Definíciók listája A pszichológia biológiai alapjai II. PPKE BTK pszichológia BA kurzuskód: BBNPS11500

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Definíciók listája A pszichológia biológiai alapjai II. PPKE BTK pszichológia BA kurzuskód: BBNPS11500"

Átírás

1 Definíciók listája A pszichológia biológiai alapjai II. PPKE BTK pszichológia BA kurzuskód: BBNPS11500 Az aláhúzott, félkövér és csillaggal jelölt fogalmak* közül 12 közvetlenül számonkérésre kerül a vizsga Definíciók részében, összesen 12 pont kapható a helyes válaszokra. A nem megjelölt fogalmak a további feladatokban fordulhatnak elő. A definíciók értékelése a vizsgán: 1 pont: (közel) tökéletes definíció 0,5 pont: féligazság, pontatlan vagy hiányos definíció 0 pont: hiányzó, értelmetlen vagy összecserélt definíció A ACh (acetilkolin)*: az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere acetilkolinerg (kolinerg)*: acetilkolin transzmittert termelő idegsejt, vagy acetilkolinnal működő szinapszis adaptáció: hozzászokás adenohipofízis*: a hipofízis elülső, mirigyes természetű, hormontermelő lebenye adekvát inger*: az az ingermodalitás, amelyre adott receptornak a legkisebb az ingerküszöbe adrenerg: adrenalinnal működő (sejt, szinapszis) afferens*: odafelé vagy befelé vezető képlet (pl. ér vagy ideg) agonista*: azonos hatású pl. valamely anyag hatásával azonos hatású (többnyire kívülről bevitt) molekula, azonos működésű izom agyidegek*: főként az agytörzsből eredő ill. ide befutó idegek, amelyek a feji érzékszerveket, feji izmokat és a belső szerveket idegzik be agykéreg*: evolúciós szempontból a legfiatalabb agyi struktúra, amely kb. 2 mm vastag, ember esetében az egész agyat beborítja és több milliárd idegsejtet tartalmaz agykérgi kolumnák (oszlopok)* : az agykéregben, adott területen működési egységeket alkotó idegsejtek összessége agytörzs*: evolúciós szempontból ősibb, jelentős részben az automatikus működések szabályozásáért felelős agyi területek összessége akromegália: a növekedési hormon túltermelése a növekedés lezárulta után, a test végei nagyobbodnak meg akusztikus impedancia*: adott közeg ellenállása a hang terjedésével szemben alapanyagcsere*: éber nyugalomi állapotban, felöltözve, 22 o C-on a létfenntartáshoz szükséges anyagcsere allosztázis*: előrecsatolásos szabályozási mód, a szabályozás egy szélesebb sávban történik, ami jobb alkalmazkodást tesz lehetővé a szervezetet ért tartós megterhelések során antagonista*: ellentétes hatású pl. valamely anyag hatásával ellentétes, vagy azt gátló molekula, ellentétes irányban aktív izom anyagcsere*: a szervezet és a környezet közötti anyag- és energiaforgalom összessége asszociációs kéreg*: azon agykérgi területek, melyek nem kapnak közvetlen perifériás bemenetet, de felelősek a bonyolultabb információfeldolgozásért vagy a tervezésekért asszociációs rostok*: a féltekék azonos oldali lebenyeit és gyrusait kötik össze egymással ATP (adenozin-trifoszfát)*: nagy energiájú nukleotid (nukleozid) származék autokrin kommunikáció*: a kémiai kommunikáció olyan formája, amelyben a kibocsátott anyag a termelő sejt saját működését befolyásolja (pl. ürítés korlátozása, visszacsatolás)

