 Ritmusa; Megjegyzés; a motívumot kis rugózással táncolja, a seprű függőlegesen a nyelével felfelé néz, melyet jobb kezével főiül.bal kezével a- lul tart mell magasságban. 2 Csárdás üobb lábbal jobbra 1/8 - ot balra elfordulva oldalt lóp J', bal lábbal a jobb mellé lép J**, jobb lábbal jobbra 1/8-ot balra elfordulva oldalt lép J*,bal lábbal a jobb mellé lép J*,bal lábbal balra 1/8-ot jobbra elfordulva oldalt lép J*, jobb lábbal a bal mellé lép, bal lábbal balra 1/8-ot jobbra elfordulva oldalt láp jobb lábbal a bal mellé lépj^ Ritmusa: Megjegyzés; a motívummal oda-vissza mozgó félkör mentén halad, a seprütartás azonos az előző motívummal. 3 Mutogatás Alapállásból kiindulva bal lábbal helyben aprót szökken, mialatt a jobb lábat fél talpon a bal előtt erősen keresztbe tesszük Bal lábon helyben aprót szökken, mialatt a jobb lábat johra oldalt tesszük. Bal lábbal helyben aprót szökkenünk, mialatt a jobb lábat újra a bal előtt féltalpon keresztbe tesszük, bal lábon helyben aprót szökken, mialatt a jobb lábat jobbra oldalt tesszü&jh

108 Megjegyzés: a motívumot úgy táncoljuk, hogy a jobb láb mutogatása csak az alsó lábszárból történik. A seprű tartása azonos az első motívummal. 4 Mutogatós első változata Üobb lábon helyben aprót szökkenünk, mialatt a bal lábat elöl a jobb előtt féltalpon keresztbe helyezzük. Oobb lábon helyben aprót szökkenünk, mialatt a bal lábat oldalt, második pozícióba helyezzük, a súlyt a bal lábunkra visszük J* Bal lábon helyben aprót szökkenünk, mialatt a j^bb lábat a bal előtt féltalpon keresztbe tesszük. ^ Bal lábon helyben aprót szökkenünk, mialatt a jobb lábat oldalt II pozícióba tesszük és a súlyt a jobb lábunkra helyezzük átj* Ritmusa: J*U Megjegyzés- a motívum ismétlése szimetr.a láb mutogatása hirtelen történik. Ezt a motívumot járja még négy ütemen keresztül, miközben 1/4 elfordul jobbra (első két ütem, majd a harmadik negyedik Ütemre visszafordul balra 1/4-et) 5. Dobbantós Alapállásból kiindulva, jobb lábbal befele forgatott lábfővel előre dobbantunk, mialatt a bal Iá-

109 bon helyben arpóc szökkenünk J. Bal lábon helyben állunk, mialatt jobb lábbal a bal előtt mégegyszer dobbantunkj Ritmusa- J j Megjegyzés A két dobbantós alatt a seprűt a jobb kezünkkel nyújtva jobbra oldalt teszsrük. A seprű nyele felfele néz 6 Naov bokává ual lábon helyben aprót szökkenünk, mialatt a jobb lábat elől féltalpon keresztbe helyezzük a bal előtt, mindkbtlábon befele forgatott térddel nagy II pozícióba ugrunk ^, mindkétlábunkkal erős bokázással I pozícióba ugrunkj Ritmusa JTJ J 7 Bujtató üobb lábbal igen szűkén jobbra második pozicicba lépünk, mialatt a bal lábat hajlított térddel magasra emeljük, közben a jobb kézben lévő seprű nyelét lefelé fordítjuk üobb lábon helyben egyet rugózunk, mialatt a seprűt átdugjuk a magasba emelt bal láb alatt és a bal kézbe vesszük át ^. Bal lábbal nagy II pozícióba lépünk, mialatt a jobb lóbat hajlított térddel a maga&^a emeljük ^, közben a bal kézben lévő seprű nyelét újra lefelé fordítjuk, bal lábon

110 egyet rugózunk, mialatt a seprűt átdugjuk a jobb láb alatt és a jobb kézbe vesszük át J* Ritmusa hegjegyzés a seprű bújtatását folyamatosan végezzük A seprű átvétele a másik kézbe a felemelt láb alatt történik dzt a motívumot még négy ütemen keresztül ismételjük 8. A bújtató változata Jobb lábbal igen szűkén második pozícióba lép, mialatt a bal lábunkat hajlított térddel elöl a magasba emeljük, közben a jobb kézben lévő seprű nyelét lefelé fordítjuk J*. Cobb lóbon egyet rugózunk, miközben s magasba emelt bal láb á.att s seprűt átdugjuk és a bal kézbe tesszük át ^ Bal lábbal tág II pozícióba lépünk/*, bal lábon egyet rugózunk, miközben a jobb lábat a bal boka magasságáig emeljük, ezalatt a bal kézben lévő seprűt a test előtt átteszi a jobb kezébe J* Ritmusa n n Megjegyzés ezt a motívumot még kőt ütemen keres: tül ismételjük.. 9 Lezáró Jobb lábbal szűk második pozícióba lépünk, miközben

