Vulkanikus eredetű kőzetek és ásványok mezőgazdasági jelentősége Magyarországon. Szakdolgozat

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi kar Földrajz - Geoinformatika Intézet Természetföldrajz - Környezettan Intézeti Tanszék Vulkanikus eredetű kőzetek és ásványok mezőgazdasági jelentősége Magyarországon Szakdolgozat Készítette: Hajdu Gábor Földrajz alapszak, geoinformatikai kutató szakirány Konzulens: Hegedűs András, PhD egyetemi docens Miskolc, május 5.

2 Eredetiségi nyilatkozat "Alulírott Hajdu Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy A felszíni vulkanizmus mezőgazdasági jelentősége Magyarországon című szakdolgozat (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az Egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. A dolgozatban csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem." Kijelentem, hogy az elektronikusan feltöltött és a papír alapú dokumentum mindenben megegyezik. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Miskolci Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Miskolc, május A hallgató aláírása 1

3 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 4 Summary Bevezetés Szakirodalmi áttekintés Kutatási módszerek, felhasznált eszközök Vulkanizmus Definíció, osztályozás, előfordulás A leggyakoribb vulkanikus eredetű kőzetek és ásványok Andezit Riolit Riolittufa Zeolit Perlit Bazalt Alginit A magyarországi felszíni vulkanizmus létrejötte A magyar gazdaság, benne a mezőgazdaság helyzete Vulkáni talajokon elterülő borvidékeink A szőlészet és borászat rövid története és jelentősége hazánkban Vulkáni területeken elterülő borvidékeink Szőlőterületek vulkanikus eredetű területeken A magyar mezőgazdaságban leggyakrabban használt vulkanikus eredetű kőzetek Alginit Riolittufa Zeolit Perlit Bazalt Vulkanikus kőzetek használata egy biogazdaságban Összegzés

4 5. Irodalomjegyzék Képjegyzék Térkép- és ábrajegyzék

5 Összefoglaló Érdeklődési köröm kedvenc témája a vulkanizmus, mely ma is jelen van mindennapjainkban. Szakdolgozatomban e sokrétű, szerteágazó téma földtudományt és agráriumot összekötő határmezsgyéjén vizsgálódtam. A felszíni vulkanizmus hazánk mezőgazdaságára gyakorolt hatásának vizsgálata során egyrészt arra kerestem választ, hogy - a közhiedelemnek megfelelően- valóban a vulkanikus talajokon terülnek-e el legjelentősebb borvidékeink? Másrészt, hogy a vulkáni eredetű ásványi anyagok eredményesen használhatók-e a magyar mezőgazdaságban, és vajon élünk-e a lehetőséggel? A vulkanikus talajok és a borászat tekintetében felmerült kérdésre a szakirodalmi adattartalmak ismertetése mellett, azok geoinformatikai szemléltetésével és elemzésével, valamint a borversenyeken elért eredmények elemzésével adtam pozitív választ. A vulkáni eredetű ásványi anyagok mezőgazdasági hasznosíthatósága terén végzett megfigyelések, kísérletek, tudományos kutatások évszázadosak. Számos agrárszakember és geológus gondos és részletes munkája bizonyítja, hogy ezen anyagok eredményesen használhatók nemcsak a talajjavítás és a növénytermesztés területén, de az állattenyésztésben és a környezetvédelemben is. Magyarországon azonban mégsem eléggé elterjedt az alkalmazásuk. Annak ellenére sem, hogy mennyiségük - területünkhöz képest- jelentősnek mondható. Főként biogazdaságokban ismerik és használják a vulkanikus eredetű ásványi anyagokat, ahogyan azt interjúalanyom is alátámasztotta. Talajaink szakemberek által is igazolt- egyre súlyosabb fokú degradációja miatt azonban a figyelem 2016-ban ismét ezen anyagokra terelődött. 4

6 Summary One of my main interests is volcanism, which is present even in our everyday lives. In my thesis, I examined the borderline connecting geoscience and agriculture. During the examination of surface volcanism and its effects on Hungary s agriculture, I researched questions such as Do our most important wine regions lie on volcanic soils?. Another prominent issue: could minerals of volcanic origin be used effectively in Hungarian agriculture, and do we, in fact, use them? In case of questions related to volcanic soils and their connection to wine regions, I researched the available literature on the subject, visualized the data using geoinformatics, and looked up Hungarian wines scores in wine awards. According to the literature, the observations, experiments, and scientific research connected to the usage of volcanic minerals in agriculture dates back centuries. The detailed and precise work of numerous agricultural professional and geologist show that these materials can be used not only in soil improvement and plant production, but in animal husbandry and environmental protection also. However, their application isn t that common in Hungary, even knowing the fact that their amount compared to the size of our country is significant. According to my interviewee, they mostly know and use volcanic minerals in organic farms. However, the deterioration of our soils, which is confirmed by experts directed attention back to these materials in

7 1. Bevezetés Gyermekkorom óta nagyon érdekelnek a természeti katasztrófák: a vulkánkitörések, földrengések, szélviharok, áradások. Mindig is lenyűgözött hatalmas erejük, veszélyességük és titokzatosságuk. Tanulmányaim során választ kaptam miért és hogyan alakulnak ki és láthattam milyen óriási hatással vannak ránk, emberekre világszerte. Ezen természeti jelenségek közül a vulkanizmus érdekel leginkább, hiszen évezredek óta jelen van mindennapjainkban. Bár a tűzhányók működése kiterjedt katasztrófákat okozhat, emberéleteket követelhet, előnyös hatásai azonban felbecsülhetetlenek. Anyagaival és azok hatásaival az életünk számos területén találkozhatunk, illetve felhasználhatjuk azokat az építőiparban, utak-, vasutak építésénél vagy víz- és talajszennyeződések felszámolásánál, de a szépségiparban, gyógyászatban vagy a mezőgazdaságban is. Szakdolgozatomban a felszíni vulkanizmus mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkozom hazánkban. Egyrészt megvizsgálom, hogy a közfelfogással megegyezően valóban a vulkáni eredetű területeken alakultak-e ki hazánk híresebb borvidékei. Másrészt a vulkanikus ásványi anyagok hatásvizsgálatait felhasználva bizonyítom, hogy a felszíni vulkanizmusnak a talajjavításban, növénytermesztésben, állattenyésztésben, komposztálásban és környezetvédelemben is pozitív szerepe van. 6

8 1.1. Szakirodalmi áttekintés A magyarországi borvidékek történetével, talajtani- és éghajlati ismérveivel, valamint szőlészeti és borászati eredményeivel már 1867-ben foglalkozott a Tokaj- Hegyaljai Bormívelő Egyesület, majd később Mészáros G. et al. (2012) valamint Bede B. (2013) is. A vulkanikus anyagok mezőgazdaságban betöltött szerepéről, a talajjavítás fontosságáról agráriumbeliek, geológusok egész sora értekezett, valamint több száz kísérlettel bizonyították is hipotéziseiket. Tessedik S. (1784) evangélikus lelkész, pedagógus Szarvason foglalkozott eredményesen szikes talajok javításával, saját és mások tapasztalatainak felhasználásával, így összekapcsolta a geológiát és a mezőgazdaságot. Később az 1869-ben Ferenc József uralkodó által alapított Földtani Intézet, Agrogeológiai Osztályának munkatársai vizsgálták, hogy milyen földtani képződményeket, ásványokat, kőzeteket állíthatnának a talajjavítás szolgálatába. Zentay T. (1987) agrogeológusként a vulkáni eredetű nyersanyagok ( kőporok ) előfordulását és hasznosíthatóságát vizsgálta a talajjavításban, tápanyag-utánpótlásban, növényvédelemben, trágyakezelésben, állatgyógyászatban és élelmiszer feldolgozásban. Mátyás E. (2005, 2008) geológus, főként a zeolitok mezőgazdasági, környezetvédelmi és humán hasznosítási lehetőségeit kutatta, míg Köhler M. (2009/a, 2009/b) a riolittufák mezőgazdasági felhasználási lehetőségeit. Solti G. (1985,2000,2013, 2014, 2015) az 1973-ban felfedezett alginit mezőgazdasági hasznosíthatóságával foglalkozott évtizedekig. Dr. Rácz Istvánné ( ) talajkémikus, előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrogeológiai kutatások folytatása elengedhetetlen a talajok világszerte és hazánkban is észlelhető degradációs folyamatai miatt. A mezőgazdasági, földtani és bányászati tudományok művelőinek együttműködésével a Nemzeti Vidékstratégia program Talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási program keretében ez megvalósítható lenne (Solti G. 2013). A Földművelésügyi Minisztérium i sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint ( ban el is indult a 7

9 magyarországi talajjavító ásványi nyersanyagok elterjedtségének és kitermelhető mennyiségének felmérése a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal együttműködésével Kutatási módszerek, felhasznált eszközök A kutatást a szakirodalom feltárásával kezdtem, hogy felmérjem a témában felhalmozott ismereteket. Ebben nagy segítségemre volt egyetemünk könyvtára szakkönyvekkel, folyóiratokkal, valamint az internetes böngésző programjaival. Két kutató pedig szakcikkekre hívta fel figyelmemet, valamint rendelkezésemre is bocsátott anyagokat. Annak bizonyítására, hogy leghíresebb borvidékeink vulkáni eredetű talajokon alakultak ki geoinformatikai módszereket is alkalmaztam, így szemléletesebbé váltak eredményeim. Ehhez a Földrajz-Geoinformatika Intézettől kapott digitális földtani és EOV topográfiai térképeket használtam fel, míg a térképek szerkesztésénél Excel, ArcGIS és QGIS szoftverekkel dolgoztam. A vulkáni eredetű ásványi anyagok mezőgazdasági hasznosíthatóságát évszázadok óta vizsgálják az agráriumban érdekelt gazdák, hazánkban az es években zajlottak kiterjedt kutatások. Szakemberek és kutatók több száz cikkben publikálták eredményeiket. Ezekből egyértelműen következtethetünk ezen anyagok hasznosságára a talajvédelem, növénytermesztés, állattenyésztés és a környezetvédelem területén is. A telefonon és ben megkeresett vállalkozások zöme nem ismeri vagy különböző okok (szállítási, anyagi) miatt nem használja azokat. A 21 vállalkozásból 13-en válaszoltak megkeresésemre, akik közül 4-en jelenleg is használják, 1 vállalkozás pedig az idei évtől tervezi bevezetésüket. Főként az ökológiai gazdálkodást folytatók ismerik és használják gazdaságaikban a vulkanikus ásványi anyagokat, amit Rózsa Péter biogazda is megerősített a vele készített interjú során, gazdaságának bemutatásakor. 8