2 axon (vagy neurit )*: az idegsejt ingerületet továbbító nyúlványa, mely az integrált jelet vezeti a szinapszis irányába, egy neuronból egy axon ered, ami elágazhat (kollaterálisok) ál-unipoláris idegsejt (pszeudo-unipoláris idegsejt)*: funkciójuk szerint érző neuronok, axonjuk két fő ágra oszlik, az egyik ág a gerincvelő hátsó szarvához fut, míg a másik a perifériára (bőr, izmok, ízületek) B bipoláris idegsejt*: két, általában egyenértékű nyúlvánnyal rendelkező idegsejt bazális ganglionok*: az előagy alapi részén lévő idegsejt-csoportok, az extrapiramidális rendszer részét alkotják biológiai óra (nucleus suprachiasmaticus)*: az életműködések napi ritmikus működését kialakító idegi központ a hipotalamuszban Brodman-areák*: az agykéreg sejtszerkezeti (citoarchitektonikai) térképének elemei (1-52) C cirkadián ritmus*: az életműködések (körülbelül) 24 órás periódusidejű, napi ritmusa cirkumventrikuláris szervek*: az agykamrafalban található sajátos felépítésű területek, ahol nincs vér-agy gát commissuralis (eresztéki) rostok*: a két félteke szimmetrikus szerkezetei között létesítenek kapcsolatot corpus callosum*: az agykérgi idegsejtek nyúlványit (axonjait) tartalmazó pályarendszer, főleg azonos kétoldali kéregrészeket összekötő rostok alkotják csigolya közti dúc*: a test felől a gerincvelőbe futó érző idegsejtek sejttestét tartalmazó idegsejtcsoportosulások, a csigolyák közt helyezkednek el csap*: a színlátásért felelős fotoreceptor sejt D deklaratív memória*: tények és történések megjegyzése dendrit*: idegsejtnyúlvány, amely más idegsejtek szinapszisainak fogadására szolgál (posztszinaptikus oldal dendrittüske*: a dendritek felületét megnövelő membránkitüremkedések, amelyek lehetővé teszik nagyobb számú szinapszis létrejöttét depolarizáció*: a sejt nyugalmi membránpotenciáljának pozitívabb irányba való eltolódása deszinkronizáció*: a szinkronizált, kisebb frekvenciájú agyi aktivitás mintázatának hirtelen megváltozása, az agyi aktivitási frekvencia megnő diabetes mellitus: cukorbetegség, az inzulin hatás elmaradása vagy csökkenése következtében kialakuló kórkép dioptria (D): a lencsékre jellemző mennyiségi mutató. Értéke megegyezik a vizsgált lencse méterben mért fókusztávolságának reciprokával distressz*: negatív stressz, a teljesítmény romlik dorzális (dorsalis)*: háti, háti felszín irányába eső E

3 efferens*: kifelé vagy elfelé vezető képlet (pl. ér vagy ideg) elektród: ingerlékeny szövetek elektromos aktivitásának detektálására alkalmas érzékelő EEG (elektroencephalogram)*: ember esetében leggyakrabban a hajas fejbőrről elvezetett agyi potenciálváltozások elektroenkefalográfia: az agyi elektromos aktivitás mérésére szolgáló módszer elsődleges (primer) érzőneuron*: az inger felfogására kialakult érző receptorokkal közvetlenül kapcsolatban lévő idegsejt, esetleg ennek perifériás nyúlványa maga a receptor (szabad idegvégződés) elsődleges hírvivők*: a jelátvitel szempontjából az extracelluláris jelmolekulák (hormonok, transzmitterek stb.) endokrin (hormonális) kommunikáció*: a kémiai kommunikáció olyan formája, amelyben a küldő sejt a vér közvetítésével számos, gyakran egészen távoli sejtnek küldhet információt endokrin mirigyek*: belső elválasztású mirigyek, váladékukat a vérbe ürítik exteroceptorok*: külvilági ingerek felfogására alkalmas receptorsejtek érzőkéreg*: az érző receptorsejtek felől induló idegpályák végződési helye az agykéregben, az elsődleges érzőkéreg kapja a közvetlen bemenetet, a többi asszociációs - érző terület nem kap közvetlen bemenetet érző rost*: afferens rost; a csigolyaközti dúcban található idegsejtek nyúlványai, melyeken keresztül a perifériás receptorokban kialakuló ingerületek a gerincvelő felé továbbítódnak eustressz*: pozitív stressz, fokozza a teljesítményt F facilitáció*: serkentés; leggyakrabban idegsejtek egymás aktivitását növelő hatása, de általánosabb értelemben is használható felszálló pályák*: az érző neuronok axonja által kialakított, a felsőbb központok felé haladó nyúlványok rendszere feltételes reflex*: a válasz olyan ingerre váltódik ki, amely az adott reakciót eredetileg nem indította el; az egyed ezt a sajátosságot csak tanulás (kondicionálás) révén szerezte meg feltétlen reflex*: meghatározott kulcsinger hatására mindig azonos módon bekövetkező válaszreakció felszálló aktiváló rendszerek (ébresztőrendszerek)*: : az agykéreg aktivitását, fogadókészségét fokozó, alsóbb agyterületekről eredő pályrendszerek félelem: tudatosuló, külső, reális veszélyeztető tényezőre adott reakció férfiklimax: a vérplazma tesztoszteronszintjének lassú csökkenése 30 éves kor után flexor reflex*: biszinaptikus védekező reflex, aktiválódásával a végtagot eltávolítjuk a fájdalmas inegrtől follikulus: tüsző, a tér többi részétől elválasztó sejtréteggel elhatárolt üreges képlet, benne valamilyen fontos sejttel vagy kémiai anyaggal (pl. petefészek, pajzsmirigy) formatio reticularis*: a harmadik, ill. negyedik agykamra körüli idegsejtek hálózatából, ill. sejtcsoportosulásából álló agyi terület G gamma-aminovajsav (GABA)*: a központi idegrendszer legfontosabb gyors, gátló transzmittere gátlástalanítás (dezinhibíció)*: egy gátló hatás gátlása, amely végül serkentést eredményez

