Monostorpályi Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Monostorpályi Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Monostorpályi Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Monostorpályi és a szomszédos Hosszúpályi eredettörténete közös tőről fakad. Írásos emlékben először 1219-bne szerepel a falu, Pauli de Nyr néven, mivel Bihar megyének ezt a részét Nyírnek vagy nyíri kerületnek nevezték. A Monostorpályi név kialakulásához egy történet kapcsolódik. A hagyomány szerint, egykor ezen a helyen a Paulinus barátoknak volt itt kolostoruk. így a kolostor rövidített latin nevéből Monostorium Pauli ered a falu neve. Monostorpályi, Hajdú-Bihar megyében, Debrecennel határos, a megyeszékhelytől délkeleti irányban 20 km távolságra fekszik. Közigazgatási területe 4444 ha, lakosainak száma 2245 fő. A lakosság elöregedő, a 60 év felettiek aránya 21,5 %. Átlagosan 2,345 fő lakik egy lakásban, az egyedül élők száma 193 fővel jelentős. Egy állandó lakosra jutó SZJA Ft, ami a kistérségi átlaggal egyezik, a régiós átlagnak csupán 57%-a, az országos átlagnak (167816,-Ft) pedig kevesebb mint 36%-a. Értékeink, küldetésünk Monostorpályi község önkormányzatának küldetése: a község múltjának, történelmi és természeti értékeinek megőrizése fontos feladat. A változások következtében is az utókor számára maradandót alkotni és hátrahagyni szintén lényeges küldetés. A helyi lakosok igényének, gazdasági, társadalmi és környezeti adottságainak megfelelni. A telepűlés fejlődésének elősegítése, minél teljesebb mértékben kihasználva a különböző forrásokat felkutatva cselekedni. A település gazdasági t, szokásokat és értékeket, valamint figyelembe venni az esélyegyenlőségi szempontokat, amelyek áthatják a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a település életének alakítása során. Monostorpályi községben az önkormányzaton kívül is mindenki részére adott a lehetőség arra, hogy a telepűlés közösségének életét megőrizze, építse és jobbá tegye. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Monostorpályi település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 4

5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Alaptörvény szellemisége szerint minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani, a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési és egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Magyar Köztársaság az emberek fenti rendelkezések szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését törvényei által szigorúan büntetni rendeli, ugyanakkor a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. A Magyar Köztársaság tehát már az Alkotmányban deklarálta, hogy az esélyegyenlőséget a társadalom számára fontos értéknek tekinti. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy az anyai helyzete. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása is. Az Országgyűlés kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Az Alaptörvény, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, továbbá az európai közösségi jog vívmányaira tekintettel az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, módosított évi CXXV. törvényt. Az Országgyűlés, az Alaptörvény rendelkezéseihez igazodva, e törvényben is elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen és hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönbözetést elszenvedők számára. 5

6 A törvény célja, hogy az élet az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését. A évi CXXV. törvény 63.. (5) bekezdése értelmében a települési Önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadtat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemét is. Fentiek figyelembe vételével Monostorpályi Község Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Köznevelés-fejlesztési terv A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége az óvodai nevelés kivételével megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózatműködtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. ) Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 6

