véget harántosan elmetszeni: azt lehetne következtetni, hogv a nagyobb fás felület veszi fel a vizet. Minthogy azonban a harántos metszéssel a

Átírás

1 Különfélék. Fordítva ültetett növények. Az E. L. m. é. XI. füzetében a különfélék rovatában R tz ismertetvén Kuy botanikusnak íbrditva ültetett növényekkel végbe vitt kísérleteit, azon kivánatát fejezi ki, hogy nem volna érdektelen eme kísérleteket könnyen gyökeredző fanemeinkkel, mint fűz és nyárfával eszközölni. Ez már megtörtént; még pedig teljes sikerrel, a királyhalmi szakiskola csemetekertjében év tavaszán az intézetnek jelenlegi ideigl. igazgatója, akkori segédtanár Chrenóczy Nagy Antal jelenlétében ép a fönnebb emütett czélból a szakiskola növendékeivel eldugványoztattam néhány jegenyenyárfaágat, megfordítva dugdostatván azokat földbe. A dugványok jó része megfogamzott, s a mult év szeptember havában még meg volt a dugványozás helyén. Az eldugványozottak és a megmaradottak számára nem emlékezem. Utóbbi lehet 5 6. Talán a szakiskola tudna bővebb felvilágosítást adni. Tény az, hogy a megfogamzott dugványok jól és szabályszerűen növekedtek. Ezen eredményből azt vélem következtethetni, hogy a fának szövete a vizet mindkét irányban, t. i. a gyökerektől fel a levelek felé s viszont a levelektől le a gyökerek felé vezetni képes. Ennek különben igy is kell lenni, mert különben az eső nem hathatna oly üditőleg a növényekre, ha ezek a levelek által fölfogott vizet, vagy felszívott vízgőzt nem volnának képesek a szár szöveteibe levezetni. Hogy már most ez a levezetés a fatesten magán, vagy a kambiumon át történik-e, az más kérdés. Miután azonban dugványoknál a megfoganodás annál biztosabb, minél nagyobb a vizfelszivó felület, a mely okból is szokás a föld alá juttatott

2 véget harántosan elmetszeni: azt lehetne következtetni, hogv a nagyobb fás felület veszi fel a vizet. Minthogy azonban a harántos metszéssel a kambiumgyürü is nagyobbodik; annak hatása is nagyobb leend. Ennél fogva ez uton, t. i. egyszerű okoskodással a kérdést eldönteni nem lehet. A kérdés maga azonban csak a megeredés s illetve a gyökerek, uj évgyűrű és hajtások kifejlődéséig marad eldöntetlen. Azontúl már beáll a szabályszerű állapot. A kambiumban létrejövő szövetek sejtjei és edényei a növény táplálkozási és növekedési igényeinek megfelelőleg helyezkednek el, s a későbbi évgyűrűk, illetve növekedési palástok is egészen szabályszerűen alakulnak. A' rügyekből eredő hajtásokon pedig csak is annyiban történik változás, hogy a származás pontján meggörbülnek s fel, a nap Felé indulnak. Egyebekben ismét egészen szabályszerűen fejlődnek. Maga a régi fatest, mint bevégződött képződmény, természeténél fogva nem mehet változáson át. Más kérdés az, hogy lehet-e fákat ugy elültetni, mint azt a monda tartja, hogy a koronából gyökerek, ezekből pedig korona fejlődjék. Egyszerű elültetés, illetve dugványozás utján ezt kivihetlennek tartom. A napvilágra jutott gyökerek elszáradnának, mielőtt az ágak meggyökeresednének s a viz felvevésének munkáját átvennék. Bujtassál lehetne kisérletet tenni, oly módon, hogy valamely könnyen gyökeredző fanemnek, pl. füz vagy nyárnak fiatal törzsét meghajtván, stidarát a föld alá huznók; mikor pedig a sudár jól meggyökeresedett, tövét kiszabadítanék minden gyökereivel együtt a földből és karóhoz kötvén, az egész növényt megfordítanék. Alig hiszem azonban, hogy ez uton is czélt érni lehetne. Valószínű, hogy a napvilágra jutott gyökerek csakhamar elszáradnának. Ha azonban ez nem történnék is meg