10 2. Vulkanizmus 2.1. Definíció, osztályozás, előfordulás A vulkánok 4,2 milliárd éve formálják a Föld arculatát. Gyarapítják a kérget, új szárazföldeket és szigeteket hoznak létre (Hartai É.2003). A vulkánok vagy tűzhányók a földfelszínre ömlő lávából továbbá az áttört kőzetek törmelékéből és a kiszórt vulkáni törmelékből fölépített hegyek. (Hevesi A. 2002,178.o.). Nevüket Vulcanus római kovácsisten után kapták, mert a rómaiak hite szerint az Etna mélyén volt a kovácsműhelye, annak visszfénye és tüze tört ki időnként a hegy ormán. (Csiffáry T. 2005, 167.o.). A tűzhányók lehetnek működő, szunnyadó vagy kialudt állapotúak. Az aktívak működése is lehet folyamatos vagy szakaszos, periodikus. A kitörésük pedig lehet erupció (csendesebb lávaömlés pl.: Hawaii vulkánok) vagy explózió (heves robbanások sorozata pl.: Mount St. Helens, USA) (Hartai É.2003). A szunnyadó vulkánok akár több száz évig is csendesek lehetnek, de utóműködéseik (borvizek, kénes kigőzölgések, termikus anomáliák) mutatják, hogy magmakamrájuk még aktív (Hartai É.2003). A kialudt vulkánok magmakamrája már inaktív (több, mint éve nem volt kitörésük), mert a mélyből nincs magma utánpótlás pl.: a Tokaji-hegy közel 9 millió éve; a Badacsony és a Szt. György-hegy kb.2,6 millió éve alszik (Harangi Sz.2011). Alakjuk és szerkezetük is változatos. Ha a feltörő magma hosszú hasadékokon ömlik ki, hasadékvulkánról beszélünk; ha csatornán, kürtőn keresztül, akkor kürtős vulkánról. (Hevesi A. 2002, 178.o.). A hasadékvulkánok széles hátú, lepényszerű hegyek (Hevesi A. 2002, 178.o.), a kürtős vulkánok pedig kúp alakúak. A pajzsvulkánok folyékony bazaltos lávából épülnek fel, míg a réteg- vagy sztratovulkánok a többszöri kitörés törmelékéből, hamujából, salakjából és 9

11 lávájából (Hevesi A. 2002, 178.o). A hamu-, salakkúp vulkánok esetében a megszilárdult láva a kráter köré hullik vissza és kúpalakot épít (Hevesi A. 2002). A magmából megszilárdult kőzetek teszik ki a földkéreg legkülső km vastag részének döntő hányadát (Pápay L.2006). A megszilárdulás helye szerint lehetnek: 1. mélységi magmás vagy intruzív kőzetek (peidotit, gabbró, diorit, gránit) 2. kiömlési magmás vagy effuzív kőzetek (bazalt, andezit, dácit, riolit, fonolit) (Hartai É. 2003). Kémiai összetételük alapján lehetnek: alkáli provinciába tartozók, ha a Na- és a K-tartalmú aluminoszilikátok mennyisége meghaladja a Ca-tartalmúakét. a nemalkáli provinciába tartozók közt elkülönítenek mészalkáli csoportot, amelyben, a kőzetekben a Ca-tartalmú aluminoszilikátok mennyisége közel azonos a Na- és K-tartalmúakéval; valamint tholeiites csoportot, amelyben a kőzetek Fe- és Mg-tartalma nagy, Si tartalma pedig általában alacsonyabb (Pápay L.2006). Vegyhatás alapján is csoportosíthatóak: ultrabázisos magmás kőzetek (peridotit, pikrit) bázisos magmás kőzetek (gabbró, bazalt) neutrális magmás kőzetek (diorit, andezit) savanyú magmás kőzetek (gránit, riolit) (Stefanovits P. et. al.2010). A vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok) a robbanások során szóródó vulkáni törmelékanyagokból képződnek a felszínen. Leggyakoribbak a bazalttufa (Pécskő, Tihanyi-félsziget), andezittufa (Cserhát, Mátra) és riolittufa (Tokajihegység) (Pápay L.2006). A 4,6 milliárd éves Földön számtalan vulkán keletkezett, főleg a tengerek közelében, keskeny láncokban, de a kontinensek peremén, szigetíveken, óceánokban és a kontinensek belsejében is. Főként alábukási övezetben alakultak ki, ahol az 10

12 óceáni aljzat a köpenybe nyomult, megolvadt pl.: a Tűzgyűrűben. Pusztuló lemezszegélyeknél andezites, növekvőknél bazaltos vulkánok jöttek létre. A vulkáni tevékenységek fő oka a kontinensvándorlás (Hartai É. 2003) A leggyakoribb vulkanikus eredetű kőzetek és ásványok Andezit Semleges, vulkanikus, finom szemcsés, feketés-barna kiömlési kőzet (1.Kép). Kovasav tartalma közepes és hazánk felszínének legelterjedtebb vulkanitja. Megtalálható a Visegrádi-hegységben, a Börzsönyben, a Cserhát keleti részén, a Mátrában, a Tokaji-hegységben, a Mecsekben, de a Velencei-hegységben is (Pápay L. 2006). 1. Kép: Andezit (készült: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettan Tanszék 2013) 11

13 Riolit Savanyú vulkáni kiömlési kőzet, mely a magas kovasav tartalmú, viszkózus magma gyors kihűlése során keletkezik. Világos, finom szemcsés, szilárd kőzet (2.Kép). Korábban malomkövek készítésére is használták. Hazánkban a felszínen főleg a Tokaji-hegységben található (Pápay L.2006). 2. Kép: Riolit (készült: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettan Tanszék 2013) Riolittufa Finom szemcsés, törmelékes piroklasztit, mely a kiömlési kőzet (riolit) megjelenési területén fordul elő. Közepesen mállékony, szürkésfehér (3.Kép), szagtalan vulkanit, melynek jelentős a Ca, K2O, Mg, Fe, Zn, Mn és kovasav tartalma így a ph értéket a semleges felé tolja. Főként a Tokaji-hegység, valamint a Bükkalján, Mád környékén található. 12

14 3. Kép: Riolittufa (készült: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettan Tanszék 2013) Zeolit A magyarországi zeolitok riolittufához kapcsolódva települnek. (Solti G. 2000). Valójában zeolitos riolittufák, ha a zeolittartalmuk magasabb, mint 50% (Hartai É. 2008). Elnevezésük Axel F. Cronstedt 18. századi svéd ásványtudóstól származik, aki szerint ez az agyagásvány-őrlemény úgy viselkedik hevítéskor, mintha forrna, mert vizet gőzölögtet (zeolit = forrásban lévő kő) (Mátyás E.2005). A zeolitok kis nyomáson és hőmérsékleten, víz jelenlétében képződnek és főleg Na-Ca-Al-tektoszilikátok, mint az agyagásványok. Szerkezetük üreges-csöves, porózus (4.Kép), így képesek különböző molekulákat, vegyületeket raktározni. Természetes állapotukban ezeket az üregeket adszorpciós víz tölti ki, mely a hevítés hatására elpárolog. A dehidratált ásvány képes tápanyagok, talajjavító anyagok, kationok megkötésére, mint a cink, réz, vas, mangán kationok, amelyek létfontosságúak a növények és állatok számára. Viszont toxikus nehézfém tartalmuk - mint az ólom, kadmium, higany és arzén- jelentéktelen. Hazánkban többféle zeolitot ismerünk, köztük a klinoptilolitot és a mordenitet. A Tokaji-hegység Délkeleti szegélyén fellelhető (Papp J.- Mátyás E.1979). 13

15 4. Kép: Kovás, zeolitos riolittufa (készült: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettan Tanszék 2013) Perlit A perlit nagy kovasav tartalmú, vulkáni eredetű üveges kőzet, mely a vízbe nyomult, viszkózus, savanyú riolitos láva megdermedésével keletkezik. Gyakran gömbökben széteső kőzet, melynek neve is innen ered: gyöngykő (5.Kép). Kovasav tartalma magas: 70-75% és 2-6% kötött vizet tartalmaz. Gyors hevítéskor ( o C-on) víztartalma gőzzé válik, meglágyul, miközben megduzzad, így lyukacsos, könnyű gyöngyök keletkeznek (Hartai É. 2008). Perlit előfordulások kontinensünkön a fiatal harmadidőszaki vulkanizmushoz kapcsolhatók. Hazánkban a Zempléni - hegységben bányásznak jó minőségű perlitet. Dr. Farkas Géza szerint a Pálháza melletti Gyöngykőhegyen 1958 óta működik perlit bánya, Bózsva mellett pedig 2006-tól. A kitermelt perlit 97%-át mintegy 16 országba exportálják. Hollandiában például a paradicsom-, a paprika- és az uborkatermesztés perliten zajlik (Bánhegyi G. 2016). 14

16 5. Kép: Perlit (készült: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettan Tanszék 2013) Bazalt Eredetileg bazanitnak hívták a szíriai Basin-hegység után, ami követ jelent. Plinius szerint azonban a név etióp eredetű, amit a vastartalmú, fekete kövek megnevezésére használtak (Solti G.2013). A bazalt vulkáni eredetű, fekete, kékesfekete, finom kristályos kőzet (6.Kép). A Föld egyik leggyakoribb kőzete. Bázikus kémhatású, kovasav tartalma alacsony- 52% alatti- de kalciumban, magnéziumban és nyomelemekben gazdag. Ha robbanásokkal jut a felszínre, akkor por és hamuként kerül a levegőbe, majd leülepedve válik kőzetté, bazalttufává vagy vízbe hullva bazalttufit keletkezik. Hazánkban a Kisalföld D-DK-i részén a Ság és Somló, a Balaton-felvidéken a Badacsony, a Szentgyörgy-hegy, a Gulács anyaga. Megtalálható még Salgótarján környékén is (Medves, Salgó, Szilváskő) (Solti G. 2013). 15