7 Monostorpályi Község Önkormányzata az alábbi térségi, társulásokkal van érdekeltségi kapcsolatban: - Derecske Létavértes Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása - Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - LÉT.A.MED Létavértesi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó és Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság - HOMOBA Hosszúpályi-Monostorpályi-Hajdubagos települések közös szennyvízelvezetéssel kapcsolatos társulás - DAÖTT Debreceni Agglomerációs Önkormányzatok Terület és Településfejlesztési Társulása - DAHUT Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás - Erdőspuszták Önkormányzat településeinek Társulása - TORMAÚT Tuisztikai Egyesület A felsorolt társulások szinte mindegyikére el lehet mondani, hogy a helyi esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan - az által hogy az önkormányzat csatlakozott a társulatokhoz a település lakosságának szinte minden korosztálya, és célcsoportja is érintve van. Az érintettség az egyesületeken, társulásokon keresztül pályázati lehetőségek igénybevételével, a település lakosságának minden tagja pozitívan részesül. Ilyen pl. a Derecske Létaévrtes Kistérségi Többcélú Kistérségi Társulás keretében közfoglalkoztatottak foglalkoztatásával. A helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Hosszupályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül működik. A LÉT.A.Med Létavértes (10 km) fogadja a község lakosságát az ott működő szakellátásokon, így közelebb hozzájuthat minden lakos az egészségügyi szakellátáshoz, melyet eddig csak Debrecenben (25 km) tudtak igénybe venni. A helyi esélyegyenlőségi program kidolgozásánál ezen túlmenően figyelembe vettük még az önkormányzat intézményeinek szakmai programjait, a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz átkerült Thuolt István Általános Iskola,mint tagiskola pedagógia programját is. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Adatgyűjtés főleg a TEIR rendszerből történt. Felhasználásra kerültek továbbá a helyi szociális statisztikák adatai, az önkormányzat és intézményeinek nyilvántartásai, statisztikái,melyet az intézményvezetők készséggel rendelkezésünkre bocsátoták, valamint a rendelkezésre álló népszámlálási adatok. Sok olyan táblázat van az 1.sz. mellékletben, ahol nem rendelkezünk adatokkal, erre oly módon kerülhet sor, hogy a jövőben igyekszünk ezekre is adatokat nyerni oly módon, hogy helyi adatgyüjtést végzünk. Mivel a Helyi Esélyegyenlőségi Programot két évente felül kell vizsgálni, remélhetőleg már ezeken a területeken is adattal fogunk rendelkezni. Ilyen terület pl. a fogyatékkal élők és az idősek célcsoport. 7

8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosság jövedelmi viszonyairól nem áll rendelkezésünkre valós és megbízható nyílvántartás. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség és a szociális rászorultság elemzését tudjuk elvégzezni. Az országos jelenlét - a munkanélküliség - Monostorpályi települést sem kerülte el, a település területi elhelyezkedésének köszönhetően, mivel Monostorpályi is a hátrányos helyzetű települések kategóriájába van besorolva. Az, hogy a Monostorpályi Önkormányzat a lakosság által be nem fizetett adókból magas összegű tartozásokat tart nyilván, az szűrhető le, hogy a községben élők jövedelmi és vagyoni helyzete az elszegényedést mutatja. Az utóbbi három év adótartozásainak adatai, mely helyi nyilvántartás alapján került kigyüjtésre az alábbi számokat mutatja: Adónem Magánszemélyek kommunális adója Ft Ft Ft Gépjárműadó Ft Ft Ft Iparűzési adó Ft Ft Ft Vállalkozók kommunális adója Ft Ft Ft Pótlék Ft Ft Ft 8

9 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A munkanélküliség a legkorábban a falvakban alakult ki, és itt vált tartóssá, kezelhetetlenné. A községekben nagyobb a tartós munkanélküliség rátája, mint a városokban. Jelentős támogatást kapnak a gyermekes családok, a rendszeres gyermekvédelmi és gyermeknevelési alapból. Ez a támogatás jelentős mértékben hozzájárul a gyermekek iskoláztatásához és iskolai költségeihez. Az alacsony jövedelmű családok mindegyike normatív alapon, a szociális törvényben előírt módon jut hozzá a nevelési támogatáshoz. Több településen szociális válságról beszélnek. Ezekben a falvakban a népesség zöme csak az önkormányzattól remél némi "ínségmunkát". A közmunkák és közhasznú munkák nem hoznak megoldást, csak felszíni kezelést jelentenek. A munka hiánya ezekben a térségekben óriási, és lassan kezelhetetlen. Hiszen lassan felnő egy generáció, amely még nem látta munkába járni a szüleit, csak segélyért sorba állni. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 59 7,6% 121 7,8% ,8% 90 14,1% ,6% ,0% 88 11,5% ,3% ,6% 80 10,7% ,6% ,8% 87 11,7% ,7% Az aktív korú lakónépesség számához viszonyítva 2010-től folyamatosan nő a nyilvántartott álláskeresők száma. 9