3 mindjárt az első évben, később még is bekövetkeznék; mert a törzsök rügyeiből eredő ágak uralkodóvá válnának s a gyökereket és az azokból származott képződményeket túlszárnyalnák, s azok elveszését okoznák. Igaz azonban az is, hogy ezen a törzsből eredő hajtások eltávolíthatók, a gyökerekből netán eredők javára, s akkor valamelyes eddig nem észlelt fejlődmény jőne létre. Valószínűleg valami furcsa alakú korona ; lehet azonban, hogy csak bütyök, csomó a törzsön, vagy rendellenes megkezdése az elágazásnak. Ezt a kísérletet megcsinálni nem lenne érdektelen, ha egyébért nem is. legaláb azért, hogy a felvetett kérdés megoldassák. Gyakorlati haszna alig lenne, mert a nedvek vezetésének kérdésérc a kezdetben előadott okoknál fogva nem igen volna befolyással. Kertészek vehetnék esetleg hasznát, ha csakugyan bizarr alakú koronákat vagy törpe, igen terebélyes fákat lehetne nevelni ily módiin. Illés Nándor. (]>. T:, A simafenyö növekedése. A pforzheimi erdőgondnokságban a.z 1 77* években egy 433 m tengerszint feletti magasságban fekvő tisztás területen, mely mély, homokos, eléggé nedves agyagtalajjal bírt, 3902 darab simafenyö, 3062 drb vörösfenyő, 606!) drb lúczfenyő, és 1367 drb kőriscsemete lett elültetve. Ezen elegy arány a kőris kivételével, mely teljesen kiveszett, egész a vágatási korig megmaradt. A mult télen a fák egy része kivágatott, s ez alkalommal az egyenlő korú törzseknél a következő magassági növekvés találtatott. Kor Lúczf. Vörösf. Simaf. év in m

4 Kor. Lúczf. Vörösf. Simaf ( A ledöntött simafenvő törzsekből kilencz darab fatömegre ős választékarányra nézve is mégvizsgáltatott. A kilencz darab törzs köbtartalma összesen 42.4 m" volt, mely bői 34.5 m 8 haszonfara, 3.9 ni' hasábfárá, Ö.8 m' dorongfára, 3.2 m* galyfára esett. A törzsrész köbtartalma kéreggel együtt 38.9 m\ kéreg nélkül 33.8 nf és az átlagos faalakszám nak találtatott. Az egyes fák köbtartalma nf között váltakozott, átlagban 4.7 ni' volt. A folyó évi növedék tetőpontja év közé, az átlag növedéké év közé esett. Ezen vizsgálatból kitűnik, hogy a simaíenvő növekvés tekintetében figyelemre méltó fanem és a többi tűlevelű fanemekkel versenyez. Mindennek daczára azonban alkalmazhatóságát tekintve, tenyésztését szűkebb határok közé kell szorítani. Egyenkint vagy csoportosan más fanemek közé elegyíteni közepes termőhelyen ajánlatos, elegyetlen állabok telepítésére azonban nem alkalmas. (Schw. Zeitschr. f. d. Forstw.) {R-t;.) A paratölgy Ausztriában. A paratölgy (Quercus suber L.), melynek hazája tudvalevőleg déli Spanyolország és Afrika északi partvidéke, Ausztriában, Guttenberg főerdő-

