Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Perényi László Gunszt Dezsőné Kukai Annamária Szerkesztette: Horváth Ildikó

Átírás

1 Szerzők Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Perényi László Gunszt Dezsőné Kukai Annamária INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS ÉPÍTÉSZMÉRNÖK BSC KÉPZÉSHEZ Szerkesztette: Horváth Ildikó ISBN Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 4 Bevezetés... 5 A Fehér Könyvek rendszere, célja... 5 A duális képzés szervezeti és irányítási alapelvei... 8 A duális felsőfokú képzés alapelvei a Duális Képzési Tanács meghatározásában... 8 A duális Építészmérnök BSc képzés irányítási alapelvei... 8 A duális Építészmérnök BSc képzés struktúrájának alapelvei... 9 A duális Építészmérnök BSc képzés célrendszere A duális képzés előnyei a felsőoktatási intézmények számára A duális képzés előnyei a vállalatok számára A duális képzés előnyei a hallgatók számára A duális képzés törvényi szabályozói Magyarországon A duális képzéshez kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye A duális képzés támogatási rendszere A duális Építészmérnök BSC képzés feltételei A duális Építészmérnök BSc képzés indításának feltételei felsőoktatási intézményi oldalról Hogyan csatlakozhat egy felsőoktatási intézmény a duális Építészmérnök BSC képzéshez? A felsőoktatási intézmény duális partnervállalatokat támogató, segítő feladatai A duális képzés folyamatstruktúrája Az Építészmérnök BSc duális képzés bevezetésének lehetséges felsőoktatási színterei Magyarországon A duális Építészmérnök BSc képzés partnervállalatai A 2015/2016-os tanév duális beiskolázási számai Duális képzési modellek Magyarországon A duális képzés Kecskeméti Modellje A duális képzés Győri Modellje A duális képzés Pécsi Modellje i kapcsolódási pontok az Építészmérnök BSc duális képzéshez Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

3 A felsőoktatási intézmények duális képzési fejlesztési irányai Új oktatásmódszertanok a duális Építészmérnök alapképzésben A duális partner vállalatoknál használatos pénzügyi kifejezések gyűjteménye Mellékletek számú melléklet: Együttműködési megállapodás a duális képzés keretében szakmai gyakorlat biztosítására - MINTA számú melléklet: Hallgatói munkaszerződés - MINTA számú melléklet: DUKE rendszer felhasználói útmutató Felhasznált irodalom Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

4 Ábrajegyzék 1. ábra: A Fehér Könyvek rendszere ábra: A munkamegosztás alapelvei ábra:duális képzéshez kapcsolódó intézményi folyamatok rendszere ábra: Duális gyakorlati helyek országos megoszlása szakonként ábra: 2015/2016-os tanév duális beiskolázási adatai műszaki tudományterületen ábra: Duális képzés időbeosztása a Kecskeméti Főiskolán ábra: A duális képzés időbeosztása a győri Széchenyi István egyetemen ábra: A duális képzés időbeosztása a PTE Műszaki és Informatikai Karán táblázat: Építészmérnök BSc képzést indító felsőoktatási intézmények Magyarországon táblázat: A duális Építészmérnök képzéshez csatlakozó cégek listája Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

5 Bevezetés A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara a TÁMOP F. 14/1/KONV es számú, A gépészeti és informatikai ágazatok duális és moduláris képzéseinek kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen című pályázat keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felkérésére vállalta a duális felsőoktatás standardizálásában való közreműködést. A projekt fő célja a Pécsi Tudományegyetem műszaki területén a duális képzéshez kapcsolódó szervezeti és működési feltételek meghatározása, a képzésben közreműködők számára az átláthatóság megteremtése. Célunk továbbá a képzéshez kapcsolódó feladatok tekintetében a duális képzésben résztvevő felsőoktatási intézmények dolgozói számára teljes körű segítség nyújtása, a felsőoktatási duális képzési forma kereteiről, folyamatairól a tennivalók és a szabályok összegyűjtésével és összefoglalásával, valamint a különböző magyarországi példák bemutatásával. A projekt keretében készült el az INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS ÉPÍTÉSZMÉRNÖK BSC. KÉPZÉSHEZ című kiadvány, amely az Építészmérnök BSc duális képzéshez kapcsolódó standardokat tartalmazza. A Fehér Könyvek rendszere, célja A Fehér könyvek rendszere A fentiekben ismertetett projekt keretében szakonként elkészült 3 olyan ajánlásokat és szabályokat összefoglaló Fehér Könyv, melyek tartalma segíti a duális képzésben résztvevők összehangolt, sikeres együtt munkálkodását. A Fehér könyvek rendszere a felsőfokú duális képzés standardizálását valósítja meg. Minden a duális képzésben akkreditált szak esetén 3-3 Fehér Könyv készült, amely segíti és támogatja: a felsőoktatási intézményeket - Intézményi Fehér Könyv a vállalati szereplőket - i Fehér Könyv a duális képzésre jelentkező hallgatókat - Hallgatói Fehér Könyv eligazodni a duális képzésben való szerepvállalásukhoz kapcsolódó szabályrendszerben. A duális képzés minden résztvevője számára fontos megismerni a duális képzés magyarországi törvényi szabályozóit, a duális képzési folyamatokat, a közös projekt sikeréhez vezető tennivalókat, a partnerek működési sajátosságait, hétköznapi munkájuk során használatos alapfogalmait, a szakterületek kapcsolódási pontjait. Ezeket az információkat mindhárom kategóriába tartozó Fehér Könyv tartalmazza. A Fehér Könyvek mellékleteként rendelkezésre bocsájtjuk a törvényi előírásokban meghatározott dokumentumok, szerződések mintapéldányait. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

6 Az egyes Fehér Könyvek főbb tartalmi elemeit az 1. számú ábra mutatja: 1. ábra: A Fehér Könyvek rendszere Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

7 A Fehér Könyvek célja: A Fehér Könyvek célja a képzés megvalósításában érdekelt három szereplő teljes körű tájékoztatása azokról a szabályozókról, keretekről, a képzés során használatos fogalmakról valamint feladatokról, amelyek a duális képzés sikeres megvalósításához vezetnek. Mivel a duális képzésben részvevők célja közös, de az egyes szakmák esetén a megvalósításban vannak eltérések, ezért minden egyes, a duális képzési formában induló felsőoktatási szak esetében, készült útmutató Fehér Könyv a vállalati partner, a hallgató és a felsőoktatási intézmény számára. Célul tűztük ki továbbá meghatározni a fejlesztési irányokat, a duális képzés működési szabályait, folyamatait, az egyes szereplők feladatait. A Fehér Könyvek rendszere azzal a nem titkolt szándékkal készült, hogy a duális képzés minden szereplője megismerje a partnerek működésének elvét, az általuk használt fogalmakat, szabályozókat. Pontos információt kapjon a képzésben elfoglalt helyére, szerepére vonatkozóan. Egyértelműen tájékozódjon a képzés menetéről és a kapcsolódási pontokról. Ennek megfelelően a Fehér Könyvek mindegyike biztosítja az adott szegmens számára a magyarországi duális képzéssel kapcsolatos ismereteket, információkat a képzés bevezetésére és működtetésére vonatkozóan. Az elkészült Fehér Könyvek az adott szakhoz, esetünkben az Építészmérnök BSc. szakhoz kötődő hasznos ismeretek átadását is hivatottak teljesíteni a felsőoktatási intézmények munkatársai számára. Kiemelt figyelmet fordítottunk az építész cégek, a gazdasági szereplők által használt fogalmak tisztázására, a felsőoktatási intézmények és a vállalati szereplők által közösen lebonyolítandó oktatási tevékenység módszertanára és a vállalatok kapcsolódási pontjainak megtalálására. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

8 A duális képzés szervezeti és irányítási alapelvei A duális felsőfokú képzés alapelvei a Duális Képzési Tanács meghatározásában A duális képzés definícióját az Nftv a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik A duális képzés tehát, a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folyó gyakorlati képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál, valamint a megszerzett munkatapasztalatnál fogva növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati ismereteit és erősítik kultúráját. A duális képzés esetében a közreműködő vállalat előre meghatározott módon a felsőoktatási intézmény tananyagához szorosan illeszkedve, formálisan is oktatja a hallgatókat a képzés során. E képzési rendszer segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, több éves továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére. A duális Építészmérnök BSc képzés irányítási alapelvei A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet minőségi auditálása folyamatos. A részt vevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. (lásd: A vállalati partnerek kapcsolódási pontjai c. fejezet) A duális képzési folyamat előnye, hogy a részt vevő építész vállalatok közvetlenül elérik a képzésben részt vevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba. A duális képzésben részt vevő építészmérnök hallgatók tanulmánya két szakaszra bontható. A tanulmányi időszak intézményi szakaszában a nem duális képzésben részvevő nappali munkarendű hallgatókkal együtt végzi tanulmányait. Ezt követi a vállalati szakasz, amikor aktív részese a vállalati gyakorlati képzésnek. A vállalati szakaszban hallgatói munkavállalóként elvégzi a rá bízott feladatokat, részt vesz a projektek kidolgozásában. A vállalatnál eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

9 Egész évben, a teljes képzési időre vonatkozóan, az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás illeti, melyet a fogadó vállalat fizet. Mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A vállalati gyakorlatok szervezésében részt vevő oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni. A duális képzési rendszer nyitott; abból kötelezettség nélkül bármikor kiléphet a hallgató és a vállalat is, a munkaszerződés felmondásának vonatkozó törvényi előírásai figyelembe vételével. A duális Építészmérnök BSc képzés struktúrájának alapelvei A duális képzés a felsőoktatás és az ipar által közösen felügyelt képzés. Az építészmérnök hallhatók elméleti, általános gyakorlati, labor gyakorlati képzéséről és ezek számonkéréséről, értékeléséről a felsőoktatási intézmény gondoskodik. Az építész szakmai duális partnervállalatok a szakma és az adott építész szakmaspecifikus gyakorlati ismeretekre, szervezeti folyamatokra, szabványokra, munka és balesetvédelmi ismeretek átadására, a munkavégzéssel kapcsolatos vállalati szemlélet kialakítására és ezek számonkérésére, értékelésére specializálódnak. 2. ábra: A munkamegosztás alapelvei Forrás: A Kecskeméti duális képzési modell a kiemelt járműipari térségben, a társadalom sikerességének, a nemzetgazdaság fejlesztésének szolgálatában projekt TÁMOP F-13/ Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

10 Alapelvek elemei: A duális Építészmérnök BSc képzésben a felsőoktatási elméleti és a vállalati speciális gyakorlati képzés időben és tartalmilag összhangban valósul meg. A vállalati gyakorlat anyagát a felsőoktatásban megszerzett elméleti anyagra kell építeni a teljes képzési időben. A duális Építészmérnök BSc tananyag összeállításának alapja a kormányzat által jóváhagyott, az Építészmérnök BSc szakra vonatkozó képzési kimeneti követelmény, a szerződött felsőoktatási intézmény által összeállított mintatanterv és a felsőoktatási intézmény és a vállalati partner által közösen összeállított vállalati gyakorlati képzési terv. Ennek a három dokumentumnak egymással összhangban kell lennie. A duális tananyag összeállításához szükséges a duális Építészmérnök képzés módszertani koncepciójának kidolgozása, azaz a felsőoktatási intézmény és a vállalati partner együttműködésének alapját adó módszertan meghatározása, melynek során a duális képzésben részt vevő hallgató végzettségéhez szükséges képzési elvárások kerülnek rögzítésre. A módszertan kidolgozásánál tekintettel kell lenni az alábbiakra: Az elméleti képzés anyaga a hagyományos és a duális rendszerű képzésben főszabályként azonosak (megjegyzés: a rendelkezések 10%-os eltérést engedélyeznek a két képzési rendszer mintatantervében. Ez lehetőséget biztosít a vállalat-specifikus elméleti ismeretek átadásra is a képzés során). A gyakorlati képzés anyagai a duális képzési specifikumnak megfelelőek. Ezek a specialitások a vállalati partnerrel együttműködve a képzési kimeneti követelményeknek megfelelően kerülnek kiírásra. A vállalatnál eltöltött időszak tartalmilag tematikusan öt fő területre bontható: Puha készségek, munkavédelem, munkakultúra fejlesztése a vállalatnál Speciális gyakorlati feladatok megismerése, ellátása a vállalatnál Hallgatók bevonása a konkrét üzemi gyakorlatba Önálló munkavégzés képességének kialakítása pl. projekt jellegű feladatok kapcsán Szakdolgozati téma kidolgozása, konzultálása Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

