2000. augusztus 24. napjától államilag elismert tenyésztő szervezet, a. Magyar Ír Farkasagár Egyesület Magyar Agár Szekciójának TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 A augusztus 24. napjától államilag elismert tenyésztő szervezet, a Magyar Ír Farkasagár Egyesület Magyar Agár Szekciójának TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA a 98/ (X.24.) VM rendeletben foglaltak szerint 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. TENYÉSZTÉSI PROGRAM 1. Az egyesület adatai 2. Az egyesület célja 3. Személyi feltételek 5. Tárgyi feltételek II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A fajta neve 2. A fajta leírása 3. Standard 4. Tenyészcél 5. A tenyésztés módszere 6. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok 7. Tenyésztési definíciók 8. Minősítési rendszer 8. A tenyésztésbe vétel és tenyésztés ben tartás feltételei 9. A tenyésztés dokumentációja Ill. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT 1. Tenyészszemle szabályzat 2. Kiállítási szabályzat 3. Coursing szabályzat IV. TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A törzskönyv 2. A törzskönyvezés célja 3. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei 4. Törzskönyvezhető egyedek 5. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai 6. A Magyar Ír Farkasagár Egyesület törzskönyvvezetőjének feladatai 7. A törzskönyvi nyilvántartás tartalma 8. A törzskönyvezés gyakorlati feladatai 9. A származási lap tartalma 10. A származási lap kiállításának menete 11. Az adatszolgáltatás rendszere 12. Kiesések nyilvántartása 13. Állatvédelem 14. Egyéb rendelkezések V. GAZDÁLKODÁSI ÉS JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 1. A szabályzat célja és hatálya 2. A gazdálkodás bevételi forrásai 3. Általános rendelkezés a tisztségviselők díjazásáról 4. A vezetőre és a tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazási elvek és szabályok 5. A tenyésztésvezető tiszteletdíja 6. Költségtérítések és egyéb juttatások 2

3 7. A kiállításokon és tenyészszemléken dolgozó ring asszisztencia tiszteletdíja 8. Irodai adminisztrációs tevékenység díjazása 9. A bírók tiszteletdíja 10. A könyvelő díjazása 11. A MIFE honlap kezelőjének díjazása 12. A MIFE eseményeihez kapcsolódó katalógusszerkesztés és nyomdai munkák díjazása VI. MELLÉKLETEK 3

4 I. TENYÉSZTÉSI PROGRAM A jelen Tenyésztési program kötelező hatállyal kiterjed Magyarország területén a magyar agár tenyésztőire és az általuk tenyészteni óhajtott egyedekre. Ezen tenyésztési program figyelembe veszi az állattenyésztésről szóló - az évi CXXX. törvénnyel módosított évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Atv.) előírásait, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény, valamint a 98/2013. (X.24.) VM rendelet - mindenkor hatályos változatában foglaltakat. 1. Az egyesület adatai Az egyesület neve: Magyar Ír Farkasagár Egyesület ( továbbiakban MIFE) Székhelye: Szentes, Tanya Az egyesület célja Az Egyesület a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a 98/2013. (X.24.) VM rendelet szerinti előírásait magára nézve egyebekben is kötelezőnek tartja. Célja továbbá a fent említett fajta magyarországi kedvelőinek egyesületbe tömörítése, érdekeinek képviselete és védelme, az egyesületi élet biztosítása, közösségi tevékenységek szervezése, irányítása. A fajta egyesületi tagokkal való megismertetése, a fajta népszerűsítése, a kinológiai ismeretek bővítése. A magyar agár fajta fajtatiszta tenyésztésének fenntartása és szakszerű irányítása, a magyarországi állomány gondozása, minőségének folyamatos emelése. A fajtával kapcsolatban kinológiai tudományos kutatás végzése, támogatása, ismeretterjesztés. Az egyesület tagjai, illetve a fajtával foglalkozó személyek részére biztosítani a szakszerű, magas színvonalú, törvényeknek megfelelő hazai és nemzetközi rendezvényeket. A kulturált ebtartással és az állatvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés színvonalának emelése, a szakmai oktatás és továbbképzés biztosítása, ennek érdekében rendezvények szervezése és együttműködés más kinológiai szervezetekkel. 3. Személyi feltételek 3.1. A MIFE tagsága A Magyar Ír Farkasagár Egyesület több évtizedes múltra visszatekintő fajtagondozó egyesület tenyésztői törzsgárdájából alakult azzal a céllal, hogy a felhalmozott szakmai tudást és genetikai értéket új, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő szervezeti formában és működési feltételek között gondozza és fejlessze tovább Az MIFE képviselője Juhász Csilla elnök Tenyésztésvezető Dr. Szetei Viktória állatorvos. 4