17 6. Kép: Bazalt (készült: Miskolci Egyetem Ásvány és Kőzettan Tanszék 2013) Alginit Az alginit fosszilis alga biomasszából, elmállott bazalttufából és mészből álló, nagy szerves anyag tartalmú, zöldes színű, lemezesen rétegzett, laza kőzet (Solti G. 2014/a) (7.Kép). 7. Kép Alginit (forrás: Solti G. 2013) 16

18 Keletkezése a pliocén korban zajló bazalt vulkanizmussal indult, mely során a robbanások tufagyűrűket hoztak létre. Később ezek belsejét víz töltötte ki, krátertavak jöttek létre, melyek vizét hévforrások felmelegítették és a mély rétegekből kioldott mikroelemekkel és ásványi sókkal dúsították. A víz, a levegő és a vízben élő baktériumok hatására lassan elmálló tufa szervetlen ásványi kolloidjainak elemeivel is gazdagodott, így algák (Botryococcus braunii Kützing) és más lebegő vagy úszó állati és növényi szervezetek szaporodtak el benne. Ezek elhalása után anyagaik keveredtek a partról bemosódó növényi részekkel, virágporokkal és leülepedve a kráter aljára az anaerob környezetben szapropel iszappá váltak. A krátertavak feltöltődése során nagytestű állatok: rinocéroszok, őstulkok dagonyázhattak a meleg iszapban, és ha itt pusztultak tetemükből foszfor is került bele. Ez a biomassza az évmilliók során diagenizálódott, tömörödött majd speciális fizikokémiai változások után kialakult az alginit nevű kőzet (Solti G. 2013) (1.ábra). 1. ábra Alginit keletkezése (forrás: Rauch, R et al Study of application of alginite in the treatment of pesticide contaminated groundwater, Prága 2003) Az alginit rendkívül gazdag makro- és mikroelemekben (mintegy 64-et mutattak ki), melyek a hármas rétegszilikátokban szervetlen kötésben vannak, míg a humuszanyagokkal, huminsavakkal szerves vagy kelátkötést képeznek. A humuszanyagok serkentik a növények növekedését, a huminsavak enzimszerű és 17

19 hormonszerű hatásukkal szabályozzák a gyökerek permeábilitását. Az alginit összetevői közt legjelentősebbek az agyagásványok, főként a montmorillonit, illit, melyek nagy adszorpciós képességűek (1 gramm montmorillonit 20 gramm vizet képes megkötni). Előfordulnak még karbonátok, kvarc és amorf kovasav és kisebb mennyiségben gipsz, plagioklász, sziderit, goethit, magnezit és pirit is (Solti G. 2000). Az alginit így csak 5-12 ml vizet képes megkötni grammonként (Solti G. 2013). Alginitet Gércén (1974), Várkesző és Egyházaskesző közt (1975), valamint később a felvidéki Pincen és Jelsőcön ( ) találtak (Solti G. 1985). A Magyar Geológiai Szolgálat jei adatai szerint a magyar földtani készlet 120,04 millió tonna volt, melyből kitermelhető vagyon 89,66 millió tonna. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Ásványvagyon Nyilvántartása szerint a kitermelhető vagyon mára már 75 millió tonnára csökkent (Solti G. 2015). A gércei alginit a 114/2013 (IV. 16) Kormányrendelet szerint a Természet és környezet kategóriában Magyar Érték, mely természetes, bányászott formában kerül felhasználásra fizikai aprítást, őrlést követően A magyarországi felszíni vulkanizmus létrejötte A földtörténeti idők folyamán az európai őskontinens átalakulások során ment keresztül. A Kárpát-Pannon térséget a Zágráb Kaposvár - Sátoraljaújhely vonalon húzódó fő szerkezeti vonal (Közép-magyarországi vonal) két eltérő földtani fejlődésű kőzetlemez-tömbre osztja. Ezek eltolódások, forgások során cseréltek helyet, majd összeforrtak és létrehozták hazánk jelenlegi paleozoós-mezozoós aljzatát (Hartai É. 2004). A középidő alsó kréta korában kiterjedt alkálibazalt vulkanizmus zajlott, mely a Mecsek keleti és nyugati részén hozott létre bazalt, tachit és fonolit kőzeteket, amelyek tenger alatti vulkanizmusra utalnak. Az újidő harmadidőszakának felső eocén korában az Alcapa lemeztömbön alakult ki sztratovulkáni ív a Déli-Alpoktól az Északi-középhegységig. Ívmögötti medence (Pannon-medence) jött létre erőteljes szigetív vulkanizmussal (Hartai É. 2004). 18

20 A harmadidőszak miocén korában három szakaszban erősödött a robbanásos vulkanizmushoz kötött riolittufa-szórás. A vulkáni tevékenység az alsó miocén ottnangi korszakában az alsó riolittufa vagy Gyulakeszi riolittufa (21-22 millió éve) kitörésével kezdődött, ami ma a Mecsekben, a Dunántúli-középhegységben és az Északi-középhegységben lelhető fel. A Mecsekben ezzel egyidejűleg andezit vulkanizmus is zajlott ( komlói andezit keletkezése). Az alsó riolittufa fedte be és őrizte meg az ipolytarnóci lábnyomos homokkövet több ezer állatnyommal (Hartai É. 2004). Az alsó miocén kárpáti korszakában a középső riolittufa vagy Tari dácittufa (17 millió éve) kitörése zajlott. Ez vezette be a középső miocén bádeni korszakának andezit vulkanizmusát, mely a belső-kárpáti vulkáni koszorút hozta létre. A Magura-óceán szubdukciója miatt felerősödő vulkáni tevékenység sztratovulkáni láncot épített (Börzsöny, Visegrádi-hegység, Cserhát egy része, Mátra és Tokajihegység). A vulkanizmus kelet felé időben eltolódott így a legfiatalabb Tokajihegység már a szarmata korszakban keletkezett. Ebben a korszakban a területre szubtrópusi környezet volt jellemző, a tengervíz 20 0 C körüli hőmérsékletű volt így képződhetett Várpalotánál lagunáris körülmények közt alginit (Hartai É. 2004). A középső miocén szarmata korszakában a felső riolittufa vagy Galgavölgyi riolittufa (13-14 millió éve) kitörése zajlott, mely főleg ignimbrit (Hartai É. 2004). A Tokaji-hegység andezites tömegét riolit vulkánok növelték, de a szarmata vulkáni tevékenysége játszott szerepet a perlit telepek létrejöttében is (Hartai É. 2004). A pannon korszak második felében a Tapolcai-medencében, a Dél-Bakonyban és a Kisalföldön is többfázisú bazalt vulkanizmus játszódott le. A bazalt, áttörve a pannon üledékeket, befedte a területet és védte a lepusztulástól, míg a fedetlen pannon üledékek gyorsan lepusztultak. Így jöttek létre a bazaltsapkás tanuhegyek. A pajzsvulkánok krátermedencéiben és a tufagyűrűk mélyedéseiben megtelepedett algákból alginit ( pulai alginit ) képződött. A pannon korszaki bazalt vulkanizmus okai közt szerepel egyrészt az, hogy a terület ívmögötti medence volt, ahol andezit sztratovulkánok jöttek létre és húzó hatást fejtettek ki a medencére, mely alatt a litoszféra elvékonyodott. Másrészt Európa alatt az átlagosnál magasabb hőmérsékletű köpeny tartomány van, így részleges megolvadásával bazaltláva keletkezett és tört a felszínre. A bazalt vulkanizmus a negyedidőszak alsó pleisztocénjében fejeződött be, 19

21 melynek tagjait a Dunántúl délkeleti részén, Bár mellett és Salgótarján környékén találhatjuk meg (Hartai É. 2004). 3. A magyar gazdaság, benne a mezőgazdaság helyzete Magyarország gazdasága a rendszerváltást követően piacgazdasággá alakult, mely a magántulajdonra és az egyéni érdekeken alapuló versenyre épül. Mára elmondható, hogy hazánk közepesen fejlett, ipari-agrár jellegű ország, mely nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. A bruttó hazai termék (GDP) mintegy 65%-át a szolgáltató szektor, 30%-át a feldolgozóiparra támaszkodó ipar, 4-5%-át a mezőgazdaság, míg 1%-át a K+F szektor szolgáltatja. Hazánk természeti adottságai, klimatikus viszonyai alapján különösen alkalmas mezőgazdasági tevékenység folytatására es KSH adatok szerint: km 2 területünkből km 2 a termőterület, melyből km 2 -t vontunk mezőgazdasági művelés alá. Értékes erőforrásunk, a termőföld minősége és termőképessége jónak mondható, bár előfordulnak gyengébb termőképességű homokos és szikes talajok is. Az agrárágazatot szántóföldi növénytermesztés, kertészet, borászat, gyümölcstermesztés és állattartás is jellemzi. A termőföld túlnyomó többsége ma már magántulajdonba, egyéni gazdálkodók, gazdasági társaságok, vállalatok tulajdonába került. A maradék állami tulajdonú földek egy része a tartós bérletet követően lassan szintén eladásra kerülnek (Valentinyi Á. 2014). A mezőgazdaság termékeinek 75-80%-át a hazai élelmiszeripar dolgozza fel, úgy, mint malomipar, édesipar, növényolajipar, sörgyártás, bor- és szeszipar, valamint konzervipar. A szántóhasznosításban vezető szerep a gabonaféléknek jut (búza, árpa, kukorica), de fontosak az ipari növények (napraforgó, repce) és a takarmánynövények közül a lucerna is. Gyümölcsösök vonatkozásában a téli alma, szilva, őszi- és kajszibarack a legjellemzőbb, bár ez függ a terület talaj- és klímaviszonyaitól (szabolcsi alma, kecskeméti őszibarack, szatmári szilva). A napsütéses órák száma kedvez a gyümölcsök zamatosságának, bel- és vitamintartalmának. Magas színvonalú szabadtéri zöldségtermesztésre alkalmas területeink is vannak (makói hagyma, kalocsai paprika, kiskunfélegyházi torma, vecsési káposzta), de jelentős a melegházi zöldséghajtatás is. Vulkanikus, löszös, vagy javított homoktalajainkon elterülő 22 borvidékünkön kiváló minőségű fehér- és 20

