Tűzbiztonság a munkahelyeken

Átírás

1 MUNKABIZTONSÁG 2.4 Tűzbiztonság a munkahelyeken Tárgyszavak: munkabiztonság; tűzvédelem; veszélyfelmérés; kockázatbecslés; megelőzés; ellenőrzés. Statisztikai adatok szerint ben tűzeset volt az Egyesült Királyság nem lakóépület jellegű létesítményeiben. A tűzesetek több esetben végződtek halállal vagy súlyos személyi sérüléssel. Az ipari létesítményekben keletkező tüzek átlagos költsége meghaladta a GBP-t. A tűz okozta halálozások, személyi sérülések és az anyagi kár csökkentése érdekében a Miniszterelnöki Hivatal (ODPM) felülvizsgálta és a tűzvédelemmel kapcsolatos évi rendeletében (RRFSO 2005) számos pontban módosította a tűzvédelmi törvényt. Az új rendeletet 2006 áprilisában tervezték hatályba léptetni, de végül elhalasztották október 1-ig, hogy több időt biztosítsanak az érintetteknek a felkészülésre az új szabályozások hozta változásokra. Miután a évi rendelet a tűz megelőzésén alapul, a felelős személyeknek (pl. a munkaadóknak) tűzvédelmi kockázatbecslést kell végrehajtaniuk az irányításuk alatt álló munkaterületeken, a tűzveszélyben érintett személyek védelme érdekében. Az alábbiakban a hatékony kockázatbecslés végrehajtásához szükséges feladatokat ismertetjük, az új szabályozás figyelembevételével. A tűzvédelem irányelvei a megelőzésre összpontosítanak Jelenleg kidolgozás alatt áll egy új kézikönyvsorozat, a tűzvédelmi kockázatbecslés végrehajtásának segítése érdekében, amely összefoglalja a kockázatbecslés elveit és az új rendelet előírásait. A sorozat 11 ágazatra terjed ki, többek között a hivatalokra, üzletekre, gyárakra, raktárakra, szállítmányozási létesítményekre. Elkészülte után hozzáférhető lesz az ODPM honlapján ( A tűzvédelmi törvény évi módosítása nagyobb hangsúlyt helyez a tűz megelőzésére a nem háztartási létesítményekben. Így például

2 megszünteti a tűzesetek kötelező minősítését; felelős személyek kijelölését írja elő, aki lehet munkahelyi vezető vagy az érintett létesítmények bármely egységét ellenőrző személy, bérlő vagy tulajdonos; ha egy létesítményben egynél több kijelölt felelős személy van, azoknak együtt kell működniük; a felelős személyeknek tűzvédelmi kockázatbecslést kell végezniük, az érintett személyek biztonságára összpontosítva. Figyelembe kell venni a különleges kockázati helyzetben levő személyeket (pl. rokkantak) és a létesítményekhez kapcsolódó veszélyes anyagokat; a tűzvédelmi kockázat becslésével azonosíthatók a kockázatok, így azok kiküszöbölhetők vagy csökkenthetők. Általános tűzvédelmi előírásokat kell meghatározni, amelyek betartásával az emberek megvédhetők a fennmaradó (ki nem küszöbölhető) tűzvédelmi kockázattól; ha egy munkahelyen öt vagy annál több embert alkalmaznak, a kockázatbecslés jelentősebb megállapításait rögzíteni kell; a helyi tűzoltó és polgári védelmi szolgálatnak együtt kell működnie és rendszeres ellenőrzést kell végezniük, kiemelten kezelve a közösségekre nézve nagy veszélyt jelentő létesítmények ellenőrzését. Az alábbi öt lépés elősegíti a megfelelő és hatékony tűzvédelmi kockázatbecslés végrehajtását: 1. lépés: a tűzveszély azonosítása a munkahelyen A jó kockázatbecslés a tűzterhelés és a lehetséges gyújtóforrások azonosításával közelíti meg a tűzveszélyt, és vizsgálja, mi történhet egy tűz kitörésekor. 2. lépés: ki tekinthető veszélyeztetettnek? A lehetséges tűzveszélyforrások meghatározása után el kell dönteni, milyen mértékben van veszélyben az emberek élete, azaz azonosítani kell, hogy elegendő menekülési út és kijárat áll-e rendelkezésre? vannak-e zsákutcák vagy egyutas kivezetések, amelyek csapdát állíthatnak az emberek számára? vannak-e és megfelelően működnek-e a tűzjelző eszközök?

