MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE FODOR, István A bantu nyelvek / Bantu Languages Eredeti közlés /Original publication: 2007, Budapest, L Harmattan Kiadó, 245 old. Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: november / november 21. filename: FODORIstvan_2007_BantuNyelvek Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document FODOR, István: Bantu nyelvek / Bantu Languages, AHU MATT, old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, az afrikai Bantu nyelvek kutatástörténete, leírása, osztályozása, teljes adattára African studies in Hungary, the research history, description, classification and full data of African Bantu languages

2 2 Fodor István AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African- Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3

4 FODOR ISTVÁN A bantu nyelvek

5 kultúrák keresztútján 7 Sorozatszerkesztő: vargyas gábor a sorozat eddig megjelent kötetei: sárkány mihály: kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában louis dumont: bevezetés két szociálantropológiai elméletbe vászolyi erik: ausztrália bennszülött nyelvei émile durkheim: a vallási élet elemi formái fehéren, feketén: varsánytól rititiig i ii. tanulmányok sárkány mihály tiszteletére Nagy ZoltáN: az őseink még hittek az ördögökben. Vallási VáltoZások a vaszjugani hantiknál

6 Fodor István A bantu nyelvek MTA Néprajzi Kutatóintézete PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék L Harmattan Budapest, 2007

7 Borítófotó: Kikuju nagymama és unokája beszélgetnek. Sárkány Mihály felvétele, Kenya, 1993 Fonetikus karakterek: Mártonfi Attila Fodor István, 2007 Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, 2007 Pécsi Tudományegyetem Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék, 2007 L Harmattan Kiadó, 2007 ISBN ISSN A kiadásért felel Gyenes Ádám A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: harmattan@harmattan.hu L Harmattan France 7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SLR Via Bava, Torino Italia T./F.: A szöveget Csonka-Takács Eszter gondozta. A borítót Nagy Lőrincz sorozatterve alapján Gembela Zsolt tervezte. A tipográfiai tervezés és a tördelés Pintér Zoltán munkája. A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelős vezető Kecskeméthy Péter.

8 Tartalomjegyzék Előszó 7 I. rész A bantu nyelvek és beszélőik Afrika többi nyelve és népe között 11 Az afrikai népek származása 12 Az afrikai népek embertani jellege 14 Afrika nyelvei 17 A bantu nyelvek kutatása 29 Afrika nem bantu nyelvei 27 A bantu nyelvek rövid vázlata 44 A bantu népek és nyelvek demográfiai és politikai adatai 58 II. rész A bantu nyelvek leírása 65 III. rész Szemibantu vagy bantoid nyelvek 179 Irodalomjegyzék 183 A bantu nyelvek jegyzéke 187 Név- és tárgymutató 229 Mellékletek 233 Polyglotta Africana A comparative vocabulary 233 The noun in bantu and semi-bantu 236 Comparison of noun-roots: face etc. 238 The noun in bantu and semi-bantu 240 Comparison of noun-roots: excrement 242 A bantu nyelvek van Bulck szerint 244 A szerző korábbi kötetei 245

9

10 Előszó Az olvasó nagyközönség egyre inkább érdeklődik idegen nyelvek iránt a globalizálódó világ elvárásai folytán, tehát elmélyülten vagy csak kíváncsiságból nyelveket tanul, főképpen angolul, de nem kevesen németül, franciául, sőt olaszul és spanyolul. Ám vannak jelei, hogy az arab, a kínai és a japán túllépi a hazai kereteket: főiskolákon és tanfolyamokon már tanulják e nyelveket, hiszen kereskedelmi és kulturális kapcsolataink erősödnek e távoli népekkel. Viszont az afrikai földrész nyelvei még terra incognita az utazók előtt, akik üzleti, diplomáciai vagy egyéb szolgálatban odakerülnek, bár számuk nemigen haladja meg az egy-két ezret. Szükségük voltaképpen nincsen is az afrikai nyelvekre, hiszen az ottani hivatalos, európai eredetű nyelveken, angolul, franciául stb. érintkeznek a hivatalos szervekkel vagy a helyi lakossággal. A hazánkba látogató, itt tanuló afrikai diákok pedig igyekeznek magyarul tanulni, hiszen népünk nyelvismerete viszonylag nem széles körű. E kötetünk nem kíván szakismereteket nyújtani, hanem csak általános tájékoztatást az eddig jórészt ismeretlen nyelvi és kulturális világ iránt érdeklődőknek, első útmutatót az elmélyültebb tájékozódásra, tanulásra. Kötetünk többet tartalmaz, mint valamely afrikai nyelv bevezető ismeretét; nem szűkítettük le a fontosabb afrikai honi nyelvek bemutatására azaz a délkelet-afrikai elterjedt közvetítő nyelvre, a szuahélira, viszont csak a kontinens déli részének nyelvcsaládja nyelveit, a bantu nyelveket mutatjuk be, kitekintéssel az északi afrikai nyelvekre és behelyezve problémáit a világ nyelveinek kérdéssorába. A bantu nyelvek hangrendszere, szerkezete és szókincse annyira elüt a mi nyelvünktől és az európai és más földrészek nyelveitől, hogy helyenként általános nyelvészeti fogalmakat is meg kellett magyaráznunk. Ilyenkor magyar, angol, német vagy más, viszonylag ismertebb nyelvek adataival kellett példálóznunk. Nyelvek ismertetésekor nem szabad elfeledkezni arról, hogy emberek beszélik, és az ő gondolkodásuk, ismereteik, társadalmi szerkezetük, történelmük összefüggésben áll nyelvük szókincsével, rendszerével. Ha könyvünk a nyelv kérdéseire összpontosul is, tömör utalás található helyenként a bantu nyelvek-

11 8 A BANTU NYELV EK nek vagy egy-egy nyelv népének jellegére, kultúrájára, történetére. De beható adatokat olvasóink csak külön szakmunkákban találnak. Az afrikai nyelvek túlnyomó többsége, így a bantuké is íratlan. Az itt idézett nyelvi példákat át lehetne ugyan betűzni a nemzetközi fonetikai ábécé jeleivel, ám olvasóink jó része nem lévén nyelvész, nem szívesen gyötrődne e jelek olvasásával, illetve az általuk jelzett hangértékek megértésével, bevésésével. Az irodalmi nyelvekből vett példaanyagot eredeti helyesírással közöljük, de a betűket magyar, angol és német (olykor kivételesen más nyelvű) betűkkel magyarázzuk, ha hangértékeik nagyon különböznek. Ugyancsak ilyen magyarázatot adunk az íratlan nyelvből vett példákra is. Számos esetben részletesebb értelmezésre van szükség. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a népszerű betű-helyettesítések és magyarázatok csak durva megközelítést nyújtanak az illető afrikai nyelv hangjaira nézve. A legtöbb afrikai nyelvnek nemcsak a bantu nyelveknek, hanem a tőlük északra beszélteknek is a miénktől és az európaiakétól igen eltérő sajátos beszédhangjaik vannak, akárcsak a kínai, japáni és egyéb ázsiai nyelveknek. Ez vonatkozik nyelvtani rendszerükre is. Az első nehézség az ún. zenei hangsúly, amely a kínaiban, a vietnamiban és más ázsiai nyelvekben a mi nyelvünk erősségi hangsúlyánál jellegzetesebb és döntő fontosságú. A legtöbb afrikai nyelvben ezt a hangsúlyt az íráskép nem jelzi, a nyelvészeti szakmunkákban különféle jeleket alkalmaznak az illető hang (leggyakrabban magánhangzó) fölé. Az illető nyelv leírásában e jellegzetességet megemlítjük, de a jeleket, kevés kivétellel nem alkalmazzuk. A másik nyelvi sajátság a déli bantu nyelvek egy részére jellemző, ún. csettintő hangok. E hangoknak megvan a betűértékük, alkalmazzuk is, ám kiejtésükre csak hosszabb magyarázattal tudunk szolgálni. Az egyes nyelvek ismertetésében a terjedelemre való tekintettel a lényegre törekedtünk. A vázlatosnál behatóbban e földrész legtöbb lakosa által ismert szuahéli nyelv rendszerét mutatjuk be, ugyanilyen módon a ganda, sona, umbundu, szvázi, szoto, zulu és xhosza nyelveket is. Rajtuk kívül a többi nyelvet jóval tömörebben tárgyaljuk, de tüzetesebben ismertetjük a bantu nyelvek jellegzetes tulajdonságait. Tájékoztatást adunk továbbá e nyelveket beszélők statisztikai és egyéb adatairól. Tudatában vagyunk annak, hogy a téma kevéssé ismert volta miatt könyvünk számos részlete nem könnyű olvasmány. Különös nehézséget okozhat e népeknek rendkívül szokatlan nyelve és gondolkodása. Ebből helytelen volna e népek eszmerendszerének és nyelvének fejletlen, primitív voltára következtetni. Számos bantu nyelv számrendszere még kialakulatlan, pl. a tőszámnevek csak ötig terjednek, azon felül angol, arab vagy más kölcsönszavakat alkalmaznak, illetve nehézkes összetételeket használnak. Ugyancsak hiányzanak az eredeti honos kifejezések a mai élet számos fogalmára. Ehelyett ugyancsak

12 ELŐSZÓ 9 idegen szavakkal vagy nehézkes összetételekkel fejezik ki magukat, pl. szuahéli nyelven a repülőgép ndege Ulaya, vagyis Európa-madár. De gondoljunk arra, hogy a XVIII. század végi magyar nyelv hasonló hiányokkal küzdött, mígnem a több mint száz évig tartó nyelvújítás során íróink, költőink, nyelvtudósaink pótolták a hiányosságokat, s nyelvünket a nyugati nagy irodalmi nyelvekkel egy színvonalra emelték. Ugyanez a helyzet a mai afrikai (és egyéb harmadik világbeli) nyelvekkel is. A szókészlet lemaradása pótolható. Ami a nyelvrendszert illeti, az bármilyen formában, különleges hangokkal és nyelvtani alakulatokkal, teljesíteni tudja hivatását, azaz a társadalmi kommunikációt és a gondolkodást, tehát kezdetleges, primitív nyelv nincsen: az írástudatlan nép nyelvrendszere és az angolé, franciáé stb. egyforma értékű, egyformán fejlett. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen az afrikai, jelen esetben a bantu nyelvek esztétikai alkata, hogy hangzásban és anyagában szépek-e vagy dísztelenek, netán csúnyák. Aki tud valamely nyelvet, az a szókincse, a nyelvrendszere alapján, vagy mindentől függetlenül szépnek találja azt. E kötet olvasói főként a hangzásuk után értékelnék a bantu nyelveket, de mivel hangzásukat a leírt mondatok, szavak alapján nem könnyen tudják elképzelni, még a bikkfanyelv megvető kifejezésével sem tudnak majd élni. A nyelvi szépség különben nem nyelvészeti fogalom, a kutatók általában föl sem vetik e kérdést, s ha voltak is ilyen próbálkozások, azok nem találtak általános elismerésre. De az ismert dolog, hogy bizony szoktak ítéletet mondani idegen nyelvekről, amelyben legtöbbször az anyanyelv a mérce. Ezen túlmenően a nép, az ország ismerete, rokonszenves vagy ellenszenves volta alapján minősítik e nyelveket. Az illető országban töltött kellemes időszak, egyetemi tanulás, üdülés a tengerparton vagy kellemetlen összetűzés a rendőrséggel alakítja ki véleményünket. Jelen esetben kiinduló támpontot legfeljebb csak anyanyelvünk hangzása, rendszere adhat. Lehet, hogy több olvasónknak a csettintő hangokról szóló tájékoztatás rossz benyomást kelt, nem is mindenkit vonzana a zenei ( zenélő ) hangsúly, de vannak bantu nyelvek, amelyekben aránylag kevesebb furcsaság akad. A feltett kérdésre tehát egyelőre csak az a válasz adható, hogy olvasóinknak további tájékozódást ajánlunk: utazást, tartózkodást, nyelvtanulást Afrikában, ahol majd saját maguk dönthetik el, milyennek találják az illető népet és nyelvét. Az afrikai nyelvek és népek nevei a szakmunkákban a hagyományos angol, francia stb. írásmódban használatosak. E kötetben, főképp az I. részben magyaros helyesírással írjuk őket.

13

14 I. rész A bantu nyelvek és beszélőik Afrika többi nyelve és népe között A bantu nyelvek Afrika déli felében élő, a fekete (negrid) emberfajtához tartozó népek rokon nyelvei, összefoglaló névvel: nyelvcsaládja. Hasonlóan rokon nyelvcsaládot alkotnak az indogermán (indoeurópai), az uráli (korábban finnugor néven ismert és a mi magyar nyelvünket is belefoglaló) nyelvcsalád, a sémi-hámi nyelvek családja (arab, héber stb.), valamint a világ számos más rokon nyelveinek csoportja, amelyek embertani származása és rokonsága kevésbé egységes. Ez vonatkozik Afrika északi részének nyelveire is, amint látni fogjuk. Afrikához tartozik földrajzi tekintetben Madagaszkár szigetállama, amelyben bantu néptöredékek is élnek, továbbá a Comore-szigetek és Zanzibár, de e két utóbbival ellentétben Madagaszkár népe nem afrikai eredetű, hanem malájpolinéz, s ezért beszámolónkon kívül hagyjuk (igaz, néhány ezer szuahéli néptöredék él azon a szigeten). Az egész földrész mintegy 630 millió lakosa kerek 2000 nyelven beszél. Összehasonlításul: az egyik szaklexikon (Ethnologue 2000) a világ összes nyelveinek számát 6800-ra teszi, míg az európai nyelvek száma 230. Ebből 170 millió embernek 600 különféle bantu anyanyelve van. Ezek az alábbi országokban élnek: Közép-afrikai Köztársaság (néhány ezer), Gabon, Egyenlítői Guinea, jórészt Kamerun, Angola, a két Kongó, Uganda, Kenya, Ruanda, Burundi, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe, Mozambik, Malawi, Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Lesotho, Comore-szigetek. A Dél-afrikai Köztársaságban több millió angol és afrikaans (Fokföldhollandi), indiai (hindi, urdu) nyelvű lakos honos, a többi volt gyarmaton szintén élnek anyaországi eredetű emberek, de ezen országok hivatalos nyelvei is a volt gyarmatosítókét folytatják, habár több államban, mint látni fogjuk, számos irodalmi bantu nyelvet nemzeti nyelvnek tekintenek, és bizonyos hivatalos funkciókkal látják el őket (vö. 62. oldal). Kamerunban, a két Kongóban, Ugandában, Kenyában, Tanzániában valamint a Dél-afrikai Köztársaságban jelentősebb számú nem bantu népek élnek, de kisebb számú nem bantu népek, néptöredékek találhatók más államokban is.

15 12 A BANTU NYELV EK Az afrikai népek származása A legújabb kutatások szerint a mai homo sapiens, az emberi faj nem Ázsiából terjedt el az egész földre, hanem Kelet-Afrikából, a tanzániai tóvidékről, ahogyan R. Cann és A. L. Wilson 1987-ben kifejtették elméletüket. A szétáramlás 200 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett meg, tehát a bantuknak a mai lakóterületükre való betelepülése előtt sok tízezer évvel korábban. A közte levő időszak lakóiról nincs tudomásunk. A crô-magnoni emberfajta ugyan a mai ember közvetlen elődje, de sem a ma élő afrikai embereknek nem felmenő ága, sem a ma élők nem közvetlen leszármazottai az afrikai ősembernek. A mai alrasszok a különféle éghajlati viszonyok és keveredések nyomán jóval később alakultak ki. Afrikának a mai népekkel azonosítható legrégibb lakói az egyiptomiak voltak a 3500 évvel ezelőtt keletkezett írásos emlékeik és egyéb leletek tanúsága szerint. Nem sokkal későbbi Etiópia sémi betelepülőinek kultúrája (geez). Az ókori, Krisztus előtti időkből az egyiptomiakon kívül nem maradtak fent írott emlékek, azaz nem keletkezhettek, mivel politikai és kulturális szerveződéseket nem alakítottak ki. Ám kétségtelenül éltek írástalan, de bizonyos kultúrát létrehozó népek a Szaharában évvel ezelőtt. Emlékeiket őrzik a hegyes, sziklás tájak barlangjain, falain látható falfestmények, karcolatok emberi és állati alakzatai. Ezek egyben szintén bizonyítékai annak, hogy valaha a Szahara nem volt sivatag. A legrégibb bantu nyelvemlékek a kikongo nyelvből valók, és ezek a XVI. században keletkeztek. Ennél korábbi adatokra csak kőkorszaki leletekből és egyéb közvetett adatokból lehet támaszkodni. Ezekből úgy tűnik, hogy a bantu népek északról vándoroltak Afrika déli részébe a Kr. e. I. évezredtől kezdve (némely szakember sokkal korábbra teszi ezt az időpontot). Ezzel szemben nincs egybehangzó állásfoglalás arról, hogy milyen útvonalon érték el mai lakóterületüket. Az valószínű, hogy ők szorították dél felé a korábbi őslakosokat, a koiszan népeket és a pigmeusokat (ld. erről o.), akik az utóbbi időkig, illetve jelenleg is zsákmányoló-vadászó életmódot folytatnak. Az évszázadokig tartó bantu vándorlás útvonaláról nyelvészek állítottak föl nem egybehangzó vagy egymással teljesen ellentétes elméleteket. Harry H. Johnston ( ) szerint (1919) a bantuk a Felső-Nílus és a Bahr-al-Ghazal, Mubangi és a Felső-Benue folyók vidékén indultak el keleti irányban a nagy tavak területén át az őserdővidékig. A Nílus völgyében az Albert-tótól északra egy másik ágban folytatódott terjeszkedésük dél felé. Joseph H. Greenberg, akinek osztályozási elméletével még foglalkozunk, a bantu és bantoid népek eredeti településének a Benue-folyó középső vidékét tartja, ahonnan e nép déli irányba vonult, de a további útvonalat nem pontosította (1972).

16 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 13 Malcolm Guthrie több tanulmányt írt 1962-ben e kérdésről. Szerinte eredeti területük az esőerdőzónától délkeletre volt, és onnan távolodtak el többé-kevésbé csillagalakban. Lehetségesnek tartja továbbá, hogy egy előbantu réteg a Csádtó vidékén alakult ki, és déli irányban az őserdő vidékének folyóin csónakokon vonultak tovább. Wilhelm J. G. Möhlig (1977) kritikusan tekinti át az eddigi elméleteket, és maga úgy véli, hogy az őserdei és a szavannai bantu nyelvek ez utóbbiakból kiinduló kölcsönhatással keletkeztek négy nyelvi réteg egymásra településével. Ma még nem alakult ki egységes álláspont e különböző elméletekre nézve, de valahol az őserdővidéktől északra gondolják az eredeti lakóhelyet, ahonnan keletre vonultak. John Sharman (1974) kultúrtörténeti és részben nyelvészeti érvek alapján nagyjából Johnston nézetéhez áll közel, pedig azt a legkevesebb őstörténész fogadja el. Annyi valószínűnek látszik, hogy az Afrikában nyugaton, a nigériai fennsíkon és keleten a Nílus középső folyásának völgyében a Kr. e. IV. századtól kezdve a III. századig egyre sűrűbb leletek, vasszerszámok és edények, a bantuk déli irányú vándorlásainak nyomát mutatják. Az európai kő-, réz-, bronz-, vaskorszak fejlődésmenet Afrikára nem érvényes. Egyéb kőkorszaki és későbbi leletek megerősíteni látszanak a bantuk betelepedésének viszonylagos kronológiáját. De arról elméleti elképzelések sem alakultak ki, hogy a tőlük északra élő nagyszámú és egymástól nyelvileg, embertanilag és kulturális tekintetben különböző népek elhelyezkedéséhez, be- vagy letelepedéséhez képest a bantuk őshazája mikor, hol, jött létre. Mint látni fogjuk, többen a velük való nyelvi keveredéssel magyarázzák a bantu nyelvek, nem pedig a népek keletkezését. Az olvasót ne lepje meg, hogy a bantuk őstörténete csak halvány vonalakban van feltárva, és inkább csak rejtélyek megoldásának kísérletét kapjuk a kutatóktól. Gondoljuk meg, hogy az uráli népek, köztük a magyarság őshazája és vándorlásai még mindig vita tárgya. A múlt század közepéig a finnugorok közös otthonát az Urál hegység európai oldalának térségére tették, a Kámafolyó mellékágainak vidékére, és csak néhány évtizede mutatták ki (Hajdú Péter és Fodor István névrokonom), hogy az a terület jóval nagyobb volt, és az Urál ázsiai oldalára is átterjedt. Az indogermán népek eredeti lakóhelyéről ma is heves viták folynak. A bantu népek egységes jellege nem embertani alkatuk, hanem nyelveik rokonságán alapul. Ám nyelvi és történelmi emlékek hiányában szintén csak következtetésekre épül e nyelvek eredeti, ősi egysége vagy keveredés útján való összeolvadása. E két felfogás ütköztetése vonul végig a kutatók elméletén a XIX. századtól a XX. század közepéig. Előbb azonban összefoglalót adunk az afrikai népek embertani és néprajzi jellegéről.

17 14 A BANTU NYELV EK Az afrikai népek embertani jellege Afrika lakói embertanilag sokszínűek, vegyesebbek mint az összefoglalóan europidnek nevezett európai népek (korábban kaukázusi fajtának nevezték őket). A túlnyomó többség a negrid (korábban fekete, illetve néger ) rasszhoz tartozik, de ez a jellemzés nem takar sem embertani, sem nyelvi egységet. Rajtuk kívül azonban Afrika északi részében europid embertípus él: arabok és berberek, az óegyiptomi eredetű elarabosodott fehér lakosság, a berberekkel rokon, korábban hamitának nevezett kúsita népek (szomáliak, szidámók, oromók stb.), Etiópia sémi népe, az államalkotó keresztény (keleti ortodox) amharák, a tigrinyák, gurágék, az Eritreában élő tigrék stb. Az etiópiai sémi nép embertanilag az europid és némileg a negrid közti alrassz: bőrük kevésbé sötét, de termetük nyúlánk, hajuk szálas vagy hullámos, ajkuk keskeny, orruk vékony, arcuk európaias vonású. Északnyugat-Afrika különleges népe a fulbe (nyelvük ful), akiknek sokféle csoportja Szenegáltól nyugatra és délre Kamerunig található. Nem tiszta embertani típus, nem negrid, bőrük világosabb, hajuk nem göndör, eredetük talányos. Vannak kutatók, akik nyelvüket a baszkokéval próbálják rokonítani, de nyelvük szerkezete környezetük ún. nyugat-atlanti nyelveivel összevethető, sőt bizonyos tekintetben a bantu nyelvrendszerrel is. Ruanda és Burundi országban a lakosság zöme két egymással ellenséges, de azonos nyelvű rétegből áll, a (bantu) hutukból és tutszikból, akik gyűlölködő viszonyban éltek régen is, az utóbbi években pedig véres irtóhadjáratot vívtak egymás ellen. A tutszi marhapásztorok északról vonultak be az országba a XIV-XV. században, s lettek vezető réteg, termetük nyúlánk, magas, a 180 cm átlagot is eléri; eredetük tisztázatlan, etiop vagy keverten az ún. nílusi népektől származnak, akik a folyó hosszában, a Szudáni Köztársaságtól délre egészen Tanzániáig élnek, és sokféle nílusi (Nilotic, nilotische Sprachen) nyelvet beszélnek. Az ő külsejük is egy válfaja a velük szomszédságban vagy tőlük keletre élő negrid népekének, de termetük nyúlánk és magas, igen sötét bőrűek, koponyájuk hosszúkás, arcuk egyenes (orthognatia). Korábban hamitáknak mondták őket is. A bantu nyelvterület déli (és keleti) részén két embertanilag és nyelvileg különböző népcsoport él, jórészt a bantuktól elszigetelten, sivatagokban vagy őserdőkben: Afrika őslakói lehettek, akiket a bantuk kiszorítottak eredeti lakóhelyükről, s kezdetben teljesen elszigetelték őket maguktól. E délen élő emberek a busmanok és hottentották; nevük gúnynév, a dél-afrikai búrok adták nekik több mint kétszáz éve. Alacsony termetű nép, átlag magasságuk 150 cm, a hottentották valamivel magasabbak. Nem negrid rassz, külön emberfajta. Bőrük sárgásbarna, hajuk csomós, a nők fara igen vastag (zsírfarúság: steatopigia), eredetileg 140 körül lehetett nyelveik száma, manapság jórészt kihaltak, csak egy nyelv életképes még, a nama Namíbiában és Angola déli részében. Beszélőik szá-

18 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 15 ma 150 ezer körüli, írásukat európai misszionáriusok dolgozták ki a XIX. század elején. E nép nagyrészt akklimatizálódott, de néhány száz főből álló csoportjaik a sivatagokban gyűjtögető és vadász életmódot folytatnak. Nyelveikre jellemző a csettintő hangok megléte (ld o.), amely sajátosság több déli bantu nyelv hangrendszerébe is bekerült. E népek nyelveinek tudományos neve: koiszan. Közép-Afrika, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Ruanda és Burundi őserdeiben élnek a pigmeusok összesen 120 ezer fő körüli kisebb csoportokban. A koiszan népeknél alacsonyabb termetűek, cm, bőrük nem fekete, hanem sárgásbarna. Nyelvük nem ismeretes, lehet, hogy nincs is, környezetük bantu népeinek nyelveit beszélik, akikkel szimbiózisban élnek, cserekereskedelmet folytatnak, vadászzsákmányaikat nekik ajánlják fel. Lakóhelyük az erdő, ahol ideiglenes kunyhókat létesítenek változó településeiken. A bantu népek szintén a negrid rasszhoz tartoznak, azonban ez az elnevezés nem takar egységes külsőt, sőt az europid népek morfológiai jellegéhez képest változatosabb. A modern antropológiai kutatások számos ismérv alapján rendszerezik az emberfajtákat: a bőrszín, a szemszín, a hajszín és hajforma, a szőrzet, a fejforma és az arc, valamint részei (orr, ajak, felső állkapocs), a testmagasság, a csontozat, a lábszár mérete stb. Foglalkoznak genomok szerinti osztályozással is, de ez egyelőre nem épül egzakt paraméterekre. A fenti jellegzetességek tekintetében az afrikai negrid népek, köztük a bantuk szintén nem egységesek. Itt nincs hely mindezen kritériumokat számba venni, csak az előre álló arcon (prognathia) kívül az egyik legfőbb jelleget, a bőrszínt említjük meg. E népek között világosabb és sötétebb árnyalatok váltakoznak: igen sötét, sötétbarna és feketés barna. A legsötétebb bőrszín a bantuk között a középső őserdőövezet körüli szavannavidéken, egy a Csád-tótól délre, egy a Nílus felső folyásának mentén és egy a Zambézi felső folyásának vidékén fordul elő. A délkeleti bantu népek, főként ahol ázsiai (arab, perzsa, hindu) népekkel keveredtek, bőrszíne világosabb. A bőrszínen kívül jellegzetes göndör hajuk, széles orruk, duzzadt ajkuk, fekete szemük. Ez a szudáni négerekre is érvényes. A bantuk legrégibb kapcsolatai délkeleten alakultak ki az ázsiaiakkal való tengeri kereskedelem révén a VIII-X. században. Ekkor keletkeztek a partmenti és szigeti (Zanzibár, Pemba, Lamu stb.) városok és államok, ennek nyomán alakult ki a szuahéli nyelv. Nyugaton a XVI. század elején jött létre a Kongó állam. Az ország belsejében Angola és a mai Kongó területén ugyancsak keletkeztek kisebb államok, pl. Lunda, amelyet Afrika-utazó honfitársunk, Magyar László a XIX. század közepén bejárt. Keletebbre a mai Ruanda és Burundi elődje volt Buganda, Zimbabwe területén létesült a középkorban a Monomotapa nevű hatalmas erődítményrendszer (Mwame Mutapa a bányák ura szóból, amely az uralkodó címe volt). Dél-Afrikában Natal, Oranje és Mozambik területén állt fent között a zulu állam, amelynek jelentős uralkodója volt Chaka

19 16 A BANTU NYELV EK (Csaka) a XIX. század első harmadában. Erős, jól szervezett hadsereggel nagy területet hódított meg, amelyet aztán az angolok foglaltak el. A különféle bantu államoknak a gyarmati hódítások vetettek véget, illetőleg Zanzibár szultánság Tanzánia megalakulásakor egyesült vele. A Szudánban részben korábban kialakult államokhoz képest (Ghána, Moszi, Benin, Mali, Zande, Szongai, a Hausza államok stb.) kevesebb ideig álltak fent a bantu államok (Afrika történetéről lásd Iliffe 1955, Westermann 1952, J. Ki-Zerbo 1981 és 1993 köteteit). A bantuk nem egyforma vallást követnek. Míg Észak-Afrikában az arab hódítás nyomán az iszlám általánosan elterjedt, addig délen, főként Tanzániában (Zanzibár szigetén) és részint Kamerunban van jelen, de természetesen kisebb csoportokban mindegyik bantu államban honosak muzulmán lakosok. Keresztények túlnyomó többségben élnek Angolában, Burundiban, Ruandában, Kongóban és a délafrikai országokban; Kenyában, sőt a nagy városokban az európai eredetű lakosság valamely keresztény felekezet híve. A különféle hagyományos törzsi vallások a kontinens belsejében erősen tartják magukat, sőt a régen keresztény vallásra tért területeken keverik keresztény rítussal, vagy azt csak névleg követik. A falusi, illetve a földművelő vagy állattenyésztő lakosság házai változó minőségűek a (zsúpfedeles) agyag- és vályogkunyhóktól az egyszerűbb kőházakig. A városi lakosság egyre nagyobb számban folytat ipari, kereskedelmi tevékenységet, sőt értelmiségi foglalkozásokat. Növekszik a tudományos kutatók, sőt anyanyelvi nyelvészeik száma. Íróik, költőik egy része akárcsak az északi afrikai országokban angolul, franciául és más európai nyelven publikálnak, mint pl. Alexis Kagame, Mathias E. Mnyampala, Ngugi Wa Thiong o. Thomas Mofolo Chaka című regénye a zulu főnökről és hadvezérről 1908-ban jelent meg szoto nyelven, de 1925-ben kiadták angolul, és utána több kiadásban sikerkönyv lett. Ngugi Wa Thiong o különben nemcsak angolul írt, hanem anyanyelvén, kikuju nyelven is. Egyébként költők és írók jelentkeznek még olyan nyelveken is, amelyeken az írásbeliség csak kezdődőben van, pl. T. K. Kamupingene herero nyelven. A honi népeken kívül jelentős számú európai származású lakosság él számos nagyobb városban, a legtöbb Dél-Afrikában: angol, illetve afrikaans nyelvűek 10 millióan, Namíbiában 200 ezer angol, ill. afrikaans, Zimbabwéban 300 ezer angol.

20 Afrika nyelvei I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 17 A bantu nyelvek ismertetése előtt áttekintést adunk a földrész nyelveiről. Afrikában becslések szerint 630 millió ember él, akik kétezer nyelvet beszélnek, köztük az európai eredetű volt gyarmatosítókét, de más földrészről bevándoroltakét (hindi, urdu, indonéz stb.) is. Korábban néger nyelveknek hívták az őshonos nyelveket, noha közéjük nem néger beszélők nem is néger nyelvei tartoztak. A múlt század elején a szakirodalomban Fekete Afrika nyelveinek nevezték el, a század közepe óta a Szaharától délre beszélt nyelveknek hívják őket. Ezek közé nem tartoznak bele az arab és a berber nyelvek a Szaharától északra, de beletartoznak a bantu nyelvek, amelyek nagy vonalakban az Egyenlítőtől délre honosak a nem bantu nyelvek (koiszan, pigmeus, nílusi stb.) beékelt területeit nem számítva. E sokféle nyelv áttekintése, csoportosítása, rendszerezése már a XIX. század közepén megkezdődött európai tudósok, főképp a gyarmatosító országokból érkező hittérítők, gyarmati tisztviselők, kutatók által. Abban az időben a tudósok érdeklődése a nyelvek rokonságának meghatározására irányult, eredetük felderítésére és csoportosításuk az ún. nyelvcsaládok rendszerezésére. Ennek a módszere azonos volt az európai, indogermán, finnugor stb. nyelvek osztályozásával, történetének kutatásával. Ezért itt ismertetjük a nyelvcsalád, nyelv és nyelvjárás fogalmait. A világ legtöbb nyelve bizonyos csoportokban rokonságot alkot egymással. Ez annyit jelent, hogy valamely hosszabb (több száz vagy több ezer) év előtt nagyjából egységes nyelv (ősnyelv, ma: alapnyelv) volt az illető nép sajátja, de az idők folyamán az egymástól messzebb vándorolt népcsoportok beszéde, nyelvjárása jelentékenyen megváltozott, és egymással nehezen vagy alig érthető ún. leánynyelvek keletkeztek (pl. a francia, olasz, spanyol stb. a latinból). Hogy a világ minden nyelve egy ősnyelvből vagy többől keletkezett-e, azt történelmi adatok hiányában (az emberi beszéd több tízezer éves) nem lehet kimutatni. Két egymással szemben álló elmélet alakult ki már a Bábel tornya mondája óta: az egyeredeté (monogenezis) és a többeredeté (poligenezis). A XX. század elején Alfredo Trombetti dolgozott ki egy monogenetikus rendszert, amelyben a világ nyelveit egy eredeti nyelvből vezette le. Mások, e sorok írója is a poligenezis híve, s úgy véli, hogy csupán a bizonyíthatóan rokon nyelvek alkotnak egy-egy nyelvcsaládot, mint a magyar és a többi finnugor nyelv, az indoeurópai nyelvek, a sémi-hámi (arab, héber berber, etióp) nyelvek. Az amerikai indián nyelvek jó részének, az ausztráliai nyelveknek a japán, a koreai és más nyelveknek szomszédaikkal, más nyelvekkel való több-kevesebb hasonlóságuk pedig nem igazolható közös származással, tehát nem mondhatók rokon nyelveknek. Az igazolhatóan közös eredetű nyelvcsaládok száma körüli. Az afrikai nyelvek több csoportjának közös eredetét, nyelvcsalád voltukat már a XIX. század elején felis-

21 18 A BANTU NYELV EK merték, köztük a bantukét, és már a kutatások kezdetén felmerült e nyelvcsaládok közös eredetének gondolata. Említettük a nyelv vagy nyelvjárás fogalmának kérdését. Nos, nyelvi egzakt eszközökkel nem lehet különbséget tenni a két nyelvi egység között, hanem csak nyelven kívüli kritériumok alapján: külön nyelv az, amelyik irodalmi nyelv külön helyesírással vagy pedig államnyelv valamely független országban. De ezek az ismertető jegyek változhatnak vagy nehezen szoríthatók keretek közé. A szerb és a horvát nyelv a XIX. század óta még egy nyelvnek számított, ám még Jugoszlávia felbomlása előtt a horvátok kezdeményezésére napjainkban már két külön nyelvnek tekintik őket. Nem államnyelv a svájci német (Schwyzertütsch), de a szakirodalomban a némettől elkülönítik. A luxemburgi a háború előtt még csak egy frank nyelvjárás volt, de 1984 óta hivatalos elismerést kapott. Nem mindig irányadó a nyelv és nyelvjárás beszélőinek kölcsönös érthetősége sem. Bajor nyelvjárások a köznyelvi német beszélő számára érthetetlenek (ilyen riportalany megnyilatkozását a német tévében felirattal fordítják), pedig ilyen nyelvjárásokon jelennek meg szépirodalmi alkotások, de nyelvjárási minősítésük változatlan. A dán és a dán eredetű norvég irodalmi nyelv (bokmål) közérthető, de két külön nyelvként tartják őket számon. Ilyen problémák az afrikai nyelvek között is vannak. A namíbiai bantu vambo (ovambo) nyelvnek két irodalmi változata van (kvanyama és ndonga vagy osindonga), két protestáns misszó által kidolgozott irodalmi változattal, kölcsönös érthetőség mellett, de leggyakrabban mindkettőt külön nyelvként kezelik. A rundi és kinyarvanda két kölcsönösen érthető bantu nyelv Burundiban és Ruandában, és csupán helyesírási különbségek vannak köztük a kettős államiság kialakulása következtében. A csaknem 600 bantu nyelv különbsége jóval csökkenthető volna, ha az egymáshoz közeli nyelvjárások beszélői között szorosabb szóbeli és írásbeli kommunikációt lehetne létesíteni. De ahhoz a bantu nyelvek alaposabb leírása és belső osztályozása szükségeltetik. Az afrikai és a bantu nyelvek kielemzése azonban mindmáig főleg a jobban ismert és leírt nyelvek főbb adatain alapul. A rokon nyelvek belső osztályozása és a nem rokon nyelvektől való megkülönböztetése következetes eljárással történik, amelyet összehasonlító és történeti módszernek nevezünk. Ez a kettős név voltaképpen ugyanazt a módszert jelenti, csak alkalmazásukban van különbség. A történeti eljárás ugyanannak a nyelvnek írott emlékekkel igazolható történetét dolgozza föl és rendszerezi, az összehasonlító eljárás pedig a rokon vagy rokonnak vélt nyelvek hangrendszerét, szókincsét és nyelvtani rendszerét veti egybe, hogy történeti változásaikat rendszerezze. Az uráli, az indoeurópai és más nyelvcsaládok történeti leírását ezzel a módszerrel hajtották végre a XVIII. század végétől kezdve, a magyaron és rokon nyelvein Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel, az indoeurópai nyelveken Franz Bopp, Rasmus Rask és Jacob Grimm. A szóban forgó módszer vezérelve a válto-

22 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 19 zások szabályszerűségének kimutatása. A nyelvi változások ugyanis nem rendszertelenül, véletlenek játékaként következnek be, hanem szabályszerűen, s ez a bizonyítéka a közös eredetnek. A szabályosság meglétét az ún. hangtörvények mutatják, vagyis hogy a nyelvi változás során a hangok ha más hatás, nem éri őket, pl. idegen nyelv kölcsönszavainak átvétele, beáramlása hosszabb fejlődési időszak alatt ugyanabban a hangkapcsolatban némiképp más hanggá fejlődnek. Az eredeti finnugor szókezdő p hang megmaradt több rokon nyelvben, de a magyarban f lett belőle: fej, fő finn pää, votják pun, mordvin pe; magyar fa finn puu, zürjén, votják, cseremisz pu, vogul po. A germán nyelvek körében az eredeti szókezdő t az angolban megmaradt, de a németben c lett belőle (írva z): angol ten tíz német zehn, angol tongue nyelv német Zunge (csak a testrész). A régi irodalmi nyelvek vizsgálatában könnyebb észrevenni a rendszeres hangváltozásokat, hangtörvényeket, de annál nehezebb a csekély írásbeliséggel rendelkező vagy íratlan nyelvek esetében, tehát az afrikai, s köztük a bantu nyelvek rokonságának és történeti változásainak megállapításakor. A kutató ilyenkor csak következtetésekre alapozza észrevételeit, találgat, vagy bonyolult szabályszerűségeket vél fölfedezni. Ezzel magyarázhatók az afrikai nyelvek eredetének, rokonsági viszonyainak, történeti fejlődésének kimutatásakor előálló nehézségek. A gondos megfigyelés, az időigényes aprómunka az alapos nyelvismerettel együtt azért helyes észrevételekre, hangtörvények felállítására vezethet. Az afrikai nyelvek kutatásában, így a bantu nyelvekében is számos ilyen eredmény született már a múlt század elején. Az elsők közt volt az ún. Dahl-törvény (Edmund P. Dahl , bantu szakos nyelvész és hittérítő nyomán), amelyet ma más nyelvek hasonló szabályszerűségének általánosítása nyomán disszimilációs törvénynek neveznek: hogyha két egymást követő szótagban két zöngétlen mássalhangzó áll, akkor a második zöngés lesz, pl. nyamvezi eredeti *tatu három > datu, vö. szuahéli tatu. Carl Meinhof kimutatta a ganda nyelvben, hogyha két egymást követő szótagban egy zöngés zárhang és egy orrhang kapcsolata áll, akkor a második szótagban a nazális elmarad, pl. *embambo karók > emambo. A múlt században még általános történeti és összehasonlító módszer napjainkban egyre kevésbé használatos. Az afrikanisták újabb nemzedékei ugyanis hosszadalmas hangtörvénykereső eljárás helyett hevenyében vagy felületesen végrehajtható, de kétes, vitatott alapú kvantitatív módszerekkel dolgoznak, mint a lexikostatisztika és a glottokronológia (lásd erről lejjebb: o.). Az afrikai nyelvek tanulmányozásának kezdeti időszakában felmerült már a bantu és a többi nyelv kapcsolata, hogy közös származásúak-e. A XIX. század vége óta egybehangzó és ellentétes nézetek keletkeztek e kérdésről. Richard Lepsius (1880) e nyelveket, köztük a bantut az ősi néger nyelvek és a hamita nyelvek keverékének tekintette, megkülönböztetvén őket a déli (koiszan) népekétől. A hamita nyelvek fogalma ugyancsak a XIX. században keletkezett a bibliai

23 20 A BANTU NYELV EK Noé egyik fiának, Hámnak a nevéből Johann L. Krapf 1850-ben megjelent tanulmányai nyomán. Később a sémi-hámi nyelvcsalád hamita ágába helyezték a berber, kúsita és más nyelveket, majd a nílusi, a csádi, sőt a koiszan (eredetileg busman és hottentotta néven nevezett) nyelveket. Meinhof 1912-ben publikálta Die Sprachen der Hamiten című munkáját, amelyben a hamita nyelvek közé a ful, hausza, szomáli, maszai és más nyelveket rokonította e néven, de a bantu nyelveket a szudáni (nigrita) nyelvek és a hamita nyelvek keverékének (Mischsprache) jelentette ki. A hamita elmélet hívei úgy vélték, hogy e népek Mezopotámiából vándoroltak be Észak-Afrikába, s onnan egyes ágai tovább délre. A hamita elmélettel később felhagytak, de a sémi-hámi rokonítás megmaradt. Joseph H. Greenberg 1949-ben először publikált tanulmányában lényegében az afrikai nyelvek azonos eredetének álláspontján folytatja Meinhof és Westermann elméletét, de nyelvkeveredésről nem beszél, és nem érinti az afrikai népek embertani sokféleségének kérdését. Az afrikai nyelvek tudományos vizsgálata és osztályozása William H. I. Bleek ( ) működésével kezdődött meg. A busman (ma koiszan) nyelveket hasonlította össze a bantu nyelvekkel, s felismerte jellegzetes különbségüket, hogy ti. a koiszan nyelvekben van nyelvtani nemi tagozódás, a bantu nyelvekben pedig névszói osztályok különbsége (lásd erről lejjebb). Bleektől származik a bantu elnevezés, amelyet a zulu nyelv aba-ntu emberek (helyesen: ɓ, ún. implozív mássalhangzóval, erről lásd 46. o.) szavából alkalmazott e rokon nyelvek családjára (ez a nyelv- és népnév különben több más bantu nyelvben is jelen van). A koiszan nyelveknek van még egy jellegzetességük, amely megvan a legtöbb hamita nyelvben, hogy ti. a nőnem jele a sémi nyelvekkel azonosan t (a koiszan nyelvekben t és d). Bleek, Meinhof, Westermann és mások nyomán a múlt század derekáig kijegecesedett az az álláspont, hogy az afrikai (Szaharától délre) beszélt nyelvek három nagy csoportba, nyelvcsaládba (?) foglalhatók: 1.) bantu, 2.) szudáni és 3.) koiszan nyelvcsaládba, míg Észak-Afrika sémi-hámi (arab, berber) stb. nyelvei nem rokonok az afrikai nyelvekkel. Ezen a szilárdnak látszó felosztáson változtatott gyökeresen Greenberg az említett tanulmányával, amely 1950 után több változatlan kiadásban jelent meg The Languages of Africa címen. A sémi-hámi nyelveknek ő Marcel Cohen orientalista nyelvészt követve az afroázsiai nevet adta (Ázsiából származnak, de átterjedtek Afrikába). Greenberg az első három nyelvcsaládot a negyediknek említettel együtt közös eredetűnek tekinti, de az alapnyelv felállításával nem foglalkozott. Más szóval Greenberg a monogenezis elmélet híveként osztályozta őket, viszont eredeti lakhelyüket, vándorlásuk útvonalát (kivéve a bantu népekét) nem kutatta. Greenberg osztályozása szerint az afrikai nyelvek az alábbi nagy nyelvtörzsekbe és nyelvcsaládokba foglalhatók:

24 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 21

25 22 A BANTU NYELV EK A szemlélőnek mindjárt feltűnik, hogy a bantu nyelvek neve a táblázat egyik oszlopában sem szerepel. Ennek az az oka, hogy Greenberg megszűntette a bantu nyelvcsalád önálló voltát, és e nyelveket besorolta az I.A.5. benuekongói nyelvcsoportba, annak is a D. alcsoportjába, amely a bantoid (szemibantu) nyelveket tartalmazza. Az A-D. csoportnak a tényleges bantu nyelveket nem számítva mintegy 150 tagja van, a D. alcsoportnak jóval kevesebb; főként a tiv, bitare, batu, ndoro, mambila, bute, bamileke stb. tartozik bele (Nigériában és Kamerunban). E felosztás után az Afrika-kutatás teljesen megváltozott. Noha számos afrikanista szakember erős bírálatban részesítette Greenberg elméletét, az ő nagy tekintélye nyomán ma már általánosan elfogadott tétel lett ez a négyes genetikai osztályozás. Ezt alkalmazza valamennyi nagy lexikon, többek között az Oxfordlexikon. Jellemző, hogy az afrikai nyelvek leírásában a bantu név vagy nem is

26 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 23 található, vagy pedig Benue-Congo alatt. Harald Haarmann Kleines Lexikon der Sprachen, von Albanisch bis Zulu (München ) című kézikönyvében Bantu nem található, noha Uralische Sprachen, Indoeuropäische Sprachen és más nyelvcsaládok külön címszó alatt vannak leírva; a Bantu a Niger-Kongo- Sprachen címszó alatt található a 281. lapon kis betűkkel Benue-Kongo után Narrow Bantu név alatt. Igaz, a főbb bantu nyelvek külön cikk alatt szerepelnek, mint pl. a Zulu is a kézikönyv utolsó címszavaként, megemlítvén, hogy bantu nyelv: Zulu ist eine Bantu-Sprache. Ez a fajta félretájékoztatás egyelőre minden ellenvéleményt félresöpör. Greenberg a kritikák nyomán még szembeszállt bírálóival, később, néhány év múlva, a lelkes fogadtatás után a vita elhallgatott. Többen szóvá tették, hogy merőben egyensúlytalan, hogy sok száz nyelvből álló rokon család néhány nyelv alcsoportjába legyen besorolva, ám Greenberg azzal utasította vissza ezeket az ellenvéleményeket, hogy bármely osztályozás esetében közömbös, hogy egy-egy csoportnak hány tagja van, ha azok összetartása szilárd alapokon nyugszik. Greenberg a bantu nyelvek alosztályozásával sem foglalkozott, ez továbbra is a bantu nyelvészek feladata maradt. Ami a négy nagy nyelvtörzs rokoni kapcsolatának való vagy valótlan voltát illeti, e tanulmány keretei közt ezzel nem tudunk foglalkozni, ám Greenberg bizonyítási módszerének bírálata erre is érvényes. A bantu nyelvek besorolásának kérdése azonban alaposabb vizsgálatot érdemel. Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy Greenberg csak elméletet állít föl, bizonyítékai nem állják ki a próbát. Az ő hasonlításainak alapja nem a hangtörvények kimutatása, hanem csakis hasonlónak vélt vagy valóban hasonló, azonos vagy hasonló jelentésű szavaknak és nyelvtani elemeknek összecsengése rokonnak vélt nyelvekben. Minden hasonlóság szubjektív, a bizonyosságot a hangtörvények mutatják ki. A mi föld szavunk hasonló alakú és jelentésű a német Feld szóval, azonban a két szónak semmi közös kapcsolata nincs egymással, mindkettő más-más korábbi szóalakból származik: föld < föl-, föl-felé, felszín + -d helynévképző Feld < ógermán *pelto-m mező. Ugyanígy nincs köze egymáshoz a magyar vár-ni és a német azonos jelentésű wart-en igének, a magyar orr és német Ohr, illetve az angol ear fül főnévnek, noha nemcsak hangalakjuk, hanem jelentésük is hasonló (testrész a fejen). Az alábbiakban bemutatót adunk Greenberg bizonyítási anyagából. Az 5. táblázatban szerepelnek a bantu alapnyelvi adatok (BA). Az összevetett alakok közt sok az egy szótagos. Ezeknek bizonyító értéke csekély a véletlen egybeesés lehetősége miatt:

27 24 A BANTU NYELV EK

28 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 25 Vegyük most közelebbről szemügyre a bantu és bantoid nyelvek állítólagos rokonságát vagy legalábbis hasonlóságát. Ha a látszólagos kapcsolatok igen erősek, hangtörvényekre épülnek, akkor elfogadható Greenberg azon érve, hogy rokon osztályok hierarchikus besorolása közömbös akkor is, ha a nagyobb csoport a kisebb alosztálya. De ugyan milyen azonosságok vagy hangtörvényekkel kimutatható módosulások bizonyítják a bantu (ősbantu) és a mai bantoid nyelvek rokonságát? A bökkenő éppen ott van, hogy ti. sok száz éves kikövetkeztetett szóalakot hasonlítanak össze mai nyelvi szavak hangalakjával. Az összevetett szavak száma csekély, köztük hangtörvények szerinti azonosítások nincsenek. De valóban rokon alakúak a hús vagy állat neve: nyama, nyam (pl. bamum nyam ló, vö o.), a gyermek neve: bi (= mint egytagú szó kevés bizonyító ereje van), három : tatu stb. Az alapszókincs túlnyomó része azonban összehasonlíthatatlan. Greenberg rendszerének bírálói között Kay Williamson (1971) rámutat, hogy a bantoid nyelvek két csoportra oszthatók: bantu jellegű bantoid és nem bantu jellegű bantoid nyelvekre. Az első csoportba azok tartoznak, amelyekben vannak névszói osztályok, ám nem olyan szabályszerűek, mint a bantu nyelvekben, sőt nincs egyeztetés a bamum nyelvben; különben a bantoid névszói osztályok előragjai nem egyeztethetők a bantu előragokkal (ld. Gudrun Miehe 1985). A második csoportban nincsenek névszói osztályok (mambila, vute). De névszói osztályok vannak nemcsak bantoid nyelvekben, hanem szudáni nyelvekben is. A nyugat-atlanti nyelvek közül megvan a fulban, igen rendszeres egyeztetéssel, de alakilag más ragokkal. Megvan a volofban, de csak nyomaiban, jelen van a kordofáni nyelvekben és más nyelvcsaládokban: a kaukázusi nyelvekben, a pápua nyelvekben, némely ausztráliai nyelvben. Különben szerkezeti azonosságok csak akkor lehetnek mutatói a nyelvrokonságnak, ha elemei (ragok, viszonyszók stb.) azonosíthatóak. Könyvünk harmadik részében, a bantu nyelvek köréből vett példák után bemutatjuk három bantoid nyelv rövid vázlatát: bamileke és bamum, mindkettőben a névszói osztályok csökevényes formái láthatók, valamint a bute vagy vute (wute) nyelvet, amelyben egyáltalán nincsenek névszói osztályok. A bamileke és bamum nyelven kívül 26 ba- kezdetű szemibantu nyelv ismeretes Kamerun délnyugati térségében, mint pl. bafia, bafut, bakoko, bamenkombit, barombi, baken. A Greenberg-féle rokonítás hívei közül nem egy úgy véli, hogy e nevek bakezdete azonos a bantu nyelvek személyt jelentő többes számú 2. osztályának előragjával (a bantu alapnyelvben wa- azonos eredetű). Azonban ezek a nyelvek ha van névszói osztályuk nem ilyen előragot kapnak (vö. III. rész bamileke és bamum), azonkívül a nevek kezdő szótagja nem elemezhető úgy, mint a bantu szavaké, tehát ezeknek a névkezdő szótagoknak a bantu előragokkal

29 26 A BANTU NYELV EK való egybecsengése csupán véletlen hasonlósággal magyarázható. Különben baszótaggal kezdődő nyelvnevek vannak északabbra más szudáni nyelvek között is, sőt legalább olyan nagy számban Pápua Új-Guineában, amelyek aztán egyáltalán nem rokoníthatók a bantu és a szemibantu nyelvekkel. Greenberg elmélete szerint a bantu nyelvek a nyelvi fejlődés felső fokozatát képviselik szemben a szemibantu nyelvek korábbi stádiumával. Azonban Greenberg teóriája légüres térben áll. Az általa vázolt fejlődési fokozat megfordítható és a feje tetejére állítható, miszerint a szemibantu nyelvek nem fejlődési, hanem ellenkezőleg leépülési fokozatot képviselnek. Hangtörvények hiányában, nyelvemlékek bizonyító ereje nélkül a két nyelvi csoport között sem az egyik, sem a másik fejlődési irányzat feltevése nem hiteles, és a köztük meglévő szerkezeti és lexikális különbségek genetikus eredetre nem vallanak. Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb kameruni bantu nyelv, amely a szemibantu nyelvek szomszédságában vagy közelében honos, a jellegzetes bantu szerkezetek töredékesebb voltát mutatja, pl. a bulu, a basza stb. előragjai hiányosak vagy csak egy mássalhangzóból állanak, pl. bulu m- gyermek b- gyermekek. (Ez vajon fejlődésre vagy leépülésre utal?) Greenberg elméletéről vö. még Oswin Köhler kritikus ismertetését (1975). Különben mint korábbi példáinkon említettük, bármely nem rokon nyelv összehasonlításakor kimutathatók hasonló vagy csaknem azonos nyelvi elemek, szavak, viszonyszók és szerkezeti egységek. Ha nincsenek köztük hangtörvények szerint kimutatható azonosságok, akkor a hasonló alakok lehetnek véletlen egybeesések vagy pedig érintkezésen alapuló átvételek, jövevényszavak stb.

30 Afrika nem bantu nyelvei I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 27 Az eddigiekben érintettük a bantu és nem bantu népek és nyelveik közös származásának vagy rokoni kapcsolatuk hiányának kérdését. Röviden tekintsük át ez utóbbi nyelvcsaládok nyelvi jellegzetességeit. Ami a genetikai kapcsolatoktól függetlenül jellemző az afrikai nyelvek többségére, az a zenei hangsúly, vagyis hogy nemcsak a mondatoknak és szókapcsolatoknak van hanglejtésük, hanem az egyes tőszavaknak is: az egyes szavak hanglejtésétől függ azok jelentése, amely mellett legtöbbnyire az európai nyelvekhez és a magyarhoz hasonló erősségi hangsúly is van. A zenei hangsúly (tónus) különbsége gyakran változtatja meg az ugyanazon hangokból álló szavak jelentését, pl. a bantu rundi nyelvben a tónust a helyesírás nem jelzi, de a nyelv beszélői számára jelentős a különbség: agakόko csibe agakôkό rovar agakōko kis kosár ; az első szóban a harmadik magánhangzó mély hangfekvésű a többihez képest, a második szó második szótagja emelkedő-eső hanglejtésű, a harmadik szótagé mély, a harmadik szó harmadik magánhangzója közepes hangfekvésű. A zenei hangsúly minősége és helye az egész mondat jelentése, a közlés kiemelése, érzelmi töltése stb. szerint módosulhat. Megjegyezzük, hogy a zenei hangsúly jelölése nem egyforma, gyakran változnak az egyes nyelvekben kialakult lejegyzés szerint. Ám a hangsúly nem egységes a rokon nyelveken belül sem; bizonyos nyelvcsaládok egyes tagjaiban csak erősségi hangsúly van, pl. a bantu szuahéliban; a csádi hauszában és a bantu umbunduban van tónus és erősségi hangsúly. A nyugat-atlanti nyelvcsalád több tagjában, pl. a volofban és a fulban nincs zenei hanglejtés. A másik jellegzetesség, hogy a névszói osztályok rendszere, a bantu nyelvek e fő sajátsága, nincs meg a mande nyelvekben, a kva nyelvek némelyik tagjában csak csökevényes formája jelentkezik, hasonlóképpen a kru nyelvekben; a benuekongói nyelvek számos tagjában megvan fejletlen formában, kifejlett formában megtalálható a kordofáni nyelvekben, de teljesen hiányzik a csádi és a nílusi nyelvekben. A kva nyelvek nagy családjára a kelet-ázsiai kínai és más nyelveknek zenei hanglejtése, gyakori egy szótagos szóállománya jellemző. A csádi nyelvek (pl. a hausza) és a nílusi nyelvek megkülönböztetik a hím- és nőnem különbségét, de névszói osztályok nincsenek meg rendszerükben. Az elszigetelő típusú kva nyelvekben is, de főképp a többi nyelvtípusban a ragok és képzők mutatják a nyelvtani viszonyt, és eszközei a szóképzésnek. A koiszan nyelvek politon típusúak, általában több zenei hangsúlyuk van, mint a bantu és a szudáni nyelvekben, 7-8 ilyen zenei hangsúly is jelen van némely nyelvben. A legfőbb jellegzetesség a csettintő hangok megléte, amely a tőszavak első hangja (vannak nem csettintő, kilégzett, ún. exspiratorikus hanggal kezdődő szavaik is). Megkülönböztetik a nyelvtani nemet, a hím, nő- és semleges vagy közös nemet, különben ragok és névutók pontosítják a nyelvtani jelentést.

31 28 A BANTU NYELV EK A csettintő hangokat több déli bantu nyelv is átvette. E különleges képzésű hangokról lejjebb adunk magyarázatot. A szudáni nyelvek között számos régi irodalmi nyelv akad; a szuahéli után második legelterjedtebb afrikai nyelv, a hausza (40 millió beszélője lehet a közvetítő nyelvként használókkal együtt) Nigériában, Nigerben és a szomszéd államokban; régen módosított arab írással írták, amelyet még ma is használnak, de elterjedtebb az angol gyarmati uralom alatt keletkezett latin betűs írásbeliség. Régi irodalmi nyelvek a kva nyelvcsaládból az eve (gbe), akan, igbo, joruba, a nyugat-atlanti csoportból az említett volof és a ful, a mande nyelvek közül a manding, a gur nyelvek egyike a moszi (Burkina Faso). Érdekes, hogy több szudáni nyelvben még a XIX. század közepén a latin betűk hatására saját írásrendszert alakított ki egy-egy tehetséges beszélőjük, amelyet évtizedekig levelezésben használtak. Ilyen a mende, a vai, a basza és a bamum írás (ez utóbbit lásd a III. részben a címszó alatt). A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a honos élő afrikai nyelveken, nyelvcsaládokon kívül számos nyelv élt korábban, az ókorban és később. Az egyiptomi nyelv ugyan kihalt a XVI. században, de még használták mint liturgikus nyelvet a kopt keresztények, sőt így még ma is, bár már nem értik. Greenberg kelet-szudáni nyelveinek csoportjába tartoznak a núbiai nyelvek, amelyeknek ónúba változata irodalmi nyelv volt a keresztény Núbiai Királyságban a XVI. században történt iszlám hitre és arab nyelvre való áttérésükig. Napjainkban arabosodtak el végleg a núbiai fadidzsa nyelvet beszélők, akik alkalmasint a török időkben kerültek Magyarországról a Nílus vidékére, és magukat ma is magyarab néven hívják (magyar ab = magyar törzs). A Kr. e. VI. sz. Kr. u között Szudánban fennálló Meroé ország nyelve bizonyos feltevések szerint sémi jellegű volt, de a fennmaradt nyelvemlékekből biztos következtetéseket nem lehet levonni; vannak kutatók, akik mai szudáni nyelvekkel próbálják rokonítani. A Greenberg-féle genealogikus táblázat az ő elméletének végkövetkeztetése szerint négy egymással rokon (egy alapnyelvből) leszármazott nyelvet foglal össze, és a négy nyelvtörzsön belüli nyelvcsaládok, csoportok és alcsoportok még szorosabb nyelvrokoni kapcsolatok kifejezői. Erre vonatkozólag hangsúlyozom, hogy ha számos csoport között és csoporton belül valóban kimutathatók is hangtörvényen alapuló egyezések, az egészre vonatkozó részletes ellenőrzést nem végezték el, a mande nyelvek, a gur, a benue-kongói nyelvek nagyszámú csoportja stb. felülvizsgálatot igényel. Csupán a bantu nyelvek egysége bizonyos, és a nyelvcsalád elnevezés jogosan illik rájuk, habár mint láttuk vannak kutatók, akik eredetét nem egy, hanem több rétegből próbálják levezetni.

