A fokhagyma termesztés technológiája. Készítette: Csordás Csaba Növényszerviz Fejlesztő és Szolgáltató Iroda Maroslele

Átírás

1 A fokhagyma termesztés technológiája. Készítette: Csordás Csaba Növényszerviz Fejlesztő és Szolgáltató Iroda Maroslele 2010

2 A fokhagyma igénye: Nyáron a magas hőmérsékletet jól viseli, de a meleg a beérést jelentősen sietteti. A kisebb árnyékot is elviseli. Vízigénye nem nagy, többnyire öntözés nélkül termesztik. A termés azonban jelentősen növelhető, ha a tenyészidőben szárazság esetén 2-3 alkalommal 30-40mm-es vízadaggal öntözzük. A tavaszi változat mészben szegény, réti agyagtalajt kedveli. Őszi változat lazább öntés és mezőségi talajokat kedveli magas mésztartalommal. Friss istállótrágyát ne adjunk alá, mert ez a tárolhatóságát rontja. Önmaga és más hagymafélék után ne kerüljön, csak 5 év után, legjobb a korán lekerülő növényfajták. Általában kalászosok jó előveteménynek számítanak. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elővetemény. Talajelőkészítés: Elővetemény után tarlóhántás, tarlóápolás. Tarlón az évelők irtása és az alaptrágyák kijuttatása. A talaj egyenletes, aprómorzsás előkészítése fontos, ősszel lényeges a terület elművelése, szántás lezárása. Kiültetés: Ültetés előtt a fejeket gerezdre szedik. A jelenleg termesztett fajtákat gerezdekkel szaporítjuk. Őszi fokhagyma Kiültetés: szeptember október. Fontos az optimális kiültetés a fagykárok és a gyomosodás miatt. Őszi változat optimális ültetési ideje október közepe. Túl korai ültetés esetén nagy lombot nevel a növény és megviseli jobban a tél. Megkésett ültetés esetén pedig gyenge lesz a gyökeresedés és felfagyhat a növény. Tavaszi fokhagyma Fontos a szaporítóanyag 10 Celsius fok alatti tárolása, mert csak így ad jó termést. Tél végén, kora tavasszal kell kiültetni: február vége március eleje. Ültetés kézzel ill. dughagymaszóróval történik cm sortáv, 6-12 cm tőtáv. A tőállomány ezer között változik hektáronként, ami 8-10 tövet jelent folyóméterenként. Szaporítóanyag szükséglet tavaszi változatnál 7-10 q/ha, őszi változatnál q/ha. Növényápolás: A fokhagyma kézi igényes növény. Ültetés után láncboronálással van a terület lezárva. Őszi változatnál, főleg gépi rakás után szükséges lehet a hengerezés. Ültetés után talajherbicidet, pendimetalint (Stomp Super, Stomp Aqva, Pendigan) szoktak a talajra permetezni alap gyomirtó szerként. Kezelés után bemosó csapadék szükséges a megfelelő gyomirtó hatás eléréséhez. Tenyészidőszakban fontos a tolikapálás, kézi gyomlálás, gyommentesítésen túl nagy szerep van a vízkészlet megóvásában, talajlazításban, cserepesedés megszüntetésében. Hagyományos termesztésnél a sorokat feltöltik, így egy kis bakhátat képeznek. Egyes termelők sekély rotálást végeznek és gépi sorközművelés is alkalmazott nagyobb területeken. Tápanyag visszapótlás Tápanyag igényére magas nitrogénigénye jellemző elsősorban. Foszforigénye is magasabb, mint a zöldségfélék átlagos igénye. Fajlagos tápanyagigénye valamivel magasabb a vöröshagymáénál. Komplett tápanyagellátása a szabadföldi hagymatermesztésben általában alkalmazott technológiával oldható meg. A szakszerű ellátás a beltartalom és tárolhatóság miatt különösen intenzív termesztésben meghatározó tényező. A szakszerű, jó tápanyagellátás az egyre erősödő növényegészségügyi problémák elkerülésének is alapja. - Őszi fokhagyma tápanyag visszapótlása: Az őszi fokhagyma tavasszal gyorsan fejlődésnek indul, ezzel a tápanyagfelvétel fő időszaka májusra esik. - alaptrágyaként az összes mennyiség 30%-át - fejesedés kezdetén az összes mennyiség 40%-át - Fejesedésben az összes mennyiség 30%-át Összes hatóanyag mennyisége a következő: - Nitrogén: 120 kg - Foszfor: 80 kg - Kálium: 100 kg - Kén: 40 kg tiszta hatóanyag hektáronként.