111 a bal lábunkat hajlított térddel magasba emeljük í*, jobb lábon egyet rugózunk, mialatt a nagaeba emelt bűi láb alatt a jobb kezével tdugja a seprűt bal kezdben a seprűvel Mindkét lábbal a 11 pozícióba ugrunk J^, najc páros lábbal bokázva I pozícióba ugrunk Jh f\itnuca n n 1<J A mutotjatós Máeodik változata Bal labor helyben igen aprót szökkenünk, miközben a jobb lódót féltalpon keresztbe helyezi a bal előtt ^,..iíndk*it lábon aprót szökken az e.ől keresztbe tett jobb lábunkat hirtelen hátra vágjuk, mialatt a bal láb kerül eiőre J* Oai lábbal a jobb mellé lépünk J^jobb 3ábbal befele forgatott térddel és lábfővel a bal eiítt creros-n ledoboantunk **, bal lábon helyben aprót ugrunk, niaíatt a ^bb lábat kifeleforgetva fél talpon a bal előtt keresztben hagyjuk ^, mindkét lábon második pozícióba ugrunk^ pároslábbal bokázva I pozícióba ugrunk J* Ritmus ^1 Nagy bokázó -áros lábon húzott térddel nagy II. pozícióba ugrunk, f-iközbert a aepröt nlndkét kezében tartva a feje felett a magasba,emeljük J* iáros lábbal, bokázással

112 első pozícióba ugrunk Ritmusa; Megjegyzés; a seprüt folyamatosan Mozgatja teljesen szabadon a feje felett vagy a test előtt. A bokázó igen erőteljesen történik. 12 Előre*- hátra csárdás Bal lábbal rugózva előre lép jobb lóbbal rugózva a bal mellé lép bal lábbal rugózva előre lép </* Jobb lábát boka magasságába hangsúlytalanul a bal mellé emeli J* Jobb lábbal rugózva hátra lép, bal lábbal rugózva hátra lép a jobb láb mögé, bal lábbal rugózva előre lép a jobb láb elé, jobb iáubal a bal mellé lép V*. bal lábbal tágan oldalt lép J, jobb lábbal rugózva a bal mc. l.é lép, jobb lábbal nagy II pozícióba lép, mialatt a bal lábat hajlított tcrddel a magasba emeli jobb lábon egyet rugózik, mialatt a magasba emelt bal láb alatt a jobb kezével a seprűt átdugja Bal lábbal tág II pozícióba lép. mialatt a jobb lábát hajlított térddel elöl a magasba emeli Ritmusa- J 1 J / J Í ^ Megjegyzés- a motívum első 2 üteme alatt a sepfüt mindkét kézzel fogjuk Az 1 ütem alatt támadó, szúrójellegü mozdulatot végez, a 2 ütem alatt pedig a seprűt a feje

113 előtt tartja, mintegy kivédve a képzeletbeli feléje irányzott ütést A 3 ütem első értéke alatt a seprűt a jobb kezébe teszi ót, nyelével felfelé 15 Csárdás cifrával Oobb lábbal rugózva előre j.ép *, bal lábbal rugózva a jobb mellé lép J*. bal lábbal rugózva hátra lép </*. bal lábon egyet rugózik, mialatt a jobb láb alsó lábszárát a vízszintesig hátra emeli jobb lábon jobbra rézsűt előre ugrik bal lábbal a jobb mögé ugrik J*. jobb lábbal szűkén előre ugrik J, bal lábbal rugózva hátr^ ^.ép, J**, jobb lábbal a bal mellé lép J**, bal lábbal rézsűt előre ugrik ^. jobb lábbal a bal mögé ugrik bal lábbal szűkén előre ugri.< J. Megjegyzés az erőteljes cifra előre haladásával, szúró, ütő mozdulatot végez A seprüt mindkét kezével fogja l**t*. *J*Okt.3ZO Oobb lábbal oldalt 11 pozícióba, dobbantva ugrik, Mialatt a bal lábának alsó lábszárát befeleforgah tott túrddel rézsűt balra hátra emeli *. Bal láb- bai rókázással erőteljesen zár a jobb mellettj 3al lábbal oldalt II pozícióba ugrik, mialatt a jobb láb alsó lábszárát befeleforgatott térddel

114 - íor - rézsűt jobbra hátra emeli sal a bal mellé zárj* Jobb lábűal bokázás- Ritmusa 15. Eiőc&apásoio Bal lábbal oldalt tág második pozícióba lép J*, nií latt a jobb lábat hajlított térodel a vízszintesig előre emeli, najd jobb kézzel felülről megüti a jobb alsó lábszárát J*. Jobb lábbal oldalt a második pozícióba lép. mialatt a bal lábat hajlított térddel a vízszintesig cjj3re felemeli, majd a bal kezével megüti a bal belső lábszárát Ritmusa < J T 16 Láb alatt tapsoló Jobb lábbal oldalt II pozícióba lép, mialatt a bal lábát hajlított terddel a vízszintesig előre emeli, mindkét kezével a felemelt baj. láb alatt egyet tapsol jf* Bal lábbal oldalt II pozícióba lép. nialatt a jobb lábát hajlított térddel a vízszintesig emeli i*, majd mindkét kézzel a feienelt láb alatt egyet tapsol J* "itmusa J l ÍU

