Az erdőgazdálkodás kiemelt ágazatai: 1) erdőművelés 2) fahasználat 3) vadászat - vadgazdálkodás. Bölénykoponyák (1870-es évek, AEÁ)

Átírás

1

2 Vadgazdálkodás

3 Az erdőgazdálkodás kiemelt ágazatai: 1) erdőművelés 2) fahasználat 3) vadászat - vadgazdálkodás Bölénykoponyák (1870-es évek, AEÁ)

4 Vadgazdálkodás - Alternatív földhasználati mód; - A gazdálkodás a populációk dinamikájának függvénye: Védelem: kicsi vagy csökkenő populáció esetén; Hasznosítás: az állomány olyan kezelése, amely tartósan fenntartható hozamot biztosít; Védekezés: túl sűrű állomány esetében állománysűrűséget csökkentő beavatkozás

5 1996. évi LV tv. A VAD VÉDELMÉRŐL, A VADGAZDÁLKODÁSRÓL, VALAMINT A VADÁSZATRÓL Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét - természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni, a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

6 A vad - az állam tulajdonában van. az évi LV. törvény (a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról) értelmében vadon élő, vadászható állatfajokat jelent. Ezek a következők: Nagyvadak: csak golyós fegyverrel lőhetők 1. Gímszarvas (Cervus elaphus), 2. Dámszarvas (Cervus dama), 3. Őz (Capreolus capreolus), 4. Muflon (Ovis gmelini musimon), 5. Vaddisznó (Sus scrofa) - sörétes fegyverből kilőhető golyóval is elejthető, 6. Szikaszarvas (Cervus nippon nippon), 7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), 8. Zerge (Rupicapra rupicapra), Apróvadak: elejtésük döntően sörétes fegyverrel történik - mezei nyúl - fácán - fogoly - ludak, récék, galambok elejthető fajai - szalonka - fészekrablók - lőhető ragadozó emlősök és madarak

7 A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a 3000 hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad a) a szükséges táplálékot megtalálja, b) természetes szaporodási feltételei, valamint c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.

8 Tervezés Tájegységi vadgazdálkodási tervek: nagy területre, hosszú távra (20 évre), állami hatáskörben készülnek; Vadgazdálkodási üzemtervek: vadgazdálkodási egységekre legfeljebb 10 éves időszakra; Éves vadgazdálkodási tervek: Vadfajonként az elejthető, elfogható egyedszám; a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját és darabszámát; Vad vagy vadhús értékesítési terve, ill. vadászrészként a juttatás terve; Vad takarmányozásával kapcsolatos feladatok.

9 Selejtezés elvei Selejtezésre: Gyengébb kondíciójú, borzas, beteg egyedek; Kisebb testű egyedek; Ikerborjak egyike (pl. őzeknél hármasikrek); Rendellenes képződésű, szépséghibás trófea Örökletes Szerzett (sérült) Kímélendő a vezértehén, vagy az ikerborjakat vezető tehén;

10 A nagyvadállomány szabályozásának kérdései Sem a vadeltartóképesség, sem a vadállomány nagysága nem határozható meg pontosan;

11 A vadállomány számbavétele A tervezés kiindulási pontja; Közvetlen módszerek Teljes vizuális számbavétel Hajtással való számbavétel Mintaterületes számbavétel (sávos, vonalas mintaterületek vagy jelölt egyedek) Közvetett módszerek Hullaték (főleg közvetlenül hóesés után) Kilövés Vadkár - Tapasztalati módszer az erdősítések vizsgálata: ha a bekerítetlen mintaparcella újulata a vadrágás miatt nem tud felnőni, akkor túl sűrű a vadállomány. Takarmány

12 Vadeltartó/vadtűrő képesség Nagyvad fajok esetében az a táplálékmennyiség, amelynek elfogyasztása nem jár nagy kárral; a magas egyedsűrűség erdőgazdálkodási problémákat okoz; Apróvad esetében az élőhely-szerkezet az eltartóképesség fő meghatározója; Többféle élőhely találkozása a kedvező sarokhatást okozza, amely az apróvad-állomány magas számát eredményezi.

