2000. augusztus 24. napjától államilag elismert tenyésztő szervezet, a. Magyar Ír Farkasagár Egyesület. TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA Ír farkasagár

Átírás

1 A augusztus 24. napjától államilag elismert tenyésztő szervezet, a Magyar Ír Farkasagár Egyesület TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA Ír farkasagár a 98/ (X.24.) VM rendeletben foglaltak szerint 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. TENYÉSZTÉSI PROGRAM 1. Az egyesület adatai 2. Az egyesület célja 3. Személyi feltételek 5. Tárgyi feltételek II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A fajta neve 2. A fajta leírása 3. Standard 4. Tenyészcél 5. A tenyésztés módszere 6. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok 7. Tenyésztési definíciók 8. Minősítési rendszer 8. A tenyésztésbe vétel és tenyésztés ben tartás feltételei 9. A tenyésztés dokumentációja Ill. TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI SZABÁLYZAT 1. Tenyészszemle szabályzat 2. Kiállítási szabályzat 3. Coursing szabályzat IV. TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A törzskönyv 2. A törzskönyvezés célja 3. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei 4. Törzskönyvezhető egyedek 5. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai 6. A Magyar Ír Farkasagár Egyesület törzskönyvvezetőjének feladatai 7. A törzskönyvi nyilvántartás tartalma 8. A törzskönyvezés gyakorlati feladatai 9. A származási lap tartalma 10. A származási lap kiállításának menete 11. Az adatszolgáltatás rendszere 12. Kiesések nyilvántartása 13. Állatvédelem 14. Egyéb rendelkezések V. GAZDÁLKODÁSI ÉS JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 1. A szabályzat célja és hatálya 2. A gazdálkodás bevételi forrásai 3. Általános rendelkezés a tisztségviselők díjazásáról 4. A vezetőre és a tisztségviselőkre vonatkozó javadalmazási elvek és szabályok 5. A tenyésztésvezető tiszteletdíja 6. Költségtérítések és egyéb juttatások 2

3 7. A kiállításokon és tenyészszemléken dolgozó ring asszisztencia tiszteletdíja 8. Irodai adminisztrációs tevékenység díjazása 9. A bírók tiszteletdíja 10. A könyvelő díjazása 11. A MIFE honlap kezelőjének díjazása 12. A MIFE eseményeihez kapcsolódó katalógusszerkesztés és nyomdai munkák díjazása VI. MELLÉKLETEK 3

4 I. TENYÉSZTÉSI PROGRAM A jelen Tenyésztési program kötelező hatállyal kiterjed Magyarország területén az ír farkasagár tenyésztőire és az általuk tenyészteni óhajtott egyedekre. Ezen tenyésztési program figyelembe veszi az állattenyésztésről szóló - az évi CXXX. törvénnyel módosított évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Atv.) előírásait, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény, valamint a 98/2013. (X.24.) VM rendelet - mindenkor hatályos változatában foglaltakat. 1. Az egyesület adatai Az egyesület neve: Magyar Ír Farkasagár Egyesület ( továbbiakban MIFE) Székhelye: Szentes, Tanya Az egyesület célja Az Egyesület a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a 98/2013. (X.24.) VM rendelet szerinti előírásait magára nézve egyebekben is kötelezőnek tartja. Célja továbbá a fent említett fajta magyarországi kedvelőinek egyesületbe tömörítése, érdekeinek képviselete és védelme, az egyesületi élet biztosítása, közösségi tevékenységek szervezése, irányítása. A fajta egyesületi tagokkal való megismertetése, a fajta népszerűsítése, a kinológiai ismeretek bővítése. A ír farkasagár fajta fajtatiszta tenyésztésének fenntartása és szakszerű irányítása, a magyarországi állomány gondozása, minőségének folyamatos emelése. A fajtával kapcsolatban kinológiai tudományos kutatás végzése, támogatása, ismeretterjesztés. Az egyesület tagjai, illetve a fajtával foglalkozó személyek részére biztosítani a szakszerű, magas színvonalú, törvényeknek megfelelő hazai és nemzetközi rendezvényeket. A kulturált ebtartással és az állatvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés színvonalának emelése, a szakmai oktatás és továbbképzés biztosítása, ennek érdekében rendezvények szervezése és együttműködés más kinológiai szervezetekkel. 3. Személyi feltételek 3.1. A MIFE tagsága A Magyar Ír Farkasagár Egyesület több évtizedes múltra visszatekintő fajtagondozó egyesület tenyésztői törzsgárdájából alakult azzal a céllal, hogy a felhalmozott szakmai tudást és genetikai értéket új, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő szervezeti formában és működési feltételek között gondozza és fejlessze tovább Az MIFE képviselője Juhász Csilla elnök Tenyésztésvezető Dr. Szetei Viktória állatorvos. 4