115 Hátul csapásoió Bal lábbal oldalt I- pozícióba lép, mialatt a jobb láb alsó lábszárát a vízszintesig oefeleforgatott torddei razcút jobbra hátra felemeli Oobb kézzel kívülről f.tegűti a jobb alsó lábszárat Oobb lábbal oldalt II pozícióba lép. mialatt a bal alsó lábszárót a vízszintesig bofeleforgatott térddel rézsűt balra felemeli Bal kézzel Kívülről megüti a bal alsó lábszárát Kitnusa 18 Tapsos csapásoió Oobb lábbal oldalt a második pozícióba lép, mialatt a test előtt egyet tapsol, közben a bal lábat hajlított térddej a vízszintesig előre felemeli J* Bal kézzel megüti a bel alsó lábszárat J* Bal lábbal oldalt II pozícióba lép. mialatt a test előtt egyet tapsol, közben a jobb lábat hajlított térddel a vízszintesig elől felemeli jobb kézzel megütjük a jobb alsó lábszárat J* Ritmusa IjB T a jps os_ Jl át 1 csapásoió Azonos a 17-es motívummal, azzal az eltéréssel, hogy a test előtt ugyanúgy tapsolunk.

116 ZENEI A D A L É K O K

117

118 Szegény legény n ótája / dudanóta - Guta,1942/ ^ ^ ^ J - J..JT J ^ ^ j j í. Jaj is-te -nem mit esi nál- jak &t? JJTJ) -ij 3- H á - za- sod- jam, vagy szol - gál - jak <!}' ^!)' J t f f f t f J H á - zas -ság - ra nin - csen- pén- zem ^ J #= J.J ^ j I J J ^ Szo l - gá - lat- ra e - gesz - sé - gém 2. Jaj Istenem, mit csináljak, Elszaladjak, vagy megállják, H a elfutok, fejbelbnek, H a megállók, megkötöznek.

119 ^sicsó - 8icov é: Komjáti JÓzsefné /64/ gy:ág Tibor Er- db er-db de szép ke-rek er - db FÜ- le mű-le ab-ba a ke rü - 18 F r! } J I!! I' ' Sár - ga ri-gó meg a f ü - le m ü - le Szép a ba - bám, hogy v á - l o k m e g t8 - le 2. Ne vigyenek engem katonának, Meghasad a szíve a babámnak, Meghasad a babám gyenge szíve, Ha engemet három évre elrebolnak trle.

120 - 115 Leléd -Lela é:griusek János gy:katona István,1980 ; f <--- r <L J f J % tí * [---- ^---L B á - nőd gaz-da bá - nőd A, b J J J J ^-----J--- ^ -w ^ ^ # ---- H a lé- nyod- hoz já - rok A t) r - f. f ^ !--- j---- ^! ' * ^ t- De m ég job- ban - P H a lá- nyod- dal bá - nőd J J L Ü há - lók 2. Megdöglött a kecske, Kidülledt ^ szeme, N e m fekszem melléje, Véres leszek tole.

121 -11^ - vivő ^ ^ I*' J J- -..j-.j J J J ^ I- gyünk e - gyet, jót is hosz-szút ^ r r " ^.j j j - ^ Nin-csen a jo lo- nak - rossz út De a rossz nak tél be nyár ba ; J J j... i J ^ ' Ke - reszt-nyüg-ben van a Iá - ba 2. Meg azt mondják az,orromon, Piros bor virága vagyon, Lám,piros a liba orra, Pedig sose mártja borba. 3. M é g azt mondják,ingadozok, A lábamon alig állok, Lám,a nád is ingadozik, Pedig az csak víztbl ázik.

122 T e mp o giueto 1. D u da szó hal lat szik, A ker- tek al-já ba, Ju- hász- le - gény fuj - ja, Szí-ve fáj - dal-má - ba. 2. Oly keservesen szol A kertek aljába, M é g madár sem repül Szíve fájdalmába. Tudom én mér gyüttél, Csibehüst ehetnél. De abbü nem eszü, M í g nem betegszü Tudom is,tudtam is, á legény mind hamis. Megölel,megcaokol, Elfordul kiceufol.

123 JMyárasd - Topolníky é: Tóth Kálmán gy: A g Tibor Ket-ten vet-tünk há-rom-lánt j! J M as- fél szok-nya ju -tott ránk Mi- csi-nál-junk = í i r * j Kos - sük ősz - sze a fél-lei kö-tél - lel. Bátorkeszi - Vojnice é: Gáspár József /69/ gy: Ág Tibor,1961 El kell men-ni ha e - sik - is Ha el-le -nem-re e-sik - is El - le - nem-re t ^ t e- sik- vá- lás TB - led ba - bám az el - va - las.

124 Tempo giusto V íz- a - Iá víz - a-lá *- Víz- a ma-lom a - la J J ) j-jr L j.j V í z ha& t - ja a mal - mot Sze- re - lem a cső - kot. 2. N e m vagy legény,nem vagy, N e m mersz megcsókolni, Talán azt gondolod, V e m tom'visszaadni. 3. vissza tudom adni, M e g tudlak csókolni, Szép piros hajnalban, M e g merlek csókolni. 1. Hervadj rózsám,hervadj, Mer az enyém nem vagy, Ha az enyém volnál, Különbet nyilánál. 2. RÓz&avirág voltam, De már elhervadtam, Szeretőm elhagyott, Árvája maradtam.