13 Ritkítás A vadállomány ritkításánál figyelembe kell venni: Ivararány: ideális esetben közelíti a természetes 1:1 arányt; Kormegoszlás: a fiatalabb korosztályokból származó egyedek kilövése igen fontos, hogy ne fiatalodjon túl az állomány

14 A nagyvadállomány élőhely-javításának lehetőségei Csenderesek (vadrejtő védősűrűk) kialakítása - sűrű bozótos, fás vegetáció minél több cserjefajból; - Rontott erdők átalakítása (pl. rossz fafaj-megválasztás), bevonása a vadgazdálkodásba a cserje állomány megerősítésével; - Rágási ligetek kialakítása: gyorsan növő fafajok sűrűn ültetve néhány év alatt rejtőzködő és táplálkozó területet adnak; Vadföld kialakítása (vadtakarmány termelésére szolgáló terület lábon fogyasztható takarmányokkal: kukorica, lucerna, egyéb pillangósok); Gátoldalak, árokpartok vadlegelőként való hasznosítása; Dagonyázóhelyek, itatók, sózók létrehozása

15 Kukoricás vadföld: augusztus végéig elkerítve, majd a vadászati szezonban megnyitva (Keszthelyi-hg.)

16 Vadászles a vadföld szélén

17 Mesterségesen kialakított dagonyázóhely (Keszthelyi-hg)

18 Sózó A sózók létesítése a középkorig visszavezethető, a legkorábbi tudatos vadgazdálkodási beavatkozás. A só, mint takarmány-kiegészítő anyag, mikroelemek kijuttatására, esetleg gyógyszerezésre is felhasználható.

19 Az apróvadállomány élőhely-javításának lehetőségei Minél többféle élőhelytípust létrehozni; Az élőhelyek a fészkelés és fiókanevelés időszakában zavarásmentesek legyenek; Mérsékelni a kemikáliák használatát; A vízellátásról és szükség esetén - a takarmányozásról is gondoskodni kell; Ragadozók állományának ritkítása különös tekintettel az elvadult kutyára és macskára ;

20

21 Trófeagazdálkodás

22 a 2017/2018. vadászati évben összesen db trófeát bíráltak el. Ennek 62,2 százaléka őzbak, 22,5 százaléka gímszarvas agancs, 7,8 százaléka vadkan agyar, 5,7 százaléka dámlapát, 1,8 százaléka mufloncsiga.

23 Vadkár Rágás különösen fiatal erdősítésben okoz gondot; Fa törzsének törése főleg szarvasok okozta kár fiatal állományban; Kéreghántás - muflon és gímszarvas a vékony kérgű fákat károsítja; Dörzsölés agancstisztításhoz kapcsolódik; Tiprás fiatalos erdőállományban fordul elő; Túrás a vaddisznó az 1-2 éves csemetét kitúrja és a makkot elfogyasztja; Makkfelszedés vaddisznó okozta kár bükkös és tölgyes erdőben; Mezőgazdasági kár tiprással, a termények elfogyasztásával

24 Vadkár-elhárítás Biológiai módszerek: Állomány létszámszabályozása; Etetés túletetést kerülni. Mechanikai módszerek: Kerítés fiatal erdő 5-10 ha bekerítése 2,5 m magasságig; Villanypásztor több huzalos kerítés; Riasztás, zajkeltés, rémzsinór (üres konzervdobozok, üvegek színes és fényes papírok, amelyeket a szél mozgat) Egyedi védekezés (minden faegyed külön védelme pl. ártéren). Vegyszeres vadkár-elhárítás Rágás és hántás ellen védő vegyszerek Riasztó vegyszerek

25 Akkor lehet kilőni, Vadállományban okozott kár ha a dúvad éppen űzi a vadat és ha a vad sérelme másként nem hárítható el; ha állategészségügyi okokból indokolt. Kóborló kutya: egyed Kilövés: kilőtt kutya/év (lásd a diagram) Kóborló macska Farkas, hiúz??!

26 Mesterséges takarmány készítése Szénakészítés: a zöldtakarmány víztartalmát olyan mértékűre kell csökkenteni, amely megakadályozza az erjedési és bomlási folyamatokat: Renden történő szárítás a legolcsóbb, legelterjedtebb; Csapadékos területeken szénaszárító állványokkal. Silózás: légmentesen lezárt környezetben történő erjesztés - megmarad a takarmány nedvességtartalma, az ízhatások javulnak, beltartalma éveken át megőrizhető Szilázs: 2-5 cm-re aprított silótakarmány (homogenizálás); Szenázs: pillangós takarmány silózás előtti fonnyasztásával, majd ezt követő silózással állítható elő.