22 vörösbor szőlőültetvények találhatók. Leghíresebb boraink a Tokaji aszú és az Egri bikavér. Egyre jelentősebb gyógynövénytermesztésünk is, mintegy növényfajjal. A körülmények kedvezőek haszonállattartáshoz is, leginkább szarvasmarha-, sertés-, baromfitenyésztés jellemző, de jelentős a juhtenyésztés is. A legeltetéses állattartás nem csak az élelmiszerelőállítás miatt fontos, hanem a legelők, gyepek fenntartásában is (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA 2006) Vulkáni talajokon elterülő borvidékeink A szőlészet és borászat rövid története és jelentősége hazánkban Magyarország területén már évszázadok óta ismert a szőlőtermesztés és borkészítés mestersége. A kelta, majd római kori leletek említik, hogy Probus császár hozatott szőlővesszőket a Szerémségbe, a Duna mellékére. A későbbiekben - Anonymus szerint - a honfoglaló magyarok a IX. század végén, a Hegyalján már művelt szőlőterületeket találtak (Szabó J. - Török I. 1984). Majd pedig a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevele említi, melyben I. András királyunk 20 szőlőművelőt és 2 kádárt adományozott az apátságnak. Virágzó szőlőművelés a Hegyalján csak a XIII. század közepén, Béla király alatt jött létre, amikor a betelepített olaszok elterjesztették a magukkal hozott szőlőfajtákat és szőlőművelési módszereiket. Az aszúbor termelés csak a XVII. század végén kezdődött és a muskotály, a fehér kecskecsecsű, a bátai valamint a purcsin szőlőfajták szolgáltatták a tokaji aszúborhoz a legnemesebb aszúszemeket (Szabó J.- Török I. 1984). A magyar nemzet az évszázadok során borivóvá vált, de nem csak az élvezet miatt, hanem a szennyezett ivóvizek miatt is. A török időkben történt visszaesés után a 19. század elejére már bornagyhatalommá váltunk, melyben szerepe volt az elnéptelenedett területekre betelepülő német lakosságnak is. Az évi 2 millió hektoliteres borfogyasztás mellett exportáltunk is. A 6 borrégióban boraink 75%-a fehér volt és közel 45%-uk az alföldi régióból származott (Bede B. 2013). A 19. század második felében bekövetkezett filoxéravész során a szőlőültetvényeink jelentős része elpusztult, majd az újratelepítések során több borvidékünknél is arculatváltás következett be: a kékszőlő-fehérszőlő aránya 21

23 megfordult. A II. világháborút követő emberöltőnyi idő nem segítette a borászat fejlődését, ám a rendszerváltás új lendületet adott. Bár szőlőterületeink nagysága csökkent (1978: ha, 2012: ha alatti), de 22 borvidékünkön minőségi szőlő- és bortermelésünk fejlődik, hiszen földtani és éghajlati adottságaink lehetővé teszik magas minőségű borok előállítását, az egyes borvidékek fajtaszerkezetét (ajánlott, kiegészítő és ültetvényes fajták) pedig komoly szabályok rögzítik (Mészáros G. et al. 2012). Borfogyasztásunk 30 l/fő/év körüli, ami nem kevés, de a világelső franciák és olaszok 50 l/fő/év fogyasztásához képest mégis csak annak tűnik. A borászat összekapcsolódott a turizmussal, bor-utak létesültek, de fesztiválokat is szerveznek a nagyobb pincészetek a turizmus fellendítésére. Pl.: Egri Bikavér Ünnepe. Az Európai Unió is több programot kezdeményezett a borturizmus fellendítése érdekében (Dionisos - project, Reset - project) (Bede B. 2013). A bortörvényünkben megfogalmazottak szerint (2004. évi XVIII pont), a borvidékek olyan termőhelyek, amelyek ugyan több település közigazgatási területére terjednek ki, mégis hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal bírnak, valamint azonos jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényeik, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományaik vannak. Az 1. térképen Magyarország 22 borvidékének elhelyezkedését láthatjuk. 1. Térkép Magyarország borvidékei: 1. Csongrádi, 2. Hajós-Bajai, 3. Kunsági, 4. Neszmélyi, 5. Badacsonyi, 6. Balatonfüred-Csopaki, 7. Balaton- 22

24 felvidéki, 8. Etyek-Budai, 9. Móri, 10. Pannonhalmi, 11. Nagy-Somlói, 12. Soproni, 13. Balatonboglári, 14. Pécsi, 15. Szekszárdi, 16. Villányi, 17. Bükki, 18. Egri, 19. Mátrai, 20. Tokaji, 21. Zalai, 22. Tolnai (forrás: Eperjesi E. et al 2014) Vulkáni területeken elterülő borvidékeink Magyarország borvidékeinek jelentős része vulkanikus területeken található Nagy-Somlói borvidék A Somló-, a Kissomlyó- és Ság- hegyen fekszik és homokos, agyagos tavi üledékek fölött elhelyezkedő bazalttörmelék, bazalttufa, lösz és barna erdőtalaj jellemzi. Főként fehérszőlő fajtákat termesztenek (olaszrizling, furmint, hárslevelű, juhfark, chardonnay, tramini). Előkerültek itt bronzkori, kelta és római kori leletek is, de adatok bizonyítják, hogy az I. István alapította bencés apácamonostor (1010-ben) környékén is zajlott szőlőművelés. Furmint vesszőket IV. Béla hozatott Olaszországból, így a 19. század végén már fajtával foglalkoztak. A somlói bort a magyarok gyógyszerként is tartották, míg a Habsburgok a nászéjszaka bora - ként emlegették. (E szerint, aki megitta annak fiú gyermeke született.) Az 1888-as filoxérajárvány nagy pusztítása után sok tájidegen fajtát telepítettek be, de az 1987-es új törvény rendezte a terület arculatát. A fagykár itt ritka, mikroklímája kiegyenlített, mert a bazalt a nappal felvett hőt éjjel sugározza vissza, így az északi lejtőn is dűlők sorakoznak (Bede B. 2013) Balaton-felvidéki borvidék Keleti részének, a Káli-medencének a talajára a bazalt és a vulkáni tufa jellemző, klímája kiegyensúlyozott, napfényes. Főként fehérszőlő fajtákat termesztenek (olaszrizling, szürkebarát, cserszegi fűszeres, muscat ottonel), kékszőlőjük a zweigelt. A régészeti leletek és a Balaton-fenék pollenüledék vizsgálata alapján már legalább 2200 éve zajlik itt szőlőművelés. A honfoglalás idején török eredetű törzs telepedett meg, melynek vezetője a horka volt és értettek a szőlészethez is. A 18. századi fellendülés során épültek a környék gyönyörű pincéi. Az 1920-as években a Lessner házban kialakult kulturális 23

25 központban találkozgattak művészeink: Ferenczy Béni, Bernáth Aurél, hogy jó borokat iszogatva beszélgessenek a művészetről (Bede B. 2013) Badacsonyi borvidék Termőterülete Révfülöptől Szigligetig terjed, és változatos talaj jellemzi. A vulkanikus hegyek alacsonyabban fekvő részeit lösz, pannon agyag és - homok borítja, míg felfelé haladva inkább bazalt és bazalttufa található. A borvidékre kiegyenlített időjárás jellemző a Balaton nagy víztömege miatt, míg a Badacsony az északi szelet fogja fel. A víztömeg nyáron hűt, ezzel megakadályozza a minőségi borhoz feltétlen szükséges savak gyors lebomlását, de növeli a páratartalmat is. Télen pedig a gyors lehűlést védi ki, így a déli, délnyugati lejtőkön napsütéses, szubmediterrán klíma alakult ki (Mészáros G. et al. 2012). Főleg fehérszőlő fajtái híresek (szürkebarát, kéknyelű, olaszrizling, cserszegi fűszeres, ezerjó, leányka). Már a római időkben termesztettek itt szőlőt, hiszen a hegy lábánál haladt el a római hadiút Aquincum irányába. A 13. században szerzetesek művelték az ültetvényeket és honosították meg a francia eredetű pinot gris fajtát, melynek bora a szürkebarát és melegebb évjáratokban aszúsodni is képes. A 19. század végi filoxérajárvány utáni újratelepítéssel vált a Badacsony fehérszőlő vidékké (pl.: olaszrizling), ám mára terjedőben vannak a kékszőlő féleségek is (Bede B. 2013) Balatonfüredi-Csopaki borvidék Termővidéke Balatonalmáditól Zánkáig terjed és talaja igen változatos, mert az üledékes talajok mellett a Káli-medencével határos területeken bazalt és a Tihanyi-félszigeten vulkáni tufa is van. Mésztartalmuk magas. A Balaton nagy vízfelülete gátolja a szélsőséges időjárást, illetve a napsütéses órák száma 2000 évente. Fehérszőlős ez a vidék is (olaszrizling, rajnai rizling, chardonnay, sárga muskotály), csak a Tihanyi-félszigeten termesztenek kékszőlőt (zweigelt, pinot noir, merlot, cabernet france). Már a római időkben zajlott itt szőlőtermesztés, majd a honfoglalás után Kárász törzsének területe lett. I. István 1018 körül már a Veszprém-völgyi apácamonostor szőlőterületeinek művelésére rendelt ide egy poloznaki szőlőművelőt, később pedig a veszprémi püspöknek is voltak itt szőlői. Talán ezért fogalmazhatta meg így a véleményét Figula Mihály, a Év bortermelője: A jó bor halkan és tisztán szól, akár egy gregorián ének, mely feledhetetlenül simogatja a pincék templomi csendjét (Bede B. 2013). 24

