Horváth Lajos Nagy Attila Varga László CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI HADIFOGOLYTÁBOROK A CSALLÓKÖZBEN ( ) Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja

Átírás

1 Horváth Lajos Nagy Attila Varga László CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI HADIFOGOLYTÁBOROK A CSALLÓKÖZBEN ( ) Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja

2

3 Horváth Lajos Nagy Attila Varga László Császári és királyi hadifogolytáborok a Csallóközben ( ) Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja

4 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat

5 Horváth Lajos Nagy Attila Varga László Császári és királyi hadifogolytáborok a Csallóközben ( ) (Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja) Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet 2015

6 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 63. A kiadvány megjelenését támogatta: a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky program Kultúra národnostných menšín 2015 Felvidék ma Area Somorja Hideghéty Ferenc mérnök Szalay János A kötet szerzői ezúton is köszönik a pozsonyi Hadtörténeti Levéltár munkatársinak a segítségét. Autori ďakujú pracovníkom Vojenského historického archívu v Bratislave za pomoc. Minden jog fenntartva. Všetky práva vyhradené. A kiadványt vagy annak bármely részletét a szerző engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. Na túto publikáciu sa vzťahujú ustanovenia autorského zákona, podľa ktorých ďalšie šírenie, reprodukovanie, alebo iné verejné použitie diela alebo jeho častí je možné iba so súhlasom autora. Horváth Lajos, Nagy Attila, Varga László Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet ISBN

7 Előszó A hadifogság jogi szabályozása és az első világháborús hadifogolytáborok felállítása Magyarország határai között Horváth Lajos A 19. század közepéig a hadifoglyokra, azok jogállására nem volt egységes nemzetközi szabályzat, ennek következtében az ellenség kezére került katonák sorsa nem esett egységes elbírálás alá. A foglyul ejtett katona sorsát az elfogó fél határozta meg től számítva ötven évig tartó különböző konferenciákon megkötött konvenciók sora vezetett el a hadifoglyok jogállását szabályozó rendeletek kidolgozásához. Az 1859-ben lezajlott véres solferinói csata után Henri Dunant svájci hírlapíró kezdeményezésére 16 ország képviselői megkötötték a genfi konvenciót. A szerződés értelmében a harctéren megsérült katonák semlegesnek számítottak, az őket szállító személyek pedig védelmet élveztek. A védettség jelzésére fehér alapon vörös keresztet használtak. Az első konvenciót követte az az évi brüsszeli nyilatkozat, amelyben a résztvevő 15 állam kísérletet tett a háborús jog, köztük a hadifoglyokra vonatkozó rendeletek törvénybe foglalására. A felek kölcsönös bizalmatlansága miatt azonban a kidolgozott szerződést nem ratifikálták, de a későbbiek során egyenértékűnek tartották a kodifikált joggal. Az első hágai konferencián, 1899-ben, 26 ország részvételével megkötött egyezmény a vitás nemzetközi ügyek tárgyalásos rendezését, valamint a szárazföldi háborúval kapcsolatos jogi kérdéseket tartalmazta.. Az egyezmény II. fejezetének 4-től 20-ig terjedő szakaszai a hadifoglyokra vonatkozó előírásokkal foglalkoztak. Az évi második hágai konferencián 44 ország képviselői l3 megállapodást írtak alá, köztük a nemzetközi nézeteltérések békés rendezéséről, a háborút megelőző hadüzenetről, valamint a hadifoglyokról szóló rendelkezésekről. A magyar országgyűlés a második hágai egyezményt az 1913: XLIII. törvénycikkel emelte törvényerőre. Az említettek alapján a hadifoglyokra vonatkozóan az első világháborúban az évi I. hágai, valamint az évi II. hágai egyezmények voltak hatályban. A hágai jog alapján hadifogolynak az az ellenség hatalmába jutott katona minősül, aki a hadsereg vagy fegyveres erők bármely más akár önkéntes részének alkotója, a fegyveres erőkön kívüli olyan fegyveres testület tagja, melynek élén parancsnok áll, tagjai egyenruhát vagy felismerhető jelvényt hordanak, fegyvereiket nyíltan viselik és betartják a hadijog szabályait, továbbá a fegyveres erők kíséretéhez tartozó, a harcban részt nem vevő fegyvertelen személy (haditudósító, egészségügyi személyzet stb.), a polgári repülés és tengerészet tagja. Hadifogolynak minősíthető a még meg nem szállt terület lakossága is, ha az ellenség közeledtére fegyvert fog, azt nyíltan viseli, s betartja a hadijog szabályait. A nemzetközi hadijog védelme alatt álló hadifogollyal való bánásmódért az őt hadifogságba ejtő állam volt felelős. 1 5

8 Az július 28-án kezdődött háborúra az egymással szemben álló felek alaposan felkészültek. A három hadszíntéren felvonult és harcba bocsátkozott erők mondhatni egyforma erejűek voltak, s mindkét oldalon mintegy 4 4 millió főt számláltak. Az Osztrák Magyar Monarchia és a Német Császárság hadvezetése rövid, néhány hónapig tartó katonai konfliktussal számolt. A hadászati tervek azonban irreálisak voltak. A balkáni és a galíciai front harci eseményei rövid időn belül jelezték, hogy a karácsonyra ígért hazatérés helyett hosszan tartó háborúval kell számolni. A nagy létszámú hadseregek harctérre irányításának egyenes következménye volt a harcok során elszenvedett nagy létszámú emberveszteség, valamint a hadifogságba került katonák hatalmas tömege. A háború végéig ugyanis a Központi Hatalmak hadifogságába 3,9 millió antant katona került. Ebből valamivel több mint 1,3 millió került az Osztrák Magyar Monarchia területére. Magyar fennhatóság alatt kb hadifoglyot őriztek. A monarchiába a legtöbb hadifogoly Oroszország területéről érkezett, mintegy fő. Az Osztrák Magyar Monarchia területén az oroszokon kívül olasz, szerb, 5000 montenegrói, 3000 román, 500 francia, 300 angol nemzetiségű hadifoglyot őriztek. 2 A harcterekről a hátországba érkezett hadifoglyok emberhez méltatlan elhelyezése igazolta, hogy a monarchia sem készült fel a hadifogoly tömegek fogadására. A cs. és kir. hadügyminisztérium elgondolása ugyanis az volt, hogy a hadifoglyokat a harcvonaltól távol eső, jól őrizhető területén kell az országnak elhelyezni. Magyarország esetében a hadifoglyok őrzésére a legalkalmasabb térség ekképp Nyugat-Magyarország volt. A legénységi állományúakat (vagyis a közkatonákat) szabad ég alatt létrehozott táborokban helyezték el. Ezek közé tartozott a legnagyobb, az Esztergom melletti kenyérmezei, valamint a somorjai, a dunaszerdahelyi és a nagymegyeri fogolytábor is. A hadifogolytáborok a cs. és kir. közös hadügyminisztérium felügyelete alá tartoztak. A monarchia hadvezetését adminisztratív ügymeneti célból katonai területi parancsnokságokra osztották. A közös hadsereg katonai területeiből így hat volt a történelmi Magyarország területén. Mivel a fogolytáborok a Pozsonyi katonai parancsnokság területén voltak, ügymenetüket természetesen közvetlenül a Pozsonyi katonai parancsnokság intézte. A fennhatósága alá tartozó fogolytáborokban december 21-én az alábbi fogolylétszámokkal találkozhattunk. 3 Tábor helye és parancsnoka Őrkíséret Fogolylétszám Kenyérmező/ Esztergom VI. népfelkelő őrzászlóalj Kb , ebből Csák Ferenc ezredes 18 tiszt, 759 népfelkelő orosz VII. népfelkelő őrzászlóalj 700 szerb 19 tiszt, 834 népfelkelő 452 montenegrói Somorja Steiner Rudolf ezredes I. népfelkelő őrzászlóalj orosz 15 tiszt, 820 népfelkelő Dunaszerdahely Spányik Emil ezredes II. népfelkelő őrzászlóalj orosz 19 tiszt, 794 népfelkelő 6

9 Nagymegyer Berlin August ezredes III. népfelkelő őrzászlóalj szerb 19 tiszt, 799 népfelkelő Boldogasszony Separowicz Michael ezredes IV. népfelkelő őrzászlóalj szerb 19 tiszt, 784 népfelkelő 380 montenegrói Nezsider Weingraber Julius ezredes V. népfelkelő őrzászlóalj internált ebből 19 tiszt, 803 népfelkelő 250 lengyel 120 montenegrói Tiszti állomások Nemzetközi egyezmények alapján a hadifogoly tisztek külön elbírálás alá estek. A cári hadsereg, valamint a szerb hadsereg tisztjeit a hadiszolgáltatási jogra hivatkozva (1912: LVIII. tc., 19. pontja) Nyugat-Magyarország területén lefoglalt kastélyokban helyezték el. Az orosz tisztek főállomása a városszalónaki várban volt, ahol 41 tiszt és 39 tisztiszolga lakott. A főállomás fiókállomásai: 7

10 Fiókállomás helye Tisztek és tiszti szolgák száma Gyimótfalva, gróf Batthyány kastélya 17/3 Borostyánkő, Almássy György természettudós és utazó kúriája 13/3 Léka, Esterházy herceg kastélya 7/4 Zalaszentgrót, gróf Batthyány kastélya 22/12 A szerb tiszteket kisebb nemesi kúriákban helyezték el Szombathely környékén. A főállomás Jakabházán volt, a szerb tisztek száma 43 volt, míg a tiszti szolgáké 22. A főállomás fiókállomásai Tisztek és tiszti szolgák száma Radófalva 33/15 Vassuráy 34/10 Nagyunyom 18/5 Balogfa 11/10 Kisunyom 13/9 Sorokújfalu 16/5 Táplánfa 23/10 Szentlőrinc 10/3 Felsőság 26/8 Az Osztrák Magyar Monarchia teljes hadifogolytábor-rendszere Magyarország területén 1915-ben jött létre. A már meglévőkön kívül felépítették az ostffyasszonyfai, a csóti, a hajmáskéri és a zalaegerszegi fogolytáborokat. Ezekkel vált aztán teljessé a monarchia Lajtán-inneni terület fogolytábor-hálózata. A 11 nagy fogolytáborban, valamint a kisebb tiszti állomásokon Magyarország területén január 1- jén hadifoglyot tartottak nyilván (5014 tiszt, legénységi állományú, valamint civil). 4 A monarchia Lajtán-túli felében pedig a következő fogolytáborok működtek: Aschach a.d. Donau, Braunau am Inn, Braunau in Böhmen (Broumov), Brüx (Most), Deutschgabel ( Jablonné v Podještedí), Eger (Cheb), Feldbach, Freistadt, Grödig bei Salzburg, Hart, Josefstadt ( Jozefov), Kleinmünchen, Knittelfeld, Mauthausen, Milowitz (Milovice), Wieselburg, Plán (Planá u Marianských Lázni), Purgstáll, Reichenberg (Liberec), Sigmundsherberg, Spratzern, Sternthal bei Pettau, Theresienstadt (Terezin). 5 8

11 Jegyzetek 1. Csák Zsófia: Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor története, Szombathely, 1995., 9. oldal 2. Magyarország az első világháborúban. Lexikon A Zs. Főszerkesztő: Sijj Jolán. Petit Reál Könyvkiadó, Budapest, 2000., 232 oldal (továbbiakban: Lexikon A Zs. ) 3. Vojenský historický archív Bratislava, fond: Zajatecký tábor v Šamoríne. Hadtörténelmi Levéltár Pozsony, somorjai hadifogolytábor, 4. doboz. 4 Vojenský historický archív Bratislava, fond: 5KK, 476 doboz, Präs ) 5 Lexikon A Zs, 235 o. 9

12 10

13 Nagy Attila A dunaszerdahelyi császári és királyi hadifogolytábor története Bevezetés Dunaszerdahely város I. világháborúban elhunyt 150 hős katonahalottja, és a település hadifogolytemetőjében nyugvó mintegy 1000 orosz, olasz, lengyel, magyar, román, szerb, ukrán, lett, litván, észt és finn hadifogoly katona emlékére A 20. század első világégése még mindig tartogat titkokat. Számunkra ráadásul látványosakat, hiszen mind az I. világháború dunaszerdahelyi eseménytörténete, mind a város közvetlen közelében létrehozott két az orosz és az olasz tiszti hadifogolytábor története, de emlékezetük is fehér folt volt ez idáig a település történtében. Hogy mi is történt itt 1914 és 1918 között, hogy hogyan reagált a lakosság, a közvélemény a történésekre, hogy miképp lett közvetlenül érintett sok család a háborús borzalmakban, vagy az, hogy mit is csinált, hogy élt itt a hol négy-, hol nyolc- avagy tízezer ellenséges katona, s miképp kapcsolódtak be a régió, s lényegében a monarchia életének zajló körforgásába, gazdasági munkálataiba, mindezidáig még nem képezte részletesebb kutatás tárgyát. Az I. világháború százéves centenáriumának apropóján is, jelen kiadványnak ez a fejezete ezért arra vállalkozik, hogy tudományos igénnyel elsőként, ám mégis közérthető formában végre kiszínezze helyi történelmünknek ezt a fehér foltját, s emberközelbe hozza, a maga teljességében az érdeklődők elé tárja azt, illetve a következő történelmi kutatásoknak alapköve legyen. És nem utolsó sorban okulásul is mindannyiunk és az utókor számára: minden háború igazságtalan és ördögi. Leszerelt dunaszerdahelyi katona az I. világháború után 11

14 Dunaszerdahely az első világháborúban Az első világégést kirobbantó szarajevói gyilkosság, majd a háború kezdete az egyébként álmos kis magyar csallóközi kereskedőváros, Dunaszerdahely közéletét is jelentős mértékben felbolygatta, lázba hozta. A Csallóközi Lapok július 1-jei száma gyászkeretes címlappal közölte Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége halálának vérfagyasztó hírét, majd a következő napokban arról is hírt adtak, hogy a haza nagy gyásza ( ) miatt nyilvános múlatság seholse tartassék és ugyanez időn át kifüggesztve maradjanak a középületeken a fekete lobogók. 1 A lap júliusi számai ugyancsak élénken foglalkoznak a hadi események előkészítésének részkérdéseivel, így a leendő tábori postahivatalok felállításának a tervével, 2 vagy például a hadi szolgálat megkezdésének részleteivel is. Háború előtt. Folyó évi július hó 26 napjával a monarchiában a hadi szolgálat megkezdődött. Ezt a községekben, így Dunaszerdahelyen is, dobszó utján hirdették ki. A fővárosi lapok az alábbiakat közlik: Első összetűzés. Temeskubin közelében a szerb csapatok a dunai hajókról rálőttek csapatainkra. Mieink viszonozták a tüzelést. Hadi operácziók. A hadi operácziók kezdete csak bizonyos rövid idő mulva várható. A kormány proklamációja. A magyar kormány proklamációt intézett a nemzethez, amelyet e szavakkal fejez be:»a bizalom, a szeretet, de egyuttal a komoly intelem szavával fordulunk a haza minden polgárához. Mindenek felett azokhoz, akiket állásuk, vagy személyes befolyásuk polgártársaik természetese vezetőivé avat. A cselekvés órája ütött. Egy szebb, jobb, boldogabb jövő alapjait vethetik meg az áldozatkész hazafiui hűség cselekedetei.«3 Dunaszerdahely fő utcája, a Széchenyi utca az 1900-as évek elején

15 Ferenc József hadüzenetét követően, ahogy az egész Osztrák Magyar Monarchiában, úgy Dunaszerdahelyen, illetve a környező településeken is egyfajta optimizmussal vegyes megkönnyebbülést figyelhetünk meg; mindenki úgy vélte, a történelemnek ez az új fejezete valami jobbat, s mindenképp többet hoz majd a közösség számára is. Fel a munkára! írja a helyi lap vezércikke. ( ) Nincs oly kicsiny embere a hazának, akikre szüksége nem volna. Nincs férfi, nincs nő, kinek tenni valója nem lenne, kinek segélyt a haza nélkülözni tudja. ( ) Nem a tömeg nagysága, hanem az erkölcsi erő nagysága teszi óriássá a nemzetet! 4 A hadüzenet és a mozgósítás híre mégis bombaként robbant, fokozva a városban az eleve emelkedett közhangulatot: Rövid más fél hét alatt történelmi időket élünk át. Az egész ország páratlan lelkesedéssel kíséri a háború fejleményeit. írja dr. Halmi Béla főszerkesztő a Csallóközi Lapokban augusztus 5-én, majd így folytatja: A hadüzenetről lapunk olvasóit még kedden este kiadott rendkívüli kiadásunkkal értesítettük, így mi tudattuk legelőször a Csallóköz közönségével Ő felsége hadüzenetét. 5 Dunaszerdahelyen augusztus legelső péntekén este hét órakor kapták meg a hírt, hogy Ferenc József császár és király általános mozgósítást rendelt el. Az információ olyan gyorsan szétfutott, hogy még aznap este nagy tömeg verődött össze a Széchenyi utcán, a községháza előtt. A hivatalok is egész estig dolgoztak, hogy kiállítsák a környező községek hirdetményeit. A bevonuló katonák pedig már vasárnap reggel hat órakor gyülekeztek, ugyancsak a községháza előtt. Hozzájuk a város nevében dr. Bartossik István főjegyző intézett beszédet, illetve, a bevonulók részéről dr. Sió Albin ügyvéd, tartalékos hadnagy szólt. A beszédeket követően zászlókkal az élen az egész menet megindult. A menetet a község lakosságának nagy része kísérte s lelkesen éljenezte a katonákat. 6 Az általános mozgósítás hírére a többi csallóközi településen is sokan fellelkesülve azonnal katonai szolgálatra jelentkeztek. Az optimista hangulatot a városi lap cikkében így jellemzi: Általában nagy a lelkesedés a nép között. Tán még nem volt hazánknak hasonló népszerű háboruja, mint a mostani. A lakosság tüntetően éljenzi a királyt, a háborút, a hadsereget. 7 Dunaszerdahely minden rétegét, vallási felekezetét foglalkoztatták a rendkívüli események: a katolikus templomban szentmisét mondtak a hadba vonulókért és az uralkodóházért, a nagy zsinagógában a háború sikeréért és a mielőbbi tartós békéért imádkoztak. A nagy örömbe azonban szinte azonnal üröm is vegyült, ugyanis a háborús hírre a spekulánsok gyorsan reagáltak: a hadiállapot beálltával főleg az élelmiszerek ára hihetetlen magasságokba szökött a városban. A Csallóközi Lapok cikkében fel is hívja a kereskedő hiénák figyelmét arra, hogy elfelejtik az évi L. XIII. t.c 7. paragrafusát, amely szerint az élelmezési cikkekért követelhető legmagasabb árakat a közigazgatási hatóság állapítja meg. Csallóköz többi községeiben is panaszkodnak az élelmiszerek mérhetetlen drágulásáról. 8 El kell ismerni, a város vezetősége villámgyorsan reagált: a községháza tanácstermében a kialakult helyzetről való egyeztetésen, amelyet dr. Németh Dezső járási főszolgabíró jelenlétében Bartossik főjegyző vezetett, a megjelent kereskedőkkel közösen állandósították a liszt és a cukor árát. A fehér liszt ára 48 fill, a barna liszt ára 40 fillér. Ezen árak állandóak, míg a cukor ára, ameddig a készlet tart, a következő: egész cukor kilója 92 fill, a kocka cukor pedig 96 fillér. 9 Azonnal adományok gyűjtése is indult a lakosság körében. Az első adományt küldő Vermes István szerint mindent félretéve adakozzunk jószívvel, bő kézzel vitéz katonáinknak, kik a harctéren vannak, hogy igazságunkért s országunk védelmében vérüket adják. A minden bizonnyal katonaviselt Vermes a háború előestéjén rámutatott, mintegy a későbbi idők borzalmait előrevetítve, mikor hozzátette: sokan elesnek, még többen nyomorékok lesznek a szent ügy érdekében. 10 A Vöröskereszt regionális szervezete 1914 augusztus elején Dunaszerdahelyen, illetve Bősön férőhelyes katonai kórházak felállítását indítványozta. Bartossik főjegyző vezetésével ezzel egy időben Du- 13

16 A Csillag utcai zsidó iskola mint vöröskeresztes kórház az első világháború idején naszerdahely helyi jóléti bizottságot állított fel, amely feladatául a pénzbeli adománygyűjtést, a bevonult hadkötelesek családtagjainak időközönkénti meglátogatását, a munkabírók megfelelő munkával való ellátását, valamint a táplálkozás hiányában szenvedő gyermekeknek élelmezés céljából egyes családoknál való elhelyezését jelölték meg. A jóléti bizottságot Molnár Lőrinc bíró, Srenker Lajos helyettes bíró, Bartossik István főjegyző, Weisz Lipót községi pénztáros, Németh István esküdt, Vázsonyi József (plébános), Turner Adolf, dr. Uhlovics Vendel, id. Paschkusz Benő, Tauber Áron, Gerő Ödön, Grünwald Izidor, Wetzler Bernát képviselők, Neuhauser Dávid, a zsidó hitközség elnöke és Vermes Ferenc, valamint a helyi hölgyválasztmány alkotta. 11 Augusztus 13-án a háború első szele is megérintette Dunaszerdahelyt: harctérre induló katonák vonultak át a településen. Csütörtökön este 8 órakor után pár perccel jött az első katona vonat Pozsonyból. Az állomáson körülbelül 20 percig állt. Nagyon kevesen voltak a vonatnál, miután a vonat érkezéséről nem volt senkinek tudomása. Később este 10 óra előtt pár perccel jött egy másik katona vonat. Ekkor már nagyon sokan várták a vonatot, gondolván, hogy a harctérre indulók között hozzátartozóját vagy ismerősét fogja még egyszer s tán utoljára viszontlátni. E vonaton tényleg sok ismerős helybeli s főleg környékbeliek voltak. Burger Lajos helybeli asztalosmester, mint osztagvezető utazott a katonákkal. A közönség tőle telhetőleg megvendégelte őket. Ezután a vonat a közönség éljenzése között ment el az állomásról. Másnap pénteken kora délután híre járt, hogy újabb katona vonatok fognak keresztül menni városunkon. Az első vonat délután 6 órakor érkezett meg. Rengeteg ember várta a berobogó vonatot. Már messziről idehallatszott a harcba indulók vonatáról az ének. 14

17 A vonatot beérkezésekor hatalmas éljenzéssel fogadta az óriási számmal jelenlévő közönség. A leszálló fiukat és tiszteket virágokkal díszítették fel városunk leányai, hölgyei. Minden kocsihoz odamentek virágot adni, Különösen Németh Mariska, Richter Mariska, Uhlovics Emike, Erzsike és Margitka, Chochulusz Margitka, Tihanyi Ilonka, Kovács Ilonka, Vermes Rózsika, Dórika és Ellike fáradhatatlanul osztogatták s tűzték ki a szebbnél szebb virágokat katonáinknak. Természetesen a nagyközönség alaposan megtraktálta őket. Dr. Uhlovics Vendel közjegyző üvegekben borokat és szivarokat, dr. Németh Dezső főszolgabíró bort és szivarokat, Vermes Ferenc tb. főszolgabíró bort, Bölcsházy Lajos cukrász sört, Széher Ernő hentes felvágottat nagy mennyiségben, Steiner Gyula málnaszörpöt, ifj. Marczell János vendéglős pedig bort osztottak szét a fiúknak. Einbeck Béla kávés pedig cigarettával traktálta őket. A jelenlévő közönség minden egyes tagja mindenfélével kínálta őket bort, szivart és cigarettát adtak be a kocsikba. E vonaton ment Ottmayer Ferenc dunaszerdahelyi kir. járásbíró és dr. Boinitzer József ügyvéd, mint tartalékos hadnagyok. Családjai is künn voltak a vonatnál, s szeretettel vették karjaikra kis gyermekeiket a hadba vonuló családapák. 12 A segítőkészség több helyütt is megmutatkozott: míg a keresztény kórház 23 férőhelyes Széchenyi (ma Fő) utcai helyiségeit sebesültkórház céljaira a katolikus egyház tette rendbe, addig Goldstein Lipót kezdeményezésére, Hirschler Ezra, Porgesz Lázár és Stern Ábrahám közreműködésével az izraelita iskolaszék a Csillag utcai iskolájuk két termét engedték át egy 30 ágyas sebesültkórház számára, a helyi Vöröskereszt felügyelete alatt. 13 Mindkét kórházat, amelyek gondnoki tisztségét Marczell Mihály látta el, 14 még augusztusban meglátogatta a Vöröskereszt képviseletében Bartal Aurél Pozsony megyei főispán, kormánybiztos és neje. 15 A Széchenyi utcai Keresztény Kórházban dr. Marschall János kezelőorvos vezetésével Kardos Margit, Soós Margit, Csomor Anna, Torkos Margit, Balajthy Margit, Szaiff Mariska és Balajthy Olga, míg A Csallóközi Lapok háborús, rendkívüli kiadása 15

18 a Csillag utcaiban dr. Geiringer Lipót és dr. Brach Samu orvosok vezetésével Józsa Szidóna, Kiss Ilona, Varga Cili, Németh Ágnes, özv. Németh Gyuláné, Bárki Julianna, Gubcsi Ferencné, Weisz Mariska és Szelle Hermin lettek megbízva az ápolónői teendők elvégzésével. 16 Augusztus utolsó napjaiban meg is érkeztek az első sebesültek a dunaszedahelyi kórházakba vonattal, összesen 51-en ; mindannyian az augusztus 23-án kezdődött galíciai krasznyiki csatában sérültek meg. 17 Szeptember elején pedig már arról is érkeztek a hírek, hogy Somorjára és Bacsfára hadifoglyokat fognak szállítani előbbire 3000, utóbbira 500 főt. 18 Később emelkedtek a számok: a Csallóközi Lapok értesülése szerint a Csallóközbe mintegy orosz hadifogoly elhelyezését tervezte a hadügy: Mint értesültünk ( ) Dunaszerdahelyre , Nagymegyerre , Ekecsre 5000, Somorjára embert. A hadifoglyok részére a községek közelében a szántóföldeken barakokat fognak felépíteni. 19 A dunaszerdahelyi császári és királyi hadifogolytábor létrejötte Szokatlan események között élünk, ebből Dunaszerdahelynek is része van, amennyiben orosz hadifoglyok telepének szemelték ki. írta a Csallóközi Lapok szeptember 16-i számában. 20 Ugyanezen számában a lap a somorjai hadifogolytáborba ellátogató munkatársuk élménybeszámolóját is közölte, jelezve abban, hogy az érkező foglyoktól nem kell tartani, hiszen a tarka képet nyújtó orosz, szerb és montenegrói katonák belenyugodva, sőt vígan vannak a fogságban, mely jobb az otthoni életöknél. Noha a tudósítás egyfajta rendezett idillt sugallt, a dunaszerdahelyiek számára szokatlan élmény volt mind a tábor kialakítása a város határában, mind a hadifoglyok megjelenése. Sajnos, az osztrák magyar vezérkarról legalábbis hadifogoly politikáját illetően, ugyancsak ezt a meglepettséget kell elsőként említeni. E politikában a közös külügyminiszter, a magyar miniszterelnök, a hadsereg-főparancsnokság s a közös hadügyminisztérium 10. osztálya vettek részt, s egyikük sem számított arra, hogy már a háború legelején olyan nagyarányú hadifogolyszerzés (és tegyük hozzá, hadifogolyvesztés) várható, mint az már 1914 szeptemberében megtörtént. Az, hogy a hadifoglyok döntő többségét az arcvonaltól messze, az ország belsejében, s mindenképp megbízható (magyar, osztrák, 1916-ig román) őrizettel kell majd ellátni, nem is volt kérdéses. Arra azonban álmukban sem gondoltak, hogy erre az elhelyezésre már 1914 szeptemberében tömegesen kell felkészülniük. Mindezt jól megvilágítja például az az adat, hogy például 1915 május végével (a gorlicei áttöréssel és azt követő hadi események során) csak Galíciában 863 orosz tisztet és legénységi állományú katonát ejtettek hadifogságba. A cári csapatok hadifogolyvesztesége között összesen fő volt, amelyből fő volt a tiszt. 21 Minthogy a monarchia csapatai 1914-ben főképp az orosz és a szerb csapatokkal harcoltak, a felállítandó fogolytáborokba így orosz (és a birodalom más nemzetiségű, pl. ukrán, lengyel stb.), illetve szerb (szerb, montenegrói, bosnyák) katonák kerültek októberére azonban a korábban létrehozott boldogasszonyi hadifogolytábor már teljesen telített lett. Az ujabb fogolyszállitások miatt a Sarajevoba eddig internált hadifoglyokat tovább viszik a monarchia belsejébe. Vasárnap kétszáz szerb foglyot indítottak útnak Magyarországra. Sopronból jelentik, hogy a mosonmegyei Boldogasszony községben fölállított fogolytáborban egyre szaporodik a foglyok száma. Az eredetileg fogoly részére készült tábor már zsúfolt, a benne elhelyezett foglyok száma már most túlhaladja a tízezret. A fogolytábort most fogoly részére akarják kibővíteni. Barakkokat emelnek és erre a munkára a foglyokat alkalmazzák. 16

19 Fent: az ún. Prileszky-tag, ahol a tábort felállították. Lent: a tábor első keretei középett, szaggatott vonallal a kisvasút van jelölve, illetve nagyobb ponttal a tábor bejárata A boldogasszonyi táborban orosz és szerb foglyok vannak. írja a Népszava. 22 A Budapesti Hírlap az ellenséges oroszok veszteségeire is rámutat, mikor írásában idézi az egyik moszkvai kórházban való látogatását Graham Stephennek a Timesból. Az oroszok a menedékházakat, iskolákat és templomokat rendezték be kórházaknak. Naponkint körülbelül ötezer sebesültet hoznak, összesen egy millió sebesült elhelyezésére készül Oroszország. A moszkvai utcákon minduntalan látni a párosával összekapcsolt villámos vasúti kocsikat, melyek a sebesülteket szállítják. Az első kocsiban, melynek átlátszóak az ablakai, feküsznek a könnyen sebesültek, a második kocsiban, melynek az üvegei fehérre vannak mázolva, helyezik el két sorban egymás fölött, ágyon a súlyos sebesülteket. Az egyik óriás menedékház, a Riazanszky-pályaudvar közelében, tele van beteggel

20 A fogolytábor bejárata. Ma innen nyílik az Ádor utca Csallóközben, mint írtuk, a hadvezetés több helyszínt jelölt ki fogolytábor céljára, amelyek közül végül Somorján, Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen létesítettek táborokat. Az első, ún. orosz tábor helyszínéül városunkban a vasútállomás és a Pozsony Komárom országút mellett elterülő, a Somorjai képdűlőben található és a Prileszky család tulajdonát képező szántóföldet jelölték ki. Az eredetileg kiszemelt (később területileg megnövelt) táborhely elhelyezkedése jól látható az alábbi térképen (ma ez már teljesen beépített terület). A hadifoglyok megjelenésének a problematikáját, illetve a tapasztalható felkészületlenséget jellemzően mutatja a dunaszerdahelyi tábor előkészítése is. A terület kijelölést egy szakasz katona végezte, akik számára 5 6 nagy szénakazlat hordtak össze a város kocsisai (amelyet hadiszolgáltatási áron vett át a katonaság tőlük, 100 kilónként 5 korona 50 fillérért), akik előbb ezekkel a szénakazlakkal jelölték ki a terület határát. Aztán a katonák sebtében egy kezdetleges drótkerítést vontak a terület köré, de nem egyet, hanem többet, a szökések megelőzése miatt. Később a szögesdrótkerítést megerősítették, így végül egy 2 méter magas kerítés őrizte a foglyokat, amelynek oszlopairól a tábor felé behajolva négysoros szögesdrót parancsolt megálljt a hadifogoly katonáknak. A kialakított tábor főkapuját a vasútállomással átellenben helyezték el (ma lényegében ott van a betérő a Pozsonyi útról az Ádor utcára). 24 Tudni kell, hogy ekkor a terület még lakatlan szántóföld volt, a város határában, messze a lakott területtől, ráadásul a városba vezető országúttól (ma ez a Jesensky utca) egy a katolikus egyház birtokában lévő földsáv is elválasztotta (a mai Štúr utca és Jesensky utca közötti terület). A Csallóközi Lapok is figyelemmel kísérte az eseményeket: A fogoly tábor a kir. járásbíróság és a vasúti állomás (között, az) ugy nevezett Prileszky tagon vagy 50 holdon van elhelyezve. A tábor szögesdrót sövénnyel van körül véve. A tábor lakóinak első része 4000 ember hétfőn érkezett meg a bősi hajóállomásról fél század szabadkai 6. sz. honvédgyalogezred népfelkelőjének kiséretében. Az orosz hadi foglyok egyelőre a szabadban szalmán 18

21 hálnak s maguk fogják felépíteni a barakokat, amelyek fűthetőek lesznek. A foglyok között 10 orvosnövendék és egy törzsorvos és egy segédorvos is van, akik el vannak különítve a többi foglyoktól. 25 Hartmann József krónikaíró szerint 26 az első orosz foglyokat uszállyal szállították Bősre, akik onnan gyalogosan, négyes sorokban érkeztek meg a városba, katonai kísérettel. Járásukon és ruházatukon meglátszott a harctér nyoma. A városon jöttek keresztül és a vasútállomásnál lévő nagykapun bocsájtották be őket a táborba, ahol mindenki egy fél kenyeret is kapott. A kenyeret a helybeli pékek sütötték, még a megérkezésük előtt már két nappal. A táborban lévő szalmakazlaknál helyezkedtek el, pihentek le. 27 A nagyabonyi plébános a plébániai krónikába is feljegyezte a rendkívüli eseményt: Szeptember hó elején Dunaszerdahelyen nagy hadifogolytábor épült. E hó közepe táján már orosz fogolyszállítmány érkezett ide. Csallóközben még Somorján és Nagymegyeren épült hasonló fogolytábor. 28 A tábor története között 1914-ben az 5. Pozsonyi Császári és Királyi Katonai Parancsnokság 5343 ügyszám alatt rendeletet bocsátott ki a hadifogolytáborok és a hadifogoly tisztek osztálya részére, melyben a dunaszerdahelyi tábort közvetlenül a katonai parancsnokságnak rendelte alá. 29 A rendelet többek között érintette a tábor állomásparancsnokául kinevezett Spányik Emil ezredest is, megszabva kötelezettségeit, lehetőségeit. Például az elsőfokú politikai hatóságokhoz (vagyis a főszolgabíróhoz, illetve a város polgármesteréhez) csak sürgős esetben fordulhatott. A rendelet természetesen több mindenre kitért a tábor működését illetően, így például arra, hogy a hadifoglyok őrzésének a megkönnyítése végett a tábor külső területét, illetve a táborban lévő utakat meg kellett világítani, biztosítani kellett a tábori esetleges tűzoltás rendjét, megszervezve a tábori tűzoltóságot, s egyben megtiltani a dohányzást a szállások és gyúlékony helyek környékén, hogyan kell szabályozni az őr- és készenléti szolgálat feladatait, milyen egészségügyi rendtartásokat kell bevezessenek a tábor területén, illetve közvetlenül a kórházban és az orvosi szolgálatnál, hogyan kell a foglyokkal bánni, illetve foglalkoztatásuk kérdésköre, valamint a jelentések teljesítésekor mire kell ügyelniük. A tábor állomásparancsnokául kinevezett Halasi és Köröskényi Spányik Emil ezredes, a Császári és Királyi 11. Vadászzászlóalj korábbi parancsnoka, 59 éves korában kapta meg a dunaszerdahelyi intézmény legmagasabb katonai pozícióját. Közvetlenül őalá tartozott Vozáry László alezredes is, aki az őrszázad népfelkelőinek a parancsnoka volt. A táborparancsnokság tisztikarát, illetve az idevezényelt népfelkelőket nem a táborban, hanem Dunaszerdahelyen szállásolták el. Maga a táborparancsnok és szűk vezérkara a Széchenyi (ma Fő) utcai Kaszinó, illetve a Fehér kastély épületében kaptak szállást, illetve a katonaság részére bocsájtották több egylet székhelyét, így például a Katolikus Legényegylet Csillag utcai (ma Bartók Béla sétány) Kertész Gyula-féle házát, 30 de az iskolák tantermeit is felszabadították számukra. Ez érintette a Templom téri katolikus iskolát, illetve a Csillag utcai evangélikus, valamint a zsidó iskolákat. Ugyancsak beszállásoltak a népfelkelők a Teleki László utca (ma Kondé püspök utca) több épületébe. A tábor őrszázadául a budapesti I. népfelkelő hadtápzászlóaljat, illetve az első hadifoglyokat idekísérő szabadkai 6. sz. honvédgyalogezred népfelkelőinek fél századát rendelték, utóbbiakat azonban csak rövid időre

22 Hogy pontosan mit is csinált a hivatásos állományú, illetve a sorkatonai szolgálatot teljesítő alakulatok katonája mellett a népfelkelő a háborúban, arról a Csallóközi Lapok cikke szemléletes képet festett: A népfelkelőt háboru esetén általában kétféle szolgálatra oszthatják be. Éspedig: a) harctéri szolgálatra és b) rendfenntartási szolgálatra. A harctéri szolgálat a közlekedési vonalak őrzésére (vasút, hajózás, utak stb.) valamint az egészségügyi és élelmezési szolgálat ellátására terjed ki. A népfölkelő tehát mindig a rendes sorkatonaság háta mögött kap helyet. Ez ugy értendő, hogy az előnyomuló sorkatonaság után következik a katonai vonatok (kocsipark), a tartalék munició és élelmezési felszerelés, amelyekkel az összeköttetést a különböző közlekedési vonalak mentén a népfölkelő csapatok tartják fönn. A népfölkelő tehát tűzbe ritkán kerül. A rendföntartási szolgálat háromféle lehet: a) gyanus területeken felügyel arra, hogy belső lázadás ne szitassék, rendzavarás ne történjék, b) végzi a közrendre való felügyeletet olyan értelemben, ahogy azt békés időben a csendőrség intézi, c) városokban rendőri szolgálatot teljesít. Természetesen az írástudókat, s általában az intelligensebb elemeket irodai szolgálatra, élelmezési bevásárlá- A dunaszerdahelyi fogolytábor vezérkara, középett Spányik Emil ezredessel (kardjára támaszkodva ül) és Vozáry László alezredessel (mellette, feketében) 20

23 sokra, fuvarozási és más efféle szolgálatokra is fölhasználják. Magánál a népfölkelési szolgálatnál olyan disztinkció, hogy valaki 37 vagy 42 éves avagy fiatalabb e vagy hogy volt e katona vagy sem? egyáltalán nem történik. Azok azonban, akik aktív szolgálati idejük alatt avagy a tartalékban tiszti rangot értek el, itt is tiszti szolgálatot teljesítenek, még pedig magasabb rangban. Így például a rangjáról leköszönt tartalékos hadnagy előreláthatóan századparancsnoki funkciót fog teljesíteni. Általában elterjedt az a hír, hogy a népfelkelő formaruhát nem visel, legföljebb sapkát és karszallagot. Ez a hit teljesen téves, amennyiben a hadsereg mai csukaszürke formaruhájának bevezetése óta fölöslegessé vált kék formaruhákat a népfölkelők fogják kapni s a csendőri és rendőri szolgálatokat végző népfölkelőket föl fogják szerelni ameddig a készlet tart a régi kimustrált oldal- és lőfegyverekkel is. 32 Más módon, de rendkívül találóan jellemzi önmagukat Tamási Károly, a Dunaszerdahelyre vezényelt hadtápzászlóalj népfelkelője, ugyancsak a helyi lapba beküldött versével: Hadtápcsapat induló Hadnagy urak, hadnagy ura, csendesen a menettel Hadtáp csapat, hadtáp csapat messzire csak ugy ér el. Vén legények, népfelkelők vagyunk mi, Nem tudunk mi eröltetve marsolni. Lábunk öreg, lábunk öreg, de a szívünk fiatal, Nem félünk mi, nem félünk mi, hogyha jön a viadal, Megverekszünk bárki legyen ellenünk, Egész világ muszkáitól nem félünk. A jó öreg népfelkelőink fújják e nótát masírozás közben»jaj de magas, jaj, de magas ez a vendég fogadó«dallamára. Szinte felfrissülnek e nóta hallatára. 33 Noha a népfelkelők már korábban megérkeztek és elszállásoltak a városban, nem kis felbolydulást okozva, ám az 1914 szeptemberében a mintegy 5000 fős lakosú Dunaszerdahely melletti táborban megjelent, majdnem a lakosság számával azonos orosz hadifogolytömeg komoly megdöbbenést váltott ki a helyi lakosságából. Az első időszakban többen ki is mentek, odacsődültek megnézni a hirtelen jött látványosságot s egyben a fogoly katonák nyomorúságát. Elképzelhető ugyanis, hogy az 50 holdnyi szántóterületre körbekerített tömeg látványa milyen lehangoló lehetett. Nemhogy épület, de még sebtében összeállított alkalmatosság sem volt, ahová behúzódhattak volna. Eleinte csak a kazlakból széthordott szalmán, a puszta földön feküdtek, pihentek, majd a földbe talált csontokkal, fadarabokkal, ágakkal odúszerű lukakat vájva próbáltak védekezni a hideg, a szél illetve az eső ellen. Ezekben az odúkban 3 5 fő lakott együtt gondolhatjuk, milyen higiéniás viszonyok között. 34 Fürdés lehetősége eleinte nem volt biztosított, ami hozzájárult a tetvek elszaporodásához is, de a silány élelmezés (kezdetben többnyire csak főtt burgonyahéj) is sokat rontott a megtört katonák állapotán. Nem is csoda, hogy szeptember végén a városi újság egyik cikke már közölte is a félelmetes hírt: Kolera a dunaszerdahelyi hadi fogoly táborban. Sajnálattal értesültünk, hogy az orosz hadifoglyok között több kolera betegedés fordult elő. Az első áldozatot e rémes kór folyó hó 18-án szedte s azóta máig 20 halálozás történt. A hatóság és a katonaság vállvetve mindent elkövet, hogy a járvány községünkre ne csapjon át. Ez különben nagyrészt a közönségtől is függ. Kerüljük azért a fertőzött fogolytábor közelségét is! Most 60 kolerásbeteg van 21

24 Az első orosz áldozatok listája, Spányik aláírásával, szeptember 22-én ápolás alatt, ezenkívül több vérhasbetegedés is van az oroszok között, de ezen betegség egy áldozatot nem követelt közülök. 35 Minthogy a kolera, de más betegségek is veszélyesen fertőzőek voltak, a katonai és polgári szervek gyors és hatékony intézkedésekkel mindent megtettek a kirobbanni készülő járvány mielőbbi elfojtására. 22

25 Szeptember 21-én Sándor János belügyminiszter, Jekelfalussy miniszteri tanácsos és Kerekes Pál közegészségügyi főfelügyelő tett látogatást az esztergomi és a nagymegyeri, szeptember 22-én pedig a dunaszerdahelyi fogolytáborban. Városunkban őket Bartal Aurél főispán, Petőcz Jenő alispán, dr. Zsigárdy Aladár főorvos, dr. Németh Dezső főszolgabíró, illetve Spányik Emil ezredes és Lehoczky Géza őrnagy kalauzolták. A küldöttség megtekintette a tábort, és az utóbbi napokban épített kórházat és kolerabarakkot. 36 Németh Dezső főszolgabíró rendeletében még aznap értesítette a környező településeket: Miután a Dunaszerdahelyen elhelyezett orosz hadifogoly táborban ázsiai kolera megbetegedések fordultak elő, erről járásom összes községeit oly fölhivással értesítem, hogy a védekezési munkálatokat haladéktalanul és teljes eréllyel eszközöljék. 37 A dunaszerdahelyi elöljáróságot pedig a nyomatékosan felszólította, hogy az elhaltak számáról pontosan értesítse őt, illetve a dunaszerdahelyi körorvost utasította a sírok szabályszerű fertőtlenítésének személyes ellenőrzésére. 38 Az elhunyt hadifoglyokat a sikabonyi köztemető mellett kisajátított hadifogoly-temetőben helyezték örök nyugalomra. Az intézkedések valóban kellően alaposak voltak, legalábbis a járvány nem csapott ki a lakosságra. A belügyminiszter körrendeletet intézett a polgármesterekhez és alispánokhoz, amelyben a kolerás betegekkel érintkező és a kolerás fertőzés folytán leginkább veszélyeztetett személyeknek koleraellenes védőoltó anyaggal való beoltását ajánlotta. A védőoltó anyag készítésének és használatának módjáról külön tájékoztató utasítást adott. A védőoltó anyagot a Budapesti tudományegyetem bakteriológiai intézete (Budapest, IX., Rákos-utca 9.) és a belügyminisztérium központi vizsgáló állomása (IX., Gyáli-ut 7.) a hatóságok és orvosok megkeresésére az előjegyzések sorrendjében díjtalanul bocsátják rendelkezésre. ( ) A dunaszerdahelyi fogolytáborból érkezett jelentés szerint ott két kolerahalálozás történt. Az esztergomi és nagymegyeri hadifogolytáborban napok óta sem betegedés, sem halálozás nem történt. írja október végi számában a Pesti Hírlap. 39 A dunaszerdahelyi postán a biztonság kedvéért bevezették a csomagok küldésének korlátozását is. Október folyamán újabb hadifogoly katonák érkeztek Dunaszerdahelyre: míg szeptember 15-én mindösszesen 4030 foglyot őriztek a város melletti táborban, rá egy hónapra már ténylegesen otttartózkodó foglyot tartottak nyilván. A hónap végén a drasztikusan megnövekedett létszám okán is végre nekiláttak a tábor kiépítéséhez, illetve a fa lakóbarakkok megépítéséhez. A szükséges faanyagot a fuvarosok szállították, vitték a táborhoz, s a többi munkát, az építkezést már maguk a hadifoglyok végezték, katonai irányítással, pontosan megszabott tervek szerint. Általában a kiadott irányelvek miatt szinte az összes hadifogolytábor egy sémára épült fel: hasonló volt mindenütt a barakkok, az étkezdék, a kórházi helyiségek stb. helyrajza, kinézete, belső elrendezése. Ahogyan Dunaszerdahelyen a Pozsonyi út melletti szántón egy-egy barakk megépült, úgy költöztek be folyamatosan, nemzetiségek szerint szétosztva lakói oda az egykori földbe vájt lukakból, szörnyű alkalmi otthonaikból. Az elkészült hatalmas helyiségekben legkevesebb fő részére két sorban húzódtak az emeletes ágyak, s az egyes barakkokban két-két vaskályha biztosította a fűtést ben a kórházbarakkon, az étkezdéken, a kantinon és a műhelyeken kívül előbb huszonnégy lakóbarakk épült fel: egymás mellett álló négy-négy nagy épület, összesen hat rendezett sorban. Később azonban fokozatosan újabbakat is építeniük kellett a létszám növekedése végett (a kibővített tábornak a járásbírósághoz közelebb eső, északi területén). 40 Elkészültek az őrszázad őrszobái, a raktárhelyiségek a barakkok katonás, utcaszerű elrendezést alkottak. Közöttük az utak, illetve az útkereszteződések petróleumlámpákkal voltak megvilágítva, illetve a 23

26 tábort körülvevő szögesdrótkerítés mentén, kívül szabályos közökben hatméteres oszlopokon nagyméretű petróleumlámpák világították meg a tábor közvetlen környezetét éjjelente. A kerítésen kívül, mintegy öt méterre földsáncot húztak, ezeken álltak kb. száz lépésnyire egymástól az őrbódék, amelyek telefonnal voltak összekötve. Az őrszolgálatot végző népfelkelők általában a férfilakosság korosabb osztályából kerültek ki, fegyverzetük, egyenruhájuk a hadseregtől megörökölt korábban használatos, de még működőképes puskákból állt, illetve a monarchia korábban rendszeresített kékes árnyalatú egyenruháját viselték. A főbejárat mellett az őrségnek volt egy öreg golyószórója is, amelyet azonban egyszer sem kellett használniuk zendülés ugyanis az egész háború ideje alatt nem fordult elő Dunaszerdahelyen. 41 A büntetőbarakk a táboron kívül, a pozsonyi országúthoz közel lett felállítva, s egy személyes, cellás kialakítású épület volt, amelyet hármas biztonsági őrizettel vettek körül. Először bizonyos távolságra, szögesdrótkerítéssel kerítették körbe a barakkot, amelyen egy kis kapu biztosította a bejárást. Aztán mindezt egy 4 méter magas, kapuval ellátott palánk vette körül, amelyen állandó őrség figyelte a tábort, illetve a további épületeket. Végül ismét egy szögesdrótkerítés került az objektum köré. 42 Később a tábor nyugati szárnyában álló kórházat is bővíteni kellett, négy barakkból álló épületkomplexummá alakítva azt ebben az egészségügyi személyzet helyiségei, a szanitécek lakószobái, de egy tábori gyógyszertár is helyt kapott. Maga az orosz főorvos, dr. Kosminski ezredorvos nem lakott a táborban, Az őrszázad katonái 24

27 hanem a főbejárattal szemben lévő civil házában, Farkas Károly vasúti raktárosnál kapott szállást, és szabadon mozoghatott mind a táborban, mind a városban nem egyszer segítséget nyújtva a dunaszerdahe- A fogolytábor pecsétje lyieknek is. 43 A kórházi épület és a kapu közötti részen helyezkedett el a tábori postahivatal, a számos műhely (asztalos, bádogos, cipész stb.) pedig a keleti szárnyban. Sok esetben népfelkelő mesterek irányították a munkát, például az asztalosműhely vezetője Pesenyanszky Mihály jászberényi asztalosmester volt. 44 A motorerőre berendezett gőzfürdő, amelyben naponta 1600 ember tudott megfürdeni, csak később, 1915 áprilisának elejére készült el. 45 Ez a tábor egyik legnagyobb épületeként a tábor északi, hátsó alsó bejáratától nem túl messze (a mai Ádor utca hotel felöli részén) állt. 46 Az építkezéseknek, illetve a gyors intézkedéseknek több motiváló tényezője is volt: az orosz fogságba esett osztrák és magyar katonák sorsa iránt való aggodalom is ösztönözte, de a még mindig jelen lévő ragályos betegségtől, a kolerától való félelem is komoly szerepet játszott benne. A tábort észak déli irányban keresztülvágta (a mai Ádor utca teljes nyomvonalán végighaladó) Dukes Hercog-féle cég burgonyaszállító kisvasútja, amely a vasúti állomástól a keményítőgyárig vezetett, s a táborból az északi, ún. alsó kapun lépett ki. Ezt a kis nyomvonalú sínt használták arra is, hogy a város külterületén álló műtrágyagyárba kiszállítsák ló vontatta kocsikban a tábori latrinák tartalmát. 47 Később a tábori vécékben felgyülemlett ürüléket a Szerdahelyi Csigériben (a mai Mező utcán) kiásott 15 m széles, erre a célra kialakított gödörbe temették, mindig földet húzva az újabb és újabb szállítmányokra. Időközben, november 3-án Ung megyéből 800 újonc érkezett Dunaszerdahelyre, azzal a céllal, hogy kiképzésük után ők váltják fel a tábort őrző budapesti I. népfelkelő hadtápzászlóalj katonáit. Az újoncok kiképzését városunkban végezték az ország több régiójából érkezett altisztek és tisztek. 48 Ugyancsak novemberben újabb magyar katonasebesültek is érkeztek a városba, akik közül 21-et a keresztény, 14-et pedig az izraelita kórházban helyeztek el. 49 A településünkön őrszolgálatot végző hadtápzászlóaljat (amelynek 1. századát az időközben őrnaggyá előléptetett Nemes Schuszter János százados vezette 50 ) végül december 1-jén váltotta fel az itt kiképzett újoncokból megalakult II. sz. népfelkelő őrzászlóalj decemberének második hetében az orosz és a szerb kormány megbízott küldöttei keresték fel a csallóközi hadifogolytáborokat. Az eseményről a Csallóközi Lapok is tudósított: Mult héten érdekes vendégei voltak a csallóközi hadi fogoly tábornak. Ugyanis a hágai második béke konferenciában biztosított engedményekből kifolyólag az orosz és szerb kormányok megbizottjai jártak nálunk és a hadifogoly állapota, ellátása, hogyléte felöl érdeklődtek. A bizottság tagjai voltak: Conte Castro spanyol nagykövet, ki mint semleges állam nagykövete az orosz és a szerb kormányok meghatalmazottja volt, továbbá Villa Trebilla gróf, Steinitz lovag vezérkari ezredes és Wippern János dr., volt szentpétervári cs. és kir. főkonzul, aki a háború bekövetkeztéig a szentpétervári osztrák-magyar követhez volt szolgálattételre beosztva. A nemzetközi bizottság nagy megelégedéssel vette tudomásul a tapasztaltakat. A bizottság a fogoly táborok megtekintése után autón Komáromba ment és onnét Wienbe utaztak, ahol a külügyminisztériumban nagy diplomáciai tárgyalásokat folytattak. 52 Még 1914 decemberében pedig, minden bizonnyal a hadifoglyok közötti nemzetiségi súrlódások miatt 900 ukránt szállítottak át a dunaszerdahelyi táborból a bécsújhelyibe, ahol az ukránokat akarták össze- 25

28 Dunaszerdahelyre beszállásolt katonák a Teleki utcában a lakosság körében, képeslapon gyűjteni. 53 Emellett a nagymegyeri táborba próbálták folyamatosan átcsoportosítani Dunaszerdahelyről a szerb, a montenegrói, valamint a bosnyák foglyokat, mivel a szerbek és a békésebb orosz hadifoglyok között folytonos nézeteltérések voltak, 54 illetve mert az oroszok szelíd, tisztességes és mélyen vallásos emberek, a szerbek azonban renyhe, piszkos, vad népek 55 voltak februárjának elején a tábor őrizetét ellátó II. őrzászlóaljat még egy századdal is megerősítették, amelynek a parancsnoka dr. Radó Farkas főhadnagy volt. 56 Ugyancsak ebben a hónapban a tífusz ragályos betegsége ütötte fel a fejét a táborban. 57 A küzdő csapatoknál, valamint a hadifogolytáborban és az internáltak telepein felmerülhető járványos betegségek széthurcolásának és a postaszemélyzet veszélyeztetésének megelőzése szükségessé teszi, hogy a háború tartamára a részint önmagukban, részint a bennük előfordulható tetvek és más férgek révén a fertőzésre alkalmas viselt ruhát, szennyes fehérneműt, ágyneműt és rongyot tartalmazó, valamint piszkos rongyba burkolt postacsomagok felvétele korlátoztassék. A belügyminister úrral és a horvát országos kormánnyal egyetértőleg tehát ily küldemények felvételét megszüntetem mind-azoknál a hivataloknál, amelyek fertőzött területen avagy a hadseregkörletben, vagyis oly községekben vannak, amelyekben a hadműveletekben résztvett csapatok tartózkodtak vagy tartózkodnak, továbbá, amelyek székhelyén fogolytáborok vagy internáltak telepei vannak. adta ki rendeletét a magyar posta- és távirda vezérigazgatója. 58 Noha a dunaszerdahelyi tábor lakói már korábban, 1914 végétől dolgoztak kiadott munkásként, hasonlóan, mint a többi csallóközi fogolytáborlakók, 59 az igazi áttörést munkára adásukban az évi, a m. kir. honvédelmi ministernek 7,598/1915. H. M. eln. A. számú körrendelete, 60 azaz a hadifoglyoknak munkára való kiadásáról szóló rendelete hozta meg. Minthogy a munkaerőhiányban szenvedő ország és lakosai számára nagyon is jól jött a hatalmas létszámú hadifogoly munkaerő alkalmazása. 26

29 A hadifoglyok fölhasználása köz- és magánmunkákra. (Bécs, junius 25.) A»Wiener Zeitung«mai száma közli: Az osztrák-magyar fogságba került katonai személyek száma már a háboru első hónapjaiban oly nagy számot ért el, hogy ugy katonai, mint polgári hatóságok komolyan foglalkoztak e jelentős kérdés közgazdasági részével és pedig azzal, hogy a hadifoglyok munkaerejét miképen lehetne a legjobban kihasználni. A megoldás nem volt valami könynyü, mert egész sereg szociálpolitikai, rendőri és egészségügyi szempontot kellett tekintetbe venni. A háboru elején fölmerült aggodalom, hogy a munkanélküliség óriási lesz, időközben megszűnt, a hadifoglyok száma pedig egyre nőtt és egyre sürgősebbé vált a megindult tárgyalások befejezése, ami a hadvezetőség előzékenysége folytán most kielégítő be-fejezést is nyert, amennyiben megállapították azokat a föltételeket, amelyek mellett hadifoglyok nyilvános, magán- és mezőgazdasági munkára fölhasználhatók. A»Wiener Zeitung«közli ezeket a föltételeket, amelyek közül ki kell emelni a következőket: Egy munkahelyre általában legalább 200 embert küldenek, ezt a számot azonban 30-ra lehet leszállítani, ha a munkaadó maga vállalja a felelősséget a foglyok megőrzésére és ha kijelenti, hogy a megszökött hadifoglyok fölkutatásával járó költségeket vállalja. A hadifoglyok őrzésével fölfegyverzett és népfölkelői esküre kötelezett polgárőrök, veteránok, esküdtek, erdészek, mezőőrök és csőszök bízhatók meg. Ha ilyen őrzőszemélyzetet nem lehet kapni, akkor más alkalmas férfiszemélyek is alkalmazhatók örökül, ha a munkaadó által rendelkezésükre bocsátott fegyverrel bánni tudnak, ha a politikai hatóságok igazolják megbízhatóságukat és ha a politikai hatóságnál esküt tesznek. Hogy a hadifoglyok kiadására vonatkozó kérelmeket minél gyorsabban elintézzék, az erre vonatkozó kérvényeket a katonai parancsnokságokhoz, illetve a hadi-fogolytábor parancsnokságához kell intézni, 200 hadifogolynál többet a hadügyminisztérium engedélyezhet. Hogy a hadifoglyok munkakedvét fokozzák, ugy a katonai, mint az állami nyilvános és magánmunkálatoknál a hadifoglyok fejenként és naponta fillér pótlékot kapnak. Nem katonai munkálatoknál a munkaadónak tetszésére van bizva, hogy ezen kivül a foglyoknak mennyi pótlékot ad. Ezek a rendelkezések a katonai fölügyelet alatt álló internáltakra is vonatkoznak. 61 A hírt a Csallóközi Lapok is leközölte március 16-ai számában: Hadifoglyok alkalmazásának feltételei. A hadügyministérium egyrészt az esetleges munkaerőhiány megszüntetésére, másrészt a hadifoglyok foglalkoztatása céljából, mezőgazdasági és földmunkák végzése számára igényt tartó munkaadóknak szerződés mellett hadifoglyokat bocsát rendelkezésre. A hadifoglyok alkalmazásának feltételei a következők: A hadifoglyok kizárólag csak a szerződésben kikötött 27 Orosz foglyok dolgoznak a tábor körül

30 mezőgazdasági vagy földmunkák végzésére alkalmazhatók. Helyszínre szállításuk előtt orvosilag megvizsgáltatnak és csak teljesen egészséges foglyok rendeltetnek ki a munkához. Az orvosi vizsgálat munkábaállíttatásuk első két hetében 5 naponként a munkaadó költségére megismétlendő. A foglyok, valamint az őrzésükre kirendelt őrszemélyzet elhelyezéséről és élelmezéséről a munkaadó saját költségére köteles gondoskodni. A hadügyminisztérium a foglyok élelmezését is pontosan meghatározza. Reggelire fejenként egy tányér rántott levest, ebédre legalább 100 gramm hust és főzeléket kapnak, ezenkívül fejenként és étkezésenként legalább 100 gramm kenyér is jár. A hadifoglyok részére továbbá naponként 2 3-szor rumnélküli tea is kiszolgáltatható. Szeszesitalokat adni tilos. A munkaadó köteles továbbá az őrszemélyzet ellátásáról a részükre mindenkor megállapított élelmezési költségek ellenében is gondoskodni. A hadifoglyok munkájáért a munkaadó minden fogoly részére fejenként és naponként 50 fillért fizet. A munkaadót terheli felügyeletére kirendelt őrszemélyzet tagjainak és hadifoglyoknak orvosi, gyógykezelési és ápolási költsége is. A hadifoglyok munkaideje, a szokásos pihenőket beleértve 11 óra, a vasárnap pihenő nap. A munkabér szombaton fizetendő. A hadifoglyokat rendelkezésre bocsátó katonai parancsnokság és a munkaadó között létrejött szerződés felbontására mindkét részről 8 napi felmondási idő van megállapítva, esetleges viták eldöntése pedig az illető katonai parancsnokság székhelyén illetékes rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Egyébként a hadügyminisztérium feltételeit a hadifoglyok alkalmazása tárgyában a földművelésügyi igazgatás szervei már országszerte tudatták a gazdaközönséggel. 62 Férfi munkaerőben pedig nagy, és egyre nagyobb hiány mutatkozott: a korábban gyors lefolyású, rutinszerű háborúnak gondolt vállalkozás a frontok lemerevedésével, új és újabb arcvonalak kinyílásával más irányt vett. Múltak a hónapok, és a férfiak, a munkáskezek nem jöttek haza az újságokban pedig egyre gyakoribb hír lett a hősi halált katonák családtagjainak a gyászjelentései ik év. A háború még mindig tart, az élelmiszerek drágulása fokozott mértékben emelkedik. Egy kiló hus: 4 k. 80 fillér, zsírszalonna kilója: 8 kor., 1 darab mosószappan 1 k. 10 fill., 1 liter petróleum 1 kor, 1 pár férficsizma fejelés 48 kor, új 60 kor. Az olajneműk mind rekvirálva lettek, 1 liter repceolaj a templomi öröklámpa Ételosztás a táborban 28

31 részére 3-4 kor. Tavasszal nagy kenyérszükség volt. Különösen városokban, kukorica és árpalisztből sült kenyeret fogyasztott a nép. A szarvasmarha ára hihetetlen felemelkedett. 1 pár ökör , egy tehén 1200tól 1600 koronáig, május hó folyamán az igavonó barmok ára képzelhetetlen emelkedést mutatott, egy pár ökör korona, egy közönséges ló mert a javát a harctérre vitték koronáig. ( ) Az 1915 évi aratást és a többi őszi munkálatokat az ország minden részében orosz hadifoglyok segítségével végeztük. Nemesabony és Nemeshodos községekben körülbelül 70 orosz fogoly lett alkalmazva ezen munkálatokra, kik azután egész év folyamán itt is maradtak. Ezek mind gör. kath. ortodoxok voltak, vasárnaponként eljártak többen az isteni tiszteletre, példás áhítattal imádkoztak márciusában, illetve májusában magas rangú vendégek szemlélték meg a tábort. Előbb Schmiedt altábornagy, pozsonyi hadtestparancsnok érkezett, akit a vasútállomásnál Spányik ezredes és Vozáry alezredes fogadott, majd vezetett körbe, s aki leginkább az egészségügyi intézményeket vizsgálta meg kellő szigorral, amelyeket a legnagyobb rendben talált. 64 Májusban Linhard altábornagy, pozsonyi katonai parancsnok érkezett szemlére. Őt ugyancsak a tábor két legmagasabb rangú tisztje fogadta, s szállása a Dukes és Hercog cég sárgakastélyában volt. 65 A két magas rangú katonai vezető minden bizonnyal arról is meg akart személyesen győződni, hogy az elkövetkező hónapok újabb és nagyobb létszámú hadifogoly-szállítmányára a tábor valóban befogadóképes-e. Rövid 2 3 hónappal később ugyanis átalakult a tábor statisztikai képe: egyrészt több hadifogoly is érkezett, másrészt nagy arányban nőtt a regisztrált, de a ténylegesen nem Dunaszerdahelyen tartózkodó legénységi állományúak száma. Ez akkor látszik jól, mikor összevetjük a pozsonyi katonai parancsnokság összesített létszámjelentését a ténylegesen a táborban tartózkodókéval. Látványosak az eltérések. Például mikor június 1-jén Spányik őrparancsnok jelentésében mindösszesen 8468 fő a táborlakók tényleges létszáma, 66 addig a pozsonyi katonai parancsnokság létszámjelentésében, alig pár nappal később, június 12-én összesen főt találunk a dunaszerdahelyi hadifogolytáborban regisztrálva. 67 Az általunk kiragadott esetben (és természetesen általánosítva a többiben is) az itt pontosan 4156 főnyi eltérés egyszerű magyarázata az, hogy egyrészt bizonyos számú hadifogoly, noha Dunaszerdahelyhez tartozott, fizikailag mégis vagy más hadifogolytáborban tartózkodott, de főképp java részük külső helyszíneken dolgozott. Számos esetben akár sok száz kilométerre is táboruktól, a hadifoglyok munkára kiadásának részeként. Így például útépítéseken, útjavításokon, mocsárlevezetéseken, közmunkákon, vagy éppen ipari, avagy mezőgazdasági munkákon. Visszatérve kiragadott esetünkhöz: az említett június 12-i összeíráskor többek között például Kaposmezőn (30 fő), Déván (30 fő), Alsózon (50 fő), Újdombóváron (400 fő), Pölöskén (50 fő), Kenézen (80 fő), Szabadbattyánon (200 fő), vagy Mezőterem (30 fő) községekben dolgoztak a dunaszerdahelyi hadifoglyok. 68 A Pozsonyi 5. Császári és Királyi Katonai Parancsnokság nyilvántartási adatait végignézve 69 szépen kirajzolódik, hogy a dunaszerdahelyi táborba regisztrált hadifogolytömeg sok esetben százaléka csak papíron volt a tábor lakója, máskülönben az ország számos szegletében dolgozott, Debrecentől Miskolcon át Győrig. A nagyarányú munkára kiadás lényegében 1915 júliusától válik ugrásszerűvé, amikor a Dunaszerdahelyre bejelentett majdnem fogolyból ténylegesen majd fő az ország több szegletében dolgozik. A tábort mindenesetre a befogadóképesség növelése okán májusban új barakkokkal bővítették. 70 Az arányokat látványosan szemlélteti a következő két táblázat. 29

32 A dunaszerdahelyi orosz hadifogolytáborban nyilvántartott és ténylegesen a táborban lakók létszáma (a betegekkel együtt) 1914 szeptembere és 1915 októbere között szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október A dunaszerdahelyi hadifogolytábor-lakók (orosz és olasz tiszti tábor) számának alakulása 1914 szeptembere és 1915 novembere között a Pozsonyi 5. Császári és Királyi Katonai Parancsnokság nyilvántartása szerint november fő / 6 orvos / 960 lengyel / 716 mohamedán / ebből 53 beteg január fő / 4 orvos / 982 lengyel / 945 mohamedán / 241 beteg február fő / 4 orvos / 940 lengyel / 718 mohamedán / 231 beteg március fő / 5 orvos, 60 ápoló / 944 lengyel / 719 mohamedán május fő / 901 lengyel / 1298 ukrán / 908 mohamedán / 170 beteg június fő / 5 orvos / 913 lengyel / 1309 ukrán / 402 beteg július fő / 8 orvos / 84 civil fogoly augusztus fő, ebből munkára kiadva, 7730 a táborban szeptember fő, ebből munkára kiadva, 8414 a táborban 1915 májusától az addig külön is számon tartott mohamedán foglyok (bosnyákok főleg) eltűntek a tábori nyilvántartásból 73 egyrészt már nem tartották őket nyilván vallásuk szerint, másrészt a nagymegyeri fogolytáborba kerültek át. A háború időszaka során mindig ügyeltek arra is, hogy az egyes nemzetiségek külön-külön barakkokba kerüljenek, így Dunaszerdahelyen például orosz, külön ukrán, illetve lengyel stb. barakkok voltak. Természetesen a legénységi állományúak szigorúan el voltak különítve a tisztektől, akik számára mind az ellátás, mind a mozgás szabadabb keretek között zajlott, illetve külön lakóhelyeik voltak. Híres egységek is raboskodtak településünkön, így például itt töltötték a hadifogságukat a petrográdi császári gárdaezred katonái

33 Meg kell említeni azt is, hogy a tiszteket nem adhatták ki munkára, csak a közkatonák dolgozhattak. Természetesen Dunaszerdahelyen is foglalkoztattak hadifogoly katonákat (amelynek részleteire egy másik fejezetben térünk ki) nyarán egy komolyabban megtervezett fogolyszökés kísérlete rázta fel a tábori mindennapok egyhangúságát, amely után a tábor büntetőbarakkját meg is erősítették (ennek nyoma ma is látható a kataszteri hivatal pincéjében, az épület talapzatának egyik oldalfalaként ). A szökés történetét az erősen szocialista érzelmű és az általa megjárt táborokban komoly agitációs tevékenységet folytató, így a büntetőbarakkok állandó lakójaként ismert Vlagyimir Uraszov visszaemlékezése tárja elénk, amelyet forrásértéke okán a következőkben idézünk. (Somorjáról) Dunaszerdahely városba kerültünk a hadifogolytáborba. A kísérők átadtak a táborparancsnoknak, aki megparancsolta, hogy a»büntetőbarakkba«vigyenek bennünket. Magas fából készült, falakkal körülvett lágerbörtönbe kerültünk, a fal négy találkozási pontján tornyokkal, őrt álló katonákkal. Őr az őrbódé előtt Mindent láttunk a börtönudvarról. A barakk ember befogadására volt alkalmas. Kívülbelül kátránylemezzel volt borítva. A falak külső és belső részén centiméternyi részt üresen hagytak. A padló földből volt. A helyiségben lévő kályhán a foglyok maguk készítették el ételüket, a táboradminisztráció által juttatott termékekből. Vízhez kézikútból jutottunk. A foglyokat naponta háromszor reggel, délben és este ellenőrizték. A barakkbörtön háromszoros szögesdróttal volt körülvéve. A falak magasak voltak és az ügyeletes őrt álló katonák szintén el voltak kerítve, nem háromszoros, hanem kétszeres szögesdróttal A tábor katonai vezetősége arra számított, hogy ilyen erődítményből lehetetlen megszökni. Mikor mi Rudnyev elvtárssal bekerültünk a börtönbe, két somorjai, Esztrin Alexander Jakovlovics jogász és Benkelj (keresztnevére már nem emlékszem) kivételével új elvtársakkal találkoztunk. Mindenkit beleértve 15 ember volt ebben a börtönben, körülbelül ugyanolyan bűncselekményekkel vádolva, mint Rudnyev és Uraszov. ( ) A fogolytársak többsége gyári munkás volt. Gorgyijenko, Dergacs, Rudnyev és többen mások szegény család fiai voltak. A két értelmiségi Esztrin és Benkelj, utóbbi volgavidéki német, mindketten önálló szülők fiai voltak, ebből kifolyólag gyakran kaptak pénzküldeményeket és élelmiszercsomagokat Oroszországból (a Svájci Vöröskereszten keresztül). ( ) Esztrin elvtárs ( ) vezette politikai alapismeretek csoportunkat. A tábor vezetőségétől orosz klasszikusok és külföldi írók könyveit kértük. követelésünknek eleget tettek és így lehetőségünk volt klasszikusok műveinek olvasására. Zenei kört szerveztünk. Balalajkát és gitárt magunk készítettünk fából. Zeneszerszámkészítő eszközül szolgált számunkra a konyhakés, a fűrész, melyet a fa fűrészelésénél használtunk. Esténként kimentünk az udvarra, forradalmi dalokat és orosz népdalokat énekeltünk. Hallottuk az országúton a városba (Dunaszerdahely) haladó magyar hallgatók tapsait. ( ) 1915 áprilisáig az anyagi feltételek elviselhetőek voltak a börtönben. Később rosszabbá váltak és a foglyok (15 ember) félig éheztek. Sem a panaszok, sem a tiltakozások nem voltak hatással a tábor katonai vezetőségére. Nagy tiltakozásaink egyikének alkalmával egy Juhász nevezetű magyar őrmester egyik fogolytársunk fejére 31