5 A tenyésztésvezető feladata Az MIFE tenyésztési szabályzatának következetes betartatása, ellenőrzése. Rendszeres tájékoztatást ad az egyesület vezetése felé. A Tenyésztésvezető az Egyesület Alapszabálya, Szervezeti és Működési és Szabályzata, az Egyesület közgyűlésének, elnökének, vezetőségének és határozatainak keretei között végzi tevékenységét. Feladatainak ellátása során tudomására jutott adatokat és információkat bizalmasan kezeli és azt kizárólag az MIFE elnökének felhatalmazásával hozza nyilvánosságra. Az Egyesület elnökével közösen és külön-külön is jogot gyakorol a származási lapok készítése során, a szülőpár tenyészthetőségi minősítésének igazolásában. A tenyésztésvezető folyamatosan gyűjti, és nyilvántartásszerűen vezeti a fajta populációjára vonatkozó valamennyi tenyésztési kimutatásokat, statisztikákat vezet, melyet döntés előkészítéseiben felhasznál. A tenyésztésvezetőtől származó egészségügyi szűréseredményeket a MIFE összeférhetetlenség miatt nem fogadja el A tenyésztésvezető diplomamásolata és szakmai önéletrajza a 34. sz. melléklet A tenyésztésvezető megbízási szerződése 2. sz. melléklet A törzskönyvvezető A törzskönyvvezető feladata 1. ellenőrzi, hogy a törzskönyvezésre beadott egyed szülei megfelelnek-e azon feltételeknek, melyek a törzskönyvezéshez a hatályos jogszabályok és az Egyesület előírásai alapján szükségesek 2. koordinálja a tenyésztők törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatását 3. gyűjti és feldolgozza a teljesítményvizsgálati adatokat 4. tartja a kapcsolatot a származási lapot kiállító szervezettel 5. gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról 6. felelős a törzskönyvön és a származási lapon szereplő adatok valódiságáért 7. elszámolással tartozik a vezetőség felé A törzskönyvvezető nyilatkozata a 3. sz. melléklet Nyilatkozat jogutód nélküli megszűnés esetére A Magyar Ír Farkasagár Egyesület elnöke ezen szabályrendszer életbe lépésével egyidejűleg, törvényi előírásoknak eleget téve kötelezettséget vállal arra, hogy az MIFE elismert tenyésztő szervezet tenyésztési hatóság általi jogosultságának megvonása, vagy jogutód nélküli megszüntetése esetén a teljes törzskönyvezési és egyéb nyilvántartási dokumentációját hiánytalanul és késedelem nélkül átadja a tenyésztési hatóságnak. 4. Tárgyi feltételek Az Egyesület rendelkezésére áll személyi számítógép, laptop, telefon, fax, üzenetrögzítő, microchip leolvasó készülék, internet hozzáférhetőség, kartoték rendszer, melyek nem a MIFE tulajdonát képezik, tulajdonosuk használatra bocsátotta MIFE rendelkezésére. 5

6 II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A fajta neve Magyar agár 2. A fajta leírása Standard (magyar agár): FCINo.240 Érvényes standard eredetijének utolsó közzétételi ideje: Rövid történelmi áttekintés: A magyar agár egy ősi vadászkutya fajta eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, az ásatásoknál talált koponyacsontos is ezt igazolják. Gyorsaságának növelésére a XIX. században különféle agárfajtákkal keresztezték. Eredete: Magyarország HASZNÁLATA: Vadász- és falkaeb, mely szemre vadászik. Mindazonáltal szaglása figyelemreméltó. Pályaversenyzésre és coursingra kiválóan alkalmas, különösen hosszabb tavon vált be. Nagyon jó kisérő- és hűséges jelzőkutya. 3. szekció Rövidszőrű agarak Munkavizsga nélkül. Általános megjelenés. Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozatú, jól izmolt. Elegáns. Fontos arányok: - A testhossz kissé nagyobb a marmagasságnál. - Az orrhát hossza kb. a fejhossz felének felel meg. Viselkedés és jellem: Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett és ellenálló. Versenypályán kiváló versenyző. Nem igény, hogy bármely tavon gyorsabb legyen, mint az angol agár! Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens, hűséges. Éber, személy- és házőrző ösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív vagy harapós legyen! FEJ: Felülről és oldalról nézve meglehetősen széles alapú ékalak. AGYKOPONYA: Koponya Mérsékelten erős, széles. A homlok viszonylag széles. Stopp: Kifejezett. ARCKOPONYA: Orrtükör: Viszonylag nagy, jól pigmentált, nagy, tág orrlyukak. Arcorr: Erőteljes, megnyúlt de nem túlzottan elhegyesedő. Ajkak: Jól záródóak, feszesek, jól pigmentáltak. Állkapocs/fogazat: Hatalmas, erőteljes állkapcsok. jól fejlett, erős, szabályos és a fogképletnek megfelelő teljes ollós harapás. Pofa: Erőteljes, izmos. Szemek: Középnagyok, sötét színűek, nem dülledtek és nem mélyen ülőek. Élénk és értelmes kifejezés. Fül: Igen nagyok, kimondottan vastag szövetűek. Középmagasan tűzöttek és jól hordott rózsafül formájában 6

7 simulnak a nyakszirtre. Amikor a kutya figyel, fülét felállítja. Inkább a nehéz, mint a könnyű fül kívánatos, az állandó állófül hiba. Nyak: Közepesen hosszú, de mégis elegáns, száraz, izmos, lebernyeg nélküli. TEST: Mar: Jól fejlett, izmos, hosszú. Hát: Széles, egyenes, feszes, igen jól izmolt. Ágyéktájék: Nagyon széles, egyenes, erősen izmolt. Far: Széles, enyhén csapott, erős izomzattal. Mellkas: A mellkas mély, erősen dongás, elegendő helyet biztosít a hatalmas tüdőnek és szívnek. Jól Ívelt, jól hátranyúló bordák. Has:. Mérsékelten felhúzott. Farok: vastag, csak mérsékelten elvékonyodó, középmagasan tűzött, csánkig érő, enyhén ívelt. Alul drótosan szőrözött Nyugalmi helyzetben lefelé lógatja, akcióban a hátvonal magasságáig emelheti. VÉGTAGOK Elülső rész: Az elülső végtagok erősek, inasak. Mind előlről, mind oldalról nézve egyenesek és párhuzamosak, Lapocka: Mérsékelten dőlt, mozgékony. izmos, hosszú. Felkar: Hosszú, kissé dőlt, izmos. Könyökök: Rugalmasan simulnak a mellkashoz, mozgékonyak, sem kifelé. sem befelé nem fordulnak. Alkar: Hosszú, egyenes, erős csontozatú, szárazon izmolt. Elülső lábtő: Széles és erős. Elülső lábközép: Rövid és függőleges. Elülső mancsok: Viszonylag nagyok. hosszúkásak (nyúlmancsok). Erőteljes talppárnak, erős, röviden tartott karmok, Hátulsó rész: A hátulsó jól, de nem túlzottan szögelltek, erős csontozatúak, jól izmoltak. Hátulról nézve párhuzamosak. Comb: Hatalmasan izmolt, inkább hosszúkás izmokkal. Térd: Közepesen szögellt, erős. sem befelé, sem kifelé nem fordul. Lábszár: Hosszú, szárazon izmolt. Csánk: Erőteljes, erős, mélyen elhelyezkedő. Hátulsó lábközép: Hátulról nézve állásban épp úgy mint mozgásban is párhuzamosak. Hátulsó mancsok: Viszonylag nagyok. kissé hosszúkásak. erős talppárnákkal és karmokkal. MOZGÁS: Térölelő, rugalmas ügetés, előlről és hátulról nézve párhuzamos vonalon mozgó végtagok. BŐR: Viszonylag vastag, de a testre mindenhol jól simuló, sem ráncot, sem lebernyeget nem képez. SZŐRZET Szőr: Rövid, sűrű, durva, simán a testhez simuló. Télen tekintélyes mennyiségű és vastagságú aljszőrzetet növeszt. Szín: Minden ismert agárszín és színkombináció, a kizáró hibáknál felsorolt színek kivételével. NAGYSÁG: Kanok ideális marmagassága cm, a szukáké cm. Nem a centiméterben mért magasság, hanem az arányosság a legfontosabb. Hibák: Az előbb említett pontokról való minden eltérés hibának minősül, mely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával. KIZÁRÓ HIBÁK: 7

