H A T Á R O Z A T AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Iktatószám: Ügyintéző: /2013. Tóth Éva Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Dr. Séra Judit Tárgy: Bácsalmási Agráripari Zrt. Óalmás, sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének 5 éves környezetvédelmi felülvizsgálata H A T Á R O Z A T A Bácsalmási Agráripari Zrt. (6430 Bácsalmás, Backnang u. 2., KÜJ száma: , telephely KTJ száma: , IPPC KTJ száma: ) részére a benyújtott öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján - a Bácsalmás, Óalmás 0142, 0147/1, 0147/2 hrsz. alatti sertéstelepen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. b) és c) pontja szerinti tevékenység (nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint férőhely (30 kg-on felüli), sertések, ill. 750 férőhely kocák számára) folytatásához egységes környezethasználati engedélyt adok a következők szerint. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: Bácsalmási Agráripari Zrt. Engedélyes címe: 6430 Bácsalmás, Backnang u. 2. Engedélyes KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység megnevezése: Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára c) 750 férőhely kocák számára Tevékenység folytatásának helye: Bácsalmás, Óalmás 0142, 0147/1,2 hrsz. hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0146 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: A tevékenység kapacitása: koca hízó A telephely EOV-koordinátái: X = m Y = m A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: AGRÁR-KÖRNYÉSZ Kft. Székhelye: 7512 Mike, Hunyadi u. 19. Telephelye: 7512 Mike, Hunyadi u. 19. Felülvizsgálatot végezte: Balogh Bálint környezetvédelmi szakértő Jogosultsági okiratának száma: SZKV /2008. A létesítmény elhelyezkedése A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 Bácsalmás a Baja-Szeged közt haladó 55. sz. fő közlekedési úttól D-re található. A telephely a Baját Bácsalmással összekötő alsóbb rendű útvonal É-i oldalán, a bekötőúton 100 m-t haladva, Bácsalmástól Ny-i irányban, 5 km-re található. A hozzá legközelebbi lakóingatlan Óalmás kistelepülés Ny-i oldali első lakóháza 2 km távolságban található. A telephely Ny-i oldalán a malacnevelés és hizlalás épületei találhatóak, a K-i oldalon a tenyésztés létesítményei, valamint a hígtrágyatároló medencék kerültek elhelyezésre. Az alkalmazott technológia Termékenyítés vemhesség ellés szoptatás választás malacnevelés hizlalás 115 nap 28 nap 42 nap 110 nap Állatok etetése, itatása termékenyítés vemhesség A telepen teljesen automatizált etetési rendszereket használnak, illetve különböző takarmánykeverékeket etetnek az állatokkal. Az etetők jellemzően víztakarékos itatókkal kombináltan kerültek beépítésre (pl. szopókás itató a vályú fölé helyezve). Fűtés A malacnevelő épületekben hőlégbefúvó, az ellető épületekben egyedi infra lámpa üzemel. A telep szociális épületének fűtését egy kombi gázkazán biztosítja. A telephely vízellátása A vízellátás biztosítása a többször módosított 47141/1996. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 2 db saját mélyfúrású kútról történik. Szennyvíz elhelyezés A telephelyen keletkező szociális szennyvizet vízzáró aknákban gyűjtik és szerződés alapján a bácsalmási szennyvíztisztító telepre szállítják. Trágyakezelés A telephelyen a keletkező hígtrágya az ólakból az átemelő aknába, majd a szeparátorra kerül fázis szétválasztásra. A leválasztott szilárd rész a mátételkei szigetelt trágyatárolóba kerül, a híg fázis a tározó medencékbe jut, ahonnan végül kiöntözik. Az állattartó épületek takarítását víz- és energiatakarékos nagynyomású mosóval végzik. Az almos-trágya tárolása a Mátételke telephelyen lévő m 3 tároló kapacitású, szigetelt, csurgalék-gyűjtővel ellátott almos trágyatárolóban történik. A telep sertésállománya és dolgozói létszáma az elmúlt 5 évben Átlagos állomány Évek Sz. malac B. malac Teny. süldő Hízó Teny. állat Dolgozói létszám hó A felülvizsgálat idején április-július a sertéstelepen állatállomány nevelése nem folyt, a sertéshizlalási technológia felújítása történt, melyet a Techno-Pig Kft. végzett. A felülvizsgálati időszakban a telephelyen keletkezett hulladékok:

3 3 Hulladék kód EWC EWC * EWC Megnevezés hulladékká vált állati szövetek Egyéb hull. amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött Kevert települési hulladék (kg) (kg) (kg) (kg) (kg) A felülvizsgálati időszakban a telephely NH3, CH4 kibocsátása: Emisszió NH3 (kg) CH4 (kg) Az utóbbi 5 év vízforgalmi adatai: Az elmúlt évek trágyaképződési adatai: Évek Vízhasználat m 3 /év Évek Hígtrágya (m 3 ) Almos trágya (t) A sertéstelep létesítményei: Létesítmények Jellemzői Kapacitás Trágya- Alapterület Etetés-itatás technológia (m 2 ) kombinált+ szopóka 1-8. Hizlalda 8 x 640 fh. hígtrágyás 580 m 2 /ól Kombinált 9. Takarmánykonyha Üzemen kívül Raktár, vesz. hull tároló 11. Iroda Porta Szociális épület Műhely, raktár Malacnevelők 3800 fh. hígtrágyás kombinált Elletők Almos 360 m 2 /ól Száraz + szopóka 19. Kocaszállás hígtrágyás, 360 kifutós Száraz + szopóka Elletők 1200 fh. Almos 360 m 2 /ól Száraz + szopóka Kocaszállások hígtrágyás, kifutós 360 m 2 /ól Száraz + szopóka

4 Termékenyítő 74 süldő + 16 kan 480 m Almos + süldőszállás Száraz + szopóka 30. Hígtrágyatározók 4 db medence össz.: m Hígtrágyaaknák és 100 m szeparátor 32. ATEV gyűjtőedények 3 db konténer Szennyvíztároló akna 50 m Kommunális hulladék 1 db konténer tároló 35. Hígtr. átemelő akna 100 m Tűzivíz tároló 120 m Hidroglóbusz 50 m A telephely tenyésztési épületeiben képződő almos-trágyát naponta pótkocsira rakva szállítják el a Mátételke telephelyen épített 3600 m 3 kapacitású almos-trágya tárolóba. A hígtrágyás technológiájú malacnevelőkben, hizlaldákban és a kocaszállásokon képződő hígtrágya az átemelő-aknán (I. számú) keresztül jut a szeparátorba, majd a mellette lévő átemelő-aknából (II. számú) a tároló-medencékbe. Állattartó épületek A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Fűtési technológia A malacnevelő épületekben 30 kw/db hőteljesítményű hőlégbefúvó, az ellető épületekben egyedi infra lámpa üzemel. A telep szociális épületének fűtését egy 87 kw névleges bemenő hőteljesítményű kombi gázkazán biztosítja. Szellőztetés A hizlaldában és malacnevelőben gépi szellőző rendszerek működnek, az ellető, kocaszállás, termékenyítő és süldőszállás épületeinek szellőzése természetes szellőzésűek. Állattartó épületek épületgépészete: Járműforgalom hatása a levegőre Létesítmények Fűtés Szellőzés Ventilátor légszállítási teljesítmény 1-8. Hizlalda Nincs 8 8 db m 3 /h/db 15. Malacnevelő Termenként 1 db 1 db/terem HK30 gázüzemű 16. Malacnevelő hőlégbefúvó 30 2 db/terem m 3 /h/db kw/db Ellető Egyedi infra lámpa Kocaszállás Nincs - Természetes Egyedi infra Ellető szellőzés - lámpa Kocaszállás nincs Termékenyítő+süldőszállás nincs - A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. A telep mellett elhaladó közút forgalmából származó légszennyező hatás a domináns.