10 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága év regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátó helyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma na na. na. na na na. na na na. na Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai na na. na na. na évhez képest 2012-re közel kétszeresére nőtt a településen regisztrált vállalkozások száma, azonban arra vonatkozóan, hogy ezek a vállalkozások milyen arányban foglalkoztatnak alacsony végzettségű embereket nem rendelkezünk adattal. Azt azonban általánosságban is el lehet mondani, hogy egyre nehezebb az alacsony iskolai végzettségüek foglalkoztatása, mivel az elmult rendszerben még működő nagyobb vállalatok betanított munkásként foglalkoztaták az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező személyeket. Ezen vállalatok megszünésével az idősebb korosztálynak nőtt meg a számuk a munkanélküliek körében. 10

11 c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoz tatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 0 0% % 0 0% % 0 0% Forrás: Önkormányzat adatai 2013-ban a község polgármestere minden pályázati lehetőséget megragadott a foglalkoztatás növelése érdekében. Ennek köszönhetően 156 fő foglalkoztatása valósulhatott meg. A foglalkoztatás hatására a családok anyagi helyzete javult, ami kb. 400 lakos életére gyakorol pozitív hatást. A jövőben is szeretnénk ezt a tendenciát megtartani és minden pályázati lehetőséget kihasználni. Az önkormányzat, valamint a Derecske-Létavértes Kistérségi társulással közösen keretében munkanélkülieket. - kistérségi start program - mezőgazdasági - téli és egyéb értékteremtő - hosszú távu közfoglalkoztatás - rövídtávú közfoglalkoztatás - biokazán program - mezőgazdasági külterületi utak rendbetétele az alábbi projektekben alkalmaz közfoglalkoztatás d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 11

12 Legközelebbi centrum autóbusz járatpárok száma munkanapokon Megyeszékhely elérhetőség átlagos ideje autóval átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpárúton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 30 min min h 30 min min h Főváros 2,5 h 9 5,5 h ,5 h Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A foglalkoztatás szempontjából legnagyobb vonzással a 25 km-re fekvő Debrecen, mint megyeszékhely, bír. Elérhetőség szempontjából megfelelőnek mondható mind gépkocsival, mind tömegközlekedési eszközzel (autóbusz). A vasútállomás ma már csak emlékként jelzi, hogy évekkel ezelőtt szinte dupla annyian közlekedtek vonattal, mint busszal. Kerékpárút sem a környező településekre, sem a megyeszékhelyre nem vezet. Legnagyobb munkaadó jelenleg az önkormányzat és intézményei, valamint az önkormányzati közfoglalkoztatás. A községben lévő helyi üzleteket általában magánvállalkozók üzemeltetik, akik kis létszámban ugyan, de a helyi lakosok körében biztosítanak munkalehetőséget. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban nincs - nincs - van Diákfoglalkoztatás nincs - Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi Önkormányzat lehetőségeihez mérten amennyi diákot csak tud gyakorlati képzésekben alkalmaz. Az intézmények által kínált szakterületekbe való bepillantással talán könnyebb lehet az oktatásból a munkaerőpiacra való kikerülés. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 12