5 tanácsos tudomása és tapasztalatai szerint miként az Oest. Forst-Zeitung"-han irja csak Pola mellett fordul elő. Dalmácziában czikkiró 11 év alatt tett utazásai alatt egyetlen egy példányt sem fedezett fel. Ellenben Pola és (ialesano között, az ottani Quercus pubescens, Q. ilex és Carpinus orientális Lam. (C. duinensis Scop.) fanemekből álló állabok által képezett magánerdőkben több ezer, leginkább idős paratölgyet talált. A vastagsága ezen fáknak, az idősebb, többnyire reves és bélkorhadt példányoknál cm-t, magasi, águk pedig 6 12 m-t tesz ki. Megjegyzendő, hogy legnagyobb részük mint csonkafa (fejes- vagy botfa) használtatik. A parafát 7 10 éves fordában hántják le, e czélra készült hántóvasakkal, május és szeptember hónapokban. Közé}) nagyságú (40 cm. átmérőjű) fákról 7 éves forda mellett átlagosan 30 klgrm mig 1 méter átmérővel biró törzsekről 60 kg. kéreg is nyerhető; a fiatalabb s ennélfogva tömöttebb, jobb minőségű parafa lábbelitalpak készitéséhez, az idősebb, inkább likacsos és laza parafa pedig a halászatnál, továbbá a különféle bodnármunkáknál kötőanyagul, ritkábban palaczkdugaszok gyártására használtatik fel. Eladási ára a parafának Polában helyben, a minőség szerint, métermázsánként 7 10 frt, ugy hogy egy közepes nagyságú fa 7 év alatt 2 3 frtnyi nyers jövedelmet nyújt. Ha a fát évig le nem hántják, a pararéteg magától leválik. Sajnos, hogy az emiitett vidéken a paratölgy használati módja olyan, hogy rövid idő alatt e fanem teljes kipusztulását vonhatja maga után. A törzseket ugyanis nehogy elessék a ledöntés által a parafatermeléssel járó haszon miként már érintve volt, fanyerés czéljából időről-időre

6 lecsonkitják 8 összes ágaiktól megfosztják; e mellett azonban a fanem mesterséges tenyésztése érdekében nem tesznek semmit, sőt még a természetes uton, magról kelt csemeték is nagy ritkán fejlődhetnek ki, mert a Carpinus orientális buja aljfája s más cserjék által elnyomatnak, vagy a legelőmarha által tönkre tétetnek. Ezen aljfa rendszerint 7 éves fordában vágatik le s a vágásterület 2 3 évig tilalmaztatik ugyan a legeltetés ellen, ezen idő azonban a lassan növő tölgycsemetéknek természetesen nem eléé-. Egyébiránt nem is lehet kívánni az erdőbirtokosoktól, hogy az aránylag csekély mennyiségben előforduló tölgyegyedek érdekében a jövedelmező erdei legeltetés gyakorlásáról hosszabb időre lemondjanak. Ezen oknál fogva csak kevés fiatal paratölgyet lehet találni s a lerágás következtében ezek is satnyák és eltörpültek. Ezen fanem tenyésztésének biztosítása czikkiró véleménye szerint legczélszerübbén az által volna elérhető, ha a fejesfaüzem (ha már fanyerési tekintetekből az egyáltalában nem mellőzhető) csak addig folytattatnék, mig a fatörzs sarjadzási képességét el nem veszíti, aminek beálltával aztán azok az aljfa levágásával egyszerre döntetnének, a körülálló bokrok és cserjék kiirtatnának s ezen anyaggal, vagy kövekkel a tuskók bekerittetnének. Egyidejűleg azonban tölgymakkot is kellene vetni s a vetési helyeket ép ugy mint a tuskókat, hasonló anyagokkal elkeríteni. Nyilvánvaló, hogy ez kényszerítő módon, erdőrendészeti rendszabályok által nem volna elérhető, annak lehetősége azonban nincs kizárva, hogy kellő felvilágosítás és buzdítás után, ezen eljárás czélszerű voltáról maguk az érdekelt erdőbirtokosok is meggyőződnek. (V s J o.) Örökzöld tölgyfa Nyitramegyóben. Kállai Ármin azt irta a»természettudományi Közlöny "-nek, hogy