5 5 Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges az állatok életkorának megfelelő összetételű takarmányt az állattartó épületek mellett lévő takarmánysilókba töltik, ahonnan az etetőrendszer továbbítja az etetővályúba. A takarmánysilók feltöltésekor kiszorított levegő szűrőkön keresztül áramlik a környezeti levegőbe. Trágyakezelés A telephely almostrágya rendszerű állattartó épületeiben keletkező almos trágyát naponta pótkocsira rakva szállítják el a Mátételke telephelyen lévő m 3 tároló kapacitású almos-trágya tárolóba. A hígtrágyás technológiájú malacnevelőkben, hizlaldákban és a kocaszállásokon keletkező hígtrágya az átemelő aknán keresztül a szeparátorba, majd a mellette lévő átemelő aknából a 4 db tároló medence egyikébe vezetik. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állati hullát a telep É-i oldalánál a kerítés külső vonalában szilárd burkolaton lévő konténerben gyűjtik össze az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. A gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. Az állategészségügyi kezelések hulladékait a telephely raktár épületében kialakított veszélyes hulladéktárolójában feliratozott hulladékgyűjtőben gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. A telephelyen keletkező szilárd települési hulladékot a szociális épület Ny-i oldalánál szilárd burkolaton elhelyezett konténerben gyűjtik. A sertéstelepen a munkagép-karbantartást, javítást nem végeznek. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kevert települési hulladékot zárt hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik hulladékkezelőnek történő átadásig. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék EWC kód megnevezése Állategészségügyi kezelések hulladékai * Kevert települési hulladék További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék nyilvántartás A telephely üzemeltetője a hulladék nyilvántartást a jogszabályok alapján vezeti, illetve eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Bácsalmás ÉNy-i külterületén, a belterülettől m-re helyezkedik el, gazdasági területen. A telep környékén más üzemi zajforrással rendelkező létesítmény nincs. A telep mezőgazdasági területekkel körbevett. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A Zrt. a vízilétesítmények üzemeltetésére a /2011. számú, a /1996. számú határozattal módosított 47141/1996. számú határozattal kapott vízjogi üzemeltetési engedély. Vízikönyvi szám: Baja VII/144 Az engedély hatálya december hó 31. napja. Vízellátás A sertéstelep vízellátását 2 db mélyfúrású kút biztosítja, az 1-es számú tartalékkútként, a 2-es számú kút a fő üzemi vízbázisként funkcionál. 1. sz. vízkút (tartalék vízbázis): OKK száma: K-51

6 6 Építés éve: EOV koordinátái: X = m Y = m Talpmélység: 140 m Csövezés: 0,0 45,0 m-ig Ø 318 mm acélcső 35,0 105,0 m-ig Ø 241 mm acélcső 95,0 140,0 m-ig Ø 118 mm acélcső Szűrőzés: 118,0 128,0 m között Nyugalmi vízszint: -9,8 m Kitermelhető víz: 260 l/p (19,0 m-ről) Kútakna: 1,8 1,8 2,2 m beton akna Gépészet: búvárszivattyú Metántartalom: 4,79 l/m 3 (2012. június 28.) 2. sz. vízkút (fő üzemi vízbázis) OKK száma: K-69 Építés éve: EOV koordinátái: X = m Y = m Talpmélység: 134,5 m Csövezés: 0,0 20,5 m-ig Ø 368 mm acélcső 0,0 106,0 m-ig Ø 318 mm acélcső 92,0 134,5 m-ig Ø 203mm acélcső Szűrőzés: 116,0 128,0 m között Nyugalmi vízszint: -12,0 m Kitermelhető víz: 350 l/p (28,6 m-ről) Max. kitermelhető víz: 520 l/p (-38,6 m-ről) Kútfej: térszíni 2,5 1,5 0,2 m betongallér, PE búrával Gépészet: búvárszivattyú Metántartalom: 6,35 l/m 3 (1995.) Gáztalanító berendezés: Térszíni tárolómedence: Szikkasztóakna: Csomóponti akna: Nyomásfokozó: l/perc kapacitású, GMT 300-as típusú 10 m 3 -es 1 m 3 -es téglafalazatú 1,5 1,5 1,8 m 50 m 3 -es hidroglóbusz Az éves lekötött vízmennyiség: m 3 /év Vízmennyiség mérés: vízórával (2016. december 31 napjáig hiteles) Vízkészlet típusa: rétegvíz Vízminőségi osztály: II. osztály Vízfelhasználás célja: gazdasági célú állattartás 100 % A sertéstelep napi és éves vízfelhasználás megoszlását a következő táblázat foglalja össze: Szennyvíz elhelyezés Megnevezés Létszám Vízigény l/db/nap m 3 /év Szoptató koca Vemhes koca Hízó Utónevelt malac Dolgozók 14 fő Ólak takarítás 360 Összesen: A szociális épületben keletkező szennyvizeket 50 m 3 -es zárt aknában gyűjtik és vállalkozói szerződés alapján a bácsalmási szennyvíztelepre szállítják.