13 van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen nincs - felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen nincs - nincs - egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés Van Van Van Munkaügyi Központ által indított képzéseken való részvétellel Közfoglalkoztatás Munkaügyi Központ által kiírt pályázatban való részvétellel Az Önkormányzat helyben szokásos módon és helyen folyamatosan közzé teszi a legfrissebb Munkaügyi Központ által indított képzések listáját. Ez évben a Telegdi Kata és Tessedik Sámuel Szakképző Iskola kereste meg Önkormányzatunkat, hogy tegyük közzé az általuk indítani kívánt képzéseket, melynek örömmel tettünk eleget, mivel sok olyan OKJ-s képzésre volt lehetőség melyre reményeink szerint töben is jelentkeztek, ezáltal azon fiataloknak akik kikerültek az iskolapadból, ujra lehetőség nyílt továbbképzésre iskolarendszer keretében. Mint az már fentebb olvasható 2013 évben 156 fő közfoglalkoztatása valósult meg, melynek folytatásaként az Önkormányzat téli közfoglalkoztatást is indít, illetve 2014 tavaszán szintén részt kíván venni a START Mintaprogramokban, mellyel az eddig foglalkoztatott lakosság továbbfoglalkoztatása is megoldódhat. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 na na na na na. 0 Forrás: helyi adatgyűjtés A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatásáról nem rendelkezünk adattal. 13

14 h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén tapasztalható hátrányos megkülönböztetésről nem rendelkezünk adattal, és erre vonatkozóan sem folyt jogi eljárás településünkön. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Szt a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. Fenti ellátási formák célja, hogy a különböző problémák miatt veszélyhelyzetbe kerülő személyek, családok vonatkozásában hozzájáruljon a helyzet megoldásához, az azt kiváltó okok felszámolásához. A fent felsorolt támogatási formák közül a lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, mivel ezek fordulnak elő leggyakrabban településünkön. Az álláskeresési segélyben részesülők száma alacsonynak tekinthető a településen, és viszonylagosan állandó: év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,6% ,0% ,0% ,0% ,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

15 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A országos tendenciának megfelelően helyben is fokozatosan nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan csökkent a járadékra jogosultak száma. Ez köszönhető a tömegesen megszűnő munkahelyek számának, melyből kifolyólag a jogosultsághoz szükséges ledolgozott napok száma nem éri el a szükségest. év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,7% ,6% ,7% ,0% ,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány, szociális lakhatás, egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) 15

16 ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A település lakosai leginkább saját tulajdonú családi házakban élnek. Megfigyelhető, hogy egyre több ház áll üresen. A lakók kihalnak, az örökösök a házaknak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez sok esetben lehetetlen, pedig az ingatlanárak alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. Az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. b) lakhatást segítő támogatások év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: önkormányzati adatok Magas a védendő fogyasztók száma a településen, erről hivatalos statisztikai adat nincs, de a szociális ellátásban részesülők zöme él ezzel a lehetőséggel, igy érezhető, hogy a háztartásokban emelkedett a lakásfenntartással kapcsolatos rezsiköltségek hátraléka. Az önkormányzat biztosítja a jogszabályban meghatározott lakásfenntartási támogatást az arra jogosultak számára. c) eladósodottság év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 16

17 Az eladósodottságra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre, mint az a fenti táblázatból is kitűnik, nem jellemző a településre. Nem működik adósságkezelési tanácsadás. Akkor jut tudomásunkra egy-egy eset, amikor a Bírósági Végrehajtótól kapunk kifüggesztésre árverezésre itélt lakásokat. d) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása. A külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférésének helyzete nem megoldott, bár az Önkormányzat pályázati úton már tett lépéseket eme területek helyzetének javítására. Jelenleg az egész településre vonatkozóan a csatornázás megvalósítására van pályázat benyujtva, mely remélhetőleg még a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata előtt elkészül a településünkön. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú mélyszegénységben élő és roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Telepek, szegregátumok nem azonosíthatók be Monostorpályi Községben. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a védőnői ellátásról, c) az iskola-egészségügyi ellátásról. E fejezetben vizsgáljuk a település lakosságának egészségügyi helyzetét, az ellátáshoz való hozzáférést. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi ellátás helyben a házi orvosi praxison keresztül valósul meg. A házi orvosi szolgálatot a Megyei Egészségbiztosító Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függő fix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. A településen a kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek a kötelező szűrővizsgálata a védőnő, a háziorvos bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata a védőnő, illetve orvos bevonásával, az iskoláskorú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával történik. 17