7 nyitramegyei elefánti birtokán egy körülbelől 50 éves tölgyfa van, mely örökzöld és habár a mértföldekre terjedő erdőkben társainak már november hó óta csak kiszáradt levelük van" az ő fája a legszebb egészséges zöld lombbal díszlik. E tünemény hosszú évek óta szemlélhető." Mindenesetre érdekes s kívánatos volna, ha nyitramegyebeli szaktársaink közvetlen megvizsgálás után részletesebb adatokkal egészítenék ki a fenti tudósítást. (B tz.) A házi ipar egy uj neme Oroszországban. Az Oesterr. Forst-Zeitung" irja, hogy Nishnij-Novgorodban a helyi házi ipari czikkek állandó kiállitásán, a St. Petersburger Zeitung" szerint egy idő óta a házi iparnak egy uj neme van képviselve és pedig a sorrentoi mozaik-munkák módjára készült famozaikkészitményekkel. A kiállított mozaikmunkák, melyeket falusi parasztok készítenek, távolról sem versenyezhetnek ugyan a sorrentoiakkal, mindazáltal figyelemre méltó gonddal vannak készítve és igen olcsók (egy 9V«werschock*) átmérőjű lemez csak 11 rubelbe kerül). Megfelelő minták hiányában azonban attól lehet tartani, hogy az ezen mozaikkészitmények iránti munkakedv és érdeklődés nem sokára csökkenni fog. Az illető munkások kellő támogatása és ösztönzése a házi ipar ezen ágának fejlődését, mely csak néhány év óta lett ott felkapva, mindenesetre nagyon elősegítené. (F-s J-ő.) A kőszén termelése és fogyasztása hazánkban. Hogy a kőszén a tűzifának mily hatalmas versenytársa, bizonyítják azok az óriási számok, melyek a magyar statisztikai évkönyv 17-ik évfolyamának IV. füzetéből s az országos m. kir. statistikai hivatal által kiadott áruforgalmi kimutatásból böngészhetők ki. *) Wershoek. Oroszországi hosczoiérték -= 1 i«arschin = l»/ 4 hüvelyk = 0044 m.

8 Ezek szerint az évben kerekszámbari q. különféle kőszén termeltetett, melyhez ha hozzáadjuk a q. tiszta behozatali többletet, összesen 29*5 millió métermázsa kőszén az a mennyiség, melyet Magyarországban 1887-ben eltüzellek. Egy napra esik métermázsa. Nem megvetendő mennyiség. ( V $J 6) Szakvélemények és szaktanácsok adása faipari ügyekben. A budapesti m. kir. technológiai iparmúzeum magánosoknak, intézeteknek és hatóságoknak az intézet működése körébe vágó műszaki kérdésekben, igy faipari ügyek! en is véleményt ád, szaktanácscsal szolgál és e őzéibél az ipari gyakorlat körébe vágó kísérleteket is végez, továbbá szabadalmi ügyekben felvilágosítást nyújt. A szakvélemények és szaktanácsok, illetve kisérletek és vizsgálatok vonatkozhatnak a faanyagok használhatóságára, egészségi állapotára és feldolgozására, a faiparban használt kötőanyagok és kikészítő anyagok (páczok stb.) minőségére és használására, a faiparban használt szerszámok beszerzésére, megválasztására, használhatóságára és munkafogyasztására nézve. Az intézet elvállalja a szárító,- kilúgozó,- gőzölő-, telitő- és mindennemű faipari t e 1 ep e k, gyárak és műhelyek terveinek, berendezésénekés felszerelésének megvizsgálása', végre útmutatással szolgál a faipar, nevezetesen a bútor-, épületasztalosság és kocsigyártás körébe tartozó szerkezeti rajzok készítésénél. A múzeum szabályzata szerint szóbeli, valamint rövid írásbeli értesítések, melyekhez külön kutatások, vizsgálatok kisérletek vagy egyéb munkálatok nem szükségesek, ingyen adatnak. Kísérletekkel, vizsgálatokkal, kutatásokkal, vagy egyéb műszaki munkálatokkal járó szakvéleményért vagy szaktanácsért azonban az illető fél fizeti a felmerülő készpénzki-