5 A tenyésztésvezető feladata Az MIFE tenyésztési szabályzatának következetes betartatása, ellenőrzése. Rendszeres tájékoztatást ad az egyesület vezetése felé. A Tenyésztésvezető az Egyesület Alapszabálya, Szervezeti és Működési és Szabályzata, az Egyesület közgyűlésének, elnökének, vezetőségének és határozatainak keretei között végzi tevékenységét. Feladatainak ellátása során tudomására jutott adatokat és információkat bizalmasan kezeli és azt kizárólag az MIFE elnökének felhatalmazásával hozza nyilvánosságra. Az Egyesület elnökével közösen és külön-külön is jogot gyakorol a származási lapok készítése során, a szülőpár tenyészthetőségi minősítésének igazolásában. A tenyésztésvezető folyamatosan gyűjti, és nyilvántartásszerűen vezeti a fajta populációjára vonatkozó valamennyi tenyésztési kimutatásokat, statisztikákat vezet, melyet döntés előkészítéseiben felhasznál. A tenyésztésvezetőtől származó egészségügyi szűréseredményeket a MIFE összeférhetetlenség miatt nem fogadja el A tenyésztésvezető diplomamásolata és szakmai önéletrajza a 34. sz. melléklet A tenyésztésvezető megbízási szerződése 2. sz. melléklet A törzskönyvvezető A törzskönyvvezető feladata 1. ellenőrzi, hogy a törzskönyvezésre beadott egyed szülei megfelelnek-e azon feltételeknek, melyek a törzskönyvezéshez a hatályos jogszabályok és az Egyesület előírásai alapján szükségesek 2. koordinálja a tenyésztők törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatását 3. gyűjti és feldolgozza a teljesítményvizsgálati adatokat 4. tartja a kapcsolatot a származási lapot kiállító szervezettel 5. gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról 6. felelős a törzskönyvön és a származási lapon szereplő adatok valódiságáért 7. elszámolással tartozik a vezetőség felé A törzskönyvvezető nyilatkozata a 3. sz. melléklet Nyilatkozat jogutód nélküli megszűnés esetére A Magyar Ír Farkasagár Egyesület elnöke ezen szabályrendszer életbe lépésével egyidejűleg, törvényi előírásoknak eleget téve kötelezettséget vállal arra, hogy az MIFE elismert tenyésztő szervezet tenyésztési hatóság általi jogosultságának megvonása, vagy jogutód nélküli megszüntetése esetén a teljes törzskönyvezési és egyéb nyilvántartási dokumentációját hiánytalanul és késedelem nélkül átadja a tenyésztési hatóságnak. 4. Tárgyi feltételek Az Egyesület rendelkezésére áll személyi számítógép, laptop, telefon, fax, üzenetrögzítő, microchip leolvasó készülék, internet hozzáférhetőség, kartoték rendszer, melyek nem a MIFE tulajdonát képezik, tulajdonosuk használatra bocsátotta MIFE rendelkezésére. 5

