sertés Egy kombinált sertés-circovírus és Mycoplasma hyopneumoniae vakcina hatékonysága és ártalmatlansága hízósertésekben

Átírás

1 sertés 215. szeptember 3. Egy kombinált sertés-circovírus és Mycoplasma hyopneumoniae vakcina hatékonysága és ártalmatlansága hízósertésekben Maarten Witvliet *, Hans Holtslag, Tom Nell, Ruud Segers és Vicky Fachinger összefoglalás Laboratóriumi vizsgálatokkal és üzemi körülmények között értékeltük egy új, egydózisos kombinált vakcina a sertés-circovírus 2-es típus (PCV2) és Mycoplasma hyopneumoniae antigéneket tartalmazó Porcilis PCV M Hyo ártalmatlanságát és protektív hatékonyságát. A vakcinázás eredményeképpen a vakcinázás napján mérsékelt testhômérséklet-emelkedés jelentkezett, és csak a vakcinázott sertések kis százalékánál alakultak ki enyhe szisztémás és helyi reakciók. A megfigyelt helyi reakciók kisméretûek (maximum 2 cm átmérôjûek) és múló jellegûek voltak (maximum 1 napig maradtak meg). A két kórokozóval végzett rövid távú (az immunitás kezdete) és hosszú távú (az immunitás tartama) ráfertôzéses vizsgálatok során a vakcina szignifikáns mértékben csökkentette a nyirokszövetekben és a tüdôben kimutatható PCV2 mennyiségét és a M. hyopneumoniae által elôidézett tüdôelváltozásokat. Egy olyan gazdaságban végzett placebo-kontrollos üzemi vizsgálat során, ahol mind a PCV2, mind a M. hyopneumoniae jelen volt, a malacok 3 hetes korban végzett vakcinázása csökkentette a PCV2 viraemia és vírusürítés mértékét, valamint a vágóhídon talált tüdôelváltozások súlyossági pontszámát. Ezen túlmenôen a vakcina elônyösen befolyásolta a sertések hizlalási fázisban elért átlagos napi súlygyarapodását (+34 gramm/nap). A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy ez az új, felhasználásra kész kombinált vakcina biztonságosan és hatásosan alkalmazható a PCV2 és a M. hyopneumoniae által önmagában és a két kórokozó által együttesen elôidézett fertôzések ellen. Kiadó: Elsevier Ltd. A CC BY engedélynek megfelelô szabad hozzáférésû (Open Access) cikk ( 1. bevezetés A sertéstermelésben ma elôforduló két leggyakoribb kórokozó a sertés-circovírus 2-es típus (PCV2) és a Mycoplasma hyopneumoniae. A PCV2-t eredetileg a malacok választás utáni circovírusos sorvadásának ( postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) kórokozójaként azonosították, de szerepet játszik számos más betegség elôidézésében is, melyeket összefoglaló néven sertés-circovírus okozta betegségeknek (PCVD) neveznek [1,2]. A legjelentôsebb PCVD-k a sertés légzôszervi betegségkomplexe (PRDC), a sertés dermatitis és nephropathia szindrómája (PDNS), a szaporodási zavarok, a granulomás enteritis, a veleszületett tremorok és az exudatív epidermitis. A szubklinikai PCV2 fertôzéseket a látszólag egészséges sertések gyenge súlygyarapodási teljesítménye jellemzi [3 5]. Figyelembe véve, hogy a vágás idôpontjában a sertések akár 1%- a is szeropozitív lehet a PCV2-re, a szubklinikai PCV2 fertôzöttséget jelenleg a PCVD legfôbb formájának tekintik [4,5]. A M. hyopneumoniae a sertések légzôszervi kórokozója, és egyben a sertésállományokban elôforduló idült betegség, az enzootiás pneumonia (EP) elsôdleges kiváltó oka [6,7]. Más baktériumokkal és egyes vírusokkal együtt a M. hyopneumoniae a PRDC elôidézésében is szerepet játszik. Az EP és a PRDC a teljesítménycsökkenés (csökkent súlygyarapodás, a takarmányértékesítés romlása) és a fokozott antibiotikum-felhasználás révén tetemes gazdasági veszteséget okoz a sertéstartóknak [7]. A PCV2 [8,9] és a M. hyopneumoniae [1,11] elleni vakcinákat rutinszerûen alkalmazzák a sertéstartó gazdaságokban, és kimutatták, hogy a PCV2 és a M. hyopneumoniae elleni vakcinákkal történô egyidejû oltás laboratóriumi körülmények között mindkét kórokozó ellen védelmet képes nyújtani [12]. A felhasználók kényelme és a malacoknak adandó oltások számának csökkentése érdekében azonban nagyon kívánatos lenne egy használatra kész kombinált lehetôleg egydózisos program szerint adható vakcina. Ezért a jelen vizsgálat célja az volt, hogy laboratóriumi és üzemi körülmények között értékelje egy új, használatra kész, a M. hyopneumoniae elleni monovalens vakcinára (M+PAC, MSD Animal Health) és a PCV elleni Porcilis PCV vakcinára (MSD Animal Health) alapozott kombinált vakcina hatékonyságát és ártalmatlanságát. Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

