Különfélék. Gr. Tisza Lajos, s. k.

Átírás

1 választmányi ülés jegyzőkönyvének II. pontja alatt részletesen közölt tárgysorozat szerént (1. az Erdészeti Lapok" jelen füzetének l-l. oldalát), egyesületünk alkotmány-utczai székházában fog megtartatni, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Budapesten, évi november hó Gr. Tisza Lajos, s. k. Különfélék. (F.) A tölgyfa beelegyitése a bükk és gyertyán közé. Minden lombfaerdőt kezelő erdész ismeri, hogy mily nehézségekkel jár bükk- és gyertyán erdőbe tölgyet vegyíteni. Mindnyájan tudjuk, hogy vegyes öreg lombfa-állabainkból mind jobban eltűnik a tölgy, mert a letároláskor rendesen már majd minden tért elfoglalva tart az árnyéktűrő fák előserdénye, melynek sűrűsége kétségbe ejti az erdészt, a ki a fiatal erdőben legalább l / 10 -résznyi tölgyet szeretne látni de ha a bükk és gyertyán serdény kiirtását és a..^j mezőgazdasági előhasználatát a terület minősége, vagy a közgazdasági viszonyok kizárják, tehetetlenül mondjuk, hogy non possumus." Pedig a dolog, ha nem is könnyen, de mégis kivihető oly mértékben, hogy a vágáskorban túlnyomó legyen az állabban a tölgy. Még pedig a következőképen. Az 1 2\5 méter magas bükk vagy gyertyán serdényben 1 méteres utczákat vágatunk ki, egymástól méter távolságra.az utczáknak hegységi erdőben jó legalább megközelítőleg vízszintes irányt adni. A kivágást rendesen a kikerülő rőzséért megteszi a szegény ember. A letarolt utczák közepét 40 cm szélesen és 40 cm mélyen megforgattatjuk, a mi 1000 méte-

2 renkint mintegy 15 napszámba kerül, vagyis holdankint 575 métert számítva 8 napszámba. A megforgatott pasztákat beültetjük egy-két éves tölgycsemetékkel, egymástól 50 cm távolságra. Ily módon behozunk az állabba tölgycsemetét, melyeket az után az elnyomástól ugy védünk meg, hogy a bükk és gyertyán surjános minden erősebb egyedét kivágjuk, ugy hogy a tölgy csemetesorok felülről teljes világosságot élvezhessenek. Ezt a tisztitó-vágásféle eljárást azután többször kell ismételni, mig a tölgy annyira felvergődik, hogy az elnyomatástól többé félteni nem kell. A hol ezt a munkát a rőzséért megteszik, ott könnyen kivihető; de különben sem kerül sokba. Egy holdon a költségek körülbelül következők, ha 60 kros napszámot számítunk fel, s a csemeték felszámítását elmellőzzük: 575 méter megforgatása frt 80 kr. A csemeték elültetése, mely Wartemberg féle ültetővas vagy sümegi ásó után lesz legolcsóbb 1 frt 20 kr. Összesen 6 írt 00 kr. Nem oly nagy költség^ melyet szívesen ki ne adnánk abban a biztos reményben, hogy midőn az állabot le fogjuk tarolni, nemcsak bükkből és gyertyánból álland, hanem egy pár száz szép tölgy fogja értékét megkétszerezni. Az igy megforgatott erdőtalajba beültetett, és oldalvédelemben részesülő tölgycsemeték gyönyörűen nőnek, a mint ezt az eberswaldei erdőakadémia erdejében Danckelmann porosz főerdész által tett kísérletek megmutatták (Zeitschr. f. F. u. J szept.), melyek szerént az 1888 tavaszán kiültett csemeték az 1888., 1889., 1890., és illetve az évben 30, 40, 75, 60 és illetve 125 cm hosszú hajtásokat eresztettek.