8 Nem típusos fejforma Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás. Egy vagy több fog hiánya (metszőfogak közül, szemfogak közül, 2-4. előőrlő. ill, 1-2. őrlő). Kettőnél több Pl hiánya, M3-at nem veszik figyelembe). Entropium, ectropium. Kék, kék-fehér, barna, farkasszürke, valamint fekete-cserszín; háromszínűség. Agresszivitás. UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS: A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatólag normálisan fejlett herével kell rendelkezniük. 4. Tenyészcél: A tenyészcél alapját a fajtagazda nemesítő ország szerinti mindenkori érvényes standard képezi. A magyar agár kutyát eredendően vadászatra használták. Bár rendkívüli intelligenciája és alkalmazkodó- képessége miatt napjainkban számos területen jó eredménnyel használják, a cél az alapvető képességek genetikájának megőrzése, illetve ezen elvek alapján történő szabályozott, ellenőrizhető, a standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedek kulturált tenyésztése. Mivel a fajtát gyakran választják kedvtelésből tartott, családi kutyának, így a tenyészcél megfogalmazásánál hangsúlyozzuk az egészséges idegrendszerű, kedves természetű, jó stressztűrő képességű kutyák tenyésztésének fontosságát. 5. A tenyésztés módszere Fajtatiszta tenyésztés. Egyéb tenyésztési módszerek a fajtában nem megengedettek. A fajtatiszta tenyésztés típusai: vonaltenyésztés, beltenyésztés, rokontenyésztés. Az MIFE által preferált típus a vonaltenyésztés alkalmazása, mivel egy anya után csak relatíve kisszámú utód nyerhető, ezzel szemben egy kan után lényegesen több utóddal lehet számolni. További előnye, hogy megfelelő számú vérvonal esetén elkerülhető a szoros beltenyésztés és a genetikai bázis beszűkülése. A rokontenyésztést az alábbi elveknek megfelelően értékeljük: A gyakorlatban rokonsági fokról igazából az első 4 ősi soron beszélhetünk:. Ha csak az 5. vagy az a fölötti ősi sorban találhatók azonos ősök, az egyedek idegeneknek tekinthetőek. Idegen párosításnak tekinthetjük azt is, ha a tenyésztésre szánt egyedek rokontenyésztettek, de egymással négy ősi soron belül semmilyen rokonságban nem állnak. Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetünk meg. Igen szoros rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka % között található az egyedben. Pl.: szülők gyermekükkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is. Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl: nagyszülő az unokával. 8

9 Távolabbi rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5-56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket. Idegentenyésztés: amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedek párosodnak egymással. Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk elegendő, a tágabb rokontenyésztést alkalmazni, Inkább a Jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani. Beltenyésztés alatt a leszármazás szempontjából rokon (közös ősökkel rendelkező) egyedek párosodását értjük. A párosodó egyedek emiatt, a véletlentől elvárható mértéknél nagyobb mennyiségben hordoznak közös, ill. leszármazás-azonos allélokat. Ez jelenti egyben a beltenyésztés veszélyét is: a hátrányos tulajdonságot hordozó recesszív allélok találkozásának esélyei megnövekednek. Kellő genetikai feltérképezettség híján kerülendőnek tartjuk a törzskönyv alapján ismert, nagymértékben közös genetikai állományú egyedek párosítását, mert ez súlyos öröklődő betegségek rögzüléséhez, súlyos esetekben halálos betegségek kialakulásához vezetnek és az nem tenyésztési cél. 6. A fajtára Jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok Szigorúan tilos a magyar agarat láncra kötve, vagy ketrecben tartani. Tenyészkutyák lakhelyét a következőképpen kell kialakítani: A magyar agár tartási és tenyésztési körülményeinek kialakításánál általánosan figyelembe kell venni az évi XXVIII., az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény II fejezetének 4. és 5. rendelkezéseit. A kölykök és felnőtt egyedek fizikai és pszichés fejlődéséhez az ember intenzív gondoskodása és a rendszeres mozgás szükséges. Minden kennelnek rendelkeznie kell belső térrel és kifutóval, mely a gondozó tartózkodási helyétől látó és hallótávolságon belül van. A belső tér felnőtt egyedek részére 1.5-2m2 alapterületű, belmagassága m, szigetelt, a fekhely minden esetben puha (önmagában sem kő, sem beton, sem fa) A fajta igen érzékeny kemény fekhelyesetén a könyök ízületi bursitis megnagyobbodására. A kennel kifutó része egyedenként minimum 30 m2, minden további felnőtt egyedre + 15 m2. Felnőtt egyedek ennél kisebb területen történő tartása nem megengedett. Az egyes kennelek elválasztását úgy kell kialakítani, hogy az esetleg egymást nem kedvelő kutyák egymást meg ne sebezhessék. A kennelek olyan magasak legyenek, hogy a kutyák ne ugorhassák át, egyik oldalon jó kilátási lehetőséggel. Szélvédett, állandó bejárasi lehetőség biztosított a belső térbe. Részben természetes talajjal rendelkezik, nem lehet állandóan árnyékban, sérülés veszélye nem állhat fönn. A kennelben tartott eb mozgási igényét sétával, a szabadban levő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik a kutyáival ( pl: játék, futtatás). Minden felnőtt ebnek 1-2, és minden kölyöknek 3-4 óra emberi társaságot, érintkezést, beszédet és 9