7 7 Csapadékvíz elvezető rendszer A sertéstartó épületekről a csapadék az esőcsatornákon keresztül a telephely gyepterületein elszikkad. A tenyésztés épületeinek kifutóin kívül kialakított csapadékvezető-gyűjtő csatornák a szennyezett csapadékvizet a hígtrágyatárolóba vezetik. Trágyakezelés, -elhelyezés A telep teljes kapacitás-kihasználása esetén képződő almos és hígtrágya mennyisége: Korcsoportok Férőhely keletkezés Trágya képződés-tárolás Almos trágya (t) Hígtrágya (m 3 ) Tároló kapacitás Képződés Tároló kapacitás Koca elletőben, kan t (3600 m 3 ) - - Koca szállás Tenyész-süldő Hízó Utónevelt malac Összesen A Mátételke telephelyen lévő m 3 -es tárolóba az alábbi telephelyeken képződő almostrágya kerülhet: - Óalmás sertéstelep ellető trágya t/év - Juliska major sertéstelep 800 hízó férőhely t/év Összesen: t/év Az almos trágya tároló kapacitása 2800 t a félév alatt képződő almos trágya mennyisége t/év, tehát az almostrágya tároló befogadó kapacitása a 6 hónap alatt keletkező trágya tárolásához biztonságosan elegendő. A hígtrágya-elvezető kezelő rendszer műtárgyai, azok műszaki adati - Hízlaldák: a kutricák padozata tömör beton, közép irányú lejtéssel, középen hosszirányban 0,4 m széles 0,4 m mélységű beton csatorna van kialakítva az ólak közepe irányába való lejtéssel, ahol 30 cm átmérőjű műanyag csatornába jut a hígtrágya. Így kerül az összes hizlaldából a hígtrágya a 100 m 3 -es I. sz. átemelő aknába. - Malac-utónevelő ólak teljes hasznos területe műanyag rácspadozat, amely alatt 60 cm mélységű lagúna található. Az egyes termek lagúnái a felszín alatt összeköttetésben vannak a műanyag csatornákkal, amelyek lejtéséből adódóan az I. sz. átemelőbe érkezik a hígtrágya. - I. sz. gyűjtő-átemelő akna térfogata 100 m 3, 1,5 m magasan emelkedik a terepszint fölé, mélysége 6 m, benne keverőlapátos homogenizáló és szivattyú található a hígtrágya továbbítására. - Elletők: a 7 db hizlalda almos tartású, az épület végén, kétoldalt 1-1 kifutó található, amelyeknek területe egyenként 40 m 2. A kifutókon kívül létesített cm beton csatornák 12 m hosszúak, ezek a csatornák a zárt elvezető rendszeren keresztül juttatják a hígtrágyát és a szennyezett csapadékvizeket a 100 m 3 -es II. számú átemelő aknába. - Kocaszállások: a 4 db kocaszállás hígtrágyás rendszerű, a kifutók területe egyenként 300 m 2. Innen beton nyílt, majd zárt csatornán keresztül juttatják a hígtrágyát és a szennyezett csapadékvizeket a 100 m 3 -es II. számú átemelő aknába. - Gyűjtő-elvezető csatornák: az ellető épületek és kocaszállások kifutóin lévő csatornákból a csapadékvíz és a hígtrágya felszín alatti műanyag csatornákon jut a II. számú átemelő aknába. A felszín alatti csatornák hossza 180 fm. - II. számú gyűjtő átemelő akna: műszaki adatai megegyeznek az I. számú átemelő akna adataival. A II. az. átemelő aknából szivattyúval juttatják át a hígtrágyát a szeparátorba. - Szeparátor: berendezés alatt elhelyezett pótkocsira jutó szilárd fázis a métételkei almostrágya tárolóba kerül, a hígfázis a telephely K-i részében lévő hígtrágya tároló medencékbe. A hígtrágyatárolóig 115 fm KG PVC cső épült ki. - Hígtrágya tároló medencék: 4 db HDPE fóliával bélelt földmedence szolgál a hígtrágya átmeneti tárolására. o 2 db egyenként m 3 -es m 3 o 1 db m 3 o 1 db m 3