3 - Tavaszi fokhagyma tápanyag visszapótlása: A tavaszi fokhagyma termésképződése, a fő tápanyag felvételi időszaka, június hónap. Ez a fokhagyma kerül téli tárolásra, tehát magasabb szárazanyag tartalmúnak, jobb minőségűnek kell lennie. A tápanyag utánpótlásban ezt harmonikus tápelem arány biztosításával valósíthatjuk meg. Az 1:1,2-1,4 N/K-nak arányával a tárolhatóságot, a jó minőséget alapozzuk meg. - alaptrágyaként az összes mennyiség 30%-át - fejesedés kezdetén az összes mennyiség 40%-át - fejesedésben az összes mennyiség 30%-át Összes hatóanyag mennyisége a következő: - Nitrogén: 100 kg - Foszfor: 80 kg - Kálium: 60 kg - Kén: 30 kg tiszta hatóanyag hektáronként. Lombtrágyázás: A célirányos kezelések a várható, vagy bekövetkezett élettani zavarok, stressz helyzetek és mikroelem hiányok megelőzésére, kezelésére szolgálnak. A lobtrágyázás fontos kiegészítése az egyéb tápanyag-utánpótlási formáknak. A növényvédelemmel egy menetben kijuttatott komplex lombtrágyázás rendkívül eredményes: - mindig összetett, mikroelemelekkel dúsított lombtrágyát használjunk - a kéntartalmú lombtrágyát részesítsük előnyben - használjunk tapadó szert, kivéve az olajos kondícionáló készítmények A kénre igényes növény, mivel az allil vegyület alkotórésze a növényben és minőséget és eltarthatóságot javítja. Összetett lombtrágyák segítik a növényt az aszályos időszakok átvészelésében, és a növény kondícionálók is pozitív hatással vannak a növény fejlődésére. (Pl.Amargerol Prémium, Herbal, Wuxal Ascofol) A tenyészidőszak végén a nitrogéntartalmú lombtrágyák használatát mellőzük. a tenyészidőszak végén, viszont a kalciumos lombtrágyák pozitívan hatnak a minőségre és a tárolhatóságra. Természetes baktériumtrágyák használata: A használatával egyenletesebb a kelés a tenyészidő folyamán. A kezelt terület üdébb zöld és a vízállást is jobban elviseli. Reálisan 8%-os termésmennyiség növekedést lehet realizálni. A méret kihozatal is nagyon jó eredményt hozhat. A tarló-, szár- és gyökérmaradványok (pl. kalászos gabona, repce, napraforgó, kukorica) bontását felgyorsítják, a légköri nitrogén megkötésével megakadályozzák a pentozán hatás kialakulását, így könnyebben megművelhetővé válik a természetes tápanyaggal nagymértékben gazdagított talaj. Az 1 hektárra jutó nyereség jelentős, mert használata legalább 1/3-os költségmegtakarítással jár a műtrágya felhasználással szemben. Eredményesen használhatók: Natur Micro, Bioego. Öntözés: Nagy melegben, főleg hideg kútvíz esetén csak éjszakai öntözést lehet alkalmazni. Tenyészidőszak alatt mm vízigénye van, de ez párologtatástól és felmelegedéstől függ. Fejesedés időszakában a legnagyobb a vízigénye a növénynek. Szedés előtt 2 héttel az öntözést be kell fejezni. Károsítók, növényvédelem: - Talajlakó kártevők: Pattanóbogarak, cserebogarak: Főleg berágásokra érzékeny a fokhagyma, mivel így sebzéseken keresztül utat kapnak a talajlakó gombák is. Védekezés: Forse 10 CS, vetésváltás, - Szárfonálférgek: A fokhagyma egyik legveszélyesebb kártevője. A nedves talajon mozgékony 1 mm hosszú nematóda a talajhoz közeli légzőnyílásokon jut be a növénybe. A növény sárgul, szivacsos szerkezetű lesz a gyökérrész, teljesen elpusztul. Korai fertőzés a szaporítóanyagból, kései a tenyészidőszak alatti fertőzésből alakul ki. Nem ritka a 40-60%-os tőpusztulás sem. Védekezés : Danadim Progress, Arthrobotrys oligospora gombával