2 2. Anyag és módszer 2.1. Vakcina Egy inaktivált M. hyopneumoniae sejteket, a PCV2 baculovírusban kifejezett ORF2 antigénjét és Emunade adjuvánst tartalmazó vakcinát (Porcilis PCV M Hyo, MSD Animal Health) vizsgáltunk. Az Emunade egy olaj a vízben típusú emulzió és alumínium-hidroxid kombinációja. A vakcinát egyetlen 2 ml-es dózisban izomba adtuk 3 hetes malacoknak a készítmény alkalmazási elôírásának megfelelôen Ártalmatlansági vizsgálatok Laboratóriumi vizsgálat Két, egyenként 12 egészséges SPF sertésbôl álló csoportot napos életkorban vagy Porcilis PCV M Hyo vakcinával (vakcinázott csoport), vagy foszfátpufferes sóoldattal (kontroll csoport) oltottunk. A vakcinázás utáni 14. napig a malacokat minden nap megfigyeltük rendellenes szisztémás vagy helyi reakciók jelentkezésére. A vakcinázás elôtt egy nappal, közvetlenül a vakcinázás elôtt, 4 órával a vakcinázás után, majd a vakcinázás után 4 napon át naponta megmértük és feljegyeztük az állatok rektális hômérsékletét. A vakcinázás után 14 nappal minden malac eutanáziára került a befecskendezési hely vizsgálata céljából Üzemi vizsgálat Hollandiában két sertéstartó gazdaságban, Németországban pedig egy sertéstartó gazdaságban a helyes klinikai gyakorlat (GCP) feltételeinek megfelelô, randomizált és vak elrendezésû üzemi ártalmatlansági vizsgálatot végeztünk fiatal malacokon. Mindhárom gazdaságban legalább 56 egészséges, háromhetes (17 24 nap közötti életkorú) szopósmalacot véletlenszerûen két csoport valamelyikébe soroltunk. Az egyik (a vakcinázott) csoportba sorolt malacokat a Porcilis PCV M Hyo vakcinával, a kontroll csoportba sorolt malacokat pedig steril pufferelt sóoldattal oltottuk. A malacok általános egészségi állapotát a vizsgálatba való bevonáskor (a vakcinázás elôtt egy nappal), közvetlenül a vakcinázás elôtt, a vakcinázás után 1 és 4 órával, majd a vakcinázást követô 14 nap során naponta ellenôriztük. A vakcinázás elôtt egy nappal, közvetlenül a vakcinázás elôtt, a vakcinázás után 4 órával, majd a vakcinázás után 4 napig naponta megmértük az összes malac rektális hômérsékletét. A befecskendezési helyet a vakcinázás után 1 és 4 órával, majd a vakcinázás után 14 napon át naponta tapintással ellenôriztük helyi reakciók kialakulására. A vizsgálatba való bevonáskor (a 1. napon), majd a vizsgálat végén, a vakcinázás után 3 héttel egyedileg megmértük a vizsgálatba bevont összes malac testsúlyát Hatékonysági vizsgálatok Laboratóriumi vizsgálatok Kísérletes ráfertôzéses vizsgálatokkal a két vakcina-antigén mindegyike esetében meghatároztuk az immunitás kezdetét (OOI) és az immunitás tartamát (DOI) (1. táblázat). Mindegyik kísérletben a M. hyopneumoniae-tôl mentes és a PCV2-re szeropozitív állományokból származó 3 hetes malacokat véletlenszerûen két csoportba (vakcinázott és kontroll) soroltunk a vakcinázás idôpontjában. Közvetlenül a vakcinázás elôtt, a ráfertôzés idején, majd a ráfertôzés után 2 héttel (csak a PCV2 ráfertôzéses vizsgálatok esetében) és 3 héttel vérmintákat vettünk a malacoktól. Az immunitás tartamának (DOI) meghatározását célzó vizsgálatokban a vakcinázás és a ráfertôzés közötti idôszakban is vettünk vérmintákat, szabályos idôközönként. A PCV2 ráfertôzés egy új holland izolátum intranasalis bejuttatásával történt a vakcinázás után 2 vagy 22 héttel (3 ml/orrnyílás, ±16 TCID 5 mennyiségben). A PCV2 ráfertôzés után három héttel az összes malac boncolásra került, majd a bélfodri és lágyéki nyirokcsomókat, a mandulát és a tüdôt összegyûjtöttük a PCV vírusteher mennyiségi meghatározása érdekében. A M. hyopneumoniae ráfertôzés két egymást követô napon történt, a vakcinázás után 4 vagy 21 héttel: egy dán üzemi izolátum (forrás: Dr. N. Friis, Országos Állategészségügyi Laboratórium, Koppenhága) tenyészetébôl 1 ml-t juttattunk a malacok légcsövébe, ami ±17 CCU/ml mennyiségben tartalmazta a M. hyopneumoniaet. A ráfertôzés után három héttel a malacokat felboncoltuk a tüdôelváltozások értékelése céljából. Az elváltozások pontozása a korábban leírt módon történt [13], a maximális pontszám 55. A vizsgálat idôtartama alatt a sertéseket naponta megfigyeltük klinikai rendellenességek elôfordulására. 