8 8 Összesen: m 3 A telepen rendelkezésre álló hígtrágya tárolók befogadó kapacitása a 6 hónap alatt keletkező trágya tárolásához biztonságosan elegendők. A Zrt. a hígtárgya termőföldön történő hasznosításához a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság által kiadott a 12.2/261/4-TAL/2009. sz. megvalósítási engedély alapján történik. A határozat augusztus 31. napjáig érvényes. A vízellátást biztosító kutak és a trágyatároló távolsága 506 m. A trágyakezelő rendszer az ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren kívül található, tehát a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok fejezetének 8. (3) bekezdésében előírtaknak megfelel. Takarítás, fertőtlenítés Az ólak takarítása víztakarékos, nagynyomású berendezéssel történik. A hígtrágya az istállókból gravitációs úton kerül a telephely Ny-i és K-i oldalán lévő átemelő aknába, ahonnan szivattyú nyomja a telephely keleti szélén létesített tároló medencébe. Az almos trágya az elletőből kézi erővel, talicskán kerül az istálló előtti pótkocsira, majd a mátételkei almos-trágya tárolóba. Üzemi kárelhárítási terv A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. Felszíni vizek A sertésteleptől a legközelebbi vízfolyás a Mátételke-Kígyós csatorna Niccs-ága, 300 m-re D-i irányban húzódik, a csatorna pedig a telephelytől K-i irányban 1990 m távolságban található. A zárt trágyatechnológiájú, hígtrágyás istállókból a trágya nem kerülhet a csatorna közelébe, a zárt trágyatechnológiából eredően szennyezés nem fordulhat elő. Monitoring A Zrt. a sertéstelep üzemeltetése során a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 3 db figyelőkutat üzemeltet. A monitoring rendszer a /2012. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (vízikönyvi szám: Baja VII/144). A határozat érvényességi ideje: május 31. napja. 1. sz. figyelőkút 2. sz. figyelőkút 3. sz. figyelőkút A kutak helye Bácsalmás 0147/2 hrsz. Bácsalmás 0144/48 hrsz. Bácsalmás 0138/9 hrsz. EOV koordináták X = m Y = m X = m Y = m X = m Y = m A kutak talpmélysége: 8,0 m Szűrőzött szakasz: 3,0 6,5 m között Csövezésük: +0,8-0,5 m-ig Ø 241 acél védőcső 0,0-8,0 m-ig Ø 90/80 PVC cső Kútfej kiképzés: Terepszint felett kialakított észlelőkútfej, zárható sapkával A monitoring kutakból az ammónium, nitrát, foszfát meghatározását éves gyakorisággal végzik. Felszín alatti vizek Bácsalmás település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján, a 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletével összhangban a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területi kategóriába tartozik. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés d) pontja szerint nitrátérzékeny terület: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe.