3 (F.) Uj gomba betegség az erdei fenyőn. A mult nyáron nekem és más szaktársaimnak is feltűnt az erdei fenyő ültetvényekben, de ezen kivül a fiatal jegenye fenyőkön is egyes 1 2 éves ágaknak elszáradása. Az ágacskákon a baj, ugy látszott, a csúcson vette kezdetét, mert ez egyetlen beteg ágon sem volt ép. A mely ágakon a betegség még halállal nem végződött be, ott a tük tövüktől felfelé kezdettek halványodni, szürkülni, barnulni. A tűkbe a betegség tehát a hajtásból indult ki. A száraz ágacskák fellépésében semmi szabályszerűséget nem lehetet felfedezni; az ágak tövén a télen netalán történt jégtörést, vagy valamely rovar rágását hiában kerestük. A valószínűség némileg jogot adott arra, hogy valamely gombát vádoljunk a tettel, melyet azonban felfedezni az erdőn nem lehetett. Kerestük a Cecidomyia brachidera Schwágr. nevű kis rovar piczi nyűalaku álczáját is a tük töve közt, mely rovart a Németországban is, hasonló körülmények közt fellépett lombszáradás okának hajlandók némelyek tartani; de nyomát sem találtuk. Egyébiránt a betegség oly szórványos volt, hogy érdekesnek igen, de veszedelmesnek nem tarthatta az ember. Most a Zeitschr. f. Forstz u. Jagdwesen" cz. folyóirat f. é. 7. füzetében Dr. F. Schwarz eberswaldei tanár tökéletesen ezt a betegséget, mely Poroszországban most jelentékeny mértékben lépett fel, leirva, az elhalt ágakban kivétel nélkül egy gomba myceliumát találta, mely minden valószínűséggel a rügyet támadta meg legelőször és onnan hatolt be a bélbe és a héjba, végig menvén az egy éves hajtáson; de abból át megy a kétévesre is. A mycelium a sejtek belsejében, valamint a sejtközti üregekben egyaránt tanyázik, valami kiválasztott anyag által a íizövet kissé távolabbi részére is ölőleg, bontólag hatva; kiválóan dúsan

4 terjed el a héj gyantámén étéiben, de a rügypikkelyek közt és ezek alatt a tüdurványokon is észre lehet venni összefonódott fehér hypháit. Régebben megtámadott ágak felületén a fejlődés első fokain lévő termőtesteket is talált Sch. tanár, melyek kicsiny fekete párnácskák alakjában mutatkoztak. Valószínűnek tartja, hogy ezeken csak az elszáradt ág lehullása után, ha az magát a talaj nedvességével bőven ellátta, fejlődnek ki a tulajdonképeni termőtestek. A gomba faját még meghatározni nem lehetett, de valószinűnek tartja, hogy az nem más, mint a Cenagium Abietis Rehm. nevü kis tányér termetű gomba faj. (F.) A landsbergi erdészegyesület (Németbirodalomban) a többek közt elhatározta, miszerént megbizza az elnökséget, hogy útját egyengesse annak, hogy a washingtoni német követség mellé egy fiatal erdészt alkalmazzanak 5 esztendőre, kinek a meghonosítandó fanemek tanulmányozása és az ezeken termett magvak beszerzésének közvetítése lenne a feladata. Utánzásra méltó példa, de a szónál jobb volna a tett. Nekünk még ennél fontosabb érdekeink is volnának külföldön, a Földközi tengert környező országokban, kiviteli fakereskedésünk ügyében! (F.) A fenyöfélék gesztje. A lúcz fenyőnek is van gesztje (ép ugy, mint a jegenye fenyőnek is), csakhogy nem válik ki a sziliével. Ez is ép ugy elvesztette már az élő farostok ama képességét, hogy a vizet felfelé vezesse, miként az erdei vagy vörös fenyő setétebb szinü gesztje. Hartig R. eddig azt hitte, hogy a lúcz fenyő gesztje technikai tekintetben szijácsától nem különbözik és e fanemnél a farostok meggesztesedése nem jár suly gyarapodással, mint a tulajdonképeni gesztes fáknál. Ezt a nézeté közelebbről, a «Forstlich-natur-wissenschafliche Zeitschrift» f. é. júniusi füzetében közölt tudományos vizsgálatai alap-