4 - Gyökératkák: A fokhagymafej elpusztuló gyökérrészen, kis szabálytalan járatokban barnás színű rágcsálék között találhatók az állatok. A fertőzést a lombozat lilás elszíneződése is jelezheti. Tárolás alatt is szaporodnak. Védekezés: Danadim Progress, Calypso 480 EC - Hagyma levélatka: A tárolt hagymán barnás rücskösség látható. Csírakori fertőzéskor akár tőpusztulást is okozhat. A duggatásra szánt szaporítóanyag esetén nem ritka a fokhagymagerezdek % közötti fertőzöttsége. A levélatkák elleni korábbi kedvező tapasztalatok alapján a kéntartalmú készítmények jöttek elsősorban számításba, melyek munkaegészségügyi szempontból (kézi duggatás) is megfelelnek. Védekezés: Danadim Progress, Calypso 480 EC, gyérítés: Thiovit Jet - Fokhagyma lepke: A népnyelv csak hagyma kukacnak nevezi. A fejlett hernyók telelnek át a talajban egy-egy hosszabb cső végén készített, pogácsa lakú üregben. A lepke április végétől rajzik és a fokhagyma szára mellé rakja petéit. A vöröses színű hernyók berágják magukat a fej belsejébe és ott fejlődnek ki. Védekezés: Danadim Progress, Calypso 480 EC, Cyperkill Max, Cythrin Max, Karate Zeon 5 CS - Hagyma-aknázólégy: A hagymaleveleken szabálytalan alakú, ezüstfehér járatok láthatók. Pupárium (bábbölcső) alakban a talajban telel. Védekezés: Danadim Progress, Calypso 480 EC, Cyperkill Max, Cythrin Max, Karate Zeon 5 CS - Készletmoly: Kívülről a fej egészségesnek látszik, de szétbontva belső gerezdek teljesen ki voltak odvasítva. E kártétel sokáig kertészcsomóban felaggatott őszi fokhagymán volt tapasztalható. Tavaszi fokhagymán a károsítás mértéke elmarad az őszi fokhagymán tapasztalttól. A korszerűtlen, rosszul szellőztetett, sötét raktárakban, a hosszabb ideig tárolt terményekben szaporodik el tömegesen. A párás, meleg mikroklíma tömeges elszaporodását nagymértékben elősegíti. Kizárólag a lárva károsít. Védekezés: Raktárak fertőtlenítése, rovarhálók alkalmazása, illatanyag riasztás. /PlantaForce Protect/ - Dohánytripsz: A fiatal leveleket szívogatják. Száraz meleg időben károsítanak. A növényt megmozgatva, fehér kis repülő rovarok láthatók. a növényt gyengítik. Védekezés: Danadim Progress, Calypso 480 EC - Vírusok: Hazánkban gazdasági viszonylatban négy vírus jelentős - Fokhagyma közönséges rejtett vírusa (GCLV): A leggyakrabban fellépő vírusbetegség. Általában külső jelek nélküli leromlást okoz. Önmagában tünetet nem okoz. 90% -os fertőzöttség nem ritka tavaszi hagymában. Levéltetvekkel, valamint szaporítóanyaggal terjed. - Hagyma sárga törpülés vírusa (OYDV): A tünetei levélen sárga csíkok, szaporítóanyaggal terjed, de mechanikai sérülésekkel is átvihető. - Salottahagyma rejtett vírusa (SLV): Főleg tavasz fokhagymán fordul elő és többi vírus hatását erősíti. - Poréhagyma sárga csíkosság vírusa (LYSV): Jelentősége fokhagymán kisebb. Vírusok elleni védekezés: Főleg egészséges szaporítóanyag használat és tőszelekció, beteg egyedek