10 odafigyelést kell biztosítani. Ez az odafigyelést a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon. A testi érintkezés elengedhetetlen. Az alom tartózkodási helyének alapterülete minimum 5 nm2, állandó hőmérséklete el kell, hogy érje a 16 C fokot. Az infra lámpa felszerelése kötelező ll WI kölykök 2 hetes korukig, mellyel biztosítani kell a fekhely területén a C fokot. A felnevelő helyiség C fokra fűthető hely. Könnyen tisztítható, a kölykök és az anyaállat részére a fekhely puha, szigetelt, sem kő sem beton nem lehet. Legyen jól szellőztethető és kielégítő természetes fény is világítsa meg. Az anyaállat részére visszavonulási lehetőséget kell biztosítani. Előrehaladottan vemhes kutyát a többitől elkülönítve kell tartani. Beteg, vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, az állatorvos javaslatra meghatározott ideig ketrecben lehet tartani. A beteg állat állategészségügyi ellátásban részesítése kötelező. Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, szállító boxokban, tartani, mert ezzel a kutya a megfelelő mozgási lehetőségtől meg van fosztva. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon a kutya érdekében, védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett. Szankciók: Az 5. pontban leírtak be nem tartása esetén a tenyésztő kennel nevet nem kaphat ill ha van már neki, a kiskutyák származási lapjaira nem jogosult. Törvénysértő tartás esetén a megfelelő jogi lépéseket kell megtenni. Amennyiben a fenti feltételeket biztosítja, a tartási mód felülvizsgálatát újra kérvényezheti, pozitív elbírálás után született kiskutyák származási lapot kaphatnak. 7. Tenyésztési definíciók 7.1. Tenyésztő és tenyészhely A tenyésztő az a személy, akinek tulajdonában (mint tulajdonos, vagy mint bérlő) a kölykezés időpontjában van a tenyészszuka és nemzeti vagy nemzetközileg védett kennel név birtokosa. A tenyésztőnek rendelkeznie kell a hatályos állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyészhellyel. Ennek az ellenőrzését és nyilvántartásba vételét az MIFE elnöke és az általa kijelölt vezetőségi tag, vagy tenyésztésvezető végzik. A már meglévő tenyészhelyek besorolását 1 éven belül az MIFE elvégzi. Törzskönyvezett, származási lappal rendelkező kiskutya kizárólag az állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyészhelyről származhat Az MIFE köteles kérésre felvilágosítást adni a tenyésztőrő1. A megfelelő tenyészhelyeknek a MIFE adatbázisában is regisztrálva kell lenniük. A tenyésztő jelölt írásban kérheti a tenyészhely elismertségét, aminek elfogadását a MIFE köteles 2 hónapon belül elbírálni A tenyészeb meghatározása A MIFE csak azon magyar agár ebek tenyésztését engedélyezi, amelyek megfelelnek az alábbiaknak: 1. Három generációra visszavezetve zárt törzskönyvvel rendelkezik az adott fajtában, vagy regisztrációs származási lappal rendelkezik 2. Hivatalosan regisztrált, egyedi azonosítóval rendelkezik és szerepel a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában. 10

11 3. Megfelel az életkori és életteljesítmény szabályoknak 4. Rendelkezik az MIFE által meghatározott eredményes tenyészszemlével. 6. A tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során "Tenyészeb" minősítést kapott. 7.3.Tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás A MIFE szabályai szerint az a kutya tenyészthető, amelyik a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során megfelelt az MIFE követelményrendszerének és "Tenyészeb" minősítést kapott. Csak azon ebek kölykei kerülhetnek az MIFE törzskönyvébe és kaphatnak származási lapot, amelyeknek mindkét szülője "tenyészeb" minősítéssel rendelkezik. Az MIFE újonnan tenyésztésbe állítani kívánt kutyák esetén csak a saját tenyésztésvezetője által kiállított tenyészeb igazolást fogad el. A tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárást az eb tulajdonosa kezdeményezi a MIFE-hez beadva egy erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával (melléklet), az eb származási lapjának kétoldalas másolatát, illetőleg a regisztrációs származási lap másolata a tenyészszemle jegyzőkönyvet a küllembírálatról az előírt kiállítási eredményeket igazoló dokumentumokat az előírt egészségügyi szűrővizsgálatok eredményeinek hiteles másolatát nyilatkozik az általa közölt adatok valódiságáról A beérkezett kérvény és a csatolt dokumentumok alapján a tenyésztésvezető megvizsgálja, hogy az eb eleget tett-e a tenyészebbé válás kritériumrendszerének (lásd a fejezet előző pontja). Ennek alapján döntést hoz, amelyet határozatban indokol és igazolást állít ki, amelynek tartalma lehet: a.) Az MIFE által a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során megfelelt, minősített TENYÉSZEB. Az MIFE a tenyészeb minősítést egy élettartamra adja, az eb mindaddig tenyészthető, amíg megfelel a tenyésztésben tartás kritériumainak. A bejegyzés bekerül az MIFE törzskönyvi nyilvántartásába. b.) Az MIFE által a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során nem felelt meg, NEM TENYÉSZTHETŐ. A tenyésztésvezető határozata indoklási részében kifejti döntésének okát, hogy milyen okból nem kapott az eb tenyésztési engedélyt. Amennyiben az ok valamilyen hiányosság, vagy alaki hiba a benyújtott dokumentumokban, úgy a tenyésztésvezető hiánypótlásra, korrigálásra szólítja fel a tulajdonost. Ezek birtokában új eljárás indul. Ha az eb azért nem kapott tenyésztési jogosultságot, mert a kritériumrendszer valamely elemének megváltoztathatatlan módon nem tett eleget ( túl van megengedett életkoron, egészségügyi szűrései alapján betegnek minősül, a tenyészszemlén nem felelt meg), úgy a tenyésztésvezető határozata végérvényes. Az elutasítás alapja kizárólag objektív, igazolható, az MIFE szabályrendszerében szereplő ok lehet. Az eredmény bekerül az MIFE törzskönyvi nyilvántartásába Kennel létrehozása, kennel név, kennel név védelem 11