125 -120- Baka- Baka é:balla Mihály /67/ gy^ág Tibor A rat - tam én ná-dot y! r Ki-lenc -száz nya- Iá -bot - j J -j- L j Mi- vel meg-pör -zsöl-ték Az ö- ' reg a - nyá -dót 2. Arattsm, arattam, Kévét is kötöttem, Babám istállóján, Me g is betegedtem.

126 T e m p o giusto 1. H a - r a g - szik a gaz - da, $ Hog y mi itt m u - la - Tünk Vi - gye el a há - zát, $ J J ± -. J J I j _ ^ De mi itt ma - ra - dunk. 2. Bánod gazda,bánod, Hogy lányodho járok. De még jobban bánod, Hogyha véle hálok 3. H a lányodho járok, Annyi rést csinálok, Nincsen annyi nádod, Miv e l becsinálod.

127 Büsz -ke va - gyök nem sz-o -lók hoz-zá -jok. Nemesócsa - Zem.Clca é:csukás Kálmán /52/ gy: ^g T ibor,1959 Ku- ko-ri-ca le-ves-tbl á -gas-tól Hogy vá-lunk el ked-ves ba-bám egy-más-tól ^ ffír.í r r í r t Úgy el-vá-lunk ked-ves ba- bám egy-más-tol Mint a hold-vi-lág a ho-má-lyos-ság-tól

128 T e m p o giusto Nemesócsa-Zem.Olca á: vendég Lajos /52/ gyrag Tibor,1959 -RR gyo m sű tött re test, nem a dott be 10 le $ Î T a r - ka kesz-ke- nb - be ki- vit- te a kert - be F u -tot -tarn u tá - na tet- tem ki- tá - ba -# Ê A n - gyom. sü- tött ré- test nem a-dott be -1B -le

129 Hetény-Chotín é: Hencz János/6 2 / gy:ág Tibor, 1957 Fe - hér bí-bic ma- ga sé -tál a ré - ten ^ j" {? Jt-J- I r T R é g el - ve-szett pár - ját- ke-re-si ben-:ne M a- gam-va-gyok a pusz-tá-ba e-gye-dül de e-gye-dül Raj -tant még a jó is -ten se kö - nyö-rül. Buce - Tue é:s, *1:; vlir..l,l-ll'.yi:j.h gy: Katona István^gsi r r í T - r f-!-! i - 4 ^.. = V. r ^ ^ J- ^ L -. J- E-gyet to-jott a für-jecs-ke ^ 7!^------^ - T J 5* i F T - j F ^ r j J j ^ J Ren- dem bo-kor ^ - -J J csip-ke bo-kor ^ L j! ^ J J für für ren-dem-re --- j--- ]----- r -s re re re -kety-tye -C ^ , -K_ y t r-i h r r Ri -pi tyom gye-re - be Í J J * ^ ^! ró-zsám-az nk r ^! * h i h ^. í J j t ^ -J t jl ö- lem-be Ri- pi- tyom gye - re-be ró-zsám az ö-lem - be

130 T e m p o giusto - T- f- f i - j -* = L n j i i - É-- ^ Is -tá- lo- ba pokr- há- lo r- T" J l =! ^ Ü ^ Ad - já cso-kot szol-gá - lo # = t = ^ = Nem ad-ha - tok l = ^ t = = = J J ' te hí - rés ----!!-----!--- f ** ** - ^ = Most cső -költ m e g a bí - rés. 2. Angyomasszony olyan jó, Télen csikó,nyáron lo, Szénát teszek elejbe, Szántok vele egyesbe. 1. Édesanyám meghalok, Testamentumot hagyok, Édes fiam, ne halj meg, Inkább házasodjál meg. 2. Édes anyám n e m lehet, Mert azt mondják,hogy gyerek, Édes fia m hadd mondják, Vedd el a bíró lányát.

131 T e m p o giusto Tu - dóm is tud - tam is =3= * le - gény mind ha - mis if 3 * Me g - ö - lel meg-csó - kol El -fór - dúl ki - csú - föl 2. Tudom,hogy mért jöttél, Csibehúst ehetnél, De abból nem eszel, Kíg meg nem betegszel. Martosi verbunk -%r#-{t----!-- < S---i J <?-----n -J- r^-- = Meg - ü - tik a do-bot f a-lu kö - ze J p r. _ r * - - -=« J J pé - be **---^ Ki - te-szik a zász-lót to-rony-te-te -jé-be yp ---- #- * ^ ---- p j h rt* 1 2T f *T Jr ^ W _ A -' F f ) 7 T ^ 1 Kar- to- si le - gé - nyék,mind el-ma-sí - roz-nak 4 # #.) i r =1= -!----r í&- *---- r^-j ^ r = H J ^r- i ]- ^ < j < - ^ t = ^ Mar-to - si kis-lá - nyok,mind ár-ván ma-rad-nak.