6 II. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT 1. A fajta neve Ír Farkasagár 2. A fajta leírása Az ír farkasagár standard tartalmaz egy történelmi áttekintés: Tudunk arról, hogy a kontinensen letelepedett kelták tartottak egyfajta agarakat, amelyek valószínűleg az egyiptomi falfestményeken szereplő kutyáknak lehettek az utódai. Mint a földrész más népei, így a kelták is elsősorban a nagytestű agarak tenyésztését tűzték ki célul. E nagytestű agarak lehettek sima és szálkás szőrűek egyaránt, de az idők folyamán, vélhetően az ír éghajlati viszonyok miatt, a szálkás szőrűek kerültek előtérben. Az első írásos dokumentum egy római konzul írása I.sz. 391-ben szól először erről a kutyáról, holott már az i. sz. szerinti első században honosak voltak Írországban. Ekkor változtatta meg Setana a fajta nevét Culan-kutyára. Még ugyan ebben a században kb. 150 kutya került Skóciába és kétség kívül részük volt a skót szarvas agár kialakításában. Egy ír farkas agár pár értékes ajándéknak számított a középkortól egészen a XVII. sz.-ig. az európai és skandináv uralkodó házakban. Így kerülhettek a kutyák Angliába, Spanyolországba, Franciaországba, Dániába, Lengyelországba, de még Perzsiába és Indiába is. A XV. században minden grófságnak kötelező volt 24 kutyát tartania, hogy megvédjék a parasztok nyájait. Cromwell idején ben megtiltották a kutya kivitelét, így egy ideig megőrződött az állomány, de az egyre csökkenő farkas állomány és az állandó külföldi kereslet csaknem a fajta kihalását okozta a XVII sz. végén. Csak a XIX. század végén az erősödő ír nacionalizmussal nőtt meg az érdeklődés a fajta iránt. Az ír farkasagár az ír kultúra és a kelta múlt jelképe lett. Ebben az időszakban kísérelte megszerezni az összes, még meglévő írországi ír farkasagár jellegű kutyát a fajta lelkes rajongója George A. Graham kapitány. Ezekben az egyedekben skót szarvasagarat, amellyel megteremtette több generáción át egy állandó fajta típusát, amellyel a fajta lényegében reneszánszát élte. Az Ír Kennel Club 1879-es kiállításán már külön osztályban bírálták az ír farkasagarakat ben létre jött az írországi fajta club is. Eredeti ír farkasagár standard készült: Captain George Augustus Graham Mára a fajta részben visszanyerte régi tekintélyét, ma már nagy számban tenyésztik Írországon kívül is. 3. Standard: (ír farkasagár) FCINo.160 Érvényes standard eredetijének utolsó közzétételi ideje: Származási ország: Írország Használata: vadászat Bár az ír farkasagarat egészen a xvn. századig rőtvad és szarvas vadászatra használták, de nagyban hozzájárultak a farkasok kiirtásához is, akik az erdőtelepek beépítése idején Európa nagy részét bejárták. Napjainkban a fajtát elsősorban elegáns megjelenése és hatalmas mérete miatt kedvelik, sem hazánkban, sem külföldön nem engedélyezett a fajta vadászatban való használata, de világszerte közkedveltek a fajta számára rendezett coursing versenyek (terepen rendezett nyúlhajsza. mesterséges vonszalékkal ). 6

7 Besorolás: X. fajtacsoport: agarak 2. szekció: durva szőrű agarak Munkavizsgára nem kötelezett fajta Általános megjelenés: Az ír farkasagár egy hatalmas termetű agár, mely amellett, hogy könnyed és elegáns, egyben elég erős ahhoz, hogy elejtse a kiszemelt zsákmányát. A fajta standard a következő jellegeket tartja kiemelkedően fontosnak: magasság, erő, harmónia, kiegyensúlyozott mozgás és magatartás. Az ír farkasagár nem egészen olyan nehéz és tömeges, mint a német dog, de mindenképpen erőteljesebb és masszívabb a skót szarvasagárnál, amelyre általános tulajdonságaiban nagy hasonlóságot mutat. Mérete figyelemre méltó, megjelenése impozáns, jól izmos és erőteljes, de mégis elegáns. Mozgása könnyed és élénk. A fej, nyak magasan tartott, a farok végnél enyhén felfelé ívvel. Cél a figyelemre méltó nagyság, beleértve az izmos vállakat, és a kellő testhossz kialakítását. A fajta méretének alsó határa rögzítve van. Kan: 79 cm és 55 kg. Szuka: 71 cm és 41 kg. Kívánatos a kanoknál cm magasság, a szükséges erő, aktivitás, kiegyensúlyozottság és bátorság. ( A nagy méretre törekedni kell, az arányosság megtartása mellett Bírálat során vizsgálandó jegyek a fontosság sorrendjében 1. Általános felépítés: az ír farkaskutya nem olyan nehéz és tömeges, mint a dán dog, de sokkal erőteljesebb és masszívabb a skót szarvasagárnál, mellyel sok tekintetben nagy hasonlóságot mutat. 2. Nagy méret, határozott megjelenés. 3. Könnyed, határozott mozgás. 4. A fej hosszú, magasan, egyenesen hordott. 5. A mellső lábak erősek, vastagcsontúak; egyenesek. A könyök sem kifelé, sem befelé nem fordul. 6. A combok hosszúak, izmosak. A vádlik izmosak. 7. A testen és a lábakon erős, durva, a szemeknél és az alsó állkapocs alatt kifejezetten hosszú és drótszerű. 8. A test hosszú a csípőnél kidomborodó; a bordák hajlottak. 9. Az ágyék ívelt, a has felhúzott. 10. A fülek kicsik, középmagasan tűzöttek és rózsa fülek. 11. Mancsok mérsékelten nagyok és kerekek, sohasem fordulnak befelé. A lábujjak ívesek, szorosan tartottak. A körmök rendkívül erősek és ívesek. 7