27 Etetők közelükben itatóés sózóhelyeket kell kialakítani Nagyvadetető Fácánetető

28 Mesterséges apróvad-tenyésztés Fácán természetes fészkelésből származó tojások kotlós tyúkkal való keltetése Vadréce nevelőládákban a vadászterületen nevelőházakban a vadászterülettől távolabb Félvad szaporítás: műfészkek kihelyezése és táplálék kijuttatása Belterjes nevelés keltetéssel és műanyákkal

29 Zárt téri nagyvadtartás Célok: Zigóta- és spermaexport Tenyészállatok előállítása; Vadhús termelés Barkásagancs termelés (Ázsiában potencianövelő szer); Módszerek: Vadaskertek: Vadászati cél Vadasparkok: Oktatás, kutatás Vadfarmok: Vadhús előállítás

30 Vadaskert

31 Latorpuszta Sály Észak-Erdő Zrt. vadaskert 146 hektár - ebből 12 ha legelő (nagyon kevés, takarmányozni kell); 80 dám (60% bika) október 1-től vadászható 45 muflon Stabil létszám (annyit lőnek, amennyi fiatal születik) Lesvadászat és cserkelés is

32 Vadaspark

33 Vadfarm

34 Vadfarmok megyénként (2014)

35 Egyedek megoszlása a vadfarmokon összesen 4200 db (2014) szika gím vaddisznó dám muflon őz

36

37 Vadászat és természetvédelem A természet jól megvan a vadgazdálkodás és vadászat nélkül, ugyanakkor vadászni természet nélkül nem lehet. Nem képzelhető el olyan természetvédelmi intézkedés, amelyet ne lehetne jóvá tenni a vadászat szempontjából, ugyanakkor szélsőséges vadászati tevékenység fajok kipusztulásához, helyrehozhatatlan károkhoz vezet. Vadgazdálkodás tk.

38 Vadvédelem - A vad élőhelyének biztosítása - A populációk védettségének biztosítása Emlős: faj lőhető Madár: 34 faj lőhető Teljes védettség természetvédelmi védettség Részleges védettség vadászati jogszabályok általi védelem Tilalmi idők hazánkban 1883 óta: az utódnevelés időszakában Nincs tilalmi idő:» üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve, vaddisznó (kan, süldő, malac), dolmányos varjú, szarka, szajkó

39

40 Vadászat Lőfegyverrel; Íjjal, számszeríjjal, lándzsával, késsel; Csapdás vadászat; Kutyával Falkavadászat (Agarászat) Madárral történő vadászat: Bagollyal, solymászat, kárókatonával való halászat.

41

42 Vadászat Egyéni vadászati módok Cserkészés (szarvasbőgés, őzbak-hívás, csapázás disznóra) Barkácsolás állományszabályozáshoz, selejtezés, vadkárelhárítás esetén terepjáró autóval is Lesvadászat vaddisznó vadászata szórón, szárnyas kártevő vadászata uhuval (műuhuval, preparátummal), vadlúd és vadréce vadászata húzáson,

43

44 Szóró

45 Vadászat társas vadászati módok Kereső vadászat: 3-6 vadász és néhány hajtó speciális vonalhajtása; Hajtás: Vonalhajtás: Nagyobb számú vadász több hajtóval m-es szakaszon; U-hajtás: akár hajtóval főleg nyúl vadászatára; Ráhajtás: meghajtásra kijelölt terület végén lőállások; Vaddisznó-hajtás: nyiladékoknál lőállással, kutyával Riglizés (terelővadászat): főleg szarvasra, de akár vaddisznóra, muflonra való kutya nélküli vadászati mód a hajtásnál lassabb, megfontoltabb, csendesebb.

46 Utánkeresés Sebesült vad felkutatása Jellegzetes mozdulatok; Vérnyomok; Szőr; Nagyvadnál vérebek alkalmazása; Apróvadnál vizsla alkalmazása; Szív-, has-, lágyéklövés

47 Agár Vadászkutyák Vizslák: apróvadas vadászaton a vadász előtt járva keres, állja a vadat, majd apportíroz; Magyar, angol, német vizslák Vérebek: sebzett nagyvad utánkeresésére; Hannoveri, bajor Kotorékebek: föld alatti kotorékban tartózkodó vad vadászatához; Tacskók, terrierek Kajtató ebek: sűrűben rejtőző vad felverésére Spánielek