4 genetikai nem*: az ivari kromoszómák által meghatározott nemi megjelenés genitális nem*: a kialakult ivarszervek mutatta nemi megjelenés gerincvelői idegek*: a gerincvelőbe befutó érző és az onnan kifutó mozgató idegsejtek nyúlványinak kötege glikogén*: a májban raktározódó, glukózból kialakult poliszacharid glukoneogenezis*: glukóz kialakulása a májban más tápanyagokból, pl. zsírokból glukokortikoidok*: a mellékvesekéreg által termelt, a cukor- és zsíranyagcserében, illetve a stresszválaszban szereplő szteroid hormonok (kortizol) glutaminsav*: a központi idegrendszer legfontosabb gyors, serkentő transzmittere, emellett fontos fehérjeépítő elem is gonádok: ivarsejt-termelő szervek (here, petefészek) gonadális nem*: az ivarmirigyek jellege (petefészek, here) határozza meg, amelyet az ivari kromoszómák határoznak meg gonadotropinok: az ivarszervek működését és hormontermelését szabályozó hipofízis hormonok (pl. FSH, LH). GnRH (gonadotropin releasing hormon)*: a hipotalamuszban termelődő hormon, amely a nemi működések egyik legfontosabb irányítója H habituáció*: a beérkező, általában ritmikus vagy állandó ingerekhez való hozzászokás hangintenzitás: a hangot vezető levegő legritkább (minimumpont) és legsűrűbb (maximumpont) pontjai közti nyomáskülönbség hátsó köteg*: a gerincvelő hátsó régiójában felszálló érzőpályák hátsó szarv*: a gerincvelő szürkeállományának hátsó része, érző funkciójú hiper- és hipotireózis: a pajzsmirigy túl-, illetve alulműködése által okozott rendellenességek hiperglikémia*: a vércukorszint emelkedése, illetve magas értéke hiperpolarizáció*: a nyugalmi potenciál eltolódása negatívabb értékek felé, vagyis a membrán külső és belső felszíne közötti potenciálkülönbség nő hipofizeotróp area: a hipotalamusznak a hipofízis elülső lebenyét (adenohipofízis) szabályozó, kis-sejtes régiója; itt termelődnek a releasing- és inhibiting faktorok (hormonok) hipofízer törpeség*: a növekedési hormon veleszületett hiánya miatt kialakuló törpenövés, ép intellektuális funkciók mellett homonculus*: a mozgató pályák kiindulásának és az érző pályák végződésének kérgi vetülete hipoglikémia*: a vércukorszint csökkenése, illetve alacsony értéke hormonok*: a belső elválasztású mirigyek által a vérbe ürített kémiai átvivő anyagok (endokrin kommunikáció) hormonreceptor*: a keringő hormonok megkötésére szolgáló sejtfelszíni vagy citoplazmatikus molekulakomplex I ideg*: több száz/ezer idegsejt idegrostjainak kábelszerű összessége a környéki idegrendszerben, érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz(hat) idegnövekedési (neurotrop) faktorok*: aktivált idegsejtek által termelt peptidek, amelyek elősegítik az axonfejlődést és megerősítik az aktív szinapszisokat ingerület*: a membránpotenciál megváltozása (helyi vagy akciós potenciál keletkezése) ioncsatorna*: a membránba épült fehérje, amelynek belsejében a membránt átszelő, ionok számára járható csatorna található; lehet állandóan nyitva (szivárgási ~), vagy kinyílhat a