18 év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Kórházak száma 50 km-en belül Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma Berettyóújfalu, Debrecen 2 Berettyóújfalu, Debrecen Mentőállomás legközelebb Létavértes településen van. Kórház a 25 km-re lévő Debrecenben. A szakorvosi ellátást a lakosság a létavértesi valamint a debreceni rendelőintézetekben veheti igénybe. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Megelőző, illetve szűrő programok helyben is megvalósulnak, ilyenek az évek óta rendszeres tüdőszűrő buszban elvégzett kötelező szürés, a védőnő által szervezett nőgyógyázati szűrés, valamint többször ad az önkormányzat helyet a Művelődési Házban szemészeti vizsgálat végzésére, melyet bárki igénybe vehet a lakosság köréből. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs központ Létavértesen, valamint a megyeszékhelyen, Debrecenben van. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat által vezetett helyi Napközi Konyha túlnyomó részben a iskola és óvoda gyermekeinek közétkeztetését látja el, így fontos szerepet kap az egészséges táplálkozás. Ennek fényében a gyermekek 2 naponta iskola tejet, illetve kakaót kapnak, valamint a HAVITA TÉSZ felajánlásából a gyermekek szintét friss gyümölcshöz juthattak. Ebben az évben a Napközi Konyha részére a mezőgazdasági start munka keretében zöldség termelésbe kezdett az önkormányzat, melyet a jövőben minél nagyobb tételben szeretnénk megvalósítani, hogy olcsóbb nyersanyag költséggel változatosabban és egészségesebben oldjuk meg a gyermekek és idősek részére az étkeztetést. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen 1991 óta folyamatosan tevékenykedik a Monostorpályi Sportegyesület, amely az Önkormányzattal közreműködve az év folyamán havi rendszerességgel szervez sport és szabadidős programokat a lakosság részére, amelyen általában nagy számban részt vesznek a lakosok. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Monostorpályiban a 22 férőhelyes Idősek Otthonában vannak elhelyezve az idős személyek. A Létavértesi Görög Katolikus Egyházközösség Szent Szerafim Szociális Szolgálatától 10 fő gondozó, valamint a Baptista 18