48 Birtokba vétel: A lőtt vad kezelése? elejtő személye (apróvadnál akinek lövése után a vad helyben marad, vagy leesik; nagyvadnál, aki a halálos sebet ejti) Szertartások: a kísérő utolsó falatként zöld ágat helyez a nagyvad szájába: a természettel szembeni alázatot, és az elejtett állat iránti tiszteletet, köszönetet és az elejtés utáni kiengesztelést szimbolizálja. A lőtt sebet zöld ággal takarja el; A kísérővadász a töretet (újabb zöld ágat) a vérbe mártja és átadja az elejtőnek, hogy az a kalapjához illeszthesse: birtokbavételt és a jogszerű elejtést szimbolizálja; Teríték készül

49 Teríték A vadászat végén teríték készül, ahol tisztelegnek a vad előtt - rendszerint egy tisztáson, ahol megfelelő rendben elhelyezik az összes aznap elejtett vadat, fenyőágakkal körülrakják. Az egyik oldalon felállnak a vadászok, a másikon a terület vezetője, a vadászatvezető, a terület alkalmazottai. Ünnepélyes kürtszóval búcsúznak el a vadtól.

50 Vadászati etika Vadászruha viselete a vadászaton; Vadászatvezető utasításait követni; Hangoskodást kerülni; Optimális lőtáv (söréttel m); Lövés előtt pontosan be kell azonosítani a fajt, nemet, kort; A vadnak meg kell adni a tiszteletet; A vadászati szertartások, hagyományok betartása.

51 Nagyvadak hazánkban (áttekintés)

52 Gímszarvas (Cervus elaphus) régiesen rőtvad (red deer) Gerincesek törzse, Emlősök osztálya, Párosujjú patások rendje, Kérődzők alrendje, Szarvasfélék családja Őshonosan elsősorban (ártéri liget-)erdőkben élt - napjainkban sűrű fiatalos állományban, újabban kukoricásokban is.

53 Dél-Dunántúl: A világ egyik legjobb gímszarvas élőhelye. Az állomány minősége és létszáma alapján is kiemelkedő terület. Trófeanagyság: az átlagos trófeák 7-8 kg, a kapitálisak 12 kg trófeasúlyúak. Északi-középhegység: Mennyiségében jó, minőségében közepes gímállomány. Az átlagos trófeák 5-6 kg, a kapitálisak 7 kg trófeasúlyúak.

54

55 bika: kg, tehén kg borjú (ünő a még nem párzott ) leginkább intenzív: 1) májustól júliusig - a tehenek vemhesek, - a bikák agancsot fejlesztenek 2) hajnalban, alkonyatkor Legfontosabb vadunk: - trófeája a legértékesebb - a vadgazdálkodók fő anyagi bázisa - ezért gyakran túltartják 10 évnél idősebbek már korosak ilyen életkort már csak a jó és kimagasló agancsfejlődést mutató egyedek érhetnek el (mert kilövik őket, fogságban 20 év);

56 Etológiája: territoriális viselkedés: csak a bikánál és csak bőgéskor, szeptemberben ilyenkor jellegzetes szagot áraszt, ettől húsa élvezhetetlen ellés májusban - rendszerint egy borjat hoz rendszeres mozgását váltásnak nevezzük egy populáció élőhelye ezer hektár napi 8-10 órát tölt táplálkozással, ugyanennyit kérődzik. Csapatba verődik - rudli: 1) tehenek + az évi és előző évi borjai - a csapatot mindig borjas tehén vezeti a vezértehenet minden körülmények között kímélni kell; 2) a bikák is kisebb-nagyobb, kb. egykorú egyedekből álló csapatokban élnek kivéve a bőgés időszakát; 3) idősebb bikák egyedül, legfeljebb egy-két fiatalabb társsal járnak.

57 TRÓFEÁJA: 120 nap alatt rakja fel: áprilistól július végéig februárban veti le; évről évre fejlődik, egyre nő a tömege és a szár körmérete, 6-9 éves korig; utána egyre kisebb értékelési szempontok: - terpesztés - korona ágainak száma - agancs súlypontja - tömeg - szín - gyöngyözöttség Vadászati idény: Hibátlan trófeájú bika: szeptember 1-től október 31-ig. Ezen belül a főbőgés szeptember 5 és 30. között van. Rendellenes (selejt) trófeájú bika, tehén: szeptember 1-től január 31-ig. Borjú, ünő: szeptember 1-től február 28-ig. Vadászati mód: cserkelés, magasles, barkácsolás.