26 Egri borvidék Termőterülete a Bükk-hegység délnyugati oldalán terül el. Egri és debrői körzetének talaja miocén riolittufán és agyagpalán képződött, mészben szegény nyiroktalajok, barna erdőtalajok jellemzik. Az ország egyik legszárazabb, leghűvösebb vidéke, de a nagyon hideg áramlatoktól a Bükk védi. 70%-ban fehérszőlős terület (leányka, hárslevelű, olaszrizling, chardonnay), kékszőlői a kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot és pinot noir. A terület már Szent István idején lakott volt és államalapítónk 1004-ben meg is alapította itt az egri püspökséget. A tatárjárás során elnéptelenedő vidékre IV. Béla vallonokat telepített be, akik segítették a szőlőművelés, borkészítés és a hordókészítés elterjedését. Később a törökök elől menekülő rácok érkeztek meg és hozták magukkal a kadarka fajtát és a héjon erjesztett vörösbor készítési módot. A 18. századig egyre jobban terjedtek a vörös fajták, azonban a filoxéravész után újak jelentek meg. Az 1990-es években több száz kis borászat virágzott itt. Megalkották az eredetvédelmi rendszert, valamint 1997-ben bevezették a Bikavér kódexet is minőségbiztosítási célból, ami szerint ez a borfajta három kékszőlő fajtából készült vörösbor ben 3 fehérbor házasításával megalkották a párját: Egri csillag néven. A környék riolittufája jól faragható, jó hőszigetelő, így ideális borospincék alátámasztás nélküli kialakítására. A felszín alatti lyukakban, földalatti folyosókon történő bortárolás Észak-Magyarországon Tokaj-Hegyalján, a Hegyközben és Eger-Gyöngyös vidékén terjedt el a században. A Szépasszony-völgyben még püspöki engedély is kellett a pincevágáshoz. A tölgyfahordós oxidatív borkezeléshez o C - os állandó hőmérséklet szükséges, mely lehetővé teszi nemespenész-tenyészetek kialakulását, így 70%-os páratartalmú, ideális klíma jön létre jó minőségű borok érleléséhez. Az oxidációs folyamat alacsony, és a lassú, hideg erjedés során a bor megtartja kellemes íz- és zamatanyag, valamint savtartalmát (Bede B 2013). Ilyen klímát a riolittufába mélyülő pincékben tapasztalhatunk, hiszen Eger-vidék pincéinek 99%-a tufába mélyül (Mészáros G. et. al. 2012). Saját készítésű fotón (8. kép), mely Eger, Szépasszony-völgyben a Barócsi Pincészetben készült 2016 őszén, jól láthatók a nemespenész-tenyészetek a riolittufa falakon. 25

27 8. Kép: Barócsi Pincészet (Szerző saját fotója, Eger, Szépasszony-völgy, 2016) Bükki borvidék Termőterülete a Bükk déli lejtőin található Eger és Miskolc közt. Csak 1970 óta önálló borvidék, miután leválasztották a Miskolci borvidékről (Mészáros G. et al. 2012). Talajai riolittufán kialakult barnaföldek (déli részen), agyagbemosódásos erdőtalajok, fekete nyiroktalajok. Szélárnyékos vidék, így az északi szelek nem érik, éppen ezért vízhiányos is. Főleg fehérszőlős terület (chardonnay, leányka, olaszrizling, cserszegi fűszeres), kékszőlői a cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos és a merlot. Riolittufába vájt pincék itt is találhatók, de elismertségük elmarad az egriekétől, pedig korábban ez fordítva volt. A terület már a jégkorszak óta lakott és még a vadszőlő is őshonos volt itt. Egy 1313-as oklevél már említi a Nagymiskolci szőlőt, Ulászló király pedig úgy rendelkezett, hogy Miskolcon idegen bort nem árulhatnak, aki ez ellen vét, a bevitt bort elveszíti. A 19. században az itteni borok az egrieknél is drágábbak voltak, ám a századra Eger felvásárló területévé vált. Pincehálózatát a középkorban kezdték építeni, de teljes egészében csak a századra épült ki az Avason is, ahol a tokaji bor jelentős része is érlelődött. Számuk jelentős volt, hiszen Cserépfalun , Bogácson 600, Tibolddarócon 1000 körüli volt (Mészáros G. et al. 2012). A télen-nyáron 11 o C-os hőmérséklet miatt Tibolddarócon juhhodályt, de barlanglakásokat is kialakítottak a riolittufa falban (Bede B. 2013). 26

28 Mátrai borvidék A Mátrától délre, Hatvantól Domoszlóig húzódik. Talajai változatosak: pannon agyag, lösz - és a nyugati területeken andeziten, riolittufán kialakult barna erdőtalaj, de fekete nyiroktalaj is található itt. Klímája mérsékelten kontinentális. Bár a Mátra valamelyest védi a szőlőültetvényeket a hideg északi széltől, a csapadékot is felfogja. A korábbi évszázadokban főleg vörösbort termeltek itt, ám mára inkább fehérbor termelő terület: rizlingszilváni, ottonel muskotály, olaszrizling, főként szürkebarát. Egyik legnagyobb pincéje a Gyöngyöstarjánban található 750 méteres pince, de ismert az Abasári riolittufa pince és a Gyöngyös melletti Farkasmályi promontórium is, mely a században épült 3 szintes, 26 pincés rendszer (Mészáros G. et al. 2012) Tokaji borvidék Termőterülete a Zempléni-hegység és a Bodrog közti lankás hegyvidéken található. A vulkánkitörések miatt sokféle talajösszetételű terület alakult itt ki. Az elmállott vulkáni kőzetekből ásványi anyagokban gazdag talaj jött létre, de a gejzírek forró vize is sok ásványi anyagot oldott ki a lávakőzetekből. A sajátos klíma: hosszú napos nyár, száraz napos ősz kedvez az érésnek, de az aszúsodásnak is. A viszonylag állandó páratartalmat Hegyalja viszonylagos szélárnyékoltsága, valamint a Hernád és a Bodrog nagy vízfelületének párolgása biztosítja, ami fontos a speciális tokaji gombaflóra elszaporodásához is. Főleg fehérszőlős vidék: 65% furmint, 30% hárslevelű, 5% sárgamuskotály terem. A bronzkor óta lakott terület, honfoglalás kori sírjaink felét itt tárták fel. A tatárdúlás után betelepített olasz és vallon szőlőművesek emlékét Olaszliszka, Bodrogolaszi és Tállya neve őrzi. Később a törökök elől menekülő görög kereskedők telepedtek meg itt, de megjelentek Nagy Péter orosz cár kedvenc tokajijának szállítását szervező orosz kereskedők is. A 18. századtól már főleg lengyel zsidó kereskedők érkeztek, Rab Steiner csodarabbihoz messze földről jöttek látogatók, hogy tanácsait kikérjék. Tokaj fő bora a szamorodni volt. A szőlőt későn és az aszúsodott szemekkel együtt szüretelték. (számo rodni lengyelül azt jelenti: ahogy tetszett). Az aszúsodást a Botrytis cinera gomba indítja azzal, hogy apró lyukakat ejt a bogyók falán, melyeken a víz távozik, így a cukortartalom nő. A tokaji aszú világhírű borunk, jellegzetes ízvilága kajszira, mazsolára, citrusfélékre emlékeztet. Korábban gyógyszerként is használták, 27

29 patikákban is kapható volt. A puttonyszám a cukorkoncentráció mértéke, vagyis, hogy hány puttonynyi (25 kg vagy 23 l) aszúszemet öntenek egy gönci hordónyi (136 l) musthoz. Így puttonyos aszú létezik. Korábban a tokaji űrmérték az icce volt, ami 0,84 litert jelentett. A gönci hordó 180 iccés volt, vagyis 151 literes, míg ma 160 iccés, 136 literes. A tokaji édes borok 80-90%-át vulkáni tufába vájt pincékben érlelik, melyek falát a 9-11 o C-os átlaghőmérsékleten nemes penészgomba (Cladosporium cellare) fedi (Bede B. 2013) Szőlőterületek vulkanikus eredetű területeken A Földrajz Geoinformatika Intézettől kapott adatok alapján Magyarországon a vulkanikus területek nagysága 2059 km 2, amelyből 1003 km 2 - en található borvidék. Ez a vulkanikus területek 48,7 % - át jelenti. Az adatok feldolgozása során földtani adatbázisból leválogattam a vulkáni eredetű területeket. Digitalizáltam Magyarország borvidékeit, majd a korábban leválogatott területekkel összevetettem. A borvidékek-poligonnal levágtam a vulkáni területek poligonját, így egy új shapefile keletkezett, amely azokat a vulkáni területeket tartalmazza, amelyeken borvidék található. Az attribútum táblában feltüntették korábban a területek nagyságát, amelyeket összeadva megkaptam a vulkanikus területek, illetve a vulkanikus borvidékek területének nagyságát (2. térkép). 28

30 2. Térkép Vulkanikus borvidékek (A szerző saját szerkesztése) Azt, hogy a vulkáni területeken főként szőlőtermesztéssel foglalkoznak, két borvidéket kiemelve (Badacsonyi- és Tokaji borvidék) a szőlőterületek digitalizálásával igyekszem bizonyítani. A digitalizálás alapjául egyetemünk Földrajz - Geoinformatika Intézetétől kapott, es EOV topográfiai térképek szolgáltak. A szükséges szelvények kiválasztása után egymás mellé illesztettem azokat, majd lehatároltam a számomra fontos területet egy poligon shape fájl segítségével. Így készült a Badacsonyi borvidék szőlőterületeit bemutató 3. térkép, valamint a Tokaji borvidék szőlőterületeit bemutató 4. térkép is. Alapvetően két különböző, nagy kiterjedésű területtípust különítettem el: ezek a szőlős és fás területek. Mivel mindkét típust feltüntették a topográfiai térképen is, csak a raszteres állományt kellett átrajzolni. Nehézséget az okozott inkább, hogy a területek olykor egymástól jól elkülönültek, máskor viszont foltokban összeértek, ezért auto complete poligonnal is dolgoznom kellett. Amikor átrajzoltam az összes szőlős és fás területet, az attribútum táblában megadott jelölésnek köszönhetően könnyedén szétválogathattam és osztályozhattam az adott részeket. A könnyebb tájékozódás végett a feladat további elemek felvételét követelte meg úgy, mint: utak, vízfolyások és állóvizek digitalizálása. Ahol szükséges és 29

31 lehetséges volt szintén osztályozást alkalmaztam. Főként a vízfolyásoknál voltak szembetűnő változások, ahol a típusukkal a vastagságuk is változott. Az utak és a vízfolyások vonal, míg az állóvizek poligon shape fájlba kerültek elmentésre. A térképeken látható, hogy 2 híres borvidékünk vulkáni talajain a művelt területeken zömmel szőlőtermesztés zajlik ma is. 3. Térkép Badacsonyi borvidék szőlőterületei (Szerző saját szerkesztése) 30