19 Tevékeny Szeretetszolgálat által alkalmazott 6 fő gondozó - tevékenykedik nap mint nap a településen. A munkájuknak köszönhetően kb. 150 fő időskorú, szociálisan rászoruló gondozása valósul meg. g.) Hátrányos megkülönböztetés és negatív diszkrimináció a településen nem jellemző. h.) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátó rendszer keretein belül Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, közgyógyellátás és ápolási dij igénylését az önkormányzati hatáskörből a Járási Hivatalok megalakulásával kivették, így ezen jogosultságokat a rászorulók a Polgármesteri Hivatalban helyben igényelheti a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Derecskei Járási hivatal kihelyezett ügyfélfogadásának keretében minden hétfői napon 8-12 óra között. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A település 1990-ben vált önállóvá. Ettől az időponttól kezdve minden képviselő-testület kiemelt célja volt, hogy a település lakosságmegtartó erejét növelje, a lakosság szükségleteit kielégítő intézményeit működtesse. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően a községben, orvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda, 8 osztályos általános iskola, konyha, könyvtár, idősek nappali ellátása is működik. Nagy hangsúlyt fektetett az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú épületek felújítására. Az óvoda külső felújítása LEKI erőforrások igénybevételével készülhetett el, de a belső felújításra és eszközbeszerzésre is lett pályázat benyújtva, azonban ez forrás hiány miatt elutasításra került. A könyvtár helyiséget régi helyéről átköltöztette az Önkormányzat egy másik meglévő épületébe, amelyet TIOP pályázat keretében felújított, illetve a könyvtári szolgáltatásokat segítő infrastrukturális eszközöket vásárolt. A kulturális műsoroknak helyet adó Művelődési ház felújítását eddig még nem sikerült elvégezni, de pályázati források reményében a jövőbeni célok egyikeként szerepel. KEOP-os pályázati erőforrásokat kihasználva költséghatékonyságot lehetővé tevő napkollektoros rendszer került kiépítésre, amely az idősek ellátását végző Gondozási Központot, a könyvtárat és a Napközi konyhát látja el használati meleg vízzel ban valósult mega fűtéskorszerűsítés a Napközi konyha és a könyvtár épületben. Így bio és megújuló energia felhasználásával sikerült kiváltani a gáz fűtést, amivel jelentős megtakarítások érhetők el a költségvetésben. Monostorpályi Község Önkormányzatának kiemelt célja, hogy a település lakosságmegtartó ereje növekedjen. Meglátásunk szerint ehhez feltétlen szükséges, hogy minden olyan intézmény megtalálható legyen a településen, ami az itt élő emberek igényeinek kielégítéséhez szükséges, továbbá megfelelő szórakozási sportolási lehetőséget biztosít. Elsődleges feladat a munkanélküliség kezelése, hisz az elvándorló lakosok szinte minden esetben a munkahely hiánya miatt mentek el a településről. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy minden Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ által finanszírozott közmunka programok adta lehetőséget kihasználjunk ben 13 fő, míg 2013-ban 156 fő jutott így munkalehetőséghez. Támogatja az önkormányzat a vállalkozók letelepedését a településen, bízva abban, hogy ez által is új munkahelyek teremtődnek év folyamán az önkormányzat tulajdonában lévő földek megművelésének köszönhetően a gyermek és szociális étkeztetésben a helyben termelt zöldségek biztosították a nyersanyagszükséglet 70%-át ben 19

20 már nagyobb földterületen szeretne gazdálkodni az önkormányzat. Szeretnénk elérni, hogy minden zöldséget - gyümölcsöt helyben termeljünk meg, ami szükséges az étkeztetéshez. Hagyományos rendezvény Monostorpályiban 1990 óta az évente megrendezésre kerülő a Falunap, amely az július-augusztusi időszakban kerül megrendezésre. A falunapi rendezvények keretében településünk kulturális hagyományainak megőrzésében jeleskedő helyi és szomszédos települések csoportjai lépnek fel. Minden év őszén megrendezésre kerül a Lombhullató Fesztivál, ahol az ősz beköszöntét, az új bort és az új kenyeret ünnepeli a község. Az országosan meghirdetett akciókban is igyekszünk részt venni és év folyamán a lakosság jelentős részét bevonva részt vettünk a TeSzedd akcióban. Civil szervezetek aktivitása kimagasló a faluban. Több civil szervezet alakult az utóbbi 10 évben, melyek munkájukkal színesebbé teszik a lakosok mindennapját. A település lakói elsősorban a református és katolikus gyülekezet tagjai, de lehetőség van a hitélet gyakorlására más valláshoz tartozónak is. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Roma nemzetiségi önkormányzat a településen nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A szakma hiánya nehezíti az elhelyezkedést a munkaerő-piacon. Az informatikai jártasság hiánya nehezíti a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, munkaszerzést. A hátrányos helyzet több generáción keresztül öröklődik Ösztönzés a tovább tanulásra, szakmaszerzésre képző szervek és célzott források bevonásával. helyben. Kapcsolattartás képző szervekkel pl: TKKI. Információs társadalomba való integráció elősegítése tanfolyamok szervezésével Felzárkóztatási és fejlesztési programok felkutatása és működtetése, támogatása Szabadidő hasznos eltöltésére nincs lehetőség Helyi művelődési ház rendbetétele, közösségi Magas a munkanélküliek száma és aránya a település lakosságához viszonyítva. munka szervezése Foglalkoztatás bővítése leginkább a közfoglalkoztatásban részt vevők számának emelésével. 20