32 A bantu nyelvek kutatása I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 29 Mint említettem, e nyelvek száma 600, beszélőiké 170 millió körül van. E szám két okból csak hozzávetőleges értékű, és a kézikönyvek lexikonok és szakmunkák sem tartalmaznak egyértelmű adatokat. Egyrészt a nyelv és nyelvjárás fogalma, mint már beszéltem róla, az indogermán nyelvekhez képest is nehezebben határolható el, pláne hogy ezen igen nagyszámú nyelvcsalád tagjainak túlnyomó többsége nem írott nyelv, beszélőinek jelentős száma nem vesz részt saját nyelvükön (ha egyáltalán szerepük van) a (helyi) közéletben; ha van is népi irodalmuk (mesék, mondák, elbeszélések), nincsenek leírva, vagy ha igen, tudományos feljegyzésekben, fonetikus írással. A másik ok éppen az, hogy e nyelvek javarészét nem írták le, beszélőikről nincsenek beható néprajzi ismeretek. Számos esetben a forgalmasabb vidékektől távolabb eső települések beszédmódját, nyelvét, nyelvjárását egy-egy kutató csak rövid látogatása során ismerte meg vagy csak hallomásból, szomszédaik elmondásából, sőt még az illető lakosok és nyelvük nevét szintén csak szomszédaiktól tudták meg, s nem jegyezték föl pontosan, nem egyszer félreértették, és csak évekkel később sikerült helyesbíteni a korábbi adatokat egy újabb kutatónak, ha egyáltalán megkülönböztette az előbbiektől. A nyelvészetileg és néprajzilag korszerű, alapos, kimerítő tanulmányok, nyelvtanok, szótárok száma ra tehető a bantu nyelvek körében. Ezenkívül azoknak a nyelveknek a száma, amelyekről vannak leírások, de nem szakszerűek, részben elavultak, mert évvel korábban keletkeztek, feljegyzőik pedig nem fordítottak kellő időt az illető nép és nyelv tanulmányozására, vagy pedig nem voltak képzett szakemberek, nyelvészek, néprajzkutatók, s a nyelv hangzását nem tudták kellőképpen kielemezni, ti. misszionáriusok lévén csupán az illető nép hitélete, társadalmának megsegítése érdekelte őket. De azért már a XIX. századtól kezdve is voltak kiváló néprajzkutatók és nyelvészek a hittérítők között, pl. Carl Meinhof ( ), Diedrich Westermann ( ), Karl E. Laman ( ), Charles Sacleux ( ), Clement Martyn Doke ( ), Malcolm Guthrie ( ). Az elmondottakból érthető, hogy a bantu nyelvek feldolgozása és leírása egyenetlen, hiányos, sőt olykor téves. Megjegyezzük, hogy ez a helyzet a szudáni nyelvek körére is vonatkozik. E nyelvek kutatása a XIX. század előtti utazók feljegyzéseit, egy-egy katekizmus-fordítást és nyelvtant nem számítva (M. Cardoso kikongo katekizmusa 1624, G. Brusciotto nyelvtana 1659) a XIX. században indult el W. H. I. Bleek ( ) összehasonlító afrikai nyelvtanával A Comparative Grammar of South African Languages címen két részben, a fonetika 1862-ben, a névszóragozás 1869-ben. Bleek a bantu nyelveket a koiszan nyelvekkel hasonlította össze. A bantu névszói osztályok vázlata egy korábbi értekezése után ebben az úttörő munkában látott napvilágot. Ebben megkülönböztette a bantu nyelveket a ko-

33 30 A BANTU NYELV EK iszan nyelvektől is (nála még busman néven), amely különbséget egy jeles utazó elődje, Martin H. C. Lichtenstein már észrevett 1808-ban megjelent útirajzában, sőt G. Brusciotto a Vetralla 1659-ben a kikongo nyelv grammatikájában. Jelentősen előrevitte a kutatásokat Meinhof a bantu alapnyelv elméleti rekonstrukciójával Grundriß einer Lautlehre der Bantusprachen (1899) és Grundzüge einer vergleichenden Grammatik der Bantusprachen (1906, ) című műveiben. Meinhof az indogermanisztikában (és nyomán a magyar és finnugor nyelvészetben) alkalmazott ún. újgrammatikus iskola módszere szerint állította össze a bantu alapnyelv rendszerét, és határozta meg a modern bantu nyelvek osztályozásának alapelveit. A rekonstrukció anyagát korának ismert bantu nyelveire építette föl, hat nyelv (szuahéli, pedi = szoto, makonde, szango, duala, herero) adataiból következtette ki az alapnyelv (Urbantu) rendszerét. Utódai kellő nyelvemlékek hiányában ugyancsak kiválogatott nyelvek adataira, mintaanyagára (Testsprachen, test languages) támaszkodtak, de e nyelvek számát jelentősen megnövelték, noha ezek a teljes nyelvi leltártól messze elmaradnak. Meinhof összeállításán azóta csekély módosítás történt, az ő kompendiuma manapság is a bantuisztika alapvető útmutatója. Az egyik legfontosabb renkonstrukciója az alapnyelv névszói osztályainak rendszere. Az osztályok száma 23, a legtöbb, amely csak kevés mai nyelvben maradt meg. A bantu nyelvek ragozó rendszerében a főnevek ún. osztályok szerinti előragot kapnak, s hasonló ragok jelzik a főnévhez igazodó mondatrészeket (melléknevek, névmások, számnevek, igealakok). Az egyes névszói osztályokba tartozó főnevek bizonyos fogalomkörök szerint csoportosulnak, némileg hasonlóan az indogermán és más nyelvcsaládok nemi (hímnem, nőnem stb.) különbségei szerint, de a bantu névszói osztályok számos főnévi tagjának jelentése szintén nem illik bele az osztályra jellemző fogalomkörbe. Az alapnyelvi sémához képest a leszármazott nyelvekben kisebb-nagyobb átrendeződés, főleg a nyelvtani viszonyító alakok számbeli csökkenése, tehát összevonódás történt, de majdnem kivétel nélkül megmaradt az 1. és 2. osztály fő jelentésköre, a személyek nevei, amelybe a férfi és a nő, a hím- és a nősténynevek is beletartoznak, tehát ellentétben az indogermán férfi és nő alaki megkülönböztetésétől: der Mann die Frau, franciául le père la mère, angolul he she. Az osztályok átrendeződésének több példáját fogjuk látni a II. rész bantu nyelvi anyagában. Különböző a nyelv- és népnevek előragja (ld. lejjebb). Viszont majdnem mindenütt megmaradt a pa- rajta, közelében, ku- körülötte, felé, mu- benne jelentésű előragok szinte változatlan alakja és használata, beleértve a ku- főnévi igenévi előragot. Az egyes bantu nyelvtanok olykor megőrzik a Meinhof-féle séma számozását, mások a változásoknak megfelelő számozást alkalmazzák.

34 A bantu alapnyelv névszói osztályrendszere (egyszerűsített fonetikai jelöléssel) I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 31 osztály alak szám funkció, illetve jelentéskör (egyes-többes) 1 mu- egyes személyek (élőlények) 2 wa- többes az 1. osztály többes száma 3 mu- egyes élőlények (nem személyek), növények 4 mi- többes a 3. osztály többes száma 5 (1) i- egyes páros fogalmak 6 ma- többes az 5. osztály, a 9., 11., 14. és 15. osztály többes száma, továbbá tömeges fogalmak osztálya 7 ki- egyes élettelen dolgok, módon 8 wi- többes a 7. osztály többes száma 9 n-féle egyes állatok nazális előtét 10 li+n-féle többes a 9. és 11. osztály többes száma nazális előtét 11 lu- egyes egyedített fogalmak, hosszú tárgyak 12 tu többes a 13. és 19. osztály többes száma 13 ka- egyes kicsinyítés 14 wu- egyes elvont fogalmak, tulajdonságok 15 ku- főnévi igenév előragja és néhány testrész 16 pa- helyviszony előragja, valami felett, rajta 17 ku- helyviszony, valami körül 18 mu- helyviszony, valamiben 19 pi- egyes kicsinyítés 20 gu- egyes rosszallás 21 gi- egyes nagyítás 22 ga- többes a 20. osztály többes száma 23 gi- korábbi főnévi igenévi előrag Az egyes előragok jelzése Meinhof követőinél módosult; itt a w az angol w-vel jelölt hangot jelzi, különben Meinhof még megkülönböztette a nyíltabb és zártabb u és i magánhangzót; a g a magyar h hangnál zöngésebb hangot jelöl. A osztály feltevése és helye bizonytalan, de egyes bantu nyelvek osztályrendszere utal rájuk. Az -i- és -u- hangok (mi-, mu-) felváltva lehetnek nyíltak és zártak.

35 32 A BANTU NYELV EK A modern bantu nyelvek névszói osztályrendszerének átrendeződésére bemutatjuk a zulu nyelv osztálytagozódásának módosulását: Az eredeti 12. (tu-), 13. (ka-), 19. (pi-), 20. (gu-), 21. (gi-) és 22. (ga-) osztály nem maradt meg, a 16. (pa-) osztály mint névszó hiányzik, viszont határozószóvá alakult, a 17. (ku-) u- preprefixummal bővítve deverbális főnévképző, főnévi igenév előképzője, pl. ukudla étel < dla- enni. Számos nyelvben az egyik névszói osztályba tartozó főnevek, jövevényszók is azonos alakúak egyes és többes számban, illetve előragjuk sincsen, pl. szuahéli osztály mbuzi kecske kecskék (m- előrag), ndugu testvér, rokon testvérek, rokonok (n- előrag), paka macska macskák, lugha nyelv nyelvek, samaki hal halak (arabból), parafujo csavar csavarok, simba oroszlán oroszlánok, mind előrag néküliek; ganda mbuzi kecske kecskék, entebe szék székek, endasi erő erők : 3. osztály en ~ em- előraggal; kinyarvanda osztály inká tehén tehenek, i-előraggal. Bizonyos osztályokban csak többes számban használt főnevek vannak elvont jelentéssel, pl. szuahéli umbali távolság, u-előraggal; watani haza, szülőház (arabból) előrag nélkül a 11-(12.) osztályból; ganda obuyambi segítség, obutamanya, tudatlanság a (11)-12. osztályból obu előraggal, de ugyanebben az osztályban egyes és többes számú főnevek is találhatók, pl. akambe kés obwambe kések, akaana kisgyermek, csecsemő obwana csecsemők obu- (obw-) többes számú előraggal; zulu uɓukhulu méret, nagyság, 9. osztályú főnév uɓu- előraggal. Meinhof kutatásai után történeti és összehasonlító vizsgálatokat klasszikus módszerrel nem folytattak, de a történeti jellegű kutatások nem szűntek meg, csak módszereikben módosultak. A bantu nyelvek összességét érintő elemzések nem készültek, csak egy-egy övezet nyelveiről (akárcsak a szudáni nyelvek körében), pl. Clement M. Doke The Southern Bantu Languages című munkája (London, 1954). Mégis jó harminc évvel ezelőtt megjelent egy testes négykötetes publikáció (szép kiállításban a budapesti Franklin Nyomda terméke), szerzője Malcolm Guthrie ( ), címe Comparative Bantu. An introduction to the comparative linguistics and prehistory of the Bantu languages (Farnborough, ). A szerző ebben 28 nyelvre (test languages) építi vizsgálatát, amelyben 200 nyelvből kiválogatott 500 szótő + rag összeállításával készített dokumentumot, közös bantu néven: Common Bantu.

36 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 33 Az említett 28 kiemelt nyelv duala A.24 zóna ganda E.15. zóna bulu A.74 zóna kikuju E.51 zóna bali A.75 zóna kamba E.52 zóna bobangi C.32 zóna szukuma F.21 zóna tetela C.71 zóna szuahéli G.42 zóna kongo H.16 zóna bemba M.42 zóna luena K.14 zóna ila-tonga M.63 zóna luba-lulua L.31 zóna nyandzsa N.31 zóna luba-katanga L.33 zóna jao P.21 zóna umbundu R.11 zóna manyika S.14 zóna herero R.31 zóna venda S.21 zóna rundi D.62 zóna szoto (déli) S.33 zóna nyoro E.11 zóna xhosza S.41 zóna nyankore E.3 zóna zulu S.42 zóna

37 34 A BANTU NYELV EK Az összehasonlított nyelvi adatok, noha a szerző hangtörvények ellenőrző szerepére törekszik, a részben kvantitatív úton létrehozott egyeztetések bonyolult összefüggéseit mutatja. Ami a történeti következtetéseket illeti, Guthrie úgy látja, hogy a nyelvcsalád magja a szavannai bantu nyelvekből került ki (Bantu Nucleus), vagyis az alapnyelv azon a tájon jött létre. Guthrie impozáns műve valójában nem került be az afrikanisztikai vizsgálatok sodrásába. Ennek részben a feldolgozásnak a szokványostól eltérő, és nehezen kiértékelhető részletadatai, továbbá a szerzőnek a kortárs kutatóktól elkülönült magatartása is oka. Guthrie kompendiumának 4. kötetéből (35. o.) bemutatunk alább egy oldalt, amely a *-pádà, *-pádá, *-pádá, *-pádì, *-pádik tövek bantu nyelvi megfeleléseit közli. A * nyelvtörténeti munkákban a feltehető, de írásban nem kimutatható alakok jele. A függőleges vonal az előragokat választja le a szótövektől. Hogy például a polygamy ( poligámia ) bal felső m adi alakja miért azonosítható a jobb felső első két különböző nyelvi u hali és u haji alakkal, az nehezen érthető. Az ugyancsak *-pádá kopaszság tő megfelelőire pala, para alakokat várnánk, ehelyett (oru) hara, (or) hara és (o) ßaa alakokat kapunk. A legkevésbé az utolsó egybevetés, a *pádik- marry second wife, vagyis második feleséggel való házasság fogadható el. Hasonló ellentmondások találhatók a többi összehasonlításokban is, ezért úgy véljük, hogy a klasszikus hangtörvények felállításának követelményét ez a mindenképpen elismerésre méltó kísérlet nem elégíti ki. Különben az 1411-es számmal jelölt összehasonlításból kiderül, hogy az impala antilop a bemba és a nguni (zulu, xhosza, szvázi és ndebele) nyelvekből terjedt el luxusautók emblémájaként.

38 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 35

39 36 A BANTU NYELV EK Guthrie kompendiumáról alapos kritikai elemzést készített Wilhelm J. G. Möhlig 1976-ban (Anthropos ). A XIX-XX. századi összehasonlító nyelvtanok mellett meg kell emlékeznünk a XVIII. század végétől a XX. század elejéig közölt bantu szógyűjteményekről, amelyek adatbázisul szolgáltak a későbbi összevető és összehasonlító vizsgálatokhoz. Ch. G. A. Oldendorp 1777-ben adta ki a karibi tenger három, akkor dán fennhatósághoz tartozó szigetén afrikai eredetű rabszolgák ajkáról tallózott szavakat, köztük kimbundu, kikongo és loango nyelvűeket (Délnyugat-Afrika). Anders Sparrman svéd természettudós dél-afrikai utazásairól szóló beszámolójában (első kiadása svéd nyelven 1783-ban, német fordítása 1784-ben) koiszan szójegyzékén kívül xhosza szavakat gyűjtött. Hunfalvy János 1857-ben és ben adta ki magyar és német nyelven Magyar László angolai nyelvekből való szójegyzékeit és nyelvtani vázlatát az umbundu nyelvről (1. kötetünk II. részében umbundu cím alatt). H. Lichtenstein a csvana nyelvről 270 szót és kifejezést jegyzett föl ben. Sigismund Wilhelm Koelle ( ) több mint 200 afrikai nyelv közel 300 szavából összeállított szójegyzéke Polyglotta Africana címen 1854-ben jelent meg (ld. a mellékletben a mű címlapját és egyik lapját). Koelle Sierra Leonében jegyezte föl ott élő volt rabszolgák ajkáról, köztük kameruni, angolai és kongói bantu nyelvekből. A század második felében ilyen gyűjteményes munkák bantu anyagból nem készültek, de Harry H. Johnston gyarmati főtisztviselő, néprajzés földrajzkutató, több afrikai nyelv kiváló ismerője ( ) Comparative Study of the Bantu and Semi-Bantu Languages címen ben jelentette meg kétkötetes szóanyagát 276 bantu és 24 bantoid nyelvből, egyben osztályozta is őket, mégpedig 46 csoportba a bantu és hét csoportba a szemibantu nyelveket. Koelle és Johnston műveiből néhány oldalt bemutatunk a mellékletben. Johnston kötetei után majd fél évszázaddal a tervureni (Brüsszel mellett) Musée Royal de l Afrique Centrale intézetben A. E. Meeussen kezdeményezésére 1964 óta Lolemi címen (több bantu nyelven nyelv jelentésű szó) teljességre törekvő bantu lexikográfiai és grammatikai dokumentáció készül, de Meeussen 1978-ban bekövetkezett elhunyta óta vontatottan folytatódik. A bantu nyelvek osztályozása voltaképp Meinhof említett munkájával kezdődött meg (1899, 1906), amelyben a bantu nyelvcsalád csak néhány mintanyelv szerinti típusokra tagolódott főként földrajzi helyzetük alapján. G. van Bulck etnikai ismérveket alkalmazott. Manuel de linguistique bantoue (Bruxelles 1949) című osztályozását lásd a mellékletben. Guthrie The Classification of the Bantu languages (London 1948, ) című kötetében földrajzi és részben szerkezeti sajátságok szerint osztályozta e nyelveket A-tól S betűvel jelölt zónákba osztva őket, úgyanígy a négykötetes

40 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 37 nagy összefoglalásában. Guthrie osztályozását az utóbbi munkájával ellentétben a szakmai körök lényegében elfogadták, gyakran idézik az egyes zónákat jelölő betűkkel együtt. Guthrie 1948-ban és 1967-ben szerkesztett osztályozása nem teljesen azonos, bizonyos módosításokat végrehajtott bennük, és bantu szaknyelvészek főként az utóbbira hivatkoznak. A Guthrie-féle osztályozáson változtatott, azaz finomított A. E. Meeussen ( ), belga kutató, aki az M. és az E. zónákat (Uganda, Ruanda, Burundi, Kenya és Tanzánia) további J. zónára osztotta föl. E kötetben, a nyelvek jegyzékében (205. o.) ezt a felosztást alkalmazzuk. A bantu nyelvek osztályozása M. Guthrie (1948) szerint: A.10 Lundu-Balong (Kamerun) A.20 Duala (Kamerun) A.30 Bube-Benga (Kamerun, Fernando Po) A.40 Basza/Basa (Kamerun) A.50 Bafia (Kamerun) A.60 Szanaga/Sanaga (Kamerun) A.70 Jaunde-Fang/Yaunde-Fang (Kamerun) A.80 Maka-Ndzsem/Maka-Njem (Kamerun, Rio Muni) A.90 Kaka (Kamerun) B.10 Mjene/Myene (Gabon) B.20 Kele (Gabon, Kamerun, Kongó Brazzaville) B.30 Cogo/Tsogo (Gabon) B.40 Sira-Punu /Shira-Punu (Gabon, Kongó Brazzaville) B.50 Ndzsabi/Njabi (Gabon, Kongó Brazzaville) B.60 Mbete (Kongó Brazzaville) B.70 Teke (Kongó mindkét állama) B.80 Tende-Janzi/Tende-Yanzi (Angola, Kongó Kinshasa) C.10 Ngundi (Közép-afrikai Köztársaság) C.20 Mbosi/Mboshi (Kongó Brazzaville) C.30 Bangi-Ntomba (Kongó Kinshasa) C.40 Ngombe (Kongó Kinshasa) C.50 Szoko-Kele/Soko-Kele (Kongó Kinshasa) C.60 Mongo (Kongó Kinshasa) C.70 Tetela (Kongó Kinshasa) C.80 Kuba (Kongó Kinshasa)

41 38 A BANTU NYELV EK D.10 Mbole-Ena (Kongó Kinshasa) D.20 Lega-Kalanga (Kongó Kinshasa, Uganda, Tanzánia) D.30 Bira-Huku (Kongó Kinshasa) D.40 Kondzso/Konjo (Kongó Kinshasa, Uganda) D.50 Bembe-Kabvari/Bembe-Kabwari (Kongo Kinshasa) D.60 Ruanda-Rundi/Rwanda-Rundi (Burundi) E.10 Nyoro-Ganda (Uganda) E.20 Haja-Dzsita/Haya-Djita (Tanzánia) E.30 Maszaba-Luhja/Masaba-Luhya (Uganda, Kenya) E.40 Ragoli-Kuria (Kenya, Tanzánia) E.50 Kikuju-Kamba/Kikuyu-Kamba (Kenya) E.60 Csaga/Chaga (Tanzánia) E.70 Nyika-Taita (Kenya) F.10 Tongve/Tongwe (Tanzánia) F.20 Szukuma-Nyamvezi/Sukuma-Nyamwezi (Tanzánia) F.30 Ilamba-Irangi (Tanzánia) G.10 Gogo (Tanzánia) G.20 Sambala/Shambala (Tanzánia) G.30 Zigula-Zaramo (Tanzánia) G.40 Szuahéli/Swahili (Szomália, Kenya, Tanzánia, Kongó (Kinshasa, Comore-szig., Madagaszkár) G.50 Pogoro (Tanzánia) G.60 Bena-Kinga (Tanzánia) H.10 Kikongo (Kongó mindkét állama) H.20 Kimbundu (Angola) H.30 Kijaka/Kiyaka (Kongó Kinshasa, Angola) H.40 Kimbala (Kongó Kinshasa) K.10 Csokve-Luchazi/Chokwe-Luchazi (Kongó Kinshasa, Angola, Zambia) K.20 Lozi (Zambia) K.30 Lujana/Luyana (Zambia, Angola, Namíbia) K.40 Szubija/Subiya (Zambia) L.10 Pende (Kongó Kinshasa) L.20 Szonge/Songe (Kongó Kinshasa) L.30 Luba (Kongó Kinshasa) L.40 Kaonde (Kongó Kinshasa, Zambia) L.50 Lunda (Kongó Kinshasa, Angola, Zambia) L.60 Nkoja/Nkoya (Zambia) M.10 Fipa-Mambve/FipaMambwe (Tanzánia, Zambia) M.20 Nyika-Szafva/Nyika-Safwa (Tanzánia, Zambia) M.30 Konde (Malawi, Tanzánia)

42 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 39 M.40 Bemba (Kongó Kinshasa, Zambia) M.50 Bisza-Lamba/Bisa-Lamba (Kongó Kinshasa, Zambia) M.60 Lendzse-Tonga/Lenje-Tonga (Zambia) N.10 Manda (Tanzánia, Malawi) N.20 Tumbuka (Malawi) N.30 Nyandzsa/Nyanja (Malawi, Zambia) N.40 Szenga-Szena/Senga-Sena (Zambia, Mozambik, Zimbabwe) P.10 Matumbi (Tanzánia) P.20 Jao/Yao (Malawi, Mozambik, Tanzánia) P.30 Makua (Malawi, Mozambik) R.10 Umbundu (Angola) R.20 Ndonga (Angola, Namíbia) R.30 Herero (Namíbia) R.40 Jeje/Yeye (Botswana ) S.10 Sona/Shona (Mozambik, Zimbabwe, Botswana) S.20 Venda (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe) S.30 Szoto-Csvana/Sotho-Tswana (Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe) S.40 Nguni nyelvek: Zulu, Xhosza (Dél-afrikai Köztársaság, Malawi) S.50 Cva-Ronga/Tswa-Ronga (Mozambik, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság) S.60 Csopi/Chopi (Mozambik) Az egyes zónákat itt csak egy vagy két kiemelt nyelv jellemzi. Némely nyelv határterülete átnyúlik a fenti országhatárokon túl, pl. a Szudáni Köztársaság területére, ezt a fenti táblázatban nem tüntetjük föl.

43 40 A BANTU NYELV EK Térképvázlat Guthrie bantu nyelvi zónáihoz Más szempontok szerint, de a földrajzi elhelyezkedést is figyelembe véve állította össze 1959-ben Margaret Bryan saját osztályozását. Ebben 83 csoportba sorolta be a bantu nyelveket és nyelvjárásokat. Ez az osztályozás szintén hivatkozási alap lett a kutatók körében (The Bantu Languages of Africa. London New York Kapstadt 1959).

44 M. Bryan osztályozása I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 41 A Lundu csoport K Kvangali (egyetlen) M Mbo csoport Csokve-Lunda csoport Duala csoport Lujana csoport Bube csoport L Luba csoport Basza csoport Nkoja csoport Bafia csoport Fipa-Mambve csoport Sanaga folyó menti csoport M Nyiha-Szafva csoport Jaunde-Fang csoport Nyakjusza csoport Makaa csoport Bemba csoport Kaka csoport Ila csoport Mjene (egyetlen) Totela csoport (?) B Kota csoport Kari csoport Cogo csoport Bali csoport Sira-Punu csoport D Bira csoport Ndzsabi csoport Lega csoport Mbete csoport Nande csoport Teke-Janzi csoport J Si-Hunde csoport Ngul (egyetlen?) Ha csoport Ngando csoport Nyali csoport Pande csoport Mbole-Ena csoport (?) Mbosi (egyetlen) Tóközi csoport (Rundi) B Ngala csoport J Kinyarvanda N Gombe csoport Giszu csoport (?) C Kele csoport Luhja csoport Mongo-Nkundo csoport Guszi csoport Tetela csoport E Kikuju csoport Kuba csoport Csaga csoport H Kongo csoport (?) Tongve csoport Kimbundu (egyetlen) Szukuma csoport Szamba-Holu csoport (?) Niljamba csoport G Szuahéli csoport Gogo csoport Pogolo csoport G Sambala csoport Hehe csoport Zaramo csoport Ngindo csoport Taita csoport P Jao csoport Makua csoport

45 42 A BANTU NYELV EK N Manda csoport Tumbuka (egyetlen) Nyandzsa (egyetlen) Nszenga csoport Csopi csoport R Umbundu csoport Kvanyama csoport Herero (egyetlen) Jei (egyetlen) S Sona-csoport Venda (egyetlen) Szoto-Csvana csoport Nguni (Zulu, Xhosza stb. csoport) Conga csoport A csoport (Group) Bryan osztályozásában a megnevezett nyelvvel rokon nyelveket vagy nyelvjárásokat foglalja magába, egyetlen (Single Unit) annyit jelent, hogy az illető nyelv egymaga alkot csoportot. A táblázat oszlopainak bal oldalán jelezzük a M. Guthrie-féle besorolást. Az osztályozással még Oswin Köhler is próbálkozott Geschichte und Probleme zur Gliederung der Sprachen Afrikas című tanulmányában (in Die Völker Afrikas und ihre traditionellen Kulturen 1. H. Baumann szerk., Wiesbaden, 1975). Ő az egyes nyelveket és nyelvcsoportokat folyók térségében való helyük szerint csoportosította. Más módszerrel, egyben történeti osztályozás kísérletével próbálkozott egymástól függetlenül két kutató: A. Henrici ( Numerical classification of Bantu languages African Language Studies ) és Bernd Heine ( Zur genetischen Gliederung der Bantu-Sprachen Afrika und Übersee ). Mindketten szakítottak a hagyományos hangtörvényeken alapuló eljárással, és kvantitatív módszerrel dolgoztak. A két egymástól függetlenül elvégzett felmérésben az egyes nyelvek szorosabb rokonságát jelző vonalak szemmel látható összeegyeztethetetlenséget mutatnak. Más nyelvcsaládokban Afrikán túl már a múlt század közepe óta szinte általánosan alkalmazzák e módszert, minden kritika ellenére, tudniillik a hagyományos, de rendkívül időigényes rendszerkeresés helyett gyorsan, gördülékenyen és látványosan lebonyolítható szó-összehasonlítások kvantitatív számadataival, lexikostatisztikai eljárással (erről vö. Fodor 1961). Eszerint a vizsgált nyelvek alapszókincséből vett 100 vagy 200 azonos vagy hasonló jelentésű szó alaki hasonlóságát vagy hiányát a számadatok szerint fokozott rokonsági viszonyba helyezik, tehát pl. ha három nyelv 100 szava közül az A nyelvé 40 szóban egyezik a B nyelvével, az közelebb rokonítható vele, mint a C nyelvvel, amelynek csak 20 szava azonosítható. A nyelvjárások és a rokon nyelvek rendszerét a régi módszerek szerint nem a szókincs ilyen eltéréseire építik, hanem hangtörvények szerint rendezett különböző fonetikai eltérésekre, nem ritkán bizonyos jellegzetes lexikális különbségekre. A magyar nyelvjárások osztályozása elsősorban a zárt ë vagy

46 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 43 nyílt e, illetőleg az ö hang szabályszerű megfelelésein alapul: mëgy Dunántúlon és Erdélyben megy az Alföldön mögy Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön (Szögeden). A szerb és a horvát nyelvjárások közti osztályozás a što ča és kaj mi (csoda) névmások, továbbá az e i és ije hangok különbsége az eredeti ĕ folytatásaként: mleko mliko mlijeko tej. Az egész magyar nyelvterületen a szemölcs szavunk szétszórva fordul elő fökin, fekély, köszfin, szemölcs stb. alakban. Ilyen szétszórtság jelentkezik valamennyi szavunkban, és ezek statisztikai előfordulása nem vezet rendszerre. Ez minden régi irodalmi nyelv rokon nyelvi kapcsolatai és rokon nyelvjárásai terén így van. Henrici és Heine tabelláját lásd:

47 44 A BANTU NYELV EK A bantu nyelvek rövid vázlata A bantu nyelvek nyelvtani szerkezete a helyi eltérések ellenére igen egységes, ez vonatkozik főként a névszói osztályokra (lásd lejjebb), de az igerendszer és igeragozás szintén hasonlatos. Az alapszókincs 23%-a öröklődött a bantu alapnyelvből, bizonyos nyelvekben több, másutt, így a nyugati nyelvekben valamivel kevesebb az arány. A keletiekben 40%-ot is eléri a közös alapszókincs, ott több az egymással kölcsönösen érthető nyelv is, mint pl. a zulu, a ndebele, a xhosza, sőt a szoto és a csvana is; a dél-afrikai országokban azonkívül ilyen a conga, ronga, cva Mozambikban, Zimbabwéban, Zambiában. A nyugat-afrikai nyelvek közt kisebb a kölcsönös érthetőség, de a bantu nyelvek hasonló szerkezete, akárcsak az újlatin nyelveké Európában, lehetővé teszi a kommunikáció bizonyos fokát a rokon nyelvek beszélői között. Johnston elefánt, ürülék, szem, arc egyenértékei mutatják az alapszókincs hasonlóságát (lásd melléklet). A hangrendszer magánhangzói kevéssé különböznek az egyes nyelvekben. Minden bantu nyelvben megvan az öt tagból álló alaphangok sora, de nem mindegyikben őrződött meg a középső állású magánhangzók zártabb és nyíltabb változata (lejjebb). A bantu nyelvek legújabb összegezését Derek Nurse és Gérard Philippson végezte el (The Bantu Languages. London New York, 2003). A szerkesztők több szaknyelvész bevonásával állították össze e kompendiumot. A kötet közli a bantu nyelvek osztályozását Malcolm Guthrie szerint bizonyos módosítással, a Meeussen-féle J-zóna nélkül. Az 580 nyelvet átfogó osztályozás, a kvantitatív módszer elégtelenségén túl sem vezethet eredményre. Ehelyett csak egy-egy körzet területén élő szomszéd bantu népek nyelveit kellene alapos feltérképezés és lexikális-grammatikai leírás után osztályozni. Ilyen vizsgálatok már készültek, pl. Th. H. Hinnebusch D. Nurse M. Mould Studies in the Classification of Eastern Bantu Languages (Hamburg, 1981) című könyvében, amelyben hangváltozások és megfelelések rendszerszerű kimutatása történik, kiegészítve lexikostatisztikai számításokkal. Vannak már kezdeményezések nyelvatlaszok összeállítására. A nyelvföldrajzi vizsgálatok a XIX. században kezdődtek meg a német nyelvatlasz kiadásával (1881), azt követte a francia ( ). A magyar nyelvatlasz 1968 és 1973 között jelent meg hat kötetben 655 szótani és 759 fonetikai-nyelvtani térkép adataival Deme László és Imre Samu főszerkesztők irányításával; de több regionális nyelvatlasz is elkészült, pl. Végh József Őrségi és hetési nyelvatlasza ben. Az első afrikai, bantu nyelvatlasz W. J. G. Möhlig J. C. Winter munkája (Language and Dialect Atlas of Kilimanjaro. Boppard, 1982).

48 A bantu nyelvek általános magánhangzórendszere I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 45 A. sorozat B. sorozat i u i u e o e o a ε ɔ a Az ε a magyar e, az ɔ a magyar a hanggal nagyjából azonos, az e a rövid magyar zárt ë hanggal egyenértékű. Az egyes bantu nyelvek leírásában a zárt i hangot ɪ, a zárt u hangot ʊ jellel jelölik. A fonetikai jelek írása nem egységes az afrikai nyelvkutatásban, noha több nyelvben használják a londoni International African Institute jeleit. Ezt alkalmazta jórészt M. Guthrie, de a franciák nem egységesek. A nemzetközi IPA/APhI (International Phonetic Association/Association Phonétique Internationale) rendszere az afrikanisták körében is terjedőben van. E kötetben csak akkor alkalmazzuk a fonetikai jeleket, ha nem kerülhetők meg, de a magyar, német, vagy angol helyesírás betűivel adunk magyarázatot rájuk; esetenként a nemzetközi IPA jeleire is utalunk zárójelben. A magánhangzók rendszeréhez képest igen bonyolult a mássalhangzórendszer. Az alábbi táblázat nagyjából a Meinhof által összeállított alapnyelvi rendszerrel vethető egybe, azonban némely hang helyett minőségileg mások vannak jelen, azaz a rendszer más minőségű hangokkal egészül ki. Ilyen pl. a sona és több vele rokon nyelv, amelyben sv és zv betűkapcsolattal írt zöngétlen és zöngés fütyülésszerű hang van; az umbunduban ṽ,,, orrhangú mássalhangzók is tagjai a rendszernek az orális v, l, j, h mellett; a zulu és xhosza 18 illetve 21 csettintő mássalhangzót tartalmaz, amelyek valószínűleg a koiszan nyelvek hatására keletkeztek. A szudáni nyelvekben gyakori kp, gb-féle kettős fonémák a bantu nyelvekben igen ritkák, de megvan a jaunde és a fang nyelvben (Kamerun). Az l és az r hangok számos bantu nyelvben nem találhatók meg együtt, hanem vagy csak az l, vagy csak az r fordul elő.

49 46 A BANTU NYELV EK A bantu nyelvek általános mássalhangzórendszere ajakhang foghang kemény lágy ínyhang torokhang zárhang p b t d k g réshang f v s z h orrhang m n ɲ ŋ oldalréshang l r félhang w y nazális előtétű zöngétlen zárhang mp nt ns ŋk nazális előtétű zöngés zárhang mb nd nz ŋg zöngétlen zárréshang ts tʃ zöngés zár-réshang dz dʒ nazális előtétű zöngés zár-réshang ndz ndʒ A táblázat némely hangjának magyarázata: ʃ = s, ʒ= zs, w = angol w, y = j, ɲ = ny ŋ=n a leng szóban, tʃ= cs, ts = tsz, c. Számos bantu és más afrikai nyelvben egyéb különleges képzésű mássalhangzók találhatók: Implozív mássalhangzók: orális (= nem nazális) zárhangok, általában zöngések, képzésükkor (ajak, nyelv) a zár mögött könnyebb (lég)nyomáscsökkenés keletkezik, a zár megnyitása után pedig a külső levegő a szájnyílásba tolul. Írásban ɓ, ɗ, ɠ vagy b, d, g stb. betűkkel jelölik. Ejektív vagy dobó mássalhangzók: orális zárhangok, amelyeknek képzésekor a zár (ajak, nyelv) mögött könnyebb levegőtúlnyomás keletkezik, a zár megnyitása után pedig a hangképző levegő kilökődik. Írásban p, t, ts stb. betűkkel jelölik. Csettintő mássalhangzók (Schanalzlaute, clics): az implozív mássalhangzókhoz hasonló, ajkakkal, nyelvvel képzett zárhangok (zöngések és zöngétlenek, orálisok, nazálisok stb.). Szintén befelé tolul a levegő a zár felbontása után, de ez nem hirtelen, hanem fokozatosan történik, az alsó zártag a felső felé húzódik, ezáltal szívó hanghatás keletkezik, amely emlékeztet a közönséges beszéden kívüli csettintésre: innen ez

50 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 47 afrikai hangok elnevezése. Afrikán kívül ezek az utóbbi hangok nincsenek meg. A koiszan és a bantu nyelveknek e hangjai között különbség van eloszlásukat tekintve. Az előbbi nyelveknek e hangjai a tőszó első hangjai, egyébként egyszerű szavaik egy szótagosak, míg a bantu nyelvek gyakori több szótagos szavának minden szótagján állhatnak csettintő hangok. A fenti három különleges hang abban is különbözik minden más beszédhangtól, hogy lélegzetvétel nélkül képződnek, de a szájüregben meglévő csekély levegőmennyiség közben ki- vagy befelé tódul. A fenti táblázatból látható, hogy több összetett mássalhangzó mint úgynevezett monofonéma is előfordul, pl. az n-előtétű kapcsolatok, de ugyanezek két szótag tagjai is lehetnek, pl. szuahéli ndizi banán = ndizi, de nzuri jó = n-zuri (difonéma). A bantu nyelvek szótagszerkezete viszonylag egységes. Mássalhangzótorlódás a difonémák kivételével általában nincsen, azok főként idegen eredetű szavakban jelentkeznek; a szótag általában nyitott, tehát magánhangzóval végződik, és mássalhangzóval (gyakran összetettel, pl. nsz, tj, fj, szkj) kezdődik. A magánhangzók és mássalhangzók hosszúsága közt általában nincs különbség, mindegyik rövid, de vannak nyelvek, ahol a magánhangzók és a mássalhangzók lehetnek rövidek és hosszúak, és a különbség fonológikus jellegű, tehát azonos alakú szavak jelentését különböztetik meg. A ganda nyelvben a hosszú hangokat kettős betűvel írják, a szó és szótag elején a mássalhangzókat is, pl. mukutu csatorna mukuutu hosszú kés, ku-sasa szétszóródni e-ssasa kovácsműhely. Nyelvünkben, valamint több finnugor és altaji nyelvben gyakori a hangrend és a magánhangzó-illeszkedés (levél kanál, levelet kanalat). E jelenség megvan a szudáni nyelvekben, de előfordul a bantu nyelvekben is. Ám Afrikában nem a magas és a mély magánhangzók különbsége a hangrend alapja, hanem a nyílásfokuk, vagyis pl. a középső állású magánhangzók nyíltabb vagy zártabb foka, tehát az ε és az e ellentéte, pl. a kongói (Kinshasa) mongo nyelvben a megfelelő magánhangzót kapja az előrag és a főnévképző is: sómb- vásárol e-sómb-elo, vásárlás kɔm csomagol ε -kɔm- εlɔ csomagolás. Igen bonyolult a hanglejtés, az erősségi és a zenei hangsúly megjelenése, funkciója és egymáshoz való viszonya; e prozódikus jelenségeket kevés bantu nyelvben (sőt a szudániakban sem) írták le megbízhatóan. A legtöbb bantu nyelvben van erősségi és zenei hangsúly, amelyek bonyolult kapcsolatban állnak egymással, függnek az alakrendszertől és a szavak mondatbeli helyzetétől. Több nyelvben a mondat értelmi és érzelmi kiemelése módosítja a zenei hangsúlyt. A kikuju nyelvben ez tej és ez tó jelentésű mondat ún. teraszos zenei tónus (terraced level tone) alapján így különbözik egymástól: - - ez tó - - ez tej,

51 48 A BANTU NYELV EK vagyis az első esetben a ria tó zenei hangsúlya eső, de az eleje egyszintű a tej jelentésben. A herero bonyolult prozódikus viszonyait lásd ott (97. o.). Vannak azonban nem politon, zenei hangsúly nélküli, csak erősségi hangsúlyú bantu nyelvek, mint a szuahéli, a kikongo, a tumbuka stb. A tudományos dolgozatokban és több nyelv helyesírásában jelölik a hangsúlyt és a zenei hanglejtést. Van általánosan használt jelölési rendszer, de gyakran különböző jeleket alkalmaznak. Leginkább a következő jelek vannak használatban (a magánhangzó fölött): á magas hanglejtés, à mély hanglejtés, â eső, ă emelkedő hanglejtés. Az alaptónus rendszerint jelöletlen. A zenei hanglejtés (tónus) jeleit az olvasás megkönnyítése érdekében ritkán alkalmazzuk e kötetben. A szótövek hanglakja állandó, de bizonyos nyelvtani változásokban a tővégi magánhangzó módosul, akár ha bizonyos utórag követi, akár anélkül jelzi a változó nyelvi funkciót. A szuahéliben pl. az igető -a végződése a kötőmódban -e lesz: u-na-soma (te) olvasol u-some hogy te olvassál, ugyanígy a felszólító módban: ku-leta hozni leteni hozd! ; a haja nyelv igeragozásában az igető -a végződése elmarad a tőhöz járuló -íl-e utórag előtt két múlt idejű alakban: tu-kom-íl-e (mi) összekötöttünk, twá-kóm-il-e (mi) már összekötöztünk kukoma összekötni. A névszói és igei tövek egy szótagnál hosszabbak, gyakran két szótagúak. Hozzájuk járulnak az elő- és utóragok leginkább egybeírva vagy tudományos írásokban kötőjellel csatlakoztatva a tövekhez. A szemléltetés érdekében kivéve a helyesírás kívánta idézetekben kötőjeleket alkalmazunk. Mint már említettük, a névszói osztályok beosztása és fogalomkörei a bantu alapnyelvhez képest átrendeződtek. Ami nem változott, az az osztályok egyes és többes számú páros elosztása, pl. a szuahéli 7. osztály ki-dole ujj 8. osztály vi-dole ujjak. Az eredeti ku- (magánhangzók előtt olykor kwa-) a legtöbb bantu nyelvben a főnévi igenév előragja: szuahéli ku-andika írni, ku-penda szeretni, ganda ku-waandika írni, kw-angala szeretni. Több nyelvben a ku- prefixum ko- lett: pl. lingala ko-ya jönni, más nyelvekben a ku- előrag o- és wo- alakú lett: o-wara öltözni, viselni, w-ona látni (l. szuahéli ku-ona). Számos nyelvben a főnévi igenév ku- ragja magánhangzós preprefixumot kap, pl. umbundu oku-imba énekelni, okw-enda menni, herero oku-enda menni, zulu uku-thuma küldeni. A névszói osztályok előragjai eredetileg a meinhofi séma szerint egy szótagosak: egy mássalhangzó után egy magánhangzóból állottak. Azonban a nyelvi változások számos nyelvben az osztályragok kibővülésésre vezettek, ti. egy magánhangzós toldalék, a fent említett preprefixum került az előragok élére, és ezzel két szótagos névszói osztályragok keletkeztek. Ezt több nyelvtani leírásban határozott névelőnek tekintették szemben a bizonyos helyzetekben preprefixum nélküli előragokkal. Egyébként a bantu nyelvekben sem határozott, sem hatá-

52 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 49 rozatlan névelő nincsen (a haja nyelvben a 16. osztály jelenthet névelőt). A hereróban általános a preprefixum, pl. o-mu-ndu ember o-va-mundu emberek, hasonló a helyzet az umbunduban: o-ngonga sas o-1o-ngonga sasok. A preprefixum nem ugyanaz e nyelvekben, a gandában o- és a, a- és o- stb.: o-mu-sawo orvos a-ba-sawo orvosok, o-gu-ntu óriás a-ga-ntu óriások, o-ku-gulu láb a-ma- gulu lábak. A nyelv- és népneveket általában a név előtt álló előrag jelzi, pl. ki-, iki-, gi-, i-, ci-, ici-, si-, isi-, se-, lu-, olu-, ru-, oru. A népnév előragja leggyakrabban wa-, ba-, aba-. Az országnév ismét más előragot kap, pl. U- (Uganda), Le- (Lesotho), de a ganda nyelvnevet idézik előragjával is: Luganda, a nyamwezi nyelvnevet Kinyamwezi alakban. A kikongo nyelvnév ma csak ki- előraggal áll: a kongo nyelvnév ma csak a közpépkori Kongó állam népére és nyelvére vonatkozik. De e nevek írásmódja is változik a hivatalos, a tudományos és a hagyományos szokás szerint, pl. Kiswahili kiswahili KiSwahili. A nyugati bantu nyelvekben ezek az előragok ritkán fordulnak elő, pl. a bulu neve nk bo búlu a buluk nyelve. Már említettük a bantu alapnyelv névszói osztályrendszerét, és hogy az megőrizvén ugyan lényeges vonásait, változásokon is átment. A legtöbb nyelv osztályai az 1/2. kivételével ma már nem nevezhetők tisztán egyetlen főnévi jelentéskör képviselőjének, bár lehet, hogy a bantu alapnyelvben sem volt úgy. Az 1/2. a személynevek osztálya befoglalja mindkét természetes nemet, pl. szuahéli m-tu ember, férfi wa-tu emberek, férfiak, m-jumbe főnök wa-jumbe főnökök, m-ke feleség, asszony wa-ke feleségek asszonyok, umbundu u-lume férfi, ember a-lume emberek, férfiak, u-kãyi asszony, feleség a kãyi asszonyok, feleségek, u-tungi építész a-tungi építészek. A természetes nem megkülönböztetése a foglalkozást jelentő szavak és főleg az állatok hímje és nősténye közt hasonlóan történik, mint a magyarban, pl. umbundu ochinungumbulo kakas, o-sanji tyúk, bemba i-nama i-luma hím állat i-nama i-kota nőstény állat. Egyébként a férfi és a nő megkülönböztetése csak nyomaték, kiemelés esetében kötelező, különben a főnév mindkét nemet jelentheti, főként az 1/2. osztályban, pl. szuahéli mpishi szakács, szakácsnő, mwalimu tanító, tanítónő, zungu európai (férfi, nő), ganda omusomesa tanító, tanítónő, umbundu upika szolga, szolgalány. Megjegyezzük, hogy az eredeti névszói előragok utóragként fordulnak elő a névmások rendszerében, csatlakozván a névmási előtéthez, pl. a szuahéliben a közelre mutató névmás h előtéte után az illető főnév osztálya szerinti magánhangzó előzi meg az osztály szerinti névmást, pl. kitabu hiki ez a könyv, kia főnév 7. osztályú előragja, ugyancsak ki- a főnév osztályához igazodó mutató névmás; többes számban vi-tabu hi-vi ezek a könyvek ; wa-toto ha-wa ezek a gyerekek.

53 50 A BANTU NYELV EK A bantu nyelvekre annyira jellemző névszói osztályrendszerre való tekintettel a 2. rész nyelvi leírásait főként erre a nyelvi jelenségre összpontosítottuk. Az igerendszerre jellemző, hogy az igeidőket általában előragok jelzik, az igefajtákat és az igei jelentéstartalom módosulásait főleg az igetőhöz járuló utóragok. Az ige tagadó alakját ugyancsak különféle előragok mutatják. Előfordulnak olyan igei előragok, amelyek időt, módot jeleznek, de az ige maga nem jelzi a cselekvés idejét, a cselekvő számát és személyét, pl. a szuahéli hu-: szokásos, ismétlődő cselekvésre utal, pl.: mtoto wake asubuhi huenda shuleni fia reggelente iskolába jár. Előfordulnak teljes mellékmondat értékű (úgy fordítható) vonatkozó névmások a megfelelő osztályhoz igazodó egyeztetéssel, pl. ganda omukazi afumbye emmere mukadde az asszony, aki ételt főzött, öreg, afumbye vonatkozó névmási alak a ku-fumbe főzni, sütni, (ételt) készíteni igéhez járul. Az igealakokban az elő- és utóragok beékelése által annyi közléstartalom jön létre, hogy mondatjelleget ad az igealaknak, vagyis a magyar nézlek, látlak poliszintétikus szerkezetre emlékeztet amerikai indián és az eszkimó nyelvekhez hasonlóan. Az igealakon belül szigorú sorrendben rendeződnek az elő- és utóragok: először jön a személyes névmás, utána, ha kell, a tagadó rag, azt követően a vonatkozó névmás, ha van, azután az igeidő vagy igemód, utána a tárgy vagy részeshatározó előragja az igetőhöz csatolva, az igető után pedig az igefajta (pl. szenvedő alak) utóragja zárja le ezt a sorozatot, pl. szuahéli Mganga tuliyemwita atafika leo Az orvos, akit kihívtunk, ma fog megérkezni, mganga orvos, tu- mi, -li- múlt idő előragja, -ye- aki, amely, -mw- tárgyrag, -ita hív ; Mwalimu aliwafundisha watoto, wasiojua kusoma a tanító tanította a gyerekeket, akik nem tudtak olvasni, mwalimu tanító, ku-fundisha tanítani, watoto gyerekek, -si- a tagadás ragja, -ku-jua tudni, ku-soma olvasni. Az igeidők a bantu nyelvek egy részében csekély számúak, kevéssé különböznek az indogermán nyelvek igei alakrendszerétől, a befejezett múlt mindenütt megvan, mint az angol have been. E csoportba tartozik a szuahéli igerendszer, amelyben a kijelentő mód jelen idején kívül a folyamatos és a befejezett múlt van meg, de összetett mondatban az előidejűséget külön előraggal jelzik az ige előtt, azonkívül egy külön előrag jelzi a cselekvés, történés rendszeres, ismétlődő voltát. A bantu nyelvek második csoportjában viszont a kijelentő módban sokféle igeidő használatos. Álljon itt példázatul a luba és a szonge igerendszer állító és tagadó módban egyes szám első személyű alakban, az igealak nyelvtani megnevezésével (funkciójukat, mondatban való jelentésüket csak körülírással lehetne megadni):

54 Két kongói (Kinshasa) bantu nyelv igeragozási alakjai I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 51 Egyes szám harmadik személy Luba Szonge állító állító tagadó Jelen idő folyamatos indi ndia ndianga ntudianga pillanatnyi intshidi ndia nkidianga ntukidianga kezdő nkadi ndia ntandianga befejezett indi mudie ne mudie ntui mudie nemrég befejezett nkadi mudie ntandi mudie most befejezett mbadi nadi ntunadi gyakorító ndiadia nadia ntuadia Múlt idő folyamatos, tartós nakadi ndia mfunine ndianga ntufunine ndianga kezdő nkavwa ndia ntafunine ndianga befejezett nakadia nadile régmúlt nakamana tandile ntunadile kudia tampwi kudia ntwafwi kudia nafo kudia nakadi mudie nadi mudie ntufunine kudia Jövő idő mvwavwa kudia mvwa kudia ntuvwa kudia nakebe kudia Kötőmód ndie ndie ntudi Óhajtómód nkadie nkadie Feltételes mód nakadi kudia nadi a kudia ntunadi a kudia Igenév mudie mudie Felszólító mód dia, diayi dianga, diangayi

55 52 A BANTU NYELV EK A bantu igékből sokféle jelentésű ige képezhető utóragokkal: - am- = tartós helyzetben lenni: herero oku-hend- állni ~ oku-hend-am-a ferdén állni -an- = kölcsönös cselekvés: szuahéli ku-piga ütni ~ ku-pig-ana egymást ütni -at- = kapcsolatba, érintkezése kerülni: szuahéli ku-kam-at-a körülfogni -i- (sh) -a = műveltető képző: szuahéli ku-simama állni ~ ku-simamisha (fel) állítani -el- = valaki, valami iránt tenni valamit: zulu uku-lob-el-a valakinek írni -w- = szenvedő cselekvés: szuahéli ku-pig-w-a üttetni -uk- = fordított helyzetbe lenni: szuahéli ku-funga zárni ~ ku-funguka nyitva lenni -u,-ul- = fordított helyzetbe hozni, fordítva cselekedni: szuahéli ku-jenga építeni ~ ku-jengua leépíteni, zulu uku-vala zárni ~ uku-vula nyitni A fentiekben szó volt a bantu névszói osztályrendszer kialakulásáról, illetve a közös főnévi igenév ku- előragjáról. Ez ko- alakban vagy preprefixummal kiegészítve (uku- stb.) számos bantu nyelvben megtalálható, de az északnyugati nyelvek egy részében (főként az A-B zónában) egyszerűsödött vagy éppenséggel lekopott. A duala nyelvben pl.: a tőszó utolsó szótagjának eső hanglejtése jelzi a főnévi igenevet. A B zóna egyik nyelvében, a mpongve (mjene) nyelvben (Gabon) a főnévi igenév d- előragot kap azonos alakban a jelen idő alakjával, pl: dyene látni mi dyene látok. E nyelvek eredeti mellékneve kevés, de kiegészítik jövevényszavakkal (a szuahéli főleg arabbal) vagy jelzős kapcsolatokkal, pl. szuahéli arab: refu hosszú, magas, mlima refu magas hegy, safi tiszta, chumba safi tiszta szoba ; hodari derék, jóravaló, mtu hodari derék ember ; igei jelzős kapcsolat: chakula cha kutosha elegendő étel, chakula étel, kutosha elégnek lenni, birtokos jelzős kapcsolat: maji ya moto forró víz, maji víz, moto tűz = a tűz vize. A számnévi rendszer ugyancsak hiányos, az eredeti bantu számnevek 1-5-ig tartanak, azon túl nyelvek szerint különbözően vagy idegen jövevényszót alkalmaznak (angol, arab stb.), vagy bonyolult körülírást. A szuahéliban 6, 7 és 9 arab eredetű, húszon felül ugyancsak. A zuluban 5-ig eredeti számnevek vannak, azon felül az ujj szóra visszamenő körülírással fejezik ki őket. A birtokviszony (genitivus) külön névmással képződik, amely a birtok és a birtokos között áll, előbb jön a birtok, utána a birtokos, a birtokos névmás

56 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 53 előragja pedig a birtok osztályához igazodik, pl. szuahéli nyumba za mwalimu a tanító háza, kitabu cha mwalimu a tanító könyve vitabu vya mwalimu a tanító könyvei kitabu cha walimu a tanítók könyve. A mondat szórendje általában kötött; érzelmileg semleges, kiemelés nélküli mondatokban SVO (alany állítmány főnévi tárgy). Kötött az állítmánytól függő mondatrészek szórendje is: főnév, utána mutató névmás, utána számnév, utána melléknév (jelző), majd határozószó pl.: vitabu hivi vili vizuri sanasana ez a két nagyon szép könyv, szó szerint: könyvek ezek kettő szépek nagyon. A bantu mondatokra jellemző névszói osztálytagozódás idézi elő, hogy a mondatrészek elő- vagy utórag szerinti egyezései rímszerű alakzatot öltenek pl. szuahéli Watu wale wanaotoka Arusha walikuwa sokoni Azok az emberek, akik Arushából jönnek, a piacon vannak, watu emberek, wale azok, wanaotoka akik jönnek, walikuwa vannak, sokoni vásáron ; zulu Umuthi wami omuhle oɓanzi uyaɓaphephela aɓantu abaningi Az én szép széles fám sok embernek árnyat ad, umuthi fa, wami enyém, omuhle szép., csinos. oɓanzi széles, uyaɓaphephela védi őket, aɓantu emberek(et), abaningi sok. A bantu nyelvekben általános a névszói állítmány különféle formákban, pl. ganda omulenzi omuwanwu magas fiú omulenzi muwanvu a fiú magas, tehát a szórend marad, de névszói állítmányként a melléknév osztályelőrag nélkül áll; sona gomo irefu a hegy magas makomo marefu a hegyek magasak ; szuahéli nyumba ni kubwa a ház nagy nyumba si kubwa a ház nem nagy, ni és tagadó alakja, si alakjukat nem változtató viszonyszók. A bantu nyelvek stilisztikai eszköztárához három alakilag, lexikailag speciális jelenség tartozik, amely más afrikai nyelvekben is megvan. Az első neve ideofon, de hasonló nyelvi stilisztikai eszközt ismer a mi nyelvünk, az uráli nyelvek általában és az indogermán nyelvek is, ott hangfestés, hangutánzás a neve, és főképp igék és melléknevek fejezik ki: kecmereg, birizgál, hebehurgya, pipiske, de főnevek is: latyak, dáridó. Az afrikai és a bantu nyelvekben ezeknek a kifejező, hangulatkeltő elemeknek a száma és használata, gyakorisága jóval nagyobb. Előfordulnak igei, főnévi és melléknévi szerepben is, leggyakrabban azonban határozószók, külön szófajta. Jellemző rá a különleges zenei hangsúly, magas hangfekvés, a beszédhangok szokatlan minősége, egyes szótagok többszörös ismétlése, a szóvég hosszú elnyújtása. Az ideofon érzelmileg telített, gúnyos, lekicsinylő, megvető, humoros kifejezéseket ölthet, egyben hangutánzó is lehet. Alakilag gyakran új elem a beszédben, a beszéd értelmi elemein túl spontán érzelemkitörés lehet. A zulu nyelvből idézünk ilyen ideofonokat mutatóba:

57 54 A BANTU NYELV EK di = Uhlezi-nje uthé di-i-i-i-i Ő csak ül, és semmit nem csinál! sui = Indlu igewele sui-i-i-i-i A ház tele van emberekkel bhídli = Indlu ibhidliziwe umoya yathi bhídli-bhídli-bhídli A házat teljesen szétromobolta a szél búlakasha = UFaku kafuni ukusebenza usímze athi-nje búlakasha phansi Faku egyáltalán nem akar dolgozni, csak lustán fekszik a földön gógogo-o-o-o = vonatdübörgés, ajtókopogás utánzása bhábhabha-bha-bha = szárnycsattogás jelzése, utánzása A másik jelenség a nyelvi tabu, eufemizmus, szépítés, az európai és más irodalmi nyelvekben ismert jelenség. A magyarban a medve és a farkas ilyen eredetű az eredeti uráli szavak helyett, hogy az illető állatok nevének kiejtése ne hozza magával megjelenésüket. A babonás félelem ugyan a modern társadalomban ilyen szócseréket nem okoz, de az eufemizmus jelenségével magyarázható pl. az öreg szó kerülése, helyette az idős használata, a vak helyett a világtalan. Az eufemizmus az afrikai nyelvekben szintén megvan, emellett azonban ilyen különleges beszédstílus használatos a zulu, szoto és néhány más nyelvben. Ennek a beszédstílusnak hlonipha a neve a zuluban, amely az ama-hloni szégyen főnévből ered, de ebben a formában tisztelet, tisztelet megnyilvánítása a jelentése. Eszerint kerülendő bizonyos személyek nevének kiejtése, azonkívül bizonyos társadalmilag kerülendő szavaké, főneveké, igéké, helyettük hasonló hangalakú szavakat használnak, pl. uku-hamba menni helyett uku-namba. De gyakran alkalmaznak új szavakat, neologizmusokat is, pl. ili-phepa papír helyett ili-khasi lap, levél, is-andla kéz helyett is-amukelo < uku-amukela megtartani. Nem ritkán ilyen hlonipha-szóból további tabusítással új hlonipha alakok keletkeznek. A társadalmi érintkezésben a bantu és más afrikai nyelveken bizonyos helyzetekben, illetve bizonyos személyek egymás közti érintkezésében titkos beszédstílus használatos, pl. vallásos jellegű szertartásokon titkos régies vagy elavult szavak használata, vő és anyós érintkezésében a vő tiszteletteljes szóhasználata stb.

58 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 55 Mutatóba álljon itt kilenc bantu nyelv 22 szava duala (A zóna) lingala (C zóna) ember, férfi mó-me mo-to nő, asszony mu-tó mw-asi gyermek mu-nà mw-ana szem d-ís li-so szív mu-lémà mo-tema nyelv èyĕmè lo-lemo menni alà ko-kεnda jönni p ko-ya enni dà ko-liya halni wò ko-fa adni bolà ko-pεsa küldeni lómà ko-tinda énekelni l ng ko-yemba hegy mù-dongó ngomba fa bwelé, ebongó njete víz mà-diba mai eső mbuà mbula hold mɔdì sanja nap wèi moi 1 ew moko 2 bábá mibale 3 bálalo misato kikuju (E zóna) szuahéli (G zóna) ember, férfi mũ-rume, mũ-ndũ m-tu nő, asszony mũ-tumia m-ke gyermek mw-ana m-toto szem ri-itho ji-cho szív ngoro m-oyo nyelv rũ-rĩmĩ u-limi menni ko-thiĩ kw-enda jönni γo-oka ku-ja enni ko-rĩa ku-la halni ko-kua ku-fa adni ko-he ku-pa

59 56 A BANTU NYELV EK küldeni ko-tũma ku-peleka énekelni ko-ima ku-imba hegy kĩ-rĩma m-lima fa mũ-tĩ m-ti víz maĩ maji eső mbura mvua hold mweri mwezi nap ri-ũa jua 1 -mwe moja 2 -ĩrĩ mbili 3 -tatũ tatu kongó, kikongó (H zóna) ganda (E, ill. J zóna) ember, férfi e-yakalo omu-ntu nő, asszony n-kento omu-kyala, omu-kazi gyermek mw-ana omw-ana szem di-su eri-iso szív n-tima omu-tima nyelv lu-bini, lu-dimi olu-limi menni kw-enda ku-genda jönni kw-iza ku-jja enni ku-dia ku-lya halni ku-fwa ku-fa adni ku-vana ku-wa küldeni ku-tuma ku-tuma énekelni ku-yimbila ku-yimba hegy mongo olu-sozi fa n-ti omu-ti víz maza ama-zzi eső m-vula e-nkuba hold n-gonde o-mwezi nap n-tangwa e-njuba 1 moxi emu 2 ole bbiri 3 tatu ssatu

60 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 57 ember, férfi nő, asszony gyermek szem szív nyelv menni jönni enni halni adni küldeni énekelni hegy fa víz eső hold nap umbundu (R zóna) omu-nu, u-lume u-kãyi u-kwenje iso u-tima e-limi-, e-laka okw-enda okw-ilya oku-lya oku-fa okw-ava oku-tuma oku-imba e-lundu, o-munda u-ti ova-va o-mbela o-sãyi e-kumbi 1 mosi 2 mbali 3 tatu herero (R zóna) zulu (S zóna) ember, férfi omu-ndu umu-ntu nő, asszony omu-kazendu um-fazi gyermek omu-atje umu-ntwana szem e-ho i(li)-so szív omu-tima in-hliziyo nyelv e-raka u(lu)-limi menni oku-enda uku-hamba jönni oku-ja, oku-ere uku-za enni oku-ria uku-dla halni oku-ta uku-fa adni oku-pa uku-pha küldeni oku-tuma uku-thuma énekelni oku-imbura uku-haya, uku-cuka hegy on-dundu i-ntaba

61 58 A BANTU NYELV EK fa omu-ti umu-thi víz o-meva ama-nzi eső o-mbura i-mvula hold o-mueze i-nyanga nap djuva i(li)-langa 1 mue nye 2 vari bili 3 tatu thathu Vö. még Johston összeállítását (melléklet). A bantu népek és nyelvek demográfiai és politikai adatai* 1 A legelterjedtebb bantu nyelv a szuahéli, kb. 4 millió ember anyanyelve, de mint közvetítő és helyenként államnyelvet 35 millió ember tudja Kelet-Afrikában: Kenya és Tanzánia partvidékén és a hozzájuk tartozó szigeteken, Pate, Kilva, Lamu, Mombasa, Pemba, Zanzibár és a francia fennhatóság alatt álló Comoreszigeteken, ahol a lakosság nagy részének anyanyelve. Hivatalos nyelv Tanzániában, az angol mellett Kenyában, nemzeti nyelv Kongó (Kinshasa) államban a francia, a lingala és a kituba mellett, hivatalos nyelv Shaba (Katanga) és Kivu tartományban; bizonyos hivatalos használata van Ugandában, Burundiban, Szomáliában; Mozambikban közvetítő nyelvként használják. A beszélők száma szerint a legelterjedtebb afrikai nyelv, megelőzve az északnyugat-afrikai hauszát. Negyvenkilenc nyelvet összesen 1 milliónál többen beszélnek, kb. 250 nyelven tudnak 100 ezer és 1 millió között, a többi 350 nyelvet kevesebb mint 100 ezer lakos beszéli, sőt ennek a csoportnak a többsége csak néhány száz lakos nyelve, és kihalás előtt áll. A 49 legnagyobb nyelv a beszélők száma alapján az alábbi: * A népességi statisztikai (és más) adatokat főként az Ethnologue című, a világ nyelveit világrészenként, azokon belül országonként felsoroló kiadványból merítettem (szerk. Barbara F. Grimes, 1-2. kötet, Dallas, Texas, 2000). A két Kongó állam neve az elmúlt évtizedekben többször megváltozott, és a politikai viszonyok még nem rendeződtek, ezért a két államra való hivatkozáskor fővárosaik nevével különböztetjük meg őket: Kinshasa és Brazzaville.