34 Orosz tisztek csoportja barakkuk előtt ütött kardmarkolattal. Nagyon megsebesítette, elöntötte a vér. Ezután társunk hosszú ideig kötést viselt, mivel erős fejsérülést szenvedett. Ezzel kapcsolatban megvitattuk, hogy milyen hatásos tiltakozási módszert alkalmazzunk, hogy arról Dunaszerdahely lakossága is tudomást szerezzen. A többség javasolta, hogy lépjünk éhségsztrájkba, de én elleneztem azzal okolván meg, hogy miért éhezzünk, mikor úgyis éhesek vagyunk. Mint legmegfelelőbbet a szökés megkísérlését javasoltam. Sikerül vagy sem, számunkra mindegy, de egész Magyarországon visszhangot kelt. Ilyen módon kijátszuk és kényszerítjük a katonai hatóságokat, hogy vegyen figyelembe bennünket. Elmondtam a permi börtönből való szökési kísérlet (1910) tervét és módszerét. S mi több, közöttünk nem volt áruló. A tiltakozás általam javasolt módszerével 13 ember A. Ja. Esztrin és Benkelj kivételével egyetértett. Munkához látunk. A föld alatti alagút hossza 16 méter. földet üres helyre a barakk falai közzé kell szórni: a falakon (deszka) nyílást kell várni, majd kátránylemezzel lefedni. Kezdetben függőlegesen, embermagasságú gödröt ástunk. Megmegfújtuk a kályhát, szellőztetés céljából. Szánkót készítettünk fából. A matracok kötéllé alakultak át. Teáskannákból, vagy csajkákból kis lapátot és petróleummécset (lámpát) készítettünk. Mikor hozzáláttunk a megvalósításhoz és körülbelül 3 méternyi alagutat kiástunk, a 13 résztvevőből mindössze öten maradtunk, azok, akik hittek a szökés és a földalatti munka sikerében. A mécses csak pislákolt, gyakran kialudt, s egyikünk sem tudta 5 10 percnél tovább tartani. Felváltva dolgoztunk, naponta 2 3 órát. A 16 méteres alagút kiásása után hallhatóvá váltak a börtönfal hídja mentén járkáló, őrt álló katonák lépései. A folyosó munkálatai befejeződtek, hátravolt még a kijárati nyílás kiásása. A májusi éjszakák nagyon rövidek. A rövid ideig tartó sötétséget kellett felhasználnunk. A börtönből való távozás valójában 5 embert illetett meg, mivel a munka minden nehézsége ránk hárult. 32

35 Minden részlettel és nem várt akadállyal előre számoltunk. Az ásási munka egész hónapon át tartott Végre készen lett a kijárati nyílás. Az alagútból léghuzat (hideg levegő) áramlott be és mind az öt ember kúszva lopakodott át a külső drótakadályon. Egyikünk vállával beleakadt a drótba. Az akadály megzörrent. Mi négyen már az országúton lapultunk. Látva, hogy az őrt álló katona felfigyelt és álljt (halt!) kiáltott, ott maradtunk, és ketten közülünk rágyújtottak, a korábban erre az esetre előkészített cigarettára. Csendesen haladtunk az országúton Dunaszerdahely felé. A sötétben eltévesztettük a helyes irányt, és műveletlen földre kerültünk. Egy rozstáblához érve belegázoltunk, mivel már világosodni kezdett. Reggel hétkor már elég világos volt. Észrevettük, hogy bilinccsel kezükben katonák jönnek felénk. Felfedeztek bennünket. A katonák nem vertek meg, de a tiszt, mikor odajött, két társamat megkopogtatta. Megbilincseltek bennünket kihallgatásig a táborirodába vittek. Az eredmény kétheti zárka volt. Mikor visszakerültünk a börtönbe, a földből döngölt padlót már vastag cementréteg borította. Naponta háromszor ellenőriztek. Megvizsgálták szalmából készített matracainkat, a padlót stb. Az ottmaradó elvtársak akiknek nem sikerült a szökés elbeszéléséből a következőt tudtuk meg. Reggel 6 órakor, mint mindig alvás közben, ellenőrizték a foglyokat. Nem is gyanítva, hogy 5 ember hiányzik, a tiszt elhatározta, hogy felkelt egy foglyot mikor pedig egy sem aludt közülük, hanem fejüket betakarva várakoztak. A»felébresztett«elmondta a szökés részletei, és megmutatta az alagutat. Hamarosan megérkezett a városból maga az ezredesi rangban lévő táborparancsnok. Parancsot adott, hogy a foglyok a börtönudvaron gyülekezzenek. Megparancsolta, hogy térdeljenek le. Odament Esztrin és Benkelj elvrátsakhoz, és rájuk kiabált, hogy ők képzett emberek, jogászok, hogyan engedhették meg ilyen súlyos bűncselekmény végrehajtását és így tovább. Felsorakoztatta a katonákat és parancsot adott az elfogatásunkra. Az ezredes fehér kendőt húzott ki a zsebéből (ez volt a jel a lövésre). Azután vezényelt: lelépni! A helyőrségből két katonai erősítés érkezett. Az egész udvar megtelt katonákkal és valószínűleg ugyanígy volt a börtönfalak mögött is. Néhány óra múlva öt magas rangú személyiség érkezett az aknaásás kivizsgálására. Parancsot adtak az egyik fogolynak (Dergacs elvtársnak), hogy kússzon börtönfal mögé és onnan vissza a börtönbe. Amikor elkezdett kifelé mászni, kakas módjára kukorékolt. Az összes jelenlévők, a foglyokkal együtt, nevettek rajta. Ez hatékony tiltakozás volt a magyar katonai szokások számára. Tudomást szereztek róla Dunaszerdahely és a magyarországi hadifogolytáborok lakói. A tiltakozás után jobban láttak el bennünket ennivalóval, udvariasabbak voltak a dunaszerdahelyi börtön foglyainak kérései iránt. 75 Arról, hogy komoly kapitalistaellenes agitáció folyt a dunaszerdahelyi tábor foglyai között, jól láttatja például az is, hogy az innen kikerült fogoly munkások egy része munkára kiadásukkor sztrájkba lépett, megtagadva a munkát: Tiszakeszi, július 2. A Dunaszerdahelyről küldött 24 orosz minden igaztalan ok miatt a munkát megtagadta. A foglyok s a velük lévő felügyelő katonaság az állam érdekeit sértő magaviseletet tanúsítanak, teljesen ellenkezően a magas kormány integrációjával. Kérek azonnal sürgős vizsgálatot, intézkedést, orvoslást.( ) Édes Antal földbirtokos május 23-án új fejezet nyílott a háború történetében. A korábban a hármasszövetségbe tartozó Olaszország az antant oldalán belépett a háborúba, gyors és mindent elsöprő támadást tervezve a monarchia ellen. Az olaszok azt hitték, hogy a hátországába nyomulva, váratlan támadásukkal lényegében elkerülhetik egy a nyugati fronthoz hasonló állóháború lehetőségét és végre övék lehet az áhított Dél-Tirol, Trieszt, illetve az Albánia fölötti protektorátus. Számításukba azonban hiba csúszott, ugyanis a monarchia csapatai megállították, visszaverték, illetve az isonzói csatákban (több éves) állóháborúba kényszerítették Olaszországot. A küszöbön álló események a közönség érdeklődését fölkeltették az olasz hadsereg irányt. írja június 2-án a Csallóközi Lapok. Az olasz haderő rövid ismertetését itt adjuk: Az összes olasz véderő az afrikai csa- 33

36 patokat is beszámítva, három és fél millió ember. A gyalogság áll 872 zászlóaljból, és 48 pótzászlóaljból. Egy század áll 5 tisztből és 250 emberből. A gyalogsági fegyver a hat és feles Mannlicher féle ismétlőpuska. A lovasság 169 század és 24 pótszázad, a különleges formáció 14 század és 24 pótszázad. A lovasszázad hadiállománya 5 tiszt, 134 ember, 137 ló, 2 szekér. A tüzérség körülbelül 2000 ágyuval rendelkezik. Egy üteg hadiállománya 4 tiszt, 162 ember, 116 ló, 6 lőszerkocsi, 6 ágyu. Műszaki csapatok: 103 század árkász és hidász, 8 vasutasszázad, 26 távíró különítmény, 2 különleges század, továbbá repülő csapatok és fotó elektrikus keret. Az olasz hadsereg 14 hadtestre és négy hadseregre oszlik. Egy-egy hadtestben a hadosztályok száma 2 és 3 közt váltakozik. 77 A lap még ugyanazon számában a rövid hírek között jelzi a Feldbachból érkező újabb orosz hadifogolyszállítmány érkezését, illetve az új, ún. rényi (a későbbi olasz tiszti) fogolytábor létesülésének a hírét: Uj fogolytábor. Dunaszerdahelytől északra fekvő Rény puszta körül 10,000 fogoly számára uj hadifogoly tábor készül. A tábor őrsége Nemesabonyban, Sikabonyban és Nemeshodosban lesz elhelyezve. A foglyok a hét elején érkeznek. 78 Időközben az orosz tábor bővítése is zajlott: főnyire növelték a befogadóképességét, valamint az őrszázadot is megerősítették, odarendelve a XVI. magyar királyi népfelkelő őrzászlóaljat. 79 Az újonnan érkezett őrzászlóalj egyik századát eleve a rényi hadifogolytábor őrzésére rendelték, így Sikabonyban is szállásolták el őket. A pár nappal előttük Dunaszerdahelyre érkezett egy századnyi bosnyák katonát szintén őrszolgálatra rendelték. 80 A Sikabony kataszterébe tartozó Rénypuszta területén, lényegében a sikabonyi te- Új barakkok épülnek a rényi táborban 34

37 Vöröskeresztes postai levelezőlap a dunaszerdahelyi fogolytábor lakóinak részére mető mellett kialakított hadifogolytemetővel szemben kezdték el felépíteni az új tábort (a mai Rényi és Esterházy János utcákat érintve). Augusztusban, mikor a II. őrzászlóalj orvosfőnökét, a dunaszerdahelyi dr. Fleischmann Mórt Ő felsége a háború idő tartamára legkegyelmesebben főorvossá léptette elő, 81 már javában zajlottak a nyár végi mezőgazdasági munkák. Ezek során ellenőrzésekre is kellett számítaniuk a hadifoglyokat alkalmazó gazdaságoknak, gazdáknak is. Az idei nyár befejezéséről érkező hírek sűrűn emlékeznek meg arról, hogy a hadifoglyok a rájuk bízott teendőt megelégedésre teljesítik. Ami ellátásukat illeti, bő élelmezésükről és jó bánásmódról gondoskodtak, sőt sok helyen még a nyári évszaknak megfelelő ruházat és dohány adományozásával is igyekeztek munkakedvüket fokozni. Mégis fogoly mivoltukra való tekintettel időről időre ellenőrizni kell, vajjon a hadvezetőség részéről feltételeket és kikötéseket pontosan megtartják e? Ilyen ellenőrző szemlék alkalmával egyes helyeken félreértés merült fel, mely azonban tisztázódván mint értesültünk a foglyok további alkalmazása elé akadályt nem fognak gördíteni. 82 Az ellenőrzések célja egyrészt a kiadott munkaerő megfelelő ellátásának ellenőrzése volt, másrészt okolták az egyre gyakoribbá váló szökési kísérletek is. Folyamatosan újabb és újabb szökésekről írt a helyi újság: A dunaszerdahelyi hadifogolytábor parancsnoka 15 korona jutalomban részesítette 2 szökött hadifogoly elfogásáért László Ábel padányi lakost. Szolgáljon ez másoknak is követendő például. 83 Kirendelt orosz hadifoglyok Barsbaracskán is végeztek mezei és aratási munkákat. Mikor a melléjük beosztott őr tudomásukra adta nekik Varsó elestét, legtöbben nem akarták azt elhinni. Akadt a foglyok közül egy varsói születésű Izrael Sugovszki nevű 34 éves ember, aki az őrt is megtámadta. Az őr fegyverét használva rálőtt a támadóra, akinek a golyó tüdejét járta át. A súlyos sebesült néhány óra mulva meghalt. 84 A dunaszerdahelyi fogolytáborból megszökött két orosz hadifogoly. Útjukat északkeletnek vették, hogy ismét hazájukba juthassanak. Két heti nagyobbrészt éjjeli vándorlás után a csorbai határba értek, ahol az egyik kimerülése következtében önként jelentkezett a hatóságnál. A másik tovább folytatta útját, míg a szepesmegyei Menguszfalván elfogták. Mindkettőjüket visszaszállították a fogolytáborba. 85 Hadifoglyok körözése. Borisoff Giotr számú orosz hadifogoly Vajaspusztáról megszökött. A diószegi cukorgyár nemeskosuti gazdaságából Simojeff Stefan 25 év körüli, magas termetű, kerek arcu, orosz hadifogoly munkás aug. 19-én megszökött. Alsónyárasd községben Bélle pusztán augusztus 22-én 2 orosz hadifogoly megszökött. 1 Kolchrodoff Feodor éves, 2 Kolesnikoff Konstantin éves. Feltalálás esetén a legközelebbi katonai vagy csendőrhatóságnak átadandók

38 Az őrszázad pecsétje Hadifoglyok körözése. A dunaszerdahelyi orosz hadifogolytáborból folyó hó 1-én két orosz hadifogoly megszökött és pedig: 1. Lichachorsi Georej és 2. Rajcheison Jlia. Személyleírásuk: éves, született Sosnitzy községben, Tschernigow kormányzóságában, középtermetű sovány, borotválatlan, pelyhedző bajuszú, sötét szürke hajú és kékszemű, szolgált az orosz 13. gyalogezred 6. századában. Ruházat: köpenyege nincsen, orosz nadrág, sapka ernyő nélkül, fekete polgári kabát, cipők éves, született Chersonban, zsidó technikus, középtermetű, nagyon sovány, borotvált, kis fekete bajuszú, fekete hajjal, sötét szemek, szolgált az orosz 11. gyalogezred 13. századában. Ruházat: világos orosz bluz, nadrág, sapka, cipő és köpeny a munkához. 87 Az akadozó ellátás, az élelmiszerek hiánya egyre több gondot okozott mind a táborban, mind a lakosság körében. Egyenesen kincs lett a kenyér, írja ennek kapcsán a Csallóközi Lapok. Dunaszerdahely községben és annak környékén naponta több százával messze vidékről jelennek meg férfiak, asszonyok liszt vásárlás céljából s ki-ki mennyit képes beszerezni kg, magukkal visznek otthonukba. A dunaszerdahelyi postahivatalnál ezentúl lisztes csomag kerül feladásra s legtöbbet az itteni őrszázad katonái ki még utánvétellel is szállítják külföldre, ami által azon sajnálatos körülmény adódott elő, hogy Dunaszerdahely és környékbeli lakosság csakis, hogy nehezen, vagy egyáltalában nem még gabona ellenértékekért sem képes lisztet szerezni. Itt volna az ideje, a hatóságok abbéli intézkedésének, hogy a liszt kivitel engedélyeztetése megtagadtassék s a postahivatalnál a lisztes csomagok felvétele betiltassék. 88 Az ínség hatására is, a császári és királyi közös hadügyminiszter augusztus 14-ei számú rendeletében egyszerűsítette a dunaszerdahelyi hadifoglyok kiadását (is). Az eljárás gyorsítása mellett így akár a községek, akár magánszemélyek azontúl közvetlenül a pozsonyi 1. számú császári és királyi parancsnokságon tudták elintézni kérelmüket. 89 A gazdasági stagnálás és a tél közeledte természetesen a táborlakókon is éreztette a hatását, s nemcsak Dunaszerdahelyen. Fejetlenség a hadifoglyok körül. Ismételten hírt adtunk arról, hogy a földmüvelésügyi kormány a hadifoglyok téli alkalmazása és ruházata tekintetében megállapodásra jutott a hadügyminiszterrel. Sajnos, ez a megállapodás még ma is csak papiroson van meg, de a hadügyminisztérium érthetetlen huzavonája miatt máig sincs végrehajtva. Különösen fontos kérdés a ruházat, amely nélkül a hadifoglyok téli alkalmazása a gazdaságokban lehetetlenség. Már ma is ugy áll a helyzet, hogy a mai időjárásban nem lehet a hadifoglyoktól azt kívánni, hogy nyári vagy teljesen lerongyolódott ruhában egész napon át a szabadban dolgozzék. Emellett a hadifogolytáborok a legtarkább levelezést folytatják, sőt ugyanaz a hadifogolytábor egyszer azt irja, hogy a hadifogoly ruházatáról gondoskodjék a gazda, a másik gazdát pedig eltiltja attól, hogy ruhával lássa el a hadifoglyokat, mert azoknak egyenruhát kell viselni. Már a második háborús évet gyurjuk, igy igazán nem tulkövetelés, ha azt kérjük a kormánytól, hogy csináljon rendet a hadifogoly-ügyben

39 A dunaszerdahelyi fogolytáborba folyamatosan érkeztek a kimutatások, hogy a munkára kiadott hadifoglyokat milyen téli ruhával, fehérneművel és lábbelivel látták el munkaadóik. Ezt a munkáltatóhoz legközelebbi csendőrőrsnél kellett igazoltatni, majd azt annak a hadifogolytábor-parancsnokságnak megküldeni, ahonnan a foglyokat kiadták. Mindezt azért, mert a hadügyminiszter utasította az összes hadifogolytábor-parancsnokságokat, hogy a hadifoglyok ruházata iránt a munkaadók részéről támasztott igényeket azonnal elégítsék ki. Amennyiben ez nem lehetséges, a hadügyminiszter intézkedik, hogy a munkaadóknak a ruha beszerzésére megfelelő pénzösszeget utaljanak ki. A hadifoglyoknak polgári öltözeteit is adhatnak, de ebben az esetben minden öltönydarabot fehér olajfestékkel meg kell jelölni, hogy a hadifoglyokat könnyen felismerhessék. 91 A táborok története között Ez évet is a dühöngő véres háború jegyében kezdhettük, semmi jó, vagy biztató remény nincs, hogy ezen küzdelmes, szomorú idők egyhamar véget érjenek. Március hó 3-án már az 50 éves férfiak is hadbavonultak, ezek a katonai kiképzés után felváltják a fiatalabbakat és hadifogolytáborok őrzésénél, és a harctért frontja mögött teljesítenek szolgálatot. Ember, baromhiány miatt a tavaszi mezei munkálatok sok nehézséggel járnak. A két községből (Nemesabony, Nemeshodos) sok a harctéren elesettek, hadi fogságba jutottak szám. A nép sóhajtozik, imádkozik, hogy jó Isten mielőbb fordítsa el tőlünk ezen szomorú időket. 92 A naplórészlet is jól rámutat, milyen nehézségekkel kellett továbbra is szembe néznie a lakosságnak. Az eltitkolt gabonakészletről szóló hírek (volt, mikor 693 métermázsa eltitkolt gabonát és tengerit foglaltak le), 93 de a hadifoglyok szétosztásának új rendelete, miszerint minden egyes hadifogolyért 30 korona Az orosz kápolna a táborban 37

40 A rényi olasz tiszti tábor étkezdéje óvadékot kell letenni az alispáni, vagy a polgármesteri hivatalnál, 94 mind a nehezedő körülmények mutatói voltak. Miközben a háborús események semmi jót nem sejtettek továbbra sem a lakossággal, január 7-én a fogolytáborban az orosz hadifoglyok karácsonyát tartották, orosz vöröskeresztes látogatók jelenlétében, karácsonyuk böjtjén. 95 Az orosz táborba a vöröskereszt képviseletében különleges vendégek is érkeztek: Jassvill hercegnő Kijevből, illetve a szentpétervári arisztokrácia két kiváló tagja, Masslennikova asszony és Romanova kisasszony, azonkívül három dán tiszt: Mylliusz alezredes, Philippson és C. Voigh kapitányok. Őket az osztrák magyar hatóságok részéről gróf Stürgh altábornagy, Stutz ezredes és Weidenhoffer Hubert őrnagy kísérte. 96 Magát a csallóközi táborokat közülük Jassvill hercegnő, Philippson százados, illetve Weidenhoffer őrnagy látogatta meg. A dunaszerdahelyi vasúti állomáson a táborparancsnokság nevében Benyovszky Imre hadnagy és Benedik Márk főhadnagy, mint orosz tolmács fogadták a bizottságot. A hercegnő ezután hintón szállására benkepatonyi dr. Németh Dezsőékhez ment, majd még aznap megtekintette a tábort. Tegnap és ma az alsónyárasdi, vásárúti, jánosteleki különítményeket tekinti meg. 97 A munkára kiadott hadifoglyok egyre romló élelmezését, elszállásolását, és a velük való bánásmódot volt hivatott valamelyest javítani az az március 4-ei rendelet, ami Dunaszerdahelyen is éreztette a hatását. Spányik ezredes ugyanis visszarendelte a táborba a helyi iparosoknál és kereskedőknél alkalmazásban lévő hadifoglyokat, aminek következtében a dunaszerdahelyi ipar és kereskedelem teljesen stagnált. Végül Bartosik főjegyző aktív közvetítésének eredményeként Spányik ezredes a hadifogoly munkaerőket visszaadta. Ezért az iparosok és kereskedők ezúton is hálásan köszönetüket fejezik ki a főjegyzőnek, aki szíves volt kieszközölni a munkaerők visszabocsájtását

41 Az eset egyben rámutat arra, hogy 1916-ban nemcsak a környező településeken, de Dunaszerdahelyen is jelentős számban alkalmaztak hadifogoly munkaerőt. Az idegen férfiak jelenléte a városban viszont eléggé fel is korbácsolta az indulatokat, aminek egyik jellemző jelenete a március elején történt fogoly orvosok kicserélése lett. Ekkor ugyanis a somorjai, illetve a dunaszerdahelyi táborok orosz orvosai és vöröskeresztes ápolói hazájukba tértek vissza, hogy helyet engedjenek az orosz fogolytáborokban élő magyar és osztrák orvosoknak és betegápolóknak. 99 Ezzel kapcsolatban Reininger J. László helytörténész, a Csallóközi Lapok publicistája fejtette ki lehangoló véleményét Búcsú az oroszoktól címmel megjelent írásában. Egy asszony, akinek férje és fia hadba van vonulva s egy leány, akinek anyja és még mások, midőn múlt hétfőn az orosz orvosok és egészségügyi katonák Dunaszerdahelyről hazájukba visszautaztak, az állomásnál csókváltás és könnyek hullatása közben búcsúztak el tőlük. írja. 100 Majd folytatja: Szégyen, gyalázat, hogy akadnak a magyar nők között olyanok, akik szerelmüket hadifoglyokkal pocsékolják el, s míg férjeik, testvéreik, gyermekeik a harctéren hősiesen küzdenek és védik az itthon maradottak hazáját s készek ezért meg is halni, addig ők az ellenség tagjaival szerelmi életet élnek. A botrány nem volt egyedi, többször is foglalkozott ugyanis hasonló esetekkel a sajtó. (Lásd a Dunaszerdahely és a fogolytábor című fejezetet!) Nem sokkal később, április elején 187 rokkant orosz foglyot szállítottak vissza Oroszországba. A kórházvonat mely őket innét elszállította, Csehország határáig viszi őket. ahol Hollandia kiküldöttei várnak reájuk, kiknek kíséretében utaznak hazájukba. A kórházvonat az egykori Orient Express vonat szerelvényeiből állott márciusában már olyannyira romlott az élelmezés a városban, hogy bevezették a kenyérjegy-rendszert. 102 Ám nemcsak az élelmezési gondok lettek az elodázódó háborús problémák mutatói, hanem például az is, mikor április elején öregebb, többnyire 50 éves népfelkelőkből álló zászlóalj váltotta fel a fiatalabb katonákból álló II. őrzászlóalj legénységét. 103 Ugyancsak ekkor zajlott több áthelyezés, amely érintette Hauszmann Jenő és dr. Győző főhadnagyokat, illetve Gyenes János hadnagyot. 104 Ez idő tájt látogatta meg a dunaszerdahelyi és a somorjai táborokat Barteldy honvédtábornok, aki egyben a harctéri szolgálatra alkalmatlan tiszteket is felülvizsgálta. 105 Kellemetlen, nemzetközi szintű hírekben is visszaköszönt a dunaszerdahelyi tábor annak nem épp jó hírét keltve. Még nagy valószínűséggel az év eleji vöröskeresztes látogatás alkalmával indult el az az országos Orosz tisztek a táborban 39

42 lapokban is felkapott orosz rágalom, miszerint a dunaszerdahelyi hadifogolytáborban az egyik bevett büntetési forma, hogy koporsóba zárják a fenyítetteket. Orosz rágalom. Az orosz hadvezetőség legutóbb a következő szövegű nyomtatványt osztatta szét óriás példányszámban: Január 24-én különböző osztrák lapok a hadi sajtószállásról közöltek egy közleményt, a mely az orosz hadifoglyokkal szemben tanúsított magatartásról szóló rágalmakról beszél és azt mondja, hogy ez a bánásmód mindent felülmúl, a mit orosz részről várni lehetett. Ezzel szemben a rendkívüli vizsgáló bizottság a következő választ adja: A bizottság állítja, hogy a dunaszerdahelyi fogolytáborban megvan az a szokás, hogy hadifoglyokat koporsóba zárnak, a melynek födelét ráerősítik. Ilyen büntetéssel sújtották Kravcsenko Trofim ulánust, az 1. számú novgorodi ezredből, a ki később a fogságból megszökött és Oroszországba való visszatérése után a bizottság előtt szigorított kihallgatásnak vetették alá. Ezen az ulánuson kívül még több más hadifogoly (ezek neve mind föl van sorolva) tanuskodik arról, hogy az emlitett táborban a koporsót büntető eszközül használják. Hasonlóképpen nyilatkozott, egy betegápoló nővér, a ki a tábort meglátogatta. Ez utóbbi azt vallotta, hogy a hadi foglyok beszéltek neki a koporsóról. Az ilyen rágalmak terjesztésével, melyeknek kitalálása különben meglehetősen vérszegény fantáziára vall, az orosz hadvezetőség nyilván azt a célt szolgálja, hogy katonáit visszarettentse a hozzánk való átszökdöséstől. Erre a legújabb rágalomra félhivatalosan a következő nyilatkozatot adták ki: Az osztrák és magyar hatóságok hivatali méltóságával nem fér össze, hogy erre a rágalomra egyáltalán válaszoljanak. Az egyedüli válasz az volt, hogy felkérték a bécsi spanyol nagykövetet, mint az orosz érdekek képviselőjét, hogy mielőbb utazzék a dunaszerdahelyi hadifogolytáborba és ott a mindenkor módjában álló teljesen korlátlan és a lehető legpontosabb vizsgálattal a koporsóról szóló ízléstelen mesét oszlassa el és győződjék meg a fogolytábor lakóival szemben tanúsított teljesen humánus bánásmódról és tegyen jelentést róla az orosz kormánynak. 106 A hírrel, minthogy Oroszországban a mesét tízezrekre menő példányban terjesztették továbbra is, illetve újfent foglalkozott a hazai sajtó, hiszen április 26-án ismét erről írt a Népszava, 107 ugyanúgy, mint a Pesti Napló. Utóbbi A koporsóba zárt hadifoglyok címmel közzétett írásában megjegyzi, hogy az orosz kormány a hadifoglyokkal szemben Ausztriában és Magyarországban tanúsított bánásmódról szóló közleményeivel kettős célt követ: egyfelől lehetőleg borzalmasnak akarja feltüntetni katonái előtt az osztrák magyar fogolytáborokban uralkodó állapotokat, másrészről meg akarja előzni azokat a jogos panaszokat, amelyek az osztrák magyar hadifoglyokkal szemben Oroszországban tanúsított botrányos eljárásból fakadnak. 108 Hogy valóban így volt-e, arra ma már nehezen tudunk egyértelmű választ adni. Mindenesetre a rémhírek megcáfolására a Magyar Vöröskereszt felkérte a hadügyminisztériumot, aki Huszár Andorint (Huszár Károly országgyűlési képviselő nővérét) küldte Dunaszerdahelyre, aki f. hó 4-én személyesen győződött meg a rágalom alaptalanságáról. Huszár Andorin Dunaszerdahelyről Stockholmba utazott s onnét orosz fogolytáborok megtekintésére Oroszországba ment. 109 Már májusban újabb vöröskeresztes látogatás történt minden bizonnyal az említett kínos dunaszerdahelyi incidens tisztázására is, amelyre nagyon odafigyelt a hadvezetés. Svéd vöröskeresztes megbizottak Budapesten. A svéd Vörös Kereszt hadifoglyokat gyámolító bizottságának képviseletében Lindewald E. W. egyesületi igazgató és Ame T. I. dr. kiküldöttek Budapestre érkeztek azzal a megbízással, hogy az Oroszországból a kenyérmezői, dunaszerdahelyi és somórjai fogolytáborokba küldött szeretetadományok kiosztásánál jelen legyenek. Budapesten megtekintették a Hadifoglyokat Gyámolító Hivatal egyes osztályait, a hol Darányi Ignác dr. bizottsági elnök fogadta őket és hosszasabban értekezett velük. A svéd Vörös Kereszt kiküldöttei bejelentették, hogy Oroszországban levő hadifolyaink gyámolitására már elindították a tizennegyedik vonatot is. A kiküldöttek innen Kenyérmezőre utaztak s ott az oroszországi szeretetadományokat, a melyeknek sértetlenségéről meggyőződtek, 40

43 Meszlény Pál főispánnak, az esztergommegyei választmány elnökének jelenlétében az orosz hadifoglyok bizalmi férfiainak közbenjöttével szétosztották. A svéd kiküldöttek a budapesti, hadifoglyokat gyámolító bizottság intézményeiről is, a kenyérmezői hadifogolytáborról is nagy elismeréssel nyilatkoztak. 110 Az ellenőrzés Dunaszerdahelyen sem talált komolyabb kivetnivalót. Svéd vöröskeresztesek Dunaszerdahelyen. A 186 láda oroszországi szeretet adomány szétosztására a svéd vöröskereszt két kiküldötte Stockholmból Dunaszerdahelyre érkezett. A kiküldöttek E. W. Lindemann sörgyáros és Dr. T. I. Arne muzeumi igazgató f. hó 10-én d. u. vonattal érkeztek meg és fogadásukra a katonai hatóságokon kívül benkepatonyi dr. Németh Dezső főszolgabíró, a dunaszerdahelyi járási vöröskereszt elnöke is megjelent. A bizottság a tábor megtekintése után megállapította a küldemények sértetlen voltát és azokat szétosztották a hadifoglyok között. A svéd vöröskeresztesek még aznap esti vonattal Pozsonyba utaztak Ceslaus Broda r. k. feldkurat kíséretében. Munkatársunk a vonaton meginterviewolta a két semleges állambeli kiküldötteket, akik a legnagyobb elismerés hangján szóltak a magyarországi táborokról. Lindemann és Arne urak már a háború kitörése óta az ellenséges államok vöröskereszt egyletei közötti közvetítéssel foglalkoznak. 111 Bár korábban is előfordultak híresztelések a táborral kapcsolatosan, a hatóságok minden esetben gyorsan lezárták a témát: Elhalt hadifoglyok. Teodoroff Jermei és Piocbarishuk József dunaszerdahelyi orosz hadifoglyok tüdővész következtében elhaltak és Dunaszerdahelyen f. hó 25-én temették el őket. A temetésen a hadifoglyok Az olasz tábor rajza a fogoly tisztek által szerkesztett Várakozás című lapban 41

44 Az olasz tábori kápolna rajza fuvós és vonós zenekara is közreműködött. Ezzel kapcsolatosan közöljük, hogy azon híresztelések, mintha ezen hadifoglyok mérgezés következtében haltak volna el, valótlanok, mert azt az illetékes körök megcáfolták májusában két prominens vendég is járt a városban. Egyikük a pozsonyi hadtestparancsnok, gróf Stürgh tábornok volt, aki a két tábort szemrevételezte Spányik állomásparancsnok és Benyovszky Imre hadnagy kíséretében, míg másik maga a spanyol nagykövet volt. 113 A wieni udvarhoz beosztott spanyol nagykövet több kisérő személyzettel hétfőn d. u. Komárom felöl Dunaszerdahelyre érkezett, ahol a tábort tekintette meg, majd külön vonaton Pozsonyba utazott. Mindkét látogatás minden bizonnyal az 1916 júniusában ténylegesen megnyíló olasz tiszti tábor egyfajta előkészítése volt júliusának végén ugyanis ismét Dunaszerdahelyen találjuk Stürgh altábornagyot, aki ezúttal már megnézte a sikabonyi táborban elhelyezett 129 olasz tisztet és 34 tisztiszolgát. Az elhelyezésükről jó nyilatkozatot adott. 114 Az olasz hadifogoly tisztek számára ugyanis az éppen egy évvel azelőtt, 1915 júniusában eredetileg orosz hadifoglyok számára felépített rényi 115 fogolytábort jelölték ki. A tábor, amely gróf Batthyány tulajdonát képező területen állt, mintegy 45 holdon terült el a Sikabonyt Nemesabonnyal és Hodossal összekötő út mentén, az országútra merőlegesen, attól kb. 30 méterre. A területtel lényegében majdhogynem szemben, az út másik oldalán volt a hadifogolytemető. Az olasz tiszti tábor bejárata az útra nézett, s két oldalán őrbódék álltak. A bódék mögött majdnem félkörben parkírozott geometriai motívumú virágágyak díszelegtek. A táborban kb. 20 lakóbarakban laktak a tisztek. Némely barak 42

45 »box«rendszerű volt. Ehhez tartoztak még a mellékhelyiségek, konyhák, sütődék, kamrák stb. és egy barak a tisztiszolgák részére. A tábor középső részében egy épített kis kápolna állt, melyben egy szintén fogoly katolikus pap naponta misézett. A tiszteket nem foglalkoztatták, ezért belső életükről nem sokat tudunk írja a krónikás. 116 Majd így folytatja: Egy barakban étkezde, és mellette társalgó volt. Szórakozásuk kaszinó rendszerű volt, könyvtár, sakk, dominó és egyéb szórakoztató játékok mellett a séta lett. Állandóan sétáltak a táborban. A faluba kettesével-hármasával, de őr nélkül járhattak. Ha a városba nagyobb csoport jött, őr kísérte őket. Nagyon jól öltözködtek és viselkedtek. Üzletben és a lakossággal szótár segítségével igyekeztek egymást megérteni. Szökésről nem tudok. Kórházi kezelést az orosz tábor területén lévő hadikórház külön elkerített részében kaptak. A kórház 2 főbarakból és hozzátartozó mellékhelyiségekből állt. A fogolytábor temetőjében olasz sírok is vannak. A rendezett tiszti tábori életet leginkább az ott készült felvételek szemléltetik, amelyeket a hadifogoly Mario Pazzi készített, 117 s melyekből többet jelen kiadványunkban mi is felhasználtunk. 118 A dunaszerdahelyi hadifogolytábor-lakók (orosz és olasz tiszti tábor) számának alakulása között a Pozsonyi 5. Császári és Királyi Katonai Parancsnokság nyilvántartása szerint január fő, ebből munkára kiadva, 7388 a táborban március fő, ebből munkára kiadva, 5702 a táborban április fő, ebből munkára kiadva, 2288 a táborban május fő, ebből munkára kiadva, 2260 a táborban június fő, ebből munkára kiadva, 2810 a táborban július fő, ebből munkára kiadva, 2315 a táborban október 1-jén 6291 fogoly január fő, ebből munkára kiadva, 4595 a táborban február fő, ebből munkára kiadva, 4047 a táborban március fő, ebből munkára kiadva, 4284 a táborban április fő, ebből munkára kiadva, 2769 a táborban május fő, ebből munkára kiadva, 2574 a táborban január fő, ebből munkára kiadva, 2267 a táborban 6050 olasz, munkára kiadva február fő, ebből munkára kiadva, 2954 a táborban 5320 olasz, munkára kiadva március fő, ebből munkára kiadva, 3107 a táborban 5287 olasz, munkára kiadva április fő, ebből munkára kiadva, 2141 a táborban 2578 olasz, munkára kiadva május fő, ebből munkára kiadva, 3015 a táborban 1725 olasz, munkára kiadva június fő, ebből munkára kiadva, 4237 a táborban 331 olasz, munkára kiadva 0 43

46 1918. július fő, ebből munkára kiadva, 3691 a táborban 641 olasz, munkára kiadva augusztus fő, ebből munkára kiadva, 2952 a táborban 627 olasz, munkára kiadva szeptember fő, ebből munkára kiadva, 2011 a táborban 574 olasz, munkára kiadva október fő, ebből munkára kiadva, 3326 a táborban 330 olasz, munkára kiadva 0 Júniusban újabb szabályzat született a hadifoglyok munkára adásával kapcsolatosan, a számos szökés okán is. A belügyminiszteri rendelet 10 pontban sorolta fel a hadifoglyok védelmét, illetve az erkölcsi és családi élet tisztaságának felügyeletét, a hadifoglyok megvendégelését stb. 121 Egyre több fogoly szökött meg ugyanis a rossz élelmezés miatt: Bősről 4 orosz hadifogoly munkás csütörtök éjjel megszökött s még éjjel folyamán jelentkeztek a tábori őrségnél. Szökésük oka a rossz élelmezés. 122 Nem is csoda, hiszen az árak időközben az egekig emelkedtek. Egy kiló szalonna 10 korona lett, ugyanúgy, mint egy kiló disznóhús, miközben egy leánycseléd kap havonkint koronát. A nagy drágaság miatt sokat szenvednek a vagyontalan szegények és a készpénz fizetésből élő hivatalnokok és tisztviselők. A falusi gazdáknak rendkívül nagy jövedelmeik vannak, mert a gabonaárak, s főleg a baromárak nekik jövedelmeznek. A nép kezén temérdek pénz forog, de csak papír és ezüstpénzek, arany a háború kitörése óta egyáltalán közkézen nem található. 123 Nemcsak élelmiszerben volt hiány, az július 18-i kormányrendelet hadi célokra rekvirálta az összes vörösrézből és sárgarézből készült konyhai edényeket, illetve az ország templomainak harangjait, egyetegyet meghagyva mindenütt így városunkban is. Dunaszerdahelyen 1917 elején megjelentek az egy hóra 60 deka cukrot biztosító cukorjegyek, 124 de hiánycikk lett a papír is. A hadifoglyok megfelelő élelmezésére pedig alig fordítottak figyelmet, amiért is végül az Országos Közélelmezési Hivatal rendeleti úton intézkedett, hogy a hadifoglyok mennyi kenyeret kapjanak. Eszerint a hadifoglyokat annyi kenyérrel kell ellátni, mint mennyit a velük együtt dolgozó belföldi munkás kap: tehát a mezőgazdasági munkában legföljebb napi 400, más nehéz testi munkában legföljebb napi 300, minden egyéb munkában pedig legföljebb napi 240 gramm lisztet, illetve annak megfelelő mennyiségű kenyeret fogyaszthatnak. 125 Ráadásul az élelmezési gondokat tetézte az 1917-es rendkívül száraz év: Ez évben az egész országban oly nagy szárazság volt, amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Nevezetesen itt a Csallóközben Szent György napjától kezdve egész október 17-ig nem volt eső. Aratás közepén volt ugy 3 óráig tartó kis esőcske és ugy 10 nap mulva ismét kevés. Ez volt az egész. Gabonatermés mindazonáltal nem volt a legrosszabb. A szemek elég jól kifejlődtek, azonban kukorica, bab, burgonya úgyszólván semmi. Takarmány: széna, muhar stb. nagyon kevés. ( ) A hadsereg és a városi lakó- Orosz katona pihen a rényi táborban, munka közben 44

47 Az olasz tábor egyik útja Lent: A tábor bejárata, Sikabony felől sok élelmezése céljából mint az előző években ugy most is a búza, rozs, árpa, zab hatósági rendeletre lefoglaltatott, bizonyos mennyiség fejkvóta szerint és a vetőmag meghagyatott. 126 A környéken pedig egyre csak szaporodtak a hadifogolyszökésekről a hírek: Wenbardt Ferenczné dunahidasi lakóshoz gazdasági munkára kiadott Atanáci Hancserko nevű, 33 éves, számú orosz hadifogoly munkás, folyó évi január hó 7. és 8. közti éjjelen megszökött. Schwartz Mihály dunahidasi lakóshoz gazdasági munkára átadott orosz hadifogoly kinek száma , neve Holikan Iván 23 éves, folyó évi január 6 7. közti éjjelen megszökött. 127 Pepper Miksa királyfai lakóshoz mezei munkára kiadott hadifoglyok közül Lukjanov Stefán számú és Ramnie Timofei számú hadifogoly folyó évi február hó 27-én este megszöktek. Gaál István dunaszerdahelyi lakóshoz mezei munkára kiadott Bisztruf Mihály a dunaszerdahelyi fogolytáborból való számú orosz hadifogoly folyó évi február hó 25-én megszökött. Leichter Lipót kárpáthalasi lakóshoz mezei munkára kiadott hadifoglyok közül a dunaszerdahelyi fogolytáborból való Ineziné Dániel számú hadifogoly folyó évi február hó 26-án este megszökött

48 A börtönbarakk Rényben Az 1917-es oroszországi forradalmi események a Csallóközi Lapokban is visszaköszöntek a főszerkesztő, dr. Halmi Béla több vezércikkében is foglalkozott vele. ( ) történjék Oroszországban bármi, az kétségtelen, hogy a mi malmunkra hajtja a vizet, mert forradalomba hajtott népnek éhez gyomorral nincs kedve detronizált uralkodóért életét áldozni. 129 A forradalmi hírek a táborlakókhoz is eljutottak, s innentől kezdve ismét csak megszaporodtak a fogolyszökések, amelyekről a helyi lap as számai folyamatosan tájékoztattak (A címek: Megszökött hadifoglyok, Szökevény hadifogoly stb.). A városban többször razziákat is tartottak, egyrészt a katonai szolgálat alól kibújók kézre kerítésére, másrészt szökevény foglyok felkutatására. Dunaszerdahelyen a katonai rendőrség ma kedden két csoportban tartott razziát. Az egyik csoport a felső utcákat járta végig Szaiff Kálmán községi elöljáró kíséretében, az alsó utcákat pedig egy másik rendőr csapat Vésey Géza községi elöljáróval. Az összes utcákon lévő, valamint minden házban az összes férfiakat igazolásra szólították fel, hogy katonai kötelezettségüknek eleget tettek-e. 130 A razziákat okolták az egyre gyakoribb tolvajlások, lopások is. A dunaszerdahelyi csendőrség 2 szökött orosz hadifoglyot fogtak el aug. hó 30-án a dunatőkési határban lévő erdőben. Ezen hadifoglyok 4 héttel ezelőtt szöktek meg a dunaszerdahelyi hadifogolytáborból s azóta állandóan csavarogtak és az erdőben bujkáltak. Csavargásuk közben a határban dolgozó és marhákat legeltető egyénektől élelmiszerekkel tartották fenn magukat. Beismerték, hogy nem csak élelmiczikkeket loptak el a határban foglalkozó egyénektől, hanem kukoricát, almát és ruhanemüt is loptak, csallóközkürti pásztor kabátját, Porges Jakab 8 literes fazekát, Takács István dunatőkési lakós zsákját ismerte fel a lopott holmikban. Ezenkívül még sok olyan lopott holmi volt náluk, amelyeknek ez ideig gazdája nem került. A tolvaj hadifoglyok a dunaszerdahelyi tábor parancsnokságának átadattak. 131 Itt említjük, hogy Dunaszerdahelyen a csendőrség mellett ekkor a Császári és királyi Pozsonyi Katonai Kerületparancsnokság helyőrségeként katonai rendőrség is működött, egy tiszttel, két altiszttel (járőrparancsnokok) és négyfős legénységgel. 132 Az érem másik oldalát is látni kell: sokszor a hadifogoly munkaerőt alkalmazó gazdák sem tettek eleget kötelezettségeiknek. Az agráriusok és a hadifoglyok dijazása. A stockholmi nemzetközi vöröskeresztértekezlet a dolgozó hadifoglyok napibérét 1, 2 és 2 1/2 koronában állapította, meg. A pozsonyi hadifogolytábor elrendelte, hogy ezt az uradalmakban dolgozó hadifoglyok előtt anyanyelvükön ki kell hirdetni. A nyugatmagyarországi földbirtokos uraknak ez fölötte fáj és amint ez a»köztelek«-böl kitűnik egyszerűen semmibe veszik a vöröskereszt és a hadifogolytábor parancsnokának rendelkezéseit Az Omge választmányi ülésén sorba fölálltak a nagyurak és kimondták, hogy 2 1/2 koronát nem lehet fizetni, mert a hadifoglyok ilyen sok pénz birtokában részegeskedni fognak. Legérdekesebbek azok a fölszólalások, amelyek egyszerűen kijelentik, hogy a magyar urak fütyülnek a nemzetközi megállapodásra

49 1918-ra a háború kivéreztette a hátországot, az élelmiszerárak képzelhetetlenül felemelkedtek. A Csallóközben is borzasztó szükség és nyomor uralkodott. ( ) A hadsereg és a nagy városok lakói hónapokon át koplaltak, sőt a falusi nép is az új aratást megelőző hetekben kifogyott az élelemből. ( ) Ha a nép élelmezése közül ilyen mizeriák vannak, képzelhető a hadifoglyok szánalmas helyzete. A dunaszerdahelyi fogolytáborban ez idő szerint olasz hadifoglyok is vannak, kik között van két olasz felszentelt pap is, név szerint: Henricus Rossi és Hector Mattioli, mindkettő a bolognai egyházmegyéből való, itt nálam lisztet, kenyeret, tojást kértek, mert éheznek elején az Osztrák Magyar Monarchiában összesen hadifoglyot tartottak nyilván, amelynek kevéssel több mint 70%-a orosz volt március 23-án olasz tisztek egy csoportja megszökött a rényi táborból, amelynek az őrizetét azután megerősítették. A gazdasági munkálatokra kiadott orosz foglyoknak munkaadóktól való és mindgyakrabban előforduló csoportos elszökdösését a tavaszi gazdasági munkálatok biztosítása érdekében megakadályozandó, méltóztassék a csendőrséget, a katonai rendőrséget, az államvasutak pályaudvar parancsnokságát, végül a vasutak forgalmi személyzetét szigorúan utasítani, hogy az orosz foglyoknak bármiféle közlekedési eszköz igénybevételével való távozását a legerélyesebben akadályozzák meg, nevezetteknek munkaadóknál való maradása kényszer útján is biztosítandó, lévén a csendőrség ez irányban is utasítandó lenne írta Pest vármegye főispánja a miniszternek, aki válaszában jelezte, hogy az országban mind a csendőrséget (állományban), mind a vasutak ellenőrzését meg fogják erősíteni május 1-jével a honvédelmi miniszter új szabályokat léptet életbe a foglyokkal való bánásmódra vonatkozólag. Alapelvek: A békének Oroszországgal és Ukrainával történő megkötése után az egykori orosz hadseregnek Ausztriában és Magyarországon tartózkodó tagjai még nem tekinthetők szabadoknak, mert a hágai egyezmény ezeknek nem a békekötés alkalmával leendő szabadonbocsátását, hanem csak minél előbbi hazaszállítását kívánja... Munkakötelezettség: Az állam és az ország lakossága ellenségeink erőszakossága és népjogellenes viselkedése folytán a hadihelyzet súlyos nyomása alatt áll. A semmittevők részére nincs kenyér. Csak az, aki dolgozik, tarthat számot a manapság nagyobbrészt állami kezelésben lévő élelmezésben való részesedésre. Teljes tévedésben van az a hadifogoly, aki azt hiszi, hogy megtagadhatja a munkát a nélkül, hogy ezzel ellátása szenvedne. Megváltozik a munkaadók és a katonai igazgatás közötti szerződéses viszony is. Előírják, hogy kiadós, egészséges, minőségileg megfelelő táplálékot adjon munkaadója a fogolynak, akinek a ruháját ne rongálja meg olajfestékes bemázolással vagy más hasonló megkülönböztető jelzéssel. ( ) Hadifoglyok, kik nőkkel csatangolnak... a táborba bevonultatandók, mert sem a közerkölcs, sem pedig a közegészség nem teszi megengedhetővé az ilyen kicsapongásokat. Budapesten, április hó 12-én. Báró Szurmay Sándor sk. m. kir. honvédelmi miniszter. A szabályrendelet szerint a hadifoglyok területileg mozgásukban nem korlátoztathatók, de vasúton csak kísérettel utazhatnak, este 9 és reggel 6 között pedig csak éjjeli szálláson tartózkodhatnak, körmenetekben, tüntetéseken sem vehetnek részt, illetve táncmulatságokat sem látogathatnak. 136 Az október végi események, illetve a hadihelyzet alakulása folytán az országban lényegében felbomlottak az államhatalmi és a végrehajtó szervek a hadifogolytábor vezetősége is tanácstalanul állt az események előtt, a fegyelem teljesen meglazult. Végül november 4-én, egy nappal azt követően, hogy a monarchia fegyverszünetet kötött az olaszokkal, a háború Dunaszerdahelyen a városban állomásozó fogolytábor őrszázadának fegyverletételével véget ért. 47

50 Élet a fogolytáborban Mint az már érintettük, a dunaszerdahelyi fogolytáborokban nyilvántartott legénységi állományú hadifoglyok javát az ország területén számos helyen alkalmazták különböző munkákra. Azonban legkevesebb két és félezer (de általában több) hadifogoly (tisztek, tiszti szolgák és legénységi állományúak) mindig tartózkodott a két táborban. Míg a tisztek (mindkét táborban) a kulturális élet szervezésével, műsorok rendezésével, olvasással, sétával, festéssel, sporttal, illetve egyéb szórakozással töltötték ki az idejüket, a foglyok többsége a táborok műhelyeiben dolgozott, valamint szabadidejében különböző használati tárgyakat faragott, amelyeket aztán pénzzé tett, de főképp elcserélt (élelemre, cigarettára, ruhaneműre stb.) a helyi lakossággal. Az orosz tábor közepén, az ún. középkereszteződésnél található lámpa mellett alakult ki a tábori bazár. Itt esténként, többnyire vacsora után cseréltek gazdát adás-vétel útján a kint dolgozó, ún. nappali munkások által behozott legkülönfélébb áruk. A lámpaoszlop egyúttal hirdetési célt is szolgált. Ezen hirdettek vagy kerestek vevőt a benti kézművesek által elkészített tárgyak. Értékes fafaragású szelencéken, tálakon a legkülönbözőbb alakok, madarak, figurák elevenedtek meg, készült kis templom vagy más alakzat is, amelyek sokszor nagy türelmet igénylő művészi minták borítottak. Bár a katonai őrjárat sokszor szétzavarta őket, a bazár továbbra is fennállt. A foglyok egy része így jobb módra tett szert, mert különösen a képzőművészek és a képfestők ezüst pénzért árulták holmijukat. 137 A hadifoglyok apróbb szükségleteinek a kielégítésére Tábori pénz pecsét nélkül (fent) és az őrszázad pecsétjével ellátva (lent) 1915-ben a bejárattól nem messze kantint hozott létre a táborparancsnokság, ahol kenyeret, cukrot, sajtot, gyümölcsöt és csokoládét vehettek tábori pénzen a bennlakók. A kantin első elárusítója a hadiözvegy Hartmann Ferencné volt, akit 1917-ben egy hadirokkanttal váltottak fel. Magát a kantint éjjelente őr vigyázta. 138 A tábor pénze Budapesten nyomtatott szükségpénz volt. 48

51 1917-ben Gohl Ödön gyűjtő ekképp írja le: 250. Négyszögletes, 65 mm. magas és 111 mm. széles fehér papírlapon kosárfonás mintájú igen halvány ibolyaszínű alapnyomás, mely középen rózsaszínűvé erősödik. Középen palmettaszerű elemekből összeállított, rózsaszínű, V alakú díszítménycsoport. Erre rányomva, középen, vörösbarna nyomással, a monarkia új (hárompajzsos) címere mint második alap nyomás. A két alsó sarokban, ugyanilyen vörösbarna nyomással, 1 1 kis kerek, recés szegélyű kartus és mindkettőben a kétfejű sasos osztrák címer és e körirat: gültig nur innerhalb des Kriegsgefangenenlagers (mind vörösbarna nyomás). A további nyomatok mind kékszínűek. Fönn kétoldalt 1 1 négyzet sűrű vízszintes vonalakkal alapozott mező. Egyiknek baloldala alatt: SERIE, másiknak jobboldala alatt: N (a m. nemz. múzeum példányán a vonalozott alapra feketén rányomott sorozatszám: 06, a folyószám pedig: 0062). Kissé alább, mindkét oldalt egy-egy nagy 5 számjegy. Középen : K. u. K. KRIEGSGEFANGENENLAGER (ívesen) DUNASZERDAHELY. Ez alatt egy 14 mm. magas és 8 6 mm, széles, apró ívmintás szegélyű, sarokdíszű, kék alapú kartusban, nagy fehér, árnyalt betűkkel: FÜNF KRONEN Alább: welcher betrag einen teil des BEIM LAGERKOMMANDO ERLIEGENDEN GUTHABENS DER KRIEGSGEFANGENEN BILDET. DUNASZERDAHELY, 15. jänner Lenn: Spányik Oberst Eugen Lang Obit. (autogrammnyomás) Lagerkommandant Oberlieutenant Rechnungsführer. Lenn a jobb sarokban, apró betűkkel: GLOBUS BUDAPEST. Hátlap: Ugyanolyan középen rózsaszínűvé erősödő halványibolyaszínű alap nyomás, mint az előlapon, de a második (címeres) alapnyomás nélkül. A két felső sarokban 1 1 nagy 5 számjegy. A két alsó sarokban 1 1 kis kerek, recés szegélyű kartus, bennük a magyar sz. korona körül: csakis a fogolytáborban érvényes + Középen: CS. és KIR. HADIFOGOLYTÁBOR (ívesen) DUNASZERDAHELY. Alább ugyanolyan kartusban, mint az előlapon, kék alapon, nagy, fehér, árnyalt betűkkel: ÖT KORONA alatta: mely összeg egy részét képezi a hadifoglyok részéről a táborparancsnokságnál letétbe helyezett vagyonnak. Dunaszerdahely, január 15. Ugyanazok az aláírások (német rangjelzéssel, autogrammnyomással), mint az előlapon. Alattuk: táborparancsnok számvivő főhadnagy (Az összes nyomások, az alapnyomás kivételével, ultramarinkék színűek.) 139 Az olasz tiszti táborban részben ezt a pénzt használták, de ők a saját maguk számára is csináltak egyedi, kézzel készített és hitelesített tábori pénzt. Ma ez unikális, nehezen hozzáférhető pénzkülönlegesség. Az orosz táborban az első baraksor mellett állt az e célra épült barak-templom. A templom belseje tele volt szebbnél szebb festményekkel, melyeket (az itt raboskodó) festőművészek festettek, rendes vászonra. Mikor a vá- A tábor temploma a barakkokkal 49

52 A kantin előtt... rosban már nem lehetett vásznat kapni, akkor a fogolytársaik postazsákjait vették meg. Tudvalevő, hogy csomagot csak zsákba varrva küldtek a hozzátartozóik Oroszországból. Így vált a sok megfordított postazsákra festett kép dokumentumává a dunaszerdahelyi fogolytábor létezésének. Az orosz hadifogoly igen vallásos nép volt. Két pópájuk is volt. Nagyobb ünnepségekre a kint dolgozó hadifoglyok is bejöttek istentiszteletre. 140 Nem csak a keresztény felekezetek vallásos élete ismert. A dunaszerdahelyi zsidóság is figyelemmel kísérte, segítette a tábori hittestvéreit: Istentisztelet a fogolytáborban. Szentmise az olasz táborban 50

53 Felújítják a barakkokat A dunaszerdahelyi orosz fogolytáborban ezentúl minden szombaton az izraelitáknak is lesz tartva istentisztelet. Az elsőt Weinberger S. L. főrabbi tartotta, aki remekszép prédikációt tartott, majd jelentette, hogy ők szombaton imádkoznak az uralkodó házért s felhívta az oroszokat, hogy imádkozzanak ők is tiszta lelkiismerettel, mert ők csak akkor lesznek boldogok, ha mi győzünk. Az oroszok tényleg el is imádkozták az uralkodó házunkért az imát. Ezután Silberstein Dávid, aki a jövőben az isteni tiszteleteket tartani fogja, imádkozott. Majd Weiner Mór kántor énekelt. Az isteni tisztelet megható volt s örült az oroszok lelke, hogy mi még a foglyok lelki üdvéért is gondoskodunk. Még megjegyezzük az isteni tiszteleten mindvégig jelen voltak dr. Vajna, Fodor és Waldmann hadnagyok is. 141 Létezett mindkét táborban ún. kultúrház-féle is, mint írják, az orosz táborban ez a 11-es barakk lett. Volt benne színpad, amelyen különösen a téli hónapokban több előadást tartottak. Szabad időben itt szórakozhattak is sakk, dominó, de más orosz játék rendelkezésükre állt, legnagyobb részét maguk csinálták. Nagy könyvtáruk is volt. 142 N. K. Krupszkaja vöröskeresztes látogató szerint Dunaszerdahelyen van könyvtár, 280 könyv, 3 hónapja folynak előadások, kezdetben ember járt, most 500, 28 tagú kör. 143 Az itt fogoly V. Ivanovnak Bernbe, a Hadifoglyok Intellektuális Bizottságának címzett levele szerint 1916 szeptemberében könyvtárunk megosztozott az ukránokkal, és beolvadt a korábban meglévő könyvtárba. A gyűlésen megválasztották a vezetőségünket. Én vagyok a könyvtáros. Előadásokat nem tartanak. Kb. két hét múlva ismét folytatni fogjuk előadó-tevékenységünket. Küldjenek könyveket. Különösen szükség van szépirodalomra. 144 Az orosz fogolytáborban énekkar is működött, sokszor temetések alkalmával ők kísérték a gyászmenetet. Nagyon jó zenekaruk volt, melyet egy Bajanovszky nevű lengyel származású karmester, e. é. önkéntes vezetett. 145 Sokszor felléptek többször temetéseken is, mint például 1914 decemberében, mikor az itt állomásozó II. őrzászlóalj egyik húszéves népfelkelőjét egy társa a gyakorlótéren véletlenül agyonlőtte, s a Vázsonyi József esperesplébános celebrálta gyászszertartáson az orosz hadifoglyok kitünő énekkara énekelt. 146 A tisztálkodás eleinte nagy problémát jelentett a táborban, a tetvek a leírások szerint szinte hemzsegtek a beérkező foglyokon. Az 1916-ra elkészült nagyfürdő, amely a tábori részén állt, 8 tussal volt felszerelve, s a betegek részére 2 kádjuk volt. A fürdő kúttéglából épített 4 m széles kút volt. 147 A Csallóközi Lapok tárcarovatában Goldstein Móric fest igazán érzékletes, noha jellemzően akkori közgondolkodást idéző módon képet a hadifoglyokról, A dunaszerdahelyi orosz foglyok címmel: Dunaszerdahely, Cseklész felé visz az utam. Távolból az Esterházy kastély karcsú tornyai fehérlenek a napsütésben. A kastély körüli zöld erdőn valami homályos napfény okozta aranyköd fekszik. Az erdő mellett 51

54 Az ortodox templom egy másik felvételen tisztás. Apró emberalakok látszanak szorgalmas munkában. A kasza fényes pengéjéről erősen tükröződik vissza a déli nap sugara. Egy-egy parancsszó dübörög a munkások felé, mire a magyar kasza orosz fogoly kezében serényebben vágja a rendet. A muszka tábor közvetlen a város (Dunaszerdahely) alatt fekszik. A foglyok száma folyamatosan nő, ennek arányában a házak és barakok is. Dél van. A foglyok végtelen sorokban jönnek a munkáról. Esterházy gróf cseklészi uradalmán arattak. Egy jobb kinézetű foglyot megszólítok németül: Hogy megy az aratás? A megszólított fürkészve néz arcomba, úgy látszik, gunyolódástól fél. Tört németséggel válaszol: Sehr gut arbeiten! és karjait nyujtogatja, mit, aki mutatja, hogy jól esik neki a munka. Hát odahaza nem dolgoztatok? De bizony dolgoztunk, de ennyit, mióta élünk se. Viszont evvel arányban nő az apehtus is. Mind olyan jót eszünk, mint még soha magyarázza gyors gesztusokkal egy orosz zsidó fogoly. Ebédre gulyást kapnak, amit mohón, szinte állatiasan ettek, csak a kenyeret keveselték. A táborparancsnok engedélyével egeyseket megszólíthattam, némelyik durcásan vagy gőgösen válaszolt, a másiknak hízelgett, hogy helyzete iránt ennyire érdeklődnek, holott odahaza A refrain azonban mindnél egyenlő: Moi Bobzse! Dobre magyarski! (Én Istenem! Milyen jó a magyar!) 52 A Várakozás című olasz lap, amelyet a fogolytáborban szerkesztettek, írtak és rajzoltak

55 Bignami olasz ezredes, az olasz tábor legmagasabb rangú hadifoglya Séta közben Bignami ezredes tisztjei között Ünnepi ebéd a táborban Tiszti menza 53

56 Műhely a rényi táborban......és drótkerítés a tábor körül Munka betanítása a műhelyben 54

57 Egy orosz muzsik vigyorog. Mintha azt mondaná, balga vagy te magyar, hogy olyan jó vagy, nem tudod te, milyen jó madarak vagyunk mi. Egy finn tanító sötét komor arccal, sírásra hajló ajakkal mondja:»moi dozse! Dobre magyarski!«oh Istenem! Milyen jó is a magyar! Miért nem vagyunk mi is ilyen jók? A magyarzskiról, akik ilyen jól bánnak velük a fogságban, csodákat fognak mesélni az othon maradt muzsikoknak. Csatába ördög, otthon angyal. Ez persze nem fér a muzsik fejébe. Elan Graber finn tanító szinte rajongva beszél a monarchiáról. A finn nép, melynek kultúrája magasan parancsolója felett áll, folytonos üldöztetésnek van kitéve. Így érthető, hogy ők a monarchiát igen sok tekintetben eszményképnek tartják. Az üldözött nép mindig rajongó. Ha haza jön mondotta és visszakerül iskolájába kis tanítványai közé, életcélul tűzi ki magának, hogy az osztrákmagyar monarchiáról őket kioktassa. Hogy van még egy ország, ahol az ember nem él állatmódra stb. Így áradozott tovább. A parancsnok most egy igazán kuriózum számba menő fogolynak mutatott be. * (A kaukázusi rabbi) Hosszú zöld kozák csuhája, fehér szőrű kucsmája, szürke bozontos szakálla semmiképpen sem teszi egy rabbi benyomását. Inkább a kaukázusi kozákok egyik főnökét képzelem magam előtt. A parancsnok mutatott be neki magyarul. Még jobban elhültem, midőn ez a kozák kinézetű rabbi szinte hibátlan magyarsággal megszólalt. Már hét hónapja vagyok itt, ennyi idő alatt megtanulhattam magyarul, mondja mosolyogva. Közlésemre elbeszélte, hogy a kozákok egy éjjel betörtek lakására és kényszerítették, hogy kozák egyenruhát vegyen föl. Ahogy fel volt öltözve, kezébe nyomták a fegyvert, lándzsát, és megparancsolták, hogy kövesse őket. Nem leszel többé pópa! mondták neki gúnyolódva. Kénytelen kelletlen velök csatangolt saját felelősségökre vezetett»belföldi hadjárataikon«. Egy szép napon aztán megjött a parancs, hogy ki kell mennie a harctérre. Ide is kényszerítették, persze kiképzés nélkül. Ott legelső dolgának tartotta, hogy megadja magát. A fogságban oly kitünően érzi magát, hogy hálából megtanult magyarul. * (A fogoly ezredorvos) A háboru első hónapja óta lakója a fogolytábornak. Meglehetősen kedvező benyomást gyakorol az emberre, bármikor orvosi segélyt nyújt a táboron kívül lakóknak is. Jellemző esetet hallottam róla. Kosminski dr. ezredorvos zsidó vallásu, tehát minden szombat és ünnepnapon megjelent a dunaszerdahelyi izr. templomban istentiszteletre. A rabbi egy alkalommal háborús beszédet tartott, miközben ellenségeinket, különösen az oroszt kemény szavakkal illette, sőt átkozta, úgy mondván: a háború egyedüli okozója az orosz. Az orosz zsidó ezredorvos sápadtan hallgatta a prédikációt még néhány pillanatig és távozott. Azóta kerüli azt a templomot, melyben»hazáját«szidalmazták Távozásokmor mulatságos epizódban volt részem. A táborparancsnok észrevette, hogy füstölni valót szándékozom osztani, azt tanácsolta, hogy mindegyiknek, mielőtt odaadnám a cigarettát, azt mondjam:»add meg magad.«megtettem, mire az összes körülálló foglyok feltartották a kezöket Bármikor megadják magokat egy cigarettáért, mondta a parancsnok, de nemcsak ezek, hanem mások is ezzel elvezetett egy barakkhoz, hol az orosz hadsereg talán legderekasabb legényei voltak. Ezek a cár legjobb katonái, a petrográdi császári gárdaezred vitézei 148 Sok helyütt azt találjuk, hogy az orosz paraszt hadifoglyok általában jólelkűek, de sok esetben megfélemlítettek, és más országbeli legénységi állományú katonának is szalutálnak, ha az szembejön velük. 55

58 Saját pódiumon gyakorol az orosz tábori zenekar 1915-ben az osztrák és a magyar vöröskereszt közös kiadásában látott napvilágot az a Bilder aus o sterreichisch-ungarischen Kriegsgefangenen-Lagern (Az oszták magyar hadifogolytáborok képekben) című négynyelvű kiadvány, amely az Osztrák Magyar Monarchia összes hadifogolytáboráról közölt felvételeket. E könyv képeket tartalmaz a hadifoglyok életviszonyairól az Osztrák Magyar Monarchiában. A hadifoglyok barátainak és rokonainak a kiknek kezébe e könyv még a háboru tartama alatt kerül, e képek szolgáljanak vigaszul, a hadifoglyoknak pedig emlékül a nálunk töltött idökre. írták bevezetőjében. Dunaszerdahelyről, mint hogy akkor még nem létezett a rényi tábor, csak az orosz fogolytáborról tettek közzé összesen néhány felvételt (a görög katolikus templomról, a tábor főteréről, a kantinról, valamint a tábori zenekarról), illetve kettőt a temetőről, s benne a görögkeleti ortodox kápolnáról. 149 Politikai agitáció is zajlott a tábor foglyai között, sokszor üzeneteket próbálnak eljuttatni az egyébként szigorú ellenőrzést alkalmazó tábori postát kijátszva. Levél a kenyérben. A dunaszerdahelyi fogolytábor postahivatalához egyik hadifogoly részére csomag érkezett, amely között egy egész kenyér is volt, melyet midőn felvágtak, levelet találtak közéje sütve áprilisában az oroszországi események hírére az ukrán Nazar Odarenkó ezt írja egyik elvbarátjának a dunaszerdahelyi táborból, keseregve: Igazán szívből sajnálom, hogy ebben az oly fontos történelmi pillanatban fogságban, drótsövény mögött kell ülnöm, és az eseményekben semmilyen módon nem vehetek részt. 151 Egy aláírás nélküli levélből pedig az derül ki, hogy a dunaszerdahelyi tábor ukrán hadifoglyainak csoportja felismerte a szociáldemokrata eszmék terjesztésének jelentőségét a közösségben, s ezért elhatározta, hogy ezzel a céllal előadást rendez. Pavlicsev elvtárs segítségével előadtunk egy drámát a munkások életéről, a címe»munkanélküliek«( ) Üdvözöljük Önöket az oroszországi forradalom kitörése alkalmából. Tisztelettel a dunaszerdahelyi tábor ukrán hadifoglyainak csoportja

59 Valfré di Bonzo nuncius látogatása az olasz táborban Az olasz kápolna belseje Sportrendezvény a táborban Kapus a focimeccsen Olasz tisztek egy csoportja 57

60 Dunaszerdahely és a hadifogolytábor A város és a táborok viszonyairól már ejtettünk szót. Arról is, hogy nemcsak a távolabbi területeken dolgoztak hadifoglyok. Ma már szinte elfeledett tény, hogy a hadifoglyok közül jócskán került a járás és környékünk falvaiba mezőgazdasági vagy ipari munkásnak, különösen oda, ahonnan a mestert vagy segédjét bevonultatták. Nálunk (Dunaszerdahelyen) minden szombaton 10 fő hadifogoly seperte, tisztította az utcákat, járdákat, csatornákat. Szívesen vállalkoztak külső munkára, mert ilyenkor a lakosság hol egy kis kenyeret, gyümölcsöt, vagy egyéb holmit, cigarettát stb. juttatott nekik. Általában a lakossá megértően fogta fel helyzetüket és kedvelték őket,s jól bántak velük. A katonaság részéről időnként ellenőrizték őket, állandó őrség nem volt velük. Persze az általában jólelkű, szelid emberek között is akadt rendbontó. 153 Emellett számos más esetben is találkozunk a hadifoglyoknak dunaszerdahelyi alkalmazásával is júniusában például, mikor az előtejedi csatornázást csinálták, a kiadások költségei tetemesen csökkentek azzal, mint az a képviselőtestületi ülésen külön is megköszönték, hogy Spányik ezredes hadifogolytábor parancsnok e munkálatokhoz 10 hadifoglyot díjtalanul enged át az utakra szükséges kavics kiásásához is. Ezt a legnagyobb köszönettel vesszük tudomásul. 154 Nemcsak a foglyok, hanem a városban, illetve a környező településeken ugyancsak nagy számban megjelenő katonaság szintúgy komoly változást hozott az itteniek életébe. Ennek egyik példájára Dunaszer- Dunaszerdahelyi társaság a háborús években. Középen Vázsonyi József esperes ül 58