11 A duális Építészmérnök BSc képzés célrendszere A kormányzat célja a duális képzések felsőoktatásba való bevezetésével a gazdasági és a társadalmi elvárások összehangolása. A gazdaság elvárásai: az akadémiai félévekben megszerzett erős elméleti alapozás azonnal kerüljön gyakorlati alkalmazásra a partner vállalatoknál, a szakmai elméleti ismeret mellett a hallgatók a vállalatnál elmélyítendő képességekre és készségekre vonatkozó tudást szerezzenek, a hallgatók az adott szakterület legújabb ismereteit szerezzék meg a gyakorlati képzés révén, a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés révén vegyen részt a képzésben. A társadalom elvárásai: a hallgatók tudása a vállalatoknál történő alkalmazásuk során kielégíti az ott támasztott igényeket, ilyen módon a képzés társadalmi megtérülése lényegesen gyorsabb, a felsőoktatási képzés reagáljon a munkaerő piaci elvárásokra, a foglalkoztatás erősítése a végzett hallgatók körében. A fenti elvárások teljesülésével elmondható, hogy a felsőfokú duális képzési forma előnyös minden résztvevő szereplő számára és hosszú távon a térség tőkevonzó képességének növelésével megfelel a társadalmi elvárásoknak is. A duális képzés előnyei a felsőoktatási intézmények számára Erősödik a felsőoktatási intézmény ipari együttműködési hálója. Növekszik a helyi gazdasági igényeknek megfelelő felsőfokú végzettséggel bíró munkavállalók kibocsájtása és a biztos elhelyezkedési lehetőség növeli a beiskolázási létszámot. A gyakorló szakemberek megjelenése a felsőoktatásban segíti a piaci igények kiszolgálását. Partner vállalatokkal közös K+F+I projektek lehetősége. Növekszik az intézmény beiskolázási létszáma Az oktatás hatékonysága növelhető a duális képzéshez kapcsolódó új oktatásmódszertan kidolgozásával. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

12 A duális képzés előnyei a vállalatok számára A felsőoktatásba való bekapcsolódás biztosítja a saját, vállalati igényre szabott részvétel lehetőségét a képzésben. A vállalat által választott és a képzési idő alatt felkészített, lojális szakember utánpótlás. Hosszabb gyakorlati idő biztosabb ismeret átadási lehetőség. A felsőoktatási intézmény tevékenységének megismerésével lehetőség nyílik a közös pályázatokban való részvételre, a kutatás-fejlesztési tevékenységek közös megvalósítására. A duális képzés előnyei a hallgatók számára Jobb munkaerő piaci potenciál. Korszerű technológiák, élő ipari folyamatok megismerése. A képzés alatti anyagi függetlenség. Biztos állás lehetőség. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

13 A duális képzés törvényi szabályozói Magyarországon A duális képzéshez kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény meghatározza: július 24. napi hatállyal a duális képzés fogalmát (beiktatta: évi XXXVI. törvény 40. (1). hatályos: VII. 24-től.) 2. A duális képzés definícióját az Nftv a. bekezdése tartalmazza. 3. A 220/2014. (VIII. 29.) Korm. rendelettel módosított a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete. 4. A miniszterelnök 152/2014. (XII. 31.) ME határozata a Duális Képzési Tanács tagjainak és elnökének megbízásáról a december 1-jétől november 30-áig terjedő időtartamra. 5. Az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett, hallgatói munkaszerződés alapján végezhető szakmai gyakorlat rendelkezéseit, a hallgató díjazását (Nftv. 44. ); és a gyakorlatigényes szak fogalmát (85. (3) pont tartalmazza. 6. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet meghatározza a szakmai gyakorlatra köthető együttműködési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmát. 7. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről 8. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében (1., 5. ). 9. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

14 10. A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik az alapképzési és mesterképzési szakok jegyzékéről. 11. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. 12. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. 13. A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt. A duális képzés támogatási rendszere Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények duális képzéssel foglalkozó munkatársai tisztában legyenek a duális felsőfokú képzés magyarországi támogatási rendszerével, hiszen a hallgatók tájékoztatásán kívül a vállalati partnerekkel való kapcsolattartás során is gyakran merülnek fel kérdések e témában. A duális képzés támogatási rendszere a duális képzésben részt vevő hallgatók és a gyakorlati képzést folytató vállalatok vonatkozásában szabályozott. A felsőoktatási duális képzésbe akkor nyer felvételt a hallgató, ha sikeresen részt vett a központi felvételi eljárásban, valamint a duális képzésben részt vevő vállalat által lebonyolított toborzási és kiválasztási eljárásban is. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. 44. (1) bekezdése alapján a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni. A cég, mint munkáltató a felvételt nyert hallgatóval, mint munkavállalóval a képzés idejére határozott időtartamú hallgatói munkaszerződést köt. A hallgatói munkaszerződés alapján a vállalatnak a duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés idejére a nemzeti felsőoktatásról szóló év CCIV. törvény (Nftv.) 44. (3) a) pontjára figyelemmel díjazást kell fizetnie a hallgatónak, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka: 2015-ben Ft/hét, azaz havonta ,-Ft, vagyis a minimálbér mintegy 60 %-a. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

15 A díjazást eltérő megállapodás hiányában a vállalatnak kell fizetnie. A fent leírtakra figyelemmel a hallgatói munkaszerződésben a felek az Nftv. 44. (3) a) pontjában meghatározott mértéknél magasabb díjazásban, egyéb juttatásban is megállapodhatnak. A duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés keretében a hallgatói munkajogviszony alapján fizetett díjazás az alábbi adó- és járulékkedvezménnyel jár. A hallgató részére biztosított kedvezmény: - A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.12 pontja alapján a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. A havi minimálbért meghaladó juttatást személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A munkáltató/kifizető részére biztosított kedvezmény: - A vállalatnak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (3) d) bekezdésére figyelemmel, a szociális hozzájárulási adó mértéke egyébként a bruttó bér 27 %-a lenne. - Szakképzési hozzájárulás csökkentése: Bruttó kötelezettségük mértékéig a gyakorlati képzésre megállapított normatívát csökkentő tételként számolhatják el a vállalatok. A csökkentő tétel számításáról a 280/2011 (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik. A vonatkozó kormányrendelet alapján 2016-ban egy képzési nap után hallgatónként 4530,- Ft-tal csökkentheti a vállalat a szakképzési hozzájárulás befizetési kötelezettségét. A képzési alap normatíva összege évre vonatkozóan a évi C. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 62. (4) pontban foglaltak szerint továbbra is forint/fő/év. A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget adófizetési kötelezettségének. A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alap normatíva összegének 100-al történő elosztásával kell kiszámítani, melynek összege forint. A hallgató biztosítási státusza A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében, vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy a gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra, amennyiben a hallgató részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás a minimálbér összegét (adómentes kifizetési határ) nem haladja meg. Biztosítási kötelezettség hiányában járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, szociális hozzájárulási adó tekintetében nem adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszony. Az adómentes értékhatárt meghaladó kifizetés összege után a munkáltató 27 % egészségügyi hozzájárulási-fizetési kötelezettséget fizet meg. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

16 A hallgatói munkaszerződésben a felek megállapodhatnak abban is, hogy a hallgató nemcsak a duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés alapján végez munkát, hanem azon kívül is, melyre külön díjazás illeti meg. Erre a díjazásra azonban a fenti adó-és járulékkedvezmények nem vonatkoznak. A felsőoktatási duális képzésben részt vevő hallgatók után az állami finanszírozásra, azaz a képzési tevékenység támogatására, és a hallgatóknak nyújtott juttatásokra a felsőoktatási intézmény jogosult. A duális képzésben részt vevő hallgatók munkabérükön kívül természetesen minden olyan további juttatásra is jogosultak (pl.: tanulmányi ösztöndíj, kollégium), mely hallgatói jogviszonyukhoz kapcsolódik. Ezeket az egyéb juttatásokat nem a vállalatnak, hanem a felsőoktatási intézménynek kell finanszíroznia. A hallgató munkaszerződés alapján fizetendő munkabérre, illetőleg adó- és járulékkedvezményre vonatkozó jogszabályok: - költségvetési törvény (2015. évi C. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről) - a nemzeti felsőoktatásról szóló év CCIV. törvény (Nftv.) - személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény - a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

17 A duális Építészmérnök BSC képzés feltételei A duális Építészmérnök BSc képzés indításának feltételei felsőoktatási intézményi oldalról A duális Építészmérnök alapképzést indítani, illetve folytatni kívánó intézmény akkreditált felsőoktatási intézmény, amely rendelkezik az Építészmérnök alapszak akkreditációjával, indítási engedélyével. Az adott szak duális képzési formában történő indításának feltétele az intézmény oldaláról SZENÁTUSI HATÁROZAT megléte az alábbi tartalommal: rendelkezik a szak duális képzési formában indításáról; meghatározza, mely az Nftv a. bekezdése szerinti szakon, mekkora minimális és maximális hallgatói létszámmal (kapacitással) indul a képzés; rögzíti, hogy a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet által előzetesen kiválasztott jelentkezőket a pozitív besorolási döntést (ponthatár húzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően a felsőoktatási intézmény átsorolja a duális képzési formára A szenátusi határozat mellékletei: 1. A gyakorlati képzésben részt vevő szervezet vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás, mely: tartalmazza a 230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 16. -ában foglalt elemeket; időtartama legalább a képzés idejének megfelelő, azzal azonos (vagy határozatlan időre szól); tartalmazza a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet jelentkezők felmérésének, kiválasztásának módját, módszerét, időbeli ütemezését azzal, hogy a vállalat legkésőbb a felvételi sorrend-módosítás időpontjáig tájékoztatja a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről; valamint arról, hogy megfelel a feltételeknek; rögzíti, hogy a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet a minősítést követően a tantervben foglaltak szerint részt vesz a hallgató képzésében és értékeli a megszerzett tudást. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

18 2. A gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel közösen elkészített mintatanrend, mely szerint: a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott tartalommal rendelkezik; a tantervnek az intézményi szakaszra vonatkozó része 90%-ban meg kell egyezzen a hagyományos szak tantervének tartalmával, a 10%-os eltérés kizárólag egyes gyakorlati részeknek a vállalati oldalon való kiváltása útján valósulhat meg; bemutatja a megszerzett tudás értékelésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket. 3. A vállalat és a hallgató között kötendő hallgatói munkaszerződés-minta, amely: tartalmazza a 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 18. -ában foglalt elemeket; tartalmazza, hogy a díjazást a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet fizeti, az nem hárítható át. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

19 Hogyan csatlakozhat egy felsőoktatási intézmény a duális Építészmérnök BSC képzéshez? Első lépésként az akkreditált felsőoktatási intézmény mérlegeli a kiválasztott alapszak/mesterszak duális képzési formában történő indításának előnyeit, feltételeit. Második lépésként áttekinti a duálsi képzési formában indítani kívánt alap/mester szak képzési kimeneti követelményeit, valamint a szak mintatantervét. Megkeresi a mintatantervben azokat a gyakorlati kapcsolódási pontokat, melyekhez a duális partnervállalatok becsatlakozhatnak. Harmadik lépésként tárgyalásokat folytat, előzetes felmérést végez a potenciális partnervállalatok körében a duális képzéshez történő csatlakozási szándékuk felmérése, előkészítése érdekében. Negyedik lépésként meghatározza mekkora minimális és maximális hallgatói létszámmal fogja indítani a szakot duális képzési formában. Ötödik lépésként a szak duális képzési formában történő indításáról az egyetemi előírásoknak megfelelően a különböző fórumok támogatásához megteszi az alábbi lépéseket. Az előkészített anyagot a Kari Tanács elé terjeszti, szavazásra bocsájtja. Ezt követően a Kari Tanács által megszavazott javaslatot az Oktatási Bizottság, majd a Rektori Tanács, végül a Szenátus elé terjeszti. Pozitív elbírálást követően megkezdi a szak duális képzési formában történő indításának előkészítését. A szenátusi határozat azt is rögzíti, hogy a gyakorlati képzésben részt vevő szervezet által előzetesen kiválasztott jelentkezőket az intézmény átsorolja a duális képzési formára. Ennek feltétele, hogy a jelentkező a központi felvételi eljárásban felvételt nyerjen az intézménybe, beiratkozzon és kérvényezze átsorolását a duális képzési formára. A duális képzés egy felsőoktatási intézmény és egy gazdálkodó szervezet szoros együttműködésén alapul, így a következő lépés a jogszabályoknak megfelelően az együttműködés részleteinek tisztázása és az együttműködési megállapodás megkötése a két fél között. Az együttműködési megállapodás tartalmi előírása többek között a jelentkezők kiválasztásának módja, a kiválasztási folyamat időbeli ütemezése, valamint a cég kötelezettségvállalását a duális hallgató képzésére és értékelésére. Hetedik lépésként az akkreditált felsőoktatási intézmény a szerződött vállalattal/vállalatokkal együtt elkészíti az adott szakra vonatkozó mintatantervet, mely a gyakorlati képzés pontos időbeosztását és a gyakorlati képzési programot is magában foglalja. A szenátusi határozat melléklete az együttműködési megállapodás, a mintatanterv, valamint a hallgatói munkaszerződés minta. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