5 ján megváltoztatta, mert arra a meggyőződésre jutott, hogy a lúcz fenyő gesztje határozottan kevésbé aszik össze, mint a szijács a. Ugyanis a megvizsgált fák legbelső, elgesztesedett 30 évgyűrűje nyers állapotbeli köbtartalmából az összeszáradás folytán csak 9.3 %-ot vesztett; mig a lagfiatalabb szijács, mely a fának éves korszakában képződött, 14'2%-nyit apadott. Ezt H. ugy magyarázza meg, hogy a lúcz fenyő fája a szijácsból a gesztbe való átmenete alkalmával a még működő parenchyma sejtekből származó gesztesitő anyagot vett fel, mely a fa-sejtek falainak micel-közeibe beékelődve, a fának összeaszását akadályozza.»katalógus a találmányi szabadalmakról«czim alatt a m. kir. szabadalmi levéltár egy 54 nyomtatott ivre terjedő munkát állított össze, a mely az évben engedélyezett, érvényben tartott és érvénytelenné vált szabadalmakat tartalmazza a szükséges tárgymatatóval és névjegyzékkel együtt. A katalógus terjesztésével a m kir. kereskedelemügyi ministerium a Magyar Szabadalmi Közlöny" szerkesztőségét bizta meg, mely a katalógust a lap előfizetőinek ingyen adja. Az esetleg fölöslegben maradó példányok azonban nevezett szerkesztőségtől nem előfizetők által is megszerezhetők. Kitüntetés. Ő császári és apostoli királyi Felsége a visegrádi m. kir. erdőgondnokság kerületében ez idény alatt tartott udvari vadászatok alkalmával elért igen kedvező eredmény következtében: 1. Kallina Károly m. kir. erdőmesternek, kinek előterjesztése és terve alapján a visegrádi kincstári erdőségek a gödöllői udvari vadász-területhez csatoltattak, egy 0 Felsége monogrammjával ellátott arany-órát; továbbá: 2. Várnay Ödön m. kir. erdésznek a visegrádi vadászat kezelésénél kifejtett szorgalmáért egy brilliánt-gyürüt ERDÉSZETI LAPOK. 57

6 és nejének a Felség számára berendezett lakosztály használatáért egy smaragddá) kirakott karpereczet legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. Halálozás. Rudnyánszky Pál, egri székes káptalani főerdész, az országos erdészeti egyesület alapitó tagja elhunyt. Béke poraira! Egyesületi hirdetések. Az.Erdészeti zsebnaptár" uj évfolyama (1893. évi XII évfolyam) megjelent. Megrendelhető az országos erdészeti egyesület titkári hivatalánál és pedig legczélszerübben postautalványnyal. Ara bérmentetlenűl elküldve az egyesület tagjai részére 1 frt, nem tagok részére 1 frt 50 kr. Ha egy vagy két példány megrendelése esetében az előbbi árakon felül példányonként 15 krral több küldetik be, az elküldés bérmentve (keresztkötés alatt, ajánlva) eszközöltetik. Kettőnél több példány megrendelése esetében az elküldés zárt csomagokban történik s a szállítási dijat az átvétel alkalmával a megrendelő fizetheti ki. Az Erdészeti növénytan" czimü, 200 aranynyal jutalmazott pályamunka ára az egyesület tagjai részére 2 frt 80 kr.; nem tagok részére pedig 4 frt. Legczélszerübben postautalványnyal rendelhető meg az országos erdészeti egyesület titkári hivatalánál, mely a művet abban az esetben ha a fentebbi összegen felül még 25 kr. beküldetik, (keresztkötés alatt, ajánlva) bérmentve küldi meg. Az Erdö-Ör" vagy Az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben" czimű munka hatodik kiadása még kapható. Felkéretnek tehát azon erdőhivatalok, erdőgondnokságok és