61 A Goldschmied család az első világháború idején matróz és katona fiúkkal dahelyen is az 1915 júniusi nagymegyeri eset mutatott rá s amelyről A katonaság és a szerelem 155 címmel közölt cikket a Csallóközi Lapok. Nagymegyeren ugyanis a község elöljárósága kiadványt intézett a Csallóközi járás főszolgabírójához azzal a kéréssel, hogy az ottani fogolytábor őreit telepítsék ki a községből, sőt oda még bejárni se engedjék őket. Ennek egyik okául a közerkölcsi szempontokat jelölték meg: mert a s katonák elrontják a leányok és az asszonyok erkölcsét. A dunaszerdahelyi lap cikkírója, Bajcsányi ekképp összegezte az eset kapcsán felmerült gondolatait: Más a helyi katonaság szerelme. Nagymegyer, Somorja, Dunaszerdahely, Ekecs, Nemesabony, Tejfalu, Gútor, Sikabony, Nemeshodos katonái is szerelmet hoztak magukkal. A szűzi falusi levegőt felfrissítették, ózont leheltek belé s ez felkorbácsolta a vért, a nyugodt faluk, községek női ereiben. (... azonban) A Csallóközben lévő katonák szerelme nem lehet ideális, mert nem állandó, mert csak szerelmi vágy kielégítéséről és nem az igazi szerelemről van szó s azért méltán erkölcstelenségnek bélyegezhessük a katonaság viselkedését, tisztelet a kivételnek. Nem is csoda ez a fajta hozzáállás, mikor a laphoz címzett leveleikben a messze harcoló dunaszerdahelyi katonák a következő, illetve hasonló írásokkal jelentkeztek: Hogy én golyók rettenetes záporában el nem pusztultam, hogy engem nem döntött le lábamról a fagy, jégeső, hogy egyáltalában élve el tudtam kerülni a harctérről én azt annak tulajdonítom, hogy egy kis kilencéves leány imádkozott érettem. Ugy történt a dolog, hogy Olaszliszka Tolcsván leszálltunk, mert hosszabb megállásunk volt. Amint ott állok a vagon előtt, hozzám jött egy kilenc éves, kékszemű, csizmás leányka, és így szólt: Bácsi, nincs egy Mária érme? Volt egy érmem, de azt talizmánként a nyakam köré kötve hordtam. Egy idő urnő adta, sok-sok szerencsekivánat kíséretében. Harcba induló ember e tekintetben felette babonás. Szentül meg van győződve róla, hogy egy ilyen érem minden bajtól, golyótól megvédi. 59

62 Dunaszerdahelyről feladott képeslap az őrzászlóaljban szolgáló népfelkelő postacímével Van nekem egy érmem, kis leány, csakhogy azt nem adhatom oda. Kell ez nekem a golyók ellen. Adja csak ide a bácsi, majd imádkozom én a bácsiért. Igazán? Igazán! Imádkozni fogok, hogy visszamehessen az asszonyához. Így: az asszonyához. Így mondta a kilenc éves cseppség. Nekem nincs még asszonyom, csak édesanyám. Itt van az érem, imádkozzál érettem, hogy őt mégegyszer viszontláthassam. Leoldottam az érmét és átadtam a kis leánynak. Kék szemében gyermekes, őszinte melegség ült: imádkozni fogok éretted. És imádkozott is. 156 Természetesen nem csupán dunaszerdahelyi sajátosságról volt szó. A legények, akik még itthon vannak, Sopronból irják, hogy Rokola Sándor tizedes, akit a dunaszerdahelyi fogolytáborból egy 15 főből álló fogolycsapat őrzésére rendeltek ki Fraknóra, a napokban összeverekedett a falubeli legényekkel, akik késeikkel ugy összeszurkálták, hogy rövid idő múlva meghalt. A vizsgálat megindult annak kiderítésére, hogy a hetvenkedő legények közül melyik volt a tizedes gyilkosa. 157 Ráadásul nem kevés katona került a térségbe csak Nemesabonyban például 1600 újoncot képeznek ki 1915 januárjában. 158 A sok ember pedig sokféle problémát hozott magával így megszaporodtak a tol- 60

63 vajlások is. Lopások. Dunaszerdahelyen sok helyen panaszkodnak, hogy apróbb lopások történnek. Legutóbbi napokban is lud, tyuk, cukor stb. tárgyakat loptak el. A község minden utcájában történtek lopások. A csendőrséget felhívjuk erre, s reméljük, hogy erélyes nyomozásuk sikerre is fog vezetni. Egyúttal a katonai őrjáratok figyelmét is felhívjuk, mert sok panasz van egyes katonákra is. 159 Sok esetben meg is lett a kellő visszhangja a sajtóban megjelenteknek: Felhívásunkkal célt is értünk, amennyiben a dunaszerdahelyi csendőrörs sikerrel nyomozott. Egyuttal katonai egyénekre is terhelő bizonyitékokat gyüjtött a katonai hatóság, amely a helybeli polgárság érdekeit szivén viseli. 160 Persze a munkára kijáró hadifoglyok között is akadt leleményes, próbálva igazodni a körülményekhez. Az egyik esetet a Csallóközi Lapok írta meg: Gohinbuszky Pietro 5227 sz. oroszhdifogoly úgy saját mint két pár lopott csizmát árulni kezdett Dunaszerdahelyen. Petrovics Gáspár feljelentésére letartóztatta a dunaszerdahelyi csendőrség a furfangos foglyot. 161 Mindezért lehet okolni mindenesetre a háborús áremelkedéseket is, amelyek úgy a tábort, mint a régió lakosságát is érintették, hiszen a háború ínséges éveiben már Csallóközben is mérhetetlen arányakban lépett fel a drágaság szeptemberében ismét botrányról írt a Csallóközi Lapok. A hetilap címoldalán Az orosz hadifogoly urak címmel Babirák József dunaszerdahelyi katolikus káplán ostorozta az orosz foglyok és a magyar nők erkölcstelen barátságát, illetve a foglyok durva viselkedését. Orosz fogságban sínylődő fiaink egymásra irogatják haza orosz tisztek parancsára, hogy bánjunk jobban orosz foglyainkkal, mert nekik különben keserves sorsuk Oroszországban. Egy budapesti kaszárnya előtt a csoport tagjai közül néhányan dunaszerdahelyiek... 61

64

65 Hogy mennyire rossz dolguk van nálunk az orosz hadifogoly uraknak, elég csak gömbölyűre hízlalt ábrázatukra néznünk. ( ) az, hogy büdös az orosznak a munka és hogy nemis igazi orosz az, amelyik dolgos, azt fölösleges bizonygatni. Ha ünnepünk van, akkor senki sem tartózkodik jobban a szolgai munkától, mint az orosz, és ha neki van ünnepe, megintcsak nincs az a hatalom, mi dologra bírná fogni ( ), de senki nem mer szólni, mert akkor még annyit sem dolgozik, akkor még többet követel, elszökéssel, állatkínzással, gyújtogatással fenyegetőzik és gazdája ellen tüzeli a többi falubeli cinkost, sőt panaszra megy a fogolytábori tiszthez és az erre felelet, hogy pirongatást kap fogoly helyett a gazda. ( ) Némely községben egész rablóbandákat szerveznek és rendszeresen folytatják a tolvajlást. ( ) Papok, tanítók, jegyzők, bírák, birtokosok beszélik, hogy mint lettek uraivá és vezetőivé az orosz vendég urak jámbor tót és rutén népnek, arra tanítják nemzetiségeinket, hogy elnyomja a magyar a tótot, rutént ( ). De a magyar nőket gyalázzák meg legmegháborítóbb módon az orosz hadifogoly urak, valóságos uraik a férfi nélkül maradt szerencsétlen helységeknek, aljasságra csábítják a férjetlen asszonyokat, apátlan lányokat. 163 A lap még többször is foglalkozott a témával, mikor az őrjáratok éjjeli megerősítését szorgalmazta az éjjel falkánkint, csoportokba verődött orosz veszedelemről írva, vagy mikor gyermekgyilkosságról számolt be, amikor az egyik dunatőkési asszony gyermeket szült és az uj honpolgárt, aki orosz hadifogolytól származott elsikkasztotta. 164 A hadifoglyokkal folytatott viszony nem volt egyedi eset, mint azt az is mutatja, hogy 1917 novemberében a vallás- és közoktatási miniszter és a közös hadügyminiszter határozata szerint a monarchia területén élő hadifoglyok csak a békekötés után kaphatnak belföldi honosokkal kötendő házasságra engedelmet. 165 Az első világháború után a hadifoglyok többsége hazatért hazájukba, ám néhányan itt maradtak a városban, letelepedtek, megnősültek, új boldogulást kerestek augusztus 19-én Dunaszerdahely község elöljárója összesen 30 itt maradt egykori fogolyról küldött a főszolgabíróságra kimutatást. 166 Közülük sokuk utódai ma is itt élnek közöttünk. Kimutatás az 1920 augusztusában Dunaszerdahelyen tartozkodó egykori hadifoglyokról 63

66 Ingyenkonyhánál segédkező katonák és civilek ételosztásra készülnek

67 Emlékek Az egykori orosz fogolytábor emléke ma a dunaszerdahelyi Tábor utca elnevezésben köszön vissza ránk. Ezen túl már csupán halvány foszlányok őrzik az egykori táborok emlékeit. A temető maradt meg számunkra leginkább ezer katonahalottjával. És persze azok a tárgyak, amelyeket a dunaszerdahelyiek és a környékbeliek őriznek ma sokszor már azt sem tudva, hogy vitrinjük régi kincse, öreg, falon függő festményük is a táborból, s annak lakóitól származik. Száz esztendő nagy idő a több emberöltő kimosta az emlékeket Mi itt leginkább azokat a tárgyakat mutatjuk meg az olvasóknak, amelyeket a Csallóközi Múzeum őriz. Képkeret és cigarettatartó 65

68 Díszes kis láda, Dunaszerdahely 1914 / 1916 felirattal Irattartó Szépen megmunkált fatál 66

69 Megszűnik a tábor Az november 4-ei dunaszerdahelyi fegyverletétel után gyorsan peregtek az események. Még aznap megnyitották a táborokat, és az ott tartózkodó mintegy 3600 foglyot szabadon engedték többségük el is indult haza. Sokan gyalogosan, mások vasúton. Az olaszok nagy része november 11-én hagyta el a várost, vonattal. 167 Dunaszerdahely és környéke közbiztonságának védelmére még 1918 novemberében egy közös, katonai és polgári őrség alakult, élén Schwartz István hazatért főhadnaggyal s amely egészen január 5-éig, a várost megszálló csapatok érkezéséig működött. 168 Ugyanis a környék falvaiba és a városba hazatért katonák, főleg a fiatalok folytatták a rendetlenségeiket írta naplójában a nagyabonyi plébános. Majd így folyatatta: A vagyonosabb gazdákat, urakat, igen sok helyen főleg a zsidókat kifosztogatták. A jegyzőket számtalan községből elkergették. ( ) Néhány harctérről hazatért suhanc valamennyi idegenből származott ide összetanácskodott, folytonos lövöldözéseikkel nyugtalanították a lakósokat, állandóan a korcsmákban henteregtek, megittak liter bort s a zsidónak azt mondották a mulatság végén:»isten fizesse meg!«jobb gazdák ablakait főleg ahol felmentett fiatal ember volt egy reggelre virradóra mind beverték. Egy decemberi vasárnap este végig járták a jobb gazdákat, zsidókat, szuronyos fegyverekkel s berontottak a lakásaikba és pénzt követeltek. ( ) Ez a banda később éjjelenkint kamra tyukól feltörésekkel foglalkozott, sok baromfit összelopkodtak, senkitől sem féltek legelejétől, főként a Dunaszerdahely körüli falvak lakosai, nekiálltak szétbontani, szétlopni a táborokat év január hó 4 és 5-től kezdve a dunaszerdahelyi fogolytábort fosztották ki a környék lakósai, az egyes barakkokban felhalmozott lisztet, bőrt, bakancsokat, petróleumot, száritott halnemüeket, tábori pokrócokat, lepedőket, temérdek nyoszolyadeszkákat elhordtak a közeli községek lakosai. Miután kikezdték a barakkokat, a A dunaszerdahelyi vasútállomás dolgozói 1919-ben a kép bal szélén egy fegyveres cseh katona áll 67

70 Olasz katonák rajza saját magukról az olasz táborban kiadott lapjukban több milliót érő sok deszkát éjjel-nappal hurcolták, éjjelenkint egy-egy barakkot meggyujtottak, s annak világánál bontották a barakkokat. Itt oly szörnyű munkát végzett a nép, hogy még nézni is undorító volt. 170 Akadt olyan jómódú gazda, aki szekérre való deszkát és épületfát is összehordott a maga számára. Mindenesetre az eléggé anarchikus állapotok a lakosságot is megdöbbentették, nem is csoda, hogy az ilyen belső zavargások, terrorizálások, a békés lakosság állandó zaklatása s nyugtalanítása következtében a dunaszerdahelyi közigazgatási hatóság és a zsidók a már Tallósnál lévő cseh megszálló csapatok segítségét igénybe venni (voltak kénytelenek), kik a Kisduna ágon átkelve körülbelül 200 emberből álló csapattal megszállták Dunaszerdahelyt január 8-ikán délelőtt 11 órakor, elsősorban a vasúti állomás épületét foglalták el. Ezekből látható, hogy a cseheket a belső türhetetlen zavargások miatt hívták A kaukázusi szakasz vad légiójának egyik tagja, a 65 éves önkéntes, Aga Kurbanov. A portrét a fogolytáborba ellátogató Gyenis János készítette május 8-án 68

71 Egy grúz fogoly Gyenis János 1916-ban készült portréján be Csallóközbe először is Dunaszerdahelyre. Igaz, hogy ezek azonnal rendet csináltak, a fegyvereket főbelövetés büntetése alatt összeszedték, de egyúttal ide be is fészkelték magukat. Épen most, midőn e sorokat ide feljegyzem, itt jár a községben a csehbizottság, egy tolmács, egy katonai mérnök, néhány szuronyos csehkatona, s kutatnak minden háznál deszkák és egyéb fogolytábori kincstári dolgok után. Ahol deszkákat találnak, jól megfizettetik az árát. 171 A fogolytáborok helyét a földtulajdonosok visszakapták, és később fel is parcellázták. Az olasz tiszti tábor emlékét, helyét ma már szinte semmi nem őrzi, a mai Rényi és Esterházy utca lakói talán nem is tudják, hogy egykor házaik helyén élt többezer olasz katonatiszt. Az orosz tábor emlékét ma legalább az egykori tábori piacon áthaladó Tábor utcanév őrizte meg. 69

72 A hadifogolytábor temetőjének története A már 1914 szeptemberétől városunkban kolerában és vérhasban elhunyt hadifoglyok számára Sikabonyban, a régi temető mellett katonai fogolytemetőt nyitottak: maguk az orosz foglyok emelték az ott található görögkeleti kis ortodox kápolnát is. A sikabonyi első világháborús hadifogolytemető az 1923-as felmérésen A halottakat a fertőzés miatt is különítették el a nagyobb lakosságú Dunaszerdahelytől, bár a nyilvántartásból egyértelműen kitűnik, hogy a többi akkori köztemetőben így a sikabonyi, a régi (ma már nem létező) szerdahelyi, az ugyancsak eltűnt tejedi, de még a zsidó temetőben is nyugszanak hadifoglyok, igaz, csupán néhányan. Orosz temetés. F. hó 16-án a dunaszerdahelyi izr. temetőben egy orosz hadifoglyot temettek. Fleischmann Majer h. rabbi nagyon szép beszéddel bucsuztatta a boldogultat, kit messze szülőitől ért a kegyetlen halál

73 A temető területének korábbi tulajdonosai A sikabonyi katonai temető bejárata a mai nagyabonyi út felől nyílt, és egy nagy fakapun keresztül lehetett bemenni a kapu fölött a következő szöveggel: Russ. Kgf. Friedhof / Orosz Hadifogoly Temető. A sírok között kis utacska vezetett a kápolna, és a tőle jobbra eső halottasház felé, ahol az elhunytakat felravatalozták. A nyitott kápolnácskába hat lépcsőn lehetett felmenni, benne szépen színezett ortodox szentkép látszott a Megváltóról, amely előtt az egyébként mélyen vallásos orosz katonák imádkoztak. Két oldalról egy-egy kard-imitáció volt látható, s a kápolna tetején a kis hagymakupolácskák az ortodox keresztre irányították a figyelmet. Maga a temető rendkívül gondozott volt. A sírok keresztjei is jellemzően ortodox hármas keresztű fejfákkal voltak ellátva, rajtuk az eltemetettek nevei helyett a kereszteken sorszámokkal (lásd a képen). Ugyanitt temették el a tábor zsidó (orosz) foglyait is az egyikük kősíremléke ma is megtekinthető a temetőben. A tábor története során számos járvány vonult végig lakóin: az említett kolera és vérhas mellett más ragályos betegségek, többek között a tífusz is megjelent, de az től jellemző éhezés is nagy csapást jelentett tól az addigi orosz, ukrán, lengyel, magyar (!), román, szerb, lett, litván, észt, finn hadifogoly mellé már olaszokat is temettek. Így kerültek az addigi ortodox keresztek mellé vaskeresztek is és 1918 között a temetőbe mintegy 965 fogoly katonát helyeztek örök nyugalomra. Sok esetben egy sírba (főleg 71

74 A temető 1925-ben készült térképe precízen bejelölve és számmal ellátva benne az egyes sírok eleinte) 2-5 halottat is eltemettek. A táborparancsnokság pontos és precíz nyilvántartást vezetett az elhunytakról. 173 A hosszú lista egyik megdöbbentő adata az, hogy az eltemetett katonák nagy százaléka fiatal, év körüli férfi volt. A temetések saját katonai tiszteletadással zajlottak, a tábori a korabeli sajtó szerint kitűnő énekkar kísérete mellett. Az olasz táborban saját halottjaik számára márvány elmékművet is emeltek, amelynek csupán egy felvétele maradt az utókorra (minden bizonnyal 1919 körül 1919-től kezdődően a csehszlovák katonai hatóságok felügyelete alá került a fogolytemető gondozása ben így újra fel is mérték a temetőt, illetve cseh nyelvű másolatokat készítettek a német (és magyar) nyelvű Halotti bejelentő lapokról. Maguk a dunaszerdahelyiek és a sikabonyiak, majd az 1920-as években a cserkészek is gondozták a temetőt, s később a város figyelt annak rendben tartására. Az 1938-as csehszlovák kivonulás után a magyar honvédelmi minisztérium felügyelte. Nagyságos Főszolgabíró Úrnak, Dunaszerdahely. Tisztelettel bejelentem, hogy a sikabonyi hadifogolytemető pontos helyszín- 72

75 Egy orosz katona halálának német nyelvű bejelentőlapja. Az iratban ott találjuk többek között a nevet, a születési időt, a lakhelyet, az elhalálozás időpontját, illetve a sír pontos számát is 73

76 A temető bejárata 1916 körül Orosz katonai temetés

77 A 21 éves Sanducci Bernardino olasz hadifogoly temetése június 30-án az első világháborús hadifogolytemetőben (292-es sírszám). Balra látszik az orosz ortodox kápolna lépcsője... Az ortodox temetői kápolna az eredeti sírokkal körül

78 Az elhunyt olasz hadifoglyok emlékműve a rényi táborban. Már az 1920-as évek elején sincs adat róla... 76

79 rajzát egy : 100-hoz méretben elkészítettem Losonczy Lajos igazgató tanítóval, mert a csehszlovákok kivonulásakor az elégették és mintegy 50 drb. fejfa elhelyezése bizonytalanná vált kétszeres megjelenés veszélye folytán. Elkészítette nevezett tanító a rajzhoz 2 példányban az összes adatokat feltüntető névjegyzéket is, melynek egy példányát megőrzés végett beterjesztek. írta a körjegyző 1942-ben után a temető állapota folyamatosan romlott, ám segített, hogy január 1-jével a Szlovák Belügyminisztérium hatáskörébe került a katonai temetők gondozása. A belügy a városi nemzeti tanácsok hatáskörébe utalta a kegyhely felügyeletét, a helyreállítással és karbantartással egyetemben. Sokáig így a város biztosította a megfelelő gondozását változásai után azonban mind a város, mind lakói valamiképp megfeledkeztek a kegyhelyről, ami rendkívül elhanyagolt és méltatlan helye lett Dunaszerdahelynek. A hadifogolytábor és a temető emlékezete Dunaszerdahelyen A hadifogoly-temető revitalizációja A történelem viharai, de a nemtörődömség is keményen megtépázták, elhanyagolt és méltatlan hellyé tették a katonai temetőt. A változásban 2014 jelentette a fordulatot, mikor Dunaszedahely város, a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet és civilek összefogásával sikerült rendbe tenni, méltó emlékhellyé alakítani azt. Az elgazosodott temető... 77

80 Nem is olyan túl régen még így nézett ki A támogatók közül érdemes a következőket megemlíteni: Dunaszerdahely város, Municipal Real Estate Dunajská Streda s.r.o., Bölcskei Károly, Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet A. Szabó László, Bugár György, Iván Péter, Karaffa Attila, Masszi János, Nagy Attila, Nagy Krisztián, Nagy Iván, Németh Margit és Vajda Barnabás, Csallóközi Barátok Társulása, Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség, Takarítás a temetőben 78

81 Egykori orosz síremlék ledöntve Lent: olasz katona sírja elókoncert, Firma Czuczor Tibor, Gavlíder Štefan GA- GAKO-STAV, Grafis Media Kft., Ing. Czajlik Sándor Winfer spol. s r.o., Gróf Barnabás, Hervay György, Szabó Dezső, JUDr. Hodosy Szabolcs, Kántor K.K.C s.r.o., Molnár Erzsébet, Pázmaneum Polgári Társulás, Pongrácz Sándor, Svandra Mihály, Stern György, illetve a kápolna felújítását finanszírozó Csörgei László, Hencze Attila és Zalaba Zoltán nevét. Noha a sírkeresztek elhelyezése még folyamatban van, illetve a sírokban nyugvók pontos adatbázisának elkészítése még most is zajlik, november 11-én, az I. világháború befejezésének emléknapján a dunaszerdahelyi első világháborús temetőt a civil kezdeményezők és a város vezetése átadják Dunaszerdahelynek. Hogy a régi-új emlékhely méltó legyen az ott nyugvó katonák emlékéhez, s mementó is legyen egyben: minden háború csak szenvedést és halált hozott eddig a világra. Most emléktábla hirdeti a temető előtt: Hazájától távol e földben alussza örök álmát a dunaszerdahelyi hadifogolytáborban elhunyt 965 orosz, olasz, lengyel, magyar, román, szerb, ukrán, lett, litván, észt és finn hadifogoly katona. Katonák voltak most a béke hírnökei! Béke hamvaikra! 79

82 Az első világháborús hadifogolytemető megújulása A emető ma 80

83 81

84 A temető átadási ünnepségén a kaszinó tagjai, és a városvezetőség, A. Szabó László alpolgármester és dr. Hájos Zoltán polgármester (jobb szélen) 82

85 A temető megszentelése Magas rangú küldöttségek az átadáson 83

86

87 85

88

89 Jegyzetek 1 Csallóközi Lapok, július 8., 4. o. 2 Csallóközi Lapok, július 29., 5. o. 3 Uo. 4 Csallóközi Lapok, augusztus 5., 1. o. 5 Csallóközi Lapok, augusztus 5., 2. o. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo. 9 Uo. 10 Uo. 11 Csallóközi Lapok, augusztus 12., 3. o. 12 Csallóközi Lapok, augusztus 19., 2. o. 13 Csallóközi Lapok, augusztus 19., 5. o. 14 Csallóközi Lapok, szeptember 16., 2. o. 15 Csallóközi Lapok, augusztus 26., 3. o. 16 Csallóközi Lapok, szeptember 9., 3. o. 17 Csallóközi Lapok, szeptember 2., 4. o. 18 Csallóközi Lapok, szeptember 2., 2. o. 19 Csallóközi Lapok, szeptember 2., 4. o. 20 Csallóközi Lapok, szeptember 16., 3. o. 21 Dokumentumok az Osztrák Magyar Monarchia első világháborús hadifogoly politikájának kialakulásáról ( ) Közli: Józsa Antal, Vajda Alajos. In: Hadtörténelmi Közlemények, 18. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet, Budapest, 1971, 4. szám, 721. o. 22 Népszava, október 29., 6. o. 23 Budapesti Hírlap, október 7., 8. o. 24 Hartmann József krónikaíró jegyzetei: Dunaszerdahely szerepe a világháborúban. In: Dunaszerdahely 20. századi iratok. Antal András és Hartmann József krónikaírók jegyzetei. Kézirat. Csaplár Benedek Adattár, Dunaszerdahely (Továbbiakban: Hartmann-krónika), 1. o. 25 Csallóközi Lapok, szeptember 16., 3. o. 26 Hartmann József között volt Dunaszerdahely város kinevezett krónikása. A dunaszerdahelyi születésű Hartmann már 1936-ban belekezdett egy hadifogolytábor-krónika írásába, amelyet két példányban le is adott a város számára. Sajnos maga a krónika nem került elő, csak töredékes részére találtam rá Antal András későbbi krónikás anyagai között. Ezek a töredékek aztán már nem is jelentek meg a későbbi (1945 utáni) krónikák egyikében sem, azok csak a tábor létezése utaltak. A meglelt, így újra felfedezett rövid anyag mindenesetre komoly támpontul szolgál a dunaszerdahelyi események felidézésénél, ugyanis Hartmann 1936-ban még az élő tanukat szólaltatta meg, illetve az ő emlékeik alapján rajzolta meg a táborral kapcsolatos történéseket. Összevetve a pozsonyi Hadtörténeti Levéltárban, a Csallóközi Lapokban, de a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárában található vonatkozó adatokkal is, egyértelműen kijelenthető, hogy Hartmann 87

90 e tábori krónikája hiteles és fontos (bár sajnos rendkívül rövid) forrása Dunaszerdahely első világháborús korszakának. 27 Hartmann-krónika, 2. o. 28 A nagyabonyi plébánia története az évtől, kézirat., 49. o. 29 Vojenský historický archív Bratislava, fond: 5. Zborové veľitelstvo (továbbiakban: VHAB-5KK), 1914, 58. doboz 30 Antal András krónikaíró jegyzetei: Katolikus Legényegylet. In: Dunaszerdahely 20. századi iratok. Antal András és Hartmann József krónikaírók jegyzetei. Kézirat. Csaplár Benedek Adattár, Dunaszerdahely (Továbbiakban: Antal-krónika), 1. o. 31 Csallóközi Lapok, november 4., 3. o. 32 Csallóközi Lapok, augusztus 12., 6. o. 33 Csallóközi Lapok, december 9., 1. o. 34 Csallóközi Lapok, november 4., 3. o. 35 Csallóközi Lapok, szeptember 23., 2. o. 36 Uo. 37 Štátny archív Bratislava, pobočka Šaľa, Notársky úrad Dunajská Streda (továbbiakban: ŠAB-Šaľa NÚ Dunajská Streda), 1914, 71. doboz, Uo. 39 Pesti Hírlap, október 29., 7. o. 40 Hartmann-krónika, 2. o. 41 Hartmann-krónika, 6. o. 42 Uo. 43 Hartmann-krónika, 3. o. 44 Hartmann-krónika, 6. o. 45 Csallóközi Lapok, április 14., 3. o. 46 Hartmann-krónika, 2. o. 47 Hartmann-krónika, 5. o. A kisvasút megléte ismert a régi dunaszerdahelyiek között is, Antal András egykori krónikaíró ma is élő, idős fia is emlékszik, hogy a kisvasút még az es években is javában működött. 48 Csallóközi Lapok, november 4., 3. o. 49 Csallóközi Lapok, november 18., 3. o. 50 Csallóközi Lapok, november 25., 1. o. 51 Csallóközi Lapok, december 2., 2. o. 52 Csallóközi Lapok, december 16., 3. o. 53 Csallóközi Lapok, december 16., 4. o. 54 Hartmann-krónika, 2. o. 55 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., 49. o. 56 Csallóközi Lapok, február 10., 2. o. 57 Csallóközi Lapok, február 17., 3. o. 58 A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 31,364/ K. M. számú rendelete. Járványos betegségeknek a hadműveleti területről postacsomagokban való tovább-hurcolása elleni védekezés. Belügyi Közlöny, 1915, 29. sz, 561. o. 59 Csallóközi Lapok, december 9., 3. o., Visszavágyik a szerb fogoly Nemesócsára. 88

91 60 Belügyi Közlöny, 1915, 33. sz., 660. o., Népszava, június 26, 2 3. o. 62 Csallóközi Lapok, március 10., 4. o. 63 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., 50. o. 64 Csallóközi Lapok, március 31., 2. o. 65 Csallóközi Lapok, május 12., 2. o. 66 ŠAB-Šaľa NÚ Dunajská Streda, 1915, 71. doboz, VHAB-5KK, 1915, 136. doboz, Präs / Uo. 69 VHAB-5KK, 1914, 58. doboz; VHAB-5KK, 1915, 136. doboz; VHAB-5KK, 1916, 228. doboz, 234. doboz; VHAB-5KK, 1917, 356. doboz; VHAB-5KK, 1918, 476. doboz 70 Csallóközi Lapok, május 19., 3. o. 71 ŠAB-Šaľa NÚ Dunajská Streda, 1915, 71. doboz, VHAB-5KK, 1914, 58. doboz; VHAB-5KK, 1915, 136. doboz 73 VHAB-5KK, 1915, 136. doboz 74 Csallóközi Lapok, július 21., 1 2. o. 75 Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest), Hadtörténelmi Levéltár és Irattár, Magyar Tanácsköztársaság iratanyaga, Visszaemlékezések. 130 doboz, 130/42, Vladimir Uraszov 76 Orosz internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaságért. Dokumentumgyűjtemény. Kossuth Könyvkiadó, 1973, o. 77 Csallóközi Lapok, június 2., 4. o. 78 Csallóközi Lapok, június 2., 2. o. 79 Csallóközi Lapok, június 9., 3. o. 80 Csallóközi Lapok, június 30., 2. o. 81 Csallóközi Lapok, augusztus 11., 2. o. 82 Csallóközi Lapok, augusztus 11., 3. o. 83 Csallóközi Lapok, augusztus 25., 2. o. 84 Csallóközi Lapok, augusztus 25., 3. o. 85 Csallóközi Lapok, augusztus 25., 4. o. 86 Csallóközi Lapok, szeptember 1., 3. o. 87 Csallóközi Lapok, szeptember 15., 3. o. 88 Csallóközi Lapok, szeptember 8., 2. o 89 Csallóközi Lapok, szeptember 15., 4. o 90 Köztelek, október 16., 42. sz., o. 91 Pesti Napló, november 10., 12. o. 92 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., 51. o. 93 Csallóközi Lapok, március 1., 4. o. 94 Csallóközi Lapok, március 8., 4. o. 95 Csallóközi Lapok, január 5., 1. o. 96 Csallóközi Lapok, január 12., 2. o. 89

92 97 Uo. 98 Csallóközi Lapok, március 8., 4. o. 99 Csallóközi Lapok, március 8., 6. o. 100 Csallóközi Lapok, március 15., 1 2. o. 101 Csallóközi Lapok, április o. 102 Csallóközi Lapok, március 29., 2. o. 103 Csallóközi Lapok, április 12., 6. o. 104 Csallóközi Lapok, április 12., 2. o. 105 Csallóközi Lapok, április 22., 2. o. 106 Budapesti Hírlap, április 26., 9. o. 107 Népszava, április 26., 7. o. 108 Pesti Napló, április 26., 2. o. 109 Csallóközi Lapok, május 10., 4. o. 110 Budapesti Hírlap, május 12., 9. o. 111 Csallóközi Lapok, május 17., 1. o. 112 Csallóközi Lapok, március 29., 2. o. 113 Csallóközi Lapok, május 31., 2. o. 114 Csallóközi Lapok, június 21., 2. o. 115 A rényi tábor Sikabony Rény nevű dűlőjében, az egykori Rény település területén épült fel 1915-ben a terület szántóföld volt. 116 Hartmann-krónika, 8. o. 117 Mario Pazzi november 11-ig volt a rényi olasz tiszti tábor lakója. Fotói fontos kordokumentumok. 118 Mario Pazzi: La cattura e la prigionia nei campi di concentramento di Sigmundsherberg e Dunaszerdahely, VHAB-5KK, 1916, 228. doboz, 234. doboz; VHAB-5KK, 1917, 356. doboz; VHAB-5KK, 1918, 476. doboz 120 ŠAB-Šaľa NÚ Dunajská Streda, 1915, 71. doboz, Csallóközi Lapok, június 7., 8. o. 122 Csallóközi Lapok, június 7., 4. o. 123 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., 52. o. 124 Csallóközi Lapok, január 17., 2. o. 125 Csallóközi Lapok, január 17., 3. o. 126 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., o. 127 Csallóközi Lapok, január 24., 3. o. 128 Csallóközi Lapok, március 31., 3. o. 129 Csallóközi Lapok, március 28., 1. o. 130 Csallóközi Lapok, augusztus 22., 2. o. 131 Csallóközi Lapok, szeptember 5., 3. o. 132 Suba János: A katonai rendőrség felállítása a hátországban 1917-ben. In: Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN XV. évf. (2008) 18. sz., 153. o. 133 Népszava, június 26., 11. o. 90

93 134 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., 56. o. 135 Hadtörténelmi Levéltár (HL) HM sz. beérk. III/13. Eln. Mgb. 41 III/ Blasszauer Róbert: Hadifoglyok Magyarországon az I. világháború idején. In: AD ACTA. A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, Hadtörténelmi levéltári kiadványok. Sorozatszerkesztő dr. Szijj Jolán Hartmann-krónika, 4. o. 138 Uo. 139 Gohl Ödön dr.: Háborús emlékek (VIII. közlemény). In: Numizmatikai Közlöny, 1917 (16. évfolyam) III-IV. Füzet 6., 113. o. 140 Hartmann-krónika, 4. o. 141 Csallóközi Lapok, december 2., 3. o. 142 Hartmann-krónika, 5. o. 143 Orosz internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaságért. Dokumentumgyűjtemény. Kossuth Könyvkiadó, 1973, 67. o 144 Uo., 69. o 145 Hartmann-krónika, 5. o. 146 Csallóközi Lapok, december 23., 4. o. 147 Hartmann-krónika, 5. o. 148 Csallóközi Lapok, július 21., 1 2. o. 149 Bilder aus Österreichisch-ungarischen Kriegsgefangenen-Lagern. Magyar Vöröskereszt, Österreichische Gesellschaft vom Roten Kreuze, o. 150 Csallóközi Lapok, május 17., 2. o. 151 Orosz internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaságért. Dokumentumgyűjtemény. Kossuth Könyvkiadó, 1973, 103. o 152 Uo., 107. o 153 Hartmann-krónika, 5. o. 154 Csallóközi Lapok, június 23., 2. o. 155 Csallóközi Lapok, július 7., 1. o. 156 Csallóközi Lapok, július 9., 1. o. 157 Népszava, januar 22., 9. o. 158 Csallóközi Lapok, január 13., 3. o. 159 Csallóközi Lapok, február 3., 6. o. 160 Csallóközi Lapok, február 10., 2. o. 161 Csallóközi Lapok, május 31., 3. o. 162 Csallóközi Lapok, május 19., 2. o. 163 Csallóközi Lapok, szeptember 12., 1 2. o. 164 Csallóközi Lapok, október 31., 4. o. 165 Csallóközi Lapok, november 14., 4. o. 166 ŠAB-Šaľa NÚ Dunajská Streda, 1920, 71. doboz, 2., /1920 adm. 167 Mario Pazzi: La cattura e la prigionia nei campi di concentramento di Sigmundsherberg e Dunaszerdahely, Hartmann-krónika, 7. o. 169 Uo. 91

94 170 A nagyabonyi plébánia története az évtől. Kézirat., 58. o. 171 Uo., 59. o. 173 Csallóközi Lapok, december 19., 3. o. 173 A nyilvántartás magyar, illetve cseh nyelven is megtalálható a Pozsonyi Katonai Levéltár iratanyagában. VHAB-VHC, Dunajská Streda, Evid. listy, 9. doboz 92

95

96

97 Varga László A nagymegyeri császári és királyi hadifogolytábor és temető ( ) I. A nagymegyeri hadifogolytábor kialakítása Nagymegyer lakossága az 1. világháború kitörésének következményeit látványos formában tapasztalhatta már szeptemberében, illetve októberében, amikor a városba megérkeztek az első hadifoglyok. Mi indokolta, hogy Nagymegyeren, illetve a mai Dunaszerdahelyi járásban további hadifogolytáborokat (Dunaszerdahely, Somorja) hozzanak létre? Honnan jöttek ezek a hadifoglyok? Mikor érkeztek, hányan voltak? Ezekre a kérdésekre sajnos egyértelmű választ nehezen tudunk adni, ugyanis a források is ellentmondó véleményeket tartalmaznak. Az Esztergom melletti kenyérmezei hadifogolytábor kapcsán a következőket olvassuk: 1914 szeptemberében kolera, majd a következő év tavaszán tífuszjárvány pusztított. A tábor orvosa, dr. Fonyó János emberfeletti Nagymegyeri hadifogolytábor, levesosztás. A szerb foglyokat a sapkájukon lévő szám alapján azonosították 95

98 A Tábor utca napjainkban küzdelmet folytatott a megfékezésükre, hiszen félő volt, hogy a polgári lakosságra is átterjedhet a betegség. A leghatékonyabb módszer az elkülönítés volt. A szerbek jelentős részét Nagymegyerre és Jánossomorjára szállították. 1 Eszerint Nagymegyer szerepe azt volt, hogy elkülönítsék a kenyérmezei táborban már fertőzést kapott szerb hadifoglyokat. Érkezésükről Nagymegyerre a Komáromi Lapokban október 3-án az alábbi tudósítás jelent meg, Komjáthy István tudósításában: A hadvezetőség Nagymegyer közvetlen közelében, a gróf Kálnoky-féle uradalom tulajdonát képező mintegy harminchat katasztrális holdnyi területén hadifogolytábort létesített. A táborhelyet erős és sűrú drótkerítéssel vették körül. A kerítésen belül egyenlőre nagy mennyiségű szalmát halmoztak fel. A szerb hadifoglyok szállítása múlt hó végén kezdődött, s eddig majdnem ötezer a fogoly állomány. A híres Timók divizió legényei is idekerültek. A kegyetlenkedéseiről híres divizió foglyainak nagyszerű volt a bevonulása. Tízes sorokban jöttek a mitrovicai legények, kik között hiába kerestem kifejlett, erős férfiakat. Ezek mind megtört, szánalmas alakok voltak, beesett, sápadt arccal, hiányos ruhában, bocskorral. Ötezer szerb hadifogoly egy csomóban! Mindnyájan fakult, hiányos katonaruhában. Érdekes kép. A foglyok közül igen sok jól beszél magyarul, még több németül. 2 A tudósító írásából kiderül, hogy a nagymegyeri hadifogolytábor 1914 szeptemberének végén jött létre, a Kálnoky birtokon, közel 36 ha területen. A település azonban nem volt felkészülve a hadifoglyok fogadására: a városba érkezőket semminemű előkészített térségbe nem tudták elhelyezni. A vasútállomáshoz közel, egy drótkerítéssel bekerített területet jelöltek ki a hadifoglyok számára, akik így az egész 1914-es telet a szabad ég alatt, a város határában, szalmarakásokban töltötték. Az első fabarakkok építése a mai Tábor utcában ugyanis csak 1915 januárjában kezdődött el. A tudósítás bizonyos fokú elfogultsága nem is vitatható, ez kiderül többek között abból, ahogyan a bevonuló hadifoglyokat jellemzi: Ez mind megtört szánalmas alak volt. A tudósításból azonban arra már nem derül fény, honnan is jöttek ezek az emberek. Egy más forrás szerint Esztergomból vagy máshonnan a kolozsnémai kikötőbe érkeztek, ahonnan aztán gyalog meneteltek mindhárom csallóközi városba. 3 Az viszont kiderül a cikkből, hogy gyakorlatilag a bekerített területen kívül semmi sem volt előkészítve a későbbi táborból. A tudósítás további részében arról is írt Komjáthy István, hogy elegendő pénzük volt erre. Leírta azt is, hogy egy heti nagymegyeri tartózkodás után már 61 halott volt a hadifoglyok, illetve kettő a katonák között. A táborvezetést meglepte a hirtelen és nagyszámú halálozás, ezért az elhunytakat felboncolták. Ennél jelen volt Dávidházy János főszolgabíró, dr. Berencsy László megyei főorvos és dr. Rogrün Ede járási orvos. A boncolás eredményeként az elhalálozás okát ázsiai kolerában határozták meg, ezért a főszolgabíró elrendelte Nagymegyer község zár alá vételét, a bekötő utakat pedig csendőrség szállta meg. Betiltották a nagymegyeri heti vásárokat is. Szerb hadifoglyok 96

99 A betegség jeleit a tudósító szerint csak a táborban észlelték, ám egy másik forrás szerint két nagymegyeri is megbetegedett 4, mégpedig Belucz Gáspár 23 éves és Bereczky Zsigmond 60 éves napszámosok, akik a községi járványkórházban haltak meg. 5 A nagymegyeri tábor kialakításánál megjelenő fertőző betegségekről Komárom vármegye alispánja is beszámolt 1914-es évi jelentésében: Ezen fogolytáborban október és november hónapokban a kolera, december hónapban és f. év (1915) két első hónapjában a kiütéses tífusz lépett fel, és pusztított nagy mértékben. A nagy körültekintéssel vezetett, és a község elöljárósága által elismerésre méltó eréllyel és ügybuzgósággal keresztül vitt óvintézkedéseknek köszönhető, hogy a rettenetes ragályok, melyek napról napra úgyszolván százszámra szedték áldozataikat, a polgári lakosságra át nem terjedtek. 6 A fogolytábor kialakulásáról két egymásnak elletmondó forrást is közlök. Komjáthy tudósítása után álljon itt egy másik jelentés, amelyben szintén megtalálhatóak a személyes elfogultság jelei, az objektivitás hiánya. Ristó Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti (Bratislava,1936) című munkájában Dušan N. Obradovič szerb tábori pap leírását közli az 1914-es évből. A szerb tábori lelkész között meglátogatta a térség hadifogolytáborait. Járt Dunaszerdahelyen, Somorján, Esztergomban, Boldogasszonyfán, ahol saját közlése alapján közel szerb hadifogoly volt. 7 A tábori lelkész Nagymegyerről 1914 őszén ezt írja: Az első tábor, amelyet meglátogattam, a vasútállomás mellett volt, Nagymegyeren. A táborba, melynek már vagy háromezer foglya volt, nem léphettem be karanténa volt. A tábor nagy területen található. Köröskörül mocsár. Odabent nagy sár és piszok. Az egész terület szögesdróttal volt körülkerítve. A táborban nem volt egyetlen barak, pad vagy deszkadarab se. Szalmájuk sem volt, egyáltalan semmijük, csak sár meg víz. Ki voltak téve minden viszontagságnak esőnek, szélnek, hidegnek. A ruhájuk és cipőjük szétesett vagy elnyűtt. Ami rajtuk értékesebb holmi volt, azt a»kulturált«svábok és magyarok róluk leszedték. A harcokból a hadifogoly katonák ide agyonkínozva érkeztek meg, és több mint egy hónapig a szabad ég alatt kellett élniük szinte mezítelenül, rongyosan, mezítláb, kitéve minden viszontagságnak főleg az esőnek, amely néhány hétig egyfolytában szakadt Ameddig nem épültek meg a barakkok, földbe vájt lyukakban, gödrökben laktak ötösével, tizesével vagy még többen együtt, s mire a barakok felépültek, beállt a tél. De addig nagy számú fogoly halt meg októbere végén dühöngeni kezdett a kiütéses tífusz. A járvány rövid idő alatt nagyon elterjedt, olyannyira, hogy naponta száznál is több volt a halott. A halottakat tömegesen temették kocsikra dobálták, és a temetőbe szállították őket. Sok halottnak néhány testrészét az úton hullajtották el, mert levágta a csillevagon kereke. Erre senki sem ügyelt. Az embernek annyi értéke sem volt, mint az állatnak. Ezt a halottszállítással járó szörnyű munkát a hadifoglyoknak kellett elvégezni. A fertőzés az egész táborban elterjedt. Kevés olyan hadifogoly akadt, akit ez a betegség elkerült. Legtöbbjük szörnyű kínok között halt meg 8 A szerb tábori lelkész leírásából kiderül, hogy a tábor kialakítása után egy egyvágányú sínpárt fektettek le a tábor és vele egyidőben kialakított haditemető között. Ezen a sínpáron vasúti kocsikon vittek el a hullákat a hadifogolytemetőbe. Nagymegyeren szeptember 20-án már ott voltak az első hadifoglyok. Ezt a Nagymegyeri A hullák szállítása 97

100 Anyakönyvi Hivatalban található dokumentum, a Nagymegyeren meghalt és eltemetett szerb hadifoglyok jegyzéke is egyértelműen mutatja. 9 A jegyzék, amely már az 1. világháború után készült 1925-ben, cseh nyelven, tartalmazza az első áldozatok nevét, akikre Komjáthy István és Dušan N. Obradović utalnak. E forrás alapján álljon itt az 1914 szeptemberében Nagymegyeren elhunyt első ismert szerb áldozatok jegyzéke: Sorsz. Név Szül. év Lakhely Halál időpontja 1. Milosavljevič Vladimír 1890 Sedlare , Grujič Mihajló Djurdevič Milijove 1892 Alexinac Ratajkovič Pavle Pavlovič Lubomír 1896 Beča Kalinovič Marin 1892 Kubicnice Gajič Dragomír Jepura Djorde 1880 Mala Vrbica Veljkuvič Radisav 1893 Krusevjece Rejminovič Branislav 1887 Smedero Vučkovič Djorde 1891 Šabec Smelckovič Dragula 1892 Kotun Filipovič Božin 1882 Obvež Jovanovič Ladislav 1882 Brejinec Miškovič Laza 1882 Vidovce Dačič Ivan 1874 Kamenica Djordevič Milan 1886 Grebovce Milosevič Milan 1893 Loznica Radojevič Petro 1889 Popovic Arnolovič Stanke 1890 Bela Reka Brkinč Ilija 1889 Kesko Joškovič Kmusladin Jovanovič Petrosije 1899 Brcose Miloševič Dimitrije 1892 Jovac Pavlovič Cvetko 1884 Brestovev Djukič Hranislav 1894 Kalun A tábor vezetése (ahogyan erre Komjáthy utalt) nem volt felkészülve a tömeges elhalálozásra. Ezért a holtakat, akiket nem vihettek ki a nagymegyeri temetőkbe, a határban (a mai bányató környén) temették el. A felkészületlenség további megnyilvánulása a meghalt személyek nyilvántartásba vételének hiánya volt, ezért (Komjáthy szerint) az említett 61 áldozat közül utólagosan csak 26 személyt tudtak azonosítani. A hadifogolytábor vezetése 1914 októberétől ezért is elsősorban igyekezett a nyilvántartás pontos vezetését, illetve a hadifogolytemető kérdését megoldani. December hónapban ugyanis újabb betegség, a kiütéses tífusz tizedelte a legyengült foglyokat. Erről (az 1914-es év végi) időszakról Kovijanič a következőképp számol be: Két hónap alatt, december 20-tól február 20-ig 2900 embert temettek el a temetőben. Ezeket 155 szűk sírban helyezték el. Ezek nem is sírok, hanem lyukak voltak a Duna menti mocsárban. 10 A táborban a szerb hadsereg katonái mellett számos civil 11 (864 személy), sőt gyermek is volt, ahogy a korabeli regionális sajtó tudósításából kiderül. Erről olvashatunk a Komáromi Újság október 1-jén 12 megjelent számában: Pár ezer fogoly egy rakáson elég szomorú képet nyújt. Ilyen a nagymegyeri szerb fogolytábor is. A lerongyolódott, hiányos öltözetű foglyok, midőn hetekig éjjel-nappal, szélben, viharban, dérben, 98

101 A tábor épületei hetes esőben a szabad ég alatt kell lenniök, több, mint szomorú látvány, szivet összefacsaró kép, amelyet az újabban fellépett kolerajárvány még megrázóbbá tett. Eddig már közel félszázan pusztultak el. Most már azonban a foglyoknak is jobban megy a soruk. Kaptak deszkát és ásót, s abból teremszerű lakásokat tákoltak össze maguknak, ahol az eső és a hideg ellen meghúzhatják magukat, amíg a barakkok elkészülnek. A szomszédos uradalmak bőségesen ellátták a fogolytábort szalmával, így most már nem fázhatnak. Ennek a szomorú embercsoportnak, a nagymegyeri fogolytábornak van egy kedvence, aki puszta megjelenésével derüt, mosolyt visz a szomorú emberek közé. Ez a kedvenc egy 8 éves kis szerb fiú, aki okos arcával, élénk, eleven szemével az első pillanatra rokonszenvet kelt maga iránt. Milutinnak hívják a kis foglyot, aki apátlan, anyátlan árva, csak egy fivére van, akit a háború kezdetén elvitetett Péter király katonájának. A kis Milutin nem akart elválni a bátyjától, s követte őt a harcban, együtt kóboroltak, míg végre egy véres ütközetben megsebesült a bátyja. Most aztán még nagyobb ragaszkodással csüngött rajta a kis Milutin, ő lett a betegápolója, sebesült bátyjával együtt került fogságba, hosszú hánykódtatás után eljutva Nagymegyerre. Ha elkiáltja valaki magát, hogy Milutin, az értelmes gyerek ott terem előtte, összeüti bokáját és szalutál. A nagymegyerieknek is hamarosan kedvence lett, de a kolera világ miatt most nem igen mehetnek ki a nagymegyeri táborhoz. Ha Berencsy László dr., vármegyénk népszerű főorvosa megjelenik a foglyok közt, a kis Milutin hamarosan előkerül és szalutálva jelentkezik. Ma aztán olyat kapott ő és a bátyja a kedves főorvostól, amitől ugyancsak felderült mindkettőjük képe; jó meleg alsó és felsőruhát, meleg cipőt, kalapot, csukló melegítőt. No, de nincs is boldogabb gyerek a földkerekségén a kis Milutinnél novembere és decembere között 368 személy halt meg, ezért a hatóságok igyekeztek emberibb életkörülményeket teremteni végére a hadifogolytábor 50 A nagymegyeri tábor. A kép jobb oldalán a táborban felállított zenekar, amely játszani készül. Az előtérben a magyar őrség tisztjei és altisztjei hold területén 26 fabarakkot állítottak fel. Felépült a 280 személyre berendezett kór- 99

102 házi épület is, továbbá a fürdő és a világítási épület. 13 A regionális lap tudósítója szerint a táborban volt egy szerb orvos is, aki a kórházban volt elszállásolva, és a betegek kezelésénél nagy segítséget jelentett a tábor orvosainak, Lórántnak és Davidovicsnak. A fogoly szerb orvos, Listič Nikolaj, a szerb miniszterelnök, Pasič unokaöccse volt. A hadifoglyok között ott volt a teljes Timok-hadosztály, amelynek a zenekarát is elfogták Mitrovicánál. A tudosító beszámolt arról, hogy a hadifoglyok pénzt A hadifogolytábor fürdője a nemzetközi ellenőrző bizottság felvételén gyűjtöttek, hogy a zenekar új hangszereket vásárolhasson. A tábor lakói 1914 végén már részt vettek a cukorrépa betakarításában a nemesócsai határban. A hadifoglyok ilyen típusú alkalmazásának a lehetőségeit a Perényi Zsigmond államtitkár november 9-én kelt irányelvei szabályozták. Ebben megállapította, hogy a hadifoglyokat munkásonként csak akkor lehetett alkalmazni, ha az adott térségben munkaerőhiány volt. Az államtitkári utasítás kitért a részletekre is: 100 hadifogoly őrzésére 1 A hadifogolytábor egészségügyi barakkja 100

103 altiszt és 10 közember szükséges. 200 vagy több hadifogolynak munkásként való alkalmazása nem engedélyezhető. 14 A Komáromi Ujság december 10-én megjelent számában beszámol arról, hogy a nagymegyeri hadifogolytábort 1914 decemberében magasrangú küldöttség látogatta meg. A küldöttség tagjai az orosz, illetve a szerb kormány megbízottjaként Contre Castro spanyol nagykövet, Villa Trebila gróf, Stenitz lovag, vezérkari ezredes, dr. Wippern János császári és királyi főkonzul voltak. 15 A küldöttség először Komáromban, a vármegyeházán tett látogatást. Innen Kürthy István főispán és Ghyczy Dénes alispán kíséretében látogatták meg a nagymegyeri hadifogolytábort. A Komáromi Ujság szerint csodálkozásuknak adtak kifejezést, hogy az elszállásolás, az élelmezés, de ruházat, rend, és tisztaság tekintetében nemcsak a szükségesekben részesítik a hadifoglyokat, hanem egyes dolgok tekintetében valóságos fényűzést űznek. A bizottság a tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki és kijelentette, oda fognak hatni, hogy Szerbiában és Oroszországban elhelyezett magyar és osztrák hadifoglyok hasonló elbánásban részesüljenek. 16 Szerb hadifoglyok II. A nagymegyeri hadifogolytemető kialakítása 1914 szeptemberében és októberében a hadifoglyok között kitört járvány, majd az ezt követő tömeges elhalálozás nehéz helyzet elé állította a tábor vezetőit. Az előző fejezetben utaltam rá, hogy a városi önkormányzat nem engedélyezte az áldozatoknak a nagymegyeri temetőkbe történő eltemetését. Ezért is tartom az igazsághoz közel állónak a településen kialakult hiedelmet az első temetésekről. A hadifoglyok járványban meghalt első csoportját még az akkori Apácaföldön, a mai állomás melletti kavicsgödörnél temették el egy nagyobb tömegsírba. A halottak temetése eleinte ceremóniával történt, később azonban mindez elmaradt hullát helyeztek el a tömegsírba, koporsó nélkül. A tábor hullaszállítója Bacskárdi József volt, aki két lóval, illetve vendégoldalas kocsijával végezte a szállítást. Emellett a temető kialakítása után egy sínpárral kötötték 101 A kisajátított haditemető kártalanítási szándékáról szóló értesítés

104 A haditemető tervrajza A haditemető sírjai, a sírokba temetett áldozatok számával össze azt a táborral, amin közlekedtetni tudták a hullaszállító kocsikat végére végül rendezték a haditemető kialakítása körüli problémákat. Ennek formájáról többfajta elmélet létezik. Az egyik szerint a tábor vezetése kérte a várost, illetve Kálnoky grófot egy önálló terület átengedésére, ahol a tábor temetőjét kialakíthatnák. A jóváhagyás után jött létre aztán a mai napig szerb temetőnek ismert kegyhely, aminek befásítását, sírköveinek elkészítését a fogolytábor lakói végezték. A komáromi levéltár dokumentumai e haditemetőről azonban ezt az állítást cáfolják. Eszerint a hadsereg által elfoglalt földterület Nagymegyer város tulajdonát képezte, amelyet az adott helyzetben a hadsereg egyszerűen kisajátított. Az erről szóló hivatalos iratot csak 1917 októberében írták alá az érintett felek, kisajátítási egyezség néven. 18 Az irat magyar és német nyelven készült, s a többoldalas dokumentumban utalás van arra, hogy a kisajátítást az indokolta, miszerint a hadifogolytáborban meghaltak számára szükség volt egy temetőre. Területét ez a 102

105 Az egykori sírok helye a nagymegyeri szerb temetőben A szerb temető sírjairól készült kimutatás Sírkövek, amelyek az egykori tömegsírokat jelezték Egy eltemetett szerb katona nyilvántartási lapja szerződés 1636 négyszögölben határozta meg. A szerződés tartalmazta a kártalanítási árat is, ami négyszögölenként 1 korona volt. Ennek alapján a város 1636 koronát kapott, mely összeg átutalási szándékáról április 24-én értesítették a várost. 19 Nem tudom, hogy végül Nagymegyer városa ezt a pénzösszeget megkapta-e, de tény, hogy a haditemető ügyének intézése olyan hosszú volt, mint az 1. világháború időtartama! 103

106 A temető tulajdonviszonyáról szóló huzavona folytatódott az 1. világháború után is ben a csehszlovák állami hatóságok felszólították Nagymegyer város önkormányzatát, hogy az ingatlant 30 évre minden bér nélkül engedjék át az államnak. 20 A felszólításról március 31-én szavazott a képviselőtestület és azt egyhangúlag jóváhagyta. Ennek alapján a szerb temető és az olasz temető területe április 1-jétől március 31-ig kincstári terü- Egy Nagymegyeren meghalt olasz hadifogoly nyilvántartási adatlapja 104

107 Egy elhunyt orosz hadifogoly nyilvántartási lapja letként volt bejegyezve. 21 A hadifogolytemető eredeti területe 1362 m 2 volt. Kialakítói, a korabeli magyar hatóságok a 88. oldalon látható tervezet szerint hozták létre. 22 Maga a temető három részből állt. Az első része (a tervrajzon a középső vastag vonalig húzódott) az ún. szerb temető volt. Napjainkban csak ez a része maradt meg a kegyhelynek. Itt 5464 szerb és montenegrói hadifoglyot temettek el 1914 és november 1. között. A temetőt rendkívül rendezett formában alakították ki. A fennmaradt dokumentumok szerint 31 sorban temették oda a halottakat, s a sírok többsége tömegsír volt, ami azt jelentette, hogy egy sírba sokszor akár halott is került. A fennmaradt adatok szerint az első hadifogoly, akit Nagymegyeren szeptember 22-én eltemettek, egy Arsov Svetine nevezetű szerb gyalogos volt. Egy másik forrás szerint az 1. számú sírban szeptember 20-án Nikolič Nikolát temették el. 23 Az utolsó eltemetett pedig Matovič Mata Bogasov volt, aki a háború A hadifogolytemetőről 1921-ben készített térkép 105

108 A szerb külügyminisztérium jegyzéke befejezésének napjaiban, október 31-én hunyt el. 24 Az első világháború után a csehszlovák hatóságok által készített kimutatásokból kiderül, hogy száz olyan sír volt, amiben két hadifogoly, 664 olyan, ahol 3-5, illetve 176 olyan, ahol több mint 5 halott került egy sírba. Illetve 308 olyan sírról tudunk, ahol csak egy hadifogoly nyugszik. A sírok sorszámmal voltak megjelölve. Risto Kovijanič kiadványában azt állapítja meg, hogy a temetőben több mint 5000 szerb hadifogoly van eltemetve, közülük 180 Jovanovič nevű.a legfiatalabbak közé tartoztak a tizenötéves fiúk, Živana és Živka Popovič nevűek, Takovból, a legidősebb pedig a nyolcvanéves Kikoja Josipovič volt. 25 A tiszteket külön sírba temették, s a halotti nyilvántartás szerint 13 szerb és 3 montenegrói tiszt pihen a nagymegyeri hadifogolytemetőben. 26 A mai szerb temetővel szemben az egykori olasz temető helyén épült utcasor 106

109 A hadifogolytemetőben eltemetett szerb tiszthelyettesek: Sorszám Név Szül év Rang Helység Elhalálozás 1. Filipovič Milan 1890 tizedes Mionica Jevtič Milorad 1874 dragonyos Meskai Jovanovič Najdan 1886 tizedes Ruplje Jovič Ljubomír 1887 szakaszvezető Maova Kolakovič Vasilie Miloš 1868 szakaszvezető Vitanovac Krstič Djordje 1887 tizedes Perutina Kazič Kosta Rajca 1870 tizedes Dubravica Markovič Milorad 1883 tizedes Belosevac Marjanovič Dragoslav 1889 tizedes Bačina Milenkovič Nikola 1889 tizedes Aleksinac Milovanovič Panteleja 1876 szakaszvezető Mozgovo Nikolič Čedomír 1879 tizedes Bobovica Ninovič Živko 1875 szakaszvezető Jabucki A hadifogolytemetőben eltemetett montenegrói tiszthelyettesek: Sorszám Név Szül. év Rang Helység Elhalálozás 1. Bačanovič Milovja 1866 szakaszvezető Borica Pekič Mirko 1882 tizedes Bukovica Sulejič Vladimír 1885 szakaszvezető Trebaljevo A sírokról, illetve az ott eltemetett katonákról (okulva a kezdeti nehézségekből) pontos nyilvántartást vezettek, melyek a mai napig megtalálhatók a Pozsonyi Katonai Levéltárban, illetve megvannak maguk a halotti anyakönyvek is, Nagymegyer város történelmi dokumentumai között. A temető második részét (ez ma az út második oldalán van) az olasz temető alkotta. A ma már házakkal beépített területen 204 olasz hadifogoly alussza örök álmát. 27 Ők valószínűleg az olasz front megnyitásával kerültek Nagymegyerre. Többségüket a somorjai hadifogolytáborba vitték. Kettőt közülük (Rafaello Finét és Rafaello Talioi), az 1915-ben meghalt belgrádi katonákat, a zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Az olasz hadifoglyok nevei részben a hadifogolytemetőben eltemetett személyek halotti anyakönyveinek mutatójában olvasható, pl: Benetti Ernesto, Bernomenti Francesco. 28 A Bariból származó olasz hadifoglyok egyike Lapegna Antonio volt, aki 34 évesen halt meg február 7-én. Még aznap eltemették az olasz hadifoglyok számára kialakított temetőben, sírja a 35-ös sorszámot kapta. 29 Az egykori temető harmadik része az ún. más népek temetője volt. Ide temették a nagymegyeri fogolytáborban meghalt 72 orosz, 13 román és egy ismeretlen nemzetiségű hadifoglyot 30 így például itt pihen Ilija Čaplan 31 éves orosz hadifogoly is, aki március 25-én halt meg, és sírjának sorszáma 1295 volt. 31 Mint említettem, a hadifoglyok tömeges méretű elhalálozása kapcsán eleinte gondot jelentett a halotti anyakönyv pontos vezetése július 2-ától a városi halotti anyakönyvbe utólagosan kerültek be az 1914 novemberétől elhunyt hadifoglyok. Az anyakönyvet Nemes György jegyző vezette, a hadifogolytáborból kapott adatok alapján. 32 Mivel továbbra is egyre nagyobb megterhelést jelentett a halotti anyakönyv vezetése, valószínű, hogy ennek hatására döntött úgy Tersztyánszky miniszteri tanácsos 1916-ban, hogy ezzel a feladattal még egy személyt megbíz. Erről június 16-án értesítette Komárom megye alispánját, aki szeptember 15-én Ghyczy Jánost, a Csallóközi járás főszolgabíráját értesítette. A miniszteri tanácsos 300 koronát különített el az államsegélyből a kisegítő személy részére. 33 Mindezek ellenére az 1. világháború után, 1925-ben derült ki igazán, hogy a hadifogolytáborban elhunyt személyek nyilvántartása mennyire nem volt pontos. Ezt a tényt azután kezdték vizsgálni, miután a csehszlo- 107

110 vák külügyminisztérium április 27-én jegyzéket kapott a szerb kormánytól. A kormány Daniló N. Stojkovič, márciusában elhunyt egykori szerb hadifogoly halotti anyakönyvét kérte a csehszlovák állami szervektől. 34 Ekkor derült ki, hogy a keresett személy halotti anyakönyvi kivonata nem volt kiállítva. A külügyminisztériumba küldött jelentés szerint az 1925-ben végzett ellenőrzés megállapította, hogy 1916-ból 368, 1917-ből 1427 és 1918-as évből 3200 halotti anyakönyvi kivonat állt rendelkezésre. Összesen 4995 személynek voltak bejegyezve az adatai a halotti anyakönybe. 469 személynek, köztük Danilo Stojkovičnak is, hiányoztak az adatai. 35 Ezt próbálták pótolni, így állítva össze azt a 577 oldalas jegyzéket, ami Seznam příslušníku král. SHS. pohřbených na zajateckém hřibitově ve Velkém Meděru címen ismert, és összegzi a nagymegyeri hadifogolytemetőben eltemett szerb és montenegrói személyek adatait, köztük a születési és az elhalálozási évszámokat. A jegyzék ma a nagymegyeri anyakönyvi hivatalban is megtalálható. III. Nagymegyer község és a császári királyi hadifogolytábor 1914 szeptemberében a császári és királyi hadifogolytábor kialakítása a településen meglepte a helyi lakosságot, illetve magát a város önkormányzatát is. A kezdeti hazafias hangulatban azonban ez ellen nem tiltakoztak, tudomásul vették a tényt. A hadifogolytábor katonai személyzete a városban volt elszállásolva, s ez egyfajta állandó bevételt biztosított a lakosságnak, hiszen a legkisebb szobáért is a korabeli viszonyok között aránylag magas bért kértek: havi korona között mozgott egy szoba bérleti díja. Nagymegyer az első világháború idején 108

111 A tábor katonai vezetése 1914 őszén felajánlotta, hogy a városban tervezett járdák és csatornázás kiépítéséhez ingyenes munkaerőt (hadifoglyokat), sőt szakembereket, mérnököket biztosít, a városnak csupán az anyaggal kellett hozzájárulnia. Az őszi betakarítási munkálatok idején, a szomszédos községekkel ellentétben, a nagymegyeri gazdák nem igényelték a segítséget a hadifogolytáborból. Nem is csoda, hiszen ott, mint ismeretes, 1914 őszén kolerajárvány, majd kiütéses tífusz pusztított. Ennek hatására pedig a hatóságok szigorú intézkedéseket hoztak. A települést lezárták, a hadifogolytábor nem volt látogatható, sőt két személy a településről is megbetegedett, ami kiélezte az ellentétet a fogolytábor vezetése és városvezetés között. Ennek első megnyilvánulása volt, hogy a járványban meghalt hadifoglyokat nem engedték a település temetőiben eltemetni. Ezt a hadsereg vezetői erőszakos úton oldották meg: hadicélok néven lefoglalták azt a városi tulajdonú földterületet, ahol aztán kialakították a tábor temetőjét. Az ellentétek az 1915-ös év első felében tovább fokozódtak. A város önkormányzata áprilisában olyan határozatot fogadott el, hogy a fogolytábor őrzésére kirendelt katonaság a községből kitelepíttessék. 36 Az indokok között hangsúlyozták, hogy ezt közérdekből tették, s nem irányul a határozat a katonaság ellen, amelyet továbbra is tisztelnek. Az indokok szerint azt is olvashatjuk, hogy őszi kolerajárványt és téli tífuszjárványt a katonák hozták be a községbe. 37 A rendelkezésünkre álló források szerint a javaslatot Marczy József római katolikus plébános is támogatta. A döntést 15 napig közszemlére tették ki, majd a felsőbb törvényhatósághoz, a Csallóközi járás főszolgabírájához, Dávidházy Jánoshoz küldték. A határozat elfogadása nagy visszhangot váltott ki, amiről a Komáromi Újságban is olvashatunk. Itt már június 1-jén megjelent egy cikk Nagymegyer félti a közerkölcseit címmel.a szerkesztőség közzétette egy Nagymegyerről érkezett panaszlevelet, amelynek szerzője megyeri névvel küldte be írását, s amelyben többek között azt állította, hogy a községnek Istenáldása, hogy hadifogolytábort telepítettek határába. Ezt a szerző azzal indokolta, hogy a lakosságnak jelentős bevétele származik a hadsereg elszállásolásából, a kereskedelemből. Bírálja a határozat azon részét is, ami véleménye szerint az indoklásban is benne volt, miszerint a hadsereg kitelepítésével a közerkölcsöket is védnék. Kidobják a díványt, a szeretők majd ottkint ülnek rá. Megdöglik a kecske is, majd a káposzta is kárba vész. De ez már így szokott lenni Megyeren. Meg is szoktuk már, hogy mindig hátul jár a világtól. 38 Az írás megjelenése után valóságos sajtóháború indult a Komáromi Újság hasábjain. Így minősítette ezt a lap szerkesztősége is, akik Háború Nagymegyeren címmel tették közzé a további észrevételeket az önkormányzati határozat kapcsán. A Nagymegyer és a katonaság címmel beküldött levél írója csallóközi név alatt megállapítja: Csak Megyeren fordulhat elő, hogy olyan tartalmú beadvánnyal lépjenek a nyilvánosság elé, hogy a községben lakó magyar katonaságot légmentesen zárják el tőlünk. Majd a továbbiakban így folytatja: Szomorú vagyok s nagyon szégyelem magam, s azt hiszem az egész Nagymegyer magyarjai nevében, hogy magyar község magyar katonákkal szemben így lépett fel. 39 A lap megjelentett másfajta vélemény képviselő nézeteket is. A Válasz Megyerinek címú írás szerzője, Nagymegyer aljegyzője, Komjáthy István először is kifogásolta, hogy a szerző álnevet használt, majd a továbbiakban védelmezi az önkormányzat döntését, amit úgy minősít, hogy az a köz érdekében történt. A szerkesztőség a továbbiakban A nagymegyeri háború cikkében kommentálja a településen kialakult közhangulatot. Megállapítja, hogy az önkormányzat határozata megosztotta a település lakóit. Helyet adott Komjáthy egy másik cikkének is, amelyben a csallóközi álnév alatt írt cikk szerzőjének is válaszol. Kifogásolja kritikus hangnemét, s utal a háborús viszonyokra Nagymegyeren: Tudja Ön, hogy Nagymegyer nagyközség dolgait a jegyzői irodában csak két egyén végzi! Aki január 1-tőljanuár 1-éig folyton dolgozik! Kik vasárnap egész nap éppúgy teljesítik szolgálatukat mint hétköznap, még az alatt idő alatt is, midőn Ön panaszait írja. 40 Az aljegyző írása nem győzte meg a megyeri név alatt közölt cikk szerzőjét, aki válaszlevelében azt állította, hogy Komjáthy kitért a lényeges kérdések megválaszolása elől. Ezek közé sorolja: 109