12 A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet - fajtára való tekintet nélkül-, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve családtagok közötti örökösödést. A kennel nevet nem lehet megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Ugyanazt a kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek. A kennel nevet idejében a szuka fedeztetése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az egyesületnél igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyag ot (tenyésztési szabályzatot, stb.) kell biztosítani. Igénylését egyidejűleg továbbítják az illetékes tenyésztés vezetőhöz, aki ellenőrzi a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok meg felelnek-e a tenyésztési szabályzatban leírtaknak. Pozitív elbírálás esetében a kennel név védetté válik. Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos fórumán nyilvánosságra kell hozni és a védelmi díj befizetése után a kennel név végérvényesen védetté válik. A kennel nevet nemzetközileg védetté kell nyilváníttatni. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre. Olyan tenyészszukák esetében amelyeknek tulajdonosai különböző országokhoz tartoznak, szerződéses szabályozást kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról. Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek. Meg kell jelölni azt a tulajdonost, aki a tenyésztési szabályzat betartásáért felelős, és a nyomtatványokat aláírhatja. Ugyanígy meg kell jelölni egy személyt ezen célokra olyan kutyáknál, akik pl. egy cég tulajdonában vannak. Szankciók: A fent leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kölykök származási lapot nem kaphatnak Tenyészállat bérlése, illetve bérbe adásával kapcsolatos szabályok. Tenyészállatot bérelhet a tenyésztő másik tenyésztőtől, vagy olyan szuka és kan tulajdonostól, aki nem kíván tenyésztést folytatni. A bérlésről, illetve a bérbe adásról minden esetben írásos megállapodást kell készíteni, amelynek tartalmazni kell a bérlő és a bérbe adó, valamint a tenyészállat adatait, a bérbe adás időtartamát. Abban az esetben, ha a bérbe adás a fedeztetés után történik, a megállapodásban megnyugtatóan rendelkezni kell, hogy a fedeztetési 12

13 díjat a bérlő, vagy a bérbe adó milyen módon rendezte, vagy fogja rendezni a fedezőkan tulajdonosa felé. A bérbe adási szerződést minden esetben csatolni kell az alom bejelentő mellékleteként, Abban az esetben, ha import a szuka, a tenyésztésbe vétel előtt, de legkésőbb az alom bejelentő leadásáig, a származási ország egyesülete által, a tenyésztő nevére kiállított hivatalos pedigreet Magyarországon honosíttatni kell. Amennyiben a tenyésztő külföldi tenyészállatot bérel, a bérbe adási szerződést magyar nyelven is el kell készíteni. Amennyiben a külföldi tenyészállat kapcsán bármilyen idegen nyelvi probléma merül fel, a tenyésztő köteles a saját költségén minden szükséges dokumentumról hivatalos fordítást beszerezni. Amennyiben a tenyészállat külföldi tulajdonban van, a tenyésztésbe vétel feltételeit a tulajdonos országában hatályos tenyésztési feltételek határozzák meg. A külföldi tulajdonú, vagy külföldről behozott tenyészállat esetében minden minősítést és kiállítási eredményt hitelt érdemlően igazolni kell A külföldi - magyar közös tulajdonú kanok használata a tenyésztésben A külföldi - magyar közös tulajdonban lévő kanok használatára a tenyésztésben a magyar (MIFE) szabályok érvényesek, kivéve, ha rendelkeznek a származási ország tenyészvizsgálati eredményeivel. 8. Minősítési rendszer A tenyészeb minősítési rendszer A minősítési rendszernél kiemelt fontosságú a küllem, az egészségügyi eredmények, és a munkabeli képességek minősítése. Ez a három terület egyben a minősítési rendszer alappillére Az egyesület tenyésztési szabályzatának életbe lépése előtt megszerzett minősítés ek beszámítása Azok az ebek, amelyek az MIFE tenyésztési szabályzata hatályba lépésének időpontjáig nem rendelkeznek tenyészszemlével, a tenyésztési engedélyt az érvényes szabályok szerint kell megszerezniük. Azoknak az egyedeknek, amelyek már rendelkeznek korábban megszerzett tenyészszemlével( MEOE Hungária Agár Klubnál december 31-ig megszerzett) az MIFE ezt elfogadja. Ettől az időponttói már a MIFE tenyészszemle az egyedül érvényes. Ezután már ezeket az egyedeket is kizárólag az elő írt feltételrendszer teljes körű betartásával lehet tenyésztésbe venni Egészségügyi szűrővizsgálatok Az egészségügyi szűrővizsgálatok célja, hogy beteg eb ne kerüljön tenyésztésbe. Az egészségügyi szűrővizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie, kivéve, ha az genetikai jellegű vizsgálat, mert ilyen esetekben az életkor irreleváns az eredmény szempontjából. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni, és igazolni azt az elvégzett szűrővizsgálatokról kiadott leleteken. A röntgen felvételen annak azonosíthatósága érdekében szerepelnie kell a kutya mikrochip számának. A szűrést bármelyik Kamarai működési engedéllyel és a szükséges vizsgálathoz a megfelelő felszereléssel rendelkező állatorvos sal el lehet végeztetni. 13