3 3. lépés: a kockázatok értékelése Az alábbi területek felülvizsgálatával el kell dönteni, hogy a megtett tűzvédelmi intézkedések megfelelőek-e: gyújtóforrások és tüzelőanyagok ellenőrzése, a tűz észlelése és jelzése, a menekülés lehetőségei és a tűzoltás eszközei, tűzjelzők karbantartása és ellenőrzése, tűzbiztonsági oktatások szervezése. 4. lépés: a megállapítások és a szükséges intézkedések rögzítése Ha a vállalatnál öt vagy több munkavállalót alkalmaznak, a tűzvédelmi kockázatbecslés jelentősebb megállapításait és a kockázatban érintett személyeket írásban rögzíteni kell. 5. lépés: a kockázatbecslés felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása Ha a munkahelyen változások történnek, felül kell vizsgálni és módosítani kell a korábban végrehajtott tűzvédelmi kockázatbecslést, mert a változások új tűzveszélyforrást vagy megnövekedett kockázatot jelenthetnek a létesítményben tartózkodók számára. Ha mégis tűz keletkezik, a meglévő kockázatbecslés elavult vagy nem megfelelő, ezért újraértékelés szükséges. A becslés módszere Számos helyi tűz- és polgári védelmi hatóság speciális irányelveket és kockázatbecslési űrlapokat dolgoz ki a tűzvédelmi kockázatbecslés végrehajtásának elősegítése érdekében. Az internetről letölthető űrlapok kitöltésével meghatározható a tűzveszély és az embereket érő kockázat a létesítmények egyes részeiben, és egyszerűen eldönthető, milyen intézkedések szükségesek a tűzkeletkezés kockázatának csökkentésére az adott létesítményben. A helyi hatóságok által kidolgozott tűzvédelmi kockázatbecslés négy szakaszra osztható: A. a tűz kitörésének kockázata; B. az adott helyiségben/területen tartózkodó személyeket veszélyeztető tűz kockázata;

4 C. az épületben tartózkodó személyeket veszélyeztető tűz kockázata; D. a kockázat csökkentése érdekében teendő intézkedések. A becslés egy 1-5 beosztású numerikus skálán történik, ahol az 1. a minimális, 2. az alacsony, 3. a lehetséges, 4. a valószínű és 5. a nagyon valószínű kockázatot jelenti. Az adott helyiségben/területen és/vagy épületben tartózkodó személyek kockázata az A x B és az A x C kiszámításával határozható meg. Ha az A és B vagy A és C összeszorzásával kapott értékek bármelyike 7-nél nagyobb, intézkedni kell a kockázat csökkentésére. Sok szervezet már a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően elkészítette a tűzvédelmi kockázatbecslését. A kockázatbecslés végrehajtása és a legnagyobb kockázatú területek azonosítása lehetővé teszi a munkaadók számára tiszta kép kialakítását. Egy alábecsült tűzveszélyforrás a munkahelyeken Az alábbiakban németországi példán keresztül a tűzveszély szempontjából rossz gyakorlatra és a megoldás lehetőségére hívjuk fel a figyelmet egy gyakori kockázattípus esetén. Senki nem akar lemondani munkahelyén a friss kávéról, a meleg ételről, ugyanakkor nem minden esetben biztosítottak ehhez a biztonságosan üzemelő készülékek. Az ételek és italok elkésztéséhez használt, de nem megfelelően elhelyezett kávéfőző, vízforraló és mikrohullámú sütő fokozott tűzveszélyt jelent a munkahelyeken. Egy alsó-szászországi ipari üzemben bekövetkezett tűzeset során a létesítmények és a raktárkészlet jelentős mértékben károsodott. A kár 3,7 M EUR volt, a tűz oka: egy kávéfőző túlmelegedett és kigyulladt. A vállalatoknál gyakran használnak régi, esetenként sérült elektromos készülékeket. A működésre alkalmatlan és gyakran minőségtanúsítás nélküli készülékek jelentősen megnövelik a tűz keletkezésének a kockázatát. Nem megfelelő ellenőrzések Miután az üzem vezetése gyakran nem tud ezen készülékek üzemeltetéséről, és a munkatársak sem érzik át ennek felelősségét, gyakran elmarad az ellenőrzés. A HDI biztonságtechnikai cég ellenőrzést végző munkatársai üzemlátogatásaik során mindig találnak a munkavállalók tulajdonában levő elektromos készülékeket, de azt, hogy ezek a készü-