112 1. Miért telepítsük ki a fogolytábort, a katonáságot most, amikor a járványveszélytől nem kell tartani, s esetleg megtámadott közerkölcsiség sem védhető meg így? 2. Miért essék el Nagymegyer lakossága attól a nagy jövedelemforrástól, melyhez éppen a katonaság ittléte révén jut? 3. Miért nem ragadjuk meg az alkalmat, hogy a katonaságtól felajánlott ingyen munkaerő felhasználásával olcsó járdához és csatornázáshoz jussunk? 41 A sajtóvita számomra bizonyos területeken emlékeztetett jelen korunk eseményeire. A történelem úgy tűnik, bár más formában, megismétli önmagát ban utasította el a nagymegyeri önkormányzat a szerb nagykövetség kérését, hogy utcát nevezzenek el a városban elhunyt 5464 szerb hadifogoly emlékére ben a nagymegyeri önkormányzat határozatba foglalt javaslatát nem támogatták a felsőbb hatóságok. A császári és királyi hadifogolytábor a városban maradt, és nem lehetett kitiltani a városból a magyar hadsereg katonáit sem. Hogy ez hogyan hatott a közerkölcsre, arra csak elvétve találunk példát. Ezek közé tartozik a Komáromi Újság október 14-én közölt rövid cikke Nagymegyeri szerelmi dráma címmel. 42 A lap ebben arról tudósít, hogy Glatz Viktor őrnagy 20 éves tiszti szolgája, Rozsnyovszky Ferenc beleszeretett a 28 éves Gerhardt Máriába. A tiszti szolga ellopta az őrnagy revolverét és szerelmével együtt öngyilkoságot követtek el a nagymegyeri erdőben. Holtestüket több mint három hét elteltével találták meg, amikor hullájuk erősen bomlásnak indult. Arról viszont egyértelmű források állnak rendelkezésünkre, hogy az ezt követő időszakban javult a hadifogolytábor és a település önkormányzata közötti kapcsolat. Ennek hatására talán az önkormányzat is átértékelte korábbi álláspontját a hadifogolytáborban élők munkaerejének kihasználásáról, s így 1916-ban elkészült Nagymegyer első járdája a mai Vasút utcában. Az eseményről a Komaromi Újság április 13-án megjelent száma is tudósított. 43 A település első járdáját, amely a vasútállomásról vezetett a községbe, aszfaltlapokkal borították, 900 méter hosszú és másfél méter széles volt. A tudósító szerint a település vezetősége közel koronát takarított meg azáltal, hogy a tábor parancsnoksága biztosította a munkák elvégzéséhez a hadifoglyokat. A járdaépítés szakmai felügyelője Hajagos Andor komáromi építész volt. A munkában 33 hadifoglyot alkalmaztak, akik tíz napot dolgoztak a járdák elkészítésén, 20 fillért napidíjért. Így március 18-án Rácz Mihály pénztáros fejenként 28 koronát fizetett ki részükre, aminek átvételét aláírásukkal igazolták április 20-án Nagymegyer község elöljárósága díszközgyűlést tartott, ami egyúttal a település első járdájának ünnepélyes átadása is volt. A rendezvényen megjelent a község elöljárói mellett Dávidházy főszolgabíró, aki üdvözölte a hadifogolytábor parancsnokát, Walner Ferenc ezredest, Glatz Győző zászlóalj parancsnokot és Hajagos Andor hadnagyot. A Csallóközi járás főszolgabírája beszédében kiemelte: az ünnepeltek fényes példáját adták a teljesen indokolt felfogásnak, hogy katona és polgár, katonai és polgári érdek közt nincs különbség. 44 Nagymegyer első járdája a Vasút utcában 110

113 Nyugta a városi járdák építésénél átvett összegről 111

114 Az üdvözlő és a köszönő beszédre Walner ezredes válaszolt német nyelven, megígérve, hogy gondoskodni fog annak a szennyvíznek az eltávolításáról, levezetéséről, ami a fogolytáborból ered, és közvetlenül a község határában gyűlt össze, s veszélyezteti a katonai és a polgári közegészséget. Az ünnepi alkalomból a díszközgyűlés határozatot szavazott meg. Nagymegyer község képviselőtestülete élénk örömmel vette tudomásul, hogy régi hő ohajtását képező vasútra vezető gyalogjáró elkészült, és pedig olyan ízléses és szilárd kivitelben, hogy méltán dicséretére válnék bármely városnak is. Teljes tudatában annak, hogy a gyalogjáróutat egyhamar a sajáterejéből megépíteni, vagy egyáltalan nem, vagy csak erejét meghaladó áldozattal lett volna képes, községünk háláját és elismerését fejezi ki mindazon tényezőknek, akik a gyalogjáró út létesítésében a község közösségének segítségére voltak. Külön köszönetét fejezi ki a képviselőtestület elsősorban Wallner Ferenc császári és királyi ezredes táborparancsnok úrnak, aki a munkaerő készséges átengedésével lehetővé tette, hogy a vasúti gyalogjáró út a község legcsekélyebb megterheltetése mellett volt létesíthető. Kéri a testület Őméltóságát, hogy hasonló irányú és közéletű törekvéseiben a községet továbbra is jóakaratával megajándékozni szíveskedjék. Felirat az első nagymegyeri járdán De hálás köszönettel adózik a képviselőtestület nagyságos, nemes Glatz Győző császári királyi honvédőrnagy, zászlóalj parancsnok úrnak is, aki jóakaratú pártolásával, körültekintő eréllyel és a felügyelő személyek kirendelésével tette lehetővé az útépítés gyors keresztülvitelét. Végül a valódi szakértelem előtt mély meghajlással rója le a képviselőtestület háláját, Hajagos Andor népfölkelő hadnagy építész úr iránt is, aki a műszaki keresztülvitelt oly sikeresen ol- Korabeli utcakép a mai Vasút utcáról dotta meg, hogy az elkészített útra, mint Járda az Öreg utcában ma A szerb hadifoglyok által készített járda 112

115 A városi járdák építése után a hadifoglyoknak kifizetett költségek párját ritkító alkotásra, Nagymegyer község közössége hosszú évtizedeken át büszkén tekinthet, s jeles alkotójának jóemlékét megőrzi. 45 A képviselőtestület elismerő szavai nem voltak túlzóak. Nagymegyeren már az 1. világháború előtt gyakran szóba került a járda építésének kérdése. Esős időszak esetén a község utcái szinte járhatalanok voltak ez jellemezte a vasútállomás és a falu közti térséget is. Ezt az állapotot a korabeli sajtó így jellemezte: A vasutról mi is bemehetünk gyalog a községbe és pedig az úttest jobb és baloldalán elterülő, a tavaszi szél által szépen megpirított uralmi szántásokon. 46 Az 1916-os év második negyedévében is folytatódott a járdaépítés a településen. Ekkor már a község központjában, a mai Öreg utcában, a református templom környékén zajlottak a munkálatok. A Komáromi Újság is hírt adott a nagymegyeri járdaépítésről 1916 szeptemberi számában: a járdaépítés jól előrehaladt Nagymegyeren s valószínű, hogy az őszi sarak bekövetkeztével minden főutca betonjárdával lesz ellátva. 47 A város kihasználta a hadifoglyok segítségét rendkívüli események idején is. Ilyen volt az az eset is, amikor december 2-áról 3-ára virradóan beomlott Cséfalvai Antalné házának egyik fala a sok esőzés miatt. Berlin ezredes néhány szerb hadifoglyot rendelt ki, hogy a házat javítsák meg. Javítás közben aztán beomlott az egész ház. Emberéletben szerencsére nem esett kár augusztusában a tábori őrzászlóalj a település és a szomszédos községek tűzoltóival próbálták megfékezni azt a tüzet, amelyben egy teljes utcasor égett le. Ekkor az őrzászlóaljat Wolner Ferenc ezredes és Wolf Alfréd irányította, akik a tűz eloltása után 200 szerb hadifoglyot Igazolás a 20 korona kifizetéséről 113

116 Az első városi járda elkészítésénél közreműködő szerb hadifoglyok jegyzéke bocsátottak a közerő támogatására, akik a romokat takarították el. 49 A hadifogolytábor tisztikara a település társadalmi és kulturális eseményeinek szervezésébe is bekapcsolódott. Ezek közé tartozott például 1915 júliusában Lemberg visszavételének a megünneplése. Este 8 órakor gyülekezett az őrzászlóalj 4. százada zárt sorokban a zászlóaljparancsnokság előtt. Glatz Győző százados, zászlóaljparancsnok rövid beszédben méltatta a nap jelentőségét s hazafiaságra, hűségre buzdítá a katonaságot. Utána a Himnuszt énekelték. A Himnusz után fáklyákkal, lampionokkal vonultak végig Nagymegyer utcáin, miközben hazafias dalokat, indulókat énekeltek, a házak ablakai ki voltak világítva június 29-én aztán a tábor tisztikara aktívan bekapcsolodott annak a népünnepélynek az előkészítésébe és lebonyolításába, amelyet a háború áldozataink megsegítésére szerveztek Nagymegyeren. A rendezőbizottság tagja ekkor Benedek Ernő százados, Hajagos Andor hadnagy, valamint Kiss Sándor, Lukács László, Nagy Lajos és Raák János főhadnagyok voltak. Minthogy a hadifogolytábor 3. őrzászlóaljának tisztikara szorosan és hathatósan tudott együttműködni a szervezőkkel, a rendezvényt rá egy évre, július 1-jén, az előző évi program nagy sikerére való tekintettel, megismételték. 114

117 IV. A nagymegyeri császári és királyi hadifogolytábor az as években A tábort 1915-ben 30 holdról 100 holdra bővítettek, s ez által közel fő befogadására tették alkalmassá. A táborban egyidőben azonban csak fogoly tartózkodott, a többieket ugyanis hoszszabb vagy rövidebb időre különböző különítményekbe besorozva, mezőgazdaségi és ipari munkákra küldtek. A Komáromi Újság szerkesztője, a táborban történt látogatása során szerzett benyomásait így összegezte: A hatalmas, s az egészségügyi szabályoknak teljesen megfelelő barakkokon kívül nagyszabású konyhák, sütőkemencék, fürdők, műhelyek vonják magukra a figyelmet. Az egész terület csatornázva van, nehogy valami ragály üthesse fel a fejét. Szemét, piszkot égető krematórium megsemmisít minden veszedelmet, csírát, baktériumot, bacillust, mikróbát. Éjszaka petróleumgázt fejlesztő készülékek nappali fényt árasztó ívlámpái virrasztanak a foglyok álma fölött, és könnyítik meg az éber őrök szolgálatát. A fogolytábornak külön szabó és cipészműhelye van, ahol a foglyoknak szükséges ruhát és lábbelit készítik szeptemberében a Keresztény Diákegyesületek Világszövetsége egy újabb barakkot létesített, amely a hadifoglyok szórakozását és művelődését volt hivatott szolgálni. Benne kialakítottak egy könyvtárat is. A barakkot ünnepélyes keretek között október 22-én adta át Kürthy István főispán és dr. Darányi Ignác, a hadifogolytáborokat ellenőrző hivatal vezetője. A tábor fejlesztési munkáiban részt vettek a helyiek így például Kocsis Imre fuvaros is, aki a 4. század konyhájának építésénél szükséges homokot és meszet biztosította. A nagymegyeri hadifogolytábor fejlesztésének részét képezte, hogy 1915 tavaszán a szomszédos Ekecsen létesítettek egy olyan fogolytábort, amely 1200 hadifogoly ellátását tudta biztosítani. 52 Nagymegyeren az első időszakban, vagyis az ös években a hadifoglyok túlnyomó többsége szerb volt. Az 1916-os év szeptemberében, Montenegró kapitulációja után, további 5000 montenegróit A nagymegyeri hadifogolytábor zenekara 115

118 Nyugta Kocsis Imrének szállítottak a nagymegyeri táborba. A korabeli tudósító szerint ezek egy része a civil lakosságból került ki, s papok, tanítók, ügyvédek és hivatalnokok voltak, akiket megbízhatalan polgári személyekként internálták Nagymegyerre. 53 A hadifoglyok nemzetiségi összetétele az olasz front megnyitásával tovább bővült, és 1916 második felében már orosz hadifoglyokat is szállítottak Nagymegyerre. A hadifoglyok őrzését a császári és királyi hadsereg III. népfelkelő őrzászlóalja biztosította.a tábor megnyitásakor a tábor parancsnoka Berlin Ágost ezredes volt, aki a háború előtt komáromi térparancsnokként működött az ottani helyőrségnél. Kitűnő katona és szélesműveltségű személy volt, több hangszeren is játszott. Munkásságáért a III. osztályú katonai érdemkeresztet kapta meg márciusában, hosszú szenvedés után hunyt el Budapesten, s a komáromi evangélikus temetőben temették el. A tábor parancsnoka így már 1915-től a német származású Wallner Ferenc ezredes lett, míg a III. népfölkelő őrzaszlóalj parancsnoka 1914-ben Lépes Ödön őrnagy, majd a következő évtől Glatz Győző őrnagy. Glatz a szolgálatot a táborban mint százados kezdte telén a táborban kitört járvány leküzdésében, és előtte a harctéren szerzett érdemeiért, 1915 júniusában soron kívül őrnaggyá léptették elő. A tiszti kar tagjai között Benedek Ernő századost, Hajagos Andor hadnagyot, Kiss Sándor, Lukács László, Nagy Lajos és Raák János főhadnagyokat, valamint Andor József tartalékos főhadnagyot találhatjuk, aki 1918-ban kikerült a frontra, és az ott szerzett sebesülésébe bele is halt. A táborban szolgált még Weisz Adolf alezredes, dr. Székely László ezredorvos és Strausz Gyula főhadnagy is. Kovijanič a tábor egyik legrettegettebb őrmesterének nevezi az István nevű őrmestert, akit Feketének neveztek a táborban: Fekete, magyar cigány. Ő volt a tábor parancsnokának, Wallner ezredesnek, Benedek századosnak legelkötelezetebb híve, parancsainak végrehajtója. Ők hárman képviselték a tábor elnyomó, megfélemlítő rendszerét. 54 Kovijanič így jellemzi az őrmestert: Kövér volt, ápolatlan, mint a vadállat; kidüllett nagy szemekkel, széles orral, nagy füllel, haja egy része ősz volt. Rendszeresen részeg és ingerült volt, sokszor kardlappal ütötte, vágta a foglyok fejét, arcát, kezét. Amikor az állomáson a cukorrépa vagonokba való berakásánál az egyik fogolynál cukorrépát talált, amit az éhes foglyok szívesen ettek, addig ütötte a répával, míg annak a feje, vagy a répa be nem szakadt. Képes volt megtaposni az éjjel meghalt foglyok hulláját. Állandóan azt üvöltötte: aki meg akar halni, annak a kórházba kell menni. 55 Fekete őrmester. Milič Obrenovič fényképész, a tábor egykori hadifoglyának rajza 116

119 A tábor parancsnokát, Wallner Ferenc ezredest így jellemezték a szerb hadifoglyok: Az ezredes mindig gondosan ügyelt külsejére. A sorakozókon mindig borotváltan, cinikus mosollyal az arcán jelent meg. Ha valaki a jelenlevő értelmiségiekből»fekete«magatartása miatt panaszkodott, Péter királyhoz, Clemenceauhoz, vagy Llyord Georg-hoz küldte. 56 Nem volt túlságosan pozitív véleményük Benedek századosról sem a tábor lakóinak: Túlzottan is büszke volt nemesi származására. A kihallgatásra berendelt foglyokat háttal állva hallgatta ki. Mindaz ami a táborban történt nem érdekelte. A tábor lakóit alsó rendű lényeknek tekintette. Sziszegett mint a kígyó. Gyakran alkalmazta»fekete«módszereit. Szidta, kardjával ütötte-verte a foglyokat. 57 Természetesen ezek a jellemzések szubjektív jellegűek. A tábor tisztjeinek, katonáinak magatartása bizonyára sok esetben kifogásolnivalót hagyott maga után, s a szolgálat sem volt túl könnyű a táborban. A tábor fekete táblája Bizonyára a megterhelő szolgálattal függött össze így az is, hogy a háború évei alatt az őrzászlóalj egy-egy tagja idegileg összeomlott és önkezével vetett véget az életének. Ilyen tragikus eseményről számolt be a Komáromi Újság 1915 júniusában, amikor az erdélyi származású Kozma Lajos, a 3. század katonája szolgálati fegyvérével vetett véget életének, de ugyanebben az évben történt az is, hogy Rozsnyovszky Ferenc, Glatz Viktor őrnagy 20 éves tisztiszolgája szerelmével, Gerhardt Máriával lett öngyilkos. Október 13- án pedig a németprónai származású Hanesz István akasztotta fel magát a nagyudvarnoki határban. Jól láthattuk, hogy a nagymegyeri hadifogolytáborban kialakult életkörülményeket A hadifogolytábor pénzeiből 117

120 Hadifoglyok alkalmazása a nagymegyeri gazdáknál ellentétes módon jellemezte a korabeli magyar sajtó 58, és másképp a két világháború között született kiadvány szerzője, Risto Kovijanič. Leírása szerint 59 a tábor 10 faépületből állt, volt saját konyhája, kantinja, kórháza, fürdője, fogdája, akasztófája, iskolája, pénze, fekete táblája. Az utóbbira írták ki a táborban naponta meghalt áldozatok nevét. A tábori konyhában a leírás szerint ebédre és vacsorára is 1000 liter vízhez néhány kiló őrölt cukrot vagy sárgarépát főztek be. Háromnegyed kiló kenyeret kellett az előírás szerint kapni naponta a foglyoknak két napra, ezt később három napra módosították. A kantinban bizonyos időszakokban kenyeret, cukrot vásárolhattak, aranyért, vagy szerb koronáért ezt viszont kevesen engedhették meg maguknak. Ezért a legtöbb fogoly állandóan éhezett, kilót is fogytak. A táborban élőket aztán az 1915-ös évtől kezdve kihasználták a háború okozta férfi munkaerő pótlására. Erre vonatkozólag a hadügyminisztérium pontosította a feltételeket, köztük a hadifoglyok étkezését, egészségügyi ellátását és mozgásukkal kapcsolatos előírásokat. Az étkezési előírásokkal kapcsolatban a Csallóközi Lapok szerkesztője novemberi 18-i számában ezt írja: Alkalmunk nyílt betekinteni egy csallóközi munkaadó szerződésébe, aki 100 szerb hadifogollyal végeztet gazdasági munkát, s onnan tudjuk meg, hogy mit esznek tulajdonképpen a hadifoglyok. A szerződés szerint naponként és fejenként következő élelmiszer jár ki nekik: 1 kiló kenyér, 60 deka burgonya, 25 deka bab, 1 deka pörkölt kávé, fél deka frankkávé, 2 deka cukor, 20 deka marhahús, 2 deka só, fél deka vöröshagyma,1 deka disznózsír és megfelelő adag paprika és tüzifa. Ezenfelül minden három napra kapnak 1 csomag 16 filléres cigarettadohányt, 1 csomag 118

121 Dávidházy főszolgabíró javaslata a nagymegyeri hadifoglyok kihasználásáról cigarettapapírt és egy csomag gyufát. A foglyok maguk főzik meg az ételt. Mi azt hiszszük, hogy egy szerb se evett otthon annyit, mint itt nálunk a jó magyar földön. 60 Hogy ez a írás mennyire volt reális, illetve általános érvényű, azt nehéz megállapítani. Mivel háború volt, bizonyára volt benne túlzás is. A Komáromi Újság szerkesztője szerint a munkadóknak előnyös volt a hadifoglyok alkalmazása, mert a munkadó 2 korona 4 fillér napszámot fizet egy hadifogoly után, de ebből élelmezésre a kincstár naponta 2 koronát visszatérít, úgyhogy a munkaadónak csak 4 fillérjében van naponta egy-egy hadifogoly munkája. Ha a gazda egy kis kényelmi és élvezeti dolgokra (dohány, cigaretta-szivar, cukor) is áldoz valamit, akkor azt mondhatják, hogy a szerb és az orosz munkásnál jobbat alig lehet képzelni. 61 Talán ennek volt köszönhető az is, hogy a hadifoglyok nem csak a szezonális mezőgazdasági munkák idején maradtak a családoknál, hanem mindaddig, amíg munkaerő hiányának pótlására igényelhetők voltak. Nemcsak külső mezőgazdasági munkákat végeztettek velük, hanem belső gazdasági és háztartási munkákat is elláttak több helyütt. A helyi lapok hasábjain számos írás jelent meg, amelyben a közvéleményt a hadifogoly-munkaerő kihasználásra buzdították. Ezek közé tartozott Kupa Dömötör írása is, aki szerint a csallóközi vasút melletti földeket elöntő vizet a hadifoglyok segítségével le lehetne vezetni, kutakat áshatnának, illetve a településeken a közmunkára is nagyobb mértékben ki kellene használni a munkaerejüket. 62 Miután a hadifoglyok bizonyos minimális pénzhez jutottak, a táborban július 1-jén bevezették a csak ott használható papírpénzt, amit három személy: Walner Ferenc táborparancsnok, Baunz hadnagy A nagymegyeri hadifogolytábor lakói 119

122 mint letétkezelő és Beréntesy főhadnagy mint gazdasági tiszt jegyzett. Az december 25-én készült kimutatásból megtudjuk, hogy december 20. és 25. között 47 nagymegyeri gazda, 62 hadifoglyot alkalmazott, többségük 1-1 személyt. Kivételt képezett azonban Schwartz Jenő gazda, akinek birtokán 12 személy dolgozott, illetve Varga János és Torma Gyula (3 személy), valamint Bugár Lajos bíró, László Gyula és János, valamint Fábik Károly gazdák, akik 2 hadifoglyot alkalmaztak. A gazdák a hadifoglyok után fejenként és A hadifoglyok alkalmazása Győr vármegyében naponként 4 fillér orvosi díjat fizettek június 5-én Dávidházy János járási főszolgabíró a csallóközi járási gazdasági intézőbizottság megbízásából levélben fordult a földművelésügyi miniszterhez. Levelében kéri, hogy a járás falvaiban az aratási munkák elvégzésére 1561, állandó munkára 378, cséplési munkákra 30 hadifoglyot biztosítson a minisztérium a nagymegyeri hadifogolytáborból. Kérését az alábbi érvekkel indokolja: A nagyszámú bevonulások, hadiszolgáltatások és egyéb munkaerő kiemelése következtében a munkáskéz hiánya erősen érezhető. Mivel ezen járás egész területén, leszámítva az őszi és tavaszi esőzések és fakadék vizek által meglepett földeket, jelenleg még szép reményekre jogósítóan bevetve, elművelve van, de teljesen hiányzik a learatáshoz, betakarításhoz és csépléshez szükséges erő, s félő, hogy ha ez a munkás erő rendelkezésre nem áll, hiába volt a nagy igyekezettel és szorgalommal történt vetés, a meglevő erők mellett annak nagy része aratatlanul fog elveszni. 63 Dávidházy főszolgabíró a levélhez mellékelte azt a kimutatást, amelyben a Csallóközi járás 24 települése, illetve a Diószegi Gazdaság szerepel. A kimutatás érdekessége, hogy a települések közül egyedül Nagymegyer és Izsap nem igényelt munkást vagy a főszolgabíró úgy ítélte meg, hogy ezeken a településeken nincs szükség munkaerőre a szezonjellegű munkáknál. Az aratásnál a legtöbb személyt, 500 hadifoglyot, a Diószegi Cukorgyár földjeire kért Dávidházy. Az állandó munkákra a legtöbbet Csallóközaranyosra (96), Nagykeszire (61) és Ekelre (60) javasolt beosztani. 64 Nagymegyer és Izsap települések kihagyása a munkaerő elosztásánál talán összefüggött azzal a ténnyel, hogy ebben az évben zajlott Nagymegyeren a hadifoglyok által megvalósított járdaépítés, ami már bizonyos számú munkaerőt lekötött a hadifogolytáborból. Hogy valójában milyen mértékben fogadta el a magyar földművelődési miniszter a főszolgabíró kérését, arra vonatkozólag nem találtam utalást. Arra azonban már igen, hogy a hatóságok igyekezték szabályozni a fogolytáborokból kirendelt személyek számát. 120

123 Erre utal többek között a Komáromi Újság az 1917-es év elején, amikor közlik a pozsonyi katonai parancsnokság álláspontját: A pozsonyi katonai parancsnokság tudatja, hogy a hadiipar és a mezőgazdaság hadifogoly szükségletének rendkívüli módon való megnövekedése folytán nem igen van kilátás arra, hogy a törvényhatóság részére ez eddig kiadott hadifoglyok száma szaporítható legyen. Ezen körülményre való tekintettel az alispán felhívja a városok polgármestereit, továbbá a községi és körjegyzőket, értesítsék az összes érdekelt munkaadót, hogy a hadifoglyok munkaerejét gazdaságaikban a lehető legjobban használják ki, s hogy a hiányzó munkaerőt a nők és gyermekek munkaerejével, valamint a gépek alkalmazásával igyekezzenek pótolni. 65 A nagymegyeri hadifoglyok egy további csoportját rendszeresen alkalmazták a Győr környéki településeken. Erről tanúskodik a győrszentiváni jegyző levele május 12-én. Az 1918-as év elején érdekes hír jelent meg a Komáromi Újságban: Török katonai különítmény érkezett Nagymegyerre, akiknek számára mintegy 1000 szerb foglyot fognak kiválasztani, hogy hadimunkára vihessék őket az ázsiai Törökországba. 66 Hogy a további sorsa mi lett a foglyoknak, arról már nem közöl információt a lap. A hadifoglyok magatartásáról viszont jónéhány forrásban találunk konkrét tényeket. A nagymegyeri táborban uralkodó viszonyokról Komjáthy István nagymegyeri aljegyző idilikus képet fest például az július 29-én megjelentett írásában, A nagymegyeri szerb fogolytábor 67 címmel. A szerző itt beszámol a tábor életéről a takarodó előtt, ahol a hadifoglyok egymás között békésen beszélgetnek, egy másik csoport viszont citerakíséret mellett táncot próbál, míg a tábor énekkara is gyakorol. Ekkor szólal meg kürt, amely jelzi a takarodót, amire megmozdul a tábor, a csoportok felkerekednek, abbahagyják szórakozásaikat s ki-ki a lakása felé indul. 68 Bizonyára több konfliktus is volt a táborban a hadifoglyok és őrzőik között. Egyikről a nyilvánosság is tudomást szerezhetett a lapokból: Winkler szakaszvezetőt az asztalosműhelyben, amikor a munka befejeztével este 6 órakor a műhely kulcsát magához akarta venni, az egyik fogoly szerb munkás éles csákánnyal a fején leütötte. A szakaszvezetőt életveszélyes sebével beszállították a katonai kórházba.a merénylő szerb az éj homályában elmenekült a tömeg között.a hadbíróság kiszállott a nagymegyeri fogolytáborban a vizsgálat lefolytatása végett. 69 A hadifoglyok jogait a háború második szakaszában, a nemzetközi ellenőrzések hatására is, bővítették. Joguk volt mindazoknak a lapoknak az olvasására, amelyek Magyarországon és Ausztriában megjelentek. Az ellenőrzésük a csendőrjárőrök és fogolyszállító parancsnokok kötelessége volt. A korabeli sajtóban megjelenő írások szerzői nagyobb elővigyázatosságot követeltek: A mi foglyaink szépen aklimatizálódtak az idők folyamán nálunk, vagy jobban mondva, mi aklimatizálódtunk hozzájuk. Ma már úgy járnak-kelnek köztünk, szabadon, felügyelet nélkül, jó kedvűen, boldogan, mintha itt születtek volna. Majd a továbbiakban a cikk szerzője így folytatja: Talán egy kissé több óvatosság nálunk is elkelne, különösen most a termés betakarítása idején. Egy kissé korlátozni nem ártana azt a túlsok szabadságot, melyet a foglyok nálunk élveznek, s főképpen postai küldeményeik átvizsgálata tekintetében a legnagyobb gondosság volna ajánlatos 70 Egy másik cikk szerzője arra figyelmeztet, hogy a munkaadóknak a hozzájuk beosztott hadifoglyoktól azok téli köpenyeit és esetleges más téli ruházatukat kötelesek öszszegyűjteni és megfelelő helyen elraktározni. Az intézkedést azzal indokolják, hogy a hadifoglyok ezeket a ruhadarabokat szándékosan tönkretették, összevagdálták, Archibald C. Harte az YMCA központi titkára,aki a YMCA európai hadifogolytáborokban végzett tevékenységét koordinálta 121

124 eladták. Ugyanakkor lehetővé tették ezek a ruhadarabok a hadifoglyok egyre nagyobb méretet öltő szökési kísérleteit is. 71 Az 1. világháború kitörése után az YMCA szervezet aktivistái igyekeztek a kialakított fogolytáborokban segíteni a foglyok életkörülményein. Amerikai, svájci aktivisták dolgoztak különböző országok hadifogoly táboraiban ban a nagymegyeri és a dunaszerdahelyi hadifogolytáborban dolgozott egy Munger Szerb hadifoglyok levelezőlapja nevű svájci aktivista.a szervezet hozta létre a nagymegyeri táborban azt a barakkot, ami lehetővé Egy szerb hadifogoly szökésének bejelentése tette a foglyok számára a szabadidő megfelelő kihasználását. De működött például a nagymegyeri hadifogolytáborban iskola is, amelyet bizonyára a nemzetközi szervezetek hatására hoztak létre. Erről említést tett Kovijanič is: Egyszer vagy kétszer hetente kényszerítették a szerencsétlen fiatalokat ebbe az iskolába. Arra kényszerítették őket, hogy magyarul vagy németül tanuljanak. 72 Az YMCA szervezet munkájáról szól a háború után megjelent, Kenneth Steuer szerkesztette Pursuit egy páratlan lehetőséget című kiadvány, amely 19 fejezetből áll, és amely mellékleteként jelent meg egy 31 oldalas fényképgyűjtemény a monarchia hadifogolytáboraiból, azok mindennapi életkörülményeit bemutatva. A fényképek összesen kilenc hadifogolytáborban készültek, köztük a nagymegyeriben is, négy felvétel, amelyet ebben a kötetben is közlünk. A képaláírások francia, német és orosz nyelven készültek. A kiadvány Quelques Vues des Camps de Prisonniers de Guerre en Autriche-Hongrie, ca címmel jelent meg után jelentős mértékben megnőtt a szökési kísérletek száma. Mindez persze összefüggött a hadifoglyok különböző munkahelyekre való kiszállításával, ahol sokszor a legnagyobb elővigyázatosság mellett sem tudták a szökéseket megakadályozni. A korabeli sajtó is foglalkozik ezzel a ténnyel: A legtöbb szökevény szerb fogoly a Duna partjáig igyekszik Csallóközben, ahol arra törekszik, hogy átjusson a folyón, mert szerinte túl már Szerbia van 73 Az állítás hitelességét igazolja az a tény is, miszerint a Duna közelében, Győrben és a környékén található települések gazdaságairól, üzemeiből az átlagosnál nagyobb számban szöktek meg a nagymegyeri hadifo- 122

125 golytáborból ide helyezett foglyok. A Győr-Moson-Sopron megyei levéltár anyagaiban találtak szerint 1916 augusztusában Pér községből jelentette Győr vármegye alispánjának a polgármester, hogy az ott dolgozó két szerb és orosz hadifogoly megszökött, akiről részletes személyleírást adott decemberében szinte egymást érték Győrben a szökések. Először december 16-án jelentette Radna Gyula Velinur Vešič szerb hadifogoly szökését 75, majd december 19-én Győrből jelentette a város rendőrkapitánysága, hogy a Magyar Ágyugyár munkástelep építésén dolgozó, a nagymegyeri hadifogoly-táborból származó hét szerb hadifogoly megszökött. 76 Körözvényt is adtak ki, amelyben ott szerepelnek neveik: Miloradevič Hadivoja (24 éves), Miloševič Vladisav (35 éves), Pajevič Ilija (57 éves), Arendelovič Cedomir (58 éves), Savkovič Milosav (36 éves), Stojič Egy szökött hadifoglyok körözvénye Radovan (57 éves), Stojkovič Vladimír (28 éves). 77 Ugyanaznap a győri rendőrkapitánység egy másik körözvényt is kiadott egy öttagú szerb és orosz csoport megszökéséről. A fogolytábor állandó problémája volt keletkezése óta folyamatosan, hogy a javuló életkörülmények ellenére az ott élő hadifoglyok nehezen tudtak megbirkózni a különböző járványos betegségekkel. Ezek közé tartoztak a tüdőbetegségek, a szívbetegségek, valamint a régióban felbukkanó egyéb járványok, melyek a hadifogolytáboron kívül is számos áldozatot szedtek ös év elején a táborban fellépett kiütéses tífusz ellen Dávidházy János főszolgabíró szigorú intézkedéseket vezetett be. Ezek közé tartozott, hogy elrendelte a járásban a hadifogolytáborba közlekedő munkásokkal való közvetlen érintkezéstől saját érdekükben tartózkodjanak. Az 1917-es évben országos szintű tífusz és vérhas pusztított, ami bizony Nagymegyeren és környékén is jócskán éreztette a hatását: a településen 45-en betegedtek meg. Ilyen körülmények között a halál mindennapos vendég volt a hadifogolytáborban élők között. Különösen tragikus időszak volt az 1914 novembere és 1915 márciusa közötti időszak, amikor öt hónap alatt 3255 személy halt meg, vagyis a teljes háború ideje alatt elhalázott hadifoglyok 60%-a! Az 1914 novembere és 1915 márciusa között elhunyt hadifoglyok száma és betegsége Év Elhalálozottak száma Megjegyzés november 14 december személy kolera járvány 1915 január 1602 személy vérhas járvány 123

126 1915 február 1012 személy tífusz 1915 március 273 személy tífusz Összesen: 3255 személy 1915 tavaszi és nyári hónapjaiban aztán fokozatosan csökkent az elhalálozás a táborban áprilisa és októbere között elhalálozott hadifoglyok száma Év Elhalálozottak száma 1915 április 92 személy 1915 május 56 személy 1915 június július 21 személy 1915 augusztus 10 személy 1915 szeptember 7 személy 1915 október 6 személy Összesen: 192 személy 1916-ban már csak 5200 hadifogoly volt a táborban, ezért onnan kérték a foglyok számának 8000 főre való feltöltését az egyre növekvő munkaerőhiány miatt. 79 Az 1925-ös, a táborról készült csehszlovák kimutatás 80 részben megerősíti a közölt adatokat, és emellett átfogóbb képet nyújt a tábor viszonyairól. A kimutatás 5445 személyről készült, a nyilvántartott személyek száma 19-el több, tehát 5464 volt: Oltóanyag rendelés a járványok ellen

127 Az elhalálozások aránya a hadifogolytáborban között Év Az elhalálozás nagysága Az elhalálozás aránya Megjegyzés 1914 szept. dec. 506 személy 9,2% kolerajárvány személy 60,7% tífusz tüdőbetegségek személy 8,5% személy 15,2% országos tífuszés vérhas járvány személy 5,8 % Összesen 5445 személy A sírkövek díszítése V. A nagymegyeri császári és királyi hadifogolytábor felszámolása Az orosz bolsevik forradalom után Oroszország kilépett az 1. világháborúból. Miután március 3-án aláírták a breszt-litovszki békét, időszerűvé vált, hogy foglalkozanak az orosz hadifoglyok jövőjének kérdésével. A sajtóban már az 1918-as év első negyedévében megjelent a foglyok kicserélésének lehetősége: 81 Új rendelkezések látnak napvilágot, amelyben az állami szervek többek közt kihangsúlyozták : A katonai igazgatás az orosz foglyoknak hazatérésük előtt ruhát nem bocsát rendelkezésükre. Ezért a munkaadónak kell lehetőleg a ruhakérdést megoldani. 82 Hogy konkrétan a nagymegyeri hadifogolytábort mennyire érintette az orosz foglyok kicserélése, arra vonatkozólag, valószínűleg elenyésző számuk miatt, nem találtam erre vonatkozó forrásokat. 83 A fogolytábor tényleges felszámolása 1918 októberének a végén kezdődött el, amikoris az Osztrák Magyar Monarchia kapitulált. Sajnos arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan hagyták el a hadifoglyok a hadifogolytábort, megbízható adatokat munkám során nem találtam. Az azonban bizonyos, hogy az utolsó szerb katonahalott, aki a táborban hunyt el, az Matovič Mata Bogasov volt, október 31-én. Valószínű tehát, hogy a tábor végleges felszámolása 1918 novemberének első felében valósult meg. 125

128 A tábor lakóinak hazatérése A háború ideje alatt Nagymegyer lakossága és a hadifoglyok között kialakult kapcsolat jó volt. A hadifoglyokkal szemben a lakosság jól, sőt barátságosan A hadifogolytáborban készült kis hordó bánt, tekintettel arra, hogy azok munkaszeretők voltak, úgyhogy a lakosság szinte családtagnak tekintette őket. 84 Távozásuk a településről békésen zajlott, sőt arra is utalnak források, hogy a lakosság őket élelemmel és pénzzel is ellátta az útra. Ők viszont azzal kedveskedtek, amit saját maguk készítettek ilyen megőrződött emlék például az a táborban készült kis fahordó is, amelyre néhai Gőgh Lőrinc hosszú évtizedeken keresztül vigyázott. A hadifogolytábort először táviratilag, majd levélben szüntette meg a megyéhez kirendelt kormánybiztos. 85 Az eseményt a háború után tíz évvel, 1928-ban így írták le a csehszlovák katonai szervek: A forradalom hírére 86 a fogolytábor legénysége is szabadnak érezte magát. Az őrzászlóalj eltávozása után a hadifoglyok tömegesen távoztak. Az elöljáróság részükre külön vonalszerelvényeket rendelt. Külön a szerbek és külön az olasz hadifoglyok részére, akik között soha nem volt jó viszony. Ebben az időszakban viszont az ellenségeskedés olyan mértékben kiéleződött, hogy az olaszok küldöttséget küldtek a városi elöljárósághoz, és védelmet kértek a szerbek várható támadása ellen (számban jóval kevesebben voltak). Az őrzászlóalj eltávozása után nemzetőrség alakult meg, melynek parancsnoka Vízváry Dezső tanító volt, aki 156 emberével védte a fogolytáborban maradt ingó tábori felszerelést, élelmiszert, állatokat s mindazt, ami a kincstár tulajdonát képezte. 87 Ezekben a napokban nemcsak a táborban, hanem az országban és a városban is jelentős változások történtek. Gyakorlatilag október végére az Osztrák Magyar Monarchia felbomlott. Mint közismert, 1918 október 28-án kikiáltották Csehszlovákia megalakulását és október 31-én Budapesten győzött a polgári forradalom és Károlyi Mihály lett a miniszterelnök. Mindezt Nagymegyeren csak november 4-én tudták meg, amikor a helyi képviselőtestüket rendkívüli ülést tartott, amelyen megjelent Dávidházy János, a Csallóközi járás főszolgabírája.tőle szereztek tudomást a helyi képviselők a Magyar királyság megszűnéséről, illetve a Magyar Köztársaság megalakulásáról. Javaslatára a községi képviselőtestület és az elöljáróság egyhangú határozattal kimondta,hogy a Köztársaság államformáját elismeri, nemzeti tanáccsá alakul át, és az esküt Dávidházy János főszolgabíró kezébe nyomban letette. 88 A Nagymegyeri Nemzeti Tanács tíz nap múlva, november 14-én, rendkívüli ülésén tárgyalta meg a fogolytábor jövőjét. Ekkorra a tábort már teljesen elhagyták az egykori hadifoglyok. A XXX. őr- 126

129 A főszolgabíró jelentése zászlóaljból itt maradt néhány magyar katonatiszt: Weisz táborparancsnok-helyettes, Károlyi százados, valamint Salamek és Holek főhadnagyok. Melléjük a Nagymegyeri Nemzeti Tanács egy bizottságot nevezett ki az alábbi összetételben: Vízvári Dezső, Landler József, Bródi Béla, Bugár Lajos, Trebich Jakab, László Rudolf, Alt Lajos, Tóth László, Kolm Hermann, Kosár Károly, Jankó Károly, Vízvári János, László Vendel, Nagy Albert, ifj. Méri Lajos. 89 A bizottságnak feladata a táborban található ingó és ingatlan tulajdon összeírása volt, majd nyilvános árverésen való értékesítése, Weisz táborparancsnok-helyettes vezetésével. A rendkívüli ülésen a Nagymegyeri Nemzeti Tanács létrehozott egy polgárőrséget is, Vízvári Dezső tanító vezetésével, tagjai négy korona napidíjat kaptak a Nagymegyeri Nemzeti Tanácstól. Megbízásuk a fogolytábor vagyonának a teljes felszámolásáig szólt. A valóságban azonban nemcsak a tábor területén, hanem a városban és környékén is biztosították a rendet. Ezt később a csehszlovák hatóságok is elismerték. Erre utal Moravčik hadnagy 1928-ban írt összegzése a nagymegyeri eseményekről: A parancsnok nem engedélyezte, hogy 1918 decemberében a táborban megjelenő 1. budapesti gyalogezred katonái elszállítsák az itt maradt élelmiszerkészleteket. Megbízását addig tudta sikerrel ellátni (1918. december 24-ig), míg betegsége (spanyolnátha) ágyba nem döntötte. Ezt követőleg, jelenlétének hiányában csökkent a fegyelem, majd később teljesen megszűnt. Ezt a helyi lakosság kihasználta, és betört a táborba december 24-re virradó éjjel, s azt kirabolta. 90 A csehszlovák hatóság jelentésében viszont megtaláljuk, hogy a Nagymegyeri Nemzeti Tanács döntése az árveréssel kapcsolatban megvalósult, igaz, már a lakosság betörése után: A megmaradt ingóságot Károlyi magyar százados nyilvános árverésen adta el. Magukat a barakkokat és az épületeket a kormány megbízásából Ágoston Miklós, a gazdasági egylet titkára, és Erdős nevű gabonabizotmányos adták el nyilvános árverésen a megyeri és környékbeli gazdáknak. 91 A nagymegyeri polgárőrség munkáját másképp látta és értékelte Dávidházy főszolgabíró november 22-én a magyar kormánybiztosnak írt levelében a következőket állapítja meg: 127

130 A feloszlott nagymegyeri hadifogoly táborban több millió értékű anyag maradt vissza, s az között nagyon sok olyan közhasználati tárgy, mint szén, tűzifa, ruhaneműek, élelmiszerek, amelyek részint közcélokra, részint a hazajött és ellátatlan katonák és családjaik számára szinte feltétlenül szükségesen felhasználhatók volnának. A Nagymegyer Községi Nemzeti Tanács a helyi polgárőrséggel a Hadügyminiszter Úr rendeletére őrizet alá vétette ugyan a raktárhelyeket, azonban hallomásom szerint maga az őriző őrszemélyzet és hozzátartozói ellenőrizetlenül igénybe veszik a közjavakat. A környékbeli községek lakossága emiatt elégedetlenkedik, A kormánybiztosnak küldött távirat hogy a táborbeli dolgokat csupán a nagymegyeriek veszik igénybe, nekik ellenbe nem jut semmi. Többen tettek e miatt panaszt, és kérték, hogy ők is részesülhessenek a szükséges dolgokból. Kérem ez ügyben szíves és sürgős intézkedését. 92 A kormánybiztos rövid időn belül intézkedett. A főszolgabírónak november 24-én írt levélben bejelenti, hogy a kormány nevében a táborban visszamaradt anyagot lefoglalom. S egyben megbízza a főszolgabírót, hogy biztosítsa annak igazságos és méltányos felosztását a járás falvaiban élők között. 93 Ennek értelmében az egykori hadifogolytábor hátrahagyott anyagából részesültek a Nagymegyer környéki települések lakói is. A Nagymegyerre visszatért katonák és családtagjaik részére, hadisegély jogcímen koronát fizetett ki a város vezetése ebből korona az egykori hadifogolytábor vagyonának eladásából származott. A hadifogolytábor felszámolásának folyamatával találkozunk a korabeli sajtóban is. A nagymegyeri fogolytáborban lévő 3200 méter polgári férfi ruhaszövetet a táborból behozták a községbe s a lakosság között fogják 3 méterenként jutányos áron kiosztani. Ehhez a kormánybiztos is beleegyezését adta. Az intézkedést csak helyeselni lehet. 94 Ugyanakkor egy másik forrás szerint, egy december 12-én Komáromban feladott távirat szerint, amit a kormánybiztosnak küldtek, arról tájékoztatnak, hogy a nagymegyeri fogolytábor készletét elszállították a pozsonyi kerületi katonai szervek részére. A távirat feladója megjegyzi, hogy a nagymegyeri községi elöljáróságot felvilágosítani kell, hogy a kincstári vagyont nem foglalhatják le

131 VI. A nagymegyeri hadifogolytemető 1918 után január 7-én, amikor a csehszlovák katonai egységek Pozsonyból kiindulva Dunaszerdahely Vásárút Ekecs Bogya Aranyos településeken átvonultak, hogy birtokba vegyék a Csallóközt, Nagymegyerre csak Karaj főhadnagy és Hanza kapitány jött be. A polgárőrséget nem szerelték le, hanem korábbi teendőinek végzésével bízták meg. A csehszlovák katonai egységek és az új állam hivatalnokai 1919-es év első félévének végén jelentek meg aztán Nagymegyeren. Rövid időn belül feltérképezték a hadifogolytemetőt, amiről 1921-ben egy térkép is készült. Az itt eltemetett szerb hadifoglyok hozzátartozói a pontos nyilvántartásnak köszönhetően értesítést kaptak családtagjaik sírhelyéről. Egy részük akkor felkereste Nagymegyert így, általuk keletkeztek a temető díszesebb sírjai, kriptái. Ebben az időben építették fel a temetőben ma is látható kis kápolnát. A két világháború között a csehszlovák állam nagy gondot fordított a haditemetőként nyilvántartott sírkert gondozására ben az állam kérte a helyi önkormányzattól, hogy díjmentesen engedje át a csehszlovák államnak a sírkertet 30 éves időtartamra. A javaslat megtételénél hivatkoztak arra a tényre, hogy a területet korábban az osztrák magyar hadsereg kisajátította. A temető fenntartásához a jugoszláv állam is hozzájárult. Egy 1928-ban készült hatósági beszámolóban megállapítják: Ezen temető ma a Zemské Vojenské Velitelstvo kezelésében van, állandó felügyelő munkással, példás rendben tartva. 96 A temető kápolnája, előtérben a megmaradt sírkövekkel 129

132 A két világháború közti időszakban a temető egyik legdíszesebb sírköve Komadinič Miloš szakaszvezetőé volt, amelyet testvérei állíttattak 1938 novembere után, amikor Nagymegyer ismét Magyarországhoz került, a temetőt továbbra is példásan gondozták. A körjegyzőség február 19-én készült jelentéséből tudjuk, hogy ebben az időben Csémi István a szerb temető gondozója, később ezt a szerepet Varga Lajos temetőgondok vette át. A város évi költségvetéséből 600 pengőt (vagy ennek megfelelő összeget) biztosított a haditemető fenntartására. A temetőben az akkori kimutatás szerint 5155 személy volt eltemetve. 97 A jelentés arról is szól, hogy az egyes sírokon kemény fából készült fejfák vannak az illető hadifogoly nevének magyar nyelvű felírásával november 19-én a Komáromi járás főszolgabírája miniszteri rendelet alapján pontosította a hadifogolytemető gondnokának a bérét, amit évi 1200 pengőben határozott meg, és 100 pengőt hagyott jóvá az elkorhadt fejfák pótlására. A gondnoknak a téli hónapokban is felügyelni kellett a temetőre, hogy ott lopások ne forduljanak elő. 99 Sajnos a haditemető gondozását a 2. világháború után elhanyagolták ben a terület, amely korábban a hadsereg tulajdonában volt, ismét a város tulajdonába ment át. Ezt követően az 1960-as években az ún. olasz temetőt, 179 olasz hadifoly 100 sírját felszámolták, építkezési területnek minősítették, és ma ezen a területen egy utcarész áll. A temető további része is elhanyagolt volt a harmadik, ahol oroszok (72 személy) és románok (13 személy) voltak eltemetve, 101 nem megfelelő célokra lett használva. Bár a 2. világháború után is érvényben voltak nemzetközi szerződések, amelyek a haditemetők fenntartásáról és gondozásáról szóltak (például az 1949-es genfi szerződés, illetve az 1977-es szerződés), ezeket az érintett felek nem tartották be. Miután között megromlott a viszony az akkori ún. szocialista táboron belül Szovjetunió és Jugoszlávia között, az egykori haditemető gondozásával Nagymegyer város vezetői nem is foglalkoztak. Ez a szemlélet még 1989 után is nagyon lassan változott szeptemberében meglátogatta a temetőt a Nemzetközi Szláv Konferencia szerb résztvevőinek egy csoportja az elhanyagolt, gyommal benőtt temetőben nem volt, aki kinyissa az ott lévő kiskápolnát. A belgrádi egyetem teologiai tanára, Dimitrije Kalezič és a kíséretében lévő küldöttség lehangoló körülmények között tartotta meg ott a halottakért az istentiszteletet után, először 2001-ben kezdődtek el a tárgyalások a Szlovák Köztársaság és a Szerb Köztársaság között, aminek eredményeként október 13-án Belgrádban a két állam miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. 130

133 Jelentés a temetőről 131

134 Nagymegyer és a hadifogolytemető 1939-ben A folyamat eredményeként 2003-tól a Nagymegyeri Városi Önkormányzat rendbehozatta az egykori hadifogolytemetőt, amelyhez a as években euró támogatást kapott a Szlovák Köztársaság Kormányától. Az emléktábla 5153 áldozatra utal, ami azzal magyarazható, hogy azon csak a szerb áldozatokat tüntették fel. A temetőnek ebben a részében 5464 személy volt eltemetve, a szerbek mellett 311 montenegrói hadifogoly. Sajnos az emléktábla csak két nyelven készült, véleményem szerint szükség lett volna egy magyar nyelvű emléktáblára is ez vonatkozik a bejárati ajtónál elhelyezett kis emléktáblákra úgyszintén.a temető felújításának részét képezte a bejárati ajtó és kapu felújítása is. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek, és teljes mértékben kitisztították a korábban begyomosodott területet. Az egykori olasz temető helyén felépült utca, valamint az egykori temető harmadik része 132

135 A szerb küldöttség az elhanyagolt temetőben Az egykori haditemető, helyi nevén a szerb temető felújításában jelentős érdemei voltak Nagymegyer egykori polgármestérének, Ladislav Rudickynak, 102 aki a felújítási munkák idején rendszeres kapcsolatot tartott fenn Szerbia Szlovákiai Nagykövetségével, illetve a szlovákiai Szerbek Szövetségével. Ő maga is gyakran kísérte el a városunkba látogató küldöttségeket a temetőbe, és tisztelgett az itt elhunytak emléke előtt. A haditemető felújítása után egy évben több alkalommal is magas rangú szerb küldöttség fordult meg városunkban. Így volt ez november 5-én is, amikor Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter tett itt látogatást, akit Szerbia szlovákiai nagykövete, Danko Prokić és Dušan Spasojević államtitkár is elkísért Nagymegyerre. Katonai tiszteletadás mellett helyezték el koszorúikat a temetőben, és emlékeztek az első világháború szerb áldozataira. Az egykori hadifoglyok sírhelyét gyakran felkeresik a Szlovákiában élő szerbek érdekvédelmi szervezetének tagjai is. Így volt ez június 28-án is, amikor Stane Ribič elnök, Rastislav Popovič titkár és Anica Ribič tag koszorúzta meg a rigómezei csata 623. évfordulója alkalmából a szerb temetőben lévő emlékkeresztet. Az ünnepélyes rendezvényen részt vett Lapos Ildikó alpolgármester. Az évforduló kapcsán ellátogattak a temetőbe a szerb szervezetek, valamint a pozsonyi, a prágai és a bécsi pravoszláv egyházkerületek képviselői is. Imával és virágokkal adóztak az első világháborús hadifogolytáborban elhunytak emlékének. A küldöttség a katonai temető meglátogatása mellett kegyeleti látogatást tett Ladislav Rudický egykori polgármester sírjánál is. Radmila Hrustanovič asszony, a Szerb Köztársaság pozsonyi nagykövete vezetésével november 11- én újfent magas rangú küldöttség látogatott városunkba. A küldöttség további tagjai között ott volt a nagykövetség katonai attaséja, valamint Stane Ribič, a Szlovákiai Szerbek Szervezetének elnöke. A vendégeket a polgármesteri hivatalban Néveri Sándor fogadta. A tárgyalás fő témája 133 A szlovák és szerb nyelvű emléktáblát 2003-ban helyezték el a felújított temetőben

136 a közel 100 évvel ezelőtt létrejött szerb hadifogolytemető kapcsán kialakult hagyományok ápolása volt. A vendégek javasolták, hogy szívesen vennék, ha Nagymegyeren egy utca emlékeztetne az között itt eltemetett 5164 szerb hadifogolyra. A szívélyes hangú megbeszélés végén a vendégek és vendéglátóik ellátogattak a szerb hadifogolytemetőbe, ahol megkoszorúzták az ide eltemetett szerb és montenegrói hadifoglyok emlékkeresztjét. A temető bejárati része, illetve belső területe 134

137 Az eredeti temetőből megmaradt sírkövek Az eredeti temető egyéni és tömegsírjainak nyoma ma is jól látható 135

138 Ladislav Rudicky egykori polgármester Magas rangú küldöttség a szerb temetőben 136

139 Az egyik küldöttség tagjai és vendéglátóik Közös tisztelgés az áldozatok emléke előtt 137

140

141 Jegyzetek 1. A nagy háború írásban és képben, Négyesi Lajos: Esztergom első világháborús hadifogolytemetői 2. Komáromi Újság, október 3. Komjáthy István: Nagymegyer, mint szerb hadifogolytábor 3. Csallóközi Hírlap, A Komáromi Újság tudósítása 5. Uo. 6. Komárom vármegye alispánjának 1914-es évi jelentése 7. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 34. old. 8. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 35. old. 9. Seznam příslušníku král. SHS. pohřbených na zajateckém hřibitově ve Velkém Meděru 10. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 39. old. 11. Seznam příslušníku král. SHS. pohřbených na zajateckém hřibitově ve Velkém Meděru 12. Komáromi Újság, A nagymegyeri hadifogolytábor kedvence, október Komáromi Lapok, decembere 14. Komáromi Újság, Uo. 16. Uo. 17. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, Notársky úrad Veľký Meder 19/1917, ŠOA Komárno 19. Notársky úrad Veľký Meder 19/1917, ŠOA Komárno 20. Notársky úrad Veľký Meder 100/1925, ŠOA Komárno 21. Notársky úrad Veľký Meder 100/1925, ŠOA Komárno 22. Ústredný vojenský archív Bratislava 23. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 39. old 24. Ústredný vojenský archív Bratislava 25. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 39. old 26. Seznam příslušníku král. SHS. pohřbených na zajateckém hřibitově ve Velkém Meděru 27. Nagymegyer város történelmi dokumentumai 28. Ústredný vojenský archív Bratislava 29. Ústredný vojenský archív Bratislava 30. Ústredný vojenský archív Bratislava 31. B. M. nevű egyén 32. Notársky úrad Veľký Meder 233/1925, ŠOA Komárno 33. Notársky úrad Veľký Meder 233/1925, ŠOA Komárno 34. Notársky úrad Veľký Meder 233/1925, ŠOA Komárno 35. Seznam příslušníku král. SHS. pohřbených na zajateckém hřibitově ve Velkém Meděru 36. ŠOA Komárno, LU Veľký Meder 37. ŠOA Komárno, LU Veľký Meder 38. Komáromi Újság, június 1., 26. sz. 39. Komáromi Újság, június, 27. sz. 40. Komáromi Újság, június, 27. sz. 41. Komáromi Újság, június, 27. sz. 42. Komáromi Újság, október Komáromi Újság, Nagymegyer halad 44. Komáromi Újság, Nagymegyer ünnepe, április ŠOA Komárno, LU Veľký Meder 46. Csallóközi Hírlap, Járdát építenek Nagymegyeren, március

142 47. Komáromi Újság, 1916 szeptember 48. Komáromi Újság, 1915 december 49. Komáromi Újság, 1917 augusztus 50. Komáromi Újság, 1915 július 51. Komáromi Újság, A nagymegyeri fogolytábor, szeptember Komáromi Újság, Komáromi Újság, Montenegróiak Nagymegyeren, szeptember Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 24. old 55. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 24. old. 56. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 24. old 57. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava,1936, 24. old. 58. Komáromi Újság 59. Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 20. old. 60. Csallóközi Hírlap, Mit esznek a hadifoglyok, november Komáromi Újság, Komárom vármegye és a hadifogoly munkások, június Komáromi Újság, január ŠOA Ivánka pri Nitre 64. ŠOA Ivánka pri Nitre 65. Komáromi Újság, A hadifoglyok munkaerejének kihasználása, MNL Győr Moson Sopron megye Győri Levéltára, 4.B, 404a/ Komáromi Újság, Komáromi Újság, A nagymegyeri szerb fogolytábor, július Komáromi Újság, A nagymegyeri szerb fogolytábor, július Komáromi Újság, Merénylet, március Komáromi Újság, Vigyázzunk a hadifoglyokra, Komáromi Újság, A köpenyeket el kell venni a hadifoglyoktól, Risto Kovijanič: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, 1936, 22. old. 74. Komáromi Újság, Komárom vármegye hadifoglyai, augusztus MNL Győr Moson Sopron megye Győri Levéltára, 4.B, 404a/ MNL Győr Moson Sopron megye Győri Levéltára, 4.B, 404a/ MNL Győr Moson Sopron megye Győri Levéltára, 4.B, 404a/ Komáromi Újság, A járvány terjedése ellen, 1915 márciusa 79. Komáromi Újság, A járvány terjedése ellen, 1915 márciusa 80. Komáromi Újság, A tiszti főorvos jelentése, 1917 augusztus 81. Komáromi Újság, Komárom vármegye orosz hadifoglyainak kicserélésére vonatkozó határozmányok, 1918 március 82. Komáromi Újság, A fogolytartás új rendje, 1918 május 83. Pontos források nem álltak rendelkezésemre 84. Csallóközi Hírlap, november ŠOA Ivanka pri Nitre č.165, VL: A budapesti október 28-án kirobban ún. őszirózsás forradalomra utalnak 87. OŠA Komárno, Nagymegyer város iratai ŠOA Komárno, Nagymegyer város iratai, ŠOA Komárno, Nagymegyer város iratai, ŠOA Komárno, Nagymegyer város iratai, ŠOA Komárno, Nagymegyer város iratai, ŠOA Ivánka pri Nitre, Zajatecký tábor vo Veľkom Mederi 93. ŠOA Ivánka pri Nitre, Zajatecký tábor vo Veľkom Mederi 94. Komáromi Újság, 1918 november 140

143 95. ŠOA Ivánka pri Nitre, ŽK 5993/ ŠOA Komárno, Nagymegyer város iratai, Egy másik kimutatás szerint 5464 személy 98. ŠOA Komárno, LU Veľký Meder,750/ ŠOA Komárno, Felvidéki hősi és hadifogolytemetők karbantartási költségeinek kiutalása 100. Ústredný vojenský archív Bratislava 101. Ústredný vojenský archív Bratislava között volt Nagymegyer polgármestere 141

144 Forrásanyag 1. A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, 2002 Blasszauer Róbert: Hadifoglyok Magyarországon az I. világháború idején 2. Csallóközi Híradó, Nagymegyer, Csallóközi Hírlap, Nagymegyer, Dunaszerdahelyi Hírnök, 2009, Kornfeld Tibor: Száz év magány 5. Felvidék és Kárpatalja hadtörténete, , Budapest, Koncsol László: A Csallóköz városai és falvai II III., Kalligram, Pozsony, Kovijanič Ristov: Veľkomederské údolie smrti, Bratislava, Komáromi Lapok, Komáromi Újság, Komárom vármegye alispánjának 1914-es évi jelentése, ŠOA Komárno 11. LU Veľký Meder, 750/1944, ŠOA Komárno 12. MNL Győr Moson Sopron megye Győri Levéltára, 4.B, 404a/ Nagymegyer város történelmi dokumentumai, Nagymegyer város iratai , ŠOA Komárno 15. Nagymegyer város halotti anyakönyve, Notársky úrad Veľký Meder 19/1917, ŠOA Komárno 17. Notársky úrad Veľký Meder 100/1925, ŠOA Komárno 18. Seznam příslušníku král. SHS. pohřbených na zajateckém hřibitově ve Velkém Meděru 19. Quelques vues de Prisonniers de Guerre en Austriche-Hongrie, Photo, XXX, ca Varga László: Béke poraikra, Dunaszerdahely, 2002, Gyurcsó Alapítvány 21. Zoznam príšlušníkov pohrbených na zajateckom tábore vo Veľkom Mederi Ustredný vojenský archív Bratislava 22. Zajatecký tábor vo Veľkom Mederi, ŠOA Ivánka pri Nitre č. 3292, č.165, 166, ŽK 5993/ www://hu.wikipedia.org/wiki/oskar-potiorek hadifogolytábor srbov.sk 142

145

146 10

147 Horváth Lajos A somorjai hadifogolytábor története Városunk gazdag történelmi múltjáról számos kiadvány jelent meg. Ezek segítségével az érdeklődő betekintést nyerhet Somorja történelmébe, az első okleveles említéstől egészen 1945-ig. Mint somorjai születésű lokálpatrióta úgy érzem, hogy városunk múltjának feltárása vonatkozásában akadnak még fehér foltok. A feltáratlan fejezetek egyike a 20. század történelmének egyik szomorú fejezete, a Nagy Háborúban a Csallóközben létrehozott három fogolytábor, köztük a somorjai hadifogolytábor története. A pozsonyi Hadtörténeti Levéltárban őrzött primér források, a vágsellyei és a pozsonyi megyei levéltárakban őrzött iratok, valamint a korabeli sajtóban megjelent cikkek lehetővé tették számomra, hogy átfogó képet kapjak a tábor felépítéséről, irányításáról, a hadifoglyok mindennapi életéről, a fogolytábor és a somorjaiak kapcsolatáról. A téma feldolgozásához a német nyelvű szövegek fordításával sok segítséget kaptam fiamtól, Horváth Lajostól, a Bécsben élő volt kollégámtól, Galambos Sándortól, továbbá Báder Jolán és Domsitz Éva tanárnőktől, valamint Bakos Angélától, amiért ezúton is köszönetet mondok. Hadd köszönjem meg Végh Lászlónak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Bibliotheca Hungaricában őrzött fotókat, továbbá köszönetemet fejezem ki Juhász Tibornak, amiért rendelkezésemre bocsátotta a magángyűjteményében lévő tárgyi emlékeket, a címlapon elhelyezett festményét, valamint hasznos tanácsait a kiadvány szemléletessé tétele érdekében.a tárgyi emlékek megjelenítése, fénymásolása Tuba Ádám munkája (Fórum Intézet), amiért ezúton is köszönetet mondok. Végül köszönetet mondok a Somorján letelepedett orosz hadifoglyok leszármazottainak, akik rendelkezésemre bocsátották a családi albumokban őrzött, a téma feldolgozása szempontjából értékes fotókat, információkat. A bevezetőben már említettem, hogy a Monarchia néhány hónapos háborúval számolt, azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, a háború hosszú lesz. A hadifogság, a hadifogolykérdés a háború természetes velejárója, ugyanakkor a nemzetközi konvenciók a fogságban tartó államoktól elvárták a hadifoglyokkal való emberséges bánásmódot. A Osztrák Magyar Monarchia területén a hadifogolyügy a honvédelmi minisztérium feladatkörébe tartozott, amit kezdetben nem tudott megnyugtató szinten megoldani. A Magyarországra érkező hadifogoly tömegek A somorjai régi kaszárnya 145

148 embertelen körülmények között éltek mint később kiderült, talán részben az átmenő tábornak tekintett esztergom-kenyérmezői táborban. A somorjai fogolytábor alapítása A túlzsúfolt esztergomi fogolytábor tehermentesítése végett a hadifoglyok egy részét szeptember elején áthelyezték a sebtében létesített csallóközi táborokba. A dunaszerdahelyi és a nagymegyeri táborban a legalapvetőbb feltételek sem voltak meg a hadifoglyok fogadására. Épületek hiányában a hadifoglyok az egész telet a szabad ég alatt, szalmazsákokon töltötték. Somorján valamivel jobbak voltak a feltételek, a nagyközség peremén állt a katonai célokra nem használt kaszárnya épülete. A hadiszolgáltatási jogra hivatkozva a pozsonyi katonai parancsnokság az üresen álló A somorjai új kaszárnya kaszárnyát, valamint a kaszárnyával szomszédos mezőgazdasági területet fogolytábor létesítésére lefoglalta. A foglalás szeptember 2-tól szólt. 1 A pozsonyi katonai parancsnokság utasította Schmidt századost, hogy haladéktalanul utazzon Somorjára, tegyen szemlét a kaszárnyában és annak környékén. A látottak alapján készítse el egy fogoly befogadására alkalmas fogolytábor tervét. Végül vegye fel a kapcsolatot a nagyközség vezetőségével, intézkedjen a kaszárnya kitakarításáról, lakhatóvá tételéről, valamint a hadifoglyok elszállásolásáról. A katonai parancsnokság 10 fabarakk, valamint a szükséges melléképületek felépítésével számolt. 2 Somorja vezetősége szeptember 2-án reggel 8 órakor rendkívüli tanácsülést tartott, melyen a kaszárnya lakhatóvá tételét tárgyalták. 3 A járási főszolgabíró 4993/914 számú rendelete alapján a fogolytábor részére lefoglalt terület állagának és értékének meghatározása tárgyában szeptember 22-én folyt az egyeztetés. A pozsonyi katonai parancsnokságot Breitemberg Vilmos népfelkelő százados képviselte. Somorját Unger Alajos bíró, Iván József 146 Épülnek a barakkok

149 főjegyző, Dr. Csáder Ernő, Dr. Röck Ernő, Dr. László Kálmán, Frank Károly, Kocsis Imre, Huszágh János községi képviselők és Bacsák Árpád, Cseh Vilmos hatóságilag felesketett becslők képviselték, továbbá az érdekelt felek. Breitemberg Vilmos előadta, hogy a hadifogolytábor céljaira a Somorja község tulajdonát képező régi és új tüzérségi laktanya összes épületeit, udvarait, helyiségeit, valamint kutakat, kertjeit lefoglalta, melyek részben használaton kívül, részben magtári és raktári célokra, részint lakáscélokra bérbe vannak adva. A bizottság megállapította, hogy az új tüzérségi laktanya, valamint a hadiszerraktár kifogástalan állapotban van, míg a régi laktanya épülete és az ahhoz tartozó istállók kevésbé jók, de azért használható állapotban vannak. A község az átvételkor észlelt hiányokat mind pótolta. A hatósági becslők a laktanya épületeket és az épületek tartozékait egybehangzóan koronára becsülik. 4 A pozsonyi katonai parancsnokság a barakkok és egyéb ideiglenes épületek céljára, a kaszárnya szomszédságában elhelyezkedő mezőgazdasági területeket is lefoglalta. A lefoglalt terület értékét a bizottság holdanként 1600 koronára becsülte. A hatályos törvények alapján a hadsereg által lefoglalt kaszárnyáért és a földekért térítmény járt. Sok vita és egyeztetés után február 28-án Pozsonyban a vármegyei bizottság ülésén létrejött egyezség alapján a katonai kincstár a községi laktanyáért a fogolytábor fennállásának időtartamára, illetve amíg a katonai kincstár azt igénybe veszi, visszamenőleg is számított korona évi bért fizet. A mezőgazdasági területek tulajdonosai katasztrális holdanként és évenként 48 korona bérleti díjat kapnak. 5 A fogolytábor építésvezetője Breitemberg Vilmos népfelkelő százados volt. A fabarakkok építésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat a pozsonyi hidász kaszárnya 30 katonája végezte el. A munkálatok befejezése után a hidászok fős csoportja Dunaszerdahelyre és Nagymegyerre ment. 6 A cs. és kir. hadügyminisztérium a barakkok építésével az osztrák Wellich-céget bízta meg. A szerződésbe foglaltak alapján egy-egy lakóbarakk építési költsége nem haladhatta meg a 2 koronát négyzetméterenként, átalánydíjba átszámítva a 900 koronát. A tényleges barakképítés szeptember 21-én kezdődött. A vállalkozó 10 ácsmestert küldött Somorjára. Az építkezésen környékbeli iparos is dolgozott. A gyors barakképítés érdekében több száz hadifogoly munkáját is igénybe vették. A munkáért fizetést kaptak, és a napi élelmiszer fejadagjuk is bőségesebb volt. A fabarakkok építése valóban gyors ütemben folyt. Szeptember 30-án ideiglenesen átadták az első 4 lakóbarakkot, valamint 1 kenyérsütő barakkot. 7 Az építőanyag szállítása szempontjából komoly hátrányt jelentett, hogy Somorja nem volt összekötve az ország vasúthálózatával. Az építőanyag a kő és tégla kivételével vasúton érkezett az úszori állomásra (5,5 kilométerre a fogolytábortól) és a körtvélyespusztai hajóállomásra (7 kilométerre a fogolytábortól). A pozsonyi katonai parancsnokság feladatul adta a táborparancsnoknak, hogy a kaszárnya udvarán tartózkodó, egészséges hadifoglyokból munkacsoportokat kell kialakítani. A munkacsoportokba beosztott hadifoglyok, vállukon hordták a faanyagot az úszori vasútállomásról a fogolytábor területére. A levéltári források két nagyobb szállítmányról tettek említést. Első alkalommal 5, a második alkalommal 50 vagon fűrészárut kellett Somorjára vinni, ami három hétig tartott. A táborparancsnok a hordárok napi kenyéradagját fél porcióval felemelte. 8 Az építkezést a kaszárnyától északra fekvő területen kezdték. A tervek szerint egy-egy barakk hossza 35, szélessége 12 méter, vagyis alapterülete 420 négyzetméter. A falak és a mennyezet dupla deszkaborítást kaptak. A fugákat kívül-belül fedőléccel takarták. A szélső falak mentén, ahol a természetes megvilágítást és részben a szellőztetést biztosító ablakok sora húzódott, csak földszintes priccseket helyeztek el. A barakk közepén két sorban helyezkedtek el az emeletes priccsek. A kenyérzsákot, személyes használati tárgyakat, pl. evőtál és kanál, a fekvőhely végénél, a fejük fölött elhelyezett ruhaakasztóra és egy kisebb polcra rakhatták. 147

150 A folyamatos szellőztetést a mennyezeten kialakított 2 szellőztető nyílás biztosította. A barakkokat a nagy hidegben fűtötték. A fűtésre felhasználható fa mennyisége egy hadifogolyra naponta 800 gramm volt. A később felépített tábori kórházban a felhasználható fa mennyisége 1600 gramm volt. A barakkok téli hőmérsékletét időnként ellenőrizték január között a barakkok napi átlaghőmérséklete 13,9 14,9 C között váltakozott. 9 A barakkokat egymástól 6 méteres távolságra helyezték el. A barakkok homlokzatával szemben 10 méteres távolságban építették fel a barakk konyhákat. Egy-egy konyha mérete 12,5x4,5 méter. A konyhák egyszeri faborítással, külső fugázással, beton padlózattal készültek. Egy-egy konyha alapfelszerelése a literes üst, munkaasztal, néhány edény, merőkanalak, főzőkanalak, kések. A növekvő fogolylétszám maga után vonta a tábor bővítését. Még el sem készült az első 10 lakóbarakk, amikor a cs. és kir. hadügyminisztérium további 15 lakóbarakk építését rendelte el. A Pozsonyi és a Szemeti út által határolt területen, 1914 novemberében elkezdődött a somorjai hadifogoly barakkváros építése. A 25 barakkhoz tartozott: 3 karantén barakk, ezek mérete 10 x 25 méter, 5 kenyérsütő barakk, 1 fürdőfertőtlenítő és mosoda, 1 halottas kamra, továbbá deszkafallal 4 részre elkülönített latrina. A fürdőbarakkban a zuhanyozáshoz szükséges vizet nagy teljesítményű benzinüzemű kút biztosította. A szénnel és kokszszal működő kazán 40 C-ra melegítette a zuhanyozáshoz és a mosáshoz szükséges vizet. A fertőtlenítő egység részére gőzt fejlesztett. A konyhák, sütödék vízellátását, valamint a hadifoglyok ivóvíz szükségletét 7 darab Norton-kút biztosította. A 25 lakóbarakkból és a fentebb felsorolt melléképületekből álló barakkcsoport a fogolytábor újabb bővítése után az öreg láger nevet kapta. A fogolytábor helyszínrajza a tábori vasút nyomvonalával 148