8 12. Nyak hosszú, nagyon erős, izmos, kellően íveit, nyaklebernyeg nélkül. 13. A mellkas mély. Mérsékelten széles. 14. A vállak izmosak, csapottak. 15. A farok hosszú, enyhén ívelt, 16. A szemek sötétek Tenyésztésből kizáró ok: fél-, vagy rejtett heréjű előre, vagy hátra harapás, keresztharapás, nyitott harapás, világosan pigmentált orr, vagy szemhéjjak agresszív, vagy túl félős kutya nem tipikus mozgás, lassú, vagy nehézkes kutya Viselkedés/jellem: "Otthon akár bárány, vadászaton akár egy oroszlán." Kedves, intelligens, ragaszkodó, különös vonzalmat érez a gyerekek iránt. Fej Hosszú és vízszintes vonalú, magasan tartott. Homlokcsont enyhén megemelt, a szemek között kis bemélyedés van. Agykoponya: nem lehet széles és boltozatos Arckoponya: Fang: hosszú enyhén keskenyedő. Állkapocs/fogak: Állkapocs és fogak: Ideális az ollós harapás, de megengedett a harapófogó harapás is Szemek: Ovális alakúak, sötétek (1930-as szabály) Sötétbarna, vagy barna, soha nem világos, a szőrzet színével harmonizál. A tekintet intelligens és szelíd. A szemhéj ak feszesek. Fülek: közép magasan tűzött kis rózsafülek. Nyak: Igen hosszú., nagyon erős és izmos, jól ívelt, nincs lebernyeg és toka. Törzs: Hosszú, a bordák jól íveltek. (A törzs hosszú, a bordák erősek, íveltek, hátra húzottak, a medence erős és széles.) Hát: inkább hosszú, mint rövid Ágyék: enyhén íveit. (Az ágyék szépen ívelt a has felhúzott.) Mellkas: igen mély és mérsékelten széles, az előmell széles Bordák: jól íveltek. Has: jól felhúzott. Far: nagy, a csípőszeglet között széles.( Megfelelő hosszúságú és dőlésszögű, kellően széles és jól izmolt.) 8

9 Farok: hosszú, enyhén íveit, enyhén vastag, dús szőrzet fedi. Végtagok Váll: jól izmolt, a mellkast kiszélesíti, ferdén helyezkedik el. Könyök: jól alátámasztott, sem kifelé, sem befelé nem fordulnak. Elülső lábszárak: erős csontozatú, jól izmolt, teljesen egyenesek. Hátulsó végtagok: Comb: hosszú és jól izmolt. Térd: jól szögellt. Hátulsó lábszárak: jól izmolt, jó hosszú és erőteljes. Csank: jól mélyen illesztett, se kifelé, se befelé nem fordul. Mancsok: kissé nagyok és kerek formájúak, se kifelé, sem befelé nem fordulnak. Az ujjak jól íveltek, szorosan egymáshoz simulnak. A karmok igen erősek és hajlottak. Mozgás: szabad, aktív, térölelő, könnyed és élénk. Szőrtakaró Szőr: Szőr szerkezete durva és kemény a törzsön, a lábon és a fejen különösen drótos, a szemek felett és az állkapcson hosszú. Szőrszín és jegyek: Az elfogadható színek a szürke, barnával csíkos, vörös, fekete, fehér, őzbarna, sárgás barna, vagy bármely szín, ami a skót szarvas agár esetében előfordul. Fehér foltok (jegyek) megengedettek: a mellkason, a mancsokon, és a farok végen. Nagyság/súly: A fajta méretének alsó határa rögzítve van. Kan: 79 cm és 55 kg. Szuka: 71 cm és 41 kg. Kívánatos a kanoknál cm magasság, a szükséges erő, aktivitás, kiegyensúlyozottság és bátorság. ( A nagy méretre törekedni kell, az arányosság megtartása mellett Megjegyzés: a kanoknak két egyértelműen jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek állandóan a herezacskóban helyezkednek el. Hibák: minden eltérés a fenti pontoktól hibának tekintendő, amelyet az eltérés mértékével arányosan kell értékelni. - túl könnyű vagy túl nehéz fej - túlzottan ívelt homlokcsont - orrtükör színe nem fekete - ajkak színe nem fekete - nagyon világos szemek, a szemhéjjak rózsa, vagy máj színűek - nagy és szorosan a fej mellett lógó fülek 9