eltávolítása. - Gombás betegségek: Tárolási- és csírakori betegségek: - Szürkepenészes rothadás: A tenyészidő végén károsít. Szürke penészgyep telepekről könnyen felismerhető. - Fuzáriumos rothadás: Főleg a tenyészidő végén károsít ha meleg csapadékos az idő. Beteg növény rothad könnyen kihúzható. Gyengültségi parazita, a talajlakó kártevők által okozott sérüléseken fertőz be. Kötött levegőtlen talajokon gyakori. - Penicilliumos rothadás: Gerezdek aszottak. Csak egészséges terményt tároljunk. A gépi szaporítóanyag bontás törés még jobban elősegítette a bajt. Külföldi szakirodalmi adatok alapján is a sérülések, repedések a legnagyobb fertőzési helyei a Penicilliumos rothadásnak. A törő és roppantó gépre került gomba szaporító képletei pedig kenődtek a többi esetlegesen egészséges gerezdre is. - Szklerociumos rothadás: A gyökereket fertőzi, beteg hagymát penészgyep borítja. Védekezés gombás tárolási-és csírakori betegségek ellen: Tőválogatás, csávázás: Royalflo, csírázási erély erősítés: Mikromax

5 Egyes korai külföldi eredetű fajtáknál botritisz fertőzés léphet fel a hagyma kezdeményen. Feltétlen meg kell mozgatni a talajt, mert ezzel is egy szellősebb talajállapotot hozunk létre, a kis hagyma növényeknek. Baktériumos betegségek: - Lágyrothadást okozó baktériumok: Főleg akkor fordul elő amikor csapadékos az idő érés idején, de túlzót nitrogén trágyázás is segíti kialakulását. Védekezés baktériumos betegségek ellen: Betakarítás után termés alapos szárítása és tenyészidő végén kerülni N trágyázást. Gyomirtás, gyomnövények: Szinte az összes szántóföldi gyom megjelenhet a fokhagyma táblákon. Gyomirtás: Gyomirtása sok gondot jelent, mert még a betakarításkor is gyommentesnek kell lennie, s ugyanakkor nincs gyomelnyomó képessége, ritka lombozata miatt. Az egész vegetációs időben kapálással vagy vegyszeres gyomirtással kell biztosítani a gyommentességet, melyre főleg fejlődésének első hónapjaiban nagyon érzékeny. A tábla lehetőleg évelő gyomnövényektől mentes legyen. Mechanikai: Ültetés után, kelés előtt a kelő gyomokat sodronyboronával jól kiirthatjuk. Kelés után cm-es állománynál könnyű fogassal gyéríthetjük a gyomokat. Boronával és fogassal a talajt porhanyíthatjuk. A tenyészidőszakban 2-3-szor kapálásra van szükség, mely kézi és gépi eszközökkel is lehetséges. b. Vegyszeres gyomirtás: Alap gyomirtószerként a pendimetalin tartalmú (Stomp Super,Stomp Aqva, Pendigan 330 EC) áll a rendelkezésre. Száraz időjárás esetén, a gyomirtó szer a permetezés utáni öntözést meghálálja. A biztonságos felhasználás érdekében ne feledkezzünk meg arról, hogy alacsony szervesanyag tartalmú, laza talajon kisebb dózist használjunk. A fokhagyma igen érzékeny minden állomány gyomirtóra így csak végső esetben kerüljön ezek használatára sor. Élettani jelenségek: Fokhagyma Üvegesedése, viaszos összeomlása: A külföldi szakirodalom viaszos összeomlás (waxy breakdown) néven említi. Az érintett gerezdek borostyán sárgák és áttetszőek ragacsos, puha, zselészerű szövetekkel. Később a gerezdek sötét sárgára változnak és összeaszalódnak a fejen látható változás nincs, csak a szétbontás után láthatók a tünetek így igen