9 adásokat, szállítási és anyagköltségeket, valamint a szakértőt illető tiszteletdijat, helyszíni szemlénél az uti, fuvar stb. költségeket. Az irodán kivüli munkákért minden megkezdett nap után 10 frt személyi illeték jár. Részletesebb Írásbeli munkákért félivenként 5 frt dij fizetendő. (V s J ó) Kivonat a Temesvárit 1891-ben rendezendő Délmagyarországi ipar- és mezőgazdasági kiállítás- szabályzatából. A kiállítás védnöke: bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. minister ur ő Nagyméltósága; elnöke: Dr. Molnár Viktor Temesmegye s Temesvár sz. kir. város főispánja. A kiállítás tárgyát képezhetik: a) a kézműves-, gyári- és műipar készítményei, valamint a mezőgazdaság, kertészet, borászat és gyümölcstenyésztés, az e r d é s z e t, bányászat és kohászat terményei a temesvári kereskedelmi és iparkamara kerületéből, vagyis Temes, Toron tál és Krasső-Szörény vármegyék, nemkülönben Temesvár, Versecz és Pancsova városok területéről; b) oly gyári és kézműipari készítmények, a melyek a temesvári kereskedelmi kamara területén nem állíttatnak elő, vagy a melyeknek meghonosítása Magyarországban a külföldtől való függetlenség elérése czéljából sürgősen kívánatos, vagy a melyek az évi XLIV, vagy az évi XIII. t.-cz. alapján állami kedvezményben részesített ipartelepekben készültek. A kiállítás ezen osztályában Magyarország részéből fogadtatnak el kiállítók. minden c) Mindennemű mezőgazdasági gépek és eszközök, valamint kézi szerszámok, továbbá a kisipar könnyebb és czélszerübb üzésére alkalmas mindennemű eszközök, szerszámok, készülékek, motorok, gépek.

10 Ezen osztályban bármely államból fogadtatnak el kiállítók. Versenymunka is lesz mezőgazdasági gépekkel és eszközökkel, továbbá tenyészállatkiállitás. A nemzeti háziiparnak, női kézimunkának, női háztartási ozikkeknek, valamint az iparostanoncz-munkának és iparostanoncz-oktatásnak külön osztály lesz szentelve A bejelentési határidő január 31-én jár le. A térdij a mezőgazdasági csarnokban ( méterenként) szabadon álló területért vagy asztalokon.. 2 frt. falterületért folyó méterenként 1 szabadban kiállított tárgyakért és saját pavillonokért méterenként 2 A III. csoport az Erdészet, épület- és műfa." Ide tartoznak az erdészet összes termékei, erdőgazdasági tervek és ültetvények, erdőgazdásági szerszámok és segédeszközök, fanemek, erdőgazdasági melléktermékek, erdészeti különlegességek, vadászati eszközök és tropheák, kitömött vad; továbbá épület- és műfa, furnirok, fürésztermékek, dongák, parketták, talpfák stb. IX. csoport. Faipar, bútorok s lakberendezési tárgya k. (F s J ö.) A GifFard-féle gázpuska. A mai kor legjellemzőbb jelenségei közé tartozik mindenesetre az a lázas izgatottság, melyet a fegyver-technika haladása idéz elő. A nem is oly régen annyira dicsőitett Werndl-féle fegyvert alig szorítja lomtárba a Mannlicher-puska, már is oly találmány foglalkoztatja az illetékes köröket, mely jelentőségében az eddigi találmányokat messze felülmúlja. E találmány Giffard Pálnak gázpuskája. Nem lesz érdektelen azt, a mi ezen találmányról eddig nyilvánosságra került e lapok hasábjain is közölni, mert

11 hiszen az erdész pályáján is többé-kevésbbé nagy szerepet játszik a puska.. Giffard a hires Schwartz találmányát a puskaport, mely a Beil-f'éle lőporban tökéletességének netovábbját érte el, egészen mellőzni akarja. E helyett a feltaláló folyékony légszeszt használ, mely 300 cseppben a puskacsöve alá helyezett szilárd aczéltartóba kerül. Valahányszor a ravaszt megnyomják a folyós légszeszből egy csöpp a tölténykamrába jut, hol azonnal légneművé változik s az ekkép kifejlődő feszítő erő a csőben elhelyezett golyót rendkiviili gyorsasággal kiröpíti. Az aczéltartó ha kiürült, gyorsan és könnyen másik gáztartóval váltható fel. Ha egy katona három ilyen aczéltartót vagy tokot kap, 900 lövést tehet s ezen 900 töltény kevesebbet nyom, mint ezelőtt ezen mennyiség */«része. A puskacső fel nem melegszik, sőt lehűl, mert á légszesz elillanása közben sok meleget leköt. A cső nem piszkolódik, a durranás pedig igen csekély. Ezen előnyökhöz hozzájárul a legfőbb : az olcsóság, mert a 700 lövésre szükséges gáz állítólag csak 10 eentimes-be kerül. Hogy ezen, a fegyvertechnika terén valóságos forradalmat előidézett találmány haszuavehetősége most már kétségen kivüli, leginkább bizonyítja az a körülmény, hogy az északamerikai nálunk is előnyösen ismert Colt czég fegyvergyára Gittárd-tól Amerika számára ezen uj találmány szabadalmát egy millió dolláron vette meg. Most mint olvassuk egy részvénytársaság alakult, mely ezen szabadalomnak Európában való értékesítését czélozza.