1. táblázat A laboratóriumi ráfertôzéses vizsgálatok áttekintése. A malacokat háromhetes korban vakcinázták. A vizsgálat típusa Az immunitás kezdete Az immunitás kezdete Az immunitás tartama Az immunitás tartama Csoport Malacok száma Porcilis PCV M Hyo Porcilis PCV M Hyo Porcilis PCV M Hyo Porcilis PCV M Hyo 4 4 Ráfertôzés ideje (a vakcinázás után hetek) Ráfertôzés 2 PCV2 4 M. hyopneumoniae 22 PCV2 21 M. hyopneumoniae Üzemi vizsgálat Egy M. hyopneumoniae-vel és PCV2-vel fertôzött francia sertésállományban a Helyes Klinikai Gyakorlat (GCP) szabályainak megfelelô kombinált üzemi ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatot végeztünk kontrollos, randomizált és vak elrendezésben. Egészséges 3 hetes szopósmalacokat az almokon belül véletlenszerûen két, egyenként 3 malacot tartalmazó csoport valamelyikébe soroltunk. Az egyik (vakcinázott) csoportba került malacokat a Porcilis PCV M Hyo vakcinával, a másik (kontroll) csoportba sorolt malacokat pedig steril pufferelt sóoldattal oltottuk. A sertések súlyát a vakcinázás idején, a hizlaldába telepítéskor és a vágás elôtt egyedileg megmértük. Az Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

3 alkalmazott gyógykezeléseket feljegyeztük, a vizsgálat folyamán elhullott sertéseket pedig kórboncolásnak vetettük alá az elhullás okának megállapítása érdekében. A vágáskor a sertések tüdejét egyedileg megvizsgáltuk a M. hyopneumoniae fertôzésre jellemzô tüdôelváltozások és mellhártyagyulladás súlyosságának pontozása érdekében. Körülbelül négyhetes idôközönként csoportonként 25 malactól vérsavómintákat, valamint végbél- és orrtampon mintákat vettünk. Jóllehet e vizsgálatnak nem az ártalmatlanság tanulmányozása volt az elsôdleges célja, a vizsgálatvezetô a vakcinázás idôpontjában rutinszerûen megvizsgálta az egyes állatokat, csoportként pedig a vakcinázás után 4 órával, valamint 1, 4, 7 és 14 nappal megfigyelték azokat. Az elsôdleges hatékonysági paraméterek a következôk voltak: M. hyopneumoniae fertôzésre jellemzô tüdôelváltozások a vágáskor, a PCV2 vírus mennyisége a vérsavóban (a PCV2 viraemia mértéke), valamint a hizlalási szakaszban (vagyis a vakcinázás utáni 7. és 19. hét közötti idôszakban) elért átlagos napi súlygyarapodás. Másodlagos hatékonysági paraméterekként pedig a következôket vizsgáltuk: a teljes vizsgálati idôszakban (vagyis a vakcinázás idôpontja és a vakcinázás utáni 19. hét között) elért átlagos napi súlygyarapodás, elhullási arány, megbetegedési arány (egyedi gyógykezelés), mellhártya-elváltozások és PCV2 ürítés. A vakcinázásra vagy a virulens vírussal való fertôzésre adott szerológiai választ is meghatároztuk Szerológia A M. hyopneumoniae-vel szembeni szerológiai válasz meghatározására egy kereskedelmi ELISA tesztet (IDEXX, M. hyo ellenanyag-teszt) használtunk a gyártó útmutatásai szerint. Az eredményeket a készítmény ismertetôjének megfelelôen negatívként, pozitívként vagy kétesként adtuk meg. A PCV2-vel szembeni ellenanyagválaszt egy korábban leírt [14] házilag kifejlesztett ELISA próbával követtük nyomon A PCV2 DNS mennyiségi meghatározása A PCV2 vírusteher meghatározása a vérsavóban, a nyirokszervekben, a tüdôben és a váladékokban qpcr-rel történt a korábban leírt módon [14]. Röviden: a vírus-dns-t DNA/Viral NA SV 1. kit alkalmazásával vontuk ki. Az amplifikáció olyan reakciókeverékben történt, amely 1 μl extrahált DNS-t, 1,5 μl (15 mm) forward primert (5 -TggCCCgCAgTATTTCTgATT-3 ), 1,5 μl (15 mm) reverz primert (5 -ggggaaagggtgacgaactg-3 ), 2, μl (2 mm) DLHP próbát (5 -FAM- CCAgCAATCAgACCCCgTTggAATg- TAMRA-3 ), 5, μl dntp-t (SphaeroQ), 1, μl SuperTaq-ot (SphaeroQ) és 29 μl PCR puffert tartalmazott. A reakciókat valós idejû PCR készülékben végeztük, a következô ciklusidôkkel: 1 ciklus 5 C-on 12 s, 1 ciklus 95 Con 6 s, 4 ciklus 95 C-on 15 s és 6 C-on 6 s. A különbözô mintatípusok (vérsavó, szövetek, tamponminták) által tartalmazott vírusmennyiség összehasonlíthatósága érdekében a vírusteherre vonatkozó eredményeket a kivont DNS 1 μl-ére vonatkoztatott kópiaszámban fejeztük ki. A PCR validálása során a mennyiségi meghatározási határértéket 1,6 templátkópia/μl DNS-kivonatnak találtuk Statisztikai elemzések A laboratóriumi ártalmatlansági vizsgálatban az állatok vakcinázás utáni rektális hômérsékletét kétmintás t-teszttel hasonlítottuk össze. Az üzemi ártalmatlansági vizsgálatban kapott rektális hômérsékleteket ismételt méréses (összetartozó mintás) varianciaanalízis (ANOVA) modellel elemeztük, amelyben a gazdaság és a gazdaság kezelési csoport kölcsönhatás volt a véletlen hatás, a kezelési csoport volt a fix hatás és a