5 membránpotenciál változására (feszültségfüggő ~), ill. valamilyen jelmolekula kötődése (ligandfüggő ~) hatására ionpumpa*: a sejmembránon keresztül (általában koncentráció-grádiens ellenében) ionokat szállító aktív transzportfolyamatot megvalósító fehérje ingerküszöb*: ingerlékeny sejtek esetében az a membránpotenciál érték, ahol kiváltódik az akciós potenciál vagy a receptorpotenciál inhibin: a spermiogenezis ütemének szabályozásában fontos hormon a herében inhibiting hormonok és faktorok*: a hipofízis hormontermelését és/vagy ürítését csökkentőgátló hormonok vagy hormonszerű anyagok, a hipotalamusz kissejtes régiójában termelődnek interneuron*: köztes idegsejt; általában egy vagy több bemenő és kifutó neuron között elhelyezkedő, rövid nyúlványú idegsejt, gyakran gátló transzmitter (GABA) tartalmú interoceptorok*: belső ingerek felfogására alkalmas receptor sejtek intersticium*: szövetközti tér intersticiális*: a szövetközti térben lévő intracelluláris*: sejten belüli intrafuzális vázizomrostok*: módosult vázizomrostok az izomorsókon belül, amelyek a motorika ellenőrzésére szolgáló szenzoros folyamatokban szerepelnek izomorsó*: kötőszövetes tokba zárt, speciális izomrostokból álló receptorkomplex a vázizmokban, amely az izom megnyúlását illetve feszülését érzékeli interstíciális sejtek: a here tesztoszteront termelő (Leydig-féle) sejtjei interszegmentális: több gerincvelői szegmentumot áthidaló intraszegmentális: egy gerincvelői szegmentumon belül maradó ivari ciklus*: a hormontermelés és az ivarszervek aktivitásának ritmikusan megjelenő növekedése-csökkenése nőkben, illetve nőstény állatokban. izometriás kontrakció*: állandó izomhossz melletti összehúzódás; csak a feszülés változik izotóniás kontrakció*: állandó terhelés mellett végzett összehúzódás; csak az izomhossz változik K kapuér-rendszer*: (portális keringés) különleges vénás (ritkábban artériás) érrendszer, amelyben az összeszedődő vénák távolabb újra kapillárisokra oszlanak szét, és egy második szervet is behálóznak (pl. hipofízis kapuér-rendszer) katekolaminok: a monoaminok egy csoportja, a tirozin aminosav származékai (noradrenalin, adrenalin, dopamin), kémiai átvivő anyagok kiváltott potenciálok (kiváltott válaszok)*: ingerlés hatására kialakuló válasz egy idegsejtben vagy idegi hálózatokban (pl. a primer érzőkérgi területen egy érzőideg ingerlése után) kollaterális*: az idegsejt axonjának elágazó oldalága kortikoszteroidok*: a mellékvese-kéreg által termelt, szteroid természetű hormonok (glukokortikoidok, mineralokrortikoidok, androgének) gyűjtőneve kosársejt*: a kis- és a nagyagykéreg GABAerg gátló sejttípusa, piramissejtek sejttestjét gátolja kreténtörpeség*: gyerekkori tiroxin hormonhiány miatt zavart idegrendszeri fejlődés és törpeség