20 A felsőoktatási intézmény a szenátus által jóváhagyott szakindítási anyagot felterjeszti a Duális Képzési Tanácshoz, amely megvizsgálja a kérelmet és határozatot hoz róla. A felsőoktatási intézmény regisztrálja magát a DUKE rendszerben, feltölti a duális képzési formában indítandó szak adatait az online Duális Képzési Információs rendszerbe (DUKE), megadja az intézményi kapcsolattartó adatait, elérhetőségét. A felsőoktatási intézmény gondoskodik arról, hogy a felsőoktatási tájékoztatóban minden szaknál lábjegyzetben megtekinthető legyen, hogy indul-e duális formában, s ha igen, milyen vállalati partnerek közreműködésével. A tájékoztató a szeptemberben induló képzésekről rendszerint az előző év végén megjelenik, így a duális képzéshez csatlakozni kívánó intézményeknek és cégeknek időben meg kell hozniuk a döntést (általában előző év novemberében) a következő tanévben indítandó képzésről/képzésekről. A felsőoktatási intézmény duális partnervállalatokat támogató, segítő feladatai A felsőoktatási intézmény képzésének anyagai a hagyományos nappali és a duális rendszerű képzések esetén azonosak. Az intézmény (továbbra is) felelős és feladata az Építészmérnök BSc szak képzési és kimeneti követelményeinek teljesítése, a szakindítási kérelemben szereplő, az akkreditációnak megfelelő képzés biztosítása, az ahhoz kapcsolódó ismeretek átadása, az előadások, gyakorlatok, szemináriumok, stb. megtartása és az ismeretek számonkérése. Így biztosítható a diploma értékének megőrzése, valamint a hagyományos és a duális képzés közötti átjárhatóság. Ezzel együtt a felsőoktatási intézmény képzése egy bizonyos alapot biztosít az építész partner vállalatoknak, intézményeknek, amelyre azok felépíthetik saját, egyedi képzési tervüket. Ezen vállalati képzési terv alapvető kritériuma, hogy építsen a felsőoktatási intézmény tantervére, a hallgató tudásának, készségeinek, kompetenciáinak félévről-félévre való felépülésére és így egy folyamatosan fejlődő gyakorlati képzést jelentsen a hallgatóknak. Ugyanakkor a vállalati tanterv rugalmas és képes alkalmazkodni a vállalatok különbségeihez (méret, termékkör, vevői kör, folyamatok, működés stb.), valamint reagál mindazon hiányosságokra, amelyeket a vállalati szereplők a jelenlegi felsőoktatás kapcsán érzékelnek és jeleznek. 1. Alapfeladat: nyitottság a munkaerőpiaci szereplők irányába, potenciális duális vállalati partnerek számbavétele, bevonzása, tájékoztatások megtétele, egyeztetések lefolytatása Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

21 2. Jogi lépések: Együttműködési megállapodások előkészítése, aláírása. Operatív munkamenet: a felsőoktatási intézmény jogi főosztálya/igazgatósága az aktuális törvényi szabályozókra figyelemmel előkészíti a vállalati partnerekkel kötendő együttműködési megállapodást. Az akkreditált felsőoktatási intézmény eljuttatja az együttműködési megállapodás mintapéldányát a potenciális vállalati partbereknek. Közvetítő szerepet lát el az esetleges változtatási igények esetén a vállalat és a felsőoktatási intézmény jogi főosztálya/igazgatósága között. Megegyezést követően menedzseli a megállapodás aláírásának menetét. A hallgató sikeres intézményi felvétele, valamint a vállalattal a hallgatói munkaszerződés aláírása után hallgatói nyilatkozat aláíratása, melyben a hallgató beleegyezését adja, hogy a felsőoktatási intézmény a hallgató tanulmányi eredményeiről, előrehaladásáról tájékoztassa az érintett duális partner vállalatot. 3. Időbeosztás kialakítása: Közös időbeosztás kialakítása, rögzítése; majd ennek megfelelően a felsőoktatási intézmény tanév időbeosztásának egységes, vagy eseti módosítása. Operatív munkamenet: A partnervállalatokkal történt gyakorlati időbeosztásról született megállapodás értelmében a felsőoktatási intézmény (ha szükséges) átalakítja a félév időbeosztását úgy, hogy az a duális gyakorlati időbeosztással összhangba kerüljön. Az Építészmérnök BSc szak órarendjének összeállításánál figyelemmel van a szorgalmi időszakot érintő vállalati gyakorlati időbeosztásra. Javasolt külön órarendet készíteni az alapszakos duális Építészmérnök hallgatók számára. Az időbeosztás kialakításánál figyelemmel kell lenni a félév végén esedékes duális képzés gyakorlatáról szóló prezentációk beosztására, valamint a vállalati gyakorlati időbeosztással összehangolt vizsgaidőpontok meghatározására is. 4. Szabályzatok (pl. TVSZ), utasítások áttekintése, a duális képzésre vonatkozó módosítások elvégzése, hatályba helyezése. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

22 5. i tantervek támogatása: i tantervek kialakításának szakmai és adminisztrációs támogatása. Operatív teendők: A felsőoktatási intézmény kijelöli a duális Építészmérnök BSc képzés vállalati partnerekkel való kapcsolattartásért, a vállalati tantervének összeállításáért és a duális Építészmérnök BSc képzés adminisztrációjáért felelős intézményi munkatársakat. (Javasolt az Építészmérnök BSc képzés szakvezetőjét, operatív vezetőjét felkérni a vállalati tanterv összeállításának segítésére). Az intézményi felelős/felelősök felveszik a kapcsolatot a duális partnervállalatok szakmai kapcsolattartóival. Közösen áttekintik az adott felsőoktatási intézményben érvényes Építészmérnök BSc képzés mintatantervét. Rögzítik az egyes partnervállalatok által teljes mértékben, - vagy részben oktatni kívánt tárgyak listáját. A vállalati partnereket tájékoztatják a tantárgyleírás formai, - és tartalmi követelményeiről, szükség esetén operatív segítséget nyújtanak a tantárgyi program, a hallgatói teljesítés értékelés összeállításában. A felsőoktatási intézmény által a duális képzés adminisztrációjával megbízott munkatársak feladata a partner intézmények adatainak és a duális képzésre felvételt nyert hallgatók adatainak naprakész vezetése. Különös figyelmet kell fordítani a hallgatói jelenlét vezetésére, valamint a félévi teljesítmények adminisztrálására; ezek vállalati partnerekkel történő megosztására. (Javasolt a hallgató írásos beleegyezését kérni a beiratkozáskor adatainak, teljesítéseinek duális vállalati partnerrel való megosztására vonatkozóan.) A felsőoktatási adminisztrációért felelős munkatárs felkéri a Tanulmányi Osztályt a vállalati gyakorlaton nyújtott hallgatói teljesítményértékelés elektronikus tanulmányi rendszerben (NEPTUN/ETR) való rögzítésére. 5. Hallgatói jogviszony, tanulmányi adminisztráció Beiratkozás, bejelentkezés. Operatív teendők részletesen: Az általános felvételi eljárás ponthatár kihirdetését követően a hallgatók sms-ben értesülnek, hogy felvételt nyertek-e a választott képzésre vagy elutasították jelentkezésüket. Ezt követően az intézmény postai úton küldi meg a hallgatók számára a felvételi határozatukat, mely tartalmazza, többek között, hogy melyik képzésre, milyen képzési szintre, tagozatra és finanszírozási formában nyertek felvételt. A Tanulmányi csoport munkatársai további hasznos információkat küldenek a hallgatóknak a Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

23 beiratkozással, határidőkkel, felsőoktatási ügyintézők elérhetőségeivel kapcsolatban. A hallgatók megkapják egyedi NEPTUN/ETR (elektronikus tanulmányi rendszer) kódjukat, mellyel regisztrálhatnak a rendszerben és kitölthetik beiratkozási lapjukat. A Felsőoktatási intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint a beiratkozás egyik feltétele lehet a személyes megjelenés a Kari Tanulmányi Osztályon. Személyes beiratkozáskor a hallgató benyújtja a rendszerből kinyomtatott, aláírásával ellátott beiratkozási lapot, továbbá az eredeti példányok bemutatásával együtt a felvételi eljárás során figyelembe vett dokumentumok másolatát (pl.: érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga bizonyítvány, egyéb többletpontokat adó OKJ-s bizonyítványok, hátrányos helyzetet, fogyatékosságot igazoló dokumentumok, stb.), egy igazolvány fotót és az adatok ellenőrzése és esetleges javítása végett a személyes iratait. A személyes beiratkozást követően a Tanulmányi Osztály a beiratkozási lapon feltüntetett vonalkód alapján beíratja a hallgatót az Intézménybe; megjegyzés: a tanulmányi rendszerben a hallgatói státusz aktívként vagy passzívként jelenik meg, annak függvényében, hogy a hallgató a beiratkozási lapon mit jelölt meg. A kurzusfelvételi időszakban a hallgató a tanulmányi rendszeren keresztül veszi fel kurzusait. Az órarend kialakítását illetően a hallgatót előzetesen tájékozatja a felsőoktatási intézmény a heti órabeosztásáról tekintettel a cégek a duális képzési időbeosztásra. (Javasolt a duális Építészmérnök BSc képzésben részt vevő hallgatók számára külön órarendet publikálni) A duális kurzusok adminisztrációját külön duális Építészmérnök BSc képzési csoportban kezelik a Tanulmányi csoport adminisztrátorai. A céggel megkötött hallgatói munkaszerződés egy példányát a hallgató köteles a felsőoktatási intézmény Tanulmányi Osztályára leadni, melynek adatai rögzítésre kerülnek a tanulmányi rendszerben. A fenti folyamat hiánytalan lefolytatása után a hallgató megkezdi tanulmányait a DUÁLIS ÉPÍTÉSZMÉRNÖK ALAPKÉPZÉSEN. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

24 A duális képzés folyamatstruktúrája A duális képzés sikeres megvalósítása érdekében célszerű megfogalmazni mind a felsőoktatási intézmény, mind a duális vállalati partner által végzett fő folyamatokat. A folyamatokkal kapcsolatos fő elvárásokat az alábbi 4 pontban foglaljuk össze: reprodukálhatóság, transzparencia, szisztematikusság, rendezettség. A fenti elvárások teljesítése érdekében a folyamatokat jól elkülöníthetően három kategóriába soroljuk a feladatok végrehajtásában érdekelt szereplők szerint. I. Felsőoktatási intézményi folyamatok a. Előkészítő folyamatok Akkreditált képzés duális képzési formában való indításának előkészítése A szak duális képzési indításához erőforrások fejlesztése Potenciális vállalati partnerek felkutatása, kapcsolatfelvétel i partnerek igényeinek felmérése DKT akkreditáció előkészítése Döntés meghozatala a duális képzés indításáról Duális együttműködési megállapodások előkészítése Duális képzési módszertan kidolgozása b. Fejlesztési és működtetési folyamatok Duális képzés biztosításához humánerőforrás biztosítása Duális partner vállalatok kiválasztása, együttműködési szerződések megkötése i csatlakozás folyamatának segítése DUKE rendszer adminisztrációja Adott partnerkörrel indítandó duális képzések DKT akkreditációja Kapcsolattartás, kommunikáció a vállalati partnerekkel és a fenntartóval. c. Intézményi és vállalati oktatók, mentorok képzése, fejlesztése Képzők képzése, tananyagfejlesztés, tanmenet kialakítás, Képzők képzési programjának megvalósítása Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

25 d. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás Tantárgyi követelmények, képzési tartalmak vállalati képzéssel való összehangolása Duális képzés éves terveinek elkészítése (Éves duális fejlesztési terv, Éves erőforrás gazdálkodási terv, Éves duális akcióterv, Felülvizsgálati terv és ütemezés) Hallgatói teljesítmények mérése, értékelése, visszacsatolás i részvétel értékelése Intézményi önértékelés e. Kilépési folyamatok Szerződés felbontása nem megfelelő teljesítés esetén Hallgatói utánpótlás biztosítása Záróvizsgák szervezése, végzős hallgatók kilépésének ütemezése II. Közösen lebonyolítandó folyamatok a. Előkészítő folyamatok Hallgatói akvizíció Duális képzési brand kialakítása Hallgatók felvétele, beléptetése Gyakorlati képzési terv előkészítése b. A képzés lebonyolítása A gyakorlati képzés lebonyolítása A képzés nyomon követése, kétoldalú (vállalati és intézményi) adminisztrálása Fegyelemsértések, hiányzások, szerződésszegések kezelése c. A képzés értékelése Féléves beszámolók megszervezése Hallgatói teljesítések értékelése A duális képzésben résztvevők értékelése d. A végzős hallgatók munkába helyezése, foglalkoztatása A végzett hallgatók vállalati integrációja Diplomák kiadása Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