5 lékek milyen mértékben felelősek a munkahelyi tűzkárokért, nem lehet pontosan felbecsülni. A biztosítók statisztikai adatai alapján 100 tűzesetből 20 eset elektromos készülékek üzemeltetése miatt következik be május-július között a saját tulajdonban levő elektromos készülékek üzemeltetéséből adódó tűzesetek Németországban közel 100 M EUR kárt okoztak. Tűzesetet okozhat vagy elősegítheti a tűz kitörését, ha a hő elvezetése az elektromos készülékektől akadályozott (a készülékeket elkerítik vagy beépítik); a készülékek bizonyos elemei (pl. a hőmérséklet-szabályozó) meghibásodnak, ezért más alkatrészek nagyobb áramterhelésnek vannak kitéve és túlmelegszenek; a készülékeket nem szakszerűen javítják, a készülékekre, illetve a közelükben éghető anyagokat helyeznek el; a készülékek karbantartása nem megfelelő, vagy túlterheltté válnak. A tűzkitörés kockázatának kizárása érdekében a HDI azt ajánlja, hogy a vállalatok tiltsák meg a munkahelyeken magántulajdonban levő elektromos készülékek használatát. Célszerű egy elkülönített vagy leválasztott területen teakonyhát kialakítani, ahol a munkavállalók elkészíthetik és elfogyaszthatják az ételeket és italokat, biztonságosan működő elektromos készülékeket használva. Az üzemekben telepített italautomatákat rendszeresen karban kell tartani és szükség szerint cserélni kell. Az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a gyártóval vagy a lízingbe adóval kötött karbantartási szerződésben szabályozzák. Aki a fentiek ellenére engedélyezi a saját tulajdonú elektromos készülék használatát, jelentős többletfeladatokkal kell számolnia. A munkavállalókat kötelezni kell a saját tulajdonú készülékeik bejelentésére, mert csak így tudják a szakemberek ezen készülékek működőképességét felülvizsgálni, amit egy vizsgálatot igazoló lapon tanúsítanak. Szükséges továbbá minden, már működő, illetve újonnan üzembe helyezendő elektromos készülék típus, felhasználási terület és az előírt felülvizsgálati időtartam szerinti nyilvántartása. Ez a nyilvántartás képezi az alapját az ellenőrző vizsgálatoknak, amelyeknek félévenkénti végrehajtását a szakmai egyesületek is előírják. A munkahelyeken ki kell kijelölni olyan dolgozókat, akik felelősek az elektromos készülékek rendeltetésszerű használatáért. Az elektromos készülékek üzemeltetése során az alábbi kockázati tényezőkre kell figyelemmel lenni:

6 használat után, de legkésőbb a munkaidő végén az elektromos készülékek csatlakozóit ki kell húzni a hálózatból. Alternatív megoldás lehet az érintett áramkörökbe időkapcsoló órák beépítése; az elektromos készülékeket tilos éghető alátétre helyezni és legalább egy, de inkább 2,5 méter távolságra kell elhelyezni a jelen levő éghető anyagoktól (pl. fa, papír); a készülékek levegőztető rácsait (pl. hűtőszekrénynél) nem szabad letakarni. Minden oldalról cm szabad területet kell biztosítani, a hő felhalmozódásának a megakadályozása érdekében a készülékek környezetében automata füst- és tűzjelzőket kell telepíteni. Nem szabad saját tulajdonú elektromos készüléket üzemeltetni raktárakban és számítógéptermekben. Különösen veszélyeztetettek azok a terek, ahol sokáig nem tartózkodik senki vagy csak kevesen tartózkodnak: itt ugyanis a tűz az észlelés hiányában tovább terjedhet. Összeállította: Regősné Knoska Judit Ellis, P.: Fire safety. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 36. k. 4. sz p Brandrisiken am Arbeitsplatz. = CLB Chemie in Labor und Biotechnik, 57. k jan. p. M4 M5.