10 - rövid nyak, nagy lebernyeg a nyakon túl rövid törzs a hát nyerges, vagy teljesen egyenes felsővonal túl keskeny vagy túlzottan széles mellkas túl gyűrűs farok görbe mellső lábak, vagy puha lábközép gyenge hátulsó végtagok összességében gyenge izomzat be- és kifelé forduló mancsok nyitott mancsok Bírálat során vizsgálandó jegyek a fontosság sorrendjében: 1. Általános felépítés: az ír farkaskutya nem olyan nehéz és tömeges, mint a dán dog, de sokkal erőteljesebb és masszívabb a skót szarvasagárnál, mellyel sok tekintetben nagy hasonlóságot mutat. 2. Nagy méret, határozott megjelenés. 3. Könnyed, határozott mozgás. 4. A fej hosszú, magasan, egyenesen hordott. 5. A mellső lábak erősek, vastagcsontúak; egyenesek. A könyök sem kifelé, sem befelé nem fordul. 6. A combok hosszúak, izmosak. A vádlik izmosak. 7. A testen és a lábakon erős, durva, a szemeknél és az alsó állkapocs alatt kifejezetten hosszú és drótszerű. 8. A test hosszú a csípőnél kidomborodó; a bordák hajlottak. 9. Az ágyék ívelt, a has felhúzott. 10. A fülek kicsik, középmagasan tűzöttek és rózsa fülek. 11. Mancsok mérsékelten nagyok és kerekek, sohasem fordulnak befelé. A lábujjak ívesek, szorosan tartottak. A körmök rendkívül erősek és ívesek. 12. Nyak hosszú, nagyon erős, izmos, kellően ívelt, nyaklebernyeg nélkül. 13. A mellkas mély. Mérsékelten széles. 14. A vállak izmosak, csapottak. 15. A farok hosszú, enyhén ívelt. 16. A szemek sötétek. Tenyésztésből kizáró ok: fél-, vagy rejtett heréjű előre, vagy hátra harapás, keresztharapás, nyitott harapás, világosan pigmentált orr, vagy szemhéjjak agresszív, vagy túl félős kutya 10