132 Rubato l. Hal- lot- tad- e hí - rét, A vá - ci b o r - tön-nek? Ott vet- ték fel az én, # R a - bi " é - le - te-met. 2. Láttam az urakat, Huszonnégyen voltak, Mind a huszonnégyen, R ó lam törvényt hoztak. 5.Térdig vasban vagyok, Könyökig bilincsben, Kiapadt a szemem, A nagy sötétségben. 3.LMikor elbvették, A fekete könyvet, Abból olvasták ki, Rabi életemet. 6.A börtön feneke, Az én vetett ágyam, Annak két oldala, A háló pajtásom. 4. Rab vagyok,rab vagyok, Szabadulást várok, A jó Isten tudja, Kikor szabadulok. 7.Kilenc fontos vasat, Rongyig elszaggattam, A tizediket is, jól megvásítottam.

133 T e m p o giusto ^ ^ Uc -cu vá-szon ta-risz-nya, a gyti-rü-met add visz-szs J J' I < ^1) j - ) j. < í-jr-y. ^ Dá- rom ma-dá-rom, uc-cu dá- rom ma- dá-rom 4 -^ JU íl-< -ÍJ J t J- t Ka pu- ba vár a pá -rom, dá - rom ma- dá- rom 2. A kemencén az író, Beleesett a bíró, Dárom- madárom, Uccu dárom - madárom, Kapuba vár a párom, Dárom - madárom. T Három ágú vasvilla, Két lábon jár a liba, Dárom - madárom, Uccu dárom-madárom, Szeret engem a párom, Dárom - madárom. 4. Ucc u dárom - madárom, Szeret engem & párom, Dáro - madárom, U ccu dárom - madárom, Elveszem Pt a nyáron, Dárom - madárom.

134 M a rtosi lassú és friss csárdás /A/ r r' ] r r c r ^ f r í r r'^ ^ r r irr ^ Martosi lassú és friss csárdás/b/ f- c r r i* f J j j r r r! f J á Martosi lassú és friss csárdás/c/ jj-rr-tr-r-ft j j- rr - - ^ P t3 -T f * r i. r f.f r^ r

135 - n o - Martosi gyertyas tánc i : ]? r.. f í J- J- Az ár -gyé-lus kis-ma-dár nem száll min- den ág-ra Én sem fek-szek min-den-kor a pap-la-noe ágy-ba Szállj meg várj meg fcr-dulj hoz-záír^ csó-kolj-meg. Martos-Martovce é:sahin Ferencné /53/ gy: Ág Tibor,197C. J f n j !- ^ J jpp p ]* % ^ *c r f * * A - ki du - dás /L M *--- ) - t i # ^ J a- kar-len - ni Sej po-kol-ba kel 1 an-nak mennyi f J" J" t" ; ü ' m! J J J: ^ Sej po-kol-ba kel 1 an-nak mennyi , Én ie az akarok lenni, Sej pokolba jakerok mennyi, Sej pokolba jakarok mennyi.

136 -131- Martos-Martovce é:makai bálintné gyrag Tibor,1952. j r! * t f j **----- j) j ^ Rakd meg ba -bám rakd meg A T-t----- li---f----- p *-- 1= ?--- ^ f t ^ = = f = ^ Ro - po - gos tü-ze det 4 i*----- f - f r----- _J t.-íy- It )---- T i i - J ^ ^ H a d d me - le- gít- sem meg,gyen-ge í i--- Z----H ^ ^ ' J ' J ^ ke-ze -i met. 2. Megraktam a tüzet, Már el is aluszik, Nincs az a szerelem, Aki el nem mülik.

137 Retény - Chotín é:hencz István /62/ gy: Á g Tibor Ar tíf,, ar w ^ j j r ^ Ál- lok ál-lok B--- [ * #. P* * t "f ' = ^ - f -... ^ ^ a tó part-ján e - gye-dül p ---- f--- -^ = ^ # ) 1- ' ' t< f t f f! Ar - ra jön a ré- gi ba -bám ki - ke- rül ár' PU "6 E f * i! F ^ f ---?" Ü--f f-- _ L _ ) --- 1* = ^ : r J í Hogy is le -hét egy kis-lány-nak oly szí -ve Æ - h.,, f - C - ^ J. ; ^... ^ - Á-!=!-, - jg ir-'- --- ' *-*" f"1 [ir* *"* *-"1 Hogy a sze-re-th-jét ki-ta-gad-ja be-19-le t...r r r i Meny-asz-s.zony IzBo. - Iza é:izsák Atanászné/44/ gy:ág Tibor vb- le- gény $ de szép mind a C - ^ t = i s két - t& Olyan mind a ket-tts ifr- r Mind két a-reny vesz-szb, mint az a-rany vesz-sz&e

138 Martos-Martovce é:makai Bálintné /77/ gy:ág Tibor,1952 J J J J ) J J J j- ) -j j j - j+ j j M á r mi- ná- lunk a ba- rá -tok fa- ci-pb-be jár-nak $ Azok é - lik vi-lá - go-kat kik pár-já-val jár-nak L á m én sze-gény ár-va f e- jem csak e - gye- dül já-rok A-kár -mer re ta-po-ga tok csak fa-lat ta la-lok 2. Messze mentem házasodni,bár ne mentem vóna, Kedves édes feleségem,csak ott vesztél vóna, Elvettem én egy vén leánt,meg is estem véle, Csiszeg, csoszog a papuccsal,jaj de félek tüle. 3. Vajon esküdt,vajon bíró,válasszon el tüle, Isten - uccse,teremt-uccse,meg nem élek véle, H a az ördög olyan vóna, taligára tenné, M i n é l jobban sikoltana, annáí jobban vinné.