62 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 59 Szuahéli 35 millió Kelet-Afrika nagy része, ebből 4 millió anyanyelve Ganda 4 millió Uganda Nyankore (Runyankore) 1 millió Uganda Szoga (Soga) 1 millió Uganda Kikuju (Kikuyu, Gikuyu) 5 millió Kenya Kamba (Kikamba) 5 millió Kenya Lujia (Luhya, Luyia) 3 millió Kenya, Uganda Guszí (Gusii) 2 millió Kenya Kinyarvanda, Rundi (Kinyarwanda) 9 illetve 6 millió, Burundi és Ruanda Nyamvezi (Nyamvezi) 1 millió Tanzánia, a szukuma nyelvvel rokon Haya (Haya) 1 millió Tanzánia Nyakjusza (Nyakyusa) 1 millió Tanzánia, Malawi Tumbuka 2 millió Tanzánia, Malawi, Zambia Bemba 3 millió Zambia, Tanzánia, Botswana, Zimbabwe Tonga (Csitonga, Chitonga) 1 millió Zambia Sona 12 millió Zimbabwe, Botswana, Zambia Ndebele 2 millió Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság Csvana (Tswana, Chuana) 4 millió Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Zimbabwe Zulu 9 millió Dél-afrikai Köztársaság és keleti szomszédai Xhosza (Xhosa) 7 millió Dél-afrikai Köztársaság és Botswana Szoto (Sotho) 6 millió Lesotho, Dél-afrikai Köztársaság és Botswana Szvázi (Swazi) 2 millió Szváziföld, Mozambik, Délafrikai Köztársaság Fanagalo 2 millió Dél-Afrika Makua 6 millió Mozambik Makonde 1 millió Mozambik, Tanzánia Szena (Sena, Chisena) 1 millió Mozambik Conga, (Tsonga), Tonga, Ronga, Csopi, Cva (Tswa), Lenge 6 millió Mozambik, Szváziföld, Dél-afrikai Köztársaság

63 60 A BANTU NYELV EK Cseva, Csicseva, Nyandzsa (Nyanja), Chewa 6 millió a kétnyelvűekkel együtt, Malawi, Botswana, Mozambik, Zambia, Zimbabwe Jao (Yao) 1 millió Malawi, Mozambik, Tanzánia Vambo (Wambo, Owambo, Ndonga, Ochindonga, Kwanyama) 1 millió Namíbia, Angola Szonge, Szongje (Songe, Songye) 1 millió Kongó (Kinshasa) Kituba 5 millió Kongó (Kinshasa) Csokve (Chokwe ) 1 millió Angola, Kongó (Kinshasa) Kikongo 8 millió a kétnyelvűekkel együtt Kongó (Kinshasas) és (Brazzaville) Lingala 7 millió a kétnyelvűekkel együtt Kongó (Kinshasa és Brazzaville) Luba 7 millió Kongó (Kinshasa) Lunda 1 millió Angola, Zambia Mongo (Mongo-Nkundo) 5 millió Kongó (Kinshasa) Umbundu 2 millió , kétnyelvűekkel 4 millió Angola Kimbundu 3 millió Angola Bulu 1 millió Kamerun, Gabon Jelen kötetünkben nem szerepel az alábbi nyelvek leírása: Beti Kamerun 1,3 millió Csiga Uganda 1,4 millió Gogo Tanzánia 1,3 millió Lomve Mozambik 1,3 millió Meru Kenya 1,3 millió Szena Mozambik 1,1 millió Szoga Uganda 1,4 millió Szukuma Tanzánia 5 millió (a szukuma a nyamvezi nyelvvel szoros rokonságban van, ez utóbbiról vö. a 123. oldalon írtakat.)

64 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 61 Az 1 millió beszélőnél kevesebb nyelvek közül viszont az alábbiak leírása található az Afrika-kutatásban betöltött fontosságukra tekintettel: Diriku Duala Evondo Evondo pidzsin Fang Herero Olvasóink figyelmét felhívjuk e számadatok viszonylagos, sőt bizonytalan voltára. Az afrikai államokban is rendszeres időközökben tartanak statisztikai felméréseket, népszámlálásokat, azonban itt és a harmadik világ Afrikán kívüli államaiban a lakosság nem állandó letelepedése, nehezen elérhetősége (erdőségek, sivatagok stb.) miatt vannak területek, ahol nem tudnak minden lakost számba venni. Ezenkívül a korszerű statisztikai módszerek ellenére bizonyos kérdésekre kapott válaszok sem egyértelműek. Ez vonatkozik jórészt a nyelvismeretre, amelyet nem minden államban választanak vagy tudnak elkülöníteni a nemzetiségi, népi, sőt vallási hovatartozástól. A soknemzetiségű, vegyes lakosú területeken pedig a számlálóbiztos személyétől függ a válaszadás, illetve a válaszok értékelése a politikai körülmények függőségében. Ez Európában sem mindig egyértelmű. Gondoljunk arra, hogy évekkel ezelőtt Romániában a székelyeket nem sorolták a magyarok közé, és nem egy esetben a kérdezettnek meg kellett gondolnia, hogy anyanyelvének vagy nyelvismertének melyiket jelentse ki. Mindezek a tényezők miatt a nyelvi statisztikai adatok bantu nyelvterületen sem köthetők egzakt számadatokhoz, nagyságuk népszámlálásonként igen változó lehet, s ez vonatkozik a néprajzkutatók, nyelvészek által végzett felmérésekre is, hozzátéve hogy a lakosság száma szintén változik, fogy vagy növekszik, anyanyelvi ismeretük a kihalóban lévő nyelvek esetében jelentősen fogy, illetve egy-egy ilyen nyelv közben kihal. Nem csoda, hogy a lexikonok és egyéb kézikönyvek még nagyjából azonos időszakban felvett statisztikai adatai is jelentős eltéréseket tartalmaznak.

65 62 A BANTU NYELV EK Hivatalos nyelvek Az európai eredetű és a honos nemzeti nyelvek az egyes államok szerint az alábbiak: Gabon francia Angola portugál Namíbia angol Botswana angol, nemzeti nyelv: csvana Kenya angol, szuahéli Uganda angol, (bizonyos funkciókban) szuahéli Tanzánia szuahéli Burundi francia és rundi Ruanda francia és kinyarvanda Kongó (Kinshasa) francia, nemzeti nyelvek: kikongo, luba, lingala, szuahéli (kingvana) Kongó (Brazzaville) francia, nemzeti nyelvek: kikongo, lingala Malawi angol, nemzeti nyelv: cseva (nyandzsa) Mozambik portugál Zambia angol, nemzeti nyelvek: bemba, kaonde, lozi, lunda, luvale, cseva (nyandzsa), tonga Zimbabwe angol, sona, ndebele Dél-afrikai Köztársaság angol, afrikaans, ndebele, szoto (északi és déli), szvázi, conga, csvana, xhosza, zulu Szváziföld angol, szvázi Lesotho angol, szoto Comore-szigetek francia és szigeteki szuahéli A hivatalos, állami és nemzeti nyelvek fogalma nemzetközi jogi szempontból nincsen egységesen meghatározva. Zambia nyolc nemzeti és hivatalos nyelve közül teljes funkcióban csak az angol használatos, főként a parlamentben, utána következik a bemba, lozi, cseva és tonga, de nemzetközi kapcsolatokban, sőt a televízióban nem alkalmazzák őket, egyetemi előadás sem folyik e nyelveken, a kaonde, a luvale és a lunda pedig nem középiskolai oktatási nyelv és nem oktatás tárgya.

66 I. RÉSZ A BANTU NYELV EK ÉS BESZÉLŐIK 63 Írásbeliség, irodalom A fenti említett 49 nyelven kívül mintegy 150 nyelven van írásbeliség, de ez nem jelent egyenlő szintet nyelven jelennek meg szépirodalmi termékek, szerzőik európai nyelvű fordításokban sikert aratnak. Még többen írnak csak angol, francia, portugál stb. nyelven, különösen népszerű lett az ötvenes évektől kezdve a párizsi eredetű négritude irodalma (Léopold Sédar Senghor), főként a nem bantu népek köréből. A bantu nyelvű folklór irodalom a XIX. század végétől kezdve számos kiadványban jelent meg, és jelenik meg ma is. Ezzel szemben az írott nyelvek többsége csak szűk értelmiségiek körében jelent állandó olvasottságot. E nyelvek írását kevés kivétellel nyelvészek és néprajzkutatók alakították ki, főként vallásos irodalom, bibliafordítás számára, de hivatalos közlemények, hasznos tudnivalók jelennek meg rajtuk sűrűbb vagy ritkább időközönként, rendszeres nyomtatványok, heti vagy napilapok elsősorban a nagyobb példányszámban olvasott nyelveken: szuahéli nyelven Tanzániában, Kenyában és Botswanában, zulu nyelven a Dél-afrikai Köztársaságban, ganda nyelven Ugandában, sona nyelven Zimbabwéban. Közvetítő nyelvek Az európai eredetű hivatalos és nemzeti nyelvek egyben közvetítő nyelvek, de használatuk főként a városi iskolázott lakosság körére szorítkozik. Ellenben számos honos nyelv terjedt el régen az anyanyelvi beszélők területén túl, és közülük többet az illető államban nemzeti vagy hivatalos nyelvi funkcióban részesítenek: a fent felsorolt honos nemzeti nyelveken kívül Angolában a kimbundu és az umbundu, valamint a csokve az. Az írásbeliségig eljutott közvetítő nyelveken kívül van számos íratlan pidzsin bantu nyelv, amely szélesebb körben terjedt el. Az angol eredetű Kelet-Afrikában élő telepesek használják a kisetla (kiszetla) nyelvet (settler telepes angolul), amely szuahéli alapú angol pidzsin. A legelterjedtebb pidzsin Zambia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság Natal (Kwazulu) tartományának bányavidékein a vegyes nyelvű lakosság között a fanagalo vagy isikuli vagy Kitchen Kaffir vagy Pidgin Bantu vagy Basic Zulu. Beszélőinek száma több százezer és egy-két millió között lehet. Eredetére mutat az isikuli kulik nyelve és a Basic Zulu, ti. hogy alapjában zulu eredetű. (Lásd a fanagalo cikkét a II. részben). Voltaképp pidzsin eredetű Kongó (Kinshasa) két fontos közvetítő nyelve, a kituba és a lingala. Mindkettő bantu alapú francia hatásra kialakult pidzsinkreol nyelv, tehát anyanyelvi beszélői is vannak (lásd a II. rész cikkeit).

67 64 A BANTU NYELV EK Pidzsin és kreol nyelvek vannak Szudánban és Afrikán kívül a harmadik világ számos országában, számuk 150 körüli. E nyelvek mindenütt vegyes lakosságú, főként gyarmati területen keletkeztek, ahol a tanulatlan rétegek el akarták sajátítani a művelt (gyarmatosító) réteg nyelvét. A múlt század közepéig még lenézték ezeket a nyelveket, gyakran saját beszélőik is. Azóta megváltozott a helyzet, elsősorban a nyelvészek vélekednek másként, részben annak nyomán, hogy nem egy kreol nyelven jelentősebb szépirodalom fejlődött ki, pl. a haiti kreol, Siera Leonében pedig a krio. Azonkívül vannak nyelvészek, akik szerint a nyelvek általában pidzsinizálódással keletkeztek (ilyen az angolszász alapú franciás angol, Afrikában pedig az arab hatásra keletkezett szuahéli), de ezt az elméletet nem vallja minden kutató.

68 II. rész A bantu nyelvek leírása Az itt bemutatott nyelvek adatai jórészt Fodor István szerkesztésében az Akadémiai Kiadó által 2000-ben megjelentetett A világ nyelvei című lexikon cikkeire támaszkodnak; a nagyobb nyelvek közül a ganda, a kikuju, a sona, a szuahéli, az umbundu, a xhosza és a zulu leírása jelentékenyen ki van bővítve, a többi pedig kevés változtatással a lexikon szövegét követi. BEMBA (saját név icibemba): a középkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint M.40 zóna) egyike főként Észak-Zambiában és azon túl délre az ún. rézövezetben (Copperbelt), amely Kongó/Kinshasa délkeleti térségeire átterjed, közvetítő nyelvként is, 3 millió beszélővel, ebből 2 millió anyanyelvű. Zambia 25 honos bantu nyelve közül a 8 államnyelv (köztük az angol) egyike. A bemba pidzsinizált változata az ún. városi bemba (Town Bemba) főleg a rézövezet városaiban a fiatalabb vegyes nyelvű munkásréteg közt van használatban, de a fanagalo mellett visszaszorulóban van. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzója van, amelyek lehetnek rövidek és hosszúak (kettős betűvel írva). 17 egyszerű mássalhangzója van, amelyek közt hiányzik a b és d (az előbbi helyett egy bilabiális réshang hallatszik, írva ugyancsak b betűvel), azonkívűl számos orrhanggal és w, illetve y félhangzóval összetett mássalhangzói egészítik ki a rendszert, pl. mp, nd, nt, fw, fy. A ch = cs, a c jésített cs (kb. csj) hangot jelöl. Névszói osztályainak száma 19 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt. Az osztályelőragokat a-, i- vagy u- előtét (preprefixum) előzi meg, pl. 1/2. osztály u-mu-ntu ember, személy többes szám a-ba-ntu emberek 3/4. osztály u-mu-mana folyó többes szám i-mi-mana folyók 5/6. osztály i-ci-ntu dolog többes szám i-fi-ntu dolgok 9/10. osztály i-li-nso szem többes szám a-me-nso szemek

69 66 A BANTU NYELV EK A főnévi igenév a helyviszonyt jelölő u-ku raggal jelenik meg, pl. uku-leta hozni, vö. szuahéli kuleta. A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő osztályraggal igazodik a főnévhez, pl. u-mu-ntu mu-suma jó ember a-ba-ntu ba-suma jó emberek, u-mu-lilo u-kulu nagy tűz. Az igeragozásból bemutatjuk a folyamatos jelen idő állító és tagadó ragozását. Ez utóbbi egyes szám első személyben -nshi-, a többi személyben -ta- előraggal képződik a személyes névmás után és -le- időrag előtt: uku-kaka kötni, kötözni állító ragozás tagadó ragozás egyes sz. 1. sz. ndekaka kötözök (most) nshilekaka nem kötözök (most) 2. sz. ulekaka kötözöl taulekaka nem kötözöl 3. sz. alekaka kötöz talekaka nem kötöz többes sz. 1. sz. tulekaka kötözünk (most) tatulekaka nem kötözünk 2. sz. mulekaka kötöztök tamulekaka nem kötöztök 3. sz. balekaka kötöznek tabalelakaka nem kötöznek Tőszámnevek: l -mo 6 mutanda 2 -bili 7 cine lubali 3 -tatu 8 cine konse konse 4 -ne 9 pabula 5 -sano 10 ikumi 11 ikumi na-mo 20 amakumi yabili 100 umwanda 1000 ikana A számnevek 1-5 között a megfelelő osztályraggal igazodnak a számjelzett szóhoz, a többiek változatlanul követik. Számoláskor 1-5 között: cimo, fibili, fitatu, fine, fisano alakban állanak, de ez kevésbé szokásos forma, rendszerint angolul számolnak; cine lubali szó szerint három ujj az egyik kézen, négy a másikon ; cine konse (konse), mindkét kézen négy (négy) ; umvwanda eredeti jelentése igen nagy mennyiség, abantu babili két ember, amani yasano öt tojás. A bemba nyelvvel igen későn kezdtek el tudományosan foglalkozni, és feldolgozása nem tüzetes. Mint az egyik hivatalos nyelv iskolai tantárgy (de nem oktatási nyelv), megfelelő szerepet kap a tömegtájékoztatásban, sajtótermékek és természetesen iskolai tankönyvek jelennek meg e nyelven. Külön intézmény nem foglalkozik a nyelvápolással, és a szókincs majdnem kizárólag kölcsönszavakkal gyarapodik, főként a mezőgazdaság, építőipar, kézművesség, rádiózás, ruház-

70 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 67 kodás, háztartási eszközök és persze a bányászat fogalomköréből. A kölcsönző nyelv angol, de vannak szuahéli és más újabb jövevényszavak is, pl.: angolból kaabeci káposzta < cabbage, waileeshi rádió < wireless, ceesulo véső < chisel, i-shaat ing < shirt, ici-kope kép, rajz < copy, a szuahéliből poole-poole lassan < polepole, insani tányér, edény < sahani; in-sapato cipő < portugál sapato. Szépirodalmi tevékenység is mutatkozik pl. A. R. Chibamba, M. K. Chifwaila, W. B. Chilangwa, A. Kacuka, J. Musapu (költő), P. M. B. Mushindo tollából. Irodalom The White Fathers: Bemba-English Dictionary (London, 1954). Sambeek, J. van: A Bemba Grammar (London, 1955). Lammond, W.: Lessons in Bemba (Northern Rhodesia & Nyasaland, 1957). Kashoki, M. E.: Town Bemba. African Social Research 13 (1972). Ohanessian, S. Kashoki M. E. (szerk.): Language in Zambia (London, 1978). BULU (saját név: nkɔbo búlu a buluk beszéde ): az északnyugati bantu nyelvek (M. Guthrie szerint A. 74 zóna) egyike K-Kamerunban és főként mint közvetítő nyelv Gabon északi részében 1 millió beszélővel, akiknek negyede anyanyelvként tudja. Legközelebbi nyelvorokona a bene, de ugyancsak közeli rokona a duala, evondo, basza 1. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere hét tagból áll, nyílt és zárt e (ε e) és o (ɔ o) fonémákkal; bizonyos helyzetekben az e és o magánhangzók mindkét változata mediális ә magánhangzóvá válik. Mássalhangzói közt sem labioverális, sem implozív fonéma nincsen, de több orrhangú mássalhangzós kapcsolata van pl. mb, nd, ng, és egy hangszalagzárhang, azonkívül hiányzik az r, helyette l van meg. A jelentős francia hatás folytán számos zárt szótag jelentkezik, továbbá az afrikai nyelvekben ritka mássalhangzókapcsolatok. Az orrhangú mássalhangzók lehetnek szótagalkotók. Névszói osztályainak száma 21, pl.: 1/2. osztály m- gyerek többes szám b- gyerekek 3/4. osztály m-fék zsák többes szám mi-mfék zsákok 9/10. osztály sí ország többes szám sì országok (a tő nem kap előragot, egyes és többes szám alakja azonos)

71 68 A BANTU NYELV EK A melléknév, főnév, számnév és ige alakilag egyezik a főnévvel, pl. m- w-am ŋu-lì ez a gyerekem b- n b-am bá-lé ezek a gyerekeim (w-b birtokos névmás, -li -lé mutató névmás). Tőszámnevek 1 -á 6 -saman 2 -baé 7 -zángbál 3 -lál 8 ŋwɔm 4 -nyin 9 ebul 5 -tán 10 awό 20 mεwó mέbaé 100 ntet 1000 tɔyíni (< ném. tausend) A bulu szókincse főleg francia, de angol és német kölcsönszavakkal is gyarapodott, pl. n-káfinta ács < ang. carpenter; dídɔŋ, agyonbeszél, megdumál, teszi a szépet < fr.dis-donc mondd csak, kálat kártya, könyv, papír < fr. carte. A bulu nem irodalmi nyelv. Irodalom Tronje von Hagen, G.: Lehrbuch der Bulu-Sprache (Berlin, 1914). Bates, G.C.: Handbook of Bulu (Elat, 1926). Manessy, G. (szerk.): Les langues dans l Afrique subsaharienne. In Perrot, J. (főszerk.): Les langues dans le monde ancien et moderne 1 (Paris, 1981). CONGA tszonga (saját név: xi-tsonga): a bantu nyelvek délkeleti csoportjába (M. Guthrie szerint S zóna) tartozó nyelv-, nyelvjárásegyüttes, szoros rokonságban a tonga (saját név: gi-tonga), a ronga (xi-ronga) [x = s, IPAʃ], a cva (tswa, xi-tswa), a csopi (chopi, copi, xi-chopi) és lenge nyelvekkel, ill. nyelvjárásokkal. A gi-tonga nem azonos a Zambiában honos ci-tonga, sem a Malawiban honos ci-tonga nyelvvel (mindkettőt lásd a o.). A saját nyelvjárásai közül a dzsonga (djonga), ngwalungu és hlanganu az ismertebbek, ez utóbbinak sangan (shangaan) névváltozata van, de ugyancsak sangan név használatos a conga nyelvre általában. A csopi, lenge és tonga nyelvjárásokat együtt inhambane néven is említik, különösen régen a mozambiki Inhambane (nh = ny) városról, amelynek környékén és térségében beszélik őket. A ronga egyik nyelvjárása a konde. E nyelvek elsősorban Mozambikban, valamint a Dél-afrikai

72 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 69 Köztársaság, Szváziföld és Zimbabwe határos térségben honosak, számban legnagyobb a ronga, 3,5 milliós lélekszámmal, Maputo fővárost központnak tekintve; a tulajdonképpeni conga beszélőinek száma másfél milliónál több. A csoport beszélőinek lélekszáma meghaladja a 6 milliót. A conga 1966 óta egyike a Dél-afrikai Köztársaság hivatalos nyelveinek. Politon nyelvek erősségi hangsúllyal az utolsó előtti szótagon ragozó alakrendszerrel, benne névszói osztályokkal. Öt alaphangzóból áll magánhangzórendszerük, amelyekben a környezettől függően nyíltabb és zártabb e és o van jelen, de a helyesírás e változatokat nem különbözteti meg. Mássalhangzórendszerük igen gazdag hehezetes (kh, ph, th), orrhanggal (mb, nd), félhangokkal összetett (py, ty, ny) fonémákban és zár-réshangokban (pf, bv), s van egy különleges fütyülésszerű zöngés oldalréshang mint a sonában, amelyet összehúzott ajakkal képeznek, ill. léteznek ennek összetett változatai (a helyesírás az alapfonémát sw betűkkel jelzi). Idegen főként zulu eredetű szavakban csettintő hangok is előfordulnak (írásban q betűvel jelzik, pl. conga quva trágya ). 17 névszói osztályuk van a helyviszonyt jelölő előragokkal, pl. (conga): 1/2. osztály mu-nhu ember, személy többes szám va-nhu emberek 3/4. osztály mu-ti fa többes szám mi-ti fák 5/6. osztály ri-tiho ujj többes szám ti-n-tiho ujjak 7/8. osztály xi-lo dolog többes szám swi-lo dolgok A főnévi igenév a 15. osztály ku- előragját kapja, pl. ku-rima szántani, földet művelni, ku-simeka ültetni. A melléknév, névmás, számnév és ige a főnév osztályához igazodik a megfelelő raggal. Tőszámnevek: 1 -n we (n = IPA ŋ) 2 -mbirhi 3 -nharhu 4 -mune 5 -ntlhanu 10 khume 100 dzana 1000 khulo A számnevek egyeznek a számjelzett szóval, de sorrendjük kétféle lehet, és az előrag (előljáró vagy névutó) a számnév vagy a főnév osztályához igazodik, pl. mu-ne wa va-nhu négy ember magyaros szórend 2. osztályú elöljáróval, va-nhu va mu-ne fordított, bantu szórend 2. osztályú névutóval. A 6-os számnévtől 9-ig az 5-ös számnév és az 1-4 összetétele fejezi ki a megfelelő számnevet, pl. nthlanu ni-mbirhi hét, s a számjelzett szó a kettő közé kerül, pl. nthlanu wa swiluva ni swi-mbirhi hét virág (xi-luva virág ). Terjed a számnevek egyszerűsített alakjának használata.

73 70 A BANTU NYELV EK A conga, ronga és cva irodalmi nyelvek. Helyesírásuk kialakítását hittérítők kezdték el bibliafordítással és egyéb vallásos szövegek kiadásával. A Dél-afrikai Köztársaságban külön bizottság működik (Tsonga Language Committee), ez helyesírási szabályzatot és szótárt készített, gondoskodik a szükséges terminológiai újításokról, ill. neologizmusokat hagy jóvá. Mozambikban azonban nincs ilyen testület, és a helyesírás bizonyos fokig eltér amattól. Megjegyzendő, hogy a portugál helyesírás volt az írásmód alapja, és több betű (pl. x = s, IPA ʃ) megőrizte a hagyományt. E nyelveken szépirodalmi művek születnek. Említsük meg néhány író és költő nevét: Elias Mugambe (cva), E. P. Ndhambi (conga), H. W. E. Ntsanwisi. Az iskolai oktatásban (alsó osztályokban oktatják) és a tömegtájékoztatásban szintén van szerepük e nyelveknek, elsősorban a Dél-afrikai Köztársaságban. Az első feljegyzés a conga nyelvről (Inhambane néven) H. E. Hale évi szójegyzékében található. Az amerikai néprajzkutató egy világ körüli út Rio de Janeiró-i állomásán ott élő rabszolgáktól gyűjtött különféle afrikai nyelvű szavakat. Másodiknak S. W. Koelle Polyglotta Africana című, 1854-ben megjelent nagy szógyűjteménye tüntetett föl (Nyamban néven) conga szavakat, majd W. H. I. Bleek The Languages of Mosambique című 1856-ban megjelent művében találhatók bővebb adatok a nyelvről, ugyancsak Inhambane néven. E följegyzések a névazonosság ellenére sem teljesen azonosíthatók a megfelelő mai conga vagy egyéb rokon nyelvjárás adataival, de ebben a nyelvi változásoknak is szerepük lehet. Az első ronga szótár, nyelvtan és nyelvkönyv H. A. Junod munkája (1896). Ugyanő adott ki tonga-sangan nyelvtant (1907). Irodalom Berthoud, P.: Éléments de grammaire ronga (Lausannes, 1920). Persson, J. A.: An English-Tswa Dictionary (Inhambane, 1928). : Outlines of Tswsa Grammar (Inhambane, 1932). Dos Santos, L. F.: Gramática da lingua Chope (Lourenço Marques, 1941). : Dicionário Português Chope e Chope Português (Lourenço Marques, 1949). Quintão, J. L.: Dicionário Xironga-Português e Português Xironga (Lisboa, 1951). : Gramática de Xironga (Lisboa, 1951). Lanham, L.: A Study of Gitonga of Inhambane (Johannesburg, 1955). De Sá Nogueira, R.: Dicionário Ronga-Português (Lisboa, 1959). Ouwehand, M.: Everyday Tsonga (Johannesburg, 1964). Ribeiro, A.: Gramática Changana (Tsonga) (Caviçado, 1965). Cuenod, R.: Tsonga-English Dictionary (Johannesburg, 1967). Baumbach, E. J. M.: Introduction to the Speech Sounds and Speech Sound Changes of Tsonga (Pretoria, 1974).

74 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 71 CSEVA csicseva, nyandzsa (cinyandja, nyanja, sena, chisena, malawi, marawi, nyasa, saját név: Chicheŵa, népnév: acheŵa): a délkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint N.30 zóna) egyike Malawiban, Zambia keleti térségében és Ny-Mozambikban 4 millió anyanyelvi, 2 millió második nyelvű beszélővel, főképp Malawiban, ahol a lakosság felének anyanyelve, de mint az egyik hivatalos nyelvet a nyolc közül (az angolt is beleszámítva), még 20% Zambiában ismeri; közvetítő nyelvként tudják a két szomszédos országban is ban történt Malawi nyelveinek rendezése, és ekkor lett Chicheŵa a hivatalos elnevezés a korábbi többbféle név, főként a Nyanja (nyandzsa) helyett. Nyelvjárásai: a tulajdonképpeni cseva, nyandzsa és mangandzsa (Ma-ng anja), ez utóbbi Zambia délnyugati részében; mindhárom nyelvjárás kölcsönösen érthető. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Hangrendszerében 5 alapmagánhangzó van, ezek bizonyos helyzetben hosszúak is lehetnek (két betű jelzi). Mássalhangzói közt számos hehezetes és orrhanggal összetett kapcsolat van, pl. ph, th, kh, tch (IPA tʃh), mp, nd, mv, mf, ndz, ndj (IPA ndʒ) stb. Az l és az r csak változatként hallható, vagy pedig csak az egyik fordul elő valamelyik nyelvjárásban. Névszói osztályainak száma 17 a három helyviszonyt jelölő raggal együtt, pl.: 1/2. osztály mu-nthu ember, személy többes szám wa-nthu emberek, mu-tambala kakas többes szám wa-tambala kakasok, 3/4. osztály mu-si mozsártörő többes szám mi-si mozsártörők, 5/6. osztály phiri hegy többes szám ma-phiri hegyek (egyes számban a tő nem kap előragot). A melléknév és a főnévvel egyező szófajok a megfelelő előraggal igazodnak a főnévhez. Tőszámnevek 1 ci-modzi 6 zi-sanu ndi ci-modzi (5 és 1) 2 zi-wili 7 zi-sanu ndi zi-wili 3 zi-tatu 8 zi-sanu ndi zi-tatu 4 zi-nai 9 zi-sanu ndi zi-nai 5 zi-sanu 10 khumi 11 khumi ndi ci-modzi 100 dzana, makumi khumi 1000 cikwi, madzana khumi; sauzande < ang.: thousand

75 72 A BANTU NYELV EK A 6-9 közti számneveket gyakran angollal helyettesítik: sikisi < six, seveni < seven, eti < eight, naini < nine. Az 1-5 közti számnevek a számjelzett főnévhez igazodnak a megfelelő osztályraggal, pl. wanthu khumi tíz ember wanthu asanu öt ember mi-tengo mi-sanu öt fa. A cseva szókincs egyelőre szabadon fejlődik, intézményes irányítás nélkül, főleg jövevényszavak útján, de keletkeznek spontán neologizmusok is. A kölcsönszavak túlnyomó része az angolból kerül át. A számneveken kívül idézzük az alábbi példákat: bokosi doboz < box, foloko villa < fork, pulawo eke < plough, sukuluu csavar < screw; portugál eredetű pl. mbatata burgonya < batata, kalata papír, levél < carta, zenera ablak < janela, chipewa kalap < chéu; afrikai eredetűek, pl. ndege < szuahéli ndege (Ulaya) repülőgép, szó szerint: (európai) madár. Saját szóalkotási eszköze a régies, elavult szavak felújítása, pl. az (európai) étkezések neve: mfwisulo reggeli, nkhomaliro ebéd, ngonero vacsora. Az angol eredetű buledi < bread helyett kenyér jelentésben a mkate szó van terjedőben, amelynek eredeti jelentése a helyi kenyérfajta, vagyis kukoricaliszttel kevert párolt banán. Az első följegyzés a nyelvről S. W. Koelle Polyglotta Africana című szógyűjteményében található (1854). A cseva első leírása Alexander Riddle nyelvtanában és angol-nyandzsa, nyandzsa-angol szótárában történt (1880). David Scott ben nagy mangandzsa alapú szótárt adott ki, George Henry 1891-ben nyelvtant. Alexander Hetherwick 1901-ben gyakorlati nyelvkönyvet írt. Ezenkívül számos bibliafordítási részlet és más vallásos írásművek jelentek meg. A cseva már a gyarmati uralom alatt is bizonyos szerepet kapott a közigazgatásban, a függetlenség után pedig tovább lépett a hivatalos használat útján. Ez annak köszönhető, hogy az állam első elnöke, dr. Kamuzu Banda maga is nyelvésznek készült, és több írása jelent meg e tárgyban. Ő volt Mark Hanna Watkins ben kiadott nyelvtanának adatközlője. Az elnök kezdeményezésére 1972-ben megalakult a csicseva nyelvi tanács (Chicheŵa Board). De továbbra is csak az alsó fokú közigazgatásban és az elemi oktatásban használják gyakorlatilag: az ötödik osztályig tanítási nyelv, az angol pedig tantárgy, attól kezdve megváltozik a két nyelv szerepe. Az egyetemen természetesen oktatás és kutatás tárgya. A tömegtájékoztatásban fontos hely jut a csevának. A Malawi News című angol hetilap terjedelmének egynegyede cseva nyelvű. Több kiadó, köztük katolikus és protestáns kiadók jelentetnek meg rendszeresen vallásos, pedagógiai és szépirodalmi műveket. English William Chafulumira, Nelson J. Chaima, C. C. J. Chipinga, Henry Kadondo, M. X. Mpinganjira, Andrew D. Mvula, Josiah E. Phirl és mások járulnak hozzá a cseva nyelv és irodalom fejlődéséhez. A helyesírás többszöri módosításon ment át. Az első 1931-ben, a legújabb 1973-ben történt. Ebben többek között a ŵ jelet vezették be a bilabiális réshang (IPA ß) jelölésére, míg a mellékjel nélküli w megmaradt a félhangzó írására.

76 Irodalom II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 73 Watkins, M. H.: A Grammar of Chichewa (Philadelphia, 1937). Sanderson, M. Bithrey, W.B.: An Introduction to Chinyanja (Edinburgh London, ). Price, T.: The Elements of Nyanja (Blantyre, ). Thomson, T. D.: A Practical Approach to Chinyanja (Zomba, ). Missionários da Companhia de Jesus: Dicionário Cinyanja-Português (Lisboa, 1963). : Dicionário Português-Cinyanja (Lisboa, 1964). : Elementos de gramática Cinyanja (Lisboa, 1964). Harding, D.: The Phonology and Morphology of Chinyanja (Ann Arbor, Michigan, 1966). Kishindo, P. J. In: Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 5 (Hamburg, 1990). CSOKVE (chokwe, cokwe, tschokwe, kioko, quioco): a bantu nyelvek középső csoportjának (M. Guthrie szerint K.11 zóna) egyike Angola északkeleti részében, Kongó (Kinshasa) Shaba és Kasai tartományában, ez utóbbiakban mint közvetítő nyelv is, 1 millió beszélővel. Legközelebbi nyelvrokona a luvale és a lunda. Ragozó nyelv névszói osztályokkal. Hangrendszerében öt alapmagánhangzó van. Erősségi hangsúlya van, leggyakrabban az utolsó előtti szótagon. Mássalhangzórendszere kevés, egyszerű, de többféle összetett kapcsolattal bír. A b, d g és j (dzs, IPA dʒ) csak orrhangú kapcsolatokban fordulnak elő, pl. mb, nd. Ezenkívül számos hehezetes fonémája és félhangzós kapcsolata van, pl. ph, th,kh, mw, nw, lw, kw, zw, fw, my, mby, py, ky. Az r és l nem alkot két külön fonémát, egymás változataiként fordulnak elő, olykor d színezettel, egyéni kiejtésben. Névszói osztályainak száma 23 a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, pl.: 1/2.osztály mú-tu ember, személy többes szám a-tu emberek 5/6. osztály rí-fu falevél többes szám ma-fu falevelek 20/21. osztály mbunge szív többes szám mbunge szívek, nganga varázsló, javasember többes szám nganga varázslók, gyógyítók (az egyes szám nem különbözik a többes számtól, ez az osztály külön előragot nem kap).

77 74 A BANTU NYELV EK A melléknév, névmás, számnév és ige a mondatban a főnév osztályához igazodik a megfelelő raggal, pl. mu-tôndu u-pema jó fa mi-tôndu i-pema jó fák, mu-ana mu-pema jó kisgyerek a-na a-pema jó kisgyerekek. Tőszámnevek: 1 káfi 6 mu-sambânu 2 kári 7 fimbiári 3 tátu 8 nake 4 uana 9 ívua, rívua 5 mu-tânu 10 kúmi 20 ma-kúmi ári 100 lu-kama 1000 tſ-núnu A csokve nem irodalmi nyelv, helyesírása nincs szabályozva, a nyelvtanírók különféleképpen írják le, a portugálok a portugál írásmód szerint. Irodalom Van den Eynde, K.: Fonologie en morfologie van het Cokwe (Leuven, 1960). Dos Santos, E.: Elementos de gramática Quioca (Lisboa, 1962). Barbosa, A.: Dicionário Cokwe-Português (Coimbra, 1989).

78 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 75 Csopi conga CSVA NA (chuana, tswana, secwana, saját név: setšwana): a bantu nyelvek délkeleti, nguni csoportjának tagja (M. Guthrie szerint S.31 zóna) Botswana államban, a Dél-afrikai Köztársaság több tartományában (Transvaal, Oranje), ill. Bophuthatswana nemzeti területen 4 millió beszélővel. Botswana államban az angol mellett hivatalos nyelv, óta pedig a D-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve. A csvana és a szoto egymással igen közeli rokon nyelv, a kölcsönös érthetőség nagyfokú, úgyhogy közös szoto-csvana nyelvről szoktak beszélni. A csvana több nyelvjárásra oszlik: a központi rolong Botswanában és tőle nyugatra mint az irodalmi nyelv alapja, délen a tlhaping (Oranje), keletre a kgatla stb. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma hét, köztük zártabb és nyíltabb e és o (ez utóbbiakat a helyesírás ê, ill. ô betűvel jelöli, mint a szotoéit). Mássalhangzórendszere gazdag, 29 tagból áll, amelyhez ritkán előforduló és írásban nem jelölt 3 orális és 2 nazális csettintő hang járul. Az exspiratorikus mássalhangzók közt több ejektív van, ide tartozik a tš betűkapcsolattal írt fonéma is, amely a nyelv nevében szintén megvan. Zöngés mássalhangzója a b; a v és z csak idegen szavakban fordul elő, megvan még a d, de ritkább változat bizonyos fonetikai helyzetben. A g betű kiejtése veláris réshang: IPA x. Viszont több hehezetes mássalhangzója van, kxh, tsh, tlh, több zárhanggal és réshanggal összetett kapcsolata, pl. fs, fš, ps, pš, nyelvjárásonként váltakozóan, az š és s, ill. tš és ts változatként való cseréjével is (innen a nyelv nevének angol

79 76 A BANTU NYELV EK átírásváltozatai). Névszói osztályainak száma 18 a helyviszonyt jelölő előragokkal és a főnévi igenév go ragjával (külön írják, pl. go lere hozni ) pl.: 1/2. osztály mo-tho ember, személy többes szám ba-tho emberek, mo-gwè vő többes szám ba-gwè vők, mo-ruti tanító többes szám ba-ruti tanítók 5/6. osztály le-fatshe föld, ország többes szám ma-fatshe földek, országok (tsh nem c vagy cs, hanem tszh, IPA tsh) 7/8. osztály se-lêpê fejsze többes szám di-lêpê fejszék, ide tartozik a nyelvek és kultúrák neve, pl. Setšwana. A főnév osztályához igazodnak a melléknevek, névmások, számnevek és igék a megfelelő előraggal, pl. ba-simane ba-tšoma me-butla a fiúk nyúlra (itt: nyulakat) vadásznak (mo-butla nyúl ). 1 bongwe 6 borataro 2 bobêdi 7 bošupa 3 boraro 8 bofêra-mebêdi 4 bonê 9 bofêra-mongwe 5 botlhano 10 lešomê, bošomê 11 lešomê lemotšô ole mongwe, lešomê lemotšô mongwe, lešomé lebongwe 20 mašomê ale mabêdi, mašomê amabêdi, mašomê-mabêdi 100 lekgolo 1000 lenyana, sekete Korábban főleg ujjal számoltak (šupa hét, ill. mutatás: a jobb kéz mutatóujja), a nehézkes kifejezések ennek maradványai, de egyre rövidebb számnevek alakulnak ki. Számjelzőként a számnevek a megfelelő osztályragot veszik föl, pl. dipodi dišupa hét kecske. A csvana nyelvet már a múlt század elejétől kezdve tanulmányozták, és így az alaposabban ismert bantu nyelvek közé tartozik. Az első feljegyzés Hinrich Lichtenstein ( ) útleírásából való: 270 szó és kifejezés. John Campbell 1815-ben 80 szót jegyzett föl, száznál többet William J. Burchell (1824), Robert Moffat 1826-ban evangéliumi részleteket és katekizmust adott ki. Az első nyelvtant James Arcbell írta 1838-ban. A nagy utazó David Livingstone ban nyelvtani vázlatot adott ki expedíciójának tagjai számára, amelyből éppen ezért csak 25 példányt nyomtak ki. J. Fredoux újabb nyelvtant készített ben, John Brown pedig 1876-ban kiadta az első angol csvana és csvana angol szótárt. William Crisp újabb nyelvtant jelentetett meg 1880-ban. A XX. század

80 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 77 elején A. J. Wookey munkássága fordulópontot jelentett a csvana leírásában. Az ő több kiadásban megjelent nyelvtana (első kiadás 1901-ben) és szótári munkássága, tankönyvei, vallásos és világi szövegek fordításai sokáig forrásul szolgáltak, és a helyesírás szintén az ő rendszeréhez igazodott. A helyesírás később több tanulmány tárgya lett: Daniel Jones és S. T. Plaatje 1916-ban, A. N. Tucker ben és G. P. Lestrade 1930-ban. Ez utóbbit fogadta el bizonyos módosításokkal az évi helyesírási értekezlet, és az a szabályzat van ma is érvényben. A szépirodalom századunkban indult fejlődésnek. Lettle Disang Raditladi ( ), Michael Ontepetse Seboni (1912-) és Moliri Silas Molema ( ) művei fémjelzik ezt a folyamatot. Seboni prózai írásokon és verseken kívül műfordításokkal is foglalkozik, ő fordította le csvana nyelvre Shakespeare Velencei kalmár és IV. Henrik című drámáit. Irodalom Cole, D. T.: An Introduction to Tswana Grammar (London, 1955). Snyman, J. W. Shole, J. S. Le Roux, J. C.: Setswana, English, Afrikaans Dictionary (Pretoria, 1990). Snyman, J. W.: An Inroduction to Tswana Phonetics (Constantin, Cape, 1991). DIRIKU (dciriku, gciriku, mind saját név, különféle átírásban): az okavangói bantu nyelvek egyike Dél-Afrikában, az Okavango (Cubango) folyó térségében, Ék-Namíbia és Dk-Angola határvidékén és részben a szomszédos Botswanában 30 ezer ember nyelveként (M. Guthrie szerint K.70 zóna). 7 alapmagánhangzója van, középső magánhangzói nyílt és zárt ellentétet alkotnak, kilégzési mássalhangzóinak száma 30. Van még háromféle csettintő hangja (zöngés, zöngétlen és nazális) szótő elején, de csak néhány szóban, főként koiszan hatásra, pl. cníri bosszú (cn nazális csettintő hang, a képzés helye egyénenként is változó). A nyelvnévben nazális csettintő hang van, amelyet gc vagy dc betűkkel szoktak jelölni (az utóbbi W. J. G. Möhlig jelölése). Alaktanára jellemző a névszói osztályrendszer 16 különböző előraggal, a helyviszonyt kifejező ragokat is beleértve, pl.: 1/2. osztály mu-pánguli bíró többes szám wa-pánguli bírók 3/4. osztály mu-kúro folyó többes szám mu-kúro (változatlanul), vagy di-mu-kúro (összetett előraggal).

81 78 A BANTU NYELV EK Példa a helyviszony kifejezésére: pa-mu-kúro a folyó széle, a folyó szélén (pa-helyviszony előragja), ku-mu-kúro a folyó környéke, a folyóhoz, a folyónál (ku- előraggal). A főnévi alanyhoz igazodnak a többi mondatrészek a megfelelő osztályelőraggal, szabadabb szórend mellett: wa-géni wa-nà-tiki ~ wa-nà-tiki wa-géni az idegenek (vendégek) megjöttek megjöttek a vendégek (wagéni idegen, ku-tiki megjönni, a ku- helyviszonyt jelölő rag a főnévi igenév képzője). Töszámnevek (megfelelő előraggal igazodnak a számjelzett szóhoz, számoláskor a 7/8. osztály előragját kapják): 1 shi-mvè 6 wi-táno ná-shi-mvè (5 és 1) 2 wi-wíri 7 wi-táno ná-wi-wíri 3 wi-tátu 8 wi-táno ná-wi-tátu 4 wi-nè 9 wi-táno ná-wi-nè 5 wi-táno 10 mu-rongò (herero kölcsönszó) 20 mu-rongò mbíri 100 li-fére 1000 li-jowí Az eredeti és idegen számneveken kívül gyakran herero és afrikaans számnevekkel számolnak végig. Egyáltalán igen sok kölcsönszót használnak, pl. shi-shipa szita < ném. Sieb, shi-késha tartó, láda < ang. case, furáha fuvar < afrikaans vrag (ejtsd: frach). A diriku nem írott nyelv, de az iskolai alsóbb osztályokban tanítási nyelv, és missziós tevékenység során fontos szerepe van. Mindeddig azonban csak kevés kutató foglalkozott leírásával. Irodalom Möhlig. W. J. G.: Die Sprache der Dciriku (Köln, 1967).

82 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 79 DUALA (dualla, dwela, régen: diwala, francia: douala, saját név: duálá): bantu nyelv (M. Guthrie szerint A.20 zóna) Kamerun nyugati részében Douala város mint központ körül ezer beszélővel, jórészt közvetítő nyelvként (visszaszorulóban pidzsin nyelvek hatására); közelebbről rokon az iszubu, mokpe vagy kviri (kwiri), limba stb. nyelvekkel. A duala politon nyelv (2 tonémával), 7 magánhangzója és 18 mássalhangzója van, ez utóbbiak közt 2 implozív fonéma (ɓ, ɗ), de labiovelárisok és r nélkül (korábbi nyelvtanok feltüntetik). Mint bantu nyelv 19 névszói osztály szerint oszlanak meg főnevei, amelyeket előragok különböztetnek meg, s velük egyeznek a melléknevek, névmások, számnevek (1-5 között), és igealakok, pl.: 1/2. osztály mú-nà nú-sàdi (a) kisgyerek bá-nà bá-sàdi (a) kisgyerekek 3. osztály mú-ndi mú-ndεnε (a) nagy falu 5. osztály dá-lè di-ndέnέ (a) nagy kő 7/8. osztály e-lela é-ndέnέ (a) nagy kacsa be-lela bé-tanù öt kacsa Tőszámnevek 1 -w 6 mutóba 2 -bá 7 sambá 3 -lalò 8 lɔmbi 4 -nέi 9 dibuá 5 -tanù 10 dóm 100 ebwéà 500 be-bwéà be-tanù 1000 ikóli Az igeragozásban az eredeti főnévi igenév előragja elavult, ilyen funkcióban az igető mély hangfekvést kap, pl. bòla csinál- igető bòlà csinálni-. A duala annyiban irodalmi nyelv, hogy a múlt század derekától hittérítők vallásos irodalmi műveket és tankönyveket adtak ki rajta, s azóta ez a tevékenység töretlennek mondható. Kamerun függetlensége óta (1960) nyelvészek kapcsolódtak be a duala leírásába. Az első feljegyzése igen korai: egy 1665-ben megjelent holland nyelvű földrajzi leírás kiegészítő szójegyzékében. A második nem sokkal későbbi, O. Dapper ugyancsak holland nyelvű 1668-ban kiadott útleírásának szójegyzéke. Későbbi, de több és alaposabb szójegyzék található S. W. Koelle Polyglotta Africana (1854) című művében (ld. 36. o.). Az első nyelvtant Alfred Saker ( ) adta ki 1863-ban, Ószövetség-fordítását 1862-ben, az Újszövetségét 1882-ben, Th. Christaller kézikönyve 1892-ben jelent meg, C. Meinhof nyelvtana 1912-ben, E. Dinkelacker német-duala szótára 1914-ben. Ezenkívül számos iskolakönyv, újabb bibliafordítások folytatják a sort. Meg kell jegyzeni, hogy még a legújabb nyelvkönyvek is egymástól gyakran különbözően jelzik a zenei hangsúlyt. A duala modernizálása főleg egyetemi és társadalmi megbízásból működő bizottságokban folyik a függetlenség óta. Az állam nem fordít gondot a helyi nyelvek fejlesztésére

83 80 A BANTU NYELV EK (az angol és a francia a hivatalos nyelv), noha 1979-ben több nyugat-afrikai állam dolgozott ki együttesen ilyen irányú alapelveket. Az alsófokú oktatásban helyet kap mint tananyag, s a tömegtájékoztatásban szintén szerepel rövidebb adási időre, de a nagyközönség elég közömbös a nyelv ügye iránt ilyen légkörben. Ellenállásba ütközik az 1979-ben hozott helyesírási reform elterjedése is, amely ellentétben a korábbi, a vallásos irodalom írásmódjával a nemzetközi fonetikai írás betűit alkalmazza (pl. a nyílt e fonémát Є a nyílt o fonémát ɔ betűvel írják az eddigi e és o helyett). Foglalkoznak a szókincs, főleg a szakkifejezések fejlesztésével is. A duala szókincsbe sok idegen elem jutott, főleg angol, német és portugál, pl. tási adó < ang. taxes, m ni pénz < money, ésεl szamár < ném. Esel, kálati könyv < port. carta levél, írás stb. Az új szóalkotás során a saját nyelvi eszközöket veszik igénybe: a) jelentésváltoztatás, pl. diwíndí faszén ceruza, nyándi karom gereblye, kótó akadály, gát mu-lóngi építészet (3. osztály); c) összetétel: ekɔmbε vásárló, vevő + nkéŋ kemény ekɔmbεŋkén biztos kezes, seŋga hallgatni valamit + tila írni seŋgatila tollbamondás ; különben az összetétel ritkább módja a szóalkotásnak; d) képzés, pl. láŋga olvasni bo-láŋgi beszámoló, recenzió, kúdumanε betakarni ekuduman fedő, fedél, keka próbálni, megkockáztatni kekisε vizsga ; e) körülírás, pl. mwεn a mbolo deviza, szó szerint: külföldről jövő pénz; ekwáli a mus loki monológus, szó szerint: annak a beszéde, aki egyedül van; stb. A duala ugyan nem veszélyeztetett nyelv, habár beszélőinek száma fogyóban van, mert a kameruni pidzsin nyelvek kiszorítják közvetítő nyelvi funkciójából, így további fejlődése csak akkor várható, ha nagyobb szerephez jut az oktatásban, a tömegtájékoztatásban, és ha szépirodalom fejlődik ki e nyelven. Irodalom Dinkelacker E.: Wörterbuch der Duala-Sprache (Hamburg, 1914). Moume Etia, Isaac: Dictionnaire du langage francoduala contenant tous les mots usuels (Clermont-Ferrand, 1928). Ittmann, J.: Grammatik des Duala (Berlin, 1939). Ebanda II, S.: Lexique élémentaire duálá-français (Yaoundé, ), 2. átdolgozott kiadás 1976, E. Kähler-Meyer gondozásában. Helmlinger, P.: Dictionnaire en duala, suivi d un lexique français-duálá (Paris, 1972). Épée, J. M.: Mba na eé Manuel de conversation en duálá (Douala, 1980). Nseme, C. Chumbow, B. S. in Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future (Hamburg, 1990).

84 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 81 EVONDO jaunde (ewondo, jaunde, yaoundé, saját név: ewondo): bantu nyelv (M. Guthrie szerint A.70 zóna), amelyet 600 ezer ember, egy harmaduk közvetítő nyelvként beszél Kamerun délnyugati részében a főváros, Yaoundé központtal; egyik alapja a kameruni ún. evondo pidzsin (bulu bediliva, A. 70 Pidgin) nyelvnek; közelebbről rokona a fang, eton, bulu stb., amelyekkel kölcsönösen érthető. Az evondo politon nyelv (2 tonémával), mássalhangzói közt szótagalkotó nazálisokkal, két labioveláris (kp, gb) zárhanggal, magánhangzói közt nyílt és zárt e és o, azonkívül egy központi (ә) fonémával. Az 1979-ben rendezett helyesírása szerint a nemzetközi fonetikus jeleket alkalmazzák az addig vallásos iratokban szereplő jelek (pl. ë a középső ә értékében) helyett. Az új helyesírás csak lassan terjed el, a hívők a régi hagyományokat követik. Az új helyesírás rendszeresen jelöli a szóhanglejtést, mégpedig a magas fekvésűt, a mély fekvésűt csak akkor, ha szótagalkotó nazális mássalhangzón van, pl. til író. Mint bantu nyelv alaktanának fő jellemvonása a névszói osztályrendszer, amelyet előragok és a főnévtől függő szófajok egyezése jelöl. 11 osztály különböztethető meg, 6 egyes számú és 5 többes számú. Az előragok egy része azonban vagy hiányzik, vagy csak simuló mássalhangzó, ill. szótagalkotó nazális formájában jelenik meg, pl. 1/2. osztály, -ló fej mi- ló fejek 4/5. osztály d-is szem m-is szemek dz-am ügy m-am ügyek 7/8. osztály e-búk szó bi-búk szavak 6/1. osztály ngɔn lány, lánya valakinek be-ngfon lányok Névszói, igei alaktanában az evondo igen különbözik a Kelet-, Közép- és Délafrikai bantu nyelvektől. Tőszámnevek: 1 ƒók 6 saman 2 bε 7 zamgbá 3 la 8 mɔm 4 ńye 9 ebu 5 tan 10 awóm 100 ntet 1000 mintedε awom A tőszámnevek 1-6 között a számjelzett szó után felveszik a megfelelő osztályragot, pl. onɔn mb k egy madár anɔn ásaman hat madár.

85 82 A BANTU NYELV EK Az evondo annyiban irodalmi nyelvnek tekinthető, hogy a múlt század vége óta német, majd a francia uralom átvétele után francia hittérítők adtak ki nagyszámú vallásos művet és iskolakönyvet, habár a függetlenség elnyeréséig (1960) a hatóságok nem támagották, sőt ellenezték ezt a tevékenységet. Kamerun hivatalos nyelve a francia és az angol lett, s az új állam a 240 különféle helyi nyelv fejlesztését alig támogatja, tehát az a yaoundéi egyetem és társadalmi jellegű szervezetek feladata lett. Ezek programokat dolgoztak ki, s egy szakemberekből álló bizottság évek óta foglalkozik a szakszókincs fejlesztésével. Az általuk javasolt új kifejezéseket igyekeznek közkinccsé tenni, de a rendelkezésükre álló eszközök csekélyek, a tömegtájékoztatásban is kevés adásidőhöz jut az evondo nyelv. Az új szavak részben idegen elemek pótlására, részben új fogalmak kifejezésére szolgálnak. A leggyakoribb szóalkotási eszközeik az alábbiak: a) jelentésváltoztatás, pl. otan denevér esernyő, ló fej fejezet ; b) összetétel, pl. onoán bikie szó szerint vasmadár repülőgép, esam ákomodó, szó szerint a tudás kunyhója iskola, kollgégium ; c) képzés, pl. mod ember a-mod emberiség, til írni a-tilí írásmű. Az idegen szavak a köznyelvben igen kedveltek, és gyakran meglévő ~ kifejezések helyett is előnyben részesítik őket, pl. bәléd kenyér < ang. bread, az evondo m baŋəla helyett. Szépirodalmi kezdeményezések egyelőre nem jelentkeznek, de vallásos kiadványok eléggé elterjedtek, főképp a L b bəkristen (Keresztények útmutatója) című kéthetenként megjelenő lap, 1936 óta. Irodalom Haarpainter, M.: Grammatik der Jaunde-Sprache. Antropos 4 (1909). Heepe, M.: Lehrbuch der Jaunde-Sprache (Berlin, 1911). Graffin, R. Pichon, F.: Grammaire ewondo (Paris, 1930). Pichon, F.: Lexique ewondo-français, français-ewondo (Yaoundé, 1950). Tsala, Th.: Dictionnaire ewondo-français (Lyon, 1956). Abega, P.: Grammaire ewondo (Yaoundé, 1971). Essono, J.-M.: L ewondo par la grammaire et l exercice (Yaoundé, 1972). Redden, J.: A Descriptive Grammar of Ewondo (Carbondale, 1979). Essono, J.-J. Chumbow, B. S. In: Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 4 (Hamburg, 1989). Abega, P.: Petit lexique evondo (Yaoundé é.n.).

86 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 83 EVONDO PIDZSIN (pidgin ewondo, Pidgin A.70, ewondo populaire, bulu bediliva): bantu alapú pidzsin nyelv Kamerunban, Gabonban és a szomszédos területeken; sokféle, főként bantu anyanyelvű lakosság közvetítő nyelve a fontosabb közlekedési útvonalak és központok között: kereskedők, sofőrök stb. a terjesztői. A bantu nyelvek közül főként az evondo, bulu, eton és fang elemeiből tevődött össze (mind a M. Guthrie szerinti A.70 zónából), szókincsébe ezenkívül számos angol, francia, spanyol és portugál szó került. Az evondo pidzsin politon nyelv ugyan, de az erősségi hangsúlynak nagyobb szerep jut a nyelv prozódiájában. A mássalhangzórendszer kevés tagból áll, labiális kw és gw előfordul, de labioveláris zárhangok nem. Magánhangzóinak száma hat, i, e, a o, u, és egy központi ə. Mint bantu jellegű nyelv vannak névszói osztályai, de jóval kevesebb a környező bantu nyelvekéinél, bizonyos keveredéssel, illetőleg átfedésekkel; a melléknévi és névmási egyeztetés csak az egyes és a többes számra vonatkozik. Ragos alakjai vannak a jelen és a múlt időnek, míg a jövő időt analitikus alakok képviselik, ye akarni és ke menni segédigével kifejezve. Egy mondatpéldát mutatunk be: fulis nyo angafini didoŋ pita nyo ez a rendőr teljesen összezavarta ezt a csajt ( fulis < fr. policier rendőr, -fini múlt idő ragja < francia finir befejezni, didon, agyonbeszéli < francia dis-donc mondd csak ). Irodalom Alexandre, P.: Aperçu sommaire sur le Pidgin A. 70 du Cameroun. Cahiers des Études Africaines 3 (1962). FANAGALO (fanakalo, kabanga, isikuli, Kitchen Kaffir, Pidgin Bantu, Basic Bantu, Basic Nguni, Basic Zulu): főleg zulu alapú pidzsin nyelv a Délafrikai Köztársaság Kwazulu (Natal) tartományában, továbbá Zimbabwe, Zambia és Kongó (Kinshasa) városaiban és bányavidékein, ahol a vegyes nyelvű lakosság közvetítő nyelve. Beszélőinek száma több millió lehet. A fanagalo név, amely a legelterjedtebb és az Afrika-kutatók által leginkább használt, az alábbi elemekből tevődik össze: fana hasonló(an) mint, ga -val, -vel, -nak a, -nek a, lo ez, az és az alábbi gyakori felszólításból vált a nyelv nevévé: enza fanagalo csináld úgy, mint ez. A többi névváltozat pidzsin jellegre utal: Basic Nguni, Pidgin Bantu stb. A fanagalo valószínűleg Natalban keletkezett a XIX. század közepe táján az oda bevándorló, angol és zulu nyelven gyengén tudó indiaiak körében, és onnan terjedt tovább. Eredetére utal a zulu isikuli kulik nyelve elnevezés.

87 84 A BANTU NYELV EK A fanagalo ragozó nyelv, elszigetelő sajátságokkal. Nyelvtani rendszerében kevés bantu elem maradt meg. Nem politon nyelv, hanem prozódiájában erősségi hangsúly dominál, amely az utolsó előtti szótagra esik, a zulu hosszú magánhangzós magas fekvésű szóhanglejtés helyett. Nem maradtak meg a zulu implozív és csettintő hangok, az utóbbiak helyett renszerint k áll. Mássalhangzórendszere elég gazdag, 25 fonémából tevődik össze, köztük hehezetes mássalhangzókkal, amelyek nem mindig maradtak meg a zulu eredetű szavakban, pl. zulu phonsa dob (ni) > posa. A szótag szerkezete más, mint a bantué, kevés a nyílt szótag és több a bantuban meg nem tűrt mássalhangzókapcsolat: angol és afrikaans módra. Névszói osztályoknak csak csövekényei maradtak meg, pl. személyt jelentő szavakban: u-mfazi nő asszony ~ ba-fazi nők, asszonyok, u-mfokazi idegen ~ ba-mfokazi idegenek. Azonkívül gyakori a ma- többes számú rag, pl. li-tshe kő ma-litshe kövek, li-zwe ország, föld ma-zwe országok, földek. Egyeztetés nincs, a melléknév ellentétben a bantu szórenddel nem követi, hanem megelőzi a főnevet (az angol és afrikaans nyelvtanhoz hasonlóan), pl. makaza manzi hideg víz, vö. zulu ama-nzi amakhaza; nyuwan motokali új autó, vö. ang. new motorcar (newan < ang. new one), zulu i-moto e-ntsha (-moto < motor). Kialakult a határozott névelőhöz hasonló funkciója a lo eljárónak (határozatlan névelője nincs), amely a bantu nyelvekben ismeretlen, pl. Lo foloman yena funa lo nyuzipepa na lo ti a művezető kéri az újságot és a teát ( foloman művezető, előmunkás < ang. foreman, yena ő, funa akar, kér, nyuzipepa újság < ang. newspaper, na és [bantu], ti tea < ang. tea). A szókincsnek 70%-a zulu (nguni), 24%-a angol és 6%-a afrikaans eredetű, pl. zulu dla eszik > yidla, i-sisu has > sisu, i-ndlebe fül > ndlebe, i-ntaba hegy > ntaba, u-mlomo száj > mlomo, -khulu nagy > makulu, -phuza iszik > puza; ang. strong man erős ember > strongimani cirkusz, cabbage káposzta > klabish, first class első osztály(ú) > fesklas jó, remek, klassz, long one hosszú (dolog) > langwan hosszú, magas ; afrikaans steen tégla > stin, niks semmi > nikis, wortel sárgarépa > vodlela, Sondag vasárnap > Sonto vasárnap, templom stb. A fanagalo nem irodalmi nyelv. Irodalom Hopkin-Jenkins, K.: Basic Bantu (Pietermaritzburg, 1947). Cole, D. T.: Fanagalo and the Bantu Languages in South Africa. African Studies 12 (1953). Bold, J. D.: Fanagalo Dictionary, Phrase-Book and Grammar of Fanagalo (Johannesburg, ). Heine, B.: Pidgin-Sprachen im Bantu-Bereich (Berlin, 1973).

88 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 85 FANG (mpangwe, fangwe, fong, fr.: pahouin, saját név: faŋ): a bantu nyelvcsalád egyik tagja (M. Guthrie szerint A.75 zóna); Gabon északi részében, Egyenlítői-Guineában és Dél-Kamerunban beszéli 900 ezer ember, de közvetítő nyelvként is a nyelvterület déli részében. Politon nyelv, 21 mássalhangzóval (köztük több labioveláris), 18 magánhangzóval (köztük nazális-orális, rövid-hosszú ellentéttel). 11 névszói osztálya van, 6 egyes számú, 5 többes számú, de egy-egy osztályban több előragváltozat fordul elő hangtani hatásra. A helyviszonyt jelentő osztályoknak csak nyomai vannak meg; példák az osztálytagozódásra: 1/2. osztály o-ga főnök többes szám a-ga főnökök, o-do ágy többes szám a-do ágyak 3/4. osztály o-gwera éj i-gwera éjszakák, de õw-a szőr imy-a szőrzet (y=j) A melléknév, melléknévi névmás, számnév és az ige egyezik a főnévvel megfelelő előragok útján, pl. i-lõnda yi-no i-mbani i-mbya ez a két gyümölcs jó (i-lõnda gyümölcs többes számban, yi-no ez, i-mbani kettő, i-mbya jó ). A mondatban névszói állítmány van: i-mbya jó, a ni kopula ( van ) kitétele nem szükséges. 1 mori 6 orowa 2 mbani 7 orwangenõmõ 3 ntſaro 8 enanay 4 nay 9 enogomi 5 ntſani 10 igomi 100 nkama 1000 ntozen A fang nem írott nyelv, első nyelvtani leírása P. Le Berre munkája 1870-ből. Korszerű tüzetes nyelvtanok, szótárok kiadása még várat magára. Irodalom Largeau, V.: Encyclopédie pahouine, Congo français (Paris, 1901). Gautier, J.-M.: Grammaire de la langue mpongwée (Paris, 1912). Ndongo Esono, A.: Gramática pamue (Madrid, 1956). Galley, S.: Dictionnaire fang français et français fang (Neutchâtel, 1964). Kelly, J.: Close Vowels in Fang. Bulletin of the School of Oriental and African Studies 37 (1974). Piper, K.: Aspektstruktur in Pahouin (Hamburg, 1989).

89 86 A BANTU NYELV EK GANDA, LUGANDA (saját név: luganda, népnév Muganda, többes számban Baganda). Az északi bantu nyelvek egyike (Guthrie, E.15, illetve újabb J zóna) Uganda déli részében 3 millió anyanyelvi, összesen 4 millió beszélővel, az ország lakosságának 16%-a, a legismertebb nyelv ott az angol után. Tanzániában még 10 ezer beszélője van. Nyelvjárásai: kooki, sese, luvuma, ludiopa. Saját nyelvterületen tanítási nyelv, az alsófokú iskolákban az ország egész területén tanítják. Helyet kap a tömegtájékoztatásban. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere az öt alaphangzóra épül, de ezek lehetnek rövidek és hosszúak. A mássalhanzók (l, r, y és w kivételével) lehetnek kettősek, a magyar hosszú mássalhangzókhoz hasonló hangszínben, pl. kuba lenni kubba lopni ; de a szóeleji kettős mássalhanzó szótagalkotó. E hangok kettős betűvel vannak írva, a szó elején álló kettős mássalhangzó is. A mássalhangzók száma a kettősekkel együtt 36: ajak fog fogmeder kemény íny lágy íny zárhang p b t d c j k g pp bb tt dd cc jj kk gg orrhang m n ny ŋ mm nn nny ŋ ŋ oldalréshang l pergetett r réshang f v s z ff vv ss zz félhangzó w y A c betű hangértéke megközelítőleg cs, a j betűé dzs. A ŋ és ŋŋ betű a magyar n hangnak felel meg a reng, rang stb. szavakban. A zenei hangsúlyt csak tudományos szövegekben jelölik, mégpedig az eső hanglejtést: à; az emelkedőt nem jelölik. A mássalhangzók közt számos összetett van, nazális előtétűek, pl. mp, mb, nt, nd; y félhanggal összetettek: py, by, ky, gy; w félhanggal összetettek: pw, lw, rw, nyw, stb. Az i magánhangzó az előtte álló k és g mássalhangzót jésíti, ekkor cs- és dzsszerű hang keletkezik, amelyet a helyesírás nem jelöl, de különben e hangok c és j betűkkel írva megvannak a nyelvben. A szóvégi mu szótagalkotó m hanggá egyszerűsödött, pl. mudumu, ejtsd mudum korsó, ffumi > ffum lándzsa.

90 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 87 A gandának 23 névszói osztálya van, amelyben a három helyviszonyt jelölő rag is benne van. Az egyszótagos előragokhoz (CV) e-, a- és o- preprefixum járul a három helyviszonyrag kivételével. Az első és második osztályba tartoznak a személyek, a többiben több fogalomkörbe tartozó főnevek szerepelnek: 1/2. osztály személyek, állatok, növények, betegségek egyes szám omu- és ø többes szám aba- és ø omuntu ember abantu emberek omusawo orvos abasawo orvosok omukazi nő, asszony amakazi nők, asszonyok kabaka király bakabaka királyok nnawolovu kaméleon, kaméleonok 3/4. osztály növények, állatok, testrészek, természeti tárgyak stb. egyes szám többes szám előrag omu-(omw-) emi- (emy-) omuti fa emiti fák omusota kígyó emisota kígyók omwezi hónap emyezi hónapok stb. 5/6. osztály állatok, háztartási tárgyak, elvont fogalmak stb. egyes szám többes szám előrag en- egyes és többes számban ente tehén ente tehenek entebe szék entebe székek embuzi kecske embuzi kecskék endasi erő endasi erők 7/8. osztály tárgyak, néhány élőlény, gyümölcs egyes szám többes szám előrag eki- ebiekiso kés ebiso kések ekibe sakál ebibe sakálok ekitabo könyv ebitabo könyvek (arabból) 9/10. osztály mesterség, tevékenység helye, nagyméretű tárgyak, folyadékok, amelyeknek csak többes számuk van egyes szám többes szám előrag eri,(eli-), ek-, es- ama- + tőkettőzés

91 88 A BANTU NYELV EK essomero iskola erintu óriás ekkolero műhely erinnya név amasomero iskolák amantu óriások amakolero műhelyek amannya nevek amazzi víz amawulire hír 11/12. osztály elvont főnevek, országok, kicsinyített, becézett stb. főnevek, gyakran csak tbsz-ban egyes szám aka- többes sz. obu- (obw-) akambe kés obwambe kések akaana ifjonc obwana ifjoncok obuyambi segítség Bulaaya Európa 13/14. osztály hosszú tárgyak, természeti jelenségek, a hét napjai, nyelvek, nyelvjárások (egyes sz.) egyes szám többes szám előragok olu- (olw-) enoluguudo út enguudo utak olulu köd enlu ködök olunaku nap (időszak) ennaku napok olwokusooka hétfő olulimi nyelv 15/16. osztály nincs összefoglaló kör, de nagyméretű tárgyak, fogalmak tartoznak bele egyes szám többes szám előragok ogu- (ogw-) agaoguntu óriás agantu óriások oguntango súlyos büntetés agatango súlyos büntetések l7/18. osztály elvont főnevek, néhány testrész, főnévi igenévből keletkezett főnevek egyes szám többes szám előragok oku- (okw-) amaokutu fül amatu fülek okusoma olvasás okwetaaga szükség okugulu láb amagulu lábak

92 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 89 19/20. osztály mennyiség része vagy kis mennyiség és álom főnév csak egyes szám előrag otu- (otw-) otuzzi vízcsepp otuta kevés tej otulo álom 21. osztály awa-, wa- előraggal képzett helyet jelölő főnevek (az eredeti helyviszonyt jelölő pa- előragból): wakati közte, középen awatukula tiszta hely awalungi jó hely 22. osztály e- előraggal távoli vagy meghatározatlan helyet jelölő főnevek és határozószók emabega hátsó hely emmanga alsó hely ebweru fent 23. osztály ku- előraggal képzett felületre mutató határozószók kubbali oldalt kummeeza az asztalon 24. osztály mu- előraggal belső helyre mutató határozók munda bent mussanduuko szekrényben A főnévi igenév előragja az eredeti helyviszonyt jelölő ku- ragból képződött o- preprefixum hozzátoldásával: okugenda menni, okwagala akarni, okulya enni. A legtöbb bantu nyelvvel ellentétben a gandában számos eredeti melléknév van, igaz, sok igéből képződött, pl. -gézì, okos, bölcs, -k ddé, régi, kopott, -l lû bolond, őrült, -lűngì, jó, szép, -ményèfú, törött, -náfú gyenge, -nénè nagy; -sányùfú, vidám, boldog, tetszetős. A melléknév követi a főnevet, és annak jelét kapja előragként: elyato eliggya új csónak embuzi ennume hím kecske, bakkecske abantu abalungi jó emberek emmele ennyinyogovu hideg étel

93 90 A BANTU NYELV EK A gandában is van névszói állítmány, ilyenkor a melléknév mint állítmány szintén követi a főnevet, de elmarad az előragja: ennyama eŋŋonvu puha hús ennyama ŋŋonvu a hús puha. A birtokviszonyban a birtok saját osztályának előragját kapja egybeírva a főnévvel, ezt követi a birtokos a saját osztályának előragjával (ellentétben a swahilival, ahol a birtok előragja áll köztük): ebitabo byabantu az emberek könyvei, ekitabo könyv az arab kitab szóból, az eki- osztályelőrag a szó elejével egybeolvadt. abantu baakyalo a város lakói (emberei) olugalo lwomwana a gyermek ujja, mwana gyermek ennyama yembogo a bivaly húsa, mbogo bivaly, buffalo A tőszámnevek (számoláskor): 1 emu 6 omukaaga 2 ebiri 7 omusanvu 3 ssatu 8 munana 4 nnya 9 mwenda 5 taano, ttaano 10 kkumi 11 kkumi n omu, kkumi n emu 20 amakumi abiri, 100 ekikumi, ekyasa, 1000 olukumi Számoláson kívül a tőszámnév követi a számjelzett szót a megfelelő osztály előragjával: omuntu omu egy ember amayuba abili két galamb endiga bbili két juh ente ssatu három marha ebitabo bina négy könyv abalenzi bataano öt fiú Az igéhez járuló személyes névmások: egyes sz. 1. sz. nze egyes sz. 2. sz. ggwe tbsz. 1. sz. ffe tbsz. 2. sz. mmwe A harmadik személy egyes és többes számban a megfelelő osztályok előragjait, ill. az igével álló személyes névmásokat illeszti az ige töve elé:

94 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 91 ngula vásárolok tugula vásárolunk ogula vásárolsz mgula vásároltok agula ő vásárol bagula ők vásárolnak Tagadó alakban, az egyes 1. szem. si- előragot a többi személy t mássalhangzóval kezdődő előragot kap: sigula én nem vásárolok tugula nem vásárolunk togula te nem vásárolsz temugula ti nem vásároltok tagula ő nem vásárol tebagula ők nem vásárolnak Az igének négy múltbeli igeidője és két jövőbeli idője van. Ezenkívűl az igetőhöz járuló utóragokkal többféle igefaj és igei jelentésárnyalat fejezhető ki. A ganda helyesírása egységesítve van, nem jelöli a szóhanglejtést. Szépirodalmi művek, elbeszélések és versek egyre nagyobb számban jelennek meg. Néhány nevesebb író és költő: Y.B. Lubambula, M.B. Nsimbi és mások. A ganda spontán fejlődik, nincs intézményes irányítás alatt. Szókincse angol és szuahéli jövevényszavakkal bővül, pl. az angolból való waya vezeték, drót < wire, ttawuro törölköző < towel, ekkampuni társaság < company, a szuahéliből ettara lámpa < taa, ddakitari doktor < daktari (ez az angolból: doctor), omupunga hántolatlan rizs < mpunga, egguniya zsák < gunia. Irodalom Kirwan, B. E. R. Gore, P. A.: Elementary Luganda (Kampala, 1951). Ashton, E. O. Mulira, E. M. K. Ndawula, E. G. G. Tucker, A. N.: A Luganda Grammar (London, 1954). Chessvas, J. D.: The Essentials of Luganda (Kampala, 1959). Cole, D. T.: Some Features of Ganda Linguistic Structure (Johannesburg, 1967). Snoxall, R. A. (szerk.): Luganda English Dictionary (London, 1967). Mosha, M. In: Fodor I. Hagége, C. (szerk): Language Reform History and Future 2. (Hamburg, 1983). Nanfuka, M.: Luganda English Phrase Book for Tourists (Kampala, 1995).

95 92 A BANTU NYELV EK GUSZÍ (gusii, guzii, eke-gusii, kosova): az északkeleti bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint E.44 zóna) Kenyában a Viktória-tó északi részétől keletre 2 millió beszélővel. Politon ragozó nyelv két tonémával, névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében az öt alaphangzó található, köztük az e és az o nyílt és zárt (ε e, ɔ o) változattal, ezenkívül rövid és hosszú változata van mindegyik magánhangzónak (ez utóbbiak két betűvel íra). Mássalhangzórendszere egyszerű; zárhangjai közt a zöngétlenek: t, k, s (sz) és c (ty-szerű zár-réshang), zöngések: b, g, m, n, ñ (= ny), ŋ (mint az n a reng szóban), az r mint pergő hang, végül a két félhangzó w (mint az angol w) és a y (j). A p nem fonéma, bizonyos változatokban hallható, pl. ideofonokban. A b és g betűvel jelölt fonémák réshangok, a nemzetközi átírásban ß és ɣ. Az előbbi a spanyol két magánhangzó közti b hanggal, a második a cseh és a szlovák h hangzásával nagyjából egyenlő. A rendszerben nincsen d fonéma, ez az r változata, váltakozva fordul elő bizonyos helyzetekben. Névszói osztályainak száma 16. 1/2. osztály személyek előragjai: egyes szám: omo-, mo, ø többes szám: abaomo-remi gazda aba-remi gazdák taata apa aba-taata apák 3/4. osztály testrészek, fák stb. előragjai: egyes szám: omo- többes szám: emeomo-twe fej eme-twe fejek omo-te fa eme-te fák többes szám ama-, am- ama -tɔɔkε banánok am-aana méhsejtek többes szám: ebi- ebi-ŋwaans áldozatok ebi-saku klánok 5/6. osztály puha dolgok, gyümölcsök stb. előragjai: egyes szám: riirii-tɔɔkε banán ri-aana méhsejt, lép 7/8. osztály elvont dolgok előragjai: egyes szám: ekeeke-ŋwaans áldozat eke-saku klán többes szám: ci, cin- cin-bata kacsák 9/10. osztály állatok, hosszú tárgyak előragjai: egyes szám e-, enen-bata kacsa

96 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 93 többes szám: aka- ci-n-ko tűzifa-darabok aka-moonto kis emberek en-iti kígyó e-kabira néptörzs 11/12. osztály kis személyek, kis tárgyak előragjai: egyes szám: orooro-ko tűzifa cin-iti kígyók ci-kabira néptörzsek 14. osztály tárgyak, eszközök előrag: oboobo-koombe kapa l5. osztály testrészek előrag: okooko-roɣo lábfej, lábszár A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő raggal igazodnak a főnévhez, pl. omo-te ɔmɔnεnε nagy fa, eme-te εmεnεnε a nagy fák, eŋ-iti en-aŋgo gyors kígyó, ciŋ-iti cin-aŋgo gyors kígyók Tőszámnevek 1 eyεεmɔ 6 isaanɔ nεεmɔ (6+1) 2 ibere 7 isaanɔ na ibere (7+1) 3 isato 8 isaanɔ na isato (5+3) 4 iñε 9 kianda 5 istaanɔ 10 ikomi A személyes névmás az igealak előtt áll vele egybeírva, egy szótagúak vagy egy magánhangzóból állók: egyes szám 1. személy n(a)- többes szám 1. személy to- 2. személy o- 2. személy mo- 3. személy a- 3. személy ba- Az egyes szám első személy névmása bizonyos kapcsolatokban nd alakú. Az igeidők és módok száma nagy: jelen idő általában, folyamatos jelen, szokásos jelen idejű cselekvés, előző napi múlt idő, nem régi múlt idő stb., feltételes jelen idő, időtől független feltételes mód stb., s mindezek állító és tagadó alakban. A tagadást ti előrag jelzi, gyakran egybeolvadva az utána álló igeidőt vagy módot jelző raggal. A főnévi igenév előragja ko- < bantu alapnyelvi *ku-.

97 94 A BANTU NYELV EK ko-rómá ütni ko-rutá dobni általános jelentő mód, jelen idő egyes sz. 1. személy ndómá ndutá 2. személy orómá orutá 3. személy arómá arutá többes sz. 1. személy torómá torutá 2. személy morómá morutá 3. személy barómá barutá Előző múltban vagy nemrég lezajlott cselekvés, történés időalakjai: a minap, nemrég nem ütöttem, nem dobtam : egyes sz. l. személy ti-náá-romá ti-náá-ruta 2. személy ti-kwáá-romá ti-kwá-ruta 3. személy t-áá-romá t-áá-ruta többes sz. 1. személy ti-twáá-romá ti-twáá-ruta 2. személy ti-mwáá-romá ti-mwáá-ruta 3. személy ti-báá-romá ti-báá-ruta A guszí nem irodalmi nyelv, noha bibliafordítást adtak ki 1988-ban, és más vallásos írások jelennek meg rajta. Írása nem egységes, a lakosság csekély százaléka tud írni-olvasni ezen a nyelven. Irodalom Whiteley, W.H.: The Gusii Tense System (Kampala, 1960). : A Practical Introduction to Gusii (Kampala, 1965). Cammenga, Jelle: Phonology and Morphology of Ekegusii: A Bantu Language of Kenya (Köln, 2002).

98 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 95 HAJA, ZIBA (haya, ekihaya, ruhaya, ziba): a bantu nyelvek északi központi csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie szerint E.20 zóna, újabb J. zóna) Tanzániában a Viktória-tó nyugati vidékén 1 millió 200 ezer beszélővel. Legközelebbi rokon nyelvei: dzsita (jita), rukiga, runyankore, ganda, nyoro; nyelvjárásai egymással közérthetőek: bumbira, edangabo, hamba, hangiro, mvani, nyakiszisza, joza. Politon nyelv névszói osztályokkal. Magas és mély tónusa van (ez utóbbit nem jelöli), azonkívül bizonyos helyzetekben előfordul eső tónus (â) is. Erősségi hangsúlya a közlés utolsó előtti szótagjára esik módosítván a szótag zenei hanglejtését. Magánhangzóinak száma 5-5: az alaphangzók rövid és hosszú változatban (ez utóbbit két betűvel írják); a magas tónust az első magánhangzó jelöli, pl. oku-tóola kapni. Mássalhangzórendszere: zárhangok p b t d k g zár-réshangok č j nazálisok m n ñ réshangok f s z sh h folytonosak és félhangzók l y w A č (gyakran ch-val írva) hangértéke cs, a j betűé dzs, sh = s, ñ = ny; a h több nyelvjárásban néma. Névszói osztályainak száma 18 az eredeti helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, amelyek közül csak a mu- ismerhető föl: omú-ñ-ju a házban, különben é-ñ-ju ház. többes szám aba- abantu férfiak, emberek abakâzi nők, asszonyok Példák a névszói osztályokból: 1/2. osztály személyek, emberek előragok: egyes szám omuomuntu férfi omukâzi nő, asszony 3/4. osztály testrészek, fák, gyümölcsök, állatok, szerszámok, természeti jelenségek előragok: egyes szám omu- többes szám emiomúti fa emíti fák omukôno kar emikôno karok omúña gyík emiña gyíkok umushêñe homok emishêñe sok homok

99 96 A BANTU NYELV EK 9/10. osztály állatok, testrészek, természeti jelenségek stb. előragok: egyes szám és többes szám en-, eŋentâle oroszlán, oroszlánok eŋkókola könyök, könyökök enjûla eső, esők emótoka kocsi, kocsik, autó, autók < angol motor car A főnévi igenév előragja oku- < * bantu ku- bővítve o- preprefixummal. 1 -mó 6 mukáaga 2 -bili 7 mushanju 3 -shatu 8 omunáana 4 -ensaano 9 muenda 5 -itaanu 10 ikûmi Tőszámnevek 5-ig a főnév osztálya szerinti előragot kapják, 5 felett előrag nélkül követik. Az igeragozásnak kijelentő módban két jelen idejű ragozása van: folyamatos és pillanatnyi, öt múlt idejű ragozása és két jövő idejű. Az előragok a személyes névmás és az igető között állanak, kivéve a második múlt időt, ahol az igető után állanak. Néhány igealakot bemutatunk a kóma összekötni igével; főnévi igenév: oku-kóma: folyamatos jelen pillanatnyi jelen általános múlt szokásos múlt befejezett múlt tu-kóma összekötünk ni-tu-kóma most kötünk össze tw-á-kôma összekötöztünk tw-á-kóm-aga azelőtt kötözni szoktunk tw-á-kóm-ile már összekötöztünk A haja nem írott nyelv; bibliafordítása folyamatban van; különben a lakosság egy része muzulmán. A nyelv leírása hézagos, helyesírása nincs rendezve. Irodalom Byarushengo, Ernest Rugwa Duanti, Alessandro Hyman, Larry M.: Haya Grammatical Structure. Southern California Occasional Papers in Linguistics No. 6. (Los Angeles 1977).

100 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 97 HERERO (saját név: Otjiherero, népnév: Ovaherero): a bantu nyelvek közé tartozó (M. Guthrie szerint R. zóna) mintegy 120 ezer lakos nyelve Namíbia északkeleti és északnyugati, továbbá Botswana nyugati térségében. A hererók eredetileg marhatenyésztő pásztornép volt, a német uralom elleni évi felkelés leverése után lélekszámának nagy részét elvesztette, s csak a dél-afrikai kormányzat kezdetétől (1917) jutott emberibb életformához. Politon nyelv névszói osztályokkal: Három tónusa van: magas (á), mély (à) és eső (â), amelyek bármely szótagon állhatnak, de az eső tónus az előbbiek helyétől függ. A tónusok nemcsak a tő jelentését mutatják, hanem a mondat alaktani, mondattani funkcióját és az érzelmi töltetet, vagyis a zenei hangsúly a mondat funkcionális jelentését is megváltoztatja. Ezenkívül erősségi hangsúly van a hereróban (jele /), a főhangsúly rendszerint az utolsó előtti szótagon, amely szintén módosítja a mondat jelentését. E prozódikus mutatókat nem jelölik a helyesírásban, pl. ami me munu omundu omure látok egy magas embert, prozódikusan átírva: àmi mè/munu ò-mù-ndù ò-mù-rè; onganda város, prozódikusan: ò-ngàndá, ó-ngándá ez város : az utóbbi példában látható, hogy a tónus minősége névszói állítmányt jelez. Magánhangzórendszerében öt rövid és öt hosszú fonémát tartalmaz (ez utóbbit helyesírásban betűkettőzéssel jelzik). Mássalhangzói közt több interdentális akad, ezenkívül több nazális előtétű zárhangja van, pl. mb, nd és w, y félhangzókkal alkotott kapcsolatai, pl. hihamwa fájdalom ; a tj betűkapcsolat cs (IPA tſ ) hangot jelöl. Névszói osztályainak száma a helyviszonyt jelző (ld o.) ragokkal együtt 18. Az 1/2 osztályba tartoznak a személyeket jelentő főnevek, pl. o-mu-ndu ember, o-va-ndu emberek ; a 3/4. osztályba élőlények, testrészek stb., pl. o-mu-ti fa, o-mi-ti fák, az 5/6. osztályba dolgok, eszközök és egyes számban nyelvnevek tartoznak, pl. o-tji-havero szék, o-vi-havero székek, o-tji-herero (a herero nyelv). Amint látjuk, akárcsak az umbundu nyelvben, az eredeti névszói előragokhoz még o- előtét járul (preprefixum). Tőszámnevek: 1 mue 6 hamboumue 2 vari 7 hambombari 3 tatu 8 hambondatu 4 ne 9 (hambo) muviu 5 tano 10 omurongo 20 omirongo vivari 30 omirongo vitatu 100 esere 1000 eyovi A számnevek öt fölött nem igazodnak a fővévhez, tehát pl. omiti vitano öt fa, omiti hamboumue hat fa.

101 98 A BANTU NYELV EK A melléknév, névmás, számnév (5 alatt), ige a megfelelő előraggal igazodik a főnévhez, pl. oku-rama oku-re hosszú lábszár oma-rama oma-re hosszú lábak, otji-huro otji-kuru régi város ovi-huro ovi-kuru régi városok. A herero igerendszerében számos időalak van: általános jelen, jövőbe hajló jelen, határozatlan jövő, közelmúlt idő (aznap), egyszerű régmúlt, határozatlan régmúlt (kezdete és vége befejezett), határozott régmúlt. Az igeidők képzése a tővéghangzó változásával, utóragok hozzáadásával (-ere, -ire stb.), tónus változtatással stb. történik, pl. a közelmúlt idő példája: mbâ ùngúrà régen dolgoztam mbà ùngúríré igen régen dolgoztam, be is fejeztem a megkezdett munkát. A tagadó igealakok egyes szám 1. személyében hi, a többi személyen kà tagadószó a személyes névmás előtt, gyakran vele összeolvadva, pl.: kàtú hongéré mi régen (még) nem tanítottunk, hí rírè én nemrég (még) nem ettem, kàvé múníné ők még nem láttak (semmit). A herero leírása a XIX. század közepén kezdődött el német misszionáriusok tevékenysége nyomán. Carl Hugo Hahn ( ) vallásos szövegeket fordított hereróra 1849-ben, 1857-ben jelent meg nyelvtana és szógyűjteménye. A szuahéli mellett ez a második tudományos munka a bantu nyelvek köréből, és sokáig szolgált e nyelvcsalád megismerésére. Az Újszövetség fordítása 1879-ben látott napvilágot. További lépést jelentett Carl Meinhof nyelvtana 1909-ből. Emellett tovább folytatódott a hittérítő tevékenység, amelynek során számos vallásos és oktató jellegű kiadvány készült e nyelven, egyben részleges nyelvújítás a vallásos élet fogalmi körében. J. Irle 1917-ben publikált egy német-herero szótárt a célból, hogy a nyelvet támogassa a kihalás veszélye elöl. A nyelvi fejlődés biztató szakasza 1964-ben kezdődött meg a Native Language Bureau (Bennszülött Nyelvi Tanács) megalapításával. Az alsófokú oktatás a tanulók anyanyelvére tért át. Az 1950-es évek vége óta a herero más helyi nyelvekkel együtt a windhoeki egyetemen oktatás tárgya lett. A szépirodalom szintén kezdetét vette T. K. Kamupingene költeményeivel. Mindazonáltal a herero napjainkban sem lépte át a családi és mindennapi érintkezés szintjét. Az említett tanács (1969-től Bureau for Indigenous Languages) és a windhoeki tudományos intézmények égisze alatt szakszavak képzése folyik rendszeresen. Részben kölcsönszavakat kodifikálnak, pl. omorfema morféma, részben újakat alkotnak, pl. képzéssel: ungurira dolgozik valamin > omaungurira analízis ; összetétellel: eyazemambo kölcsönszó < yazema kölcsönöz + mambo szó ; jelentés-változtatással: omuze gyökér mint nyelvtani szakszó. Irodalom Meinhof, C.: Die Sprache der Herero in Deutsch-Südwestafrika (Berlin, 1909). Brockmann, H.: Einführung in die Hererosprache (Karibib, 1941).

102 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 99 Vedder, H.: Einführung in die Hererosprache (Berlin, 1954). Köhler, Oswin: Tongestalt und Tonmuster in der Infinitivform des Verbum in Herero. Afrika und Übersee 42, , (1958). Möhlig, W. J. L. Marten J. U. Kavari: A Grammatical Sketch of Herero (Otjiherero) (Köln, 2002). Möhlig, W. J. G.: The prosodological structure of Herero. In Frankfurter Afrikanistische Blätter 15 (2003). Ohly, R; in Fodor, I. C. Hagège: Language Reform History and Future 5 (Hamburg, 1990). JAO (djao, ayo, adsoa, hyao, yao): a délkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint P.21 zóna) egyike Mozambik északnyugati részében átnyúlva Malawi és Tanzánia határterületeire, másfélmillió beszélővel (Malawiban mintegy 1 millió). Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Hangrendszerében megvan az öt alapmagánhangzó, amely rövid és hosszú lehet (két betűvel írva). Mássalhangzórendszere viszonylag kevés tagból áll, de több orrhangú kapcsolattal, pl. mb, nd, ŋg, ns és palatalizált mássalhangzókkal, pl. py, ty (tj), my, ly (lj), végül a b, g és j gyakran implozív ejtésű, de a d nem. Névszói osztályainak száma 15 a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, pl.: 1/2. osztály mu-ndu ember, személy többes szám wa-ndu emberek 3/4. osztály m-tela fa többes szám mi-tela fák 5/6. osztály li-jela kapa többes szám ma-jela kapák ( j = dzs, IPA dʒ) 7/8. osztály chi-yuni madár többes szám i-yuni madarak 15. osztály ku-luma harapni, harapás (a főnévi igenév és gerundium ragja). Vannak összetett előragok, amelyeket a meglévő osztályokban tüntetnek föl a nyelvtanírók, pl. singano tű (előrag nélkül) a-chi-singano tűk (az 1/2. osztályba helyezve). Tőszámnevek: 1 -mo 6 msano na -mo (5 és 1) 2 -wili 7 msano na -wili 3 -tatu 8 msano na -tatu 4 mcheche 9 msano na mcheche 5 msano 10 likumi 20 makumi gawili 100 lichila.

103 100 A BANTU NYELV EK A számnevek 1-3 között megegyeznek a főnév osztályával a megfelelő előrag által, a többi számnév változatlanul követi a számjelzett szót, pl. nguku si-tatu három szárnyas, három madár ma jela msano na li-mo hat kapa, nyumba likumi tíz ház. A jao nem irodalmi nyelv. Első feljegyzése viszonylag korai: Horatio Emmons Hale szójegyzékében található (1846). Az amerikai néprajzkutató egy világkörüli kutatóúton vett részt, és Rio de Janeiró-ban volt afrikai rabszolgák voltak adatközlői. A jao adatokat Mudjana nyelv néven jegyezte föl. Irodalom Sanderson, M.: A Yao Grammar (London, 1922). : A Dictionary of Yao Language (Zomba, 1957). Whiteley, W.H.: A Study of Yao Sentences (Oxford, 1960). KAMBA (saját név: ki-kamba): az északkeleti bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint E.55 zóna) a közép-kenyai magasföldön 5 millió beszélővel, közelebbről rokon a kikuju nyelvvel. Távolabbi rokonítása más magasföldi bantu nyelvjárásokkal (embu, mbeere, taraka, csuka stb.) még bizonyításra szorul. Nyelvjárasai: maszaku, kitui és mumoni. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere elég összetett: 7 magánhangzója közt az i és u lehet nyíltabb és zártabb, a helyesírásban ĩ és ũ jelöli a nyíltabb típust, azonkívül a magánhangzók lehetnek rövidek, félhosszúak, hosszúak és igen hosszúak. A helyesírás csak három hosszúságot jelöl: a hosszút és igen hosszút kettős és hármas betűvel. Mássalhangzórendszerében van egy fogközi zöngés th (mint az angol th), egy bilabiális réshang v (IPA β) betűvel írva (a v hang nincs meg e nyelvben), több orrhanggal és félhanggal összetett zárhang, pl. nd, nt, ns, nth, nz, lw, kw, tw, ty, ky, de hiányzik a b, d,g (csak ŋg és p van meg). Ugyancsak nincs meg az r, csak az l. Névszói osztályainak száma 17 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt, pl.: 1/2. osztály mũ-tũi szomszéd többes szám a-tũi szomszédok mũ-eni vendég, idegen többes szám a-eni vendégek, idegenek 5/6. osztály ĩ -via kő többes szám ma-via kövek ĩ-ia tó többes szám ma-ia tavak

104 15. osztály főnévi igenév: kũ-semba futni, futás. II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 101 A melléknév, számnév, névmás és ige a főnév osztálya szerinti raggal igazodik hozzá mint jelzett szóhoz. Tőszámnevek 1 ĩmve, -mwe 6 thanthatũ 2 ilĩ,- ĩlĩ 7 muonza 3 itatũ, -tatũ 8 nyanya 4 inya, -na 9 kenda 5 itaano, -taano 10 ĩkũmi 11 ĩkũmi na ĩmve, 20 mĩongo ĩ1ĩ 100 iana 1000 ngili. A számnevek 1-5 között mint jelzők igazodnak a számjelzett főnév osztályához a megfelelő előraggal, a többiek változatlanul követik a főnevet, pl. mũ-ndũ ũ-mwe egy ember, ĩ-viayĩ-mwe egy kő, nyũmba kenda kilenc ház. A kamba szókincse angol és szuahéli jövevényszavakkal gyarapodik, pl. az angolból sukulu iskola < school, ĩ -vuku könyv < book, a szuahéliből, pl. ĩ- sanduku doboz < sanduku (nem kap külön ragot), taa lámpa, fáklya < taa, kũ-andika írni < kuandika. A kamba helyesírása jórészt a kikujuéhoz igazodik, de hagyományokra is épül. Írásbelisége főleg vallásos és általános iskolai tankönyvekből áll, de van kezdődő szépirodalma is, amelyet a nyelvész, vallástörténész John S. Mbiti indított meg. Irodalom Brutzer, E.: Handbuch der Kambasprache. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 9 (1906). Mbiti, J.S.: English Kamba Vocabulary (Kampala Nairobi Dar es Salaam, 1959). Whiteley, W.H. Muli, M.G.: Practical Introduction to Kamba (London Nairobi, 1962).

105 102 A BANTU NYELV EK KIKONGO, KONGO (kikoongo, saját név: kikôngo, saját népnév: Bakôngo): a bantu nyelvek nyugati csoportjába (M. Guthrie szerint H.10 zóna) tartozó nyelv-, nyelvjárásegyüttes a Kongó (ma Zaire) alsó folyásának térségében, Kongó (Kinshasa) nyugati, Angola északnyugati és Kongó (Brazzaville) állam délnyugati részében, 8 millió beszélővel. Kongó (Kinshasa) államban az egyik nemzeti nyelv, bizonyos hivatalos funkciókkal a francia államnyelv mellett. Nyelvjárásai 13 alcsoportra oszlanak, fontosabbak: kituba (ikeleve, kikongo ya leta) mint pidzsin-kreol nyelv, kizombo, kakongo (fiote), kijombe vagy majombe (kiyombe, mayombe), mazinga, laadi. Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében 5 alaphang van. Mássalhangzóinak száma kevés, sem implozív, sem labioveláris fonéma nincs, csak az y és w kapcsolódik gyakran mássalhangzóhoz magánhangzók előtt, mint számos bantu nyelvben, pl. mu-ana > mwâna gyerek. Az n és m ha teljes szótagból rövidültek le az utánuk következő szóelem kezdetét módosítják, ilyenkor pl. a p, t és k hehezetet kap (írás nem jelzi), vagy pedig maguk nazális magánhangzóvá válnak, pl. nkênto asszony gyakran õkênto alakban hangzik; északi nyelvjárásokban viszont megmaradt az eredeti mu-, mu-kênto. Névszói osztályainak száma 18, pl.: 1/2. osztály mũ-ntu ember, személy többes szám bâ-ntu emberek n kulu ős többes szám ba-kulu ősök n longi tanító többes szám ba-longi tanítók 3/4. osztály (n- és m- előrag egyes és többes számban: n-gulu disznó, disznók ), m-bwa kutya, kutyák (n > m hasonulással), n-tângu Nap (égitest) 10/11. osztály ki-lau betegség többes szám bi-lau betegségek; nyelvek neve is ebbe az osztályba tartozik: ki-kôngo, ki-yõmbe a jombe nyelvjárás, i-fwalansa francia nyelv ; több nyelvjárásban lu- egyes számban és bu- többes számban jelez idetartozó főneveket, pl. ki- nzâmbi istenség helyett bu-nzâmbi. A melléknév nem közvetlenül jelzi a főnevet, hanem birtokviszonyban vagy birtokot kifejező szerkezettel, pl.: mũ-ntu wa m-bote jó ember, szó szerint: a jóság embere, bâ-ntu ba mbote jó emberek ; a másik szerkezet: mû-ntu n kwa ngolo erős ember, szó szerint: erőt bíró ember, vö. szuahéli m-tu m-wenye nguvu erős ember, szó szerint: erővel bíró ember, de a kikongóban a leírt szerkezetek általánosak.

106 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 103 Tőszámnevek: 1 mosi 6 basâmbanu 2 ôle 7 nsambwadi 3 tatu 8 nâna 4 ya 9 ywa 5 tânu l0 kûmi 20 makûmi môle 100 nkama 1000 fûnda A számnevek 1-6 között előraggal jelzik a számjelzett szót, pl. m-bwa i-tatu három kutya ; hét fölött változatlanul követik a főnevet, pl. bâ-ntu kûmi tíz ember, m-bwa nâna nyolc kutya. Az afrikai nyelvek közül a kikongót kezdték el legkorábban leírni. A Kongó torkolatának 1482-ben történt felfedezése után 20 évvel, 1512-ben portugál hittérítők indították el a missziós tevékenységet, majd folytatták ők és más hittérítők az első kongói államalakulat idején. Az első katekizmust 1542-ben Mattheus Cardoso írta portugál sorközi fordítással (megjelent 1624-ben). Joris van Gheel 1652-ben latin-spanyol-kikongó szótárt adott ki, majd Giacinto (Hyacinthus) Brusciotto a Vetralla 1659-ben kikongó nyelvtant írt latinul, amelyben vázolta a névszói osztályok rendszerét. A kikongó modern leírása W. H. Bentley 1887-ben angolul kiadott nyelvtanával és szótárával kezdődik meg.

107 104 A BANTU NYELV EK Ugyanő fordította le majdnem egészében a Bibliát, és számos egyéb vallásos tárgyú írás, iskolakönyv fűzödik a nevéhez. Máig is forrás értékű a svéd Karl Edvard Laman 1912-ben megjelent nyelvtana angolul és 1936-ban kiadott kikongó francia szótára. A nagymúltú kezdethez képest a folytatás lelassult, és a kikongó feldolgozása nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az írásbeliség sem fejlődött a délkeleti bantu nyelvekhez képest. Több folyóirat jelenik meg köztük az 1892-ben elindított vallásos tárgyú Minsamu Miayenge (A béke üzenete) című, és ezek igyekeznek a sokféle nyelvjárási alakok közt a végleges nyelvi és helyesírási normát kialakítani. Azonban nincs állami és társadalmi intézmény, amely a nyelv állandó gondozását ellátná. A tévében és a rádióban viszont rendszeres kikongó nyelvű adások folynak. Az alsófokú oktatásban a tanítás nyelve. Irodalom Butaye, R.: Dictionnaire kikongo-français et français-kikongo (Roeselare, 1909). : Grammaire congolaise (Roeselare, 1910). De Clercq, L.: Grammaire du kiyombe (Bruxelles, 1921). Dereau, L.: Cours de kikongo (Namur, 1955). Jacquot, A.: Études desciptive de la langue laadi (Brazzaville, 1971). KIKUJU, GIKUJU (kikuyu, gikuyu, saját név: γìkùyú): az északkeleti bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint E.51 zóna) 5 és félmillió beszélővel Kenya középső térségében, a Nairobitól északra elterülő hegyvidéken. Ebben a 40 különböző nemzetiséget magában foglaló országban a legnagyobb nemzetiség, a lakosság 21%-a. Hat nyelvjárása van, amelyek egymás közt érthetőek: mathira, nyeri, muranga, kiambu, ndia és gicsugu (gichugu). Közelebbi nyelvrokonai, amelyekkel nem áll fent teljes érthetőség: kamba, embu, mbere (mbeere), meru és csuka (chuka). Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma hét, a zárt és nyílt i és u (ez utóbbiak írva ĩ és ũ) fonémával. A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak (kettős betűvel írják). Mássalhangzórendszere egyszerű: sem implozív, sem labioveláris fonémák nincsenek benne, hiányzik az l (helyette megvan az r), van egy veláris zöngés réshangja: y, egy zöngéssel váltakozó zöngétlen fogközi réshangja (IPA θ és ð), azonkívül számos orrhanggal összetett zárhangja, pl. mb, nd, ŋg. Jellegzetes morfonológiai szempontból az ún. Dahl-törvény (ld. a 19. lapon): több más bantu nyelvben (pl. kinyarvanda) is

108 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 105 meglévő hangváltakozás, vagyis, ha két egymás után következő szótag zöngétlen mássalhangzóval kezdődik, akkor az első szótagé zöngésül, pl. γo-oka jönni ko-oka helyett. A nyelv neve maga is az említett törvényszerűségnek megfelelően alakul; viszont a kikuyu írásmód részben fonológikus jellegű (nyelvtudományi használatban), részben a ɣ hang írásában előálló nehézségek következménye (a mindennapi angol és egyéb nyelvű szóhasználatban). A kikujuban csak k-t, k-k, k-c (IPA tſ) és k-θ viszonylatban érvényesül ez a törvényszerűség. Ezenkívül több más hangváltakozás fordul elő a folyamatos beszédben. Névszói osztályainak száma 12, 6 egyes és 6 többes számú, pl.: 1/2. osztály mũ-ndũ ember, személy többes szám a-ndũ emberek mw-ene tulajdonos többes szám ene (< a-ene) tulajdonosok 3/4. osztály mũ-tĩ fa többes szám mĩ-tĩ fák 7/8. osztály kĩ-haato seprő többes szám i-haato seprők 9/10 osztály nyũũmba ház, házak (előrag nélküli tövek, változatlanok többes számban is). 11/12. osztály ri-itho szem többes szám ma-itho szemek (th fogközi réshang) Igerendszeréből bemutatjuk az egyszerű és a régmúlt idő ragozását állító és tagadó alakban: egyszerű múlt: megragadni, erőt venni (valamin) képzése: -ra- előrag+ tő+ -i-re utórag állító ragozás tagadó ragozás egyes szám 1. személy ndĩ-ra-gwat-ire ndi-ra-gwat-ire 2. személy ũ-ra-gwat-ire ndũ-ra-gwat-ire 3. személy a-ra-gwat-ire nda-ra-gwat-ire többes szám 1. személy tũ-ra-gwat-ire tũti-ra-gwat-ire 2. személy mũ-ra-gwat-ire mũti-ra-gwat-ire 3. személy ma-ra-gwat-ire mati-ra-gwat-ire régmúlt egyes szám 1. személy nda-a-gwat-ire ndi-a-gwat-ire 2. személy w-a-gwat-ire ndw-a-gwat-ire 3. személy a-a-gwat-ire nd-a-gwat-ire többes szám 1. személy tw-a-gwat-ire tũti-a-gwat-ire 2. személy mw-a-gwat-ire mũti-agwat-ire 3. személy ma-agwat-ire mati-a-gwat-ire

109 106 A BANTU NYELV EK A melléknév, számnév, névmás és ige a megfelelő előraggal igazodik a főnév osztályához, pl. mũti mũ-raya magas fa mĩ-tĩ mĩ-raya magas fák. Tőszámnevek: 1 mwe 6 tandatũ 2 ĩrĩ 7 muugwanja 3 tatũ 8 nanda 4 na 9 kenda 5 tano 10 ikũmi 100 igana 1000 ngiri A számnevek a jelzett szó után állanak a megfelelő osztályraggal. A kikuju nem tartozik az alaposan feldolgozott nyelvek közé. Helyesírása nincs intézményesen rendezve, és több nyelvtaníró különböző átírást alkalmaz. A kikuju voltaképp nem irodalmi nyelv, de azért van néhány írói próbálkozás. Legfontosabb Ngugi Wa Thiong o (James Thiong o Ngugi), született 1938-ban, jelenleg Angliában él. Regényeit angolul írta, de több színdarabot írt kikuyu nyelven, pl. Ngaahika ndeenda (angol címe: I will marry you when I want, 1977). Részben írásaiért (bizonyos nacionalizmust láttak bennük), részben egyéb ellenzéki magatartásért sokáig fogva tartották (különben meggyőződéses marxistaként lépett föl). További szépirodalmi fejlődés azonban csak a nyelv intézményes ápolása, a helyesírási és nyelvi norma kialakítása után lehetséges. Irodalom Armstrong, L. E.: The Phonetic and Tonal Structure of Kikuyu (London, 1940). Barlow, A. R.: Studies in Kikuyu Grammar and Idiom (Edinburgh, 1960). Benson, T. G. (szerk.): Kikuyu-English Dictionary (Oxford, 1964). Bennett, P. R. és mások: A First Course in Kikuyu (Madison, 1985). Mugane, John: A Paradigmatic Grammar of Gikuyu (Stanford, CA. 1996).

110 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 107 KIMBUNDU mbundu (kindongo, régen: bunda, mbunda, nbunda, saját név: mbundu): a nyugati bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint H.21 zóna). Angola északi részében Luandától keletre a Kwango- és Kwilu-folyó között 3 millió beszélővel; közvetítő nyelvként szélesebb térségben. A kimbundu név nem saját nevük, európaiak, hittérítők nevezték el így a bantu ki- előrag (keleti bantu nyelvekben nyelvnevek előragja) hozzátoldásával, holott a kimbunduban ez az előrag a népet jelenti bizonyos kapcsolatokban. A kimbundu nem tévesztendő össze az umbundu nyelvvel (Guthrie R.11 zóna), amelyet Angola déli részében beszélnek, több helyen a kimbundu szomszédságában. A kimbundu politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzói közt 5 alapvető orális, 3 nazális (ĩ, ũ, õ) fonéma van; hosszú és rövid magánhangzók váltakoznak, de nem alkotnak fonológikus különbséget. Mássalhangzóinak száma 20, nincs köztük labioveláris és implozív zárhang, összetett mássalhangzók csak orrhanggal (mb, nd stb.) és félhangzóval (y, w) fordulnak elő. Névszói osztályainak száma 10,5 egyes és 5 többes számú raggal, pl.: 1/2. osztály mu-hatu nő, asszony többes szám a-hatu nők 3/4. osztály mi-xi fa többes szám mi-xi fák (x = IPA ſ, magyar s) 5/6. osztály ki-bidi tulajdon többes szám i-bidi tulajdonok 7/8. osztály di-yaki tojás többes szám ma-yaki tojások 9/10. osztály ka-xitu húsdarab többes szám tu-xitu húsdarabok A helyviszonyt jelölő előragok közül ku- főnévi igenevet jelez, pl. ku-sumba vásárolni. A melléknév nem egyezik közvetlenül a főnévvel, hanem birtokos szerkezetet vagy birtoklást jelentő szerkezetet kíván, pl. mutu wa unene nagy ember (szó szerint: a nagyság embere), mutu mukwa nguzu gazdag ember (gazdagsággal bíró ember). De a többi mondatrész a megfelelő előraggal igazodik a főnév osztályához. Tőszámnevek: 1 moxi 6 samanu 2 yadi 7 sambwadi 3 tatu 8 nake 4 wana 9 ivwa 5 tanu 10 kwinyi 12 kwinyi ni yadi (tíz és kettő) 100 hama 1000 kwinyi dya hama (a száz tize)

111 108 A BANTU NYELV EK Az ezer számnévhez hasonló birtokos szerkezettel állanak a számnevek 7-től, addig melléknévként követik a jelzett szót a megfelelő előraggal, pl. m-beji ji-yadi két hónap, nake dya i-ma nyolc dolog (ki-ma dolog többes számban i-ma). Szórend SVO, pl.: nwene u mu bana kalubungu dobozt ad (ő) neki (mwene ő, mu neki, bana ad az alanyt jelző u előraggal, illetve elöljáróval, kalubungu doboz ). A kimbundu a legkorábbi nyelvemlékes afrikai nyelvek egyike. Katekizmusa 1643-ban jelent meg a szerző Francesco Pacconio halála után. P. Dias 1697-ben kimbundu nyelvtant írt portugálul. Több mint egy századdal későbbi Bernardo Maria de Cannecatim portugál-latin-kimbundu szótára (1804) és nyelvtana (1805), amelyet 1859-ben újra kiadtak. Ismét évtizedek teltek el Héli Châtelain tüzetes leíró nyelvtanának megjelenéséig ( ). A kimbundu nem írott nyelv. Irodalom Johnson, A.: Mbundu-English-Portuguese Dictionary with Grammar and Syntax (Philadelphia, 1930). Maia, A. da Silva: Dicionário complementar Português-Kimbundu-Kikongo (Cucujães, 1961). : Lições de grámatica de Quimbundo (Português e Banto). Dialecto Omumbuim (Cucujães, ). KINYARVANDA nyarvanda, rundi, kirundi (kinyarwanda, nyerwanda, ruanda, rundi, kirundi, saját név: ikinyarwanda, fonetikusan: ìkyìŋàrgwà: ndà): a bantu nyelvek északi, tóközi csoportjának (M. Guthrie szerint D.60, illetve újabb J zóna) egyik tagja két, majdnem azonos és egymás közt jól érhető változattal Ruanda, illetőleg Burundi államban, ahol a francia mellett hivatalos nyelvek. A kinyarvanda beszélőinek száma 9 millió, a rundié 6 milliót meghaladja. A két ország lakossága meglepő módon egységes nyelvileg. Ezzel szemben a társadalom mindkét országban végzetesen megoszlik: az évi polgárháború előtt a lakosság 90%-a Ruandában, 85%-a Burundiban bantu származású, ún. hutu földművelő, 1-2%-a pigmeus tva (twa), a többi alkalmasint (vegyes) nílusi-etiópiai eredetű, ún. tutszi (tutsi) felső réteg, amely mint marhapásztor nép vonult be hódítóként a XIV-XV. sz.-ban, és egy újabb hullámban a XVII- XVIII. sz. folyamán. A tutszik alsóbb rétege az ún. hima nép. A két nyelv között kevés különbség van, de szociális rétegeik közt nagyobb: a hutuk nagy része

112 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 109 írástudatlan, s a szóbeli nyelv és az irodalmi stílus közt jelentősebb különbségek észlelhetők. A kétféle társadalmi osztály közti különbségek egyéb politikai ellentétekkel szövődve többször vezettek véres polgárháborúhoz, 1994-ben népirtáshoz, akárcsak a Balkán szerb és horvát vagy szerbhorvát nyelven beszélő népei közt közt és korábban a történelem folyamán. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere az öt alaphangzóra épül, amelyek lehetnek rövidek és hosszúak (rendszerint kettős betűvel jelölik). Mássalhangzóik száma 22 (két félhangzó: y és w, valamint két zár-réshang: pf és ts). Összetett mássalhangzói orrhanggal és félhangzókkal keletkeznek, pl. skw, sky, fy, rgy, ŋg, ŋkl, ns stb. Az l nem külön fonéma, hanem változata az r fonémának. Az összefüggő szövegben sokféle hangváltozás lép föl, pl. ku-bona látni > ku-bon-ika (kubon-eka helyett), at oya azt mondja, nem (ati oya helyett: oya nem ). Névszói osztályainak száma 16 többféle előtéttel (preprefixum), pl.: 1/2. osztály u-mu-ntu ember, személy többes szám a-ba-ntu emberek 3/4. osztály u-mu-gozí kötél többes szám i-mi-gozí kötelek 5/6. osztály i-ri-ínyo fog többes szám ameenyo fogak < a-ma-ínyo 9/10.osztály i-nká tehén többes szám i-nká tehenek (egyes és többes szám nem különbözik, és nem kap más előragot). A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő raggal igazodik a főnévhez, pl. u-mu-gozí mu-gufi rövid kötél i-mi-gozí mi-gufi rövid kötelek, u-mu-gabo mu-níni kövér férfi a-ba-gabo ba-níni kövér férfiak. Tőszámnevek: 1 -mwé 6 -taandátu 2 -biri 7 indwi 3 -tatu 8 umunani 4 -né 9 icěnda 5 -taanu 10 icúmi (c = cs) 20 mirongwe ibiri 100 ijana 1000 igiluumbi A tőszámnevek a számjelzett szó névszói osztályának megfelelő előragot veszik föl 1 és 6 között, pl. i-nká e-byiri két tehén, a-ba-ntu ba-taanu öt ember. A kinyarvanda leírása a XIX. század elejével, a gyarmatosítással, illetőleg a hittérítők tevékenységével vette kezdetét. Még a német gyarmati hatóságok a szuahéli nyelvet igyekeztek mint közvetítő nyelvet elterjeszteni, de ez ellenállásba ütközött. Az első rundi nyelvtant 1902-ben, az első szótárt 1903-ban J. Van Der Burgt adta ki. Az első kinyarvanda nyelvtan F. Hurel műve 1911-ben, majd F. Dufays 1912-ben német-kinyarvanda szótárt készített. Az első modern

113 110 A BANTU NYELV EK szóhanglejtést is jelölő nyelvtan A. E. Meeussen tollából származik 1955-ből. Az első nyelvtanok és szótárak nagyban segítették e nyelvek normalizálását inkább fonologikus, mint fonetikus írásmódot alkalmazván, azonban sem a magánhangzók hosszúságát, sem a szóhanglejtést nem jelölték (Meeussen előtt), és a helyesírás továbbra sem tünteti föl e különbségeket ben kísérlet történt a kétféle nyelvváltozat helyesírásának egységesítésére. Megalakult Ruandában egy kutatóintézet 1952-ben (Institut National de recherche scientifique) és Burundiban 1962-ben a tudományos akadémia (Académie de la langue et de la littérature rundi), amelyek hivatottak a nyelv ápolására, de a régi hagyományoktól nem tudnak elszakadni. Hazai nyelvészként pl. J. B. Ntahokaya vett részt ebben a munkában. A hatvanas-hetvenes években Burundiban több európai nyelvész működött mint a művelődési kormányzat tanácsadója: A. A. Trouwburst, A. Coupez, A. Mioni stb. A mai helyesírási rendetlenségre jellemzők az imbwa és imbga kutya, kufa, gufa, kupfa és gupfa (meg)halni alakváltozatok (rundi). A helyesírási és nyelvi normák hiánya ellenére létezik irodalmi nyelv: tankönyvek, állami ügyiratok, nyomtatványok, vallásos kiadványok jelennek meg. A szépirodalomnak régi hagyományai vannak, az udvari költészet évszázadokig virágzott, először szájhagyományként, később nyomtatásban. A legelső ismert költő Nkibiki volt a XVIII-XIX. sz.-ban. A modern szépirodalom csak most bontogatja szárnyait. Irodalom Schmacher, P.: Dictionnaire phonétique français-runyarwanda et runyarwanda-français (Kabgayi, 1954). Meeussen, A. E.: Essai de gramaire rundi (Tervuren, 1959). Kagame, A.: Die Literatur in Rwanda-Burundi. In Afrika Heute, Jahrbuch (Köln, 1962). Stevick, E. W.: Kirundi Basic Course (Washington, 1965). Rodegem, F. M.: Précis de grammaire rundi (Bruxelles, 1967). : Dictionnaire rundi-français (Tervuren, 1970). : Anthologie rundi (Paris, 1973). Mioni, A.: Probléme de linguistique d orthographe et de coordination culturelle au Burundi (Napoli, 1970). Sibomana, L.: Deskriptive Tonologie des Kinyarwaanda (Hamburg, 1974). Overdulve, C. M.: Apprendre la langue rwanda (The Hague Paris, 1975). Calvet, L.-J. Rodegem, F. M. in Fodor, I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 1 és 3 (Hamburg, ). Cadiou, Y. (szerk.): Le kinyarwanda (Paris, 1985). Dubnova, E. Z.: The Rwanda Language (Moscow, 1984).

114 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 111 KITUBA ikeleve (kikwango, munukutuba, kibulumatadi, fiote, franciául: kikongo commercial, saját név: kikongo ya leta állami nyelv, állami kikongo ): nyugati bantu közelebbről kikongo és részben lingala alapú kreolizálódó pidzsin nyelv mintegy 5 millió beszélővel Kongó (Kinshasa) délnyugati és Kongó (Brazzaville) északi részében mint a térség soknyelvű (bantu) lakosságának fontos közvetítő nyelve. Két nagyobb nyelvjárása van, a nyugati és a keleti, amelyek főleg szókincsben térnek el egymástól. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Hangrendszere kevés tagból áll, az öt alapmagánhangzóból és 13 mássalhangzóból; fonológiailag megegyezik a kikongóval; köztük implozív, hehezetes fonémák nincsenek, hiányzik az r (helyette csak az l van meg), de az orrhangok gyakran társulnak más mássalhangzóval, csakúgy mint a w és y félhangzók, pl. nzénza idegen, kyámvu híd. Névszói osztályainak száma csak 10 (a kikongóban 18), a többes számban csupán négy előrag fordul elő: ba-, mi-, ma- és bi-, pl. bákala férfi többes szám ba-bákala férfiak, mu-ntú ember ba-ntú emberek, mu-nóko száj mi-nóko szájak, di-túti felhő többes szám ma-túti felhők, ki-nkúti ing többes szám bi-nkúti ingek. A főnévtől függő szófajok a mondatban nem egyeznek meg a főnév osztályával, még többes számban sem, pl. muntú yáyi ez az ember többes szám bantú yáyi ezek az emberek. Tőszámnevek: 1 mosi 6 sambanu 2 zole 7 nsambwadi 3 tatu 8 nana 4 iya 9 nvwa 5 tanú 10 kumi 11 kumi na mosi 20 makumi zole 100 nkama mosi 1000 difunda mosi Szókincsében a kikongo (és lingala) alapszókincsen kívül számos elem került be a térségben élő bantu népek nyelvéből, de még több francia, angol és portugál kölcsönszó, pl. kamio teherautó, kamion < camion, sizo olló < ciseaux, muswar zsebkendő < mouchoir, leta állam, kormány < l Etat állam (vö. a nyelv saját nevét) a franciából; buku könyv < book, bulangeti takaró < blanket az angolból; mesa asztal < mesa, santu szent < santo, sapatu cipő < sapato a portugálból. A kituba nyelv helye és tekintélye az ország és a térség társadalmában különböző. A függetlenség előtt mind az európai, mind a helyi bantu nyelvek beszélői előtt megvetett, lenézett nyelv volt. Érdekes, hogy egyik leírója, P. Swartenbroeckx szinte szégyenkezve mentegetőzött vállalkozásáról nyelvtana előszavában (1953). Kongó (Kinshasa) nyugati térségében még mindig hasonló beállítottság uralkodik, s a missziók csak a kikongo nyelvet használják, ellenben

115 112 A BANTU NYELV EK keleten nagyobb a tekintélye, a protestáns hittérítők pedig kifejezetten kituba nyelven tanítanak és prédikálnak. A városlakók, soknyelvű munkásrétegek, kikötői munkások a kituba nyelvű kiadványokat, írásműveket (szépirodalomról egyelőre nincs tudomásunk) kifejezetten nagyra becsülik. Helyesírása azonban nincs szabályozva, és nyelvi norma kialakítására sem alakult intézmény. Különben a kituba bizonyosan korábban keletkezett az európaiak betelepedésénél és a gyarmatosításnál. Irodalom Swift, L. B. Zola, E. W. A.: Kituba Basic Course (Washington, 1963). Fehderau, H. W.: The Origin and Development of Kituba (Kisangani, 1967). Swartenbroeckx, P.: Dictionnaire kikongo et kituba-français (Bandundu, 1973). Hochegger, H.: Grammaire du kikongo ya leta (Bandundu, 1991). Lenge conga LINGALA (mangala, bangala, ngala): a nyugati bantu nyelvek egyik csoportjába (M. Guthrie szerint C.36 zóna) tartozó nyelv a Kongó (Zaire) mindkét partján, egyben közvetítő nyelv abban a térségben összesen 7 millió beszélővel. Kongó (Kinshasa) államban a francia államnyelv mellett az egyik nemzeti nyelv, a hadseregben a vezénylés nyelve. A lingala elnevezést hittérítők honosították meg a korábbi mangala név helyett, míg a bangala az ország északi részében használatos. A lingala több bantu nép, iboko, boloki, bobangi és mongo nyelvéből ötvöződött össze, tehát pidzsin kreol jellegű. Az élőbeszéd és a konzervatívabb írott nyelv közt nagyobb szerkezeti különbségek vannak. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma hét, köztük a zárt és nyílt e~ε illetve o ɔ fonológikus különbségével. E kétféle középső állású magánhangzó az alapja a hangrendnek, s az elő- és utóragok bizonyos rend szerint meghatározott kivételekkel igazodnak a megfelelő tőmagánhangzóhoz. Tizennégy mássalhangzója közül két labioveláris zárhang, kp és gb, egy két ajakkal képezett (bilabiális) ƒ réshang (IPA ф) és több orrhangú zárhanggal alkotott mássalhangzó-kapcsolat van, pl. ng, nk, mb, mf, mp, nz: ngombo, ökör, tehén, mpasi szenvedés, ndole szakáll stb. Az írott nyelv 16 névszói osztályt különböztet meg, de a beszélt nyelv voltaképp csak két osztályt, az élőlényeket és életteleneket jelentő főnevek szerint. Az írott nyelvi névszói osztályok közül

116 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 113 néhány példa: 1/2. osztály mo-to ember, személy többes szám ba-to emberek, mpaka aggastyán többes szám ba-mpaka aggastyánok. A nép- és nyelvneveket jelentő főnevek szintén ebbe az osztályba tartoznak, pl, Mo-ngála Ma-ngála, 7/8. osztály lí-mpa kenyér többes szám ma-mpa kenyerek, li-pεkε váll többes szám ma-pεkε vállak, li-no fog többes szám mi-no fogak, li-so szem többes szám mi-so szemek. A melléknév és a többi szófaj az ige kivételével változatlan marad, nem egyezik a főnév osztályával többes számban sem, s a melléknevek közül többen nem közvetlenül követik a jelzett főnevet, hanem na -val/-vel előljáró közbeiktatásával, pl. bato mabe gonosz emberek vagy bato na mabe. Tőszámnevek: 1 moko 6 motoba 2 mibale 7 nsambo 3 misato 8 mwambi 4 minei 9 libwa 5 mitano 10 jumi 100 mokama 1000 nkoto Pl.: bana minei négy gyerek. Az igeragozásban analitikus alakok keletkeztek, de az ige névmásokkal igazodik a főnév osztályához, ill. a megfelelő személyhez. A főnévi igenév előragja ko-, pl. ko-loba beszélni, ko-sala dolgozni. Az a- végű igető magánhangzós utórag előtt elmarad, pl. na-sal-aki dolgoztam. Az összetett igeidők a jala lenni és a sila befejezni segédigékkel képződnek, pl. na-jali ko-sala éppen dolgozom, na-sali ko-sala éppen befejeztem a munkát, szó szerint: befejeztem dolgozni. Az egyszerű múlt idő utóragja áki illetve a hangrendnek megfelelően -έkí és kí, pl. nabέtέkí megütöttem, nam n kí láttam, na butú mwána alelákí míngi éjszaka a gyerek sokat sírt (na -nál/-nél, -ban/-ben stb. elöljáró), butú éjszaka, mwána gyerek, a-lel-ákí sírt, a- 3. személy előragja, ko-léla sírni, míngi sokat ). A lingala leírása aránylag késői, a nagy utazó, H. M. Stanley útirajzában kapjuk róla az első adatokat (1878), utána H. H. Johnston beszámolójában közöl szójegyzéket és egyéb megjegyzéseket a nyelvről. Egyébként ma sincsenek alapos ismereteink róla, és habár fontos funkciót tölt be elsősorban Kongó (Kinshasa) államban, szerepet kap a tömegtájékoztatásban, vallásos és felvilágosító témájú írásművek jelennek meg, szépirodalom nem fejlődött ki e nyelven.

117 114 A BANTU NYELV EK Irodalom Guthrie, M.: Lingala Grammar and Dictionary (Léopoldville, 1935). : Grammaire et dictionnaire de lingala (Cambridge, 1939). Everbroek, R. van: Lingala woordenboek (Brüssel, 1956). : Grammaire et exercices lingala (Anvers Léopoldville, 1958). Bwantsa-Kafungo: J apprends le lingala tout seul en trois mois (Kinshasa, 1972). LUBA (tschiluba, tshiluba, saját név: Ciluba, ejtsd: csiluba): a bantu nyelvek központi csoportjához (M. Guthrie szerint L.30 zóna) tartozó nyelv, nyelvjárásegyüttes Kongó (Kinshasa) délkeleti részében, Katanga (Shaba) és Kasai tartományban 9 millió beszélővel; ebből egy részüknek nem anyanyelve, hanem közvetítő nyelv abban a térségben, és a nemzeti nyelvek egyike a francia államnyelv mellett. Főbb nyelvjárásai: kaszai (Luba-Kasai), katangai (ma: Shaba, Luba-Katanga), lulua, kanyoka, hemba (Luba-Hemba), szankadi (Luba-Sankadi, Kiluva, Luba-Samba), szanga. Az északi, a kaszai tekinthető standardnak. E nyelvek a hajdani Luba Birodalom lakóié voltak, amelyben több rokon bantu nyelv, nyelvjárás volt honos, és az idők folyamán egymáshoz ötvöződtek valamennyire, de eléggé különböznek egymástól, főként a mássalhangzók viszonylatában. A luba politon ragozó nyelv névszói osztálytagozódással. Magánhangzórendszere öt alapvető fonémából áll, de a középső állásúak a fonetikai helyzettől függően nyíltabbak (ɔ, ε) vagy zártabbak (o, e), azonkívül hosszúak vagy rövidek lehetnek (az előbbiek két betűvel írva). Mássalhangzórendszerük kevés tagból áll, az északi nyelvjárásban pl. a d csak az l fonéma változata bizonyos esetekben. Hiányzanak az összetett hangok, sem a magánhangzók, sem a mássalhangzók nem nazális színezetűek (de m, n, ŋ, ɲ mindenütt megvan). 16 névszói osztálya van a három helyviszonyt jelölő előraggal, pl.: 1/2. osztály mú-ntú ember többes szám bá-ntú emberek 3/4. osztály mú-tí fa többes szám mí-tí fák 5/6 osztály díí-sinda út többes szám má-sinda utak 7/8. osztály kí-ntú dolog többes szám bí-ntú dolgok (ki az északi nyelvjárásban cí) 12/13. osztály lú-dimí nyelv többes szám n-dimí nyelvek.

118 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 115 A melléknév, névmás, számnév, ige egyezik a főnévi osztállyal a megfelelő osztály- vagy személyraggal, pl. diɔlí-tukú díí-kwabɔ másik nap többes szám má-tukú-má-kwabo más napok. Tőszámnevek: l -mó, umwe 6 -sámba, isámbombo 2 -bidi, ibidi 7 -sámba bidi, muándá mútéketé 3 -satu, isatu 8 muándá múkulu 4 -ná, inááyi 9 kitema, cíteemac(=cs) 5 -táánó, itáánu 10 dííkumi 11 dííkumi nε umwe 20 mákumí abidi 100 lúkama 1000 cínúnú A bal oldalon felsorolt adatok számjelző osztályraggal (1-7 között), a jobb oldali adatok az északi nyelvjárás önálló alakjai. Két példa az osztályragos alakra (a számjelzett szó után): má-sinda a-sámbá a-bidi hét út, n-suló -sámbá bídi hét forrás. A luba nem írott nyelv, helyesírása nincs normalizálva, az egyes szerzők eltérő írásmódot használnak, de újabban az IPA rendszerét alkalmazzák. Egyáltalán elég hiányos a leírása. A rádió- és televíziós adásokban kellő helyet kap. Irodalom Morrison, W. M.: Grammar of the Buluba-Lulua Language (Luebo, 1930). Burssens, A.: Introduction á l étude des langues bantoues du Congo Belge (Anvers, 1945). : Manuel de tshiluba (Kasayi, Congo Belge) (Antwerpen, 1946). Willems, E.: Le tshiluba de Kasayi (Hemptinne, ). Avermaet, van E.: Dictionnaire kiluba-français (Tervuren, 1954). Coupez, A.: Études sur la langue luba (Tervuren, 1954). De Clerq, L. Willems, E.: Dictionnaire tshiluba-français (Léopoldville, ). Rugero, N. M.: Esquisse grammaticale de la langue luba (Lubumbashi, 1975). Willems, E.: Dictionnaire français tsiluba (Kamanga, 1986).

119 116 A BANTU NYELV EK LUJIA (luhya, luluyia): a bantu nyelvek északkeleti csoportjába (M. Guthrie szerint E.30 és E.41, illetve újabb J zóna) tartozó nyelvjárásegyüttes Kenya nyugati részében, a Viktória-tó északkeleti partvidékén, és a szomszédos Ugandában, a Kavirondo-öböl térségében; innen az egyik elnevezés: kavirondói bantu nyelv(ek). Számos nyelvjárást beszél ebben a térségben csaknem 4 millió lakos: bukuszu, vanga (wanga), marama, nyala, tacson (tachon), kisza, nyore, logooli, maragoli, tiriki, szamia, khajo stb. Maga a lujia név (oluyia) nép, törzs jelentésű. Ebből vonták el a közös irodalmi nyelv kialakításának tervezői és irányítói a nyelv nevét ben különféle katolikus és protestáns hittérítő társaságok nyelvi és helyesírási norma létrehozására (Standard Luluyia) szövetkeztek, amelyet kezdetben a hatóságok is támogattak. Bizottságokat állítottak föl (Orthography Committee, Luyia Language Committee), s megbízták a nyelvész és diakonissza L. L. Appleby-t a végrehajtással. Kidolgozták a normalizálás alapelveit: a helyesírást a nép többségének kiejtésére, a nyelvtant a központi nyelvjárásokra és a szókincset a legtöbb nyelvjárásban előforduló szavakra alapozni (ismét a központi nyelvjárások szolgáltatták a legtöbb lexikális elemet). A hangrendszerbe 5 alapmagánhangzót vettek föl, a mássalhangzók közt a zöngétleneken kívül csak egy zöngés zárhangot hagytak meg (b), habár három nyelvjárásban zöngés-zöngétlen zárhang mint fonológikus ellentét jelentkezik. Az akciót azonban nem sikerült keresztülvinni, s ez a hetvenes évek elején nyilvánvalóvá vált. Némely nyelvjárás közt túl nagy volt a különbség a közérthetőség rovására, a lakosságon belül sokan azt hitték, hogy a nyelvi rendezés az ő mindennapi beszédüket akarja megváltoztatni, de főképp egyenetlenség keletkezett a nyelvreformerek között. Végül is háromféle helyesírást használnak ma is a különféle vallási, általános iskolai és egyéb kiadványokban. Ennnek ellenére a nyelvnév tovább él a térség bantu lakossága beszédének megnevezésére. Irodalom Itebete, P. A. N.: Language Standardization in Western Kenya. In Whiteley, W. H. (szerk.): Language in Kenya (Nairobi, 1974). Jungraithmayr, H. W. J. G. Möhlig: Lexikon der Afrikanistik (Berlin, 1983).

120 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 117 LUNDA (ruund, luunda, saját név: ci-lunda, c = cs): a bantu nyelvek középső csoportjába (M. Guthrie szerint L.52 zóna) tartozó nyelvek egyike Kongó (Kinshasa) Shaba és Kasai tartományában, azonkívül Zambia és Angola környező térségében mintegy 1 millió beszélővel. Legközelebbi nyelvrokonai a csokve és luvale. A lunda a hajdani Lunda Birodalom egyik nyelve volt. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Öt hosszú és öt rövid magánhangzója van az alapmagánhangzók sorából. Szó elején és szó végén a magánhangzók gyakran elmaradnak (l. ruund névváltozatot; Guthrie ezt külön nyelvjárásnak tekinti, és L.53 számmal jelöli). Mássalhangzórendszere kevés tagból áll, de köztük számos orrhangú kapcsolat van, pl. nd, mb stb. Az l és r ugyanannak a fonémának két változata. Névszói osztályainak száma 14. A melléknév, névmás, számnév és ige igazodik a főnév osztályához a mondatban, pl. mu-tònd wu-lêmp magas fa mi-tònd yi-lêmp magas fák (3-4. osztály). A lunda nem irodalmi nyelv, nyelvtani leírása igen hiányos, első nyelvtana pedig már 1890-ben megjelent Henrique Augusto Dias de Carvalho tollából portugál nyelven. Irodalom Fisher, W.-Fisher, M.: Lunda Handbook (Mutshatsha, 1944). White, C. M. N.: A Lunda-English Vocabulary (Lusaka, ). MAKONDE (saját név: ki-makonde, saját népnév: wa-makonde): a keleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint P.23 zóna) egyike Mozambik és Tanzánia határvidékén 1 millió 300 ezer beszélővel. Polition nyelv, de erősségi hangsúllyal az utolsó előtti szótagon. Ragozó nyelv névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzója van. Mássalhangzórendszere kevés tagból áll, hiányzik az ƒ, r és ʃ; az s (sz, IPA s) csak idegen szavakban (szuahéli és jao) fordul elő; a h nazális színezetű. 19 névszói osztálya van a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt pl.: 1/2. osztály mu-nu ember, személy többes szám wa-nu emberek n-kulumbata vadász többes szám wa-kulumbata vadászok 3/4. osztály m-kono kar többes szám mi-kono karok 11/12. osztály i-munda zebra többes szám di-munda zebrák i-nguo ruha, rongy di-nguo ruhák, rongyok 13/14. osztály li-tanda tó többes szám ma-tanda tavak.

121 118 A BANTU NYELV EK A melléknév, névmás, számnév a mondatban a főnév osztályához igazodik a megfelelő raggal, pl. li-tanda li-kulungwa nagy tó ma-tanda ma-kulungwa nagy tavak, lu-hunde lu-lehu hosszú patak di-hunde di-ndehu hosszú patakok. Tőszámnevek: 1 -imo 6 nyano na yimo (5 és 1) 2 -vili, mbili, 7 nyano na dimbili 3 -tatu, dinatu 8 nyano na dinatu 4 ncheche 9 nyano na ncheche 5 nyano 10 kumi 11 kumi na yimo 20 makumi mawili 100 miya A számnevek 1-3 között igazodnak a főnév osztályához, különben változatlan alakban követik, pl. wa-nu wa-vili két ember, a-himba ncheche négy oroszlán. A makonde első leírása Horatio Emmons Hale évi szójegyzékéből való Rio de Janeiróba hurcolt rabszolgák ajkáról, de a nyelv tudományos feldolgozása nem kielégítő. Különben nem irodalmi nyelv, noha már a német gyarmati uralom idején vallásos kiadványok és az alsófokú oktatás segédeszközei jelentek meg rajta. Helyesírása nincs rendezve, német és portugál szerzők különböző módon jegyzik le. Irodalom Lorenz, A.: Entwurf einer Kimakonde-Grammatik. Mittelungen des Seminars für Orientalische Sprachen 17 (1914). Guerreiro, M. V.: Rudimentos de língua Maconde (Lourenço Marques, 1963). MAKUA a bantu nyelvek középkeleti csoportjának (M. Guthrie szerint P.30. zóna) egyike Mozambik északkeleti részében, 6 millió beszélővel. Nyelvjárásai: rovuma, Delgado-vidéki, meto, sirima (chirima), saka (chaca), központi makua és lomve (lomwe, lomué); ez utóbbit korábban külön nyelvnek tekintették. Politon ragozó nyelv (erősségi hangsúllyal leginkább az utolsó előtti szótagon) névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzója van, de gazdag mássalhangzórendszere hehezetes (th, dh, kh, tsh stb.) és orrhangú kapcsolatokkal (nk, nkh, mp, mb, mkh, mnh; nn, mm, ez utóbbiak szó elején is). Névszói osztályainak száma 15 a helyviszonyt jelölő előragokkal, pl.:

122 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 119 1/2. osztály mu-hima testvér többes szám a-hima testvérek mu-thu ember, személy többes szám a-thu emberek, személyek mu-thyana nő, asszony, feleség többes szám a-thyana nők, assszonyok, feleségek 3/4. osztály ni-huku nap (szak) ma-huku napok n-lumi nyelv többes szám ma-lumi nyelvek (a ni- rag t és l előtt n- lesz) 5/6. osztály mu-teko munka, szolgálat többes szám mi-teko munkák. A helyviszonyt jelölő ragok o-, mu- és va-, o- a főnévi igenév előragja, pl. o-wara öltözni, viselni, w-ona látni (magánhangzós kezdetű igetövek előtt w-). A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő osztályelőrag szerint egyezik a főnévvel. Tőszámnevek: 1 mnosa, -mosa 6 thanu na mosa (mmosa) (5 és 1) 2 pili, -ili 7 thanu na pili (-ili) 3 tharu, -raru 8 thanu na tharu (-raru) 4 sheshe -sheshe 9 tanu na sheshe (-sheshe) 5 thanu, -thanu 10 mulokó, mlokó, nloko, kumi, khumi 11 mulokó na mmosa (-mosa) 20 miloko mili 100 mía (arabból) 1000 álufu (arabból). A tengerparton arab és szuahéli számneveket is mondanak 6-9 között. Az 1-9 közti számnevek különben a főnév osztályához igazodnak a megfelelő előrag szerint, pl. a-thyana a-raru három nő, ma-huku ma-sheshe négy nap. A makua nem irodalmi nyelv. Az első szójegyzékek Horatio Emmons Hale (1846) és S. W. Koelle (1854) gyűjteményes munkáiból valók. Első leírása Chauncy Maples (1879) Handbook of the Makua Language című könyvében olvasható. Irodalom Pires Prata, A.: Gramática de língua Macua (e seus dialectos) (Cucujães, 1960). : Dicionário Português-Macua (Cucujães, 1973). Pires Prata, A.D.: Dicionário Macua Português (Lisboa, 1990). : Dicionário Português Macua (Lisboa, é.n.). Bawman, E.: Gramática Lomué (Lisboa, 1969).

123 120 A BANTU NYELV EK Malavi cseva MONGO lomongo, mongo-nkundó (saját név: lɔmóngɔ): a nyugati bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint C.60 zóna) Észak-Kongó (Kinshasa) középső részében a Kongótól délre, 5 millió beszélővel. A nyelvterület déli részében lakókat nkundó néven hívják, habár beszédük csekély eltéréssel azonos az északiakéval: ezért szokták a mongo nyelvet mongo-nkundó névvel illetni (megjegyezzük, hogy a nkundó név utolsó betűjén az ékezet nem hosszúságot, hanem magas szóhanglejtést jelöl). Egyéb nyelvjárási különbségeik csekélyek. A mongo kelet felé is elterjedt, s ott közvetítő nyelv lett. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzórendszere 7 fonémából áll, a zárt és a nyílt e és ε, illetve o és ɔ megkülönböztetésével. Mássalhangzóinak száma 18, köztük sem labioveláris, sem implozív zárhang nincs, és hiányzik az r (helyette l van meg), azonkívül több n, m, y és w mássalhangzós kapcsolat fordul elő. Alaktani rendszerében a nyílt és zárt középső állású magánhangzókhoz való illeszkedés jellemző; e hangrend alól bizonyos rendszer szerint több kivétel lehetséges, pl. e-sómb-elo vásárlás ε-kɔm-εlɔ csomagolás, de e-kukε kapu. Névszói osztályainak száma 16, pl.: 1/2. osztály bo-nto ember többes szám ba-nto emberek bo-túli kovács többes szám ba-túli kovácsok w-ekoli tanuló többes szám ba-ékoli tanulók (a w- előrag magánhangzóval kezdődő tövek előtt áll, -ekoli a francia écolier szóból) 7/8. osztály e-ngambí aggastyán többes szám bi-ngambí aggastyánok ε-mεkú áll többes szám bi-mεkú állak 10/11. osztály lo-muma gyümölcs többes szám m-muma gyümölcsök l-olé szakáll többes szám nj-olé szakállak (nj a veláris magánhangzóval kezdődő tövek előtt; a j váltakozóan dz vagy dzs [IPA dʒ]. A melléknevek jó része nem változtatja alakját, úgy követi a jelzett szót, de a népköltészetben megmaradt a teljes egyezés; a -nέnε nagy, -tálé hosszú és -sîsí kicsi melléknevek ugyancsak megegyeznek a jelzett főnévvel a megfelelő osztályrag szerint, pl. lɔ-k la lo-tálé hosszú köröm. Tőszámnevek: 1 -m 6 botoá 2 -fé 7 nεi esáto, nεyesáto 3 -sáto 8 moambí 4 -nεi 9 iboá, liboá 5 -tâno 10 jóm, jómi

124 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA között számláláskor a tövek e/ε előragot kapnak, pl. efé 2. A tőszámnevek 6-tól fölfelé változatlan alakúak. A mongo északi nyelvjárását, a tulajdonképpeni mongót néhány évtizede igen alaposan leírták, azonkívül feldolgozták a népköltészetét, köztük a nkundó népeposzt, amelynek címe Nsong â Lianja (Nsongo és Lianja). Egyébként a vallásos tárgyú kiadványokon kívül írásbelisége jelentéktelen, normalizált helyesírása nincs. Irodalom Hulstaert, G.: Dictionnaire français lɔmóngɔ (Tervuren, 1952). : Dictionnaire lɔmóngɔ-français (Tervuren, 1957). : Grammaire du lɔmóngɔ (Tervuren, ). De Rop, A.: Grammaire du lomongo (Léopoldville, 1958). Hulstaert, G.: Complément du dictionnaire lomongo français (Bamanya, 1988). NDEBELE (tabele, tebele, saját név: isi-ndeɓele): a bantu nyelvek délkeleti nguni csoportjának egyik tagja (M. Guthrie szerint S.44 zóna), a zulu legközelebbi rokona; voltaképp egyik nyelvjárása volt, de a nép 1822-ben elszakadt a zuluktól, és északra vonult mai lakóhelyére: Transvaal tartományba és Zimbabwe déli részébe, amelyet róluk Matabeleföldnek hívnak. Számuk 2 millió körül van, ebből a többség Matabeleföldön él (Zimbabwe lakóinak 18%-a ndebele nyelvű). A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve 1996 óta. Két nagyobb nyelvjárása van a lakóhelyi megosztottság szerint, a transvaali nyelvjárásra erősen hat a szoto egyik északi nyelvjárása (kopa). De a ndebele nyelvjárásai és a zulu közt kölcsönös érthetőség áll fenn, noha kisebb eltérések a nyelv egész rendszerében észlelhetők. Főként a transvaalinak vannak csettintő hangjai, ámbár kevesebb, mint a zuluban. Egyéb eltérések a hangrendszerben, pl. zulu ns kapcsolat ~ ndebele s: zulu insimu rét, mező ~ ndebele isimu; zulu nhl ~ ndebele hl: inhloko fej ~ ndebele ihlogo. A névszói osztályokban a 10/11. osztályrag a zuluban i-, illetve u-, a ndebelében a 11. rag ama- (bantu ma-): zulu i-phahla tető u-phahla tetők ~ ndebele ama-phahla. A Dél-afrikai Köztársaság új vezetése alatt a helyi nemzeti nyelvek szerepét rendezték. Matabeleföldön még a D-rhodesiai kormányzat 1931-ben az angol mellett két nemzeti nyelv fejlesztését irányozta elő: a sona és a ndebele nyelvét. A ndebele ezen funkciója ma is megvan Zimbabwéban.

125 122 A BANTU NYELV EK A ndebele nyelvészeti feldolgozása nem kielégítő, inkább a transvaali nyelvjárást írták le. A helyesírás és a nyelvi norma egyébként is rendezésre vár. Szépirodalmi tevékenység évtizedek óta jelen van, főként Zimbabwéban: Peter S. Mahlangu, Isaac Mpofu, Amos Mzilethi, E. M. Ndlovu és Lassie Ndondo tűnnek ki írásaikkal. Irodalom Warmelo N. J.: Transvaal Ndebele Texts (Pretoria, 1930). Ziervogel, D.: A Grammar of Northern Transvaal Ndebele (Pretoria, 1959). Pelling, J. N.: A Practical Ndebele Dictionary (Salisbury, ). Rycroft, D. K.: Tone-Patterns in Zimbabwean Ndebele. Bulletin of the School of Oriental and African Studies 46 (1983). NYAKJUSZA konde (nyakyusa, konde, nkonde): a keleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint M.31 zóna) egyike Tanzániában és Malawiban a Malawi-tó (régen Nyasza-tó) északi és nyugati partvidékén 1 millió 100 ezer beszélővel. Nyelvjárásai: szelja (selya), kukve (kukwe), ndali, szukva (sukwa), szaku (saku), pendzsa (penja), lugulu és nyika. Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében 7 fonéma van, zártabb és nyíltabb e és o (e ε, o ɔ) hangokkal. Jellegzetes az erősségi hangsúly az utolsó előtti szótagon (mint a szuahéliban). Mássalhangzói közt több orrhanggal összetett kapcsolat van, mb, mp, nt, ns, ndj, nj, nk stb., és egy veláris réshang (γ). Névszói osztályainak száma 18 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt. Az előragok előtéttel együtt állanak a főnévi tő előtt, pl.: 1/2. osztály o-mu-ndo ember, személy többes szám a-va-ndo emberek 7/8. osztály e-li-vingu felhő többes szám a-ma-vingu felhők 9/10. osztály e-ke-tili kalap többes szám e-fi-tili kalapok A melléknév, névmás, számnév és igealak egyezik a főnévvel a megfelelő ragok szerint, pl. e-li-lasi e-le-tali hosszú bambusz, e-ki-voko e-ke-tali hosszú kar. A nyakjusza nyelven a múlt század óta jelentékenyebb vallásos irodalom fejlődött ki Tanzániában (volt Tanganyika) német, Marawiban (volt Nyaszaföld) skót hittérítő tevékenység nyomán, sőt kiadványok jelentek meg a tulajdonkép-

126 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 123 peni nyakjusza nyelven kívül kukve és nkonde nyelvjárásban is. A nyakjusza nyelvről legelőször H. H. Johnston könyvének (British Central Africa, 1897) szójegyzéke tájékoztatott. Másodiknak németül C. Schumann nyelvtana adott képet (1899). A kezdetek ellenére a nyakjusza feldolgozása hiányos, sem gyakorlati tankönyvek, sem szépirodalmi művek nem jelentek meg rajta. Irodalom Endemann, C.: Erste Übungen in Nyakyusa. Mitteilungen des Seminars für Kolonialsprachen (Hamburg, 1914). Jungraithmayr, H. Möhlig, W. J. G.: Lexikon der Afrikanistik (Berlin, 1983). Felberg, Knut: Nyakyusa English Swahili and English Nyakyusa Dictionary (Dar-es-Salaam, 1996). Nyandzsa, nyasza cseva NYAMVEZI (nyamvezi, saját név: ki-nyamwezi): az északkeleti bantu nyelvek (M. Guthrie szerint F.20 zóna) egyik nyelv-, nyelvjáráscsoportja Tanzánia északkeleti térségében 1 millió beszélővel. Fontosabb nyelvjárásai: szukuma (sukuma északiak ), nyamveli, galaganza, takama, egymás közt mind érthetőek. A szukuma a nyamvezi nyelvvel szoros rokonságban van. Politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. 7 magánhangzója van (rövidek és hosszúak, két betűvel írva), köztük a felső nyelvállásúak nyíltabbak és zártabbak: i és І illetve u és ʊ, Korlátozott mértékű hangrendje e szerint a két magánhangzófajta szerint alakul. Kevés egyszerű mássalhangzója van, hiányzik az r, de számos orrhanggal összetett, valamint hehezetes kapcsolata van, pl. mb, nd, ng, nz, ns, mh, nh. Az ún. Dahl-törvény bizonyos esetekben érvényesül, és a mássalhangzó zöngésül a következő szó zöngétlenjének hatására, jövevényszavakban is, pl. moódoka autó < szuahéli motokaa (< ang. motor car). Névszói osztályainak száma 18 a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt, pl.: 1/2. osztály -geni vendég többes szám ßa-geni vendégek ( ß= bilabiális réshang, mint az angol w). 7/8. osztály kі-koló eszköz többes szám shi-koló eszközök

127 124 A BANTU NYELV EK A főnévi igenév előragja ko-, pl. ko-sha őrölni. A főnevek gyakran előtétes (preprefixum) előragot kapnak, pl. 3/4. osztály `m-limo vagy o-`m-limo munka többes szám mi-lιmo vagy ι-mi-lιmo munkák. Tőszámnevek: 1 -mo, sooloó 6 táándatʊ, saatí 2 -ßílí-ßʊlí 7 `mpúúngatí 3 -dát, vaatʊ 8 `mnaáné 4 -ne, waáne 9 keendaá 5 -tááno, nhaáno 10 ikʊmi Az 1-6 közti számnevek második alakja számoláskor hangzik. 11 ikʊmi nayímo (10 és 1) 12 ikʊmí n iißílí 13 ikʊmí n iidátΰ 14 ikʊmí n iíne 15 ikʊmí n iitááno 16 ikʊmí n iitáándatΰ 100 igana A számnevek 1-6 közt igazodnak a főnév osztályához, pl. mi-ti a-ßíli két fa (m-ti fa mi-ti fák ). A nyamvezi nem irodalmi nyelv, noha bibliafordítás és egyéb vallásos irodalom jelent meg rajta még a német gyarmati uralom alatt. Helyesírása nincs szabályozva, nyelvi feldolgozása nem beható módon a szukuma nyelvjáráson alapul. Első nyelvészeti leírása az angol E. Steere munkája (1882), majd A. Seidel adott ki nyelvtant 1898-ban, ezt követte C. Velten nyelvtana szójegyzékkel (1901). Az első szótár nyelvtani vázlattal Edmund Dahl műve. Irodalom Stern, R.: Eine Kinyamwezigrammatik. Mittelungen des Seminars für Orientalische Sprachen 9 (1906). Augustiny, J.: Laut- und Formenlehre der Sukuma-Sprache. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 32 (1929). Richardson, I. Mann, M.: A Vocabulary of Sukuma. African Language Studies 7 (1966). Maganga, C. Schadeberg, Th. C.: Kinyamwezi. Grammar, Texts, Vocabulary (Köln, 1992).

128 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 125 Ronga conga RUNYANKORE lunyankore, nyankore (nkole, nkore, nyankole, sajátnév: oru-nyankore): a bantu nyelvek északi, tóközi csoportjának tagja (M. Guthrie szerint E.13 zóna, illetve újabb J zóna) Ugandában, a Rutanzige- (Edward-) és George-tó közt, 1 millió 700 ezer beszélővel. Legközelebbi nyelvrokona egyrészt a kiga (ru-kiga), amely nyelvjárásának is tekinthető, másrészt a nyoro (orunyoro) az Albert-tótól északra és a toro (oru-toro) ettől délkeletre. Korábban e két nyelvet a runyankore nyelvvel azonosnak látták nyelvjárási különbségeket leszámítván. Politon ragozó nyelv(ek) névszói osztályokkal. Öt alapmagánhangzóból áll a hangrendszer, amelyek rövidek és hosszúak lehetnek (két betűvel írván az utóbbiakat). A szavakban a magánhangzóknak emelkedő (á) és eső (à) hanglejtése lehet, erősségi hangsúly pedig az utolsó előtti szótagra kerül. Mássalhangzóik közt számos félhangzós kapcsolat van, mint gy, by, nyw, bw, mw. A k és g az előtte álló i és y ( j) előtt lágyul (cs és dzs-szerű hanggá). Névszói osztályainak száma 13 a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt. Az előragok még előtétet (preprefixum) kapnak, pl.: 1/2. osztály o-mu-ntu ember, személy többes szám a-ba-ntu emberek ; o-mu-kozi munkás többes szám a-ba-kozi munkások 3/4. osztály e-ki-kyere béka többes szám e-bi-kyere békák 5/6. osztály e-nte tehén, tehenek (az e- preprefixum, az n- előragnak számít, amely nem változik egyes és többes számban) A melléknév, névmás, számnév és ige a mondatban megegyezik a főnév osztályával a megfelelő előrag szerint, pl. e-ky-aro ki-hango nagy falu (a melléknév nem kap előtétet, a ki- osztályrag magánhangzó előtt lágyul, ky betűkkel írva) e-by-aro bi-hango nagy falvak (a bi is lágyul bj-féle hangalakban), e-nte n-kye kis tehén, kis tehenek. Tőszámnevek: 1 -mwe 6 mukaaga 2 -biri 7 mushanju 3 -shatu 8 munaana 4 -na 9 mwenda 5 -taano 10 ikumi 20 makumi abiri 100 igana 1000 rukumi

129 126 A BANTU NYELV EK A számnevek 1-5 között megegyeznek a számjelzett szó osztályával. A többi számnév változatlan alakban követi a főnevet. A runyankore helyesírását 1954-ben értekezleten rendezték, amelyen a kiváló nyelvész A. N. Tucker ( ) elnökölt. Így, akárcsak a toro és a nyoro, írott nyelvnek tekinthető: vallásos, iskolai és szépirodalmi művek jelennek meg rajta. Irodalom Maddox, H. E.: An Elementary Lunyoro Grammar (London, 1938). Davis, M. B.: A Lunyoro-Lunyankore-English Dictionary (Kampala-London, 1952). Morris, H. F. Kirwan, B. E. R.: A Runyankore Grammar (Nairobi Kampala Dar es Salaam, 1957). Taylor, C.: A Practical Runyankore Rukiga English and English Runyankore Rukiga Dictionary (Nairobi Kampala Dar es Salaam, 1959). SONA (shona, schona, saját név: chishónà): a bantu nyelvek délkeleti csoportjának (M. Guthrie szerint S.10 zóna) egyik tagja Zimbabwe államban és kisebb részben a szomszédos Mozambik, ill. Botswana területén mintegy 7 millió lakos anyanyelveként. Lévén az angol mellett az egyik nemzeti nyelv, Zimbabwe középiskoláiban kötelező tantárgy (alsófokú iskolákban honi lakosok közt a tanítás nyelve), az egyéb nemzetiségűek is tudják, úgyhogy 10 millióra tehető a számuk. Hat nagyobb nyelvjárása van, amelyek közül négy az irodalmi nyelvi norma kialakításának alapjául szolgált: a központi zezuru (Harare főváros és környéke másfél millió beszélővel), a karanga délen a hajdani Monomotapa Birodalom és a zimbabwei romok térségében, a manyika keleten Mozambik felé, a korekore északon Zambia határig, továbbá a ndau (ChiNdau) a manyikától délre, valamint a kalanga nyugaton Botswana keleti területéig. A sona politon ragozó nyelv, névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma 5, az alaphangzó: a, e, i, o, u. Mássalhangzói közt több zár-réshang (pf, bv, ts, tsv stb.), néhány labializált (w előtétű) és hehezetes kapcsolat (pl. nhau ma ) van, azonkívül implozív ɓ és ɗ (explozív párjukat bh és dh kapcsolattal, az implozíveket b és d betűvel jelölik); az explozívok inkább csak idegen szavakban fordulnak elő. Jellegzetes azonkívül egy zöngés és egy zöngétlen ún. fütyült mássalhangzó, zv és sv betűkapcsolattal

130 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 127 írva, amely az ajkak és a fogsor igen szűk rése között képződik. Ezek a hangok megvannak a conga nyelvben és változataiban. Az l hang hiányzik (csak némely nyelvjárásban van meg). Névszói osztályainak száma 21, beleszámítva a három helyviszonyt jelölő előragot. Néhány példa: 1/2. osztály mu-nhu ember többes szám va-nhù emberek mu-rìmì paraszt többes szám va-rìmì parasztok < -rìmà szántani, földet művelni 3/4. osztály mu-tí fa többes szám mi-tí fák mu-sóró fej többes szám mi-sóró fejek 5/6. osztály (egyes számban nincs előrag, csak a puszta tő áll) mángò mangó többes szám ma-mángò mangók zísó szem svìngò rom többes szám ma-zísó szemek többes szám ma-svìngò romok ; a Zimbabweromokat és tartományt értve rajta: Màsvìngò; ebbe az osztályba tartozik a legtöbb idegen, főleg angol eredetű szó: bhénki < ang.: bank, bhúkú könyv < ang. book 16. osztály (helyviszonyt jelző) chi-kórò iskola mu-chi- kórò iskolában (ch = cs, IPA tʃ) 19. osztály i-mbá ház ku-mbá házban többes szám dzi-mbá házak ku-dzi-mbá házakban A melléknév, névmás, számnév és ige megegyezik a főnév osztályával a megfelelő rag útján, pl. mu-nhù mu-kúrú nagy ember va-nhù va-kúrú nagy emberek, va-nhù vá-nò-tàurà az emberek beszélnek (nò a jelentő mód jelen idő jele, ku-tàurà beszél[get]ni ). Tőszámnevek: a számnév mint jelző a számjelzett szó után áll (és a megfelelő osztályragot kapja), némely számnévnek önálló alakja is van (ld. zárójelben) 1 mwé (poshí) 6 tánhàtú 2 vìrí (pirí) 7 nòmwé (chinomwé) 3 tàtú 8 séré (ruséré) 4 nà (chína) 9 pfumbàmwè 5 shánù 10 gúní (nem ragozódik) Főként a tízen felüli számok esetében angol számneveket használnak. A birtokviszonyt (genitivus) a bantu nyelvekhez hasonlóan a megfelelő birtokos jellel jelölik, amely a birtok előtt áll (egybeírva), a birtok pedig követi a birtokost, pl.

131 128 A BANTU NYELV EK Mudzídzísí wávàná a gyerekek tanítója, mudzìdzìsì tanító, vàná váàmái az anya gyerekei, munyórí wámàbhúkù a könyvek szerzője munyórí wábhúkù a könyv szerzője, munyórí szerző. személyes névmások: egyes szám többes szám 1. személy ndì tì 2. személy ù mù 3. személy á vá Ragozás a lenni ige jelen idejével: ndìrì vagyok ùrì vagy árì ő van tìrì vagyunk mùrì vagytok várì ők vannak A sonában ezzel az igealakkal fejezik ki a névszói állítmányt: ùrì munyórí te író vagy tìrì vasévénzí (mi) munkások vagyunk, sévénzí munkás, kiemeléssel: ìsú tìrì vasévénzí mi vagyunk munkások A valahol levést, tartózkodást a három helyviszonyt jelentő névmással (előraggal) fejezik ki (egybeírva): chikórò iskola - muchikórò (az) iskolában musìkà piac - pamusìkà (a) piacon imbà ház - mumbá (a) házban Zimbabwè - muzimbábwè Zimbabwéban vakádzí várì mupósvò a nők a postán vannak, kádzí nő, pósvò posta < angol post A folyamatos jelen időt a lenni ige jelen idejéhez járuló főnévi igenévvel (ku-) képezik: ndìrì kuèndà (éppen) megyek ùrí kunyórá (éppen) írsz árì kusévénzá (ő éppen) dolgozik várì kurárá (ők éppen) alszanak

132 mabházì árì kuèndà a buszok éppen mennek, bházì busz < angol bus II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 129 Az általános jelen idő a -nó- raggal történik, amely a névmás és az igető között áll: ndínódzídzá tanítok, tanítóskodom vanhù vánòrárá az emberek alszanak ; a 3. személyben az emelkedő hanglejtésű névmás hatására a no eső hanglejtésű lesz. A valamivel bírni (angolul to have, németül haben, franciául avoir) kapcsolatban a személyes névmáshoz né (olykor ná) viszonyszó, voltaképp eszközhatározói jelentésben (val, -vel) járul: ndìné bhúkù van könyvem mukádzí ánè vàná vavìrí az asszonynak két gyermeke van ndìné uròmbó sajnálom, szó szerint: sajnálatom van. A sona első adatai G. W. H. I. Bleek évi kiadványában jelentek meg, amelyben a szerző Wilhelm Peters nevű német orvos kéziratban maradt szógyűjteményét adta ki. Ebben Sofala néven sona (jórész ndau és néhány manyika) szavak vannak. De a nép és a nyelv megismerése jóval később, a gyarmatosítással és a hittérítők betelepedésével kezdődik meg. A. M. Hartmann 1893-ban nyelvtant, 1894-ben szótárt ad ki zezuru nyelvjárásra építve. Ugyancsak zezuru nyelvjárásban jelentetett meg az angol bibliatársaság (Britsh and Foreign Bible Society) számos bibliafordítás-részletet és más vallásos szöveget 1898 és 1906 között. A karanga nyelvjárás szolgált alapul J. T. Helms és A. A. Louw asszony újszövetség-fordítására (1900). C. S. Louw chikaranga nyelven nyelvtant és szótárt írt, majd H. E. Springer 1905-ben nyelvtant, nem szólva a holland missziós társulat 40 kiadványáról az 1928 előtti időben. Az újszövetség 1908-ban manyika nyelvjárásban is megjelent; ndau nyelvjárásban készült 1910-ben egy evangélium-fordítás. Ez a sokféle különböző nyelvjárási alapú vallásos irodalom nem segítette elő az irodalmi norma kialakulását. Ezt egyaránt felismerték a különböző hittérítő társaságok és a dél-rhodesiai gyarmati hatóságok. Egy híttérítői értekezlet 1928-ban megegyezett a helyesírási és nyelvi norma kialakításában, és felkérte a londoni Afrika-Intézetet (International African Institute) tanácsadásra. A kiváló Afrika-kutató bantuista Clement Martyn Doke ( ) dolgozta ki a normalizálás alapjait. Az ő elgondolásai nyomán lett a zezuru nyelvjárás a standard alapja nemcsak a beszélők nagy száma, hanem a központi fekvéssel járó átmeneti nyelvi formák megléte miatt. A többi nyelvjárás közül legkevésbé a ndau és a kalanga járult hozzá a normák kialakításához. A zezuru, karanga, manyika éa korekore szókincsének 80%-a közös. A helyesírást először 1932-ben szabályozták főleg a fonetikus átírási rendszer alapján. Azzal viszont

133 130 A BANTU NYELV EK nyomdatechnikai nehézségek keletkeztek a különleges betűk és mellékjelek miatt ben újraszabályozták ezúttal végleges szándékkal, és betűkapcsolatokat alkalmaztak a fonetikus jelek helyett, pl. a régi ʃ helyett sh (magyar s), a ʒ helyett zh (zs). A sona szókincse szervesen fejlődik, nem foglalkoznak nyelvújítással, új szavak rendszeres alkotásával. A szókincsben igen sok idegen szó van, és a modern élet szükségleteivel számuk gyarapodik. A legtöbb kölcsönszó angol és afrikaans eredetű, pl. az angolból chikoro iskola < school, bhasikoro bicikli < bycicle, shopu bolt < shop, shuga cukor < sugar, firimu film, fanicha bútor < furniture, az afrikaansból dhoropa falu < dorp, dapiri burgonya < ertappel, furaha teher, rakomány < vrag (IPA frax) stb. Afrikai nyelvekből szintén számos jövevényszó ered, pl. szuahéli mari pénz < mali, ndege repülőgép < ndege (Ulaya), szó szerint: európai madár, a zuluból ku-sevenza dologozni (de vö. sona ku-shanda), a cseva nyelvből ku-bwereka kölcsönözni, a fanagalóból dani nagyon sok, jamboro bennszülött-bár stb. De keletkeznek spontán neologizmusok meglévő elemekből, pl. mukúrú igazgató, eredeti jelentése: nagy (melléknév): mukúrú wechikórò iskolaigazgató szó szerint: iskolanagy. Önálló szépirodalom évtizedek óta jelentkezik. Az első írói kongresszust 1965-ben rendezték meg. Az alkotók közül megemlítjük Patrick Chakaipa, Herbert Chitepo, Solomon Mutswairo, Wilson Chivaura, Edward Kaugare nevét. A tömegtájékoztatásban fontos szerepet kap az angol és a másik nemzeti nyelv, a ndebele mellett. Napilap sona nyelven nem jelenik meg, de egy hetilap Kwayedza ( Hajnal ) címen és 1980 között több mint 300 nemzeti nyelvű kiadvány látott napvilágot: regények, versek és egyéb szépirodalmi alkotások túlnyomórészt sona nyelven. Mindazonáltal a sona nem tudta még az angol nyelvet helyettesíteni. Irodalom O Neil, J.: A Shona Grammar: Zezuru Dialaect with Notes on the Karanga and Manyika (London New York, 1935). Biehler, E.: A Shona Dictionary with an Outline of Shona Grammar (Cape Town, ). Fortune, G.: An Analytical Grammar of Shona (London, 1955). Stevick, E. W. (szerk.): Shona Basic Course (Washington, 1965). Hannan, M.: Standard Shona Dictionary (Salisbury, 1974). Carter, H. Kahari, G. P.: An Introductory Shona Reader with Grammatical Sketch (London, ). Kahari, G.: The Rise of the Shona Novel (Gweru, 1990). Brauner, S.: Einführung in die Schona-Sprache (Köln, 1992).

134 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 131 : in Fodor I. Claude Hagège (szerk.): Language Reform History and Future (Hamburg, 1994). : Einführung in die Schona-Sprache Unter Mitarbeit von Samson Huni. Afrika-wissenschaftliche Bücher. szerk. W. Möhlig B. Heine (Köln 1993). SZONGE (songe, songye, kisonge, kisongye, lusonge, kalebwe, luba (északkeleti), yembe, luba-songi, kisongi): a bantu nyelvek központi csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie L.20 zóna) Kongó (Kimshasa) délnyugati térségében, Kasai és Shaba (régen Katanga) tartományban 1 millió 200 ezer beszélővel. Nyelvjárásai: kalebwe (esambi, kipya, songe), mbagani. Politon nyelv magas, mély és eső tonémával és névszói osztályokkal. Magánhangzórendszerében 5 alapfonéma van rövid és hosszú változattal. E különbséget a helyesírás nem jelzi, az átírásban a hosszú magánhangzót két betűvel jelölik. Mássalhangzórendszere az alábbi: zöngések b (d) (g) v z c j zöngétlenek p t s sh k f nazálisok m n ŋ ny oldalréshang l félhangzók y w A d az l fonéma változata, nazális után és i előtt: lukasú ütés ndukású ez egy ütés ; a g nazális után ng változatú lesz, mint a magyar g a leng szóban, pl. kubanga kezdeni, a j = zs, a c a magyar ty zár-réshanghoz hasonló, a w az angol w hanggal azonos; az sh = s, ny = ny, y = j; az ŋ mindig az előbb említett ng hangot jelzi. Az i és az e előtt a k, n, ng, d az oroszhoz és a szlovákhoz hasonlóan erősen jésül, pl. kukitá (ejtsd kukjitá) csinálni, kukebá (kukjebá) kívánni. Ez a jelenség a bantu nyelvekben ritkaság. A névszói osztályok száma 18, pl. 1/2. osztály személyek, előragjai: egyes szám mu-, többes szám bamuntu ember, férfi bantu emberek, férfiak mukashi nő bakashi nők muana gyermek bana gyermekek előrag nélküli főnevek egyes számban:

135 132 A BANTU NYELV EK yaya apa bayaya apák tabo anya batabo anyák. 3/4. osztály előragjai: egyes szám mu-, többes szám mimulongi palack, üveg milongi palackok, üvegek musulu folyó misulu folyók muselu ének miselu énekek mulofwe főnök milofwe főnökök 5/6. osztály előragok: egyes szám bu-, többes szám mabudimu mező madimu mezők bulunda házasság csak egyes számban 7/8. osztály állatok előragja m-, n- egyes- és többes számban nsolo tyúk, tyúkok mbuji kecske, kecskék ngandu krokodil, krokodilok nge leopárd, leopárdok 13/14. osztály előragjai egyes sz. e-, többes szám maetombolo kakas matombolo kakasok etui fül matui fülek elonda seb malonda sebek csak többes számú főnevek: mema víz malufu pálmabor mateke sár, iszap 15/16. osztály előragjai: egyes szám ki-, többes szám bikintu dolog bintu dolgok kisalu piac bisalu piacok kikuba gyümölcs bikuba gyümölcsök Tőszámnevek: 1 mune, munenka 6 samombo 2 bidi, bidinka 7 musambodidi 3 satu, satunka 8 muanda 4 nanka 9 kiteme 5 tatu 10 ekumi 11 ekumi na mune 12 ekumi na bidinka 20 makumi abidinka 100 lukama, kitoto Személyes névmás ami, nami én atwe, natwe mi obe, nobe te anue, nanue ti e, ne ő abo, nabo ők

136 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 133 A melléknév, névmás, számnév, igealak a megfelelő előragokkal jelzi a vonatkozó főnevet: muana mukata nagy gyerek, kata nagy, nsolo ikata nagy tyúk, etui dikata nagy fül, lufete lutive éles kés, lufete kés, tive éles A főnévi igenév előragja ku-, a határozó stb. igenévé mu-. Az ige kijelentő módjának a következő alakjai vannak. Hét jelen idő: befejezetlen, folyamatos, kezdődő, befejezett, nemrég befejezett, jelen pillanatban befejezett, a jelenben gyakori. A múlt idők: befejezetlen, a múltban kezdődő, befejezett múlt, régmúlt. Ezenkívül van jövő idő. Bemutatjuk a befejezetlen jelen idő állító és tagadó, valamint a jövő idő állító és tagadó alakjait: Befejezetlen jelen idő állító tagadó egyes sz. 1. sz. ndianga eszem ntudianga nem eszem 2. sz. dianga eszel tudianga nem eszel 3. sz. dianga eszik tadianga nem eszik többes sz. 1.sz. tudianga eszünk tatudianga nem eszünk 2.sz. nudianga esztek tanudianga nem esztek 3.sz. badianga esznek tabadianga nem esznek Jövő idő egyes sz. 1. sz. muvwa kudia enni fogok ntuvwa kudia nem fogok enni 2. sz. vwa kudia enni fogsz tuvwa kudia nem fogsz enni 3. sz. vwa kudia enni fog tavwa kudia nem fog enni többes sz. 1. sz. tuvwa kudia enni fogunk tatuvwa kudia nem fogunk enni 2. sz. muvwa kudia enni fogtok tanuvwa kudia nem fogtok enni 3. sz. bavwa kudia enni fognak tabavwa kudia nem fognak enni Az enni ige főnévi igeneve ku-dia, ragozott alakokban az igetőhöz nga utórag, n- és több más előrag járul, valamint a tőalak is megváltozik, pl. a befejezett múltban és a régmúltban na- alakja lesz, amelyhez utóragok járulnak, pl. nadile, nafo stb. A szonge nem írott nyelv, az újszövetséget között adták ki, egyéb vallásos és más szövegek csak időközönként jelennek meg. Helyesírása rendezetlen, leírása is hiányos még. Irodalom Stappers, Leo: Morfologie van het Songye (Tervuren, 1964). Samain, A.: La langue kisonge (Bruxelles, é. n.).

137 134 A BANTU NYELV EK SZOTO (sotho, southo, saját nyelvnév: Sesotho, saját népnév: Basotho a szotók ) a bantu nyelvek délkeleti csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie szerint S.32 zóna) Lesotho államban, a Dél-afrikai Köztársaságban, és Botswanában összesen több mint 6 millió beszélővel; ebből a többség Lesothóban, ahol az angol mellett hivatalos nyelv, a többi a dél-afrikai Transvaal és részben Natal szövetségi államban. Két nagy nyelvjáráscsoportra oszlik: a több kisebb nyelvjárásból összetevődő északira és az egységesebb délire (Lesotho). Az északiak közül a pedi képviseli az irodalmi nyelvet, azonkívül a kopa, rajtuk kívül van még a lobedu, tlokva, kutszve és a pai; ez utóbbiakban a pai nyelvjárást kivéve még több kisebb nyelvjárási változat fordul elő. A nyelvjárási sokféleség ellenére a közérthetőség fennáll, sőt a legközelebbi rokon csvana nyelv és a szoto közt szintén megvan, ezért szokták e két nyelvet szoto-csvana nyelvnek, nyelvegységnek nevezni. Mind az északi, mind a déli nyelvjárás a Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve lett 1966 óta. Politon nyelv 7 magánhangzóval (ê és ô nyíltabb az e és o hangnál) és igen gazdag mássalhangzórendszerrel: hehezetes zárhangokkal (th a nyelvnévben: Sesotho), zár-réshangokkal: ts, tš, pš, fs, fš, stb. (helyesírás szerint š= s, IPA ʃ), azonkívül csettintő hangokkal (a déli szotóban). A veláris x réshangot g betűvel írják (g hang nincs a nyelvben), az l, m, n, ng és ny szótagalkotó lehet, ilyenkor kettős betűvel jelzik, pl. mmê anya. A továbbiakban az északi szoto nyelvet (pedi) mutatjuk be. Alaktanára mint a bantu nyelvekre jellemző a névszói osztálytagozódás: 13 névszói osztálya van, 6 egyes számban, 6 többes számban, azonkívül a hagyományosan külön osztályba sorolt go (bantu ku-) elem, a főnévi igenév jele mint elöljáró (a helyesírás külön szóba utalja: go rêma vágni ), a többi helyviszonyt jelölő rag e nyelvben határozószók előtagja, pl. godimo felett, fase alatt, alul, mošê oldalt stb. Példák a névszói osztályokra: 1/2. osztály mo-tho ember, személy többes szám ba-tho emberek 3/4. osztály mo-tse falu többes szám me-tse falvak 5/6. osztály le-gêtla váll többes szám ma-gêtla vállak, páros testrészek tárgyak, gyümölcsnevek osztálya 7/8. osztály se-lêpê fejsze többes szám di-lêpê fejszék, ide tartoznak a nyelvet és kultúrát jelentő szavak, pl. a Sesotho nyelvnév, Seisimane angol (nyelv- és kultúra) 9/10. osztály n-ku juh többes szám din-ku juhok A főnév osztályával egyezik a melléknév, a névmás, a számnév és az ige, pl. batswadi ba rata bana kudu a szülők nagyon szeretik a gyerekeket (ba-tswadi szülők, go rata szeretni, ba elöljáró, más bantu nyelvekben előrag, a többes

138 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 135 számú 2. osztály igei jele, ba-na gyerekek, kudu nagyon ). A névszói állítmány változatlan alakú kopulával (pedi) vagy anélkül (nyelvjárásokban) használatos, pl. pedi nyelvjárás mošêmane ke yò mogolo nyugati nyelvjárásokban mošêmane o mogolo a fiú nagy (ke kopula, o illetve yò [y ejtéskönnyítő mássalhangzó] az állítmány elöljárója a névszói osztálynak megfelelő egyezéssel, mogolo nagy ). Tőszámnevek számoláskor önállóan jelzőként (előragokkal) 1 tee ntôwe -tee 2 pêdi dibêdi -bêdi 3 tharo diraro -raro 4 nnê dinnê -nê 5 hlano mphêtša -hlano vagy fêtša seatla (vége a kéznek) 6 tshela motabe -sêlela (ugord át) 7 šupa mošupa -šupa 8 seswai seswai -seswai 9 senyane senyane -senyane 10 lesome lesome lesome (nem kap előragot) Az önálló számolási alak viszonylag új, és különösen a magasabb számnévi alakokban rövidebb, iskolában, a tömegtájékoztatásban ez használatos, pl.: régibb új 11 lesome le motšô o tee sotee 17 lesome le motšô yê e šupago sošupa 20 masome a mabêdi masopêdi 100 lekgolo kgo 1000 sekete sekete Személyes névmások: egyes szám többes szám 1. sz. ke 1. sz. re 2. sz. u 2. sz. le 3. sz. o 3. sz. ba A szotóban van névszói állítmány, pl.: ke ngaka orvos vagyok u molemo te gyermek vagy re lingaka mi orvosok vagyunk

139 136 A BANTU NYELV EK A tagadó névszói állítmány: ha ke ngaka ha u molemo ha re lingaka nem vagyok orvos te nem vagy gyermek ők nem orvosok Az igeragozásban a tövek végződése bizonyos igealakokban módosul, pl. rata szeret befejezett múlt ideje ratile, hlatsoa mosni befejezett múltban hlatsoitse. De változik a személyes névmás is, pl. mint a ragozási példákban látható: Függő idő (mellékmondatokban) egyes szám többes szám 1. sz. ka rata szeretek l. sz. ra rata szeretünk 2. sz. ua rata szeretsz 2. sz. la rata szerettek 3. sz. a rata szeret 3. sz. ba rata szeretnek Jövő idő egyes szám többes szám 1. sz. ke tla rata szeretni fogok re tla rata szeretni fogunk 2. sz. u tla rata le tla rata 3. sz. o tla rata ba tla rata Befejezett múlt idő egyes szám többes szám 1. sz. ke ratile szerettem re ratile szerettünk 2. sz. u ratile szerettél le ratile szerettetek 3. sz. o ratile szeretett ba ratile szerettek Tagadó befejezett múlt idő egyes szám többes szám 1. sz. ha kea rata nem szerettem ha rea rata nem szerettünk 2. sz. ha ua rata nem szerettél ha lea rata nem szerettetek 3. sz. ha a rata nem szeretett ha ba rata nem szerettek Az igerendszerben több összetett időalak van. A szotót sokáig nem különböztették meg a csvana nyelvtől. Az első szotó nyelvtant Eugène Casalis írta 1841-ben Étude sur la langue séchuana címmel, de tartalma inkább szoto, mint csvana. Jóval később készült az első nyelvtan: ban, és még később az első szótár, 1911-ben, mindkettő K. Endeman munkája. J. Jacottet nyelvtana 1927-ben jelent meg. A következő évtizedekben számos

140 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 137 szoto nyelvtan, nyelvkönyv, szótár készült, nem egy afrikaans nyelven. A szoto szépirodalom jelentős. Ki kell emelni a legelső alkotások egyikét, Thomas Mofolo ( ) Chaka című regényét, a címadó hősről, a XIX. sz. elejei zulu hódítóról. A regény 1908-ban jelent meg szoto nyelven, 1925-ben adták ki angolul, és rövidesen sikerkönyv lett; számos idegen nyelvű fordítása jelent meg. Irodalom Tucker, A. N.: Suggestions for the Spelling of Transvaal Sesutho (London, 1929). Ziervogel, D.: Noord-Sotho-Leerboek (Pretoria, 1953). : The Eastern Sotho (Pretoria, 1954). : The Ideophones in Southern Sotho (Berlin, 1978). Sharpe, M. R. L.: Everyday Sesotho Grammar (Morija, 1960). Ziervogel, D. Lombard, D. P. Mokgokong, M.: A Handbook of the Northern Sotho Language (Pretoria, 1969). Mabille, A. Dieterlen, H. Paroz, R. A.: Southern Sotho English Dictionary (Morija, 1974). Ziervogel, D. Mokgokong, P. C.: Groot Noord Sotho Woordeboek. Comprehensive Northern Sotho Dictionary, Northern Sotho Afrikaans-English (Pretoria, 1975). Kock, K. J. Moekatsi, R. H.: An Introduction to Sesotho Phonetics (Houtbay, é. n.). Louwrens, L. J.: Aspects of Northern Sotho Grammar (Pretoria, 1991). SZUAHÉLI szvahili (saját nyelvnév: Swahili, kiswahili, KiSwahili, saját népnév: waswahili, Waswahili, a korábbi /tudományos/ írsásokban: Suahili, Suaheli): Kelet-Afrika legnagyobb lélekszámú irodalmi és közvetítő nyelve, több országban államnyelv (Guthrie osztályozásában G.40 zóna). Anyanyelvi beszélőinek száma 4 milliónál nem lényegesen több. Ezek eredetükben és többségükben Kenya és Tanzánia partvidékén, a Tanzániához tartozó Zanzibár-szigeten, valamint a partokhoz közeli szigeteken laknak, és beszédükben nyelvjárási szinten különböznek egymástól: Siu, Pate (kipate), Lamu (kilamu), Malindi (kimalindi), Mombasa területén a kimwita, környékén a kimtangata; a kenyai-tanzániai határ vidékén a kivumba; Tanzániában a partvidék északi és középső szakaszán, valamint Zanzibárban a kiunguja, Pemba szigetén a kipemba; távolabb a francia gyámság alá tartozó Comore-szigeteken, továbbá Madagaszkár északi részében, és az egész keleti partvidéken több kisebb településen. A szárazföld belsejében a Kongó-medence keleti térségében, Katanga tartományban honos a kingwana

141 138 A BANTU NYELV EK nyelvjárás. A szuahélit mint közvetítő nyelvet bizonyos változatokban harmincöt millióan tudják Tanzániában, Kenyában, Ugandában, Kongóban (Kinshasa), Ruanda és Burundi, Mozambik, Madagaszkár területén, a Comore szigeteken, Kongóban, Malawiban, Szomáliában. A szuahéli közvetítő nyelvi változatai és nyelvjárásai egymás között jól érthetőek. A szuahéli államnyelv Tanzániában 1967 (Zanzibárban már 1964) óta és a hivatalos élet minden területén használatban van. Kenyában 1970-ben nyilvánították nemzeti nyelvvé, sőt ideiglenesen a parlament nyelvévé, kommunikációs nehézségek miatt ugyan ezt visszavonták, de újabban előnybe helyezik használatát a tömegtájékoztatásban is; a lakosság közt egyre terjed a nyelv ismerete, Ugandában a városokban és északon is. Kongóban (Kinshasa) a kingwana az ország keleti részében terjedt el, egy katangai változata pedig főleg a rézövezet bányászai között. A szuahéli Kongó (Kinshasa) egyik nemzeti nyelve a kikongo, a luba és a lingala mellett (államnyelv a francia). A nyelv kialakulásának történetéről csak arab forrásokból lehet következtetni. A VII. században kezdődött meg az a folyamat, amelynek során a kelet-afrikai partvidék rokon bantu nyelveinek kölcsönhatásából az egyre növekvő arab hajósok és betelepülők nyelvi és kulturális hatására a szuahéli létrejött. A tengerentúlról különben nemcsak arab, hanem perzsa és indiai hajósok és kereskedők telepedtek le a partvidéken, akik szintén nyelvi és kulturális nyomot hagytak elkeveredvén a helyi lakossággal. A szuahéli nyelvnév erre az eredetre vall: arab sāhil, többes számban sāwahil partvidéki. A nyelv szerkezete Ragozó nyelv, főnevei túlnyomóan előragosak, igeragozása is az, de az igeképzők a tő végéhez járulnak. A bantu nyelvek többségével ellentétben nincs zenei hangsúlya, az erősségi hangsúly a ragozott alak utolsó előtti szótagjára kerül (mint a lengyelben). Némely arab kölcsönszóban a hangsúly utolsó előtti és az utolsó előtti harmadik szótagon ingadozik, pl. lazíma ~ lázima szükség. A hangsúlyos magánhangzó általában hosszabb a többinél, de nincs a nyelvben hosszú rövid magánhangzó-ellentét, mint a magyarban. Jellegzetes a névszói osztálytagozódás és a főnévtől függő mondatrészek alaki egyezése. Magánhangzói az alábbiak: i u e o a

142 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 139 Az e a magyar dunántúli (zártabb) e ejtéséhez hasonló, az a a magyar a hanghoz képest ajakréses, az idegen rövid á- hangokhoz hasonló. A két betűvel írt magánhangzókat külön kell ejteni, nem egy, hanem két hangként, pl.: mzee öregember, choo WC, mosdófülke, motokaa autó < angol motor car. A mássalhangzórendszer: p t k b d g ch j ny ng f th s sh h v dh z gh l r w y A p, t és k némely különben azonos alakú szóban ph, th és kh (hehezetes, aspirált) ejtésű mint az angol ten tíz (th) és a német komm gyere, (kh): paa tető és p h aa gazella, tembo pálma és t h embo elefánt, kaa faszén és k h aa rák. A helyesírás ezt a különbséget nem jelzi. A ch = cs (mint az angolban), az sh = s, a th, dh és gh csak arab eredetű szavakban fordul elő, kiejtésük a th és dh esetében az angol thin és then szavakéval azonos, a gh a h hangunknál zöngésebb, és hátrább képzett garathang, pl. ghafula hirtelen (arabból). A j szó elején és mássalhangzó előtt dzs hangzású, két magánhangzó között a mi gy hangunkhoz hasonló, pl. sijui nem tudom (szigyui); ny = ny, pl. nyumba ház ; az ng a magyar n hanggal azonos a reng szóban, pl. ng ombe szarvasmarha de ngoma dob két szótag: n-goma, nchi ország szintén két szótagú: n-csi; y = j, pl. yai tojás. Alaktan A bantu alapnyelvi névszói osztályok a szuahéliben összevonódtak. Maradt 12 névszói osztály: 5 egyes számú, 5 többes számú; a 11/12. osztály hiányos: egyes számú főneveket tartalmaz, többes szám esetében más osztályból kapja az előragokat. A bantu alapnyelv 20/23. osztályának helyviszonyt jelölő előragjaiból különálló elöljárók (prepozíciók), illetve határozószók keletkeztek. A névszói osztályok fogalomköre csak az 1/2. osztályban zárt: személyeket jelöl. A többi osztályban több fogalomkörbe tartozó főnevek tartoznak:

143 140 A BANTU NYELV EK 1/2. osztály: előragjai: egyes szám m- (mw-) többes szám: wamtu ember, személy watu emberek, személyek mke asszony, feleség wake asszonyok, feleségek mjumbe főnök wajumbe főnökök mganga orvos waganga orvosok melléknevek mdogo kicsi wadogo kicsik mkubwa nagy wakubwa nagyok mzuri szép, jó wazuri szépek, jók mke mzuri szép asszony wake wazuri szép asszonyok 3/4. osztály: fák, növények, testrészek, természeti tárgyak, égitestek stb. előragjai: egyes szám m (mw-), többes szám: mimti fa miti fák mguu láb miguu lábak mto folyó mito folyók mwezi hold, hónap miezi hónapok mlima hegy milima hegyek 5/6. osztály: termések, gyümölcsök, többes számban anyagok, folyadékok, elvont fogalmak, gyűjtőfogalmak előragjai: egyes szám ji- vagy ø többes szám matunda termés matunda termések jicho szem majicho szemek jambo alkalom mambo alkalmak, dolgok jirani szomszéd majirani szomszédok jumba palota majumba paloták koti kabát makoti kabátok 7/8. osztály: kicsiny tárgyak, nyelvek és nyelvjárások, bizonyos elvont fogalmak, fizikailag vagy szellemileg gyengébb személyek előragjai: egyes szám ki- többes szám vikitu tárgy, dolog - vitu tárgyak, dolgok kisu kés visu kések kichwa fej vichwa fejek kiatu cipő viatu cipők kitabu könyv vitabu könyvek kipofu vak vipofu vakok Kiswahili szuahéli(ül)

144 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 141 9/10. osztály: állatok, rokonok, ruházat, eszközök, gyümölcsök stb. előragjai: egyes számban n- (m-, ny-), ugyanaz többes számban nyumba ház házak njia út utak siku nap napok simba oroszlán oroszlánok samaki hal halak ndizi banán banánok kazi munka munkák forodha vám vámok (épület) ndugu testvér testvérek 11/12. osztály: elvont fogalmak, országnevek, hosszú tárgyak, testrészek stb. előragjai: egyes számban u (w-), többes számban, ha van, azonos a 10. osztályéval: n-, nyuso arc nyuso arcok wimbo dal nyimbo dalok ulimi nyelv ndimi nyelvek ugonjwa betegség magonjwa betegségek ukuta fal kuta falak uzuri szépség wema jóság Uganda Ujerumani Németország Az eredeti helyviszonyt jelölő előragok pa, ku-, mu- alakjai névmások előtétével az alábbi viszonyszókat, ragokat alkotják (po-, ko-, mo- alakban is): ku- mint főnévi igenév előragja: kucheza játszani, kuenda menni, járni, kufundisha tanítani, mint határozó a megfelelő névszói előraggal a valahol, valaminek a közelében való helyzetet jelenti, pl. kisu kiko sandukuni a kés a ládánál van, a po valamivel való térbeli kapcsolat jele, pl. kisu kipo mezani a kés az asztalon van, a mo pedig a valamiben levő helyzetet jelent, pl. kisu kimo sandukuni a kés a ládában van, de: Kenya iko Afrika Kenya Afrikában van ; a ku továbbképzett alakja kwa elöljáróként használatos többféle funkcióban, pl. kwenda kwa mwalimu a tanítóhoz menni, kwa mikono kézzel, kwa miguu gyalog, szó szerint: lábbal, kwa sababu mert, szó szerint: abból az okból. A birtokviszony (genitivus) kifejezése elöljáró (névmás) közbejöttével történik: elöl áll a birtok, mögötte a birtokos, a kettő között pedig a birtokot jelző névmás, pl. nyumba ya mwalimu a tanító háza, ya a nyumba ház 9. névszói osztályának jele; mtoto wa mwanamke az asszony gyermeke, wa itt a mtoto gyer-

145 142 A BANTU NYELV EK mek 1. névszói osztályának birtokjele; kitabu cha mganga az orvos könyve, cha a kitabu könyv 7. névszói osztályának birtokjele. A birtokot jelző elöljárók: 1. osztály wa 2. osztály wa 3. osztály wa 4. osztály ya 5. osztály la 6. osztály ya 7. osztály cha 8. osztály vya 9. osztály ya 10. osztály za 11. osztály wa 12. osztály za Az önálló személyes névmások én mimi mi sisi te, ön wewe ti, önök nyinyi ő yeye ők wao Az ige személyi előragjai egyes szám 1. személy ni- többes szám 1. személy tu- 2. személy u- 2. személy m- 3. személy a- 3. személy wa- A tárgyas (tranzitív) igék személyragjai és a velük azonos részeshatározói ragok az igető előtt és az időrag után következnek: egyes szám 1. személy -ni- többes szám 1. személy -tu- 2. személy -ku- 2. személy -wa- 3. személy -m- 3. személy -wa- A nem személyt jelentő tárgy vagy részeshatározó a megfelelő osztályragokat kapja: egyes szám többes szám 3. osztály u- 4. osztály i- 5. osztály li- 6. osztály ya- 7. osztály ki- 8. osztály vi- 8. osztály i- 10. osztály zi- 11. osztály u- 12. oszály zi

146 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 143 Egy mondatpélda: Mama anawasomea watoto wake kitabu Mama felolvas gyerekeinek a könyvből (szó szerint: könyvet), ku-soma (föl) olvasni, -e- (somea) az irányuló cselekvés igei utóragja; jelentése: valaki részére, számára. A birtokos névmások töve magyar jelentés magyar jel. egyes sz. 1. személy -angu -m, enyém többes sz. 1. személy -etu -nk, mienk 2. személy -ako -d, tied 2. személy -enu -k, tietek 3. személy -ake -e, je, -a, -ja 3. személy -ao -uk, ük, övék Több birtok esetében a névmások a megfelelő osztályragokat kapják, tehát pl. kitabu changu könyvem vitabu vyangu könyveim, nyumba wetu házunk nyumba zetu házaink. A mutató névmás és a melléknév az alany után áll, és alakilag megegyezik a főnév osztályával a megfelelő előrag szerint. A mutató névmás lényegében szintén a megfelelő előragot kapja, de megelőzi egy h- mássalhangzó után járuló ragos közelre mutatás, -le végű osztályrag távolra mutatás esetében, pl. huyu ez itt (személy) yule az ott (személy), huyo ez, az (személy), wale ezek, azok. Az igerendszerben egy jelen idő, két előragos múlt idő (folyamatos és befejezett) és egy jövő idejű alak van, de vannak összetett múlt idejű igealakok, valamint három feltételes mód és egy felszólító mód. Az igefajok utóragokkal képződnek. A folyamatos jelentő mód jelen idő ragozása az igetőhöz járuló előrag: nakuandika írni egyes sz. 1. sz. ninaandika (éppen) írok többes sz. 1. sz. tunaandika 2. sz. unaandika 2. sz. mnaandika 3. sz. anaandika 3. sz. wanaandika Ninalikumbuka jina lako (Most) emlékszem a nevére, kukumbuka emlékezni, jina név. A folyamatos múlt li- előragot kap, pl. Jina nilifanya kazi Tegnap dolgoztam, kufanya csinálni, kazi, munka. A bevégzett múlt (az angol present perfect időalakkal azonos) me- előragot kap, pl. Mtu yule amekwenda kwa miguu Az az ember (végleg) elment gyalog, kukwenda menni.

147 144 A BANTU NYELV EK Az elbeszélő múlt ka- előraggal a mindennapi használatban gyakori, különösen elbeszélésekben vezet be kapcsolatos mellékmondatokat, ahol az első mondat előidejűséget fejez ki, pl. Watoto walikwenda shule wakasoma vitabu vipya. A gyerekek elmentek az iskolába, és olvasták az új könyveket, pya új. Caesar alisema kuwa alikwenda, kaona, kashinda. Caesar azt mondta: jöttem, láttam, győztem, kusema mondani, kuona látni, kushinda győzni. A jövő idejű cselekvést a ta- előrag jelzi, pl. Nitaandika barua kesho Holnap meg fogom írni a levelet, barua levél, kesho holnap. A feltételes módnak három ideje van. A nge- előrag feltételes jelen időt képez, pl. Ningejua anwani yake, ningemwandikia barua Ha tudnám a címét, írnék neki levelet, kujua tudni, anwani (lakás) cím. A feltételes mód múlt idejű előragja ngali: Angalikuja, ningalimwambia Ha eljött volna, elmondtam volna neki, kuambia valakinek elmondani. A ki- előrag valamely lehetséges (jövőbeli) feltételt fejez ki, pl. Wakiniomba nitawapa pesa Ha megkérnek, fogok nekik pénzt adni, kuomba kérni, megkérni, kupa adni, pesa pénz. A felszólító mód egyes számban azonos az igetővel, többes számban az igető eni utóragot kap, pl. Leta! Hozz! Leteni! Hozzatok! A tiltás usi- előraggal történik egy személyt illetően, több esetében msi- az előrag, pl. usipike ne írj, ne írjon, msipike ne főzz, ne főzzön, ne főzzetek, ne főzzenek! Néhány ige esetében a felszólítás rendhagyó, pl. kuenda menni nenda menj, menjen!, kuja jönni njoo jöjj, jöjjön. A kötőmód ( hogy olvassak ) minden személyben az igető e végződésével történik: nisome olvassak tusome olvassunk usome olvassál, msome olvassatok asome olvasson wasome olvassanak Je, tununue viatu? Vásároljunk székeket? kununua vásárolni, kiatu szék, je a kérdés jele, mint a magyar e kérdőszócska.

148 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 145 Az igefajok képzése Az igetőhöz járuló képzők fejezik ki, gyakran tővéghangzó-változással: Szenvedő ige: -wa, -liwa, -lewa, pl. kuchukuliwa elszállíttatni < kuchukua szállítani kufungwa megerősíttetni, megköttetni < kufunga megköt Irányuló ige: -ia, -ea, -lia, -lea, pl. kuendea, valamerre menni, valahová tartani < kuenda menni ; kupelekea valahová, valakinek vinni < kupeleka vinni Kölcsönös cselekvés: -ana, pl kuonana találkozni, viszontlátni < kuona lát, kwa heri kuonana viszontlátásra ; Fordított cselekvés: -ua, pl. kufungua kioldozni, kinyitni < kufunga megkötözni, bezárni Műveltető igealak: -isha, -esha, -iza, -eza, -ya, pl. kufunga kötni > kufungisha (be) köttetni kutulia nyugodt lenni > kutuliza megnyugtatni kuzoea megszokni > kuzoeza megszoktatni kuingia bemenni > kuingiza bevinni, bevezetni Állapot kifejezése: -ika, -eka, -lika, -leka, -ka, pl. kukata levágni > kukatika levágva lenni kuchua bekenni > kuchulika kenhető lenni Visszaható ige: -ji- előraggal képezik, pl. kufunza tanítani > kujifunza tanul, szó szerint: tanítja magát. Ez az egyetlen előragos igeképző. Gyakorító ige: kettőzött igetővel, pl. kulewa lerészegedni > kulewalewa gyakran lerészegedni Igenlés Tagadás Igen és nem szó szerint ndiyo és siyo, de használatuk olykor fordítottja a magyar és más európai nyelvben való használatuknak. Pl. arra a kérdésre Nincs pénzed? Huna fedha?, a válasz ellentétben a magyarral (De igen van): Siyo, vagyis Nem úgy van, ahogy mondod, de Ndiyo, ha tényleg nincs pénzem, ti. ez esetben Ndiyo azt jelenti: Úgy van, ahogy mondod. A szuahéliban is van névszói állítmány: az alany meglétét vagy hiányát nem ragozott igealak, hanem kopula fejezi ki a jelen időben: ni állítva, si tagadva, pl.:

149 146 A BANTU NYELV EK Je, nyumba ni nzuri? Szép a ház? Ndiyo, nyumba ni nzuri Igen, a ház szép Siyo, nyumba si nzuri Nem, a ház nem szép. Je a kérdést határozottá tevő szócska. Igei tagadás esetében az igetőhöz előragok, illetve tővégváltozás következik be. Az 1/2. névszói osztály igei tagadó alakjai kijelentő mód jelen időben: kujua tudni, ismerni egyes szám 1. személy sijui többes szám 1. személy hatujui 2. személy hujui 2. személy hamjui 3. személy hajui 3. személy hawajui 3/4 osztály hau- hai- 5/6 osztály hali- haya- 7/8 osztály haki- havi- 9/10 osztály hai- hazi- A van (létezik) ige jelen időben kuna, pl. kuna watu vannak emberek, tagadva hakuna watu nincsenek emberek, hakuna matata nincs semmi baj. A két múlt idejű igealak tagadásában ugyanezek a személyt jelentő előragok állanak, de a -li- és a -me- múlt idejű előragok helyett mindegyik esetben -kuelőrag képződik, pl.: si-ku-vi-fanya én nem csináltam (azt) ; si én nem, ku múlt idő, vi azt (a 7-8. osztály előragja), ku-fanya csinálni, tenni ; polisi hakuwaona watu wale a rendőr nem látta azokat az embereket, ha nem (3. személyben), ku múlt idő ragja, wa 2. osztályú tárgyrag, ku-ona látni, watu emberek, wale azokat. A számnevek 1-től 5-ig és 8 bantu eredetűek, és a megfelelő előraggal járulnak a jelzett szó után, a többi számnév arab eredetű, és előrag nélkül változatlan maradnak. A tőszámnevek a következők: 1 moja 6 sita 20 ishirini 2 mbili, wili 7 saba 100 mia 3 tatu 8 nane 200 mia mbili 4 nne 9 tisa (régies: kenda) 1000 elfu 5 tano 10 kumi 2500 elfu mbili na mia tano A kettes számjegy összetételben -wili alakot kap: miti mizuri miwili két szép fa.

150 A sorszámneveket birtokos szerkezettel képezik: II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 147 nyumba ya tatu mwezi ya saba a harmadik ház a hetedik hónap A mondatszerkezetben kétféle mellékmondat van. Mindkettőben viszonyszó, illetve vonatkozó névmás vezeti be a mellékmondatot, és igazodik a főnév mint alany osztályához. Mindkét szócska tekinthető vonatkozó névmásnak funkciójuk szerint. Barua ambayo iliandikwa jana imetumwa Ulaya A levelet, amelyet tegnap megírtak, elküldték Európába, jana tegnap, kutuma elküldeni, kutumwa elküldetni, Ulaya Európa, amba- vonatkozó névmás. Mtu niliyemwona jana alikwenda Dar es Salaam Az ember, akit tegnap láttam, elment Dar es Salaamba, -ye- vonatkozó előrag. A szókincs A szuahéliban, mint minden nyelvben, számos kötőszó, határozószó és indulatszó (és ideofonok, lásd erről 55. o.) van, pl. mbele eleje valaminek, Motokaa iko mbele ya nyumba A kocsi a ház előtt van, a mbele indogermán elöljáróként (prepozíció) viselkedik, birtokszóként a főnév előtt áll, ya a nyumba ház birtokos (genitivus) jellegű névelője (német vor dem Haus, angol before the house), iko (i-ko) valaminek a közelében, a nyumba főnévi osztályát illető előrag; na -val, -vel, és, sasa most, labda talán, -pi kérdőszócska, amely elé a kérdezett főnév osztályragja járul, pl. mti upi melyik fa?, mpaka -ig, Tutajenga njia mpaka mto A folyóig fogjuk építeni az utat, mto folyó, ku-jenga építeni ; a mpaka elöljáró (határozószó) nem járul birtokként a főnév elé. További elöljárók birtokos előraggal vagy anélkül, kölcsönszóként is: pl. bila (arabból) nélkül, bila fedha pénz nélkül ; kwa -val/-vel, pl. kwenda felé, mtoto ameondoka kwenda nyumbani a gyermek elindult hazafelé (mtoto gyermek, -ondoka elindul, nyumba ház ); chini ya alatt, pl. chini ya mti a fa alatt. Ezeken kívül több, funkcióban és jelentésben viszonyszó, alakilag igemódjelző előrag fordul elő: -ja- előidejűséget fejez ki tagadást vagy tiltást jelentő igékben, gyakran még nem kitétellel fordítható, és választ jelenthet az eshaelőragos igealakra már jelentésben, pl.: Je, umeshapata chakula? Kaptál már enni? Siyo, sijapata chakula Nem, nem kaptam még enni.

151 148 A BANTU NYELV EK A szuahéli szóállományának fejlődésében jelentékeny volt az évszázadok során átvett idegen elem. Noha a jövevényszavak száma tetemes, ezek behatoltak az alapszókincsbe, és a hangrendszerre is hatottak (a ph, th, kh fonémák arab eredetűek), nem változtatták meg a nyelv bantu jellegét (noha vannak kutatók, akik pidzsin, kevert nyelvnek mondják). A perzsa, portugál, angol, német stb. lexikális hatás csekélyebb az arabnál. Az arab jövevényszavak mindenekelőtt a számnevek: 6, 7, 9, a tízesek, 100 és 1000, sok közigazgatási, jogi, kereskedelmi szó és a mindennapok fontos szavai, pl. akili értelem, amani béke, barua levél (írás), biashara kereskedelem, dakika perc, saa óra, wakati idő, dawa orvosság, habari hír, haki jog, desturi erkölcs, szokás, hesabu számla, szám, fedha pénz, shehena rakomány, serikali kormány, hatóság, sheria törvény, safari utazás, shukrani köszönet, salamu üdvözlet, dunia világ, nusu fél, fele valaminek, nafsi lélek. Arab eredetű számos melléknév: hodari derék, mashuhuri híres, tayari kész, tajiri gazdag stb. Ezek a melléknevek nem kapnak osztályragot, anélkül állanak a jelzett szó, a főnév után, pl. mtaalamu mashuhuri híres tudós. Perzsa eredetű a karami titkár, a gari kocsi, jármű. A portugál hódítás idején terjedt el a meza asztal, a godoro matrac ; a bepari kereskedő, ill. kapitalista indiai eredetű. A német gyarmati uralom idején keletkezett a shule iskola, sukari cukor. Az angolból került át az inchi hüvelyk (mérték), senti centi, shilingi siling, stesheni vasútállomás, baisikeli bicikli, picha kép, festmény < picture, motakaa autó, chaki kréta, livu üdülés, szabadság, tiketi jegy stb. A kongói (kingvana) nyelvjárásban francia jövevényszavak is vannak, de egyéb szuahéli nyelvjárásokba is jutottak át az irodalmi nyelvben kevésbé vagy egyáltalán nem használt szavak. Irás, irodalom Az írásbeliség a X. sz.-tól alakult ki arab betűkkel, de a pálmalevélre írt feljegyzések nem maradtak fent, csak a XVIII. sz. folyamán készült másolataik, amelyeket a múlt század végén publikált Carl Gotthilf Büttner (1894), és az öt nagyobb sziget krónikáit (részben arabul), főleg vallásos tartalmú énekeket és hőskölteményeket (utendi, utenzi) tartalmaz. A legrégibb és egyben a leghoszszabbak egyke a Chuo cha Herkal (Hérakleiosz könyve) című 1738-ból, amely az arabok és a bizánciak közt 630-ban vívott csatáról szól. Egy verses monda Fumo Liongo nevű állítólag a XIII. sz.-ban Pate és Lamu-szigetén élt költőről szól. Ezek a művek általában az északi szigeteken keletkeztek, és stílusukat tekintve egy archaikus kingozi nevű nyelvjárást tükröznek vissza. E régi irodalmi művek

152 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 149 hatása később, sőt némely írónál ma is érezhető. Abdul Karim bin Jamaliddini 1912 táján írta meg Utenzi wa vita vya Maji-Maji című verses elbeszélését a németek elleni maji-maji felkelésről ( ). Kortárs költők közül Ahmed Sheikh Nabahany (aki Lamu-szigetén született) követi a régi hagyományokat. De a modern szuahéli nyelvű irodalom ha témájában nemzeti is európai hatásra fejlődött ki századunk első évtizedeiben. Elsősorban Shaaban bin Robert ( ) emelkedik ki költeményeivel és elbeszéléseivel, majd a költő Mathias E. Mnyampala ( ) és a kortárs Euphrase Kezilahabi, aki teljesen szakított a hagyományos formákkal. A kortárs kenyai írók és költők közül James Juma Mbotele és A. N. Juma Bhalo érdemelnek említést, mint akik az irodalmi stílus és a nyelv fejlődését elősegítették. A szuahéli nyelvet a múlt század közepe óta latin betűkkel írják, noha az arab írásról való áttérés fokozatos volt, sőt még 1930-ban is akadt törekvés a szuahélire kevésbé alkalmas arab írás megreformálására. A német gyarmati kormányzat 1907-ben rendelte el a latin írás bevezetését a közigazgatásba és az oktatásba. A helyesírás azonban következetlen volt. Az angol uralomátvétel után a 20-as években több értekezletet tartottak a nyelvi és helyesírási norma szabályozására ban egy kenyai-tanganyikai konferencián Mombasában, amelyen a német afrikanista Carl Meinhof szintén részt vett tanácsadóként, a kiunguja nyelvjárást választották hivatalos nyelvi normául, egyben a helyesírást is szabályozták. A korábbi, részben angolos írásmódot egyszerűsítették, de angol jellegű maradt a ch (= cs), sh (s), y ( j), w (IPA w) és j (dzs, gy). Nem jelöli a helyesírás a th, ph, kh hehezetes zárhangokat, amelyek néhány szóban jelentést különböztetnek meg. Nem számítván a legkorábbi szórványfeljegyzéseket az első tudományos szuahéli nyelvtant és szótárt Johann Ludwig Krapf állította össze (1850 és 1882). E nyelv azóta a legalaposabban leírtak közé tartozik még afrikai viszonylatokon túlmenően is. Az európai és amerikai nyelvészeken kívül sok anyanyelvi szakember járult hozzá a szuahéli megismeréséhez. Megemlítjük a Dar es Salaam-i egyetem szuahéli tanszékét, az emellett müködő Taasisi ya Uchunguzi wa KiSwahili kutatóintézet működését, az égisze alatt megjelenő KiSwahili című tudományos folyóiratot, sőt az 1981-ben kiadott szuahéli értelmező szótárt, amely az első egynyelvű szótár volt az afrikai nyelvek közül. Az intézet és a szuahéli nemzeti tanács, Baraza la KiSwahili la Taifa, a mi tudományos akadémiánkhoz hasonló intézmény, a tanzániai kormány megbízásából a legfőbb őre a szuahéli fejlődésének; rendszeresen adnak ki szakterminológiai szójegyzékeket, tesznek javaslatot új szakszavakra. A normalizálásban nagy részt vállalt Wilfred H. Whiteley, az ötvenes években mint a szuahéli bizottság (East African Swahili Committee) titkára.

153 150 A BANTU NYELV EK Irodalom Sacleux, Ch: Grammaire swahilie (Paris, 1909). : Dictionnaire swahili-français (Paris, ). Meinhof, C.: Die Sprache der Suaheli in Deutsch-Ostafrika (Berlin, 1941). Snoxall, R.A.: A Concise English-Swahili Dictionary (London, 1958). Ashton, E.O.: Swahili Grammar (London, ). Prins, A. H. J.: The Swahili-Speaking Peoples of Zanzibar and the East African Coast (London, 1967). Polomé, E.: Swahili Language Handbook (Washington, 1967). : In: Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 2 (Hamburg, 1983). Whiteley W. H.: Swahili. The Rise of a National Language (London, 1969). Miehe, G.: Die Sprache der älteren Swahili-Dichtung (Marburg, 1977). Brumfit, A.: The Rise and Development of a Language Policy in German East Africa. Sprache und Geschichte in Afrika 2 (1980). Füssi Nagy Géza: Bevezetés az afrikanisztikába (Budapest, 1982). : Szuahéli nyelvtan (Budapest, 1985). Adam, H.: KiSwahili Intermediate Course (Köln, 1993). Möhlig, W. J. G. Heine, B.: Swahili Grundkurs (Köln, 1991). Herms, Irmtrud: Gesprächbuch Deutsch Swahili (Leipzig, 1987). Lafon, Michel: Lexique français Comorien (Paris, 1991). Miehe, Gudrun Möhlig, W. J. G. (szerk.): Swahili Handbuch (Köln, 1995). Malaika, Baba: The Friendly Swahili English Dictionary: Modern Swahili and Modern English (Arusha, 1995).

154 Egy népmese II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 151 KISA CHA MWEWE NA KUNGURU ALIONDOKA Sultani ya kunguru, akampelekea waraka Sultani ya mwewe, akamwambia, nataka uwe asikari yangu. Akamwambia sikubali. Akamwambia, kama hukubali tutapigana, mimi nawe. Akamwambia, na tupigane, ukinishinda nitakufuata, nikikushinda weye utanifuata. Wakapigana, kunguru wakashindwa. Akaondoka mzee mmoja, akawaambia tukimbie. Wakakimbia katika mji wao, wakaenenda mji mgine. Mwewe walipokuja wasimwone mtu, wakakaa katika mji wa kunguru. Hatta siku nyingi kunguru wakafanya shauri. Akaondoka mzee, akasema, ninyonyoeni manyoya mkanitupe mjini mwa mwewe. Wakamnyonyoa, wakaenda, wakamtupa. Walipopita mwewe, wakamwona, wakamwambia, wafanya nini huku mjini kwetu? Akawaambia, wenzangu wamenipiga wamenitoa mji kwa sababu nimewaambia, mfuateni mwewe. Wale wakamchukua, wakaenda naye kwa Sultani yao, wakamwambia, huyu kunguru tumemwokota, naye mwulize, atasema maneno yake. Sultani akamwuliza, akamwambia, wenzangu wamenipiga, wamenitoa mji kwa sababu naliwaambia kweli, mfuateni mwewe, ndio Sultani, wakanipiga. Sultani ya mwewe akamwambia, kaa kitako hapa. Akakaa kitako siku nyingi. Hatta siku moja wakaenda kanisani, nayee wakamchukua, wakasali pamoja, hatta walipotoka, wakamwuliza, sisi na ninyi, nani anaabudu sana Muungu? Akawaambia, ninyi. Akakaa kitako wakampenda sana. Hatta siku kuu yao ikikaribia, akatoka usiku, akaenda, akawaambia wenziwe, kesho watakwenda kanisani wote, njooni nje ya mlango wa kanisa, mutie moto. Wale wakatoka, wakaenda kutafuta kuni na wangine wakachukua moto. Hatta assubui wakaenda zao kanisani, asisalie mtu katika mji, ela yule mzee kunguru. Wakamwambia, kwa nini huenendi kanisani leo? Akawaambia, tumbo linaniuma sana. Wakamwambia, bass. Akaenda, akawaita wenziwe. Akawaambia, wamekwisha kuingia kanisani wote. Wakaenda wale, wakatia kuni katika mlango wa kanisa, na wangine wakatia moto. Moto ukawaka. Wakaona moshi waingia ndani ya kanisa, wakakimbia madirishani na wangine wakafa wengi sana na Sultani pia akafa. Kunguru wakatwaa mji. Wale waliobaki mwewe wakawakimbia kunguru hatta leo.

155 152 A BANTU NYELV EK A varjak és a héják A varjúkirály fogta magát és levelet írt a héjakirálynak mondván: Legyél a katonám. Az így felel: Nem akarok. Erre amaz azt mondta: Ha nem egyezel bele, akkor megtámadlak. Mire emez: Küzdjünk meg egymással. Ha megversz, engedelmeskedni fogok neked, ha én verlek meg, te fogsz nekem engedelmeskedni. Erre megverekedtek, és a varjak vesztettek. Erre az öreg varjú azt mondta: Meneküljünk el. El is hagyták a városukat, és egy másik városba mentek. És amikor a héják az üres városba érkeztek, ott letelepedtek. Egy napon a varjak tanácsot tartottak. Egy öreg varjú felállt, és így szól: Tépjétek ki a tollaimat, és dobjatok engem be a héják városába. Erre a többiek úgy tettek, és bedobták a héják közé. Amikor a héják arra mentek, és meglátták a varjút, azt kérdezték tőle: Mi dolgod van a mi városunkban?. Az így felelt: A társaim megvertek, és kidobtak a városból meghagyván, hogy engedelmeskedjem a héjáknak. Erre megfogták, a királyukhoz vezették így szólván: Megfogtuk ezt a varjút, s meghagytuk neki, hogy mondja el a dolgát. A király kérdőre vonta, mire az így szól: Társaim megvertek, és kikergettek a városból, mert megmondtam nekik az igazat: engedelmeskedjetek a héjának, mert ő a mi királyunk, erre megvertek. Erre azt mondta a héjakirály: Maradj itt. A varjú sokáig ott maradt. Egy napon a héják templomba mentek, magukkal vivén a varjút, és együtt imádkoztak. Amikor kimentek, megkérdezték a varjút: Melyikünk imádkozik jobban istenhez?. Azt válaszolta: Ti. A varjú tovább maradt a városban, és a többiek megszerették őt. Amikor pedig közeledett a héják ünnepe, a varjú éjszaka elment a társaihoz így szólván: Holnap a héják mind templomba mennek, gyertek a templom kapujához, és gyújtsátok föl. Azok ki is mentek tüzifát keresni. Reggel a héják templomba mentek. A városban csak egy maradt, az öreg varjú. Megkérdezték tőle: Te miért nem mégy ma templomba?. Mire ő: Nagyon fáj a gyomrom. Mire azt mondták: No, jól van. Akkor ő elment a társaihoz, és így szólt: A héják mind elmentek a templomba. Erre a varjak elmentek, és tüzifát vittek a templom kapujába, és felgyújtották. A tűz fellobbant. A héják meglátták, hogy füst tódul a templomba, az ablakokhoz menekültek, sokan meghaltak, és a király is meghalt. Azok a héják pedig, akik megmenekültek, a mai napig elfutnak a varjak elöl.

156 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 153 SZVÁ ZI (swazi, tekeza, saját név: siswati): a bantu nyelvek délkeleti csoportjának tagja (M. Guthrie osztályozása szerint S.43 zóna) amelyet Szváziföldön és a Dél-afrikai Köztársaság Transvaal tartományában, továbbá részben Lesothóban 2 millióan beszélnek. A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve 1996 óta, Szváziföldön is hivatalos nyelv. Több nyelvjárása van: tekeza, hlubi stb. Politon nyelv, hangrendszerében 7 rövid és 7 hosszú magánhangzó van (zárt és nyílt e és o). Mássalhangzórendszere igen változatos: 55 fonéma, köztük 3 ejektív és 2 csettintő zárhang (egy elöl és egy hátul képzett, számos egyéni és szociális változattal, továbbá a ɓ implozív zárhang.) Alaktanában ragozó, 14 névszói osztálya van előragokkal és melléknévi, névmási, számnévi, továbbá igei egyezéssel. Néhány példa: 1/2. osztály umu-ntfu ember, személy ba-ntfu emberek 3/4. osztály um-fula folyó imi-fula folyók um-tsimba menyezgő imi-tsimba menyegzők 5/6. osztály li-dvolo térd ema-dvolo térdek 7/8. osztály si-lwane vadállat ti-lwane vadállatok si-ngisi angol nyelv (és kultúra) (nincs többes száma) 9/10. osztály in-hlase szikra tin-hlase szikrák in-ja kutya tin-ja kutyák 11. osztály, ɓu-, ɓ- előragos elvont és kollektív fogalmak (csak egyes számban) ɓudze hosszúság ɓuso arc ɓoya haj ɓuhlungu fájdalom Amint látjuk, az eredeti bantu előrag több névszói osztályban előtétet (preprefixum) kap. A helyviszonyt jelentő bantu pa, ku, mu csak határozószókban jelenik meg, pl. kuphela csak, phandle kívül, (pha < pa), mushiya lowa arra, azon az oldalon, azonkívül a ku- főnévi igenévi előrag is, pl. kutsandza szeretni. A melléknévnek van a- vagy ka- előragos tagadó alakja, pl. um-fana mu-dze magas gyermek, a gyermek magas um-fana a-mu-dze, um-fana ka-mu-dze a gyermek nem magas. Összetett igeidőkön kívül három jelen idejű igelak fordul elő: egyszerű, folyamatos és progresszív (régen megkezdett, de még tartó) jelen: ku-vala zárni, elzárni

157 154 A BANTU NYELV EK Egyszerű jelen idő egyes sz. 1. sz. ngiɓavala többes sz. 1. sz. siɓavala 2. sz. uɓavala 2. sz. niɓvala 3. sz. uɓavala 3. sz. ɓayavala 3. személyben a megfelelő osztályragok állnak: liyavala, tinavala stb. Folyamatos jelen idő egyes sz. 1. sz. ngiyavala többes sz. 1. sz. siyavala 2. sz. nyavala 2. sz. niyavala 3. sz. nyavala 3. sz. ɓavavala Progresszív jelen idő egyes sz. 1. sz. ngisavala többes sz. 1. sz. sisavala 2. sz. usavala 2. sz. nisavala 3. sz. usavala 3. sz. ɓasavala stb. Tőszámnevek: mindig előragot kapnak, számoláskor ku- előraggal állanak 1 kunye 6 kusitfupha 2 kuɓili 7 kulisontfo 3 kusatfu 8 kusiphohlongo 4 kune 9 kuimfiqa 5 kuhlanu/kusihlanu 10 kulishumi (ph = ph, hehezetes p; q = hátul képzett gutturális csettintő fonéma). A szórend elég szabad, és mint fentebb láttuk névszói állítmány használatos, pl. um-shayeli u-ya-shayele a sofőr vezet uyashayela umshayeli vezet a sofőr. De leggyakrabban SVO a szórend: umshayeli uyamɓona umfana a sofőr látja a fiút (-ɓona látni ). A szvázi irodalmi nyelv, de szépirodalmi hagyományai még nincsenek. Elég későn írták le a nyelvet tudományosan, de még nem elég alaposan, összehasonlítva pl. a zulu nyelvvel. Az evangélium fordítása 1846-ből való.

158 Irodalom II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 155 Engelbrecht, J. A.: Swazi Text with Notes (Stellenbosch, 1930). Ziervogel, D.: Notes on the Noun Classes of Swati and Ndebele. African Studies 7 (1948). : A Grammar of Swazi (SiSwati) (Johannesburg, 1952). Sibiya, A.K.: An Elementary Course in SiSwati (Mhlambanyati, 19752). TONGA 1 (saját név: ci-tonga, c = cs): a bantu nyelvek központi csoportjának egyik nyelv-, nyelvjárásegyüttese (M. Guthrie szerint M zóna) Zambia déli részében a Zambézi térségében, 1 millió beszélővel; az ország nyolc hivatalos nyelvének (köztük elsősorban az angol) egyike. Két nyelvjárása a síkvidéken, ill. a folyóvölgyben helyezkedik el. Az ún. ila-tonga nyelvet többen a tonga nyelvjárásának számítják: a Kafue-folyó mentén mintegy 100 ezer beszélővel. A tonga nem azonos a conga csoport gi-tonga változatával. Politon ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma öt: az alaphangzók (a hosszú magánhangzókat kettős betűvel jelölik). Mássalhangzóinak száma csekélyebb, de köztük számos orrhanggal és félhangzóval összetett fonémakapcsolata van, nt nd, fw, tw stb. Tizennnyolc névszói osztálya van a helyviszonyt jelölő ragokkal együtt. A főnévi igenév ragja ku, pl. ku-bona látni. Példák a névszói osztályokra: 1/2. osztály mu-ntu ember, személy többes szám ba-ntu emberek 3/4. osztály mu-longa folyó többes szám mi-longa folyók 9/10. osztály i-mpongo kecske, többes szám i-mpongo kecskék (azonos előraggal) A melléknév, névmás, számnév és ige a megfelelő raggal igazodik a főnév osztályához, pl. mu-ntu mu-kali dühös ember ba-ntu ba-kali dühös emberek. A tonga helyesírása és stílusa nincs szabályozva, noha iskolában tanítják. Szépirodalmi törekvések is jelentkeznek e nyelven: Elijah H. K. Mudenda tollából. Első leíró nyelvtana (ila-tonga) W. E. Smith műve (1907). J. Torrend szótárt írt és a nyelvjárási viszonyokat vázolta 1931-ben (2. kiadás 1967-ben). A nyelv alapos leírása azonban még várat magára. Irodalom Hopgood, C. R.: Practical Introduction to Tonga (London Cape Town New York, ).

159 156 A BANTU NYELV EK TONGA 2 (siska, sisya, saját név: ci-tonga, c = cs): a közép-keleti bantu nyelvek ún. manda csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie szerint N.15 zóna) mintegy 100 ezer beszélővel Malawiban, a Nyasza-tó nyugati partvidékén. Közelebbről rokon: manda, mpoto, matengo stb. Nem irodalmi nyelv. Irodalom Bryan, M. A.: The Bantu Languages of Africa. Handbook of African Languages (London New York Cape Town, 1959). Tonga 3 conga TUMBUKA (saját név: ci-tumbuka, c = cs): a középkeleti bantu nyelvek egyik csoportja (M. Guthrie szerint N.21 zóna) az alábbi nyelvjárásokkal: a tulajdonképpeni tumbuka, kamanga, henga, szenga (senga), fungve (fungwe), jombe (yombe) stb. Tanzániában, Malawiban és Zambia határos térségében mintegy 2 millió beszélővel. A kamanga nyelvjárás a tumbukához annyira közeli, hogy összevontan tumbuka-kamanga névvel is említik őket. Nem politon nyelv, erősségi hangsúlya az utolsó előtti szótagra esik; ragozó nyelv névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma öt, az alaphangzók, amelyek hangsúlytalan szótagban erősen redukálódnak. Mássalhangzóik közt hehezetesek (ph, th, kh), orrhangú és félhangzós kapcsolatok vannak: mb, nd, mw, my, ŋgw stb. Egyes nyelvjárásokban a zárhangok közt váltakozás fordul elő. 19 névszói osztálya van a helyviszonyt jelölő előragokkal együtt, a főnévi igenév előragja ku-, pl. ku-timba ütni. Ez az előrag azonkívül több igeidőben kíséri az igetövet, és a személyragok, ill. a közbeékelt névmások megelőzik, pl. a jelen idő ragozása tárgyatlanul és tárgyasan: n-ku-timba ütök n-ku-ku-timba ütlek u-ku-timba ütsz n-ku-mu-timba ütöm a-ku-timba üt n-ku-mu-timba-ni ütöm őket ti-ku-timba ütünk mu-ku-timba üttök wa-ku-timba ütnek

160 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 157 Példák a névszói osztályragozásra: 1/2. osztály mu-ntu ember, személy többes szám wa-ntu emberek mwana (< mu-ana) gyerek többes szám wana (< wa-ana) gyerekek 7/8. osztály mu-lomo hónap többes szám mi-lomo hónapok Tőszámnevek: 1 -moza 6 -nkonde na -moza, -sanu na -moza (5 és 1) 2 -wiri 7 -sanu, na -wiri, -nkonde na -wiri 3 -tatu 8 -sanu na -tatu, -nkonde na -tatu 4 -nayi 9 -sanu na -nayi, -nkonde na -nayi 5 -sanu, -nkonde 10-kumi 11 -kumi na -moza 20 -makumi ghawiri 100 makumi kumi A számnevek követik a számjelzett szót, és igazodnak a megfelelő osztályhoz, pl. mu-ntu yu-moza egy ember wa-ntu wa-tatu három ember. A tumbuka nem irodalmi nyelv, helyesírása nincs szabályozva, de a nyelvtanírók az afrikai nyelvek leírásában szokásos módszert alkalmazzák. Egyébként tudományos feldolgozása nem kielégítő. Ennek ellenére vannak szépíróik, és így kialakulhat az általánosabban használt irodalmi nyelv annál is inkább, mert az alsófokú iskolai osztályokban az oktatás nyelve. D. D. Phiri regényeit említhetjük meg a szépirodalmi alkotások közül. Irodalom Young, T. C.: Notes on the Speech of the Tumbuka-Kamanga Peoples in the Northern Province of Nyasaland (London, 1932). UMBUNDU (umbunda, mbundu, nbundo, m bundo, nano, portugál: lingua bunda, Quimbundo, népnév: Ovimbundu): a délnyugati bantu nyelvek egyike (M. Guthrie szerint R.10 zóna), Angolában, Benguela partvidékétől délre és délnyugatra terjedő területen (Huaila, Caconda és Bié tartományban) beszéli 4 millió ember, kétharmaduk anyanyelvi fokon (közvetítő nyelv). Közelebbi rokona a nkhumbi, ndombe, nyaneka nyelvnek, ellenben csak névrokona (és csak távolabbi kapcsolatban van) a kimbundu nyelvvel (Guthrie: H.21 zóna) Angola észak-nyugati részében, Luanda tartományban.

161 158 A BANTU NYELV EK Ragozó politon nyelv névszói osztályokkal. A hangsúly és hanglejtés, a hangrendszer elég bonyolult, és nincs minden részlete tisztázva. Az erősségi hangsúly az utolsó előtti szótagon állni látszik. Két tónusa van a magánhangzóknak, magas és mély, de nem minden magánhangzón van zenei hangsúly. A hangsúlyos magánhangzó lehet rövid és hosszú, olykor jelentést megkülönböztetve: ōmbandu mezei egér ombandu fogfájás. Hangrendszer Öt alapmagánhangzója van: i, e, a, o, u. Mássalhangzók ajakhangok ajak és fogsor foghangok fogmeder fogmeder kemény lágy gége közti hangok mögötti ínyh. ínyh. zárhangok zöngétlenek p t k zöngés orrhangok mb nd ñg zöngétlen labializált kw zöngés labializált orrhangok mbw ñgw réshangok zöngétlenek f s h zöngések j w zár-réshangok zöngétlen ch zöngés nj orrhangok, zöngések m n nh ñ zöngés labializáltak mw ñw laterális l A w az angol w hanggal azonos kiejtésű, az ñ a magyar reng szó n és az angol king király ng hangjával azonos. A ch ejtése cs, az nh betűkapcsolaté ny, az nj-é pedig ndzs. A kettős vagy hármas jelű mássalhangzók egy hangot képviselő fonémák, pl. o-mbwa kutya (az o névszói osztályrag), u-kwenje fiú, o-mwenho élet. Az ng és az ñg két külön fonéma, amely szavak jelentését különbözteti meg, pl. o-ngongo lejtő o- ñgoñgo púp. Az y betű j hangot képvisel.

162 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 159 A v, l, j, h mássalhangzók gyakran orrhangú mellékzöngés színezetűek, tehát a fonetikus jelölésben ṽ, Ĩ,, és jelűek. E nazális mássalhangzókon kívül vannak orrhangú magánhangzók is a francia, portugál és más nyugati, illetve nem afrikai nyelvekhez hasonlóan. Ezeket a gyakorlati irásban is jelölik. pl. ukãyi asszony. E hangok csak az orális magánhangzók változatai. Köztük az a, i és u gyakran, az e és o ritkán fordul elő nazális változatban. A mássalhangzós nazálisok szokatlanok európai nyelvekben, és a megfigyelő vagy tanuló számára azonosításuk, megtanulásuk igen jelentős nehézséget okoz. Névszói osztályuk rendszerében megőrződött ugyan az eredeti bantu alapnyelvi osztálykülönbség, ám a névszók osztályba tagolása jelentősen átrendeződött, csak a három helyviszonyt jelölő rag (pa-, ku-, mu-) és az 1/2. osztály (személyek) maradtak meg. Az átrendeződés főként az egyes és a többes számú előragok cserélődésében jelentkezik. Az egyes osztályok jelentésköre nem határozható meg. többféle többes számú előraggal vo-tate apák vo-nawa sógorok, sógornők vo-suku istenek a-kãyi /ova-kãyi nők, asszonyok a-lume emberek, férfiak ovi-ti fák ovi-longa kérdések ovo-ngende utazások többes sz. előrag a és ova- ova-yo fogak a-timba testek a-nhulu orrok ovo-ngu hernyók ova-ñgu szűkszavú emberek többes sz. előrag olo- olo-mbwa kutyák olo-sanji tyúkok olo-ngonga sasok olo-myapya fecskék olo-munda hegyek 1/2. osztály egyes sz. előrag u tate apa előrag nélkül nawa sógor(nő) előrag nélkül Suku Isten előrag nélkül u-kãyi nő, asszony u-lume férfi, ember u-ti fa u-longa kérdés u-ngende utazás 3/4. osztály egyes sz. előrag e- e-yo fog e-timba test e-nhulu orr e-ngu hernyó e-ñgu szűkszavú ember 5/6. osztály egyes sz. előrag o- o-mbwa kutya o-sanji tyúk o-ngonga sas o-myapja fecske o-munda hegy

163 160 A BANTU NYELV EK többes sz. előrag: ovi- ovi-ndele fehér emberek ovi-na dolgok, ügyek ovi-mbanda varázslók ovi-vela vasak ovy-anja ágak, gallyak 7/8. osztály egyes sz. előrag ochiochi-ndele fehér (ember) ochi-na dolog, ügy ochi-mbanda boszorkány, varázsló ochi-vela vas ochy-anja gally, ág egyes sz. 9/10. osztály előrag olu- többes sz. előrag oloolu-njinji hangya olo-njinji hangyák olu-nhi szúnyog olo-nhi szúnyogok olu-njala köröm olo-njala körmök többes sz. előrag amu- amw-enho életek amu-ki szakadékok amu-kuwa tarisznyák 11/12. osztály egyes sz. előrag omuomw-enho élet omu-ki szakdadék, romlás omu-kuwa tarisznya 13/14. osztály Kicsinyítőképző többes sz. előrag oka- oka-ndombwa menyasszonyka oka-kulu lábacska egyes sz. előrag o- o-ndombwa menyasszony o-kulu láb 15. osztály Főnévi igenév oku-yola nevetni oku-lya enni oku-popya beszélni, mondani Látható, hogy az o-, ovo-, ochi- előrag több osztályban előfordul, pl. ongonga sas olongonga sasok, olunhi szúnyog olonhi szúnyogok ; az o- egyszerű előrag, az olo- viszont preprefixum. A nyelvtanírók a XIX. században a preprefixumos alakokat névelőnek tekintették. A melléknév mint jelző követi a főnevet a megfelelő előraggal jelezve, pl.

164 u-lume u-vela fehér ember a-lume va-yela fehér emberek. II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 161 Birtokviszonyban a birtok áll elöl, mögötte a birtokos, köztük a birtok előragja mint elöljáró, pl. e-tosi ly-ombela esőcsepp (az eső cseppje), ombela eső, ly- az ombela osztályának birtokos ragja. Személyes névmások egyes szám többes szám 1. személy ame én etu mi 2. személy ove te ene ti 3. személy eye ő ovo ők Ige Jelentő mód jelen idő oku-landa vásárolni állítás tagadás egyes szám többes szám egyes szám többes szám 1. ndi-landa tu-landa si-landi katu-landi 2. o-landa vu-landi ku-landi kavu-landi 3. o-landa vu-landa ka-landi kava-landi Tőszámnevek 1 mosi (mwe) 7 epanduvali 2 vali (mbali) 8 echelãla 3 tatu 9 echea 4 kwãla 10 ekwĩ 5 tãlo 11 ekwĩ la mosi 6 epandu 12 ekwĩ la vivali 20 akwĩ awali 100 ochita 1000 ohulukãyi A szórend: SVO. Fő nyelvjárásai: Caconda, Bié, Huambo és Bailundo térsége. A nyelvjárások kevéssé különböznek egymástól. Az egyik ismérv, hogy a magánhangzó-kapcsolatot hogyan oldják meg, pl. ova-lu egek hallható Caconda környékén, Bailundo

165 162 A BANTU NYELV EK ove-lu, másutt ovay-lu, egyes szám ilu ég. Szókincsben is vannak különbségek, pl. tojás Caconda térségben esala vagy eyaki, Bailundóban esela vagy eseka. Az umbundu elterjedése ellenére nem írott nyelv, csak tudományos feljegyzések készültek róla. Nincs normatív helyesírása sem, a szerzők különféleképpen jelölik a hangokat. Itt J. Francisco Valente írásmódját követtük. A legelső két följegyzés nagyjából egyidejűleg készült egymástól függetlenül. Az egyik S. W. Koelle Polyglotta Africana című művének (1854) 252 szavas szójegyzéke, amelyet a szerző egy Benguela környékéről való felszabadult rabszolgától jegyzett föl. A másik honfitársunktól, Magyar Lászlótól való (1818, Szombathely 1864, Ponto do Cujo, Benguela mellett). Magyar mint tengerész világkörüli utazás után Dél-Amerikából Afrikába ment, először Calabarba, majd 1849-ben Benguelából egy karavánhoz csatlakozott, s annak végcélján, Cuitóban (Kuito) letelepedett. Az uralkodó, Kayaya Kayangula hozzáadta leányát feleségül. A hozományul kapott nagyobb kísérettel Magyar három nagy utazást tett a kontinens belsejében 1850 és 1856 között. Feljegyzéseit az útról és az umbundu nyelvről, amelyet megtanult, s családjával ezen a nyelven érintkezett, valamint még három más bantu nyelvről, Magyarországra küldte. Hunfalvy János 1859-ben kiadta magyarul és ugyanabban az évben németül. E feljegyzésekből a néprajzi leírásokat felhasználták, de nyelvi leírásaira a mai napig sem fordítottak kellő figyelmet. Még 1857-en felkelés tört ki az országban, amelynek során Magyar apósát megölték, s neki a partvidékre kellett menekülnie, ahol meghalt; terjedelmes további feljegyzései, iratai pedig vagyongondozója házában egy tűzvészben megsemmisültek. Beszélgetési példák Magyar László umbundu szójegyzékéből (1859): Onyhihű ihuéte Angyángola kuria Nyihe otyimune tyi kuria Ámen da telále Nyihe otyiui nyúú Angyángola vári Daitérá pándula Túún dápi Één dápi Kuenda Tuunda ovászo Viringa-nyé Ame hászi tyivuá pálo Jiká e pitu jó étvágyam van akarsz enni? adj egy keveset ennem megvagyok elégedve adj innom akarsz-e még többet? elég, köszönöm honnan jösz? hová mégy? menj el takarodj el miért? jól vagyok itt tedd be az ajtót

166 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 163 Pita kúlo Oszánda nyé Uványeliszá nyé Dáli Dita lumbiri kobászo Ka ambáti viteri inéne Ame ka pitali koviteli Da u vitundiszi lumbiri jöjj ide mit keressz? mit vesztettél el? semmitsem gyorsan menj előre ne vigy nagy terhet nem járok teherrel úgy, szaporán visszajöhetsz Magyar László nem volt nyelvész, fonetikai ismeretei az akkori idők felkészültségétől is elmaradtak. Mindazonáltal alapos megfigyelő volt, és sikeresen végezte el feladatát, ezzel az umbundu nyelvtörténet feldolgozásához jelentősen hozzájárult. Magyar László amint a nyelvről szóló fejezet bevezetőjében hangsúlyozza a magyar helyesírást alkalmasnak találta a nyelvi adatok lejegyzésére. Habár Magyar nem tudott szakszerűen lejegyezni vagy felfedezni minden fontos részletet, jelezte, hogy az umbundu tonális nyelv, hogy a magánhangzók közt kvantitáskülönbség (hosszú rövid) van, hogy bizonyos hangok nazális színezetűek stb. Magyar a mai Angola és Kongó (Kinshasa) területén, 1850-ben eljutott Luanda országba, amely a XVI. század végétől 1888-ig, a belga hódításig állt fenn; ott fogadta az uralkodó, Mwata Yamwo (első elődjének neve, a későbbi uralkodók címe volt). Utazásairól értékes néprajzi és földrajzi feljegyzéseket juttatott el Magyarországra, amelyeket Hunfalvy János német fordításban a Petermann s, Mitteilungen című folyóiratban tétetett közzé 1860-ban. E közleményben a bantu luena és lucsázi nyelven készült szójegyzékek is szerepelnek német írásmóddal. Irodalom Hunfalvy János (szerk.): Magyar László dél-afrikai utazásai években (Pest, 1859). Alves, A.: Dicionário etimologico Bundo-Português (Lisboa, 1951). Valente, J.F.: Grámmatica Umbundu. A lingua do Centro de Angola (Lisboa, 1964). : Selecção de próverbios e adivinhas em Umbundu (Lisboa, 1964). : Dicionário Português Umbundu (Lunda, 1972). : Paisagem Africana (Luanda, 1973). Fodor István: Introduction to the History of Ummundu: L. Magyar s Records (1859) and the Later Sources (Budapest Hamburg, 1983). Schadeberg, Th. C.: A Sketch of Umbundu (Köln, 1990).

167 164 A BANTU NYELV EK Sambo-vidéki mese Paisagem Africana J. Francisco Valente. Luanda 1973 OCHIMBOTO L ESALA Chimboto walipatala l esala eti: L ove l ame, unene elye? Esala eti: Twalisoka! Chimboto eti: Ndati, ame ndipondola okulilya! Esala eti: Kunditẽla! Chimboto was okutetula esala, walituva. Walonda lalyo v úti, wasokolola eti: Nda lifa, ndililya! Waputusuka lalyo p osi. Esala lyafa, l ochimboto chyafaavo! A VARANGY ÉS A TOJÁS A varangy és a tojás beszélgetnek: Köztünk melyik nagyobb? A tojás így felelt: Egyenlők vagyunk. A varangy ellentmond neki: Nem, hiszen én meg tudlak enni téged. A tojás feldühödik: Próbáld csak meg. A varangy ráveti magát a tojásra, fel akarja törni, de nem sikerül. Felviszi hát a fára, és azt gondolja: Ledobom, ő széttörik, és megeszem. Amint a varangy leejtené a tojást, maga is meginog. Mindketten lezuhannak. A tojás összetörik, a varangy elpusztul.

168 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 165 VA MBO ovambo, osivambo (ambo, wambo, saját név: oshiwambo): a délnyugati bantu nyelvek (M. Guthrie szerint R.20 zóna) egyik tagja, amely több nyelvjárásból és két irodalmi nyelvváltozatból áll: kvanyama (kwanyama) és ndonga (oshindonga) Namíbia északi (kvanyama és ndonga), ill. Angola déli részében (kvanyama), mintegy 1 millió lélekszámban Namíbiában, 50 ezer Angolában. A két irodalmi nyelvváltozat és általában mindegyik nyelvjárás közt a kölcsönös érthetőség nagyfokú (sőt a herero nyelv beszélőivel is).

169 166 A BANTU NYELV EK Politon nyelv névszói osztályokkal. A magánhangzórendszer az öt alaphangzóból áll; az egyes magánhangzók hosszúsága függ a helyzetüktől, de fonológikus különbség nélkül. A hangrendszerben két tónus különbözik, magas és mély zenei hangsúly, melyek fonológikus különbségeket is jeleznek, de a beszédben függenek a környezet hangsúlyától, és aszerint módosulnak. A kiemelés néklüli közlésben lefelé ereszkedő a hanglejtés. A zenei hanglejtésen kívül van erősségi hangsúly is, amely rendszerint a szótő utolsó előtti szótagjára esik, de egytagú tövek esetében az előrag lesz hangsúlyos. Mássalhangzórendszere igen gazdag: a csettintő hangok hiányoznak, de nazális összetételű (mp, mb, nk, ng, nt, nd) és félhangokkal összetett fonémák (py, my), azonkívül szótagalkotó nazálisok (ṅ,ṁ) jellemzik. 15 névszói osztálya van, de az egyes és többes számú ragok többféle variációban járulnak a főnévhez; gyakori az o- előtétű osztályrag: pl. ndonga oṁu-nóna gyermek aa-nóna gyermekek ; ndonga oṁu-ntú ember, személy aa-ntú emberek ; kvanyama omu-ṅu ova-ṅu ua ; kvanyama omu-ti fa omi-ti fák, e-dina név omadina nevek. Az igeragozásból bemutatjuk a longo dolgozni ige kijelentő mód jelen idejének alakjait; itt a személyes névmások összeolvadnak a jelen idő ta- előragjával, míg az igető különálló és változatlan. ohandi (ohai) longo dolgozom ohatu longo dolgozunk oto longo dolgozol otamu longo dolgoztok ota longo (ő) dolgozik otava longo dolgoznak Egyébként a személyes névmások önálló alakjai az alábbiak: ame én ove te oje ő ofie mi onje ti ovo ők A vambóban névszói állítmány van, tehát pl.: oje elenga ő miniszter, ovo ovafita ők pásztorok ( j=j). A ndonga nyelvjárást finn hittérítők fejlesztették ki ben jelent meg P. Kurvinen olvasókönyve. Az első nyelvtan (amelyben nama és herero rész is van) A. Seidel (1892) munkája. Az első kéthetenként megjelenő lap Omukwetu Barátunk címen 1901-ben látott napvilágot. A kvanyama nyelvjárás német hittérítők működése nyomán lett irodalmivá. P. H. Brincker nyelvtana és olvasókönyve kvanyama-ndonga-herero szójegyzékkel 1891-ben jelent meg, H. Tönjes német nyelvű tankönyve és szótára pedig 1910-ben. A német gyarmati uralom megszűnése után anglikán hittérítők működtek a kvanyamák közt. G. W. R. Tobias és B. C. H. Turvey jelentette meg az első angol-kvanyama szótárt 1965-ben.

170 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 167 A hittérítők gondot fordítottak a nyelv szókincsének fejlesztésére, persze főleg a vallásos élet kifejezéseit illetően, pl. omuhongi hittérítő, szó szerint: aki tanít a hong farag, fejt, barkácsol igetőből. Német, angol és afrikaans kölcsönszavak is kerültek a nyelvbe, pl. ongeshefa bolt < ném. Geschäft, ombasikela bicikli < ang. bicycle, oshitafula asztal < afrikaans tafel. A két irodalmi nyelvváltozat Namíbiában alsó fokon az oktatás nyelve, középiskolai fokon az oktatás tárgya, 1991 óta pedig egyetemi tantárgy. A vambo tehát az egyik nemzeti nyelv szintjét érte el, azonban a kétféle norma megfelelő tanerők és tankönyvek hiánya miatt nehézséget okoz. A két változat közül a ndonga fejlettebb, de még nem dőlt el, hogy csak az egyik marad-e meg mint irodalmi nyelv, vagy pedig a két változat kiegyenlített formája lesz a végleges norma. A szakszókincs elégtelensége szintén nehézséget jelent. Állami és egyetemi testületek, bizottságok foglalkoznak a szakkifejezések kialakításával és normalizálásával, ám a kétféle nyelvváltozat miatt nem mindig születik egységes neologizmus, pl. abszorpció : ndonga enino kvanyama epono, orrpolip eemwenge oadenoide, pátosz ehwamo lyomauvito (körülírás) osheendifimwenyo. A két változat helyesírását 1966-ban véglegesen rendezték. Irodalom Tönjes, H.: Lehrbuch der Ovambo Sprache (Berlin, 1910). Tirronen, T.: Phonology of Ndonga (Berlin, 1955). Fivaz, D.: A Reference Grammar of Oshindonga (Windhoek, 1986). Fourie, D. J.: In: Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 6 (Hamburg, 1994). Tirronen, T. E.: Ndonga English Dictionary (Ondangwa 1986, Hamburg, 1994). XHOSZA (xosza, az xh a xhosza névben a nyelv oldalával képzett hehezetes csettintő hangot jelöl, magyarul elfogadható a xosza ejtésmód); a XIX. században az arab eredetű kaffer gúnynév volt használatban a népre is; a bantu nyelvek délkeleti csoportjának egyik tagja (M. Guthrie: S.41 zóna) a Dél-afrikai Köztársaság délkeleti térségében (Transkei, Cape Province tartomány), 7 millió beszélőnek, az ország lakossága 17,5%-ának nyelve. A Dél-afrikai Köztársaság egyik nemzeti és hivatalos nyelve 1996 óta. A zulu és ndebele nyelvvel kölcsönösen érthető, vele és a szvázi nyelvvel együtt alkotja a bantu nyelvek déli, ún. nguni csoportját, de közelebbi rokona még a

171 168 A BANTU NYELV EK szoto, és a csavana. Nyelvjárásai: thembu, bomana, mpondomse, mpondo, xesibe; az írott és irodalmi nyelv a gcaleka, ndlambe és gaika nyelvjáráson alapul. Ragozó politon nyelv csettintő hangokkal és névszói osztályokkal. Három zenei tónusa van: magas, mély és eső. Magánhangzórendszere 7 tagból áll: az 5 alaphangból, de az e és o nyílt és zárt változatban fordul elő. A magánhangzók lehetnek hosszúak is (két betűvel írva, de fonológikus különbség nélkül). Mássalhangzórendszere igen gazdag: 39, ebből 7 hehezetes, 7 ejektív és egy implozív ɓ. Ezenkívül 21 csettintő hang tartozik a rendszerbe, amelyek 3 alaphangból, dentális (fogháti), írva c, palatoalveoláris (fogmeder-ínyköz), írva q, és laterális (szájüregoldali), írva x, állanak, és ezek mindegyike 6 különleges képzésmóddal társulnak: hehezetes (ch, qh, xh), zöngés (gc, gq, gx), nazáis (orrhangú) (nc, nq, nw), hehezetes és nazális (nch, nqh, nxh), zöngétlen nazális (nkc, nkq, nkx), zöngés nazális (ngc, ngq, ngx). A dentális sorból egy-egy példát bemutatunk: csettintő alaphang: c = icici fülgyűrű hehezetes: ch = umchweli ács zöngés: gc = igcume sűrű bozót nazális: nc = ncinci kicsi nazális hehezetes: nch = inchuka hiéna, farkas nazális zöngétlen: nkc = inkcenke hullámos vaslemez nazális zöngés: ngc = ingcongconi szúnyog A xhosza névszói osztályainak száma 15 (egyes és többes számot megkülünböztetve), de az eredeti helyviszonyt jelentő ragok közül csak az uku- van meg (*< ku-) mint a főnévi igenév előragja, a másik kettő (*pa-, *mu-) határozószóként fordul elő. Példák névszói osztályokra: 1/2. osztály személyek egyes szám előrag: umuumuntu személy umfazi nő umkhuluwa fivér, báty umfundi diák többes szám előrag: aɓaaɓantu emberek aɓafazi nők aɓakhuluwa fivérek aɓafundi diákok < ukufunda tanulni ukufundista tanítani

172 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 169 többes sz. előrag: imi- imikhiwane fügefák imilenze lábszárak duda táncok (előrag nélkül is) imimoya szelek imisindo haragok umfindisi miniszter umlimi farmer 3/4. osztály fák, testrészek eszközök egyes sz. előrag: umumkhiwane fügefa umlenze lábszár umdudo tánc umoya szél umsindo harag aɓafundisi miniszterek aɓalimi farmerek, < ukulima szántani, ültetni A melléknév, névmás, számnév, igealakok a megfelelő raggal illeszkednek a főnévhez, pl.: umfundi ufuna aɓaceɓisi a diák korrepetitorokat keres, aɓafundi ɓafuna umceɓisi a diákok korrepititort keresnek (uku-funa keresni, um-ceɓisi tanácsadó ). Tőszámnevek 1 ne 6 thandathu 2 ɓini 7 isixhenxe 3 thatha 8 isibozo 4 ne 9 ithoba, isithoba 5 hlanu 10 ifumi 100 ikhulu 1000 iwaka A szókincs bantu alapjához számos idegen eredetű szó került a nyelvbe. A XVIII- XIX. sz. folyamán koiszan elemeket vettek át, a csettintő hangok valószínűleg onnan erednek. Keresztény hittérítők is terjesztettek koiszan szavakat, pl. icáwa templom, gyülekezet < nama /hao (c és /h csettintő hang). Lényegesen nagyobb a száma az angol és afrikaans kölcsönszavaknak, pl. imbotji bab < afrikaans boontjie, ipesika őszibarack < afrikaans perske, ibhuldoza < ang. bulldozer talajgyalu, iakhawunti számla, elszámolás < ang. account. A modern élet fogalmaira részben saját eszközökkel, szóképzéssel, összetétellel, tükörfordítással találnak megfelelő kifejezést, pl. unobhala (zulu is) titkár az ukubhala írni igéből képezve, igqwetha ügyvéd az ukugqwetha felülről lefelé csavarni, csűrnicsavarni(!) igéből, inkulumbuso miniszterelnők, összetétel az inkulu nagy ember és umbuso kormány (testület), vagyis szó szerint: kormánynagy, de az

173 170 A BANTU NYELV EK összetétel módja mesterkélt, helyesen inkulu yombuso alaknak kellene lennie. A hlonipha-féle tabuszavakra vö. zulu. A xhosza tantárgy az iskolák alsó fokozatában, tanítják középiskolában, egyetemeken. Megfelelő adásidőt kap a rádióban és a televízióban, és újságok jelennek meg e nyelven. A nyelvi kérdésekkel külön intézmény, a Xhosa Language Board foglalkozik. Rá tartozik a helyesírási és egyéb nyelvi kérdések, szakszókincs stb. fejlesztése, gondozása. Az első xhosza feljegyzések megtalálhatók a XVIII. sz.-i holland és portugál utazók, tisztviselők és a svéd Anders Sparrman (1783) beszámolóiban. De elég korán jelenik meg az első xhosza szótár John Bennie ( ) tollából, ahol a helyesírás elég elfogadható. Az első nyelvtant Villiam B. Boyce ( ) írta 1834-ben. Ennél jobb John W. Appleyard ( ) grammatikája (1850). Ezután több kisebb szószedet látott napvilágot, míg 1899-ben megjelent A. Kropf szótára, a Kafir-English Dictionary, amelyet sokáig a legjobbnak tekintettek. Századunkban számos korszerűbb nyelvtan, szótár, nyelvkönyv jelent meg, úgyhogy a xhosza a legjobban feldolgozott afrikai nyelvek közé tartozik. A xhosza szépirodalom százados múltra tekint vissza habár a politikai helyzet miatt megtorpanások voltak közben, és a legtöbb műfajban jelentkeznek tehetséges alkotók. Az első között volt W. W. Gqoba ( ), az első folyóírat kiadója, amelyet haláláig szerkesztett; a későbbi írók közül James J. R. Jolobe és A. C. Jordan nevét említjük meg. Ez utóbbi egyik 1946-ban megjelent regénye, az Ingqumbo Yeminyanya ( Az elődök haragja ) sikeres, olvasmányos mű. Irodalom Mc Laren, J.: A Xhosa Grammar (Cape Town, ). Louw, J. A. Jubase, J.B.: Handboek van Xhosa (Johannesburg, 1963). Louw, J. A.: Clicks and Loans in Xhosa. In Snyman, J. W. (szerk.): Bushman and Hottentot Linguistic Studies (Pretoria, 1975). : In: Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 2 (Hamburg, 1983). Mncube, F. S. M.: Xhosa Manual (Johannesburg Wynberg Cape Town, é. n.).

174 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 171 ZULU a bantu nyelvek délkeleti csoportjába tartozó nyelv (M. Guthrie S.42 zóna) a Dél-afrikai Köztársaságban, főként Natal tartományban, ill. KwaZulu nemzeti területen. A Köztársaságban 1966 óta az egyik nemzeti és hivatalos nyelv. A zulu, xhosza és szvázi együtt alkotja a bantu nyelvek déli, ún. nguni csoportját. Legközelebbi rokonai: ndebele, szvázi, szoto, csvana. Az előbbi kettővel kölcsönösen érthető, a másik kettővel szintén lehetséges bizonyos mértékű érthetőség alsóbb beszédszinten. Nyelvjárásai: natáli, lala qwabe és ngoni. 9 millió zulu él az állam területén, 200 ezren a szomszédos országokban is. A zulu a köztársaság legnagyobb honos nyelve, a lakosság 22,4%-ának anyanyelve. Ragozó politon nyelv csettintő mássalhangzókkal és névszói osztályokkal. Magánhangzóinak száma 7: az alaphangok közt két-két középső állású (nyílt zárt) magánhangzóval. Mássalhangzórendszere rendkívül gazdag: 44, három hehezetes, 1 implozíva, 11 ejektív képzésűvel, ezenkívül 18 csettintő mássalhangzó. A mássalhangzók rendszere Kilégzéses mássalhangzók ajakhang foghang fogmeder kemény íny lágy íny gége zárhangok zöngétlen k dobóhangok p t k hehezetesek ph th kh zöngések b d g implozíva ɓ nazálisok m n ny ng réshangok zöngétlenek f s sh h zöngések v z hh pergetett r oldalt képzett réshang l zöngétlen hl zöngés dl zár-réshangok: zöngétlen (tsh) dobóhangok mf ts ns tsh ntsh zöngések mv nz j nj oldalt képzett zár-réshangok dobóhang nhl kl nkl zöngés ndl félhangzók (w) y w

175 172 A BANTU NYELV EK Csettintő mássalhangzók foghangok fogmeder-ínyhangok oldalt képzett h. zöngétlenek c nkc q nkq x nkx hehezetesek ch qh xh zöngések gc ngc gq ngq gx ngx nazálisok nc nq nx A főnévi osztályok többes szám előrag aɓa- aɓafazi nők, asszonyok aɓantu, személyek, emberek amalungu fehér emberek 1/2. osztály személyek egyes szám előrag: umu-, umumfazi nő umuntu személy, ember umlungu fehér ember 2/3. osztály egyes szám többes szám előrag: u- előrag o- uɓaɓa apa, nagybácsi oɓaɓa apák, nagybácsik többes szám előrag: imi- imithi fák, növények imifula folyók többes szám előrag: ama- amazwe országok amalanga napok 3/4. osztály egyes szám előrag: umuumuthi fa, növény umfula folyó 4/5. osztály egyes szám előrag: i (li)- i (li) zwe ország i (li) langa nap

176 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 173 többes szám előrag: izi-, iz- izitsha edények, tányérok izandla karok izilo leopárdok többes szám előrag: in- izim-, izin- izimbuzi kecskék izindaba témák izintaba dombok többes szám előrag: izim-, izin- izin-thi botok 5/6. osztály egyes szám előrag: isi-, isisitsha edény, tányér isandla kar isilo leopárd 6/7. osztály egyes szám előrag: imimbuzi kecske indaba téma, jelentés intaba domb 7/8. osztály egyes szám előrag: u (lu)- uluthi bot ululimi nyelv (szerv) 9. osztály Eredeti helyviszonyt jelölő előragok uɓu-, uku- csak egyes szám uɓu-khulu méret, nagyság, fontosság ukudla étel, táplálék < -dla- enni A melléknév és a névmások (előragokkal) alakilag a főnévhez igazodnak, pl.: isi-tsha esi-khulu nagy tányér (-khulu nagy ), ama-zvi ama-dala régi szavak (-dala régi ). A birtokviszonyban a birtokos követi a birtokot, köztük a birtokos előtt áll a birtokviszonyt jelölő előrag a birtok osztálya szerint (a zuluban egybeírva a birtokossal), pl. izimbuzi zikababa apám kecskéi (baba apa, zia birtokost jelölő rag ). Tőszámnevek 1 nye 6 isithupha hüvelykujj 2 bili 7 isikhombisa mutatóujj 3 thathu 8 isishiyagalombili két ujjat hátrahagyva 4 ne 9 isishiyagalolunye egy ujjat hátrahagyva 5 hlanu 10 ishumi 100 ikhulu 1000 inkulungwane

177 174 A BANTU NYELV EK A tőszámnevek rendszerint osztályraggal állnak, pl: aɓantu abayisishiyagalombili 8 ember amahashi abayisishiyagalombili 8 ló A zulu igerendszerben többféle igeidő és igemód van, amelyeket különféle előragok jeleznek. A tagadást szintén előragok fejezik ki, de több időben és módban az ige véghangzója -i vagy -e alakú lesz. Példák: Jelentő mód általános jelen idő állító ngihamba utazom közvetlen jelen idő ngiyahamba most utazom múlt idő ngahamba utaztam tagadó ingihambi nem utazom angihambi most nem utazom angihambanga nem utaztam közeli jövő idő ngizaukuhamba rövidesen elutazom angiziukuhamba nem utazom a közeljövőben távoli jövő idő ngiyaukuhamba majd elutazom angiyikuhamba soha nem fogok utazni Szándékot, akarást, szükségességet kifejező mód jelen idő ngihambe utazni akarok mangihambe utaznom kell múlt idő ngahamba utazni akartam (kellett) ngingahambi nem akarok utazni mangingahambi nem kell utaznom angahamba nem akartam utazni (nem kellett) jövő idő mangiyohamba utaznom kell majd

178 II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 175 feltételes mód (csak múlt idejű) ngangiyaukuhamba utaztam volna ható ige, ill. ható mód jelen idő ngangingahamba utazhatom felszólító mód hamba utazz! hambani utazzatok ngangingayaukuhamba nem utaztam volna ngangingehamba nem utazhatom musa ukuhamba (vagy összevont alakban): musukuhamba ne utazz! musani ukuhamba, musanukuhamba ne utazzatok! A főnévi igenév u- preprefixumos uku- ragos, tehát itt ukuhamba. A szuahélihez hasonlóan vonatkozó névmási előragok járulhatnak az igéhez, pl. umuntu ohambayo az ember, aki utazik, az utazó. A szórend általában SVO, pl. índoda ithénga imotó az ember megveszi az autót (i-motó < ang. motor); de kiemeléssel, az igealak vonatkozói névmással való betoldásával megváltoztatható a szórend: ímoto, indoda íyayithénga az autót veszi meg az ember (i-ya-yi-thénga azt, amelyet megvesz, ya- amely vonatkozó névmási előrag, yi- a tárgyra mutató osztályelőrag). A zulu alapja bantu, de a szomszéd népekkel való érintkezéssel számos kölcsönszó került a nyelvbe. A XVIII-XIX. sz. folyamán koiszan elemeket vettek át, valószínűleg a csettintő hangok is így kerültek a hangrendszerbe. Sokkal nagyobb a száma az angol és afrikaans jövevényszavaknak, pl. ukulayisha megterhelni < afrikaans laai, ukupuluha szántani < afrikaans ploeg, umpluhi földműves (szabályos továbbképzéssel); igilobhu < ang. globe golyó, földgömb, ikhawundi számla, elszámolás < ang. account. A modern élet fogalmaira részben saját eszközökkel, szóképzéssel tükörfordítással stb. találnak megfelelő szavakat, pl. indizamshini repülőgép, összetétel az ukundiza repülni és az umshini gép (< ang. machine) szóból az u- előrag mesterkélt elhagyásával; sőt röviden indiza alakot is mondanak. A nyelvtani szakkifejezések közül a locativus szóra undaweni használatos, az endaweni a helyen határozóból osztályrag-változtatással. A zulu nyelvre és némely más nguni nyelvre jellemző az ún. hlonipha (vö. amahloni szégyen ), mitikus eufemisztikus szókincs, tabu, amely igen elterjedt bizonyos szociális helyzetben. E szókincsnek igen sok helyi, sőt egyéni változata lehetséges, pl. namuhla ma helyett ngalolu, uboya haj helyett ubu-nephuka-bunjwa (ubunephuka darabokra szaggatni ), ukufa meghalni helyett ukunayeka; gyakran csak fonetikai változást eszközölnek, pl. mandulo régen, korábban helyett manduyo.

179 176 A BANTU NYELV EK Közmondások Igeja lithengwa ngouɓonwa A kapát azután veszik meg, hogy megnézik Ne vegyünk zsákbamacskát; látatlanba ne házasodjunk; - i-geja kapa, ku-thengwa megvétetni, ku-bonwa megnézetni (szenvedő alak). Ukuɓona kanye ukubona kabili Egyszer látni annyi, mint kétszer látni. Akinek rossz tapasztalata van egy dologban, az még egyszer nem fordul elő vele; ku-ɓona lát megnéz, kanye egyszer, kabili kétszer. Ungiɓophel amanqin enyathi. A lábszárán kötötte meg a bivalyt. A bivalynak (a buffalónak) a szarva a veszélyes; arra mondják, aki azzal csap be valakit, hogy már elmúlt a veszély ku-ɓophela megkötni, i-nqina lábszár i-nyathi buffaló. Umunt ubonw efile. Az embert halála után dicsérik; umuntu ember, ku-ɓonwa elismerni, efile elmerül, meghal. Igula elidala livama ukunuka amasi Régi lábos (lopótök, calabash) gyakran bűzlik aludttejtől. Az ember (rossz) természete nem változik meg; igula calabash, -dala régi, livama rendszerint, ku-nuka bűzlik, -si, aludttej. Az új alkotmány nagyobb funkciót juttatott a zulunak mint az egyik hivatalos nyelvnek. Addig is az alsó fokú oktatás nyelve volt, tantárgy bizonyos középiskolákban és számos egyetemen. A tömegtájékoztatásban szintén elég nagy szerepet kapott, külön zulu nyelvű adások vannak az ún. bantu rádióban, folyóiratok és főként szépirodalmi alkotások jelennek meg. Azonkívül a nyelvi kérdésekkel külön intézmény foglalkozik, a Zulu Language Board. Ennek gondja a szókincs fejlesztése. Egyik probléma a nehézkes számrendszer, amelyre eddig nem találtak megoldást. A zulu tudományos leírása valamivel később kezdődik meg, mint a xhoszáé. Az első J. Ch. Bryant folyóiratcikke 1849-ben, de 10 évvel utána, 1866-ben J. W. Colenso, 1859-ben Lewis Grout nyelvtana, majd 1861-ben Colenso zuluangol szótára jelenik meg. J.-L. Döhne Zulu-Kafir Dictionary (1857) című kötete a zulu és a xhosza nyelvet egynek tekinti, és a szótáron kívül alaposabb bevezető tanulmányt ír róluk. Ezt követően sok szótár, nyelvtan, nyelvkönyv, tankönyv készült, nem beszélve a vallásos kiadványokról. A zulu szépirodalom a politikai körülményektől függő megtorpanásokkal a múlt század végétől versekben, regényekben, majd színművekben bontakozik ki. Az Ilanga Lase Natal (Natal napja) című irodalmi-publicisztikai folyóirat 1904-től jelenik meg. Sikeres írók voltak a Dhlomo fivérek (R. R. R és H. J. E ). Mint költő, író és nyelvész tűnt ki Benedict Wallet Vilakazi ( ), az irodalomtörténész és költő, C. L. S. Nyembezi (1935-) és az irodalmár-író D. B. Z. Ntuli (1940-).

180 Irodalom II. RÉSZ BANTU NYELV EK LEÍRÁSA 177 Wanger, P. W.: Konversationsgrammatik der Zulu-Sprache (Marianhill, 1917). : Text-Book of Zulu Grammar (London New York Toronto, ). Doke, C. M. Vilakazi, B. W.: Zulu-English Dictionary (Johannesburg, ). Doke, C.M. Malcolm, D. Mck. Sikakana, J. M. A.: English and Zulu Dictionary (Johannesburg, 1958). Doke, C. M.: The Phonetics of the Zulu Language (Johannesburg, ). Doke, C. M. Malcolm, D. M. Sikakana, J. M. A. Vilakazi, B. W.: English Zulu, Zulu English Dictionary (Witwatersrand University Press, 1990), összevont új kiadás Malcolm, D. Mck.: A Zulu Manual (London Cape Town New York, ). Oxomuнa, H. B.: Язьɪқ зyлy (Mocқьa, 1961). Cope, A. T.: Zulu Phonology, Tonology and Tonal Grammar (Durban, 1966). Nyembezi, C. L. S. Dent, G.: A Scholar s Zulu Dictionary (Pietermaritzburg, 1978). Louw, J. A.: in Fodor I. Hagège, C. (szerk.): Language Reform History and Future 2 (Hamburg, 1983). Goclin, Benjamin du P.: Conversational Zulu for Beginners (Pietermaritzburg, 1986). Taljaard, P. C. Bosch, S. E.: Handbook of Isizulu (Pretoria, 1998).

181

182 III. rész Bantoid (szemibantu) nyelvek BAMILEKE 24 nyelv, nyelvjárás kutatók adta gyűjtőneve (dzsang nyelvjárás: ba-m -l k völgylakók ): Kamerun nyugati tartományában, Bafoussam, Bandjoun és más települések mint központi terület körül mintegy 2 millió lakos anyanyelve. Az ún. bantoid (szemibantu) nyelvek közé számítják. A nyelvi, nyelvjárási széttagoltság ellenére a nyelvi különbség az egyes tagok közt nem túl nagy, s közös nyelvi norma felállítása lehetséges. Folyamatban van az egységes helyesírás kialakítása (egyelőre tudományos átírást használnak), számos helységben alakultak meg bizottságok az írástudatlanság felszámolására, s általában érdeklődés mutatkozik az anyanyelv iránt. E cikkben a bandjouni nyelvjárást vesszük alapul. Politon nyelv négy tonémával: magas, mély, eső-emelkedő és emelkedő-eső szóhanglejtéssel. Tizenegy magánhangzója közül három központi. Mássalhangzói közt hiányoznak a labioveláris fonémák, de pf, bv, dz, ts (magyar tsz) gyakori, azonkívül a hangszalagzárhang, amely gyakran zár szótagot. Zöngés zárhangjai szabad változatként gyakoriak nazális előtéttel. Alaktanára jellemző a névszói osztály: 6 osztálya van, három egyes számban, három többes számban, de a főnév nem mindig kap előragot, ez esetben szóhanglejtés jelzi a többes számot; az előragok száma kevés, főként m-, n- fordul elő, pl. 1/2. osztály fá szülő mƒâ szülők. Ellenben a főnévre vonatkozó névmások és a számnevek 5-ig egyeznek, pl. kw láb mkw lábak mkw má-n-tá három láb. A névszói osztályok és a velük egyező mondatrészek alakilag nem hasonlítanak a bantu nyelvek kezdőrímszerű mondattagjaira. Irodalom Heine, B. Schadeberg, Th. C. Wolff, E. (szerk.): Die Sprachen Afrikas (Hamburg, 1981). Nissim, G.: Le bamileke-ghomálá, parler de Bandjoun, Cameroun (Paris, 1981). Jungraithmayr, H. W. J. G. Möhlig: Lexikon der Afrikanistik (Berlin, 1983).

183 180 A BANTU NYELV EK BAMUM bamun (mom): a szudáni nyelvek csoportjába tartozó bantoid jellegű nyelv DNY-Kamerunban mintegy 300 ezer beszélővel, közelebbi rokonságban a bamileke nyelvekkel. Típusában politon, néhány névszói osztállyal, egyeztetés nélkül. A nyelvi viszonyítást főképp előragokkal és kötött szórenddel fejezi ki, pl. m-ɔɔn gyermek p-ɔɔn gyermekek, m-gbie feleség gbie feleségek (többes számú rag nélkül), m-fɔn király pa-fɔn királyok. Tőszámnevek: 1 i-mɔ 6 i-ntuu 2 i-paa 7 i-saamba 3 i-tεt 8 i-ifaamə 4 i-kpa 9 i-vüʔ 5 i-tεn 10 γɔm nyam pə pu-i i-paa két lova volt (szó szerint: két ló volt nála, nyam ló ). A 9 számnévben írt ü valószínűleg központi magánhangzót jelöl (IPA ə). A bamum nem irodalmi nyelv, a latin írást csak nyelvi-néprajzi feljegyzésre használják. Ellenben a századforduló táján Ndzsoja (Ndjoya) király (mƒɔn) saját írásrendszert alakított ki tanácsadói bevonásával. Ez kezdetben fogalomjelölő volt. Közben Ndzsoja a német missziós iskolában tanult latin és arab írás hatására változtatott az írásjeleken, amelyek az évek során szótagjelölők, majd hangjelölő betűk lettek. A bamum írás végső formájában 83 jelből állt (10 számjeggyel). A király előkészületet tett az írás nyomdai felhasználására, de ez a terve meghiúsult, mivel a németeket felváltó francia gyarmati hatóságok deportálták. Bár az írás kezdettől fogva csak szűk körben volt ismeretes, a hatvanas években még éltek néhányan, akik tudtak írni ezekkel a jelekkel. Az első bamum feljegyzés S. W. Koelle Polyglotta Africana (1854) című szójegyzékéből való, egyébként kevéssé ismert nyelv, hovatarozása is vitatott; Greenberg felsorolásában a bamum egyáltalán nem található. Irodalom Delafosse, M.: Naissance et évolution d un système d écriture de création contemporaine. Revue d Ethnographie des traditions popualires 3 (1922). Dugast, I. M. D. W Jeffreys: L écriture des Bamum (Paris, 1950). Schmitt, A.: Die Bamum-Schrift 1-3 (Wiesbaden, 1963). Heine, B. Schadeberg, Th. C. Wolff, E. (szerk.): Die Sprachen Afrikas (Hamburg, 1981).

184 III. RÉSZ BANTOID (SZEMIBANTU) NYELV EK 181 BUTE vute (wute, mfute, babute): a benue-kongói nyelvek bantoid (szemibantu) alcsoportjába (J. H. Greenberg szerint I.A.5.D.) tartozó nyelv mintegy 30 ezer beszélővel Közép-Kamerunban és Nigériában. Ragozó nyelv elszigetelő sajátságokkal. Noha van szóhanglejtése, az nem mindig tonológikus, jelentés-megkülönböztető, azonkívül erősségi hangsúly is van az utolsó előtti szótagon. Magánhangzói közt zárt és nyílt e és ε, illetve o és ɔ van, azonkívül központi (mediális) magánhangzó (ə), és gyakran nazális színezetű is előfordul. Mássalhangzói közt labioveláris fonémák nincsenek, de több orrhangú mássalhangzó-kapcsolat is van: ŋg, nj (ndzs), nd, mb, mƒ stb. Névszói osztályai nincsenek, éppen ezért több kutató nem bantu bantoid névvel jellemzi a mambila, ndoro és más nyelvekkel együtt a Greenberg-féle alcsoporton belül. A főnevek többes száma -b raggal képződik a tőhangzó megnyúlásával, pl. be hegy beeb hegyek. Olykor h kerül a megnyúlt magánhangzó közé, pl. li kötél lihib kötelek. Előfordulnak másféle többes számú ragok, pl. r: moa kert moar kertek, lii kutya liir kutyák. A birtokviszonyt gyakran csak szórend jelzi, s ilyenkor a birtok a birtokos előtt áll, pl. li yu háztető (a ház teteje), li tető, yu ház. De gyakran -ni, -ne vagy -ri rag jelzi a birtokoson

185 182 A BANTU NYELV EK a birtokviszonyt (genitivusnak lehetne mondani): ngwe nƒum-ne forrás, szó szerint: a víz feje, mƒum víz ngwε fej. A szórend általában SVO. Pl.: mε na nge bwajiri a barát(unk) nak adom, mε én, na ad (ni), nge ez (t), az (t), bwajiri barát, j = dzs. Tőszámnevek: 1 mui 6 tiŋ mui 2 bam 7 ti bam 3 tareb 8 serε 4 nasib 9 bui tſoŋ 5 ngi 10 tſoŋ 11 tſoŋ mui 20 bƒri 100 temere 1000 temere tſoŋ (a serε s hangja nem teljesen magyar sz, némileg jésített; temere a ful nyelvből). Az igető változatlan alakú, a személyt névmás, az igeidőt és módot elöljáró szócskák fejezik ki, pl. mε gi megyek (gi megy, menni ), mε ti gi mentem. A bute nem irodalmi nyelv, tudományos leírása hiányos, gyakorlati nyelvkönyvei nincsenek. Irodalom Hofmeister, J.: Kurzgefaβte Wute-Grammatik. Zeitschrift für Kolonialsprachen 9 (1918). Heine, B. Schadeberg, Th. C. Wolff, E. (szerk.): Die Sprachen Afrikas (Hamburg, 1981). A bantu nyelvekkel való rokonságuk kérdéséről lásd részletesebben a o.

186 Irodalomjegyzék III. RÉSZ BANTOID (SZEMIBANTU) NYELV EK 183 Az alábbiakban az I. részben hivatkozott források vannak felsorolva. A II. és III. részben leírt nyelvek irodalma a megfelelő cikkek végén található. Bleek, G. (W. H. I.): De nominum generibus linguarum Africae australis, Copticae, Semiticarum aliarumque sexualium. Bonn, Bleek, W. H. I.: A Comparative Grammar of South African languages. Part 1. Phonology (1862). Part 2.The Concord. Sect. 1. The Noun (1869). London Kapstadt (Repr. Farnborough 1971). Bopp, Franz: Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Armenischen, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Altslawischen, Gotischen und Deutschen. I. Berlin, Bryan, M. A.: The Bantu Languages of Africa. London New York Kapstadt, Bulck, G. van: Manuel de linguistique bantoue. Bruxelles, Cann, R. L.: in Search of Eve. The Sciences 27, Cohen, Marcel: Essai comparatif sur le vocabulaire et la phonétique du chamitosémitique. Paris, Dahl, E.: Die Töne und Akzente im Kińamwezi. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 7: , Deme László Imre Samu (főszerk.): A magyar nyelvjárások atlasza. Budapest, Doke, Clement Martyn: Outline Grammar of Bantu. Johannesburg : Bantu: Modern Grammatical, Phonetical and Lexicogrammatical Studies Since London. : The Southern Bantu Languages. London, Ethnologue: Languages of the World. szerk.: Barbara F. Grimes kötet. Dallas, Texas 2000 (14. kiadás). Fodor István: A glottochronológia érvényessége a szláv nyelvek anyaga alapján. Nyelvtudományi Közlemények 63: , 1961 (angolul: Studia Slavica 7: , 1961). : Az afrikai nyelvek osztályozásának problémái. Nyelvtudományi Közlemények 65: , : A Fallacy of Contemporary Linguistics. J. H. Greenberg s Classification of the African Languages and his Comparative Method. Hamburg, Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei. Budapest, 1999 (utánnyomás 2000). Greenberg, Joseph H.: Studies in African Linguistic Classification. Southwestern Journal of Anthropology 5-6, : The Languages of Africa. Den Haag Bloomington, : Linguistic Evidence Regarding Bantu Origins. Journal of African History 13: , 1972.

187 184 A BANTU NYELV EK Grimm, Jacob: Deutsche Grammatik. Berlin, Gyarmathi Sámuel: Affinitas Linguae Hungaricae cum linguis Fennicae Originis grammatice demonstrata. Göttingen, 1799 (magyarul: 1999). Guthrie, Malcolm: The Classification of the Bantu Languages. London New York Toronto 1948, repr : Bantu Origins: A Tentative New Hypothesis. Journal of African Languages 1: 9-21, : A Two-Stage Method of Comparative Bantu. African Language Studies 3: 1-24, Haarmann, Harold: Kleines Lexikon der Sprachen, von Albanisch bis Zulu. München, 2002 (második kiadás). Heine, Bernd: Zur genetischen Gliederung der Bantu-Sprachen. Afrika und Übersee 56: , Heine, Bernd Thilo C. Schadeberg Ekkehard Wolff (szerk.): Die Sprachen Afrikas. Hamburg, Henrici, A.: Numerical Classification of Bantu Languages. African Language Studies 14: , Hinnebusch, Th.H D. Nurse M. Mould: Studies in the Classifiaction of Eastern Bantu Languages. Hamburg, Iliffe, John: Africans: The History of a Continent. Cambridge University Press 1955 (németül: 1997). Jacquot, André: Les classes nominales dans les langues bantoues. Paris, Johnston, Harry H.: A Comparative Study of the Bantu and Semi-Bantu Languages. 2 kötet. Oxford, Jungraithmayr, Hermann Wilhelm J. G. Möhlig: Lexikon der Afrikanistik. Berlin, Klose, Albrecht: Sprachen der Welt. München New York, Koelle, Sigismund W.: Polyglotta Africana. London, 1854 (reprint: Graz 1963). Köhler, Oswin: Geschichte und Probleme der Gliedrung der Sprachen Afrikas. In Baumann, H. (szerk.): DieVölker Afrikas und ihre traditionellen Kulturen I. Allgemeiner Teil und südliches Afrika. Wiesbaden, 1975, Krapf, Johann L.: Outline of the Elements of the Kisuaheli Language. Tübingen, : Vocabulary of Six East African Languages. Tübingen, Laman, Karl E.: Grammar of the Kongo Language. New York, Lepsius, Richard: Nubische Grammatik. Mit einer Einleitung über die Völker und Sprachen Afrika s. Berlin, Lichtenstein, Martin H. C.: Bemerkungen über die Sprachen der südafricanischen wilden Völkerstämme In F. J. und J. S. Vater (szerk.): Allgemeines Archív für Ethnographie und Linguistik I. Weimar, 1808, Magyar László délafrikai utazásai években (szerk.: Hunfalvy János). Pest, 1859.

188 III. RÉSZ BANTOID (SZEMIBANTU) NYELV EK 185 Nurse, Derek Gérard Philippson (szerk.): The Bantu Languages. London New York, Meinhof, Carl: Grundriβ einer Lautlehre der Bantusprachen nebst einer Anleitung zur Aufnahme von Bantusprachen. Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes 11, 2. Leipzig Berlin 1910 (2.kiadás). : Probleme der afrikanischen Linguistik. Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 19: 77-90, : Die Sprachen der Hamiten. Hamburg, : Grundzüge einer vergleichenden Grammatik der Bantu-Sprachen. Berlin, 1906 (2. kiadás: 1948). : Die Entstehung der flektierenden Sprachen. Berlin, : Die Entstehung der Bantusprachen. Zeitschrift für Ethnologie 70: , Miehe, Gudrun: Die Nominalklassen in den Kameruner Graslandsprachen: ein Diskussionsbeitrag zur Klassifikation der Bantoiden Sprachen. In XXII. Deutsche Orientalistentag vom 21 bis 25 März 1983 in Tübingen. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft, Stuttgart, : Die Präfixnasale in Benue-Congo und in Kwa. Berlin, Möhlig, Wilhelm J. G.: Guthries Beitrag zur Bantuistik aus heutiger Sicht. Anthropos 71: , : Zur frühen Siedlungsgeschichte der Savannen-Bantu aus lauthistorischer Sicht. In W. J. G. Möhlig F. Rottland, B. Heine (szerk.): Zur Sprachgeschichte und Ethnohistorie in Afrika. Neue Beiträge afrikanischer Forschungen. Berlin, Möhlig, Wilhelm J. G. J. C. Winter: Language and Dialect Atlas of Kilimanjaro. In Recent German Research on Africa: Language and Culture (Deutsche Forschungsgemeinschaft). Boppard, Mofolo, Thomas: Chaka: 1908 (angol nyelvű kiadása: 1925). Oldendorp, Christian G. A.: Geschichte der Mission der evangelischen Brüder auf den caribischen Inseln S. Thomas, S. Croix und S. Jan. Barby Rask, Rasmus K.: Undersøgelse om det gamle nordiske eller islandske sprogs oprindelse. København, Rodegem, F.: Initiation aux langues bantoues: bien écouter pour parler juste. Berlin, Sacleux, Charles: Essai de phonétique avec application à l étude des idiomes africains. Paris Leipzig, : Grammaire swahilie. Paris, Sajnovics, János: Demonstratio: Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Koppenhága (magyarul: Budapest, 1994). Sharman, John: Some Uses of Common Bantu. In W. H. Whiteley (szerk.): Language in Kenya. Nairobi, Trombetti, Alfredo: Elementi di glottologia. Bologna, 1923.

189 186 A BANTU NYELV EK Westermann, Diedrich: Die Sudansprachen. Hamburg, : Die westlichen Sudansprachen und ihre Beziehungen zum Bantu. Berlin, : Sprachbeziehungen und Sprachverwandtschaft in Afrika. Berlin, : Geschichte Afrikas. Staatenbildung südlich der Sahara. Köln, Williamson, Kay: The Benue-Congo Languages and Ijo. In Th. A. Sebeok (szerk.): Current Trends in Linguistics 7. Den Haag Paris, Wilson, A. C. R. L. Cann: Afrikanischer Ursprung des modernen Menschen. Spektrum der Wissenschaft

190 A bantu nyelvek jegyzéke Ez a jegyzék a Guthrie-féle zónák szerint sorolja fel e nyelveket, tehát A-tól S-ig tizedes alosztályozás nélkül. A jegyzék követi az Ethnologue című kiadvány 2. kötetének adatait. Ebben az egyes zónákon belül rokonsági csoportokba osztva vannak felsorolva az odatartozó nyelvek, kiemelve a csoport névadó nyelvét. Az egyes zónák (a J. zónával együtt, vö. erről 37. o.) csoportvezető nyelvei, valamint azokon belül az egyes nyelvek szintén ábécé-rendben sorakoznak. Az egyes nyelvek adatai a következők: 1) A nyelv neve, magyaros alakban, ahogyan könyvünk II. része írja őket; ezt követi vessző után a magyaros név- vagy írásváltozat. A rokon nyelvek (bekezdéssel) a források szerinti írásmóddal vannak megadva. Az ott leggyakrabban előforduló, idegen hangot jelölő betűk magyaros olvasata: c = k vagy cs, ch = cs, j = dzs, s = sz, sh = s, w = v, y = j. 2) Dőlt zárójelben áll az általában szokásos saját név; az előragos (ki-, chi- stb.) alak szintén itt olvasható (bővebben lásd a 49. oldalon). 3) Kerek zárójelben találhatók a következő ritkább névalakok: a) régibb, ma már nem használt alakváltozat, b) az európaiak vagy a szomszéd népek száján mondott nevek. Természetesen a fent felsorolt névváltozatok főként az ismertebb nyelvek esetében vannak meg, a kevéssé ismert nyelvekre vonatkozóan csak néhány változat vagy egy sincs adatolva. 4) Nagy kötőjel választja el az utolsó két adatot: a nyelv földrajzi helyét, ill. a beszélők számát. Ez a számadat százezres vagy ennél nagyobb nagyság esetén fel van kerekítve, a százezer alatti szám ezresekre, az ezer alatti szám százasokra;? vagy jel nélkül = nincs adat, = kihalt nyelv.

191 188 A BANTU NYELV EK Bemutatunk egy példát: cseva, nyandzsa/nyanja, chewa, chinjanja, chichewa/(sena, shisena, malawi, marawi, nyasa) Malavi, Botswana, Zambia, Zimbabwe, Mozambik 6 millió; 4 millió anyanyelvű. A neveket, akárcsak a magyarban, mindig kisbetűvel írjuk. Az angol és a német helyesírás szerint ugyan nagybetűvel szokásos, de a francia, az olasz stb. helyesírás ugyancsak kisbetűt alkalmaz, és nem különböznek a betűnagyságok a névtárakban sem. Ellenben nagybetűt írunk, amikor az illető nyelv saját helyesírása úgy kívánja meg. Ez a jegyzék nem tartalmazza a bantu nyelvek teljes felsorolását. A bantu nyelvek előtt általában egy-vagy kéttagú toldalék (prefixum, preprefixum) áll, ki-, iki-, gi-, i-, ci-, ici-, si-, isi-, se-, lu-, olu-, ru-, oru- stb. Az ország és népnév előtt nyelvenként nem egységesen más-más előragok állanak. Az egyes irodalmi nyelvek helyesírása ezeknek az előragoknak az írásmódja tekintetében nem egységes, gyakran egybeírják őket a névvel, máskor kötőjel választja el őket egymástól. Pl.: Kiswahili, siswati, Sesotho. Felsorolásunkban kötőjelet alkalmazunk tekintet nélkül a helyesírásra. Néhány nyelv esetében az előrag szoros tartozéka a névnek az afrikanisztikában hagyományos írásmód szerint, pl. kimbundu, kikuju (gikuyu), ezt mi is alkalmazzuk.

192 1. rész A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 189 A. zóna bafika /rikpa/ (lefa; népnév: bekpak) Kamerun dimbong /bumbong, kalong, lakaalong, mbong, lambong, balong/ (bape) Kamerun 200 hijuk Kamerun 500 tibea (ngayaba, nyabea, minjanti, zangnte, djanti, njanti) Kamerun 1500 basza /basaa, bassa, basa, bisa/ (mbene, mvele, mee, tupen, bikyej, bicek) Kamerun bakoko /basoo/ Kamerun barombi /lombi, lambi, rombi, rambi, lombe/ Kamerun 2000 bube-benga, bube-batanga (banoho, banoo, noho, nohu) Kamerun, Egyenlítői- Guninea yasa /yasa, yassa/ (yasa, maasa, bongwe) Kamerun, Egyenlítői-Guinea 2000 duala /douala/ (diwala, dwela, dwala) Kamerun bubia (bobe, bobea, wowea, botra, ewota) Kamerun 1000 isu /isu/ (isubu, isuwu, subu, bimbia) Kamerun 1000 mokpe /mokpe, mokpwe/ (bakweri, bekwiri, bakpwe, bakwedi, bakwele, vakweli, kwedi, kweli, kwili, kwiri, vambeng, ujuwa) Kamerun bumboko /wumboko, bamboko, bambuku, womboko, mboko/ Kamerun 3000 kako /yaka, kaka, kako, nkoxo, dikaka, nkako/ Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság kvakum /kwakum, akpwakum, abakoum, pakum, kpakum, bakum, abakum/ Kamerun 4000 pol /pomo, ori, pul/ Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság lundu-balong /balundu/ Kamerun nkongho /lekongo/ (kinkwa) Kamerun 100? akoose /bakossi, bekosse, akosi, koose, kosi, nkosi/ Kamerun bakaka Kamerun bafaw-balong Kamerun 9000 bassossi /basosi, sosi, nsose, asobse/ Kamerun 100? mbo /sambo/ Kamerun balundu-bima (oroko) Kamerun makaa /mekaa/ Kamerun bomwali /bomali, bumali/ (lino, sangasanga) Kongó (Brazzaville) 100? byep /meka, maka, makya, mekye, mekay, mekey, moka, mika/ Kamerun gyele /giele, bagyele, bagiele, bogyeli/ (bako, bekoe, bakola, likoya, babinga) Kamerun 100?

193 190 A BANTU NYELV EK kol /bikele-bikeng, bekol/ Kamerun koonzime /nzime, zimu, koozime, dzimou/ Kamerun mpiemo /mbimu, mpyemo, mpo, bimu/ Kamerun 5000 mpongmpong /mpomo, bombo, pongpong/ ngumba Kamerun so /sso, shwo, fo/ Kamerun ukhwelo /bakonjo/ Közép-afrikai Köztársaság 2000 evondo /ewondo, jaunde, yaounde, yaunde/ Kamerun bebil /bobilis, gbibil/ Kamerun 6000 beti Kamerun fang /pamue, pahouin/ Kamerun, Gabon eton Kamerun mengisa /mangisa/ Kamerun bulu /boulou/ Kamerun és második nyelvű B. zóna kele /akele, dikele, kili/ Gabon nem azonos a kongói kele nyelvvel kota /ikuta, kotu/ Gabon mahongwe Gabon 100? mbangwe /mbahouin/ Gabon, Kongó (Brazzaville) 8000 ndasa /andasa/ Kongó (Brazzaville) 6000 ngom /ungom, angom, bangom, ongom/ Kongó (Brazzaville) sake /asake, shake/ Gabon 100? seki /sekiyani, sekiani, sekiana, sheke, seke, besiki/ Egyenlítői Guinea sighu /lesighu/ (mississiou) Gabon 6000 wumbvu /wumwu/ Kongó (Brazzaville) mbere /mbede, limbede, mete, ambede/ Gabon mbama /lembaamba, gimbaama, bambaama, mbamba, obamba/ (bakota) Gabon ndumu /minduuomo, lendumu, ndumbu, ondumbo, mindumbu, doumbou, dumbu, bandoumbou/ Gabon 8000 yangho /yongho, miyangho, bayongho/ Gabon 100? myene /myene, omyene/ (pangwe, mongwe) Gabon njebi /njebi, nzebi, injebi, yinyebi, ndjabi, bandzabi/ Gabon tsaangi /itsaangi, tsangi, icaangui, tchangui, batsangui/ Gabon wandji /bawandji/ Gabon sira /gisira, e-shira, i-sira, i-shira, yi-chira, shira/ Gabon

194 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 191 punu /i-punu, pouno, puno, yi-pounou/ Gabon bwisi /i-bwisim, mbwiwi/ Kongó (Brazzaville) 100? lumbu /i-lumbu, baloumbou/ Gabon sangu /i-sangu, yi-sangu, chango, shango/ Gabon vumbu /yi-voumbou/ Gabon 100? teke /kiteke, teghe/ Kongó (Brazzaville) cogo /tsogo, getsogo, mitsogo/ Gabon kande /kanda, okande/ Gabon 1000 simba /nsindak/ Gabon 3000 yanzi /yansi, yanzi, e-yanzi, ki-yanzi, e-yansi/ Kongó (Kinshasa) C. zóna bangi /bobangi, bubangi, lobobangi/ (rebu, dzamba) Kongó (Kinshasa) boko /i-boko/ Kongó (Kinshasa) 100? bolia /bulai, bokoki/ Kongó (Kinshasa) bolondo Kongó (Kinshasa) 3000 bomboli /bombongo/ Kongó (Kinshasa) 3000 bomboma /boba/ Kongó (Kinshasa) bozaba /buzaba, budzaba/ Kongó (Kinshasa) 6000 dzando Kongó (Kinshasa) 7000 lobala Kongó (Kinshasa) mabaale /lomabaale, mabale, mbali/ Kongó (Kinshasa) 100? moi /lemoi/ Kongó (Brazzaville) 100? ntomba /lontomba, ntumba, ntomba-bolia/ Kongó (Kinshasa) sakata /ki-sakata, saka/ (lesa, odual) Kongó (Kinshasa) 100 sengele /ke-sengele, sengere/ Kongó (Kinshasa)? yamongeri /yamongiri/ Kongó (Kinshasa) 100 lusengo /losengo/ Kongó (Kinshasa)? bangala /ngala/ Kongó (Kinshasa) a lingala változata boloki /baloki, buluki, boleki/ Kongó (Kinshasa)? budza /e-buja, buja, mbudja, e-mbudja, lumbudza/ Kongó (Kinshasa) lingala /ngala, mangala/ Kongó (Kinshasa) ndolo /ndoolo/ (mosange, tando) Kongó (Kinshasa) 9000 ngiri /nguili, ngwili, lo-ngiri/ Kongó (Kinshasa) 6000 libinza /libinja/ Kongó (Kinshasa) likila /bangela/ (balobo) Kongó (Kinshasa)? ndobo /ndoobo/ Kongó (Kinshasa)?

195 192 A BANTU NYELV EK busong /bushong, bushoong, bushongo, shongo/ (mbale, bamongo, kuba, ganga) Kongó (Kinshasa) dengese /ndengese/ Kongó (Kinshasa) 5000 lele/usi-lele, bashilele/ Kongó (Kinshasa) songomeno Kongó (Kinshasa) wongo /gongo, tukkongo, tukonvo/ (ndjembe) Kongó (Kinshasa) 8000 kele /ekele, lokele, kili, likelo/ (yakushi) Kongó (Kinshasa) nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel lombo /olombo, ulumbu, turumbu/ Kongó (Kinshasa) mbesa /mombesa, mobesa/ Kongó (Kinshasa)? poke /topoke, tofoke, tovoke/ (puki) Kongó (Kinshasa) so /eso, heso, soko, soa/ Kongó (Kinshasa) 6000 mbosi /mboshi, mboshe, embosi/ Kongó (Brazzaville) koyo Kongó (Brazzaville)? likuba /kuba/ Kongó (Brazzaville)? mongo-nkundo /mongo, lomongo, nkundo/ Kongó (Kinshasa) ngando /ngandu, longandu/ Kongó (Kinshasa) yaka /ki-yaka, i-aka, i-yaka/ Kongó (Kinshasa) ngombe /li-ngombe/ Kongó (Kinshasa) bwa /ki-bua, libwali, libenge, boa, bua, boua, libua/ Kongó (Kinshasa)? ligenza /gendja, digenja, gendza-bali/ Kongó (Kinshasa)? ngelima /bangelima, bangalema/ (angba, leangba) Kongó (Kinshasa)? ngombe /li-ngombe/ Kongó (Kinshasa) pagibete /apakabeti, apakibeti, apagibeti pagabete/ Kongó (Kinshasa) tembo /ki-tembo, chi-tembo/ (nyabungu) Kongó (Kinshasa) ngundi /i-ngundi, ngondi/ Kongó (Brazzaville)? bomitaba /mbomitaba, mbomotaba, bamitaba/ Kongó (Brazzaville) 7000 bonglili /bongiri, bungili, bungiri/ Kongó (Brazzaville) 4000 mbati /songo, li-songo, i-songo, issongo/ Közép-afrikai Köztársaság pande /i-pande/ Közép-afrikai Köztársaság tetela /otetela/ (sungu) Kongó (Kinshasa) kusu /ku-kusu, kutsu, lokutsu/ (kongola, fuluka) Kongó (Kinshasa) nkutu /nkuchu, nkutshu, bankutu/ Kongó (Kinshasa) yela /boyela, kutu/ Kongó (Kinshasa)

196 D. zóna A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 193 bembe /beembe, e-bembe/ Kongó (Kinshasa) amba /kwamba, kuamba, rwamba, lwamba, hamba/ (lubulebule, humu, ki-humu) Uganda bera /ki-bira/ Kongó (Kinshasa) bhele /e-bhele, ki-pere, i-pere, pere, peri, piri, ki-pili/ Kongó (Kinshasa) bila /ki-bila, ebila/ Kongó (Kinshasa) bodo Közép-afrikai Köztársaság 100 boguru /koguru, kogoro, buguru/ Szudán 1000 budu /ki-budu, ebudu, bodo/ Kongó (Kinshasa)? homa Szudán? kaiku /i-kaiku, kaiko/ Kongó (Kinshasa)? kango /dikango/ Kongó (Kinshasa)? kari /kare, li-kari-li/ Kongó (Kinshasa) 1000 komo /ki-komo, ki-kumu, ki-kuumu, kumu, kumo/ Kongó (Kinshasa) mbo /ki-mbo, mbo/ Kongó (Kinshasa) ndaka /ndaaka, i-ndaka/ Kongó (Kinshasa) 7000 ngbee /lingbee, lingbe, magbele/ (mjauu) Kongó (Kinshasa)? ngbinda /bungbinda, banginda/ Kongó (Kinshasa)? nyali /li-nyali, nyari, nyali-kilo/ (huku) Kongó (Kinshasa) vanumba /bvanuma, li-vanuma/ (bambutuku) Kongó (Kinshasa) 7000 enya /tsheenya, ena, genya/ Kongó (Kinshasa) 7000 lengola /ki-lengola, lengora/ Kongó (Kinshasa) mbole /lombole/ Kongó (Kinshasa) mituku /kinya-mituku, metoko/ Kongó (Kinshasa)? lega-kalanga /ki-lega, ki-rega/ Kongó (Kinshasa) bali /ki-bali, ki-baali, baali, ki-bala, libaali/ Kongó (Kinshasa) beeke /beke, i-beeke/ Kongó (Kinshasa) 1000 hamba Kongó (Kinshasa)? holoholo /ki-holoholo, horohoro/ (guha, kalanga) Kongó (Kinshasa)? kango /li-kango/ Kongó (Kinshasa)? kwami /ki-kwami, ki-kwame, kwame/ Kongó (Kinshasa)? lika /ki-lika/ (toriko, kpongo, mabiti) Kongó (Kinshasa) songoora /songola, ke-songola/ (binja) Kongó (Kinshasa) 1500 zimba Kongó (Kinshasa) zyoba /zoba/ Kongó (Kinshasa)? nyanga /ki-nyanga, i-nyanga/ Kongó (Kinshasa)

197 194 A BANTU NYELV EK E. zóna csaga /ki-chaga, chagga, chaga, dschagga, ki-shaka, djaga/ Tanzánia gweno /ki-gweno/ Tanzánia? kahe Tanzánia 2800 machambe /machame, ki-mashami/ Tanzánia mochi /moshi, ki-moshi, mosi/ Tanzánia rombo (usseri) Tanzánia? rwa /rwo, ki-rwo/ (meru) Tanzánia vunjo /ki-vunjo, wunjo, ki-wunjo/ (marangu) Tanzánia kikuju /gikuyu, kikuyu, gekoyo, gi-gikuyu/ Kenya dhaiso /ki-dhaiso, daiso, daisu/ (kiseguju) Tanzánia 5000 embu /ki-embu/ Kenya kamba /ki-kamba, ke-kamba/ Kenya meru /ki-meru/ Kenya mwimbi-muthambi Kenya tharaka /ki-tharaka, saraka, sharoka/ Kenya kuria /ku-kuria, igi-kuria, kurya, kurye/ (tende) Tanzánia ikizu Tanzánia ikoma (iki-nata, nata) Tanzánia kabwa Tanzánia? ngurimi /iki-ngurimi, ngoreme, ngurumi, dengurume/ Tanzánia sizaki /shashi, sasi/ Tanzánia suba Kenya temi /sonjo, sonyo, wasonjo, watemi/ Tanzánia ware Tanzánia? zanaki /iki-zanaki/ Tanzánia nyiha /nyiha, ishi-nyiha, shi-nyiha/ Tanzánia , nem azonos a Zambiában honos nyiha, nyika nyelvvel malokote (ilwana) Kenya 8000 chonyi /chi-chonyi/ Kenya digo /ki-digo, chi-digo/ Kenya duruma Kenya giryama /giriama, agiryama, ki-giriama/ (nyika, ki-nyika) Kenya segeju (ki-segeju, sageju, sengeju) Tanzánia pokomo /ki-pokomo, pfokomo/ (malachini) Kenya taita /dabida, davida, teita, ki-taita/ Kenya sagalla /ki-sagala, sagala/ (teri) Kenya

198 F. zóna A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 195 nilamba /nyilamba, iki-nilamba, iramba, nilyamba, iki-niramba, iramba, ki-niramba/ Tanzánia langi /ki-langi, rangi, i-rangi/ Tanzánia nyaturu /ki-nyaturu, turu, wanyaturu/ (rimi, ki-rimi, keremi, ki-remi, walimi) Tanzánia sukuma /sukuma, ki-sukuma/ Tanzánia nyamvezi /ki-nyamwezi, ki-nyamwesi, nyamwesi, namwezi/ Tanzánia bungu /wungu/ Tanzánia kimbu /ki-kimbu, iki-bungu/ (yanzi) Tanzánia konongo Tanzánia sumbwa /ki-sumbwa/ Tanzánia tongve /ki-tongwe/ Tanzánia fipa /ichi-fipa, ci-fipa, fiba/ Tanzánia mambwe-lungu Zambia pimbwe /ichi-pimbwe, ci-pimbwe/ Tanzánia rungwa /ichi-rungwa, runga, lungwa/ Tanzánia G. zóna bena /eki-bena/ Tanzánia hehe /ki-hehe/ Tanzánia kinga /ki-kinga, eki-kinga/ Tanzánia kisi Tanzánia pangwa /eki-pangwa/ Tanzánia sangu /eshi-sango, sango/ (rori) Tanzánia wanji /ki-wanji/ Tanzánia gogo /chi-gogo/ Tanzánia kagulu /chi-kagulu, kaguru/ (északi sagara, ki-ningo, wetumba, solwa, mangaheri) Tanzánia pogoro /pogolo, chi-pogoro, chi-pogolo, pogora, pogolu/ Tanzánia ndamba Tanzánia sambala /shambala, ki-shambala, ki-sambaa, sambaa, shambaa, sambala, sambara, shambara/ Tanzánia bondei /ki-bondei, bonde/ Tanzánia taveta /ki-taveta, ki-tubeta, tubeta/ Kenya, Tanzánia makwe /ki-makwe, macue/ Mozambik

199 196 A BANTU NYELV EK mwani /ki-mwani, mwane, muane, qui-muane/ Mozambik zigula /ki-zigula, zigua, zigwa, zeguha, zigoua, zegura, seguha, wazegua/ (wayombo) Tanzánia zalamo /ki-zaramo, zaramo, dzalamo, zaramu, saramo/ Tanzánia kutu /ki-kutu, khutu (ziraha, qwadza, ng omvia) Tanzánia kwere /kakwere, kwele, ng were/ Tanzánia mushungulu /ki-mushungulu, mushunguli/ Szomália nghwele /ki-nghwele, ngwele/ Tanzánia? ngulu /ki-ngulu, nguru, nguu/ (wayomba, geja) Tanzánia ruguru /iki-ruguru, luguru, lugulu, guru/ Tanzánia sagala /ki-sagala, ki-sagara, sagara/ Tanzánia vidunda /chi-vidunda- ki-vidunda, ndunda/ Tanzánia? H. zóna hungana /ki-hungana, hunganna, hungaan/ Kongó (Kinshasa)? kikongo /kongo, ki-kongo, congo/ Kongó (Kinshasa és Brazzaville) főleg két- és többnyelvű bembe /beembe, i-beembe, e-bembe/ Kongó (Kinshasa) doondo /ki-doondo, dondo/ Kongó (Brazzaville)? kunyi /ki-kunyi, kugni/ Kongó (Brazzaville) vili /tsi-vili, ci-vili/ (fiote, fiot) Kongó (Brazzaville yombe /ki-yombe, ki-ombi, bayombe/ Kongó (Brazaville)? kimbundu /mbundu, ki-mbundo, nbundu, n bundo, dongo, ndongo, ki-ndongo/ Angola bolo /li-bolo, lu-bolo/ (haka) Angola? nsongo /songo, sungu/ Angola sama /ki-ssama, qui-sama/ Angola yaka /yaka, ki-yaka, iaka, iyaka/ Kongó (Kinshasa) mbangala /ci-mbangala, bangala/ Angola? ngongo Kongó (Kinshasa)? pelende Kongó (Kinshasa)? sonde /ki-sonde, soonde, ki-soonde/ Kongó (Kinshasa)? suku /ki-suku/ Kongó (Kinshasa)

200 J. zóna A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 197 haja /haya, eki-haya, ruhaya/ (ziba) Tanzánia jita /echi-jita, eci-jita/ Tanzánia kara /regi/ Tanzánia kerebe /eki-kerebe, kerewe/ Tanzánia kwaya Tanzánia nyambo /eki-nyambo, kinyambo/(karagwe, ru-karagwe, uru-ragwe, ragwe) Tanzánia talinga-bwisi /ki-talinga, lubwisi, olu-bwisi, bwissi, mawissi, lubwissi/ Uganda zinza /echi-jinja, echi-zinza, dzinda, jinja, zinja/ Tanzánia kondzso, konzo /konjo, rukonjo, olu-konjo, lhu-konzo/ Uganda mayeka Kongó (Kinshasa)? nandi /ki-nandi, ki-nande, nande, ndande, orundande/ Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel nyanga /kinyanga/ Kongó (Kinshasa)? lujia /luyia, luluyia, luhya/ Kenya, Uganda msaba /lu-masaba, masaaba/ (gisu, lu-gisu) Uganda nyole /nyule, nyuli, lu-nyole/ Uganda bukusu /lu-bukusu/ Kenya idakho-isukha-tiriki Kenya logooli /ragoli, ulu-ragooli, llugule, lu-gooli, maragooli, lu-ragoli, maragoli/ Kenya nyala Kenya nyore /olu-nyore, lu-nyore, nyole, nyoole, lu-nyole, olu-nyole/ Kenya ganda /lu-ganda/ Uganda chiga /olu-chiga, oru-kiga, ciga, kiga, ru-kiga/ Uganda gungu /ru-gungu, lu-gungu/ Uganda gwere /lu-gwere olu-gwere/ Uganda hema /nyoro, ru-nyoro/ Kongó (Kinshasa) kenyi /lu-kenyi/ Uganda nyankore /ru-nyankore, ulu-nyankole, ulu-nyankore, nkole, nyankole/ Uganda nyoro /ru-nyoro/ Uganda , nem azonos a kongói hema (nyoro) nyelvvel ruli /ru-ruli, lu-duuli/ Uganda singa /lu-singa/ Uganda? soga /lu-soga, olu-soga/ Uganda toro /tooro, ru-tooro, oru-toro, ru-toro/ Uganda rundi /ki-rundi, urundi/ Burundi

201 198 A BANTU NYELV EK kinyarvanda /ruanda, iki-nyarvanda, oru-nyarwanda/ Ruanda ha /gi-ha, ki-ha, iki-ha/ Tanzánia hangazi /ki-hangaza/ Tanzánia shubi /subi, uru-shubi/ (sinja) Tanzánia vinza Tanzánia shi /mashi/ Kongó (Kinshasa) havu /ki-havu, haavu/ Kongó (Kinshasa)? fuliru /fuliiru, ki-fuliru, fulero, ki-fulero/ Kongó (Kinshasa) hunde /ki-hunde (kobi, ru-kobi) Kongó (Kinshasa) joba /ki-joba/ (vira, ki-vira) Kongó (Kinshasa) kabwaru Kongó (Kinshasa)? nyindu Kongó (Kinshasa)? tembo /ki-tembo, chi-tembo/ (nyabungu) Kongó (Kinshasa) K. zóna csokve /chokwe, cokwe, ciokwe, tschokwe, shioko, djok/ (imo) Angola, Kongó (Kinshasa) lucsazi /luchazi, chi-luchazi, lujazi, lujash, lutshase, luxage, lucazi/ (ponda) Angola, Zimbabwe luimbi /chi-luimbi, luimbe, lwimbe, lwimbi/ Angola luvale /chi-luvale, luena, lwena, lovale, lobale/ Angola, Zambia mbunda /chi-mbunda, mbuunda/ Angola, Zambia , nem azonos sem a kimbunda, sem az umbundu nyelvvel mbwela /mbwera, shi-mbwera, mbuela, ambuela/ Angola nkangala /cangala, ngangala/ Angola? nyemba /nhemba/ (ganguela, ganguella, gangela) Angola, Namíbia, Zambia nyengo /nhengo/ Angola 5000 diriku /dciriku, gciriku, ru-gciriku/ (mbogedo, mbogedu, shi-mbogedu) Namíbia, Angola holu /ki-holu, holo, ki-holo/ Angola kwese /ki-kwese, u-kwese/ (pindi) Kongó (Kinshasa) phende /ki-pende, gi-phende, gi-pende, pende, pindi, pinji/ Kongó (Kinshasa) samba /tsamba, u-samba, tsaam/ (sahankadi) Kongó (Kinshasa)? kwangali /si-kwangali, ru-kwangali, kwangari, kwangare, cuangar/ Angola, Namíbia

202 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 199 luyana /esi-luyana, louyi, lui, luyi, rouyi/ Angola, Zambia mashi /masi/ Angola, Zambia mbowe /esi-mbowe/ Zambia 3000 mbukushu /mbukusu, mbukushi, ma-mbukush, ma-mpukush, mbukuhu, thimbukushu/ (gova, kusso) Namíbia, Zambia simaa Zambia mbala /gi-mbala, ru-mbala/ Kongó (Kinshasa) salampasu /chi-salampsu/ Kongó (Kinshasa) subia /subiya, subia, supia, echi-subia/ (chi-kwahane, chi-kuahane, mbalangwe) Namíbia, Botswana totela /echi-totela Zambia, Namíbia L. zóna bvile Kongó (Kinshasa), Zambia kaonde /chi-kaonde, chi-kahonde, kawonde/ Kongó (Kinhasa), Zambia luba, luba-kasai, luba-katanga /luba-lulua, tshi-luba, luba-shaba, ki-luba/ Kongó (Kinhasa) kanyok /kanyoka, kanioka/ Kongó (Kinshasa) lwalu Kongó (Kinshasa) sanga /ki-sanga, luba-sanga, luba-garenganze/ Kongó (Kinshasa) lunda /chi-lunda/ Kongó (Kinshasa), Zambia nkoya /nkoya, shi-nkoya/ Zambia ruund /u-ruund, lunda, luunda, chi-luvunda, luwunda, lunda-kamboro, lundakambowe/ Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek szonge /songe, songye, ki-songye, lusonge, ki-songi, luba-songi/ (lalebwe, yenge) Kongó (Kinshasa) binji /bindji/ Kongó (Kinshasa) kete /ki-kete, lukete/ Kongó (Kinshasa)? M. zóna bemba /chi-bemba, ichi-bemba, wemba, chi-wemba/ Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia taabwa /tabwa, ichi-tabwa/ (rungu) Kongó (Kinshasa), Zambia bisa /lala-bisa, biza-lala/ Zambia, Kongó (Kinshasa)

203 200 A BANTU NYELV EK seba /sewa/ (shishi, kunda) Kongó (Kinshasa)? lamba /shi-lamba/ Zambia, Kongó (Kinshasa) lenje /chi-lenje, lenji, lengi/ (mukuni, chi-namukuni, ci-ina) Zambia tonga /tonga, chi-tonga, Plateau-Tonga/ Zambia sala Zambia soli /chi-soli/ Zambia nyakjusza /nyakyusa, iki-nyakyusa, nyakusa, nyikusa, nyekyosa/ (mombe, ngonde, ikingonde, konde, nkonde, sochile, sokile, sokili, kukwe) Tanzánia, Malawi nyika /nyika, nyiha, ishi-nyiha, nyixa/ Zambia , nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel mwanga /chi-namwanga, nyamwanga, namwanga, i-namwanga/ Zambia malila /malilia, ishi-malilia/ Tanzánia? wanda /ichi-wanda, wandia/ Tanzánia safwa /ishi-safwa, ci-safwa/ Tanzánia N. zóna manda /ki-manda/ (ki-nyasa, nyasa) Tanzánia matengo /chi-matengo, ki-matengo/ Tanzánia mpoto /chi-mpoto/ (ki-nyasa) Tanzánia ngoni /chi-ngoni ki-ngoni, angoni/ (ki-sutu, sutu) Tanzánia , nem azonos több hasonló nevű bantu nyelvjárással (a zulu, tumbuka stb. nyelvekben) tonga /chi-tonga, ki-tonga/ (siska, sisya) Malawi , nem azonos a zambiai chi-tonga és a zimbabwei gi-tonga nyelvvel cseva, nyandzsa /nyanja, chi-nanja, chewa, chi-chewa, sena, shisena, malawi, marswi, nyasa/ Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű szena /sena, ci-sena, chi-sena/ Mozambik barwe /balke, ci-balke/ Mozambik kunda /chi-kunda, ci-kunda/ Zimbabwe nyungwe /chi-nyungwe, nyongwe, yungwe/ (teta, tete, phimbi, pimbi) Mozambik sena /ci-sena, chi-sena/ (malawi) Malawi nem azonos a mozambiki szena (sena) nyelvvel senga /nsenga, chi-nsenga/ Zimbabwe tumbuka /tumboka, chi-tumbuka, tamboka, timbuka, tomboca/ Tanzánia, Malawi, Zambia lambya /chi-lambya, lambia, lambwa, rambia, i-ramba/ Tanzánia, Malawi

204 P. zóna A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 201 makua /makua, makhuwa, macua, e-makua, maca, makhuwa-shirima, makhuwameetto, makoane, kimakua/ (e-shirima,shirima marevone, marrevone) Mozambik chwabo /chuwabo, cuwabo, chuabo, chuambo, chwambo, cucuabo, echuabo/ (lolo) Mozambik kokola /kokhola/ Malawi koti /coti, e-koti, akoti/ (angoche, angoxe) Mozambik lomwe /i-lomwe, e-lomwe, alomwe, chi-lowe, ci-lowe, acilowe/ (ngulu, i-ngulu, nguru, mihavane, mihavani) Mozambik, Malawi makwe /ki-makwe, macue/ (palma) Mozambik Tanzánia manyawa Mozambik marenje /marendje, e-marendje/ Mozambik nathembo /sakaji, e-sakaji, sankaji, sangaji, sanagage/ (theithei) Mozambik takwane /thakwani/ Mozambik? matumbi /ki-matumbi/ Tanzánia mbunga Tanzánia ndengereko /ki-ndengereko, ndengeleko/ Tanzánia ngindo /ki-ngindo, njindo/ Tanzánia rufiji /ruihi, ki-ruihi, fiji/ Tanzánia jao /yao, chi-yao, ayo, djao, hajao, hiao, hyao, jao, weiao, wajao/ (achawa, adsawa, ayawa) Mozambik, Malawi, Tanzánia makonde /chi-makonde, chi-nimakonde, konde/ (matambwe) Tanzánia, Mozambik machinga Tanzánia mwera /chi-mwera, ci-mwera, mwela/ Tanzánia ndonde /ki-nawanda, mawanda/ Tanzánia R. zóna herero /otji-herero, ochi-herero/ Namíbia zemba /dhimba, dimba,otji-dhimba, himba, tjimba, chimba, oluthimba/ Angola vambo /owambo, ambo, ndonga, ochi-ndonga, oshi-ndonga, otji-vambo/ Namíbia kwanyama /ochi-kwanyama, kuanyama, kwanjama/ Namíbia együtt a vambo nyelvvel

205 202 A BANTU NYELV EK kwambi Namíbia mbalanhu /mbalantu, mbaanhu, mbaluntu/ Namíbia? ngadyera Namíbia? umbundu /umbundo, m bundo, qui-mbundo, ovimbundu/ (nano, mbali, mbari) Angola anyanyelvű, két- és többnyelvű ndombe /dombe/ Angola? nkhumbi /nkumbi, khumbi, humbe, ngumbi, otji-gumbi/ Angola, Namíbia nyaneka /lu-nyaneka, nhaneka, nhaneca/ Angola jeji /shi-yeyi, yeei, yei, ci-yei/ (koba, kuba) Botswana, Namíbia, S. zóna csopi /chopi, shi-chopi, ci-copi, copi, shi-copi, tschopi, txopi/ - Mozambik gitonga /tonga, inhambane, bitonga/ (shengwe) Mozambik ngoni /chi-ngoni, ki-ngoni, angoni/ (kisutu, sutu) Mozambik ndebele /si-ndebele, isi-ndebele, tabele, tebele/ Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe szvázi /swazi, swati, isi-swazi/ (tekela, tekeza) Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság xhosza /xhosa, isi-xhosa, xosa, koosa/ (kaffir, kaffer ) Dél-afrikai Köztársaság zulu /zulu, isi-zulu, zunda/ Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szváziföld sona /shona, chi-shona/ Zimbabwe, Botswana, Zambia 10 millió manyika /chi-manyika, manika, bamanyeka, wamanyeka, wanyika/ Zimbabwe nambya /chi-nambya, nanzva, nambzya/ Zimbabwe ndau /chi-ndau, ndzawu, njao/ (sofala) Zimbabwe , korábban a sona egyik nyelvjárásának tartották tawara /tawala/ Mozambik tewe /teve, vateve, wateve/ (ciute, chiute) Mozambik szoto /sotho, suto, se-sotho, si-southo, suthu/ Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho tswapong /se-tswapong/ Botswana? csvana /se-tswana, se-chuana, cuana, coana, chuana/ Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság ronga /shi-ronga, xi-ronga, gi-ronga/ Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság

206 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE 203 conga /shi-tsonga, xi-tsonga, thonga, tonga/ (gwamba, shangaan) Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság csva /tshwa, ki-tshwa, shee-tshwa, xi-tshwa, shi-tshwa/ Mozambik, Zimbabwe, Délafrikai Köztársaság venda /chi-venda/ Dél-afrikai Köztársaság A fenti felsorolásban nem szerepelnek a pidzsin, ill. pidzsin jellegű nyelvek, amelyeket Guthrie nem vett fel zónáinak táblázatába (a lingalát igen, de a fanagalót és a kitubát nem; igaz hogy a fanagaló voltaképp angol alapú pidzsin erős bantu beütéssel). Viszont felsorolja Guthrie az evondo pidzsint 70. zónajelzéssel. A fent említett két pidzsin adatai a következők: fanagalo/fanakolo, fanekolo, piki, isi-piki, lololo, isi-lololo, Pidgin Bantu, Basic Zulu, Kitchen, Kaffir, Mine Kaffir, isi-kula/ Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Zambia több millió két- és többnyelvű beszélő kituba/kikongo-kutuba, kikongo simplifié, kikongo ya leta, ki-leta, kibulamatadi, kikongo commercial/ Kongó (Kinshasa), Kongó (Brazzaville) 5 millió jórészt két- vagy többnyelvű lakosság közvetítő nyelve.

207

208 2. Bantu nyelvek jegyzéke ábécérendben Ebben a felsorolásban az 1. jegyzék nyelvei találhatók Guthrie-féle zóna feltüntetésével. A / / közti névváltozatok az 1. jegyzékben feltüntetett első névváltozat alatt visszakereshetők. A ( ) közti névváltozatok ebben a felsorolásban nem szerepelnek. abakoum Kamerun 4000 abakum Kamerun 4000 acilowe Mozambik, Malawi agiryama Kenya akele Gabon nem azonos a kongói kele nyelvvel akoose Kamerun akosi Kamerun akoti Mozambik akpwakum Kamerun 4000 alomwe Mozambik, Malawi amba ambede Gabon ambo Namíbia ambuela Angola andasa Kongó (Brazzaville) 6000 angom Kongó (Brazzaville) angoni Mozambik angoni Tanzánia , nem azonos több hasonló nevű bantu nyelvjárással (a zulu tumbuka stb. nyelvekben) apagibeti pagabete Kongó (Kinshasa) apakabeti Kongó (Kinshasa) apakibeti Kongó (Kinshasa) asake Gabon 100? asobse Kamerun 100? ayo Mozambik, Malawi, Tanzánia baali Kongó (Kinshasa) bafaw-balong Kamerun 9000 bafika Kamerun bagiele Kamerun 100? bagyele Kamerun 100? bakaka Kamerun bakoko Kamerun bakonjo Közép-afrikai Köztársaság 2000 bakossi Kamerun bakum Kamerun 4000 bali Kongó (Kinshasa) balke Mozambik baloki Kongó (Kinshasa)? balong Kamerun 200 baloumbou Gabon balundu Kamerun balundu-bima Kamerun bamanyeka Zimbabwe bambaama Gabon

209 206 A BANTU NYELV EK bamboko Kamerun 3000 bambuku Kamerun 3000 bamitaba Kongó (Brazzaville) 7000 bandoumbou Gabon 8000 bandzabi Gabon bangala Angola? bangala Kongó (Kinshasa) a lingala változata bangalema Kongó (Kinshasa)? bangela Kongó (Kinshasa)? bangelima Kongó (Kinshasa)? bangi Kongó (Kinshasa) banginda Kongó (Kinshasa)? bangom Kongó (Brazzaville) bankutu Kongó (Kinshasa) barombi Kamerun 2000 barwe Mozambik basa Kamerun basaa Kamerun bashilele Kongó (Kinshasa) basoo Kamerun basosi Kamerun 100? bassa Kamerun bassossi Kamerun 100? basza Kamerun batsangui Gabon bawandji Gabon bayombe Kongó (Brazaville)? bayongho Gabon 100? bebil Kamerun 6000 beeke Kongó (Kinshasa) 1000 beembe Kongó (Kinshasa) beembe Kongó (Kinshasa) beke Kongó (Kinshasa) 1000 bekol Kamerun bekosse Kamerun bemba Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia bembe Kongó (Kinshasa) bembe Kongó (Kinshasa) bena Tanzánia bera Kongó (Kinshasa) besiki Egyenlítői Guinea beti Kamerun bhele Kongó (Kinshasa) bikele-bikeng Kamerun bila Kongó (Kinshasa) bimu Kamerun 5000 bindji Kongó (Kinshasa) binji Kongó (Kinshasa) bisa Kamerun bisa Zambia, Kongó (Kinshasa) bitonga Mozambik biza-lala Zambia, Kongó (Kinshasa) boa Kongó (Kinshasa)? boba Kongó (Kinshasa) bobangi Kongó (Kinshasa) bobilis Kamerun 6000 bodo Kongó (Kinshasa)? bodo Közép-afrikai Köztársaság 100 boguru Szudán 1000 bogyeli Kamerun 100? boko Kongó (Kinshasa) 100? bokoki Kongó (Kinshasa) boleki Kongó (Kinshasa)? bolia Kongó (Kinshasa) bolo Angola? boloki Kongó (Kinshasa)? bolondo Kongó (Kinshasa) 3000 bomali Kongó (Brazzaville) 100? bombo bomboli Kongó (Kinshasa) 3000 bomboma Kongó (Kinshasa) bombongo Kongó (Kinshasa) 3000 bomitaba Kongó (Brazzaville) 7000 bomwali Kongó (Brazzaville) 100? bonde Tanzánia bondei Tanzánia

210 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 207 bongiri Kongó (Brazzaville) 4000 bonglili Kongó (Brazzaville) 4000 boua Kongó (Kinshasa)? boulou Kamerun és második nyelvű boyela Kongó (Kinshasa) bozaba Kongó (Kinshasa) 6000 bua Kongó (Kinshasa)? bubangi Kongó (Kinshasa) bube-batanga Kamerun, Egyenlítői- Guninea bube-benga Kamerun, Egyenlítői- Guninea bubia Kamerun 1000 budu Kongó (Kinshasa)? budza Kongó (Kinshasa) budzaba Kongó (Kinshasa) 6000 buguru Szudán 1000 buja Kongó (Kinshasa) bukusu Kenya bulai Kongó (Kinshasa) bulu Kamerun és második nyelvű buluki Kongó (Kinshasa)? bumali Kongó (Brazzaville) 100? bumboko Kamerun 3000 bumbong Kamerun 200 bungbinda Kongó (Kinshasa)? bungili Kongó (Brazzaville) 4000 bungiri Kongó (Brazzaville) 4000 bungu Tanzánia bushong Kongó (Kinshasa) bushongo Kongó (Kinshasa) bushoong Kongó (Kinshasa) busong Kongó (Kinshasa) buzaba Kongó (Kinshasa) 6000 bvanuma Kongó (Kinshasa) 7000 bvile Kongó (Kinshasa), Zambia bwa Kongó (Kinshasa)? bwisi Kongó (Brazzaville) 100? bwissi Uganda byep Kamerun cangala Angola? chaga Tanzánia chagga Tanzánia chango Gabon chewa Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű chi-bemba Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia chi-chewa Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű chi-chonyi Kenya chi-digo Kenya chiga Uganda chi-gogo Tanzánia chi-kagulu Tanzánia chi-kahonde Kongó (Kinhasa), Zambia chi-kaonde Kongó (Kinhasa), Zambia chi-kunda Zimbabwe chi-lambya Tanzánia, Malawi chi-lenje Zambia chi-lowe Mozambik, Malawi chi-luchazi Angola, Zimbabwe chi-luimbi Angola chi-lunda Kongó (Kinshasa), Zambia chi-luvale Angola, Zambia

211 208 A BANTU NYELV EK chi-luvunda Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek chi-makonde Tanzánia, Mozambik chi-manyika Zimbabwe chi-matengo Tanzánia chimba Angola chi-mbunda Angola, Zambia , nem azonos sem a kimbunda, sem az umbundu nyelvvel chi-mpoto Tanzánia chi-mwera Tanzánia chi-nambya Zimbabwe chi-namwanga Zambia chi-nanja Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű chi-ndau Zimbabwe , korábban sona egyik nyelvjárásának tartották chi-ngoni Mozambik chi-ngoni ki-ngoni Tanzánia , nem azonos több hasonló nevű bantu nyelvjárással (a zulu tumbuka stb. nyelvekben) chi-nimakonde Tanzánia, Mozambik chi-nsenga Zimbabwe chi-nyungwe Mozambik chi-pogolo Tanzánia chi-pogoro Tanzánia chi-salampsu Kongó (Kinshasa) chi-sena Malawi nem azonos a mozambiki szena (sena) nyelvvel chi-sena Mozambik chi-shona Zimbabwe, Botswana, Zambia 10 millió chi-soli Zambia chi-tembo Kongó (Kinshasa) chi-tembo Kongó (Kinshasa) chi-tonga Malawi , nem azonos a zambiai chi-tonga és a zimbabwei gi-tonga nyelvvel chi-tonga Zambia chi-tumbuka Tanzánia, Malawi, Zambia chi-venda Dél-afrikai Köztársaság chi-vidunda- ki-vidunda Tanzánia? chi-wemba Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia chi-yao Mozambik, Malawi, Tanzánia chokwe Angola, Kongó (Kinshasa) chonyi Kenya chopi Mozambik chuabo Mozambik chuambo Mozambik chuana Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság chuwabo Mozambik chwabo Mozambik chwambo Mozambik ci-balke Mozambik ci-copi Mozambik ci-fipa Tanzánia ciga Uganda ci-kunda Zimbabwe ci-lowe Mozambik, Malawi ci-mbangala Angola? ci-mwera Tanzánia ciokwe Angola, Kongó (Kinshasa) ci-pimbwe Tanzánia ci-safwa Tanzánia

212 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 209 ci-sena Malawi nem azonos a mozambiki szena (sena) nyelvvel ci-sena Mozambik ci-vili Kongó (Brazzaville ci-yei Botswana, Namíbia coana Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság cogo Gabon cokwe Angola, Kongó (Kinshasa) conga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság congo Kongó (Kinshasa és Brazzaville) főleg két- és többnyelvű copi Mozambik coti Mozambik cuana Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság cuangar Angola, Namíbia cucuabo Mozambik cuwabo Mozambik csaga Tanzánia cseva Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű csokve Angola, Kongó (Kinshasa) csopi Mozambik csva Mozambik, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság csvana Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság dabida Kenya daiso Tanzánia 5000 daisu Tanzánia 5000 davida Kenya dciriku Namíbia, Angola dengese Kongó (Kinshasa) 5000 dengurume Tanzánia dhaiso Tanzánia 5000 dhimba Angola digenja Kongó (Kinshasa)? digo Kenya dikaka Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság dikango Kongó (Kinshasa)? dikele Gabon nem azonos a kongói kele nyelvvel dimba Angola dimbong Kamerun 200 diriku Namíbia, Angola djaga Tanzánia djao Mozambik, Malawi, Tanzánia djok Angola, Kongó (Kinshasa) dombe Angola? dondo Kongó (Brazzaville)? dongo Angola doondo Kongó (Brazzaville)? douala Kamerun doumbou Gabon 8000 dschagga Tanzánia duala Kamerun dumbu Gabon 8000 duruma Kenya dzalamo Tanzánia dzando Kongó (Kinshasa) 7000 dzimou Kamerun dzinda Tanzánia

213 210 A BANTU NYELV EK e-bembe Kongó (Kinshasa) e-bembe Kongó (Kinshasa) e-bhele Kongó (Kinshasa) ebila Kongó (Kinshasa) ebudu Kongó (Kinshasa)? e-buja Kongó (Kinshasa) echi-jinja Tanzánia echi-jita Tanzánia echi-subia Namíbia, Botswana echi-totela Zambia, Namíbia echi-zinza Tanzánia echuabo Mozambik eci-jita Tanzánia ekele Kongó (Kinshasa) nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel eki-bena Tanzánia eki-haya Tanzánia eki-kerebe Tanzánia eki-kinga Tanzánia eki-nyambo Tanzánia eki-pangwa Tanzánia e-koti Mozambik e-lomwe Mozambik, Malawi e-makua Mozambik e-marendje Mozambik embosi Kongó (Brazzaville) embu Kenya e-mbudja Kongó (Kinshasa) ena Kongó (Kinshasa) 7000 enya Kongó (Kinshasa) 7000 e-sakaji Mozambik e-shira Gabon eshi-sango Tanzánia esi-luyana Angola, Zambia esi-mbowe Zambia 3000 eso Kongó (Kinshasa) 6000 eton Kamerun evondo Kamerun ewondo Kamerun e-yansi Kongó (Kinshasa) e-yanzi Kongó (Kinshasa) fang Kamerun, Gabon fiba Tanzánia fiji Tanzánia fipa Tanzánia fo Kamerun fulero Kongó (Kinshasa) fuliiru Kongó (Kinshasa) fuliru Kongó (Kinshasa) ganda Uganda gbibil Kamerun 6000 gciriku Namíbia, Angola gekoyo Kenya gendja Kongó (Kinshasa)? gendza-bali Kongó (Kinshasa)? genya Kongó (Kinshasa) 7000 getsogo Gabon giele Kamerun 100? gi-gikuyu Kenya gi-ha Tanzánia gikuyu Kenya gimbaama Gabon gi-mbala Kongó (Kinshasa) gi-pende Kongó (Kinshasa) gi-phende Kongó (Kinshasa) giriama Kenya gi-ronga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság giryama Kenya gisira Gabon gitonga Mozambik gogo Tanzánia gongo Kongó (Kinshasa) 8000 gungu Uganda

214 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 211 guru Tanzánia gweno Tanzánia? gwere Uganda gyele Kamerun 100? ha Tanzánia haavu Kongó (Kinshasa)? haja Tanzánia hajao Mozambik, Malawi, Tanzánia hamba hamba Kongó (Kinshasa)? hangazi Tanzánia havu Kongó (Kinshasa)? haya Tanzánia hehe Tanzánia hema Kongó (Kinshasa) herero Namíbia heso Kongó (Kinshasa) 6000 hiao Mozambik, Malawi, Tanzánia hijuk Kamerun 500 himba Angola holo Angola holoholo Kongó (Kinshasa)? holu Angola homa Szudán? horohor Kongó (Kinshasa)? humbe Angola, Namíbia hunde Kongó (Kinshasa) hungaan Kongó (Kinshasa)? hungana Kongó (Kinshasa)? hunganna Kongó (Kinshasa)? hyao Mozambik, Malawi, Tanzánia iaka Kongó (Kinshasa) i-aka Kongó (Kinshasa) i-beeke Kongó (Kinshasa) 1000 i-beembe Kongó (Kinshasa) i-boko Kongó (Kinshasa) 100? i-bwisim Kongó (Brazzaville) 100? icaangui Gabon ichi-bemba Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia ichi-fipa Tanzánia ichi-pimbwe Tanzánia ichi-rungwa Tanzánia ichi-tabwa Kongó (Kinshasa), Zambia ichi-wanda Tanzánia idakho-isukha-tiriki Kenya igi-kuria Tanzánia i-kaiku Kongó (Kinshasa)? iki-bungu Tanzánia iki-ha Tanzánia iki-ngurimi Tanzánia iki-nilamba Tanzánia iki-niramba Tanzánia iki-nyakyusa Tanzánia, Malawi iki-nyarvanda Ruanda iki-ruguru Tanzánia iki-zanaki Tanzánia ikizu Tanzánia ikoma Tanzánia ikuta Gabon i-lomwe Mozambik, Malawi i-lumbu Gabon i-namwanga Zambia i-ndaka Kongó (Kinshasa) 7000 i-ngundi Kongó (Brazzaville)? inhambane Mozambik injebi Gabon i-nyanga Kongó (Kinshasa) i-pande Közép-afrikai Köztársaság i-pere Kongó (Kinshasa)

215 212 A BANTU NYELV EK i-punu Gabon iramba Tanzánia iramba Tanzánia i-ramba Tanzánia, Malawi i-rangi Tanzánia i-sangu Gabon ishi-malilia Tanzánia? ishi-nyiha Tanzánia nem azonos a Zambiában honos nyiha ishi-nyiha Zambia , nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel i-shira Gabon ishi-safwa Tanzánia isi-ndebele Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe i-sira Gabon isi-swazi Szváziföld, Mozambik, Délafrikai Köztársaság isi-xhosa Dél-afrikai Köztársaság isi-zulu Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szváziföld i-songo Közép-afrikai Köztársaság issongo Közép-afrikai Köztársaság isu Kamerun 1000 isu Kamerun 1000 itsaangi Gabon iyaka Kongó (Kinshasa) i-yaka Kongó (Kinshasa) jao Mozambik, Malawi, Tanzánia jao Mozambik, Malawi, Tanzánia jaunde Kamerun jeji Botswana, Namíbia jinja Tanzánia jita Tanzánia joba Kongó (Kinshasa) kabwa Tanzánia? kabwaru Kongó (Kinshasa)? kagulu Tanzánia kaguru Tanzánia kahe Tanzánia 2800 kaiko Kongó (Kinshasa)? kaiku Kongó (Kinshasa)? kaka Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság kako Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság kako Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság kakwere Tanzánia kalong Kamerun 200 kamba Kenya kanda Gabon 1000 kande Gabon 1000 kango Kongó (Kinshasa)? kango Kongó (Kinshasa)? kanioka Kongó (Kinshasa) kanyok Kongó (Kinshasa) kanyoka Kongó (Kinshasa) kaonde Kongó (Kinhasa), Zambia kara Tanzánia kare Kongó (Kinshasa) 1000 kari Kongó (Kinshasa) 1000 kawonde Kongó (Kinhasa), Zambia ke-kamba Kenya kele Gabon nem azonos a kongói kele nyelvvel

216 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 213 kele Kongó (Kinshasa) nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel kenyi Uganda kerebe Tanzánia kerewe Tanzánia ke-sengele Kongó (Kinshasa) ke-songola Kongó (Kinshasa) 1500 kete Kongó (Kinshasa)? khumbi Angola, Namíbia khutu Tanzánia ki-baali Kongó (Kinshasa) ki-bala Kongó (Kinshasa) ki-bali Kongó (Kinshasa) ki-bila Kongó (Kinshasa) ki-bira Kongó (Kinshasa) ki-bondei Tanzánia ki-bua Kongó (Kinshasa)? ki-budu Kongó (Kinshasa)? ki-chaga Tanzánia ki-dhaiso Tanzánia 5000 ki-digo Kenya ki-doondo Kongó (Brazzaville)? ki-embu Kenya ki-fulero Kongó (Kinshasa) ki-fuliru Kongó (Kinshasa) kiga Uganda ki-giriama Kenya ki-gweno Tanzánia? ki-ha Tanzánia ki-hangaza Tanzánia ki-havu Kongó (Kinshasa)? ki-hehe Tanzánia ki-holo Angola ki-holoholo Kongó (Kinshasa)? ki-holu Angola ki-hunde Kongó (Kinshasa) ki-hungana Kongó (Kinshasa)? ki-joba Kongó (Kinshasa) ki-kamba Kenya ki-kete Kongó (Kinshasa)? ki-kimbu Tanzánia ki-kinga Tanzánia ki-komo Kongó (Kinshasa) kikongo Kongó (Kinshasa és Brazzaville) főleg két- és többnyelvű ki-kongo Kongó (Kinshasa és Brazzaville) főleg kétés többnyelvű kikuju Kenya ki-kumu Kongó (Kinshasa) ki-kunyi Kongó (Brazzaville) ki-kutu Tanzánia ki-kuumu Kongó (Kinshasa) kikuyu Kenya ki-kwame Kongó (Kinshasa)? ki-kwami Kongó (Kinshasa)? ki-kwese Kongó (Kinshasa) ki-langi Tanzánia ki-lega Kongó (Kinshasa) ki-lengola Kongó (Kinshasa) kili Gabon nem azonos a kongói kele nyelvvel kili Kongó (Kinshasa) nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel ki-lika Kongó (Kinshasa) ki-luba Kongó (Kinhasa) kimakua Mozambik ki-makwe Mozambik ki-makwe Mozambik Tanzánia ki-manda Tanzánia ki-mashami Tanzánia ki-matengo Tanzánia ki-matumbi Tanzánia ki-mbo Kongó (Kinshasa) kimbu Tanzánia ki-mbundo Angola kimbundu Angola

217 214 A BANTU NYELV EK ki-meru Kenya ki-moshi Tanzánia ki-mushungulu Szomália ki-mwani Mozambik ki-nande Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel ki-nandi Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel ki-nawanda Tanzánia ki-ndengereko Tanzánia ki-ndongo Angola kinga Tanzánia ki-nghwele Tanzánia? ki-ngindo Tanzánia ki-ngoni Mozambik ki-ngulu Tanzánia ki-niramba Tanzánia kinyambo Tanzánia kinya-mituku Kongó (Kinshasa)? ki-nyamwesi Tanzánia ki-nyamwezi Tanzánia kinyanga Kongó (Kinshasa)? ki-nyanga Kongó (Kinshasa) kinyarvanda Ruanda ki-nyaturu Tanzánia ki-ombi Kongó (Brazaville)? ki-pende Kongó (Kinshasa) ki-pere Kongó (Kinshasa) ki-pili Kongó (Kinshasa) ki-pokomo Kenya ki-rega Kongó (Kinshasa) ki-ruihi Tanzánia ki-rundi Burundi ki-rwo Tanzánia ki-sagala Kenya ki-sagala Tanzánia ki-sagara Tanzánia ki-sakata Kongó (Kinshasa) 100 ki-sambaa Tanzánia ki-sanga Kongó (Kinshasa) ki-shaka Tanzánia ki-shambala Tanzánia kisi Tanzánia ki-sonde Kongó (Kinshasa)? ki-songi Kongó (Kinshasa) ki-songye Kongó (Kinshasa) ki-soonde Kongó (Kinshasa)? ki-ssama Angola ki-suku Kongó (Kinshasa) ki-sukuma Tanzánia ki-sumbwa Tanzánia ki-taita Kenya ki-talinga Uganda ki-taveta Kenya, Tanzánia kiteke Kongó (Brazzaville) ki-tembo Kongó (Kinshasa) ki-tembo Kongó (Kinshasa) ki-tharaka Kenya ki-tonga Malawi , nem azonos a zambiai chi-tonga és a zimbabwei gi-tonga nyelvvel ki-tongwe Tanzánia ki-tshwa Mozambik, Zimbabwe, Délafrikai Köztársaság ki-tubeta Kenya, Tanzánia ki-vunjo Tanzánia ki-wanji Tanzánia ki-wunjo Tanzánia ki-yaka Kongó (Kinshasa) ki-yaka Kongó (Kinshasa) ki-yanzi Kongó (Kinshasa) ki-yombe Kongó (Brazaville)? ki-zaramo Tanzánia ki-zigula Tanzánia kogoro Szudán 1000 koguru Szudán 1000 kokhola Malawi kokola Malawi

218 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 215 kol Kamerun komo Kongó (Kinshasa) konde Tanzánia, Mozambik kondzso Uganda kongo Kongó (Kinshasa és Brazzaville) főleg két- és többnyelvű konjo Uganda konongo Tanzánia konzo Uganda koonzime Kamerun koosa Dél-afrikai Köztársaság koose Kamerun koozime Kamerun kosi Kamerun kota Gabon koti Mozambik kotu Gabon koyo Kongó (Brazzaville)? kpakum Kamerun 4000 kuamba kuanyama Namíbia együtt a vambo nyelvvel kuba Kongó (Brazzaville)? kugni Kongó (Brazzaville) ku-kuria Tanzánia ku-kusu Kongó (Kinshasa) kumo Kongó (Kinshasa) kumu Kongó (Kinshasa) kunda Zimbabwe kunyi Kongó (Brazzaville) kuria Tanzánia kurya Tanzánia kurye Tanzánia kusu Kongó (Kinshasa) kutsu Kongó (Kinshasa) kutu Kongó (Kinshasa) kutu Tanzánia kvakum Kamerun 4000 kwakum Kamerun 4000 kwamba kwambi Namíbia kwame Kongó (Kinshasa)? kwami Kongó (Kinshasa)? kwangali Angola, Namíbia kwangare Angola, Namíbia kwangari Angola, Namíbia kwanjama Namíbia együtt a vambo nyelvvel kwanyama Namíbia együtt a vambo nyelvvel kwaya Tanzánia kwele Tanzánia kwere Tanzánia kwese Kongó (Kinshasa) lakaalong Kamerun 200 lala-bisa Zambia, Kongó (Kinshasa) lamba Zambia, Kongó (Kinshasa) lambi Kamerun 2000 lambia Tanzánia, Malawi lambong Kamerun 200 lambwa Tanzánia, Malawi lambya Tanzánia, Malawi langi Tanzánia lega-kalanga Kongó (Kinshasa) lekongo Kamerun 100? lele Kongó (Kinshasa) lembaamba Gabon lemoi Kongó (Brazzaville) 100? lendumu Gabon 8000 lengi Zambia lengola Kongó (Kinshasa) lengora Kongó (Kinshasa) lenje Zambia lenji Zambia lesighu Gabon 6000 lhu-konzo Uganda

219 216 A BANTU NYELV EK libaali Kongó (Kinshasa) libenge Kongó (Kinshasa)? libinja Kongó (Kinshasa) libinza Kongó (Kinshasa) li-bolo Angola? libua Kongó (Kinshasa)? libwali Kongó (Kinshasa)? ligenza Kongó (Kinshasa)? lika Kongó (Kinshasa) li-kango Kongó (Kinshasa)? li-kari-li Kongó (Kinshasa) 1000 likelo Kongó (Kinshasa) nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel likila Kongó (Kinshasa)? likuba Kongó (Brazzaville)? limbede Gabon lingala Kongó (Kinshasa) lingbe Kongó (Kinshasa)? lingbee Kongó (Kinshasa)? li-ngombe Kongó (Kinshasa) li-ngombe Kongó (Kinshasa) li-nyali Kongó (Kinshasa) li-songo Közép-afrikai Köztársaság li-vanuma Kongó (Kinshasa) 7000 llugule Kenya lobala Kongó (Kinshasa) lobale Angola, Zambia lobobangi Kongó (Kinshasa) logooli Kenya lokele Kongó (Kinshasa) nem azonos a Gabonban honos kele nyelvvel lokutsu Kongó (Kinshasa) lomabaale Kongó (Kinshasa) 100? lombe Kamerun 2000 lombi Kamerun 2000 lombo Kongó (Kinshasa) lombole Kongó (Kinshasa) lomongo Kongó (Kinshasa) lomwe Mozambik, Malawi longandu Kongó (Kinshasa) lo-ngiri Kongó (Kinshasa) 6000 lontomba Kongó (Kinshasa) losengo Kongó (Kinshasa)? louyi Angola, Zambia lovale Angola, Zambia luba Kongó (Kinhasa) luba-garenganze Kongó (Kinshasa) luba-kasai Kongó (Kinhasa) luba-katanga Kongó (Kinhasa) luba-lulua Kongó (Kinhasa) luba-sanga Kongó (Kinshasa) luba-shaba Kongó (Kinhasa) luba-songi Kongó (Kinshasa) lu-bolo Angola? lu-bukusu Kenya lubwisi Uganda lubwissi Uganda lucazi Angola, Zimbabwe luchazi Angola, Zimbabwe lucsazi Angola, Zimbabwe lu-duuli Uganda luena Angola, Zambia lu-ganda Uganda lu-gooli Kenya lugulu Tanzánia lu-gungu Uganda luguru Tanzánia lu-gwere olu-gwere Uganda luhya Kenya, Uganda lui Angola, Zambia luimbe Angola luimbi Angola lujash Angola, Zimbabwe

220 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 217 lujazi Angola, Zimbabwe lujia Kenya, Uganda lu-kenyi Uganda lukete Kongó (Kinshasa)? luluyia Kenya, Uganda lu-masaba Uganda lumbu Gabon lumbudza Kongó (Kinshasa) lunda Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek lunda Kongó (Kinshasa), Zambia lunda-kamboro Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek lunda-kambowe Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek lundu-balong Kamerun lungwa Tanzánia lu-nyaneka Angola lu-nyole Kenya lu-nyole Uganda lu-nyore Kenya lu-ragoli Kenya lusengo Kongó (Kinshasa)? lu-singa Uganda? lu-soga Uganda lusonge Kongó (Kinshasa) lutshase Angola, Zimbabwe luunda Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek luvale Angola, Zambia luwunda Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek luxage Angola, Zimbabwe luyana Angola, Zambia luyi Angola, Zambia luyia Kenya, Uganda lwalu Kongó (Kinshasa) lwamba lwena Angola, Zambia lwimbe Angola lwimbi Angola m bundo Angola anyanyelvű, két- és többnyelvű mabaale Kongó (Kinshasa) 100? mabale Kongó (Kinshasa) 100? maca Mozambik machambe Tanzánia machame Tanzánia machinga Tanzánia macua Mozambik macue Mozambik macue Mozambik Tanzánia magbele Kongó (Kinshasa)? mahongwe Gabon 100? maka Kamerun makaa Kamerun makhuwa Mozambik makhuwa-meetto Mozambik makhuwa-shirima Mozambik makoane Mozambik makonde Tanzánia, Mozambik makua Mozambik makua Mozambik makwe Mozambik makwe Mozambik Tanzánia makya Kamerun malila Tanzánia? malilia Tanzánia? malokote Kenya 8000 ma-mbukush Namíbia, Zambia mambwe-lungu Zambia

221 218 A BANTU NYELV EK ma-mpukush Namíbia, Zambia manda Tanzánia mangala Kongó (Kinshasa) mangisa Kamerun manika Zimbabwe manyawa Mozambik manyika Zimbabwe maragoli Kenya maragooli Kenya marendje Mozambik marenje Mozambik masaaba Uganda mashi Angola, Zambia mashi Kongó (Kinshasa) masi Angola, Zambia matengo Tanzánia matumbi Tanzánia mawanda Tanzánia mawissi Uganda mayeka Kongó (Kinshasa)? mbaanhu Namíbia? mbahouin Gabon, Kongó (Brazzaville) 8000 mbala Kongó (Kinshasa) mbalanhu Namíbia? mbalantu Namíbia? mbali Kongó (Kinshasa) 100? mbaluntu Namíbia? mbama Gabon mbamba Gabon mbangala Angola? mbangwe Gabon, Kongó (Brazzaville) 8000 mbati Közép-afrikai Köztársaság mbede Gabon mbere Gabon mbesa Kongó (Kinshasa)? mbimu Kamerun 5000 mbo Kamerun mbo Kongó (Kinshasa) mbo Kongó (Kinshasa) mboko Kamerun 3000 mbole Kongó (Kinshasa) mbomitaba Kongó (Brazzaville) 7000 mbomotaba Kongó (Brazzaville) 7000 mbong Kamerun 200 mboshe Kongó (Brazzaville) mboshi Kongó (Brazzaville) mbosi Kongó (Brazzaville) mbowe Zambia 3000 mbudja Kongó (Kinshasa) mbuela Angola mbukuhu Namíbia, Zambia mbukushi Namíbia, Zambia mbukushu Namíbia, Zambia mbukusu Namíbia, Zambia mbunda Angola, Zambia , nem azonos sem a kimbunda, sem az umbundu nyelvvel mbundu Angola mbunga Tanzánia mbuunda Angola, Zambia , nem azonos sem a kimbunda, sem az umbundu nyelvvel mbwela Angola mbwera Angola mbwiwi Kongó (Brazzaville) 100? meka Kamerun mekaa Kamerun mekay Kamerun mekey Kamerun mekye Kamerun mengisa Kamerun meru Kenya mete Gabon metoko Kongó (Kinshasa)? mika Kamerun mindumbu Gabon 8000 minduuomo Gabon 8000

222 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 219 mitsogo Gabon mituku Kongó (Kinshasa)? miyangho Gabon 100? mobesa Kongó (Kinshasa)? mochi Tanzánia moi Kongó (Brazzaville) 100? moka Kamerun mokpe Kamerun mokpe Kamerun mokpwe Kamerun mombesa Kongó (Kinshasa)? mongo Kongó (Kinshasa) mongo-nkundo Kongó (Kinshasa) moshi Tanzánia mosi Tanzánia mpiemo Kamerun 5000 mpo Kamerun 5000 mpomo mpongmpong mpoto Tanzánia mpyemo Kamerun 5000 msaba Uganda muane Mozambik mushunguli Szomália mushungulu Szomália mwane Mozambik mwanga Zambia mwani Mozambik mwela Tanzánia mwera Tanzánia mwimbi-muthambi Kenya myene Gabon myene Gabon n bundo Angola nambya Zimbabwe nambzya Zimbabwe namwanga Zambia namwezi Tanzánia nande Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel nandi Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel nanzva Zimbabwe nathembo Mozambik nbundu Angola ndaaka Kongó (Kinshasa) 7000 ndaka Kongó (Kinshasa) 7000 ndamba Tanzánia ndande Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel ndasa Kongó (Brazzaville) 6000 ndau Zimbabwe , korábban sona egyik nyelvjárásának tartották ndebele Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe ndengeleko Tanzánia ndengereko Tanzánia ndengese Kongó (Kinshasa) 5000 ndjabi Gabon ndobo Kongó (Kinshasa)? ndolo Kongó (Kinshasa) 9000 ndombe Angola? ndonde Tanzánia ndonga Namíbia ndongo Angola ndoobo Kongó (Kinshasa)? ndoolo Kongó (Kinshasa) 9000 ndumbu Gabon 8000 ndumu Gabon 8000 ndunda Tanzánia? ndzawu Zimbabwe , korábban sona egyik nyelvjárásának tartották ng were Tanzánia ngadyera Namíbia?

223 220 A BANTU NYELV EK ngala Kongó (Kinshasa) a lingala változata ngala Kongó (Kinshasa) ngando Kongó (Kinshasa) ngandu Kongó (Kinshasa) ngangala Angola? ngbee Kongó (Kinshasa)? ngbinda Kongó (Kinshasa)? ngelima Kongó (Kinshasa)? nghwele Tanzánia? ngindo Tanzánia ngiri Kongó (Kinshasa) 6000 ngom Kongó (Brazzaville) ngombe Kongó (Kinshasa) ngombe Kongó (Kinshasa) ngondi Kongó (Brazzaville)? ngongo Kongó (Kinshasa)? ngoni Mozambik ngoni Tanzánia , nem azonos több hasonló nevű bantu nyelvjárással (a zulu tumbuka stb. nyelvekben) ngoreme Tanzánia nguili Kongó (Kinshasa) 6000 ngulu Tanzánia ngumba Kamerun ngumbi Angola, Namíbia ngundi Kongó (Brazzaville)? ngurimi Tanzánia nguru Tanzánia ngurumi Tanzánia nguu Tanzánia ngwele Tanzánia? ngwili Kongó (Kinshasa) 6000 nhaneca Angola nhaneka Angola nhemba Angola, Namíbia, Zambia nhengo Angola 5000 nilamba Tanzánia nilyamba Tanzánia njao Zimbabwe , korábban sona egyik nyelvjárásának tartották njebi Gabon njebi Gabon njindo Tanzánia nkako Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság nkangala Angola? nkhumbi Angola, Namíbia nkole Uganda nkongho Kamerun 100? nkosi Kamerun nkoxo Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság nkoya Zambia nkoya Zambia nkuchu Kongó (Kinshasa) nkumbi Angola, Namíbia nkundo Kongó (Kinshasa) nkutshu Kongó (Kinshasa) nkutu Kongó (Kinshasa) nsenga Zimbabwe nsindak Gabon 3000 nsongo Angola nsose Kamerun 100? ntomba Kongó (Kinshasa) ntomba-bolia Kongó (Kinshasa) ntumba Kongó (Kinshasa) nzebi Gabon nzime Kamerun nyakjusza Tanzánia, Malawi nyakusa Tanzánia, Malawi nyakyusa Tanzánia, Malawi nyala Kenya nyali Kongó (Kinshasa) nyali-kilo Kongó (Kinshasa)

224 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 221 nyambo Tanzánia nyamvezi Tanzánia nyamwanga Zambia nyamwesi Tanzánia nyandzsa Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű nyaneka Angola nyanga Kongó (Kinshasa)? nyanga Kongó (Kinshasa) nyanja Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű nyankole Uganda nyankore Uganda nyari Kongó (Kinshasa) nyasa Malawi, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe anyanyelvű, 6 millió két vagy többnyelvű nyaturu Tanzánia nyekyosa Tanzánia, Malawi nyemba Angola, Namíbia, Zambia nyengo Angola 5000 nyiha Tanzánia nem azonos a Zambiában honos nyiha nyiha Tanzánia nem azonos a Zambiában honos nyiha nyiha Zambia , nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel nyika Zambia , nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel nyika Zambia , nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel nyika nyelvvel nyika nyelvvel nyika nyelvvel nyika nyelvvel nyikusa Tanzánia, Malawi nyilamba Tanzánia nyindu Kongó (Kinshasa)? nyixa Zambia , nem azonos a Tanzániában honos nyiha nyelvvel nyole Kenya nyole Uganda nyongwe Mozambik nyoole Kenya nyore Kenya nyoro Kongó (Kinshasa) nyoro Uganda , nem azonos a kongói hema (nyoro) nyelvvel nyule Uganda nyuli Uganda nyungwe Mozambik obamba Gabon ochi-herero Namíbia ochi-kwanyama Namíbia együtt a vambo nyelvvel ochi-ndonga Namíbia okande Gabon 1000 olombo Kongó (Kinshasa) olu-bwisi Uganda olu-chiga Uganda olu-konjo Uganda olu-nyole Kenya olu-nyore Kenya olu-soga Uganda oluthimba Angola omyene Gabon ondumbo Gabon 8000 ongom Kongó (Brazzaville) ori Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság oru-kiga Uganda

225 222 A BANTU NYELV EK orundande Kongó (Kinshasa) , nem azonos a Kenyában honos nílusi nyelvvel oru-nyarwanda Ruanda oru-toro Uganda oshi-ndonga Namíbia otetela Kongó (Kinshasa) otji-dhimba Angola otji-gumbi Angola, Namíbia otji-herero Namíbia otji-vambo Namíbia ovimbundu Angola anyanyelvű, két- és többnyelvű owambo Namíbia pagibete Kongó (Kinshasa) pahouin Kamerun, Gabon pakum Kamerun 4000 pamue Kamerun, Gabon pande Közép-afrikai Köztársaság pangwa Tanzánia pelende Kongó (Kinshasa)? pende Kongó (Kinshasa) pere Kongó (Kinshasa) peri Kongó (Kinshasa) pfokomo Kenya phende Kongó (Kinshasa) pimbwe Tanzánia pindi Kongó (Kinshasa) pinji Kongó (Kinshasa) piri Kongó (Kinshasa) Plateau-Tonga Zambia pogolo Tanzánia pogolu Tanzánia pogora Tanzánia pogoro Tanzánia poke Kongó (Kinshasa) pokomo Kenya pol Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság pomo Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság pongpong pouno Gabon pul Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság puno Gabon punu Gabon qui-mbundo Angola anyanyelvű, két- és többnyelvű qui-muane Mozambik qui-sama Angola ragoli Kenya rambi Kamerun 2000 rambia Tanzánia, Malawi rangi Tanzánia regi Tanzánia rikpa Kamerun rombi Kamerun 2000 rombo Tanzánia? ronga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság rouyi Angola, Zambia ruanda Ruanda rufiji Tanzánia ru-gciriku Namíbia, Angola ru-gungu Uganda ruguru Tanzánia ruhaya Tanzánia ruihi Tanzánia ru-kiga Uganda rukonjo Uganda

226 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 223 ru-kwangali Angola, Namíbia ruli Uganda ru-mbala Kongó (Kinshasa) rundi Burundi runga Tanzánia rungwa Tanzánia ru-nyankore Uganda ru-nyoro Kongó (Kinshasa) ru-nyoro Uganda , nem azonos a kongói hema (nyoro) nyelvvel ru-ruli Uganda ru-tooro Uganda ru-toro Uganda ruund Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek rwa Tanzánia rwamba rwo Tanzánia safwa Tanzánia sagala Kenya sagala Tanzánia sagalla Kenya sagara Tanzánia saka Kongó (Kinshasa) 100 sakaji Mozambik sakata Kongó (Kinshasa) 100 sake Gabon 100? sala Zambia salampasu Kongó (Kinshasa) sama Angola samba Kongó (Kinshasa)? sambaa Tanzánia sambala Tanzánia sambala Tanzánia sambara Tanzánia sambo Kamerun sanagage Mozambik sanga Kongó (Kinshasa) sangaji Mozambik sango Tanzánia sangu Gabon sangu Tanzánia sankaji Mozambik saraka Kenya saramo Tanzánia sasi Tanzánia seba Kongó (Kinshasa)? se-chuana Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság segeju Tanzánia seguha Tanzánia seke Egyenlítői Guinea seki Egyenlítői Guinea sekiana Egyenlítői Guinea sekiani Egyenlítői Guinea sekiyani Egyenlítői Guinea sena Malawi nem azonos a mozambiki szena (sena) nyelvvel sena Mozambik senga Zimbabwe sengele Kongó (Kinshasa) sengere Kongó (Kinshasa) se-sotho Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho se-tswana Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság se-tswapong Botswana? sewa Kongó (Kinshasa)? shake Gabon 100? shambaa Tanzánia shambala Tanzánia shambara Tanzánia shango Gabon sharoka Kenya shashi Tanzánia

227 224 A BANTU NYELV EK shee-tshwa Mozambik, Zimbabwe, Délafrikai Köztársaság sheke Egyenlítői Guinea shi Kongó (Kinshasa) shi-chopi Mozambik shi-copi Mozambik shi-lamba Zambia, Kongó (Kinshasa) shi-mbwera Angola shi-nkoya Zambia shi-nyiha Tanzánia nem azonos a Zambiában honos nyiha shioko Angola, Kongó (Kinshasa) shira Gabon shi-ronga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság shi-tshwa Mozambik, Zimbabwe, Dél-afrikai Köztársaság shi-tsonga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság shi-yeyi Botswana, Namíbia shona Zimbabwe, Botswana, Zambia 10 millió shongo Kongó (Kinshasa) shubi Tanzánia shwo Kamerun sighu Gabon 6000 si-kwangali Angola, Namíbia simaa Zambia simba Gabon 3000 si-ndebele Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe singa Uganda? sira Gabon si-southo Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho sizaki Tanzánia so Kamerun so Kongó (Kinshasa) 6000 soa Kongó (Kinshasa) 6000 soga Uganda soko Kongó (Kinshasa) 6000 soli Zambia sona Zimbabwe, Botswana, Zambia 10 millió sonde Kongó (Kinshasa)? songe Kongó (Kinshasa) songo Angola songo Közép-afrikai Köztársaság songola Kongó (Kinshasa) 1500 songomeno Kongó (Kinshasa) songoora Kongó (Kinshasa) 1500 songye Kongó (Kinshasa) sonjo Tanzánia sonyo Tanzánia soonde Kongó (Kinshasa)? sosi Kamerun 100? sotho Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho sso Kamerun suba Kenya subi Tanzánia subia Namíbia, Botswana subia Namíbia, Botswana subiya Namíbia, Botswana suku Kongó (Kinshasa) sukuma Tanzánia sukuma Tanzánia sumbwa Tanzánia sungu Angola supia Namíbia, Botswana suthu Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho suto Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho swati Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság

228 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 225 swazi Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság szena Mozambik szonge Kongó (Kinshasa) szoto Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho szvázi Szváziföld, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság taabwa Kongó (Kinshasa), Zambia tabele Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe tabwa Kongó (Kinshasa), Zambia taita Kenya takwane Mozambik? talinga-bwisi Uganda tamboka Tanzánia, Malawi, Zambia taveta Kenya, Tanzánia tawala Mozambik tawara Mozambik tchangui Gabon tebele Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe teghe Kongó (Brazzaville) teita Kenya teke Kongó (Brazzaville) tembo Kongó (Kinshasa) tembo Kongó (Kinshasa) temi Tanzánia tetela Kongó (Kinshasa) teve Mozambik tewe Mozambik thakwani Mozambik? tharaka Kenya thimbukushu Namíbia, Zambia thonga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság tibea Kamerun 1500 timbuka Tanzánia, Malawi, Zambia tjimba Angola tofoke Kongó (Kinshasa) tomboca Tanzánia, Malawi, Zambia tonga Malawi , nem azonos a zambiai chi-tonga és a zimbabwei gi-tonga nyelvvel tonga Mozambik tonga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság tonga Zambia tonga Zambia tongve Tanzánia tooro Uganda topoke Kongó (Kinshasa) toro Uganda totela Zambia, Namíbia tovoke Kongó (Kinshasa) tsaam Kongó (Kinshasa)? tsaangi Gabon tsamba Kongó (Kinshasa)? tsangi Gabon tschokwe Angola, Kongó (Kinshasa) tschopi Mozambik tsheenya Kongó (Kinshasa) 7000 tshi-luba Kongó (Kinhasa) tshwa Mozambik, Zimbabwe, Délafrikai Köztársaság tsi-vili Kongó (Brazzaville tsogo Gabon tswapong Botswana? tubeta Kenya, Tanzánia tukkongo Kongó (Kinshasa) 8000 tukonvo Kongó (Kinshasa) 8000

229 226 A BANTU NYELV EK tumboka Tanzánia, Malawi, Zambia tumbuka Tanzánia, Malawi, Zambia turu Tanzánia turumbu Kongó (Kinshasa) txopi Mozambik Uganda ukhwelo Közép-afrikai Köztársaság 2000 u-kwese Kongó (Kinshasa) ulumbu Kongó (Kinshasa) ulu-nyankole Uganda ulu-nyankore Uganda ulu-ragooli Kenya umbundo Angola anyanyelvű, két- és többnyelvű umbundu Angola anyanyelvű, két- és többnyelvű ungom Kongó (Brazzaville) urundi Burundi uru-shubi Tanzánia u-ruund Kongó (Kinshasa) , rokona a lunda (chilunda) nyelvnek u-samba Kongó (Kinshasa)? usi-lele Kongó (Kinshasa) vambo Namíbia vanumba Kongó (Kinshasa) 7000 vateve Mozambik venda Dél-afrikai Köztársaság vidunda Tanzánia? vili Kongó (Brazzaville vinza Tanzánia vumbu Gabon 100? vunjo Tanzánia wajao Mozambik, Malawi, Tanzánia wamanyeka Zimbabwe wanda Tanzánia wandia Tanzánia wandji Gabon wanji Tanzánia wanyaturu Tanzánia wanyika Zimbabwe ware Tanzánia? wasonjo Tanzánia watemi Tanzánia wateve Mozambik wazegua Tanzánia weiao Mozambik, Malawi, Tanzánia wemba Zambia, Botswana, Zimbabwe, Tanzánia womboko Kamerun 3000 wongo Kongó (Kinshasa) 8000 wumboko Kamerun 3000 wumbvu Kongó (Brazzaville) wumwu Kongó (Brazzaville) wungu Tanzánia wunjo Tanzánia xhosa Dél-afrikai Köztársaság xhosza Dél-afrikai Köztársaság xi-ronga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság xi-tshwa Mozambik, Zimbabwe, Délafrikai Köztársaság xi-tsonga Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság xosa Dél-afrikai Köztársaság

230 A BANTU NYELV EK JEGYZÉKE ÁBÉCÉRENDBEN 227 yaka Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság yaka Kongó (Kinshasa) yaka Kongó (Kinshasa) yaka Kongó (Kinshasa) yamongeri Kongó (Kinshasa) 100 yamongiri Kongó (Kinshasa) 100 yangho Gabon 100? yansi Kongó (Kinshasa) yanzi Kongó (Kinshasa) yanzi Kongó (Kinshasa) yao Mozambik, Malawi, Tanzánia yaounde Kamerun yasa Kamerun, Egyenlítői-Guinea 2000 yassa Kamerun, Egyenlítői-Guinea 2000 yaunde Kamerun yeei Botswana, Namíbia yei Botswana, Namíbia yela Kongó (Kinshasa) yi-chira Gabon yinyebi Gabon yi-pounou Gabon yi-sangu Gabon yi-voumbou Gabon 100? yombe Kongó (Brazaville)? yongho Gabon 100? yungwe Mozambik zigua Tanzánia zigula Tanzánia zigwa Tanzánia zimba Kongó (Kinshasa) zimu Kamerun zinja Tanzánia zinza Tanzánia zoba Kongó (Kinshasa)? zulu Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szváziföld zulu Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szváziföld zunda Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Szváziföld zyoba Kongó (Kinshasa)? zalamo Tanzánia zanaki Tanzánia zaramo Tanzánia zaramu Tanzánia zeguha Tanzánia zegura Tanzánia zemba Angola zigoua Tanzánia

231

232 Név- és tárgymutató * alapnyelv, ősnyelv 30, 31 afroázsiai nyelvek 20 arab hódítás 16 bamileke nyelv 25 bamum nyelv 25 bantoid, szemibantu bantu őshaza 12 bantu nyelvi zónák 36, 37 benue-kongói nyelvek 22 Bleek, W. H. I. 19, 20, 29 Bopp, Franz 18 Brusciotto a Vetralla, G. 29, 30 Bryan, Margaret Bulck, G. van 36 busman koiszan népek és nyelvek 14 Cann, R 12 Cardoso, Mattheus 29 Chaka (Csaka) Cohen, Marcel 20 csettintő hangok 27 28, Dahl-törvény 19 dobóhangok, ejektív hangok 46 demográfiai adatok Doke, Clement 29, 32 * A mutató csak az I. részben található adatok lapszámait tartalmazza.

233 230 A BANTU NYELV EK ejektív dobóhangok 46 előragok prefixum 25, 48, 49 elszigetelő nyelvek 27, 84, 181 etióp népek 14 fonéma, fonológia 45, 47 fulbék 14 Grimm Jacob 18 Greenberg, Joseph H. 12, Guthrie, Malcolm 13, 29, 32 39, 44, 45 Gyarmathi Sámuel 18 gyarmatosítás 11, 28 Haarmann, Harald 23 hamita nyelvek hangrend 47 hangtörvény 19, 23, 26 hangsúly, hanglejtés 17 hangutánzás 53 hausza nyelv 28, 58 Heine, Bernd Henrici, A Hinnebusch Th. H. 44 hivatalos nyelvek 11, 61 hlonipha, tabu 54 hottentotta koiszan népek és nyelvek hutu-tutszi népek 14 ideofon indogermán (indoeurópai) nyelvek 13, 18 iszlám 16 implozív hangok 46 Johnston, Harry H. 12, 36 Kagame, Alexis 16 keveréknyelv Mischsprache Kamupingene, T. K. 16 Koelle, Sigismund W. 36

234 koiszan népek és nyelvek 14 15, 17, 20, 27, 30, 47 Kongó állam 15 Köhler, Oswin 26, 42 közvetítő nyelvek 58, 63 Krapf, J. L. 20 kvantitatív módszerek 19, 41 kusita népek és nyelvek 14 leánynyelvek 17 Laman, Karl E. 29 Lepsius, Karl Richard 19 Lichtenstein, Martin H. C. 30, 36 Magyar László 15, 36 magyarabok 28 Meeussen, A. E. 36 Meinhof, Carl 19, 20, 29, 31, 32 Meroe 28 Miehe, Gudrun 25 Mischsprache, keveréknyelv 20 monogenezis poligenezis 17 Mofolo, Thomas 16 Monomotapa 15 Möhlig, Wilhelm J. G. 13, 36 Mnyampala, M. E. 16 névszói osztályok 27, 29, 30, 48, 49 Ngugi Wa Thiong o 16 nílusi népek és nyelvek 14, 17 núbiai népek és nyelvek 28 nyelvatlasz, nyelvföldrajz 44 nyelvjárások 18, 29 nyelvnév népnév 49 nyelvrokonság Oldendorp, Christian G. A. 36 ősbantu protobantu ősnyelv, alapnyelv NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 231

235 232 A BANTU NYELV EK pigmeusok 15, 17 politónia zenei hangsúly prefixum, preprefixum, előragok protobantu, ősbantu 19, 30 Rask, Rasmus 18 Sparrman, Anders 36 szudáni nyelvek 15, 16 tabu, hlonipha 54 tonéma zenei hangsúly Trombetti, Alfredo 17 umbundu 36 viszonyszók 25 Westermann, Diedrich 16, 20, 29 Williamson, Kay 25 Wilson, A. L. 12 zenei hangsúly, politónia 27, 47 48, 52

236 Melléklet

237 234 A BANTU NYELV EK

238 MELLÉKLET 235

239 236 A BANTU NYELV EK

240 MELLÉKLET 237

241 238 A BANTU NYELV EK

242 MELLÉKLET 239

243 240 A BANTU NYELV EK

244 MELLÉKLET 241

245 242 A BANTU NYELV EK

246 MELLÉKLET 243

247 244 A BANTU NYELV EK

248 A szerző korábbi kötetei Thed Rate of Linguistic Change. London The Hague Paris, Pallas und andere afrikanische Vokabularien vor dem 19. Jahrhundert. Hamburg, Film Dubbing: Phonetic, Semiotic, Esthetic and Psychological Aspects. Hamburg, A Fallacy of Contemporary Linguistics: J. H. Greenberg s Classification of the African Languages and His Comparative Method. Hamburg, Introduction to the History of Umbundu: L. Magyar s Records (1859) and the Later Sources. Hamburg Budapest, Language Reform History and Future, La réforme des langues Histoire et avenir, Sprachreform Geschichte und Zukunft. I-VI. Hamburg, , szerk.: Claude Hagège-zsel. Oláh Miklós Hungariája. Egy eddig ismeretlen kézirat és a magyar nyelvi adatok tanulságai. Budapest, Mire jó a nyelvtudomány? Budapest, 2001 (első kiadás: 1968). A világ nyelvei. Budapest, 1999 (utánnyomás 2000, főszerk.) A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest, 2003 (2. kiadás 2004.)

249

250