26 III. Intézményi duális képzés-támogató folyamatok a. Kapcsolattartás IV. Duális Képzési Tanáccsal, Emberi Erőforrások Minisztériumával, Duális vállalati partnerekkel b. Útmutatók, tájékoztató anyagok készítése, aktualizálása a duális képzés résztvevői számára c. Folyamatos kommunikáció biztosítása, az esetlegesen felmerülő problémák kezelése i folyamatok a. Előkészítő folyamatok Információgyűjtés a duális képzésről, lehetséges partnerintézményekről Felkészülés a duális képzésre, követelményrendszer áttekintése, megfelelés előkészítése. Döntés a duális képzéshez történő csatlakozásról Együttműködési megállapodás megkötése a partnerintézménnyel Adatok feltöltése a DUKE rendszerbe Hallgatói munkaszerződés előkészítése b. Fejlesztési és működtetési folyamatok Képzési infrastruktúra biztosítása Képzéshez kapcsolódó humán erőforrás biztosítása, továbbképzése Gyakorlati képzési tananyagok összeállítása A képzés dokumentálása A gyakorlati képzés minőségbiztosítása c. Kilépési folyamatok Szerződés felbontása nem megfelelő teljesítés esetén Hallgatói utánpótlás biztosítása Végzős hallgatók kilépésének ütemezése Végzős hallgatók re-integrációja Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

27 3. ábra:duális képzéshez kapcsolódó intézményi folyamatok rendszere Forrás: Felsőfokú duális képzés Vállalti fehér Könyv A KECSKEMÉTI DUÁLIS KÉPZÉSI MODELL A KIEMELT JÁRMŰIPARI TÉRSÉGBEN, A TÁRSADALOM SIKERESSÉGÉNEK, A NEMZETGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN TÁMOP F-13/ Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

28 Az Építészmérnök BSc duális képzés bevezetésének lehetséges felsőoktatási színterei Magyarországon Az 1. számú táblázat azon felsőoktatási intézmények listáját tartalmazza, melyek a 2016/2017-es tanévben indítanak Építészmérnök BSc képzést. A táblázatban külön feltüntettük, hogy az adott intézmény indítja-e az Építészmérnök BSc szakot duális képzési formában. A táblázatban foglalt adatok forrásaként az intézmények weboldalai, valamint a Duális Képzési Információs rendszer (DUKE decemberi adatai szolgáltak. 1. táblázat: Építészmérnök BSc képzést indító felsőoktatási intézmények Magyarországon Felsőoktatási Intézmény Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomán yi Egyetem Építészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Műszaki Kar Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Indított szakirányok/ specializációk az Építészmérnök BSc képzésben Építész Épületszerkezeti konstruktőr Intézmény elérhetősége BME Központi Tanulmányi Hivatal Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. I.em.23. Tel.: (1) Fax: (1) Web: Cím: 4028 Debrecen, Ótemető u Tel.: (52) /77701 Fax: (52) Web: Cím: 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. Tel: (72) Fax: (72) Web: Indítja-e a szakot duális képzési formában a 2016/2017-es tanévben ma.hu adatai alapján NEM NEM IGEN Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

29 Felsőoktatási Intézmény Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Indított szakirányok/ specializációk az Építészmérnök BSc képzésben Épületszerkezetikonstruktőr Település-tervezés Építész Építéskivitelezésszervezés Épületszerkezeti konstruktőr Településtervezés Tűz- és katasztrófavédelmi Intézmény elérhetősége Cím: 9026 Győr, Egyetem tér 1. Tel: (96) Fax: (96) Web: Cím: 1146 Budapest, Thököly u. 47. Tel: (1) /191 Web: Indítja-e a szakot duális képzési formában a 2016/2017-es tanévben ma.hu adatai alapján NEM NEM Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

30 A duális Építészmérnök BSc képzés partnervállalatai A duális Építészmérnök képzéshez csatlakozó cégek listáját a 2. számú táblázat tartalmazza. 2. táblázat: A duális Építészmérnök képzéshez csatlakozó cégek listája Partnervállalat megnevezése, elérhetősége (2016/2017-es tanévre regisztrált) Nyáry-terv Kft. Cím: 7627 Pécs, Vadász utca 57. Kapcsolattartó info@nyary-terv.hu Kapcsolattartó telefonszám: O és R Kft. Cím: 7960 Sellye, Dráva 4. Kapcsolattartó oesr@oesr.hu Kapcsolattartó telefonszám: +73/ Opinion Builders Kft. Cím: 1036 Budapest, Bécsi út I. em. 12. Kapcsolattartó info@opinionbuilders.com Kapcsolattartó telefonszám: Sz+C Stúdió Kft. Cím: 7100 Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 30. Kapcsolattartó info@spcstudio.hu Kapcsolattartó telefonszám: / Szabadi és Társa Kft. Cím: 7761 Kozármisleny, Zrínyi utca 36. Kapcsolattartó szabadik@t-online.hu Kapcsolattartó telefonszám: Kapcsolódó felsőoktatási intézmény Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Kapcsolódó Kar Műszaki és Informatikai Kar Műszaki és Informatikai Kar Műszaki és Informatikai Kar Műszaki és Informatikai Kar Műszaki és Informatikai Kar Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

31 A 2015/2016-os tanév duális beiskolázási számai A 2015/2016-os tanévben Magyarországon, műszaki területen 12 felsőoktatási intézményben, több mint 100 ipari partner közreműködésével indult el a duális felsőoktatási képzés. A beiskolázási létszám meghaladta a 240 főt. A hallgatók anyagmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki, faipari mérnöki, gépészmérnöki, járműmérnöki, környezetmérnöki, logisztikai mérnöki, mechatronikai mérnöki, műszaki menedzseri és villamosmérnöki szakokon kezdték meg tanulmányaikat duális képzési formában. Az egyes szakok duális képzési formában történő megjelenését jól mutatja a 4. számú ábra. 4. ábra: Duális gyakorlati helyek országos megoszlása szakonként Forrás: Duális Képzési Tanács - i Információs Nap a Felsőfokú Duális Képzésről (Budapest, ) Az egyes duális szakok 2015/2016-os tanévre vonatkozó beiskolázási adatait az 5. ábra mutatja. A 2015/2016-os tanévben a duális Építészmérnök BSc képzésre a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán 4 fő került beiskolázásra. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

32 5. ábra: 2015/2016-os tanév duális beiskolázási adatai műszaki tudományterületen Forrás: Duális Képzési Tanács - i Információs Nap a Felsőfokú Duális Képzésről (Budapest, ) A beiskolázásban élen jár a Kecskeméti Főiskola, ahol német mintára két jelentős autóipari cég közreműködésével már 2012-ben beindították a duális képzést. A későbbi időszakban csatlakozó felsőoktatási intézmények közül sokan követik az itt bevált mintát. Duális képzési modellek Magyarországon A duális képzés Kecskeméti Modellje A Kecskeméti Főiskola duális partnerei közül 2 nagyvállalat emelkedik ki, így az ott kialakított duális képzési modell elsősorban a nagyvállalati igények elvárásainak megfelelően alakult. Nagyvállalati környezetben nem okoz gondot huzamosabb ideig kivenni a termelésből egy-egy szakembert, aki a duális hallgatók mentorálását végzi, így itt a blokkosított rendszerű felsőoktatási intézményi oktatás és vállalati gyakorlati képzés valósult meg. 12 hét felsőoktatási képzés után 5 hét vállalati gyakorlat, majd 3 hét vizsgaidőszak következik, ami a nyári időszakban további 8 hét vállalati gyakorlattal egészül ki. A hallgatók augusztusban 4 hét szabadságot kapnak, majd újult erővel kezdik tanulmányaikat a következő tanévben. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

33 6. ábra: Duális képzés időbeosztása a Kecskeméti Főiskolán Forrás: A Kecskeméti duális képzési modell a kiemelt járműipari térségben, a társadalom sikerességének, a nemzetgazdaság fejlesztésének szolgálatában projekt TÁMOP F-13/ Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

34 A duális képzés Győri Modellje A győri Széchenyi István Egyetem szintén egy nagyvállalati partner igényeinek megfelelően blokkosított formában végzi a duális képzést. Itt más időbeosztás szerint folyik a duális képzésben részt vevő hallgatók oktatása. Az első öt félévben az egyetemen elméleti képzésben részesülnek, míg az utolsó két ben a gyakorlatra és a projektmunkára helyeződik a hangsúly. A hét féléves képzésből a hallgatók az utolsó két t, a hozzá tartozó szünetekkel töltik tejes munkaidőben az ipari partnernél. 7. ábra: A duális képzés időbeosztása a győri Széchenyi István egyetemen Forrás: Saját forrás A duális képzés Pécsi Modellje Más gazdasági környezet esetében, ahol a nagyszámú kis- és középvállalkozás jelenti a felsőoktatási intézmény partnerbázisát, a vállalkozások igényeinek megfelelően más időbeosztás szerint történik a képzés. A Pécsi Modell, ami a hallgatók folyamatos jelenlétét biztosítja a partnervállalatok számára, lényegesen több előkészületet, a képzés során folyamatos együttműködést igényel a duális képzés résztvevőitől, hiszen nem 1-2 nagyvállalat igényeihez kell alkalmazkodni, hanem számos, lényegesen kisebb számú munkavállalóval működő KKV elvárását, lehetőségeit kell figyelembe venni. A 6. ábra a PTE Műszaki és informatikai Kar és partnervállalatai által alkalmazott időbeosztást mutatja napi bontásban. Fontos megjegyezni, hogy ez a beosztás a 2015/2016-os tanév indításakor érvényben lévő szigorúbb időbeosztást tartalmazó rendelkezéshez illeszkedően készült, ami azt írta elő, hogy tanévenként a 48 hetes képzési időből a hallgatónak 26 hetet kell a felsőoktatási intézményben és 22 hete a vállalati partnernél töltenie. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

35 8. ábra: A duális képzés időbeosztása a PTE Műszaki és Informatikai Karán Forrás: Saját forrás A Pécsi modell előnyei: Folyamatos jelenlét a cég életében Fix 3 hét vizsgaidőszak, mely jól elkülönül a vállalati gyakorlattól 5 hét nyári szabadság Hátrányai: Távolabb elhelyezkedő cégek esetén folyamatos utazás, szállás biztosítása Feszített munkatempó a szorgalmi időszakban. Javasoljuk, hogy a duális képzések időbeosztásával és a gyakorlati szakaszok eloszlásával kapcsolatban minden esetben tájékozódjanak, igényeikre vonatkozó egyeztetéseket folytassanak annál az intézménynél, amellyel az oktatási együttműködést tervezik. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

36 i kapcsolódási pontok az Építészmérnök BSc duális képzéshez Ebben a fejezetben a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Műszaki Informatikai és Villamos Intézetének oktatói által összeállított ajánlások kerülnek bemutatásra, melyek segítik a vállalati partnereket és a felsőoktatási intézményeket a gyakorlati képzési tervük összeállításában. Az elkészült táblázat úgy értelmezendő, mint egy étlap. Minden duális képzéshez csatlakozó vállalat a saját szakmai specialitásának megfelelően választhat a kínálatból, de természetesen új ötletekkel is bővítheti a portfóliót. A vállalatnál oktatott tárgyak összeállításánál figyelemmel kell lenni arra az előírásra, hogy a duális képzésben részvevő hallgatók mintatanterve maximum 10%-ban térhet el a hagyományos képzésben részvevő hallgatók mintatantervétől. Fontosnak gondoljuk a vállalati partnerek munkáját segíteni a felsőoktatási intézményben elfogadott előírások szerint, az egyes tantárgyak tananyagtartalmának, tantárgyi leírásának, számonkérési, értékelési módjának leírásában is. Ezt minden esetben javasoljuk a vállalati partnerekkel külön egyeztetni. A táblázat bal oldalán az Építészmérnök BSc szak mintatantervének elemei találhatóak a Képzési Kimeneti Követelményben meghatározott kompetenciaterületekre alapozva. A táblázat jobb oldala a vállalati partnereknek szánt ajánlásokat mutatja. Az olvasó talál olyan kompetenciaterületeket, melyeket egyáltalán nem ajánlunk kivinni a felsőoktatás berkeiből, feltüntettünk olyan kompetenciaterületeket, melyeket részben a felsőoktatási intézményben, részben a vállalati gyakorlat keretében javaslunk megtanítani a hallgatóknak, de meghatároztunk olyan kompetenciaterületeket is, melyeket teljes egészében javaslunk a vállalati gyakorlati képzésbe bekapcsolni, mint például a SOFT SKILLS, vagy Puha készségek, melyek a gazdasági és humán blokk számos tantárgyát hivatottak kiváltani. A gyakorlati képzési tervet kérjük minden esetben az együttműködő felsőoktatási intézmény szakvezetésével részletesen egyeztetni szíveskedjenek! Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