14 A szűréseredmények bekerülnek az MIFE központi nyilvántartásába, az eb törzskönyvébe Csípőízületi diszplázia (HD) szűrés (nem kötelezően elvégezendő vizsgálat) Függetlenül a HD szűrés eredményétől, a tenyészszemle során kiemelt figyelmet kell fordítani a bemutatott kutyák funkcionális mozgás vizsgálatára, különös tekintettel a D-s csípőjű egyedekre. Amennyiben sántaság figyelhető meg, azon a tenyészszemlén ez az egyed nem kaphat "Küllemi szempontból tenyészthető" minősítést. Mivel a sántaság, mozgászavar okai sokrétűek lehetnek, így egy következő, a tulajdonos által választott időpontban az ilyen kutyák újabb lehetőséget kaphatnak tenyészszemlén való bemutatásra. Ha a tünetek a következő tenyészszemlén is nyilvánvalóan fennállnak, azaz a kutya sántít, vagy mozgása feltűnően összerendezetlen, az egyed nem kaphat,,küllemi szempontból tenyészthető" minősítést és így tenyészeb minősítést abban az esetben sem, ha a HD szűrés eredménye ezt lehetővé tenné, Szemészeti szűrővizsgálatok (Nem kötelezően elvégezendő vizsgálat) Abban az esetben lép hatályba, ha a tenyésztésvezető elrendeli. A tenyésztésbe vétel feltétele, hogy egészséges egyedek tenyészthetők. Ha bármely külső jele van a betegség lehetőségének, akkor szükséges a genetikai Progressiv Retina Atrophia (PRA) szűrés. Beteg kutyák tenyésztésbe nem vonhatók Öröklött vesebetegség - Familiaris Nephropatia (FN) (Nem kötelezően elvégezendő szűrés) Abban az esetben lép hatályba, ha a populáció úgy kívánja és a tenyésztés vezető elrendeli. Halálos kimenetelű, veseelváltozás, génmutáció okozza Tenyészszemle eredmények A tenyésztésbe vétel egyik alapfeltétele az ebek tenyészszemlén történő bemutatása és az ott mind a küllembírálat, mind a képességvizsgálat során elért "Megfelelt" minősítés. Ez önmagában szükséges de nem elégséges feltétel a tenyészthetőséghez. A magyar agár fajta esetében a tenyészszemle áll: Küllembírálat: Elérhető minősítés: tenyészthető nem tenyészthető tenyésztésre javasolt (az az egyed kaphat ilyen minősítést, amely a tenyészthető minősítés kritériumának megfelelt és minimum 3 ország champion cím birtokosa és az Inter Champion cím birtokosa, ---vagy a tenyészthetőség cím mellett a Magyarországon rendezett minimum két kiállításon és abból egyik a klub által szervezett kiállítási kitűnő minősítést szerzett és még minimum két coursing, vagy pálya versenyen részt vett és az első tíz hely valamelyikén sorolták.) 8.5. Kiállítási eredmények A tenyészteni kívánt magyar agár szukáknak nem előírás kiállítási eredménnyel rendelkezniük, mivel 14

15 küllembírálatuk a tenyészszemle részét képezi. A kan egyedekre a MIFE szigorúbb feltételeket határoz meg, mivel egy kan kutyának életében több utóda lehet, mint egy szukának, így a populációra nagyobb hatást gyakorolhat. Ezért a kanoknak a tenyésztésbe vétel időpontjáig legalább két.kitűnő" minősítéssel kell rendelkezniük, amelyből legalább az egyiket a "Fiatal" fölötti kiállítási osztályból kell megszerezniük, két küllembírótól. 9. A tenyésztésbe vétel és tenyésztésben tartás feltételei 9.1. Általános rendelkezések Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendő szabad kifutó és emberi odafigyelés. Tenyésztésbe csak olyan ebek állíthatók, amelyek a kritériumrendszer alapján megfelelnek a "tenyészeb" minősítésnek és erről a tenyésztési felelős igazolást állított ki. A tenyésztésbe vételhez szükséges feltételeket a tenyésztésvezető ellenőrzi és ez alapján adja ki a tenyésztési engedélyt az adott egyedre. A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek kölcsönösen meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a párosításra szánt egyedek megfelelnek, hogy mind a kan, mind a szuka rendelkezik tenyésztési engedéllyel, azaz a MIFE által minősített tenyészeb. Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő, illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására, a szukatulajdonos költségére a törzskönyveztetni kívánt kölykök vonatkozásában az alom 180 napos koráig, ami a törzskönyvi nyilvántartásba vétel legkésőbbi határideje. A vizsgálati mintavételt csak állatorvos végezheti, aki a kutyák azonosításáért felel. Olyan ebek, amelyeknek a szülei az Egyesület tenyésztésengedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az Egyesület törzskönyvébe nem vehetők fel. A vemhesen importált szukáknak a fialást követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási lapok kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba. Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Az egészségügyi szűréseket igazolni kell A betegségek megelőzése A MIFE különös gondot fordít a gondozása alá tartozó fajta egészségvédelmére, ezen belül is nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. A szűrővizsgálatokkal igyekszik megakadályozni a beteg ebek tenyésztésbe kerülését. Emellett szabályait úgy hozta meg, hogy azok progresszíven segítsék a tenyésztést, a fajták nemesítését. A túlzottan szigorú és átmenet nélkül bevezetett szabályok kontraszelektíven működnének, mert a genetikai állomány indokolatlan mértékű beszűkítésén keresztül (palacknyak-hatás) újabb genetikai eredetű betegségek halmozott megjelenésére lehetne számítani. Tekintettel arra, hogy több, multifaktoriális és/vagy poligénes betegség manifesztálódásához nagy mértékben hozzájárulnak a rossz táplálási és tartási körülmények, így e területeken az MIFE a felvilágosításnak, 15