151 A cs. és. kir. Hadügyminisztérium az új láger felépítésére a bécsi Sigmund Donáth céggel köt szerződést. A cégtulajdonos az új barakkváros építéséhez szükséges faanyag túlnyomó részét a Zsolna melletti rajeci fűrésztelepről hozatta. A szerződés értelmében a vállalkozó köteles volt betartani az március 1-jén életbe lépett, hadifogolytáborok építésére vonatkozó új rendeletet (Erl.Abt. 8/HB Nr.2536/1915). 10 A lakóbarakk mérete 40x12 méter, a barakkban egész szélességben padlózatot kell lefektetni. Egy hadifogoly részére a megengedett legkisebb alapterület 2,5 négyzetméter, valamint 7-10 légköbméter. A fertőző betegek osztálya 14 kisebb barakkból állt. Az új előírásnak megfelelően a fertőző barakkcsoportot a lakóbarakkoktól teljesen elkülönítve, azoktól 150 méterre lehetett felépíteni. A betegeket fertőzöttségük alapján csoportosították. Volt kolera, tífusz, vérhas, tuberkulózis barakk. A fertőző részleghez tartozott az ott szolgálatot teljesítő egészségügyi személyzet, valamint az orvosi szolgálat barakkja, konyha és egy hullaház. Az itt ápolt beteg hadifoglyok részére külön fürdő és mosókamra is volt. A fertőző betegek osztályán a szabad mozgás tiltva volt, drótkerítés választotta el a fogolytábor többi részétől. Az őrszemélyzet részére a kerítésen kívül 2 kisebb szolgálati barakkot építettek. A vesztegzár barakkcsoport 8 darab nagyméretű lakóbarakkból állt. Ide kerültek a megfigyelés alatt álló új, valamint a munkára kijelölt, indulás előtt álló hadifoglyok. A lábadozó betegek részére 6 barakkot jelöltek ki. A fogolytábor közepén helyezték el az elfogott szökevények 3 barakkját, valamint a magánzárkákból álló büntetőbarakkot. A fogolytábor zavartalan működését biztosító egyéb barakkok: konyhák, mosóhelyiségek, különböző műhelyek (cipészek, szabók részére), tűzvédelmi barakk, gépházak, fürdő és fertőtlenítő, kápolna, színházterem, latrinák, valamint az őrszemélyzet barakkjai. Az új szabályzat kiemelten kezelte a központi forrásból nyert egészséges ivóvíz kérdését. A meglévő Norton-kutak már nem feleltek meg a követelményeknek, ezért a hadügyminisztérium elrendelte a központi kút és vízvezeték hálózat kiépítését. Az új aknakút kijelölésénél figyelembe vették a talajvíz mozgásának irányát. Az új aknakutat a talajvizet szennyező létesítményektől 200 méteres távolságban, a Pozsonyi úttól északra ásták ki és kerítéssel körbekerítették. Az aknakutat 12 méter mélységbe süllyesztették. A folyamatos vízkiemelést a 4 méteres vízmagasság biztosította. A vizet diesel motorral működő szivattyú emelte a víztoronyba. A központi vízvezetéket 916 méter hosszúságú, 80 cm átmérőjű gerincvezetékről 736 méter hosszú, 50 cm átmérőjű és 314 méter hosszú, 40 cm átmérőjű csőrendszer alkotta. 11 A fogolytábor szennyvizét és az esővizet a barakkok között kiásott árokrendszer vezette a betonozott fő vízelvezető árokba, onnét a víz a Szemeti-út déli oldalán a tábori kórház mellett a megmaradt dunai holtág mélyedésébe torkollott. A szennyvízgyűjtő fertőtlenítése különös módon történt. Időnként az összegyűlt vízfelületre olajt öntöttek, majd a kedvező szélirányt figyelembe véve, az olajt meggyújtották. A fertőtlenítéshez a táborvezetés a község jóváhagyását is kérte. A tábor területén keskeny nyomvonalú kézi meghajtású vasutat is építettek. Az alapozási munkálatokat január elején kezdték. A somorjai helyi érdekű vasút átadása után, 1916 tavaszán a tábori vasút nyomvonalát a vasútállomás negyedik vágányáig meghosszabbították. A már említett új tábor építési szabályzata a zárt rendszerű szennyvízelvezető csatornarendszer építését szorgalmazta. Somorján ilyet nem építettek. Kezdetben a fekáliát hadiszolgáltatás címen a szemeti gazdák lefoglalt lovas kocsijára szerelt tartályban vitték a Duna védőtöltése mellett kialakított tározóba. A tábori vasút megépítése után a latrinák tisztításával foglalkozó hadifoglyok az egyik vasúti kocsi alvázára szerelt henger alakú pöcegödör-légszivattyúval tisztították a latrinákat. A fekáliát a Duna védőtöltéséig meghoszszabbított vasúti sínpáron a tározóba vitték. 149

152 Az új barakkváros építése 1915 márciusában kezdődött. Az építkezést Gabos Gábor alezredes ellenőrizte. A barakkváros átadásának fázisai: május 22-én lakható állapotba hoztak 33 barakkot, ami barakkonként 250 személlyel számolva 8250 hadifogoly elhelyezését biztosította június 27-én átadtak 67 barakkot, a hiányzó barakkok száma július végén átadták a 8 barakkból álló kórházat. A kórházbarakkban egy beteg részére legalább 5 négyzetméter alapterületet, valamint 15 légköbmétert kellett biztosítani. A kollaudáció után a beteg hadifoglyokat a kaszárnya kórtermeiből áthelyezik a fogolytábor kórházába. A kaszárnya termeibe beköltöznek a népfelkelő őrzászlóalj katonái novemberében kollaudálták a fertőző betegek osztályát végén a fogolytábor építése befejezettnek tekinthető. A szögesdrótkerítéssel körülzárt terület elérte a140 katasztrális holdat. A lefoglalt terület 62 földtulajdonost, illetve bérlőt érintett. A Pozsonyi út és a Szemeti út által határolt terület kelet-nyugati tengelye elérte az 1200 métert. 16 A fogolytábor építésén a vállalkozó szakemberei és néhány somorjai iparos mellett folyamatosan orosz hadifogoly is dolgozott. 17 Az építkezés befejezése után a fogolytábor befogadóképessége: Egészséges hadifogoly: kényszerhelyzetben: Beteg hadifogoly: A könnyebb eligazodás végett a tábor területét A, B, C, D övezetre osztották. 14 A fogolytábor helyszínrajza

153 A fogolytábor irányítása Az Osztrák-Magyar Monarchia területén őrzött hadifoglyok a közös hadügyminisztérium 10. ügyosztálya alá tartoztak (K.u.K. 10/Kgf Kriegsgefangenen Abteilung). A somorjai fogolytábor ügyeinek gyakorlati részét a cs.és kir. pozsonyi hadkerület végezte( K.u.K. 5. Militerkommando.) A fogolytábor közvetlen irányításával a táborparancsnok volt megbízva. A táborparancsnok leggyakrabban hadirokkant vagy nyugalmazott törzstiszt volt. A somorjai A hadifogolytábor első bélyegzőjének a lenyomata. fogolytábor parancsnokai: Ausztria birodalmi kiscímerével, és az alábbi körirattal: K.u.k Kriegsgefangenenkommando, Somorja. A fogolytábor első parancsnoka Johann Cidris v. Modrus ezredes. Adjutánsa Szegőffy Ferenc hadnagy. Ezredorvos Dr. Vajda Géza, segítői Dr. Leon Johann Cidrus táborparancsnok aláírásával Holodiloff és Dr. Constantin Gruzinszky orosz hadifogoly orvosok decemberétől Rudolf Steiner ezredes állt a fogolytábor élén. Adjutánsa változatlanul Szegőffy Ferenc. A tábor főorvosa Dr. Ormay Pál ezredorvos. A tényleges gyógyító munkát 5 orosz internált orvos végezte április 25-én a cs. és kir. Hadügyminisztérium 10. ügyosztálya, szolgálati érdemekre való tenált. A közös címer alján egy szalagon a Felosztha- A fogolytábor 1915 novemberétől új bélyegzőt haszkintettel, valamint a felek kölcsönös beleegyezésével tatlanul és elválaszthatatlanul jelmondattal. Rudolf Steiner szolgálati helyet cserél Rudolf Holbauer ezredessel, a miloviczei fogolytábor parancs- Kommando Somorja, vagyis Császári és királyi hadi- A körirat szövege: K.u.k. Kriegsgefangenenlagernokával. Rudolf Holbauer 1858-as születésű fogolytábor parancsnokság, Somorja rokkant ezredes. Miloviczei tisztsége előtt a prágai térparancsnokság vezetője volt. Nyelvismerete: német, lengyel és francia. Edmund Steidler ezredes november 17-én vette át a fogolytábor irányítását november 24-től nyugalmazott vezérőrnagy. Ő az utolsó cs. és kir. táborparancsnok, november 6-án távozott Somorjáról. 15 Somorja nagyközség tanácsüléséről készült jegyzőkönyv július 28-án: A gazdasági hivatal bélyegzőjének lenyomata Méltóságos Steidler Edmund ezredes úr magyar körirattal:,,cs. és K. SOMORJAI HADIFOGOLYTÁBOR a somorjai cs. és kir. hadifogolytábor pa- GAZDASÁGI HIVATALA 151

154 A táborparancsnok és kísérete mellett Kiskéri Tóth Lajos somorjai járásbíró feleségével, lányával és sógornőjével, illetve László Kálmán tisztiorvossal és feleségével 1914-ben rancsnoka Ő Felsége legkegyelmesebb Urunk által von Wilhelm előnévvel nemesi rangra emeltetvén. A tanács, mint Somorja nagyközség közönségének törvényes képviselője, igaz örömmel ragadja meg ezen alkalmat arra, hogy midőn Őméltóságának bőségesen kiérdemelt ezen kitüntető rangra emeléséhez őszinte szeretetkívánságait kifejezi, s mindenki előtt rokonszenves példával hazafias és Somorja érdekeit is szerető méltányossággal tekintetbe vevő munkásságára a jövőben is a Mindenható áldását kéri, egyszersmind biztosítja Őméltóságát igaz tiszteletéről, s meleg szeretetéről, mellyel Somorja egész lakossága, kitűnő személye iránt viseltetik november 6-a után a fogolytábor hivatalos iratait Mihályi alezredes tábor-és állomásparancsnok írta alá. Feladatai közé tartozott a tábor kórházában fekvő betegek hazaszállíttatása, a fogolytábor felszámolása. A táborparancsnok és a tisztikar alkotta a fogolytábor parancsnokságát. Megnevezése: K.u.K. Kriegsgefangenenlager kommandó Somorja. Személyi összetétele és létszáma többször változott, azonban létszáma mindig akkora volt, hogy képes legyen ellátni a tábor működésével kapcsolatos feladatokat. A táborparancsnokság az alábbi osztályokra tagolódott: egészségügyi, hadtáp, számviteli, letéti, levelezési, építészeti és intéző bizottság. Holbauer ezredes parancsnoksága alatt a táborparancsnokság a következő összetételben működött: 17 Neve és rangja Teodor Andrea alezredes, táborparancsnok helyettes Szilágyi András alezredes lágertudósító Dr. Bernhard Mautner ezredorvos, a fogolytábor főorvosa Magyari Gusztáv, gyógyszerész Dr. Emil Nanu, lágerorvos Deziderius Gergely, gyógyszerész Fejér József, főhadnagy, hadtápparancsnok Eugen Wessel, főhadnagy, hadtáptiszt Dr. Bukur Andrea, főhadnagy, lágeradjutáns Gárdonyi Illés, főhadnagy, számviteli tiszt Tolnai Kálmán, főhadnagy Vajda Miloslav, főhadnagy, postatiszt Govrik Alexander főhadnagy, letéti osztály vezetője Nyelvismerete német, magyar, francia német, angol magyar, német magyar, román magyar, német magyar, német magyar, német magyar, német, román magyar, német magyar, német német, magyar, cseh, szlovák magyar, német 152

155 Pallay Tibor, főhadnagy, vasútmérnök, építésvezető Wilhelm Seemayer, főhadnagy, majd százados, hivatalvezető Vajda József, hadapród-tiszthelyettes Leitner Ernő, hadapród-tiszthelyettes Jozef Wilhelm, tábori lelkész magyar, német magyar, német magyar, német magyar, német A táborparancsnokság irodáit a fogolytáboron kívül, a Somorja Fő terén álló Dukesz Sámuel házában helyezték el. Az élelmezési és az intéző bizottság 2-2 irodája a községháza épületében volt. Az irodahelyiségek havi bérleti díja: Táborparancsnokság 7 irodahelyisége után 112 korona 84 fillér A községháza 4 helyisége után 64 korona 48 fillér A tisztikar tagjai a módosabb somorjai polgároknál béreltek szobát. Egy szoba után a havi bérlet 15 korona körül mozgott. 18 A táborparancsnokság a városháza előtt......és hölgyek társaságában a Városház utcán A tábor őrszemélyzete A hadifoglyok őrzésével az Osztrák-Magyar Monarchia kiegészítő fegyveres ereje a landsturm, illetve annak magyar megfelelője a népfelkelés volt megbízva. A pozsonyi katonai parancsnokság alá tartozó 7 fogolytáborban ezt a feladatot I-VII-ig számozott őrzászlóalj látta el. A somorjai hadifogolytáborban az őrző szolgálatot az I. számú őrzászlóalj 3 százada látta el

156 december 21-én a tisztikar létszáma 17, a legénységé 820 népfelkelő. A tiszti és altiszti kereteket a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium adta, a legénységet a pozsonyi és a budapesti katonai parancsnokság. 19 Mivel a kaszárnya termeiben beteg és rokkant hadifoglyok is voltak, az őrkülönítmény teljes létszámát a kaszárnya termeiben nem tudták elhelyezni. Tejfalu központtal létrehozták az ún. áthelyezett VIII. népfelkelő őrzászlóaljat március 10-én Eötvös Béla parancsnok az alábbi jelentést küldte a somorjai táborparancsnoknak: Jelentem, hogy az újonc legénység nagy számban való bevonulása folytán Tejfalun helyszűke állott be, miért is 100 főnyi legénységet a közvetlen szomszédságban levő Királyfia községben és 114 főnyi legénységet Bucsuháza községben helyeztem el. 20 A somorjai népfelkelő őrzászlóalj tiszti állománya 1915 januárjában: 21 Népfelkelő őrzászlóalj Zászlóaljparancsnokság Századparancsnokok I. népfelkelő zászlóalj Somorja Tejfalura kihelyezett VIII. őrzászlóalj Árky Ákos, őrparancsnok ezredes Akáciusz Árkay, alezredes Sófalusi Illés András, főhadnagy - adjutáns Emanuel Klein, főhadnagy élelmezési tiszt Dr. Paul Ormay, a fogolytábor főorvosa Továbbá 3 írnok Eötvös Béla, alezredes Svetozár Krsztics, hadnagy adjutáns Fischer Sámuel, hadnagy, élelmezési tiszt Bódi László, főhadnagy Bothner Eugen, százados Rohonyi János főhadnagy Adolf Lukács, főhadnagy Koloman Szojka, főhadnagy Veres Vince, főhadnagy Szenes Aladár, főhadnagy Cseresznyés Aladár, főhadnagy A fogolytáborokban szolgálatot teljesítő népfelkelő alakulatok az évi átszervezés után a következő szervezetet kapták: 1/ magyar királyi, illetve császári és királyi népfelkelő őrzászlóalj (század), 2/ magyar királyi, illetve császári és királyi népfelkelő hadifogoly kísérő őrszázad. A népfelkelő őrzászlóalj feladata a hadifoglyok őrzése és kísérete a hadifogolytáboron belül és annak legközelebbi környékén. Az őrzászlóalj tehát kizárólag csak e célra alkalmazható. Az őrzászlóalj ennél fogva külső vezénylésekre őrkíséretet, valamint a táborparancsnokság részére pótlást, nem állít ki. A népfelkelő hadifogoly-kísérő őrszázad A népfelkelő őrzászlóalj bélyegzőjének lenyomata feladata a táboron kívül szükségessé váló tiszti és legénységi kisérések ellátása. Katonai tekintetben a hadifogoly kísérő őrszázad közvetlenül a hadifogolytábor parancsnokának van alárendelve. 22 A népfelkelő őrzászlóaljak számozva voltak. Az osztrák landsturmann zászlóaljak arab a magyar népfelkelő őrzászlóaljak római számmal voltak jelölve. A somorjai népfelkelő őrzászlóalj a VIII-as számot kapta. 154

157 A hadifoglyok érkezése a fogolytáborba Az első világháborúval foglalkozó szakirodalom egyöntetűen azon az állásponton van, hogy a hadviselő felek a háborút néhány hónap alatt befejezettnek vélték, ezért a hadifoglyok elhelyezésére és ellátására nem fordítottak kellő figyelmet. Nem sejtették annak lehetőségét, hogy a háború első hónapjaiban százezrek esnek hadifogságba. A nemzetközi konvenciók értelmében az ellenséges katona fogságba ejtése nem más, mint az elfogott ellenséges katona biztonságos őrizetben tartása a háború végéig. Az elfogott katona fogságba esésének első pillanatától az 1907-ben elfogadott hágai egyezményekben foglaltak védelme alatt áll. A 4. cikkely kimondta, hogy a hadifogoly az ellenséges kormányok, nem pedig az őket foglyul ejtő egyéneknek, vagy csapattestek hatalma alatt állnak. A hadifoglyokkal emberségesen kell bánni. Mindaz, ami személyesen az övék, tulajdonukba marad, a fegyvereket, lovakat és katonai iratokat kivéve. Vagyis a fogságban tartó államot terhelte a hadifoglyok hátraszállítása, emberhez méltó körülmények között történő elhelyezése, ellátása, egészségügyi gondozása, valamint az ellenségeskedés beszüntetése után hazaszállítása. 23 A hadviselő felek fogolytáboraiban, köztük a somorjaiban is a nemzetközi egyezmények csak részben valósultak meg. A fogva tartó és a fogoly viszonyát érzékelhetően befolyásolta az adott országban kialakult háborús hangulat, a háborús körülményekből és a hatalmas létszámú hadifogoly tömegből adódó élelmezési, ruházkodási problémák megoldási módja, valamint a fogolytábor-parancsnok és az őrszemélyzet embersége, vagy a somorjai táborban is gyakran jelentkező nemzetiségi gyűlölet, vagy a szolidaritás érzése. A Konzulnak a hadifoglyoktól: 1/ Elfogatásunk után naponta több mint 30 kilométer gyalogoltunk, és hét napon át nem kaptunk kenyeret. A szögesdrót-kerítésen innen és túl

158 2/ A vasúti és dunai szállítás alatt 200 ember kétnaponként egy font kenyeret kapott. 3/ A szállítás lótrágyával szennyezet, lezárt vasúti kocsikban történt, szörnyű volt a zsúfoltság, és arra kényszerítettek minket, hogy a kisebb egészségügyi dolgainkat a vagonban végezzük. Az őrszemélyzet vásárlás céljából pénzt vett el tőlünk, de semmit sem kaptunk. Három font kenyérért 1 rubel 25 kopejkát vettek el. 4/ Hadifogságba esésünk után mindent elvettek tőlünk, kabátot, ruhaneműt, pénzt, és több mint egy hónapon keresztül földbe vájt kunyhókban laktunk. Azért, hogy a hideg elől védve legyünk, földalatti lyukakba ástuk magunkat. 5/ Ruháinkat elvették, helyette nem adtak semmit. A sebesültek saját véres ruháikban maradtak. Az egészségesek többsége hiányos ruházatban volt. 6/ A fürdőhelyiségbe egyszerre öt ember fért be, nincsenek ruháink, ember van itt, mire mindenki megfürdik, eltelik egy év. A fürdéshez szükséges vizet magunk pumpáljuk. 7/ Az egész tábort mi építettük fel. A faanyagot a tábortól öt kilométerre levő vasútállomásról hordtuk ezen idő alatt- két héten keresztül- naponta ¾ font kenyeret kaptunk. 8/ A felügyelők minden indoklás nélkül ütöttek minket, nem mondták meg, hogy miért kaptuk a verést, azt sem mondták meg, hogy mit szabad és mit nem. Sőt a tiszteket is ütötték. Ütöttek minket, miközben meg is sérülhettünk. 9/ Somorja környékéről, a földekről takarmányt gyűjtöttünk be. 10/ Az étel kevés, csontból és húsból készül. Ez az ellátás. Az éhségtől nem tudunk aludni. 11/ Erőszakosan bánnak velünk, ütnek, kevés élelmet kapunk, és erőszakkal munkára hajtanak. 12/ Két gyanús személy propagandát fejt ki otthonunk ellen és a császárt szidja. Az összes hadifogoly nevében a 2. Zászlóalj 2 megbízott tisztje. 24 Az első hadifoglyok érkezése Földbe vájt kunyhók szeptember 2-án a pozsonyi katonai parancsnokságról Gregus Zoltán tartalékos vezetésével 50 őrkatona ment a kenyérmezői táborba, hogy a túlzsúfolt, embertelen körülmények között sínylődő szerb és orosz hadifoglyokból 2 orosz és 7 szerb tisztet, 994 orosz, 475 szerb, 28 montenegrói katonát, 361 sebesültet és 153 civil internáltat, összesen 2020 hadifoglyot hozzanak az éppen csak kialakulófélben levő somorjai táborhelyre. A hadifoglyok szeptember 3-án érkeztek a körtvélyespusztai hajóállomásra, onnét menetoszlopban hajtották őket a táborba

159 Itt is sivár és nyomorúságos körülmények között éltek. Életkörülményeiket ékesen bizonyítja Kranzinger Nándor somorjai papírkereskedő fényképsorozata. A fényképekből képeslapokat is készített, amelyek rossz benyomást keltettek a somorjai táborról január 18-án a somorjai járásbíróság a pozsonyi királyi ügyészség évi 41/L számú feljelentése alapján a képeslapokat lefoglalta, további árusításukat betiltotta szeptember 5-én a hadügyminiszter leiratban értesítette a táborparancsnokot, hogy a fogolytábor létszámát a közeljövőben főre emelik, továbbá közli, hogy a barakkok elkészültéig a hadifoglyok a szabad ég alatt tartózkodnak, de biztosítani kell számukra szélfogókat, szalma- vagy lombkunyhók felállítását szeptember 6-án 179 montenegrói internált civil érkezett a táborba szeptember 9 11-e között hadifogollyal bővült a tábor létszáma szeptember 16-án az úszori vasútállomás vezetője az alábbi tartalmú táviratot továbbította a táborparancsnoknak: Hivatalos tisztelettel értesítem, hogy, hogy ma este a 615. számú vonattal 8 óra 54 perckor orosz sebesültek érkeznek Somorjára, létszámuk előttem ismeretlen, kérem szíves intézkedését. Az szeptember 23-án rögzített hadifogoly létszám: orosz, 61 szerb, 114 montenegrói, 33 macedón, 41 lengyel katona és 6 civil. 28 A Csallóközi lapok című újság a somorjai táborról a következőket írta: Az, orosz, szerb és montenegrói hadifoglyok száma eddig Somorján , f. hó 14-én érkezett 107 sebesült orosz hadifogoly, kiknek állapota elég súlyos. Mindössze 436 sebesültet ápolnak Somorján. ( ) Az összes hadifogolyra 800 honvéd népfelkelő 26 tiszt és alezredes vezénylete alatt. ( ) Alkalma volt tudósítónknak egynéhány orosz hadifogollyal beszélni, kik azt mondják, hogy majdnem mind a krasniki vagy a lublini harctéren kerültek fogságba. 29 Jelenlegi helyzetükkel meg vannak elégedve, szidják a szerbeket, hogy ők az okai mindennek. Hatalmas szál emberek, saját bevallásuk szerint, nem tudják állni a szuronyrohamot, megadják magukat, már messziről jelzik a feléjük közeledő osztrákmagyar csapatoknak fehér kendő lobogtatásával. Pedig mondják a szuronyrohamokat az utóbbi időben erősen gyakorolták a kaszárnyában. Élelmükkel meg vannak elégedve, csak kenyeret szeretnének folyton enni, mert az ő kenyerük, mint mondják, korpából készül. A parancsnokság szerint még jön körülbelül 4000 hadifogoly. 30 A keleti és a déli front gyűjtőállomásairól továbbra is folyamatosan érkeznek hadifoglyok március 21-én a pozsonyi katonai parancsnokság értesíti a somorjai táborparancsnokot, hogy a következő 14 napban újabb fogolyszállítmány várható. Somorjára 3250, Dunaszerdahelyre 2100, Nagymegyerre Korábban már jelezetem, hogy a somorjai fogolytáborban az oroszokon kívül kisebb létszámú szerb, montenegrói és macedón csoport is volt. A hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján a hadifoglyokat lehetőleg nemzeti hovatartozásuk szerint kellett elhelyezni. Montenegrói civil hadifoglyok A szerb udvar 157

160 Kezdetben a Balkánról érkező hadifoglyokat elkülönítve, szigorúbb felügyelet alatt a kaszárnya egyik udvarában, a szerb udvarban helyezték el. Innét fokozatosan a nagymegyeri táborba, az internált civileket a Nezsiderben internáltak részére létrehozott táborba vitték. Külön csoportként kezelték a cári hadseregben szolgáló lengyeleket, valamint a lengyel civil internáltakat. Létszámuk 1914 december 1-jén 1447, 1915 január 1-jén 942, július 1-jén 131. Az augusztusi létszámkimutatásból már hiányoznak a lengyel hadifoglyok. 32 A hadifoglyokat a könnyebb tájékoztatás, ellenőrzés végett századokba és zászlóaljakba osztották. A Montenegrói civil hadifoglyok somorjai fogolytáborban három regimentkommandót hoztak létre. A kommandó élén a táborparancsnok által kinevezett hadnagy állt. Az I. és a II. számú regimentkommandót bataillonra osztották. A bataillonok élén orosz tisztek, vagy tiszthelyettesek álltak. A III. számú regimentkommandót 2 bataillonra osztották. Külön csoportba osztották a tábor építésén dolgozókat és a tábor kórházában kezelt betegeket. A lengyel orosz foglyokat polgári személy képviselte. A bataillonok vezetőit a hadifoglyok választották, feladataik Létszámellenőrzés és jelentésadás közé tartozott a hadifoglyok érdekképviselete (pl. lásd az elfogott panaszos levél aláírói). Naponta két alkalommal létszámellenőrzést végeztek, erről jelentés adtak feletteseiknek. 33 Az érkező csoportokkal egyidőben elkezdődött a kezdetben főleg állami munkára igénybe vett hadifoglyok alkalmazása. Ezzel részletesebben a Hadifoglyok munkába adása című fejezetben foglalkozom, itt csupán néhány példát említek: október 16-tól 200 orosz hadifogoly a hajmáskéri katonaváros gyakorló lőteren dolgozik novemberében 600 orosz hadifogoly a freistadti fogolytábor építésén dolgozott január 16-án 300 egészséges mesterembert vittek Feldbachba december 28-án 400 orosz hadifogoly a mosonmagyaróvári lőporgyárba ment dolgozni. 158

161 Olasz hadifoglyok a somorjai táborban május 23-án az olasz kormány hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Olaszország hadba lépésével az Adriai-tenger északi partvidékén, valamint a Dolomitok térségében új hadműveleti terület jött létre. A kezdeti olasz sikerek után a Monarchia hadserege az olasz előrenyomulást megállította, majd ellentámadásával elkezdődött az Isonzó-csaták véres sorozata. Az olasz fogolyáradat elhelyezése komoly nehézséget okozott a Monarchia illetékes katonai ügyosztályának ben a legtöbb olasz hadifoglyot Ausztria területén helyezték el, Braunauban, Mauthausenben, valamint az akkor felépített sigmundsherbergi fogolytáborban. A hadifoglyok kisebbik részét a már működő magyarországi táborokban kialakított, más nemzetiségű hadifoglyoktól elkülönített részében helyezték el. Ezek közé tartozott a somorjai orosz fogolytábor is. Az évi Hágai egyezmény nem rendelkezett egységesen a tisztek és a sorkatonák helyzetéről. A tisztek kedvezőbb elbírálás alá estek. A 17. cikkely előírta, hogy a fogoly tisztnek olyan fizetést kell adni, amilyenre az őt fogságban tartó ország hasonló rangfokozatú tisztjének igénye van. Ezt az illető kormány megtéríteni köteles. Viszont a kapott járandóságból kellett saját élelmezéséről, ruházkodásáról gondoskodni. A törzstiszteknek külön szoba járt. 35 A hadügyminisztérium döntése alapján Somorján olasz tiszteket kellett elhelyezni. Érkezésük előtt a részükre kijelölt tábori részt úgy kellett kialakítani, hogy megfeleljen a nemzetközi feltételeknek. Erre a célra a jól elkülönített, szögesdróttal körülkerített infekciós részleg volt a legalkalmasabb. A táborparancsnokság az infekciós részleget a fogolytábor központi részében, más célokra használt 6 barakkban helyezte el. A barakkok alapos fertőtlenítése után deszkafalak beépítésével a törzstisztek részére 1 személyes, a többi tiszt részére 4 személyes szobákat alakítottak ki. A 8 barakkban egyenként tisztet számítva férőhelyet hoztak létre. További 4 barakkban hasonló megoldással barakkonként 48 tiszt részére 192 férőhelyet alakítottak ki. A kivitelezési munkák befejezése után módosításokra került sor, ugyanis nem számoltak a tisztekkel érkező jelentős létszámú tiszti szolgával. Az alacsonyabb rangfokozatú tisztek 4 barakkjából leválasztott másfél barakkban helyezték el a 161 tisztiszolgát. 36 A tisztek szobáit és a a két éttermet a padlózattól a mennyezetig papírlapokkal borították. A mennyezetre eltérő színű lapokat használtak. A szobák alapberendezése: ágy, szalmazsák, fejvánkos, takaró, polc, asztal, megfelelő számú székkel, mosdóállvány, mosdótál, porcelán vizeskancsó, szappantartó, tükör, éjjeliszekrény, ruhatartó, köpőcsésze, éjjeli tál, petróleumlámpa, kályha. 37 A tiszti táborhoz tartozó kiegészítő létesítmények: tiszti konyha 3 tűzhellyel, 2 étterem, római katolikus kápolna, legénységi padokkal, 7 szentképpel, színházterem, fürdő és fertőtlenítő helyiség, 1 kantin, nyeregtetős fészer (mivel a tábor területén nincs árnyékos hely), latrinaépület felső ülődeszkával. Sportolásra alkalmas pályák: teniszpálya, 1 kisebb és 1 nagyobb sportpálya. A szobákat petróleumlámpával világították. A kerítés és a barakkok között húzódó 2,5 katasztrális holdnyi mezőgazdasági területen 1916 tavaszától a tisztiszolgák zöldséget, paradicsomot, paprikát és burgonyát termesztettek a tiszti konyha részére. A tiszti szolgák étkezését a fogolytábor élelmezési osztálya biztosította. A tisztek étkezése 2 étteremben, 3 fizetési osztály alapján történt. 38 Étkezési költség személyenként 1 hónapra/korona Tisztek száma Korona I. csoportba II. csoportba III. csoportba

162 A tisztek az étkezéshez szükséges alapanyagot saját zsoldjukból fedezték. Az alapanyag egy részét, pl. rizs, makaróni Olaszországból, a többit az itteni beszállítóktól vásárolták. Az 1917-ben készült tiszti konyha és éttermek leltárában feltüntetett fontosabb tételek némi támpontot adnak azok komfortfokozatáról: kávéscsésze 360 db, teáscsésze 350 db, kávéskanál 398 db, különböző méretű és rendeltetésű tálak 67, kompótos tál 25, nagytányér 760, kistányér 300, merőkanál 40, evőkanál 398, villa 300, vizes kancsó 170, vizespohár 1180, só- és paprikatartó 25, asztalterítő 189, asztalkendő A tiszti tábor benépesítése 40 A táborba érkezés időpontja Érkezők száma Honnan érkezett június mauthauseni fogolytáborból különböző időpontokban 154 mauthauseni fogolytáborból különböző időpontokban 66 sigmundsherbergi fogolytáborból július braunaui olasz táborból augusztus 5. 5 ostffyasszonyfai fogolytáborból különböző időpontokban 25 tartalékkórházakból különböző időpontokban 54 távozott Az olasz tiszti állomás napirendje: 1. 6,00 tiszti szolgák ébresztője, tisztálkodás. 2. A tisztek legkésőbb reggel 8-ig felkelnek, 8,00 órakor reggeli. Ez alatt a tiszti szolgák kitakarítják a tisztek szobáit. 3. Jelenlét ellenőrzése: a/ tiszti szolgák jelenlétét a népfelkelő fogolyőrök ellenőrzik a 14. számú barakkban. b/ a tisztek jelenlétét az olasz tiszti állomásért felelős Leitner népfelkelő főhadnagy végzi a 9. számú barakkban (színházterem) 10,30 kor. 4. Ebéd 12,00 órakor ,00 órakor séta az előző napon kiválasztott útvonal szerint. 6. Vacsora 7,30 órakor. 7. 9,00 órakor takarodó ,00 órakor lámpaoltás. Megjegyzés: Az olasz tiszti állomást körbezáró drótkerítést 10 méteren belül megközelíteni tilos. 41 Jelenčič főhadnagy egyik jelentéséből a pozsonyi katonai parancsnokság részére, december 15. részletesebb tájékoztatást kapunk a tisztek helyzetéről. A jelentés alapján a tiszti állomásnak 342 lakója van, ebből 3 tisztet kórházban kezelnek. A tiszti szolgák száma 161. A tisztek elszállásolása a barakkokban jó. A tiszti szolgák 2 barakkban laknak. Szobáik a szél és a hideg ellen védve vannak. A szobák szigetelését saját erejükből, vagyis önfinanszírozással oldották meg, szobáik ezért melegebbek. Általában a fűtött helyiségekben, ahol a tisztek tartózkodnak, nem tudtak több mint 8-10 Réaumur hőmérsékletet mérni. A lakószobák ilyen hőmérsékletét azzal indokolja, hogy a szobák túlságosan magasak, a kályhák rossz állapotban vannak. A tisztek részére kiutalható fa mennyisége 3250 gramm személyenként és naponként. Ennek költsége 30 fillér. A jelentéstevő megjegyzi, hogy ágylapokkal, éjjeliszekrényekkel fűteni szigorúan tilos. A jelentés szerint az olasz tiszti tábor fürdőépülete, illemhelyek tisztasága nem megfelelő. 160

163 A tiszti szolgák jelenlétét a népfelkelő fogolyőrök ellenőrzik a 14. számú barakkban. A tisztek ellenőrzése a 9. számú barakkban (színházterem) történik naponta 10,30-kor. Az ellenőrzést a tiszti állomásért felelős hadnagy végzi. Észrevételeiket, panaszaikat a jelenlét ellenőrzése után adhatják le, ezekről feljegyzés készül. A tisztek havi járandóságáért Leitner Ernő hadnagy, postatiszt a felelős. A megítélt összeget kézpénzben, napi árfolyamon, koronában kapták meg. A barakkokban, a berendezési tárgyakban okozott kár összegét levonták. 42 Kimutatás a tiszti állomáson tartózkodó olasz hadifoglyok létszámáról, valamint járandóságukról az naptári évben: 43 Rangfokozat Hónap Ezredes 1 Őrnagy Százados Főhadnagy Hadnagy Aspiráns Összesen A nemzetközi szerződések elviselhető feltételeket teremtettek az olasz tisztikar részére. Ennek ellenére a fogságba kerülés következtében létrejött új életminőség, a bizonytalanság, a drótkerítés mögé zártság, az elhúzódó háború a tisztek lelki állapotát is megviselte. Gyakran panaszkodtak fogvatartóikra, amiért nem tartották be a vállalt nemzetközi szerződéseket, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a szerződéseket saját elképzeléseik szerint értelmezték, túlzott igényekkel léptek fel, nem vették figyelembe a Monarchia gazdasági helyzetét, az általános nyersanyag és élelmiszer szűkre szabott kereteit. Az egyik levélben Armellini őrnagy kifogásolja, hogy a már több éve fogvatartott katonák lelki életével senki sem törődik, érdekeiket nem tudják érvényesíteni, minden beadványuk csak írott malaszt. Panaszkodnak a levelezés lassúságára, a postai szolgáltatások alacsony színvonalára. Az otthonról kapott csomagokat felbontva kapják meg, azok tartalma gyakran hiányos. A csomagokból leggyakrabban a dohány portéka hiányzik. Esetenként teljesen üres csomagot kézbesít a tábori posta. A reklamálásnak nincs esélye. A fogolytábor kantinjában csak nagyon elvétve van dohány, amikor van, az nagyon drága. Különösen sok a panasz a kenyérellátásra. 300 ember napi kenyéradagja 52 kilogramm. Kérik a táborparancsnokot, hogy a tisztek havonta egy alkalommal utazhassanak Pozsonyba, ott a bőségesebb választék reményében megvehessék a havi borszükségletüket, valamint tiszti rangjukhoz, korábban megszokott életvitelükhöz szükséges áruféleségeket. Kifogásolják a latrinák rossz minőségét, állapotuk nem felel meg az általános higiéniai követelményeknek. A téli hónapokban folyamatosan panaszkodnak a szobák alacsony hőmérsékletére, pedig a tapétázásnál felhasználták a tisztek zsoldját is. A fedőlécek rosszul takarnak, beáramlik a hideg. A világításhoz szükséges petróleum is kevés, szobánként 4 napra 0,2 liter. A cenzúra által engedélyezett és megrendelt újságok rendszertelenül, általában késve érkeznek meg. Ez alól kivétel, ha az újság olasz harci vereségekről számol be. Sok a panasz az őrkíséretre, gorombák, durván bánnak a tisztekkel. 44 Az olasz tisztek a szögesdróttal bekerített területen szabadon mozoghattak, sportolhattak, mozgásszabadságuk azonban a tábor területén kívül korlátozva volt. A fogolytábor szabályzata engedélyezte a táboron 161

164 kívüli séta lehetőségét is, ami napi két órában volt meghatározva. A táborvezetőség az útvonalakat úgy jelölte ki, hogy azok lehetőleg kerüljék ki a lakott területeket. A tisztek sétáltatását az őrzászlóalj tisztjei felügyelték. Az útvonalat az előző napon kölcsönös megegyezés alapján határozták meg, ami a következő napon a napiparancs része volt. A táborparancsnokság a következő útvonalakat engedélyezte: 1. Somorja-Dénesd országúton oda és vissza. 2. Somorja-Erzsébetmajor kocsiúton a 126-os kódig (1: méretarányú térképen), majd Úszor- Gancsháza vonalon vissza a fogolytáborba. 3. A második útvonal fordított irányban. 4. Az országúton Dénesd irányába, majd Kisgútor felé a kocsiúton, Gútor érintésével vissza a fogolytáborba. 5. A negyedik útvonal fordított irányban. 6. Somorja érintésével északra Úszor irányába, majd vissza Gancsháza érintésével a fogolytáborba. 7. A hatodik útvonal fordított irányban. 45 Az orosz hadifogolyok kijelölt sétaútvonalai (1918 májusától) A sétát felügyelő őrszemélyzet feladatai közé tartozott a szökések megakadályozása, a kijelölt útvonal betartása. A táborparancsnokság elvárta, hogy a sétára kiengedett tisztek kerüljék a konfliktusokat a civil lakossággal. Kocsmák látogatása és 162

165 nőkkel való kapcsolatfelvétel tilos. A szabálysértők ellen fegyelmi eljárást indítottak, ami első alkalommal 20, a második szabálysértés után 30 napos szobafogsággal járt. A szobafogság amit külön helyiségben kellett letölteni alatt nem fogadhattak látogatókat, írás és olvasás engedélyezve volt, viszont a dohányzást tiltották. A tisztjelöltek esetében a fegyelmi időtartama alatt az olvasás és írás tiltva volt, továbbá minden harmadik nap élelmiszerkorlátozással járt. A szobafogság alatt a zsoldot napi 6 fillérrel lehetett csökkenteni (K.u.K. Abt.10/Kgf Nr számú körrendelet). 46 A Monarchia hadserege 1917 őszén sikeres hadműveleteket hajtott végre az olasz hadszíntéren. Az október 24-én kezdődött 12. isonzói csatában halott és sebesült mellett olasz esett fogságba. Az isonzói csatatereken fogságba esett olaszokból sok sorkatonát hoztak a somorjai fogolytáborba. Kezdetben a bécsi hadügyminisztérium olasz elhelyezésével számolt november 2-án értesíti a táborparancsnokot, hogy készítse fel a tábort a teljesen kimerült, éhező, lerongyolódott, eltetvesedett 5000 olasz hadifogoly katona fogadására. A fogolytábor sütődéiben november 15-én 569 kenyeret sütöttek (1 kenyér tömege 1680 gramm) a 16-án érkező olasz sorkatona állományú hadifoglyok részére. A távirat valós tartalmát igazolja a 2929 hadifogoly ruhaszükségletéről december 2-án felvett kimutatás sapka köpeny blúz nadrág cipő ing nadrág Használhatatlan Hiányzik Összesen A hiányzó ruhadarabok egy részét a tábor készletéből másnap megkapták a hadifoglyok. A teljes ruhaigényt újabb kincstári készletek érkezése után, január 15-én pótolták. A hadifoglyokat a táborba érkezés után a szokásos módon fertőtlenítették: hajvágás, fürdetés, majd a naftalinnal és karbollal fertőtlenített B és D tábor lakóbarakkjaiban helyezték el őket. 48 A B és D lágerben együtt olasz hadifogoly. Teljes létszámkimutatás a somorjai fogolytáborba érkező olasz hadifoglyokról: 49 Transzport szám: táborba érkezes napja létszám honnan érkeztek l Oberlaibach Oberlaibach Oberlaibach Oberlaibach Innsbruck Kőszeg, tartalékkórház Assling Assling Assling Seebach Laibach Birnbaum Pozsony Seebach 163

166 Birnbaum Birnbaum Kronau Birnbaum Birnbaum Birnbaum Birnbaum Birnbaum Seebach Seebach Összesen hadifogoly A hadifoglyok őrzése A somorjai fogolytábor őrzésével megbízott népfelkelő őrzászlóalj feladatait Kürti őrnagy őrzászlóaljparancsnok utasítása tartalmazza. 50 Az őrség kirendelése: A táborőrség naponta felváltva a századok által rendeltetik ki. Az őrség rendeltetése: Az őrség rendeltetése, mint fogoly - és biztonsági őrség a hadifoglyokat megőrizni, A fogolytábor alaprajza az őrhelyek bejelölésével 164

167 a tábor kincstári vagyonát oltalmazni és biztosítani. Kölessége a tábor területén és közvetlen környékén a rendet és tisztaságot fenntartani, és ügyelni, hogy a foglyok a tábort kíséret nélkül el ne hagyják és velük jogosulatlanul senki ne érintkezzék, továbbá ügyelni arra, hogy nem somorjai tiszt, szolgálatban nem álló legénységi vagy polgári egyén csak a cs.és A VIII. népfelkelő őrzászlóalj katonái kir. hadügyminisztérium, a pozsonyi katonai parancsnokság vagy a somorjai táborparancsnokság által kiállított igazolvány felmutatása után léphessen be a táborba. Ha ilyen igazolvánnyal ellátott egyén jelentkezik, a tábor ügyeletes tisztjéhez kell utasítani, aki gondoskodik az illető személy kíséréséről, és telefonon jelenti jelenlétét a tábor- és zászlóaljparancsnoknak. A külső őrök kötelessége a kerítéstől minden idegent távol tartani, s arra vigyázni, hogy a hadifoglyok a táborból ki ne szökjenek, idegenekkel ne beszéljenek, semmit se kapjanak tőlük, se át ne adjanak nekik. Az őrszemeknek szigorú kötelessége éjjel és nappal a hadifoglyokat szemmel tartani, hogy sehol a drótkerítéshez 10 lépésnél közelebb ne menjenek, azt ki ne vágják, és meg ne rongálják. Az őrszemek éjszaka minden ¼ órában szám szerint felhívják egymást. A felhívást az 1. számú őrszem kezdi. A tábor körül ólálkodó polgári egyéneket el kell parancsolni, minden gyanús észrevételt haladéktalanul jelenteni kell az őrparancsnoknak, aki a dolgot azonnal megvizsgálja, és ha kell, a tábor ügyeletes tisztjének jelentést tesz. A belső őrök kötelessége a számukra kijelölt oldalon levő barakkcsoportokat és konyhákat, latrinákat is felügyelni. A raktárak és szabadon felhalmozott készletek közelébe állított őrök a szén- és fakészlet és az élelmiszer raktárak mellett, az asztalosműhely körül is ügyeljenek, hogy az illető raktárból vagy készletből senki ne lophasson. Az élelmiszer raktárak előtt felállított őr köteles a raktárra, illetve annak utcai frontjára és a mellette levő raktárakra felügyelni, hogy onnét senki semmit el ne vigyen, és kárt ne okozzon. Az átjáró kapuk mellé állított őrök szabályozzák és ellenőrzik az átjárást a tábor egyes részei között, hogy a hadifoglyok a tábori postára, gyengélkedő-vizsgálatra, fürdőbe, kantinba, stb. ne járhassanak őrizet nélkül. Ugyancsak erre vigyázzanak a kijáró kapunál álló őrök is. A tábor összes kapuját éjjel-nappal zárva kell tartani s mindegyiknek kulcsa a legközelebb álló őrnél legyen, aki csak arra az esetre nyitja ki a kaput, míg a be- vagy kimenetelre jogosult egyének vagy kocsik a táborba vagy onnét kijutnak. A szökevénybarakk őrei folyamatosan figyeljék meg, mi történik az őrizetükre bízott barakkokban és azok körül, ha valamit észrevesznek, azonnal nyomják meg a villamos csengőt és gyorsan továbbítandó szóbeli jelzéssel is értesítsék a főőrséget. 165

168 A táborban esetleg előforduló nyugtalankodás, zavargás, lázadás vagy riadó esetén az őrség a táborügyeletes tiszt rendelkezése szerint viselkedjék mindaddig, míg az igényelt megerősítés megérkezik, és az ügyeletes tisztnél magasabb rangú tiszt a tábor területén levő csapatok fölött a parancsnokságot át nem veszi. Az őrség elosztása: Az őrség elosztása, elvonulása és felváltása az őrzászlóalj laktanya udvara. Az ismertető jel az őrparancsnok által pontosan feljegyzendő. Az őrök rendszerint minden 2 órában váltandók fel, zord hideg vagy igen nagy hőségben az őrparancsnok belátása szerint óránként is felválthatók. A hadifoglyok élelmezése A hadifogolytáborokban sínylődő katonák életét alapvetően 4 tényező befolyásolta: az élelmezés, az elszállásolás, az egészségügyi ellátás, és a bánásmód. A nemzetközi egyezmények értelmében ha nincs a hadviselő felek között erre nézve külön megegyezés a hadifoglyokat az élelmezés, szállás és ruházat tekintetében ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint amilyenben annak a kormánynak csapatai részesülnek, amelynek a fogságába estek. 51 A tábor indulásakor a hatalmas hadifogoly tömeg ellátásához nem voltak meg a szükséges tartalékok. A szabad ég alatt literes kondérokban főzték az ételt. Sok hadifogoly evőtállal sem rendelkezett, azokat később a ligetfalui zománcedény gyárból pótolták. Kedvező változásra az első barakkok, Fő az ebéd valamint a hozzájuk tartozó konyhák átadása után került sor. Kezdődik az ebéd kiosztása A korrupció és a visszaélés napirenden volt szeptember 14-én a járási főszolgabíró értesíti a táborparancsnokot, panasz folytán tudomására jutott, hogy Kovács György tiszti szolga 4 darab kenyeret adott el, darabját 1 koronáért J. Finckler nevű orosz hadifogolynak. Balogh 166

169 állítása szerint századbeli népfelkelők is 1 koronáért árulják a katonakenyeret. Tekintettel arra, hogy a katonakenyér ára 50 fillér, a 100%-os felemelése az 5600/914 szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 1 -sába ütköző cselekményt képez, mely polgári egyének esetében 15 napi elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető megkérem, szíveskedjék saját hatáskörében a legsürgősebben intézkedni, hogy a fentebb érintett kenyéruzsora a katonaság körében megszüntettessék, annyival is inkább, mert a kiéhezett hadifoglyok végső szükségben bármily összeget is megadnak egy falat kenyérért, s így szorult helyzetük kihasználása meg nem türhető. A fogolytáborban előforduló visszaélésekre a bécsi hadügyminisztérium is felfigyelt. A központi cenzori hivatal értesítette a hadügyminisztériumot, hogy a somorjai hadifogolytáborból nagy mennyiségű levelet foglaltak le. A levélírók a táborban uralkodó rossz körülményekre, a durván viselkedő felügyelőkre panaszkodnak. Sok a panasz a kevés és nagyon gyenge minőségű ételre. A miniszter nyomatékosan figyelmezteti a táborparancsnokot, hogy az említettekre jobban figyeljen, állapítsa meg, hogy a levelekben megfogalmazott panaszok jogosak-e. Fokozottan figyeljék az orosz fogoly orvosok tevékenységét, mert lehetséges, hogy a postára adott és lefoglalt levelek az ő közreműködésükkel jutottak ki a fogolytábor területéről. 52 Kutatásaim során a vizsgálat eredményére utaló dokumentumot nem találtam. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a fokozatosan átadott lakóbarakkok, konyhák, valamint az élelmezésre vonatkozó gyakran módosított minisztériumi útmutatások, nem az alacsony étkezési normák felszámolását jelentették, viszont átláthatóbbá, jobban ellenőrizhetővé tették a hadifoglyok élelmezését. A somorjai fogolytábor szabályzata kimondja, hogy minden hadifogoly egy reggelit, egy ebédet és egy vacsorát kap, amihez 750 gramm kenyér jár. A fogolytáborban működő konyhák belső rendjét konyhai rendtartás szabályozta. 53 A fogolytábor élelmezését a parancsnokság mellett működő élelmezési osztály irányította. Az élelmezési osztály vezetője, aki egyúttal a táborparancsnokság tagja, aki a cs. és kir. hadügyminisztérium 10. ügyosztálya által kinevezett Fejér József alezredes volt. A napi feladatok végrehajtását népfelkelő altisztekből és hadifoglyokból álló segédszemélyzet végezte. A segítő személyzet száma a fogolytáborban tartózkodó hadifoglyok számától függött november 27-én 4173 hadifogoly tartózkodott a táborban. Ekkor a konyha és élelmezési osztály létszáma így alakult: orosz szakácsok és konyhai segédszemélyzet: 116 a fogolytábor pékségében dolgozó oroszok: 59 élelmezési csoport: adminisztrációt végző altisztek, élelmiszer, valamint zöldségraktárakban dolgozók, részben hadifoglyok: 18 Összesen: 193 személy A fogolytábor részére szükséges élelmiszer alapanyagok beszerzését valamint az egy hadifogolynak járó adag mennyiségét, központi rendeletek szabályozták. A háború előrehaladtával a közélelmezésben és a hadsereg ellátásában jelentkező nehézségekhez alkalmazkodva, a hadügyminisztérium több alkalommal módosította a hadifogolynak járó élelmezési normát. A csökkenő norma elsősorban a napi hús és liszt, illetve kenyéradagot érintette. A hadifoglyok előtt a rájuk nézve kedvezőtlen változásokat azzal indokolták, hogy a hadifoglyok sem kívánhatják, hogy bőségben éljenek, amikor a lakosság komoly természetű korlátozásoknak van kitéve. 54 Néhány élelmiszert (tartósított leveseket, hal és tartósított húst, kávépótlót, lisztet, cukrot, zsírt) a fogolytábor megrendelése alapján a cs. és kir. hadügyminisztérium utalta ki. A főzéshez szükséges só, ecet, őrölt paprika, hagyma, kömény, stb. beszerzése a fogolytábor élelmezési osztályának a feladata volt. Ezen áruféleségekből 1 hadifogolyra napi 5 fillért fordíthattak. 167

170 A friss zöldség, burgonya és főzelék alapanyag beszerzését a fogolytábor saját hatáskörében intézte. A hadifoglyok ellátásában fontos szerepe volt a húsnak. A fogolytábor első heteiben a szabad ég alatt készített fő étel általában bab- kása-krumplifőzelék volt, amihez a cs. és kir. hadügyminisztérium által kiutalt húskonzerv járt. A központilag kiutalt friss hús Magánkonyha, szeptember november szállítását nem tudták megoldani, ezért a hadügyminisztérium az önbeszerzést rendelte el. A táborparancsnok levélben fordult a járási főszolgabíróhoz kérem, miszerint a környékbeli jegyzőket és bírákat utasítani szíveskedjék, hogy a községben levő, vágásra alkalmas eladó marhákat, tulajdonosaik a táborparancsnokságnak megvételre ajánlják fel. Kényszervágás esetén, amennyiben a marha húsa egészséges, a parancsnokság az állategészségügyi szabályok betartása mellett megveszi. 55 A fogolytábor beszállítói közé tartozott: Spitzer Simon (Nagylég), gróf Pongrácz Frigyes (Nagyszarva), Goldmann Mór, Lusztig Jakab (Nagylúcs), Lusztig Márk (Sárosfa), Csiba Antal (Somorja),Mezei István (Gútor), Galambos Miklós (Bacsfa), Bittó Lipót (Sárosfa), Steiner Náthánné (Somorja), Kohn Dávid (Nagylég), Schuszter Béla (Sámot), Goldmann Gyula (Somorja), és Deutsch Sámuel (Somorja) marhakereskedők. 56 A környező falvakból behozott vágómarhát az állategészségügyi szabályok betartása végett a somorjai vágóhídon, a fogolytábor részére kialakított és elkülönített helyen, állatorvos jelenlétében vágták le, délelőtt 8-10, illetve délután 2-4 óra között. A vágásoknál közreműködő hadifoglyok ilyenkor többlet élelmiszerhez jutottak. Erről a somorjai bíró április 18-án az alábbi jelentést küldi a táborparancsnoknak: A vágóhídon dolgozó orosz hadifoglyok kihasználják az 1 fegyőr figyelmetlenségét és ellopják a levágott állatok belső részeit az emberi szervezetre káros részeket: tüdő máj, satöbbi, annak elfogyasztása végett a ruháikba rakják, és a táborba viszik /1918 telén, amikor az oroszok mellett olasz katona is tartózkodott a fogolytáborban, a szükséges húsmennyiség egy részét a Hadi Termék Rt. Pozsonyi kirendeltsége szerezte be. Február 27-én a tábor illetékes tisztje az Rt. diósförgepatonyi telepén 20 vágómarhát vett át. 58 A hazai származású hús kímélése céljából (kell a fronton harcoló katonáknak) a hadügyminisztérium nagy mennyiségű dán húst vásárolt. A dán pácolt hús egy részét a fogolytáborban használták fel, másik részét a hadifoglyokat foglalkoztató gazdák, vállalatok a hadifogolytáboron keresztül szerezhették be. A munkaadók a szállítási költségen kívül 1 kilogramm húsért 8 korona 40 fillért fizettek. 59 A somorjai fogolytábor január 20-a és szeptember 27-e között kilogramm pácolt húst vásárolt. A fogolytábor nem volt felkészülve a nagy mennyiségű hús megfelelő tárolására július 26-án az ügyeletes élelmezési tiszt, Schuszter Márton jelenti, hogy 975 kilogramm romlott pácolt húst talált június 30. és augusztus 16. között kilogramm emberi fogyasztásra alkalmatlan hús kellett megsemmisíteni. Ezek után a pozsonyi katonai parancsnokság elrendelte egy jéggel hűtött pince építését. A hűtésre használt műjeget a bécsi jéggyár szállította

171 A kenyeret a fogolytábor sütődéiben orosz hadifoglyok sütötték. Kezdetben egy hadifogoly részére a heti kenyéradag gramm volt. A Monarchia fokozatosan rosszabbodó gazdasági helyzete következtében a polgári lakosság lisztellátása veszélybe került. Ennek következtében a hadügyminisztérium több alkalommal csökkentette a hadifoglyok liszt és kenyéradagját októberétől a napi kenyéradag 420 grammra csökkent. Az Abt /Nr számú körrendelet 1 darab téglalap alakú kenyér tömegét 1680 grammban határozta meg, ami egy hadifogoly 4 napi kenyéradagjával egyenlő. 100 kilogramm lisztből 84 darab kenyeret kellett sütni. Egy kenyér előállításához 1920 gramm nyers, dagasztott tésztát használhattak fel januárjában a napi kenyéradag 350 grammra, majd napi 250 grammra, végül július15-től a hadifogoly kenyéradag 150 grammra csökkent. 62 A kenyéradag csökkenése mellett minőségbeli problémák is előfordultak, mivel a sütéshez gyakran silány minőségű alapanyagot használtak. 63 Más elbírálás alá estek a tábor kórházában fekvő betegek. Részükre külön orvosi ajánlásra búzalisztből sütötték a kenyeret. A kenyérsütéshez két kemencét használtak, naponta általában 8-10 sütést végeztek. Az alapélelmiszerek közé tartozó burgonya beszerzését Orosz pékek csoportja, háttérben a sütődével a fogolytábor kezdetben saját hatáskörében intézte. A gabonafelvásárlás monopolizálására létrehozott Haditermény Rt. megalakulása után, 1916-tól a budapesti Központi Burgonyaelosztó közvetítésével szerezte be. A legtöbb burgonya az iroda brassói kirendeltségének közvetítésével érkezett Erdélyből. A zöldség-és főzelékfélék beszerzése igényes logisztikai feladat volt. A nagymennyiségű zöldség- és főzelékfélét nagyban termelő gazdáktól vásárolta a fogolytábor. Somorja környékéről a legnagyobb és rendszeres beszállítók közé tartozott a Gancsházán gazdálkodó Steiner Jakab, valamint a benkepatonyi Szűcs Károly bérgazdasága. A teljes zöldségszükségletet az ország távolabbi területeinek bevonásával lehetett megoldani. 64 Az appony-kovarci (Nyitra-megye) gazdaság április 12-én, 300 holdon termelt fejes káposztát, tarlórépát, sárgarépát, vöröshagymát eladásra. Somorja szerződést kötött ezen zöldségek megvételére államilag meghatározott maximált áron. A konyhák rendtartása kimondja, hogy a német és orosz nyelvű étlapot jól látható helyen ki kell függeszteni. A fogolytábor levéltári anyagában étlapot nem találtam, viszont előkerült néhány étlap, amelyen az élelmezési tiszt meghatározza az adott hétre felhasználható élelmiszer alapanyagokat. 65 A fent közölt táblázatból megállapíthatjuk, hogy az élelmezési norma nem fedezte a zömében fiatal életkorban levő hadifoglyok energiaszükségletét. Az előírt norma gyakran hamis képet mutat, mivel a zöld- 169

172 A fogolytábor konyháiban felhasznált alapanyagok 1916 januárjában 66 a ségféléket gyakran az állatoknak szánt tarlórépával helyettesítették. A cenzori hivatal által lefoglalt levelek hűen tükrözik a hadifoglyok kilátástalan sorsát, a folyamatos éhezést. Ezekből kettőt közreadok: Katyusa üdvözöllek! Drága gyermekeimet is szívből üdvözlöm. Puszilom az egész családot. Sok levelet írtam, táviratot is küldtem. Az egyik levelemben egy kis segítséget kértem Tőled. Nem válaszoltál. Egyik levelemben megsértettelek, de érts 170

173 meg, olyan rossz életem van, inkább szeretnék meghalni. Legalább nem szenvednék annyit, nem éheznék. Amikor jön a reggel, arra gondolok, milyen jó lenne megenni egy darab fekete, száraz kenyeret. Ha hetente küldtél volna egy csomagot, nem fájna annyira a lelkem. Katya segíts, amíg nem késő! Jó egészséget kívánok mindenkinek. Tisztelettel kérem a cenzúrát, az emberiesség miatt engedje ki ezt a levelet. Somorja, február (Fordította: Márkné Darina, Budapest) A hadifoglyok egy csoportja a következő tartalmú levelet küldte: Somorja város legmagasabb szintű képviselőjének kezébe. A húsztagú orosz katonai csoport nevében írunk Önnek, akik hadifogoly munkán vagyunk a határban, Somorja és Hainburg vonalán. Öt katona nagyon nehéz körülmények között él és dolgozik. A problémát már megbeszéltük az orosz katonai vezetőkkel, kedvező megoldás nem született. Levél Katyusának A somorjai fogolytáborban sem tudtak segíteni, mivel nem értjük azt a nyelvet, amilyen nyelven a somorjai vezetők beszélnek. Ők magyarul beszélnek, főleg az őrfelügyelő tizedes. Mi mindnyájan csak oroszul beszélünk. Főleg Mészáros urat nem értjük. A tolmács viszont csak németül beszél. Mi sokan nyelvjárásban beszélünk és így rossz. Kevés segítséget ugyan kapunk egy szlovákul is beszélő katonától, tolmácsolását, úgy ahogy értjük. Mivel nem törődnek velünk, sokat éhezünk. Azért fordulunk önhöz, tegye kötelezővé Mészáros nevű katonatiszt számára, aki a város legfőbb katonai elöljárója, hogy többet törődjön velünk. Mivel sokat éhezünk és szenvedünk, azért fordulunk önhöz végső elkeseredésünkben, szomorúságunkban, hogy újra törődjenek, és emberi módon bánjanak velünk, hadifoglyokkal, személyesen Mészáros katonai vezető is. 68 (Illés Sándor gimnáziumi tanár fordítása.) A hadifoglyok sanyarú helyzetét bemutató levelek mellett, ellenpéldára is van levél. A cenzori hivatal által lefoglalt, aláírás és dátum nélküli levelet nyilván propaganda céllal terjesztették: Bajtársak! Már két hónapja vagyok fogságban sok testvéremmel együtt egy szép környezetben, Ausztriában. Ahogy hallom, csak Ausztriában több mint ¼ millió orosz katona van hadifogságban. Mi, itt nagyon jól élünk, bőségesen van mit enni. Sok teát és dohányt kapunk. A betegeket is jól táplálják. Ha jól viselkedünk, sok szabadságunk van. Most érti meg az ember, hogy elöljáróink miért mondták, hogy a hadifoglyokkal rosszul fognak bánni. Csak azért hirdették, hogy ne hagyjuk magunkat fogságba ejteni. Aki dolgozni akar, még pénzt is kereshet. Nagyon jól vagyunk, jól megy nekünk, hadifoglyoknak, sokkal jobban, mint ahogy azt vártuk

174 Ételek alapanyagainak jegyzéke Azt a tényt, hogy nem kaptak elegendő élelmet, gyorsan megtapasztalták. A táborvezetés közölte, hogy a kenyéradag leszállítása nem csak a hadifoglyokat, hanem az egész lakosságot érinti, a hadifoglyoknak nem lehet igényük arra, hogy kedvezőbb elbírálásban részesüljenek, mint a hazai lakosság. A több élelemhez jutás érdekében kihasználtak minden adódó alkalmat, az őrök figyelmetlenségét, sokszor egészségüket, sőt életüket veszélyeztető cselekedeteket hajtottak végre. Mindennapos volt a polgári lakossággal folytatott illegális cserekereskedelem. Egy kenyérért néhány koronáért eladták csizmájukat, ruhájukat. A táboron belül egymást lopták meg, a táboron kívül a somorjai gazdák terményét lopták. A sok jegyzőkönyvezett eset közül álljon itt néhány példa: március 29-én az I/4 számú barakk egyik lakója egy adag húst lopott a konyháról, amiért 5 napig tartó magánzárka volt a büntetése. Ugyanazon a napon két orosz hadifogoly az egyik konyha raktárából főzőolajt lopott, büntetésük 15 napi elzárás szeptember 28-án az ügyeletes tiszt jelentette, hogy a»c«táborban igen sok kárt tettek a hadifoglyok, mert a napraforgó-tányérokat letördelték, a magokat étel gyanánt használták szeptember 1-jén Kovács Lajos somorjai gazda panaszt emelt a szolgabírónál, amiért a kukoricaföldjéről az orosz hadifoglyok lopják a kukoricát. A Dunához vezető úton a tábori kis vasúton szemetet hordanak földjének végéhez. A hadifoglyok ugyan őrrel voltak, mindamellett befutottak a kukoricába s azt tördelték. 71 Az illegális cserekereskedelem gyakran előforduló módjáról ad szemléletes képet a somorjai csendőrparancsnok: október 7-én az orosz hadifoglyok a tábor részére Rafai János kísérő századbeli vezetésével répát szállítottak a helybeli vasútállomásról Tábori János rendőrtizedes látta, hogy a hadifoglyok répát dobálnak le Méry János 162 szám alatti somorjai lakos háza előtt. Méry beismerte, hogy kenyér fejében dobták le a répát

175 A somorjai csendőrparancsnok sok jelentése közül még egy megdöbbentő esetet közlök: Csavargás miatt bekísért olasz hadifoglyok közül két hadifogolynál a katonai rendőrök állítása szerint romlott kutyahúst találtak. Egy másik alkalommal két hadifogolynál romlott lóhúst találtak, ami valószínűleg a gyepmester által elásott elhullott állatokból származott oly módon, hogy a csavargó olasz hadifoglyok az elásott döghúst felásták. A csendőrosztag véleménye szerint a nagyszámú megbetegedések egyik fő oka lehet. 73 A hadifogolytábor saját gazdasági telephelyei A cs. és. kir. hadügyminisztérium a fogolytáborok fokozatos önellátásra történő átállását, kisegítő, vagy önálló gazdaságok létrehozásával szándékozta megvalósítani. A somorjai fogolytáborhoz tartozó önálló gazdaságok területileg három helyen működtek: 1. A fogolytábor területén a barakkcsoportok között ben a megművelt terület nagysága 16,35 hektár. Ebből 3,91 hektáron zabot, 4,40 hektáron árpát, 4,16 hektáron kukoricát, 1,30 hektáron kölest, 2,20 hektáron takarmányrépát, 2,20 hektáron bükkönyt 0,14 hektáron babot, 0,22 hektáron konyhakerti zöldséget termesztettek A fogolytábor területén kívül a somorjai határban bérelt földeken: Csölösztőn a Duna védőtöltése mellett 36,91 hektáron burgonyát, babot, kukoricát, dinnyét, hagymát és egyéb konyhakerti zöldségeket termesztettek. A fogolytábor közelében 4,35 hektáron takarmányrépát és kukoricát január 1-től 3 évre haszonbérbe vették a somorjai közbirtokosság 46 hektár kiterjedésű legelőjét évi korona összegért. Itt zöldséget és káposztát termeltek. 75 A csölösztői szarvasmarha telepen átlagosan 30 darab szarvasmarhát neveltek. A községi jegyző több alkalommal figyelmezteti a gazdaság vezetőjét, hogy a gazdaság őrei folyamatosan erdészeti kihágást követnek el, mivel engedély nélkül legeltetnek a csölösztői erdőben és nagy kárt okoznak. A napi fejésátlag liter között ingadozott. A tej egy részét, általában 60 litert orvosi előírásra a tábori kórház betegei kapták, Átlagban napi 5-6 litert a tisztikar tagjai vették meg. A maradék tejből vajat készítettek a beteg hadifoglyok részére. 76 Az élelmezési gondok közé tartozott a valódi tea hiánya is, amit a földiszeder cserje szárított leveleiből készült teával helyettesítettek. A téli hónapokban a hadifoglyok naponta kétszer kaptak meleg teát. A második adaghoz cukor már nem járt. A táborparancsnok 1918 nyarán a község vezetőitől engedélyt kért a somorjai erdőben nagy mennyiségben termő szedercserje levél begyűjtésére. A táborparancsnok átiratával a községi tanács július 1-jén foglalkozott. A határozat teljes szövegét közlöm, mivel rámutat Somorja polgári lakosságának élelmezési problémáira is. A szederlevél gyűjtése augusztus vége előtt nem engedélyezhető, mert a mostani zsírhiányban a földiszeder gyümölcsből készült lekvár szolgál zsírpótlásul, az pedig augusztusban érik be, s azt a hadifoglyok szederlevél szedésével veszélyeztetni a tanács nem akarja. A tejhiány miatt a községnek is szüksége van teának felhasználható szederlevélre, és így a gyűjtés joga augusztus végéig a község lakosságának tarttatik fenn és szeptember 1-től fogja a tanács meghatározni, hogy hol és milyen feltételek s milyen felügyelet mellett engedélyezi a gyűjtést a tábornak. 77 A fogolytábor szomszédságában helyezkedett el a sertéstelep, ahol 1916 decemberében 98 sertést neveltek. Az építési osztály vezetője március 31-én átiratban értesíti a község elöljáróit, hogy a had- 173

176 ügyminisztérium a telep bővítését szorgalmazta 100 tenyészsertéssel, és elrendelte a fabarakk rendszerű sertésólak építését. A hagyományos takarmányok mellett a tábor konyháiban keletkezett zöldséghulladékkal is etették az állatokat, például 1917 tavaszán, a konyhákon felhasznált burgonyából kilogramm tisztára mosott burgonyaháncs gyűlt össze, amit átadtak a A kevevári (fent) és a leányvári (lent) sertéstelepnek. saját gazdaság pecsétlenyomata 3. Különlegességnek számít, hogy a somorjai hadifogolytábornak a történelmi Magyarország déli részében is volt egy önálló gazdasági telepe. Erről Bánlaki főhadnagy október 31-én Keveváráról (Temes vármegye) a következő jelentés küldi: Hivatkozással az Abt. 12 Nr /1917, szerződést kötöttem a cs. és kir. hadügyminisztérium utólagos jóváhagyásától függőleg. A terület főzelék és zöldségtermesztésre kiválóan alkalmas, tápdús, ősi humuszos talaj, könnyen művelhető, főzelék buján terem Magyarország legdélibb pontján. A tulajdonos ingyen engedi át a 100 hold földet, egyedüli kikötése, hogy részére szintén 100 hold föld fel lesz szántva és bevetve, aminek vetőmagját ő adja. Épületek és istállók kitűnő karban és bőven állnak rendelkezésre. Jelenleg itt Kevevárán rendelkezésemre áll 150 kiválogatott és igen megbízható jó orosz fogoly, szintúgy az őrszemélyzet a földműveléshez értő és zöldségtermesztéshez egyaránt. 78 A gazdaság működéséről csak töredékes feljegyzések maradtak fenn. Ezek egyikéből tudjuk, hogy a szerződés megkötése után a foglyok egy csoportja a tulajdonosnál dolgozik a megállapodott munkabér fejében, a másik csoport szénagyűjtéssel, annak préselésével foglalkozik. Török főhadnagy, a betakarítással megbízott népfelkelő tiszt november 10-én 10 vagon préselt szénát útba indított a Pozsony- Újváros állomásra. A még préselésre váró szalma elszállítására a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságtól megrendelt egy folyami uszályt. Ezen kívül a kevevári birtokon 300 malac van, ebből 100 darab a somorjai fogolytáboré. Minekután a kevevári gazdaságot 1918 őszén felszámolták, Bánlaki október 6-án az Országos Sertésforgalmi Irodától engedélyt kért 200 malacnak és 20 anyasertésnek Keveváráról Somorjára történő szállítására. 79 Leányvár-Kirva (Esztergom vármegye) határában volt a somorjai fogolytábor második kihelyezett saját gazdasága. A gazdaságban külterjes szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak. Az állományról kevés feljegyzés maradt, annyit tudunk, hogy 1917-ben száj- és körömfájás miatt 70 szarvasmarhát hatóságilag levágtak. 80 A hadifogolyok élete a fogolytáborban A munkába adás következtében a tábor nyilvántartásába vett, sorszámmal ellátott hadifoglyok jelentős része 1916 elején átmenetileg már nem a somorjai fogolytáborban élt. A táborlakók jelentős részét beteg, rokkant, katonakórházakból visszaküldött lábadozók alkották. Rajtuk kívül a táborban tartózkodtak a kisebb vétségekért büntetésüket töltők, a munkahelyükről különböző okokból visszaküldött, valamint egyéb okok miatt a táboron kívül munkára alkalmatlan hadifoglyok. Rajtuk 174