37 Természettudományos alapismeretek Kompetencia/ Tantárgy megnevezése Matematika Felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény tantervében való megjelenés Matematika 1. (Analízis) Szemeszter (példa) 1. i partner Ajánlás: 2 VÁLASZTHATÓ és 1 SZABADON VÁLASZTHATÓ kompetenciaterület számára kötelező/választható közreműködés a kompetencia megszerzésében nál elvégzendő feladat, projekt leírása (a tárgy rövid programja) i számonkérés módja Tárgyi feltételek Személyi feltételek Matematika 2. (Lineáris algebra) 2. - CAD ismeretek Műszaki informatika 1. Műszaki informatika 2. Műszaki informatika 3. Számítógépek alkalmazása 1. Számítógépek alkalmazása VÁLASZTHATÓ 100% A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. Javaslat: Korszerű CAD alkalmazásokon keresztül a hallgatók megismertetése a számítógéppel segített tervezés alapelveivel, megoldásaival, előremutató területeivel. A virtuális épület adja meg adja meg (hardver: számítógé p, laptop, munkaáll omás, szoftver: AutoCA D, Nemetsch ek, ArchiCA D, (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség, vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

38 Statika-szilárdságtan Mechanika 1. Statika koncepció, valamint az ebből származó előnyök megismerése elengedhetetlen a mérnöki munka során. Modell bázisú költséganalízis, építési ütemezés. REVIT stb.) Mechanika 2. Szilárdságtan 1. Szilárdságtan Építészeti ábrázolás Mechanika 3. (Tartók statikája) Ábrázoló geometria1. Ábrázoló geometria Egyéb természettudományo s alapismeretek az intézmény hagyományai és lehetőségei szerint Műszaki ábrázolás 1. Fakultatív tárgy tetszőleges - SZABADON VÁLASZTHATÓ 100% vállalat A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. adja meg adja meg Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

39 Egyéb: (A szerződő felsőoktatási intézmény adja meg.) Fakultatív tárgy tetszőleges SZABADON VÁLASZTHATÓ 100% vállalat A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. adja meg adja meg főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

40 SOFT készségek (gazdasági és humán ismeretek) Kompetencia/ Tantárgy megnevezése Felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény tantervében való megjelenés, Közgazdaságtan Közgazdaságtan 1. Közgazdaságtan mérnököknek Építési menedzsment Vállalkozás a kivitelezésben FAKULTATÍV Szemeszter i partner Ajánlás: 2 KÖTELEZŐ + 2 VÁLASZTHATÓ kompetenciaterület számára nál elvégzendő i Tárgyi Személyi kötelező/választhat feladat, projekt leírása számonkér feltételek feltételek ó közreműködés a (a tárgy rövid és módja kompetencia programja) megszerzésében - VÁLASZTHATÓ 100% vállalat A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. Javaslat: Általános vállalkozási ismeretek, építészeti speciális vállalkozási módjai. i stratégia, taktika, vállalkozási műfajok. Építési beruházás, kivitelezés folyamata. Versenytárgyalási eljárások, FIDIC szerződések. Tenderezés európai gyakorlata. Szerződésstratégia. adja meg adja meg Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

41 Vállalkozási ismeretek FAKULTATÍV Minőségügy alapjai Minőségirányítás FAKULTATÍV VÁLASZTHATÓ 100% vállalat VÁLASZTHATÓ 100% vállalat A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. Javaslat: Létesítmény megvalósítási ciklus fázisai (előkészítés, odaítélés, megvalósítás, utóelemzés). Az előkészítési fázis műszaki, gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi, ökológiai stb. megvalósíthatósági tanulmányainak tartalmi elemei. A projektmegvalósítás pénzügyi elszámolása. A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. Javaslat: Minőségügyi technikák a vállalat gyakorlatában. Minőségirányítás, minőségmenedzsment. adja meg adja meg adja meg Működő minőségi rányítási rendszer a vállalatn ál. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

42 Építési jogi ismeretek Jogi ismeretek és közgazdaságtan Jogi és közigazgatási ismeretek Jogi ismeretek 1. EU-ismeretek Társadalomismeretek Filozófia Filozófia 1. Szociológia Szociológia 1. A modern társadalmak Városszociológia Városszociológia 6. Építészettörténet Építészettörténet Magyar építészettörténet Magyar építészettörténet, XX. szd. Műemlékvédelem Népi építészet Művészettörténet Művészettörténet Technikatörténet Vallástörténet Építészetelmélet Építészetelmélet 5. Építészeti 1. alapismeretek Bevezetés az KÖTELEZŐ (Ajánlott : 1) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

43 Egyéb gazdasági és humán ismeretek az intézmény hagyományai és a vállalat lehetőségei szerint Munkavédelem, balesetvédelmi, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, környezetvédelmi ismeretek építészetbe Fakultatív tárgy Munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem (Kreditérték nélkül) minden b en 1. SZABADON VÁLASZTHATÓ 100% vállalat (tetszőleges ) VÁLASZTHATÓ 100% vállalat (Ajánlott : 1) A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. MUNKAVÉDELEM, BALESETVÉDELEM Elméleti oktatás: A Munkavédelem jogi szabályozása. A vállalat munkavédelmi szervezete, a vállalati munkavédelmi szabályzat. Az építészeti kivitelezés sajátosságai, munkavédelmi követelményei. Munkaés balesetvédelmi oktatás. A adja meg Szóbeli vizsga vagy írásbeli teszt. adja meg Szemléltető eszközök Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy Technikusi végzettség+5 év szakmai gyakorlat.) Legalább középfokú munkavédelm i szakképzettsé ggel rendelkező kolléga Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

44 Mérnöki kommunikáció Kommunikáció KÖTELEZŐ (Ajánlott : 6,7) munkavédelmi eszközök. Biztonsági és egészségvédelmi terv. Kockázatértékelés. Fakultatív lehetőség: Egy Munkavédelmi eszközöket gyártó és forgalmazó cégnél történő üzemlátogatás. MÉRNÖKI KOMMUNIKÁCIÓ Elméleti oktatás: Műszaki kifejezések gyűjteménye. A vállalat felépítése, működése, üzleti partnerei. Felkészítés a munkahelyek látogatására. Szóbeli vizsga vagy írásbeli teszt. Szakmai dokumen tációk, szabvány ok Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy Technikusi végzettség+5 év szakmai gyakorlat.) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

45 Tárgyalási technikák Fakultatív tárgy tetszőleges Idegen nyelv Fakultatív tárgy Választható b en VÁLASZTHATÓ 100% vállalat (Ajánlott : 6,7) VÁLASZTHATÓ 100% vállalat (tetszőleges ) A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. adja meg adja meg adja meg Idegen nyelvű szakirod alom, nemzetk özi kapcsolat ok. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettség Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

46 Szakmai törzsanyag Kompetencia/ Tantárgy megnevezése Szabadkézi rajz Szín- és térkompozíció Mintázásmodellezés Felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény tantervében való megjelenés Megjegyzés: Az egyes tárgyak tantervi elhelyezkedése (törzsanyag vagy differenciált szakmai anyag intézményenként, specializációnként eltérő) Építészeti rajz Építészeti ábrázolás Műszaki ábrázolás Rajz- és formaismeret Szemeszter Modellezés 1. i partner Ajánlás: 1 VÁLASZTHATÓ és 1 SZABADON VÁLASZTHATÓ kompetenciaterület számára kötelező/választhat ó közreműködés a kompetencia megszerzésében, ajánlott nál elvégzendő feladat, projekt leírása (a tárgy rövid programja) i számonkér és módja Tárgyi feltételek Személyi feltételek VÁLASZTHATÓ 100% Cég Gyakorlat tárgya: Az anyaggal (papír, fa, fém, agyag, műanyag stb.) való közvetlen foglalatosság során szerzett tapasztalat, az anyag természetéből eredő formai - kompozíciós lehetőség adja meg Kéziszer számok, modellez éshez alkalmas anyagok, műhely Releváns iskolai végzettség Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

47 Épületszerkezetek Épületszerkezettan 1. Falak, födémek Épületszerkezettan 2. Fedélszerkezetek, héjalások VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat (Ajánlott : 2) VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat (Ajánlott : 2) közvetlen élménye, és mindezekből adódó alkotó módszer tudatos alkalmazása. Gyakorlat tárgya: Teherhordó falas építésmód az alapozástól a fal és födém ill. áthidaló szerkezetekig. Gyakorlat tárgya: Hagyományos fa fedélszerkezetek (tetőszerkezetek) és az ezekre fedésként kerülő kemény héjalások Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Tervdok umentáci ó, folyamat ban levő kivitelez és. Termékk atalógus ok, szabvány ok, szakirod alom. Tervdok umentáci ó, folyamatb an levő kivitelezé s. Termékka talógusok, szabvány ok, szakirodal om. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

48 Épületszerkezettan 3. Monolit vasbeton vázas ép., vízszigetelés, padlóburkolatok Épületszerkezettan 4. Előregyártott vázas ép., homlokzatburkolatok Épületszerkezettan 5. Vázszerkezetek, nyílászárók VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat (Ajánlott : 2) VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat (Ajánlott : 2) - Gyakorlat tárgya: Monolit vasbeton vázas építés épületszerkezeti megoldásai, a teljes vízszigetelési témakör, a padlóburkolatokkal, válaszfalakkal kiegészítve. Gyakorlat tárgya: Előregyártott vasbeton vázas építés épületszerkezeti megoldásai, transzparens épületszerkezetek, réteges falak, padlóburkolatok, álmennyezetek. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Tervdok umentáci ó, folyamat ban levő kivitelez és. Termékk atalógus ok, szabvány ok, szakirod alom. Tervdok umentáci ó, folyamat ban levő kivitelez és. Termékk atalógus ok, szabvány ok, szakirod alom. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

49 Építőanyagok Épületszerkezettan 6. Különleges szerkezetek Épületszerkezetek energiatudatos építészet Anyagtan Építőanyagok VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat (Ajánlott : 1-3) Gyakorlat tárgya: Építőanyagok kémiai-, fizikai- és mechanikai tulajdonságai. Betonok és habarcsok kötőanyagai, építési mész és gipsz. Cementek fajtái és tulajdonságai. Betonok. Hő-és hangszigetelő anyagok tulajdonságai és építőipari alkalmazásuk. Vízszigetelő anyagok, bitumenek, vízszigetelő lemezek. Építési kerámiák. Habarcsok, építési kőanyagok, építőfák fajtái. Acél előállítása, mechanikai tulajdonságai. Építészeti üvegek. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Tervdok umentáci ó, folyamat ban levő kivitelez és. Termékk atalógus ok, szabvány ok, szakirod alom. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség, vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

50 Épületfizika - Épületgépészet Tartószerkezetekszerkezettervezés Épületfizika Hő és páratechnika Szellőzés épületvillamos ismeretek Épületenergetika Épületgépészet Vasbetonszerkezetek Tartószerkezetek 1. Acélszerkezetek Tartószerkezetek Mérnöki faszerkezetek 7. Tartók tervezése Fa, falazott és 6. kőszerkezetek Komplex 8. szerkezettervezés Talajmechanika és 4. alapozás Tartószerkezetek Alapozás Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

51 Építéskivitelezésszervezés Építéstechnológia Építéstechnológia Gyakorlat témája: Az építési terület átvétele, előkészítő munkák, bontások. Föld-munkák készítése, munkatér határolások. Alapozások készítése. Az építőipari gépgazdálkodás feladatai, földmunkagépek. Minőség-ellenőrzés feladatai, RTU felépítése, a minőségbiztosításban betöltött szerepe. Dúcolási munkák. Szigetelések. Függőleges falazott teherhordó szerkezetek felépítése. Födémszerkezetek építése előre gyártott elemekből. Gyakorlat témája: Az építőipari gépesítés fokozatai, gépi munkaidő felosztása, teljesítmények dokumentálása a gyakorlatban, Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Épületgé pesítés segédlete i, normatáb lázatok, részletes technoló giai utasításo k, szakmai segédlete k. Épületgé pesítés segédlete i, normatáb lázatok, részletes Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

52 gépnaplók, gépköltségek, jelentési kötelezettségek gépekről. A betonszivattyús géplánc elemei, működésük, alkalmazási feltételeik. Hagyományos zsaluzási munkák készítése. Vasszerelések és betonozások készítése. Habarcstechnológia gépei, eszközei. Külső-, belsővakolások. Hidegburkolatok készítése hagyományos és korszerű eljárásokkal. Daruk, felvonók építő-ipari alkalmazásai. Épületgépészeti munkák és az építőmesteri munkák kapcsolata. Szárazépítési eljárások. Tetőfedések készítése, bádogos munkák. Festések, mázolások, technoló giai utasításo k, szakmai segédlete k. főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

53 Építéstechnológia VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat meleg burkoló munkák készítése. Gyakorlat témája: Az építőipari főfolyamatok és kiszolgáló folyamatok kapcsolódási, vizsgálatuk. Az építéstechnológiai tervezés, szereléstechnológiai tervek készítése, részei, előre gyártott szerkezetek technológiai alapú elemzései, szerelési elvei, segédeszközei, eljárásai. Szereléstechnológiai tervezés hagyományos és számítógéppel támogatott eljárással. Korszerű monolit szerkezetépítési megoldások eszközrendszere. Rendszerzsaluzatok fejlődése, elveik, gazdaságos alkalmazási feltételei, kondíciói. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Költségv etés készítés segédlete i, normatáb lázatok, anyagok árjegyzé ke, egységár gyűjtemé ny, költségv etés készítő szoftvere k pl. KING, TERC stb. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