vakcinázás elôtti átlaghômérséklet volt a kovariáns. A ráfertôzéses kísérletekben kapott tüdôelváltozás-pontszámokat, valamint a lágyéki és bélfodri nyirokcsomók, tüdôk és mandulák qpcr eredményeit a Wilcoxon-féle rangszámösszegpróbával elemeztük. A vakcinázás után 2 héttel [ az immunitás kezdete (OOI) vizsgálatban] kapott PCV2 szerológiai adatokat varianciaanalízissel (ANOVA) elemeztük, a vakcinázás utáni 22. hét közötti idôszakra [ az immunitás tartama (DOI) vizsgálat] vonatkozó szerológiai eredményeket pedig ismételt méréses ANOVA segítségével elemeztük. Az üzemi vizsgálatban kapott PCV2 szerológiai eredményeket szintén ismételt méréses ANOVA alkalmazásával elemeztük. Az üzemi vizsgálatban a PCV2 fertôzés kialakulása után gyûjtött vérsavó-, orrtampon- és bélsártamponminták esetében a qpcr adatok görbe alatti terület (AUC) értékeit a lineáris trapezoid szabály szerint számítottuk ki és az elemzés elôtt ANOVA alkalmazásával rangsoroltuk, fix hatásként a vakcinázási csoportot, a termelési csoportot (batch) és az elôbbiek kölcsönhatását alkalmazva. Az üzemi vizsgálatban kapott tüdôelváltozás-pontszámokat az egyes csoportok között kevert modelles ANOVA használatával hasonlítottuk össze, amelyben a vakcinázási csoport, a termelési csoport (batch) és a kettô kölcsönhatása szerepelt fix hatásként, a koca pedig véletlen hatásként. A mellhártyagyulladást (annak hiányát vagy jelenlétét) mutató sertések aránya, valamint az elhullási és megbetegedési arányok tekintetében a két csoportot a Cochran Mantel Haenszel módszerrel hasonlítottuk össze, osztályozási változóként a termelési csoportot (batch) alkalmazva. Az átlagos napi súlygyarapodás csoportok közötti összehasonlítása kevert modelles ANOVA alkalmazásával történt. Fix hatásokként a vakcinázási csoport, a termelési csoport (batch) és az ivar, valamint azok megfelelô kölcsönhatásai, véletlen hatásként pedig a koca (és a gazdaság) szerepeltek. A vizsgálatba való bevonás idején mért testsúlyt kovariánsként építettük be a modellbe. A helyi vagy szisztémás reakciókat mutató sertések száma és a M. hyopneumoniae kiváltotta szerológiai válaszok tekintetében a csoportokat Fisher-féle egzakt próbával hasonlítottuk össze. Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

4 Az immunitás kezdete (2 héttel a vakcinázás után) Az immunitás tartama (22 héttel a vakcinázás után) 12. PCV2 szerológiai válasz 12. PCV2 szerológiai válasz Ellenanyagtiter (log 2 log ) Ellenanyagtiter (log 2 log ) A vakcinázás utáni hetek Vírusmennyiség a szövetekben a ráfertôzés után A vakcinázás utáni hetek Vírusmennyiség a szövetekben a ráfertôzés után 7. log 1 kópiaszám/μl DNS kivonat log 1 kópiaszám/μl DNS kivonat Pozitív állatok % V:67% C:93% Bélfodri nyirokcsomó Lágyéki nyirokcsomó Mandula Tüdô. Pozitív állatok % V:67% C:93% Bélfodri nyirokcsomó Lágyéki nyirokcsomó Mandula Tüdô 2. táblázat A PCV M. hyopneumoniae kombinált vakcina biztonságosságának elemzése * : szignifikáns különbség a kontrollhoz képest (p <,5) Laboratóriumi ártalmatlansági vizsgálat Üzemi ártalmatlansági vizsgálat Üzemi ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálat p értékek A sertések száma (n) A helyi reakciókat mutató sertések aránya (%) 1, A kórboncoláskor makroszkóposan látható helyi reakciókat mutató sertések aránya (%) 1, A szisztémás reakciót mutató sertések aránya (%) 1, Rektális hômérséklet a vakcinázás után 4 órával ( C) 4,5 ±,4 39,4 ±,2 <,1 A sertések száma (n) A helyi reakciókat mutató sertések aránya (%) 13,1 3,5,276 A szisztémás reakciót mutató sertések aránya (%) 6, 4,7,7464 Rektális hômérséklet a vakcinázás után 4 órával ( C) 4,6 ±,6 39,5 ±,4 <,1 Átlagos napi súlygyarapodás (g/nap) a megfigyelési idôszakban (a vakcinázás után 3. héten) 245 ± ± 8,753 A sertések száma (n) A helyi reakciókat mutató sertések aránya (%) 1,3,7,454 A szisztémás reakciót mutató sertések aránya (%) 2,6,7,63 Átlagos napi súlygyarapodás (g/nap) az utónevelési idôszakban (a vakcinázás után 7. héten) 36 ± ± 5, Eredmények 3.1. Ártalmatlansági vizsgálatok Az összes elvégzett ártalmatlansági vizsgálat eredményeit a 2. táblázat foglalja össze. A laboratóriumi ártalmatlansági vizsgálatban egyetlen állatnál sem alakultak ki helyi vagy szisztémás reakciók, és a kórbonctani vizsgálat idején a befecskendezés helyén nem lehetett megfigyelni makroszkópos rendellenességeket. A vakcinázás után 4 