177 kívül változó létszámú belső munkára beosztott hadifoglyok is éltek. Ők biztosították a fogolytábor zavartalan működését, valamint különböző termelő tevékenységet is folytattak. Munkaidejüket napi 10 órában határozták meg, de esetenként lehetett kevesebb is. Kimutatás a táborban tartózkodók létszámáról november 27-én 81 Fogolytáborban fekvő betegek 385 Lábadozók 35 Rokkantak 459 könnyű sérültek,munkára alkalmatlanok 714 szökevény barakkban tartózkodók 53 büntető barakkban tartózkodók 84 összesen: 1730 olasz tisztek és tiszti szolgák 450 a tábor területén dolgozó oroszok: építőcsoportban 110 táborkezelőségben 198 élelmezési csoportban 80 raktárakban 66 élelmiszer-raktárakban 18 sütödékben 59 saját gazdaságban 25 szerelőműhelyekben 10 tarhonyakészítő műhelyben 63 szalmagyékényt készítő műhelyben 27 szalmacipőt készítő műhelyben 208 kórházi osztályon 91 állomásparancsnokságon 41 tábori postaigazgatóságon 87 cipész /67/, szabó /22/ műhelyben 89 barakkparancsnokok 63 tábori konyhák személyzete 116 professzionisták 40 takarító személyzet 52 Somorja községben dolgoznak 30 Távozásra vár /munkára/ 90 Összesen: 2313 Fogolytábor összlétszáma: 4042 A nagyméretű munkaerőhiányra hivatkozva a cs. és kir. hadügyminisztérium 1916-tól folyamatosan szigorította a táboron belül tartózkodás feltételeit, és elrendelte a nem dolgozók csoportjába tartozók létszámának a csökkentését. A minisztérium meglátása szerint, a még nem teljesen egészséges hadifoglyok is munkára foghatók. A fogolytábor egészségügyi személyzete feladatul kapta a lábadozók fokozott ellenőrzését. Amikor a lábadozók közül 30 beteg meggyógyult és teljes értékű munkaerőnek számított, erről a pa- 175

178 Szabadulás az élősködőktől rancsnok köteles volt jelentés küldeni a pozsonyi katonai parancsnokságra, nyilván egy új munkacsoport kialakítása végett. A pozsonyi katonai parancsnokság április 4-én 31817/Kgf számú körrendeletében tovább szigorította a fogolytáborban tartózkodás feltételeit. 82 A körrendelet hangsúlyozta, hogy a fogolytáborokban, köztük a somorjaiban is vannak olyan hadifoglyok, akik fegyelmi vétség, vagy szökési kísérlet miatt a szökevény barakkban vagy a büntető barakkban vannak, ellátást kapnak, és nem dolgoznak. A jelenlegi nagy munkaerőhiány miatt nem engedhető meg, hogy ilyen személyeket lássanak el. Ezért a pozsonyi katonai parancsnokság elrendelte: A táborparancsnok mérje fel az említett hadifoglyok munkába állításának lehetőségét. Büntetésüket töltő, valamint a szökevény hadifoglyokat lehetőleg a fogolytábor területén, erős katonai felügyelet mellett munkába kell állítani. A büntetés letöltése után a hadifoglyok a táboron kívül is munkába állíthatók lehetőleg eredeti munkahelyükön, amennyiben nem áll fenn különös akadály. Ilyen esetekben szükséges a fokozott ellenőrzés, erről értesíteni kell az illetékes területi rendőrfelügyeletet. A somorjai fogolytábor területén jelentős termelőmunka folyt a szalmagyékényt és szalmapapucsot készítő műhelyekben, valamint a kádár-, a cipő- és a szabóműhelyekben. Különleges helye volt a nemzetközi hírnevet szerző művészi faragványokat készítő munkacsoportnak. A cipő- és ruhajavító műhelyben már 1914-ben dolgoztak orosz foglyok. A külső és belső borítású, fa padlózatú barakkműhely alapterülete 400 m 2. A műhelyvezető felügyelete alatt a hadügy részére dolgozó hadifoglyok itt javították a táborban lakó és a somorjai táborból munkára kiadott összes hadifogoly csizmáit, ruháit. A cipészműhelyben naponta cipész, a szabóműhelyben szabó dolgozott. A segédszemélyzet száma 10. A cipészműhelyben naponta pár cipőt, vagy csizmát javítottak meg. A szabóműhely napi teljesítménye általában 50 garnitúra alsó-és felsőruha javítása. A munkavezető október 25-én a pozsonyi katonai parancsnokságra küldött jelentése szerint a műhelyben 4000 pár lábbeli és 2000 darab ruhanemű vár javításra. 83 A hadifoglyok teljesen elrongyolódott, használhatatlan ruházatát, lábbelijét a hadügyminisztérium kincstári készletekből pótolta. Például január 26-án 1000 darab nadrág, továbbá 5000 darab alsónadrág érkezett a táborba. Azonban több alkalommal előfordult, hogy a pozsonyi katonai parancsnokság a pozsonyi kereskedőknél nagy tételben vásárolt szövetet. A pozsonyi Tautszky és Fia számlája alapján a cég augusztus 25-én a pozsonyi parancsnokságtól átvett folyóméter, 70 cm széles barna anyagból orosz formájú blúzt, valamint a folyóméter, 130 cm széles barna anyagból nadrágot varrtak a somorjai tábor részére. 1 blúz varratási költsége 1 korona 28 fillér, 1 nadrágé 2 korona 50 fillér. 84 Az asztalosműhely a barakképítés második szakaszában, 1915-ben készült el a C tábor területén. A fabarakk alapterülete 480 m 2, ebből a műhely alapterülete 250 m 2. A műhelyben szakmáját gyakorló 3 népfelkelő és 17 orosz hadifogoly dolgozott. A műhelyben dolgozók sokrétű feladatai közé tartozott a beren- 176

179 Szemléltetőrajz a szalmagyékénygyártás menetéről, illetve a kész gyékényről dezési tárgyak javítása, az igényeknek megfelelően új asztalok, padok különböző ládák, valamint a 2 kápolna teljes berendezésének az elkészítése. 85 A Somorja Úszor helyi érdekű vasútvonal megépítése után a hadügyminisztérium K.u.K. Abt.12/Nr /16 számú körrendelete alapján elkezdődött a nagy szállító kapacitást igénylő szalmagyékény gyártása. A körrendelet hangsúlyozza a szalmagyékény gyártásának a fontosságát a Monarchia hadseregének erre nagy szüksége van. Felhívja a táborparancsnokok figyelmét arra, hogy a feladat végrehajtását kiemelten kezeljék. Kezdetben a munkacsoportok1 gyékény előállításáért 5-10 fillér jutalmat kaptak. A nagyobb termelékenység elérése érdekében az összeget fillérre emelték. A jutalomból a munkacsoportokhoz beosztott szökevény és büntetésüket töltő hadifoglyok is részesültek. Az előállított gyékények mennyiségéről a gyártásért felelős tiszt szombatonként heti jelentést készített a táborparancsnok részére. 86 Az 1917 májusában az előállított gyékények heti átlaga 450 darab. 87 Az 1918-as évre nincs adatunk, közvetett utalások jelzik, hogy a gyártás tovább folytatódott. A nagy mennyiségű szalma a pozsonyi katonai parancsnokság közvetítésével érkezett a fogolytáborba. A költségeket a hadügyminisztérium térítette. A szalmagyékényeket a hadsereg különböző elosztó központjaiba szállították. A legnagyobb célállomások: Lublin, Laibach, Debrecen és Pozsony. A fogolytáborban beteg hadifoglyok részére szalmapapucsot is készítettek. Az első mintadarabok megérkezése után, a nehezen induló papucskészítés első eredményei 1914 december végén mutatkoztak. December között 26 fogolymunkás 62 pár papucsot készített. A mintadarabokhoz viszonyított teljes azonosság nem tartozott a követelmények közé, elsődleges szempont a papucsok használhatósága és tartóssága volt. Az előállított papucsok mennyiségéről szombatonként jelentést kellett küldeni a pozsonyi katonai parancsnokságra. A jelentések másodpéldányai szórványosan fordulnak elő az iratanyag között. Ezek közül néhányat közlök: nap alatt 26 hadifogoly 62 pár papucs nap alatt 26 hadifogoly 151 pár papucs nap alatt 26 hadifogoly 48 pár papucs és december 20. között pár szalmapapucs készült a somorjai fogolytáborban. 88 A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium és a cs. és kir. hadügyminisztérium egyezsége alapján a dunaszerdahelyi, a kenyérmezei és a somorjai hadifogolytáborban 1916 februárjától orosz, 1918-tól olasz 177

180 hadifoglyok is tölgyfahordók javítását végzik. A kádárműhely a fogolytábor legnagyobb, 70 méter hosszú és 15 méter széles téglaépületének nyugati részében volt elhelyezve. Az épület keleti részében volt az orosz színház. A két létesítményt egymástól az épület közepén fából emelt válaszfal különítette el. A műhelyhez tartozott 4 kisebb barakképület, ezekben tárolták a hordódongákat, vasabroncsokat, valamint a már kijavított, szállításra váró hordókat. A kádárműhely felszereléséből említést érdemel a 40 garnitúra kádár szerszámkészlet, 8 gyalupad, valamint egy kézi meghajtású szalagfűrész. A munka szakmai részét népfelkelő kádárok látták el. Az öt munkacsoport élén népfelkelő partifűrer állt. A műhely irányítója szintén szakmabeli népfelkelő platzmeister volt. A műhelyben kizárólag a hadsereg részére javították a 100 és 200 literes hordókat, voltak 500 és 600 literesek is. A többségében rumosés boroshordókat a javítás után a sátoraljaújhelyi, a beregszászi és a budapesti pincészet kezelőségéhez küldték. A savanyított zöldség, szárított hús, zsír, tengeri hal szállítására használt hordók célállomásai a Monarchia nagy élelmiszer-elosztó központjai voltak. 89 A Monarchia területén létrehozott hadifogolytáborok mindegyikére jellemző volt, hogy a cselekedni vágyó, alkotó tevékenységre kedvet érző hadifoglyok, szabad idejüket különböző emléktárgyak barkácsolásával színesítették. Kezdetben nagy divatja volt az egyszerű faragott dísztárgyaknak, sétabotoknak. A héjnélküli fába főként indás-leveles népi motívumokat véstek. A bot fogantyújára cirill betűkkel rávésték Somorja nevét és az évszámot. Később díszes használati eszközöket, képkeretek, cigaretta tartókat, pipákat is készítettek. A puszta időtöltésből készült tárgyakat elajándékozták, vagy a szabályokba ütköző cserekereskedelem révén, némi élelmiszer beszerzésére használták. Az így kialakult gyakorlatot akarta törvényes keretekbe illeszteni a somorjai fogolytábor tisztje, Seemayer Vilmos. Azzal a kéréssel fordult a pozsonyi katonai parancsnoksághoz, hogy a Monarchia fogolytáboraiból gyűjtsék a művészi érzékű és faragni tudó orosz hadifoglyokat a somorjai táborba. Seemayer 1915 szeptemberében a tábor tehetséges foglyaiból kézműves csoportot szervezett. A bécsi, budapesti, prágai, valamint néhány kisebb vidéki bútorgyárból olcsó pénzen felvásárolta a mahagóni és más nemes faanyagok hulladékát, s ezekből a hadifoglyok különböző dísz- és használati tárgyakat készítettek. 90 Somorján készített emléktárgyak 178

181 Díszes képkeretek Seemayer eredeti elképzelése csak részben valósult meg. A pozsonyi katonai parancsnokság MA számú körrendeletében szabályozta a fogolytáborokban kibontakozó kézműves A budapesti hadifogolygyámolító tevékenységet. részére készített kazetták A rendelet Somorján, Zalaegerszegen, Ostffyasszonyfán és a nezsideri internáltak táborában engedélyezte a dísztárgyak faragására szakosodott kézműves tevékenységet. A többi fogolytáborban leállította a szervezett kézműves tevékenységet. Egyúttal engedélyezte, hogy amennyiben a nem engedélyezett táborokban átlagon felüli képességgel rendelkező, és kézművességgel foglalkozó hadifoglyok vannak, azok áthelyezhetők az említett négy hadifogolytábor egyikébe. 91 A somorjai kézműves műhelyben kialakult munkáról a kezdetektől, vagyis 1915 szeptemberétől január 31-ig átfogó képet kapunk a pozsonyi katonai parancsnokságnak küldött jelentésből. 179

182 Kimutatás az előállított kézműves termékekről január 31-ig 92 Darabszám összes termék a termék önköltsége 340 cigarettás doboz - a táborparancsnokság továbbította 1336,24 21 sérült 78 továbbításra vár 139,80 45 kazetta - a táborparancsnokság továbbította 560,88 3 sérült 69 továbbításra vár 538,20 89 sétabot - a tábor továbbította 210,68 56 értékesítésre vár 89, kígyó - a tábor továbbította 270,00 85 értékesítésre vár 85,00 34 hal - a tábor továbbította 42,50 14 értékesítésre vár db összesen 3284,90 A Hadsegélyező Hivatal a fogolytáborokban előállított tárgyakból április 17-től április 21-ig kiállítást rendezett Budapesten. Ezt követte a stockholmi nemzetközi kiállítás, ahol a somorjai hadifogolytáborban készült iparművész termékek nyerték el az első díjat. A somorjai hadifogolytáborban készített kézműves termékekről a szakirodalom is elismerően írt. Fettich Nándor a következőket írja: Tizennégy táblán ötvennégy faragvány képét állítottam össze a rendelkezésemre álló somorjai hadifogoly munkákból Lapozzuk végig az itt bemutatott somorjai faragványok képes tábláit. Egy megrendítő drámai költemény strófája mindegyik darab. Az elvesztett és visszaálmodott szent Oroszország a tárgya ennek a hőskölteménynek. A faragó katonaélete, háborús jelenetek, személyi vonatkozások, az új környezetnek: a hadifogolytábornak életében előadódó jelenetek egyszer sem szerepelnek. Valami megmagyarázhatatlan szent áhítat nem engedte az ilyen»profán«tárgyak feldolgozását. E mellett minden darabon ott van az egyházi szláv betűkkel készített, komoly ünnepélyességet sugárzó felirat:»somorja«és az évszám (vagy a díszített oldalon, vagy hátul, vagy pedig belül). A nép egyszerű gyermekeinek finom érzéke érvényesül itt, minden külső befolyástól mentesen. A néprajztudós táborparancsnok emberi kiválóságát és tudományos gondolkodásmódját dicséri, hogy embereit nem kényszerítette tőlük idegenszerű témák alkalmazására. 93 A táborban dolgozó hadifoglyok munkájukért differenciált fizetést napibért kaptak: a műhelyekben dolgozók 20 fillért a fertőtlenítő csoportban dolgozók és latrinatisztítók 25 fillért az infekciós osztályon dolgozó felcserek 1 koronát a kórházban dolgozó beteggondozók 25 fillért halottkém az infekciós osztályon 1 koronát halottkém a tábor kórházában 50 fillért. 94 A fizetést élelmük kiegészítésére, egyéb szükségleteik beszerzésére használhatták fel. Ezt a célt szolgálta a tábori kantin. A nagyobb munkakedv, a hatékonyabb termelés érdekében a dolgozó hadifoglyok kiegészítő élelmiszeradagokat is kaptak. A pozsonyi katonai parancsnokság javaslatára a fogolytábor építésén dolgozó orosz hadifoglyok napi fejadagját fél kenyérrel kiegészítették. A műhelyekben dolgozók zöldségből és némi húskészítményekből kaptak többet. A szórványosan előforduló kimutatások egyikéből tudjuk, hogy

183 októberében a kádár- és szalmagyékény műhely dolgozói 300 kilogramm káposztát, 150 kilogramm répát, 12 kilogramm kolbászt és 5,4 kilogramm szalonnát kaptak. 95 A 191. számú körrendelet alapján azok a hadifoglyok, akik már hosszabb ideje a táborparancsnokság szolgálatában voltak, katonai felügyelet mellett, heti 1 alkalommal a tábor területén kívül, hosszabb sétaútra mehettek. Az útvonalat tiszti bejárás előzte meg, aki egyúttal az időpontot is meghatározta. A séta alkalmával kerülni kellett a szórakozóhelyeket, mozikat, kávéházakat, üzleteket. Egyébként ezek látogatása eddig is tiltva volt. A nem kivételezett hadifoglyok csatlakozását a sétáltatásért felelős tiszt mérlegelhette. A fogolytábor szükségpénze A hadifogolytáborok zárt életének egyik szükségszerű velejárója volt a tábor területén használt szükségpénz kibocsátása. Stockholmban a hadviselő államok Vöröskereszt megbízottjai konferenciájukon egyhangúlag megállapodtak abban, hogy a felek fogolytáboraiban táborpénzeket nyomtatnak belső használatra. A hadifogoly-táborpénznek rendeltetése egyértelmű volt. A tábor belső biztonságát volt hivatva szolgálni egyfelől azzal, hogy bármilyen címen pénzhez jutott fogolytábor lakók ne érintkezhessenek a lakossággal, másfelől megakadályozzák a szökést. Ausztria területén 38, Magyarország területén 14 fogolytáborban vezettek be pénzhelyettesítő, belső használatra szánt papírpénzt. A cs. és kir. hadügyminisztérium utasítására Ausztriában valamivel előbb, Magyarország területén a somorjai és a dunaszerdahelyi fogolytáborban február 15-én vezették be. A hadifoglyok ezekkel a pénzekkel fizettek a táboron belüli kantinokban, ahol az élelmiszeren kívül dohányárut, levélpapírt lehetett vásárolni. A nem honvédséghez tartozó kantinvezető a tábori pénzt a táborparancsnokságon becserélte a Monarchia törvényes pénzére. A somorjai táborpénz forgalomba hozatala előtt a táborparancsnok kikérte a mauthauseni fogolytábor véleményét. A mauthauseni tábor letéti osztályának válasza tükrözi a táborpénz rendeltetését. A lágerpénz írja a letéti osztály vezetője a mauthauseni lágerben bevált módszernek tűnik. A táborpénz bevezetése előtt a közforgalomban használt pénzzel fizették ki a hadifogoly munkások munkabérét és minden egyéb pénzt (az otthonról kapott pénzt is). A hadifoglyok fizetése ezen túl táborpénzben történik. A közforgalomban levő pénzt pedig ki lehetett venni a forgalomból. A táborpénz bevezetése magában hordozza azt az előnyt is, hogy a táborpénz csak a fogolytábor területén érvényes fizetőeszköz, a tábor területéről nem vihető ki, beváltani nem lehet, ezért csökkenti a hadifoglyok sikeres szökési esélyeit. A beérkező hadifoglyoktól elveszik a náluk levő saját tulajdonú hivatalos pénzeszközt, amit a tábor letéti osztályán névszerinti számlán vezetnek, ennek ellenértékét táborpénzben kapják meg. A befolyt hivatalos pénzt bankszámlán vezetik, a számla tulajdonosa a tábor letétkezelő hivatala. A letétbe helyezett pénz kamataiból fedezik a lágerpénz előállításának költségeit

184 A somorjai táborpénzt a budapesti Glóbusz Pénzintézet állította elő január15-ei keltezéssel, annak ellenére, hogy a nyomda a pénzt a jelzett időre nem készítette el A budapesti nyomda január 15-én csak a próbanyomatokat küldte el. Somorja január 19 -én a próbanyomatokat hibajegyzékkel és pontosításokkal visszaküldte. 97 A táborpénz forgalomba kerülésének napjára vonatkozó hiteles forrást nem találtam. A dátum és címzett nélküli jelentés nehezen olvasható piszkozata az alábbiakat tartalmazza: Forgalomba került címletek 10, 20, 50 filléres, 1, 2, 5, 10, 20 koronás. Megrendelt és átvett címletek: 98 10f 20f 50f 1K 2K 5K 10K 20K összesen A fogolytábor részére megrendelt papírpénz előállítási költsége darabért 27 korona. Az utánrendelésért már 45 korona 60 fillért, az utolsó utánrendelését már 90 koronát számlázott a nyomda. 99 A pénzek fehér papírra, különböző színű és rajzú alapnyomattal, díszítő motívumokkal készültek. Kivétel a 2 és 5 koronás, ennek papírja sárgás-fehér. Az összes pénz kétnyelvű, az egyik oldalon a magyar, a másik oldalon német szöveggel. A német oldalon szerepel a sorozat és sorszámozás. A német-magyar szöveg azonos: CS. és KIR. HADIFOGOLYTÁBOR SOMORJA MELY ÖSSZEG EGY RÉSZÉT KÉPEZI A HADIFOGLYOK RÉSZÉRŐL A TÁBORPARANCSNOKSÁGNÁL LETÉTBE HELYEZETT VAGYONNAK. SOMORJA, JANUÁR 15. Holbaert alezredes, táborparancsnok Fejér főhadnagy pénztárbizottsági tag A pénzek keretmérete értéknövekedésükkel nőtt. A legkisebb 10 filléres 100 x 65 mm-es, a legnagyobb, a 20 koronás 112 x 65 mm. A táborpénz forgalomba kerülése után a magyar és külföldi numizmatikusok részéről hatalmas volt az érdeklődés. Múzeumok, iskolák, táborparancsnokságok, hazai és külföldi levéltárak, gimnáziumok, polgári iskolák numizmatikai gyűjteményük részére sorozatokat kértek a somorjai tábortól, azzal a 182

185 megjegyzéssel, hogy a kért emiszsziók csupán muzeális, tehát tudományos célt fognak szolgálni. A táborvezetés ezen kéréseknek maradéktalanul eleget tett. A magángyűjtők részéről jelentkező érdeklődés kielégítésére a minisztérium más megoldást talált. A somorjai fogolytáborhoz forduló magángyűjtök a következő tartalmú levelet kapták: Értesítem, hogy kívánságát a parancsnokság nem teljesítheti, mivel a kibocsátott táborpénzekből gyűjtemény céljára a hadsegélyező hivatalnak küldetett, kérem tehát oda fordulni. 100 A hadügyminisztérium rendelete alapján a bécsi és a budapesti Hadsegélyező Hivatal részére küldött példányokra MS (Museum Serie) felirat került. Somorja esetében a megkülönböztetett példányokra piros tintás kizárással vagy színes bélyegzőnyomattal a Museal exempler felirat került. A hadsegélyező hivatalok a táborpénzeket névértékükhöz számított 10%-os felárral mint egyedüli értékesítők árusították. Az így befolyt összeget a hadiárvák és az özvegyek támogatására fordították. A somorjai fogolytábor letétkezelő hivatala szigorúan betartotta a táborpénz használatára vonatkozó szabályokat. Nagyőrs község elöljárója azzal a kéréssel fordult a táborparancsnokhoz, hogy a fogolytáborból munkára kiadott hadifogoly átadott a községnek 2 darab 5 koronás és 2 darab 2 koronás somorjai táborpénzt azzal a szándékkal, hogy cseréltesse be. A tábor letétkezelő hivatala visszaküldte a 4 darab táborpénzt azzal a megjegyzéssel, hogy a tábori pénz, mint a szövegből világosan kitűnik, csak a tábor területén érvényes. A munkába menő hadifoglyok útba indítás előtt beváltatik a tábori pénz rendes pénzre és így nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy visszaélés útján került e táborpénz a hadifogoly birtokába. A parancsnokság szigorúan ragaszkodik a táborpénznél előírt szabályhoz, hogy csak a tábor területén van érvényben. A visszaküldött táborpénzt kérjük a számú hadifogolynak visszaküldeni. 101 A Nemzetközi Vöröskereszt tevékenysége a fogolytáborban A hadifoglyot a háborúk legszánalmasabb áldozatának szokták nevezni. A hadifogság megaláztatást, szenvedést jelentett. Szenvedést a honvágytól, az élelemhiány, a rossz egészségügyi ellátás, sok esetben a fogva tartók kegyetlenkedése miatt. A Nemzetközi Vöröskereszt volt az a szervezet, amely arra törekedett, hogy elviselhetőbbé tegye a hadifoglyok életét. A Svéd Vöröskereszt hadifogoly-segélyező bizottsága a foglyok érdekében igen nagy emberbaráti munkát végzett. A háború alatt,1915. július 7-én alakult azzal a feladattal, hogy Oroszországban, Németországban és a Monarchiában sínylődő hadifoglyok között az otthonból küldött szeretetadományokat, csomagokat és pénzküldeményeket szétossza, illetve gondoskodjon a küldött holminak rendeltetési helyükre való juttatásáról. Az egyesület 183

186 védnöke Ingeborg hercegnő, díszelnöke pedig Károly svéd király volt ig 41 vonatrakomány, 994 vagon árut küldenek a Monarchiában sínylődő hadifoglyok részére. 102 A svédekhez hasonlóan a Dán Vöröskereszt is nagy emberbaráti munkát végzett. A Moszkvában és Szentpétervárott feladott Orosz Vöröskereszt szeretetadományok a svéd és a dán Vöröskereszt közvetítésével jutottak a Monarchia területére. Az egységládákban küldött adományok tömegét 50 kilogrammban határozták meg. Az orosz fél által megnevezett fogolytábornak küldött szállítmányról, a sorszámmal ellátott ládák darabszámáról, azok tartalmáról a dán és a svéd vöröskereszt értesítést küldött a budapesti Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalnak. A hivatalt értesítette a megjelölt tábort az érkező ládák sorszámáról, azok tartalmáról. Felhívta a parancsnokság figyelmét arra a lehetőségre, hogy egy-egy ládában az előre jelzett áru helyett más küldemény is előfordulhat. Ilyen esetben a kiosztásról készült jegyzőkönyvben fel kellett tüntetni a láda tételes tartalmát. Amennyiben nyomtatványok, könyvek is voltak a ládában, azokat cenzúrázták. Az első vöröskereszt szállítmány november 1-jén érkezett a somorjai hadifogolytáborba. A szeretetadományból a kiválasztott 627 hadifogoly kapott 1 téli alsónadrágot, 1 zsebkendőt és 1 törülközőt. A szétosztásról felvett jegyzőkönyvet a fogolytábor 5 orosz bizalmi embere hitelesítette. 103 A második szállítmány 1916 januárjában érkezett a táborban fekvőbeteg és sebesült hadifoglyok részére. A 4 láda tartalma fehérnemű és könyvek. A nagyobb szállítmányok kiosztásánál a dán és a svéd Vöröskereszt önkéntesei is jelen voltak. A budapesti hivatal augusztus 17-én Somorjára küldte a Svéd Vöröskereszt levelét, melyben 1 vagon szeretetadomány érkezését jelzi, és egyúttal kéri a parancsnokságot, hogy a ládák maradjanak felbontatlanok a Svéd Vöröskereszt megbízottjának megérkezéséig. A szeptember 2-án felvett jegyzőkönyv szerint a svéd vöröskeresztes nővérek szétosztották az adományokat Apponyi Albert engedélye a táborok meglátogatására

187 A budapesti gyámolító július 19-én arról értesítette a somorjai fogolytábort, hogy az Orosz Vöröskereszt 108 láda kétszersültet és 44 ládában egyéb ajándékot küld Somorjára. Az adományok kiosztásánál a Svéd Vöröskereszt küldöttje, Lindewal igazgató úr személyesen kíván jelen lenni december 16-án a Svéd Vöröskereszt 5 láda ruhaneműt, cigarettát, finomabb élelmiszert, könyveket, kétszersültet küldött Somorjára. Lindewald kívánsága, hogy a csomagok tartalma közvetlenül az orosz karácsony előtt kerüljön kiosztásra. 106 A szeretetadományok nagy részét a fogolytábor állandó lakói között osztották szét. Az adományok másik részét a munkára kiadott hadifoglyok kapták. A Miskolcra került ládák tartalmáról pontos jegyzék is készült. A 7-es számú láda 36 kisebb dobozt tartalmazott. Egy doboz tartalma: 2 csomag dohány, 2 gyapjúing, 2 gyapjú alsónadrág, 2 hajkefe vagy ruhakefe, 2 tükör, 2 szappan. A 13. számú láda 30 kisebb dobozt tartalmazott. 1 doboz tartalma: 1 darab 2 kilós sajt, 2 csomag kenyér, 2 mézeskalács, 4 tábla csokoládé. 1 doboz tartalmán 2 hadifogoly osztozott. 107 Levéltári adatok alapján készített összesítésem szerint 1915-ben 8, 1916-ban 665, 1917-ben 577, ban 8, vagyis az orosz hadifoglyok részére összesen 1258 láda szeretetadomány érkezett a somorjai fogolytáborba. 421 láda kétszersültet tartalmazott. A dán és svéd Vöröskereszt közvetítésével pénzsegélyek is érkeztek. A táborparancsnokság február 9-én jelentette, hogy a dán-orosz misszió az orosz Vöröskereszt adományát, 4000 koronát szétosztotta a táborban tartózkodó beteg, sebesült, rokkant és a táborban szolgálatot teljesítő 4000 hadifogoly között október 3-án a dán-orosz misszió ismét Somorján járt, ez alkalommal 850 koronát osztott ki 1700 hadifogoly között. Megyeri Lajos tizedes, a nagykanizsai kaszárnya építésén dolgozó 74 somorjai A pozsonyi katonai parancsnokság jelentést kér Apponyi látogatásáról a táborparancsnoktól Apponyi Albert kézírása 185

188 törzsállományú orosz hadifogolyból álló munkásosztag őrparancsnoka jelentette, hogy január 15- én a dán hercegnőtől, látogatása alkalmával a hadifogoly munkások személyenként 1 koronát kaptak. 108 Az olasz hadifoglyok részére kevés szeretetadomány érkezett. Összesen 2 szállítmány érkezéséről maradt fenn írásos feljegyzés. A Hadifogoly Gyámolító Hivatal december 9-én értesítette a somorjai fogolytábor parancsnokát, hogy Az Olasz Vöröskereszt Lenci őrnagy olasz hadifogoly címére 40 csomagot 3600 kilogramm súlyban feladta március 8-án az Olasz Vöröskereszt 66 csomagból álló szeretetadományt küldött Lenci őrnagy címére. A hadifogoly tisztekre vonatkozó szabályzat a fogságban is hatalmat adott a rangidősnek, aki fegyelmi szempontból felelős volt a tiszti telep összes tisztjéért. Carlo Lenci őrnagy július 14-én érkezett Somorjára a mauthauseni fogolytáborból, majd 1917 júliusában távozott a freistadti táborba. Vagyis a 2 szeretetadomány szállítmány érkezésekor, mint rangidős tiszt felelt az egész tisztikarért, az adományok szétosztásáért is, ezért a csomagokat Lenci őrnagy nevére küldte az Olasz Vöröskereszt. 109 Pénz és természetbeni segélyek kiosztása mellett a Svéd és Dán Vöröskereszt képviselői az orosz hadifoglyok érdekképviseletét is ellátták. A táborokat látogató missziókban, nemzetközi egyezmények alapján orosz vöröskeresztes nővérek is helyet kaptak. A hadifogolytáborokat kizárólag a cs. és kir. hadügyminisztérium engedélyével lehetett látogatni. A Hadügyminisztérium 10. ügyosztálya augusztus 4-én értesítette a somorjai fogolytábort, hogy a közeljövőben a táborokat látogató nemzetközi misszió tagja az Orosz Vöröskereszt képviselője, Mária Schienkievitsh önkéntes nővér. 110 A látogatások alkalmával igyekeztek a lehető legteljesebb képet kapni a hadifoglyokkal való bánásmódról, fizikai és szellemi állapotukról. A táborparancsnokság magatartásán múlott, hogy készíthettek-e fényképfelvételeket, azonban a hadifoglyok leveleit nem továbbíthatták. A vöröskeresztes nővérek tanúk nélkül beszélgethettek a hadifoglyokkal anyanyelvükön. Tapasztalataikról jelentést készítettek kormányaik részére. A látogatások időtartama változó volt. A dán-orosz misszió január 7 9. között tartózkodott Somorján. A misszió tagjai: Jaschwil hercegnő, Philipschen kapitány és Waidhoffer őrnagy. A hercegnőt a paulánus kolostor déli szárnyában a plébánia területén szállásolták el, a magas rangú katonatiszteket pedig a módosabb somorjai polgároknál. 111 A következő dán-orosz misszió programja szeptember 6-án reggel 8 órától 19 óráig tartott. A pozsonyi katonai parancsnokság a misszió kérésére az alábbi programot állította össze, fenntartva a fogolytábor mérlegelési jogát: kulturális és vallási igények kielégítése, tábori színház, zenei élet, dalárda, esetleg zenekar, kápolna, munkaszüneti napok az egyházi ünnepek alkalmával, hadifogolytemető, bűntető- és szökevény barakk, tábori kórház megtekintése október 21-én a svéd Vöröskereszt megbízásából E.W. Lindewald, a vöröskereszt elnöke és Emma Lindewald tett látogatást a somorjai fogolytáborban. 112 AZ USA küldöttsége két alkalommal járt Somorján szeptember 20-án Graan kapitány az olasz tiszti állomást látogatta meg augusztus 27-én pedig az YMCA képviselője járt a somorjai lágerben. 113 A magyarországi fogolytáborokat körbelátogató Teodoro Valfre di Bonzo pápai nuncius, XV. Benedek pápa követe augusztus 28-án járt Somorján. Szeptember 25-én levélben köszönte meg a táborparancsnokság részéről megnyilvánuló előzékenységet, annak lehetőségét, hogy személyesen beszélgethetett az olasz tisztekkel. 114 A rendelkezésemre álló adatok alapján 1917-ben 1 orosz és 5 dán-svéd misszió járt a táborban. Az utolsó misszió október 12-én, már az új szovjet rendszer képviseletében járt a somorjai táborban. 115 Mivel a küldöttségek kizárólag a Cs. és Kir. Hadügyminisztérium beleegyezésével látogathatták a fogolytáborokat, a táborvezetők kellő időben értesítést kaptak a látogatás napjáról, és megtehették a szükséges intézkedéseket a kedvezőbb összkép kialakítására. Egerből a somorjai hadifogoly különítmény parancsnoka 186

189 a következő tartalmú levelet küldte a somorjai táborparancsnoknak: A Hadügyminisztérium K.M.Abt.10 /Kgf Nr /1916 szám alatt közölt, semleges államok Vöröskereszt megbízottjainak tervbe vett látogatásának lehetőségére, kérem a mellékelt kimutatásba foglalt igényeket, ruházati és felszerelési cikkek soron kívül sürgős megküldését. 116 A somorjai táborparancsnok szeptember 19-én az alábbi tartalmú értesítést küldte a Nagysurányban, gróf Zichy Béla birtokán dolgozó 125 hadifogoly felügyelőjének: A parancsnokság tudomására jutott, hogy a közeljövőben egy külföldi misszió fogja meglátogatni az ottani gazdaságban foglalkoztatott hadifoglyokat. Amennyiben a foglyoknak valamilyen ruházati felszerelésre szükségük lenne, kéretik arról egy névsoros kimutatás kapcsán a táborparancsnokságot mielőbb értesíteni, melynek vétele után a ruhaneműt azonnal megküldjük. 117 A hadifoglyok szellemi élete Az évi hágai egyezmény 18. cikke kimondta, hogy a hadifoglyok vallásukat egészen szabadon gyakorolhatják, ide értve a felekezetük istentiszteletén való részvételt is, de kötelesek azokhoz a rendszabályokhoz alkalmazkodni, amelyeket a katonai hatóság a rend és közbiztonság szempontjából megállapít. A vallás szabad gyakorlása A somorjai fogolytábor fennállásának első évében sok más mellett a vallási szertartásokon való részvétel feltételei sem voltak meg. A fogolytábor vezetősége elsősorban a táborrend kialakítására, a hadifoglyok emberségesebb elszállásolására, az élelmezésére és az egészségügyi ellátására összpontosított. A hadifoglyok vallásgyakorlását nehezítette sokrétű nemzetiségi és felekezeti összetételük tavaszán a fogolytáborban oroszok, ukránok, lengyelek, zsidók, tatárok kaukázusi népek-főleg grúzok-, románok, szerbek, montenegróiak éltek. A nyilvántartásba vett, és a táborban lakó 9626 hadifogoly vallási összetételének megoszlása: pravoszláv 7432, római katolikus 1 399, görög katolikus 375, örmény keresztény 13, evangélikus 80, zsidó161, mohamedán 156, egyéb felekezethez tartozik A cári hadsereg nemzetiségi összetétele a bécsi Akadémia érdeklődését is felkeltette. A hadügyminisztériumtól a hadifoglyok antro- Eredeti ikon az orosz kápolnából, magángyűjtemény 187

190 pológiai összetételének vizsgálatára kapott engedélyt. Somorjai tartózkodásukról nem maradt fenn levéltári anyag, viszont az Akadémiának küldött táborparancsnoki jelentés alapján 1916 áprilisában a somorjai táborban tartózkodó 3281 orosz hadifogoly nemzetiségi összetétele a következő: 119 nagyorosz 2354 kalmük 2 mordvin 2 kisorosz 638 kaukázusi 26 csecsen 1 fehérorosz 121 szíriai 1 oszét 1 lengyel 122 cseremisz 1 litván 11 csuvas 1 Az első egyházi szertartást Dušan Obradovič komáromi görögkeleti pap tartotta a szerb udvarban november 13-án. A pravoszláv vallású oroszok az A tábor egyik barakkjában rendeztek be egy kápolnát, ahol a fogolytábor állandó pravoszláv lelkésze Miletius Eustafenoier tartott rendszeresen istentiszteletet. Az oroszhoz hasonlóan, az olasz tiszti telepnek is volt római katolikus kápolnája. A lengyel származású római katolikusok részére a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával tábori pap tartott misét a helyi plébániatemplomban, ahol a gyónás lehetőségét is biztosították. Az orosz hadifoglyok között nagy számban voltak zsidó vallásúak. A róluk való gondoskodásról Tauber Blanka visszaemlékezéseiben az alábbiakat írta: A hitközség vezetőségének sikerült elérnie, hogy a zsidó hadifoglyok kóser élelmet kapjanak, és a szombatot is zsidó családoknál tölthessék. Megemlékezésre méltó, hogy imaházat rendeztek be, ahol a tejfalui hitközség kölcsönözte a széfer tórát. 120 A Cs. és Kir. Hadügyminisztérium 12. ügyosztálya március 5-én kelt számú körrendelete engedélyezte a fogolytáborokhoz tartozó zsidó vallású őrkatonák és hadifoglyok részére a húsvéti pászkasütéshez szükséges liszt kiutalását. Somorja esetében a pászkaliszt kiszállítására a budapesti Concordia malom kapott megbízást. A mintegy 700 kilogramm tiszta lisztet a tejfalui és a somorjai zsidó hitközségnek utalták ki. A fogolytábor és a két hitközség egyezsége alapján a katonai kincstári liszt és a pászka liszt ára közti különbözetet, valamint a pászka sütési költségeit a két hitközség fedezte. 121 A mohamedán hitű hadifoglyok vallási szertatásairól keveset tudunk május 17-én és 18-án bizonyos Imán Hafez Smijel Effendi tartott imaszolgáltatást a fogolytábor szerb udvarán. 122 A hitélet aktív gyakorlásához jelentős mértékben hozzájárult a vallási tárgyú irodalom olvasása. Az első könyvszállítmány december 29-én érkezett. A csomag tartalma: 2 darab orosz nyelvű Biblia, 1 darab Szent János evangéliuma,1 darab Szent Lukács evangéliuma és 20 darab imakönyv. A Magyar Vöröskereszt tudakozó irodája 1915 februárjában 200 darab orosz, 125 lengyel és 10 darab szerb nyelvű imakönyvet küldött április 16-án a Cs. és kir. Hadügyminisztérium vallási tárgyú irodalom elosztásáról és várható érkezéséről értesítette a somorjai fogolytábort: 123 Vallási irod. Kenyérmező Nagymegy. Dunaszerd. Somorja Boldogasszony Nezsider Össz. Orosz nyelvű evangélium Orosz nyelvű vallási füzet Szerb nyelvű vallási füzet Összesen

191 Az orosz nyelvű evangéliumot Hugo von Dietrichstein herceg, az orosz és szerb nyelvű vallásos füzeteket Szilassy Aladár ajándékozta. A vallás szabad gyakorlására vonatkozó intézkedések közé tartozott az ünnepekkel járó szabadnapok adása is. Általánosan elfogadott gyakorlat volt, hogy a dolgozó hadifoglyokat heti egy nap, a vasárnapi pihenőnap illeti meg. Az egyházi ünnepekkel járó munkaszüneti napok megadásánál figyelembe vették a hadifoglyok vallását. A hadügyminisztérium a szabadnapok számát felekezetekre lebontva évente kiadott körrendelettel határozta meg. 124 A körrendelet szerint, a magyarországi fogolytáborokban augusztus 20-a egész napos munkaszüneti napnak tekinthető, szabad nappá nyilvánítását a vármegyei gazdasági munkabizottság mérlegelhette. Az egész napos munkaszünet reggeli kezdettel, másnap reggelig, a rendes munkaidő kezdetéig tartott, a fél napos munkaszünet déli kezdettel, ugyancsak másnap reggelig, a rendes munkaidő kezdetéig tartott. A szellemi tevékenység egyéb területei A tábor területén élő hadifoglyok szabad idejüket szórakozással, tanulással, olvasással, az olasz tisztek esetében rendszeres sportolással, előadások, önképző körökben kifejtett tevékenységgel töltötték. A tábor vezetősége az ilyen jellegű tevékenységet támogatta. A fogolytáborban kibontakozó szellemi tevékenység okán említést érdemel az olasz Paolo Pellegrini főhadnagy, zeneszerző, aki a dél-tiroli harcokban került fogságba, majd harminc társával a gardolói gyűjtőtáborból érkezett Somorjára, július 1-jén. A fogolytáborban is dolgozott, zongorára és orgonára írt szerzeményeit a háború után Olaszországban publikálták és játszották. A pozsonyi katonai parancsnokság február 21-én értesítette a fogolytábort, hogy az orosz hadifoglyok részére német nyelvtanfolyamot szervez. A tanfolyamhoz szükséges segédeszközöket (könyvek, füzetek, íróeszköz, stb.) a hadügyminisztérium biztosítja. A résztvevők havi 10 korona jutalomban részesülnek. A meghirdetett német nyelvtanfolyamra 307 orosz hadifogoly jelentkezett. Pellegrini főhadnagy, zeneszerző Somorján komponált egyik szerzeményének kottarészlete (A Pellegrini család hagyatéka, Olaszország) 189

192 Az amatőr színjátszás iránt fogékony zsidó hadifoglyokból álló irodalmi társulat első fellépésével kezdett kibontakozni a fogolytábor színházi élete. Első előadásukat december 20-án tartották a fogolytábor orosz színházában. A színházi programlap szerint David Pinski fehérorosz származású zsidó író Isaac Stieftel c. három felvonásos naturalista drámáját adták elő. Mivel hadifogolytáborban vagyunk, a női szerepeket is férfiak játszották. A jelmezeket és a díszleteket is a hadifoglyok készítették. A felvonások közötti szünetekben a hadifoglyokból álló zenekar szórakoztatta a közönséget. 125 Az orosz táborban 1917-től két társulat is működött. A parancsnokság március 19-én kiadott 78. számú napiparancsában közli, hogy 19 orosz hadifogoly engedélyt kért színházi próbák, előadások tartására az A és B lágerben élő orosz hadifoglyok részére. A táborparancsnok a kérelmet jóváhagyta, egyúttal feltételként megszabta- a fokozott ellenőrzés végett-, hogy a próbákon és az előadásokon legyen jelen a parancsnokság képviselője. Az orosz amatőrök fokozatosan bővítették a repertoárt. A kabarék mellett Az orosz zsidó színház plakátja gyakran játszották Max Halbe Der Strom, Maxim Gorkij A nap fiai és Gogol A revizor című darabját. Az olasz hadifoglyok színtársulata szeretet estéket tartott az orosz színházban. 126 A nemzetközi fogolyegyezmény lehetővé tette, hogy a hadifoglyok cenzurált olvasmányokat kapjanak kézhez. Ennek feltétele volt, hogy a hazulról vagy a Monarchia területéről adományba kapott könyveket a Vöröskereszt Egyesületen keresztül küldjék. A könyvek cenzúrázása kellő számú tolmács hiánya miatt nagy nehézségbe ütközött. A fogolytáborba érkező első könyvszállítmánnyal kapcsolatban november 14-én a Hadifogoly Gyámolító és Tudakozó Hivatal budapesti központja a következő tartalmú értesítést küldte: Gróf Apponyi Albert, valóságos belső titkos tanácsos úr őexelenciája, a Hadifogoly gyámolító bizottság tagja és a hadsegélyező Hivatal Népjóléti Albizottságának elnöke, sógornője, herceg Ditrichstein Hugóné, szül. Dolgorucki hercegnő, palotahölgy őfőméltósága részéről a hadifogolytábor részére orosz, részben vallási irányú könyveket küldött. 190

193 A somorjai zsidó hadifoglyok irodalmi társaságának folyóirata. A mintegy 40 oldalas kiadványukat litográfiai technikával sokszorosították. Az első szám érdekessége, hogy a címoldal héber betűi német nyelvű szöveget takarnak. A szöveg magyar fordítása: A zsidó hadifoglyok politikai-irodalmi társaságának folyóirata, kiadva a zsidó könyvtári társaság által Somorján Magyarország. 1. szám. A sátor ünnepe előestéjén, szeptember 23. A kiadvány belső címoldala: a zsidó hadifogoly társaság Perec Zimermannak ajánlja ezt a számot. (Fordította: Prof. ThDr. Bándy György) Mi ezen könyvek tartalmát tolmács nem állván rendelkezésünkre nem ismerjük, de részünkről a hercegnő magas egyéniségéről nem is szólva teljes biztosítékot látunk a tekintetben, hogy a bécsi hadfelügyelő hivatal többek között a hercegnőt kérte fel orosz nyelvismeretét tekintve az orosz hadifoglyok leveleinek cenzúrázására. A nagy tekintélyű Parancsnokság bölcsessége lesz hivatva elhatározni, hogy lát-e részben még további intézkedést szükségesnek. 127 A stockholmi konferencia hatására kedvező intézkedésekre került sor a fogolytáborokban, és könnyítettek a könyvhöz jutás feltételein. A hadifoglyok által kért könyvek jegyzékét a bécsi hadügyminisztérium hagyta jóvá. A táborba érkező könyvek ellenőrzését (cenzúráját) a fogolytábor orosz és olasz tolmácsai végezték. A tábor könyvtárának orosz részlegében 1917-ben 1011 orosz nyelvű, valamint 346 héber nyelvű könyv volt. Az olasz tiszti tábor könyvtárában pedig 736 kötetet lehetett találni. 128 A fogolytáboron kívül szerkesztett újságok olvasását a hadifoglyokra vonatkozó szabályzat szigorúan tiltotta. 191

194 A bécsi héber nyelvű cenzori hivatal március 16-án leiratban értesítette a somorjai fogolytábor parancsnokát, hogy a Koppenhágában, héber nyelven megjelenő Tribuna című újság Monarchia ellenes hangvételű, ezért cenzúra alá esik, és nem szabad, hogy bejusson a fogolytábor területére. A figyelmeztetés előzménye, hogy az újságban a somorjai fogolytáborból kijuttatott tudósítás jelent meg a lapban. Néhány töredékes levéltári anyagból arra következtethetünk, hogy a tábor területén helyi újságot szerkesztettek. A budapesti Honvéd Hadosztálybíróság egy büntetőügyben folytatott vizsgálat adatai alapján a somorjai táborban egy hetilapot adtak ki Plyennik (?) cím alatt. A hetilapból egy példány a bíróság birtokában van, amely az újság 6. számának van jelezve és március 27-ki keltezésű. Litográfiai úton van sokszorosítva, és a fejlap adatai alapján a szerkesztőség a somorjai tábor orvosi barakkjában van. A lap szerkesztőjeként bizonyos Kareli P. van feltüntetve. 129 A Nyugat-magyarországi Híradó március 17. száma az alábbiakat írta: A Cs. és Kir. Hadügyminisztérium jóvoltából 1916 júniusa óta orosz hadifoglyaink is olvashatnak újságot. A hadifogoly újság neve»nedelja«(a hét) és célja az, hogy a nálunk levő orosz foglyokkal Ausztriát és Magyarországot közelebbről megismertesse s az előítéleteket, melyekkel eltelve szállottak volt ellenünk hadba, lehetőleg eloszlassa. Emellett híreket hoz az orosz birodalom legfontosabb eseményeiről, tanulságos és szórakoztató tárcákkal igyekszik a foglyok szellemi szükségletét is kielégíteni. Előfizetési ára 1 korona. Az újság nem lett népszerű az orosz hadifoglyok között. Erről tanúskodik a pozsonyi alispánnak a földművelésügyi miniszterhez március 5-én kelt felterjesztése. Előadja, hogy már megkísérelték a lap terjesztését a megye területén azonban minden eredmény nélkül. A hadifoglyok mosolyogva veszik kezükbe a lapot, s azzal teszik félre, hogy úgysem igaz, ami benne áll. 130 A hadifoglyok levelezése A hágai egyezmény biztosította a levelek és egyéb küldemények portómentességét, a pénzküldemények és csomagok vámmentességét, de nem rendelkezett arról, hogyan kezeljék a hadifoglyok postáját. A kölcsönösség elvéből kiindulva írhattak haza levelet, csomagokat is kaphattak otthonról. A Monarchia területén elhelyezett hadifoglyok egymás között nem levelezhettek. Kivételes esetben a táborparancsnok a levélváltást engedélyezte. A hadifoglyok a rendeletet gyakran kijátszották. Előfordult, hogy az őrök ébersége miatt a levelet nem sikerült továbbítani. A pozsonyi katonai parancsnokság október 14-én, majd október 25-én körlevelében arról tájékoztatta a táborparancsnokokat, hogy az egyik felügyelő tiszt (tábor megjelölése nélkül) 192 Titkos írásjelek

195 az orosz hadifoglyoknál titkosírásos szövegre akadt, a kulcsot megfejtették. Elképzelhető, hogy a foglyok egymás között, írásbeli érintkezésűk során titkos írásjeleket használnak, ezért a megfejtést a táboroknak megküldik. 131 A hadifoglyok levelei és postai küldeményei szigorú cenzúra alá estek. A cenzúrát a bécsi és budapesti cenzori hivatal végezte. A levelek hosszadalmas, szigorú felülvizsgálása, valamint a harcoló felek közti rendezetlen kapcsolatok miatt a posta lassan járt. A hadügyminisztérium 17988/1915, 331 számú leiratában értesítette a táborparancsnokot a somorjai fogolytáborból Oroszország néhány fontosabb célállomásába küldött levél megérkezésének várható időtartamáról. A levél Somorjáról Szamarkandba 40, Krasznojarkszba 50, Omszkba 30-40, Bakuba 25, Kijevbe16, Szentpétervárra 20-25, Moszkvába nap alatt jut el a címzetthez. 132 A rövid és közömbös tartalmú levelek könnyebben és gyorsabban keresztülmentek a cenzúrán. Ezért a fogolytábor a Hadifogoly Gyámolító közreműködésével, német és magyar nyelvű levelezőlapot nyomtatott, amit a tábor postaépületében, vagy a kantinban 1 fillérért megvehettek a hadifoglyok. Az otthonról küldött leveleket és egyéb postai küldeményeket abba a fogolytáborba kellett küldeni, ahol a hadifoglyot nyilvántartották. Mivel a hadifoglyok Kalácsba rejtett levél, Petyinkának címezve Levelezőlap Somorja látképével 193

196 Giovanni Buttoia feleségéhez írt levele. Buttoia október 26-án esett fogságba, majd 1918 januárjában érkezett meg a somorjai fogolytáborba, ahol április 12-én, életének 36. évében elhunyt. Az itt közölt levelet halála előtt tíz nappal írta. Kedves Feleségem! Ezúton tudatom, hogy jó egészségben vagyok, remélem, Te és a gyerekek is, amit nagyon szeretnék tudni, most már remélem hamarosan megtudom. Remélem, hamarosan megkapom a csomagot, és örülhetek annak, amit benne találok. Most türelmesnek kell lenni, és gondoljatok rám gyakran, és jó nagyok legyenek a csomagok. Emiliónak mondd meg, hogy remélem a helyén marad, s hogy gondoljon rám, Luise és Milia is, szóval mindenki. Küldj kenyeret és mindenfélét. Penachi remélem emlékszik rám, add át üdvözletemet. Csak bátorság, reménykedjünk, hogy minden rendben lesz, fő az egészség, tehát csak kitartás. Ezerszer üdvözöl és csókol Téged és a gyerekeket, mindenkit, férjed, Buttoia Giovanni. Add át üdvözletemet mindenkinek. Legközelebb remélem elmondhatom, hogy megkaptam a küldeményedet. Üdvözölj és deríts jókedvre mindenkit, legyetek jók. (Családi hagyaték, fordította Mgr. Méry Éva) többségét kiadták munkára, és időnként a munkahely is változott, a levelek kézbesítése gyakran bonyodalmakkal járt. Áthidaló megoldásként a munkára kiadott hadifoglyok részére a Hadifogoly Gyámolító 1915-ben immár vöröskeresztes jelvénnyel, válaszlappal ellátott levelezőlapot hozott forgalomba 1 filléres áron. A levelezőlapon kiemelten szerepel a hadifogoly neve, a második rovatban a hadifogoly tartózkodási helye. A Gyámolító Hi- 194

197 vatal javasolta, hogy a hadifogoly munkaadója, olcsó áron beszerezhető bélyegzővel nyomja rá a pontos címet, hogy a hozzátartozók a hadifoglyok tartózkodási helyét nyomtatásban, olvashatóan kapják meg. Az otthonról kapott csomag írásos üzenetet nem tartalmazhatott. A csomagot a tábor postabarakkjában a címzett jelenlétében felbontották, tartalmát alaposan ellenőrizték. Több alkalommal bizalmas tartalmú levelek kerültek elő, főleg a kalácsokból. A leveleket elkobozták, ellenőrzés végett a bécsi cenzori hivatalba küldték. Az egyik kalácsba elrejtett levél tartalmából arra következtethetünk, hogy a haza küldött levelekben rejtett részletek is előfordulhattak. A sajátos kommunikáció egyik formájáról a feleség, férjének Petyinkának az alábbiakat írta: Szervusz, drága Petyinka! Küldök neked csomagot, ha megkapod, írj, hogyan élsz. Gondolom, ezt nem írhatod meg, biztos sokat szenvedsz és éhezel. Ha írsz, úgy tudom elolvasni, ha vízzel írsz, de legjobb tejjel. 133 Az Olaszországból érkező csomagokkal kapcsolatban, főleg a tisztek részéről nagyon sok volt a panasz. A csomagok gyakran felbontva, sokszor nagyon hiányosan érkeztek meg a címzetthez. A fogolytábor postahivatala A postahivatalnak két főosztálya volt: levelezési és letéti. Kezdetben amikor a posta forgalma még kisebb volt a két osztályt a táborparancsnokság egyik segédtisztje irányította. A fokozatosan növekvő forgalom következtében 1915 augusztusában a levelezési osztály átköltözött a szomszédos, előtte zsidó könyvtárnak használt barakképületbe. A levelezési osztály az alábbi feladatokat látta el: Kiosztotta a táborba érkezett leveleket, továbbította a munkába kiadott hadifoglyok leveleit, továbbította a leveleket a cenzori hivatalba, terjesztette a Nedelja című újságot, átvette a hadifoglyok részére érkező csomagokat, továbbította a munkába kiadott hadifoglyok csomagjait, ideiglenesen tárolta a gazdátlan csomagokat (szökevények, halottak). A levelezési osztály kimutatása a hadifoglyok részére érkezett csomagok számáról 1914 szeptember darab október darab november darab 1916 április darab május darab A hadifoglyok részére1916-ban havonta átlagban darab csomag érkezett. A levelezési osztály kimutatása a hadifoglyok részére érkezett levelek számáról 1916 Összes levél Par. levél Tovább. táborban Tovább. munkahelyre Visszaküldve augusztus szeptember október november A hadifoglyok nyilvántartása, kartotékok vezetése (a regisztrált hadifogolyról kartotékregiszter készült). 195

198 A posta helyszínrajza A letéti osztály az alábbi feladatokat látta el: A hadifoglyok részére érkező pénz kezelése. A postautalványon vagy a bank útján érkezett pénzt a hadifogoly nem kapta kézbe, csupán arról értesítették, hogy pénzt kapott, amely összeget a fogolytábor letéti osztálya külön számlán vezette. A rubelben érkezett pénzt hivatalos árfolyamon átszámították a Monarchia fizetőeszközére decemberében az orosz hadifoglyok számláján összesen koronát vezettek. A hadifoglyok egyéni számláin vezetett pénzt összesítve a Magyar Királyi Takarékpénztárban a somorjai fogolytábor letéti osztálya számláján vezették. A hadifogolynak jogában állt tíznaponként pénzt levenni a számlájáról. A kivett összeget a táborpénz bevezetése után ezekben a címletekben kapta meg. A monarchia hivatalos fizetőeszközének átváltása a fogolytábor pénzére és fordítva. 196

199 A meghalt hadifoglyok hagyatékának továbbítása a Vöröskereszt irodájába. A letétek, letéti számlák kezelése, befagyasztása a táborparancsnok utasításai szerint. Kimutatás a postai dolgozókról: Osztály Katonai alkalmazott Hadifogoly Megjegyzés 1. Állomásparancsnokság 1 43 Ebből 30 hadifogoly a nyilvántartásban 2. Levelezési osztály Csomagosztály A táborparancsnokság levelezési osztálya 4-5. Letéti osztály 5 5 Összesen A postán dolgozó hadifoglyok az általános alapbéren kívül, egyéb juttatásban is részesültek, ami legtöbbször havonta egy csomag tábori szappan volt. Ezt a juttatást a táborparancsnok 1916 decemberében megvonta. A tábori posta vezetője rendszeresen kifogásolta a rossz munkafeltételeket. A két barakkban nyáron elviselhetetlen a hőség, télen nagyon hideg van, mivel csak egysoros ablakok vannak, hézagosan záródnak, a termek nehezen fűthetők, kevés a kiutalt tüzelő, a tetőszerkezet rosszul van szigetelve, több helyen beázik. A beteg hadifoglyok gondozása A betegek gyógyítására vonatkozó kötelezettség magától értetődően benne foglaltatik az általános tartási kötelezettségben, azonkívül a tételes jog is előírja azt, tudniillik az évi XX. törvénycikkben felvett évi genfi egyezmény I. cikke, így hangzik : A katonákat és hivatásuknál fogva a hadsereghez tartozó más személyeket, ha megsérültek vagy megbetegedtek, annak a hadviselő félnek, amely őket hatalmában tartja, kímélni, ápolni kell, tekintet nélkül állampolgárságára. 135 Az első transzportokkal érkezett sebesült, beteg hadifoglyok többségét a kaszárnya lakószobáiban helyezték el. Október 22-én még 129 sebesült a szerb udvarban a szabad ég alatt tartózkodott. A következő napokban raktárhelyiségek átalakításával szükség esetén már 1250 beteg részére tudtak kórtermeket biztosítani. A táborparancsnok tervei között szerepelt egy sebészeti és egy belgyógyászati rendelő kialakítása, továbbá a megnövekedett kötszer és gyógyszer fogyasztás miatt egy helyiség kialakítása gyógyszertár céljára. 136 A lakóbarakkok és egyéb járulékos épületek fokozatos átadásával a beteg és egészséges hadifoglyok életkörülményei javultak. A tábor főorvosa március 9-én a hadügyminisztérium Abt.14. Nr számú körlevelére, a kiütéses tífusz megelőzésére foganatosított intézkedések tárgyában jelenti, hogy a hadifoglyok 24 barakkban 400 fő átlagos állománnyal vannak elhelyezve tavaszán felépítették a 14 kisebb barakkból álló infekciós barakktábort, majd a 8 barakkból álló tábori kórházat. 137 A táborparancsnokság az infekciós tábor és kórház barakkjainak építésénél a hadügyminisztérium Erl.Abt.8/HB Nr. 2536/1915 számú körrendelete alapján járt el. A tábori kórház kapacitását a fogolytábor teljes létszámának 3%-ához, az infekciós tábort a teljes fogolylétszám 5%-ához tervezte. 138 Az infekciós osztályt úgy alakították ki, hogy a különböző fertőző betegségekben szenvedők (kolera, tífusz, vérhas, tüdővész) külön barakkban legyenek elhelyezve. Az infekciós osztályhoz tartozott még egy ki- 197

200 Gyógyszertári bélyegző sebb barakképület 2 átöltöző helyiséggel, valamint a levetett védőruhákat fertőtlenítő helyiség. A halottakat egysoros, fából készült, jól szellőztethető, vízzel ellátott hullaházban helyezték el. A szögesdróttal körbekerített fogolykórház munkáját az adminisztrációs barakkból irányították. Helyiségei a következők: adminisztrációs iroda, felvételi iroda, főorvos szobája, felcserek szobája, orvosi rendelő, műtő, laboratórium, gyógyszertár. A kórházbarakkok terembeosztása: előszoba, összekötő folyosó, 2 kórterem, fürdő és mosóhelyiség, tároló a tiszta fehérnemű részére, betegápolók szobája, orvos szolgálati szobája, szobai ülő WC-kel ellátott helyiség, ahol az ágytálakat is tisztíthatták. A barakkok helyiségeit úgy tervezték, hogy a 2 kórterem alapterülete a barakk alapterületének 2/3 részét foglalja el. Egy betegre számított alapterület nem lehetett kevesebb, mint 5 négyzetméter és 15 légköbméter. Mindkét osztály kórtermeiben csak egyszintes vaságyakat helyeztek el. Az ágyhoz tartozott egy fejtámla, éjjeli szekrény, hosszú legénységi asztal padokkal, néhány szék, köpőcsészék, ágytálak, spanyolfal. A kórtermeket télen fűtötték. Egy betegre felhasználható tűzifa napi mennyisége 1600 gramm. A betegek egységesen fehér lepedővel letakart szalmazsákon feküdtek. Kórházi ruhájuk fehér ing és nadrág. Ezek tisztasága néha nem kielégítő, pl. a főorvos egyik jelentésében megjegyezte, hogy a mosodából a betegek részére kiadott ágy-és fehérnemű oly pisz- A tábor orosz ezredorvosa Az orosz hadifoglyok egészségügyi ellenőrzése 198

201 kos és mosatlan, hogy az egyáltalán nem használható. 139 Pokróccal takaróztak, lábbelijük facipő. Mindkét osztályon a falakat mésszel, a padlót karbolos oldattal tisztították. A hadifoglyok egészségügyi ellátását a tábor főorvosa Dr. Ormay Pál törzsorvos és beosztottja Dr. Emil Nanu, a kecskeméti kórház szemorvosa végezték. Rajtuk kívül szolgálatba állították a fogságba esett orosz orvosokat is, Leonyid Csolodikov, Ivan Szelnyickij törzsorvosokat, Roman Vasziljevszkij és Alexander Gruzinszkij ezredorvosokat. A kórház kisegítő személyzete orosz hadifoglyokból állt: 12 felcser (számuk ban 41 főre emelkedett), 17 szolga, 7 szakács, 20 mosólegény és 10 kocsis. A harctereken súlyosan sérült, fokozott orvosi kezelést igénylő rokkant hadifoglyokat katonai kórházakba szállították. Felépülésük után mint lábadozókat őrfelügyelet mellett a kijelölt fogolytáborokba vitték, köztük a somorjaiba is. A kőszegi tartalékkórházból január 3-án 28, 31-én 34, a nagyszombati tartalékkórházból február 1-jén 40 orosz lábadozó érkezett Somorjára. Már a harctéren tapasztalt rossz higiénés állapotok, a fogságba esést követő hosszú utazás, kezdetben a fogolytábor egészségtelen környezete, főleg a megfelelő tisztálkodás lehetőségének hiánya a foglyok eltetvesedéséhez, a fertőző betegségek megjelenéséhez vezetett. A Monarchia összes fogolytáborában kisebbnagyobb járványok tizedelték a hadifoglyokat. A boldogasszonyi fogolytáborban tífuszjárvány következtében február 9-én 94 halottat regisztráltak egy nap alatt. 140 A dunaszerdahelyi táborban Minden intézkedés ellenére a kolerában és vérhasban rövid időn belül több száz fogoly vesztette életét. A sopronnyéki (Neckermann, Ausztria) táborban 1916-ban tífuszjárvány következtében 818 civil internált halt meg. 141 Az elégtelen tisztálkodás, az elemi higiénés követelmények hiánya miatt a somorjai fogolytáborban sem sikerült elkerülni a fertőző betegségeket. A bécsi Serotherapeutische Institut december 10-én keltezett leiratában értesítette a somorjai tábort, hogy a közeljövőben az intézet tífusz elleni szérumot küld. A hadifoglyok jelentős késéssel kapták meg a tífusz elleni védőoltást, majd április 6-tól naponta hadifogoly kapott himlő elleni védőoltást. Pedig a fertőző betegségek, a vérhas, a hastífusz és a kiütéses tífusz előjelei már szeptember közepén jelentkeztek. A fogolytábor főorvosa szeptember 15-én értesítette a főszolgabírót, hogy vérhasban 4, tífuszban 2 beteg van kezelés alatt. A főszolgabíró október 14-én értesítette a vármegye alispánját arról, hogy a somorjai fogolytáborban vérhas és hastífusz van. Vérhasban 15, hastífuszban 10 beteg áll kezelés alatt. Az óvintézkedéseket a táborban elvégezték. Az első és egyben a legnagyobb méretű vérhas és tífuszjárvány március közepén megszűnt. Dr. Ormay főorvos jelentése alapján a járvány egész tartama alatt 69 hadifogoly betegedett meg, meggyógyult 50, meghalt 13 hadifogoly. 142 Az öröm és elégedettség azonban korai volt, március végén ismét tífuszos betegeket kellett kezelni. Halállal végződő esetek már nem voltak. A fertőző betegségek táboron belül tartása, a terjedés megakadályozása érdekében Ormay főorvos a pozsonyi katonai parancsnokság számú körrendelete alapján járt el. 143 Az alapos tetűirtás után (hajvágás, alapos melegvizes zuhanyozás, az egész test bekenése tetűellenes kenőccsel) a betegeket karbollal fertőtlenített teremben elkülönítették. Ruhájukat kénezéssel, gőzöléssel fertőtlenítették. A betegeket orosz hadifogoly személyzet ápolta. Az ápoló személyzet haját rövidre vágták, csizmájuk fölé viaszos vászonból készült csizma-és lábszárvédőt húztak. Védőruhájuk csuklyával ellátott kezeslábas, a végtagoknál, a nyaknál és az arcnál szorosan záródott. Azokat a barakkokat, amelyekben az orvosok fertőzött beteget találtak, fertőtleníteni kellett. Mivel a nagy lakóbarakkok kénezése nem volt hatásos, az oldalfalakat bemeszelték, a padlózatot és a fekvőhelyeket, szublimát oldattal fertőtlenítették. A szalmazsákokat kiürítették, a szalmát biztonságos helyen elégették, a lepedőt, a szalmazsákot és a pokrócot gőzöléssel és kénezéssel fertőtlenítették. A friss szalmával újratöltött szalmazsákokat a foglyok visszaköltözéséig, fertőtlenített barakkban tárolták. 199