9 9 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A sertéstelep helyéül szolgáló ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezik részét. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak, a megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést és a légszennyező anyag kibocsátást minimalizálja. BAT-nak való megfelelés: A termelési ciklus különböző fázisaiban az életkorcsoportnak megfelelő takarmánykeveréket etetnek az állatállománnyal. A takarmány keverékekben a nyers fehérje tartalom csökkentésére aminosav kiegészítést alkalmaznak, ezáltal a trágya nitrogén tartalma, illetve a sertéstartásból származó bűzkibocsátás is csökken. A trágya foszfor tartalmának csökkentésére fitáz enzimet, ásványi foszfort és alacsony foszfor tartalmú takarmányokat etetnek az állománnyal. A malac-utónevelőben a kutricák teljes területén műanyag rácspadozat van, amely elősegíti az ürülék és vizelet minél nagyobb mértékű leszivárgását az elvezető csatornákba. Az elvezető csatornák a lejtésüknél fogva nem tárolják a hígtrágyát, hanem elvezetik az átemelő aknába. A hízó sertések óljainak tömör padozata enyhén lejtős, így a trágya az istálló hosszában középen kialakított csatornába jut, majd az elvezető nyíláson keresztül az átemelő aknába. A sertéstelep állattartó épületeinek padozatkialakítása, illetve a napi rendszeres trágya eltávolítás az istállóban képződő ammónia mennyiségét csökkenti, a trágya levegővel való érintkezésének minimalizálása érdekében. A hígtrágya tárolók ürítését és feltöltését a folyadék felszíne alatt végzik, megelőzve a hígtrágya felszíni keveredését. A régi állattartó épületek felújítása megvalósult, melynek során a nyílászárók kicserélésre kerültek, a tető felületek 3 cm vastag szigeteléssel lettek ellátva. Az újként beépített légcserét biztosító ventilátorok alacsony zajkibocsátásúak. A hulladék keletkezésének megelőzése a telephelyen dolgozók részére előírt munkaköri kötelezettség, melynek feltételeit a munkáltató biztosítja. Az etető-itatórendszer gazdaságos táp és víztakarékos felhasználást biztosít. A sertések fém szopókákon, vagy szinttartásos itatókon keresztül jutnak közvetlenül az ivóvízhez. A szopókák korosztályonként más méretűek, így a víz nyomása minden állat számára optimális. Használatuk közben a csurgási veszteség minimális. A tartás során az alkalmazott takarítási technológia megfelelő, nagynyomású mosóberendezést használnak. A telephelyen a szennyvíztároló akna vízzáró burkolattal rendelkezik. A szeparált szilárd és híg fázis tárolása a hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelő, műszaki védelemmel ellátott tároló medencékben történik. A hígtrágya tároló kapacitása az előírásoknak megfelel. A hígtrágya kihelyezés a talajvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történik. A tevékenység a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálatára 3 db monitoring kutat üzemeltetnek. Az engedélyes tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi panasz-bejelentés az elmúlt 5 évben a telephelyre vonatkozóan nem történt.

10 10 A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: E L Ő Í R Á S O K 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Hízó: db Koca: db Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az évi LIII. Törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 8. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 11. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

11 11 Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: Indokolás: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 76/ , 76/ , fax: 76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 18. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként)

12 Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. Előírások: LEVEGŐVÉDELEM 22. Az állattartó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakosságot zavaró bűz ne terhelje a környezetet. 23. Az esetlegesen kellemetlen szaghatást okozó hulladékok, melléktermékek, anyagok gyűjtése és tárolása, csak zárt gyűjtő konténerben történhet. 24. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 25. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 26. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 27. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, rendszeres karbantartással a diffúz kiporzást meg kell előzni. 28. A hőenergia energiatermelő berendezések hatékony működéséhez biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 29. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 30. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 31. A természetes szellőzésű épületek esetében is oly módon kell szellőztetni, hogy törekedni kell az ideális hőmérsékleti körülmények megteremtésére. 32. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Trágyakezelés, trágyatárolás: Előírások: 33. Mind a hígfázist, mind a szilárd fázist csak olyan módon lehet a termőföldre juttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel. 34. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 35. A trágya a termőföldre való kijuttatást követően a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, haladéktalanul be kell a talajba forgatni. 36. A trágya kiszállítást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tisztifőorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell! 37. A trágya kihelyezés csak a település szempontjából kedvező szélirány esetén történhet. 38. Kánikulai, szélcsendes napokon kerülni kell a kihelyezést. 39. A kihelyezésnél számításba kell venni a közelgő ünnepeket, naptári szabadnapokat, illetve a hétvégéket. 40. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett folyadék és a szilárd fázisú trágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót

13 13 ellenőrzéskor be kell mutatni. 41. A trágyakezelésben, felhasználásban bekövetkező változást 3 napon belül felügyelőségünknek írásban be kell jelenteni. Indokolás A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. Előírások: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 42. A telephely rekonstrukciója, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 43. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 44. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 45. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 46. Az engedélyes köteles a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 47. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a mindenkor hatályos jogszabály előírásai szerint. 48. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben előírtakat kell betartani. Indokolás 1. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). 2. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. Előírások: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 49. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 50. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan Indokolás A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség.