órával a vakcinázott állatok rektális hômérséklete átlagosan 1,1 C-kal meghaladta a kontrollokét (p <,1), de a vakcinázás utáni napon a rektális hômérséklet visszatért a normális szintre. Az üzemi ártalmatlansági vizsgálat során a kezelés a vakcinázott állatok 13%-ánál és a kontrollok 4%-ánál egy maximum 1 cm-es átmérôjû helyi reakciót eredményezett. E helyi reakciók kizárólag a vakcinázás után 4 órával voltak megfigyelhetôk és a következô napra eltûntek. A kezelés után a normálistól eltérô egészségi állapotú malacok száma a két csoportban hasonló volt (a vakcinázott csoportban 6%, a kontroll csoportban pedig 5%). A vakcinázás után 4 órával a vakcinázott állatokban mért rektális hômérsékleti értékek átlaga 1,1 C-kal magasabb volt (4,6 C, illetve 39,5 C; p <,1), de a vakcinázás utáni napra az viszszatért a normális értékre. A súlygyarapodás tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport között a kezelés utáni 3 hetes megfigyelési idôszakban. Az üzemi ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálat során mindkét csoportban a sertések mintegy 1%-án voltak megfigyelhetôk helyi reakciók. A helyi reakciók maximális átmérôje a vakciná- Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

5 zott csoportban 2 cm, maximális fennállási ideje pedig egy nap volt. A normális egészségi állapottól való eltérés a vakcinázott sertések 3%-ánál és a kontrollok 1%-ánál jelentkezett. Az állatok többnyire kellemetlen érzetre (diszkomfort) utaló enyhe tüneteket mutattak a vakcinázás után 4 órával. Az immunitás kezdete (4 héttel a vakcinázás után) M. hyopneumoniae elleni szerológiai válasz 1 1 Az immunitás tartama (21 héttel a vakcinázás után) M. hyopneumoniae elleni szerológiai válasz A szeropozitív állatok aránya (%) A szeropozitív állatok aránya (%) A szeropozitív állatok aránya (%) A vakcinázás utáni hetek A M. hyopneumoniae által elôidézett tüdôelváltozások A vakcinázás utáni hetek A M. hyopneumoniae által elôidézett tüdôelváltozások ,1 9,2 3.2.Ráfertôzéses vizsgálatok A vakcinázás és a ráfertôzés közötti idôszakokban a kezeléssel összefüggésbe hozható klinikai rendellenességek nem fordultak elô. Néhány vakcinázott és kontroll sertésnél viszont a vizsgálatok során sántaság mutatkozott, a legnagyobb valószínûség szerint Streptococcus suis fertôzés következtében, és összesen nyolc vakcinázott és hat kontroll sertés esetében állatvédelmi okokból eutanáziára volt szükség. A PCV2 ráfertôzés nem eredményezett klinikai tüneteket, de a qpcr adatok egyértelmûen jelezték a különbözô nyirokszövetek és a tüdô vírusfertôzöttségét (1. ábra). Az átlagos vírusteher a vakcinázott sertésekben általában 2 3 kitevôvel (log 1 ) kisebb volt, és a két csoport közötti különbségek statisztikailag szignifikáns mértékûek voltak (p <,5). A vakcinázás a PCV2-vel szemben szignifikánsan magasabb ellenanyagtitereket eredményezett a vakcinázás után 2 héttel ( az immunitás kezdete (OOI) vizsgálat, p <,1) és a vakcinázás utáni 22. hét közötti idôszakban is ( az immunitás tartama (DOI) vizsgálat, p <,1) a kontroll csoporthoz képest, amely a maternális ellenanyagszintek eltûnésétôl a ráfertôzés idejéig szerológiailag negatív maradt. A ráfertôzés után a vakcinázott állatokban anamnesztikus válaszreakció alakult ki, a kontroll csoport állatainál pedig megkezdôdött a szerológiai áthangolódás. A vakcinázás utáni szerológiai válasz a M. hyopneumoniae ráfertôzéses kísérletben is megfigyelhetô volt, amelyben a vakcinázás után 5, 1, 4 héttel az állatok 84%- a, a vakcinázás után 21 héttel pedig az állatok 97%-a volt szeropozitív (2. ábra). A ráfertôzésre a kontroll állatok majdnem mindegyike szerológiai válasszal reagált. A ráfertôzés után három héttel végzett kórbonctani vizsgálatkor a vakcinázott csoportokban a M. hyopneumoniae által elôidézett tüdôelváltozások átlagpontszáma 77%-kal (OOI vizsgálat), illetve 5%-kal (DOI vizsgálat) alacsonyabb volt, mint a kontroll csoportokban (p <,5). Mindkét vizsgálatban öt vakcinázott állatban nem voltak tüdôelváltozások, míg a kontroll csoportban csak két állat (OOI vizsgálat), illetve egy állat (DOI vizsgálat) volt tüdôelváltozásoktól mentes. Ezek a különbségek nem voltak statisztikailag szignifikánsak Üzemi hatékonysági vizsgálat Az üzemi hatékonysági vizsgálatba bevont sertések PCV2 szerológiai profilja (3. ábra) azt jelzi, hogy a PCV2 fertôzés a vakcinázás utáni 8. és 