11 nem tipikus mozgás, lassú, vagy nehézkes kutya 4. Tenyészcél: A tenyészcél alapját a fajtagazda nemesítő ország szerinti mindenkori érvényes standard képezi. Az ír farkasagár kutyát eredendően vadászatra használták. Bár rendkívüli intelligenciája és alkalmazkodó- képessége miatt napjainkban számos területen jó eredménnyel használják, a cél az alapvető képességek genetikájának megőrzése, illetve ezen elvek alapján történő szabályozott, ellenőrizhető, a standardhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedek kulturált tenyésztése. Mivel a fajtát gyakran választják kedvtelésből tartott, családi kutyának, így a tenyészcél megfogalmazásánál hangsúlyozzuk az egészséges idegrendszerű, kedves természetű, jó stressztűrő képességű kutyák tenyésztésének fontosságát. 5. A tenyésztés módszere Fajtatiszta tenyésztés. Egyéb tenyésztési módszerek a fajtában nem megengedettek. A fajtatiszta tenyésztés típusai: vonaltenyésztés, beltenyésztés, rokontenyésztés. Az MIFE által preferált típus a vonaltenyésztés alkalmazása, mivel egy anya után csak relatíve kisszámú utód nyerhető, ezzel szemben egy kan után lényegesen több utóddal lehet számolni. További előnye, hogy megfelelő számú vérvonal esetén elkerülhető a szoros beltenyésztés és a genetikai bázis beszűkülése. A rokontenyésztést az alábbi elveknek megfelelően értékeljük: A gyakorlatban rokonsági fokról igazából az első 4 ősi soron beszélhetünk:. Ha csak az 5. vagy az a fölötti ősi sorban találhatók azonos ősök, az egyedek idegeneknek tekinthetőek. Idegen párosításnak tekinthetjük azt is, ha a tenyésztésre szánt egyedek rokontenyésztettek, de egymással négy ősi soron belül semmilyen rokonságban nem állnak. Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetünk meg. Igen szoros rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka % között található az egyedben. Pl.: szülők gyermekükkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is. Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl: nagyszülő az unokával. Távolabbi rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5-56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket. Idegentenyésztés: 11

12 amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedek párosodnak egymással. Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk elegendő, a tágabb rokontenyésztést alkalmazni, Inkább a Jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani. Beltenyésztés alatt a leszármazás szempontjából rokon (közös ősökkel rendelkező) egyedek párosodását értjük. A párosodó egyedek emiatt, a véletlentől elvárható mértéknél nagyobb mennyiségben hordoznak közös, ill. leszármazás-azonos allélokat. Ez jelenti egyben a beltenyésztés veszélyét is: a hátrányos tulajdonságot hordozó recesszív allélok találkozásának esélyei megnövekednek. Kellő genetikai feltérképezettség híján kerülendőnek tartjuk a törzskönyv alapján ismert, nagymértékben közös genetikai állományú egyedek párosítását, mert ez súlyos öröklődő betegségek rögzüléséhez, súlyos esetekben halálos betegségek kialakulásához vezetnek és az nem tenyésztési cél. 6. A fajtára Jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok Szigorúan tilos az ír farkasagarat láncra kötve, vagy ketrecben tartani. Tenyészkutyák lakhelyét a következőképpen kell kialakítani: Az ír farkasagár tartási és tenyésztési körülményeinek kialakításánál általános an figyelembe kell venni az évi XXVIII., az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény II fejezetének 4. és 5. rendelkezéseit. Az ír farkasagár kölykök és felnőtt egyedek fizikai és pszichés fejlődéséhez az ember intenzív gondoskodása és a rendszeres mozgás szükséges. Minden kennelnek rendelkeznie kell belső térrel és kifutóval, mely a gondozó tartózkodási helyétől látó és hallótávolságon belül van. A belső tér felnőtt egyedek részére 1.5-2m2 alapterületű, belmagassága m, szigetelt, a fekhely minden esetben puha (önmagában sem kő, sem beton, sem fa) A fajta igen érzékeny kemény fekhelyesetén a könyök ízületi bursitis megnagyobbodására. A kennel kifutó része egyedenként minimum 30 m2, minden további felnőtt egyedre + 15 m2. Felnőtt egyedek ennél kisebb területen történő tartása nem megengedett. Az egyes kennelek elválasztását úgy kell kialakítani, hogy az esetleg egymást nem kedvelő kutyák egymást meg ne sebezhessék. A kennelek olyan magasak legyenek, hogy a kutyák ne ugorhassák át, egyik oldalon jó kilátási lehetőséggel. Szélvédett, állandó bejárasi lehetőség biztosított a belső térbe. Részben természetes talajjal rendelkezik, nem lehet állandóan árnyékban, sérülés veszélye nem állhat fönn. A kennelben tartott eb mozgási igényét sétával, a szabadban levő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik a kutyáival ( pl: játék, futtatás). Minden felnőtt ebnek 1-2, és minden kölyöknek 3-4 óra emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést kell biztosítani. Ez az odafigyelést a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon. A testi érintkezés elengedhetetlen. Az alom tartózkodási helyének alapterülete minimum 5 nm2, állandó hőmérséklete el kell hogy érje a 16 C fokot. Az infra lámpa felszerelése kötelezőll WI kölykök 2 hetes korukig, mellyel biztosítani kell a fekhely területén a C fokot. 12