12 (V s,/ 6) A Temesvár melleti Vadászerdöben egy [ ih r- oziális albino fáczánkakas lövetett, mely az év május havál an Budapesten tartandó ornithologiai eongres- BüBsal kapcsolatos madárkiállitáson ki fog állíttatni. Kereskedelmi közlemények" czim alatt a budapesti kereskedelmi múzeum igazgatósága Baross Gábor kereskedelmi minister utasítása következtében lapot ad ki, melyben a múzeum kiállítóit értesiti működésének főbb mozzanatairól. A Kereskedelmi közleményekéből megjelent eddigi két szám tájékoztat a múzeum tudakozó irodájának működési programmjáról, jelzi ezen iroda könyvtárának főbb műveit, közli az irodába járó 23 hazai és 61 külföldi lap jegyzékét, továbbá a szófiai és szerajevói fiókok üzleti jelentéseit, jelez vámtarifái változtatásokat, uj vasúti díjszabásokat, fontosabb hazai és keleti árlejtéseket, előkészített kiállításokat és egyéb a külkereskedelmet érdeklő értesítéseket, melyek a múzeumhoz érkeznek A lap a múzeum kiállítóinak küldetik meg díjtalanul. Változások az erdészeti szolgálat körében. A földmivelésügyi m. kir minister Tráger Albert m. kir. mérnököt a beszterczei m. kir. erdőigazgatósághoz erdészeti háromszögelő mérnökké, Kazaniczky Géza főerdőőrt pedig a nagy bányai főerdőhivatalhoz irodatisztté nevezte ki. Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei. Irta: dr. Simonkai Lajos A magyar tudom. Akadémia kiadása. N. 4 -rét 40 lap (tiz kőnyomatu táblával). Ara 1 frt 20 kr. Szerző előszavában a többek közt ezeket mondja:,,kettős czél vezérelt engem tölgyfáink tanulmányában. Egyik a füvészi volt, a mely tölgyeink alakkörének tiszta, megokolt tudományos értékű kifejtését tűzte elém; a mely arra sarkalt, hogy önálló megfigyelések és gyűjtések alapján világos képet alkossak magamnak arról, minő tölgyfajok és fajták teremnek

13 e hazában, egyszersmind helyreigazítsam, helyes mértékkel mérlegeljem meg a tölgyeinkre vonatkozó irodalomnak öszsze-vissza kuszált szertelen közléseit. Ennek a füvészi törekvésnek eredménye a tölgyeinket leiró és rajzban is bemutató rész. Hasonlóan e kutatásoknak eredménye volt az, hogy meggyőződtem arról, hogy vannak tölg y k o rc s aink; hogy a tölgykorcsok hazánk délkeleti részeinek tölgyeseiben nem ritkaságok, sőt inkább minden kevert tölgyesben figyelemre méltó számot tesznek; végül, hogy a tölgykorcsok az őket környező telivér tölgyek között rendszerint a legegészségesebb és legszebben megtermett tölgyszálak sőt aránylag a legdúsabban virágzanak és a legtöbb s legépebb makkot szolgáltatják. Beláttam e tapasztalataim nyomán, hogy a tölgykorcsoknak gyakorlati jelentőségük van, hogy a tölgykorcsok az ősrégi telivér fajokkal szemben oly ifjú fajok, a melyek idővel kiszorítanák a természetes fejlődés mellett megvénhedt szülőiket. Beláttam azt, hogy ugy a korcsfajokat, mint azokat az átmeneti fajtákat, a melyek hazánk geographiai fekvésének, éghajlatának és domborzati viszonyainak a jelzői és diszitői, a gyakorlati férfiaknak kivál ó figyelmébe kell ajánlanunk, nehogy magva szakadjon annak, a mi e haza sajátságos viszonyainak a szüleménye, s a mi a hazában a legéletrevalóbb." Megrendelések még az érkezés napján intéztetnek el. 1 forint és 30 krnak beküldése után (postautalványon) a könyvet bérmentve küldöm meg. A megrendelések Budapestre (Akadémia palota, földszint) Ti ringer Béla akadémiai könyvkereskedőhöz intézendők. Az Erdészeti zsebnaptár" uj évfolyama (1891. évi X. é v folyam) megjelent. Megrendelhető az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalánál (Budapest, Y., Alkotmány-utcza 10. sz.) Ara bérmentetlenül elküldve az egyesület tagjai