54 Szervezés VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat Gyakorlat témája: Költségvetés fogalma, tartalma, készítésének folyamata. Költségvetés készítés segédletei. Normák fajtái, tartalmuk. Munkaidőnorma, anyagnorma, gépidőnorma. Költségvetés készítés, idomterv, méretszámítás. Árelemzés, költségtényezők, közvetlen és közvetett költségek. Fedezet részei és számítása. Elő- és utókalkuláció. Versenytárgyalás, költségtervezés. Számítógépes költségvetés készítés. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Költségv etés készítés segédlete i, normatáb lázatok, anyagok árjegyzé ke, egységár gyűjtemé ny, költségv etés készítő szoftvere k pl. KING, TERC stb. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

55 Szervezés VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat Gyakorlat témája: Termelésszervezés fogalma, alkalmazása az építőiparban. Az építési folyamat részei, ábrázolásuk és kapcsolódásuk módjai. A termelés, illetve építésszervezés módszerei, összehasonlításuk, alkalmazási lehetőségeik. A lineáris, sávos időbeli ütemezés lényege az ütemterv részei, tartalmuk. A folyamatalkotás módja, feltételei, a munkaigény meghatározása. A pénz, mint erőforrás hatása a kivitelezés ütemezésére. Számítógépre alapozott építésszervezési módszerek. A hálódiagramos szervezési módok típusai. A kritikus út módszerének (CPM) Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése. Költségv etés készítés segédlete i, normatáb lázatok, anyagok árjegyzé ke, egységár gyűjtemé ny, költségv etés készítő szoftvere k pl. KING, TERC stb. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

56 Építéskivitelezés Építéskivitelezés VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat lényege Gyakorlat témája: A kivitelezés tervezésének folyamata, építésszerződés műszaki előkészítése, építésfinanszírozás és az építési árképzés alapjai. Technológiák, termékek kiválasztásának szempontjai. Építési helyszín kialakítása, előírások, feladatok. Gyakorlat témája: Beruházásmenedzsment, értékelemzés, erőforrás-gazdálkodás. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

57 Épülettervezés Építéskivitelezés Építészeti alapismeretek C modul 1. VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat VÁLASZTHATÓ 100% Cég Gyakorlat témája: Építési technológiák folyamatszervezése. Technológiai összefüggések. Termékalkalmazás műszaki szabályrendszere. A technológiák építéshelyi alkalmazásának feltételrendszere. (Szállítás, tárolás, emelés) Gyakorlat témája: Tervfajták szerepe, információtartalma. Tervkészítés eszközei, a tervi ábrázolás szabályai. Épületszerkezeti fogalmak jelentéstartalma szerkezetenciklopédia. Tervfajták tartalma, az ábrázolás logikai felépítése. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

58 Építészeti alapismeretek B modul 1. Építészeti tervezés Építészeti tervezés VÁLASZTHATÓ 100% Cég VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat Gyakorlat témája: Az építészeti tér és az építészeti forma fogalma. Egyszerű kísérleti eszközök. Tér és forma szabad kezelése. A tér léptéke, a térgeometria, nyitott és zárt terek. Gyakorlat témája: Tervezési feladat helyszín értelmezése, analizálása. Formaalkotás, funkciókapcsolatok. Befolyásoló tényezők kezelése. Gyakorlat témája: Oldalhatáron álló családi házak, telepszerű lakóházépítés. Építészeti tervezés gyakorlása, megszerzett ismeretek alkalmazása. Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

59 Építészeti tervezés Építészeti tervezés 4. Komplex tervezés VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat Gyakorlat témája: Zárt sorú családi ház és többlakásos lakóépület. Építészeti tervezés gyakorlása, megszerzett ismeretek alkalmazása. Gyakorlat témája: Egyes középülettípusok tartalmi programjának megismerése. A középülettervezés alapvető ismeretanyagának rögzítése gyakorlati felhasználás által, műhelymunkán keresztül. Telepítési analízis, településszerkezetbe való beillesztés általános szabályainak elsajátítása. A hallgatók kisléptékű középületet terveznek és prezentálnak Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

60 Építészeti tervezés 5. Komplex tervezés Gyakorlat témája: Középület tervezése városias ill. falusias környezetben. Alaprajzi és tömegformálási ismeretek gyakorlása. Telepítési analízis, településszerkezetbe való beillesztés általános szabályainak elsajátítása. Komplex tervezési ismeretek megszerzése. A tanultak összefogott alkalmazása, átlátása (szintézisre törekvés). A tantárgy keretén belül tartott tervezési műhelygyakorlatokon, ötletterv szinten konkrét programmal megadott tervezési feladat megoldása. A tanultak összefogott alkalmazása, átlátása (szintézisre törekvés). Igényes prezentáció, modell készítés technikai fejlesztése. A hallgatók közepes léptékű középületet Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

61 Képzőművészeti tábor 2. Tervezési alkotótábor 2. Tervezőirodai gyakorlat Szakmai gyakorlat Közigazgatási gyakorlat (a 3-ból valamelyik) 7. - VÁLASZTHATÓ 100% Cég KÖTELEZŐ 100% Cég terveznek és prezentálnak. Gyakorlat témája: Tömbösített gyakorlat, kihelyezett építészek, meghívott szakági szakértők által vezetett workshopon, alkotóműhelyen vesznek részt a hallgató. A tábor ideje alatt a hallgatók közös, csoportos feladatot kapnak, ahol a feladatkiadás után egy kisebb léptékű építményt kell tervezniük, dokumentálniuk, prezentálniuk. Gyakorlat témája: A gyakorlat célja, hogy az irodában folyó munkával megismerkedve, a hallgató szemléletet, hozzáállást sajátítson el, belelásson az épület megvalósulási Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

62 Belsőépítészet 5. Komplex tervezés Tervezési alkotóhét VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat VÁLASZTHATÓ 50% elmélet: felsőoktatás gyakorlat: vállalat folyamatba, a tervezési fázistól a megbízói, kivitelezői és hatósági egyeztetéseken keresztül a tervezői művezetésig. Gyakorlat témája: A belsőépítészet tervezési módszere. Anyagismeret. Gyakorlat témája: A hallgatók az építészeti program megismerése és továbbfejlesztése után, egy belvárosi szövetben ill. táji környezetben épületté formálják, hangsúlyt fektetve a telepítésre, vizsgálva az épület és környezete viszonyát, az adottságok kihasználását egy ökologikus épületmodell Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése Intézménn yel egyeztetett feladat elkészítése adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. adja meg. Szakirod alom, segédlete k, dokumen tációk. Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

63 Akadálymentesítés Komplex akadálymentesítés Településtervezés Urbanisztika 1.-2 Várostervezés 1.-2 Településtervezés Egyéb szakmai Fakultatív tárgy alapismeretek az intézmény hagyományai és a vállalat lehetőségei szerint tetszőleges - - SZABADON VÁLASZTHATÓ 100% vállalat kialakítására. Az eddig elsajátított szerkezeti ismeretek együttes alkalmazásával elkészítik a saját tervezésű épület kiviteli tervét. A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg. adja meg adja meg Releváns iskolai végzettséggel bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség, vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat)) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

64 Differenciált szakmai ismeretek Szakirány / Specializáció Megj: Intézményenként eltérő a gyakorlat van ahol nincs specializáció, más helyeken több specializációt is kínálnak. A vállalatok a szakterületükhöz igazodó képzésbe tudnak bekapcsolódni. Itt néhány példa szerepel csak! Kompetencia/Tantár gy megnevezése Differenciált szakmai ismeretek specializáció nélkül Felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény tantervében való megjelenés Szemeszter Geodézia Geodézia 5. mérőgyakorlat i partner Ajánlás: 2 KÖTELEZŐ és 2 VÁLASZTHATÓ kompetenciaterület számára kötelező/választhat ó közreműködés a kompetencia megszerzésében, ajánlott - VÁLASZTHATÓ 100% vállalat nál elvégzendő feladat, projekt leírása (a tárgy rövid programja) Gyakorlat tárgya: Tervezési térkép készítésének munkafolyamatai, i számonkér és módja adja meg Tárgyi feltételek Geodézia i szintező és mérőműs Személyi feltételek Releváns iskolai végzettségge l bíró Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

65 Ökológia az építészetben - alapismeretek Táj - és kerttervezés Belső terek építészete 1. Épületszerkezetek felmérése VÁLASZTHATÓ 100% vállalat Műemlékvédelem sokszögelés; magassági alappontok létesítése vonalszintezéssel; ortogonális részletmérés; tahimetrikus részletmérés; épületek kitűzése. Gyakorlat tárgya: Épület komplex felmérése, manuálé készítés. Korszerű felmérési módok. Fotogrammetria. adja meg zerek. Felmérés hez eszközök. szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség, vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

66 2.-3. Szakmai gyakorlat 5. építkezésen Diplomamunka 8. VÁLASZTHATÓ 100% vállalat KÖTELEZŐ Gyakorlat tárgya: Projektfeladatban résztvétel. adja meg a témát, feladatot, megfelelően az egyetemi követelményeknek. (Cégspecifikus feladat) adja meg adja meg adja meg. Segédlet ek, szabvány ok, építészeti tervező szoftver. ArchiCA D, ArCAD, AutoCA D, Revit, Nemetsc Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség, vagy technikusi / OKJ végzettség + 5 év szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, vagy ezzel egyenértékű egyetemi végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

67 Épületszerkezeti konstruktőr Településtervezés Energia és környezettudatos építés Építési technológia Építésiparosítás Építészeti pályázati gyakorlat Épületdiagnosztika Épületrehabilitáció Épületszerkezetek Épülettervezés Geotechnika Lakásépítés, lakásgazdálkodás Színtan Komplex tervezés Szakirányú diplomamunka A térinformatika alapjai Történeti szerkezetek Épülettervezés Geotechnika Ingatlangazdálkodás Komplex projekt (településrendezés) Lakásépítés, lakásgazdálkodás Színtan Táj és településföldrajz Települési közművek tanterv szerint tanterv szerint Intézményi tanterv szerint külön egyeztetendő Javasolt a vastagon kiemelt tárgyak közül a választás. Intézményi tanterv szerint külön egyeztetendő Javasolt a vastagon kiemelt tárgyak közül a választás. A kiválasztott tárgyaknál a vállalat adja meg a feladatot, egyeztetve a felsőoktatási intézménnyel. A kiválasztott tárgyaknál a vállalat adja meg a feladatot, egyeztetve a felsőoktatási intézménnyel. adja meg adja meg hek stb. adja meg. adja meg. Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

68 Építész Településigazgatás Településműködtetés Településtervezés Terület és regionális tervezés, fejlesztés Zöldterület fenntartás és gazdálkodás Szakirányú diplomamunka Építéstechnológia Építészetelmélet Építészeti pályázati gyakorlat Történeti szerkezetek Épületszerkezetek Épülettervezés Geotechnika Komplex tervezés Környezettechnológia Lakásépítés, lakásgazdálkodás Színtan Terület és regionális tervezés, fejlesztés Épülettervezési gyakorlatok Vizuális kommunikáció Szakirányú diplomamunka tanterv szerint Intézményi tanterv szerint külön egyeztetendő Javasolt a vastagon kiemelt tárgyak közül a választás. A kiválasztott tárgyaknál a vállalat adja meg a feladatot, egyeztetve a felsőoktatási intézménnyel. adja meg adja meg. Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

69 Építéskivitelezésszervezés Tűz- és katasztrófavédelm i specializáció Energia és környezettudatos építés Építéstechnológia Építésiparosítás Építésszervezés Épületdiagnosztika Épületrehabilitáció Történeti szerkezetek Épülettervezés Geotechnika Jogi ismeretek Minőségirányítás Színtan Komplex tervezés Szakirányú diplomamunka A létesítés és használat tűzvédelme Égés és oltáselmélet Mentésegészségügy Szakirányú mérőgyakorlat Tartószerkezetek tűzvédelme Tűzkockázat-elemzés Tűzoltás, kárelhárítás Tűzvédelmi berendezések tervezése Tűzvédelmi fizika Tűzvédelmi igazgatás Tűzvédelmi kémia tanterv szerint tanterv szerint Intézményi tanterv szerint külön egyeztetendő Javasolt a vastagon kiemelt tárgyak közül a választás. Intézményi tanterv szerint külön egyeztetendő Javasolt a vastagon kiemelt tárgyak közül a választás. A kiválasztott tárgyaknál a vállalat adja meg a feladatot, egyeztetve a felsőoktatási intézménnyel. A kiválasztott tárgyaknál a vállalat adja meg a feladatot, egyeztetve a felsőoktatási intézménnyel. adja meg adja meg adja meg. adja meg. Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