13 A felnevelő helyiség C fokra fűthető hely. Könnyen tisztítható, a kölykök és az anyaállat részére a fekhely puha, szigetelt, sem kő sem beton nem lehet. Legyen jól szellőztethető és kielégítő természetes fény is világítsa meg. Az anyaállat részére visszavonulási lehetőséget kell biztosítani. Előrehaladottan vemhes kutyát a többitől elkülönítve kell tartani. Beteg, vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, az állatorvos javaslatra meghatározott ideig ketrecben lehet tartani. A beteg állat állategészségügyi ellátásban részesítése kötelező. Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, szállító boxokban, tartani, mert ezzel a kutya a megfelelő mozgási lehetőségtől meg van fosztva. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon a kutya érdekében, védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett. Szankciók: Az 5. pontban leírtak be nem tartása esetén a tenyésztő kennel nevet nem kaphat ill ha van már neki, a kiskutyák származási lapjaira nem jogosult. Törvénysértő tartás esetén a megfelelő jogi lépéseket kell megtenni. Amennyiben a fenti feltételeket biztosítja, a tartási mód felülvizsgálatát újra kérvényezheti, pozitív elbírálás után született kiskutyák származási lapot kaphatnak. 7. Tenyésztési definíciók 7.1. Tenyésztő és tenyészhely A tenyésztő az a személy, akinek tulajdonában (mint tulajdonos, vagy mint bérlő) a kölykezés időpontjában van a tenyészszuka és nemzeti vagy nemzetközileg védett kennel név birtokosa. A tenyésztőnek rendelkeznie kell a hatályos állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyészhellyel. Ennek az ellenőrzését és nyilvántartásba vételét az MIFE elnöke és az általa kijelölt vezetőségi tag, vagy tenyésztésvezető végzik. A már meglévő tenyészhelyek besorolását 1 éven belül az MIFE elvégzi. Törzskönyvezett, származási lappal rendelkező kiskutya kizárólag az állatvédelmi törvényeknek megfelelő tenyészhelyről származhat Az MIFE köteles kérésre felvilágosítást adni a tenyésztőrő1. A megfelelő tenyészhelyeknek a MIFE adatbázisában is regisztrálva kell lenniük. A tenyésztő jelölt írásban kérheti a tenyészhely elismertségét, aminek elfogadását a MIFE köteles 2 hónapon belül elbírálni A tenyészeb meghatározása A MIFE csak azon ír farkasagár ebek tenyésztését engedélyezi, amelyek megfelelnek az alábbiaknak: 1. Három generációra visszavezetve zárt törzskönyvvel rendelkezik az adott fajtában. 2. Hivatalosan regisztrált, egyedi azonosítóval rendelkezik és szerepel a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában. 3. Megfelel az életkori és életteljesítmény szabályoknak 4. Az előírt egészségügyi szűréssel rendelkezik és azok eredménye megfelel az MIFE által előírt tenyésztésbe vételi kritériumoknak. 5. Rendelkezik az MIFE által meghatározott eredményes tenyészszemlével. 6. Rendelkezik az előírt kiállítási eredményekkel. 7. A tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során "Tenyészeb" minősítést kapott. 7.3.Tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás 13