58

59

60

61 Dámszarvas (Dama dama) Nem őshonos, eredeti élőhelye a Földköz-tenger vidéke; A Kárpát-medencébe a rómaiak hozták be vadaskertekbe; Őshonos Feltehetően őshonos Korai és modern kori betelepítés

62 Gyulaji populáció: Kiemelkedő minőségű dámállomány, jellemzően vékony, nagy lapátú bikákkal. Az átlagos trófeasúly 3-3,5 kg, a kapitális 5-5,5 kg. Gúthi populáció (Nyíracsád térsége): Világszínvonalú állomány. Az átlagos trófeasúly: 3-3,5 kg Kapitális: 5,5-6 kg

63

64 Világrekorder trófeák: Gyulaj, Nyírség (Gúthi erdő); Bika: kg, tehén: kg; Szőrzete nyáron világos rozsdabarna, fehér pöttyökkel, télen sötétebb, pöttyök nélkül; Hangja a barcogás, amelyet csak üzekedéskor hallat; Erdőlakó, de táplálkozáskor a nyílt területeket is felkeresi, mert főként lágyszárúakkal táplálkozik - kiegészítőként tölgy- és bükkmakkot, vadgyümölcsöket eszik.

65 Etológiája Nappal is mozog; Jól tűri a zárt tartást; Főleg csapatban él; A tehenek borjaikkal és az egészen fiatal bikákkal; A kicsit idősebb bikák kisebb csapatokban telelnek; Az idősebb bikák egyedül járnak; Októberben: barcogóhelyeken a talaj felszínén barcogóteknőt kaparnak, amit a többiekkel szemben hevesen védelmeznek; Ellés: május-június a borjak csak 1 hónap múlva kezdenek ismerkedni a territóriummal, amikor már jól mozognak.

66 Első - elágazás nélküli - agancsát a születést követő év nyarára fejleszti ki csapos (1.); Második agancsa már kanalas (2-3.); Negyedik agancsa már lapát jó esetben tarajokkal, csipkékkel gazdagon díszítve (4-8.); Súlya 4-5 kg; Az agancs éves koráig növekedik. Dámlapát

67

68 Szikaszarvas (Cervus nippon nippon) Magyarországon csak a fehérvárcsurgói vadasparkban található meg. A törzsalakot, a japán szikaszarvast (Cervus nippon nippon) 1910-ben telepítette be gróf Károlyi Gyula, a Dybowski-szikaszarvast (Cervus nippon hortulanum) 1975-ben a volt Szovjetunióból vásárolták tévedésből (a törzsalak helyett).

69 Őz (Capreolus capreolus) Európa legkisebb agancsos vadja; Az egész országban előfordul; Hímje a bak, nősténye a suta; A bak kg, a suta kg Szőrzete nyáron vörösbarna, télen szürke farán lévő fehér foltot tükörnek nevezzük; 1965-ben lőttek hazánkban először világelső aganccsal bakot.

70 Alföldi őzállomány: Kiváló minőségű és megfelelő létszámú őzpopuláció. Átlagos trófeák: g Kapitális trófeák: g Tisza menti őzállomány: Világszínvonalú őzállomány. Átlagos trófeák: g Kapitális: g

71

72 Élőhelye, életmódja Korábban szinte csak erdőkben élt, ma mindenhol előfordul; Főleg lágyszárúakat fogyaszt, télen fanyalodik fás hajtásokra; Megszokott területeihez nagyon hűséges; Erdei élőhelyen kis csapatokat, nagyüzemi táblákon fős rudlikat alkot, főleg télen (vegyes kor és nemi összetételben); Május-júniusban ellik (újabban ikreket, sőt hármas ikreket). Párzási időszaka július közepétől augusztus közepéig ilyenkor ördöggyűrű (boszorkánygyűrű) utal az őznász, az üzekedés helyére - a bak a sutát különböző tárgyak (szénaboglya, bokrok) körül űzi - szinte utat taposnak; Ilyenkor gyakran figyelmetlenül az autóutakra szaladnak lényegében bárhol az országban! Ilyenkor: vészfékezés kormánnyal csak finoman korrigálni, nem elrántani! A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget.

73 Vadgazdálkodási jelentősége Állománya nagyszámú - Mindenki nagyvadja ; Főként apróvadas mezőgazdasági területek fővadja. Itt óriási jelentősége van minden más irányú vadgazdálkodási tevékenységre pénzügyi alapot teremt.