32 4. Térkép Tokaji-borvidék (Szerző saját szerkesztése) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014-ben felmérést végzett a hazai borfogyasztási szokásokról és a kérdéseik közt szerepelt az is, hogy mely borvidékeket ismerik a megkérdezettek. A legismertebbnek a Tokaji, az Egri, a Villányi, a Badacsonyi és a Szekszárdi borvidékek bizonyultak, ami inkább a vulkanikus területen található borvidékek ismertségét jelzi (Darvasné Ördög E. et al 2014). A Gault & Millau gasztronómiai kalauz szerint 2015-ben a 14 legjobb borászat közül 11 vulkanikus területről származott (gaultmillau.hu). A vulkanikus eredetű borvidékeink ismertségét növelheti a világban John Szabó, kanadai Master Sommelier, Volcanic Wines című könyve, mely 9 ország, 22 borvidékét mutatja be, köztük a Balaton-felvidékit-, Badacsonyit-, Nagy-Somlóit- és a Tokajit. A vulkanikus borok szerinte olyan változatosak, mint az éghajlatok, amelyeken a vulkanikus kőzetek találhatók, illetve a szőlőfajták, amiket termesztenek és azon eljárások, amelyekkel a borokat készítik. Közös jellemzőjük, hogy inkább savasak, mint gyümölcsösek, teltek és élénkítenek. A Decanter World Wine a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb borversenye. Az itt díjazott borok jó ajánlást kapnak a nemzetközi 31

33 bornagykereskedők felé. A 2016-os versenyen bor indult, köztük magyar borvidékek borai is. Vulkanikus boraink 24 érmet hoztak el, melyek közt 2 platina és 7 aranyérmes is szerepelt a Tokaji és Badacsonyi-borvidékekről, míg a Villányi, Szekszárdi, Etyek-Budai- és Pannonhalmi borvidékek 17 érmes bora közt csak 1 lett aranyérmes (awards.decanter.com). Szaporodnak azon hazai rendezvények is, amelyek kifejezetten a vulkanikus borokat, borvidékeket népszerűsítik: Vulkanikus Borok Fesztiválja ( Gyöngyöspata), Vulkanikus Borok Kóstolója ( Budapest) A magyar mezőgazdaságban leggyakrabban használt vulkanikus eredetű kőzetek és ásványok A talajképződés során keletkeznek lúgos és semleges mállástermékek, de ha ezek kilúgozódnak a talajszelvényből, akkor a savtermelő folyamatok kerülnek túlsúlyba. Magyarországon a talajtakaró 43%-ban gyengén savanyú (ph 5,5-6,8), 13%-ban erősen savanyú (ph 4,5 alatti). A talajsavanyúság növekedése káros hatásokkal jár, mert csökken a bázikus kationok (Ca, Mg, Na, K) és a tápanyag mennyisége. Romlik a talaj szerkezete, mert tömörödik, agyagásványai szétesnek és penészgombák szaporodnak el benne. Az ilyen talajokon zajló agrártevékenység során tartósan csökken a termés mennyisége és minősége (Micheli E. et al. 2011). Ezért nagy a jelentősége azon vulkáni eredetű kőzeteknek, amelyekkel az ilyen negatív folyamatok megfordíthatók vagy megelőzhetők Alginit A Kárpát-medence kincse egy összetett, komplex talajjavító anyag (Banos J. 1999). A mezőgazdaságban felhasználható talajjavításra, növényvédelemre, valamint hasznosíthatják állattartó telepek, de a vegyipar is (Solti G. 2000). Az alginit vízmegkötő képessége jelentős, hiszen a térfogatával azonos mennyiségű vizet úgy képes megkötni, hogy közben térfogata nem növekszik. Ha a talaj vízkötő képessége nő, megváltozik a víz- és tápanyag- szolgáltató képessége, valamint a hőmérséklete is, ami javíthatja a talajlakók életkörülményeit. A nedves, meleg, agyagos környezetben fokozódik a talajlakó élőlények biológiai aktivitása, 32

34 mely javítja a talajérettséget és a talaj termőképességét is. Mivel csökkenthető, vagy elhagyható az öntözés, ezért egyrészt megtakarítható az öntözőberendezés és az öntözővíz költsége, másrészt elkerülhető a talaj átmosódása és tömörödése. Az alginit által tárolt természetes nedvesség révén a növények víz- és tápanyagellátása egyenletessé válik, mellyel csökkenthető az aszálykár. Ennek főleg az elsivatagosodó homokterületeinken van nagy jelentősége pl.: a Duna-Tisza-közén, Dél-Somogyban és a Nyírségben (Solti G. 2000). A Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát 1981-től végzett kísérleteket, savanyú homoktalajokon vizsgálta talajjavító anyagok hatását. Ezen talajok alacsony humusztartalmúak, laza szerkezetűek és kedvezőtlen vízgazdálkodásúak voltak. Alginitet használva szerkezetük, szervesanyag-tartalmuk javult, a mészbevitel hatására a talaj ph neutrális felé tolódott és javult a vízháztartásuk is. A búza, kukorica, burgonya, lucerna, cukorborsó ültetvényeken terméstöbbletet és a növények szárazságtűrő képességének javulását észlelték (Ágh P. 1985). Réthly Antal már 1925-ben felhívta a figyelmet: Magyarországon mindenkor a szárazságok voltak a legnagyobb csapások ( ) és a szárazság marad, mely ellen való küzdés elsőrendű nemzeti feladat. Stefanovics Pál akadémikus szerint pedig a Közel-Kelet és Észak-Afrika homokvidékein is megoldást jelenthetne az alginites talajjavítás, hiszen jól használható az erózió és az elsivatagosodás megelőzésére, de a kiszáradt területek rekultivációjára is megoldást jelenthetne (Solti G. 2014/c). Az alginit tehát jól hasznosítható a mezőgazdaságban, mert természetes eredetű, környezetbarát fosszilis alga biomassza. Már az első évben képes 20-30%- kal növelni a talaj termékenységét, korábbi érést, nagyobb hozamot és jobb minőséget eredményez. Növeli a talajok kolloidtartalmát, a savanyú talajok mésztartalmát, megváltoztatja kémhatásukat, adszorpciós kapacitásukat és szerkezetüket is (Solti G. 2013). A szőlő- és gyümölcstelepítéseknél, erdei fafajok (tölgy, bükk, fenyő) telepítésénél indító tápanyagként és tartósan is használható, hatása 3-4 éven keresztül tart. Kiváló komposztadalék, de állattelepeken használva jól megköti az istállószagot is. Szerves trágyák kiegészítő kezelésére, vagy azok helyett is használható. Az alginittel kezelt talajokon a fák mintegy 20%-kal gyorsabban nőnek, leveleikben magasabb a kalcium és a nitrogén tartalom, a kártevőkkel szemben ellenállóbbak, így 33

35 kevesebb is pusztul ki közülük. Használatával olyan homokos talajokon is lehetővé vált gyümölcsösök és erdők telepítése, ahol eddig nem, mint például a Duna-Tiszaközén (Solti G. 2013). A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatója, Kapros Judit kertészeti kultúrákkal végzett kísérleteket. Paradicsom, paprika, borsó és bab ültetvényeken figyelte az alginit növényvédelmi hatását talajjavítás, öntözés és permetezés esetében. A paradicsom esetében pulai alginites talajjavítással 18%-ról 6%-ra csökkent a paradicsomvész előfordulása, míg alginites öntözéssel felére-harmadára csökkent a xanthomonasos varasodás és szárazrothadás miatt fertőzött termés. Permetezéssel pedig harmadára-ötödére csökkent a burgonyabogár és a levéltetű mennyisége. A borsó esetében is felére-harmadára csökkent bizonyos betegségek előfordulása: borsó peronoszpóra, borsórozsda, levéltetű. De a bab és a paprika esetében is megfigyeltek hasonlóan kedvező eredményeket, valamint azt is, hogy az alginittel kezelt parcellákon hamarabb következett be a virágzás és az érés is (Kapros J. 1991). Talajjavításra tápanyagpótlással, növényvédelemre lombtrágyázással, istállók klímajavítására és trágyakezelésre kiszórással, de állatgyógyászati anyagként belsőleg is használható, sertéseknél javította a vas felszívódását (Szabó V. 1985). Az alginit nagy adszorpciós képessége, kationkötő és ioncserélő tulajdonsága miatt képes ammóniát megkötni, mellyel javítja az állattartó telepek mikroklímáját. Baromfiketrecekbe szórva az állatok fejlődése kedvezőbb volt: tojásaik keményebb héjúak, nagyobbak lettek, de csökkentette a bélrendszeri betegségeiket és a kannibalizmust is. A juh-, szarvasmarha-, lóistállókban, sertés- és baromfiólakban az alomra szórva csökkenti az ammóniaszintet (1 kg alginit 8-10 g ammóniát képes megkötni), ezzel megszűnik a bűzös trágyaszag és a légyinvázió, de értékesebb a trágya is. Az ammóniával telített alginitet aztán barna erdőtalajra terítve 60%-kal nő a rávetett búza zöldtömege és 70%-kal száraztömege a kontroll barna erdőtalajon nevelthez képest. Előbbi esetben növekedett a búza növény kalcium-, magnézium- és cinkfelvevő képessége is (Solti G. 2013). Az alginitet szerves hulladékkal vagy hígtrágyával komposztálva magas lett a komposzt kötőanyag tartalma, talajtani értéke, szagmentessé vált és lerövidült a komposztálási idő (Solti G. 2013). 34

36 Az alginit alaptrágyaként hatékonyan alkalmazható bármilyen fafajtánál, díszcserjénél, de bogyós gyümölcsöknél is, mint a málna, ribiszke, josta vagy köszméte (Solti G. 2000). A 2 mikron átmérőjű kőzetőrleményt, melyet csak speciális őrléssel lehet előállítani már permetezni is lehet. A gyümölcsösökben ősszel elvégzett alginites lemosó permetezés segíti a fák áttelelését, míg a tavaszi elpusztítja az áttelelt kórokozókat és erősíti a fákat a tavaszi rügyfakadás előtt. Dr. Palik László felvidéki biogazdálkodó levéltetvek ellen használta az alginit permetet, melynek kedvező hatása már 24 órán belül jól látható volt. A Ceglédi Gyümölcskutató Állomáson Surányi Dezső professzor végzett kísérleteket. Mandula- és barackfajtákat 0,5-1,0%- os alginit permettel áprilisban 3-szor permetezve védte a fagytól, így nagyobb volt a gyümölcskötődés és 12-24%-kal több termést takaríthattak be (Solti G. 2014/a). A vegetáció alatt alkalmazott alginites permetezés hatására a levelekben növekszik a vas, réz és cink mennyisége, így a gyümölcsök ízletesebbek és a magasabb kalcium tartalmuk miatt hússzilárdságuk is nagyobb, ezzel eltarthatóságuk hosszabb. Almán végzett kísérletek esetén a hússzilárdság 15-20%-kal volt jobb a kontrollnál, de ellenállóbb volt a tárolási betegségekkel szemben is (Szabó V. 1985). Szőlészetekben is jól ismert az alginit jótékony hatása a tápanyag utánpótlás és növényvédelem terén. Már a vesszők gyökerét is alginit szuszpenzióban tartják az ültetés előtt, illetve telepítéskor az ültetőgödör aljába is kerül belőle, így a növény fejlődése könnyebben megindul. A Balaton-felvidéken számos szőlősgazda alkalmazza már az alginitet, köztük olyanok is, akiknek bioültetvényeik vannak. Izsákon vázsonyi alginitet használtak humuszos homoktalajú, jó termőképességű Izsáki fehér szőlőültetvényben. Ennek hatására a virágok jobban kötődtek, nagyobb lett a fürtök átlagsúlya és 2-3 %-kal nőtt cukorfokuk is. Utóbbiak hátterében az is áll, hogy csökkent a vegetatív növekedés, aminek további előnye, hogy évente három helyett csak kétszer kellett csonkázni az ültetvényen, így a termés mennyisége is nőtt 14,1 %-kal. Dr. Bella Endre szőlész véleménye szerint az alginit használatával felére csökkenthető a permetezések száma, csökkent a peronoszpóra fertőzés, a szőlőlevelek zöldebbek, a must cukorfoka magasabb lett. Ezeket az eredményeket a gércei Szabó Pál is megerősítette, aki 1984 óta használja az alginitet szőlészetében. A látrányi Tóth László, minősített biogazdálkodó szőlészetében is felére csökkent a 35

37 peronoszpórafertőzés, a szőlő cukorfoka pedig 1,0-1,2 egységgel lett magasabb (Solti G. 2013). Az alginit szerepe igen kedvező a környezetvédelem területén is. Tápanyagmegkötő képessége miatt képes megkötni a műtrágyázással talajba került foszfort, nitrogént és káliumot, így kevesebb mosódik be a talajvízbe és az élővizekbe, valamint csökken a kutak nitrátosodása és a tavak eutrofizációja is (Solti G. 2013) Riolittufa A kakashegyi bányából származó bodrogkeresztúri riolittufa főként útépítési és egyéb célra bányászott, osztályozott riolittufa-őrlemény. Mezőgazdasági felhasználásának vizsgálata 1984-ben kezdődött. Talajjavítási célból való felhasználását Köhler Mihály, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének vezetője vizsgálta kutató intézetekkel, mezőgazdasági nagyüzemekkel és magántermelőkkel közösen (Köhler M. 2009). Az 1986-os, több helyszínen végzett, kisparcellás és üzemi kísérletek szerint a riolittufa javította a homok és vályog talajok fizikai tulajdonságait: a laza talajok kötöttebbek, a kötöttebbek lazábbak lettek. A tavaszi munkálatokat 4-6 nappal hamarabb elkezdhették és a lejtős, laza területeken csökkent a csapadék és a szélerózió is. Az őrlemény hatására a talaj jól tárolta a nedvességet, hőt és a tápanyagokat, így a növények tápanyagellátottsága aszályos időben is kiegyensúlyozott maradt. Továbbá javultak a talaj kémiai tulajdonságai is, csökkent a savasodás és a lúgosság mértéke (a riolittufa a ph-t a semleges irányba tolta el). Hatása hasonló a zeolitokéhoz, de zeolittartalma csak 30-40%-os. Makro-, mikro- és nyomelemei igen fontosak a növények számára. Biológiai hatását főként jelentős mikroelem-tartalmának (Ca, K, Zn, Fe, Mg) köszönheti, amit tovább növel 31%-nyi K2O tartalma. Homoktalajaink magnézium- és cinkhiányát így jól pótolhatja. Nincs toxikuselem-tartalma, sőt adszorpciós képessége miatt csökkenti a talaj toxicitását, nem engedi a talajvízbe való nitrát- és foszfátbemosódást (Köhler M. 2014). Javult a növények egészségi állapota, mikroelem-ellátottsága, így erőteljesebben növekedtek és ellenálló képességük is nagyobb lett. A hajtatott és szántóföldi zöldségfélék gyökérállománya tömegesebb lett, a szántóföldiek 36

38 hossznövekedése 5-15%-kal javult, de ez elmondható volt a szántóföldi haszonnövények esetében is (kukorica, búza, napraforgó, dohány, szója, rozs). Tarcalon a szőlőtermés mennyisége nőtt és a must cukorfoka is 10-11%-kal. A hajdúhadházi és újfehértói alma- és meggyültetvényeken pedig 7-27% hajtásnövekedést értek el. Jobban tűrték a fagyot és az aszályt, de hamarabb is értek be és minőségük is jobb volt, valamint a betárolt zöldség-gyümölcs eltarthatósága is növekedett (Köhler M. 2014). Ha szerves trágyával vagy komposzttal együtt alkalmazzák nincs szükség műtrágyára sem, ezért biogazdálkodásban is használható (Solti G. 2000). Az állattartó-telepeken, istállókban helyettesítheti az almot, de felhasználható az almok, híg trágyák, szerves hulladék-melléktermékek szagtalanítására is. Istállókban a takarítást követően 1-2 cm vastagságban terítve segít a bűz- és fertőzésmentes környezet kialakításában. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia hatására lépések történtek a szerves tápanyag-gazdálkodás fejlesztésére, a biomassza komposztálással történő újrahasznosítására. A komposztálás során a riolittufa emeli a komposzt tápanyag- és nitrogén tartalmát, ezzel a jövő szerves trágyája pótolhatja az állatállomány csökkenése miatt kieső istállótrágya mennyiséget (Köhler M. 2009). A kedvező kísérleti eredményeket követően a Földművelésügyi Minisztérium még 1993-ban engedélyezte a riolittufa-őrlemény forgalmazását. Felhasználható lett palántaneveléshez, üvegházi hajtatáshoz, szőlő-és csemetekertekhez, valamint szántóföldi növények termesztéséhez is (Köhler M. 2009). Riolittufa-őrleménnyel Szegeden, a Gazdaság Kutató Intézet Kísérleti Telepén is végeztek kísérleteket 2000 októberében. A riolittufát, mint alternatív termésfokozót vizsgálták különböző őszi búza és őszi durumbúza fajták vetéseiben. Már a növények kikelése 4-5 nappal hamarabb és nagyobb eséllyel történt a kezeletlen kontrollokéval szemben, majd 3-4%-kal magasabbak lettek és 2-3 nappal hamarabb kalászoltak, végül a termésátlag 8,18%-kal nőtt. Szarvason, agyagtalajon végzett hasonló kísérletet az Öntözési Kutató Intézet őszi búzavetésekben. A kiszórt 0,5-1-2 kg/m 2 riolittufa őrlemény hatására 11,1-15,5-22,2%-os hozamnövekedést értek el (Cseuz L.- Köhler M. 2009). 37

39 A Nyíregyházi Főiskola Tangazdasága a nyírtelki Ferenc tanyán végzett hasonló kísérleteket 2013-ban, savanyú homokos és vályogtalajon. A talaj gyenge nitrogén tartalmú volt, valamint egyes mikroelemekből (Zn, Mn, Cu, Fe, Ca) is pótlásra szorult. Így a kalcium és magnézium pótló pétisó és szennyvíziszap kihelyezése után riolittufát szórtak ki a földekre 15 t/ha és 30 t/ha mennyiségben, majd Pioneer PR 37NO1 hibrid kukoricát vetettek el. Az eredmények közül a nedvességtartalmat és a termésmennyiséget figyelték elsősorban (Szabó et al. 2013). A 30 t/ha riolittufa mellett a nedvességtartalom 0,7%-kal csökkent, ami a magas szárítási költségeket figyelembe véve jelentősnek mondható. A termésnövekedés pedig 8%-os volt, ami a riolittufa talaj vízgazdálkodását javító tulajdonságával magyarázható. A kutatók állásfoglalása szerint, ha a riolittufa szállítási költsége nem túl magas, akkor a kevésbé kötött talajokon a használata indokolt (Szabó B. et al. 2013). A riolittufa építőanyagként is fontos a borászatban. Az egri borvidéken sok pincét riolittufába vájtak (pl.: Kőlyuktetői pincesor), mert időtálló, kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező anyag. A pincék mikroklímája különleges, hiszen o C-os állandó hőmérsékletet és magas páratartalmat biztosít, így a falakon nemespenész is megtelepedhet. Kiváló hely hát a fahordós, természetes borok készítéséhez (Bede B. 2013). Riolittufa az anyaga a Bükk déli peremvidékein található 5-16 méter magas, süveg vagy kúp alakú sziklaalakulatoknak is, amelyekben ember által készített bevágások, fülkék vannak. Saád Andor, miskolci orvos kutatásai (1963, 1972) szerint ezeket a sziklai méhészek kaptáraknak használhatták, ezért lett a nevük kaptárkő, amelyek közül talán a szomolyai kaptárkövek a legismertebbek (Kárász I. 2005) Zeolit A zeolitok talajjavító hatását Mátyás Ernő geológus 1974 óta több évtizeden át tartó vizsgálatai alapján ismerhettük meg. Mint kiderült, ioncserélő képességük miatt stabilizálják a talaj ph értékét, így a savanyú talajok ph értékét a neutrális felé módosítják. De képesek a lúgos alkálifém koncentrációjának csökkentésére is, ezért a savanyú és a szikes talajok javítására is használhatók (Mátyás E. 2008). 38