6 L Langerhans-szigetek*: a hasnyálmirigy (pancreas) hormontermelő (endokrin) sejtcsoportjai Leydig-sejtek*: a here tesztoszteront termelő intersticiális sejtjei leszálló pályák*: a mozgató neuronok axonja által kialakított, a felsőbb központok felől alsóbb központi idegrendszeri területek felé haladó nyúlványok rendszere ligand (ligandum)*: egy receptor molekulához specifikusan kapcsolódni képes jelmolekula lipogenezis*: felépítő folyamat, a zsír szintézise LTP (long term potentiation)*: hosszú idejű szinaptikus hatékonyság fokozódás M minden-vagy-semmi törvény*: ha inger hatására akciós potenciál jön létre, annak nagysága nem függ az inger nagyságától, mert azt csak a membrán tulajdonságai és az ionális koncentrációk szabják meg mozgató rost*: efferens rost; a központi idegrendszerben (agytörzs vagy a gerincvelő mellső szarva) található idegsejtek nyúlványai, melyek a célszerveket (ált. izmok vagy mirigyek) beidegzik maximális inger*: az az ingernagyság, mely kiváltja a legnagyobb választ az ingerlékeny sejtekben. Ennél nagyobb ingerrel már nem váltható ki további válasznövekedés. másodlagos hírvivők (second messenger)*: a sejthártya receptorokhoz kötődő hormonok hatását a sejt belseje felé közvetítő anyagok (pl. Ca 2+, camp, stb.) mellső szarv*: a gerincvelő szürkeállományának elülső része, motoros funkciójú menopausa: a fogamzásképesség, illetve a női ivari ciklus végleges megszűnése menstruáció*: a méh nyálkahártyának a megtermékenyülés elmaradását követő, vérzéssel kísért lelökődése mezőpotenciál (field potenciál)*: több ideg- vagy izomsejt aktivációjának tér- és időbeli eredője mineralokortikoidok*: a nátrium/kálium anyagcserét szabályozó, szteroid természetű mellékvesekéreg hormonok (aldoszteron) miotatikus reflex*: monoszinaptikus nyújtási reflex, az izmokat védi a túlzott megnyúlástól. Aktiválódása kontrakciót vált ki az érintett izomban. morfogenezis (alaki fejlődés): a szervezet fejlődésének az a szakasza, melyben kialakulnak a szervek, illetve az egész szervezet alaki és működési sajátosságai motoros egység*: egy motoneuron és az általa beidegzett izomrostok funkcionális egysége multipoláris neuron*: sok nyúlvánnyal rendelkező idegsejtforma, egy axon és több dendrit alkotja a nyúlványokat N, NY neuroendokrin rendszer*: a hormonális és idegi szabályozás egységes rendszere neuron*: idegsejt neurotranszmitter*: az idegsejtek átvivő- (mediátor) anyaga negatív visszacsatolásos szabályozás*: a termék csökkenti a kialakulásáért felelős aktiváció nagyságát neurohipofízis*: a hipofízis hátsó, hipotalamikus eredetű neuroszekrétumokat (hormonokat) tároló lebenye nociceptor: olyan szenzoros neuron, amelynek perifériás végződése érzékeli a fájdalmas ingert