74

75 Muflon (Ovis musimon) Őshazája: Korzika, Szardínia, 1868-ban telepítették be a Kárpát-medencébe; Középhegységeinkben csaknem mindenütt előfordul; Legjellemzőbb küllemi bélyege a szarv - a nőstényeknek csak kicsi, enyhén hátrahajló szarva van, vagy akár nincs is; Szem mellett és körmök között illatmirigyek fákat, bokrokat jelöl, sziklákon szagnyomot hagy; Hímje: kos (kosbárány); Nősténye 1. évben jerkebárány 2. évben jerke (első bárányozásig) 3. évben anyajuh

76 Pilis hegység: Kiemelkedő minőségű állomány. Átlagos szarvhossz: 80 cm Kapitális szarvhossz: cm

77

78

79 Élőhelye, életmódja Nappali állat Előfordulása éghajlat, magasság, talaj és növényzet függvénye Kulcstényezőt jelentenek a hóviszonyok (50-nél kevesebb havas nap, 800 mm-nél kevesebb csapadék); Középhegységi magasságot kedveli; Kötött, köves váztalajokat szereti; Idősebb - átlátható - erdőállományban érzi jól magát; Mozgáskörzete kicsi nagyon megterheli élőhelyét; Tipikus nyájállat - csak októbertől decemberig bomlanak fel a csapatok az üzekedés idejére ; Áprilisban ellik, a bárányok 1/2 óra múltán már járnak.

80 Vadgazdálkodási jelentősége Színező, kiegészítő faj, piaci értéke nem jelentős; Trófeája a szarv: mufloncsiga - nem veti le!!; A szarv növekedése a téli hónapokban leáll, így alakulnak ki az évgyűrűnek nevezett befűződések.

81

82 Vaddisznó (Sus scrofa) Elterjedése széles (Eurázsia, Észak-Afrika, Hátsó-India, Amerika); Eredendően vizes élőhelyek lakója volt, ezek eltűnésével az erdőkbe, újabban a nagytáblás mg. ültetvényekbe húzódott; Hazánkban fő élőhelye a Dunántúl (65%) és az Északiközéphegység (30%); Hímje a kan, nősténye a koca (emse), szaporulata a malac (fiatal egyedei 5-12 hónapos kor között a süldők); Mindenevő zápfoga gumós, szemfoga fejlett (hímnél agyar, kocánál kampó).

83

84 Ha a cél az állomány nagyságának szinten tartása, akkor a becsült állomány 160%-át kell terítékre hozni

85 Arány (%) A vadaskerti vaddisznók aránya Becslés Teríték Év

86 Élőhelye, életmódja Kondában él, amelyet az anyakoca és ivadékai alkotnak (néha több koca közösen gondozza a fiatalokat); Az idős kanok egyedül élnek, csak párzáskor keresik a kocákat; Nappal alszanak, a konda szürkületkor indul meg; Közös tisztálkodás, dagonyázás, dörgölődzés; Párzásának fő időszaka november-december a búgást az idősebb kocák kezdik, az emsesüldők fejezik be; A koca február-május között 4-12 malacot ellik. 4-5 nap múlva hagyják el először a vackukat; A koca jó anya, vezeti és védi a malacokat.

87 Vadgazdálkodási jelentősége 1) A vaddisznó vadászatában a csúcs a jól megszervezett hajtóvadászat. Trófeái az agyarpár, a bőr és a serte. Agyar: 6-8 éves korban a legértékesebb, utána már sokszor sérült; Bőr: fali dísz vagy szőnyeg Serte: kalapdísz Minden vadász számára elérhető, külföldi igény is van rá; Károkozását kordában kell tartani, így fontos szerepe lesz a hazai vadgazdálkodásban.

88 Gépjármű nagyvad konfliktus 2014-ben 5238 olyan vadelütést regisztráltak, amelyek következményeként a vad is elhullott (Országos Vadgazdálkodási Adattár).

89 Apróvadak

90 Mezei nyúl (Lepus europaeus) Elterjedési területe csaknem egész Európa; Betelepítették a Távol-Keletre, Ausztráliába, Amerikába; Látómezeje széles, térlátása nincs, főleg mozgást érzékel; Hallása kiváló, szaglása közepes; Testtömege: 3-5 kg; Hímje a bak, nőivarú egyedei a nőstények; szaporulatát nyúlfiaknak nevezik;

91

92 Életmódja Magányosan él, csak szaporodási időszakban látni kisebb csapatokban; Mg. területeken is de aratás után összeomlik a populáció; Éjszakai életmódot folytat, nappal csak ritkán mozog; Párzását bakzásnak nevezzük januártól szeptemberig 3-4 szaporodási ciklus; Vemhességi ideje nap; 38 naponként ellik (kettős vemhesség) 2-3 nyúlfiat; 4-5 hét után válnak önállóvá; Az anya az utódokat nem tudja megvédeni, így évente alig 1 utód marad életben.