40 Víz adszorpcióra képes vázszilikátjai a talaj vízháztartását javítják, mert már az alacsony nedvességtartalmú levegőből is képesek felvenni a nedvességet, amit csak magasabb hőmérsékleten adnak le. A homokos talajokba beszántva, akár 40%- kal is növelhetik a talaj víztartalmát. Javítják az erősen kötött talajok levegő-és vízátjárhatóságát. Normalizálják a talaj hőmérsékletét, hiszen melegben vizet adnak le és hűtik a talajt, éjszaka viszont a levegőből vizet vesznek fel és melegítik azt. Egyes típusaik a talaj nitrogén tartalmát, míg mások nyomelemtartalmukat stabilizálják megszüntetve ezzel a növények hiánybetegségeit és növelve termésük minőségét. Hígtrágyával vagy barnakőszénnel, lignittel keverve kiváló talajjavítók homoktalajokon. Számos más felhasználási lehetőségük is van, mint például: mikroelemtrágyaként, mezőgazdasági szennyvizek derítőanyagaként vagy növényvédő szerek hordozóanyagaként. Használhatók fóliasátrakban, konyhakertekben, mezőgazdasági területeken, de gyepfelületek gondozására is. Akár 10-15%-os terméshozam növekedés is elérhető zeolit termékekkel (Mátyás E. 2008). Más talajjavítókkal ellentétben (pl. mész) nem aprózódik fel, megtartja alakját és abszorpciós képességét. A gyökerek közelében tartja a fontos tápanyagokat. A természetes zeolitok porózus felépítése segíti a talajt levegősen és nedvesen tartani (E. Polat et al, 2004). Előnyös tulajdonságait manapság már az állattenyésztésben, de az embergyógyászatban is igyekeznek hasznosítani. Képesek a biogén gázok valamint egyes baktériumok (Staphylococcusok, E.coli) megkötésére úgy, hogy a gazda szervezeteket nem károsítják. Táplálékadalékként képesek a hiánybetegségek megelőzésére, de emésztés szabályozó hatásuk is van. A kalcium forgalom segítésével javul az állat ellenálló képessége, toll- és szőrnövekedése, valamint a húsés tojás minősége. Jól használható az almok szárítására, bűztelenítésére is (Mátyás E.2005). Amint azt a 8. kép mutatja, kisállattartásban is felhasználható, melynek előnyeit saját otthonomban is megtapasztalhattam. A megszerzett ismereteket felhasználva az elhasználódott almot kiskertünk komposztjába keverjük annak tápanyagdúsabbá tételére. 39

41 8. Kép Zeolitos macskaalom (Szerző saját fotója) Zeolitot a Tokaj-hegységben, Mádon, Rátkán fejtenek, de Nógrádban és a Mecsekben is. Zeolit vagyonunk jelentősnek mondható, mintegy 150 millió tonna (Solti G. 2000) Perlit Jelentős mikroelem-tartalma miatt jól használható talajjavításra, valamint palántanevelés és dísznövény termesztés esetében is, mert földkeverékként olyan közeget teremt, ami a gyökerek számára könnyen elérhető. Növényháztartásra gyakorolt hatását paradicsomon tesztelték pozitív eredménnyel (Anda A. 2003). Használják még hígtrágya kezelésére, valamint növényvédő szerek hordozó anyagaként, illetve a környezetvédelemben szűrőanyagként. Magyarországon a Tokaji-hegységben, Pálházán bányásszák (Solti G. 2000) Bazalt Évszázadokkal ezelőtt a németországi Eifel-hegység vulkáni területén egy Maria Laach-i páter megfigyelte a bazalt termékenységnövelő képességét. Ezt követően a kolostor homokos talajú kertjének földjét lávahomokkal trágyázta meg, melyen aztán jó termést kapott (Solti G. 2013). 40

42 Egy 1872-ben írt szakcikk szerint egy másik német területen bazaltslotterből képződő útisárt használtak trágyázásra, ami szintén sikeres volt. A németországi Botzenberg bazaltbánya környékén pedig azt figyelték meg, hogy a fő szélirányba eső mezők füve mindig dúsabb, amiről feltételezték, hogy a bányából kikerülő finom kőzetpor okozza (Solti G. 2013). A bazaltláva talajjavító hatására 1909-ben már Justus Liebig, a talajtan atyja is felhívta a figyelmet a Vezúv környéki termékeny földek kapcsán (Solti G. 2013). Magyarországon vulkáni hegységeinkben vannak a legjobb bortermelő területek. A bazalt is jó talajképző, mert a rajta kialakult talajok őrzik a meleget és jelentős a mikroelem-tartalmuk. Erre azonban egy alföldi gazda Dobrovits László figyelt fel, mert azt látta, hogy a bazalt borítású út mellett termesztett növények sokkal fejlettebbek, mint az úttól távolabbiak ben egy szikes talajon ki is próbálta a bazaltporos talajjavítást, mely után a talaj művelhetősége, szerkezete javult és bővebb termést kapott ban kísérletet végzett, melyben dunántúli (diszeli, uzsai és sümegi) bazaltőrleményekkel javította parcellái talaját, míg a kontrollparcellán 40%-os kálisó-műtrágyát használt takarmányrépa ültetvényein. Már az első évben észlelte, hogy a bazaltporral kezelt parcellák terméshozama elérte a kontroll parcelláét, melyet a második évben már 5-9%-kal meg is haladtak. A bazalttal csökkenthető a talajok elsavanyodása, nagy kálium tartalma miatt nincs szükség káliműtrágyára, egyéb elemei, mint a szilícium, foszfor, magnézium, és kalcium, valamint nyomelemei: a vas, réz, kobalt, mangán és cink pedig a jó termést biztosítják. A nátrium kötött formában van jelen, így nem károsítja a növényt. Jól alkalmazható sportpályák füvénél is, mert dúsabbak lesznek, később száradnak el és jobban tűrik az igénybevételt is (Solti G. 2013). Bazaltlisztes talajjavítási kísérleteket 1985-ben sikerrel végzett még Peter F. C. Wolf is burgonya, szamóca és bogyós termésű gyümölcsfa ültetvényein. Tapasztalata szerint a bazaltliszt nagy szilícium tartalma a növények leveleinek felhám sejtjeiben dúsult fel, így ellenállóbbak lettek a gombákkal és más kártevőkkel szemben. Előnye, hogy nem lehet túladagolni, hatása tartós és egyenletes, mert a növények a szükségleteiknek megfelelően használják fel (Peter F. C. Wolff 1985). Nyugat-magyarországi erodált talajokon, az alföldi futóhomokon és szikes talajokon, de kiskertekben is használható. Durvább bazalttörmeléket szórva a talajra 41

43 védi azt a kiszáradástól és az eróziótól, de javítja a szerkezetét is (felsőbb része porózusabbá válik). Segíti a talaj légzését, sötét színe miatt pedig melegíti a talajt, mely estére akár 6-8 o C-kal is melegebb lehet. Felhasználják állattartó telepeken az alomra szórva, mely javítja a trágya minőségét és az istálló klímáját. Komposztba keverve pedig elősegíti a komposztálódás folyamatát (Solti G. 2013). Működő vagy felhagyott bazaltbányák találhatók a Dunántúlon Diszelben, Uzsán, Zalahalápon és Sümegen (Solti G. 2014/b) Vulkanikus kőzetek használata egy biogazdaságban Vulkáni anyagaink kísérletekkel bizonyított kedvező hatását leginkább az ökológiai gazdálkodást folytató biogazdaságok használják ki, ami országosan kb ezer hektárt, a termőterület 3%-át jelenti. A biogazdálkodás egységes uniós szabályok szerint főként a kis-és közepes méretű családi gazdaságokban zajlik. A termelési szerkezetre jellemző, hogy a rét-legelőgazdálkodás és a szántóföldi termelés dominál. Kevesebb környezetterheléssel jár mérsékeltebb vegyszerhasználata miatt, így nagyobb a kézi munkaerőigénye, mellyel növeli új vidéki munkahelyek teremtését (Dr. Mezei D. 2015). A Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért célkitűzései közt szerepel a biogazdaságok területének 6,5%-ra emelése, az állatállományuk megduplázása valamint a közétkeztetésben a bioalapanyagok felhasználásának 30%-ra emelése is ( Számos gazdálkodót megkerestem a közeli megyékben, de csak néhányuk jelezte, hogy ismeri ezeket a vulkáni anyagokat és még kevesebben voltak azok, akik használják is. Egyikükhöz, Rózsa Péter biogazdálkodóhoz el is látogattam, aki a Balmazújváros melletti Virágoskút Biogazdaság vezetője, mely családi vállalkozásként működik. 25 hektáros gazdaságának területén mészlepedékes csernozjom, szikes gyep és homok található, melyben talajjavításra biogazdálkodóként 1999-től gércei alginitet és bodrogkeresztúri riolittufát használ ömlesztett formában. Ezen anyagok ökológiai gazdálkodásbeli felhasználási lehetőségeire Köhler Mihály hívta fel a figyelmét. Termeszt fóliasátrakban zöldségés fűszernövényeket, gyümölcsösében almát, kajszit, szilvát, szőlőt, fekete ribizlit és 42

44 szamócát, valamint a szántón takarmánynövényeket, kukoricát, babot és tököt. Számára a fontos az egészséges, nagy beltartalmú termés. Az általa termelt paprika a tövön érik szép lassan, így C-vitamin tartalma 107 mg is lehet 100 grammonként, míg másutt csak harmada ennek. Jó minőségük miatt zöldségei hetekig betárolhatók. Padlizsánja annyira ízletes, hogy fűszerezést sem igényel főzéskor. Gyümölcsösének telepítésekor az ültető gödrökbe 10 kg riolittufát használt és akkora fái nőttek, hogy a normál fatávolságot kétszeresére kellett emelnie. A 9. kép a Virágoskút Biogazdaság bejáratát ábrázolja, háttérben a központi épülettel. 9. Kép: Virágoskút Biogazdaság (Balmazújváros határában, 2016, a szerző saját fotója) A hortobágyi Vókonya pusztán állattartással is foglalkozik, ahol a halaktól az őshonos szárnyasokon keresztül a négylábúakig számos faj megtalálható (ló, szamár, bivaly, szarvasmarha, szürke marha, rackajuh és mangalica is). Szarvasmarhái csak 10 liter tejet adnak naponta, de annak beltartalmi értéke kiváló. Az állatok almozásához is használ riolittufát, amit aztán a komposztba kever és végül a növényeit trágyázza vele. Ezzel megvalósul a dinamikus biogazdálkodás a gazdaságában, ahol a zárt körforgásban talaj, növény, állat és az ember egyensúlyban, harmóniában élhet. 43