soká rejtve maradhat a károsodás. Raktározás során akár %-os kár is jelentkezhet egyes esetekben. A probléma ebben az esetben mindenképpen élettani, ami a betakarítás-kori extra magas hőmérséklettel van összefüggésben. A rossz szellőzés és az alacsony oxigénszint a tárolás során is okozhat problémát. De mindenképpen jelentősebben jelentkezik ha zöldszáron géppel van betakarítva a hagyma úgymond nyersen nagyobb víztartalommal és nincs kialakulva a meszesedés a héjszerkezetben. A fokhagyma betakarítási időszakában a magas hőmérséklet miatt a talaj felső rétege akár 50 C -os is lehet. Ilyen körülmények között a viszonylag magas nedvesség tartalommal rendelkező hagymafej is átmelegszik és mivel éjjel sem hűl 25 C alá a hőmérséklet, folyamatosan hő soknak van kitéve. Tudni kell, hogy a fokhagyma gerezd egy módosult rügy ezért mindegyike különálló növényként viselkedik, másként reagálnak a szélsőséges körülményekre és egyes esetekben a tápanyag és egyéb anyagok feltöltöttsége is különböző. Ez a magyarázata annak, hogy csak bizonyos gerezdekben történik meg a szerkezeti összeomlás. Megfigyelések azt támasztják alá, hogy a hagyományos, régóta itt termesztett fajták /Gk Lelexir/ kevésbé érzékenyek, mint a nyugat-európai intenzív fajták. Növényvédőszerrel nem lehet védekezni ellene, de egyes növénykondicionálókkal és lombtrágyákkal mérsékelni lehet a jelenséget. Valószínűsíthető hogy bizonyos tápanyagok hiánya illetve nem megfelelő aránya is erősíti a jelenséget. Ezek tisztázására próbálunk kísérleteket beállítani. Belső csicsókásodás: Akkor figyelhető meg az elváltozás, ha csapadékmentes és hűvös időszakot csapadékmentes és hűvös időszakot hirtelen sok csapadék követi. A hagymafejben külön kis növénykék figyelhetők meg.

6 Fokhagyma növényvédelme Javasolt védekezés Időpont III IV V VI VII VIII IX Növény fejlődésmenete Csirakori betegségek Talajlakó kártevők Szárfonálféreg Tripszek Hagymalevélatka Fokhagymalepke Rozsdabetegségek Gyomnövények csordás csaba Betakarítás: A túlzott öntözés csökkenti az eltarthatóságot. A túlzott N-trágyázás hatása, hogy csökken a baktériumos fertőzéssel szembeni ellenállás, így romlik a tárolhatóság is, de a bőséges K ellátás javítja azt. Az őszi és tavaszi változat betakarítása között pár hét eltérés van. Az érés jelei lombozat sárgulása, a héj kevésbé nedves, nem lágy, hanem papírszerű (meszesedik). A fokhagymának általában 9-10 levele van. A tízedik levélnél képződik a kacslevél, amely az érési folyamatot jelzi. A betakarítás időpontja nagyban befolyásolja a takarólevelek épségét. a növény akkor érett a szedésre, amikor a lombozat 75-80%-ban megbarnul. Túl korán kiszedett hagymát a nap megégetheti, üvegesedhet. A fokhagymát eredetileg fokhagymaásóval szedték fel, újabban kistraktorral emelik ki. A felszedett hagymát rendre lerakva szárították, majd csomókba kötötték. Általános a sorok L-késsel való fellazítása (kihúzatása), ezután kézzel történik a hagyma kihúzása és szellősen talajra rakása. Pár nap utóérlelés után kertészcsomókba kötik a hagymát és így történik a beszállítása, utóérlelése, tárolása. Renden, ha megázik, át kell fordítani, mivel így befeketedhet a földdel érintkező oldala