139 Sottis f B /Fi " # p-. f [_J* Í Í! i_ f - ' = r * ** f r - f F- f ^ - r-f ^ f * F* Í5---j # # <^[ L J L f U L / u Œ----- * J------#, J! J ^ J J r ir 4 7& i.nr.. i ^jm.. i. -,r 1 ^ -. -o- ]- - ^ -t ^ ' * - V ' p.y jpsj. -J j- ] - -r-1 [ * T^-, *1. **W * ^ 1 J- J- J- J J J J i # J ^-4 i... ^

140 Martosi friss csárdás /A/ 39^ P í r f r 1 f r f 1 1 f <f f *. ^ ^ EÉ ÍE ' ). r j-- [ ( * ] á==e^===f^3=^e=:--e---- =3=f5 'l c? - * * i, ' ' 1 r át* *h^, -, ) EJT - ^ ^ " = J w Martosi friss csárdás,b/ -jjr--- ^ ^ J J t J * 1-!) _^_#K ^ J J J ^ J. - ; -P /A\ - ^ ^ r ^ ^ <J J J -^ = = F? ) L f EE#^=*= ^-))r----j 7F! " j j-- * ^ *1-- J ^ *--* d d ^ T\ ^ f f *--- i !---! ! y # ----) Í - =--- L--- j ^-- J--J-- :

141 Hetény - Chotín é :Hencz János gy:ag Tibor, Volt nékem szeretem Fal u vegen kettti. r 'f i r r * ' " ^ N e m volt bu- za ke - nyer M e g halt mind a két - tb 2. Egyiket temettem, Virágos kis kertbe, Másikat temettem, Szívem közepébe. 3. Egyiket öntöztem, Tiszta Dunavízzel, másikat pedig a, Süeü könnyeimmel

142 ^ -j, j [ ; J J I ^ El- m e n- t e m én Gyu-lá-ra, a gyu- la - i vásárra Szi- laj csi-kot hajtottam, El- fá- radt a jobb lábam! 2. Hej te lábam,hej te te, Jobban járjad mind eme, Mer a lábam jól vigyázz, M e r a másik meggyaláz. 3. Elfáradt a jobb lábam, Kivel a csárdást járom, Ides lábam jól vigyázz, Mer a másik meggyaláz.

143 T e m p o giusto JJJ J T!* Volt-e o - lyan ju ^ hász j j r f i " i = Volt- e o-lyan ju - hász J * ' J U 4 " ' * J Hej, huj, ti-raj- Iá - rom ^ j J'*i j < j ^ < ^*ej, nuj ti -raj- Iá = rom j'.' < í '! r - ^ 2. Ki megtudná Brizni, Farkastul a bárányt. 3. Voltak-e farkasok? Hej,bizony nem angyalok. 4. Gyöttek-e az erdb felül? Hej, nem a templom felül. 5.VYittek-e el bárányt? Hej,bizony nem is hoztak. 6. Folyt-e el a vére? Hej,bizony nem a teje.

144 ^ = - Sár - ga- lá- bú fecs-ke ^ * j r r Csi - csa-i me - nyecs - ke Ho - gyan jöt-tél i - de -J-J. J < - i r Az i - de - gén íöld-re 2. Nem jöttem én gyalog, Rózsám lova hozott, Mind a négy lábáról, A patkó lehullott. 3. Csak egy maradt rajta, Az is Kotyog rajta, Gyere szívem kovács, Igazítsd m e g rajta.

145 T e m p o giusto Komárom - Komárno é:bat Lajosné gy:ág Tibor I - ri - gye-im anny -nyin van - nak Min d a ku - tyák úgy u - gat -n a k f 'l! ) I í í I ' I J I Ad - junk ne - kik öt hat na -pót Hagy u- - gas-sák ki ma - gu - kát 2. Kék a köthm kerületi, Barna kislány kerülgeti, De hiába kerülgeti, Úgy sem adnak engem neki.

146 P o c o rubato Jí, ^ ^..- { [---- j J--- ^ ^ = ) - J *L --t 4, = j - Mi - kor gu - lyás- boj-tár vol - tam = ) = J Fór - rás * * * - kút-nál ] ^ --- j J J el - a - lúd - tam Í!h-E.-P! = J = r^=r" r 1 ' < L H - J - J ! ' ** r ^ Föl - éb - red- tem éj-fél- táj - bán jp -----!* ---- r* P = n - ---!*^! (53 * -----J-= ^ L ^ J- J ^ [ * J. J ^ Egy bar - m o m sincs az ál- lás - bán. 2. Megkerültem járásomat, Krvöskörül határomat, Mégse találtam barmomra, Csak e nedves galambomra.

147 T e m p ó giusto Megölik a ti-kot bün-tet - len ' r -r Megeszik a hu-sát s ü - te len Megeszik s tü-de-jét má-já ját 2. Pamutos az ingein,nem pergál, Engem a szeretőm oda vár, Elmegyek hozzá majd estére, M e g látom ki ül az ágyszélére. 3. Kiha&tom a lovam a rétre, Magam is kimegyek melléje, Vágok ott rendet a kaszával, -JÓltartom a lovam szénával. 4. Kihajtom a lovam a nyájra, Magam is kimegyek utána, Vágok ott dudvát a kapával, jóltartom a disznóm dudvával. 5. Kihajtom a lovam a gyepre, Mag a m is kimegyek melléje, A ludam a gyepen legelész, Galambom mellette heverész.