16 tanácsadásnak és a szabályok betartatásának kiemelt figyelmet szentel a betegségek megelőzése érdekében A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárai Tenyészthető az az eb, amelyik az MIFE által tenyésztésbe vételi kort betöltötte és a tenyésztésben tartási életkort nem haladta meg. Az MIFE a szuka egyedek tenyésztésbe vételi alsó korhatárát 18 hónapban, a tenyésztésben tartás felső korhatárát 8 évben határozza meg. Mindkét esetben a fedeztetés napja az irányadó időpont. Kanoknál a tenyésztésbe vétel alsó korhatára 15 hónap, míg a tenyésztésbe vétel és tartás tekintetében náluk felső életkori határt az MIFE nem szab meg Két kölykezés közötti idő Két kölykezés közötti idő szukák esetében: Két naptári év alatt maximum 3 alom hozható le, de két egymást követő alom után egy tüzelést ki kell hagyni Almonként törzskönyvezhető utódok száma Az almonként törzskönyvezhető utódok számát az Egyesület nem korlátozza, minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges Életteljesítmény Az Egyesület az életteljesítményt szukák esetében úgy határozza meg, hogy a tenyésztésben tartás alatt maximum 4 almot szülhet és nevelhet fel. A kan egyedek fedezéseinek száma nincs korlátozva Elsőfokú rokonok közötti pároztatás Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással. Az elbírálás ideje max.: 30 nap. Minden ilyen esetben az MIFE javasolja az előzetes szakmai konzultációt tenyésztésvezetővel. Elsőfokú rokonok közötti párosítás esetén kötelező a tenyésztésvezető előzetes engedélye Hűtött, fagyasztott sperma használata Amennyiben él a kutya: - de a fagyasztott spermát szeretné használni a tenyésztő, ezt megteheti az Egyesület ETSZ elismertségének megszerzésétől egy éven belül, szűrővizsgálat nélkül. Egy év után csak szűrővizsgálattal. Amennyiben a szűrővizsgálatok eredményeit bemutatja, úgy a már lefagyasztott spermákra is megkapja a jogosultságot. Amennyiben már nem él a kutya: - Már nem élő tenyészegyedek fagyasztott spermájának felhasználására az MIFE korlátokat nem állít, - de nem is szorgalmazza, tekintve hogy a vizsgálatok már nem elvégezhetőek. Mivel kutyáknál a természetes fedeztetés az általános, valószínű, hogy az adott eb spermájának levételét és 16

17 tárolását magas tenyészértéke indokolta, egészségügyi szűrések pedig még nem voltak kötelezőek. 10. A tenyésztés dokumentációja A tenyésztés dokumentációit a Törzskönyvezési szabályzat tartalmazza. III. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT Az Egyesület tenyészebeinek teljesítményvizsgálata kiállításokon, tenyészszemléken és munkavizsgákon történik. Az Egyesület mint tenyésztő szervezet köteles mindazon tenyésztők ebének a teljesítményvizsgálatát elvégezni, vagy elvégeztetni, akik azt kérik. 1. Tenyészszemle szabályzat l. Általános szabályok A tenyészszemle célja Csak egészséges, és a standard követelményeknek megfelelő kutyák tenyésztésre való használata engedélyezett. A tenyészcél szempontjából nem kívánatos tulajdonságokkal rendelkező kutyákat a tenyésztésből ki kell zárni Tenyészszemle rendezvények A tenyésztésbe vétel egyik feltétele a tenyésztésre szánt ebek tenyészszemlén történő bemutatása. A tenyészszemle gyakorlatilag a küllembírálatból áll. Tenyészszemle csak az Egyesület vezetősége által kiírt helyen és időpontban tartható, amelyről a tagságot körlevélben, a nem tag érdeklődőket pedig internet, honlap útján tájékoztatjuk. A tenyészszemlének ott kell történnie, ahol adottak a küllembírálat feltételei. A tenyészszemlék számát az MlFE vezetősége igény szerint határozza meg, előirányzott évente három (egy Budapesten, egy a Dunántúlon, egy a Tiszántúlon). A tenyészszemlékre az elbíráltatni kívánt kutyákat a rendezvény előtt legkésőbb egy héttel be kell jelenteni telefonon vagy ben a felhívásban megjelölt szervezőnek. Aki nem jelentkezik be az előírt határidőig, annak a bírálatért helyszínen 50% felárat kell fizetnie. A tenyészszemlén csak olyan eb vehet részt, amely három generációra zárt származási lappal rendelkezik, amelyet a tulajdonosnak be kell mutatnia az érvényes oltási könyvvel együtt. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyészszemle megkezdése előtt be kell jelenteni. Minden ebnek microchippel azonosíthatónak kell lenni. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható Küllembírálat tenyészszemlén A küllembírálat célja annak eldöntése, hogy az adott egyed fenotípusos tulajdonságait tekintve megfelel-e az anyaország által kibocsátott és az MIFE által alapul vett mindenkor érvényes standard követelményeinek. 17

18 A küllembírálatot, az FCl által elismert küllembíró végzi, akiket az Egyesület Elnöke kér fel feladatuk elvégzésére. Minden kutyát tisztán, ápoltan kell felvezetni. Az ebeket a tenyészszemle küllembírálatnál a kiállításokon szokásos módon kell bemutatni a bíróknak. A kutyáknak nem szükséges kiállítási felkészítéssel megjelenniük. A küllembírálatok során vizsgálni kell a kutya: összbenyomását az egyes testrészek fenotípusos jegyeinek jellegzetességeit habitusát mozgását. A tenyészszemle-jegyzőkönyv részét képező küllembírálati lapon minden kutya bírálata közben jegyző rögzíti a bíró véleményét diktálás alapján. A kutya tulajdonosa/vezetője megkapja ennek a jegyzőkönyvnek az eredeti példányát, amelyet a tenyészszemle bíró aláír. A fajtastandard előírásában megnevezett hiányosságokat súlyossági fokuknak megfelelően kell értékelni. A tenyésztésből önmagukban kizáró okok: egy vagy mindkét here hiánya, sorvadása, jelentősen asszimetriája a fajtaleírásban nem megengedett fogzáródási hibák ha az egyed nem hordozza egyértelműen a fajtajelleget a fajtaleírásban nem szereplő, vagy attól eltérő színű egyedek viselkedési hibák (félénkség, agresszió) sántaság (az engedély sántaság miatti elutasítása nem végleges, a tenyészszemle ismételhető) A küllembírálat kétféle eredménnyel végződhet: "Küllemi szempontból tenyészthető" "Küllemi szempontból nem tenyészthető" 1.2. Az egyesület tenyésztési szabályzata hatálybalépése előtt szerzett Tenyészszemle eredmények beszámítása Azoknak az egyedeknek, amelyek már rendelkeznek megszerzett tenyészszemlével (MEOE Hungária Agár Klub által kiadott 2012 december 31.-ig), azt az Egyesület elfogadja. Az ilyen ebek tulajdonosainak az Egyesület tenyésztési szabályzatának életbe lépésétől számított egy naptári év áll rendelkezésére, hogy az előírt egészségügyi szűrővizsgálatokat elvégeztessék és az eredményeket a tenyésztésvezetőnél igazolják. Kiállítási eredmények beszámítása Az FCI által elismert küllembíróktól származó kiállítási eredményeket az Egyesület elfogadja. Egészségügyi szűrések beszámítása Az Egyesület minden eddig elkészült szűrési eredményt elfogad. Külföldi fedeztetések esetén a fedezőkanoknak az adott ország egészségügyi szűréseivel kell rendelkezniük 18

19 amiket az alombejelentőhöz csatolni kell Az importált egyedek nem Magyarországon szerzett teljesítmény eredményeinek figyelembe vétele Az import kutyák esetében - amennyiben rendelkeznek olyannal - a kiállítási, munka- és szűrés eredményeket az Egyesület elfogadja. 2. Kiállítási szabályzat Bevezető Nevezési létszámtól függetlenül a kutyák: védelmében szükséges a fajta bírálatának pontos kezdetét megadni. A bírót/bírókat az Egyesület vezetősége választja ki a mindenkor érvényes FCI bírói listából és az elnök kéri fel. A bírói körbe a jegyzőt, a ringtitkárt, a tolmácsot és a tárgyi feltételeket (írógép, sorolótábla stb.) a szervező, ill. az Egyesület biztosítja, 2.2. A kiállításokon való részvétel Az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együtt rendezett kiállítás okra kizárólag az FCI által elismert származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be. Magyar természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonában lévő kutya kizárólag az Egyesület által honosított származási lappal nevezhető be. A kiállítás területére csak érvényes állatorvosi oltási igazolvánnyal rendelkező kutya vihető be. A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa felelős. A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos! 2.3. Nevezési feltételek A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (feladás dátuma) jogosult a kutyát benevezni. A nevezéshez minden esetben csatolni kell: - pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot, melyek az irattárba lefűzésre kerülnek) - a származási lap másolatát, - a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását, - munka osztályba való nevezéshez a hivatalos FCI munkavizsga bizonyítványt. - champion osztályba történő nevezéshez a nemzeti vagy nemzetközi champion igazolás másolatát. Minden kiállításra csak microchippel ellátott, azonosítható kutyát lehet benevezni. A kiállító a nevezési lap beküldésével egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére is, amely nevezési díj semmilyen esetben nem téríthető vissza. A kiállító a nevezési lap aláírásával kötelezettséget vállal a kiállítás kezdési, illetve best in show 19

20 időpontjának betartására. A nevezési lapon közölt adatokért a kutya tulajdonosa az aláírással és a beküldéssel egyidejűleg felelősséget vállal, a kiállítási szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el. Nem nevezhető és nem bírálhatók a kiállításokon rejtett-, egyheréjű vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, a tüzelő szukák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák. A kiállításokon sem pótnevezés, sem helyszíni nevezés nem lehetséges. Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani, ha egyesületi tag, fegyelmi eljárás alá vonható. A bírálat alkalmával a bíró utasítására a ringtitkár jogosult a felvezetett kutya microchip számának ellenőrzésére A kiállítás A kiállító felelőssége, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési, a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró a kutyát minősítse, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe. A helyezési eljárás megkezdése után érkezett kutya nem helyezhető. A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ringtitkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez a vezető bíró. A bírálatba azonban senkinek sem szabad beavatkoznia. Támadó, harapós kutyák, amelyek nem hagyják magukat végigtapintani, nem kaphatnak minősítést. Ilyenkor a bírálati lapra rá kell vezetni, hogy a kutya nem bírálható és az okot is meg kell jelölni. A. kiállításokon csak a kiállítási katalógusban szereplő kutyák bírálhatók. A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni. A ringtitkár szúrópróbaszerűen a microchip számokat ellenőrizheti Átsorolás Ha a kutya tulajdonosa a champion osztályban történő nevezésekor nem csatolta a nevezéshez szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a rendező szervezet jogosult a kutyát automatikusan a más osztályba besorolni, természetesen a kutya korára tekintettel. A bíró jogosult a kiállításon a nem megfelelő osztályban lévő kutyát a megfelelő osztályba átsorolni, de az csak kor, nem vonatkozásában lehetséges. Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti - illetve ahol a katalógusban szerepel -osztályban kell elbírálni. Egyéb esetben átsorolást a bírálati lapon és az összesítőn is fel kell tüntetni FCI konform szabályok Kiállítási osztályok 20