14 részére 1 frt, nem tagok, részére 1 frt 50 kr. Ha egy vagy két példány megrendelése esetében az előbbi árakon felül példányonként 15 krral több küldetik be, az elküldés bérmentve (keresztkötés alatt, ajánlva) eszközöltetik. Kettőnél több példány megrendelése esetében az elküldés zárt csomagokban történik s a szállítási dijat az átvétel alkalmával a megrendelő fizetheti ki. Az Erdészeti rendeletek tára" 1885., vagyis V.; 1886., vagyis VI.; évi, vagyis VII., évi, vagyis VIII, évi, vagyis IX., végül az 1890-ik, vagyis X. évfolyama az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalánál (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10. sz.) megrendelhető. Ára az egyesület tagjai részére, az 1886., és évfolyamnak 30 kr, az 1885 évfolyamnak 40 kr. az évfolyamnak 20 kr.; és az évfolyamnak 70 kr. nem tagok részére pedig 60 kr, 80 kr., 40 kr., illetőleg 1 frt 40 kr. Az első három évfolyam második kiadása is teljesen elfogyott. Az Erdei facsemeték nevelése" czimű munka megrendelhető az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalánál (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10. sz.) Ára az egyesület tagjai részére 1 frt 50 kr, nem tagok részére 2 frt. Az Erdészeti földméréstan" czimü pályanyertes munka szintén kapható még. Megrendelések, legczélszerübbén postautalványával, az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalához intézendők (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10.). Ára az egyesület tagjai részére 3 frt 50 kr, mások részére 5 frt. A tölgy és tenyésztése" czimü pályanyertes munkának eddig még el nem kelt példányai a szerzőnek, Fekete Lajos akadémiai tanárnak adattak át. Megrendelések egyszerű levelezőlapon, vagy postautalványon közvetlenül Selmeczre ERDÉSZETI LAPOK. 7

15 a szerzőhöz intézendők. Ára az egyesület tagjai részére 2 frt, nem tagok részére 3 frt. Az Erdö-Ör" vagy -Az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben" czimü munka ötödik kiadása megjelenvén, felkéretnek azon erdőhivatalok, erdőgondnokságok és szaktársak, kik az erdészeti műszaki segédszolgálatra készülő egyének részére ezen könyvet megszerezni kívánják, hogy annak postautánvétel utján leendő megküldése iránt az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalát mielőbb értesíteni szíveskedjenek. Ára példányonkint 3 frt. Ő felsége nagy fénynyomatu arczképe, a mely az egyesület nagytermében levő eredeti olajfestmény után készült, megrendelhető az Országos Erdészeti Egyesület titkári hivatalanál (Budapest, V., Alkotmány-utcza 10.). Ara az egyesület tagjai részére csomagolással és postaköltséggel együtt 3 frt 50 kr, nem tagok részére 4 frt. Magyarosodunk. M u i c s (Muits) István m. kir. kez. főerdész, egyesületünk alapító tagja, Muhos-ra, Strauch János m. kir. erdőszámtiszt, egyesületünk rendes tagja pedig Szépes házi-ra változtatta vezetéknevét. Éljenek! Halálozás. Parti Evald m. kir. kez. főerdész és Geiszler József m. kir. ellenőrködő főerdész, egyesületünk volt alapító tagjai elhunytak. Béke hamvaikra!