148 Böjti karéj Madar - Modrany é:édes Ferencné,19C9. gy:katona István,1981. gan-gos gú-ná - ro - mát. t - 2. Mond meg,mond meg bíró fia, M i legyen az ára,mi legyen az ára. 3. Egy száz arany a lúd ára, Az legyen az ára,uz legyen az ára.

149 Böjti karéj Madár - Modrany é: Édes Ferencné,19C9. gy:katona István,1981. i r r - j j t j j El- tör- té- tek hí- dunk Iá - bát Ma -da-ri hor - csők a -kác-fa ror-zsok. $ ^ 2. Majd megcsináltatjuk bbrbodzából, Madari hörcsök,akácfa törzsök. 3. A bbrbodza igen büdös, Madari hörcsök,akácfa törzsök. 4. Majd megcsináltatjuk márvány kbbol, Madari hörcsök,akácfa törzsök. 5. A márványkb igen síma, Madari hörcsök,akácfa törzsök. 6. Majd megcsináltatjuk két szép jányb^, Madari hörcsök,akácfa törzsök. 7. A két szép jány most költözik, - Madari hörcsök,akácfa törzsök.

150 Böjti karéj Madár - Modrany é: Édes Ferencné/1909/ gy: Katona Istínjaápl981. El - le-lus-ka, on -nan cé-bé - lus-ka -^ 3 -i -< J ^-J- J Ez - dus,vez-dus lá-nya,né-met Fe-renc lá-nyu ad - ta visz- sza lányt. Hej ro- zsa ro- zsa pi - ros- vagy J J I Jf j. Jl Haj- na-li á - lom é - des vagy Jól tu - dóm ró - z& ám meny- nyi vagy Csak hogy az u - tón el nem hagysz - r j i J l r j i j i Egy ágy hegy- ma, hat- van diny-nye vesd. vári Q ^ y r a á JJl!J711.nJltJ ^ár-já- tok, jár- já- tok a ma- da - ri tán-cot A kiskutya megharapott ket-tmt a szó - bá - ba * * E - gyi-ket m á -si - kát i- szom- pá- lin - ká- val H a jó le-gé - nyék vó - ná - tok azt is m e g-in-ná-tok

151 Böjti karéj Hadar - Modrany é: Édes Ferenché gy:kutona István Szán- tot- tam gyö-pöt, haj-tot- tam gyön-gyöt Szed- tem vi-rá-gát, oj-tot-tam á - gát $ 2. Elment az uram,bolond korába, Cserfába ojtott,almát árulni. 3. Adná az Isten,hogy oda veszne, Akkor lennék én újra menyecske. 4. Nyakamba vetném a tarka szoknyám, Lábamra húznám karmazsin csiz&ám. 5. Clyat ugranék,mind a paripa, Olyat perdülnék,mind a karika. 6. Kender buga - buge mag van benne, Ha kiütik nem lesz benne, Ezt ölelem,ezt csókolom, ^egperdítem,kitaszítom.

152 Martosi karikázo/ugros,c/ u * r r! j- rr Bar-na kis lány b&-szok nyá-ja sá rí rom M e g- a -kadt a ka- pu- fá- ba sár-ga li-li -om. 2. N e m a kapufa fogta meg,sárírom, zeretcje marko l t a meg, sárga liliom,

153 Hogy a csibe,hogy Hetény-Chotín é: Szalay András,1902 Gy:Katona István,19%P 33}r,-.. f F f f ' f í ' f f jt f fü-í < * íl Hogy a cei-be hogy, majd meg-mon-dom hogy, hog^ )]* ^ f # h # * F * ^--- ^ f f J J f f - f <t" Száz fo-rint a csi-be-á-ra yj?. íf # ^ A m ^! ] )>- *M fi ^ L ^ ^ J J n!i) Us - sünk e -gyet n m^r-ká ba. W ^ Suszter az apám... í # - f f f f I r 3 ; [? f f r <.,=1 _^h (; };---1; ;--- ^ ^ w;--- ^ Susz- ter az a-pám i f "ti. f! f f <- A - 4.f f f-p- j 45)- ^L. ^ =j-, -p---- J ^ J'í ^ j; - ^ - ^ í-^í ^ ^ ?-- ra ^ * " "J í - - " ^ ^ ^ 2. Bognár az apám, A fia meg én, 0 fúrja a kerekeket,

154 Seprütánc - Kéménd y : : ^ Js ^ J* J*.!= = -í ^ ^ h -<K Ht-----<t-HÍ_^ h h-----r*h t ji * F # ^-- ) j- i Li 4-- ^ ' J J ^ T " P t... 1 * C P F F F F f P- J 1! ) 1 F P P p a M ^ * r ^-^ h h ^ h ^ ^ p [? ' ---# Seprütánc - Vásárút k---- # f--#---=---- f f L-F - L J L-J ^ t J r...* ^ #- í f i - ---J #! j J í n * * * + ^ ^ # =r < --i^: y- ^ ' L-j L j ' *! k^jr - - <^L<ü í - -b. tr i E _ - ^.. - t ^ r! r F * # = ^ = * J ^ 1 L J! í^ fl i ^ CLT r r r r r r t i f 3 ^ C 3 = = ^

155 Kéménd - Kanásztánc h r r ^ ^ R # # -C f f # ibí.. ".:M-V < = t = ^ = - y - j - ^ - 1 #**r =#ír : i. # # - * P ^ F? ^ - L f - p - L p *

156 Bértóké verbunk /A/ jóka - Jelka t* p c n f i ^ j. j i ^r r ' f /B/Friss 7 K - 4 **r '* -, t--^# - # " -! f * * - 4 ^ í F f - t. ^ " L. L j [ y f f F ír# ^ g ^ # ^ f f! f = 6 ^ -----J j, J * - ^ 7 J* 7 ^.. w. 7 á Miska zsidó - Vasárut J p=^r ^

157 Sallai verbunk - Izsa Francia négyes - Nagykeszi j r rt r r f. ^-[í'^p [f C t<^ [ J f f yj J J } jtj! JtjhRJr

158 Martősi karikázó /A - bújócska/ X * ht*------f f * ^ * J?! ^ ' '- J Er - re gye-re ro-zsám nin-caen-sár # --P ^ f ^---'--- f r! f ' r f i[ t r -T. -, ; -.- )!----! Nin- csen-az a j-tó -mon J? Lh 1* f t A - f f sem-mi zár 1?- f,,, --, ï t r Ki - n yí-lik az aj-tó ma-gá - tól,m a-gá-tól f E !* F * J!?----# '! r r ' ^ * -=* Az én ba-bárn gyen-ge-két kar - já - tó i r - - u í t r r ^ ^ ^ f [_f r í. r r [* ^ i r p a

159 y - f r r r ^ i ftfíí Cr t c-j. r r P j. [?r*f J J? [ í f f f! f -E%ÈEEÏ r!*r tr c J J t rr r r ^ r r í r c n r ^ rr t c c r r a r

160 T e m p o giusto $ R é - gén volt, so-ká les: $ Míg o - l y a n r ó - z s á m lesz Ki - nek fej-kö - t& - je Fe - htsr pánt- li - ka lesz 2. Régen volt,soká lesz, Míg olyan rózsám lesz, Kinek fejvánkosa, Fehér szalagú lesz. 3. Oly a n az én rózsám, A legények között, M int a piros rózsa, A virágok között. 4. Olyan vagy te rózsám, Mint az engedelem, Két piros orcádon, Virul a szerelem.

161 156 - Boj-tár-volt a nagy- a- pám boj-tár-va-gyok én - is v i j j j Caak a bot-ját hagy-ta- rám gaz-dag Ya-gyok mé-gis # -] -J V <* J t j 1 j ] J -** -* -J- eok-f sok-szőr Kis bá-rány- kám mel- lém fek-szik,szun-di-ká-lunk es-tig Joj -sza-kát kí-vá-nok. Martos - Martovee é: Me kei Lslintné gy: Á g Tibor,19T2 Kocs- má - ros-né haj - ja Van - e sö - re bo - ra So - rom is van, Bo - rom is van?" * J "i J "j! J- Le - gé - nyék szá ma -ra

162 T e m p o giusto Há-rom éj -jel há - rom - nap n e m -e -lég a Iá -bam - nak B á r csak ez az éj - sza-ka Szent- gyorgy na- pig tar-ta-na 2. Három kislány a réten, Virág van a kezében, N e m kell nekem ó virág, Csak az aki csókot ád. 3. M é g ma holnap itt leszek, Holnapután elmegyek, Édes rózsám ne vess meg, Egyszer kétszer csókolj meg.

163 - 158 Parlamdo. j? ^ = Ju-hász va-gyok, ví- gan' Or- zöm nyá-ja-mat ^ * r f f r J J ^ ^ j ; ^ Le- te- rí- tem gön-dör szb-rü su - bá - mát J J ^ * 1 i ]* J J Bun- dám szc-rit a-hi-deg-szél rin-gat - ja 2. Az én nyájam becsapott a esernyőbe, A babámat most viszik esküvőre, Isten veled szép selyem-nyáj elmegyek, Vagy meghalok,vagy a babámé leszek. 3. H a felülök a csacsimra nagy busán, Füle közé vágok a nagy bunkóval, Távol tőled,szép selyem-nyáj elmegyek, Vagy meghalok,vagy a babámé leszek.

164 a r t a l o m Előszó. +. *.. * A Csallóköz jellemzése *. * A Hátyusföld jellemzése.... * Táncalkalmak a Máíyusföldön Tánctipusok.... *.. * A gyűjtött táncok jegyzéke.. +. * * *. 15 A komáromi járás csallóközi és mátyusföldi részetnikumának hangszeres zenei hagyományai... + * * + * 17 Népies müdalok - népies mütáncok.. *.. 21 A HátyusföldCn és Csallóközben isnert és használt paraszthangszerek... *... * 25 lz9a jellemzése Izsai táncok... * * *. * * *.. *. 4 2 Őjgyalla jellemzése * * Újgyalloi táncok * * Martos jellemzése + * Martosi táncok. *..., Nagykeszi jellemzése. +. * *. 100 Nagykeszi táncok Zenei adalékok.. * *.. + * *. + * 111

165

166

167