14 14 A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásának a szükségességét meg kell vizsgálni. Előírások: FELSZÍN VIZEK VÉDELME 51. A vízilétesítmények üzemeltetésére kiadott vízjogi üzemeltetési engedély aktualizálása, illetve kiegészítése miatt módosítás iránti kérelmet kell benyújtani felügyelőségünknek. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. 52. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. A szociális szennyvíz elszállítására vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni. 53. A 43/1999.(XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) a) és b) pontja szerint a kútból kitermelt vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani Az aktuális hitelesítési jegyzőkönyvet, a hitelesítést követő 30 napon belül meg kell küldeni felügyelőségünkre. 54. A vízmérő óra állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 55. A kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 56. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 57. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. 58. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 59. Az engedélyesnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Az elkészített üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. Határidő: A határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. 60. A 2-es számú kútra be kell nyújtani a víz-gáz-viszony vizsgálatáról készült jegyzőkönyvet. Határidő: A határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. 61. A vízellátó kutak víz-gáztartalmának vizsgálatát B fokozatban háromévenként kell elvégezni, 62. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint kell elvégezni, illetve dokumentálni. Indokolás: A meglévő vízjogi üzemeltetési engedélyben a vízigényszámítás a régebben lekötött vízmennyiség alapján szerepel, továbbá az engedély nem tartalmazza a hígtrágyakezelés műtárgyainak műszaki adatait, a csapadékvíz elhelyezést, illetve az almos trágya elhelyezést, ezért szükséges a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, aktualizálása. A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A benyújtott dokumentáció szerint a kutak gáz-víz-viszony vizsgálata szerint a kutak vize gáztartalom szerint B fokozatba sorolható, ezért a gázvizsgálatot 3 évenként kell elvégezni. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997 (VIII. 29.) KHVM rendelet írja elő a víz gáztartalom szerinti fokozatokban elvégzendő gáztartalom ellenőrző vizsgálatokat. A benyújtott víz-gáz-viszony vizsgálati jegyzőkönyv az 1-es kútra vonatkozik, ezért a 2-es számú kútra is be kell nyújtani a gázvizsgálati jegyzőkönyvet. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív sertéstenyésztés több mint férőhely 30 kg-on felüli sertés számára, valamint 750 férőhely kocák számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a

15 15 környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 63. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 64. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) µg/l 500 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Nitrit µg/l 500 K2 Ammónium µg/l 500 K2 65. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített figyelőkutakat, az évi egy alkalommal végzett vizsgálati eredményeket (laboratóriumi jegyzőkönyvek), a mintavételt bizonylatoló jegyzőkönyvet és az állapotértékelő szakvéleményt évente, azaz tárgyévet követő március hónap 31-ig kell az ATI-KTVF részére eljuttatni. Az adatszolgáltatást a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés c) pontja szerint az ATI-KTVF részére a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 6. melléklete szerinti Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon is be kell benyújtani. 66. A mintavétel előtt a kútban a talajvízszint nívóját meg kell mérni. A vízmintavételt, jegyzőkönyvvel kell bizonylatolni, amelyben fel kell tüntetni a tisztítószivattyúzás módját, idejét a mintavételért felelős nevét. 67. A kutakból a vízmintavételt és a minták vizsgálatát csak akkreditált laboratórium végezheti. 68. A vízmintából a ph, ammónium, nitrát és foszfát meghatározását évente egy alkalommal kell elvégezni. Határidő: folyamatos 69. A hígtrágya kihelyezése csak érvényes, talajvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet. 70. Hígtrágyát, trágyát termőföldre kihelyezni október 31-től február 15-ig tilos! 71. A kiszállításra kerülő hígtrágya mennyiségéről és kijuttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos Indokolás A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. alapján a telephelyen engedélyköteles tevékenységet állattenyésztést folytató a felszín alatti víz veszélyeztetéséről, terheléséről szóló alap-adatlap, valamint részletes adatlap (3) c) benyújtására kötelezett. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. Előírás: TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM 72. Bácsalmás, külterület 0550 hrsz.-ú ingatlan 20 méteres, illetve a Bácsalmás, külterület 0547 hrsz.-ú ingatlan kivett csatorna művelési ágú f) alrészletének 5 méteres zónájában a hígtrágya kihelyezés tilos.

16 16 Indokolás: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a következőkről rendelkezik: 2. E rendelet alkalmazásában: 5. szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya; 5. (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki: b) szervestrágya: ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 73. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 74. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 75. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 76. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Indokolás: A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖ Z L ÉS ÉS JELENTÉSTÉTE L A FELÜGYELŐSÉG RÉS Z ÉRE 77. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 78. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 79. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 80. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 81. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 82. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 83. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 84. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 85. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.);