202 A feladatok végrehajtását egészségügyi rendészeti csoport felügyelte. A csoport összetétele: 1 zászlóaljbeli csapattiszt, 1 orvos és 2 altiszt március közepéig a fertőtlenítő részlegen egy kisebb teljesítményű kénező és gőzfertőtlenítő üzemelt. 1 lakóbarakk 400 hadifogoly teljes ruházatának fertőtlenítése, a hadifoglyok zuhanyozása 4 napig tartott. Az új, nagyteljesítményű fertőtlenítőben és zuhanyozóban naponta 800 hadifogoly teljes tisztálkodását lehetett elvégezni. A zuhanyozó üzembe helyezése után a hadifoglyok meghatározott ütemterv szerint hetente egy alkalommal zuhanyozhattak. A fogolytábor fennállása alatt az orvosi jelentések között szórványosan diagnosztizáltak diftériát, maláriát, egy esetben halállal végződött veszettséget. A rendszeres orvosi ellenőrzéseken gyakori volt az otthonról hozott vérbaj és trachoma diagnosztizálása. A fertőző betegeken kívül gondoskodni kellett a sebesültekről, a rokkantakról, és az egyéb betegségekben szenvedőkről is február 2-án az orosz betegek száma 720, ezek közül sebesült 68, könnyű beteg 196, súlyos beteg 466. Február 6-án a fogolytábor teljes létszámából (10 654) 831 hadifogoly beteg, vagyis a fogolylétszám 8%-a tekinthető betegnek. Ezek közül sebesült 32, könnyű beteg 323, súlyos beteg 476, vagyis a teljes fogolylétszám 4,47% -a nyarán Dr. Mautner úgynevezett Oedemkrank tömeges előfordulását diagnosztizálta. Jelentésében leírta, hogy a nezsideri tábort is végiglátogatta, ahol a szerb és albán betegeken a somorjaival azonos tüneteket állapított meg. A betegség szimptómái közé tartoztak főleg a lábat, néhány esetben az egész testet ellepő kiütések. Általános panaszok közé tartozott a szédülés, a rosszullét, a végtagok fájdalma. További tünetek az alacsony pulzusszám, a testhőmérséklet szélsőséges ingadozása. Májnagyobbodást nem figyelt meg, lép nagyobbodást (milztumor) igen. A betegek egy részénél tüdőgyulladás lépett fel. Véleménye szerint a betegséget a gyenge táplálkozás, valamint az egyéb kezeletlen betegségek együttes hatása okozta. Javasolt gyógymód: teljes étrendváltás, kalóriadúsabb étkezés, fájdalomcsillapítók szedése. 145 A 12. isonzói csata után Somorjára érkezett olasz hadifoglyok között sok volt a tüdőgyulladásos fekvő beteg, amit a tábor főorvosa járványnak minősített november 16-tól január 15-ig összesen 60 betegnél diagnosztizáltak tüdőgyulladást. Ezen idő alatt az olasz hadifoglyok halálát az alábbi betegségek okozták: 20 tüdőtuberkulózis, 17 tüdőgyulladás, 4 bélgyulladás, 6 egyéb betegség. A 47 halott a táborban tartózkodó olasz hadifoglyok (4369) 1,07%-át tette ki. 146 A járvány kihirdetése után elkezdődött az olasz hadifoglyok és barakkok ilyenkor szokásos fertőtlenítése. Az olasz tábort és a hadifoglyok teljes fertőtlenítését 14 nap alatt kellett lebonyolítani. A táborparancsnok utasításai között szerepel, hogy amennyiben az olasz hadifoglyok nem hajlandók együttműködni a fertőtlenítést végző csoporttal, az ellenszegülés a napi kenyéradag részleges vagy teljes megvonásával jár. Az olasz hadifoglyok halálozási mutatóiból arra következtethetünk, hogy a tábor egészségügyi személyzete az olasz hadifogoly orvosokkal együtt (Torre, Lumini, Giuliani), a már említett óvintézkedések mellett sem tudta megakadályozni a fizikailag teljesen legyengült olasz katonák halálát. A halálozások legkritikusabb időszaka 1918 februárja és májusa közé esik (halottak száma: február 356, március 430, április 301, május 145). 147 A somorjai fogolytábor lajstromába vett olasz legénységi állományú katonából július 6-ig 1633 hadifogoly halt meg, ami a teljes fogolylétszám %-a. 148 A halált okozó betegségek megoszlása: általános végelgyengülés 689 tüdőgyulladás 388 bélhurut 193 tuberkulózis 166 egyéb betegség/ lőtt seb, vérmérgezés, vesegyulladás

203 A fogolytáborban meghalt olasz katonák pontos számát nem ismerjük, mivel a különböző kimutatásokban a halálesetek száma ellentmondásos. A Csehszlovák Honvédelmi Minisztérium 1921-ben lajstromozta a somorjai fogolytáborban meghalt olasz katonákat. A jegyzék összesen 1678 nevet tartalmaz. 149 Az olasz temetőben 1998-ban felavatott új obeliszken az Olasz Köztársaság Védelmi Minisztériuma kegyeleti főbiztosa, dr. Giuseppe Maillo adatai alapján a somorjai temetőben 1992 olasz halottat temettek el. Csak feltételezni tudom, hogy a biztos által megadott létszám magába foglalja a munkára kiadott és a munkahelyen meghalt olaszok számát is. A fogolytábor kórházában 1915 augusztusától szeptember végéig meghalt orosz hadifoglyokról Dr. Mautner készített pontos kimutatást. 150 Év Hónap Kórházban Nagyorosz Halott Nagyorosz száma Nagyorosz % fekvők havi átlaga 1915 augusztus ,1 szeptember ,4 október ,4 november ,0 december , január ,8 február március ,0 április ,5 május ,9 június ,1 július ,5 augusztus ,4 szeptember ,8 október ,9 november ,9 december , január ,4 február ,1 március ,9 április ,5 május ,2 június ,5 július ,9 augusztus ,3 szeptember ,7 október ,2 november ,3 december ,1 201

204 1918 január ,7 február ,7 március ,5 április ,6 május ,9 június ,1 július ,3 augusztus ,7 szeptember ,2 Különböző jelentésekből, táborparancsnoksági utasításokból a fogolytábor alapításától április 10- ig 43, továbbá október 1-től november 20-ig további 73 orosz halálát sikerült megállapítani. Sajnos április 11-től június végéig nincs adatunk. Ezek alapján a somorjai fogolytáborban megközelítően 880 cári hadseregbeli, túlnyomó részben orosz és ukrán hadifogoly halt meg. Gazdasági munkabizottságok, kórházak jelentései alapján a fogolytáborból munkára kiadott, ott meghalt hadifoglyokról a gazdasági munkabizottságok, kórházak jelentéseiből megállapítható, hogy szeptemberétől július végéig a Monarchia különböző helyein, Temesvárott, Kőbányán, Kaposváron, Miskolcon, Pozsonyban, Maroshévizen további 69 orosz hadifogoly halt meg. Városi kórházakban 12, fogolytábor kórházakban 14, munkahelyen 19, katonai kórházakban Az orosz hadifoglyok halotti anyakönyveit gyakran pontatlanul vezették. Csupán 389 esetben tüntették fel a halál okát. A feltüntetett halálesetek 86,8 %-át két betegség, a tuberkulózis (170 halott), valamint a tüdőgyulladás (168 halott) okozta. A balkáni fronton fogságba esett és a somorjai táborban ideiglenesen fogva tartott délszlávok közül 22 szerb, többségében internált polgári személy halt meg, közülük a legidősebb a 80 éves Veisovic. A halottak között volt 72 és 67 éves, valamint két 65 éve internált. 152 A hadifoglyok foglalkoztatása fogolymunkásként A történelmi Magyarország területén a lakosság 17%-át mozgósították. A munkaképes lakosság kivonása az ország gazdasági életéből kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaságra és az ipari termelésre. A kieső munkaerőt a hadifoglyok fokozatos munkába állításával pótolták, mivel a munkába állítás nem ellenkezett az érvényes nemzetközi joggal. Az évi hágai egyezmény 6. cikkelye kimondja, hogy az állam a hadifoglyokat a tisztek kivételével rendfokozatuk és képességeikhez mérten, mint munkásokat alkalmazhatják. Az ilyen munkák nem lehetnek túlságosak, és nem állhatnak összefüggésben a hadműveletekkel. Az állam részére teljesített munkákat azon díjazás szerint kell fizetni, amely a belföldi hadsereg tagjai által teljesített hasonló munkákra nézve érvényben áll, vagy ha ilyen nincs, olyan díjazás szerint, amely a végzett munkának megfelel. A foglyok munkadíját helyzetük javítására kell fordítani, és a többit a tartási költségek levonása után részükre szabadulásuk időpontjában ki kell szolgáltatni. 153 A fogolytábor szolgálati szabályzata alapján a munkára kiadott hadifogoly-transzportok kísérését és őrzését a népfelkelő hadifogolykísérő őrszázad látta el. A kísérő és őrlegények feladatait több rendelet szabá- 202

205 Hans Gyenis rajzai a somorjai fogolytábor lakóiról, Afanas Sergejről, és Michael Musatkinról lyozta, ezek közül zsinórmértékül szolgált Gerstemberg cs. és kir. altábornagy, a pozsonyi katonai parancsnok 38 pontból álló utasítása, melynek lényeges pontjait az alábbiakban összefoglalom. 154 A hadifoglyokkal minden kímélettel bánjanak, mert a védteleneket becsmérelni vagy bántalmazni becstelen eljárás, de minden fogollyal meg kell értetni, hogy szükség esetén a legnagyobb szigort is tudjuk alkalmazni. A hadifoglyok bűnügyekben a katonai hatóságoknak és fegyelmi szolgálatnak épp úgy alá vannak vetve, mint a saját fegyveres hatalom egyénei. Hogy tehát a hadifoglyok esetleg tudatlanságot hozva fel védelmükre, szigor alkalmazására okot ne adjanak, az őrkíséret parancsnoka már az átvételkor adja tudomásukra a magatartásukra vonatkozó szabályokat, és ezek be nem tartása esetén a rájuk vonatkozó büntetéseket. Még a fogolytáborban névjegyzéket kell készíteni, hogy a létszám ellenőrizhető legyen. A fogolytáborban a foglyoktól elvesznek minden olyan tárgyat, eszközt, amely a szökés kísérletét elősegíti, a szökést könnyítheti, vagy esetleg fegyverül használható. Az elvett tárgyakról nyugtát kell készíteni. A vasúthoz vagy onnan való meneteléskor az őrség szuronyt feltűzve, töltött fegyverrel kíséri a foglyokat. Ha a szállítás teherkocsin történik, a kocsi egyik oldala zárva van, a másik oldal keresztvas lebocsátásával nyitható, ilyenkor az őr ott áll. Ha a vonat hosszabb ideig áll, a foglyok kisebb csoportokban vezethetők az árnyékszékre. Az étkezési állomásokon az étkezéshez a foglyokat szakaszosan kísérik. Elindulás előtt létszámellenőrzést kell tartani. Szeszes italt a kísérőknek vagy a foglyoknak inni szigorúan tilos. A foglyoknak polgári személyekkel beszélgetni tilos. Az őrparancsnok köteles meggyőződni arról, hogy a kísérő és a foglyok lakása az egészségügyi és őrszabályzat követelményeinek megfeleljen (télen fűthető legyen) a szükséges fekvőhely és takaró álljon rendelkezésre. A szalmazsákot vagy szalmát a puszta padozatra tenni nem szabad, hanem a fekvőhely egy priccsre helyezendő. Az árnyékszékek állan- 203

206 dóan tiszták legyenek. Az emésztőgödröket hetente legalább egyszer mésszel kell fertőtleníteni. A foglyok és az őrség együttes elszállásolása nem engedélyezett. A népfelkelő őr csak a katonai rendre felügyel, nem pedig állandó őrzője a hadifoglyoknak. A foglyok éjjeli őrzéséről a munkaadó köteles gondoskodni. Nappal az egyes munkáscsoportokat egy vagy két őr kíséri. Ott ahol több a munkacsoportok száma, mint a legénységé, a munkaadó köteles polgári őrségről gondoskodni. Fegyverhasználatnak csak akkor van helye, ha a hadifogoly szökést kísérelne meg és a szökés megakadályozására más eszköz nem áll rendelkezésre. Az őr köteles gondoskodni arról, hogy a munkaadó az étkezésre vonatkozólag is megfeleljen a követelményeknek. Az étkezés legyen tiszta, élvezhető és elegendő. A hadifoglyok az első négy héten egyszer, azután pedig kéthetenként egyszer a munkaadó költségén orvosilag megvizsgálandók. Ha ez elmarad és valamilyen ragályos betegség ütné fel a fejét, haladéktalanul a megyei ügyeleti tisztnek kell jelenteni, valamint a fogolytábor parancsnokának. Az őr ügyel, hogy a foglyok naponta és teljes létszámban a kellő időben megjelenjenek a munkában, vagyis, hogy a munkájukat elvégezzék. Nem szabad megtűrni azt, hogy a hadifoglyokat tudatosan kihasználják. Minden méltatlan bánásmód a legszigorúbban büntetendő. A hiányosságok, nevezetesen a lakás, ellátás, ruházat stb. a munkaadó tudomására adandó, és ha ő nem hajlandó segíteni, az őr a legközelebbi csendőrség útján a fogolytábor parancsnokának jelentést tesz. A szabályok durva megsértése, méltatlan bánásmód, mint verés, rossz étkezés, vagy hasonló esetén a foglyok bevonását indítványozza a megyei ügyeleti tisztnél, illetve a fogolytábornál. A munka után a szálláshelyükön őrizet alatt legyenek, és lakásukat a munka megkezdéséig nem hagyhatják el. Utcán járkálni, vendéglőben vagy mulató helyeket látogatni szigorúan tilos. A vasárnap pihenőnap. Kivételnek csak ott van helye, ahol igen sürgős mezőgazdasági munkáról van szó, vagy ahol a pihenőnap a közérdeket károsítja. A nagy ünnepeken a felekezetek szerint szüneteljen a munka. A kis ünnepeken azonban a hadifoglyok dolgozhatnak. Ilyen esetben a jóindulatú megegyezés a legjobb. A mohamedán vallásúak pénteken nem dolgoznak, vasárnap azonban kötelesek dolgozni. A munkaidő naponta 12 órán túl nem terjedhet 1 óra ebédidővel meghosszabbítva. A munkába menetel és a munkából való távozás a munkaidőbe legyen beszámítva. A munka során polgári egyénekkel érintkezni tilos, ha csak a munka jellege ezt nem kívánja. Ha munkamegtagadás, lázadás történik, a legközelebbi csendőrség esetleg katonaság értesítendő, egyben értesítendő az illetékes hadifogolytábor is. Abban az esetben, ha a hadifoglyok szolgálat közben ellenszegülnének és szövetkezve bántalmaznák az őrt, jogosítva van fegyvert használni, ugyancsak joga van rálőni azon szökevény hadifogolyra, aki felszólításra nem áll meg. Büntetési joga sem az őrnek, sem a munkaadónak nincs, ha azonban a büntetés elkerülhetetlen, úgy a legközelebbi csendőrséghez, katonai honvéd állomásparancsnoksághoz, vagy a megyei ügyeleti tiszthez kell fordulni. A ruházatról az őr köteles állandóan jegyzéket vezetni és nem szabad tűrni, hogy a hadifogoly ruháit a eladja, vagy eldobja. Ha ilyen előfordulna a legközelebbi csendőrségnél és a táborparancsnokságon kell jelenteni. A legidősebb katonai őr a hadifoglyoknál hetente egyszer ruhavizsgálatot tart, amikor az egyes ruhaneműknél a hiányt megállapítja, előjegyzi és felderíti a hiányokat. Ugyanilyen módon számon tartandók a katonai szalmazsákok, fejpárnák és takarók is. Az őr köteles felügyelni és ellenőrizni a kéthetenkénti ruhamosást is. A ruházat tisztántartásáról és javításáról is gondoskodik, továbbá a mindennapi takarítást és szellőztetést is ellenőrzi. A hiányzó ruha pótlására az illetékes fogolytábor parancsnokságához a szükséges ruhaneműkről jegyzéket küld, hogy tényleg szükség van-e a jegyzékben feltüntetett ruházatra, a csendőrség megvizsgálja és hivatalosan láttamozza. A régi, hasznavehetetlen köpenyek, cipők, stb. az illetékes tábor parancsnokságának küldendők vissza. 204

207 Ha a hadifogoly munkás megtetvesedik, azt az őr a legközelebbi csendőrségnek jelenti, aki e jelentést a megyei hadifogoly ügyeleti tisztnek segítségkérés végett továbbítja. A hiányzó ruha pótlására az illetékes fogolytábor parancsnokságához a szükséges ruhaneműkről jegyzéket küld, hogy tényleg szükség van-e a jegyzékben feltüntetett ruházatra a csendőrség megvizsgálja és hivatalosan láttamozza. Úgy az őrlegények, mind a hadifogoly megbetegedése a községi elöljáróságnak jelentendő be, aki a szükséges intézkedéseket megteszi. Egy-egy hadifogoly őrkülönítmény 2 vagy több kísérőemberből áll, közülük a legidősebb a parancsnok, és a többi köteles utasításainak engedelmeskedni. A munka-különítménynél történt esetekről, rendeletek betartásáról rendszeres jelentést tesz a parancsnokságnál. Ha tud írni, maga köteles a jelentést megírni, ellenkező esetben a legközelebbi csendőrőrshöz fordul, ha azt nem teheti, forduljon a községi elöljáróhoz. Az első hónapokban a hadifoglyokat a táboron belül foglalkoztatták. A hadügyminisztérium november 8-án értesítette a táborparancsnokot, hogy készítsen fel 170 hadifogoly munkást (50 kőművest, 20 kőtörő munkást, 15 asztalost, 20 lakatost, továbbá cipészeket és szabókat). A foglyokat szállíttassa Királyhidára, ahol katonai lőtér építésén fogak dolgozni. November 21-én orosz hadifoglyokat vittek a mosonmagyaróvári lőporgyárba. A hadügyminisztérium döntése alapján az alsó-ausztriai Sigmundsherbergben július 15-én elkezdődött a hadifogoly befogadására alkalmas hadifogolytábor építése. Az első barakkok építői között megtaláljuk a somorjai táborból küldött orosz foglyokat is. 155 A háború nem várt elhúzódása következtében fellépő munkaerőhiány miatt általánossá vált a hadifoglyok alkalmazása a mezőgazdaságban, valamint a fontos ipari üzemekben. A hadifogoly-igénylést az illetékes megyei főispánhoz kellett beadni, amit a belügyminisztérium, végül a hadügyminisztérium hagyott jóvá. A rendelet szerint a hadifoglyokat a munkaadóhoz 200 vagy ennél nagyobb létszámú csoportokban adták ki. Ennél kevesebb hadifogoly egy-egy munkaadónak csak akkor adható ki, ha több a munkaadó, kiknek birtokai közvetlenül egymás mellett fekszenek és együttesen legalább 200 hadifoglyot hajlandók alkalmazni. 156 Hadifogoly munkások nélkül szinte lehetetlen volt a mezőgazdasági termények időben történő betakarítása. A Monarchiában komoly élelmezési gondok léptek fel, ami kikényszerítette a bonyolult kérelmezési folyamat egyszerűsítését, és a kiutalható fogolylétszámot 30-ra csökkentette, végül a mezőgazdaságban már 1-2 személyt is foglalkoztathattak. Ennek feltétele volt, hogy egy községben legalább 10 hadifoglyot kellett foglalkoztatni. Ilyenkor a község utalta ki a gazdákhoz a hadifogoly munkásokat. A minisztérium a kérvények elbírálását 1916-tól a megyékben alakult Törvényhatósági Munkabizottságokra bízta. Az átszervezés lényege, hogy olyan kisgazdák kapjanak fogolymunkást, ahonnét a gazda hadba vonult, vagy más okból hiányzott a férfi munkaerő. Ilyen esetekben a fogoly őrzését a munkaadó biztosította. A foglyok őrzésére igénybe vehettek népfelkelő esküre kötelezetteket, polgárőröket, erdő-, mező- és szőlőőröket, valamint olyan alkalmas férfiakat, akik a nekik kiszolgáltatott fegyverrel bánni tudtak. A munkáltató minden hadifogoly után 30 korona óvadékot fizetett. A pozsonyi katonai parancsnokságról folyamatosan érkeztek a munkásszázad-transzportok összeállítására vonatkozó utasítások. A somorjai fogolytábor április 23. és május 18. között összesen 2820 munkást adott át köz- és mezőgazdasági munkára. 157 A legnagyobb létszámú transzport szeptember 8-án érkezett a perbenyiki vasútállomásra. A Magyar Folyammérnöki Hivatal a Latorca ármentesítésére a kassai katonai parancsnoksággal kötött szerződés alapján 4000 hadifoglyot alkalmazott, ebből hadifogoly a somorjai táborból érkezett, és Lelesz határában e célra épített fogolytáborban laktak. 158 A somorjai táborban tartózkodó hadifoglyok száma az újonnan érkezők ellenére is folyamatosan csökkent. Létszámuk 1915-ban körül állandósult. 205

208 Szám szerinti kimutatás a fogolytábor nyilvántartásába vett orosz hadifoglyokról és olasz hadifogoly tisztekről, illetve a táborban nyilvántartottak számáról (az első oszlop nem tartalmazza a betegeket és a tiszteket) 159 Létszám Munkára Táborban Beteg Tiszt kiadva lakó augusztus orosz augusztus 3.* orosz és 212 olasz 82 olasz tiszti szolga augusztus olasz 170 olasz tiszti szolga *Abt/10 Nr szám körrendelet alapján november 1-től a freistadti, deutsgábeli, purgstáli vagy harti fogolytáborból Magyarország területén dolgozó hadifoglyokat a somorjai tábor nyilvántartásában vezették. Az orosz és olasz hadifogoly létszám összegzése november 30-án 160 Orosz hadifoglyok létszáma Olasz hadifoglyok létszáma altiszt 4000 tiszt 339 legénység altiszt 863 összesen legénység 2572 Az olasz hadifoglyok is rövid ideig tartózkodtak a táborban. Felépülésük vagy a kötelező karantén után mint fogolymunkások dolgoztak március 31-én indított transzportok: Szabadkára 400, Kecskemétre 150, Máramarosszigetre 100, Szolnokra 300, Egerbe 300, Gyulára Jelenčič alezredes táborparancsnok helyettes jelentése szerint április 4-én a somorjai táborból munkára kiadott fogolyból 3437 olasz dolgozott Magyarország területén, 6001 a történelmi Magyarország területén kívül, orosz Magyarország területén, és 3907 azon kívül. 162 A hadifogoly munkaerő alkalmazása a munkaadó szempontjából számos előnnyel járt. Nagyon kedvező feltételek mellett hadifoglyokkal helyettesítették a hiányzó munkaerőt. Az Abt. 10/Kgf. Nr /15 számú körrendelete alapján a munkaadónak a hadifogoly munkások élelmezéséért térítés járt, mely összeget a területileg illetékes katonai parancsnokság (budapesti, kassai, pozsonyi, nagyszebeni, temesvári, zágrábi) hadbizottsága állapította meg. A hadifoglyok élelmezési költségeit a fogolytáborok parancsnoksága (esetünkben a somorjai) havonként, utólag térítette meg. A foglyok megfelelő fekhelyét a munkaadó, az ágyneműt (takaró, szalmazsák, fejvánkos), valamint a ruhaneműt fogolytábor biztosította. Az 1915 novemberében életbe lépett új rendelet nagyobb anyagi terhek vállalására kényszerítette a munkaadót, megszüntette az ágynemű térítés nélküli kiutalását. A rendelet kimondta, hogy az 1916 előtt kiadott ágyneműt a munkaadó haladéktalanul juttassa vissza a fogolytáborba. Amennyiben a munkaadó bármily okból nem küldi vissza, úgy az árát köteles megtéríteni. Egy takaró ára 12 korona, a szalmazsáké 6 korona, a fejvánkosé 1 korona 50 fillér. A munkaadó szempontjából kedvezőtlen változások ellenére is vonzó maradt a fogolymunkások igénylése. Pozsony megye alispánja Pozsony-vármegye Hivatalos Lapjában ( szám) a következőket közölte. A mezőgazdasági munkára szükséges hadifoglyok mind nagyobb számban igényeltetnek, sajnos e tekintetben igen nagy nehézségek mutatkoznak, mert a földművelésügyi miniszter úr az e célra rendelkezésre álló hadifoglyokból az igényeket kielégíteni nem tudja, s így vármegyénknek sem tud hadifoglyokat rendelkezésre bo- 206

209 csátani. Több ízben közbenjárásommal csupán annyit tudtam elérni, hogy a táborból közvetlenül kiadott és ismét bevont foglyokat újból visszaadták az egyes s különösen kisgazdaságokba. 163 A hadifogoly munkaerő alkalmazása általában a hadifogoly szempontjából is előnyökkel járt. Különösen azok a foglyok, kik a háború előtt hazájukban is hasonló munkát végeztek, pszichikailag sokkal jobban viselték helyzetüket, mint azok, kik drótkerítés mögé zárva várták szabadulásukat. Élethelyzetük a munkaadó, az őrzászlóalj parancsnoka, az őrlegénység és a helyi közigazgatási szervek emberségétől függött. A munkacsoportok vezetőitől, az ellenőrzések alkalmával felvett jegyzőkönyvekből a pozitívumok mellett sok szabálysértésről, hiányosságokról is tudomást szerezhetünk. A munkaadók gyakran nem fordítottak kellő figyelmet a szerződésekben foglaltakra. Nem tartották be a kötelező orvosi ellenőrzéseket, az élelmezésre vonatkozó szabályokat. Sok volt a panasz az őrszemélyzetre, hol túl szigorú, hol túlságosan laza, barátkozó és gyakran lefizethető magatartásukra, valamint a felmerülő Kimutatás a munkára kiadott foglyokról nyelvi akadályokra, és néhány esetben az őrlegénység és a helyi csendőrség embertelen, kényszerítő intézkedésére. Gyakori eset volt, hogy a munkáltató a legkisebb anyagi befektetés mellett a legnagyobb hasznot akarta behajtani. Ilyen magatartásról adott szemléletes képet Mészáros Dénes népfelkelő heti jelentésében, aki gróf Pongrácz Frigyes vágrévfalui birtokán dolgozó orosz foglyok őrkíséretének volt a vezetője. A konyhán ahol a foglyok részére főztek, a grófnő saját kezűleg kiválasztott rothadt zöldséget, káposztát és az elfagyás miatt szintén rothadásnak indult burgonyát főzetett a munkások számára, ami ellen óvást emeltem. A munkások reggelire, délre és ebédre fejenként 21 dkg kenyeret kaptak. Egy ízben, amikor szétdaraboltam számukra a kenyeret s kimentem összehívni ebédre a munkásokat, mire visszajöttem, a grófnő minden darab kenyérből levágott 4-5 dekányit-, s amikor ezt visszaköveteltem, megfenyegetett A grófnő betegesen fukar Később, amikor az élelmezést én vezettem, a grófnő arra akart rávenni, hogy a grófi kamarában minden ami rossz, amit már a cselédeknek sem lehet adni, vegyem át az oroszok részére és keverve főzzem meg, engem pedig megjutalmaz. Somorjai fogolytáborhoz, december

210 Bátaszéken dolgozó foglyok őrkatonája az alábbiakat jelentette: Számtalanszor láttam, hogy a 32 fogoly kiöntötte az ételt, vizet ittak és kenyeret haraptak utána, most már javul a koszt annyira, hogy 55 gramm szalonnát kapnak naponta. A weidhofeni útkarbantartási osztályon dolgozó hadifogoly megtagadta a munkát, mert az élelem kevesebb és rosszabb, mint a somorjai táborban. A zalatárnoki tiszttartó kérdésére a somorjai tábor élelmezési tisztje a következőket válaszolta: Ami a foglyok élelmezését illeti a norma az, hogy legelőbb is olyan ellátásban kell részesíteniük, mint a hazai munkásokat. Azonban a munka és teljesítmény emelése szempontjából kell, hogy kapjanak reggelire egy jó sűrű levest, délben egy jó sűrű levest, négyszer hetente 12 dkg. hússal, este jó főzeléket, naponta legalább 700 gramm kenyeret. Ez jár nekik, természetesen minél jobb a koszt, annál jobb a munkateljesítmény. Azon kívül jár nekik hetente legalább 2 csomag dohány és cigarettapapír. Ha ezt nem kapják, dolgozni nem tudnak, de nem is fognak s akkor kénytelen lesz a község azokat a tábor rendelkezésére bocsátani. Somorja, szeptember A komlódi panaszáradatot tartalmazó levélre a tábor élelmezési tisztje a következőket válaszolta: Ide intézett levelére értesítem, hogy kint levő fogolynál nem hall a parancsnokság annyi panaszt, mint arról a 16-ról mely ott van. Ha a munkateljesítmény nem tetszik, akkor legjobb lesz, ha Ön a katonai parancsnokságnál azonnal kérelmezi a foglyok elvitelét Azonban nem lehet elmulasztani a T. címet arról értesíteni, hogy az országban orosz hadifogoly van munkán és nem érkeznek olyan panaszok a munkásokról, mint épp a Címé. Ha a munkások kellő és jó bánásmódban részesülnek, akkor azok igazán jó munkásoknak bizonyulnak. 166 A teljesség igénye nélkül néhány kedvező esetet is bemutatok: Scheffer János sárosfai őrkülönítmény parancsnok heti jelentésében kiemelte, hogy a foglyok élelmezése jó, napi ellátásuk reggel tea, ebéd leves, jó főzelék, néha tészta, hús hetente ötször 200 gramm, délután tea vagy virsli, este leves és főzelék, a kenyér mennyisége gramm. Mindez tisztán és jól elkészítve.a Resznek községben dolgozó foglyok parancsnoka jelentéséhez részletes étrendet is csatolt: Reggeli kávé, szalonna kávé, szalonna kávé, szalonna kávé, szalonna kávé, szalonna Ebéd gulyás burgonya- gulyás krumplis krumpliburgonyával főzelék burgonyával tészta főzelék Vacsora kifőzött babfőzelék kifőzött bab- kifőzött tészta tészta főzelék tészta Csütörtökön a munka után fertőtlenítés mésztejjel. Szombaton délután fertőtlenítés, fürdés és fehérnemű mosás. 167 A munkára kiadott foglyokat a fertőző betegségek kiszűrése végett, indulás előtt három hétig a tábor karantén részlegén orvosi felügyelet alatt tartották. A fertőző betegeket sikerült kiszűrni, a foglyok általános egészségi állapotával nem nagyon foglalkoztak, a nehéz fizikai munkához szüksége erőnlétükkel, egyéb lappangó betegségekkel keveset törődtek. Zemplénagárdról szeptember 16-án azt jelentette az ügyeletes tiszt, hogy az egyik fogoly a megérkezést követő napon meghalt. Egy másik fogoly már betegen érkezett, orvosi utasításra a királyhelmeci kórházba vitték, útközben meghalt. A győrszentmártoni gőztéglagyárba érkezett hadifoglyok közül egy már az érkezés hetében meghalt. Gyakran megsértették a hadifogoly szabályzat XI/A pontjában előírt 14 naponkénti kötelező orvosi vizsgálatot. Liptóújváron a kötelező vizsgálatot csak a negyedik héten tartották meg, amikor már 7 fogoly súlyos vérhasban feküdt

211 A hadifoglyok megfelelő életszükségleteik biztosításához tartozott a megfelelő ruházattal való ellátás. A hadifogoly munkások kiadásáról szóló szabályzat értelmében a hadifogoly ruházatának költségét a természetes kopás mértékéhez képest a katonai kincstár viseli. A munkaadó pedig ügyel arra, hogy a hadifoglyok ruházati felszereléseiket el ne adják vagy azokat szándékosan ne rongálják. Tudomásul veszi továbbá, hogy a természetes kopás mértékét meghaladó ruhaelhasználódás esetén a ruhát saját költségén megtéríti. A szabályzat értelmében a munkába induló hadifogoly munkásoknak jár:1 szalmazsák,1 fejvánkos, takaró, evőtál (érvényes március 31-i). Ruhaszükséglet: 1 zubbony, 1 köpeny, 1 nadrág, 2 váltó alsónemű (ing, nadrág), 2 pár kapca, 1 pár csizma vagy bakancs, 1 sapka. A gyakorlat ettől jelentősen eltért. A Monarchia, különösen a háború előrehaladtával saját lakosságát sem tudta megfelelően ruházni, nemhogy a hadifoglyokat. A hadifoglyokat 1916-tól gyakran papírszövet jellegű mellényekkel látták el. A táborparancsnokság saját őrkülönítményét Kimutatás sem tudta megfelelően ruházni decemberében az őrlegénység részére fejenként 10 darab, összesen 5000 papírmellény beszerzéséről gondoskodott. 169 A ruhák többsége már az induláskor foltos volt. A készlethiány következtében az induláskor nem kapták meg a ruházati normát. Nagy gondot okozott az is, hogy a hadifoglyok gyakran már az indulás után adódó első alkalommal eladták jobb ruhadarabjaikat. Különösen kelendő áru volt a szalmazsák, a lepedő és a csizma. A sok eset közül néhányat bemutatok: Torcs községben a számú orosz fogoly 12 koronáért eladott 1 pár viselt kincstári csizmát, Koczkukov Vasil nevű fogoly köpenyét, bakancsát, pokrócát, evőcsészéjét eladta általa ismeretlen személynek. Tapolcán asszonyok a somorjai táborhoz tartozó orosz hadifoglyoktól kincstári lepedőket, szalmazsákokat vettek meg. Az egyik asszony 3 lepedőt és 1 szalmazsákot 20 koronáért, a másik asszony 1 lepedőt 7 koronáért. Egy 20 éves pozsonycsákányi lakos, aki a a pozsonyi 13. Honvédgyalogezredhez volt beosztva, bevonulása előtt a faluban dolgozó orosztól 6 koronáért vásárolt 1 pár fatalpú csizmát. 209

212 Stein főhadnagy március 23-án értesítette a somorjai szolgabírót, hogy egy civil munkás orosz fogolytól 1 pár csizmát akart venni. Az eladás nem jöhetett létre, mert tudomásomra jutott. Kérem ezen munkás megbüntetését, és értesítem, hogy az orosz fogoly 21 napi elzárással meg lett büntetve. Hasonló tartalmú, a kincstári tulajdon elleni kihágás vétségével kapcsolatos jelentések, vizsgálati jegyzőkönyvek százai találhatók a tábor levéltári anyagában. 170 Nehézséget okozott az is, hogy a foglyok többsége nem rendelkezett 2 váltás fehérneművel. Egész héten hordott, izzadsággal átitatott fehérneműt szombaton a munka után vagy vasárnap mosták. Ruhamosáshoz, tisztálkodáshoz havonta negyed kilogramm katonai szappan járt. A fogoly elrongyolódott ruházatának kicserélését a munkaadó a táborparancsnokságtól kérhette, az alábbi szempontok szerint: A hadifogoly részére mindennemű ruházati felszerelés csakis a csendőrség által igazolt és a vármegyei gazdasági munkabizottság útján beterjesztett név és számszerinti kimutatás alapján lehetett kérelmezni. Csak olyan ruhát lehetett pótolni, melyet már egyáltalán nem lehetett javítani. A munkaadó a használatra alkalmatlan ruhaneműt köteles volt visszaszolgáltatni a fogolytáborba. Tolnay Artúr főhadnagy és Andrássy százados szolgálati jelentéseikben megdöbbentő képet adnak a Lónyai- főcsatornán dolgozó orosz foglyok ruhaszükségletéről: Kemecse, április 18 Lehetetlen állapot ugyanis, hogy az állandó ruhahiány miatt most már hónapok óta átlag 100 hadifogoly nem dolgozik, hanem eszi a társulat méregdrága áron beszerzett kosztját A zubbonyszükséglet azért állott elő, mert a legutóbbi alkalommal küldött papírszövetű zubbonyok a legrövidebb idő alatt úgy mállanak, jobban mondva darabokra esnek széjjel. 171 Táborparancsnokságnak Kemecséről, augusztus 20. Jelentem, hogy a javíthatatlan rossz anyag a különítménynél azt jelenti, hogy a ruha cafatokban lóg a hadifoglyokról, mint az utolsó koldusról, - sok embernek meztelen teste látszik nagy terjedelemben a rongyok közül. Andrássy százados. Csongrád megye gazdasági munkabizottságához beosztott Dr. Széll Gyula népfelkelő főhadnagy november 8-án az alábbi jelentést küldte a somorjai táborparancsnoknak: Princz Károly nagybérlő majorjában elhelyezett hadifoglyok ruházata a hosszas használat folytán már teljesen lerongyolódott, annyira, hogy a legsürgősebb őszi mezőgazdasági munkálatoknál a ruhátlanság következtében azokat munkára kényszeríteni nem lehet, hacsak kitenni nem akarjuk őket az egészség szándékos tönkretételének. E hadifoglyok már hónapok óta hol a szegedi, hol a szentesi hadifogoly ügyeleti tiszthez járnak be ruhátlanságukat panaszolni, s mutogatják a rongyos ruhájuktól fehérnemű híján meztelen testüket, s így már igazán a legsürgősebbé vált a ruházat pótlása annyival inkább, mert tiszta ruhát váltani képtelenek lévén, teljes elférgesedésüktől kell tartani, ami fertőző betegség elterjedesének válhat okozójává. Cegléd város polgármestere egy másik, nem kevésbé elhanyagolható hiányosságra hívta fel a táborparancsnok figyelmét: alsónemű vonatkozásában megjegyzem, hogy 1 1 inggel és alsó nadrággal a foglyok ősszel és télen nem élhetnek, mert 1 2 napig, míg annak kimosása tart, meztelen testtel kell lenni, ami eltekintve attól, hogy addig munkára nem mehet egészségére is ártalmas lehet. A meglévő fehérnemű legnagyobb részét nemhogy foltozni lehetetlen, de még foltnak se alkalmas. 172 A következő két levelet elsősorban azért közlöm, mert a munkára kiadott orosz fogoly ruhaszükségletén túl a kisfaluban élő és gazda nélkül maradt földművescsaládok tragikus sorsát is bemutatja. Megkérem, a tekintetes urakat az alábbi címemre az orosznak küldeni szíveskednének ruhát, alsót és felsőt, meg cipőt is. Eddig még volt az uramnak letett ruháját adtam neki, de most már nincs, hát kénytelen vagyok hozzájuk levelemben ruhát kérni. Magam vagyok egy kis fiammal és egy öreg napszámossal nem tudok mindent venni, mert igen drága. Az uram meghalt a harctéren, nincs senki, aki szántson, vessen, muszáj volt oroszt hozni. Nincs már szegénynek ruhája, se cipője. Már két éve, hogy nálam van és még csak egyszer kapott mióta itt van. Kelt, Ráksi, március 14. Karcz Pálné (Ráksi, Somogy vm.) 210

213 A levél hátlapján: kap 1 zubbonyt, 1 nadrágot, 1 pár fehérneműt, 1 pár bakancsot. Már öregek vagyunk, nem győzünk mindent, két fiam volt, egyik az orosz harctéren meghalt, a másik meg ott szenved. Akárhova megyek, nem lehet a fogolynak ruhát kapni, mezítelen nem mehet a fiam ruháját már elszaggatta és még nem kapott, mezítelen nem lehet Megkérem alázatosan a tekintetességüket, lennének olyan szívesek küldeni neki egy pár cipőt és alsó és felsőruhát. Barni Lászlóné Ráksi. 173 Az általános bőrhiány miatt a bakancsok javítása is súlyos gonddal járt. A hadügyminisztérium augusztus 1-jén kiadott körrendeletében értesítette a táborokat, hogy a hadifoglyoknak csak fatalpú cipők adhatók ki. 174 A javításra a táborba visszaküldött lábbelit fatalppal látták el, ami a foglyok és a munkaadók között is elégedetlenséget váltott ki. A munkaadó különböző érvekkel igyekeztek elérni, hogy a parancsnokság továbbra is bőrtalpú lábbelit utaljon ki a náluk dolgozó hadifoglyoknak. A biharfélegyházi munkaadó nem volt hajlandó átvenni a fatalpú bakancsokat, mert azokat a fatalp merevsége miatt mezei munka közben, amikor a lábnak szükségszerűen mozogni kell és a test előrehajlása alkalmával lábujjhegyre kell állni, ezért használni nem tudják. 175 A rossz egészségügyi körülmények, elégtelen élelmezés, hiányos ruházat, az őrök durva bánásmódja miatt a hadifoglyok több alkalommal a munka megtagadásával tiltakoztak. A hadifoglyok ezen megnyilvánulását megkülönböztetett figyelemmel kísérte a vármegyei közigazgatási munkabizottság. A sztrájkot ígéretekkel, büntetésekkel próbálták megfékezni. A foglyok jogait jól ismerő, a munka beszüntetésére agitáló szocialista renitenseket visszaküldték a fogolytáborba szeptember 9-én Somogykéthelyen a hadifoglyok egy csoportja megtagadta a munkát. Kijelentették, hogy ők ilyen vizes munkát nem hajlandók végezni. A jelentéstevő megjegyezte, hogy a munkaadó megkísérelte nagyobb mennyiségű dohány, bőségesebb koszt és fizetés, csizmák kiutalásának ígéretével munkára bírni a hadifoglyokat. A hadifoglyok kitartottak álláspontjuk mellett, ők árkot ásni nem fognak. 176 A nagykanizsai járványkórház építésvezetője október 22-én jelentette a táborparancsnoknak, hogy az építésén dolgozó Somorjáról hozzánk diszponált orosz foglyok már hetek óta megtagadták a munkába állást azon kifogással, hogy lábbelijük rossz és hiányos. Fenyítéseink, a pótlékok megvonását és élelmezési szigorítást illetőleg semmi sem használt. 177 Homokszentgyörgyről szeptember 9-én Varga Mihály őrkülönítmény parancsnok szolgálati jelentésében megjegyzi, hogy Somorjáról 183 fogoly, továbbá a pláni fogolytáborból 56 lengyel orosz, mind renitensen viselkedik, még mindig itt vannak. Kérem mielőbb elszállítani őket, mert a többire rossz hatással vannak ma ezen Plánból jött orosz lengyelekből többen megtagadták a munkát. Kijelentették előttem, hogy ők zsidónak nem dolgoznak. 178 A szolgálati szabályzat a fogolyőröktől szigorúan megkövetelte a katonai fegyelem fenntartását, azonban bántalmazni vagy durván bánni a hadifoglyokkal büntetés terhe mellett tiltotta. Ebben a kérdésben a fogolyőrök egyéni felfogásuk alapján különböző magatartásformákat képviseltek. Egyesek túlságosan elnézőek voltak, mások a szigort a durvaság szinonimájaként értelmezték, ami sok összetűzéshez, panaszhoz vezetett. A kegyetlenkedésre, talán a szadizmusra hajlamos fogolyőrök a hadifoglyok legkisebb fegyelmi vétségét is veréssel torolták meg, annak ellenére, hogy a munkára kiadott hadifoglyokra és azok őrlegénységre vonatkozó fegyelmi jog szabályzata kimondta: A hadifoglyok felett az őrlegénységet fegyelmi jog nem illet. A hadifoglyok felett a fegyelmi hatalmat elsősorban a csendőrök gyakorolják saját őrkerületükben. A csendőrség fegyelmi joga a hadifoglyok munkamegtagadása, ellenkezése esetére, durva és fegyelem nélküli magatartására, továbbá a munkahelyről való szökés esetére terjed ki. Alkalmazható büntetések: két órai kikötés, felhúzás és egyéb szigorítás nélkül;, különösen súlyos esetekben 3 egymásután következő napon 2 órai kikötés, ezt a büntetést azonban csak a csendőrparancsnok szabhatja ki. 211

214 1917-ben a 10375/17. számú rendelettel ismét módosult a csendőrök fegyelmi joga a hadifoglyok felett. A módosított rendelet alapján a csendőr 6 órai, vagy 2 napi szigorított fogsággal büntethette a hadifoglyot, amit nyomban végre is hajthatott. A büntetés végrehajtása egy községi közeg jelenlétében a községtől elkülönített helyen történt. Szabályzat ellenes szigorúság alkalmazása pl. a büntetendő fogolynak a nap hevére, vagy pedig esőben, zivatarban való kikötése, stb. tilos. A büntetés kimérése és végrehajtása alkalmával tekintettel kellett lenni a büntetett egyén állapotára is. A szigorított fogság az elítéltnek egy elzárt helyiségben való becsukása. A büntetés részeként a hadifogoly illetményének egy bizonyos hányadát megvonták, minden hadifogolynak a munkailleték elvonásával, a dohányzás megtiltásával, kemény fekvőhely, a fogolyhelyiség elsötétítése és naponként hat órai gúzsbakötés is párosult ehhez. Különösen súlyos esetekben az őrparancsnok elrendelhette a gúzsbakötést három egymás után következő napon, valamint a háromnapi szigorított fogságot. 179 A hadifoglyok felett, akik a törvényhatósági gazdasági munkabizottság állományába tartoznak, a fegyelmi jogot másodfokon a hadifogoly ügyeleti tiszt gyakorolja. Fegyelmileg már el nem bírálható, hanem büntető útra tartozó cselekmények a pozsonyi katonai parancsnokság, illetve a komáromi várparancsnoksághoz jelentendők. 180 A munkaadó és az őrszemélyzet részéről megnyilvánuló verést, túlkapást, néhány szolgálati jelentés és ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatásával szemléltetem szeptember 18-án a debreceni osztályparancsnok 4 orosz hadifoglyot a somorjai fogolytáborból 1 napi böjt és 2 órai kikötéssel, szigorított magánfogsággal büntetett, mert szimuláltak. Dr. Beke hadnagy őrkülönítmény parancsnok Abraham Dimitri orosz hadifoglyot 3 napi szigorított magánzárkával, 2 napi böjttel és 2 óra kikötéssel büntette, mert a debreceni pályaudvaron berúgott, és elbújt a vagonok között. Tatabányán, február 18-án az osztagparancsnok Wlasz Jefimovot 2 óra, Ilja Feodorovot 1 óra kikötéssel büntette, mert hanyagul dolgoztak. 182 Az alábbi esetet azért hozom fel, mivel a megbüntetett hadifoglyok fegyelmi vétséget követtek el, azonban a büntető fél nem vette figyelembe a szabályzat egyéb pontjait. Az ügyet kivizsgáló Borsod-vármegyei Mezőgazdasági munkabizottság jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a három hadifogoly renitens magatartást tanúsított, mivel augusztus 9-én megszöktek. A három szökevényt elfogták és a miskolci városi hadifogoly osztag elkülönített udvarán egy-egy órai kikötéssel büntették. A három fenyített közül az egyik percnyi kikötés után rosszul lett, őt azonnal feloldozták, és akkor rövid időre el is ájult. A helyszínen azonnal megjelent a mentőautó, az orvos megállapította, hogy a hadifogolynak az abszolút kiéhezésen kívül más baja nincs. Az ájult embert miután észhez tért, kórházba vitték. Az eset erélyes tiltakozást váltott ki az orosz hadifoglyok között. Az őrség fegyverbe lépni volt kénytelen. 183 A táborparancsnok március 6-án levélben figyelmeztette Kohner Adolf munkaadót, hogy a fogolyőr jelentése szerint gazdaságukban dolgozó hadifoglyokkal rosszul bánnak, sőt tettleg is bántalmazzák a foglyokat ütni nem szabad, ellenkező esetben kénytelen lesz a parancsnokság a rendelet ellen vétőkkel szemben szigorúan eljárni. 184 Olyan esetek is előfordultak, amikor az őrlegénység, vagy a csendőr túlkapásaira a közemberben megjelent a szánalom a védtelen és kiszolgáltatott hadifogoly iránt. Ők azok akik megmutatták, hogy emberségesen is lehet bánni a legyőzött ellenséggel, és néha nevüket is adva a jogtiprásokról, levélben értesítették a somorjai táborparancsnokságot július 7-én egy edericsi egyén azzal a kéréssel fordult a somorjai táborparancsnokhoz, hogy kegyeskedne Kállai György Balatonedericsen levő fogolyőrt egy emberségesebb érzésű őrrel kicserélni, mert olyan durván bánik a foglyokkal, ha berészegszik, agyonveri őket a puskatussal, és azok a jámbor lelkek csak tűrik min- 212

215 den szó és védelem nélkül az ütlegelést, és nincs, aki megfékezné, csak bámulják tettét és szörnyülködnek felette. Menjen a harctérre és ott mutassa meg, hogy ki a talpán, ha itt nem fér a bőrébe. A táborparancsnok 218. számú parancsa Kállait 15 napi szigorított fogsággal büntette. Büntetését augusztus 8-án megkezdte, mivel büntetése királyi kegyelem alá esett, 5 nappal korábban szabadult. 185 A börvélyi burgonyafeldolgozóban foglalkoztatott somorjai hadifoglyok helyzetéről Berger József malomkezelő munkás a következőket írta: Számtalan esetben szemtanúja voltam a kegyetlenkedésnek, miképpen bánnak a szolidan viselkedő orosz munkásokkal. A panasznak indokául többek között egynéhány esetet felterjesztek. Egy Dvarczov Jakov nevű orosz mellém volt rendelve. A rossz élelmezéstől hasfájást és gyomorbetegséget kapott, mindenki láthatta, hogy súlyos beteg. A fogolyőr épp úgy a gyárvezető együttesen kényszerítették (dacára, hogy beteg) nehéz munkára, addig, amíg csak tudott a lábán állni, midőn már teljesen tehetetlenné vált, akkor a barakkban hagyták heverni és nem gondoskodtak gyógykezeléséről, midőn a betegség és a láza tetőpontját elérte, elküldték gyalog a kórházba, ahol néhány nap múlva meghalt. 186 Az esetet a Szatmár megyei gazdasági munkabizottság kivizsgálta. A nagykárolyi kórháztól kapott kórlelet szerint a fogoly 3 heti kezelés után hastífuszban meghalt. A verésekkel kapcsolatos bizonyítás szinte lehetetlen állítja a vizsgálatot vezető tiszt mivel azok, ha voltak, mindig elkülönített helyen történtek. A gyárban dolgozó polgári személyek pedig mind felmentettek, kedvezőtlen vallomás esetén az elbocsátástól és ennek következtében a katonai bevonulástól tartanak. Az ütlegelés, pofozás kikötés majdnem napirenden van, a 30 filléres napidíjat különféle címen visszatartják. Lovrancsenko Gergely és Szidorenko Vaiszlo oroszokat teljesen ártatlanul a csendőrök a gyárvezető parancsára úgy megverték, hogy arcuk felismerhetetlenné vált, azután kikötötték, mire leoldották őket, eszméletlen állapotba voltak. A kikötés oka az volt, hogy a foglyok reggel a gyárvezetőnek nem köszöntek. A gyárban levő alkalmazottak megbotránkoznak és felháborodásnak adnak megnyilvánulást ezért a bánásmódért, de felszólalni nem mernek, mert kivétel nélkül hadiszolgálat alól felmentett egyének. Bőrvély, január 27. Berger József A teljességre való törekvés érdekében azt is meg kell jegyezni, hogy a drótkerítéssel körülzárt táborból való kiszabadulás után, főleg a mezőgazdaságban dolgozó hadifoglyok ha gyakorlatilag ellenőrzés nélkül maradtak, a fegyelem fellazult. Elszaporodtak az ital,- fehérnemű,- élelmiszerlopások, valamint a súlyosabb bűncselekmények is. Tettenérés esetén a súlyos törvénysértéseket a pozsonyi és a komáromi katonai ügyészség tárgyalta. Az esetekre vonatkozó teljes dokumentáció hiánya miatt nincs áttekintésünk január 6 és július 31 között 36 büntető feljelentés érkezett a somorjai táborból munkára kiadott hadifoglyokra. 188 A esetek túlnyomó többségében a lakosság és a fogolytársak ellen elkövetett lopás vétségéről volt szó, pld. Ivan Leszikov fogolytársától 135 koronát és 50 korona letéti levelet lopott el. Egy esetben a jegyzőkönyv erőszakos nemi közösülés és gyilkossági kísérlet vádját tünteti fel. Az ítélethozatalra vonatkozó dokumentáció hiányzik. 189 A könnyű testi sértés vádjával feljelentett hadifoglyok ügyei általában a területileg illetékes járásbíróságon kötöttek ki. Mintapéldának tekinthetjük Machina Sergej 38 éves orosz hadifogoly esetét, aki munkaadójával verekedésbe keveredett, és 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. A szepsi járásbíróság könnyű testi sértés vétségének saját hatáskörébe leendő elbírálás céljából a somorjai hadifogolytábor parancsnoksághoz átteszi. 190 Sokan vérmérsékletüktől függően szabadjára engedték igazi természetüket, gyakran az öngyilkosságban, mások az alkohol kábulatában keresték a megoldást. A különösen megrázó esetek közül néhányat közlök. Budapesten március 23-án a somorjai azonosító számot viselő orosz fogoly egy tisztviselő háza előtt öngyilkossági-kísérletet hajtott végre. A hátrahagyott búcsúlevélben öngyilkossága okául 213

216 a tisztviselő lánya iránt érzett szerelmét hozta fel, kinek lakása előtt tettét elkövette. 191 Andrej Tatschenko augusztus 10-én Sajkáslak közelében öngyilkos lett. Indítéka ismeretlen. Kuranov Mihály 28 éves orosz hadifogoly augusztus 17-én a reggeli órákban zombori munkaadója udvarán mellbelőtte magát. A két tanú elmondta, hogy Kuranov a lövés pillanatában a földre bukott és Jaj, mama! szavakat kiáltotta. A hadifogoly az öngyilkosság előtt egy héttel levelet kapott otthonról, melyből arról értesült, hogy két testvére a harctéren elesett. 192 A munkára kiadott hadifoglyokra vonatkozó szabályzat leszögezte, hogy a munka után szálláshelyüket nem hagyhatják el, utcán járkálni, vendéglőket, mulató helyeket látogatni szigorúan tilos. A rendeletet a magyar belügyminisztérium /1916 B.M számú körrendelete azzal szigorította, hogy tiltotta a hadifoglyok részére magánházakban szeszesital kiszolgálását és mulatságokon való részvételt. A rendelet megsértőit 15 napig tartó elzárással, vagy 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatták. 193 Az alkohol fogyasztására vonatkozó tiltó rendeletet a foglyok gyakran nem vették figyelembe augusztus 9-én a budapesti I. kerületi rendőrkapitányságra bekísért Mondejszki József besszarábiai születésű hadifogoly kijózanodás után bevallotta, hogy 6 társával minden felügyelet nélkül mulatni ment, hogy hol mulattak, nem tudja. A jegyzőkönyv szerint augusztus 9-én éjjel 11 órakor az I. kerületi Hidegkúti-út és Nagykovács-út kereszteződésében a túl ittas fogoly eszméletlen állapotban az út közepén feküdt. 194 Alexicsuk Péter somorjai azonosító számot viselő hadifogoly esete a sok közül jól példázza, hogy a foglyok gyakran visszaéltek a hazai lakosság jóindulatával. Alexicsuk 30 társával Ledény községben Westfried Ernő földbirtokos uradalmán dolgoztak. A tulajdonos a görögkeleti újév alkalmával 20 koronát adott a foglyoknak, amin rumot vettek. A 2,5 deciliter rumtól Alexicsuk megrészegedett, magatartása vulgáris viselkedéssé fajult. Útban a lakóhely felé megverte a község postását, majd behatolt az uradalmi cselédek egyik lakásába, ahol egy asszonynak a szeme fölött vágott sebet okozott. Végül a csendőrjárőrök elfogták. A vallatáskor beismerte, hogy a közös rumozgatás előtt az urasági major mellett lakó cigány nőkkel ittasodott meg. A cigány nőket ezért és egyéb kihágásokért a korponai szolgabíró hivatalnál feljelentették. Alexicsuk ügyének további fejleményéről nem maradt feljegyzés. 195 Végül közreadom Gubi Ignác jókai munkaadónál dolgozó Leontij Famin történetét, amit egy másik gazdánál dolgozó fogoly vallomásából ismerünk. Midketten külön lovas kocsival indultunk Pozsonyból, majd Ivánkán megálltunk a kocsmánál és megittunk 1 litert. Később a szenci vasútállomásnál találkoztunk 4 idegen orosszal, ők az éj sötétjében az állomásról jöttek és üvegben szeszt hoztak magukkal, melyet alighanem a pályaudvaron loptak. Nekünk is adtak belőle, nagyon erős volt. Famin 3-4 decit is ivott és igen részeg lett Mikor hazaértünk, bekísértem, mert nem tudott menni a részegségtől, ágyra fektettem, pokróccal betakartam, azonnal elaludt Reggel holtan találták. A szolgálatot teljesítő orvos Dr.Ambró Nándor jelentésében a halált szívszélhűdés okozta, ami heveny alkoholmérgezés következtében állt elő. 196 A fogolytábor története elsősorban a táborban és munkára kiadott hadifoglyok életéről szól. Ugyanakkor röviden szólni kell az őrzászlóalj és a kísérő század katonáiról is, hiszen a foglyok mindennapi élete sok szállal kötődött őrzőjükhöz. A népfelkelő alakulatok viselkedését több tényező befolyásolta, pl. a népfelkelő életkora, műveltsége, sok esetben nemzetisége is. A magyar királyi népfelkelést a hadsereg létszámának pótlására alkalmazták. Míg 1914-ben a hadkötelezettség 19-től 42 éves korig tartott, 1915 májusától a népfelkelésnél az egészségügyi követelmények csökkentésével a hadkötelezettséget 51éves korig határozták meg. A fiatalabb korosztályokat frontszolgálatra is bevitték, az idősebb korosztályok, akik a honvédség pótlására már nem voltak alkalmasak, fegyverrel vagy a nélkül teljesítettek szolgálatot, egyebek mellett az őrzászlóaljaknál. 214

217 Így vált érthetővé a Szávai János szolgálati jelentésében megfogalmazott éles hangú bírálat, miszerint az új legények között igen sok a teljesen hasznavehetetlen, egy közülük teljesen süket és fél lábára béna. 197 Szilágyi András alezredes, a somorjai népfelkelő őrzászlóalj parancsnoka egyik jelentésében felhívja a táborparancsnok figyelmét, hogy az 1868-as születésű legények felváltására érkezett marosvásárhelyi 22-ik honvéd pótzászlóalj 110 főnyi legénységéből 28 egyáltalán nem volt katona, és az őrszolgálatra beosztott emberek öreg korukra tekintettel a folyamatos éjjel-nappali szolgálatot nem bírják. A fárasztó szabályok még inkább kimerítik éltes embereinek amúgy is csekély erejét, még jobban megtámadja gyenge egészségüket. 198 A waidhofeni útkarbantartó osztályról érkezett jelentés szerint a hadifoglyok őrzésére kirendelt 5 emberből álló kísérőlegénység a feladatra alkalmatlan, mivel nincs tekintélyük. A legénységnek orosz fegyvere van, amellyel bánni nem tudnak, az egyik még megtölteni sem tudta, amit egy fogoly mutatott meg neki. Ezen állapot a lakosság közt félelmet, nyugtalanságot kelt, mi szigorú őrzés mellett elkerülhető lenne. 199 A népfelkelő alakulatokba a nem magyar nyelvterületről érkező, a magyar nyelvet nem beszélő őrlegények és a munkaadók között gyakran adódtak nyelvi-kommunikációs problémák. A fentebb idézett Szilágyi alezredes jelentése a legénység nyelvismeretére vonatkozó adatokat is tartalmaz. A 110 fős legénységből 16 ember tud magyarul és románul, 94 ember csak románul beszél. A táborparancsnok az alábbi tartalmú levelet kapta Ruszt szabad királyi város polgármesterétől: Kérem az itteni fogolyőr Pavel Dasic azonnali kicserélését. Ezen egyén nem tud sem magyarul, sem németül, sem oroszul, sem írni, sem olvasni nem tud, fogalma sincs arról, miért van itt. Nálunk 80 hadifogoly van, azok felügyeletét ily gyámoltalan emberre bízni nem lehet, az oroszok között fegyelmet tartani, a részükre kiadott szabályok betartására ügyelni képtelen, ő az orosz hadifoglyoknak gúnytárgyát képezi. 200 A hadifoglyok és őrzőik között gyakran baráti viszony alakult ki. A katonai parancsnokság a barátkozást, a korabeli meghatározás szerint fraternizálást szigorúan tiltotta. A barátkozó fogolyőröket visszahívták a táborba. A barátkozás leggyakrabban a szláv és román nemzetiségű őrlegényekre volt jellemző. Glanecz Sándor munkaadó jelentette, hogy a hozzá kiutalt orosz hadifoglyok őrzésével megbízott Kukla András népfelkelő igencsak kellemetlenséget okoz, amennyiben a nevezett fogolyőr szláv nemzetiségű, a foglyokkal fraternizál, ami abból is kitűnik, hogy amikor Kukla nálam van a foglyok feltűnő renitens magatartást tanúsítanak, nem akarnak dolgozni, illetve állandóan panaszokkal élnek, és a bőséges és jó minőségű élelmet is folyton kifogásolják. 201 Gróf Keglevich György gazdaságának intézője kérte, hogy Alexi Zsarkov népfelkelő fogolyőrt, aki a somorjai fogolytáborból van ideküldve, sürgősen cseréljék le. Itt maradása káros befolyással van az uradalomra, és azon kívül a fogolyőrök és hadifoglyok közt oly bizalmas viszony fejlődött ki, amely egy percig sem tűrhető tovább. 202 Kosik Pál szintén megbízhatatlan, a foglyokkal fraternizál,emiatt a foglyok között a rend és a fegyelem kezd fellazulni. Kérjük őt sürgősen leváltani. 203 Fraternizáló, feladataikat hanyagul teljesítő népfelkelőkre a szolgálati szabályzat szerint büntetés vár. 204 Hadifogoly-szökések Az év Hágai Egyezmény 8. cikkelye a hadifogságból való menekülésre irányuló cselekedetet nem minősítette bűncselekménynek, ezért a szökési kísérlet nem sújtható a katonai törvénykönyvben meghatározott büntetéssel, csupán fegyelmi fenyítéssel. A hadifogoly szökési kísérlete legfeljebb 2 havi elzárással fenyíthető. 205 A sikertelen szökésért járó elviselhető büntetés sok hadifoglyot késztetett szökésre. A szökések számáról, ezen belül a sikeres szökésekről nincs megbízható adatunk. A forrásokból csupán részeredményeket ismerünk, ezekből annyi állapítható meg, hogy számuk évről évre növekedett. Csak feltételezhetjük, hogy a 215

218 szökésre alkalmat adó helyzet, kevés esélyt adott az eredményes szökéshez. A nagy távolságok, a nyelvismeret és a terepviszonyok ismeretének a hiánya, az út során szükséges élelmiszer beszerzése körüli nehézségek csökkentették az eredményes szökés esélyeit. Csak kevesen lehettek azok, akik túljutottak Pozsony vármegye határán. Ők voltak azok, akik tervezték és felkészültek a szökésre. A trencséni csendőrőrsön előállított 3 orosz szökevény, két őrmester és egy szakaszvezető kihallgatásukon (1915. április 7.) bevallják, hogy a somorjai fogolytáborból március 23-án megszöktek, mert a honvágy felettébb kínozta őket. Somorjáról a magukkal még Oroszországból hozott térkép nyomán indultak el úgy, amint az a bűnjelként lefoglalt kis térképen, kis keresztekkel megjelölt útvonal mutatja. A motozás során a csendőrség lefoglalt 9 korona Fogolyszökésről felvett jegyzőkönyv 45 fillért, 1 darab Deutsche Armeglas jelzésű látcsövet, 3 darab zsebkést, 1 darab ezüstórát, 1 darab Freitag-féle térképet, néhány orosz nyelvű levelet. Az elfogott hadifoglyokat visszakísérték a somorjai fogolytáborba. 206 Garamkovácsi határában október 30-án 2 orosz hadifogoly a somorjai táborból Párkányban dolgozott, ahonnét október 26-án megszöktek az esti órákban, bevallásuk szerint azzal a szándékkal, hogy Oroszországba visszaszökjenek. A motozás során náluk talált 2 darab térképet és egy iránytűt lefoglalták. A szökevényeket visszavezették a somorjai fogolytáborba. 207 A hadügyminisztérium a szökevények gyors kézre kerítése érdekében feljogosította a katonai parancsnokságot, hogy koronás jutalmakat adjon olyan polgári személyeknek, akik a közbiztonsági vagy katonai hatóságoknál adatokat közöltek, amelyek elősegítették a szökött hadifogoly elfogását. A szökést jelenteni kellett a pozsonyi katonai parancsnokságon. A részletes személyleíráson kívül közölni kellett az illető rendfokozatát, iskolázottságát. A szökésről a vármegye alispánját is értesítették, a körözé- 216

219 seket a vármegye hivatalos lapjában közölték (Pozsony vármegye Hivatalos Lapja). Az alispánhoz küldött jelentések alapján a somorjai táborból január 17. és május 10. között 22 hadifogoly szökött meg. 208 Az első körözésekről néhányat közlök: január 17-én a táborból megszökött 5 hadifogoly, Peczka Kuzmin 27 éves, Nazavo Teodorcsi 37 éves őrmester, Vasziliszenko Globil 28 éves, Uszakov Péter 27 éves, Bruzencsuk Ilia 21 éves, valamenynyien közepes termetű, szőke telt arcúak. Szökésük sikertelenül végződött. A szökevényeket az ispácai csendőrőrs elfogta, és a helyi katonai parancsnokságnak átadta, közülük négyet a somorjai táborba vitték, egy beteg, őt a nagyszombati laktanyakórházba vitték március 8-án Krivaruk Jakob, Petrenko Vasilij és Danleisen Achmedza somorjai orosz hadifoglyok, orosz betegápolók megszöktek. Hadifogoly-szökések Pozsony vármegye területéről 209 Időpont A somorjai táborból A somorjai táborból Más fogolytáborból Össz. a vármegye területén a vármegye területéről dolgozó hadifoglyokból orosz 19 orosz 66 orosz orosz 60 orosz 263 orosz, szerb orosz 49 orosz 177 orosz szerb 3 szerb 7 4 olasz tiszt 4 Összesen ben látványosan növekedett a táborból csoportos szökéssel próbálkozók száma. Szeptember 2-án 17, 19-én 20 és 25-én az éjszakai órákban 12 hadifogoly szökött meg

220 Bernátfalvi Bernáth Lajos százados, a XII. népfelkelő század parancsnoka április 28-án keltezett jelentésében szintén a fogolytáborban uralkodó rendetlenségre hívta fel a táborvezetés figyelmét. A fogda barakk teljesen rendetlen állapotban van. Az egyes cellák oldaláról a deszkák le vannak szedve, a föld mélyen ki van ásva alatta. A B tábor táborőrség fogdája (olasz) rozoga állapotban van, gyönge zárral ellátva, úgyhogy a bezárt foglyok könnyűszerrel feltörhetik anélkül, hogy a távolabb sétáló őrszem azt észrevenné. Így történt meg, hogy az ide zárt 2 olasz fogoly kiszökött, kik közül az azon éjjel elfogott hadifoglyot az őrszem másodszor is elfogta, a fogoly azonban elmenekült (Sarla Piaggo nr ). Kérem a tábor épületkezelőségét utasítani, hogy a fogdát javítsa ki, rendes zárral lássa el, mert különben a szökések a fogda meg nem felelő volta miatt gyakran megismétlődhetnek. 211 A megszökött hadifoglyok többsége a Duna-menti erdőkben bujkált. Az aggasztóan növekvő hadifogolyszökésekkel és a velük járó romló közbiztonsággal a község képviselő-testülete október 6-án foglalkozott. A testület felkérte a táborparancsnokot, hogy a Dunai szigeteken, erdőkben bujkáló szökevény hadifoglyokat csendőrséggel fogdoztassa össze, mert azok erdőrendészeti kihágásokat követnek el. Erdőtüzet okoztak. Csoportosan rátámadnak az erdőben legeltető pásztorokra, kenyerüket elveszik. A közbiztonság már nemcsak a dunai szigeteken, hanem az innenső oldalon is veszélyeztetve van. A szökevények két lopott csónakkal átjönnek a határba, az éjszakai órákban a táborból kiszökött társaikkal együtt a földekről felszedik a termést, az ellenálló polgárokat megverik, sőt hovatovább, hogy az idő a tél felé halad, már a házakba is bemerészkednek. 212 A táborparancsnok nem tette meg a szükséges intézkedéseket, ezért a nagyközség bírája a képviselőtestület jegyzőkönyvét november 9-én átküldte a főszolgabíróhoz azzal a kéréssel, hogy a csendőrökkel fogassa el a dunai szigeteken tanyázó szökevényeket. A breszt-litovszki békekötést követően a cs. és kir. hadügyminisztérium Abt.10/Kgf /918 számú rendeletével május 1-től kezdve az orosz hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó új szabályok léptek életbe. A rendelet kimondta: A béke Oroszországgal és Ukrajnával történt megkötése után az egykori orosz hadseregnek Ausztriában és Magyarországon tartózkodó tagjai még nem tekinthetők szabadnak, mert a hágai egyezmény ezeknek nem a békekötés alkalmával leendő szabadulását, hanem csak minél előbbi hazaszállítását kívánja. Mozgásukban a hadifoglyok területileg nem korlátozhatók, de vasúton csak kísérettel utazhatnak, este 9 és reggel 6 között csak éjjeli szálláson tartózkodhatnak, tüntetéseken, körmeneteken nem vehetnek részt, táncmulatságokat nem látogathatnak. 213 A rendeletből kiindulva a táborparancsnokság új szabályzata nagyobb mozgásszabadságot engedélyezett a táborban élő orosz hadifoglyoknak. A névre szóló igazolvánnyal rendelkezők szabadon mozoghattak Somorja területén, valamint a nagyközségből kivezető utakon 2 km távolságig (lásd a 28. oldalon), amit az utakon kihelyezett táblák jeleztek. A hadifoglyok a nagyobb mozgásszabadsággal visszaéltek. Járták a határt, rendszeresen lopták a terményeket. A gazdák a községi bíróhoz és a főszolgabíróhoz jártak panaszkodni. A főszolgabíró szigorúbb rendszabályok életbeléptetését kérte mert az oroszok szabadabb mozgása feltétlenül szükségessé teszi, hogy ezen szabadon járó oroszok kikben mégis a volt ellenség érzülete van és akik a határban össze-vissza csatangolnak, a burgonyát lopják, a kukoricát fogják lopni és tapasztalatom szerint a vetéseken keresztül-kasul járkálnak, őrizet alatt legyenek, mert nem tűrhetem a folyamatos kártevést, mert ők szabadon járhatnak. A továbbiakban kéri a táborparancsnokot, hogy a község bejáratától a 2 kilométert jelző póznáig az aratási és termény-betakarítási idényben, tehát október 31-ig délután 4 órától este 10 óráig katonai őrszemeket kiállítani méltóztassék, akinek kötelessége legyen a 2 kilométer körleten belül a községi kijáratokat és a határt őrizni a csatangoló oroszoktól. Méltóztassék a táborba visszatérő oroszokat megmotozni, van-e náluk lopott termény, krumpli, kukorica, gyümölcs. A község a szabadabb mozgást megengedő hadügyminiszteri rendelet dacára sem köteles tűrni a hadifoglyok által okozott már nem is szórvá- 218