70 Szabadon választható Kompetencia/Tantár gy megnevezése A vállalatok számára optimális bekapcsolódási lehetőség. A szakterületüknek megfelelő ismereteket 3-5db tantárgy keretében be tudják illeszteni a felsőoktatási intézmény mintatantervébe. Tantárgy 1 Tűzvizsgálattan Veszélyes anyagok és ipari katasztrófák Veszélyes anyagok és kárelhárítás Épülettervezés Szakirányú diplomamunka Felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény tantervében való megjelenés A felsőoktatási intézmények a szakirányokhoz illeszkedő tantárgyakat hirdetnek. Tantárgyanként 1 vagy 2 kredit értékkel. Betontechnológiai vizsgálatok Szemeszter kredit (példa:) 2. i partner Ajánlás: MINIMUM 3, MAXIMUM 5 kompetenciaterület választása KREDIT HOZZÁRENDELÉSSEL, OSZTÁLYZAT ADÁSI LEHETŐSÉGGEL számára kötelező/ választható közreműködés a kompetencia megszerzésében, VÁLASZTHATÓ nál elvégzendő feladat, projekt leírása (a tárgy rövid programja) Anyagvizsgálati módszerek elmélete és i számonké rés módja Elmélet, gyakorlat, Tárgyi feltételek Vizsgálat i Személyi feltételek Releváns iskolai Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

71 Tantárgy 2 Betonüzemi előregyártás 1 kredit gyakorlata 3. 1 kredit VÁLASZTHATÓ Anyagvizsgálati szabványok megismerése Előregyártás tervezése és technológiája. Betontervezés a gyakorlatban. laboratóri umi vizsgálato k Elméleti, gyakorlati eszközök, berendez ések, minták, szabvány ok Berendez ések, szabvány ok, segédlete k végzettségge l bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség + 2 év szakmai gyakorlat vagy Technikusi/ OKJ végzettség+ 5 év szakmai gyakorlat.) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség + 2 év Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

72 Tantárgy 3 Előregyártás gépei 4. 1 kredit Tantárgy 4 Projektmunka 5. 2 kredit Tantárgy 5 Transzportbeton 7. 2 kredit VÁLASZTHATÓ VÁLASZTHATÓ VÁLASZTHATÓ Előregyártás gépei, eszközei, technológiája Projektfeladatban való részvétel előkészítés, pályázat készítés, kivitelezés. Transzportbeton tervezés, szállítás, bedolgozás munkafolyamata, technológiai ismeretei Elméleti, gyakorlati Elméleti, gyakorlati Elméleti, gyakorlati Berendez ések, szabvány ok, segédlete k adja meg adja meg szakmai gyakorlat) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, illetve BSc, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettségge l bíró szakember (MSc, illetve BSc, Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

73 Tantárgy 6 EGYÉB, A CÉG SZAKTERÜLETÉH EZ ILLESZKEDŐ ISMERET XXX választható 1 vagy 2 kredit VÁLASZTHATÓ A kompetencia oktatásához való csatlakozás esetén a vállalat adja meg adja meg adja meg vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettség) Releváns iskolai végzettség Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

74 A felsőoktatási intézmények duális képzési fejlesztési irányai 1. Szervezetfejlesztés Duális Képzési Központ létrehozása Feladata: i kapcsolatok építése i partnerek akvizíciója Duális képzéssel kapcsolatos marketing tevékenység Hallgatótoborzás, kiválasztás és felvételi eljárás támogatása Duális képzés akkreditációs eljárásának lebonyolítása Kapcsolattartás o EMMI, o Duális Képzési Tanács, o Oktatási Igazgatóság, o Partnervállalatok o Hallgatók o Intézményi munkatársak Duális képzés előkészítése, koordinálása, lebonyolítása, adminisztrációja Duális képzés nyomon követése Minőség-ellenőrzés, értékelés 2. HR terület Duális Képzési Központ munkatársainak kiválasztása, utánpótlása Szakos koordinátorok, kapcsolattartók kiválasztása, utánpótlása Tanulmányi ügyvitel szervezése, adminisztrálása Oktatási folyamtok szervezése, adminisztrálása A duális képzésbe bevont oktatók, szakemberek módszertani továbbképzése Oktatásmódszertan átgondolása, megújítása,fejlesztése külső szakemberek bevonása Tananyagok fejlesztése 3. Marketing, kommunikáció A felsőoktatási intézmény piaci megjelenésének, brandjének átgondolása Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

75 Marketing és kommunikációs szakemberek bevonása a duális képzés bevezetésébe, népszerűsítésébe Beiskolázási marketing kialakítása önállóan és a vállalatokkal közösen Az intézmény elektronikus megjelenési portfóliójának bővítése 4. A duális képzés feltételeinek való megfelelés biztosítása Eszközpark fejlesztése Laborfejlesztés Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

76 Új oktatásmódszertanok a duális Építészmérnök alapképzésben A magyar felsőoktatási intézmények szerepe napjainkra megváltozott. A demográfiai változások következtében jelentkező csökkenő hallgatói létszám, valamint a piac elvárásainak való megfelelési kényszer következtében megjelent a felsőoktatás szolgáltató szerepe. Szolgáltatunk egyrészt a hallgatóink felé, akik hasznos ismereteket, piacképes diplomát várnak tőlünk, de szolgáltatunk a gazdaság szereplői, a vállalati partnerek felé is. Ők kész mérnököt várnak tőlünk, akik az erős elméleti háttér mellett hasznos gyakorlati ismerettel rendelkező kreatív, innovatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek és képesek csapatban dolgozni, projekt munkafeladatokat ellátni. A fenti igények kielégítéséhez szükséges megtalálni azokat az oktatási módszereket, melyek segítségével hatékony minőségi képzést tudunk folytatni, hiszen a tanítási-tanulási tevékenység az egész személyiséget érintő aktív folyamat. A társadalmi/környezeti kihívások következtében a pedagógia elméletének és gyakorlatának időről-időre meg kell újulnia. Az újítások rendszerint illeszkednek egy-egy új oktatási forma bevezetéséhez, mint ahogy esetünkben a duális képzési forma bevezetése inspirálja az alkalmazott felsőoktatási pedagógiai módszerek megújítását. A felsőoktatási intézmények egyik komoly feladata a duális képzéshez kapcsolódó Képzők képzése projekt minőségi megvalósítása. A képzők képzése során két célcsoportot azonosítunk. A felsőoktatásban dolgozó oktató kollégákat és a vállalati partnereknél dolgozó mentorokat. Részükre meg kell találni azokat az oktatási módszereket, technikákat, melyek alkalmazásával hatékonyan tudják fejleszteni a duális képzésben részvevő hallgatók szakmai ismereteit. Javasolt továbbképzési témák: Kreatív, produktív tanulás fejlesztése Probléma alapú oktatási módszer alkalmazási területei a műszaki felsőoktatásban Projektmódszer - Projekt alapú oktatás a duális Építészmérnök alapképzésben 3T Tehetség, technológia, tolerancia Nyitott osztályterem IKT eszközök, közösségi oldalak használata az oktatásban Tananyag fejlesztési tréning, elektronikus tananyagfejlesztés Építész tervezőszoftverek megismerése, összehasonlítása Gazdasági környezetben alkalmazott módszerek felsőoktatásba való beépítése o Prezentációs technikák o Tárgyalási technikák o Coaching technika Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

77 A duális partner vállalatoknál használatos pénzügyi kifejezések gyűjteménye 1. Adatvédelem, adatbiztonság: az adatkezelő, adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles olyan rendszert kialakítani, amely az adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés és sérülés ellen. 2. Adó: az állami feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása alapján más szerv hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől. 3. Adóalany: az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény valamely adó megfizetésére kötelez. (Akire az adókötelezettség vonatkozik (nem biztos, hogy ő is az adó megfizetője), természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás, intézmény, társulás stb.) 4. Adóalap: az adóalap értékében (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját, amely után adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege. 5. Adóazonosító jel: minden magyar állampolgár részére az NAV által képzett és kiadott azonosító szám. 6. Adóbevallás: olyan kimutatás, melyből világosan megállapítható az adózó adókötelezettsége, az adózó az önadózással megállapított adóról az eljárási illeték kivételével továbbá költségvetési támogatásonként, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. 7. Adófizető: az adó tényleges megfizetője (cég, vagy személy). 8. Adófolyószámla: olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek, jogosultságainak és az ezek alapján teljesített befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgál. 9. Adóhatóság: adóztatót képviselő szervezetek (NAV, önkormányzat). 10. Adóhiány: az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, ill. a költségvetési támogatást igénybe vették. 11. Adójog: anyagi és eljárási szabályok összessége. Az eljárási szabályokat kódexszerűen az Art. tartalmazza (kis kódexnek is hívják). Az anyagi jog parcellázott: ahány adónem, annyi törvény szól róla. Az Alkotmány is megfogalmazza a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségét. 12. Adókedvezmény: az adóztató által az adóalanynak nyújtott preferencia (maximum a fizetendő adó erejéig!). 13. Adókötelezettség: bejelentési, nyilvántartási, bizonylati rend betartási, adó megállapítási, bevallási, befizetési, adólevonási, beszedési, adatszolgáltatási kötelezettség. 14. Adókulcs: adóalap meghatározott százaléka. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

78 15. Adómentesség: az adókötelezettség alóli törvényes kivétel. 16. Adó mértéke: adóalap, vagy annak egységére jutó adó. 17. Adórendszer: egy államban (gazdaságban) hatályban lévő adójogszabályok rendezett összessége, többféle adónak céltudatos, egymás mellett való alkalmazása azért, hogy azok egymást kiegészítsék. Az adórendszer az adott országban kötelező adók olyan együttese, amely belsőleg is egységet alkot jogi és gazdasági tekintetben egyaránt, az adók fajtáinak, adózás alapelveinek, az adó-megállapítás, az adókivetés, az adófizetés stb. gyakorlati eljárásainak összessége. 18. Adószám: a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére az APEH által kiadott azonosító szám. 19. Adótarifa: adókulcsok, adótételek rendszere. 20. Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. 21. Adótárgy: az a dolog, jog, tény, jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. Ez úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme. 22. Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére vetített, fix összegű fizetési kötelezettség. 23. Adótitok: az adózást érintő minden olyan tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat, ami a hatósági eljárás során a hivatal tudomására jut. 24. Adózó: az a természetes személy, gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó, jogi és nem jogi személyiségű társaság, egyéb gazdálkodó szervezet) akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez. 25. Általános forgalmi adó (ÁFA): többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és értékesítés minden pontján az adóalanyok kötelesek fizetni a hozzáadott érték után. Az adó a végső felhasználóit, a fogyasztót terheli. 26. Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (EKHO): egyes tevékenységek sajátosságait elismerve a közterhek vonatkozásában kedvezmények érvényesíthetősége és megfizetési kötelezettség egyszerűsített módon való teljesíthetősége. Az ekhót akár megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, akár munkaviszonyban (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban) foglalkoztatott személyek választhatják, amennyiben foglalkoztatásuk megfelel a törvényi előírásoknak. 27. Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA): olyan adónem, amely az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, a cégautó-adót, illetve az általános forgalmi adót. Társas vállalkozások esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, a cégautó-adót és az általános forgalmi adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségeket. 28. Elektronikus ügyfélkapu: az ügyfélkapun beléphet az elektronikus ügyintézés világába. Használatával hivatali ügyeit biztonságosan, gyorsabban intézheti el bárhonnan, bármikor. Használatához számítógép, internet kapcsolat, és az okmányirodában beszerezhető regisztrációs kód szükséges. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

79 29. Illeték: állami bevétel, amelyeket azok a természetes és jogi személyek fizetnek, akik, vagy amelyek az állami szervek igazgatási, illetve igazságszolgáltatási tevékenységét veszik igénybe. 30. K+F tevékenység: A K+F (kutatás-fejlesztés) az a rendszeresen végzett munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. A K+F tevékenységen belül megkülönböztethető az un. intramural, valamint az extramural tevékenység. Intramural (saját cégen belüli) K+F: kreatív munka, amit azért végeznek rendszeresen a vállalkozásnál, hogy a tudásállományt új alkalmazásokra használják. Extramural (külső, vásárolt) K+F: ugyanaz a tevékenység, mint az intramural K+F esetében, de állami vagy magán kutatóintézetek, illetve más vállalkozások beleértve a csoporton belüli más vállalkozásokat eredményeinek átvételét jelenti. ( 31. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról) 32. Regisztrációs adó: A személygépkocsik és lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezése céljából, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kivetett adó. 33. Revizor: az adózás ellenőrzését ellenőrző tisztviselő. 34. Személyi jövedelemadó (SZJA): a magánszemély (természetes személy) jövedelmét terhelő adó. A célja a magánszemély összjövedelmével arányos közteherviselés, azzal, hogy az állami közkiadásokhoz a magánszemély jövedelmének arányában járul hozzá. 35. Társadalombiztosítás: a társadalombiztosítási jogviszonyban részvevő biztosítottak aktív munkaképes korukban járulékot fizetnek, ám az ellátásokat jellemzően nem a járulékfizetés időpontjában veszik igénybe, hanem bizonyos átmeneti vagy tartós munkaképtelenséget okozó esemény bekövetkezésekor (pl. szülés, betegség, rokkantság, idős kor elérése). Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