93 Vadgazdálkodási jelentősége Magyarország legfontosabb szőrmés apróvadja; Főként az alföldi vadászterületek egyik legfontosabb bevételi forrása; Szőrméje nem túl értékes, de értékesíthető; Húsa finom de íze jellegzetesen vadas; Élve befogva jól exportálható (pl. Olaszországba); Jellemzően társas vadászatok (nyúlhajtások) áldozata.

94 Monokultúra terjedése + rókaállomány gyarapodása

95 Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) Dél-Európában és Észak-Afrikában őshonos; Egész Európába betelepítették, Ausztráliában súlyos problémákat okoz; A házi nyúl őse, azzal keresztezhető; Tömege: 1,5-2,5 kg; Érzékszervei jobbak a mezei nyúlénál;

96 Élőhelye, életmódja Laza, homokos talajokhoz kötődik földalatti kotorékban él; Vegetációval sűrűn borított területet kedvel, pl. a tarvágásos területeken nagy állományai élnek; Növényevő, főleg lágyszárúakkal táplálkozik; Rengeteg természetes ellensége van - fajfenntartásának egyik eszköze a szaporasága: Januártól augusztusig 3-5 alkalommal ellik 4-10 nyúlfiat; 6-8 hónapos korban lesz ivarérett;

97 Vadgazdálkodási jelentősége Hazánkban csak kisebb állományok Pest és Csongrád megyében. Az 1970-es években még országos elterjedésű fajnak számított - az erdőtelepítésekben, csemetekertekben a rágcsálásával jelentős kárt okozott között csaknem eltűntek a hazai populációi A 2016/2017. évi vadászati idényben ~2600 egyedet lőttek ki. Egész évben vadászható; Ha elszaporodik, szinte lehetetlen visszaszorítani.

98

99 Fácán (Phasianus colchicus) Eurázsiai elterjedésű, de sok helyre betelepítéssel került; Jelenleg 15-20% a vad fácán aránya a populációkban, ami elégtelen; Számos alfaja ismert méretben különbözők; Kakas 1,5-2 kg, a tyúk 1 kg; Tojásrakás: április közepétől; Fészekalj: (16) tojás fészke egy földbe kapart mélyedés, amibe a fészek közvetlen környékéről puha növényi részeket kapar. A tyúkok %-a nem vesz részt a szaporodásban! Kotlás: csak a tojó (24 nap) Fészekhagyó csibék

100 0-400 m magasságig ideális élőhelyek Homokos laza talajt kedveli (fészkelés) Déli kitettségű lejtők Változatos fás-cserjés vegetáció

101 Életmódja Alapvetően növényevő, csak tavasszal esznek rovarokat illetve a fiatalok az első 3 hétben; Magányosan él Az éjszakát fákon tölti (felgallyaz), nappal gyalogol, jól fut, csak kényszerből repül; Párzási időszakát dürgésnek nevezzük (március május között), ami jellegzetes hang hallatásával jár; A kakasok verekedéssel szerzik meg a legalkalmasabb dürgőhelyeket.

102 Vadgazdálkodási jelentősége Legfontosabb apróvad fajunk; Csak a kakas vadászható, ráadásul csak október január 31. között kivéve a mesterséges kibocsátóhelyek 1000 m-es körzetét, ahol a teríték 20%-ig a tojó is kilőhető Egy vadászra 30 példány elejtése jut hazánkban; A mg-i monokultúra miatt életfeltételei erősen korlátozódtak, a természetes állomány töredékére csökkent. Az állományt mesterséges zárttéri tenyésztésből származó fácánok telepítésével pótolják A rendszerváltás előtt évi 1-2 millió madarat helyeztek ki a vadászterületekre. Napjainkban ~500 ezret a fácántenyésztés költségei megemelkedtek.

103 Fácán kibocsátás

104

105

106 Fogoly (Perdix perdix) Kakas és tyúk megtévesztésig hasonlók; Eredeti élőhelye erős puszta, később a hagyományos mezőgazdasági kultúrát követő faj lett - az intenzív gazdálkodású területekről kiszorul; Mindenevő, bár a csibék csak ízeltlábúakat esznek; Télen csapatokba verődik; Fészekalja 8-12 tojás; Mára állománya vészesen lecsökkent védett faj, mesterséges tenyésztés mellett még lőhető.