221 nyos, hanem rendszeressé vált károsodást. A két levél egyértelművé tette, hogy a hadifoglyok nagyobb mozgásszabadságát a folyamatos visszaélések miatt a helyi lakosság érdekében szűkíteni kell. Az ismétlődő atrocitások elkerülése érdekében, a táborparancsnok szigorúbb szabályokat léptetett életbe. A július 11-én keltezett átiratában értesítette a község vezetőit, hogy hétköznaponként délután 6-tól 9-ig, vasárnap és ünnepnapokon délután 2-től 9-ig beszünteti az orosz hadifoglyok szabad sétáját. A táborba visszatérőket megmotoztatja, a terménylopókat szigorúan megbünteti. 214 Magyarország számos területén dolgoztak somorjai, vagy a somorjai tábor nyilvántartásába vett hadifoglyok. A táborba küldött szolgálati jelentésekből megállapítható, hogy ipari üzemekbe és a nagybirtokokra kiadott hadifogoly munkások általában rosszabb körülmények között éltek, mint a falusi kisbirtokosoknál dolgozók, ahol gyakran családtagnak tekintették az orosz hadifoglyokat. Sokan a szigor és a rossz munkakörülmények, a feszített munkamenet és egyéb okok miatt az első adandó alkalommal megszöktek. Felsőgalláról március 28-án azért szökött meg 7 hadifogoly, mert ráuntak a munkára, és nem Oroszországba, hanem a somorjai fogolytáborba akartak visszamenni. 215 Csongrád vármegye gazdasági munkabizottsága március 24-én értesítette a somorjai fogolytábort, hogy Mesterszállásról megszökött 3 hadifogoly, majd önként jelentkeztek a szentesi őrsön. A 3 szökevényt Somorjára kísérték. 216 A belügyminiszter BM számú, március 15-én kiadott körrendelete utasította a gazdasági munkabizottságokat, állapítsák meg a tömeges szökések okát. A válaszjelentésekben egybehangzóan megállapították, hogy a szökések egyik oka abban keresendő, hogy a megszökött és újra elfogott hadifoglyok büntetésük letelte után nem kerültek vissza eredeti munkahelyükre. Ezen eljárás a hadifoglyokban társuk sikeres szökésének benyomását kelti, és a munkában maradókat is szökésre ösztönzi. Javasolják, hogy az elfogott szökevényeket a fogolytáborban letöltött büntetés után, sürgősen küldjék vissza munkaadójukhoz. Az a tény, hogy szökésükkel nem érték el céljukat, megszünteti a további szökéseket. 217 A belügyminiszter /915 számú rendelete oly módon változtatott a korábbi rendeleten, hogy azok a hadifoglyok, akik munkaadóiktól ok nélkül megszöktek és elfogatnak, a vonatkozó szabályokba foglaltak előírások szerint szigorúan meg kell büntetni, és őket büntetésük után mielőbb munkaadójukhoz kell küldeni. 218 A hadifoglyokkal való bánásmódról kiadott rendelkezések mindegyikében utasításként szerepelt az emberséges bánásmód, mert ez nem csak erkölcsi és humanizmus kérdése, hanem szerződéseknek és törvényeknek parancsa. Az előírásokat számos esetben durván megsértették. A szadista, embertelen magatartás és a vele járó gyakori szökések iskolapéldájának tekinthetjük a hortobágyi melioralizációs munkára kiadott somorjai hadifoglyok esetét. Münzger Gyula népfelkelő főhadnagy, a somorjai hadifogoly munkásosztag parancsnoka december 3-án a táborparancsnokságra küldött 8 oldalas jelentéséből a fontosabb részeket az alábbiakban közlöm. 219 Münzger a munkásosztag parancsnokságának átvétele után elkezdte kutatni a gyakori szökések okait. Rövidesen arra a megállapításra jutott, hogy a napi 4-5 fogolyszökést a melioralizációs munka vezetésével megbízott mérnök és a mellé beosztott vízmesterek önkényes, semmiféle katonai szabályokat nem ismerő és meg nem tűrő fegyelmező magatartása, a munkavezető mérnök intézkedései teremtették meg, minek eredményeképpen az orosz hadifoglyok minden alkalmat megragadnak a szökésre A kultúrmérnök az orosz hadifogoly munkásokat nem tekintette egyebeknek, mint kényszermunkára ítélt rabok bandájának A munkavezető mérnök egyébként mint mulattatásra alkalmas historiát mesélte, hogy a beteget jelentő orosz hadifoglyot miképp kezelték parancsnokságom előtt ő maga és alantos vízmesterei. Ha a munkásnak lába fájt, hashajtót neki, ha a füle fájt hashajtót neki, egyszóval a hadifogoly minden betegségét hashajtóval gyógyíttatta a mérnök és a vízmester maga. S a tiszakeszi vízszivattyú telepen még csak hashajtót sem alkalmazta a víz- 219

222 mester, hanem a gyógyításra hathatósabb szernek találta az ütlegelést. A beteget jelentő orosz hadifoglyokat egyszerűen kipofozta a kubikus munkára hogy a torokfájásból kigyógyítsa a beteg hadifoglyot, száját felpeckelve, erőszakkal öntötte a torkába a timsós vizet. Ilyen alkalmakkor gyors és célirányos intézkedéseim által a szökevények csakhamar kézre kerültek s a velük folyamatba tett fegyelmező és fenyítő eljárásról tervszerű és célirányos kihallgatás során szökésük okául a következőket válaszolták: 1/ Jermakov Govril, beteg köszvényes lábával térdig érő vízben dolgozott 2 nap óta betegen fekszik és nem engedte orvosi vizsgálat alá éjjel szükség végzésének ürügye alatt kiment az istállóból szökésének célja, hogy az embertelen bánásmódtól megszabadulva más munkakülönítményhez jusson. Büntetése 5 napi magánzárka, 2 napi böjt. Az enyhítő körülmények figyelembe vételével azt hiszem, elég erélyes voltam. 2/ Surokov Fedor hidegben teljesen elrongyolódott csizmában, térdig érő vízben kényszerítették munkára. Szökésének módja és célja ugyanaz, mint az előzőé. Büntetés, igazolás figyelembe vételével ugyanaz. 3/ Chcosvili Vaszilij nem volt alkalma rá, hogy fehérneműjét kimossa. Erről személyes meggyőződést szereztem a rajta levő undort keltő fehérnemű láttán A nevezett foglyot az igazolás figyelembe vételével elég erélyességgel 5 napi magánzárkával kapcsolatos 2 napi böjtöléssel büntettem. 4/ Gaborov Platon szökésének okául azt vallja, hogy 6 hónap óta tartó szünet nélküli kubikus munka testileg teljesen összetörte, s a nehéz munkából való szabadulás vágy ösztökélte szökésre. 5/ Borsov Huszej szökésének oka a nehéz munka melletti embertelen bánásmód. 6/ Vetlugin Vladimir a részére kiírt 4 kubik métert az őszi rövid napon kiemelni és a töltésre felhozni képtelen lévén, a munkavezető nagyon megpofozta Engesztelő körülmények figyelembe vételével 5 napi magánzárkával kapcsolatos 2 napi böjttel büntettem, leginkább azért, hogy a többieknek erélyességet mutatva a visszás állapotok mellett is meggátoljam a szökéseket. 7/ Suszterov Ivan a nevezett szökevényt és vele többeket teljesen cafatokban és foszlányokban levő ruhában csaknem mezítelenül kényszeríti ki a vízmester a csatorna munkára 5 napi magánzárkával, 2 napi böjttel büntettem. A szökésekről felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint, tragédiával végződött esetek is előfordultak. A somorjai táborból Hecsepusztára kiadott hadifoglyok közül március 17-én 2 orosz megszökött. Barcs község határáig jutottak, ahol a Melenyuk nevű fogoly a Dunába fulladt. Holttestét a Duna kivetette, temetése a helyi temetőben volt. Társát Dunaföldváron elfogták és visszaküldték a somorjai táborba március 29-én Károlyi gróf füzéri uradalmáról 2 orosz próbálkozott szökéssel. Az egyik fogoly a megáradt Laborc-folyót akarta átúszni, miközben megfulladt szeptember 13-án egy katonai szerelvény a somorjai fogolytáborból 200 orosz hadifoglyot vitt Szerbiába, Gorne Mitrovác nevű helységbe. A Szabadka Topolya szakaszon 3 orosz hadifogoly kiugrott a 40 km-es sebességgel haladó vonatból. Két hadifogoly a vonat kerekei közé esett, koponya és agyzúzódás következtében, azonnal meghaltak. A harmadik szökevényt eszméletlen állapotban találták meg, kórházba szállították, ahol meghalt. A három oroszt a nagyfenékpusztai temetőben temették el. 222 Az olasz tisztek közül kevesen próbálkoztak megszökni. A vármegye Hivatalos Lapjában Töttössy főszolgabíró szeptember 2-án körözést tett közzé Novel Johan 21 éves olasz léghajós hadnagy kézre kerítésére, aki augusztus 27-én délután sétálás közben a somorjai tábor közelében megszökött április 10-én este 4 olasz tiszt szökött meg a fogolytáborból, majd augusztus 2-án további 2 olasz tiszt szökéséről értesített a vármegye Hivatalos Lapja október 10-én 2 olasz tiszt szökéséről tudunk. Róluk a vármegye Hivatalos Lapjában az alábbi személyleírás jelent meg: Marazzi Albino hadnagy magas, nyúlánk, szeme kínai vágású, haja világosbarna, szakálla szőke, halvány arc, ruganyos járású, németül keveset beszél. Conrado Mario hadnagy, kicsi, testes, szemei szürkék, nyírott szőke bajuszt visel

223 Az 1917 decemberétől folyamatosan érkező olasz sorkatonák, altisztek közül sokan próbálkoztak megszökni februárjában 42 szökési kísérletről tudunk, májusban már 127-en próbálkoztak. Szeptemberben a hadtáp-kimutatási naplóban már 691 szökevényt regisztráltak. A Monarchia végnapjait élő hetekben, majd a november 3-án Padovában aláírt fegyverszüneti megállapodás után tömeges méreteket öltött az olasz hadifoglyok illegális távozása. November 1-től 12 -ig összesen 620 olasz szökevényről tudunk. November 8-án 170, 9-én 140, végül 10-én 110 olasz távozott önkényesen a fogolytáborból. 224 A hadifoglyok hivatalos távozása A rokkant, súlyosan beteg hadifoglyok a hadviselő felek számára nagyobb anyagi megterhelést és fokozott felelősséget jelentettek. Az ésszerűség, valamint az emberiesség elvéből kiindulva a harcoló felek a nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével 1916 őszétől elkezdték a súlyosan beteg és sérült hadifoglyok kölcsönös cseréjét. A somorjai fogolytáborban tartózkodó orosz és olasz hadifoglyok cserére való alkalmasságát, az alábbi összetételű bizottság állapította meg: Szilágyi alezredes, Kürti őrnagy, dr. Kilián ezredorvos, és dr. Mautner tábori főorvos. A bizottság először szeptember 16-án, majd december 17-én ülésezett. A cserére alkalmasnak minősített orosz hadifoglyok (a hadügyminisztérium jóváhagyásával) első transzportja, 3 fekvőbeteg tiszt, és 140 legénységi állományú fekvőbeteg január 2-án kórházvonattal távozott. A következő transzporttal egy nappal később 46 fekvőbeteg és 347 ülni tudó rokkant távozott. A két transzport összesen 496 cserére kijelölt, illetve elbocsátott orosz hadifoglyot először a theresienstadti gyűjtőkórházba vitték. 225 A távozó hadifoglyokat a lehetőséghez mérten felruházták, hogy hazájukba jó benyomással távozzanak. 226 A cs. és k. hadügyminisztérium március 1-jén leiratban értesítette a táborparancsnokot arról, hogy 1917 tavaszán a Monarchia fogolytáboraiból rokkant hadifogoly cseréje esedékes. A somorjai táborból 250, a dunaszerdahelyiből 442 orosz, Nagymegyerről 230 szerb és 250 montenegrói hadifogoly cseréje esedékes. 227 Az olasz tisztek cseréjére utal a cenzúra által 1917 szeptemberében elfogott 15 levél, amelyekben a levélírók a rokkantak és betegek cseréjével kapcsolatos visszaélésekre panaszkodnak. Ezekből idézek néhányat: 228 Feladó: Ettorio Cosu főhadnagy, Somorja Dátum augusztus 4. Címzett: Sein Vater, ing. Casino Casu in Palermo Édesapjának küldi a levelet, normális írással írja. Szöveg: Nemsokára megint hazaküldenek rokkantakat, félig rokkantakat, biztosan azokat, kiknek van ajánlásuk, akiknek óhaja és kívánsága van, az itt marad. Hogy egy fogolytáborba protekciós ügyek vannak, nem képzeltem el. Feladó: Pasquale Capuano főhadnagy, fogolytábor Somorja Dátum: Címzett: Assunta Capuano Neapol Szöveg: Elképzelheted az én lelkiállapotomat. Az utazásunkat már egy hónapja bejelentették, és én még mindig itt vagyok. A zsidók és a szabadkőművesek, kiket a pápa ajánlott, jóllehet neki a katolikusok pártján kellene állni, már elmehettek, és csak nekünk, katonáknak, akik hátra maradtunk nem találtak jogszabályt. Az apostoli nuncius idejött, az osztrák hatóságok pedig éljenezték és ünnepelték, mint a királyt. 221

224 Feladó: Nicola La Grutta főhadnagy, fogolytábor Somorja Dátum: 5. július Címzett: Sein Vater. Cov. Alberto La Grutta in Traponi Szöveg: Dr. Di Mauro egészen könnyen kiállíthatott volna egy orvosi igazolást, melyben igazolja, hogy több betegségben szenvedek. Az előző igazolás nem volt eléggé részletes. Ha az a vizsgálat és igazolás elég nyomós, akkor biztos, hogy elengednek. Mondd meg, milyen betegséggel jöjjek? Egy tripperem van, amit már megfigyeltek, ez nem elég. Ha meg lehetne állapítani, hogy hólyagérzékeny vagyok, akkor megállapíthatnák hogyan keletkezett, de még mindig könnyűnek tűnik. Nagyon remélem, hogy hamarosan megölelhetjük egymást. A rendelkezésre álló adatok alapján a bizottság a beteg olasz hadifoglyok cseréjét az alábbi időpontokban tárgyalta: november 7-én 30 olasz kérelmezőt talált cserére alkalmasnak, főleg különböző légúti megbetegedésekben, ezek közül is a tuberkulózis különböző fokozataiban szenvedőket. A hazautazók összetétele rangfokozat szerint: 1 őrnagy, 2 százados, 2 főhadnagy, 22 hadnagy és 3 aspiráns. A kedvező elbírálást követően a hazatérőket kisebb csoportokban és időpontokban először a mauthauseni táborba irányították április 17-én 29 cserére kijelölt olasz tisztet a mauthauseni táborba vittek. Rangfokozat szerint: 1 őrnagyot, 2 századost, 2 főhadnagyot, 24 hadnagyot szeptemberében a Vatikán kérésére a somorjai bizottság 32 olasz kérelmét hagyta jóvá. A hadügyminisztérium azonban csak 23 fogoly hazautazását engedélyezte november 1-jén a bizottság 94 hadifogoly hazautazását tartotta indokoltnak. A hadügyminisztérium ismételten 26 kérelmező hazautazását elutasította. Többségük főleg tuberkulózisban szenvedő beteg. Rangfokozat szerint1 ezredes, 2 százados, 27 főhadnagy, 2 szakaszvezető, 3 tiszthelyettes, 5 tizedes, valamint 28 legénységi állományú. 232 A Breszt-Litovszkban március 3-án aláírt békeszerződést követően az orosz hadifoglyok a gyors cserében és mielőbbi hazatérésükben bíztak. Tévedtek, mert a hadifoglyok hazaszállítása nem egyszerűen technikai kérdés. A hátország ugyanis nehezen tudja nélkülözni a munkáskezet: csak a fokozatos hadifogolycserével, illetve annak aratás alatti szüneteltetésével lehet elkerülni a gazdaság teljes összeomlását. 233 A hadifoglyok közül sokan nem várták meg a fogolycsere hivatalos menetét, pedig a hadügyminisztérium Abt. 10/Kgf 8888/1918 számú rendelete alapján azok a hadifoglyok, akik évi március 1-je után szöktek meg és ismét elfogattak, valamint azok, akik ezen időpont után ellenszegülés miatt fegyelmi vagy bírósági büntetésben részesültek, utolsóként fognak hazaszállítatni. Hasonló sors várt azokra a munkára kiadott hadifoglyokra is, akik visszaszöktek a fogolytáborba, gondolván, hogy a táborban tartózkodás előnyt jelent a fogolycserénél. A fogolytábor iratai között számos olyan kérelem van, melyben a hadifogoly saját költségén való hazatérést kéri. Ezeket a kérelmeket a táborparancsnok a fent említett körrendeletre hivatkozva elutasította, mivel Valamennyi fogolynak saját költségén leendő gyorsabb, vagy kényelmesebb hazatérése nem engedélyezhető. Ugyanakkor a keleti frontról 1918 első hónapjaiban ezrével érkeztek az osztrák-magyar hadifoglyok a galíciai frontszakaszra április végéig 1473 tiszt és legénységi állományú hadifogoly tért haza. 234 Svigruba somorjai jegyző május 6-án kelt a táborparancsnokhoz küldött átiratában 35 Somorjára hazatért hadifoglyokról tett említést. 235 Végül a császári és királyi hadügyminisztérium is felgyorsította a hadifogolycserét. A hadügyminisztérium Abt. 10/Kgf Nr /I. számú rendelete (1918. június 14.) a repatriálásra kijelölt oroszországi hadifoglyokat egészségügyi és területi szempontok alapján csoportosította. Egészségügyi szempontok alapján 4 csoportba: rokkantak, lábadozók, nem fertőző betegek és egészséges hadifoglyok csoportjára. Területi szem- 222

225 pontok alapján: szentpétervári illetve moszkvai területre (Oroszország déli, valamint Szibéria területére). Azokban a fogolytáborokban, amelyekben egy-egy önálló transzport indításához megvolt a szükséges 400 fogoly, a tábor önálló transzportot indított. Azokban a táborokban, amelyekben a meghatározott 400-as létszám hiányzott, a hadifoglyokat először gyűjtőtáborokba vitték. A pozsonyi és a budapesti parancsnokság felügyelete alá tartozó fogolytáborok egyik gyűjtőhelye a somorjai tábor volt. A tábor történetéhez tartozik, hogy a hadügyminisztérium szeptember 1-jén elrendelte az ostffyasszonyfai fogolytábor felszámolását, és a tábor kötelékébe tartozó orosz foglyokat a somorjai, a román és olasz foglyokat a csóti fogolytáborba osztották be. 236 A döntésről a hadügyminisztérium Somorját a Präss Nr /Abt.10/Kgf körrendeletben értesítette. 237 A határozat alapján szeptember 4-én 179 beteg orosz fogoly érkezett a somorjai táborba. A repatriálásról kiadott új rendelet felgyorsította az orosz hadifoglyok hazaszállítását. A Gross Austausch Invaliden Austausch feliratú iratkötegből, 238 valamint az élelmezési naplóban vezetett 239 kimutatások alapján 1918 májusától a következő transzportokat indították a galíciai átadó állomásokra, az olasz legénységi állományúakat az ostffyasszonyfa gyűjtőtáborba: május 2-án május 27-én június július augusztus szeptember október 281 orosz rokkant 786 olasz hadifoglyot Ostffyasszonyfára. Bukaresti békekötés után a hadügyminisztérium ezt a tábort jelölte ki a Somorjáról hazainduló olasz legénységi állományú hadifoglyok gyűjtőállomásává orosz rokkant 1250 orosz rokkant 1482 ukrán rokkant 1800 orosz 1712 orosz legénységi állományú 100 orosz tiszt 409 ukrán legénységi állományú 4 ukrán tiszt 235 súlyosan beteg orosz külön kórházvonattal távoztak 1090 egészséges orosz, a transzportba besoroltak 85 ukrán tisztet 500 ukrán legénységi állományút a kenyérmezői táborba vitték. A bomlófélben levő táborban kialakult anarchikus helyzetet jelzik a tömeges méreteket öltött hadifogoly szökések. Az utolsó 12 napban 620 hadifogoly hagyta el önkényesen a tábor területét. November 2-án 47, 8-án 170, 9-én 140 és 10-én 100 hadifogoly szökött meg a somorjai táborból. 240 Szilágyi alezredes a hadügyminisztériumba küldött jelentésében közölte, hogy november 21-én még 8 beteg hadifogoly van a tábor kórházában. Amint szállítható állapotba kerülnek, a pozsonyi kerületi parancsnokság kórházába viszik. Távozásuk napját nem tudjuk. 241 Batyuk Makar (/Károly) 223

226 Zacharov Szergej Uszacsov József A hadifoglyok közül néhányan nem utaztak vissza hazájukba. Somorján maradtak, házasságot kötöttek, népes családokat alapítottak, utódaik ma is itt élnek és Somorja megbecsült polgárai. Batyuk Makar (Károly), Kijevhez közeli Kulikovka községben született. Fehérorosz nemzetiségűnek tartotta magát. Vajkán kötött házasságot, felesége vajkai születésű Khín Karolína. 4 gyermekük született. Bilakor Alexander ( ), ukrán nemzetiségű, felesége somorjai születésű Méry Mária. Zacharov Szergej ( ) orosz nemzetiségű, polgári foglalkozása asztalos. Felesége Csóka Julianna. A család egy része felvette a Zakariás nevet. Uszacsov József ( ), ukrán nemzetiségű, Kijev körzetéből. Felesége somorjai származású Knánik Teréz. 5 gyermekük született. A fogolytábor felszámolása A magyar eseménytörténetből ismert, hogy az őszirózsás forradalom következtében felbomlottak az államhatalmi szervek, majd megalakult az első magyar népkormány. Az új hadügyminiszter, Linder Béla november 1-jén kelt 28080/ eln. számú rendeletében közölte: Ő Felsége a mai naptól Magyarország területéről kiegészülő összes eddigi cs. és kir. parancsnokságokat, csapatok és intézeteket a magyar királyi hadügyminiszternek rendelte alá. 242 E rendelet alapján Steidler nyugalmazott vezérőrnagy, somorjai táborparancsnok napiparancsba adta: Ezen felsőbb rendelkezéseknek folytán az eddigi somorjai cs. és kir. általános hadifogolytábor parancsnokság, most már, mint magyar királyi parancsnokság alá tartozó összes katonaalakulat a magyar királyi hadügyminiszter rendelkezése alatt állanak. 243 A megváltozott viszonyok, az Osztrák Magyar Monarchia hadseregének feloszlatása után, Ausztria területéről a somorjai fogolytáborban szolgálatot teljesítő katonatisztek további szolgálattételükre hazájukba mentek. Karl Stein alezredes és Eugen Passawatz őrnagy november 5-én, Edmund v. Streidler táborparancsnok november 6-án távozott a tábor éléről. A tisztikar egy része november 11-én 224

227 átlépett az alakuló új magyar hadseregbe, a másik részét november 15-én törölték a tiszti állomány jegyzékéből. 244 Steidler távozása után a fogolytábor rendeleteit Mihályi alezredes, kezdetben, mint táborés állomásparancsnok, novembertől, mint állomásparancsnok írta alá. A kis létszámú őrszemélyzet feladata volt a még Somorján maradt beteg hadifoglyok fokozatos Pozsonyba szállítása, a barakkok, berendezések, ruhanemű, élelmiszerkészletek őrzése, azokról pontos leltárkészítés és értékesítés. Létszámkimutatás A fogolytábor tiszti és legénységi állományáról, december 20-án 245 A hadifoglyok és a népfelkelő őrszemélyzet távozása után nagymennyiségű élelmiszer, ágynemű, ruha, cipő és tüzelőanyag maradt vissza. A somorjai képviselőtestület a lakosság körében hiányzó legszükségesebb élelmiszereket a táborban felhalmozott kincstári készletekből akarta pótolni. Svigruba községi jegyző Mihályihoz küldött átiratában méltányosságra hivatkozva arra való tekintettel, hogy a tábor úgyis nagyon kiélte Somorját a sokat szenvedett lakosság közötti szétosztás céljából kér: 3 hordó rumot, nagy mennyiségű kávékonzervet, 16 q cukrot, 5 q szappant, 6 q zsírt és 20 q sót. 246 Svigruba egy másik átiratában a frontról hazatért katonák, továbbá a hadiözvegyek segélyezésére 300 személyt alapul véve a következő cikkek kiutalását kérte: 600 kg cukrot, kg sót, darab kávékonzervet, 300 kg szappant, 300 liter petróleumot, 300 liter rumot, továbbá margarint, amennyi készlet van. 247 A Hadügyminisztérium november 18-án körrendeletben figyelmeztette az állomásparancsnokságokat, hogy a területükön levő katonai raktárakban hajtsák végre az élelmiszerkészletek leltározását, egyúttal figyelmeztette a parancsnokokat, hogy a katonai intézmények birtokában levő készletek állami vagyont képeznek, azok legpontosabb megállapítása és megóvása elsőrendű állami érdek. A készletek feletti rendelkezés kizárólag a magyar hadügyminisztert illeti, ezekkel tehát semmiféle hatóság, kormánybizottság vagy tanács nem rendelkezik. A készletek továbbra is az illető katonai intézmény birtokában maradnak, és további rendelkezésig kizárólag a katonaság élelmezésére használhatóak fel. 248 Mihályi alezredes ezen körrendeletre hivatkozva Somorja nagyközség kérvényét elutasította. Az idézett körrendelet alapján az november 20-án kinevezett leltározó bizottság az alábbiakat állapította meg: A saját gazdaság idei termése kb fej káposzta, darab karalábé, 10 vagon tarlórépa, 5 vagon burgonya, 8 vagon savanyított káposzta, 50 hordó savanyított paradicsom, stb. áll rendelkezésre, melyek itt egyáltalán nem értékesíthetők és el nem adhatók. A burgonya a tarlórépa és a káposzta munkaerő hiányában még a földben van. Hogy ezen cikkek az országnak megmenthetők legyenek, legalább is 2 teherutóra és a legszükségesebb munkaerőre van szükség, miután a legkisebb fagy is nagy károkat okozhat. A raktáron levő 500 darab kenyér penészedni kezd. Kérek három kocsit, hogy a kenyeret a kerületi parancsnokság hadbizottságának paran- 225

228 csára Pozsonyba szállíttassam A ruházati és szerelvény készletek nagy tömegen rendelkezésre állnak. A sok feleslegessé vált ágynemű leltározása folyamatosan történik. Hogy az ágyneműből a foglyok szabadulásuk alkalmával mennyit vittek el, az pontosan nincs megállapítva. 249 A gazdasági hivatal jelentése alapján a táborban 1 teljes kovácsműhely, 1 tábori asztalosműhely (15 esztergapaddal) 1 teljes kádárműhely, 1 benzinmotorgép és 1 gőzlokomotív található. A pozsonyi magyar kerületi parancsnokság november 18-án utasította Mihályi alezredest, hogy a hadifoglyok távozása és a népfelkelők leszerelése után feleslegesé vált bérelt helyiségekre és egyéb területekre vonatkozó szerződéseket a bérbeadók beleegyezésével, azonnali hatállyal mondja fel: 1/ A községháza épületében a tábori kezelőbizottság és az élelmezési hivatal részére használt 4 helyiséget. 2/ Miután a laktanya épületet november 15-től csak részben veszik igénybe, december 1-től a használt helyiségek száma alapján fizetendő illetékeket az eddigi bérösszeg csökkentésével állapítsák meg. 3/ A tábor önálló mezőgazdasági üzemének folytatása már nem kívánatos. Ezért szorgalmazza a községgel kötött 71 katasztrális hold és 1065 négyszögöl nagyságú területre, a fogolytábor fennállásának időtartamára, legfeljebb azonban 3 évre, vagyis évi január 1-től, évi december 31-ig terjedő időre, az évenkénti 322 korona összegre kötött haszonbérleti szerződés idő előtti díjmentes hatályon kívüli helyezését. 250 A szerződés felmondásával egyidőben elkezdődött a fogolytáborban felhalmozott készletek értékesítése. A hadügyminiszter november 8-án értesítette a táborparancsnokot, hogy a táborba küldött áruk vissza nem vehetők, ezért kereskedői gondossággal, a hadikincstár érdekének szigorú megvédésével értékesítendők. 251 A felhalmozott tüzelőanyag mennyiségének, minőségének megállapítására valamint értékesítésére november 7-én bizottság alakult. Tagjai: Mihályi alezredes, Dr. Töttössy Jenő főszolgabíró,valamint Balheim Károly somorjai kereskedő mint szakértő. A bizottság az alábbiakat állapította meg: A vasútállomáson van kb. 500 q fenyődorong, ára számlák hiányában nem állapítható meg. Továbbá 250q mátranováki szén, melynek beszerzési ára és szállítási költsége Somorjáig 8 koronát tesz ki métermázsánként. A pozsonyi katonai parancsnokság utasítása alapján a szén az államvasutak részére lesz kiutalva. A készleteket a nemzetőrséggel őriztetik, de a nemzetőrség annak megtartásáért felelősséget nem vállal. 252 Herczog Árpád november 14-én keltezett szolgálati jelentésében közli, hogy az olasz tisztek fürdőátalánya terhére vett 1 vagon tűzifának ára 100 kilónként 15 korona- fele a tisztek távozása után megmaradt. Miután a fa nem őrizhető, lassan elhordják az illetéktelenek. A maradékot Wessel Jenő tábori számvevő tiszt hozzájárulásával eladták november 30-án a népfelkelő őrzászlóalj közétkeztetési bizottságának raktárába ismeretlen tettesek álkulccsal betörtek, és elvittek 60 kg sózott szalonnát, 200 kg cukrot, 20 kg szemes kávét, 20 kg sertészsírt és egyéb apró cikkeket, összesen 3000 korona értékben. 253 A tábor raktárában felhalmozott 200 kg bőrhulladékot Hurtig János somorjai cipész 600 koronáért megvette. A tábor kórházában megmaradt kötszereket a pozsonyi 19. számú helyőrségi kórházba, a gyógyszereket és orvosi műszereket a győri tartalék kórházba vitték. 16 láda, vagyis üveg szacharint a Tholmayer gyógyszer és vegyi termékek nagykereskedése részére továbbították. 254 Wielhelm József tábori lelkész november 23-án az olasz tiszti táborban felállított kápolna berendezését a bécsi tábori főpapi hivatalba küldte. Az orosz kápolna teljes berendezését a pozsonyi katonai parancsnokságra küldte. Wielhelm feladatai közé tartozott a lezárt katolikus, görög-keleti halotti anyakönyvek, hivatalos pecsételők továbbítása is. 255 A barakkváros elbontásáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Az első barakkok bontása az Ad Vog BA Nr /12 júl számú rendelet alapján kezdődött. A komáromi és a vassurányi tábor részére elbontották a zöldségféleségek tárolására használt A láger 8 barakkját december 20-án kiállított 226

229 szolgálati jegy alapján a tábor területén 45 lakhatásra alkalmas barakk van, melyek mindegyikében cca. 200 ember helyezhető el. A fogolytábor épületkezelősége december 21-én az összes barakkot, üzemhelyeket, iparműveket és raktárakat, valamint berendezéseket a teljes leltár hiányában megtekintés alapján az állomásparancsnokságnak átadta, Seemayer Vilmos századost, a volt fogolytábor építésvezetőjét leszerelte. 256 Amikor kitudódott, hogy a hadügyminisztérium fel akarja számolni a maradék barakkvárost, a főjegyző illetékes helyen előzetes tárgyalásokat folytatott abban az irányban, vajon lehetne e a községnek reménye arra, hogy a tábor telepet a község és környéke lakossága deszka, stb. szükségletének a fedezésére átvenni. A közgyűlés 138. számú határozata kimondta: elhatározza a maga és lakossága úgy a vidékiek részére a fogolytábor telep és felszerelés megszerzését, s az előkészítő bizottságba a főjegyző, községi bíró, Waldmann Adolf, Bargár Richárd, Kocsis Imre, Pschirer József, Huszág János, Franck Károly tagokból álló bizottságot kéri fel, amely bizottságot felhatalmazza egyben arra is, hogy magát a szükséghez képest szakemberekkel kiegészítse. 257 A pozsonyi kerületi katonai építési osztály január 2-án délelőtt 10 órakor táviratban értesítette a somorjai állomásparancsnokságot, hogy a táborban levő barakkokat, gépeket, tábor vonatberendezéseket, elszállítható egyéb berendezéseket és élelmiszereket a pozsonyi katonai parancsnokság és anyagértékesítő R. T. bevonásával alakult értékesítési bizottság fogja eladni. Mihályi választáviratában közölte, hogy a szükséges leltári munkálatokat azonnal megkezdi és a bizottsági átvétel január 3-án lesz megtartva. 258 Somorja végül nem tudta megvenni a fogolytábor barakkjait, mivel a vétel lebonyolítására létrejött bizottság a hadifogolytábor hirtelen történt feloszlatása és eladása következtében nem jutott abba a helyzetbe, hogy a közgyűlésnek az egész tábor megvételére vonatkozó javaslatot tehessen, hanem iparkodott az eladásoknál a község részére mindent megvenni, amire szerinte szüksége van. A vételeket: építésvezetőség barakkját 600 korona 100 darab thonet széket felszerelt tűzoltó fecskendőt 175 asztalokat, padokat 628 a tábor vasúti sínhálózatát és összes kocsiját 1000 a tábor összes drótkerítését oszlopokkal együtt 2000 a víztornyot a hozzá tartozó létrákkal darab tányérokat, tálakat, poharakat 300 valamint egyéb apró tárgyakat 730 összesen 7433 korona összegben, a tanács és a pénzügyi bizottság február 1-jén utólag tudomásul vette. 259 A fogolytábor és állomásparancsnokság megszűnésével, az évi LXXII. tc., alapján hadiszolgáltatásként a hadifogolytábor céljaira lefoglalt községi laktanyát Mihályi Jenő alezredes volt tábor és állomásparancsnok visszaszolgáltatta Somorjának. Mivel a visszaadás előtt a laktanyában tartózkodó katonaság már nem volt olyan helyzetben, hogy az átvételi állapotba visszaállítsa, valamint a községet ért egyéb károk fejében, összesen korona összegben a 162 tételből álló, főleg takarókból, ágyneműből és építési anyagból álló kincstári vagyont zálog címen lefoglalta. 260 A hatalomváltást követően január 11-én Somorjára bevonult 33. számú cseh-szlovák légiós ezred 1. zászlóalj parancsnoka átvette a laktanyát. A laktanya helységeiben felhalmozott kincstári vagyont, valamint a zálogba vett 162 tételből álló készleteket arra való hivatkozással, hogy a község nem tudta 227

230 kellő módon igazolni a zálogba vételt, azt megszűntnek nyilvánította, és a volt tábor területén maradt többi kincstári vagyonnal együtt lefoglalta. A cseh-szlovák hadsereg pozsonyi építési osztálya február 22-én erélyes hangvételű leiratban magyarázatot várt Somorja nagyközségtől arra vonatkozóan, hogy mi történt a somorjai fogolytáborral, kinek az utasítására adták el a barakkokat. A község március 15-én az alábbiakat közli: A magyar hadügyminiszter rendelete folytán a pozsonyi katonai építési osztály mint arról hallomásból értesültünk- parancsot adott a somorjai táborparancsnokságnak a tábor értékesítésének gyors lebonyolítására, nehogy a nagyarányú barakklopás, a dunaszerdahelyi és megyeri eset itt is megtörténjen, a táborparancsnok a parancsot nyomban foganatosította. A táborértékesítésből befolyt pénzt pedig a Magyar Köztársaság pénztárába befizette. 261 A volt táborterület helyreállítása, kavics és betonalapok, árkok, stb. eltávolítása, a földterület eredeti állapotba való visszahelyezése, és átadása az eredeti tulajdonosoknak, már a cseh-szlovák hatóságok feladata volt. Mindez több éven keresztül húzódó üggyé terebélyesedett. Végül a nemzetvédelmi minisztérium, és a gazdák érdekeit védő községi képviselők csoportja, dr. Zelliger Ernő vezetésével az április 11-én lezajlott tárgyaláson abban egyeztek meg, hogy a hatalomváltás előtt elmaradt telekbérekért, az ingatlanok értékcsökkenése és azok eredeti, művelésre alkalmas állapotba visszahelyezésével járó költségekért amit a gazdák folyamatosan maguk végeztek el az és az gazdasági évekre katasztrális holdanként 320 koronás bérmegtérítést kapnak, tekintettel arra, hogy az említett 2 gazdasági évben a terület részben már használható volt. 262 A hadifogoly-temető A fogolytábor szomorú tartozéka volt a temető. Ahol fogolytábor volt, ott halottak is voltak. A polgári temetőbe abban az esetben lehetett hadifoglyokat temetni, ha az már használaton kívül volt. A sírgödör előírt méretei: mélysége 200 cm, szélessége 120 cm, hossza 200 cm. Egymás fölé temetés indokolt esetben engedélyezve volt. A halottakat az évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja polgári temetőjéből lefoglalt, a halottasház mögött húzódó 706 négyszögölnyi szabad területen temették el. Év hónap szerb hadifoglyok száma orosz hadifoglyok száma 1914 szeptember október november december 2 9 összesen A fogolytábor első halottja az 1888-as születésű, Milovan Rebranovič szerb nemzetiségű katona volt, aki szeptember 11-én halt meg. Az 1-es számú kataszterlapjába bejegyezték, hogy a temető halottasházától balra 70 lépésnyi távolságban temették el. 263 Az évek múlásával a több száz orosz halott tisztességes eltemetése fokozódó gondot jelentett a község és a táborparancsnokság részére, amit tovább növelt a fokozatosan érkező, nagyon rossz egészségi állapotban levő olasz hadifogoly. A község elöljárói több alkalommal figyelmeztették a táborparancsnokot, hogy a temető már betelt. A táborparancsnok minden előzetes igénylés nélkül, az évi törvénycikkre 228

231 229

232 hivatkozva, október 1-jével, majd 1917 novemberében a hadifogoly temető céljára magántulajdonban levő ingatlan részeket foglalt le. Illy Alajostól négyszögölnyi szántóföldet, Kosnár Erzsébettől és Szabó Mihálytól négyszögölnyi szántóföldet. A táborparancsnokság a lefoglalt 3023 négyszögölnyi, területért bérleti díjat nem fizetett. Somorja március 23-án kártérítés címen a csehszlovák kormánytól a kincstár terhére az alábbiakat kérte: 1/ Illy Alajos, Kosnár Erzsébet és Szabó Mihály részére négyszögölnyi kataszteri holdanként 600 korona vételár megállapítását. 2/ október 1-től járó 1200 négyszögöles holdanként 100 korona haszonbértérítést. 3/ Kosnár Erzsébettől és Szabó Mihálytól lefoglalt temetőrészből a hadifogolytábor feloszlatása után üresen maradt 557 négyszögölnyi területet, amit a község kártalanítás címen a 706 négyszögöl ellenében elfogad, amennyiben a fennmaradó 149 négyszögöl területrészt a katonai kincstár olyan áron kifizeti, mint amit kártalanítás címen Illy Alajosnak és Kosnár Erzsébetnek fizetni fog. 264 A halottakat vallásuk szerint igyekeztek külön temetni. Kezdetben a mohamedán vallásúakat a temető főbejáratától jobbra, a temető sarkában temették el (napjainkban ide temetik az ismeretlen halottakat). Hamvaikat január 16-án exhumálták és az orosz temetőben helyezték el. A zsidó vallásúakat a katolikus temető mellett, 1910-be létesített temetőben temették el (6 lengyel, 2 román, 8 orosz és 3 ismeretlen nemzetiségű). A Monarchia hadseregében szolgáló és a galíciai fronton elesett somorjai származású Pártos Olivér tartalékos zászlós és Grünwald Ferenc hadapród holtestét a családok exhumáltatták és a zsidó temetőben újratemették. 265 A megboldogultak temetése saját csoporttársaik jelenlétében történt, az ország szokásai és felekezethez tartozás szerinti szertartással, harci felszereltséggel, méltó ékességgel. A temetéshez szükséges pénzt a tábor adminisztrációja biztosította. Mezei virágokról, zöld díszítő növények összegyűjtéséről a tábori sírásó gondoskodott. Saint-Germainban aláírt békeszerződés 171. cikkelyében a szerződő felek arra kötelezték magukat, hogy a területükön levő hadisírokat megőrzik, gondozzák. A cseh-szlovák kormány a hadisírokra vonatkozó előírásokat elfogadta, azok gondozását és ellenőrzését a Nemzetvédelmi Minisztérium mellett felállított Hadisírok Központi Felügyeletére bízta. A prágai székhelyű hadisírok felügyelete a halotti anyakönyvek, kataszteri lapok és egyéb dokumentumok alapján megállapította, hogy a somorjai hadifogoly temetőben a következő nemzetiségű és számú hadifogoly nyugszik: 266 A két világháború között a cseh-szlovák kormány a hadisírokkal kapcsolatos szerződést betartva, gondozta a két hadifogoly temetőt. Úgy tudom, hogy az orosz halottak emlékére a bajtársak által 1915-ben (?) emelt impozáns, sötét gránitból faragott obeliszknél politikai okokból nem voltak hivatalos megemlékezések, illetve a helyi sajtó se számolt be ilyenekről. Annyi biztos, hogy az emlékmű felső részében levő kettős kereszt alá, 1927-ben csavarokkal felerősített fehér márványtábla került az alábbi szöveggel: Ruský Krúžok v Bratislave. Bojovníkom za vlasť a slovanstvo, A márványlap alatt 5 soros cirill betűs bevésett szöveg olvasható, majd alatta a következő német szöveg Zum Ewigen andenken Russischen Krigen von den Kriegskamaraden. Ez alatt a magyar szöveg: A So- 230

233 Az orosz emlékmű morján elhalt orosz harcosok örök emlékének. A bajtársak ben belügyminiszteri rendelet alapján a fehér márványtáblát a helyi hatóság eltávolította, a német és a magyar szöveget lekaparta. 268 A két háború között az olasz temetőben minden évben november elején a halottak napi megemlékezésre és az olasz győzelemre emlékező nemzeti ünnepen a pozsonyi olasz konzul vezetésével küldöttség jött Somorjára. A Somorja és vidéke című helyi újság erről az eseményről az alábbi tudósítást hozta:.. Az idén is eljöttek Somorjára nemcsak az olasz konzul Az olasz temető 231

234 Az olasz köztársasági elnök koszorút helyez el az olasz katonák somorjai emlékművénél, július 10-én és a konzulátus tisztviselői kara, hanem az egész olasz kolónia s a csehszlovák vezérkar Pozsonyban székelő tisztjeinek küldöttsége. Két autó és egy pozsonyi autóbusz hozta a vendégeket, kik az olasz sírok közt elhelyezett egyszerű márványkeresztre tették hatalmas zöld-fehér-piros és fehér-kék-piros szalagokkal díszített hatalmas koszorúikat. Alberto Palmeri olasz konzul olasz nyelvű beszédében emlékezett meg a hazájukért messze idegenben elhalt katonák emlékéről, kik az olasz nemzet nagyságáért vívott harcokban fogságba esve itt fejezték be földi életüket. Kár, hogy sem a hatóságok, sem a lakosság nem volt értesítve az olasz hősök sírjának ezen vasárnapi megkoszorúzásáról, kiknek ezen rajtuk kívül álló okból való távolmaradása folytán csak a véletlenül a temetőben levők lettek tanúi ennek a szép megemlékezésnek. 269 A második világháború után az olasz emlékműnél is elmaradtak a koszorúzások, hosszú évekig hallgatás övezte a két temetőt. Ezekben az években még megvolt a két temető rendezett arculata, a két obeliszk, az olasz temetőt parcellákra osztó, kb. 60 cm magas, fehér léckerítés, a fejfák nélküli sírhelyekre utaló földhalmok rendezett sorai ben a hadisírok gondozását a belügyminisztérium vette át, majd a 70-es években a polgári halottak fokozatos rátemetésével, elkezdődött az olasz temető fokozatos felszámolása. A Szlovák Nemzeti Tanács 138/1990 sz. törvénye a katonai temetőket az állam tulajdonából a települések tulajdonába utalta. Az olasz kormány a várossal karöltve a temető maradék részén, új emlékhelyet hozott létre. A Szlovákiában egyedülálló emlékművet november 1-jén leplezték le. Az olasz katonák síremlékét ben az olasz köztársasági elnök is megkoszorúzta. Az orosz temetőre egyelőre nem történt rátemetés, a temető mező egyenetlen felszíne, még jelzi az orosz hadisírok helyét. A temető tisztán tartásáról a város gondoskodik. 232

235 Somorján dolgozó hadifoglyok és a Somorja Úszor vasútvonal építése Somorján és a környező falvakban a földművelő családoknál rendszeresen dolgoztak orosz hadifoglyok végéig a munkanap végeztével a foglyok visszavonultak a tábor területére. A községi tanács november 12-én felkérte a táborparancsnokságot, hogy az állatok korai és kései etetésére és ápolására szükséges volna, hogy a férfi munkaerő nélkül maradt, vagy abban szűkölködő gazdaságokban, tehát valamennyi somorjai gazdálkodónál éjszakára is kint hagyattassék. 270 Somorján 1917/1918 telén az alábbi 30 holdnál nagyobb gazdálkodóknál dolgoztak orosz hadifoglyok: Gazdálkodó: Földterület nagysága: hold Orosz munkások száma Bucsuházy Dávid 40 1 Bucsuházy Károly 42 1 özv. Csiba Antalné 40 1 Fischer Pálné 42 1 Goldmann Gyula Grünwald Bernát 38 2 Özv. Horváth Gyuláné 42 1 Hirschler Ferenc 30 1 Kozsich Károly, téglásmester 50 6 Medvácz József 72 1 Makky János 30 1 Nagy Károly 59 1 Plutzer Vince 88 2 Plutzer Mátyás 56 1 Plutzer József Psierer József 42 1 Safarit József 40 1 Steiner Ignácné 60 1 Steiner Lipót Svigruba Pál 40 2 Östereicher Lipót 82 2 Nagy Péter 40 1 A Somorja történelme iránt érdeklődök tudják, hogy a közelmúltban felszámolt Somorja Úszor helyi érdekű vasútvonalat orosz hadifoglyok építették. A vasútépítés előzményeihez tartozik, hogy a 19. század második felében a vasútépítési programba bekerült a Csallóközt átszelő vonal megépítése is. A Pozsony- Dunaszerdahely szakaszon a nyomvonal iránya több változata is felmerült, ezek egyike a Somorját is érintő nyomvonal. Mivel Somorja nem tudta kellőképpen érvényesíteni amúgy is gyenge gazdasági erejét, más, egyéni érdekek érvényesítése miatt a nyomvonal irányáért folytatott küzdelemben alul maradt. A vasútért 233

236 Orosz hadifogoly katona Somorja határában földet művel folytatott küzdelmét azonban nem adta fel. A Pozsony-Úszor-Dunaszerdahely vonal évi átadása után egy Úszor-Somorja helyi érdekű mellékvonal megépítése volt a cél, erre azonban 20 évet kellett várni. Céljuk elérése érdekében a hadifogolytáborral is számoltak, miután a katonai érdek, úgy a lakosság érdeke teljesen közös, mert minden érdek a vasút gyors megvalósítását kívánja. A község képviselőtestülete felkérte a cs. és kir. hadügyminisztériumot, hogy a somorjai hadifogoly őrzászlóaljban szolgálatot teljesítő Pallay Tibor népfelkelő főhadnagyot, akinek polgári foglalkozása vasútépítő mérnök, mentse fel a tábor teendői alól, hadibeosztás útján bocsássa a község rendelkezésére a vasúttervek, a költségvetés és a vasútépítési munkálatok irányítására. A cs.és kir. hadügyminisztérium /1915. szám alatt a helyi parancsnoksághoz küldött leiratában engedélyezte Somorja község kérelmét, egyúttal engedélyezte a vasút építéséhez kért 500 orosz hadifogoly kiutalását Katonák a vasútállomás előtt

237 235

238 Az úsziro vasútállomás A fogolytáborral kötött szerződés alapján a hadifoglyok munkájukért napi 24 filléres díjazásban részesültek. Élelmezésüket a fogolytábor saját költségén biztosította, amiért naponta és személyenként 1 korona ellátási illetéket számolt fel a megrendelőnek. A napi étel előállításához szükséges élelmiszer cikkeket, valamint a kenyér kiszállítását a munkahelyen felállított főzőhelyre a község saját költségén biztosította. A munkára kiadott hadifoglyok éjszakára visszavonultak a táborba. 272 Pallay főhadnagy elkészítette a vasút terveit, melyeket a Magyar Királyi Kereskedelemügyi miniszter 17828/III-1915 szám alatt elfogadott. A munkálatokat 1915 szeptemberében kezdték el. Az építkezés gyors ütemben folyt, és a szárnyvonalat jóval a tervezett határidő előtt (1916 május) december 23-án átadták a közforgalomnak. Az 1 sínpárból, valamint a somorjai vasútállomáson lefektetett 4 sínpárból álló szárnyvonal hossza az úszori állomás felvételi épületének középpontjától a somorjai gőzmalomhoz vezető vágány végéig 5396 méter. 273 A vasútvonal építésével párhuzamosan felmerült az állomáshoz vezető kocsiút és gyalogút megépítése is. A tervek elkészítésére és a kivitelezési munkálatok irányítására Pallay mérnök kapott megbízást. Az új kocsiút és gyalogút kavicsolását, valamint az útszélek hársfákkal való beültetését a hadifoglyok végezték el

239 A bacsfai orosz tiszti állomás A három nagy fogolytáboron kívül 1917 novemberétől egy kisebb orosz tiszti állomás is működött a Csallóközben. A cs. és kir. hadügyminisztérium rendelete alapján a vassurányi tiszti állomást Wiener- Welten lovag Bacsfán üresen álló kastélyában helyezték el, és a somorjai tábor fiókállomásaként működött. A hadiszolgáltatásról szóló törvényre hivatkozva a lefoglalt kastélyba az orosz hadsereg tisztjét helyezték el. Dr. Battlay főhadnagy vassurányi, majd bacsfai állomásparancsnok 16 tagú orosz személyzetével (3 irodai alkalmazott altiszt, 2 gyalogos küldönc, 8 tiszti szolga, 2 szakács és 1 kocsis) átköltözött Bacsfára. Az őrkülönítményt a somorjai őrszázad szolgáltatta. 275 Az első vassurányi transzport, 20 lengyel származású tiszt december 25-én érkezett Bacsfára. A fényképes igazolvánnyal ellátott tisztek a Duna bal partján, vagyis Bacsfa 10 kilométeres körzetében szabadon mozoghattak, este 9-től reggel 6-ig kötelesek voltak a kastély területén tartózkodni. A bacsfai tiszti állomásról, a hadifogoly tisztekre vonatkozó általános rendelkezéseken kívül kevés az írásos dokumentáció. Annyit megállapítottam, hogy bacsfai tartózkodásuk rövid életű volt. A KM Abt/Kgf 62158/18. számú rendelet alapján augusztus 12-én Govrik százados vezetésével az állomáson tartózkodó tisztek hazautaztak. 276 A pozsonyi katonai parancsnokság augusztus 27-én kelt BA Nr.14191/I számú határozatával a kastélyt visszaadta tulajdonosának. A bacsfai tiszti állomás bélyegzőjének lenyomata 237

240

241 Jegyzetek Vojenský historický archív Bratislava, fond: Zajatecký tábor v Šamoríne (a továbbiakban: VHAB-ZTŠ) 40. doboz 2. VHAB-ZTŠ 4.doboz 3. Štátny archív Bratislava, pobočka Šaľa, Notársky úrad Šamorín, Zápisnice zo zasadnutia obecnej rady v Šamoríne doboz (továbbiakban: ŠAB-Šaľa NÚ Šamorín) 4. VHAB-ZTŠ 8. doboz 5. ŠAB-Šaľa NÚ Šamorín, zápisnice OZ , 203 o. 6. VHAB-ZTŠ 4. doboz 7. VHAB-ZTŠ 4. doboz 8. VHAB-ZTŠ 4. doboz 9. VHAB-ZTŠ 4. doboz 10. VHAB-ZTŠ 3. doboz Erl.Abt. 8/HB Nr.2536/ VHAB-ZTŠ 4. doboz 12. VHAB-ZTŠ 77. doboz 13. VHAB-ZTŠ építésvezető naplója, VHAB-ZTŠ 4. doboz 14. VHAB-ZTŠ 77. doboz 15. VHAB-ZTŠ 74. doboz 16. ŠAB-Šaľa, NÚ Šamorín, Zápisnice zo zasadnutia obecnej rady k 9. doboz OZ VHAB-ZTŠ 36. doboz 18. VHAB-ZTŠ 34. doboz 19. VHAB-ZTŠ 2. doboz 20. VHAB-ZTŠ 6. doboz 21. VHAB-ZTŠ 119. doboz 22. VHAB-ZTŠ 37. doboz 23. Hadifogoly magyarok története, I. II. Szer. Baja Benedek, Lukinich Imre, Pilch Jenő, Zilahy Lajos, Budapest, Athenaeum, 1938, 46.oldal (továbbiakban: Baja) 24. VHAB-ZTŠ 2. doboz 25. VHAB-ZTŠ 2. doboz 26. VHAB-ZTŠ 11. doboz 27. VHAB-ZTŠ 2. doboz, valamint VHA 5. Zborové veľitelstvo (a továbbiakban 5. KK), 58. doboz, Präs 87-13/3-292 I. 28. VHAB-ZTŠ 7. doboz 29. A keleti hadszíntér úgynezvett határcsatái. Kransniki csata augusztus 23 25, Lublini csata augusztus 26. szeptember Csallóközi lapok, szeptember VHAB-ZTŠ 119. doboz 32. VHAB-ZTŠ 119. doboz, valamint VHA 5KK, 58. doboz 33. VHAB-ZTŠ 26., 2., 3. doboz 34. VHAB-ZTŠ 2. doboz 239

242 35. Baja 60. o. 36. VHAB ZTŠ 36. doboz 37. VHAB-ZTŠ 36. doboz 38. VHAB-ZTŠ 65. doboz 39. VHAB-ZTŠ 101. doboz 40. VHAB-ZTŠ 22. doboz 41. VHAB-ZTŠ 37. doboz 42. VHAB-ZTŠ 65. doboz 43. VHAB-ZTŠ 22. doboz 44. VHAB-ZTŠ 80. doboz 45. VHAB-ZTŠ 26. doboz 46. VHAB-ZTŠ K. u. K. Abt. 10/ Kgf. Nr számú körrendelet, 50. doboz 47. VHAB-ZTŠ 139. doboz 48. VHAB-ZTŠ 124. doboz 49. VHAB-ZTŠ 123. doboz 50. VHAB-ZTŠ 77. doboz 51. Baja 50. o. 52. VHAB-ZTŠ 3. doboz, Präs No. 26, 8. Jan VHAB-ZTŠ 40. doboz 54. VHAB-ZTŠ 101. doboz 55. VHAB-ZTŠ 102. doboz 56. VHAB-ZTŠ 25. doboz 57. VHAB-ZTŠ 11. doboz 58. VHAB-ZTŠ 71. doboz 59. Pozsony vármegye Hivatalos Lapja, (továbbiakban PVHL) nov. 18., 46. szám, 336. oldal, A hadügyminisztérium Abt.12/1915. sz. rendelete 60. VHAB-ZTŠ 15. doboz 61. VHAB-ZTŠ 6. doboz 62. VHAB-ZTŠ 15, 104, Abt. 12 ver. 87, 378, 150. doboz 63. VHAB-ZTŠ 148. doboz 64. VHAB-ZTŠ 103. doboz 65. VHAB-ZTŠ 40. doboz 66. VHAB-ZTŠ 40. doboz 67. VHAB-ZTŠ 14. doboz Az orosz leveleket a Budapesten élő Márkné Galina fordította magyarra, amiért ezúton mondok köszönetet. 68. VHAB-ZTŠ 14. doboz Illés Sándor gimnáziumi tanár fordítása. 69. VHAB-ZTŠ 3. doboz 70. VHAB-ZTŠ 40. doboz 71. VHAB-ZTŠ 35. doboz 72. VHAB-ZTŠ 81. doboz 73. VHAB-ZTŠ 118. doboz 74. VHAB-ZTŠ 78. doboz 75. VHAB-ZTŠ 158. doboz, signatura E. No. 115/EW 240

243 76. VHAB-ZTŠ 151. doboz 77. VHAB-ZTŠ 122. doboz 78. VHAB-ZTŠ 71. doboz 79. VHAB-ZTŠ 71. doboz 80. VHAB-ZTŠ 82. doboz 81. VHAB-ZTŠ 7. doboz 82. VHAB-ZTŠ 35. doboz 83. VHAB-ZTŠ 125. doboz 84. VHAB-ZTŠ 72. doboz 85. VHAB-ZTŠ 125. doboz 86. VHAB-ZTŠ 73. doboz 87. VHAB-ZTŠ 105. doboz 88. VHAB-ZTŠ 72. doboz 89. VHAB-ZTŠ 70. doboz 90. VHAB-ZTŠ 32. doboz 91. VHAB-ZTŠ 70. doboz 92. VHAB-ZTŠ 32. doboz 93. Fettich Nándor: Magyar stílus az iparművészetben, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1944, 2. kötet 19. o. 94. VHAB-ZTŠ 24. doboz 95. VHAB-ZTŠ 151. doboz 96. VHAB-ZTŠ 39. doboz 97. VHAB-ZTŠ 39. doboz 98. VHAB-ZTŠ 102. doboz 99. VHAB-ZTŠ 39. doboz 100. VHAB-ZTŠ 39. doboz 101. VHAB-ZTŠ 39. doboz 102. Baja, II o VHAB-ZTŠ 50. doboz 104. VHAB-ZTŠ 70. doboz 105. VHAB-ZTŠ 70. doboz 106. VHAB-ZTŠ 44. doboz 107. VHAB-ZTŠ 70. doboz 108. VHAB-ZTŠ 37. doboz 109. VHAB-ZTŠ 77. doboz 110. VHAB-ZTŠ 81. doboz 111. VHAB-ZTŠ 3. doboz 112. VHAB-ZTŠ 50. doboz 113. VHAB-ZTŠ 81. doboz 114. VHAB-ZTŠ 71. doboz 115. VHAB-ZTŠ 124. doboz 116. VHAB-ZTŠ 51. doboz 117. VHAB-ZTŠ 64. doboz 241

244 118. VHAB-ZTŠ 2. doboz 119. VHAB-ZTŠ 34. doboz 120. Tauber Blanka: A somorjai hitközség. In.: Engel Alfréd: A dunaszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyve, Kalligram, Pozsony, VHAB-ZTŠ 103. doboz 122. VHAB-ZTŠ 119. doboz 123. VHAB-ZTŠ 119. doboz 124. VHAB-ZTŠ 6. doboz 125. VHAB-ZTŠ 2. doboz 126. VHAB-ZTŠ 117. doboz 127. VHAB-ZTŠ 2. doboz 128. VHAB-ZTŠ 78. doboz 129. VHAB-ZTŠ 121. doboz 130. Józsa Antal: Háború, hadifogság, forradalom, Akadémia kiadó, Budapest o VHAB-ZTŠ 65. doboz 132. VHAB-ZTŠ 119. doboz 133. VHAB-ZTŠ 44. doboz 134. VHAB-ZTŠ 7. doboz 135. Baja 51. o VHAB-ZTŠ 6. doboz 137. VHAB-ZTŠ 119. doboz 138. VHAB-ZTŠ 3. doboz 139. VHAB-ZTŠ 50. doboz 140. Csák: 15. o Az I. világháború emlékeztetői Pozsony vármegyétől a Mura vidékéig. Összeállította: Bedécs Gyula, Trukáné Katona Zsuzsa. Kiadja Universitas-Győr Nonprofit Kft, 203 o Štátny archív Bratislava, Podžupanské spisy, Župa Bratislava I. Inv.č. 379, 418/915 (továbbiakban ŠAB-PS) 143. VHAB-ZTŠ 6. doboz, Präs No VHAB-ZTŠ 5. doboz 145. VHAB-ZTŠ 76. doboz, Res. 642/ VHAB-ZTŠ 118. doboz 147. VHAB-ZTŠ 117. doboz 148. VHAB-ZTŠ 123. doboz 149. VHAB-ZTŠ 62. doboz 150. VHAB-VHC 62. doboz 151. VHAB-ZTŠ 122. doboz 152. VHAB-VHC 63. doboz 153. Baja 49. o VHAB-ZTŠ 7. doboz 155. VHAB-ZTŠ 2, 17. doboz 156. ŠAB-PS, Župa Bratislava , VHAB-ZTŠ 26. doboz 242

245 158. VHAB-ZTŠ 18. doboz 159. VHAB-ZTŠ 82. doboz 160. VHAB-ZTŠ 82. doboz 161. VHAB-ZTŠ 117. doboz 162. VHAB-ZTŠ 76. doboz 163. PVHL, szám 45 o VHAB-ZTŠ 14. doboz 165. VHAB-ZTŠ 18. doboz 166. VHAB-ZTŠ 18. doboz 167. VHAB-ZTŠ 16. doboz 168. VHAB-ZTŠ 100. doboz 169. VHAB-ZTŠ 101. doboz 170. VHAB-ZTŠ 142. doboz 171. VHAB-ZTŠ 142. doboz 172. VHAB-ZTŠ 89., 104. doboz 173. VHAB-ZTŠ 133. doboz 174. VHAB-ZTŠ 46. doboz 175. VHAB-ZTŠ 52. doboz 176. VHAB-ZTŠ 12. doboz 177. VHAB-ZTŠ 16. doboz 178. VHAB-ZTŠ 17. doboz 179. VHAB-ZTŠ 110. doboz 180. VHAB-ZTŠ 14. doboz 181. VHAB-ZTŠ 14. doboz 182. VHAB-ZTŠ 46. doboz 183. VHAB-ZTŠ 35. doboz 184. VHAB-ZTŠ 131. doboz 185. VHAB-ZTŠ 80. doboz 186. VHAB-ZTŠ 79. doboz 187. VHAB-ZTŠ 79. doboz 188. VHAB-ZTŠ 77. doboz 189. VHAB-ZTŠ 77. doboz 190. VHAB-ZTŠ 33. doboz 191. VHAB-ZTŠ 44. doboz 192. VHAB-ZTŠ 44. doboz 193. VHAB-ZTŠ 35. doboz 194. VHAB-ZTŠ 14. doboz 195. VHAB-ZTŠ 33. doboz 196. VHAB-ZTŠ 118. doboz 197. VHAB-ZTŠ 77. doboz 198. VHAB-ZTŠ 76. doboz 199. VHAB-ZTŠ 14. doboz 200. VHAB-ZTŠ 50. doboz 243

246 201. VHAB-ZTŠ 50. doboz 202. VHAB-ZTŠ 14. doboz 203. VHAB-ZTŠ 14. doboz 204. VHAB-ZTŠ 44. doboz 205. Baja 49. o VHAB-ZTŠ 11. doboz 207. VHAB-ZTŠ 13. doboz 208. ŠAB -PS, Župa Bratislava I. 396/997/ PVHL VHAB-ZTŠ 118. doboz 211. VHAB-ZTŠ 118. doboz 212. VHAB-ZTŠ 83. doboz 213. PVHL, ápr. 25., 131 o VHAB-ZTŠ 122. doboz 215. VHAB-ZTŠ 14. doboz 216. VHAB-ZTŠ 38. doboz 217. VHAB-ZTŠ 38. doboz 218. PVHL, július 6., 27. szám, 206 o VHAB-ZTŠ 50. doboz 220. VHAB-ZTŠ 50. doboz 221. VHAB-ZTŠ 38. doboz 222. VHAB-ZTŠ 125. doboz 223. PVHL, október 224. VHAB-ZTŠ 155. doboz 225. VHAB-ZTŠ 5. doboz 226. VHAB-ZTŠ 84. doboz 227. VHAB-ZTŠ 79. doboz 228. VHAB-ZTŠ 65. doboz 229. VHAB-ZTŠ 75. doboz 230. VHAB-ZTŠ 117. doboz 231. VHAB-ZTŠ 6. doboz 232. VHAB-ZTŠ 6. doboz 233. Blasszauer József: Hadifoglyok Magyarországon az I. világháború idején. In.: Ad Acta, a Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, Józsa: o VHAB-ZTŠ 120. doboz 236. Csák: 47. o VHAB-ZTŠ 156. doboz 238. VHAB-ZTŠ 120. doboz 239. VHAB-ZTŠ 155. doboz 240. VHAB-ZTŠ 155. doboz 241. VHAB-ZTŠ 158. doboz 242. VHAB-ZTŠ 109. doboz 244

247 243. VHAB-ZTŠ 109. doboz 244. VHAB-ZTŠ 74. doboz 245. VHAB-ZTŠ 153. doboz 246. VHAB-ZTŠ 158. doboz 247. VHAB-ZTŠ 158. doboz 248. VHAB-ZTŠ 150. doboz 249. VHAB-ZTŠ 158. doboz 250. VHAB-ZTŠ 158. doboz 251. VHAB-ZTŠ 150. doboz 252. VHAB-ZTŠ 158. doboz 253. VHAB-ZTŠ 158. doboz 254. VHAB-ZTŠ 158. doboz 255. VHAB-ZTŠ 158. doboz 256. VHAB-ZTŠ 158. doboz 257. ŠAB Šaľa NÚ, Zápisnice zo zasadutia obecnej rady, k VHAB-ZTŠ 158. doboz 259. ŠAB-Šaľa, NÚ sig Zápisnice zo zasadnutia OZ 1913/27. VIII 1929/2. V ŠAB-Šaľa, NÚ sign. 1919, Jegyzőkönyv: március Felső-Csallóköz, ápr o VHAB-VHC 63. doboz 263. VHAB-VHC 63. doboz 264. ŠAB-Šaľa NÚ Šamorín, Zápisnice OZ , VHAB - Vojenské historické cintoríny (továbbiakban VHAB-VHC) 63. doboz 266. Uo A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után Szlovákiában mintegy 2000 orosz emigráns élt. A legnépesebb pozsonyi közösség 1920-ban Ruský krúžok néven létrehozta első egyesületét ŠAB-Šaľa NÚ Šamorín 1941/ Somorja és vidéke 270. VHAB-ZTS 146. doboz 271. ŠAB-Šaľa NÚ Šamorín, zápisnice OZ , 222 o ŠAB-Šaľa NÚ Šamorín 1845/ VHAB-ZTŠ 4. doboz 274. ŠAB-Šaľa-NÚ Šamorín, zápisnice OZ 1670/ VHAB-ZTŠ 106. doboz 276. VHAB-ZTŠ 117. doboz 245

248

249 Tartalom Előszó A hadifogság jogi szabályozása és az első világháborús hadifogolytáborok felállítása Magyarország határai között (Horváth Lajos) 5 Jegyzetek 9 A dunaszerdahelyi császári és királyi hadifogolytábor története (Nagy Attila) 11 Bevezetés 11 Dunaszerdahely az első világháborúban 12 A dunaszerdahelyi császári és királyi hadifogolytábor létrejötte 16 A tábor története között 19 A tábor története között 37 Élet a fogolytáborban 48 Dunaszerdahely és a hadifogolytábor 58 Emlékek 65 Megszűnik a tábor 67 A hadifogolytábor temetőjének története 70 A hadifogolytábor és a temető emlékezete Dunaszerdahelyen A hadifogoly-temető revitalizációja 77 Jegyzetek 87 A nagymegyeri császári és királyi hadifogolytábor és temető ( ) (Varga László) 94 A nagymegyeri hadifogolytábor kialakítása 95 A nagymegyeri hadifogoly-temető kialakítása 101 Nagymegyer község és a császári királyi hadifogolytábor 108 A nagymegyeri császári és királyi hadifogolytábor az as években 115 A nagymegyeri császári és királyi hadifogolytábor felszámolása 125 A nagymegyeri hadifogoly-temető 1918 után 129 Jegyzetek 139 A somorjai hadifogolytábor története (Horváth Lajos) 145 A somorjai fogolytábor alapítása 146 A fogolytábor irányítása 151 A tábor őrszemélyzete 153 Hadifoglyok érkezése a fogolytáborba

250 Az első hadifoglyok érkezése 156 Olasz hadifoglyok a somorjai táborban 159 A hadifoglyok őrzése 164 A hadifoglyok élelmezése 166 A fogolytábor saját gazdasági telephelyei 173 A hadifogolyok élete a fogolytáborban 174 A fogolytábor szükségpénze 181 A Nemzetközi Vöröskereszt tevékenysége a somorjai fogolytáborban 183 A hadifoglyok szellemi élete 187 A hadifoglyok levelezése 192 A fogolytábor postahivatala 195 A beteg hadifoglyok gondozása 197 A hadifoglyok foglalkoztatása fogolymunkásként 202 Hadifogoly-szökések 215 A hadifoglyok hivatalos távozása 221 A fogolytábor felszámolása 224 A hadifogoly-temető 228 Somorján dolgozó hadifoglyok és a Somorja Úszor vasútvonal építése 233 A bacsfai orosz tiszti állomás 237 Jegyzetek

251 A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent 1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, Cséplő Ferenc: Réte bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, Zalabai Zsigmond: Koszorúk, Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermek-bábcsoportoknak, Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999, (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 ** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, Sidó Zoltán Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban ( ),

252 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004, (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 ** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, Fügedi János Takács András: A Bertóké és társai ( Jóka falu hagyomá-nyos táncai), Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006 (CD melléklet, 2010) 38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről között, Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, Szíjjártó Jenő: Az anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), Bors Éva: Mély kútba tekinték, Népi táncos gyermekjátékok, Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla 1910-es nagymegyeri gyűjtése, Közli Ág Tibor, (második bővített kiadás), a.) Szíjjártó Jenő: Virágok vetélkedése, Válogatás Szíjjártó Jenő népzenei gyűjtéséből, b.) Simek Viktor: Zoboralji színek, A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében, Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, 2009 (CD melléklet) 46. Akkor sirassatok engem, Katona Pista összegyűjtött nótái, (II. kiadás), Borsi Ferenc: A magyar asztali citera,

253 48. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), 2010, (CD melléklet) 49. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből ( ) (CD melléklet) 50. Bajnok István: Diagnózisok V VII., Horváth Géza: Este van, este van (Kórusgyűjtemény), Tari Lujza: Bartók Béla hangszeres magyar népzenegyűjtése, Kovács Zsuzsanna: Ünnepeljünk, Iskolai műsorok az év ünnepnapjaira az alapiskolák és középiskolák tanulói számára, Ág Tibor: Meg kell a búzának érni I. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye) 55. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 56. Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd, Fejezetek egy mátyusföldi falu folklórjából, Szerkesztette és sajtó alá rendezte Varga Norbert, Varga László: Hatvanöt évvel ezelőtt történt, A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban ( ), A feneketlen csizma, Módszertani kiadvány a bábcsoportoknak, Szerkesztette Kecskés Marika, Szíjjártó Jenő: Zoboralji lakodalmas, Ág Tibor: Meg kell a búzának érni III. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye), Ág Tibor: Meg kell a búzának érni IV. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye), Ág Tibor: Cserepek, Élettörténetek, Horváth Lajos Nagy Attila Varga László: Császári és királyi hadifogolytáborok a Csallóközben ( ). Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja,

254 A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, Szerelem, Csanaky Nóra Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, Hommage à József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2006, CD, Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2007, CD, Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2008, CD, A Bertóké és társai, Jóka falu hagyományos táncai, DVD, XI. Országos citeratalálkozó, Nagykapos, 2009, CD 15. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2009, CD, Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, CD, Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, CD, Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), CD, Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből ( ), CD, Széles kedve van a vásárúti legénynek, Vásárúti népdalok, CD, Élő hagyományaink, Ág Tibor tiszteletére és emlékére, Válogatás a 2013-as országos rendezvényekből, CD,

255 22. Meg kell a búzának érni I., Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye), CD, Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 24. Meg kell a búzának érni III. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye) 25. Meg kell a búzának érni IV. Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Gömör megye) 254

256

257 Horváth Lajos Nagy Attila Varga László: Császári és királyi hadifogolytáborok a Csallóközben ( ) Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 63. Első kiadás Felelős kiadó: Huszár László Felelős szerkesztő: Nagy Attila Nyomdai előkészítés, borítóterv: namedia Nagy Attila Nyomta: Valeur Kft., Dunaszerdahely Kiadta: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely, 2015 Nem árusítható - Nepredajné ISBN