80 Mellékletek 1. számú melléklet: Együttműködési megállapodás a duális képzés keretében szakmai gyakorlat biztosítására - MINTA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS duális képzés keretében szakmai gyakorlat biztosítására amely létrejött egyfelől:. Székhely:. Adószám: Statisztikai számjel:.. OM azonosító (nyilvántartási szám):. Bankszámlaszám: Szerződéskötéssel érintett szervezeti egység: Képviseletre jogosult:. Továbbiakban: Felsőoktatási Intézmény másfelől:. Székhely:. Cégjegyzékszám/Nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, eljáró bíróság: Fővárosi Törvényszék Adószám: Statisztikai számjel:.. Bankszámlaszám: Képviseletre jogosult:. Továbbiakban: i Partner, mint szakmai gyakorlóhely Továbbiakban együttesen: Felek között, a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdés, valamint ban foglaltak alapján, az alábbi helyen és időben, a következő feltételek szerint. 1. A megállapodás tárgya, célja, időtartama 1.1. A megállapodás tárgya, a Felsőoktatási Intézmény. Karának (cím:, képviseli:.) (továbbiakban: szak) keretében, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai gyakorlat biztosítása A megállapodás célja, hogy a hallgatók, a leendő szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen, munkakörben összekapcsolják az elméleti és a gyakorlati ismereteket, fejlesszék a munkafolyamatokban a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciákat, gyakorlati jártasságot szerezzenek az anyag-eszköz-technológia ismeretekben, valamint fejlesszék a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatokat és az együttműködést, a feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartást, továbbá innovációs készségüket Felek rögzítik, hogy a Felsőoktatási Intézmény ismertette és egyeztette a i Partnerrel a szak képzési és kimeneti követelményeit. Felek, a hallgatók gyakorlati képzésének ütemezését, valamint a gyakorlati képzés tartalmát a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően közösen határozták meg. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

81 1.4. A i Partner vállalja, hogy az első évfolyamtól fogadja a hallgatókat a jelen szerződésben meghatározott módon és időben. 2. Az együttműködés módja, a gyakorlati képzés keretei 2.1. A szakmai gyakorlatot a i Partner a karral egyeztetett ütemterv szerinti hetekben köteles biztosítani A szakmai gyakorlaton szakos, nappali tagozatos hallgatók vesznek részt Felek megállapodnak abban, hogy a i Partner, minden év február 2-től június 3. napjáig előzetes jelentkezést hirdet mindazok számára, akik a jelen megállapodás szerinti képzésben részt kívánnak venni. A hirdetmény közzétételi helye a i Partner saját honlapja (www ), melyet a Felsőoktatási Intézmény honlapjáról közvetlenül is elérhetővé kell tenni A hirdetménynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: i Partner neve, székhelye, a képzéssel érintett szakterület rövid bemutatása, a jelentkezés módja és határideje, kiválasztás során vizsgált szempontok Felek rögzítik, hogy a i Partner a jelentkezőket előzetes felvételi beszélgetésre (készségek felmérése, személyiségteszt, nyelvismeret felmérése) hívja be. A kiválasztás szempontjai:..., módszereri:.., időbeli ütemezése:. A felvételi eredménye alapján a i Partner. napjáig tájékoztatja a jelentkezőket és a Felsőoktatási intézményt a kiválasztás eredményéről, valamint megszerzett képzési akkreditációjáról Felek megállapodnak abban, hogy a hallgatót, a szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti, melynek mértéke legalább az Nftv. 44. (3) bekezdés a) pontja szerinti díjazás a teljes képzési időre minden évben 12 hónapon keresztül A szakmai gyakorlat Felsőoktatási Intézményi felelőse. ( , tel:. ), a i Partner szakmai felelőse NÉV (elérhetősége: .., tel:...),, akiket a Felek egyúttal kapcsolattartó személyként is megneveznek Felek rögzítik, hogy a duális képzési rendszer nyitott, abból kötelezettség nélkül bármikor kiléphet a hallgató, a munkaszerződés felmondásának törvényi előírásai figyelembevételével Felek megállapodnak abban, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el a Duális Képzési Tanács által készített A duális felsőfokú képzés alapelveinek rendelkezéseit. 3. A Felsőoktatási Intézmény kötelezettségei 3.1. A Felsőoktatási Intézmény felelős a hallgatók teljes képzéséért, az annak részét képező szakmai gyakorlatért és a szakmai gyakorlat megszervezéséért a Vállalti Partnerrel, mint külső szakmai gyakorlóhellyel A Felsőoktatási Intézmény köteles a szakmai gyakorlathoz szükséges valamennyi adatot és információt a i Partner részére kellő időben megadni, a i Partner által felvetett kérdések megválaszolásában és problémás helyzetek megoldásában haladéktalanul és aktívan közreműködni A Felsőoktatási Intézmény köteles a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a i Partner értékelése alapján a hallgatók gyakorlati kompetenciáját értékelni. 4. A i Partner kötelezettségei 4.1. A i Partner köteles a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötni, mely munkavégzés feltételeit és a munkaszerződés tartalmi elemeit a 230/2012. (VIII. 28) Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

82 Korm. rendelet. 17. és 18. -ai tartalmazzák részletesen. A i Partner a munkaszerződésben, jelen megállapodás szerint köteles rendelkezni a hallgató díjazása tárgyában A i Partner köteles a hallgatót a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott tartalommal és annak megfelelő szakterületeken foglalkoztatni A i Partner köteles a gyakorlati képzés során történő munkavégzéshez szükséges helyet, eszközöket és védőfelszerelést biztosítani A i Partner köteles a munkavédelmi előírások szerinti balesetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi oktatást a hallgatók számára megtartani A i Partner vállalja, hogy minden évben kitölti a kiegészítő megállapodásban meghatározott időpontig az aktuális félévre vonatkozó minősítési adatlapot A i Partner köteles a hallgatók gyakorlati tevékenységéhez rendszeres szakmai felügyeletet és irányítást biztosítani A i Partner köteles a Felsőoktatási Intézmény által előírt jelenléti és képzési dokumentációt vezetni, továbbá a hallgató által elsajátított szakmai tudást és kompetenciát a Felsőoktatási Intézmény által meghatározott formában és tartalmi elvárással írásban értékelni Felek megállapodnak abban, hogy annak érdekében, hogy a Felsőoktatási Intézmény a 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 15. (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének eleget tudjon tenni, a i Partner adatainak bármely változásáról köteles a Felsőoktatási Intézményt haladéktalanul írásban értesíteni A i Partner köteles a Felsőoktatási Intézményt haladéktalanul írásban értesíteni, amennyiben az országos gazdasági kamara őt törli a nyilvántartásból i Partner kijelenti, hogy a hallgatók szakmai gyakorlatának megszervezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik. 5. Titoktartás 5.1. Szerződő felek úgy állapodnak meg, hogy a i Partner a hallgatók szakmai gyakorlati ideje alatt nem adhat át a hallgatóknak olyan gazdasági, vagy üzleti titoknak számító információt, adatot, ami a hallgatónak a szakdolgozata elkészítését, megvédését, illetve a képzés utáni elhelyezkedését akadályozza, gátolja Szerződő felek kijelentik, hogy a szerződéses jogviszonyukkal kapcsolatosan, annak eredményeként, illetőleg egyéb módon tudomásukra jutott mindazon információt, adatot, amely a másik Félre, így különösen annak üzleti, pénzügyi, társasági jogviszonyaira vonatkozik (továbbiakban együtt: bizalmas információ), üzleti titokként kezelik, azokat harmadik félnek nem adják ki, illetve csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használják fel A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bizalmas információkat sem a megállapodás időbeli hatálya alatt, sem annak megszűnését követően nem teszik harmadik személyek számára hozzáférhetővé, vagy azokat egyéb, a Szerződés tárgyával össze nem függő módon nem használják fel, illetve azzal nem élnek vissza Nem tartozik a titoktartási kötelezettség körébe azon adat, illetve információ, - amely köztudomású; - amelyet nem a Megállapodás megsértésével hoztak nyilvánosságra; - amely nyilvánosságra hozatali korlátozás nélkül a másik Fél birtokában volt már azelőtt, hogy azt a nyilvánosságra hozó Féltől megkapta volna; - amelyet a használó Fél olyan harmadik féltől kapott, aki jogszerűen szerezte meg vagy hozta létre azt, és akit nem köt a nyilvánosságra hozatali tilalom; Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

83 - amelyet az egyik Fél a másik Fél bizalmas információjának felhasználása nélkül maga hozott létre; vagy - amelyet az adott Félnek - jogszabályban meghatározott - kötelessége átadni az illetékes hatóság számára Tekintettel arra, hogy a Felsőoktatási intézmény költségvetési szerv és kiterjed rá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) hatálya, a titoktartási kötelezettség nem vonatkozik azon adatokra, amelyek az Infotv. értelmében közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. 6. A megállapodás megszűnése és módosítása 6.1. Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodást a mindkét Fél által történő aláírástól határozatlan időre kötik, ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a jelen megállapodás hatálya alatt minden év augusztus 31. napját megelőzően jelen megállapodás mellékletét képező Kiegészítő megállapodás -t kötnek, amelyben meghatározzák a következő duális képzésben résztvevő hallgatók duális képzéssel kapcsolatos feltételeket Jelen megállapodást bármelyik Fél jogosult a másik Félhez intézett egyoldalú, írásos nyilatkozatával indokolás nélkül 30 napos felmondási idővel felmondani Bármelyik Fél, a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosult a jelen megállapodást a szerződésszegő Félhez intézett egyoldalú, írásos, indokolással ellátott nyilatkozatával, azonnali hatállyal felmondani Felek a jelen megállapodást közös megegyezéssel kizárólag írásban, bármikor megszüntethetik A i Partner tudomásul veszi, hogy amennyiben a Duális Képzési Tanács a jelen szerződésben meghatározott alapszak duális képzési formában indítandó képzését nem támogatja és így a képzés duális formában nem indítható, úgy a jelen szerződés megszűnik. A i Partner tudomásul veszi továbbá, hogy ebben az esetben kártérítéssel nem élhet Felek a jelen megállapodást közös megegyezéssel kizárólag írásban, bármikor módosíthatják Jelen megállapodás a Felek minden további nyilatkozata nélkül megszűnik, amennyiben a i Partnert az Országos Gazdasági Kamara törli a nyilvántartásból Szerződő felek úgy állapodnak meg, hogy ha valamely hallgató szakmai gyakorlata idő előtt megszűnik, vagy megszakad úgy a megszűnés és megszakadás időpontjáról és annak okáról a i Partner haladéktalanul értesíti írásban a Felsőoktatási Intézmény kapcsolattartóját és a Felsőoktatási Intézmény szakmai felelősét. 7. Egyéb rendelkezések 7.1. A Felsőoktatási Intézmény jogosult arra, hogy a szakmai gyakorlatot a i Partnernél személyesen ellenőrizze. Személyes ellenőrzésre jogosult a jelen szerződésben nevezett Felsőoktatási Intézményi felelős személy, valamint a szak képzéséért felelős vezető és magasabb vezető. Az ellenőrzés időpontjáról és az ellenőrző személyről a Felsőoktatási Intézmény 5 munkanapot megelőzően elektronikus levélben és telefonon értesíti a i Partner szakmai felelősét A megállapodásban nem rendezett kérdésekben Polgári Törvénykönyv, nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény, a szakmai gyakorlat vonatkozásában az Nftv. 44. (2) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény és a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók Felek a megállapodásból eredő jogvitákat békés úton, szükség esetén egyeztető bevonásával, peren kívül kísérlik meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére kikötik a Felsőoktatási intézmény székhelye szerinti rendes bíróság kizárólagos illetékességét. Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

84 Jelen megállapodás négy eredeti, egymással mindenben megegyező példányban készült, amelyből három példány a Felsőoktatási Intézményt, egy példány a i Partnert illeti. Felek a fenti megállapodást, elolvasás és együttes értelmezést követően, mint az akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Mellékletek: 1. számú melléklet: A duális felsőfokú képzés alapelvei 2. számú melléklet: Kiegészítő megállapodás minta Pécs, 201. Pécsi Tudományegyetem Képv.:.. dékán Felsőoktatási Intézmény Cég neve Képv.: képviselő neve és beosztása i Partner Ellenjegyzők a Felsőoktatási Intézmény részéről: szakmai ellenjegyző pénzügyi ellenjegyző jogi ellenjegyző Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV

85 1. számú melléklet Duális felsőfokú képzés alapelvei Tudományegyetemen TÁMOP F. 14/1/KONV