7 Tárolás, feldolgozás: Szellős helyen történik a tárolás kúpokba, vagy csomónként felaggatva. Az áruelkészítés a szár és a gyökér visszavágásából, a külső, szennyezett burokhéj eltávolításából áll. Az értékesítés zölden és szárazon történik. Zöldvágottan száranként, szárazon méret szerint válogatva raschelzsákban történik az értékesítés. A tisztításkor eltávolítjuk a fokhagyma szárát és bajszát. Ezt követően megtisztítjuk a koszos héjazattól, amit egy pucolókés segítségével oldunk meg. A tisztítás után osztályozunk. Az őszi fokhagymánál a következők alapján: - szaporítóanyagnak szánt hagyma: ebben az osztályban azok a hagymafejek találhatók, amelyek szép kerekek és kifogástalan minőségűek. Külön gondot kell fordítani az üstöke felül sárgás elszíneződést mutató egyedek kiválogatására, mivel ezek szárfonálféreggel fertőzöttek lehetnek. - ipari minőség: ebbe az osztályba kerülnek azok a hagymák, melyek nem érik el a minimum átmérőt vagy esetleg gerezdhiányosak. - 3 cm átmérő alatti, cm átmérő között, - 4 4, 5 cm átmérő között, - 4, 5 5 cm átmérő között, cm átmérő között, - 6 cm átmérő feletti. A tavaszi fokhagymánál a következők alapján: - szaporítóanyagnak szánt hagyma: ebben az osztályban azok a hagymafejek találhatók, amelyek szép kerekek és kifogástalan minőségűek. - ipari minőség: ebbe az osztályba kerülnek azok a hagymák, melyek nem érik el a minimum átmérőt vagy esetleg gerezdhiányosak cm átmérő alatti, - 3 3,5 cm átmérő közötti, - 3,5 4 cm átmérő közötti, - 4 4,5 cm átmérő közötti, - 4,5 5 cm átmérő közötti, - 5 cm átmérő felett.

8 Irodalom: 1. Botos Gy., Füstös Zs. (szerk., 1987): Hagymafélék termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. 2. Budai Cs., Kiss A-né, Regős A-né(1999):A fokhagyma növényvédelme, Növényvédelem 1999/35. szám. 3. Budai Cs., Redős A-né, Szeredi A. (1997): A hagyma levélatka (Aceria Tulipae) előfordulása fokhagymában. Növényvédelem 1997/33. szám. 4. Tulipán levélatka (Aceria tulipae) elleni védekezés fokhagymában. Budai Cs. - Regıs A.-né - Szeredi A. 5. Csordás Cs. (2010): Maroslele növénye a fokhagyma. Maroslele Község Önkormányzata 6. Csordás Cs. (2014): Fokhagyma Üvegesedése, viaszos összeomlása. 7. dr. Mártonffy B. (szerk., 2000): Hagymafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 8. dr. Mártonffy B. (szerk., 1995): Hagymafélék. OLITOR szaktanácsadó és inf. Szolgálat, Budapest. 9. Forrai Attila (2011) Fokhagymatermesztés bemutatása egy maroslelei kisgazdaságban. 10. Füleki L. (szerk., 1996): Fokhagymatermesztés technológiája. Hagyma terméktanács, Makó 11. Szabó I. (2002): A hagymafélék termesztése. Szaktudás Kiadó Ház. 12. Tóth F. (1997): Makói hagymáskötetek. Dornbach és Magony Bt. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű, nem tekinthető hivatalos szaktanácsadásnak. Mindig kövessük a használt növényvédő szer címkéjén található utasításokat! 2017-évi érvényes engedélyokiratok lettek felhasználva. A fenti technológiai ismertető szerző szellemi tulajdonát képezi. A technológia mindennemű sokszorosítása és felhasználása csak a szerző hozzájárulásával valósulhat meg. csordás csaba