7 nem-deklaratív memória*: általában nem tudatos, többnyire ismétléssel bevésődő folyamatok neurohipofízis*: a hipofízis hátsó, hipotalamikus eredetű neuroszekrétumokat tároló lebenye neuropeptidek*: olyan peptid természetű átvivő anyagok, amelyeket idegsejtek termelnek és az információátvitelben játszanak szerepet (szinapszisnál vagy endokrin útvonalon) neuroszekréció*: az idegsejtek hormontermelő aktivitása (pl. hipotalamuszban) noradrenerg: noradrenalint termelő sejt, noradrenalinnal működő szinapszis nyugalmi potenciál (membránpotenciál)*: a sejtmembrán két oldala között fennálló elektromos feszültségkülönbség (potenciálkülönbség) O ovuláció (peteérés)*: az érett petesejt kilökődése a petefészek tüszőből, az FSH stimulálja P parakrin kommunikáció*: a kémiai kommunikáció egy formája, amelyben a küldő sejt a közelében lévő néhány tíz, száz vagy ezer sejt felé küld információt a sejt közötti tér közvetítésével paraszimpatikus idegrendszer*: a vegetatív idegrendszer egyik eleme, a felépítés, a raktározás irányába tolja el a test működését. pálcika*: a fénylátásért felelős fotoreceptor sejt peroxiszóma: hidrogénperoxidot termelő és lebontó sejtorganellum, eredete a mitokondriuméhoz lehet hasonló piramispálya*: az akaratlagos mozgások megvalósításáért felelős rendszer piramissejtek*: az agykéreg jellegzetes morfológiájú pályaformáló (projekciós vagy principális) sejtjei, glutaminsav transzmittert termelnek preszinaptikus gátlás*: olyan gátló hatás, amely az axonon a szinaptikus végződés előtt érvényesül (gátolja az ingerület terjedését vagy transzmitter felszabadulását) poligráfia: több élettani működést egyidőben rögzítő mérési eljárás posztganglionáris*: a vegetatív ganglion utáni, már átkapcsolódott vegetatív idegrost (pl. szimpatikus posztganglionáris rost) posztszinaptikus potenciál (PSP)*: az ingerületátadás szempontjából a szinapszisban később elhelyezkedő idegsejt membránján keletkező helyi potenciál(változás); lehet serkentő (EPSP), illetve gátló (IPSP) preganglionáris (rost)*: idegdúc előtti; a vegetatív idegrendszer még át nem kapcsolódott végrehajtó idegrostja projektív rostok*: a capsula internán és a corona radiatán keresztül kötik össze a gerincvelőt, az agykéreg alatti szürkeállományt (pl. a törzsdúcokat) és az agytörzset a kérgi centrumokkal pszichoszociális nem*: nemi identitás, milyen neműnek tartja magát, illetve milyen neműnek tartják őt a többiek pubertás (adoleszcencia): a gyermek- és felnőttkort elválasztó életszakasz, a növekedés befejeződésének, illetve a nemi érettség kialakulásának periódusa Purkinje-sejtek*: a kisagykéreg kimeneti, GABAerg gátló sejttípusa

8 R receptor potenciál*: az érzősejtekben keletkező helyi potenciál(változás) refrakter stádium: az az időszak az akciós potenciál alatt és közvetlenül utána, amikor a membrán nem (abszolút ~), vagy csak nagy ingerrel (relatív ~) ingerelhető receptor*: érzékelő, jelfogó. Lehet sejtszintű (receptorsejt) vagy szubcelluláris szintű (sejtmembrán receptor). receptív mező*: a környezet azon pontjainak összessége, melyeket speciális ingerekkel ingerelve a sejt működését befolyásolni tudjuk releasing hormonok és faktorok*: az adenohipofízis hormontermelését és/vagy ürítését fokozó hormonok vagy hormonszerű anyagok, a hipotalamusz kissejtes régiójában termelődnek reflex ív*: a feltétlen reflexes válasz kialakulásában szerepet játszó idegsejtek láncolata reflex láncolat*: olyan összetett mozgás, amely az állat motiváltsága esetén adott kulcsinger hatására bekövetkezik retina*: ideghártya, a primer látási érzékelés helye relé magvak*: az érzőpályák talamikus átkapcsoló sejteket tartalmazó helyei rodopszin*: fényelnyelő pigmenttel kapcsolatos membránfehérje a szem receptor sejtjeiben rost spektrum: az idegek vezetési sebességének meghatározásakor mérhető aktivációs hullámok S sárgafolt (makula)*: a színlátás helye a retinában, főleg csapok vannak itt Schwann-sejt*: a perifériás (környéki) idegrendszerben futó axonok szigetelését biztosító gliasejt specificitás*: egy adott szállító molekula, receptor vagy enzim, térszerkezetéből következően, csak kevés, vagy akár csak egyféle molekulához képes kapcsolódni sejtszintű integráció*: az idegsejtek bemeneti aktiválódásának összegeként kialakuló sejtműködés változás spermatogenezis: a hímivarsejtek képződésének folyamata a hímivarszervben stressz*: káros külső vagy belső ingerekkel szembeni reakció, amely a szervezet (illetve a sejtek) védekező mechanizmusainak aktiválódásával jár Sz szabad gyökök*: rendívül reakcióképes, páratlan elektronnal rendelkező instabil atomok vagy atomcsoportok szarkomer*: kettő Z lemez közötti egység a vázizomrostokban, az izom kontrakciójakor a szarkomer hossza csökken szekréció: kiválasztás, kiürítés; általában a sejtek által kibocsátott anyagok kiürítésének folyamata (mirigyek, vese, stb.) szekunder érzéksejt*: hám típusú, adott modalitású inger felvételére differenciálódott sejt, érzőneuronnak adja át az információt szimpatikus idegrendszer*: a vegetatív idegrendszer egyik eleme, az aktivitás, a lebontó folyamatok irányába tolja el a test működését. szimpatikus dúclánc*: a gerincoszlop mellett húzódó dúcok (idegsejt-tömörülések) sorozata, amely a preganglionáris szimpatikus rostok átkapcsolódására szolgál szinapszis*: transzmitter felszabadulás helye az axon végződésnél szinaptikus depresszió*: a szinapszis működési hatékonyságának csökkenése szinaptikus facilitáció*: a szinapszis működési hatékonyságának rövididejű fokozódása

9 szinaptikus potenciáció*: a szinapszis működési hatékonyságának hosszabb távú fokozódása szinkronizáció*: az idegsejtek összehangolt működésének egyidejű növekedése szorongás*: ismeretlen, bizonytalan, (külső vagy belső) veszély előrevetítéséből adódó aggodalom szteroidok*: szteránvázas szerkezetű (a koleszterin származékainak felfogható) vegyületek szomatotopia*: a test leképeződése agykérgi szinten. Az arányok nem feltétlenül felelnek meg a perifériás arányoknak szőrsejtek*: mechanoreceptorok, elmozdulásra érzékeny ioncsatornákat tartalmaz a sejtmembránjuk T tanulás*: valamely megelőző idegrendszeri folyamat nyomot hagy az idegrendszerben és ezzel megváltoztathatja az egyed viselkedését taxis*: egy adott inger által irányított helyváltoztató mozgás teloreceptorok*: távoli ingerforrásból érkező ingerek felfogására alkalmas receptorok tercier érzéksejt*: hám típusú, adott modalitású inger felvételére differenciálódott sejt, egy további sejt közbeiktatásával adja át az információt az érzőneuronnak terminális kontrakciók: a szülés utáni, a vérzést elállító tónusos kontrakciók Thorndike-féle effektus-törvény: ha egy adott viselkedésforma következménye az egyed számára pozitív, akkor megjelenési valószínűsége nő (megerősítés). Ha a következmény negatív, akkor csökken (kioltás). tireoglobulin: a pajzsmirigyben folyó hormonszintézis előanyaga, nagy molekulájú, tirozinban gazdag, jódozott fehérje toborzás*: fokozódó erőkifejtésnél az aktív motoros egységek száma nő az adott izomban tolerancia*: ismételt illetve folyamatos hatóanyagbevitelkor a biológiai rendszer válaszkészsége csökken az adagolt anyag (ligand) iránt trophormonok*: más mirigyek hormonkibocsátását és termelését serkentő adenohipofízis eredetű hormonok (pl. TSH, ACTH, FSH) V vakfolt*: a ganglionsejtek axonjainak (látóideg) kilépési helye a retinában, nem tartalmaz fotoreceptorokat varikozitás*: nem-szinaptikus jellegő axontágulat, amelyből modulátor anyagok szabadulnak fel vegetatív: zsigeri (viszcerális) vegetatív idegrendszer*: a környéki idegrendszernek a zsigereket beidegző része (szimpatikus, paraszimpatikus, enterális idegrendszer) vér-agy gát: a vérplazma és az intersticiális tér közötti anyagforgalmat kontrolláló struktúrák az idegszövetben vér-likvor gát: a vérplazma és az agy-gerincvelői folyadék közötti anyagforgalmat kontrolláló struktúrák az idegszövetben vészreakció*: a mellékvesevelő (nor)adrenalin kiválasztása és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása segíti a megküzdési vagy a menekülési reakciókat viselkedés*: szenzoros bemenetekre adott (motoros) válasz viszcerális: zsigeri (vegetatív) viszceroceptorok (interoceptorok)*: a zsigerekben keletkező ingereket felfogó receptorok X

10 xenobiotikumok*: nem biológiai eredetű kémiai anyagok sejtszintű hatással

Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész

Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész A Címszójegyzék az Élettan - Anatómia tárgyhoz 2009/2010 II. rész acetilkolinerg (kolinerg): acetilkolin transzmittert termelő idegsejt, vagy acetilkolinnal működő szinapszis adaptáció: hozzászokás adenohipofízis:

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

SZABÁLYOZÁS visszajelzések SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Élettan vizsga, definíciók. PPKE, 2012-2013-as tanév, II. félév

Élettan vizsga, definíciók. PPKE, 2012-2013-as tanév, II. félév Élettan vizsga, definíciók PPKE, 2012-2013-as tanév, II. félév ACh (acetilkolin): az egyik leggyakoribb átvivőanyag (neurotranszmitter) a környéki és a központi idegrendszerben; az ecetsav és a kolin észtere

Részletesebben

Szabályozás - összefoglalás

Szabályozás - összefoglalás Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: Az adenohipofizis 2/10 Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: ADH, aldoszteron, ANP inzulin, glukagon szekretin, gasztrin, CCK, GIP eritropoetin

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,

Részletesebben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin 1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld

Részletesebben

A nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium

A nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium Reproduktív funkciók Nemi hormonok: Androgének Ösztrogének Gesztagének Támpont: 86 (nyomokban 90 is) A nem Genetikai nem Gonadális nem Nemi fenotípus XY XX nemi kromoszómapár here - petefészek férfi -

Részletesebben

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Látás Nyelv - Emlékezet.   ETE47A001/2016_17_1/ Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A sejtek membránpotenciálja (MP)

A sejtek membránpotenciálja (MP) A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Definíciók és fogalmak Élettan előadás ELTE TTK, fizika BSc képzés 2014/2015-ös tanév, I. félév

Definíciók és fogalmak Élettan előadás ELTE TTK, fizika BSc képzés 2014/2015-ös tanév, I. félév Definíciók és fogalmak Élettan előadás ELTE TTK, fizika BSc képzés 2014/2015-ös tanév, I. félév Az aláhúzott és csillaggal jelölt fogalmak* közül 20 közvetlenül számonkérésre kerül a vizsga Definíciók

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Eredmény: 0/199 azaz 0% Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

Magasabb idegrendszeri folyamatok

Magasabb idegrendszeri folyamatok Magasabb idegrendszeri folyamatok Viselkedés A szenzoros bemenetekre adott (motoros) válasz. Az ember és állat viselkedését genetikusan kódolt, az egész szervezet szintjén érvényesülő idegi és kémiai faktorok

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html

Részletesebben

Idegsejtek közötti kommunikáció

Idegsejtek közötti kommunikáció Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

Idegszövet alapelemei

Idegszövet alapelemei III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

Ember egészségtana és élettana esszé tételsorok 5+1 Esszé kérdések:

Ember egészségtana és élettana esszé tételsorok 5+1 Esszé kérdések: Ember egészségtana és élettana esszé tételsorok 5+1 Esszé kérdések: 1 témát húznak (dőlt betűs címek), azon belül 1 kérdést választanak és azt dolgozzák ki Hormonrendszer: 1. Hogyan történik a növekedési

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:

Részletesebben

A pajzsmirigy szövettani szerkezete

A pajzsmirigy szövettani szerkezete A pajzsmirigy szövettani szerkezete kapillárisok Parafollikuláris (C-) sejtek: - follikulusok között, follikuláris sejtek alatt - ektodermális eredet - kalcitonin Follikulusok: follikuláris hám: - egyréteg

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II.

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás parakrin hatás Autokrin hatás: Saját magára visszahatás, autoreceptorral történik reguláció

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA

HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI

Részletesebben

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése 22. Megtudhatod Hogyan lehetséges, hogy amikor étel kerül a szánkba, fokozódik a nyáltermelés? Az idegrendszer működésének alapjai Idegszövet Az idegsejtek nyúlványai behálózzák a testet, eljutnak minden

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás A Bárdos-Husvéth-Kovács: Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai (Mezőgazda Kiadó, 2007) tankönyv ábráinak felhasználásával Szabályozás: kommunikáció! Vezérlés és

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta. Eredmény: 0/343 azaz 0%

Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta. Eredmény: 0/343 azaz 0% Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-03-08 21:32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta Eredmény: 0/343 azaz 0% Kijelentkezés 1. Melyik állítás igaz a melatoninra? (1.1) Termelését

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben