TENYÉSZTÉSI PROGRAM. Hungária Cane Corso Club Egyesület (rövidítve: HCCC) Székhelye: 2173 Kartal, Jókai u. 2/a

Átírás

1 Hungária Cane Corso Club Egyesület (rövidítve: HCCC) Székhelye: 2173 Kartal, Jókai u. 2/a A HCCC létrejöttének célja hogy összefogja és koordinálja az egyesülethez tartozó Cane Corso kutyafajta magyarországi tenyésztőit, a populációt geno- és fenotípusában egyaránt fejlesztve, a munkaképességet, funkcionalitást szem előtt tartva, az állattartási és állatvédelmi jogszabályok maximális figyelembevételével, csökkentve ezáltal a regisztrálatlan egyedek számát. Az egészségügyi problémák kiküszöbölésére nagy hangsúlyt fektet a vezetőség és tagság egyaránt. A központilag nyilvántartott szűrővizsgálati eredményekkel és a gondosan ellenőrzött párosításokkal az egyesület hatékonyan kíván fellépni ezek eliminálása érdekében. Az egyesület szakmai kiadványokat jelentet meg. A tenyésztőik rendelkezésére áll az egyesület adatbázisa, ill. az egyesület által rendezett munka és képességvizsgák adatai. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT - A TENYÉSZTÉSBEVÉTEL SZABÁLYAI Tenyésztésvezető: Huszár Arnold Feladata az Egyesület Tenyésztési Szabályzatának szigorú, következetes betartatása. Kapcsolattartás a Tenyésztési hatósággal, rendszeres tájékoztatás az egyesület vezetése felé. Tenyésztésbevétel feltételei: Az Egyesület tagjai magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el az Egyesület tenyésztési szabályzatát. Tenyészteni csak olyan származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standardban meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy elismert törzskönyvben vagy függelékben. Továbbá teljesítik jelen szabályzat követelményeit. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja. Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standardjában felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtettheréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel. A tenyésztésbe állítás a fedeztetés időpontjában, javasolt alsó korhatára 15 hónap a szukák esetében, kanoknál 12 hónap. Csak az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának. Ehhez alapvető feltétel a higiéniai követelmények betartása, a fajta igényeinek megfelelő, gondos ápolás, elegendő mozgás biztosítása és emberi odafigyelés. Amennyiben az importált eb a származási országában nem lett ellátva mikrochippel, úgy ezt Oldal 1

2 utólagosan pótolni kell. Az országban ideiglenesen tenyésztési/kiállítási céllal tartózkodó kutyák azonosítása szintén kötelező. Import kutyák csak honosított törzskönyvvel szerepelhetnek, az országban ideiglenesen tenyésztési céllal tartózkodó kutyák esetében érvényes tartási szerződés szükséges.. A vemhesen vagy tartási szerződéssel importált szukáknak a kölykezést követő 180 napon belül kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Ennek hiányában a kiadott törzskönyvek, felülbélyegzést fognak kapni. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, ennek hiányában a kölykök nem kerülhetnek a nyilvántartásba. A felnőtt korban importált kutyák esetében, amennyiben a származási országban már megszerezték a tenyésztéshez szükséges minősítést, az erről szóló bizonyítvány eredeti példányával a kutya tenyésztésbe állítható. Külföldi fedeztetés csak származási lappal rendelkező kannal és fedeztetési igazolása alapján történhet. Külföldi fedeztetés vagy sperma vásárlása esetén a fedező kanra nézve az adott ország szabályai az irányadóak. A törzskönyvezési adatbázisban rögzíteni kell a fialás dátumát, az alomszámot, az alomhoz tartozó kölykök azonosítási számát, a kölykök apjának adatait és az alommal kapcsolatos esetleges megjegyzéseket. Almonként törzskönyvezhető egyedek száma Az HCCC minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez abban az esetben ha a szülők megfelelnek a tenyésztési szabályzatban szereplő kritériumoknak. Az egészséges kiskutyákat az állatvédelmi törvénynek megfelelően dajkakutya bevonásával vagy mesterséges táplálással kell felnevelni abban az esetben, ha az anyakutya nem képes őket megfelelően táplálni. Tenyésztési eljárások A Cane Corso kutyafajta esetében fajtatiszta tenyésztésről beszélünk, tehát ugyanabba a fajtába tartozó egyedeket párosítunk. A fajtatiszta tenyésztésben alapvetően két módszer ismeretes, az idegen párosítás és a beltenyésztés. Az idegen párosítás vagy vér (gén-) frissítő keresztezés során a tenyészpár között nem áll fenn rokonság, azaz közös ős a negyedik nemzedékig nem mutatható ki. Ezt a módszert új gének bevitelét célzó eljárásként alkalmazzuk. Az idegen párosítás mérsékli a homozigótaság mértékét mind a pozitív mind a negatív tulajdonságok tekintetében. Két típusa lehetséges, homogén és heterogén párosítás. Homogén párosítás esetén a tenyészpár az adott tulajdonságokra nézve nagyon hasonló, a heterogénnél pedig eltér, vagy kiegészíti egymást. Mindkét esetben a szülők genotípusai lényegesen eltérnek és az eredmény a szabad kombinálódás miatt nagy valószínűséggel kiegyenlítetlen lesz. Heterogén párosítás esetén a szélsőséges eseteket kerülni kell, vagyis egyetlen hiba sem javítható ellenkező hibával. A beltenyésztés során a tenyészpár között rokonság áll fenn, azaz négy nemzedékre visszamenően egy vagy több közös ős mutatható ki. A kutya faj esetében, mivel a beltenyésztés zárt állományban folyik, az állomány egyedei előbb-utóbb valamilyen rokonságba kerülnek egymással: ezáltal válik a beltenyésztés rokontenyésztéssé Oldal 2

3 Beltenyésztés alatt olyan rokon egyedek párosítását értjük, amelyek a populációs átlagnál közelebbi rokonságban állnak. A származásilag azonos géneket tartalmazó, tehát genetikai értelemben egymással rokonságban lévő egyedek párosítása a rokontenyésztés. A rokonpárosítások esetén fokozódik a homozigótaság mértéke mind a pozitív mind a negatív tulajdonságok tekintetében. Rokon egyedek párosításával a legfontosabb tulajdonságánál az utódok hasonlatosságára törekszünk. Ezzel együtt a heterozigótaság mértéke azonos arányban csökken, génerózióra számíthatunk. A rokontenyésztettség mértéke a Wright-féle koefficienssel fejezhető ki, melynek alapján beszélhetünk: mérsékelt: kb. 6,25 % (dédszülők és dédunokák, első fokú unokatestvérek párosítása, vagy a dédapa négyszer fordul elő a felmenő ágakon) szoros: kb. 12,5 % (nagyszülők, unokák, ill. féltestvérek párosítása) igen szoros: kb. 25 % (szülő-utód, édestestvérek párosítása) A vonaltenyésztés célja az ún. rokontenyésztett vonal létrehozása. A rokontenyésztett vonal szoros rokontenyésztéssel nagymértékben homozigótává tett részállomány, amelyben a vonalalapító ősök értékes tulajdonságai igyekszünk rögzíteni. Ezt a módszert kizárólag igazoltan nagy tenyészértékű, örökletes terheltségektől látszólag mentes tenyészállatokra kell alapozni. A vérvonaltenyésztés a rokontenyésztés enyhébb változata. A vérvonal egy kiváló állatra, a vérvonalalapítóra visszavezethető részpopuláció, melynek egyedei mérsékelt rokontenyésztés révén szorosabb rokonságban vannak a vérvonalalapító őssel, mint a vérvonal kialakításában résztvevő többi egyeddel. A vérvonaltenyésztés célja a vonalalapító értékes génjeinek minél nagyobb arányban való akkumulálása és megőrzése a vonal egyedeinek genotípusában. Szelekció: Bármely, előzőekben megfogalmazott tenyésztési eljárás elképzelhetetlen szelekció nélkül. A kutyatenyésztés esetében mesterséges szelekcióról beszélünk, mely során egy meghatározott tenyészcél érdekében választjuk ki a populáció azon egyedeit, amelyeket a következő generáció szüleinek szánunk. A kiválasztott egyedeket tenyészállatoknak, a mesterséges szelekciót tenyészkiválasztásnak nevezzük. Selejtezés: Nem azonos a szelekció fogalmával. A szelekció előre jól megfogalmazott tudatos és megválasztott cselekvések sorozata, mely a populáció genetikai szerkezetére pozitív hatással van. A selejtezés a szelekcióhoz hasonlóan tudatos tevékenység, de ezzel szemben nem tervezett, kényszerszerű esemény, amelynek oka lehet öröklött (testalkati rendellenességek, örökletes betegségek) vagy szerzett (sérülés, kiöregedés, szerzett betegségek) tulajdonság. Ez utóbbi tekintetében a selejtezés lehet genetikai értelemben káros hatással is lehet a populáció genetikai szerkezetére. Életteljesítmény: A tenyésztésbevétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárai. A minőség fenntartását és javítását célzó korlátozások, kiemelések: Kanok esetében legkorábban 12 hónapos korban lehet tenyésztésbe állítani. Kanok esetében a tenyésztésben tartásnak felső korhatára nincs Oldal 3

4 Szukák esetében egészségének megóvását szem előtt tartva, legkorábban 15 hónapos korban, legkésőbb 8 évesen lehet fedeztetni. Ettől a korhatártól csak speciális esetben, a tenyésztésvezető írásos engedélyével lehet eltérni. Két kölykezés közötti idő: Egy szuka után két naptári évenként maximum három alom törzskönyvezhető. Alombejelentés, alomellenőrzés Az alombejelentő az egyesülettől beszerezhető nyomtatvány. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan, hiánytalanul kitöltenie, a következő tartalommal: A tenyésztő neve, címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, a tenyésztő nyilvántartási száma, a tenyészet neve (kennel név), fajta, születési idő, született kan és szuka utódok darabszáma, a szülők adatai (név, törzskönyvi szám, chip szám, szín, kiállítási eredmények, egészségügyi szűrések eredményei, tenyészszemle minősítés), utódok neve, színe, ívara. A bejelentett adatok valódiságát a tenyésztő az alombejelentő nyomtatvány aláírásával szavatolja. A kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a szülők két oldalas törzskönyv másolatát, a fedeztetési igazolást, a tenyésztő levédett kennel név igazolását, a kutyák kiállítási és tenyészszemle eredményeiről, továbbá az egészségügyi szűréseikről készült bizonyítványok másolatát. Az alombejelentőt és a csatolt dokumentumokat legkésőbb a kölykök 180 napos koráig kell az egyesületnél személyesen vagy postai úton leadni. Ezen bizonylatok a törzskönyv kiállításának bizonylatait képezik. Az alombejelentő beérkezését követő 15 napon belül az Egyesület területileg illetékes alomellenőre az almot személyesen ellenőrizheti, a kölykök fajtatisztaságát, egészségi állapotát (parazitamentesítés, életkornak megfelelő oltások megléte, stb.) és a tartási körülményeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jegyzőkönyvbe veszi. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI (TENYÉSZSZEMLE) SZABÁLYZAT 1. számú melléklet HCCC Általános Tenyészszemle szabályzata TENYÉSZTÉSI ADATOK NYILVÁNTARTÁSA A kölykök azonosítása Az Egyesülethez tartozó tenyésztőknél születendő kölyköket EU konform módon, ISO szabványnak megfelelő mikrochippel kell megjelölni. Az állatorvosok a chippel megjelölt kutyák adatait az országos adatbázisban rögzítik, a tenyésztő adataival együttesen. A chipbeültetés során az állatorvos a helyszínen tölti ki az IGAZOLÁS TRANSZPONDER (MICROCHIP) BEHELYEZÉSÉRŐL című nyomtatványt, melyben rögzítve van a beültető állatorvos neve, a tenyésztő neve és címe, a kutyák fajtája, az alom szüleinek neve, törzskönyvi száma, az alom születésének napja, a megjelölt kutyák ivara, neve, és a beültetett transponder száma. A nyomtatványt az állatorvos és a tenyésztő aláírásukkal hitelesítik, majd az elkészült igazolás másolatát a tenyésztő az Egyesületnek küldi meg Oldal 4

5 Az új tulajdonos regisztrálása A tenyésztő köteles a kölykök új tulajdonosairól nyilvántartást vezetni (melyet az Egyesület Tenyésztési vezetője, ill. az alomellenőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizhetnek) és felhívni az új tulajdonosok figyelmét arra, hogy állatorvosuknál végeztessék el adataik felvitelét az országos adatbázisba. Ennek célja az elveszett, ill. talált kutyák azonosítása és a kutyakereskedelem visszaszorítása. Az azonosítás egyedi szabályozása Mikrochip megjelölés nélküli kutyákat sem kiállításon, sem egyéb versenyeken nem lehet felvezetni, tenyészszemlén nem bírálhatók el. Olyan import kutyákat, melyek a származási helyükön tetoválással lettek megjelölve, szintén kötelező a szabványoknak megfelelő mikrochippel ellátni. Meg kell tagadni az egész alom megjelölését akkor, ha az egyedek a fajtajellegnek nem felelnek meg, bármely kétség merül fel a fajtatisztaságot illetően. Ilyen esetben az alomellenőrnek jegyzőkönyvet kell készítenie, melynek alapján a tenyésztésvezető dönt a törzskönyv kiállításáról. Általános rendelkezések Az alomellenőr igazolványt és bélyegzőt kap az Egyesülettől. A chip ellenőrzéséhez szükséges leolvasót az Egyesület biztosítja és az ő leltári tárgyát képezi. TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT 2. számú melléklet. Törzskönyvezési szabályzat Tenyészkönyv A tenyészkönyv a törzskönyv olyan kivonata, amely az egyedek tenyésztési adatait gyűjti össze. A tenyészkönyvbe kerülnek bejegyzésre a tenyésztéssel kapcsolatos adatok (tenyészszemle eredménye, szűrővizsgálatok eredménye, fedeztetés időpontja, alom születése, száma, időpontja, stb.) AZ EGYESÜLET SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ELNÖK Működését az alapszabály szabályozza TÖRZSKÖNYVEZÉSI VEZETŐ A törzskönyvezési vezetőt az Klub Egyesület vezetősége választja, az Elnök irányítja és felügyeli, elszámolással is az elnök felé tartozik. Feladatai: - felelős a törzskönyvön szereplő adatok valódiságáért - elszámolással tartozik a vezetőség felé, gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartásáról. - a törzskönyvezés egységes végrehajtása, - tenyészszemlék szervezése, - tenyészszemle adatok gyűjtése, feldolgozása, - információs rendszer működtetése - a tagok törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatásának koordinálása. Tevékenységét az elnök felügyeli Oldal 5

6 GAZDASÁGI VEZETŐ: Felügyeli az Egyesület pénztárát, kezeli a szervezet rendelkezésére álló pénzeszközöket, elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló jelentéseket. KIÁLLÍTÁS -ÉS RENDEZVÉNYSZERVEZŐ A kiállítási- és rendezvényszervező az Egyesület elnökének tartozik elszámolással. Megbízását az elnöktől kapja. Feladata a tenyésztésvezető által rendezett és vezetett tanfolyamok, továbbképzések teljes körű szervezése, kiállítások szervezése, munka vizsgák, versenyek és ezekre felkészít_ tanfolyamok szervezése, PR tevékenység TENYÉSZTÉSVEZETŐ Feladata a Klub Egyesület Tenyésztési Szabályzatának szigorú, következetes betartatása, az abban részletezett feladatok elvégzése. A tenyészszemléken való részvétel. Szakmai továbbképzések koordinálása. ASSZISZTENS: Az Egyesület szükség esetén asszisztenst foglalkoztat Feladatai: -A beérkező iratok iktatása, rendszerezése és továbbítása az elnök, a tenyésztési vezető vagy az Törzskönyvezési vezető részére. - Adminisztrációs munkák elvégzése, amellyel az elnök vagy a tenyésztési vezető megbízza. ÁLLATVÉDELEM Az FCI tagországok körében mutatkozó igény alapján az FCI 1996.június 4-én Bécsben megtárgyalta a kutyakereskedelem kérdését, ahol az alábbi döntés született: Az FCI elnöksége felszólítja tagállamait, hogy tenyésztőinek tiltsa meg, hogy kutyáikat és kölykeiket kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el. A HCCC csatlakozva ezen elvekhez megtiltja tagjainak, hogy kutyáikat, illetve azok kölykeit kereskedőnek vagy állatkereskedésnek adják el. Amennyiben a HCCC tenyésztőjéről bebizonyosodik, hogy megszegi a tiltást, az Egyesület visszavonja tenyésztői engedélyét és kizárja tagjai sorából. Az HCCC kapcsolatot tart az egyesülethez tartozó fajták mentését végző fajtamentő szervezetekkel. Munkájukat a tagok önkéntes karitatív munkájával, jótékonysági rendezvények szervezésével úgy anyagilag, mint tevőlegesen segíti. HCCC- taggyűlése, Budapest, február Oldal 6