107

108 Hazai elterjedési viszonyai: A XIX. sz. végén : 52 % Dunántúl 32 % Duna-Tisza köze 16 % Tiszántúl A XX. sz. végén: 60 % Tiszántúl 30 % Duna-Tisza köze 10 % Dunántúl

109

110 Nagytáblás mg.-i művelési mód Vegyszerek használata (gyom, rovar) A ragadozó irtó szerek betiltása Fácán kibocsátás (betegségek, niche- átfedés) Kritikus állománysűrűség elérése

111 Erdei szalonka (Scolopax rusticola) A vadászati hagyományban az erdők királynője A két nem egyedei csak boncolás után különíthetők el; Vonuló madár húzás ; Éjjel aktív; Talajlakó makrogerinctelenekkel táplálkozik; Talajra rakja fészkét, melybe 3-5 tojást rak a magányos tojó; Vadászati jelentősége nagy volt hagyományos tavaszi vad volt, de 2008 óta jogszabály tiltja a vadászatát (az Európai Unió betiltotta a faj tavaszi vadászatát); Gazdasági jelentősége nincs; A 2015/2016. vadászati évben a tudományos célú monitoring vizsgálatok keretében 3616 erdei szalonka került terítékre.

112

113 A 2017/2018. vadászati évben a tavaszi vonulás-monitoring vizsgálatok keretében erdei szalonka lelövésére került sor.

114

115 Róka (Vulpes vulpes) Legelterjedtebb közepes testméretű ragadozónk; Táplálkozása Mezei pocok, mezei nyúl, fácán, dögök - szanitéc szerepkör Télen terméseket is nagy mennyiségben fogyaszt; Párzási időszaka a koslatás december végétől márciusig; Ilyenkor jellemző a kotorékvadászat (apróvad vadászait mód) - csak megfelelő szakszemélyzet jelenlétében (!) Kotorékában a szuka 5-6 kölyköt ellik, és a kölykök 6 hétig nem hagyják el a föld alatti vackot; Veszettség fő terjesztője volt - Immunizációs program; Egész évben vadászható

116

117

118

119 Aranysakál (korábban nádifarkas) Canis aureus

120 A 2017/2018. vadászati évben 5831 aranysakál lelövését jelentették, továbbra is elsősorban Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyékből. Az aranysakál terítékének növekedése változatlanul exponenciális ütemű. A sakál nem veszélyeztetett, növekvő állományú, terjeszkedő faj. Magyarországon a vadászható, szaporodási időszakában kíméleti idővel. Mint visszatelepülő fajt jelenlétében támogatjuk, de csúcsragadozó szerepe és erős expanziója miatt állományaival gazdálkodni kell. Kis állománysűrűsége és elterjedési területe miatt gazdasági jelentősége még korlátos, de az apróvadban és az őzben okozott kártétele miatt vadgazdálkodási szempontból kedvezőtlen megítélése, ezért kívánatos gyérítése.

121 Aranysakál kilövés

122

123 A FARKAS ÉS HIÚZ Hazánkban fokozottan védett fajok. A hiúz eszmei értéke , a farkasé Ft. Szlovákiában a hiúz a nemzetközi egyezményeknek megfelelően védett faj, eszmei értéke 80 ezer korona. A farkas november 1. és január 15. között vadászható. Ez alól két terület kivétel: a Cseh Köztársasággal határos Kiszucai (Kysuce) Tájvédelmi Körzetben és a Magyarországgal határos Szlovákkarszt Nemzeti Parkban a farkas egész évben védelemben részesül. Szlovákiában a vadászati statisztikák 800 farkasról és 700 hiúzról tudnak, ám a terepi állománybecslések arra utalnak, hogy ezek az adatok jelentősen túlbecsültek. Természetvédők szerint 300 farkas és 250 hiúz.

124 Szerepük a génállomány őrzésében A beteg és legyengült egyedek elejtésével megvédik az erdőt a növényevők túlszaporodásától, és javítják a nagyvadállomány minőségét. Pl. azokon a területeken, ahol a farkasok előfordulása állandó, a vaddisznók által terjesztett sertéspestis bizonyíthatóan visszaszorul. A farkasok a szabadon hagyott juhnyájakban komoly károkat okozhatnak, ám őrzéssel, így juhászkutyák (komondor, kuvasz, szlovák csuvacs) tartásával a károkozás szinte teljesen kizárható.

125

126

127

128 A hiúz 1988 óta védett, 1993 óta fokozottan védett! A farkas 1993 óta védett, 2001 óta fokozottan védett faj hazánkban!