12. hét között következett be. A vakcinázott állatok átlagos ellenanyagtiterei a vakcinázás után 4, 8 és 12 héttel szignifikánsan magasabbak voltak, mint a kontroll állatok titerei (p <,1). A vakcinázás után 8 héttel a PCV2 jelenléte alacsony szinten kimutatható volt a kontroll állatokban, majd a PCV2 mennyisége az orrváladékban és a bélsárban a vakcinázás után 12 héttel, a vérsavóban pedig a vakcinázás után 16 héttel érte el a csúcsot. A kontroll állatokhoz viszonyítva a vakcinázott állatokban kimutatható [görbe alatti területként (AUC) kiszámított] vírusmennyiség szignifikánsan kisebb volt: a vérsavóban 79%-kal (p <,1), az orrváladékban 7%-kal (p <,1), a bélsárban pedig 55%-kal (p =,159). Amint azt a 4. ábra mutatja, a vakcinázás utáni 4. hétre a vakcinázott sertések 46%-a M. hyopneumoniae-re szeropozitívvá vált. A M. hyopneumoniae-re szeropozitív kontroll állatok a vakcinázás utáni 16. héten megfigyelhetô Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

6 3. táblázat A kombinált PCV2 M. hyopneumoniae üzemi hatékonysági vizsgálatba bevont állatok leíró adatai és teljesítménye. A vakcinázás utáni hetek Különbség 1 p érték A sertések száma (n) Hímivarú/nôivarú sertések (n) Bevonás a vizsgálatba 155/147 16/143 A sertések életkora (nap) 17,9 17,9 Megbetegedési arány (%) 19 2,6 3,3,7, ,3 1,3,,996 Elhullási arány (%) ,7 3,7 1,, , 5, 1,4,5563 Átlagos napi súlygyarapodás (g/nap) 7 36 ± ± 4 9, ± ± <, ± ± 5 +19,19 PCV2 szerológiai válasz Vírusmennyiség a bélsártamponokban Ellenanyagtiter (log 2 ) log 1 log kópiaszám/μl DNS kivonat V:4% C:54% Vírusmennyiség a vérsavóban log 1 log kópiaszám/μl DNS kivonat log 1 log kópiaszám/μl DNS kivonat Tüdôelváltozás-pontszám ,9 ± 5,9 9,1 ± 9,2 Tüdôelváltozás-pontszám M.hyopneumoniae fertôzöttség jeleként köhögés jelentkezett az állományban. A szeropozitív állatok száma a vakcinázott csoportban a vakcinázás után minden egyes vizsgált idôpontban szignifikánsan magasabb volt (p <,1). Vágáskor a vakcinázott csoportban a tüdôelváltozás-pontszámok 46%-kal alacsonyabbak voltak, mint a kontroll sertésekben (p <,1). Különösen a súlyos (>1-es pontszámú) tüdôelváltozásokat mutató sertések százalékos aránya volt jelentôs mértékben, 56%-kal alacsonyabb a vakcinázott csoportban. A mellhártyagyulladásos állatok száma is alacsonyabb volt a vakcinázott, mint a kontroll csoportban (32%, illetve 39%), de ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (p =,121). A Porcilis PCV M Hyo vakcinával történô immunizálás a hizlalási szakaszban 34 grammal nagyobb átlagos napi súlygyarapodást (p <,1), a teljes vizsgálati idôszakra vetítve pedig 19 grammal nagyobb átlagos napi súlygyarapodást (p =,19) eredményezett a kontroll csoporthoz viszonyítva (3. táblázat). Noha a megbetegedési és az elhullási arányok a vakcinázott csoportban egyaránt alacsonyabbak voltak, mint a kontroll csoportban, a különbségek nem voltak statisztikailag szignifikáns mértékûek. 4. Megbeszélés A jelen vizsgálat alátámasztja, hogy az új Porcilis PCV M Hyo vakcina biztonságosan adható 3 hetes életkorú malacoknak. A szisztémás reakciók elôfordulási gyakorisága nagyon alacsony volt, és tekintettel arra, hogy ezek a reakciók a kizárólag fiziológiás sóoldattal kezelt kontroll csoportban is megfigyelhetôk voltak azok inkább magával a be- >1 >5-1 >.5 > Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

7 A szeropozitív állatok aránya (%) Trials in Vaccinology 4 ( ) A M. hyopneumoniae elleni szerológiai válasz fecskendezéssel összefüggônek, semmint a vakcinázással kapcsolatosnak tûnnek. A vakcinázott sertések átlagos napi súlygyarapodása az utónevelési fázis során mindkét üzemi vizsgálatban kissé alacsonyabb volt, de a különbségek nem voltak statisztikailag szignifikáns mértékûek. A helyi oltási reakciók kis méretûek és múló jellegûek voltak, és a vakcinázás után 4 órával a rektális hômérséklet mintegy 1 C-os átlagos emelkedése jelentkezett. Mivel azonban a rektális hômérséklet a következô napra viszszatért a normális szintre, és mivel (az üzemi vizsgálatokban a vakcinázás után 3 vagy 7 héttel végzett mérések alapján) sem az állatok általános viselkedése nem szenvedett zavart, sem takarmányfelvételük nem romlott, a rektális hômérséklet e múló emelkedése a vakcinázással összefüggô, de elfogadható leletnek tekinthetô. Ezt a nézetet támasztja alá az a tény is, hogy az 1 C-os átlagos