14 A MIFE szabályai szerint az a kutya tenyészthető, amelyik a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során megfelelt az MIFE követelményrendszerének és "Tenyészeb" minősítést kapott. Csak azon ebek kölykei kerülhetnek az MIFE törzskönyvébe és kaphatnak származási lapot, amelyeknek mindkét szülője "tenyészeb" minősítéssel rendelkezik. Az MIFE újonnan tenyésztésbe állítani kívánt kutyák esetén csak a saját tenyésztésvezetője által kiállított tenyészeb igazolást fogad el. A tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárást az eb tulajdonosa kezdeményezi a MIFE-hez beadva egy erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával (melléklet), az eb származási lapjának kétoldalas másolatát a tenyészszemle jegyzőkönyvet a küllembírálatról az előírt kiállítási eredményeket igazoló dokumentumokat az előírt egészségügyi szűrővizsgálatok eredményeinek hiteles másolatát nyilatkozik az általa közölt adatok valódiságáról A beérkezett kérvény és a csatolt dokumentumok alapján a tenyésztésvezető megvizsgálja, hogy az eb eleget tett-e a tenyészebbé válás kritériumrendszerének (lásd a fejezet előző pontja). Ennek alapján döntést hoz, amelyet határozatban indokol és igazolást állít ki, amelynek tartalma lehet: a.) Az MIFE által a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során megfelelt, minősített TENYÉSZEB. Az MIFE a tenyészeb minősítést egy élettartamra adja, az eb mindaddig tenyészthető, amíg megfelel a tenyésztésben tartás kritériumainak. A bejegyzés bekerül az MIFE törzskönyvi nyilvántartásába. b.) Az MIFE által a tenyésztésbe vételi engedélyezési eljárás során nem felelt meg, NEM TENYÉSZTHETŐ. A tenyésztésvezető határozata indoklási részében kifejti döntésének okát, hogy milyen okból nem kapott az eb tenyésztési engedélyt. Amennyiben az ok valamilyen hiányosság, vagy alaki hiba a benyújtott dokumentumokban, úgy a tenyésztésvezető hiánypótlásra, korrigálásra szólítja fel a tulajdonost. Ezek birtokában új eljárás indul. Ha az eb azért nem kapott tenyésztési jogosultságot, mert a kritériumrendszer valamely elemének megváltoztathatatlan módon nem tett eleget ( túl van megengedett életkoron, egészségügyi szűrései alapján betegnek minősül, a tenyészszemlén nem felelt meg), úgy a tenyésztésvezető határozata végérvényes. Az elutasítás alapja kizárólag objektív, igazolható, az MIFE szabályrendszerében szereplő ok lehet. Az eredmény bekerül az MIFE törzskönyvi nyilvántartásába Kennel létrehozása, kennel név, kennel név védelem A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet - fajtára való tekintet nélkül-, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve családtagok közötti örökösödést. 14

15 A kennel nevet nem lehet megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Ugyanazt a kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek. A kennel nevet idejében a szuka fedeztetése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az egyesületnél igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyag ot (tenyésztési szabályzatot, stb.) kell biztosítani. Igénylését egyidejűleg továbbítják az illetékes tenyésztés vezetőhöz, aki ellenőrzi a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok meg felelnek-e a tenyésztési szabályzatban leírtaknak. Pozitív elbírálás esetében a kennel név védetté válik. Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos fórumán nyilvánosságra kell hozni és a védelmi díj befizetése után a kennel név végérvényesen védetté válik. A kennel nevet nemzetközileg védetté kell nyilváníttatni. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre. Olyan tenyészszukák esetében amelyeknek tulajdonosai különböző országokhoz tartoznak, szerződéses szabályozást kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról. Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek. Meg kell jelölni azt a tulajdonost, aki a tenyésztési szabályzat betartásáért felelős, és a nyomtatványokat aláírhatja. Ugyanígy meg kell jelölni egy személyt ezen célokra olyan kutyáknál, akik pl. egy cég tulajdonában vannak. Szankciók: A fent leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kölykök származási lapot nem kaphatnak Tenyészállat bérlése, illetve bérbe adásával kapcsolatos szabályok. Tenyészállatot bérelhet a tenyésztő másik tenyésztőtől, vagy olyan szuka és kan tulajdonostól, aki nem kíván tenyésztést folytatni. A bérlésről, illetve a bérbe adásról minden esetben írásos megállapodást kell készíteni, amelynek tartalmazni kell a bérlő és a bérbe adó, valamint a tenyészállat adatait, a bérbe adás időtartamát. Abban az esetben, ha a bérbe adás a fedeztetés után történik, a megállapodásban megnyugtatóan rendelkezni kell, hogy a fedeztetési díjat a bérlő, vagy a bérbe adó milyen módon rendezte, vagy fogja rendezni a fedezőkan tulajdonosa felé. A bérbe adási szerződést minden esetben csatolni kell az alom bejelentő mellékleteként, Abban az esetben, ha import a szuka, a tenyésztésbe vétel előtt, de legkésőbb az alom bejelentő leadásáig, a származási ország egyesülete által, a tenyésztő nevére kiállított hivatalos pedigreet Magyarországon 15