testhômérsékletemelkedés jóval azon a 1,5 C-os határon belül van, amely az Európai Gyógyszerkönyv 2448 számú monográfiája (a sertés enzootiás pneumoniája elleni vakcina, inaktivált) szerint engedélyezett. A kísérletes ráfertôzéses vizsgálatok arra utalnak, hogy az immunitás már a vakcinázás után 2 héttel (PCV2) vagy 4 héttel (M. hyopneumoniae) kialakul, és legalább 21 hétig (M. hyopneumoniae) vagy 22 hétig (PCV2) tart. Ezt bizonyította a PCV2 vírusteher szignifikáns mértékû csökkenése a nyirokszervekben, valamint a M. hyopneumoniae-re jellemzô tüdôelváltozások szignifikáns mértékû csökkenése. Ennek megfelelôen a háromhetes malacok egyszeri vakcinázása védelmet nyújthat a hízósertések számára a PCV2 és a M. hyopneumoniae fertôzésekkel szemben az egész termelési életciklus során. A ráfertôzéses kísérletekben tett megfigyeléseket az üzemi hatékonysági vizsgálat eredményei megerôsítették: a PCV2 vírusteher erôteljes csökkenése és a M. hyopneumoniae elôidézte tüdôelváltozások jelentôs csökkenése volt megállapítható. Az üzemi hatékonysági vizsgálat megállapította, hogy a Porcilis PCV M Hyo vakcinával történô oltás csökkentette a sertések vérsavójában jelen lévô vírusmennyiséget, valamint a fertôzés után az orrváladékkal és a bélsárral történô vírusürítést is. Az üzemi vizsgálatban észlelt PCV2 fertôzés elsôsorban szubklinikai volt. Az üzemi hatékonysági vizsgálatba bevont állatok szerológiai és virológiai profilvizsgálatának eredményei azt jelzik, hogy a PCV2 fertôzés körülbelül a vakcinázás után 8 héttel kezdôdött, és a M. hyopneumoniae-re szerológiailag reagáló állatok számának emelkedése a vakcinázás utáni 12. és 16. hét között volt megfigyelhetô. Tekintetbe véve azt a tényt, hogy a M.hyopneumoniae elleni szerológiai áthangolódás általában a fertôzôdés után körülbelül 3 4 héttel következik be [15], a szerológiai profilvizsgálat eredménye szerint a M. hyopneumoniae fertôzôdés körülbelül ugyanakkor történik, amikor a PCV2 fertôzés eléri a tetôpontot (a vakcinázás után héttel, ami hetes életkornak felel meg). PCV2-vel és M. hyopneumoniaevel végzett kettôs kísérletes fertôzés esetén, amikor a PCV2 ráfertôzés a M. hyopneumoniae ráfertôzés után egy héttel történt, kimutatták, hogy a PCV2 súlyosbítja a M. hyopneumoniae által kiváltott elváltozásokat, a M. hyopneumoniae pedig súlyosbítja a PCV2 viraemiát [16]. A kettôs fertôzés ezért rendszerint sokkal nagyobb mértékben rontja az állatok teljesítményét, mint a két kórokozó bármelyike önmagában. Az üzemi vizsgálatban ez a vakcinázott csoport sertései által a hizlalási fázisban (a 1 és 22 hetes életkor közötti idôszakban) elért 34 grammal nagyobb átlagos napi súlygyarapodásban nyilvánult meg. PCV2-vel és M. hyopneumoniae-vel történô kettôs fertôzések esetén továbbá kimutatták azt is, hogy a két kórokozó bármelyike ellen önmagában végzett vakcinázás nem csökkenti a másik kórokozó által elôidézett fertôzöttség súlyosságát [16]. Következésképpen a két kórokozó egyike elleni vakcinázás sem elegendô ahhoz, hogy az állatokat megvédje a két kórokozóval történô együttes fertôzés hatásaival szemben. Ez a tény aláhúzza a kombinált PCV2 M. hyopneumoniae vakcinák szükségességét és elônyeit. Összefoglalva: ez az elsô olyan beszámoló, amely bizonyítja, hogy ki lehet fejleszteni egy olyan használatra kész PCV2 és M. hyopneumoniae elleni vakcinát, amely egydózisos készítményként alkalmazható. Köszönetnyilvánítás A szerzôk köszönetet mondanak Maurice Raes-nek, Leon Peeters-nek, Sander Keizer-nek, Annet van Swaay-nek, Melanie Sno-nak és Emma van Kilsdonknak a szakszerû technikai asszisztenciáért, Mathieu Joeijmakers-nek és Divine Dufenek pedig a statisztikai elemzésekért. Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web:

8 Referencia 1 J. Segales, T. Kekarainen, M. Cortey, The natural history of porcine circovirus type 2: from an inoffensive virus to a devastating swine disease? [A sertés circovírus 2-es típus természettudományos története: egy ártalmatlan vírusból egy pusztító sertésbetegség?]. Vet. Microbiol. 165 (213) J. Ellis, Porcine Circovirus: a historical perspective [Sertés-circovírus: történeti áttekintés]. Vet. Pathol. 51 (214) J. Kurmann, T. Sydler, E. Brugnera, E. Buergi, M. Haessig, M. Suter, Vaccination of dams increases antibody titer and improves growth parameters in finisher pigs subclinically infected with porcine circovirus type 2 [A kocák vakcinázása növeli a sertés-circovírus 2-es típussal szubklinikailag fertôzött hízósertések ellenanyagtitereit és javítja azok növekedési paraméterei]. Clin. Vaccine Immunol. 18 (211) P. Alarcon, J. Rushton, B. Wieland, Cost of post-weaning multi-systemic wasting syndrome and porcine circovirus type-2 subclinical infection in England an economic disease model [A malacok választás utáni circovírusos sorvadása és a sertés-circovírus 2-es típussal való szubklinikai fertôzés által okozott gazdasági veszteség Angliában egy ökonómiai betegségmodell]. Prev. Vet. Med. 11 (213) P. Alarcon, J. Rushton, H. Nathues, B. Wieland, Economic efficiency analysis of different strategies to control post-weaning multi-systemic wasting syndrome and porcine circovirus type 2 subclinical infection in 3-weekly batch system farms [A malacok választás utáni circovírusos sorvadása és a sertés-circovírus 2-es típus okozta szubklinikai fertôzöttség elleni védekezésre használt különbözô stratégiák gazdasági hatékonysági elemzése 3 hetes csoportos fiaztatási (batch menedzsment) rendszert alkalmazó sertéstartó gazdaságokban]. Prev. Vet. Med. 11 (213) M. Kobisch, N. Friis, Swine mycoplasmoses [A sertések mycoplasmosisai]. Rev. Sci. Tech. (IOE) 15 (1996) M. Sibila, M. Pieters, T. Molitor, D. Maes, F. Haesebrouck, J. Segales, Current perspectives on the diagnosis and epidemiology of Mycoplasma hyopne moniae infection [A Mycoplasma hyopneumoniae fertôzés diagnosztizálásával és járványtanával kapcsolatos jelenlegi perspektívák]. Vet. J. 181 (29) N. Beach, X. J. Meng, Efficacy and future prospects of commercially available and experimental vaccines against porcine circovirus type 2 (PCV2) [A sertés-circovírus 2-es típusa ellen kereskedelmi forgalomban lévô és kísérleti vakcinák hatékonysága és a jövôbeli kilátások]. Virus Res. 164 (212) C. Chae, Commercial porcine circovirus type 2 vaccines: efficacy and clinical application [A sertés-circovírus 2-es típusa ellen kereskedelmi forgalomban lévô vakcinák: hatékonyság és klinikai alkalmazás]. Vet. J. 195 (212) D. Maes, J. Segales, T. Meyns, M. Sibila, M. Pieters, F. Haesebrouck, Control of Mycoplasma hyopneumoniae infections in pigs [A sertések Mycoplasma hyopneumoniae fertôzései elleni védekezés]. Vet. Microbiol. 126 (28) S. Simionatto, S. Marchioro, D. Maes, O. Dellagostin, Mycoplasma hyopneumoniae: from disease to vaccine development [Mycoplasma hyopneumoniae: a betegségtôl a vakcinafejlesztésig]. Vet. Microbiol. 165 (213) D. Kim, C. Kim, K. Han, H. Seo, Y. Oh, C. Park, I. Kang, C. Chae, Comparative efficacy of commercial Mycoplasma hyopneumoniae and porcine circovirus 2 (PCV2) vaccines in pigs experimentally infected with M. hyopneumoniae and PCV2 [A kereskedelemben kapható Mycoplasma hyopneumoniae és sertéscircovírus 2-es típus elleni vakcinák hatékonyságának összehasonlítása M. hyopneumoniae-vel és PCV2-vel kísérletesen fertôzött sertésekben]. Vaccine 29 (211) R. Goodwin, R. Hodgson, P. Whittlestone, R. Woodhams, Immunity in experimentally induced enzootic pneumonia in pigs [A kísérletesen elôidézett enz otiás pneumonia elleni immunitás sertésekben]. J. Hyg. Camb. 67 (1969) M. Haake, A. Palzer, C. Weissenbacher-Lang, V. Fachinger, A. Eggen, M. Ritzmann, M. Eddicks, Influence of age on the effectiveness of PCV2 vaccination in piglets with high levels of maternally derived antibodies [Az életkor hatása a PCV2 elleni vakcinázás hatékonyságára magas szintû maternális eredetû ellenanyagokkal rendelkezô malacokban]. Vet Microbiol. 168 (214) F. Sorensen, P. Ahrens, K. Barford, A. Feenstra, N. Feld, N. Friis, V. Bille-Hansen, N. Jensen, M. Pedersen, Mycoplasma hyopneumoniae infection in pigs: duration of disease and evaluation of four diagnostic antigens [Mycoplasma hyopneumoniae fertôzöttség sertésekben: a betegség idôtartama és négy diagnosztikai antigén értékelése]. Vet. Microbiol. 54 (1997) H. Seo, S. Park, C. Park, C. Chae, Interaction of porcine circovirus type 2 and Mycoplasma hyopneumoniae vaccines on dually infected pigs [A sertéscircovírus 2-es típus és a Mycoplasma hyopneumoniae elleni vakcinák kölcsönhatása a mindkét kórokozóval fertôzött sertésekben]. Vaccine 32 (214) Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 195 Budapest, Lechner Ödön fasor 8., Millenium Tower III., 3. emelet Telefon: Fax: info.hungary@merck.com Web: