Megalapozó Vizsgálat. Kiszelovics és Társa Kft Sz olnok, Szá nt ó Krt 52. II /5. Településfejlesztési Koncepció készítéséhez 2018.

Átírás

1 + Z agyvarékas Község Megalapozó Vizsgálat Településfejlesztési Koncepció készítéséhez 1. oldal / összesen: 259 Te rvez ő: Kiszelovics és Társa Kft Sz olnok, Szá nt ó Krt 52. II /

2 Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Külzetlap Megalapozó Vizsgálat Készítette: Kiszelovics és Társa Kft. Kiszelovics Ildikó ügyvezető év augusztus hó 2. oldal / összesen: 259

3 Aláírólap Vezető településrendező tervező Kiszelovics Ildikó TT településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök Közlekedéstervező Kovács Ferenc TKö Közlekedési vezető tervező Távközlési tervező Puskás Béla MK 16/0297, TH-T ; TRh - T Távközlésimérnök Környezetvédelmi tervező Desics Judit Környezetmérnök, környezetgazdálkodási közmű üzemeltetői, ár- és belvízvédelmi szakmérnök SZKV Viziközmű tervező Gönczöl Csaba TV építőmérnök 3. oldal / összesen: 259

4 Elektromos közmű tervező Egervári László TET villamosmérnök Társadalompolitikai szakértő Papp György Táj- és zöldfelületi tervező Szűcs Gábor TK/ Okl. táj- és kertépítészmérnök Táj- és zöldfelületi tervező munkatárs Kollányiné Földi Hajnalka Okl. táj- és kertépítészmérnök Közreműködők: Jánosi József Zagyvarékas Község polgármestere Rédei Róbert Zagyvarékas Község jegyzője 4. oldal / összesen: 259

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A település térségi szerepe Országos szerepkör Régiós szerepkör A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése Szolnok várostérsége Zagyvarékas Község közeli gravitációs központok Járási szerepkör A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való igazodás Nemzeti Fejlesztés 2030 való igazodás Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Jász Nagykun Szolnok Megye együttkezelendő térségei Jász Nagykun Szolnok Megye Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Tervvel való összefüggések Jász Nagykun Szolnok Megye Szerkezeti Tervvel való összefüggések A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Nemzetiségi összetétel Képzettség Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok Életminőség Nagy értékű fogyasztási cikkek Közbiztonság oldal / összesen: 259

6 Lakásállomány Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők Vallási felekezetek Civil szervezetek Népi építészet A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Oktatás - nevelés Egészségügy és szociális közszolgáltatások Közösség, művelődés, kultúra Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatási szektor A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Elérhetőség Munkaerő képzettsége K + F + I Üzleti infrastruktúra Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék oldal / összesen: 259

7 Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata A funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi, és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás oldal / összesen: 259

8 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Természetvédelem Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY VÁROSI KLÍMA A települési klíma Zagyvarékas klímáját befolyásoló tényezők A klímabarát város kialakulásának alapvetései, ajánlása HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ oldal / összesen: 259

9 2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) oldal / összesen: 259

10 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Szolnok Törökszentmiklós - Martfű együttkezelendő térség fejlesztési célrendszerének összefoglalása ábra: Jász - Nagykun - Szolnok megye stratégiai célrendszere ábra: ÉLJÜNK A TISZAVÖLGYBEN! Közép Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia Jövőkép és célrendszer ábra: Természetes szaporodás, fogyás (ezrelék) ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%) ábra: Munkanélküliségi ráta (%) ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (%) ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában (%) ábra: Száz lakosra jutó személygépkocsik száma (db) ábra: A regisztrált bűncselekmények száma, ezer lakosra (db) ábra: Épített lakások az éves lakásállomány százalékában (%) ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db) ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma (fő) ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) ábra: Általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma (fő) ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2011-től ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ábra: Zagyvarékas gazdaságának szektorális megoszlása ábra: Regisztrált őstermelők száma (fő) ábra: Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma (db) ábra: Épített lakások az éves lakásállomány százalékában (%) ábra: Városi klíma jellemzése TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Szolnoki járás települései táblázat: Zagyvarékas Község lakónépességének változása táblázat: Településrészek lakossága táblázat: Anyakönyvi alapbejegyzés 2017-ben a zagyvarékasi Polgármesteri Hivatalban táblázat: Képzettségi mutatók táblázat: Munkanélküliségi adatok az elmúlt időszakban táblázat: Közúti balesetek táblázat: Zagyvarékas lakóinak vallási összetétele 2011-ben táblázat: Önkormányzat által támogatott civil szervezetek (2017.) táblázat: A bölcsőde főbb adatai táblázat: Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda főbb adatai táblázat: Damjanich János Általános Iskola főbb adatai táblázat: Damjanich János Általános Iskolát érintő főbb fejlesztések táblázat: Közoktatás nevelés integráltsága táblázat: Vállalkozások létszámadatok szerinti osztályozása oldal / összesen: 259

11 16. táblázat: Legmagasabb iparűzési adót fizető vállalkozások (iparűzési adó nagyságának sorrendjében) (2016. évi adatok alapján) táblázat: Önkormányzat évi költségvetésének előirányzatai táblázat: Az önkormányzat főbb projektjei táblázat: Önkormányzat által fenntartott intézmények főbb adatai táblázat: Közhatalmi bevételek tervezete évre táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma táblázat: Önkormányzati bérlakások listája táblázat: Önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek listája táblázat: Szociális bérlakások és azok aktuális státusza táblázat: Művelési ágak szerinti osztályozás táblázat: Művelési ágak szerinti osztályozás táblázat: Régészeti lelőhelyek táblázat: Közműellátási adatok a 2016-os évre vonatkozóan táblázat: Belterületi gerincvezeték hálózat főbb adatai táblázat: Szennyvízátemelők adatai táblázat: Területhasznosítás táblázat: Művelési ág szerinti osztályozás táblázat: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint táblázat: Zagyva folyó árvízszintjei táblázat: Zagyva folyó árvízszintjei táblázat: Felszíntípusok klíma-jellemzői táblázat: Erősségek, gyengeségek (SWOT analízis) táblázat: Lehetőségek, veszélyek (SWOT analízis) táblázat: Szegregátumok főbb adatai TÉRKÉPJEGYZÉK 1. térkép: Zagyvarékas Község elhelyezkedése térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) térkép: Zagyvarékas Község elhelyezkedése a megyében térkép: Várostérségek Jász - Nagykun - Szolnok megyében térkép: Tisza mente nagytérségi összefüggésrendszere térkép: Szolnoki járás térkép: Jász - Nagykun - Szolnok megye együtt kezelendő fejlesztési térségei térkép: Szolnok és térsége térszerkezeti terv (OTrT) térkép: Országos ökológiai hálózat övezete (OTrT) térkép: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT) térkép: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT) térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (OTrT) térkép: Nagyvízi meder területe (OTrT) térkép: Térségi Szerkezeti Terve Zagyvarékas vonatkozásában (MTrT) térkép: Ökológiai folyosó övezete (MTrT) térkép: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (MTrT) térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (MTrT) térkép: Ásványi nyersanyaggazdálkodás terület övezete (MTrT) térkép: Nagyvízi meder övezete (MTrT) térkép: Szászberek - településrendezési terv térkép: Besenyszög - településrendezési terv térkép: Szolnok - településrendezési terv oldal / összesen: 259

12 23. térkép: Abony - településrendezési terv térkép: Újszász - településrendezési terv térkép: Zagyvarékas lakóterületei térkép: Településkép védelmi szempontból meghatározó terület térkép: A kunhalmok földrajzi elhelyezkedése térkép: Területfelhasználás (teljes közigazgatási terület) térkép: Területfelhasználás (belterület) térkép: Területfelhasználás (belterület II.) térkép: I. Katonai felmérés térkép: II. Katonai felmérés térkép: III. Katonai felmérés térkép: Belterületi beépítésre szánt területek térkép: Területfelhasználási vizsgálat térkép: Külterületi beépítésre szánt területek térkép: Intézményi ellátottság vizsgálat térkép: Telekméret vizsgálat térkép: Telekméret vizsgálat térkép: Önkormányzati tulajdon vizsgálat térkép: Önkormányzati tulajdon vizsgálat térkép: Önkormányzati tulajdon vizsgálat térkép: Zagyvarékas és környezete térkép: Zagyvarékas elhelyezkedése a kistáj területén térkép: Hidrogeológiai védőterületek Zagyvarékas belterületén térkép: Zagyvarékas belterületének Topográfiai térképe térkép: Zagyvarékas térségének vízrajza térkép: Belvíz által okozott elöntések Zagyvarékas közigazgatási területén térkép: Zagyvarékas település topgráfiai elhelyezkedése térkép: A kistáj települései térkép: Zagyvarékas külterületi részén húzódó csatornák térkép: Zagyvarékast érintő árvízvédelmi öblözetek és műtárgyak térkép: Zagyvarékas környezetében lévő Natura 2000-es területek térkép: A Zagyva jobb és bal parti védvonalának tervezett fejlesztései Zagyvarékas térségében térkép: Klimatikus viszonyok eloszlása Magyarországon térkép: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 C) az es időszakban térkép: Problématérképe (teljes közigazgatási terület) térkép: Problématérkép (belterület) térkép: Értéktérkép (teljes közigazgatási terület) térkép: Értéktérkép (belterület) térkép: Szegregátum térkép: Szegregátum térkép: Szegregátum térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület oldal / összesen: 259

13 KÉPJEGYZÉK 1. kép: Faluház kép: Faluház kép: Bölcsőde kép: Óvoda épülete kép: Egészségügyi központ kép: Baromfifeldolgozó épülete kép: Községháza épülete kép: Jellegzetes kép a Zagyvarékasi határról kép: Meggy ültetvény a vasúton túli határrészen kép: Rékasi Agrár Kft telephelye és a Kézér Farm Kft telephelye kép: Agrárgazdálkodás épületei kép: Zagyva-menti füzesek kép: Kora tavasszal a medréből kilépő folyó az árterületen a falu alatt kép: Artézi kút a Liliom utca és a Fekete L. utca találkozásánál kép: A község péksége és a hajdani gőzmalom épülete kép: A Zagyva hídja Alsó-Szászberek felé és a község vasúti megállóhelye az Újtelepi részen kép: Kisszögben lévő, erdővel körülvett sportpálya a szabadtéri rendezvények színhelye kép: Katolikus templom és az első, templom körüli temetkezési helyen állt kőkereszt kép: A Régi temetőben lévő kőkeresztek és hajdan a Zagyva-hídnál felállított Nepomuki Szent János szobor kép: II. Világháborús emlékmű (Pogány G. B. műve) és az I. Világháborús emlékmű (Lukácsy L. alkotása) a Szabadság téren kép: A Zagyva árterének természetközeli növényzete és az illegális gallyazások, fakivágások nyomai, valamint a használaton kívüli hajdani majorsági épületek kép: A Szabadság tér szobrai, emlékművei téli öltözetben (1.) kép: A Szabadság tér szobrai, emlékművei téli öltözetben (2.) kép: A Szent Imre templom előtti téren lévő kőkeresztek kép: Az új, korszerű játszótér a Farkas Lajos utca és a Deák Ferenc utca sarkán kép: Pihenőkert a családsegítő szociális otthon szomszédságában a Bercsényi M. utcán kép: Az általános iskola az Alkotás utca felől kép: Az általános iskola kertje s Rákóczi utca felől nézve terebélyes fákkal, pihenőtérrel, sporttérrel kép: Óvoda bejárata a Dózsa György tér felől kép: Gyimesi utcáról nézve az óvoda kertje kép: Park felől a Szent Imre templom bejárata és a templom mögötti kőkereszt kép: Tájház a Rákóczi úti bejárata és a belső kert kép: Községháza és a Rákóczi utca egy szakasza kép: Életjel napközi otthon, és a tűzoltóság kép: Az Öreg temető, kegyeleti park feszületekkel kép: A jelenlegi sírkert kép: A település sírkertje és ravatalozója kép: Dózsa György téri piac területe kép: Liliom utcai artézi kút kép: Egységes megjelenésű utcajelző oszlop és információs tábla és növényedény kép: Településközponti utcakép (Rákóczi utca) gömbkőris fásítással, Fekete L. utcai boróka fasor kép: Utcakép a községháza előtt és a zegzugos utcákra jellemző zöldterület jellegzetes növényállománya, kialakítása kép: Bölcsőde épülete oldal / összesen: 259

14 44. kép: Egészségház épülete kép: Általános iskola épülete kép: Óvoda épülete kép: Polgárősrég épülete kép: Pénzintézet épülete kép: Posta épülete kép: Községháza épülete kép: Idősek klubja épülete kép: Régi típusú lakóház kép: Új típusú lakóház kép: Előkertes családiházas beépítés, oldalhatáronálló beépítési móddal, zömében sátortetős épületekkel kép: Előkertes családiházas beépítés, oldalhatáron álló beépítési móddal, utcára merőleges nyeregtetős tetőtér beépítéses vagy anélküli épületekkel kép: Előkertes családiházas beépítés, oldalhatáronálló beépítési móddal, jellemzően kockaházakkal kép: Előkert nélküli családiházas beépítés, oldalhatáronálló beépítési móddal kép: Oldalhatáron álló beépítés, jellemzően előkert nélküli épület elhelyezéssel kép: Oldalhatáron álló beépítés, jellemzően előkertes épületelhelyezéssel kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Lakóház kép: Templom kép: Temető oldal / összesen: 259

15 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Zagyvarékas Község Megalapozó Vizsgálat 1. Helyzetfeltáró munkarész 15. oldal / összesen: 259

16 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 16. oldal / összesen: 259

17 A település térségi szerepe Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Zagyvarékas Község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhely észak-nyugati szomszédságában, Szolnoktól mintegy 16 km-re található. A település közúti hálózati kapcsolatát a 32. számú Hatvan Szolnok másodrendű főút dél-kelet észak-nyugat irányban, a jelű Zagyvarékas bekötőút és a jelű Zagyvarékas állomáshoz vezető út képezi. Az összekötő út és a vasútállomáshoz vezető út a 32. sz. másodrendű főúthoz csatlakozik, amely Zagyvarékas országos közúthálózatba való csatlakozását biztosítja. 1. térkép: Zagyvarékas Község elhelyezkedése Forrás: TEIR A településen a Zagyva folyó mentén nincs vízi közlekedésre kijelölt kikötő, hajóállomás. A területen légi közlekedés nem üzemel, legközelebb a szolnoki sportreptér található elérhető távolságon belül. A településen vasúti pálya üzemel. A 120a. számú Budapest-Keleti Szolnok Lőkösháza kétvágányú vasúti vonal Zagyvarékas megállóhelye biztosítja a település vasúti összeköttetését. Szolnokról a 100. számú Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony vasúti vonalra, a 145. számú Szolnok Kecskemét vasúti vonalra lehet átszállással közlekedni. Újszász állomásról a 82. számú Hatvan Újszász, illetve a 86. számú Vámosgyörk Újszász vasúti vonalon van lehetőség tovább utazni. Zagyvarékas Község tekintetében érdemi térségi szerepkör nem azonosítható be, részletezése lentebb. 17. oldal / összesen: 259

18 Országos szerepkör Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Zagyvarékas Szolnok Megyei Jogú Város agglomerálódó térségébe valamint Budapest főváros km es nagyvárosi gyűrű övezetébe tartozik. 2. térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció Régiós szerepkör Az Észak Alföldi régiót három megye alkotja: Jász Nagykun Szolnok megye, Hajdú Bihar megye és Szabolcs Szatmár Bereg megye. A három megye közül Jász-Nagykun-Szolnok megye a legkisebb területű és népességű megye, a régió lakosságának 26,2%-a él a megye területén. Jász-Nagykun- Szolnok megye a régió területének 31,2%-át foglalja magában. A régióban az országos településhalmaz több, mint 12%-a található, a települések átlagos területe és népességszáma meghaladja az országos átlagot. A régió városhálózata még hordozza magán a nagy kiterjedésű mezővárosi jellegzetességeket, főleg Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye városhálózatát jellemzik a nagy népességszámú és nagy kiterjedésű városok. A történelem másik jellegzetes alföldi hagyatéka, a nagy kiterjedésű tanyarendszer Nyíregyháza kivételével, már csak foltszerűen maradt fent (a településrendszer ritkulása részben ebből ered). Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye településrendszere hasonló, azonban Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kiugróan magas település állománnyal rendelkezik (ez az aprófalvas településrendszer a megye egyik sajátossága). Jász Nagykun Szolnok megye városhálózatát a jelenlegi makroregionális térstruktúrának többségében másod - harmadrangú hálózati rétegei határozzák meg. A városok tekintetében regionális szinten elmondható, hogy a városi funkciókat és a városok térszervező erejét tekintve jelentős különbségek vannak. Az elsődleges probléma, hogy a településhálózat nélkülözi a középvárosokat, amelyek biztosítanák a városi funkciók 18. oldal / összesen: 259

19 decentralizáltságát a megyeszékhelyekkel szemben. Másrészt az elmúlt években érvényesülő várossá nyilvánítási hullám, jelentősen felülreprezentálttá tette a gyenge teljesítő képességű kis városokat. A 80-as évektől dinamizálódó várossá nyilvánítási hullám egyes térségekben túl is lépte azoknak a településeknek a körét, amelyet térszerkezeti szempontból indokolttá tett a városi cím adományozása, mindez a városi cím nivellálódásához vezetett. Az Észak-alföldi régióban település földrajzi szempontból a városhálózat mára kiépültnek tekintendő, városhiányos térségek már csak a határmenti, periférikus térségekben találhatóak (Bereg, Szatmár, Bihar). 3. térkép: Zagyvarékas Község elhelyezkedése a megyében Forrás: TERPORT (saját szerkesztés) Összességében elmondható, hogy a régió városhálózata polarizált, amely az 1990-es években tovább erősödött. A funkciók és az erőforrások a városhierarchia csúcsai a megyeszékhelyeken összpontosulnak. A potenciális középvárosi szint hiányos, a kisváros hálózat, amely korábban sem volt erős, a városok számának növekedése ellenére szerepkörét tekintve gyengült 19. oldal / összesen: 259

20 A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése Szolnok várostérsége A társadalom térbeli szerveződésének alakulásában, annak változásaiban meghatározóak a központi funkciókat is betöltő települések, melyek kapcsolatokat építenek ki a körülöttük lévő más településekkel. Ezen kapcsolatok fejlődhetnek tovább, amikor a funkciókkal rendelkező település, mint központ körül kialakul annak vonzáskörzete, az a térség, ahonnan az egyes funkciók és szolgáltatások elérése, mindennapi ügyeinek intézése érdekében a lakosság a központba utazik. Más viszonyrendszerben az a térség, azon települések köre, amelyre a központ vonzó hatással bír az általa biztosított különböző funkcióknál és szolgáltatásoknál fogva. A jogszabályi környezet nem adja meg a várostérség fogalmát. 4. térkép: Várostérségek Jász - Nagykun - Szolnok megyében Forrás: Várostérségek lehatárolása Jász Nagykun - Szolnok megyében, 2013 (ÉARFÜ) Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) által évben készített Várostérségek lehatárolása Jász Nagykun - Szolnok megyében című elemzés során az egyes központok által biztosított feladatok, funkciók és szolgáltatások ellátási területét, mint vonzáskörzeteket térképezték 20. oldal / összesen: 259

21 fel, majd ezek összevonásával alakultak az egy-egy központ körül kialakuló ún. várostérségek, mely várostérség településeire az adott központ fejti ki leginkább hatását, a települések adott központhoz kötődnek. Zagyvarékas Község tekintetében központi településként egyértelműen Szolnok Megyei Jogú Város határozható meg, amelynek Zagyvarékas szatellit-települése. Szolnoki várostérség települései: Szolnok, Szajol, Tiszasüly, Kőtelek, Hunyadfalva, Csataszög, Nagykörű, Besenyszög, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Vezseny és Martfű, Tiszaföldvár. Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, megyei jogú város, hatása az egész megyére kiterjed. A megyei jogú város a megye nyugati szélén aszimmetrikusan helyezkedik el, azonban központi szerepét biztosítja a közlekedési folyosók legyezőszerű futása, melynek gyújtópontjában Szolnok áll. A megye keleti fele, illetve a Jászság ellentéteként a nagyterületű települések helyett Szolnokot kisebb területű és lakosságszámú települések határolják, ezen körből néhány nagyobb település (pl. Rákóczifalva, Újszász, Szajol) emelkedik ki. A jelenleg vizsgálható, meglévő funkcionális kapcsolatrendszer alapján a Szolnokhoz leginkább kötődő településekről, illetve a lehatárolás során kialakult Szolnoki várostérség településeiről egyaránt elmondható, hogy közösségi közlekedési kapcsolataik kiválóak Szolnok irányába, kedvezőbbek, mint az esetlegesen más központokkal való kapcsolódásuk, míg egyes esetekben más központ elérése meglehetősen bizonytalan, így Szolnok a hozzá kötődő települések számára az ideális központot jelenti. Regionális kapcsolatok terén Szolnokkal, a megyeszékhellyel kiemelkedő a település kapcsolata: a közép- és felsőfokú oktatási, egészségügyi, járási és megyei igazgatási ellátásokat elsősorban Szolnokon veszik igénybe a zagyvarékasiak. A település ivóvize a szolnoki vízműből érkezik, a csatornahálózattal is a szolnoki szennyvíztisztítóhoz csatlakozik a település. Mindezek miatt a település gazdasági helyzetét nagymértékben befolyásolják a szolnoki agglomerációban, különösképpen Szolnokon végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatok. 21. oldal / összesen: 259

22 Zagyvarékas Község közeli gravitációs központok Zagyvarékas Község körül kirajzolódó 30 km sugarú körben több, jelentősebb központ található: Szolnok, mint megyeszékhely (Szolnok MJV lakónépessége év január hó 01. napján: fő; távolsága közúton Zagyvarékas Községtől: 16 km), Jászberény Város (Jászberény Város lakónépessége év január hó 01. napján: fő; távolsága közúton Zagyvarékas Községtől: 37 km), Abony Városa (Abony Város lakónépessége év január hó 01. napján: fő; távolsága közúton Zagyvarékas Községtől: 18 km), mint alközpont és több kisebb főnél népesebb alacsony térszervező erővel bíró kisváros. Ebben a településhalmazban, több jelentősebb gravitációs központ metszéspontjában, Zagyvarékas Község számára a településhierarchiában jelentősebb szerepet betölteni csak korlátozott módon nyílik lehetőség. A település egyértelműen Szolnok szatellit településének tekintendő. Zagyvarékas Községet településfejlesztési szempontból Tisza menti pólustérség erőterében lévő településként jellemezhetjük. 5. térkép: Tisza mente nagytérségi összefüggésrendszere Forrás: Jász Nagykun Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 22. oldal / összesen: 259

23 Zagyvarékas Község a megye nyugati szélén helyezkedik el, így kiemelten jellemző rá az alapvetően Jász Nagykun Szolnok megye egészére jellemző hatás, amely Budapest és a Budapest nagyvárostérség közelsége jelent. Fontos térségszervező hatásként éri Zagyvarékas Községet az alábbiak: a megyeszékhely, Szolnok, mint a nagyváros térség keleti kapuja az ország két legnépesebb városát Budapest Debrecen illetve Budapestet Nagyváraddal és Kolozsvárral össze kötő kelet nyugati közúti folyosó menti fekvés a kelet magyarországi súlyponti fekvés és ebből következően a 7 másik megyével való közvetlen határhelyzet és nyílt hálós kapcsolat a Tisza völgyén belüli központi elhelyezkedés, a Tisza völgy több kiemelkedő jelentőségű tranzitfolyosója szeli át a megyét Azonban a megye sajátos településszerkezete miatt fenti előnyökből sem a megye, sem Zagyvarékas Község nehezen profitál: Jász Nagykun Szolnok megye településrendszerét múltjából következően az erőteljes háromosztatúság (Jászság, Nagykunság, a ma Tisza térségnek nevezhető korábbi Külső Szolnok megye) és ennek megfelelő hárompólusosság jellemzi (Szolnok, Jászberény, Karcag). A többpólusosság elvileg kedvező feltételt biztosít a megyék többségénél kiegyenlítettebb fejlődésre, ám mindhárom központ a megye peremén helyezkedik el, aminek eredményeként a megye középső, természeti táji adottságai tekintetében is az átlagnál hátrányosabb térsége (árvíz belvíz aszály fenyegetettség) egyúttal az ország legrosszabb társadalmi gazdasági pozíciójú térségeinek egyike Járási szerepkör A járás gravitációs központja egyértelműen Szolnok Megyei Jogú Város. A Szolnoki járás illetékességi területe: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas A járás összesített népsűrűsége 131,2 fő/km 2, a járás lakónépességének közel 14%-a fiatalkorú (14 év alatti), az aktív korúak (15-64 évesek) aránya közel 69%, míg időskorúak (65 év felettiek) aránya 17%. A járás lakónépességének több, mint 60%-át a megyeszékhely tömöríti. A Szolnoki járás lakónépessége több, mint fő. Szolnok közigazgatási területe ( hektár) foglalja el a járás területének több, mint 20%-át. 6. térkép: Szolnoki járás Forrás: oldal / összesen: 259

24 Zagyvarékas Községének érdemi járási szerepköre nem azonosítható be. 1. táblázat: A Szolnoki járás települései település rang népesség (fő) (2017. január 1.) terület (hektár) (2017. január 1.) 1. Besenyszög Város Csataszög Község Hunyadfalva Község Kőtelek Község Martfű Város Nagykörű Község Rákóczifalva Város Rákócziújfalu Község Szajol Község Szászberek Község Szolnok Megyeszékhely, megyei jogú város Tiszajenő Község Tiszasüly Község Tiszavárkony Község Tószeg Község Újszász Város Vezseny Község Zagyvarékas Község Forrás: KSH Helységnévtár (2017. január 1. adatsor) (saját szerkesztés) Összességében elmondható, hogy elsősorban a földrajzi tényezőknek köszönhetően Zagyvarékas településhálózatban betöltött szerepe alacsony, jelentős térszervező erővel nem rendelkezik és kialakulása sem várható folyamat. Vonzáskörzete rendkívül alacsony és korlátozott. 24. oldal / összesen: 259

25 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 25. oldal / összesen: 259

26 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való igazodás Az Országos Területfejlesztési Koncepciót a 97/2005 (XII.25.) OGY Határozattal fogadta el az Országgyűlés. Zagyvarékas Községe tekintetében az alábbi releváns megállapításai rögzíthetők: Régiók fejlesztési irányai Észak-Alföld (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára Nemzeti Fejlesztés 2030 való igazodás Az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY Határozata Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (melynek elkészítéséről az évi XXI. törvény rendelkezik) alapján: Átfogó fejlesztési célok: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Specifikus célkitűzések: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+f+I 5. Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Területi specifikus célok: 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Középtávú fejlesztési prioritások: 1. Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben 2. Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé 3. Útban az erőforrás - és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé 4. Népesedési és közösségi fordulat 5. Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán 26. oldal / összesen: 259

27 Szak és területpolitikai fejlesztési irányok között szerepel: A fenntartható és harmonikus város-vidék kapcsolat A város-vidék egységes rendszert alkot. A városi centrumok központi funkciókat látnak el, amelyek elérhetőségét/hozzáférhetőségét biztosítani kell minden potenciális érintettnek. A városkörnyéki falvak a lakó- és rekreációs funkciókon kívül szerepet játszanak a városok élelmiszerellátásában és az ökológiai hálózatok, a városok körüli zöld gyűrűk, zöldfelületek biztosításában. Fejlesztéspolitikai feladatok: A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés ösztönzése. A város szétterülésének megakadályozása, a kontrollálatlan városnövekedés, illetve a városkörnyéki települések egyfunkciós lakóövezetté vagy perifériává alakulásának megelőzése a városkörnyék integrált és tudatos térségi fejlesztésével. A beépített területek összenövésének megakadályozása. Központi városok belterületének vonzóvá tétele. Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. Zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése. A városokban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása: a nyitva tartás szervezése, a környéki parkolási lehetőségek biztosítása, a közösségi és alternatív, gyalogos és kerékpáros közlekedés általi megközelíthetőség lehetővé tétele, az elektronikus szolgáltatások kialakítása, kihelyezett vagy mobil szolgáltatások révén. Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása Az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosításának fontos alapja a kompakt településszerkezet. Fejlesztéspolitikai feladatok: A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt. Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energia felhasználás szerint. Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése érdekében, a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedésének optimalizálása. A közlekedés racionalizálása és a fenntarthatóságának biztosítása, a környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi). A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. A városi zöldterületek minőségi bővítése, a közparkok szolgáltatásainak és infrastruktúrájának megújítása, hálózatba szervezése. A barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése a zöldmezős beruházásokkal szemben. Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása. Jövedelemtől és életkortól függetlenül használható, mozgásra, egészséges életmódra és kreativitásra ösztönző tiszta (köz)területek. Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez. 27. oldal / összesen: 259

28 Jász-Nagykun-Szolnok megye POZICIONÁLÁS Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A megye sajátos térszerkezeti törésvonalon fekszik az Alföld közepén. A főváros vonzásába tartozó Jászság és Szolnok térsége fejlődő a versenyképes iparágak koncentrálódása miatt, míg a tiszántúli részeken elmaradott, periférikus térségek alakultak ki. A nagytérségi és környezeti adottságok hasznosításának akadálya a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a közúthálózat romló állapota. A kedvező adottságokon alapuló mezőgazdasági termelés csökkenő volumenű, de javuló minőségű. A közelmúlt nagy beruházásai csökkentették a megye árvízi veszélyeztetettségét. A Tisza adta lehetőségek kihasználatlanok, a turizmus kínálata csak néhány településen bővült. A 2000-es évek folyamatos GDP növekedése 2009-ben tört meg, 2010-ben pedig már csökkenés volt tapasztalható. A népesség erősen fogy, a fiatalkorúak körében pedig nő a romák aránya. A foglalkoztatottak száma csökken, a munkanélküliség növekszik, de ezek a trendek az országos átlagnál kedvezőbbek. A bérek elmaradnak a hazai átlagtól, a foglalkoztatási szerkezet stabil. A közüzemi infrastruktúra fejlődése dinamikus, a humánszolgáltatások kapacitása és igénybevétele összhangban van. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Erőteljes kapcsolódás a fejlődő fővárosi térséghez és M1-M5 tengelyhez a gyorsforgalmi utak (M4, M8, M44) kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az innováció és a gazdasági együttműködés bővítése által. Versenyképes megye kialakítása Szolnok térsége súlyának növelésével, a Jászság új minőségű fejlesztésével, a Tiszántúlon új növekedési pólusok kialakításával és a Tisza-tó kiemelt kezelésével. Az agrárium együttműködésen alapuló megújítása a tájfenntartó kapacitás növelése és a termelés bővítése érdekében. Kiegyensúlyozott Tisza-mente és kultúrtájak hálózata létrejöttének előmozdítása összehangolt vízügyi, környezetvédelmi, energetikai, turisztikai és vidékfejlesztéssel. A népességmegtartó képesség növelése a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a képzettség és az egészségi állapot javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése és az infrastrukturális felzárkóztatás folytatása segítségével. A leszakadó térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása a foglalkoztatási, infrastrukturális, intézményi, társadalmi és kulturális feltételek biztosításával. 28. oldal / összesen: 259

29 Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Jász Nagykun Szolnok Megye együttkezelendő térségei A as programozási ciklusra való felkészülés során Jász Nagykun Szolnok Megye elkészítette a Megyei Stratégiai Programot, Operatív Programot és Integrált Területfejlesztési Programot, amelyek a megye egészét érintő, komplex fejlesztési irányokat tartalmazza. Ezen dokumentumokban került rögzítésre, hogy egyes területi egységeket kiemelten, egy egységként szükséges fejleszteni, segíteni. Jász Nagykun Szolnok Megyei közgyűlés a 194/2013. (III.27.) számú határozata rögzíti a megye együttkezelendő térségeit, melyek az alábbiak: Jászság Szolnok Törökszentmiklós Martfű térsége Nagykunság Tisza-tavi térség Mezőtúr térsége Tiszazug 7. térkép: Jász - Nagykun - Szolnok megye együtt kezelendő fejlesztési térségei Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 66/2015. (V. 13.) KH számú határozatával) A Szolnok Törökszentmiklós - Martfű, mint együttkezelendő fejlesztési térséghez szorosan kapcsolódó, de kizárólag a megyében lévő településekre, nevezetesen Besenyszög, Csataszög, Fegyvernek, Hunyadfalva, Kengyel, Kőtelek, Kuncsorba, Martfű, Nagykörű, Örményes, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszapüspöki, Tiszasüly, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Újszász, Vezseny és Zagyvarékas településekre vonatkozik. Területe 1379 km2, a megye területének 25%-a, viszont a térség lakosainak száma év végén fő volt, amely a megye lakosságának 41%-át tesz ki. A szigorú értelemben vett földrajzi lehatárolása az adott települések közigazgatási határáig terjed, viszont a feltárt térszerkezeti pozíciók, 29. oldal / összesen: 259

30 sajátosságok és hatások túlmutatnak e földrajzilag pontosan behatárolt korlátokon, egyrészt további alegységekre bontják, másrészt láttatják a közigazgatási határokon túlmutató kapcsolatokat, kapcsolódási pontokat mind a megye további területeivel, mind a megyén, sőt a régión túli térségekkel, településekkel. Települési funkciók szempontjából az alábbi osztályozás szerint rendezhetőek csoportba a térségben található települések. Térségközponti szerepkör: Szolnok Térszervező erővel, vonzáskörzettel rendelkező városok: Törökszentmiklós, Martfű, Agglomerációs települések városi funkciókkal: Rákóczifalva, Újszász Városok vonzáskörzetében lévő kistelepülések: Tiszavárkony, Szajol, Zagyvarékas, Szászberek, Rákócziújfalu, Tiszapüspöki, Örményes, Tiszatenyő, Kengyel, Vezseny, Tiszajenő Városok vonzáskörzetében lévő, méretüket meghaladó foglalkoztatási potenciállal bíró települések: Tószeg, Besenyszög, Fegyvernek Önfenntartásra berendezkedő, jelentős természeti erőforrással rendelkező falvak a belső perifériákon: Tiszasüly, Kőtelek, Nagykörű, Hunyadfalva, Csataszög, Kuncsorba Zagyvarékas Község kitörési pontját a mezőgazdasági termelés és a kapcsolódó feldolgozóipar megerősítése jelentheti. 1. ábra: Szolnok Törökszentmiklós - Martfű együttkezelendő térség fejlesztési célrendszerének összefoglalása Forrás: Térségfejlesztési előtanulmány Szolnok Törökszentmiklós Martfű térsége 30. oldal / összesen: 259

31 Jász Nagykun Szolnok Megye Jász Nagykun Szolnok megye közötti időszakra vonatkozó stratégiai célrendszere három átfogó célt tartalmaz, amely az alábbiak: A1: Erőteljes kapcsolódás a magkrogazdaság fejlődési tengelyeihez A2: Változatos kulturtájak dinamikus egyensúlya A3: Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom 2. ábra: Jász - Nagykun - Szolnok megye stratégiai célrendszere ÁTFOGÓ CÉLOK 2030 A 1 A 2 A 3 ERŐTELJES KAPCSOLÓDÁS A MAKROGAZDASÁG FEJLŐDÉSI TENGELYEIRE A megye a Budapest metropolisz-térség dinamikusan urbanizálódó külső gyűrűjének részévé illetve haszonélvezőjévé válik VÁLTOZATOS KULTÚRTÁJAK DINAMIKUS EGYENSÚLYA Kialakulnak a globális társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes vidék társadalmi, intézményi, tájszerkezeti feltételei STRATÉGIA TERÜLETI CÉLOK EGÉSZSÉGES, KÉPZETT LAKOSSÁG, EGYÜTTMŰKÖDŐ TÁRSADALOM A megyében fennmaradnak és dinamikusan bővülnek a tudás- és hálózattársadalomba való bekapcsolódás terén elért eredmények és kialakulnak a munkaerőpiacra jutásban korlátozott csoportok bekapcsolódásához szükséges feltételek T 1 T 2 T 3 T 4 T 5 Szolnok nagyvárostérség pozíciójának megerősítése a Bécs- Budapest-Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben SPECIFIKUS CÉLOK Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése S 1 S 1 S 3 S 4 A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése HORIZONTÁLIS CÉLOK Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása H 1 H 2 H 3 H 4 HÁLÓZAT-TÁRSADALOM KIÉPÜLÉSE: Az önszerveződés és együttműködés erősítése, a társadalmi tőke növelése Hozzájárulás az országos megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növeléséhez Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti-intézményi feltételek javítása A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program [Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 66/2015. (V. 13.) KH számú határozatával fogadta el] A stratégiai célrendszer fentiek mellett 4 horizontális és 4 specifikus célok rendszerét területi célokkal egészíti ki: T1: Szolnok nagyvárostérség pozíciójának megerősítése a Bécs-Budapest-Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben T2: Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban 31. oldal / összesen: 259

32 T3: Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben T4: Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása T5: Tisza menti ökosztráda alrendszereinek kiépítése A célhierarchiában megjelenő T4. jelű területi cél a Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítását nevesíti, utalva arra, hogy Együtt kezelendő térségnek minősül a térség Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia A Közép Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület, ahogyan a korábbi években, a as időszakban is minden régi és új partnere számára igyekszik a lehető legmagasabb szakmai színvonalon segítséget és tájékoztatást nyújtani, továbbá aktívan részt kíván venni a Helyi Fejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok elérését célzó együttműködési projektek tervezésében és megvalósításában. Térségünk az Észak - Alföldi Régióban, azon belül Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén a Tisza és a Zagyva folyók mentén terül el. Közelebbről az Alföld nagytájon belül, a Közép Tisza - vidék középtáj területén helyezkedik el. Ezen belül a települések túlnyomó többsége (11 település) a Szolnoki-ártér kistájhoz, 3 település a Szolnok Túri-síkhoz és szintén 3 település a Jászság kistájhoz tartozik. Akcióterületünk a Szolnoki Kistérség területén helyezkedik el. A Társulás 18 tagtelepüléssel együttesen alkotja a Szolnoki kistérséget, melyből 17 település alkotja ( km2-en) akcióterületünket: Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny, Szolnokkülterület, Zagyvarékas (Külterülettel jogosult települések száma: 1 db). A támogatásra jogosult lakónépesség száma: fő. A 17 település nem kevesebb, mint 6 természetrajzi kistáj találkozásánál alakult ki. Meggyőződésünk, hogy ez példa nélküli az országban. Egyetlen egy közös természeti jellemzőnk van, hogy folyóparton élünk, a Tiszavölgyben. A Közép Tisza - Zagyva Helyi Közösség tagjaiként kivétel nélkül a folyók magas partjain otthont és megélhetést találó egykori közösségek utódai vagyunk. Sorsuk, megélhetésük ezernyi szállal kötődött a folyókhoz, a vízhez, mint ahogy az egymással való összeköttetést is évszázadokon keresztül a folyók "országútjai" biztosították. Hagyományainkban, legendáinkban, szokásainkban máig megőriztük a természettel okosan együttműködő ember képét. Mindenhol fellelhetők az időben, a messzi múltban, a lelkekben pedig mélyen gyökerező paraszti kultúra értékei. Jelen vannak még a helyi mesterségbeli tudások, de nincs biztosítva azok átörökítése az ifjúság számára. A népi hagyományok éltetése erősen jellemzi térségünket, ugyanakkor megőrzésükhöz szükséges a háttér infrastruktúra fejlesztés és az együttműködések erősítése. A Közép Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájában rögzített célkitűzései, melyek megvalósításával hozzá kívánnak járulni az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz, a működési terület népességmegtartó erejének fokozódásához a munkahelyteremtés és munkahely megtartás, valamint a társadalmi szolidaritás és aktivitás ösztönzésével. Ezen átfogó célok megvalósításának érdekében támogatni kívánják a főként a szolgáltatási szektorban tevékenykedő induló és fejlesztéseket igénylő mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzési törekvéseit, továbbá a térség természeti adottságaihoz igazodva a megújuló energia hasznosítás terjedését, valamint a kisléptékű turisztikai fejlesztéseket, főként a lovas-, egészség-, vadász- és horgászturisztika területén. Fontos támogatandó területként határozták meg a térség főként mezőgazdasági jellegére reflektálva a helyi-, kézműves- és biotermékek piacra jutásának támogatását, továbbá az erre mutatkozó jelentős közösségi szükséglet és igény okán a térség lakosainak életminőségét javító tevékenységek, kezdeményezések, rendezvények támogatását is. A Közép Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának megvalósítása LEADER - forrás igénybevételén kívül EMVA - térségek közötti VP forrás igénybevételével tervezett. 32. oldal / összesen: 259

33 A Közép Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület jogi formája: egyesület. Az egyesület a tagok önszerveződő közösségeként jött létre május 29-én, Rákóczifalván 51 alapító taggal. A JNSZ Megyei Bíróság a szeptember 13-án jogerőre emelkedett végzésével ismerte el. Működésük azóta töretlen, az aktuális jogi szabályozásnak megfelelő évben a tagság létszáma 51 fő. Az Egyesület fő tevékenysége a as időszakban az MVH-val kötött delegálási szerződés alapján, az akkreditációs, illetve az operatív feladatok ellátása volt, beleértve az Alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében végzett feladatokat is. A Vidékfejlesztési Programban definiált feladatok tekintetében, az előző pályázati ciklusokhoz hasonlóan, a as programozási ciklusban is az adminisztratív feladatokat, a támogatási kérelmek befogadását és értékelését, a támogatás összegének rögzítését, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a KÜ-hez, a támogathatóság végső ellenőrzése céljából, a monitoringot az Egyesület munkaszervezete látja el, megfelelő szakmai háttérrel. A pályázatok kiválasztásáról, a támogatások szükségességéről az Elnökség Döntéshozó Testület határoz. 3. ábra: ÉLJÜNK A TISZAVÖLGYBEN! Közép Tisza - Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia Jövőkép és célrendszer JÖVŐKÉP Egységes, fenntartható helyi szociális/szolidáris gazdaságépítési modell kialakítása, a térség népességmegtartó erejének fokozásával ÁTFOGÓ CÉL(OK) 1.Munkahelyteremtés és munkahely megtartás 2.Társadalmi szolidaritás és aktivitás fokozása SPECIFIKUS CÉLOK 1.Vállalkozásfejlesztés eszközbeszerzéssel (induló és működő vállalkozások) 2.Vállalkozásfejlesztés megújuló energia hasznosítással (induló és működő vállalkozások) 3.Turisztikai tevékenységek, beruházások támogatása (kiemelten lovas-, egészség-, vadász- és horgászturisztika) 4.Helyi-, kézműves- és biotermékek piacra jutásának támogatása 5.A térség lakosainak életminőségét javító tevékenységek, kezdeményezések megvalósítása (egészségmegőrzési és fejlesztési, hagyományőrzési, szemléletformálási, ismeretterjesztő, bűnmegelőzési és közbiztonság fenntartási témakörben) Forrás: ÉLJÜNK A TISZAVÖLGYBEN! Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia oldal / összesen: 259

34 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 34. oldal / összesen: 259

35 Országos Területrendezési Tervvel való összefüggések A településfejlesztési koncepciónak összhangot kell mutatnia az Országos Területrendezési Tervvel. A magasabbrendű területrendezési tervek tervi hierarchia szempontjából az alábbiak: Országos Területrendezési terv (2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv évi módosítása (2013. évi CCXXIX. törvény)) Megyei Területrendezési terv (a Jász Nagykun Szolnok Megyei Közgyűlés 18 / 2004 (XI.9.) számú rendeletével jóváhagyott, és 10/2011. (IV.29.) KR sz. rendeletével módosított, hatályos Jász Nagykun Szolnok Megye Területrendezési Terve (MTrT)) A évi XXVI. törvény (mely módosításra került 2008-ban és 2013-ban) a következőket tartalmazza Zagyvarékas község vonatkozásában: 8. térkép: Szolnok és térsége térszerkezeti terv (OTrT) Forrás: OTrT Az ország térszerkezeti terve Zagyvarékas települést: mezőgazdasági térség 1000 ha alatti települési térség vegyes területfelhasználású térség vízgazdálkodási térség országos területfelhasználási kategóriákba sorolja Az országos övezetek közül a település közigazgatási területe az alábbi övezetekbe sorolt: Országos ökológiai hálózat Kiváló termőhelyi adottságú szántó Jó termőhelyi adottságú szántó Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Nagyvízi meder területe 35. oldal / összesen: 259

36 Országos ökológiai hálózat övezete Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A közigazgatási terület északi és keleti részét, jellemzően a Zagyva folyó körüli területeket érinti. 9. térkép: Országos ökológiai hálózat övezete (OTrT) Forrás: OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A külterület nyugati, délnyugati szántóterületei. 10. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT) Forrás: OTrT 36. oldal / összesen: 259

37 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A külterületen elszórtan lévő kisebb kiterjedésű területek, jellemzően a nyugati határrészen. 11. térkép: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (OTrT) Forrás: OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A Zagyva folyó melletti kisebb kiterjedésű terület 12. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (OTrT) Forrás: OTrT 37. oldal / összesen: 259

38 Nagyvízi meder területe A Zagyva folyó medre és az árvízvédelmi fővédvonal közötti területe. 13. térkép: Nagyvízi meder területe (OTrT) Forrás: OTrT 38. oldal / összesen: 259

39 Országos műszaki infrastruktúra hálózatok: Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A település közigazgatási területét az Országos infrastruktúra hálózatból: 32. számú főút meglévő nyomvonala M8 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala országos kerékpárút törzshálózat (31.számú Zagyvamenti kerékpárút) országos törzshálózati vasútvonal (Budapest-Lőkösháza) nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonala (Záhony-Ferihegy) villamos átviteli hálózatok (750 kv, 400 kv, 220 kv-os hálózatok) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal érinti. 39. oldal / összesen: 259

40 Jász Nagykun Szolnok Megye Szerkezeti Tervvel való összefüggések Jász-Nagykun-Szolnok Megye hatályos Területrendezési Terve (MTrT) a település közigazgatási területét az alábbi térségi területfelhasználás érinti: 14. térkép: Térségi Szerkezeti Terve Zagyvarékas vonatkozásában (MTrT) Forrás: MTrT A térszerkezeti terv a település egészét vagy annak egy részét az alábbi térségi területfelhasználásba sorolja: Mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség Vegyes területfelhasználású térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség A megyei övezetek közül a település közigazgatási területe az alábbi térségi övezetekbe sorolt: Ökológiai folyosó övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántó Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Nagyvízi meder övezete 40. oldal / összesen: 259

41 Ökológiai folyosó övezete A külterület északkeleti és keleti közigazgatási határánál lévő Zagyva folyó és amelletti védett területek. 15. térkép: Ökológiai folyosó övezete (MTrT) Forrás: MTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet Jellemzően a külterület nyugati déli határrészeinek egybefüggő nagykiterjedésű szántóterületei 16. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (MTrT) Forrás: MTrT 41. oldal / összesen: 259

42 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A Zagyva folyó hullámtéri területei. Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció 17. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (MTrT) Forrás: MTrT Ásványi nyersanyaggazdálkodás területe A település teljes közigazgatási területét lefedi. 18. térkép: Ásványi nyersanyaggazdálkodás terület övezete (MTrT) Forrás: MTrT 42. oldal / összesen: 259

43 Nagyvízi meder övezete Zagyva folyó medre és partja 19. térkép: Nagyvízi meder övezete (MTrT) Forrás: MTrT 43. oldal / összesen: 259

44 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 44. oldal / összesen: 259

45 Zagyvarékas Község közigazgatási területével határos települések Szolnok MJV (keleti határrész), Besenyszög város (északkeleti határrész), Szászberek (északi határrész), Abony város (déli határrész) és Újszász város (nyugati határrész), melyeknek településszerkezeti tervi megállapításai jelen fejezetben kerülnek bemutatásra: északon: Szászberek északkeleten: Besenyszög keleten: Szolnok délen: Abony nyugaton: Újszász Északi határrész: Szászberek Szászberek településrendezési terve, jóváhagyás: 2008, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft., felelős tervező: Kiszelovics Ildikó. Településszerkezeti terv jóváhagyó határozat: 61/2008 (VIII.05.). A Zagyva folyó és általános mezőgazdasági terület határos Zagyvarékas közigazgatási területével. Vonalas infrastruktúra tekintetében alsórendű közlekedési út érinti mindkét település területét. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Zagyvarékasra nem tartalmaz. 20. térkép: Szászberek - településrendezési terv Forrás: Szászberek Község Önkormányzat szíves adatszolgáltatása Északkeleti határrész: Besenyszög Besenyszög településrendezési terve, jóváhagyás: 2008, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft., felelős tervező: Kiszelovics Ildikó. Településszerkezeti terv jóváhagyó határozat: 13/2008 (I.31.). Általános mezőgazdasági terület (szántó) határos Zagyvarékas közigazgatási területével. Vonalas infrastruktúra tekintetében a két település között nincs meglévő közvetlen 45. oldal / összesen: 259

46 Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció útkapcsolat. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Zagyvarékasra nem tartalmaz. 21. térkép: Besenyszög - településrendezési terv Forrás: Besenyszög Város Önkormányzat szíves adatszolgáltatása 46. oldal / összesen: 259

47 Keleti határrész: Szolnok MJV Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Szolnok településrendezési terve, jóváhagyás: 2016, készítette: VÁTERV 95 Kft., Budapest felelős tervező: Molnár Attila. Településszerkezeti terv jóváhagyó határozat: 104/2016 (IV.28.). Általános mezőgazdasági terület határos Zagyvarékas közigazgatási területével, valamint a zagyva folyó is érinti mindkét település igazgatási határát. Vonalas infrastruktúra tekintetében a 32. számú főközlekedési út, és a120. sz nemzetközi vasútvonal érinti mindkét település területét. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Zagyvarékasra nem tartalmaz. 22. térkép: Szolnok - településrendezési terv Forrás: Szolnok MJV Önkormányzat szíves adatszolgáltatása Déli határrész: Abony Abony településrendezési terve, jóváhagyás: 2013, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft., felelős tervező: Kiszelovics Ildikó. Településszerkezeti terv jóváhagyó határozat: 92/2013 (IV.25.). Általános mezőgazdasági terület (szántó) határos Zagyvarékas közigazgatási területével. Vonalas infrastruktúra tekintetében a két település között nincs meglévő közvetlen útkapcsolat. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Zagyvarékasra nem tartalmaz. 47. oldal / összesen: 259

48 Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció 23. térkép: Abony - településrendezési terv Forrás: Abony Város Önkormányzat szíves adatszolgáltatása 48. oldal / összesen: 259

49 Nyugati határrész: Újszász Újszász településrendezési terve, jóváhagyás: 2011, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft., felelős tervező: Kiszelovics Ildikó. Településszerkezeti terv jóváhagyó határozat: 114/2011 (IX.13.). Általános mezőgazdasági terület (szántó) határos Zagyvarékas közigazgatási területével. Vonalas infrastruktúra tekintetében a két település között meglévő összekötőút biztosít közvetlen kapcsolatot, valamint a 32. számú főút is közvetlen kapcsolatot biztosít. A 120. számú nemzetközi vasútvonal is kapcsolatot biztosít a két település között. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Zagyvarékasra nem tartalmaz. 24. térkép: Újszász - településrendezési terv Forrás: Újszász Város Önkormányzat szíves adatszolgáltatása A szomszédos települések településszerkezeti tervei olyan elhatározásokat és olyan fejlesztéseket nem tartalmaznak, melyek a település területfelhasználására, fejlesztési elképzeléseire hatással lennének. A települések közötti vonalas infrastruktúrák a közigazgatási határon átmenő elemek, melyek a kapcsolatot biztosítják. 49. oldal / összesen: 259

50 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 50. oldal / összesen: 259

51 A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy az Önkormányzati településfejlesztési döntés alatt az alábbiak értendőek: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás. Zagyvarékas község nem rendelkezik korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiával, vagy Integrált Településfejlesztési Stratégiával. Ezen dokumentumok elkészítését jelenleg nem tervezi az önkormányzat. A települési önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően Gazdasági programot készít, melynek bővebb bemutatására az fejezetben kerül sor évben készült el a településképi arculati kézikönyv, 2018-ban került jóváhagyásra a településképi rendelet. A település egy hatályos településfejlesztési döntéssel rendelkezik, melyben a Képviselő-testület határozattal döntött új településrendezési terv elkészítéséről. A döntést indokolta a település településfejlesztési koncepciója és településrendezési terve jóváhagyása óta eltelt időtávlat társadalmi- gazdasági- közigazgatási változásai, a törvényi kötelezettség, mely a 314/2012. (XI.8.) kormányrendeletben nevesíti a településrendezési terv készítési kötelezettségét, a megváltozott fejlesztési elképzelések, és a változó társadalmi- gazdasági környezet indokolja a településrendezési terv készítésének aktualitását Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Zagyvarékas Község Önkormányzata jelenleg nem rendelkezik hatályos településfejlesztési döntéssel. 51. oldal / összesen: 259

52 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 52. oldal / összesen: 259

53 A hatályban lévő településrendezési eszközök Zagyvarékas Község Településrendezési terve az Épített Környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) alapján ben került jóváhagyásra. A településszerkezeti tervet 8/2007. (I.25.) számú Képviselő testületi határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 1/2007. (I.26.) számú rendelettel hagyta jóvá Zagyvarékas Község Önkormányzatának Képviselőtestülete. A településrendezési terv módosításra hét alkalommal került sor: 13/2007(VIII.31.) rendelet, építési helyre és falusias lakóterületre vonatkozó módosítás 14/2009 (V.15.) rendelet, 32. számú főúton körforgalom kiszabályozására vonatkozó módosítás 25/2009 (IX.21.) rendelet, hirdetési és reklám táblákra vonatkozó módosítás 1/2012. (I.27.) rendelet, adótornyok, szélerőművek létesítésére és falusias lakóterületen hátsókertre, épületelhelyezésre vonatkozó módosítás 11/2013. (VII.02.) rendelet, alkohollepárló, szeszfőzde elhelyezésére vonatkozó módosítás 10/2015. (IX.10.) rendelet, belterületen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölésére, külterületen mezőgazdasági üzemi terület kijelölésére vonatkozó módosítás 2/2017 (III.16.) rendelet, belterületi határ módosítás és adótorony, szélerőmű építésére vonatkozó módosítás A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv az alábbi fejlesztéseket jelölte ki (funkciójában megváltozott területek): Változó besorolású, beépítésre szánt (az előző szabályozás szerint beépítésre nem szánt) területek az alábbiak: A Baromfi feldolgozó üzem környékén kialakított gazdasági (ezen belül egyéb ipari) terület., korábbi mezőgazdasági terület - megvalósult A jelű bekötő út két oldalán a 32 sz. főúttól a belterület határáig kijelölt terület, mint gazdasági (ezen belül kereskedelmi-szolgáltató) terület, korábbi mezőgazdasági terület nem valósult meg A hrsz: 059 terület, mint gazdasági (ezen belül kereskedelmi-szolgáltató) terület, korábbi mezőgazdasági terület - megvalósult A Petőfi úti közterületből eladott 43.97m2-es terület, mint kisvárosias lakóterület, korábbi közlekedési és közmű terület - megvalósult A községi temető előtti 1592m2-es terület (hrsz:010/2),mint különleges (ezen belül temető) terület, korábbi közlekedési és közmű terület megvalósult A település központjában kijelölt Településközpont vegyes terület, korábbi lakóterület. - megvalósult A Fekete Lajos úti játszótér (hrsz:1390) zöldterület, korábbi közlekedési és közmű terület - megvalósult A településrendezési terv módosítások fejlesztései megvalósultak. 53. oldal / összesen: 259

54 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 54. oldal / összesen: 259

55 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Az ezredfordulót követően Jász Nagykun - Szolnok megye népességvesztésének üteme mind a megelőző évtized megyei üteméhez képest, mind pedig az ezredfordulót követő országos ütemhez képest rendkívül felgyorsult, s napjainkhoz közeledve egyre gyorsul. 10 év alatt 8 százalékkal esett vissza a népesség. Ez az ütem az országosnak mintegy négyszerese, a megelőző évtized megyei népességcsökkenésének pedig közel hétszerese. A megye népességvesztésének felgyorsulását elsősorban a belső migrációs tendenciák felerősödése, a lakosság egyre tömegesebbé váló elvándorlása okozta. Kisebb részben pedig a természetes demográfiai folyamatok alakulása: az élveszületések számának az országos ütemet meghaladó, a halálozások gyakoriságának pedig az átlagos ütemtől elmaradó csökkenése idézte elő. 2. táblázat: Zagyvarékas Község lakónépességének változása Időpont Lakónépesség Lakások száma (a népszámlálás időpontjában) Forrás: KSH - Helységnévtár Az ezredfordulót követően felgyorsult és az azonos időszak országos dinamikáját is meghaladóan alakult a megye lakosságának elöregedése ben az ún. öregedési index országos szinten még 100 alatt maradt, vagyis több volt a gyermekkorúak száma az össznépességen belül, mint az időskorúaké. Jász Nagykun Szolnok megye akkor még az országosnál kedvezőbb mutatóval rendelkezett ezen a téren. Az elmúlt évtizedben azonban 88,1 ről, 121,5 re romlott a megye öregedési indexe, mialatt az országos mutató 91,3 ról, 116,6 ra változott. Zagyvarékos Község alapvetően belterületi lakóterületre és a Vasúti újtelepre osztható, emellett tanyák találhatók a település közigazgatási területén, melyek közül több is lakott. Térbeli elhelyezkedés kialakulásának története és külön településrész jellege miatt a Vasúti újtelep egy különálló településrész, mely a valóságban is külön részként jelenik meg. Zagyvarékas történelmi településszerkezeti fejlődése során kialakult intézményi és lakóterületekkel vegyes központi része. A településrészre jellemző a halmazos szerkezet, a szabálytalan utak, az elaprózodott telekszerkezet pici, szabálytalan alakú telkei, a teresedések szűk közök, zsákutcák. Az utcaképek változatosak, a szabálytalan telekméretek miatt heterogén területek, nem egységes utcaképek jöttek létre. Egymás mellett többféle háztípus is megfér a folyamatos átépítés miatt. Ezen a részen találjuk a településen még megmaradt legrégebbi épületeket, melyek jellemzően utcára merőleges nyeregtetősek, két- 55. oldal / összesen: 259

56 háromablakosak és tornácos változatokkal is találkozunk. Az épületek egy része átépült, vagy bővítésre került és lebontott épületek helyén más típusú épületek is épültek. A vasúti újtelep Zagyvarékas különálló településrésze, mely egy fiatalabb újonnan kiosztott rész, melyet jellemzően az as években kezdtek beépíteni. A telep kialakításának meghatározó tényezője volt a vasút közelsége, mely a Szolnokra történő napi ingázást nagyban elősegítette. Sokan költöztek ki Szolnokról és kezdtek itt családi házat építeni. 25. térkép: Zagyvarékas lakóterületei Forrás: saját szerkesztés Zagyvarékas különböző területein élő lakosság számbeli elosztását az alábbi táblázat foglalja össze. 56. oldal / összesen: 259

57 3. táblázat: Településrészek lakossága A helység városrészei, a helységhez tartozó településrészek jellege és megnevezése A népszámlálási lakónépesség A lakások A lakott egyéb lakóegységek A külterület települési jellege A településrész távolsága a központi belterület centrumától (km) száma október 1-jén, a január 1-jei közigazgatási állapot szerint Központi belterület Egyéb belterület Vasúti újtelep ,2 Csanálositanyák Gátőrházak 11 4 Gyepifölditanyák 1 3 Külterület Kt. (külterület összeírt lakóegység és népesség nélkül) Őh. (erdőőrház, erdészlak, erdészház, útőrház, gátőrház, csatornaőrház stb.) Lh. (gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely) 5,0 3,5 3,5 Havasitanyák 1 1 Túlátitanyák 1 Kt. (külterület összeírt lakóegység és népesség nélkül) Lh. (gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely) 4,5 0,6 Zagyvarékas vasútállomás és őrház 2 1 Forg. (forgalmi település (vasútállomás, vasúti őrház stb.)) 3,2 Forrás: KSH - Helységnévtár 57. oldal / összesen: 259

58 Zagyvarékas Község lakónépessége is csökkenő tendenciát mutat, a január 01-ei állapot adatai alapján fő lakta a települést. A lakónépesség csökkenésének egyik egyértelmű oka a természetes szaporodás, fogyás arányának szignifikáns negatív értékei, mely jellemzően folyamatosan negatív tartományban van. A nevezett mutató értékét az élveszületések és a halálozások különbözete adja (ezer lakosra vetítve). Természetes szaporodásról akkor beszélünk, ha a születések száma meghaladja a halálozásokét (a mutató pozitív előjelű), ellenkező esetben természetes fogyásról van szó (a mutató negatív előjelű. Létezik a népesség változásának egy másik lehetséges módja, ez pedig a be- és kivándorlás. Ez egyrészt azért fontos, mert a népesség abszolút értelemben vett változását emiatt nem tudjuk pusztán a természetes szaporodás adataival magyarázni, az ezzel foglalkozó elemzésekbe bele kell számolni a vándorlás problémáját. Zagyvarékas Község esetében (bár a évi adat pozitív) az elmúlt időszakban akár -4; -5%-os értéket is mutat a természetesen szaporodás, fogyás egyenlege, bár a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület települések átlagainak értékétől optimálisabb. 4. ábra: Természetes szaporodás, fogyás (ezrelék) Forrás: TEIR Vándorlási egyenleg értékét az adott közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és az onnan másik közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők számának különbözete adja (ezer lakosra vetítve). Az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége a belső vándorlási egyenleg, amely azt mutatja meg, hogy egy adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében. Zagyvarékas esetében sajnos tendenciaszerű, hogy többen hagyják el a települést, mint amennyien odaköltöznek. 5. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) Forrás: TEIR 58. oldal / összesen: 259

59 Zagyvarékas esetében az el-és odavándorlási tendencia kedvezőtlen képet mutat az elmúlt években: az elvándorlók száma folyamatosan magasabb az odaköltözőknél, és a vándorlási olló nyílik. Mindez azt is mutatja, hogy a település vonzereje évről évre csökken. Zagyvarékas Községben a rendelkezésre álló évi adatok alapján az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya 17,7%; a 60-x évesek aránya 20,2%. Az időskorúak aránya a Jász-Nagykun-Szolnoki megyei (25,5%) illetve a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület településeinek (25,1%) átlagához képest alacsonyabb értéket képvisel. A fiatal korúak (0-14 évesek) aránya viszonyt szignifikánsan magasabb, mint a megyei (14,4%) és a HACS települések (14,4%) átlaga. Az adott területen lakóhellyel rendelkező 60-x éves személyek száma száz 0-14 évesre vetítve. Két népszámlálás között továbbvezetett adat a az évenkénti természetes népmozgalmi (születés, halálozás, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, válás) és vándorlási (belföldi, nemzetközi) statisztikák adatai alapján. Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. 6. ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) Forrás: TEIR Zagyvarékas Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal anyakönyvi bejegyzései a évre vonatkozóan a demográfiai folyamatokról az alábbiakat rögzítette: 4. táblázat: Anyakönyvi alapbejegyzés 2017-ben a zagyvarékasi Polgármesteri Hivatalban Esemény Bejegyzés-szám születés 0 házasságkötés 15 haláleset 13 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Nemzetiségi összetétel A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Zagyvarékas Községben mindösszesen a lakosság 9 %-a vallotta magát roma (romai, beás) származásúnak. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A korábbi, évi népszámláláskor mindösszesen a lakosság 2,8%-a vallotta magát romának. A településen működik Roma Nemzeti Önkormányzat Képzettség A lakosság iskolai végzettségére vonatkozóan a KSH a népszámlálások alkalmával gyűjt információt. A 2011-es népszámlálás tekinthető a legfrissebb, más területi szintekkel összehasonlítható adatforrásnak. A népesség átlagos képzettségi színvonala ugyancsak a felzárkózás irányába mozdult el, 59. oldal / összesen: 259

60 de a magasabban képzett népesség arányának növekedése elmaradt az országos ütemtől. A bérköltségek a megyében elmaradnak az országos átlagtól, amíg 2011 ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi munkajövedelme Jász Nagykun Szolnok megyében 173 eft volt, addig országosan 218 eft. A nagyobb városokban a munkaerő felkészültsége megfelelő (talán a műszaki végzettségű szakemberek hiányoznak), de a rurális térségekben alacsony az iskolai végzettség és hiányos a szakképzettség. 5. táblázat: Képzettségi mutatók Mutató Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya 30,5 32,9 Felsőfokú végzettségű 25 éves és idősebb népesség aránya 5,9 8,1 Legalább érettségizett 18 éves és idősebb népesség aránya 26 33,7 Forrás: KSH Zagyvarékas Község lakosainak képzettségi mutatója javuló tendenciát mutat, de a megyei (és az országos) átlagtól sajnos elmarad. A megye és így Zagyvarékas Község lakosainak iskolázottsági, képzettségi viszonyainak az országosnál lényegesen kedvezőtlenebb alakulásában lényegi összefüggés mutatható ki a változás és a munkamegosztás hierarchikus szerkezetének változása (a vezető állásúés értelmiségi foglalkozási státuszok kínálatának beszűkülése) és a vándorlási intenzitása között, ami azt sejteti, hogy a megfelelő munkamegosztási státuszok hiányában más képzettségi rétegeknél tömegesebbé vált a felsőfokú végzettségűek, az értelmiségiek elvándorlása, továbbá be- ill. visszaköltözésének elmaradása Foglalkoztatottság Regisztrált munkanélküli az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. 7. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Forrás: TEIR Folyamatosan jelen van a multinacionális cégek elszívó hatása, valamint az ország más részeiből érkező munkáltatók is megjelentek toborzás céljából. Zagyvarékas Községben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató akad, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani. Emiatt magasnak mondható a foglalkoztatottak körében a naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya. Szolnok MJV munka-erőpiaci szívó hatása a fizikális közelség miatt is kikerülhetetlen. 60. oldal / összesen: 259

61 A nyilvántartott álláskeresők nagy része csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az alacsony végzettség, a szakképzettség hiánya hátrányt jelent a munkaerő-piacon. A munkaügyi központ képzésekkel, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása igyekszik reintegrálni az álláskeresőket a munka világába. Az alacsony iskolázottsági szint beszűkíti a munkahelyhez jutás lehetőségét. A változás egyik feltétele a képzettség megszerzése. A településen élő tartós munkanélküliek jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé az iskolába járást, aminek egyik oka az anyagiakban keresendő. A képzés ideje alatt ugyanis elesnének az alkalmi munkából származó jövedelemtől. A munkaügyi központ számos eszközzel átképzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú munka támogatása igyekszik az álláskeresőket visszavezetni a munka világába. A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok a gazdasági válság következményeként egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Időpont i állapot szerint i állapot szerint i állapot szerint i állapot szerint i állapot szerint i állapot szerint 6. táblázat: Munkanélküliségi adatok az elmúlt időszakban Nyilvántartott Foly.nyilv. Járadék tip.ell. fő össz. fő hossz>365 nap Munkav. korú népes. fő Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, saját szerkesztés Zagyvarékas Község esetében a munkavégzésre képes korú népesség közel kettő és fél ezer fő, munkaképesnek a éves férfiak és éves nők számítanak. Regisztrált munkanélküliek száma száz éves állandó lakosra adatsor jelzi a település munkanélküliségi adatait hosszú távra. 8. ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%) Forrás: TEIR 61. oldal / összesen: 259

62 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek az összes munkanélküli százalékában adja a telelpülésre vonatkozó munkanélküliségi rátát, amely mutató sajnos a megyei átlagtól rosszabb. A munkanélküliek száma a szociális ellátás iránti igények számának ismeretében lehet megbecsülni: a településen 200-nál több háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban. Ezen adatok ismeretében a munkanélküliek tényleges aránya 20% körülire tehető. 9. ábra: Munkanélküliségi ráta (%) Forrás: TEIR A lakosság kedvezőtlen képzettsége és a munkanélküliség relenvanciája egyértelműen kimutatható a legfeljebb 8 általános oskolát végzett munkanélküliek magas (megyei és országos átlagot meghaladó) arányából. Sajnos mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag, mind a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület településeinek átlagához képest is aggasztóan magas a legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya. 10. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (%) Jövedelmi viszonyok Forrás: TEIR A települési lakosság viszonylag alacsony jövedelmi viszonyának alapvető oka az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak magas aránya. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportnak számít az ipari és építőipari (FEOR 7), a gépkezelő, összeszerelő, járművezető (FEOR 8) valamint a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (FEOR 9) foglalkoztatási főcsoportokba tartozók. A településen a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlagot és a Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület településeinek átlagát is meghaladóan rossz az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak száma Zagyvarékas Községben. A településen adott munkalehetőségek korlátozottsága valamint a lakosság rossz képzettségi mutatói A jövedelmi viszonyokat pozitív irányba a közfoglalkoztatási program sem képes elmozdítani, melynek bővebb bemutatására az fejezetben kerül sor. 62. oldal / összesen: 259

63 11. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában (%) Forrás: TEIR A gyermeket gondozó családok esetében szociális alapon állapítják meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, alapvetően amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140% át. Gyermekvédelem a évben a Zagyvarékas Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala szerinti nyilvántartás alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 351 gyermek részesült hátrányos helyzet 172 gyermeknek került megállapításra halmozottan hátrányos helyzet 130 gyermeknek került megállapításra 63. oldal / összesen: 259

64 Életminőség Nagy értékű fogyasztási cikkek Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek száma és értéke. 12. ábra: Száz lakosra jutó személygépkocsik száma (db) Forrás: TEIR Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A személygépkocsik száma az elmúlt időszakban emelkedett, azonban elmaradó képet mutat a megyei átlagtól Közbiztonság Egy település közbiztonsága jelentős kihatással bír számos területre, így befolyásolja a gazdasági életet a beruházási szándékon keresztül, továbbá a lakossági migrációt (letelepedés vagy elvándorlás) is. A település lakóinak hangulatára, életvitelére és szabadidő eltöltési szokásaira is rányomja bélyegét. A felelős családi nevelés egyre gyakoribb hiánya, a környezetben látott rossz minták, a kamaszkorban jelentkező természetes szabadságvágy és lázadás, a média és a divat által sugallt torz életkép együttes hatása egyre nagyobb arányban és egyre korábbi életkorban teszi az érintett fiatalokat kiszolgáltatottá a káros hatású élvezeti cikkek hatásainak (ezek közül is egyre gyakrabban az ún. dizájner drogoknak), vagy inspirálja őket rossz minták követésére (pl.: vandalizmus). 13. ábra: A regisztrált bűncselekmények száma, ezer lakosra (db) A települési közlekedésbintonság alapvetően jónak mondható, az elmúlt években halálos közúti közlekedési baleset szerencsére nem történt. 64. oldal / összesen: 259

65 Időszak Halálos közúti közlekedési baleset (eset) Súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset (eset) 7. táblázat: Közúti balesetek Könnyű Összes sérüléses személyi közúti sérüléssel közlekedési járó közúti baleset közlekedési (eset) baleset (eset) Lakott területen történt összes közúti közlekedési baleset (eset) Lakott területen kívül történt összes közúti közlekedési baleset (eset) Az ittasan okozott balesetek száma (eset) év év év év év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH Lakásállomány A KSH adatsora alapján Zagyvarékas Község lakásállománya db lakásból áll. A településen hasonlóan az országos tendenciákhoz jelentősen visszaesett az épített lakások aránya az elmúlt időszakban. 14. ábra: Épített lakások az éves lakásállomány százalékában (%) Forrás: TEIR Alacsony komfort fokozatú lakások és lakott üdülők aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) a évi népszámlálás alkalmával 17,5 % volt. Félkomfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és 65. oldal / összesen: 259

66 főzőhelyiséggel, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. A komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 100%-os, hasonlóan a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányával Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A KSH adatszolgáltatása alapján beazonosítható szegregátumok bemutatása a 3. fejezetben található Települési identitást erősítő tényezők A település identitása a helyi lakosság kötődését, viszonyát jelenti a lakóhelyhez, lakókörnyezethez, ami nagymértékben meghatározhatja az egyes településfejlesztési beavatkozások sikerét. Egyaránt jelentkezhet egyéni és közösségi szinten, ám e két megközelítés átfed, sőt egymásra visszahat. Településfejlesztési szempontból a csoportszintű kötődés a fontosabb, a hellyel kapcsolatos szimbolikus jelentést a csoporttagok megosztják egymással. A helykötődés olyan helyek irányában alakul ki közösségi szinten, amelyekben a közösség saját kultúráját megőrizheti és gyakorolhatja. Az identitás kérdése azért is kiemelten fontos, mert ez közvetett módon hat a település népességmegtartó erejére Vallási felekezetek A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. A 2001-es népszámlálás alkalmával mértekhez képest az országos trendekhez hasonlóan Zagyvarékas Községben is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma. A lakosság vallási megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a római katolikus vallás tölti be Civil szervezetek 8. táblázat: Zagyvarékas lakóinak vallási összetétele 2011-ben Felekezet Arány római katolikus 41,7% református 3,5% evangélikus 0,3% görög katolikus 0,2% egyéb vallási közösséghez, felekezethez tartozik 0,9% vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 28,0% nem kívánt válaszolni, nincs válasz 25,5% Forrás: KSH A civil szervezetek, mint az állampolgárok önkéntes szerveződései a társadalmi-kulturális élet fontos alkotó elemei, tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Ezek a szervezetek a mindennapi élet szinte valamennyi területén jelen vannak, meghatározó szerepet játszanak egyén és az állam között, lehetőséget biztosítanak az embereknek az önszerveződésre, a közös érdekek, értékek mentén, meghatározott célok elérésére, hasonló problémák kezelésére, embertársaik megsegítésére, a cél érdekében létrehozzák saját szervezetüket. Nonprofit szervezeteknek minősül minden olyan nem profitszerzésre irányuló regisztrált szervezet (alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyesülés, érdekképviselet köztestület, közhasznú társaság, valamint az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet) a nonprofit szektor részének 66. oldal / összesen: 259

67 tekintendő, amelyet a hatályos jogi szabályozás rendelkezéseivel összhangban, önálló jogi személyként bejegyeztek. A sokszínű civil szerveződések élénkítik a település életét, munkájuk nyomán értékközvetítő mikroközösségek formálódnak. 15. ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db) Forrás: TEIR A települési önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja Zagyvarékas jelentősebb civil szervezeteit. A évi költségvetés terhére az alábbi civil szervezetek részesültek önkormányzati támogatásban. 9. táblázat: Önkormányzat által támogatott civil szervezetek (2017.) Sorsz.: Szervezet neve Kapott támogatás Elszámolt 1. A Rékasi Kisdiákokért Alapítvány A Rékasi Kisdiákokért Alapítvány (néptánc csoport ruházata) Kékibolya Műkedvelő Művészeti Csoport, Őszi Alkony Nyugdíjas Csoport, Zagyvarékasi Margaréta Együttes 4. Köztisztviselők, Közalkalmazottak Szakszervezete MEOSZ Zagyvarékasi Csoportja Móricz Zsigmond Irodalmi Társaság Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület Rékasi Diáksport Egyesület (futball és mazsorett) Zagyvarékasi Gyermekvár Alapítvány Zagyvarékasi Tánc Egyesület Zagyvarékas KSE Futball szakosztály Mazsorett- és Showtánc szakosztály Tollaslabda szakosztály Lovas szakosztály Íjász szakosztály 12. Zagyvarékas Községi Polgárőrség Zagyvaparti Egyesület Összesen: Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 67. oldal / összesen: 259

68 Népi építészet A hagyományos népi építészetnek számos épülete maradt meg, de döntő többségük már toldalékolt, részben átépített. Az átalakítások a legritkább esetben illeszkednek az eredeti anyaghasználathoz és formákhoz. Zagyvarékas történelmi településrészén még felfedezhetünk deszkaoromzatos lakóépületeket, azonban mára sajnos többet átalakítottak és az értékes oromzatok eltűntek. a még megmaradt oromzatokon felfedezhetjük a többnél egységes fűrészelt díszítést, a hívők kereszt ábrázolását. A népi lakóházak utcára két vagy háromablakosak. A klasszikus elrendezés szerint a középen nyíló egykori pitvarból nyílt a szoba és kamra, mára azonban nemcsak külsőre, de belülről is megváltoztak az épületek. Többnél a tornácot beépítették, vagy átalakították. Színviláguk is változott, egykor fehérre meszelt falak és sötét lábazat volt a jellemző, a kerítés pedig zárt deszkakerítés volt. A népi építészetet és hagyományokat, helytörténetet bemutató faluház szépen felújított külsejével, rendezett környezetével és értékes néprajzi gyűjteményével méltó emléket állít a régmúltnak. 1. kép: Faluház 2. kép: Faluház 2. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 68. oldal / összesen: 259

69 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 69. oldal / összesen: 259

70 Humán közszolgáltatások Oktatás - nevelés Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A településen községi bölcsőde működik, amely a 5051 Zagyvarékas, Szabadság tér 10. szám alatt található. Az intézmény 26 kiskorú fogadására bír működési engedéllyel. Zagyvarékason 1961-ben nyílt meg az állandó bölcsőde. A közelmúltban felújított bölcsőde homlokzati díszítése, kapubejárata egyedi, sajátos kialakítású. 10. táblázat: A bölcsőde főbb adatai OM azonosító: PIR szám: Alapító / fenntartó adatok: Zagyvarékas Község Önkormányzata (5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56) A bölcsőde ellátási területe alapvetően Zagyvarékas Község. A bölcsőde intézmény átlagosan 7 fő munkavállalóval végzi tevékenységét. 3. kép: Bölcsőde Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A település demográfiai tendenciái miatt az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma viszonylag alacsony. 16. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma (fő) Forrás: TEIR 70. oldal / összesen: 259

71 A településen továbbá óvodai ellátás is biztosított. Óvodába az a kisgyermek járhat, aki már betöltötte, vagy a felvételtől számított fél éven belül betölti a harmadik életévét. Utóbbi csoportba tartozó gyermekeket csak abban az esetben tudja az intézmény felvenni, ha az összes három éves és annál idősebb gyermek felvételi kérelmét teljesítetni tudja. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. (2) bekezdésének rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozásokon vesz részt. 11. táblázat: Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda főbb adatai OM azonosító: PIR szám: Adószám: Alapító / fenntartó adatok: Zagyvarékas Község Önkormányzata (5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56) Az intézménybe felvehető gyermekek maximális létszáma 100 fő. Az óvoda feladatellátási helye 5051 Zagyvarékas, Gyimesi u. 4. (173. hrsz) alatt található. 4. kép: Óvoda épülete Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 17. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) Forrás: TEIR 71. oldal / összesen: 259

72 Zagyvarékasi Damjanich János Általános Iskola a település fontos intézménye, amely nappali rendszerű nevelés és oktatási feladatokat lát el (általános iskola 1-8.évfolyam). 12. táblázat: Damjanich János Általános Iskola főbb adatai OM azonosító: Adószám: Weblap URL: Alapító adatok: Emberi Erőforrások Minisztériuma (1054 Budapest, Akadémia utca 3.) Fenntartó Szolnoki Tankerületi Központ (5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.) Feladatellátási hely Iskola maximális létszáma 5051 Zagyvarékas, Alkotmány utca 20. (hrsz: '462/4') 297 fő Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Az iskola pedagógiai programjának fő célkitűzése az alábbi: A továbbtanulásra és az élethosszig tartó tanulásra valófelkészítés Célok Korszerű ismeretek átadása, melyek életkoruknak megfelelőek és bővíthetőek. A tanulási képességek kialakítása és fejlesztése-figyelembe véve az egyén és az egyes szaktárgyak jellemzőit. Az önálló ismeretszerzés színtereinek és eredményes módszereinek megismertetése, a tanulás megszerettetése. Olyan szemlélet kialakítása, amely a tanulást és a tudást az értékkel azonosítja. Alkotóvá nevelés, az önművelődés igényének és szokásának a kialakítása. Sikerkritérium Életkoruknak és képességeiknek megfelelő eredmények, önálló ismeretszerzés tankönyvek, megfelelő irodalom és egyéb információhordozók segítségével. Megfelelés a középiskolai beiskolázási követelményeknek. Pozitív középiskolai visszajelzések. Mérhetőség A tanulók osztályzatai, teljesítményei különböző tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken. A középiskolai beiskolázás mutatói. Olvasottság, tájékozottság a világ dolgaiban. Alkalmazható tudás. 18. ábra: Általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma (fő) Forrás: TEIR Az iskolában a tanulólétszám a 2017/2018 tanévben 197 fő. 72. oldal / összesen: 259

73 Projektgazda Szolnoki Tankerületi Központ Szolnoki Tankerületi Központ Projekt címe (azonosítószáma) A Zagyvarékasi Damjanich János Általános Iskola tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése Testvériskolai kapcsolatok létesítése a Zagyvarékasi Damjanich János Általános Iskolában Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció 13. táblázat: Damjanich János Általános Iskolát érintő főbb fejlesztések Megítélt Konstrukció támogatás EFOP Az állami fenntartású köznevelési intézmények tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése EFOP Együtt, testvérként - iskolaközi szemléletformáló program HUF HUF Projekt rövid leírása A projekt konkrét céljai: 1. Tornatermi öltözők és vizesblokkok felújítása, korszerűsítése 2. Tantermek és folyosó ( B jelű épület) padozat cseréje, szigetelés 3. Főépület ( A jelű épület) vizesblokkok felújítása, korszerűsítése 4. Pince lejáró feltárása, vizesedés megszüntetése, szellőztetésének megoldása. A projektünk fő célja a felzárkóztatás, a különböző társadalmi hátterű tanulók közti kapcsolat létrehozásának elősegítése, a társadalmi szerepvállalás fontosságának megismerése és megismertetése különböző iskolaközi találkozók és programok segítségével. Projektünk jó lehetőséget teremt a szemléletformálásra, a társadalmi felelősségvállalás kialakítására, a választott témakörök feldolgozás kapcsán pl. az egészséges életmód megismertetésére és elsajátítására. A közös programokon való részvétel, az egymástól tanulás értékének a megismerése mind-mind hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez és irányt mutathat nekik a felnőtté válás rögös útján. 73. oldal / összesen: 259

74 14. táblázat: Közoktatás nevelés integráltsága tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító intézmény neve tanulólétszám az intézményben (2017/2018 tanév) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda 107 fő 31 fő 4 fő 107 fő 31 4 fő Zagyvarékasi Damjanich János Általános Iskola 197 fő 66 fő 14 fő fő 14 fő Forrás: intézményi és önkormányzati adatszolgáltatás 74. oldal / összesen: 259

75 Egészségügy és szociális közszolgáltatások Egészségügyi közszolgáltatások Zagyvarékason kettő háziorvosi, egy fogorvosi rendelő működik, továbbá egy védőnő látja el Zagyvarékas védőnői szolgálatát. 19. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) Forrás: TEIR 5. kép: Egészségügyi központ Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Szociális közszolgáltatások A településen bentlakásos idősek otthona nincs, azonban jelentős a társadalmi igény (2018. februárjában lakossági igénybejelentés történt, 180 helyi szépkorú lakos aláírásával e táméban. Az Önkormányzat keresi a lehetőségét e társadalmi igény kielégítésére, és egy ilyen típusú szociális ellátó intézmény alapítására). 75. oldal / összesen: 259

76 Közösség, művelődés, kultúra Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A település kulturális életének központja a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár, amelyet Zagyvarékas Község Önkormányzata tart fenn. Az intézmény 2 fő foglalkozatottal látja el feladatait. A település jelentős közösségi rendezvényeinek (Rékas Fesztivál, adventi napok, nemzeti ünnepek) fő szervezője Esélyegyenlőség biztosítása Zagyvarékas Község a 26/2015. (III.11.) Képviselő-testületi határozatával fogadta el a település 10 éves ( ) stratégia tervét, amely a falu község- és közösségépítő stratégiája. A meghatározott cél szerint Zagyvarékast olyan minőségű élettéré szükséges alakítani, mely nemcsak a most itt élők, de a jövő generációi számára is vonzó és kedvező feltételeket kínál, és mintául szolgál a térség más települései számára is. A dokumentum az alábbi javaslatokat rögzíti: a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyeinek javítása A fenti javaslatokat célcsoportonként az alábbiak szerint bontja: Roma célcsoport esetében Szakképzettség nélküli munkanélküliek foglalkoztathatóságának növelése Helyi foglalkoztatási eszközök feltérképezése és alkalmazáza Segíts magadon A mélyszegémységben élők és a munkanélküliek számára aktív részvételen alapuló segítség Tudás és munka Alacsony iskola végzettség akadálya a munkalehetőséghez jutásnak Munkanélküliek Fórumának megalapítása Nem minden esetben jut el az információ a munkanélküliekhez. A tartósan munkanélküli segélyen élők önbecsülése csökken. Gyerekek célcsoport esetében A HH/HHH gyernmekelle és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése, valamint szabadidős programok szervezése. Prevenciós tevékenységek a problémák megelőzése érdekében, szociális készségeik fejlesztése, társadalmi beilleszkedés esélyeinek növelése Kirándulások, sport és fiatalok klubjának kialakítása Nők célcsoport esetében A foglalkoztathatóság növelése a nők körében Fiatal nők elhelyezkedésének elősegítése Anya-szerepre való felkészítés Jelzőrendszerek kiépítése, a veszélyeztetett nők számának csökkentése (a családon belüli erőszak visszaszorítása) Családi kedvezmények biztosítása a helyi kulturális és egyéb közösségi eseményeken 76. oldal / összesen: 259

77 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 77. oldal / összesen: 259

78 A település gazdasági súlya, szerepköre Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A településen meglévő humán-erőforrás jellemzője, hogy képzettsége, szakismerete alapján meglehetősen tagolt, sokszínű. Zagyvarékas rendelkezik jól használható mezőgazdasági területekkel, amelyek részben magánkézben, részben önkormányzati tulajdonban vannak. Mindezek mellett, a település szabad vállalkozási zónába tartozik, mely az ide telepedő, vagy helyben létrehozott vállalkozásoknak komoly versenypiaci előnyöket biztosíthat. A termőföld (mind a lakóövezetben, a házakhoz kapcsolódva, mind a külterületen) illetve a mezőgazdasági termelés egyéb feltételei (gazdasági építmények, munkagépek, stb.) olyan adottságok, melyet természetszerűleg ki lehet és ki is kell használni a jövőben is. A kiadáscsökkentés és a részmunkaidős termelés még sokáig fenn fogja tartani a családok önellátására irányuló ház körüli kistermelést. A település a szolnoki agglomerációs körzethez tartozik. Lakosainak munkalehetőséget a két nagyobb város (Szolnok és Jászberény), valamint a helyben működő vállalatok, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, kiskereskedelmi egységek nyújtanak. A község alapvetően foglalkoztatási gondokkal küzd. A nagyobb munkaerőt felvevő üzemek a baromfifeldolgozó, a tsz és az önkormányzati intézmények. Jelenleg a munkaképes lakosság döntő többsége Szolnokra jár át dolgozni naponta ingázva. 20. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2011-től Forrás: TEIR A településen nagyfoglalkoztató sajnos nem található. Jelentős emiatt a településről munkájuk miatt ingázók aránya. A településen az egy lakosra jegyezett tőke aránya sajnálatosan alacsony, a évben 71,4.-eFt volt, ami szignifikánsan elmarad mind az országos, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlagtól (a megyei átlag évben 346,4.-eFt volt). Bár a település szabad vállalkozási zónának minősül, igen alacsony a településen bejegyzett vállalkozások tőkésítettsége. Az egy főre jutó jegyzett tőke mutató tekintetében releváns tartalmak az alábbiak: vállalkozások: a társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások, vagyis mind a kettős, mind az egyszeres könyvitelt vezető gazdasági társaságok saját tőke: a vállalkozó vagyonának saját forrása, melyet a vállalkozás alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen rendelkezésre. A saját tőke részét képezi a vállalkozó működése során elért, adózott osztalék-részesedésfizetett csökkentett eredménye is (mérleg szerinti eredmény) [jegyzett tőke, jegyzett, de be nem fizetett tőke; tőketartalék; eredménytartalék; értékesítési tartalék; tárgyévi mérleg szerinti eredménye] Számítása: a település vállalkozásainak saját tőkéjének értéke / év végi népesség*1000 Másik fontos mutató a helyi gazdaság megítéléséhez a bruttó hozzáadott érték: a társasági adóbevallást nyújtó ágazatok által létrehozott kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelő felhasználás) különbsége. A bruttó 78. oldal / összesen: 259

79 hozzáadott érték kiszámításakor a kibocsátást alapáron, a folyó termelő felhasználást piaci beszerzési áron értékeljük. 21. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Forrás: TEIR Hasonlóan alacsony értéket mutat az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték mutatója is, amely a évben 219,4.-eFt volt, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlagos érték 1.037,5.-eFt volt. 15. táblázat: Vállalkozások létszámadatok szerinti osztályozása Kategória fős működő társas vállalkozások száma (db) fős működő társas vállalkozások száma (db) fős működő társas vállalkozások száma (db) x fős működő társas vállalkozások száma (db) 0 0 Forrás: TEIR Az önkormányzat adóbevétele szerény, jelentős adóbevétel az iparűzési adónemből sem jelentkezik. A jelentősebb iparűzési adót megfizető vállalkozások listájából is kitűnik, hogy a mezőgazdasági szektorban tevékenykedő vállalkozások (azon belül is a szövetkezeti formában működő társulások) gazdálkodása jelentős. A településen a szekunder és a tercier szektor jelentősen alulreprezentált. 16. táblázat: Legmagasabb iparűzési adót fizető vállalkozások (iparűzési adó nagyságának sorrendjében) (2016. évi adatok alapján) Vállalat megnevezése Adószám / Cégjegyzékszám Tevékenységének jellege 1. RAIL SAFE IP.KER.ÉS SZOLG.KFT Egyéb speciális szaképítés m.n.s. 2. CIPÓ-HÁZ SÜTŐIPARI KFT Kenyér 3. MAGYAR TELEKOM NYRT Vezetákes távközlés 4. BÉKE MG. SZÖVETKEZET Gabonaféle termesztése 5. KÉZÉR FARM KFT Gabonaféle termesztése 6. TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT Vezetéknélküli távközlés 7. E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI Z Villamosenergia elosztás Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 79. oldal / összesen: 259

80 A településen bejegyzett vállalkozások szektorális megoszlása a szolgáltatási szektor aránytalan túlsúlyát mutatja. A primer (mezőgazdaság) és a szekunder (ipari) szektor alulreprezentáltsága egyértelműen a munkaerőpiac szerény munkerőigényét jelzi, hiszen az első szektorban tevékenykedő cégeknek a legnagyobb az élő munkaerő-igénye. 22. ábra: Zagyvarékas gazdaságának szektorális megoszlása Zagyvarékas gazdaságának szektorális megoszlása 6,83% 10,73% 82,44% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágak ("A" gazdasági ág) Működő vállalkozások száma az ipar építőiparban ("B" "F" gazdasági ág) Működő vállalkozások száma a szolgáltatásokban ("G" "S" nemzetgazdasági ágak) Forrás: KSH (saját szerkesztés) Mezőgazdaság A mezőgazdasági szektor és az alapvető élelmiszerfeldolgozó ipar jelenléte szerény, a évben a regisztrált őstermelők száma 71 volt. 23. ábra: Regisztrált őstermelők száma (fő) Forrás: TEIR Zagyvarékason jellemzően a beépítésre nem szánt területek a külterületi egybefüggő mezőgazdasági területek, melyet állattartó majorok, erdősávok szabdalnak és tesznek egyedivé. Zagyvarékason több külterületi állattartó telep is található, mely folytatva az egykori hagyományt a megtermelt mezőgazdasági haszonnövényekre alapozva állattartással foglalkozik. A külterületi területen található Zagyvarékas egybefüggő nagyobb gazdasági területe, a volt Baromfifeldolgozó, mely jelenleg nem működik. Egykor vasúti iparvágánnyal rendelkező terület a belterülethez közel, különálló telepként vár a hasznosításra. A külterületen a központi belterület és a vasúti újtelep között több mezőgazdasági 80. oldal / összesen: 259

81 telephely is található, melyek között régebbi állattartó és takarmánytároló épületeket és újabb épületeket is találunk. 6. kép: Baromfifeldolgozó épülete Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Ipar A településen az ipari szektor nagymértékben alulreprezentált. Zagyvarékas egyértelműen Szolnok MJV agglomerációjába tartozó település, a megyeszékhely fizikai közelsége egyértelmű gátja az ipari szektor megerősödésének a településen Szolgáltatási szektor Bár arányaiban a legtöbb bejegyzett vállalkozás a szolgáltatási szektorban tevékenykedik, Szolnok MJV közelsége a szolgáltatási szektor megerősödésének is gátja. Alapvetően a kisebb lélekszámú települési lakosság nem teremt megfelelő népességet a szolgáltatások iránt, illetve a megyeszékhely erős (gyakorlatilag a teljes megyét kiszolgáló) szolgáltatásai könnyen elérhető távolságban vannak. 24. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma (db) Forrás: TEIR A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Az elmúlt egy évtizedben nagyobb összegű befektetés nem érkezett a városba, mindössze néhány jelentős összegű európai uniós támogatású projekt valósult meg a városban. Az agrárgazdaságba 81. oldal / összesen: 259

82 történt nagyobb összegű forrásbevonás az európai uniós támogatásokon keresztül. A Széchenyi Terv keretében az alábbi nem agrár támogatás jellegű jelentősebb projektek valósultak meg a as programozási ciklusban A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Elérhetőség Zagyvarékas község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhely észak-nyugati szomszédságában, Szolnoktól mintegy 16 km-re található. A település közúti hálózati kapcsolatát a 32. számú Hatvan Szolnok másodrendű főút dél-kelet észak-nyugat irányban, a jelű Zagyvarékas bekötőút és a jelű Zagyvarékas állomáshoz vezető út képezi. Az összekötő út és a vasútállomáshoz vezető út a 32. sz. másodrendű főúthoz csatlakozik, amely Zagyvarékas országos közúthálózatba való csatlakozását biztosítja. Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig: 20,3 perc Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben autópálya csomópontig: 54,3 perc Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben járásközpontig: 20,3 perc) Munkaerő képzettsége A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. A megye és így Zagyvarékas Község lakosainak iskolázottsági, képzettségi viszonyainak az országosnál lényegesen kedvezőtlenebb alakulásában lényegi összefüggés mutatható ki a változás és a munkamegosztás hierarchikus szerkezetének változása (a vezető állású- és értelmiségi foglalkozási státuszok kínálatának beszűkülése) és a vándorlási intenzitása között, ami azt sejteti, hogy a megfelelő munkamegosztási státuszok hiányában más képzettségi rétegeknél tömegesebbé vált a felsőfokú végzettségűek, az értelmiségiek elvándorlása, továbbá be- ill. visszaköltözésének elmaradása K + F + I Zagyvarékas Községben nincs kutatóintézet, a vállalkozások K+F+I tevékenysége szerény, a megyei, regionális átlagok alatt költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre, melyet a kis- és középvállalkozói méretek és az ágazati sajátosságok magyaráznák. Az informatika-szolgáltatások, a lakossági aktivitás szintje (internet-ellátottság) alacsony, az információs társadalom kiépítésének irányába elsősorban a közintézmények, az oktatás területén történt beruházások mutatnak Üzleti infrastruktúra A településen ipari park nincs. Jellemzőek a beépítésre nem szánt területeken beékelődő majorok és gazdasági területek oldal / összesen: 259

83 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A településen a használt lakások négyzetméterára nagy szórást mutat, a régebben épült és nagyobb felújításon át nem ment családi házak ezer Ft / m 2 áron, míg egyes újabb építésűek akár a ezer Ft / m 2 áron is cserélnek gazdát. Félkomfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. A komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. Alacsony komfort fokozatú lakások és lakott üdülők aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) a évi népszámláláskor 17,5% volt. 25. ábra: Épített lakások az éves lakásállomány százalékában (%) A településen hasonlóan az országos tendenciákhoz jelentősen visszaesett az épített lakások aránya az elmúlt időszakban. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 100%-os, hasonlóan a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányával. 83. oldal / összesen: 259

84 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 84. oldal / összesen: 259

85 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Az önkormányzat - törvény keretei között - a tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. A helyi önkormányzat mindenkori költségvetésének tervezésére vonatkozó törvényi szabályozás jelentősen megváltozott, normatív szabályozás helyébe a feladatfinanszírozás került évtől új államháztartási törvény lépett életbe, az államháztartás működési rendjét meghatározó kormányrendelet is új szabályokra épül. Az egyik legfontosabb változás, ami az önkormányzatok életét befolyásolta, hogy a jelentős feladatátrendezés és forráskivonás mellett a helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés. A települési önkormányzatok konszolidálására több ütemben került sor. Az állami konszolidációt követően hozott törvényi módosítások alapján a helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (ilyen gazdálkodó szervezet a gazdasági társasági formák közül például a korlátolt felelősségű társaság vagy a részvénytársaság). A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti január 1-jétől számos korlátozás érinti a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit (többek között ilyen ügylet a hitelfelvétel, értékpapír kibocsátása). Ezeket a szabályokat a Stabilitási törvény tartalmazza. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet szűk körű kivétellel érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, ami egyben azt is jelenti, hogy a működési költségvetésében tervezett hiány külső forrásból (hitellel) nem, csupán belső forrással (például előző években képződött maradványból) finanszírozható tól pedig az új törvényi rendelkezések alapján egyáltalán nem tervezhető működési hiány. Az önkormányzat feladat és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, évi CLXXXIX. törvény, valamint a járások kialakításáról és egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megváltozott. A közigazgatás átalakítási folyamata a megyei kormányhivatalok megalakulásával kezdődött és január 1-től a járási kormányhivatalok működése is megkezdődött. Ennek következtében az önkormányzat intézményfenntartási és hatósági feladatköre jelentősen visszaszorult. A polgármesteri hivatalok tevékenységének a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell eltolódnia. A jogszabályi változás a polgármesteri hivatalok, és az önkormányzatok által felügyelt intézmények szervezeti működésében is változásokat hozott január 1-től az állam nevében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal átvette az alap- és középfokú oktatási intézmények szakmai felügyeletét. Az új feladat-ellátási rendszer életbe lépése miatt megtörtént a forrásszabályozás átalakítása a normatív szabályozás helyébe a feladatalapú finanszírozás került bevezetésre. Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését, egyben más, az állam által ide delegált hatósági feladatokat is végez (gépjárművek adóztatása, adók módjára behajtandó köztartozások beszedése). Zagyvarékas Község Önkormányzata feladatellátását a saját bevételek (ennek legjelentősebb része a helyi adókból befolyó bevételek), az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók biztosítják. A évre megfogalmazott költségvetési alapelvek a következők: 1. Takarékos, átlátható és biztonságos működtetés. 2. A kötelezően ellátandó feladatok biztosítása. 3. A szociálisan rászorultak támogatása. 85. oldal / összesen: 259

86 4. Beruházások megvalósítása, a forrás biztosítása. 5. Tudatos település-üzemeltetés és fejlesztés. 6. Pályázatok figyelése, kapcsolódás az aktuális pályázatokhoz, a pályázatok önrészének megteremtése. A rendelet hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzat alatt működő védőnői szolgálatra, a Polgármesteri Hivatalra, valamint a költségvetési szervekre: Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtárra, Zagyvarékas Községi Bölcsődére, valamint a Zagyvarékasi Égszínkék Óvodára terjed ki. 17. táblázat: Önkormányzat évi költségvetésének előirányzatai Forintban évi Költségvetési Finanszírozási Összesen Bevétel Kiadás Hiány (-) / Többlet (+) Ebből: - működési felhalmozási Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A évi költségvetési bevételek tervezett előirányzata Ft, melyet a finanszírozási műveletekből származó bevétel Ft-tal egészít ki ( Ft költségvetési maradvány és Ft kincstárjegyek beváltása). A költségvetés kiadási és bevételi oldala egyezőségének biztosítása érdekében tervezésre került Ft rendkívüli önkormányzati támogatás a hiány finanszírozására, így ebben az évben összesen Ft forrás fog rendelkezésre állni, mely 73,84 %-kal ( Ft-tal) magasabb az előző évi eredeti előirányzattól. 7. kép: Községháza épülete Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Ehhez a növekedéshez nagy mértékben hozzájárul a két adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok támogatása címén kapott támogatási előleg előző két évi maradványának tervezett felhasználása, valamint a TOP-os projektek támogatási előlegei, mely összegeket már tavalyi évben megkaptunk, de csak idén kerülnek felhasználásra. A 2018-ban feladatfinanszírozás keretében az általános működéshez és ágazati feladatokhoz kapcsolódó támogatásokból származó bevétel csak a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható. A megjelenő pályázati lehetőségeket folyamatosan vizsgáljuk, mert rendkívül fontos az önkormányzat költségvetésének külső forrásokkal való bővítése. 86. oldal / összesen: 259

87 Az önkormányzat a kötelező feladatai körében színvonalas közszolgáltatásokat kíván nyújtani. A feladatellátás tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Gazdasági Program Zagyvarékas Község Önkormányzat képviselő testülete is rendelkezik Gazdasági Programmal, melyet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Törvény) a alapján készített el: (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A Gazdasági program főbb elemei az alábbiak: 1. Belterületi úthálózat építése és meglévő utak felületkezelése 2. Foglalkoztatás növelése 3. Csapadék és belvízelvezetés 4. Az önkormányzati épületek energetikai felújítása (Művelődési Ház, Polgármesteri Hivatal, Iskola, Óvoda, Bölcsőde, Szociális Iroda) 5. Energiaültetvény telepítése az alacsony termőképességű önkormányzati területeken (feldolgozáshoz szükséges gépek beszerzése) 6. Híd felújítás 7. Artézi kút fúrása és tanuszoda létesítése 8. Kerékpárút a falu és a vasúti újtelep között, valamint a falu és Szolnok város között 9. Lakossági szelektív hulladékgyűjtés 10. Új fedett piactér kialakítása 11. Iskolakonyha építése 12. Közösségi tér kialakítása 13. Római Katolikus templom felújítása. Plébánia Hivatal felújítása 14. Gát építése, a Kisszögi sportpálya árvíz elleni védelmének kialakítása 15. Település fejlesztési terv kidolgozása 16. Temető kerítés építés, ravatalozó felújítása 17. A Kisszög turisztikai célú fejlesztése 18. Szociális bérlakások kialakítása (ház és telek vásárlása) 19. Szociális és egészségügyi intézmény felújítása, feltételeinek javítása. 20. Közintézmények akadálymentesítése pl.: iskola, polgármesteri hivatal 87. oldal / összesen: 259

88 21. Bentlakásos idősek otthona 22. Ívó vízhálózat rekonstrukciója 23. Autóbusz megállók építése 24. Községháza építése Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A Polgármesteri Hivatal egységes szakapparátusként működik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a munkamegosztás rendjében munkaszervezési szempontból meghatározott rendező elvek szerint ne különüljön el az önkormányzati gazdálkodás, az államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyintézés, a titkársági feladatok ellátása január 01-én 10 fő köztisztviselő, +1 fő fizikai alkalmazott. Ebből: az igazgatási szervezeti egységnél 1 fő jegyző, aki vezeti a hivatalt, 3 fő igazgatási ügyintéző, 1 fő adóügyi és igazgatási ügyintéző, a gazdasági szervezeti egységnél: 1 fő gazdasági vezető, 1 fő gazdálkodási ügyintéző, 1 fő pénzügyi ügyintéző, 1 fő pénzügyi-igazgatási ügyintéző, fizikai alkalmazott: 1 fő takarító-hivatalsegéd Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az Mötv. 84. (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét elemezve több szereplő munkáját kell kiemelni. A legfontosabb szerepet Zagyvarékas Község Önkormányzata játssza, amely esetében három szervezet (Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal szervezeti egységei) említhető meg. Képviselő-testület A stratégiai döntéshozatal a Képviselőtestület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. Bizottságok A Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselőtestületének munkáját az alábbi bizottságok segítik: Pénzügyi Bizottság Szociális Bizottság 88. oldal / összesen: 259

89 Projektgazda Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Projekt címe (azonosítószáma) Zagyvarékas Községi Bölcsőde felújítása és bővítése (TOP JN ) Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda felújítása és bővítése (TOP JN ) Szociális konyha építése Zagyvarékason (TOP JN ) Fenntartható közlekedés fejlesztése Zagyvarékason (TOP JN ) Zagyva Ökopark létrehozása (TOP JN1 - Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció 18. táblázat: Az önkormányzat főbb projektjei Megítélt támogatás Támogatási % A projekt rövid leírása Ft 100 % Ft 100 % Ft 100 % 135,04 millió forint 100% HUF 100 % A projekt keretében a jelenlegi férőhelyhiány megszüntetésére a község bölcsődéjének (5051 Zagyvarékas, Szabadság tér 10. hrsz: 7) felújítására és bővítésére kerül sor. A jelenleg 2 csoportos 26 kisgyermek fogadására alkalmas bölcsőde épülete északi irányban még egy csoportszobával bővül. A bölcsőde épületének bővítése 12 újabb bölcsődés gyermek elhelyezését és szakszerű gondozását teszi lehetővé. A projekt keretében a jelenlegi község óvodájának (5051 Zagyvarékas, Gyimesi utca 4. hrsz:173) felújítására és bővítésére kerül sor. A projekt keretében a mindössze 4 csoportos 100 férőhelyes Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda kapacitásterheltsége mérséklődik azáltal, hogy egy új foglalkoztatói egység jön létre. Az új csoportszoba és kapcsolódó helyiségek megépítése még 20 óvodáskorú kisgyermek zavartalan ellátását teszi lehetővé. A projekt keretében a jelenleg még üzemelő, de rendkívül rossz műszaki állapotban lévő szociális konyha átköltöztetése szükséges. Az új konyha épülete Zagyvarékason a Damjanich János Általános Iskola udvarán (5051 Zagyvarékas, Alkotmány út 20. hrsz.:462/4.) kerül kialakításra a tornaterem és a C épület között, valamint a konyhához szervesen tartozó, annak működését támogató rakodóhely is létesül. A szociális konyha 440 adagos lesz, mely nagyrészt a település szociálisan rászorult személyek, illetve helyi óvodás és iskolás gyermekek étkeztetését oldja meg. Zagyvarékason jelenleg nincs kiépített kerékpárút-hálózat, a fejlesztés eredményeként azonban 1700 m kerékpárút létesül. A projekt megvalósítása biztosítja a biztonságos közlekedési feltételeket valamennyi közlekedő számára, a gyalogátkelőhelyek kialakításával és a kerékpárosok átvezetésével. A Zagyva Ökopark a természeti értékek turisztikai potenciálját hívatott hasznosítani. A desztináció három települést kíván egységes tematika alá vonni. A térségi együttműködés keretében kialakításra került a turisztikai vonzerők hálózatosodása és egy ökoturisztikai túraútvonal, mely illeszkedik a környék nyújtotta természeti adottságokba, kihasználja a Zagyva folyó közelségét. A kiinduló pont a Zagyvarékas központjában található Tájház, ahová szaletlit és kerékpártárolót szeretnénk létesíteni.ezt követi az állatsimogató, melyhez szintén kerékpártárolók, valamint dokkolók kerülnek telepítésre, így az Ökopark területe kerékpárosan is bejárható. Az állatsimogató mellé látogatóközpontot, modern, érintőképernyős interaktív táblát is kihelyezünk. A túraútvonal a Kisszögben folytatódik, ahol az érdeklődőket pihenőhely, táborhely, többfunkciós bemutatótér várja. 89. oldal / összesen: 259

90 Projektgazda Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas Község Önkormányzata Projekt címe (azonosítószáma) Zagyvarékasi községháza energetikai fejlesztése TOP JN EFOP JN ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA (KÖFOP VEKOP Csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez) Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Megítélt támogatás Támogatási % A projekt rövid leírása HUF 100 % Az ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklete szerint Zagyvarékas Község Önkormányzata január 1-től köteles csatlakozni az önkormányzati ASP rendszerhez. Az önkormányzat jogszabályi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése és egyéb feladatok költségei fedezetének biztosítása a projekt célja. Forrás: / önkormányzati adatszolgáltatás 90. oldal / összesen: 259

91 Az önkormányzat intézményrendszere Zagyvarékas Község Önkormányzata az alábbi intézmények fenntartásáról gondoskodik: Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda Zagyvarékas Községi Bölcsőde Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár Zagyvarékasi Polgármesteri Hivatal 19. táblázat: Önkormányzat által fenntartott intézmények főbb adatai Intézmény neve Kiadásai évben Tervezett munkavállalói (tervezet) létszám (2018.) Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda Zagyvarékas Községi Bölcsőde Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár Zagyvarékasi Polgármesteri Hivatal Forrás: 1/2018. (II.20.) önkormányzati rendelet és mellékletei Gazdaságfejlesztési tevékenység A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül Zagyvarékas Község Önkormányzata kiemelkedően fontos feladatnak tekinti a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátását. A falu gazdasági szerkezetének átalakulása után a város vezetése határozott lépeseket tett a helyi gazdaság élénkítésére. A szerkezetváltást, az üzletfejlesztést, a vállalkozóvá válást, a vállalkozás élénkítését és a munkaerő fejlesztést segítő szervezetekkel - kiemelten a Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltséggel - szoros kapcsolatot tart fenn. A helyi adópolitika célkitűzései a stabilitás és az igazságosság elve alapján kerültek kialakításra. A helyi adók esetében az Önkormányzat képviselő testülete az adóztatást a továbbiakban is úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. A helyi adókról szóló évi C. törvény alapján a helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtése. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A törvényi szabályozás értelmében az önkormányzat rendeletével a) vagyoni típusú adók, b) kommunális jellegű adók, továbbá c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. Zagyvarékas Község Önkormányzata gazdaságfejlesztési tevékenysége tekintetében a bevezethető adók közül az iparűzési adó meghatározó, bár mértéke a helyi gazdaság szerény volumene miatt alacsony. Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (V.20.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról az alábbiak szerint rendelkezik: Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési adó) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó évi mértéke az adóalap 1,7%-a 2. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó mértéke naptári naponként Ft. 91. oldal / összesen: 259

92 Az Önkormányzat közhatalmi bevételei az előző évek tényadataira alapozva az éves költségvetési tervezetben tervezte meg az Önkormányzat, melynek részleteit az alábbi táblázat tartalmazza. Alapvetően észrevételezhető, hogy viszonyleg szerény adóbevételi lehetőséget jelent az ipar űzési adó, amely a helyi gazdaság szerény teljesítményét támasztja alá. A településen érdemi turisztikai bevétellel nem kalkulálhatunk, ebből következően idegenforgalmi adóbevétellel nem kalkulál a költségvetés tervezet. 20. táblázat: Közhatalmi bevételek tervezete évre 4. Közhatalmi bevételek ( ) Építményadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Gépjárműadó Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók Egyéb közhatalmi bevételek Forrás: 1/2018. (II.20.) önkormányzati rendelet és mellékletei Foglalkoztatáspolitika Zagyvarékas Község Önkormányzata évek óta folyamatosan pályázik a Startmunka programok keretében közmunkások foglalkoztatására, ill. a munkaügyi központnál regisztráltak képzésére. A közmunkaprogramok jelentős munkanélküli létszámot kötnek le, lebonyolításukat a Munkaügyi Központtal együttműködve végzi. Zagyvarékas Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen 21. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma év év év év hó Közfoglalkoztatási mutató 3,76% 6,13% 6,17% 7,23% 5,24% Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma zárónapon Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Regisztrált álláskeresők száma zárónapon Nyilvántartott álláskeresők relatív 13,11% 9,19% 10,39% 10,92% 10,79% mutatója Közfoglalkoztatási ráta 21,07% 37,64% 36,90% 39,82% 32,68% Munkavállalási korú (15-64 éves) népesség száma Forrás: oldal / összesen: 259

93 Lakás- és helyiséggazdálkodás Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Az önkormányzati tulajdonú lakások és egyéb helyiségek bérletéről, és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet alapján Zagyvarékas Község Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanok esetében a bérlő kiválasztása történhet: szociális körülmények alapján, nem szociális helyzet alapján (bérlakás), bérlő-kiválasztási jog gyakorlása révén, önkormányzati feladatok megoldása érdekében, (szolgálati lakás) lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása során. A bérbeadó Önkormányzat köteles a megüresedett bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell 15 napra kifüggeszteni. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a pályázati jogosultság feltételeit, a bérbeadásra meghirdetett bérlakás címét, szoba számát, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit, a bérleti jogviszony időtartamát, a lakbér összegét, a pályázat benyújtásának módját és határidejét, a meghirdetett lakás megtekinthetőségének időpontját, a pályázattal kapcsolatos információadás lehetőségét, telefonszám, hely megjelölésével, a pályázatok elbírálásának időpontját és az eredményhirdetés módját. A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakáskörülményeire vonatkozóan a Polgármesteri Hivatal átfogó környezettanulmányt készít. Az önkormányzati lakások jelenlegi állapotáról általánosságban az alábbiak állapíthatók meg: Minden ingatlan teljes külső és belső felújításra szorul, többek között a vízhálózatok javítása, belső burkolatok, vizesblokk felújítása. A lakások lakbérének megállapítása az alábbi kategóriák szerint történik: A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) után: a.) összkomfortos lakásnál 450 Ft/ m 2 b.) komfortos lakásnál 325 Ft/m 2 Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: a lakás nedves) a lakbérmérséklés mértéke legfeljebb 20 % lehet. 22. táblázat: Önkormányzati bérlakások listája ssz. Lakás címe alap-terület (m 2 ) lakás minősítése 1 Alkotmány utca 20/1 43 komf. 2 Alkotmány utca 20/2. 43 komf. 3 Alkotmány utca 20/3. 85 összk. 4 Iskola utca komf. 5 Szabadság tér 2. Ebből komf. komf 6 Szabadság tér 3/1/a. 67 komf. 7 Szabadság tér 3/1/b. 56 komf. 8 Szabadság tér 3/1/ac 33 komf. 9 Szabadság tér3/2. 71 komf. 10 Nagyváradi utca komf. 11. Gyimesi u komf Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 93. oldal / összesen: 259

94 23. táblázat: Önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek listája ssz. Lakás címe célja alapterület (m 2 ) 1 Szabadság tér 3. garázs 12 2 Szabadság tér 3/2. garázs 12 3 Alkotmány utca 24. garázs 18 4 Nagyváradi utca 54. üzlet 87 5 Szabadság tér 3. műhely 111,2 ebből: kozmetika 26,62 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 24. táblázat: Szociális bérlakások és azok aktuális státusza Ssz. Utca, házszám Szobák Méret (m száma Aktuális ) Komfortfokozat státusz 1 Alkotmány utca 20/1 1,5 43 komfortos üres 2 Alkotmány utca 20/2 1,5 43 komfortos kiadva 3 Alkotmány utca 20/ összkomfortos kiadva 4 Iskola utca 12. 1,5 56 komfortos kiadva 5 Szabadság tér komfortos üres 6 Szabadság tér 3/1/a 2 67 komfortos üres 7 Szabadság tér 3/1/b 1,5 56 komfortos kiadva 8 Szabadság tér 3/1/c 1 33 komfortos kiadva 9 Szabadság tér 3/ komfortos kiadva 10 Nagyváradi utca komfortos üres 11 Gyimesi utca komfortos kiadva Intézményfenntartás Zagyvarékas Község Önkormányzata az alábbi intézmények fenntartásáról gondoskodik: Zagyvarékasi Égszínkék Óvoda Zagyvarékas Községi Bölcsőde Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár Zagyvarékasi Polgármesteri Hivatal Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén a helyi önkormányzat önálló koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, azonban az Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiák felhasználásának arányának növelésére. Zagyvarékas Község Gazdasági Programja a település energiagazdálkodására vonatkozó elveket és tervezett beavatkozásokat rögzíti. 94. oldal / összesen: 259

95 1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 95. oldal / összesen: 259

96 A évi CLXXXIX. TÖRVÉNY 13. (1) bekezdése a 20 kiemelt helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat között másodikként említi a településüzemeltetési feladatokat. Ezen feladatok közé tartoznak a köztemetők kialakítása és fenntartása; helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Köztemetők kialakítása és fenntartása: A köztemető területének takarítása, karbantartása, a zöldterületek tisztítása az Önkormányzat által ellátandó kötelező feladatok közé tartozik. Közparkok: A parkok, zöldterületek gondozása, fenntartása tavasztól őszig kiemelt feladata az Önkormányzatnak. A virágosításra, parkosításra folyamatosan gondot fordít. A parkok rendszeres karbantartásával párhuzamosan az Önkormányzat tulajdonában lévő külső területeken is elvégzi a szükséges munkákat (fűnyírás, kézi kaszálás, illetve a közterületekre új virágládák és egyéb utca bútorok készítése] Játszóterek: A játszóterek felülvizsgálatát és ellenőrzését szintén a települési önkormányzat végzi. A balesetvédelmi szempontból szükséges karbantartási, javítási feladatok az önkormányzati költségvetésében rögzítve vannak. Hulladékgazdálkodás: A kommunális hulladékok szállítása heti rendszerességgel, keddi és szerdai napokon történik. A lakosság a keletkező hulladékokat 120 l-es hulladékgyűjtő-edényzetben tárolja, a közületek részére 240 l-es edényzetek állnak rendelkezésre. Lomtalanítás évi egy alkalommal történik. A hulladék ideiglenes tárolása és tömörítése az Újszászi úti Átrakóállomás és Válogatócsarnokban történik, majd a végső elhelyezés (ártalmatlanítás) az 50 km-re lévő Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központban történik. A települési kommunális hulladéklerakó a 0103/1; 0/103/2 és 097/2 hrsz.-ú területeken található, melynek tulajdonosa Zagyvarékas Község Önkormányzata. A lerakó rekultivációja megvalósult az utógondozása zajlik. Az utógondozást a Zagyvarékasi Önkormányzatnak kell ellátni, a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló jogszabályban foglaltak szerint. Vízellátás: Zagyvarékas területén az ivóvíz szolgáltatást a Szolnoki Víz- és Csatornamű Koncessziós Zrt. végzi, szerződéses alapon. A szolgáltatott ivóvíz mennyisége éves viszonylatban mintegy 106 ezer m 3, az ellátott lakóingatlanok száma 1445 db, ami 96,21 %-os ellátottságot mutat. A szolgáltatott ivóvíz minősége mind mikrobiológiai szempontból, mind a kémiai paraméterek tekintetében megfelelő. Okos város települési szolgáltatások: Zagyvarékas Községe méretből és az Önkormányzat által biztosított közszolgáltatások és az általa ellátott településüzemeltetési feladatok volumenéből kifolyólag megszorításokkal értelmezhető a településre az okos város települési szolgáltatások szempont. 96. oldal / összesen: 259

97 1.12. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 97. oldal / összesen: 259

98 Természeti adottságok Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Zagyvarékas Község Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén a megyeszékhelyhez közel, annak északi szomszédságában fekszik, a Zagyva jobb partján. Megközelíthető a Szolnok-Jászberény közötti 32. számú főközlekedési útvonalon, és az Újszász-Szolnok vasútvonalon, melyek áthaladnak a település igazgatási területén. A község külterülete északról és nyugatról Újszásszal, észak-északkeletről Szászberekkel, keletről Besenyszöggel határos. Déli irányban a megyeszékhellyel, délnyugatról a Pest megyei Abony városával szomszédos. A község a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás tagja. A település igazgatási területe 31,71 km² (3171,1312 ha): külterülete 2959,7155 ha, zártkertje nincs, belterülete: 211,4157 ha, lakosainak száma 3422 fő. (2016.) Zagyvarékas történeti, területi, gazdasági fejlődését meghatározta a jó termőhelyi adottságok, az állattenyésztési hagyományok, valamint a Zagyva folyón való átkelés lehetősége (Zagyva-híd), és az ipari települések szomszédsága Szolnok és Jászberény elérhető közelsége. A település természeti adottságai Zagyvarékas igazgatási területe a Zagyva folyó völgyében az Alföldi tájegység Duna-Tisza közti hátságának Jászság-Alsó Jászság elnevezésű kistáján helyezkedik el. Domborzata, földrajza, talajai A kistáj 85 és 105 m (Bf.) magasságú ármentes részekkel tagolt, hullámos térszínű, folyóvizek által feltöltött ártéri síkság, az Alföldnek a pannon kortól napjainkig erősen és tartósabban süllyedő fiókmedencéje. A pliocén és pleisztocén időszakban az Északi-középhegységből érkező vízfolyások iszapos, agyagos, homoklisztes üledékekkel töltötték fel. A Zagyva (és mellék vízfolyásai) síkvidéki, középszakasz jellege miatt erősen meanderezett volt, változó vízhozamú, és gyakran kilépett a medréből. Ennek eredményeként finom szemcsés iszap és agyag lett a legfontosabb felhalmozódó anyag a környezetében. A jelenlegi felszínt a kanyargós sekély vízfolyás-medrek, s a hozzájuk csatlakozó mélyfekvésű területek jellemzik. A zömmel löszös üledékeken több talajtípus alakult ki. A legnagyobb kiterjedésűek a kedvező mezőgazdasági adottságú alföldi mészlepedékes- és a réti csernozjomok (fekete-sötétbarna színű szervesanyagban gazdag réti talajok). A mezőgazdaságilag értéktelen réti szolonyec talajok területi részaránya, mennyisége is számottevő a kistáj területén. (gyenge termőképességű sztyepesedő réti szolonyec, és a legelőként hasznosított szoloncsák szolonyec talajok). A folyó védgátjai közötti hullámtér gazdaságilag nem jelentős területű, amelyet jellemzően fiatal, nyers öntéstalaj borít. Éghajlata A község közigazgatási területe mérsékelten meleg-száraz, illetve meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A napsütés évi összege 2000 óra körül van, a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,2 10,3 C, illetve 17,2 C. A fagymentes időszak április 5-től október 22-ig tart, s átlagban nap. Az évi csapadékösszeg mm (vegetációs időszakban 320 körüli mm). Télen átlagosan 35 napig borítja hó a földet, a hó vastagsága átlagban nem haladja meg a 18 centimétert. A leggyakoribb szélirány az, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. Vízrajza A település határának vízhálózatát a Zagyva folyó és változó szélességű ártere, az időszakosan vízzel borított hullámtere határozzák meg. A folyó árvizei tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A Zagyva az évezredek során többször, jelentősen megváltoztatta folyásirányát. Az egykori medrek mélyedései csapadékosabb tavaszokon láthatóvá válnak, mert belvízzel telnek meg. A folyót ma védgátak szabályozzák. A település igazgatási területén több vízfolyás is található, ilyenek a hajdani Zagyva volt medreiben létrejött Kender-ér (Török-ér), Jegyző-ér és a Zagyva-Millér csatorna. A kistájon az artézi kutak száma nagy, mélységük átlaga nem haladja meg a 200 m-t. Vízhozamuk mérsékelt. 98. oldal / összesen: 259

99 Növényzet Zagyvarékas igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai közül a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), a valamint a tölgykőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) a pusztai tölgyesek képviselik. A fentebb felsorolt eredeti potenciális növénytársulások napjainkban csak helyenként és zárványszerűen láthatók (pl.: Zagyva menti ártéren). Jelenleg a tájban fajszegény, ültetvény jellegű származékerdők találhatók. A fátlan társulásokra jellemzők a gyeptársulások, szikes puszták, sziki rétek. Zagyvarékas természeti környezetének flóráját jelenleg a mezőgazdasági kultúr-táj egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg. (szántóföldek, ültetvény jellegű puhafás erdők-erdősávok). Az évszázadokon át végzett emberi tevékenység (a termőföld növelése céljából erdőirtások, folyószabályozások) sajátos élővilágot - ma már védendő növénytársulásokat hozott létre: szikes pusztákat és a szabályozott folyók hullámtereit. Élővilág Az egykor vízjárta terület állatvilága az Eupannonicum, Szolnoki faunajárásához tartozik. Az elmúlt évszázadokban az emberi beavatkozások során jelentősen átalakult a táji környezet, megszűntek az élőhelyek és eltűnt a hajdani áradásokat követő vadvíz-ország. Az élővilág sokfélesége a Zagyva folyó és az árterében, a ligetes erdők, rétek-legelők környezetében figyelhető meg. A folyó hullámterében a fán fészkelő madarak, illetve a vízhez és az erdőhöz kötődő kétéltű, hüllő és emlősfajok fordulnak elő, a mentett oldali gyepeken és más mezőgazdasági területeken, elsősorban a földön fészkelő madárfajok a jellemzőek, de itt is találkozhatunk védett kétéltűekkel, hüllőkkel. Madárvonuláskor megjelenő vendégfajok vadrécék, vadlibák. Gyümölcsösök mentén, erdőkben különböző fajú harkályok, zöldküllők (Pilus vizidis) is előfordulnak. Leggyakrabban látható madarak: széncinke, kékcinke, szürke légykapó, tövisszúró gébics, a tengelic, a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a kisposzáta (Sylvia curruca), és a mezei pacsirta (Alauda arrensis). A ragadozó madarak közül leggyakoribb az egerészölyv (Buteo buteo), a barna rétihéja (Circus aeruginosus). A baglyok közül a kuvik (Athene noctua), a macskabagoly (Strix aluco) és a fülesbagoly (Asio flammeus) fordul elő. Emlősök közül egerek, sün (Erinaceus europacus), róka, nyest, menyét és görény említhető. Különböző fajú denevérekkel (Myotis) az települések környékén és öreg ártéri ligetes erdőkben is találkozhatunk. A folyó partjain, csatornák és mély fekvésű, nedves területeken találkozhatunk kétéltűekkel, békákkal: vörös hasú unka, barna varangy, zöld varangy, levelibéka, kecskebéka, erdei béka. Hüllőkkel (vízisikló, erdei sikló) a vizek mentén, nedves réteken találkozhatunk. A gyíkok közül a fürge gyík fordul elő leggyakrabban. Zagyvarékas igazgatási területének állatvilága alkalmazkodott a növényi környezet változásához. A mezőgazdasági termelés miatt a rágcsálók, madárfélék száma nagy. (pl.: egerek, pockok, veréb, fácán) Ragadozók közül menyét, róka, egerészölyv a leggyakoribb. Vadgazdálkodás szempontjából értékes az őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa) és az apróvadállomány (fácán). Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség Zagyvarékas határára a szétdaraboltság a legjellemzőbb. A tagoltságot természetes, és mesterséges, vonalas táji elemek a Zagyva folyó, az országos közút, a vasútvonal, belvízelvezető csatornák okozzák. Zagyvarékas lakott területe árvízmentes, enyhe kiemelkedésű vonulatokon, a Zagyva magas partján védgátakkal körbevett település. A történelmi község határát a szabályozott medrű Zagyva-folyó és ártere veszi körbe. Az vasútvonal kiépítését követő újabb lakóterület a községközponttól 4 km-re délnyugati irányban található. A két településrészt összekötő út keresztezi az északnyugat-délkelet irányú 32 számú főközlekedési utat, amivel szinte párhuzamosan pár száz méterre halad a fővárost a megyeszékhellyel összekötő vasúti sínpár. A település közigazgatási területét észak-dél irányban szeli ketté a Zagyva folyó üde füzesekkel, nyárfákkal, (helyenként korosabb sötétebb lombú, magas kőris, néhol kocsányos tölgy csoportokkal) tarkított füves hullámtere és a folyót kísérő magas, határozott vonalú vízügyi védmű. Az erősen kanyargó folyó mederépítő és partromboló munkája jellegzetes nyomokat hagyott a közvetlen 99. oldal / összesen: 259

100 környezetén. A település külterületének felszínét, mozaikos táji látványát az összefüggő, nagy szántóföldi művelésű területek foglalják végül egységbe. Jellegzetes táji elem a kertgazdasági tájra jellemző telepített növényzet, a gyümölcsösök rendezett növénysorai. A község táji megjelenését az utak és belvízelvezető csatornák menti fásítások, természetközeli fás szárú társulások, kisebb-nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági majorok, állattartó telepek és volt feldolgozó üzem épülettömbjei teszik változatosabbá. Zagyvarékas határában a folyószabályozásánál keletkezett tájsebek (kubikgödrök) és a falu építését szolgáló anyagnyerő helyek mentén kialakult jellegzetes, ligetes növény-együttesek is színesítik a tájképet. A település külterületének táji látványa ötvözi a természetes társulásokban előforduló fafajok és a kerti körülményekhez nemesített tájidegen fafajok egymásmellettiségét Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A település igazgatási területe bizonyíthatóan már rézkortól (i.e. 3000) lakott terület volt. A vízjárta alföldi tájon a magas-partok, magaslatok voltak megtelepedésre alkalmasak, így Zagyvarékas határában is különböző korok emléknyomai kerültek elő. (Szarmaták, avarok élhettek itt i.sz. 600 körül és honfoglalás kori leletek is felbukkantak.) A település környékén kevés ásatás folyt így számottevő értékelhető régészeti lelet sincs. Először 1347-ben említik az írások a külső-szolnok vármegyéhez tartozó Rekast, mely ekkor már kőtemplommal is rendelkezett. A középkori település életének meghatározója feltehetően a folyó vízmozgásai, áradásai voltak. A fontos átkelőhely közelébe települt faluban az akkori megélhetési forrást biztosító tájhasználatra a földművelés, a halászat, az ártéri gazdálkodás volt a legjellemzőbb. Emellett az állattartás és a lótenyésztés volt a legmeghatározóbb. (Rékason 1403-ban 230 ménesbeli lovat foglaltak le egy per során). A falu a XV. században Heves megyéhez, majd a török hódoltság idején a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik talán a törökök kiűzéséig. A törökök összeírása szerint búzát, rozsbúzát, árpát, lent termesztenek és kevés szénát is gyűjtöttek az itt élők. Jelentős lehetett a juhtartás (bárány) és sertéstenyésztés és tartás, valamint a méhészet is virágzott. A megtermelt javak mennyiségei, méretei meghaladták a falu szükségletét, így feltételezhető, hogy a kereskedelem is a megélhetést szolgálta. Rékasnak szőlei és rétjei nincsenek, szántóföldjei elégségesek egy 1570-ből származó adat szerint. Az 1500-as évek végén a tizenötéves háború idején a szolnoki vár közelségében lévő falut Mehmed szultán hadai letarolják, pusztává teszik kerül ismét írásos nyoma Rékasak, mint lakott falunak a füleki vár palánkjának megerősítését szolgáló adóbefizetés alapján. A török időkben még kétszer válik lakatlanná a település határa ben már Pest-Pilis-Solt vármegyéhez tartozott a település. Az írásos emlékek alapján a XVIII század első negyedétől ismét élő falu Rékas. (1724-től kezdődően vezették az egyházi anyakönyvet és 1728-ból származó Rékas falu pecséti felirattal került elő a település létét igazoló pecsét.) Rékason 1737-ben új templomot építettek a hívek Szent Imre tiszteletére (1773-ból származó írás szerint ekkor a templom körül temetkeztek), majd 1754-ben a község a váci püspök birtoka lett. A templom körüli terület az egyházi feljegyzések szerint a Falu nevet viselte ettől keletre a Kutyaszög, nyugatra a Tabán és a Cigányvég elnevezésű településrész volt. A falu határából (ami 4800 kateszteri hold) az úrbéri egyezség szerint 500 kateszteri hold a váci káptalané lett (Veres határrész), míg a fennmaradó részt a jobbágyok között osztották ki 72 kateszteri holdas telkenként ban Rekasi elyseg petsetie majd 60-as évektől a Rékas község feliratú pecsétet használja az elöljáróság a település hivatalos okiratain. Az újjátelepülés időszakában a szántókat egy tagban és évente két vetésforgóban művelték. A feljegyzések szerint a szántóföld ekkor 70 és fél pozsonyi mérőt (egy pozsonyi mérő 62,498 liter) termett. A község rétjét évről évre jelölték ki, ott, ahol a fű bővebben termett és az áradások sem 100. oldal / összesen: 259

101 háborgatták. Zagyvarékas akkori papja írja: "A jobbágyok a dézsmát a dézsmakertbe (mai Hunyadi út) hordták össze, és innen vitték Vácra, a püspöki gabonaraktárba". Az 1828-as országos összeírás szerint a faluban ekkor 125 jobbágycsalád, 310 házas, és 26 házatlan zsellér, valamint 12 mesterember és 9 szolga élt. A jobbágyok földjeiket három nyomásban művelték, búzát, árpát és zabot vetettek. Szőlőjük nem volt, Legelőterületet a szomszédos, Heves megyéhez tartozó Szentiván pusztán béreltek. Az írás szerint a falu "fekete földje szép búzát, árpát, kukoricát terem s eddig trágya nélkül, rétjei kövérek, kár, hogy a Zagyva árjai rongálják. Sok lovat, és másutt bérelt pusztákon sok szép szarvasmarhát tenyészt, erősen fuvarozik". A sok állat trágyáját tűzifa hiányában fűtésre használták. Az es szabadságharcban a rékasi földművesek, szolgák és kézművesek is beálltak honvédnek. A kiegyezést követően megvalósult a szétdarabolt földek tagosítása valamint a jobbágyfelszabadítás is megváltoztatta a Rékas földjeinek mezőgazdasági tájhasználatát ban a község határa már 4965 kh. A Zagyva-híd és a településen áthaladó országutak miatt Zagyvarékason megindult a gazdasági fejlődés. (Szélmalom is működött a község határában.) A település megélhetését továbbra is a termőföld, a mezőgazdaság, az állattartás (hagyományos lótenyésztés, sertés és marhatartás) és fuvarozás jelentette. Ezt jelentősen befolyásolta, hogy 1873-ban megépült hatvan-szolnoki vasútvonalon a vasúti megállóhely létesült település határában. A századforduló környékén a falu életét többször megkeserítette a folyó kiszámíthatatlan áradásaival: a szántóföldi termésben, legelőkön, lakóépületekben okozott károkkal. Ezt nehezítette még az I. Világháború idején besorozott férfiak munkaerejének kiesése, A Zagyva-híd miatt az oda-vissza vonuló katonai csapatok és a beszállásolt katonák ellátása is. Az I. Világháború után a folyószabályozás, védgátak emelése jelentősen megváltoztatta a falu tájhasználatát. Az árvízmentes határrészeken növekedett a szántók, és a rétek területe, nőtt az istállózó állattartás jelentősége is. Élelmiszer feldolgozás (gőzmalom, szélmalom, darálómalom), a mezőgazdaságot kiszolgáló iparosok (bognár, kovács, cséplőgépes, lakatos, asztalos, ács, szabó, cipész, stb.) működtek a községben, és a háziipar (gyékény-, fűzfonás, szövés, kosárfonás) is kialakul. Nőtt a kereskedelemben és a közlekedésben foglalkoztatottak száma is. A XX. század közepére megélénkült a gazdasági élet, fejlődött, bővült a település lélekszámban, épületekben, intézményekben, civil szervezetekben (népkönyvtár, önkéntes tűzoltó egylet, óvoda, iskolák, katolikus népkör, helyi orvos, gyógyszertár, stb.) egyaránt. Ebben az időben alakul ki Zagyvarékas jellegzetes települési tájképe (épületek homlokzata, külső megjelenése, utcahálózata), és a jelenlegihez hasonló tájhasználata. A II. Világháború hadműveleteinek következtében november 4.-én visszavonulás során a németek felrobbantották a Zagyva-hidat. A község újjászervezése az ideiglenes fahíd építésével, majd a mezőgazdasági termelés beindításával, és helyi gőzmalom újra üzembe helyezésével kezdődött decemberében a község Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez soroltatott ben Zagyvarékashoz csatolták a besenyszögi határ egy részét, a Csanálost, Pusztaszentivánt és Tenke puszta nagyobb részét. A település életében 1960-tól a 80-as évekig az építkezések, intézmény bővítések és a község fejlesztés korszaka volt a település életében. (vízmű létesítése, művelődési ház, Kisszögi park és sportpálya kialakítása, orvosi rendelő építés, napközi otthon, beltéri utak burkolása, új temető megnyitása, ABC áruház, lakóterület bővítés, új tornaterem építése, stb.) A XX. század második felére jellemző a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, fejlesztése, a közlekedés-, szállítás szerepének megnövekedése, az úthálózat fejlesztése, mind nyomon követhető a mai települést környező táj jelenlegi szerkezetében, tájhasználatában, táji látványában. Napjainkban a fentieken kívül a település mai életét meghatározza a természetvédelemhez (pl.: Alsó-Zagyva, Zagyva túlpartján a Bogárzó) szorosan kötődő változatos, természeti értékekben gazdag táji környezet (Zagyva ártere és annak mentén lévő természetes és mesterséges növénytársulások), és szomszédos települések jelentős ipari és turisztikai fejlesztései is (Szolnoki ipartelepek, Újszász strand és a Parkerdő, stb.) oldal / összesen: 259

102 Tájhasználat értékelése Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A történelmi hagyományokat követően a település igazgatási területén jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat jellemző (nagyüzemi szántóföldi művelés, legelő- és gyepgazdálkodás, gyümölcs- és zöldségtermesztés), valamint a mezőgazdasághoz, állattartáshoz köthető ipari-gazdasági és szolgáltatási célú tevékenység. Jelentős a vízgazdálkodás alá eső területek nagysága is. Mezőgazdasági tájhasználat Az alföldi települések legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Hosszú ideig Zagyvarékason is ez jelentette az itt élők egyetlen megélhetési forrását. Eltérő, változatos minőségű, de többnyire jó termőtalajú területek ölelik körbe Zagyvarékast. Kedvező termékenységű alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, réti csernozjom talajok, réti öntéstalajok és vályog-agyagos vályog talajok váltják egymást. A szántók átlagos aranykorona értéke: 22,21 AK. A termőterület jelentős részét a szántók foglalják el, a gyep és legelőterület, aránya a termőterületből 3 % körüli. Az erdősültség alig haladja meg a 2 %-os arányt. A település határának birtokviszonyai a középkortól a közelmúltig változtak. Az urasági és püspöki földeken, jobbágytelkeken gabonanövények termesztése, a gyepeken nomád állattartás folyt. A sűrűn vízjárta határban termett, építőanyagként is szolgáló nád, gyékény felhasználása, és a kisvízi halászat volt jellemző. A mélyebb fekvésű területeken (település közvetlen szomszédságában, és az ártéri területeken) legelőgazdálkodás folytattak. A háborút követő földreform keretében 51 mezőgazdasági munkás, 16 törpebirtokos és 2 kisbirtokos részére osztottak ki földet a határban. Zagyvarékason tavaszán hozták létre a Vörös Brigád termelőszövetkezeti csoport, mely kezdetben csak 25 kh rizsföldön gazdálkodott. A kor szellemének megfelelően még a gyapottermesztésbe is belevágtak. A különböző szövetkezetek egyesülései során megalakult a Haladás termelőszövetkezet, majd a Kossuth szövetkezettel együtt létrejött a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1960-ban. A megyében létrejött gabona és ipari növénytermesztési rendszer és az AGRO-COOP állattenyésztési és takarmányozási rendszer szolgáltatásai számára zagyvarékasi Béke TSZ laboratóriumot üzemeltetett a településen ben a helyi Béke és a szolnoki Lenin Tsz egyesült. A zagyvarékasi központú új szövetkezet 12,5 ezer hektáron gazdálkodott 1015 taggal és 842 alkalmazottal. A rendszerváltoztatást követően egyéni gazdálkodók (őstermelők) és mezőgazdasági vállalkozások művelik a termőföldet. A szántóföldi művelésű határrészeken gabonaféléket (búzát, árpát), takarmány- és ipari hasznosítású növényeket: kukoricát, lucernát, napraforgót, silókukoricát, repcét stb. termelnek. Szántóföldi termelés mellett a gyümölcs- és zöldségtermesztés is megtalálható a településen. 8. kép: Jellegzetes kép a Zagyvarékasi határról Forrás: saját fotó A külterület (összesen 2959,7155 ha) művelési ág szerinti megoszlása a Szolnoki Járási Földhivatal adatszolgáltatása alapján (2017. május 23.) alapján: 25. táblázat: Művelési ágak szerinti osztályozás 102. oldal / összesen: 259

103 Művelési ágak Belterület(ha/m²) Külterület (ha/m²) Zártkert (ha/m²) Összesen (ha/m²) szántó 7, , ,4241 rét 5,2942 5,2942 kert szőlő gyümölcsös 13, ,1781 legelő 65, ,5140 erdő - 59, ,8289 művelés alól kivett terület 203, , ,5630 halastó - - nádas - - fásított terület 0,3289 0,3289 Összesen: 211, , ,1312 Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás Zagyvarékas termőföldjei művelési ág szerint a szántók 1,2,3,4, a legelők 1,2,3, a rét 1,2, valamint a gyümölcsösök 1,2 a magyarországi átlagosnál jobb minőségi osztályúak. A település jelentős része a magasabb-rendű területrendezési tervek (OTrT) szerint mezőgazdasági térség. Kertgazdaság- gyümölcstermesztés Zagyvarékason jelentős felületű művelt, új telepítésű és fiatal gyümölcsöskertek találhatók Újtelepi részen. A gyümölcsösök csonthéjasok: meggy (5 ha), szilva (7 ha). 9. kép: Meggy ültetvény a vasúton túli határrészen Forrás: saját fotó Tanyaközpontok, állattartás Zagyvarékas hajdan jelentős állattartó, állattenyésztő település lehetett már a középkortól. Ekkor külterjes állattartás folyt: lótartás, sertés és szarvasmarha, juh. A 19. század második felétől a legelő és a rét területek átalakulásával a rideg állattartás visszaszorult, és az istállózó állattartás került előtérbe. A nagy háborút követően a majorokban gazdaságosabb (jobb hús-, és tejtermelő fajták) jellemezték az állatállományt. Sertés, ló, juh, szarvasmarha volt a jellemző. A múlt század második felében a rendszerváltoztatás előtt a község külterületén majorokban nagyüzemi állattartás folyt (korszerű, 530 férőhelyes sertés-kombinát, baromfi-telep). Béke Tsz gesztorálásával létrejött Zagyvarékason az AGRO-COOP állattenyésztési és takarmányozási rendszer, melynek a besenyszögi lucernatermesztési, a zagyvarékasi gyepgazdálkodási, valamint a mezőhéki húsmarha tenyésztési társulás is tagja volt. Ez az állattenyésztési és takarmányozási rendszer a takarmánytermesztés, gyepgazdálkodás, kukorica és silókukorica-termesztés, tartósítás, tárolás mellett feladatai közé sorolta a szarvasmarha-tenyésztést, a juhtenyésztést és a libatenyésztést is. Napjainkban a külterületi majorok, állattartó telepek burkolt úton megközelíthetően a település közelében találhatók. (Rákóczi major, baromfi telep) Ezek 103. oldal / összesen: 259

104 elsősorban sertéstartásra, baromfitartásra, lótartásra, terménytárolásra (gabonafélék, zöldség, gyümölcs) és feldolgozásra rendezkedtek be. 10. kép: Rékasi Agrár Kft telephelye és a Kézér Farm Kft telephelye Forrás: saját fotó Külterületi nagyobb mezőgazdasági gazdálkodók az önkormányzat adatszolgáltatása alapján: Rákóczi major - baromfikeltető telepe (Táncos Gábor tulajdona Hrsz.: 060, vksz: Zagyva/825) Béke Tsz. sertéstelep (Hrsz.: 085, vksz: Zagyva/601) Zagyvarékasi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet (Zagyvarékas, Deák F. u. 2.) gabonafélék, hüvelyes növények, olajos mag termesztése, állattenyésztés és tartás (sertés, baromfi), teljeskörű mezőgazdasági szolgáltatás, kereskedelem, Kézér-Farm Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Zagyvarékas, Egység u. 1.) gabonafélék, hüvelyes növények, olajos mag termesztése mezőgazdasági szolgáltatás, kereskedelem AIR Invest Vagyonkezelő Kft. baromfifeldolgozó telep (Hrsz.: 08/2, vksz.: Zagyva/1220) Rékasi Agrár Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (Zagyvarékas, Hunyadi u. 18.) gabonafélék, hüvelyes növények, olajos mag termesztése, sertés és szarvasmarhatenyésztés, növénytermesztési szolgáltatás 11. kép: Agrárgazdálkodás épületei Forrás: saját fotó Erdőgazdálkodás Zagyvarékast is magába foglaló kistáj az Alföld flóravidék Duna-Tisza közi flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulásai közül a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), a valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) a pusztai tölgyesek képviselik. Napjainkban az erdőgazdálkodási területeken (13,8 ha) elsősorban, középkorú puhafás ligeterdő (fehér fűz), erdők találhatók. A mélyfekvésű területen az akácos-bodzás-füzes erdősáv határozza meg a táj látványát. A helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Zagyva-folyót kísérő területeken galériaerdő (magas kőris elegyes fűz-nyár ligetek) találhatók. Ezen erdőfoltok főként védelmi célt szolgálnak. Az erdészetileg megművelt területeken kemény lombos elegyes erdők, ligetek, nyarasok találhatók. Az Országos Erdőállomány Adattár 13,8 ha erdővel borított területet és 31,63 ha erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet (csemetekert, nyiladék, erdei tisztás, cserjés és 104. oldal / összesen: 259

105 állandó jellegű erdészeti magánút.) tart nyilván. Ezek elsődleges rendeltetésüknek megfelelően csoportosítva a következők: védelmi célú erdőterület : 13,8 ha, gazdasági célú erdőterület: nincs, közjóléti célú erdőterület: nincs. Zagyvarékas közigazgatási területén kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek találhatók. Ezek az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján 12,45 ha-t tesznek ki. 12. kép: Zagyva-menti füzesek Forrás: saját fotó Tájfásítás Védelmi célú erdősávok véderdők helyenként hiányos területei találhatók a mezőgazdasági majorok körül. Zagyvarékas külterületének mezőgazdasági útjait, csatornapartjait kísérő, nem folytonos fasorok többnyire szürke nyár, fehér fűz, fehér akácfákból állnak. Sok helyen felbukkannak köztük a tájidegen gyomfajok, és mint pl. ezüstfa, amorfa (Amorfa fruticosa). Vízgazdálkodás alá eső területek A Zagyva folyó és ártere, a gátak közti terület, a hajdani folyómedret követő Kender-ér (vagy Törökér), Jegyző-ér, Máli-ér és a település irányából a folyó felé haladó belvízelvezető csatornák sorolhatók a község vízgazdálkodás alá eső területeihez. A település jelentős élő vízfolyása a szeszélyes vízjárású Zagyva-folyó, mely észak-déli irányban halad át a település igazgatási területén. A múlt századi jelentős károkat okozó árvizek miatt megnőtt vízszabályozás igénye. 13. kép: Kora tavasszal a medréből kilépő folyó az árterületen a falu alatt Forrás: saját fotó A Zagyván nem végeztek olyan jelentős mederrendezési munkákat, mint a Tiszán az 1800-as évek derekán (nem készültek átvágások, meder-rövidítések), így a folyó ősi, kanyargós jellege megmaradt. A folyó medrét mindkét oldalon védőgát szegélyezi, mely a Zagyva magas-partjára épült. A település határának ma is meghatározó táji eleme a folyószabályozással létrehozott korábbi és új védőtöltés oldal / összesen: 259

106 Jelentős részben mesterséges vízfolyás a település nyugati határán húzódó Jegyzői csatorna és és a csurgalékvizeket gyüjtő csatornák a töltések mentén. Zagyvarékas igazgatási területén több, 200 m mélységet meghaladó ivóvízként és az állatok ellátására szolgáló artézi kutat találhatunk bel- és külterületen egyaránt. A településen található vízmű telepen (Rákóczi út 56.) egy kút és a víztorony található. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a település külterülete a hullámtér és nyílt ártér övezetébe (Zagyva folyó ártere), a felszín alatti és felszíni vízminőség-védelmi terület övezetébe, a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe, valamint a vízbázis védelmi terület és a belvízzel közepesen veszélyeztetett terület övezetébe sorolt. 14. kép: Artézi kút a Liliom utca és a Fekete L. utca találkozásánál Forrás: saját fotó Ipari-gazdasági tájhasználat A településen a történelmi és a mai időkben is az ipari-gazdasági tevékenység elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez (szántóföldi termeléshez, állattartáshoz) és a megtermelt javak feldolgozásához, tárolásához és az kötődik. Zagyvarékason történelmi időkben uradalmi iparosok jelentették a község ipari-gazdaságát: lakatosok, a kovácsok, az asztalosok, a bognárok, a molnárok, a kőművesek, valamint a lakosságot kiszolgáló iparosok. A II. Világháborút követően az iparban foglalkoztatottak aránya megnő a szomszédos települések nagy ipari üzemeinek létrehozását követően (Szolnok, Jászberény) novemberében beindított, országosan ismert üzeme a Zagyvarékasi Baromfifeldolgozó Üzem volt, melynek telephelye, már nem működő épületei az újszászi út mentén ma is láthatók. Napjainkban gazdasági tevékenységet kisebb műhelyek, családi vállalkozások folytatnak. Ezek elsősorban a mezőgazdasághoz köthető szolgáltatásokat végeznek, (gépjavítás, gépforgalmazás, stb.), állattartás eszközeit gyártó fémmegmunkáló lakatosüzem, autójavítás, gépjármű vizsgáztatás, sütőüzem, stb. 15. kép: A község péksége és a hajdani gőzmalom épülete. Forrás: saját fotó Jelenleg ipari-gazdasági és szolgáltató tevékenységet az alábbi vállalkozások folytatnak Zagyvarékason: Pékber Kft (Zagyvarékas, dr Taródi Béla utca 2.) sütőipari gépek gyártása, forgalmazása Tündepharm Bt. (Zagyvarékas, Rákóczi út 52.) gyógyszer kiskereskedelem, gyógyszertár Proteinker Ipari feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Zagyvarékas külterület 08/24) 106. oldal / összesen: 259

107 Kézér Tüzép és Barkács Üzlet Kft. (Zagyvarékas, Külterület 1.) Kézér Zoltán autó-szerviz, műszaki vizsgáztatás Kismetál Gyártó és Kereskedelmi Kft. Zagyvarékas, Fekete Lajos u. 82.) állattartási eszközök, állatterelő kordonok gyártása, fémmegmunkálás, lakatosmunkák. Cipó-ház Sütőipari Kft. (Zagyvarékas, Rákóczi út ) péküzem Kereskedelmi-gazdasági területek lényegében a község belterületén találhatók a településen áthaladó számú úttal határos részeken. (pékség-sütöde, tüzép-telep, vegyes-boltok, virágbolt, gyógyszertár, húsüzlet, vendéglő, stb.) 16. kép: A Zagyva hídja Alsó-Szászberek felé és a község vasúti megállóhelye az Újtelepi részen Forrás: saját fotó Közlekedési tájhasználat Zagyvarékas település-földrajzi helyzete kedvező. Az országos közúthálózat részeként a település igazgatási területén halad át a Szolnokot Jászberénnyel összekötő 32-es számú főközlekedési út. A megyeszékhely 15 km, Újszász 6 km és Jászberény 32 km távolságra található innen. A település belterületét a jelű bekötőút és a jelű vasúti megállóhelyhez vezető út köti össze az említett másodrendű főúttal. A Zagyva túlpartján lévő Alsó-Szászberekkel acélszerkezetű híd és burkolt út köti össze a községet. A közigazgatási területen két vasútvonal található. Távolabbról és a szomszédos településekről a 120 jelű Budapest (Keleti pu.) Újszász - Szolnok Lőkösháza vasúti fővonalon közelíthető meg a község. (A másik vonal a volt baromfifeldolgozóhoz vezető iparvágány már nem üzemel.) A 32 jelű főúton jelentős a teherforgalom az említett városokban lévő ipari üzemek miatt. Naponta nagy számban haladnak át itt autóbuszjáratok is. Rekreációs tájhasználat-turizmus Zagyvarékas a megyeszékhely északi határával szomszédos. A település az Észak-Alföldi Turisztikai Régió része. Szolnokról könnyen, gyorsan elérhető a regionális kerékpárúton is. Lovas-tanyán a lovaglás kedvelői találnak kellemes időtöltésre a községben. A település turisztikai kínálatához tartozik Tájház-Faluház látnivalói is. A rekreációs tájhasználathoz köthető a vadásztúrizmus is. A településen a Béke Mg Szövetkezet Vadásztársaság (területi azonosító: ) gazdálkodik A település rendezvényei: a Kisszögben lévő sportterületen lebonyolított hagyományőrző rendezvények, majálisok, sportesemények is lovasbemutatók is turisztikai vonzerők. Zagyvarékas tagja a 2000 decemberében megalakult Alsó-Zagyvamenti Együttműködési Társulásnak, melynek feladata a Zagyva folyó ökológiai egyensúlyának helyreállítása, és az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása oldal / összesen: 259

108 17. kép: Kisszögben lévő, erdővel körülvett sportpálya a szabadtéri rendezvények színhelye Forrás: saját fotó Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az alföldi táj képét változatossá tevő, az élővilág számára menedéket nyújtó szegélyek a külterületet meghatározó Zagyva folyó partja és a csatornapartok mentén lévő széles növényzettel fedett területek, a mezőgazdasági művelésű területek telek- (mezsgye) határain és külterületi utak mentén alakultak ki. Tájképi szempontból értékesek a szántóművelés síkjából kiemelkedő kunhalmok, homokhalmok, tanyák, a hozzájuk tartozó tanyafásítások, hagyományos gazdasági épületek, tájfásítások, mezővédő erdősávok, dűlőutak menti fasorok, vízállásos, mocsaras területek, egykori anyagnyerő-helyek maradványai (kubik-gödrök). Magyarországon a megmaradt gyepterületek akár a szántóföldi kultúrákhoz, akár az összterülethez viszonyítjuk alacsony arányúak, ezért természetvédelmi, tájvédelmi szempontból igen értékesek. Zagyvarékas környezetében jelentős nagyságú legelők találhatók. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a település igazgatási területe a tájképvédelmi terület övezetébe (Zagyva-folyó és ártere), a térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe sorolt. (a teljes igazgatási terület) 18. kép: Katolikus templom és az első, templom körüli temetkezési helyen állt kőkereszt Forrás: saját fotó 108. oldal / összesen: 259

109 Zagyvarékas tájképileg is meghatározó építészeti értékei Római Katolikus templom és parókia. (Szabadság tér). A község egyik településképileg meghatározó épülete. A hagyományosan nyugat-kelet tájolású épület egyhajós, hagyományos téglaépítésű templom. A körülötte lévő temetőben 1759-ben szentelték fel a napjainkban a templom szentélye falánál elhelyezett kőkeresztet. Anyakönyvei 1724-től kezdődnek, Jánosi István plébános által. 19. kép: A Régi temetőben lévő kőkeresztek és hajdan a Zagyva-hídnál felállított Nepomuki Szent János szobor Forrás: saját fotó Kőkeresztek sajátos védendő táji elemek. Zagyvarékas határában és a településen egyaránt megtalálhatóak. Nepomuki Szent János szobra (Szabadság tér). A szobrot az akkori kegyúr emeltette a hajdani Zagyvahíd mellett 1794-ben. A szobor ma a katolikus templom déli oldalánál a közpark szélén áll. Faluház közel 100 éves népi építészeti emlék. Zagyvarékas emlékhelyei, emlékművei a Szabadság-téri közpark területén találhatók. 20. kép: II. Világháborús emlékmű (Pogány G. B. műve) és az I. Világháborús emlékmű (Lukácsy L. alkotása) a Szabadság téren Forrás: saját fotó A kulturális és örökségvédelmi hivatal tájékoztatása alapján a településen műemléket nem tartanak nyilván évben készült el a településképi arculati kézikönyv és a jóváhagyásra került a településképi rendelet. A tájképileg is meghatározó értékek közé sorolhatjuk fenti dokumentumokban részletesen bemutatott településkép védelmi szempontból meghatározó településmagot a halmazos településszerkezettel, a szabálytalan utca és telekhálózattal oldal / összesen: 259

110 26. térkép: Településkép védelmi szempontból meghatározó terület Forrás: saját szerkesztés Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A település igazgatási területén nemzeti parki terület nincs, azonban országos jelentőségű természetvédelmi terület található. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe a védett természeti terület övezetébe (Tisza-folyó és ártere), sorolt. A természeti terület teljes egészében az országos ökológiai hálózathoz tartozik, ökológiai folyosóként van nyilvántartva oldal / összesen: 259

111 Zagyvarékas határa a 14/2010 (V.11.) KvVM rendelet értelmében területileg illetékes természetvédelmi hatósága a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, (kihirdetett, illetőleg a korábban kijelölt területeken előforduló), valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhely típusok, és az ott élő állatok és növények élőhelyének megóvása, a biológiai sokféleség fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása, betartatása a település közigazgatási területén. (45/2006 XII. 8. KvVM Rendelet megerősítette a kijelölt területek védelmét.) Ezek lehetnek a Különleges madárvédelmi területek, illetve a Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. A természetvédelmi hatóság tájékoztatása szerint hatályos jogszabály alapján nincs országos természetvédelmi oltalom alatt álló terület, földrészlet Zagyvarékason, valamint nem részei a Natura 2000 hálózatnak sem. Természetvédelmi oltalomra kijelölt, tervezett területek azonban igen: országos védelemre tervezett terület vizes élőhelyekkel, ligeterdő társulásokkal 208 ha területen. Zagyvarékas igazgatási területén a Hortobágyi Nemzeti Park nyilvántartása szerint a következő hrsz.-ú területeket érinti a tervezett természetvédelmi terület: 02/1, 02/2, 03/1a, 03/1b, 03/2, 03/3, 04/1, 04/2, 04/3, 071/1, 071/2, 072/1, 072/3, 073, 074, 075, 076, 077/1, 077/2, 0107/a, 0107/b, 0108, 0109, 0110, 0111/1, 0111/2, 0111/3a, 0111/3b, 0111/3c, 0114/1, 0114/3, 0114/4, 0115/1, 0115/2, 0118, 0119,0120/1, 0121, 0122, 0123, 0124/a, 0124/b, 0124/c, 0124/d, 0125/a, 0125/b, 0125/c, 0125/d, 0125/f, 0126 A Zagyva folyó hullámterén tervezett természetvédelmi területi bővítés csatlakozna a Szolnok külterületén lévő Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089), kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez, melynek határa a Zagyvarékas határával esik egybe, illetve a szászbereki oldalon Zagyva kanyarulatában található, már védelem alatt álló Bogárzó területhez. Ide vonatkozó jogszabály még a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növényés állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről, és az évi LIII. Törvény a természet védelméről. Ex-lege (a tövény erejénél fogva) védett területek Kunhalmok A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok a Természetvédelmi Törvény (23. ) hatályba lépése január elseje óta védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a törvény 2003-ban történt módosításával : a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A kunhalmok tájképi- és élővilág védelmi értékkel rendelkeznek. A terület természetes állapotára jellemző növénytársulások (pl.: löszpusztagyep), vagy azok különböző mértékben degradált maradványai, valamint az ezekhez kötődő állatvilág maradhattak fenn a területükön. A kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) oldal / összesen: 259

112 27. térkép: A kunhalmok földrajzi elhelyezkedése Forrás: Tóth Cs Zagyvarékas igazgatási területén található kunhalmok: Sas-halom: A település külterületének Újszásszal határos részén a található, nyilvántartott kunhalom. Magassága 89,6 m (Bf) Újtelepi-halom: A település külterületének Újtelepi részén található 90,7 m (Bf) halom. Ménes-halom: Határ-halom, a település külterületének Abonnyal szomszédos területén található, 95,7 m (Bf). Polónyi tanyák halom: Volt homokbánya területén található régészeti lelőhely, kunhalom, mely m (Bf) magasságú. A fent felsorolt kunhalmok egyben régészeti lelőhelyek is. Zagyvarékas legfontosabb természeti értékei: Alsó-Zagyva hullámtere (országos védelemre tervezett terület, értékes ligeterdő társulásokkal, vizes élőhelyekkel mintegy 208 hektáron.) Nagy-Legelő (A település határában elterülő terület természetközeli állapota miatt a természetvédelmi törvényben megfogalmazott természeti terület besorolásra érdemes.) Ökológiai hálózat Az ökológiai folyosók folytonossága biztosításának jelentősége, a település határában mozaikosan elhelyezkedő természeti területeket, élőhelyeket (nedves réteket, vízpartokat, erdőfoltokat) 112. oldal / összesen: 259

113 fasorokkal, mezővédő erdősávokkal összekötve, ezek a védett területek helyi ökológiai hálózatot alkotnak. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe az országos ökológiai hálózat övezetébe sorolt. Területén ökológiai (zöld) folyosóként nyilvántartott terület a Zagyva folyó és ártere. 21. kép: A Zagyva árterének természetközeli növényzete és az illegális gallyazások, fakivágások nyomai, valamint a használaton kívüli hajdani majorsági épületek Forrás: saját fotó Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Védett természeti érték megőrzése és az egyéb tájhasználat: A kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki. Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halom-test épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok. Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halom-test anyagának elhordása okozza. Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halom-test gyorsabb pusztulását idézheti elő. Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, halom-testen előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők. Megélhetést jelentő földművelés, állattartás valamint a táj természetes érintetlen szépségét megtartó törekvések Az elhanyagolt, volt mezőgazdasági hasznosítású telephelyek, üzemek épület-romjainak látványa, gazdátlansága. Mezőgazdasági művelésből, állattartásból adódó környezeti terhelés. Mezőgazdasági hasznosítás, belvízelvezetés és a gyepek fenntarthatósága, védelme. Mezőgazdasági tájhasználat során a gazdasági szempontok (szántóföldek hozamának növelése) érdekében történő talajerő-utánpótlás és a nem kívánatos kemikáliás környezetterhelés csökkentése. Idegenhonos, inváziós fafajok, növényfajok, gyomfajok megjelenése, terjedése (Zagyva ártér). A Zagyva hullámterén az állatok legeltetése és a szakszerű vízügyi partkezelés (gyepvágás). A Zagyva hullámterén néha ellentétes célú erdészeti, vízgazdálkodási kezelések, munkafolyamatok végzése, és a folyó táji megjelenése. A szeszélyes vízjárás, árvizek miatt létesített magas védőgátak miatt elveszik a folyópart természetes látványa-élménye, és a folyó turisztikai hasznosítása. Illegális hulladéklerakás oldal / összesen: 259

114 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 114. oldal / összesen: 259

115 A települési zöldfelületi rendszer elemei Zagyvarékas közvetlenül a Zagyva folyó mellett, annak jobb partján található. Történeti központja zegzugos, keskeny utcákból áll, az ezt körülölelő újabb lakóterület szabályos, utcahálózatú. A településmag a hajdani folyómeder magas, partos részén található. Zagyvarékas zöldfelületi rendszerét, táji megjelenését meghatározza a településen áthaladó utak találkozása, a község határán hosszan elnyúló árvízvédelmi töltés, a jelentős területtel rendelkező sportterület, valamint a település szívében létrehozott nagy összefüggő területű közpark és az intézmények, temetők növényzete. A település igazgatási központja egyben a település zöldfelületi központja is. Zagyvarékas biológiailag aktív felületeinek nagysága jelentős. (növényzettel borított zöldterületek, természetközeli ligetes-fás területei, mezőgazdasági használatú kertek, stb.). Lakosságot szolgáló, minőségi, kondicionáló zöldfelületek aránya a beépített területekhez és a lakosság létszámához mérten megfelelő. Az utóbbi években a település-központok fejlesztésére kiírt európai uniós pályázatok hatására a zöldfelületi elemek megújultak (Rákóczi utca mente, Szabadság tér), valamint új is létesült (játszótér). Zagyvarékas különálló Vasúti újtelep elnevezésű településrészén meghatározó zöldfelületi elem nem található Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a korlátozott közhasználatú jelentős zöldfelületi intézmények, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a község utcáit kísérő növényzet. (fasorok, virágágyak, sövények, stb.). A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója az ökológiai-, használati érték, és vizuálisesztétikai jelentősége. A zöldfelület ökológiai szempontból előnyösen módosítja a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő-szennyezettséget és a zajhatások mértékét is csökkenti. Kedvező környezetminőségét biztosítanak a településen élőknek. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatás a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, ipari-, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). Az utcafásítások zöld folyosói a település zöldfelületei elemeit fűzik egybe, valamint a település területrészeit a szomszédos külterület biológiailag aktív felületeivel kapcsolják össze. Használati érték szempontból a zöldfelületek értékét kertberendezési tárgyak, (utcabútorok, közvilágítás, ivó-kutak, kerti burkolatok, stb.) mennyisége, minősége, elrendezése, valamint a zöldfelületen folytatható rekreációs tevékenységek sokfélesége (pihenés, sportolás, játék-szórakozás, stb.) határozzák meg. Zagyvarékas zöldfelületi elemeinek jelentős része a településközpontban, a településen áthaladó számú út (Rákóczi utca, Szabadság tér, Fekete Lajos utca) mentén, illetve a község belterületével szomszédos külterületén találhatók. A kondicionáló hatású közhasználatú zöldfelületek: az intenzíven fenntartott közparkok, közkertek területe (Szabadság térés a hozzá kapcsolódó zöldterületek, művelődési ház parkja). A korlátozottan közhasználatú települési szintű zöldfelületi elemek játszótér, sportterület és a temetők zöldfelülete. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületi elemek a közintézmények zöldfelületei (községháza és vízmű, iskola- és óvodakert, orvosi rendelő kertje, és az egyházi épületeket körbeölelő növényzet), valamint az egyéb zöldterület, (véderdő, helyi természetvédelmi terület). A belterületi utakat kísérő zöldsáv, a nagy telekméretű ingatlanok kertjei, a zöldfelületi rendszer különleges elemeit jelentik oldal / összesen: 259

116 A zöldfelületi elemeket jelentőségük (közhasználatuk, elhelyezkedésük), kialakításuk és növényzetük minősége, valamint a terület fenntartás gyakorisága, a zöldterület nagysága alapján rangsorolva az alábbiak: Közhasználatú,település szintű közparok, közkertek A község egyetlen nagyobb, igényesen létesített zöldfelülete a Szabadság-tér. Jelentős, történetileg kialakult zöldfelület a település központjában a hosszú, szabályos kialakítású főtér, melyet egészségügyi, kulturális, vallási intézmények vesznek körül. (művelődési ház, templom, egészségház, bölcsőde, orvosi rendelő, stb.) 22. kép: A Szabadság tér szobrai, emlékművei téli öltözetben (1.) 23. kép: A Szabadság tér szobrai, emlékművei téli öltözetben (2.) Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 24. kép: A Szent Imre templom előtti téren lévő kőkeresztek Forrás: saját fotó A tér jellegzetessége a kerti kialakítás módja, és az ültetett növények faja, és kora. Gyöngykavics és helyenként betonelem burkolatú sétánnyal fűzték látványos, zöldfelületi egységgé a különböző emlékhelyek, kegyeleti szobrok, kőkeresztek egyedi kialakítású mikrokörnyezetét. (A katolikus 116. oldal / összesen: 259

117 templom előtti kegyeleti helyek, és Nepomuki Szent János szobra, a világháborúk elesettjeire emlékeztető szobrok, emlékművek). A XX század második felének kertkultúráját tükrözi sétány vonalvezetése, a pihenőhelyek kialakítása, padok elhelyezése. A tér utcával határos részén a közintézmények miatt létesített aszfaltfelületű, tágas parkoló az ideérkezők kényelmét szolgálja. Értékes fafajú és cserjefajú a központi tér növényállománya. Az idősebb vadgesztenyefák alatt nyáron kellemes hűsölni. A közelmúlt környezet-alakítását láttatja az emlékművek körüli ünnepélyességet sugalló, oszlopos és elfekvő örökzöldekkel határolt teresedés. Igényes az örökzöldekkel tarkított és évelőkkel, valamint az egynyári kiültetéssel színesített tér gyepfelülete és a tér körül a felújított gyalogutak burkolata. Korlátozottan közhasználatú, település szintű közkertek, közparkok Művelődési ház környezete, közparkja a Rákóczi F. utca és a Fekete L. utca találkozásánál a Szabadság tér szomszédságában található. A művelődési ház kertjét, bejáratát vegyes nyírt cserjesövény (hóbogyó, fagyal, stb.) választja el a Fekete L. úttól. az utca túloldalán szabályos alakú virágágyak, évelőágyak láthatók a gyepben a padok szomszédságában. A felújított épület előtt korosabb kőrisfák, csörgőfák, a kertben oszlopos örökzöldek a hangsúlyos természetes látványelemek. Zagyvarékas két korszerűen felszerelt játszótérrel rendelkezik. Az egyik a Deák F. és a Fekete L. utca sarkánál található. 25. kép: Az új, korszerű játszótér a Farkas Lajos utca és a Deák Ferenc utca sarkán Forrás: saját fotó A játszótéren korszerű, természetes anyagokból fajátékok: mászóvár, csúszda, homokozó, hinta, rugós játékok) található a nagy gyepes területen. A játszótér alacsony fakerítéssel határolt, pihenőpaddal ellátott helyen létesült. Az ide ültetett fák még fiatalok így árnyékos hely csak évek múlva lesz itt. A másik községi játszóhely a sportcentrum területén létesült. 26. kép: Pihenőkert a családsegítő szociális otthon szomszédságában a Bercsényi M. utcán Forrás: saját fotó 117. oldal / összesen: 259

118 A Bercsényi Miklós utca és az Egység torkolatánál kellemes, közhasználatú pihenőhelyet alakítottak ki a várakozók számára a felújított családsegítő szolgálat épülete mellett. 27. kép: Az általános iskola az Alkotás utca felől Forrás: saját fotó Korlátozott közhasználatú intézményi zöldfelületek A község Damjanich Jánosról elnevezett általános iskolája az Alkotmány utcáról nyílik. Az utcán kőrisfák, fiatal tölgyfák sora választják el a járdát az iskolaépület fogadóterét és a konyha épület bejáratát az út burkolatától. Az iskola pihenőpadokkal berendezett, sövénnyel körbevett belső udvarán burkolt felületű szabadtéri társalgó látható padokkal, árnyas fákkal (nyárfa, juharfa, stb.), ezen kívül gyepes sportpálya szolgálja a tanulókat. 28. kép: Az általános iskola kertje s Rákóczi utca felől nézve terebélyes fákkal, pihenőtérrel, sporttérrel Forrás: saját fotó Óvodakert a településközponthoz közeli óvoda (Égszínkék Óvoda) a Dózsa Gy. térről és a Gyimes utcáról is megközelíthető. Már a vakolat színével és rusztikus kerítésével is felhívja az arra járó figyelmét. Beljebb tekintve gondozott gyep, hangulatos, cserjékkel is elválasztott korcsoportoknak megfelelő kialakítású játszóhelyek láthatók. Faragott fajátékok: kombinált mászóka, csúszda, kisház, homokozó, hinták várják a gyerekeket. Termetes fák és a kerti filagória nyújt árnyékot a játszóhelyek között. Az utcán parkoló, kerékpártároló is található a gondozott, oszlopos örökzöldekkel hangsúlyozott bejáratnál oldal / összesen: 259

119 29. kép: Óvoda bejárata a Dózsa György tér felől Forrás: saját fotó 30. kép: Gyimesi utcáról nézve az óvoda kertje Forrás: saját fotó Templomkert a Szabadság tér térrel egybefüggő zöldfelület amit a főtér gazdag fásszárú növényzete határoz meg. A Szent Imre tiszteletére felszentelt templom kertje egyszerű füves terület. A közelmúltban létesített betonelem burkolatú sétány, ülőhelyek és a parkolóhelyek biztosítják a kényelmet. 31. kép: Park felől a Szent Imre templom bejárata és a templom mögötti kőkereszt Forrás: saját fotó 119. oldal / összesen: 259

120 32. kép: Tájház a Rákóczi úti bejárata és a belső kert Forrás: saját fotó Az intézménykertek közé sorolhatjuk még a közelmúltban felújított faluház-tájház kertjét. A hagyományoknak megfelelően felújított épület előtt virágos- és gyógynövényes ágyások, távolabb a kertben terménytároló góré, fedett szín, és kerekes kút is látható. A látogatók számára belső út és a szabadtéri foglalkozások helyeként filagória, és ápolt, gyepes felületű pihenőkert található. 33. kép: Községháza és a Rákóczi utca egy szakasza 34. kép: Életjel napközi otthon, és a tűzoltóság Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó Zöldfelületi intézmények A település öreg temetője, kegyeleti parkja a község külterületén a mentetlen, fátlan, gyepes területen található. A környezetébe simuló temető a hídon túl, a folyó magas partján, a Zagyva jelenlegi hullámterén látható. A község felől a Zagyvát kísérő füzes-nyáras liget határolja. A hajdani temetkezési hely Zagyvarékas gazdagabb múltjáról mesél és az igényesen emelt síremlékek településtörténeti jelentőséggel is bírnak. Épített táji emlékként állnak a sírkert gyepes útjának végén látható kőkeresztek. 35. kép: Az Öreg temető, kegyeleti park feszületekkel Forrás: saját fotó A jelenlegi sírkert a település határán az Újszászra vezető út (32135 sz. közút) mellett kapott helyet. A kerítés mentén ültetett oszlopos örökzöldek (különböző fajtájú tuják) és széles, burkolt parkoló fogadja az érkezőt. Jellemzően oszlopos- és talajtakaró örökzöldek láthatók a sírokon és a sírok között, 120. oldal / összesen: 259

121 valamint az urnatemető körül. A hulladékgyűjtő helyek korrekt kialakítása, a ravatalozó környezetében létesített pihenő (padok, kerékpártároló) és az épületet körbevevő idősebb fák (nyírfa Betula pendula) és új telepítésű fiatal fák jelentik a temetőkert növényzetét. 36. kép: A jelenlegi sírkert 37. kép: A település sírkertje és ravatalozója Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó A sportpálya, sportközpont területileg, kialakításában, elhelyezkedésében meghatározó eleme Zagyvarékas zöldfelületi rendszerének. A Nagyváradi utcán át, fasorral szegélyezett burkolt úton haladva érhetjük el a község sportcentrumát. A védőgát mentetlen oldalán ligetes, tölgy, fehér fűz, kanadai nyárfa, ezüstfa elegyes erdőterülettel körbevett zöldfelületen szabályos játékterületű- és kialakítású gyepes labdarúgó pálya, edzőpálya, aszfaltpálya és kiszolgáló-épületet is találhatók. Települési közösségi rendezvények megtartására (falunap, lovas- és motoros bemutatók, ügyességi versenyek, stb.) is szolgál a mobil szabadtéri színpad és közvetlen környezete. Zagyvarékasi Községi Sportegyesület által működtetett zöldterületen fajátékokból álló játszóhelyet is kialakítottak. Parkolás lehetőség a füves területen a fák árnyékában lehetséges. A község sportpályája. Egyéb zöldterületek közé soroltuk a vízállásos, nádassal borított, vagy ligetes, fás területeket, valamint a biológiai aktivitással bíró, de esztétikai élményt, és használati értéket a település közössége számára nem nyújtó nagyméretű belterületi, beépítetlen lakótelkeket, mezőgazdasági és kertgazdasági hasznosítású kerteket. 38. kép: Dózsa György téri piac területe 39. kép: Liliom utcai artézi kút Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó Fátlan és kissé elavult a teljesen burkolt Dózsa György téri piac területe, valamint a Liliom utcai artézi kút. Utcafásítás: 121. oldal / összesen: 259

122 Zagyvarékas a nagyobb utak, utcák mentén többnyire rendezett utcaképet mutató település. Változó utcaszélességű és eltérő útminőségű: aszfaltburkolatú és földes utcák egyaránt megtalálhatók a község belterületén. Az utcák növényzete is eltérő. A településen átvezető közlekedési utak mentén (Rákóczi utca, Fekete Lajos utca, Egység utca) a lehetőséghez képest kevés fa-, fasor látható. Ezek a fasorok csörgőfa, gömb virágos kőris, helyenként elöregedett oszlopos örökzöldekből (keleti tuja és nyugati tuja fajok, borókák) állnak. A történeti településrészen a cikk-cakkos vonalvezetésű utcákon a helyszűke miatt, valamint a Vasúti újtelepi részen (a széles utcák ellenére) sem látható ültetett, gondozott fás növényzet, fasor. Itt elsősorban fehérakác fák és gyümölcsfák találhatók az utak mentén. A belsőbb utcákon a lakóházak előtt többnyire a kistelepüléseken szokásos gyümölcsfa (cseresznyefák, diófák, kisebb méretű szilvafák) és gömbformájúra metszett akácfák, csörgőfák, vérszilva fák fordulnak elő leggyakrabban, néhol korosabb örökzöld (oszlopos tuja és boróka) sor látható. Megtalálható itt fent említettek mellett a nem hagyományos fás növényzet (magas kőris, korai juharfa, hársfa, vadgesztenye és az örökzöldek (lucfenyő, smaragdtuja) is. 40. kép: Egységes megjelenésű utcajelző oszlop és információs tábla és növényedény Forrás: saját fotó Figyelemre méltó, hogy a főutak és a kisebb jelentőségű utcákon egyaránt egységesen jelölik a forgalomra merőlegesen elhelyezett ismertetőtáblákkal az ott található intézményeket (óvodák, hivatalok, utcanevek, stb.), valamint a külterületen látogatható turisták által felkereshető határrészeket (sportpálya, lovas-pálya, stb). A település központi területein, főterén, intézmények előtt virágládák, évelőágyások és egynyári virágfelületek, színesítik a településképet. 41. kép: Településközponti utcakép (Rákóczi utca) gömbkőris fásítással, Fekete L. utcai boróka fasor Forrás: saját fotó 122. oldal / összesen: 259

123 42. kép: Utcakép a községháza előtt és a zegzugos utcákra jellemző zöldterület jellegzetes növényállománya, kialakítása Zöldfelületi ellátottság értékelése Zagyvarékas zöldfelületi ellátottsága a gondozott, fenntartott, területek nagyságának tekintetében megfelelő. Nagy a biológiai aktivitású, egybefüggő, ligetes növényzettel borított területek aránya a beépített, lakott területekhez képest. A lakosok számához képest használati érték szerint éppen megfelelőek a település zöldfelületei. A zöldterületeken fenntartási munkákat (gyepkaszálás, virágültetés, szükséges faápolás, szemétgyűjtés, stb.) végeznek. Vizuális-esztétikai jelentőséggel a Szabadság tér zöldfelülete és a község sportközpontjához tartozó zöldfelület, valamint a település közvetlen szomszédságában lévő Zagyva ártér látványa bír. Javítja a településképet az egységes megjelenésű utcabútorokra való törekvés (buszmegállók esőbeállói, információs táblák, kerékpártároló, padok-asztalok, játszótér bútorzata, stb.) a községben. A zegzugos utcák mentén kialakult, néhány helyen már-már elvadult növényzetű zöldterületek elhanyagoltsága, és az üresen álló, megbomló falazatú, tetőszerkezetű házak hátrányosan befolyásolják a község utcaképét, táji megjelenését A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer konfliktusai a község földrajzi elhelyezkedéséből, és környező táj természeti adottságaiból, a történelmi település-szerkezetből és a település jelenlegi gazdasági helyzetéből adódnak. a települést széttagolja a 32-es számú főközlekedési út, a kondicionáló zöldfelületek csak a község történelmi belterületén találhatóak, a meglévő parkok, kertek további korszerűsítése hiányzik, ez talán a meglévő zöldfelületek rendszeres karbantartására fordítható kevés anyagi és emberi erőforrásnak is köszönhető, a népesség egy része gyakorlati hasznosság alapján értékeli csak a településen és környékén található természetes és ültetett növényzetet, a lakosság egy része ingázik a szomszédos településeken (vagy távolabbi-jászsági) lévő munkahelyére, másik része a mezőgazdaságban, a szabadban természetben, vagy közfoglalkoztatásban dolgozik így sem ideje, sem igénye a közhasználatú zöldfelületekre, a karnyújtásnyira lévő természeti terület (Zagyva-part) kielégíti a lakosság természeti környezetben tölthető rekreációs tevékenységekre vonatkozó igényét oldal / összesen: 259

124 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 124. oldal / összesen: 259

125 1.14. Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A település területfelhasználását tekintve külön vizsgáljuk a bel és a külterület területfelhasználását. A belterület sajátos jellegzetessége, hogy a 32. számú főút két részre osztja a települést, a központ településrész a főút keleti, míg a vasúti újtelep a főút nyugati oldalán, közel a 120-as számú vasúti fővonalhoz helyezkedik el. A központi településrész nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A centrumban a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek egymáshoz térben viszonylag közel helyezkednek el. A római katolikus templom szomszédságában az orvosi rendelő, bölcsőde, idősek otthona, művelődési ház, takarékszövetkezet, térben kicsit távolabb a posta, óvoda, iskola, községháza található. A belterületen néhány beékelődött telephely is található, melyek jellemzően szolgáltató, vagy kisipari telephelyek, környezetüket nem zavaró tevékenységgel. A település nagyobb üzemei közé tartozott a baromfifeldolgozó a külterületen, melynek megszűnése után több vállalkozás működik a telephelyen. Fémipari vállalkozás a Kis Metal Kft, valamint a belterületen szolgáltató jellegű vállalkozások találhatók. A külterületen mezőgazdasághoz tartozó nagyobb telephely is található, ahol többféle tevékenységet folytatnak, a mezőgazdasági mellett szolgáltató jellegű tevékenység is van a telepen, valamint a 32. számú főúthoz közeli egykori Tsz telep területén mezőgazdasági major található. Ugyancsak mezőgazdasághoz kötődő telephely működik a vasúton túli külterületi határrészen. A belterületi lakóterületen jellemzően átépítés, bővítés történik az új lakóépületek építése nem számottevő. A település zöldterületei a közparkok, melyek közül a legjelentősebb a templom előtti téren lévő egybefüggő közpark, valamint a külterületi vásártér. A belterületi területfelhasználás a Tf-2, a vasúti újtelep a Tf-3 tervlapon ábrázolásra került. A település jellegzetessége, hogy a nagyobb zöldfelületi intézmények, a temetők és a kisszögi sporttelep külterületen találhatók. A külterület zöme általános mezőgazdasági, szántó terület. Kisebb erdőterületek a Zagyva folyó hullámterén találhatók és elszórtan kisebb kiterjedésű gyümölcsös is megtalálható a külterületen. A külterület északi határvonalán és délkeleti részén a Zagyva és hullámtere található. A település belterületét árvízvédelmi töltés veszi körbe. A külterületen a vízfolyásokon túl vonalas elemként a vasút és a közutak a meghatározók oldal / összesen: 259

126 28. térkép: Területfelhasználás (teljes közigazgatási terület) Forrás: saját szerkesztés 126. oldal / összesen: 259

127 29. térkép: Területfelhasználás (belterület) Forrás: saját szerkesztés 127. oldal / összesen: 259

128 30. térkép: Területfelhasználás (belterület II.) Forrás: saját szerkesztés 128. oldal / összesen: 259

129 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település szerkezetének kialakulása szorosan összefügg a Zagyva folyó árvizeivel szembeni védekezéssel, illetve a történelem során elszenvedett pusztításokkal. 31. térkép: I. Katonai felmérés Forrás: A falut körülvevő körgát határt szabott a terjeszkedésnek, ezért a jobb és magasabb fekvésű területeken kanyargós, zugos utcaszerkezet alakult ki. A mélyebb fekvésű, a körgáthoz közeli részeken a későbbi beépítés szabályos telekosztást és utcahálózatot eredményezett. 32. térkép: II. Katonai felmérés Forrás: oldal / összesen: 259

130 33. térkép: III. Katonai felmérés Forrás: Az árvízveszély megszűnte után a település az immár funkcióját vesztett körgáton túl is fejlődött. A vasúti összeköttetés és az állomás megépülte után a központi településtesttől távolabb, a vasútállomásnál is kialakult egy lakóterület, minimális alapellátással. A település egészére jellemző a családi házas, földszintes, esetleg tetőtér beépítéses beépítés. Emeletes épület alig van a községben (iskola és néhány lakóház). A hagyományos népi építészetnek számos épülete maradt meg, de döntő többségük már toldalékolt, részben átépített. Az átalakítások a legritkább esetben illeszkednek az eredeti anyaghasználathoz és formákhoz. A még épen megmaradt és karbantartott épületekből javaslunk helyi értékvédelemre néhányat. A 60-as, 70-es évek építkezéseinek lakóépületei uralják döntően a települést, de az elmúlt húsz évben is szép számmal épültek lakóházak. Összességében a település képe roppant vegyes Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Zagyvarékas község ingatlan - nyilvántartási területi kimutatása a Szolnoki Járási Hivatal, Járási Földhivatala május 23 -i adatszolgáltatása alapján. 26. táblázat: Művelési ágak szerinti osztályozás Művelési ágak Fekvések területe ha/m2 Összesen Belterület Külterület Zártkert 130. oldal / összesen: 259

131 Művelési ágak Fekvések területe ha/m2 Összesen Szántó Rét Szőlő Kert Gyümölcsös Legelő Nádas Erdő Kivett Halastó Fásított terület Összesen Földrészletek darabszáma: Belterület: 1821 Külterület: 745 Zártkert: Összesen: 2566 Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Zagyvarékason jellemzően a beépítésre szánt területek a belterületen találhatók, a település külterületén csak gazdasági jellegű telephelyek, majorok alkotnak beépítésre szánt területet. A településen külterületi lakott hely, tanya, tanyacsoport nem található. A belterületen lévő beépítésre szánt területek zöme lakóterület. A településen a beépítés intenzitása és jellege alapján kertvárosias, falusias lakóterület és településközpont vegyes terület alakult ki. A településközpont vegyes területen a településközpontban a lakó és intézményi funkciójú épületek vegyesen találhatók. A belterület zöme kertvárosias és falusias lakóterületbe sorolt, jellemzően kertes családiházas területek. A falusias lakóterületek, nagyobb gazdálkodásra alkalmas telkekkel, jellemzően a település peremterületén vannak. A belterületen kisebb gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató és környezetét nem zavaró ipari telephely is működik, a kisebb vállalkozások pedig lakóterületen, jellemzően magán és vállalkozási célú vegyes területen működnek oldal / összesen: 259

132 34. térkép: Belterületi beépítésre szánt területek Forrás: saját szerkesztés 132. oldal / összesen: 259

133 35. térkép: Területfelhasználási vizsgálat Forrás: saját szerkesztés 133. oldal / összesen: 259

134 Vasúti újtelep területe A külterület beépítésre szánt területei az egykori baromfifeldolgozó jelentős kiterjedésű, jelenleg alulhasznosított területe, valamint jellemzően mezőgazdasághoz kapcsolódó telephelyek. 36. térkép: Külterületi beépítésre szánt területek Forrás: saját szerkesztés A belterületen beépítésre nem szánt területek jellemzően a közterületek, valamint a zöldterületek és különleges területek. A közterületekhez soroljuk az utakat és azok csomópontját, a zöldterületek pedig jellemzően közpark területek. Beépítésre nem szánt területekhez soroljuk különleges területként a temetőt és a Kisszögben lévő sportpályát melynek területe a települési nagyobb rendezvényeknek (pl búcsú, falunap, majális) is helyet ad. A beépítésre nem szánt területek zöme a külterületen helyezkedik el. A település külterületének nagy része szántó terület, ahol szántóföldi növénykultúrákat termesztenek, továbbá kisebb legelőterületek találhatók, valamint a Zagyva folyó, és árterületén lévő erdőterületek. Zagyvarékas külterületén csak kisebb gyümölcsös területek vannak, kertes mezőgazdasági terület nem található oldal / összesen: 259

135 Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A település intézmény- szervezete az elmúlt években jelentősen megváltozott. Oktatási intézmények terén az intézményellátó szervezet a KLIK (Klébersberg Intézményfenntartó Központ), mely a település óvodájának és iskolájának fenntartója. Egészségügyi ellátás terén a településen háziorvosi szolgálat működik. A szociális ellátás keretében belül önkormányzati fenntartásban működik a Szociális Szolgáltató Központ, mely idősek nappali otthona, valamint házi betegellátás is megoldott a településen. A kereskedelmi, szolgáltató intézmények jellemzően a főbb utak, a Rákóczi út körül találhatók, az oktatási, egészségügyi, közigazgatási intézmények pedig a településközponthoz közel találhatók. 37. térkép: Intézményi ellátottság vizsgálat Forrás: saját szerkesztés 135. oldal / összesen: 259

136 Zagyvarékas Község főbb intézményei Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció 43. kép: Bölcsőde épülete 46. kép: Óvoda épülete Forrás: saját fotó 44. kép: Egészségház épülete Forrás: saját fotó 47. kép: Polgárősrég épülete Forrás: saját fotó 45. kép: Általános iskola épülete Forrás: saját fotó 48. kép: Pénzintézet épülete Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 136. oldal / összesen: 259

137 49. kép: Posta épülete 50. kép: Községháza épülete Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 51. kép: Idősek klubja épülete Forrás: saját fotó Lakóépület típusok 52. kép: Régi típusú lakóház 53. kép: Új típusú lakóház Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 137. oldal / összesen: 259

138 Alulhasznosított barnamezős területek A településen alulhasznosított terület közé sorolhatjuk a volt baromfifeldolgozó területét, és az egykori hulladéklerakó területét Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A településen klasszikus értelemben konfliktussal terhelt, szlömösödött terület nincs, alulhasznosítottnak a baromfifeldolgozó egykori telepe, és a volt malom tekinthető A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Zagyvarékas község telekméret vizsgálata a mellékelt Tm-1 rajzszámú térképen került ábrázolásra. A település belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési utcahálózat vizsgálata alapján különíti el az alaprajzi típusokat, míg a funkcionális morfológia elsősorban a települési szerepkörök térbeli rendjét vizsgálja. A klasszikus morfológia alapján általában a városok összetettebb típust képviselnek, vagyis többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből tevődik össze. Valamely település morfológiája a kialakulásához, az alapításához kötődik. Alapvetően meghatározó, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredménye, vagy meghatározott alapításhoz kötődik. Zagyvarékas központi településrészére a történelmi folyamat, míg a vasúti újtelepre esetében az utóbbi a meghatározó, szabályos, mérnöki tervek alapján jött létre ez a településrész. A központi településrész jelenlegi telekszerkezetre összetett tipust képvisel, a régi, halmazos szerkezetű utcákra a felaprózódott telekszerkezet, a sokszor 400 m2 alatti szabálytalan alakú telkek a jellemzők, míg a település peremrésze felé a telekméretek nőnek, de a régebbi utcákban marad a szabálytalan telekalak. A településre bevezető bekötőút mellett szabályos, tervezett utcákon közel azonos méretű telkek alkotnak tömböket, m2-es telekterület méretekkel. A vasúti újtelep szabályos, tervezett utcáin hasonló telekméretekkel találkozunk, szabályos alakú m2-es telkek alakultak ki, tömbökön belüli felaprózódás nélkül. A nagyobb, gazdálkodásra alkalmas telkek a külterülettel érintkező területek oldal / összesen: 259

139 38. térkép: Telekméret vizsgálat Forrás: saját szerkesztés 139. oldal / összesen: 259

140 39. térkép: Telekméret vizsgálat 2. Forrás: saját szerkesztés 140. oldal / összesen: 259

141 Tulajdonjogi vizsgálat A településen az ingatlanok tulajdonjelleg szerint állami, önkormányzati, magán és egyházi tulajdonban vannak. A magántulajdonú ingatlanok nagy része magánszemélyeké, míg kisebb hányad magán tulajdonú gazdasági társaságoké. Az egyházak ingatlanai közé a templomok, parókia területe tartozik Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati tulajdonkataszter az önkormányzat adatközlése alapján került térképi ábrázolásra a külterület az ÖT-1 tervlapon, míg a belterület az ÖT 2 tervlapon. A belterületen az önkormányzati utakon, közterületeken kívül intézmények és lakóingatlanok és be nem épített területek tartoznak önkormányzati tulajdonba. A külterületen a feltáróutak nagy része, mezőgazdasági területek önkormányzati tulajdonú. 40. térkép: Önkormányzati tulajdon vizsgálat Forrás: saját szerkesztés 141. oldal / összesen: 259

142 41. térkép: Önkormányzati tulajdon vizsgálat 2. Forrás: saját szerkesztés 142. oldal / összesen: 259

143 42. térkép: Önkormányzati tulajdon vizsgálat 3. Forrás: saját szerkesztés 143. oldal / összesen: 259

144 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A hivatalos alaptérkép állomány mellett az épületállomány és környezet geodéziai felmérése nem szükséges Az építmények vizsgálata A funkció, kapacitás Zagyvarékas teljes belterületének zömét a magántulajdonú lakóingatlanok alkotják. A lakóingatlanokat elsődlegesen lakó célokra használják. A főbb utak, jellemzően a Rákóczi út mellett megfigyelhető a lakóingatlanok vegyes célú használata elsősorban kisebb szolgáltató, kereskedelmi jellegű családi vállalkozások működnek az ingatlan egy részében. A lakóingatlanoknál mind a telekhasználat, mind az életvitel szempontjából a kertvárosias és a falusias jelleg a meghatározó. A lakóingatlanok egy részénél felújítási, bővítési folyamat kezdődött az utóbbi években. Új ingatlanok kevés számban meglévő régi épületek bontásával felszabaduló telkeken elszórtan épültek, új telekosztásokra nem került sor. Az intézményeket az adott funkciónak megfelelően használják. A községházán a megújuló energiahasználat biztosított. A művelődési ház és könyvtár mérete és funkciója az igényeket kielégíti. Az általános iskola méretébe a jelenlegi igényeknek megfelel, a kapacitás megfelelő. Az orvosi rendelő felújítása, akadálymentesítése megtörtént, a megújuló energiahasználat napelemekkel biztosított. A kereskedelmi egységek terén az élelmiszer, vegyes jellegű üzletek megfelelő mérettel és kapacitással állnak rendelkezésre oldal / összesen: 259

145 Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Zagyvarékas lakóterületein a jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló családiházas beépítés. A beépítés mértéke a telekterülettől függő, az elaprózódott kisebb telkeken nagyobb a beépítés, a nagytelkes területeken a 15-20%-ot sem mindig éri el, de az átlagos telkeken a beépítés 30% alatt van. Az oldalhatárra épült családiházas területek előkert tekintetében változatos képet mutatnak, a településen belül zömében előkertes a beépítés 3-5 méteres előkertekkel, de egyes területeken előkert nélküli épületelhelyezéssel is találkozunk. A település központi részén lévő intézmények jellemzően szabadon állóak, de méreteik miatt a telek szélességének hangsúlyos elemei. Az intézményi terület sűrűsége és beépítési százaléka nagyobb a családi házas területeknél, jellemzően 40 % körüli a beépítettség. A főbb utak mentén a zártsorúsodás is megfigyelhető, utcával párhuzamos gerincű, gyakran udvar felé befelé hajló házak egymáshoz építve, vagy kisebb oldaltelek távolságra telepítve alkotnak utcaképet. 54. kép: Előkertes családiházas beépítés, oldalhatáronálló beépítési móddal, zömében sátortetős épületekkel 56. kép: Előkertes családiházas beépítés, oldalhatáronálló beépítési móddal, jellemzően kockaházakkal Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 55. kép: Előkertes családiházas beépítés, oldalhatáron álló beépítési móddal, utcára merőleges nyeregtetős tetőtér beépítéses vagy anélküli épületekkel 57. kép: Előkert nélküli családiházas beépítés, oldalhatáronálló beépítési móddal Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 145. oldal / összesen: 259

146 58. kép: Oldalhatáron álló beépítés, jellemzően előkert nélküli épület elhelyezéssel 59. kép: Oldalhatáron álló beépítés, jellemzően előkertes épületelhelyezéssel Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó Magasság, szintszám, tetőidom Zagyvarékas lakóterületein a jellemző szintszám a földszint, vagy földszint + tetőtér beépítés, néhol a földszint + 1 emeletes családiház. A lakóutcák nagy részén a sátortetős lakóházak és utcára merőleges gerincű tetőtér beépítéses épületek vannak, az újabban épült épületek között alacsonyabb tetőhajlásszögű összetett alaprajzú és tetőidomú családiházakat is találunk, míg egyes helyeken lapostetős emeletes családiházak is vannak elszórtan. 60. kép: Lakóház kép: Lakóház 2. Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 146. oldal / összesen: 259

147 62. kép: Lakóház kép: Lakóház 5. Forrás: saját fotó 63. kép: Lakóház 4. Forrás: saját fotó 65. kép: Lakóház 6. Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó Épületmagasság tekintetében a római katolikus templomon kívül az iskola emeletes, a közintézmények pedig nagyobb belmagasságuk és épületmagasságuk miatt magasabbak az átlagos családi házaktól. Zagyvarékas lakóterületein a jellemző szintszám a földszint, vagy földszint + tetőtér beépítés, néhol a földszint + 1 emeletes családiház. A lakóutcák nagy részén a sátortetős lakóházak és utcára merőleges gerincű tetőtér beépítéses épületek vannak, az újabban épült épületek között alacsonyabb tetőhajlásszögű összetett alaprajzú és tetőidomú családiházakat is találunk, míg egyes helyeken lapostetős emeletes családiházak is vannak elszórtan. 66. kép: Lakóház kép: Lakóház 8. Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó 147. oldal / összesen: 259

148 68. kép: Lakóház kép: Lakóház 11. Forrás: saját fotó 69. kép: Lakóház 10. Forrás: saját fotó 71. kép: Lakóház 12. Forrás: saját fotó Forrás: saját fotó Épületmagasság tekintetében a római katolikus templomon kívül az iskola emeletes, a közintézmények pedig nagyobb belmagasságuk és épületmagasságuk miatt magasabbak az átlagos családi házaktól. 72. kép: Templom Forrás: saját fotó 148. oldal / összesen: 259

149 Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A településkarakterre jellemző, az utcaképekre jellemző, hogy az előkertes családiházas beépítésű utcákon az előkert és a közlekedési felület és a telekhatár közötti zöldsáv növényzettel beültetett, fásított, így egy zöldbe ágyazott kertvárosias utcakép fogadja az arra járót. Egyes utcaképek harmonikusak, az épülettipusok, magasságok megegyeznek, a beépítési mód és előkert azonos. Más részeken a fokozatos átépülés miatt a régebbi tipusú utcára merőleges gerincű népi lakóházak mellett a sátortetős épület és a tetőtérbeépítéses is megtalálható, jellemzően azonban az épületelhelyezések telkenként egy-két kirívó példától eltekintve megegyeznek Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A Zagyván nem végeztek olyan jelentős mederrendezési munkákat, mint a Tiszán a XIX. század derekán, nem készültek átvágások, meder-rövidítések, így a folyó ősi, erősen meanderes jellege épségben megmaradt. A Zagyva mai medrét mindkét oldalon gát szegélyezi, mely gyakorlatilag a folyó magaspartjának szegélyére épült sajnálatos módon épp a régészetileg legjelentősebb területekre, ezzel örökre kutathatatlanná téve a Zagyva közvetlen, első magaspartját. Viszonylagos épségben csak a Zagyvarékas felett lévő meander partja maradt meg, melynek belső íve Szászberekhez tartozik (bogárzói határ), míg a külső íve, a Kántorföld, várhatóan Zagyvarékas egyik legjelentősebb régészeti érdekű területe. Hasonló, bár kisebb ívű meander a falutól délre lévő Disznószög, ahonnan több régészeti lelőhelyet is ismerünk. Éppen a Disznószög ismert lelőhelyei mutatják, hogy a folyó partja minden korszakban sűrűn lakott volt. A mai és egykori medrektől távolabb eső területek felszíne csekély változatosságot mutat, éppen ezért itt kevés megtelepülésre alkalmas, vízzel övezett partos rész található. A lelőhelyek többsége m-es tengerszint feletti magasságon található. Egyedül a falu legdélebbi szegletében figyelhető meg egy intenzív partrész (Máli-ér partja, Sashalmi-dűlő), amely valószínűleg egykor szintén Zagyvapart lehetett. Itt a tengerszint feletti magasság eléri illetve meghaladja a 90 m-es magasságot is. Zagyvarékas határában mindeddig rendszeres régészeti leletgyűjtés ún. topográfiai terepbejárás csak néhány területen zajlott 1987-ben, amikor a szolnoki Zagyva-szakasz gátrendezési munkálatai folytak. Ekkor a Kender-ér mindkét partját bejárták, felgyűjtve az itt található régészeti lelőhelyeket. Ezen túl a község területéről csak szórványos adataink vannak. A szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményébe pontosabb helymeghatározással csak három helyről van leltározott anyag. A település szerkezetének kialakulása szorosan összefügg a Zagyva folyó árvizeivel szembeni védekezéssel, illetve a történelem során elszenvedett pusztításokkal. A falut körülvevő körgát határt szabott a terjeszkedésnek, ezért a jobb és magasabb fekvésű területeken kanyargós, zugos utcaszerkezet alakult ki. A mélyebb fekvésű, a körgáthoz közeli részeken a későbbi beépítés szabályos telekosztást és utcahálózatot eredményezett. Az árvízveszély megszűnte után a település az immár funkcióját vesztett körgáton túl is fejlődött. A vasúti összeköttetés és az állomás megépülte után a központi településtesttől távolabb, a vasútállomásnál is kialakult egy lakóterület, minimális alapellátással oldal / összesen: 259

150 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján Zagyvarékason az alábbi lelőhelyek találhatók: 27. táblázat: Régészeti lelőhelyek Azonosító Lelőhelyszám Név hrsz Havas - tanyák 044/1, 050/6, 050/4, 0370/2, 0370/1, Peti csárda 083/12, 083/10, 084/4, 083/1, 063/7, 067/1, 1522/3, 1522/19, 083/11, 063/6, 063/5, 063/4, Vasúti Újtelep 528/33, 1528/34, 1528/32, 1528/7, 1528/9, 1528/10, 1528/11, 1528/12, 1528/13, 1528/14, 1528/15, 1543, 1528/38, 1542, 1539, 1538, 1537, 1528/6, 1544, 1545, 1546, 1547, 1528/5, 1528/4, 1528/39, 1541, 1528/3, 1528/2, 1540, 1528/8, 1548, 1549, Gyepi földek I. 025, 026/5, 050/65, Gyepi földek II. 025, 026/11, 026/ Belső földek 025, 029/46, 028/4, 028/8, 028/ Lapos dűlő I. 067/1, 063/15, 083/1, 083/6, 083/5, 083/4, 063/ Lapos dűlő II. 067/1, 063/19, 068/8, 068/7, 063/18, 068/5, 068/6, 063/ Lapos dűlő III. 063/11, 067/1, 068/4, 068/3, 068/2 063/11, 067/1, 068/4, 068/3, 068/2 A régészettel az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete foglalkozik részletesen Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A településen védett épített környezet nem található, de a helyi arculatot biztosító építészeti jellemzőkkel rendelkezők épületek igen, melyek részletesen a településképi arculati kézikönyv mutatja be Világörökségi, és világörökségi várományos terület A településen ilyen terület nem található Műemlék, műemlékegyüttes A településen nem található műemlék, műemlékegyüttes A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A településen védett történeti kert, temető és temetkezési emlékhely nem található. Temető A település működő római katolikus temetője a belterület peremrészén található. A külterületen, a Zagyva híd szomszédságában található a régi temető, melynek jellegzetes síremlékei a település múltjának emlékei oldal / összesen: 259

151 73. kép: Temető Forrás: saját fotó Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Műemléki környezet nem került kijelölésre Nemzeti emlékhely A településen nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem A Képviselő testület által jóváhagyott településképi arculati kézikönyv, valamint a korábban készült helyi értékvédelmi vizsgálat bemutatja a helyi értékeket. A település a településképi rendeletben helyi védelem alá helyezte: Római katolikus templom (hrsz: 1) Római katolikus plébánia (hrsz: 3) Tájház (hrsz: 685) Az épített környezet konfliktusai, problémái Zagyvarékas épített környezetének konfliktusai a burkolatlan utak magas aránya, valamint a szűk utak miatt jellemzőek. A belterületi rosszabb állagú, lakatlan épületek is településkép szempontjából problémát okoznak oldal / összesen: 259

152 1.15. KÖZLEKEDÉS 152. oldal / összesen: 259

153 Hálózatok és hálózati kapcsolatok Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Zagyvarékas község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhely észak-nyugati szomszédságában, Szolnoktól mintegy 16 km-re található. A település közúti hálózati kapcsolatát a 32. számú Hatvan Szolnok másodrendű főút dél-kelet észak-nyugat irányban, a jelű Zagyvarékas bekötőút és a jelű Zagyvarékas állomáshoz vezető út képezi. Az összekötő út és a vasútállomáshoz vezető út a 32. sz. másodrendű főúthoz csatlakozik, amely Zagyvarékas országos közúthálózatba való csatlakozását biztosítja. 43. térkép: Zagyvarékas és környezete Forrás: Google Maps Közúti közlekedés Az országos közutak hálózata: Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a várost: A 32. számú Hatvan Szolnok másodrendű főút biztosítja a település közúti hálózatba való becsatlakozását. Zagyvarékas az országos főutat a km szelvény és a km szelvény között érinti. A 32. számú másodrendű főút ezen szakaszán észak-nyugat dél-kelet irányú tájolású, nyomvonala jellemzően egyenes, Zagyvarékas külterületi részén halad. A 32. számú másodrendű főút burkolatának szélessége: 7,00 méter. A jelű Zagyvarékas bekötő út Újszász város közigazgatási területén a 32. számú másodrendű főút km szelvényéből ágazik ki és az km szelvényben éri el Zagyvarékas határát. A km szelvény és a km szelvények között a település belterületén halad, majd a km végszelvényben csatlakozik a 32. számú másodrendű főút km szelvényében lévő körforgalomhoz. A bekötőút belterületi szakaszán a beépítés jellemzően 18,00 m és 22,50 m között változik. A jelű bekötőút burkolatának szélessége 6,00 méter oldal / összesen: 259

154 A jelű Zagyvarékas állomáshoz vezető út a 32. számú másodrendű főút km szelvényében lévő körfogalomból csatlakozik ki és a km szelvényben lévő buszfordulóban ér véget. A vasútállomáshoz vezető út végig belterületen halad jellemzően 30,50 m beépítési szélességgel. A jelű bekötőút burkolatának szélessége 6,00 méter. Az érintett 32. számú másodrendű főút, a jelű összekötőút és a jelű vasútállomáshoz vezető út, állami kezelésű országos közutakon a évben mért közúti forgalomszámlálási adatok alapján az alábbi értékek mutathatók ki: 32. számú Hatvan Szolnok másodrendű főút: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 5398 jármű/nap, azaz 6191 E/nap volt a évben. A számlálás a km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: évben: 2031-ben: E/nap MOF Személygépkocsi 3833 j/nap x 1,339 = 5132 j/nap x 1,0 = 5132 x 0,15 = 770 E/óra Autóbusz 111 j/nap x 1,059 = 118 j/nap x 2,5 = 295 x 0,15 = 44 E/óra Tehergépkocsi 1421 j/nap x 1,448 = 2058 j/nap x 2,5 = 5145 x 0,15 = 772 E/óra Motorkerékpár 26 j/nap x 1,030 = 27 j/nap x 0,8 = 22 x 0,15 = 3 E/óra Kerékpár 1 j/nap x 1,000 = 1 j/nap x 0,3 = 0 x 0,15 = 0 E/óra Lassú járművek 6 j/nap x 1,411 = 8 j/nap x 2,5 = 20 x 0,15 = 3 E/óra 5398 j/nap 7344 j/nap E/nap 1592 E/óra A fentiek alapján várható forgalomnagyság a évben: az átlagos napi forgalom (ÁNF): 7344 j/nap a mértékadó óraforgalom (MOF): 1592 E/óra A megengedett forgalomnagyság 1000 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a évig a várható forgalomnagyságnak jelű Zagyvarékas bekötő út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 804 jármű/nap, azaz 822 E/nap volt a évben. A számlálás a km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: évben: 2031-ben: E/nap MOF Személygépkocsi 413 j/nap x 1,311 = 541 j/nap x 1,0 = 541 x 0,15 = 81 E/óra Autóbusz 54 j/nap x 1,032 = 56 j/nap x 2,5 = 140 x 0,15 = 21 E/óra Tehergépkocsi 158 j/nap x 1,331 = 210 j/nap x 2,5 = 525 x 0,15 = 79 E/óra Motorkerékpár 13 j/nap x 1,038 = 13 j/nap x 0,8 = 10 x 0,15 = 2 E/óra Kerékpár 140 j/nap x 1,000 = 140 j/nap x 0,3 = 42 x 0,15 = 6 E/óra Lassú járművek 26 j/nap x 1,333 = 35 j/nap x 2,5 = 88 x 0,15 = 13 E/óra 804 j/nap 995 j/nap 1346 E/nap 202 E/óra A fentiek alapján várható forgalomnagyság a évben: az átlagos napi forgalom (ÁNF): 995 j/nap a mértékadó óraforgalom (MOF): 202 E/óra A megengedett forgalomnagyság 500 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a évig a várható forgalomnagyságnak jelű Zagyvarékas állomáshoz vezető út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 685 jármű/nap, azaz 715 E/nap volt a évben. A számlálás a km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: évben: 2031-ben: E/nap MOF Személygépkocsi 413 j/nap x 1,311 = 541 j/nap x 1,0 = 541 x 0,15 = 81 E/óra 154. oldal / összesen: 259

155 Autóbusz 43 j/nap x 1,032 = 44 j/nap x 2,5 = 110 x 0,15 = 17 E/óra Tehergépkocsi 113 j/nap x 1,331 = 150 j/nap x 2,5 = 375 x 0,15 = 56 E/óra Motorkerékpár 17 j/nap x 1,038 = 18 j/nap x 0,8 = 14 x 0,15 = 2 E/óra Kerékpár 74 j/nap x 1,000 = 74 j/nap x 0,3 = 22 x 0,15 = 3 E/óra Lassú járművek 25 j/nap x 1,333 = 35 j/nap x 2,5 = 88 x 0,15 = 13 E/óra 685 j/nap 862 j/nap 1150 E/nap 172 E/óra A fentiek alapján várható forgalomnagyság a évben: az átlagos napi forgalom (ÁNF): 862 j/nap a mértékadó óraforgalom (MOF): 172 E/óra A megengedett forgalomnagyság 500 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a évig a várható forgalomnagyságnak. A fenti vizsgált országos közutak közül a 32. számú másodrendű főút az osztályba sorolás szerint: - a külterületet tekintve: Tervezési osztály: K.IV. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 90 km/óra A fenti vizsgált országos közutak közül a jelű bekötőút és a jelű állomáshoz vezető út az osztályba sorolás szerint: - a külterületet tekintve: Tervezési osztály: K.VI. Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 70 km/óra - a belterületet tekintve: Tervezési osztály: B.V. Hálózati funkció: c Környezeti körülmény: B Tervezési sebesség: 50 km/óra Az egyéb közlekedő utaknál forgalomszámlálás a jelentéktelen nagyságú forgalomnagyság miatt nem történt, így adatok nem állnak rendelkezésre. A belterületen a többi út a helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózatot képezi. A város belterületén a gyűjtő utak hivatottak a lakó utak közúti forgalmát az országos úthálózat útjaihoz vezetni. A települési gyűjtőút kategóriába sorolt utak: Fekete Lajos utca és Rákóczi Ferenc utca, mint az országos közutak belterületi szakaszai Akácfa utca, Nagyváradi utca, Petőfi Sándor utca, Kossuth Lajos utca, Damjanich János utca, Egység utca, Alkotmány utca és Pozsonyi utca, mint a település helyi gyűjtőútjai (beépítési és szabályozási szélességük szerint, de kiépítésük nem indokolja a gyűjtő utak közé sorolásukat) Az osztályba sorolás szempontjából a gyűjtő utak a B.V. tervezési osztályú, a hálózati funkció: C, a környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 40 km/óra. A város belterületén a többi utca a lakó utak kategóriájába sorolható a beépítési szélességeket figyelembe véve. A többi út a lakóutak kategóriájába sorolható, a lehetőségnek megfelelően 12,00 18,00 m közötti beépítési szélességgel. A lakó utak osztályba sorolásukat tekintve a tervezési osztályuk jele: B.VI., hálózati funkciójuk : d, környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 30 km/óra oldal / összesen: 259

156 Kiépítettség: A település belterületén az úthálózat kiépítettsége a forgalmi viszonyokat és az úthálózat nagyságát tekintve megfelelő, a nem szilárd burkolattal rendelkező utaknál rendszerint az útalap már elkészült. Csomópontok: A község belterületén a legforgalmasabb csomópontok a jelű összekötő úton található Fekete Lajos utca Rákóczi Ferenc utca csomópontja. Kiemelhető emellett a Rákóczi Ferenc utca Erdő utca külső Rákóczi Ferenc utca és Móricz Zsigmond utca csomópontja, mely a belterület határán található. A külterületi részeken a 32. számú másodrendű főút km szelvényénél kiépített körforgalom a legjelentősebb csomópont, mely a 32. számú másodrendű főút, a jelű bekötőút és a jelű állomáshoz vezető út csomópontja. A csomópontok geometriai kialakítása megfelelő, területük elégséges, baleset a tervezés időszakáig nem volt, új csomóponti kialakításhoz a terület helye biztosított. A felszorzott forgalomnagysági értékek szerint a meglévő csomópontok kialakítása a forgalomnagyságot tekintve meg fog felelni a évi tervezési időszak végéig várható forgalmi igényeknek. A csomópontok elhelyezkedését az A-2 rajzszámú Alaptérkép II. tartalmazza. Töltőállomások: A település területén töltőállomás nem üzemel, a legközelebb Újszász és Szolnok területén található üzemanyag vételezési lehetőség. Vízi közlekedés: A településen a Zagyva folyó mentén nincs vízi közlekedésre kijelölt kikötő, hajóállomás. Légi közlekedés: A területen légi közlekedés nem üzemel, legközelebb a szolnoki sportreptér található elérhető távolságon belül Közösségi közlekedés Közúti Zagyvarékas község lakói a környező településekre közúton egyéni- és tömegközlekedési eszközökön juthatnak el. Az autóbuszjárat a helyi igényeknek teljesen megfelel. A településen belül helyi tömegközlekedési járat nem üzemel. A távolsági járatokkal Szolnok, Szeged, Kunszentmárton, Jászberény, Jászapáti, Eger, Gyöngyös felé juthatnak el a település lakói, ahol átszállást követően további irányokba utazhatnak tovább. A településen belüli autóbusz megállóhelyek autóbuszöblökben és a forgalmi sávokon kerültek kijelölésre Kötöttpályás A településen vasúti pálya üzemel. A 120a. számú Budapest-Keleti Szolnok Lőkösháza kétvágányú vasúti vonal Zagyvarékas megállóhelye biztosítja a település vasúti összeköttetését. Szolnokról a 100. számú Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony vasúti vonalra, a 145. számú Szolnok 156. oldal / összesen: 259

157 Kecskemét vasúti vonalra lehet átszállással közlekedni. Újszász állomásról a 82. számú Hatvan Újszász, illetve a 86. számú Vámosgyörk Újszász vasúti vonalon van lehetőség tovább utazni Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen belül kiépített kerékpárút nem található. A kerékpáros forgalom a környező településekhez képest elenyésző. A burkolt utcákban legalább az egyik oldalon a gyalogos közlekedés érdekében kiépített szilárd burkolatú járdák találhatóak. A településen kijelölt gyalogos-átkelőhely nem létezik Parkolás A településen belül jelentős férőhellyel rendelkező parkolóhely nem található. A gépjárművek elhelyezése a városon belül saját telken megoldott. A település belterületén, az egyéb helyeken a keresztmetszeti elrendezés és a csekély forgalomnagyság lehetővé teszi az útpadkán történő megállásokat, várakozásokat. A közintézmények előtt a parkolás több esetben nem biztosított. Kiépítésük sürgős és alapvetően fontos oldal / összesen: 259

158 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS 158. oldal / összesen: 259

159 Vízi közművek Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban található. Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén fekszik, a Jászság déli határánál, a Zagyva folyó mellett. Szolnok, a megyeszékhely kb. 10 km-re található. Teljes területe gyakorlatilag sík, a tengerszint feletti magasság méter közötti. Természetföldrajzilag az (1.7. számú) Közép-Tisza-vidék nevű középtáj ( számú) Jászság megnevezésű kistáján fekszik, a Zagyva folyó jobb partján. Természeti értékei: Az Alsó-Zagyva hullámtere helyi természetvédelmi terület. Megközelíthetősége: Közúton a 32-es főútról egy alsórendű úton érhető el, illetve szintén egy mellékúton Szászberek felől. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Zagyvarékas megállóhely a MÁV 120-as számú Szolnok Békéscsaba Lőkösháza-vasútvonal, a 82-es számú Hatvan Szolnok-vasútvonal, és a 86-os számú Vámosgyörk Újszász Szolnok-vasútvonal közös szakaszán található, a településtől kb. 3 km-re. A település közigazgatási területének a szomszédai: Szolnok, Abony, Újszász, Szászberek, Besenyszög. Fontosabb statisztikai adatok: Lakónépesség: 3440 fő (2017. január 1-i KSH statisztikai adat), Lakásállomány: 1502 db (2017. január 1-i KSH statisztikai adat), Népsűrűség: 108,483 fő/km 2 (2017. január 1-i KSH statisztikai adat), Közigazgatási terület: 31,71 km 2 (2017. január 1-i KSH statisztikai adat). Természetföldrajzi, domborzati, éghajlati, hidrológiai adottságok A 3440 fős lakosszámú község az Észak-alföldi régióban, az számú Jászság nevű kistájban helyezkedik el. A kistáj települései: Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászberény, Alattyán, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsószentgyörgy, Tápiógyörgye, Jászladány, Újszász, Szászberek, Zagyvarékas. A kistáj Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 701 km 2 (a középtáj 9,6%-a, a nagytáj 1,4%-a). Domborzati adatok: A kistáj 84,5 és 101 m közötti tszf-i magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. Az átlagos relatív relief 1,5 m/km2, a K-i és Ny-i peremen ennél kissé nagyobb, de mindenütt 4 m/km2 alatti. A kistáj középső része az alacsonyártéri szintű síkság orográfiai 159. oldal / összesen: 259

160 domborzattípusába sorolható; a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Jelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatók. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg. A felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. Földtan: A mélyföldtani viszonyokat alapvetően meghatározza a Közép-magyarországi vonal: az ehhez kapcsolódó közép-miocén vulkanizmus anyaga triász, eocén és oligocén rétegsorra települt rá. A Jászság az Alföldnek a pannontól napjainkig a legerősebben és legtartósabban süllyedő fiókmedencéje. Az É-ról érkező folyók (Zagyva, Tárná) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítettek. A m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagy kiterjedésű É-i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1-4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1-5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok is megjelenik. Hasznosítható anyagokból úgyszólván csak az agyag áll rendelkezésre. A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a növénytermesztést. 44. térkép: Zagyvarékas elhelyezkedése a kistáj területén Vizek: A Zagyva Jászberény alatti 90 km-es szakaszának a medencéje. Ezen a részen csak két mellékvize van: balról a Tárná (105 km, 2116 km2), jobbról a Tápió (59 km, 898 km2). Száraz, gyér lefolyású, erősen 160. oldal / összesen: 259

161 vízhiányos terület. Vízjárási adatok mindhárom vízfolyásról vannak. A Zagyván és a Tápión a kora tavaszi, a Tárnán a kora nyári árvizek a gyakoriak. A kisvizek ősszel uralkodnak. A vízminőség II. osztályú. A vízfolyásokat védgátak kísérik. A belvizeket mintegy 300 km-es csatornahálózat vezeti le. 2 kis természetes tava jelentéktelen (7 ha), de 5 mesterséges tározója és halastava eléri a 100 ha-t. Legnagyobb a Jánoshida melletti (55 ha). A talajvíz" mélysége 2-4 m között van, de a Tápió mentén van 2 m-nél magasabb vízállású terület is. Mennyisége jelentéktelen. A kémiai jelleg túlnyomóan nátrium-kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége nk közötti, ami a települések körzetében a 45 nk -ot is meghaladja. A szulfáttartalom általában nagyobb 300 mg/l-nél. A rétegvíz mennyisége csekély. Az artézi kutak mélysége kevéssel haladja meg átlagban a 100 m-t. Vízhozamuk nem éri el a 100 1/p-et, de vannak bő hozamú kutak is. Hévizes kutak vannak Alattyánban (45 C), Jánoshidán (54 C), Jászberényben (45 C), Jászboldogházán (42 C), Jászjákóhalmán (40 C), Jászladányban 50 C feletti több is, Szászberekén (48 C), Újszászon (44 C) és Zagyvarékason (48 C). Vezetékes vízellátás minden településen van, közműves csatornahálózat azonban csak a két városban és néhány községben, így kistáji szinten csak minden 2. lakás volt közcsatornával ellátott (2008). Ez mindenképpen problémát jelent a felszínközeli vizek minőségét illetően. Növényzet: A döntően szántók uralta kistáj vegetációját hajdan mocsarakkal, lápokkal, sekély tavakkal mozaikos puha- és keményfás ligeterdők uralták. A flórája a középhegységihez csak gyengén kötődik. Jelenleg szolonyec sziki legelők és rétek, alföldi mocsárrétek, kisebb mocsarak és a javarészt ültetvény jellegű származékerdők jellemzik, mindannyian igen fajszegények. A gyepekben a szikesedés kisebb mértékű, a cickórósok gyakoriak, padkásodás csak szórványosan fordul elő (bajuszpázsit - Crypsis aculeata, bárányparéj - Camphorosma annua). Az álló- és folyóvizeket, csatornákat szalagszerű mocsarak (mocsári, éles és parti sás - Carex acutiformis, C. acuta, C. riparia) és itt-ott enyhén szikes mocsárrétek kísérik, melyekben néhol tömeges a fátyolos nőszirom (Iris spuria) és a réti iszalag (Clematis integrifolia). Lösznövényzet (macskahere - Phlomis tuberosa, buglyos kocsord Peucedanum alsaticum, pusztai gyújtoványfű - Linaria biebersteinii, taréjos búzafű Agropyron pectiniforme, parlagi rózsa - Kosa gallica) és homoki növényzet (homoki habszegfű Silene conica, homoki pipitér - Anthemis ruthenica, mezei üröm - Artemisia campestris, pusztai, homoki és hegyi ternye Alyssum turkestanicum, A. tortuosum, A. montanum subsp. gmelinii) inkább mezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, felhagyott, ill. extenzív gyümölcsösökben maradt meg legtöbbször erősen degradált formában. Puhafás (nyári tőzike - Leucojum aestivum, komlóképű aranka - Cuscuta lupuliformis) és keményfás ligeterdő-maradványok (gyöngyvirág - Convallaria majalis, széleslevelű és fürtös salamonpecsét - Polygonatum latifolium, P. multiflorum) főleg a Zagyva mentén (Jásztelek, Újszász) találhatók. Az alföldi kocsányos tölgyesek (salátaboglárka - Ranunculus ficaria, kardos és fehér madársisak - Cephalantera longifolia, C. damasonium, Tallós-nőszőfű - Epipactis tallosii, őszi kikerics - Colchicum autumnale, magas gyöngyperje - Melica altissima, magas zsombor Sisymbrium strictissimum), ill. a sziki tölgyesek és sziki erdőspusztarétek (bárányüröm - Artemisia pontica, sziki kocsord - Peucedanum officinale, réti őszirózsa - Aster sedifolius, fátyolos nőszirom - Iris spuria) igen ritkák. A tátorján (Crambe tataria) kihalt. Gyakori élőhelyek: Flb, BA, D34, F2; közepesen gyakori élőhelyek: J4, J6, Bla, Fia; ritka élőhelyek: Al, A23, A3a, B2, B3, B5, B6, D2, Dó, F3, F4, F5, H5a, H5b, J3, L5, M3, P7 Fajszám: ; védett fajok száma: 20-40; özöngyomok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2, selyemkóró (Asclepias syriaca) 3, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 2, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanicd) 3, kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) 1, amerikai alkörmös (Phytolacca americana) 1, kései meggy (Prunus serotina) 3, japánkeserűfűfajok (Reynoutria spp.) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 5, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3. (Nagy Janos, Urban Sandor, Toth Tamas) Talajok: A talajtakaró 97%-a a Zagyva és a Tárná által lerakott finoman szemcsézett, agyagos hordalékanyagokon és az arra 1-4 m vastagságban települt lösztakarón képződött, míg a folyókat kísérő 161. oldal / összesen: 259

162 homokdűnesorokon humuszos- és csernozjom jellegű homoktalajok találhatók, összesen 3%-nyi területen. A humuszos homoktalajok a tájban erdőterületi hasznosításúak, míg a csernozjom jellegű homoktalajok szántóként hasznosulhatnak. A táj legtermékenyebb talajai a lösztakarón képződött (int.) földminőségű alföldi mészlepedékes csernozjom (26%) és a (int.) földminőségi kategóriába tartozó réti csernozjom (7%). E talajok vályog mechanikai összetételűek, kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodásúak. Öntözéses gazdálkodással nagy búza- és kukoricatermések érhetők el, valamint jól terem a cukorrépa, a napraforgó és a lucerna is. A csernozjom talajok mélyben sós változatának (6%) termékenysége már korlátozottabb (int ) és a szántó hasznosítás mellett a rét-legelő kb. 15% lehet. E talajon az öntözéses gazdálkodás a másodlagos szikesedés lehetősége miatt fokozott figyelmet igényel. A kistáj legnagyobb kiterjedésű talajtípusa az agyagos üledékeken képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű, nagy szervesanyag-tartalmú (4%), mészmentes réti talaj. Termékenysége kedvező lehet (int ), de meszezése szükséges, különösen öntözéses gazdálkodás esetén. Főként (70%) szántóterületként hasznosítható. Öntözéssel a termékenység és a termésbiztonság különösen kedvezővé tehető. A szikes talajok kiterjedése a tájban jelentős (20%). A szikes talajtípusok közül a sztyepesedő réti szolonyecek (15%) a legnagyobb kiterjedésűek, termőképességük igen gyenge (int. <20). Mechanikai összetételük agyag vagy agyagos vályog, amely a szikességgel együtt különösen kedvezőtlen vízgazdálkodást eredményez. Az ugyancsak agyag, agyagos vályog szemcse- összetételű szolonyeces réti talajok (2%) termékenysége kedvezőbb (int ). A szoloncsák- szolonyec talajok (3%) a többi szikes talajjal együtt főként legelőként hasznosíthatók. A szikes talajok ellenére a táj mezőgazdaságilag értékes. Közlekedés: Arteriális közlekedési hálózati helyzetű terület. Középső részén, ENy-DK-i forgalmi tengelyében fut a 32. sz. főút, D-i peremét metszi a 4. sz. főút és a Budapest-Szolnok-Debrecen villamosított vasúti fővonal. A kistáj központjában fekvő Újszásznál találkoznak a Budapest-Újszász-Szolnok kétvágányú és a Hatvan-Szolnok egyvágányú villamosított fővonalak, továbbá a Vámosgyörk-Szolnok mellékvonal. Állami közútjainak hossza 140 km, amelyből 64 km (45%) első- és másodrendű főút. Közútsűrűség 20 km/100 km2, főútsűrűség 9 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 58%. Vasútvonalainak hossza 78 km, amelynek 75%-a villamosított. Vasútsűrűség: 11,2 km/100 km2. Településeinek 75%-a rendelkezik vasútállomással. Településhálózat: A történeti-néprajzi Jászság magterületét magában foglaló kistájon tucatnyi település helyezkedik el, így a településsűrűség (1,7 település/100 km2) alföldi jellegű. A hagyományos táji központ, Jászberény (2001: lakos), a térség É-i sarkában, periferikusán fekszik. A kistáj központi részén Újszász rendelkezik városi jogállással, így a városi lakosság aránya 2001-ben 54%, alacsonyabb az országos értéknél. A falvak többsége jelentős népességgel bír ( lakos), többen közülük egykor mezővárosok voltak. Népesség: Népsűrűsége (2001: 86 fő/km2) elmarad az országos átlagtól, egyes részei pedig kimondottan ritkásan lakottak. A maximális népességszámát 1941-ben érte el ( fő), ez 2001-ig mintegy fővel csökkent, s ebben az utóbbi évtizedekben főleg a természetes fogyás játszott szerepet. Ez a kedvezőtlen helyzet nyomot hagyott a korstruktúrán is: a 65 évesnél idősebbek aránya már meghaladja a gyermekkorúakét (2001: 17,4, ül. 16,4%). Szélsőségesen elöregedett települések azonban nincsenek, a kistáj nagyjából egységesen öregszik. A lakosság iskolázottsági szintje elmarad az országos átlagtól: a diplomások aránya pl. csak 6,8%, az egyetlen osztályt sem végzetteké viszont megközelíti a 2%-ot. Az előbbiek több mint 2/3-a Jászberényben él. A kistájat hagyományosan római katolikusok lakják, a népesség közel 3/4-e 2001-ben is ide tartozott. A reformátusok aránya mindössze 4,3%, de viszonylag alacsony a felekezeten kívüliek és az ismeretlen vallásúak részesedése is (2001: 10, ill. 9,8%). A lakosság döntő része magyar (2001: 95,5%), említést ezen kívül csak a 3,5%-os részesedésű cigányság érdemel. Legnagyobb, mintegy 700 fős közösségük Jászladányban él. A munkaerő-piaci paraméterek valamivel 162. oldal / összesen: 259

163 rosszabb képet mutatnak az országosnál, így 2001-ben a gazdasági aktivitás 34,2%, a munkanélküliségi ráta pedig 10,1%. A foglalkozási szerkezetben a szolgáltatás részesedése kereken 50%, az ipari foglalkoztatottak aránya Jászberény ipari város jellegét tükrözve - 42,3%, s a mezőgazdasági keresők aránya (7,6%) is valamivel átlag feletti nyarán a munkát keresők aránya mindössze 5,2%, s Jászladányt leszámítva mindenütt 10% alatti volt a ráta értéke. (Forrás: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere (2010.)) 28. táblázat: Közműellátási adatok a 2016-os évre vonatkozóan ZAGYVARÉKAS Lakásállomány (db) 1502* Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 1445 Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) 96,21 % Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) 26,3 Üzemelő közkifolyók száma (db) 5 Az összes szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3) 106,11 Háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz mennyisége (1000 m3) 97,14 Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások száma (db) 1268 Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) 84,42 % Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat hossza (km) 26,30 Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) A háztartásokból a közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózatban elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) 94,96 88,40 Háztartási gázfogyasztók száma (db) 1143 Az összes gázfogyasztók száma (db) 1202 Gázellátó hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) 76,10 % A teljes gázvezeték hálózat hossza (km) 34,80 Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) 1466 Villamos energia hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) 97,60 % Az összes villamosenergia-fogyasztó száma (db) 1570 A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza (km) 30,20 Forrás: KSH (2017. január 1-i KSH statisztikai adat) Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Belterületi vízellátás 163. oldal / összesen: 259

164 Zagyvarékas területén az ivóvíz szolgáltatást a Szolnoki Víz- és Csatornamű Koncessziós Zrt. végzi, szerződéses alapon. A szolgáltatott ivóvíz mennyisége éves viszonylatban mintegy 106 ezer m 3, az ellátott lakóingatlanok száma 1445 db, ami 96,21 %-os ellátottságot mutat. A szolgáltatott ivóvíz minősége mind mikrobiológiai szempontból, mind a kémiai paraméterek tekintetében megfelelő. A község vízhálózata, a Szolnoki Felszíni Vízmű által táplált regionális rendszerre kapcsolódik. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 26,3 km, amelyen jelenleg 5 db közkifolyó üzemel. A település teljes mértékben kiépített vízhálózattal rendelkezik. Az ivóvíz ellátása a Szolnoki Felszíni Vízműről DN 300/DN 150-es átmérőjű vezetéken, 3,4 bar nyomáson történik. Hálózata körvezeték rendszerű, bővíthető, új fogyasztók beköthetők. A település lefedettsége 100 %- os. A vízműtelep helye: Zagyvarékas, Rákóczi út 56. A vízműtelepen 1 db kút és 1 db víztorony található. Víztorony: - helye: Zagyvarékas, Rákóczi F. út 56., Hrsz.: 715/2 - térfogata: 100 m 3 - magassága: 28,50 m Vízműkút: - helye: Zagyvarékas, Rákóczi F. út 56., Hrsz.:715/2 - szállított vízmennyiség: 900 l/p - mélysége: 710,0 m - kataszteri száma: B-8 - vízhőfoka: 48,5 C A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség m 3 /év, a ténylegesen kitermelt vízmennyiség m 3 volt 2001-ben. A kutat a JNSZ Megyei VCSM Koncessziós Zrt. üzemelteti. Jelenleg a vízműkút nem üzemel. Zagyvarékas ivóvízvezeték rendszere: - külterületi gerincvezeték: DN 300 hossza: 5497 m anyaga: KM-PVC - belterületi gerincvezeték hálózat: DN 150 hossza: 1506 m anyaga: azbesztcement (ac) 29. táblázat: Belterületi gerincvezeték hálózat főbb adatai Vezeték átmérője (mm) Anyaga Hossza (m) DN 80 ac DN 100 ac 1790 DN 125 ac 2120 DN 150 ac 70 DN 100 hga 90 DN 80 KM-PVC 9113 Összesen: oldal / összesen: 259

165 A település ivóvízellátó hálózatán tározó nincs kiépítve. A szükséges mennyiségi, illetve nyomásigényeket a gerincvezetékre körösítetten kapcsolt hálózat is képes kielégíteni. A település távlati vízigényét illetően, a maihoz képest jelentős növekedés nem várható. A hálózat fejlesztésében tehát elsősorban nem mennyiségi, hanem a minőségi jegyek lesznek dominánsak. Értendő ezen az, hogy a fejlesztést várhatóan az elöregedett, rideggé, törékennyé vált azbesztcement nyomócsövek részleges javításai helyett, teljes szakaszoknak műanyagra (KPE) való cserélése, illetve a ma még ágvezetékes utcák körösítése fogja jelenteni. Zagyvarékas település vízellátó hálózata a VK-3. és VK-4. számú tervlapokon tekinthető meg. A felszín alatti vizek védelme: A víz alapvető és pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni és felszín alatti vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszín alatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban ezek az ivóvíz legfőbb forrásai is. Az ivóvízbázisok védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése a települések kiemelten fontos feladatai. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Zagyvarékas község "érzékeny" felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő településként van nyilvántartva. "A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről" rendelkező 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 23. (1) bekezdés a.) pontja értelmében a vízbázisok hidrogeológiai védőidomát legkésőbb szeptember 01-ig meg kellett határozni és ki kellett jelöltetni. A vonatkozó jogszabály (123/1997. Korm. rendelet) szerint a településen lévő vízműkutak körül kötelezően kialakítandó 10 m sugarú belső védőterület lehatárolása megtörtént. A területhasználatokat érintő bevezetendő egyedi intézkedésekre vagy korlátozásokra a vízbázis biztonságba helyezése érdekében nincs szükség. A kutak a település önkormányzatának a tulajdonában lévő ingatlanokon, megfelelő, zárt, kerítéssel körbevett védőterületen helyezkednek el. A térség területén a múlt század első felében több mélyfúrású ( m talpmélységű) kutat is létesítettek, melyeknek egy részét eltömedékelték, másik része viszont használaton kívül, de azóta is létezhet. Fontos feladat a meglévő kutak pontos helyének feltérképezése, tulajdonosának, vízjogi engedélyezettségének és távlati használatának kiderítése. Amennyiben valamelyik kutat használaton kívül akarják helyezni, eltömedékelését vízbázis védelmi szempontok miatt csak szakszerűen, engedélyek alapján lehet elvégezni. A "vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról" szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. (1) bekezdés c) pontja szerinti, az 500 m 3 /év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigény kielégítésére szolgáló, sekély (Cibakházán a maximális talpmélység 25 m) mélységű kutak önkormányzati engedélyezési hatáskörbe tartoznak. (Létesítés, használatba vétel, megszüntetés, eltömedékelés, stb..) Ezek engedélyezésénél figyelembe kell venni az alapvető vízbázis védelmi követelményeket (palástcementezés). A lakossági fúrt kutakra ugyancsak a 10 m es védőtávolság megtartása kötelező oldal / összesen: 259

166 A meglévő vízellátó rendszerek bővítését, illetve újak létesítését a felszín alatti vízbázisok ismeretében a KÖTIVIZIG engedélyezi, igény szerint javaslatot is tesz rá. Tervezéskor minden esetben állattartó telep kialakításakor kiemelten be kell tartani "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatosan az alábbi fontosabb jogszabályokat kell figyelembe venni: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, különös tekintettel a település ivóvízbázisára és a strandi kutakra. 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. 27/2004. (XII.25.) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról" KvVM rendelet 45. térkép: Hidrogeológiai védőterületek Zagyvarékas belterületén Forrás: Külterületi vízellátás A település közigazgatási területén lévő fontosabb vízhasználatok az alábbiak: Közkifolyós kút: Gyimesi út (vksz: Zagyva/181) A vízellátást egy m talpmélységű (B-3) kút biztosítja. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség m 3 /év, a ténylegesen kitermelt vízmennyiség m 3 volt 2001-ben oldal / összesen: 259

167 Az engedély a Polgármesteri Hivatal nevére szól. Jelenleg a kút nem üzemel. Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Közkifolyós kút: Liliom út (vksz: Zagyva/1052) A vízellátást egy m talpmélységű (B-1) kút biztosítja. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség m 3 /év, a ténylegesen kitermelt vízmennyiség 6500 m 3 volt 2001-ben. Az engedély a Polgármesteri Hivatal nevére szól. BÉKE TSZ. volt baromfikeltető telepe (jelenleg Táncos Gábor tulajdona Hrsz.: 060, vksz: Zagyva/825). A telep vízellátását egy 650,0 m-es (K-7) hévízkút biztosítja. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség m 3 /év, a ténylegesen kitermelt vízmennyiség ugyanennyi volt 2001-ben. BÉKE TSZ. sertéstelep (Hrsz.: 085, vksz: Zagyva/601). A vízellátást egy 750,0 m talpmélységű (K-9) hévízkút biztosítja. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség 250 m 3 /év, a ténylegesen kitermelt vízmennyiség ugyanennyi volt 2001-ben. AIR Invest Kft. baromfifeldolgozó telep (Hrsz.: 08/2, vksz.: Zagyva/1220). A telep vízellátását egy 900,0 m-es (K-12) és egy 710,0 m-es (K-13) hévízkút biztosítja. A kitermelésre engedélyezett vízmennyiség m 3 /év, a ténylegesen kitermelt m 3 volt 2001-ben. A külterületi helyi, saját szükségletek kielégítésére szolgáló kutak esetén is kötelezően érvényes a 10 m sugarú körnek megfelelő védőterületet kialakítása. Ennek, illetve a vízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak a betartását a hatóságoknak rendszeresen ellenőrizni kell. A meglévő vízellátó rendszerek bővítését, illetve újak létesítését a felszín alatti vízbázisok ismeretében a KÖTIVIZIG engedélyezi, igény szerint javaslatot is tesz rá. Tervezéskor minden esetben állattartó telep kialakításakor kiemelten be kell tartani "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait. A külterületi tanyák és egyes állattartó telepek vízellátását rendszerint egyedileg, többnyire m körüli talpmélységű fúrt kutakból oldják meg a tulajdonosok, de találhatók még néhol ásott kutak is. Ezen vízkivételi művek esetében is elő kell írni a védőterületekre vonatkozó korlátozásokat és tiltásokat, melyeket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályoz. A belterülettől távol eső telepek, majorok, tanyák vízellátása a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagy távolságok miatt a városi hálózatra gazdaságosan nem kapcsolhatók. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. (1) bekezdés "C" pontja értelmében az 500 m³/év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője engedélyezheti. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság. A kismélységű kutak különböző létesítményektől, potenciális szennyező forrásoktól való minimális védőtávolságát mindenhol be kell tartani! Környezetvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani a kutak helyes kialakítására, a szennyező anyagok bejutásának megakadályozására. Geotermikus energia, termálvíz hasznosítás A geotermikus energia-hasznosítás a megújulú energiaforrások egy olyan csoportja, amely hazánkban bőségesen rendelkezésre áll. Nevezhetnénk akár a jövő energiájának is, ugyanis kedvező 167. oldal / összesen: 259

168 adottságaink ellenére jelenleg még nagyon alacsony mértékben történik a kiaknázása, noha a megfelelő technológiák már régóta rendelkezésre állnak. Zagyvarékas esetében is érdemes lenne több figyelmet szentelni a geotermikus energia hasznosításának, hiszen olcsó és környezetbarát módon lenne megvalósítható ezzel a zöld energiával például közintézmények fűtése, vagy akár melegházak, kertészetek melegvízellátása is. A Víz Keretirányelv célkitűzései A Víz Keretirányelv megteremti a jogi kereteket a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti vizek és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához. Az általános célokat az 1. cikk határozza meg: A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme. A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése. A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése. A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése. Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése. A környezeti célkitűzéseket a 4. cikk határozza meg. A legfontosabb előírások a felszíni vizekkel kapcsolatban: El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt. El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt. Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását. A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre vonatkozóan: El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt. Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket. Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását. Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását Szennyvízelvezetés Belterületi szennyvízelvezetés Zagyvarékas szennyvize Újszász- Szászberek szennyvizeivel közös nyomóvezetéken a szolnoki szennyvíztisztító műbe jut DN DN 200 KM-PVC vezetéken keresztül. A település csatornahálózatának kiépítettsége 100 %-os. A közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások száma jelenleg 1268 db, így a szennyvízzel való ellátottság 84,42 %-os. A közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat összesen 26,30 km hosszúságú. Külterületi vezeték: DN 200 hossza: 1038 m anyaga: KM-PVC DN 300 hossza: 5354 m anyaga: KM-PVC Zagyvarékas belterületi szennyvízelvezető rendszere: 168. oldal / összesen: 259

169 Gravitációs vezeték hossza: Nyomott vezeték hossza: A vezetékhálózat anyaga: Éves szennyvízkibocsátás: Bekötések száma: m 4840 m KG-PVC, KM-PVC nyomócső 94,96 ezer m 3 /év (~260 m 3 /d) 1268 db Gravitációs rendszer épült ki, átemelők segítségével jut a szennyvíz a főgyűjtő vezetékekbe, amelyek a végátemelőbe vezetik a szennyvizet. Az átemelőn át nyomóvezetéken jut a szennyvíz a szolnoki szennyvíztisztító telepre. 30. táblázat: Szennyvízátemelők adatai Száma: Helye: Kapacitása (l/s): I. Mártírok út 30 II. nem épült meg - III. Külső-Rákóczi út 18 IV. Egység út 12 V. Gyimesi út 12 VI. József utca 12 VII. Kifli út 12 A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint Zagyvarékas község területe, valamint az itt található felszíni vizek nem érzékeny besorolásúak. Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program Azon települések, melyek nem szerepelnek a 30/2006. (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet agglomerációs jegyzékében, illetve a rendelet 3. számú mellékletében (2000 lakosegynérték alatti csoport) besoroltak, a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldása jelenleg nem része a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programnak, előírt határidő nincs erre vonatkozóan. Azokon a településeken, amelyek a 30/2006. (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet agglomerációs jegyzékébe, a 2000 lakosegyenérték feletti csoportok valamelyikébe nem sorolhatók be (az agglomerációs felülvizsgálat elvégzését követően bizonyítottan nem indokolt besorolásuk/átsorolásuk), a szennyvízelhelyezéssel kapcsolatos feladatokat jelenleg a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programról szóló 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet határozza meg: a szennyvízelhelyezés megoldása egyedileg, az összességében legkedvezőbb alternatíva megkeresésével történhet. Egyedi szennyvízkezelés című (VP kódszámú) pályázati felhívás A vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások számára a 2000 lakosegyenérték alatti települések autonóm és természetközeli szennyvízkezelésének megvalósítása érdekében jelentetett meg pályázati felhívást a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága oldal / összesen: 259

170 A pályázat (VP ) lehetőséget nyújt a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott agglomerációs településlistákon nem szereplő 2000 lakosegyenérték alatti szennyvízkibocsátással jellemezhető települések, településcsoportok számára, a 2000 lakosegyenérték alatti vidéki településeknek, valamint a 2000 lakosegyenérték alatti településrészek esetében az autonóm természetközeli, illetve egyedi szennyvíztisztítási megoldások létesítésére. Az intézkedés célja, hogy a szennyvízkezelés megfelelő megválasztásával csökkenjen a vidéki települések környezetterhelése, ami jelentősen hozzájárul a vidéki életminőség javításához. A pályázatok benyújtására a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások számára nyílik lehetőség. A rendelkezésre álló 12 milliárd forintos keretösszegből a felhívás feltételeinek megfelelő projektekre maximálisan 155 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatási kérelmek benyújtására a április 15. napjától április 16. napjáig van lehetőség. Külterületi szennyvízelhelyezés A külterületi tanyákon, majorokban jelentősebb mennyiségű szennyvíz nem keletkezik. Ezeken a helyeken a szociális szennyvizek elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos előírások nem teljesülnek, ott a zárt, szigetelt tározóban történő gyűjtésről és a szippantott szennyvíz fogadó aknában történő elhelyezésről kell gondoskodni. Zagyvarékas a 27/2004. (XII.25.) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról KvVM rendelet alapján érzékeny földtani közegben található a felszín alatti vizek szempontjából. Ennek értelmében a tervkészítés folyamán fokozottan kell figyelembe venni a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat. Távlatban, kis mennyiségű szennyvizek esetében továbbra is a gyűjtés és szállítás lehetősége jöhet szóba, azzal a megkötéssel, hogy kizárólag zárt, szigetelt szennyvíztároló építhető. Nagyobb szennyvízmennyiségek esetén egyedi, kis szennyvíztisztító berendezés(ek) létesítése javasolt. A meglévő csatornahálózattól távol lévő területek esetén lehetőség van egyedi szennyvízkezelés megvalósítására is. Amennyiben a talajvízszint átlagos szintje viszonylag alacsonyan helyezkedik el, valamint a terület nem minősül környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területnek, akkor az egyedi szennyvízkezelést, illetve tisztítást végző berendezések alkalmazása lehetséges, a vonatkozó jogszabályok szerint (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet). Élővízfolyásba, csapadékcsatornákba, árkokba, felhagyott kutakba tilos szennyvizet belevezetni! Állattartással kapcsolatban keletkező trágyalevek zárt gyűjtéséről és trágyaszarvasra történő öntözéséről, vagy alkalmas mezőgazdasági területen való szakszerű elhelyezéséről gondoskodni kell. A szennyvizek elhelyezésekor figyelembe kell venni a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről előírásait. Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, hígtrágya, egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról, kijelölt telepre történő szállításáról, illetve hasznosításáról. A felszíni és felszínalatti vízbázisok védelme szempontjából különösen nagy gondot kell fordítani a szociális és az állattartásból származó szennyvizek elvezetésére, biztonságos elhelyezésére. A szennyvízcsatornára nem csatlakozott lakosok házi gyűjtőaknáit rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen 170. oldal / összesen: 259

171 aknák általában nem megfelelő szigetelésűek, így azok tulajdonosait fel kell szólítani a környezetvédelmi jogszabályok betartására. Ezen ingatlanok esetében a lakosoknak gondoskodniuk kell a keletkező szennyvizek rendszeres elszállíttatásáról. Amely ingatlantulajdonosok a kiépült közcsatornákra nem hajlandóak rácsatlakozni, a évi LXXXIX. törvény előírásai szerint környezetterhelési, illetve talajterhelési díj megfizetésére kötelezhetők. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg, rövid időre sem megengedhető. A nyílt árkokba, csatornákba, patakokba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. Vállalkozási, gazdasági, ipari területekről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő egyedi szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges. Közvetlenül az élővízfolyásba, az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről származó ipari eredetű szennyvíz kizárólag a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után, a hatóságok által kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, - az abban előírtak szigorú betartásával - vezethető be. Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat, valamint jelen helyi építési szabályzatban előírtakat kell figyelembe venni. Az ágazati előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, és az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőövezeteinek számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a hálózatok és létesítmények, valamint azok biztonsági-, védőövezeteinek helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Új út, utca létesítésekor a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az útburkolat alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. Továbbá, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények-ben (OTÉK) meghatározásra került a szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló és -elhelyező építmények legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől oldal / összesen: 259

172 A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakó-, üdülő, kereskedelmi-szolgáltatási célú, ipari gazdasági, településközponti vegyes és különleges övezethez tartozó építmény nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható. A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szagmentesen és zajmentesen kialakított szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, a szagtalanító berendezés nélküli műtárgy 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, az OTÉK előírásai szerint (Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez - Függelék "A"). Zagyvarékas szennyvízcsatorna hálózatát, a külterületi nyomóvezetékek nyomvonalát és az átemelők elhelyezkedését a VK-5. és VK-6. számú tervlapok tartalmazzák Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: 2-10 Zagyva tervezési alegység Zagyvarékas község területe a Tisza részvízgyűjtő 2-10 számú Zagyva megnevezésű tervezési alegység része. A tervezési alegység a Duna-Tisza közének északi részén, az Északi-középhegység nagytáj középső és az Alföld nagytáj északi részén található Domborzat, éghajlat Az alegység felszínét elsősorban a vizek és a szél alakították. A területén találhatók hegy-, domb- és síkvidéki jellegű részek is. A Zagyva Magyarország legmagasabbra emelkedő hegyvidékének, a Mátra vízgyűjtőjének főbefogadója. Teljes hossza 179,4 km. Vízgyűjtőterülete a tiszai torkolatánál 5676,6 km2, amelyből 2116 km2 önálló tervezési alegység a Tarna folyó. A Zagyva Hatvan feletti szakasza a Közép Duna völgyi Vízügyi Igazgatósághoz (2611 km2, vízgyűjtőterület 71 %-a), alsó szakasza a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósághoz (1079 km2, vízgyűjtőterület 29 % a) tartozik. A vízgyűjtő két alapvetően különböző jellegű területegységre osztható. A Cserhát és a Mátra hegységek, és a hozzájuk csatlakozó dombvidékek az Északi-középhegységhez, míg a Cserhátalja és a Tápió vidék az Alföldhöz tartozik. E kettősségből fakadóan a vízgyűjtő igen változatos földtani felépítésű tájakat foglal magába.. Az alegység a következő kistájak területét érinti: Jászság, Tápió-vidék, Hatvani-sík, Monor-Irsai-dombság, Gödöllői-dombság, Kosdidombság, Nézsa-Csővári-dombság, Ecskendi-dombság, Galga-völgy, Cserhátalja, Zagyva-völgy, Nyugati-Mátra, Mátralába, Központi-Cserhát, Medvesvidék, Magas-Mátra. A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. Jelentős a felszín közeli vízátbocsátó kőzet is, ezért nem sok vizet szállít a Tiszába. Az árhullám levonulása gyors, mert a hegyvidéki szakaszon nagy a vízfolyások esése, viszont közepes és kisvizek mennyisége jelentéktelen. Vízjárása heves. Az igen kis vízgyűjtő területű patakok főleg a forrásokban szegény vidékeken gyakran kiszáradnak. Az árvizes időt leszámítva a vízfolyások vízszállítása csekély. A tervezési alegység KDVVIZIG-re eső területén jelen lévő víztestek nem mesterséges víztestek (kivétel ez alól az I. Tó). Erősen módosított víztestek is csak csekély mértékben fordulnak elő. Típusuk jellemzően dombvidéki víztest, közepes esésű, és kis vízgyűjtővel rendelkező. Vízellátottság szempontjából jellemzően állandó vízszállításúak/állandó vízborítottságúak, elenyésző százalékban időszakosak. Jellemző hasznosításuk vízelvezetés és vízszállítás. Az erősen módosított és mesterséges vízfolyás víztestek nagy többségében az öntözés és a horgászat aránya a mérvadó, mint a beavatkozás emberi igényei. Az erősen módosított és mesterséges állóvíz 172. oldal / összesen: 259

173 víztesteknél az emberi igények a horgászat és vízellátás, melyek befolyásoló tényezőként szerepelnek. Az alegységen belül a Mátra éghajlata a nagy relatív szintkülönbségek miatt mérsékelt övi hegyvidéki jellegű. Az évi középhőmérséklet felfelé haladva 0,3-0,4 C-kal csökken 100 méterenként. A hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan egyre kiegyenlítettebbé válik a klíma; a környező völgyekkel, medencékkel ellentétben a hegytetőkön csak nagy ritkán süllyed 20 C alá a minimumhőmérséklet. Az alegységen az évi átlaghőmérséklet 10,3 C, a minimális -24,8 C (1987-ben), a maximális 38,1 C (2000-ben) volt. Az uralkodó szélirány ÉNy-É-i. A levegő páratartalma % között változik. Egy évben a napfényes órák száma eléri a 2000-t. Az ariditási tényező átlagos értéke 1,21,4 között változik, de a csapadékszegény, aszályos években meghaladja 2,0-t. A Zagyva vízgyűjtőjének átlagos évi csapadéka 560 mm, de a domborzati viszonyok függvényében jelentősen változik. A hegyekben a csapadék sokévi átlaga meghaladja a 750 mm-t, a síkvidéki szakaszon pedig 500 mm közelében van. Az évi csapadék alacsony értékéből adódik, hogy a Zagyva viszonylag kiterjedt vízgyűjtőjéhez képest az évi lefolyó vízmennyiség kicsi. A csapadék éves járására jellemző, hogy havi minimuma általában januártól-márciusig, maximuma pedig általában júniusban, ill. a magasabb régiókban májusban alakul ki. A minimum értéke mm között mozog, míg a maximum eléri a mm-t is. Az éves csapadék szélsőértékei az elmúlt 40 év alapján a síkvidéken 280 ill. 850 mm, míg a hegyvidéken 360 ill mm, az elmúlt 15 év alapján síkvidéken 280 ill. 720 mm, hegyvidéken 450 ill mm. A havi csapadék szélsőértékei 0 ill. 428 mm. Az közötti időszakban több olyan hónap volt, amikor csapadék nem hullott. Társadalmi, gazdasági környezet A vízgyűjtőn élők, a vízhasználók szociális és gazdasági körülményei alapvetően meghatározzák a tervezési területen lévő víztestek állapotát és a megvalósítható intézkedések körét. Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági viszonyok közismerten függnek a vizek mennyiségétől és minőségétől. A vízi környezet a fenntartható fejlődés egyik alapeleme. A vidék természetföldrajzi kettőssége a hegyvidékek és az alföldi térszínek viszonya a tervezési egység társadalmi-gazdasági jellemzőin is tükröződik. A területen összesen 162 lakott település található. A településsűrűség a természeti adottságoknak megfelelően a hegyvidéki területeken az országos átlagnál nagyobb, az alföldi térségben ritkábbak a települések. A hegyvidéki térségekben inkább a kistelepülések a jellemzőek, a ritkábban elhelyezkedő nagyobb, népesebb települések csak az alföldi régióban jöttek létre. A térség gazdasági ütőere a Zagyva-völgy, két végén a két legnagyobb településsel (Salgótarján és Szolnok). A Nógrádi-medencében az 1980-as években még létező ipari termelési szerkezet átalakulásával az itteni népességnek jelentős mértékű munkanélküliséggel kell megküzdeni. Az ipari termelést a nagyobb települések környékén ipari parkok létesítésével próbálják meg fellendíteni. Ipari parkkal rendelkező ipari centrum: Salgótarján, Pásztó, Hatvan, Jászfényszaru, Szászberek, Jászapáti és Jászárokszállás. Az ipari tevékenység fokozatos elmaradása jelentős csökkenést eredményezett a talajvizet és a Zagyvát ért szennyezések tekintetében. (Külön kiemelendő a Salgótarján felől érkező Tarján-patak terhelésének csökkenése.) A térségben hosszú évekre visszanyúló jellemzően domináló élelmiszeripar (Cukorgyár, Konzervgyár, Malomipar Rt.) mára jelentősen visszaszorult. A mezőgazdaságilag hasznosított területek elterjedtebb kultúrái a gabonafélék közül a búza, kukorica, őszi árpa, a zöldségfélék közül a paradicsom és a paprika tartozik a fontosabb növények közé. A termál- és gyógyturizmus központjai a minősített gyógyvízzel rendelkező települések: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás. A vízparti turizmus helyszínei a Zagyva és a holtágak, a medertavak, valamint az egykori bányatavak települései. Az idegenforgalom a hegyvidéki területeken képvisel nagyobb jelentőséget, ahol a régió történelmi nevezetességei és természeti szépsége az idegenforgalom terén számtalan, ma még kihasználatlan lehetőséget kínál. A síkvidéken inkább csak a történelmi jelentőségű nagyvárosok számítanak vonzó idegenforgalmi célpontnak. Valamennyi település rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A vízellátás jellemző formái: regionális vízszolgáltatás, egyedi kutas helyi vízművek. A szennyvízcsatornázás és -tisztítás az elmúlt időszakban nagy lendületet vett: - Heves és Nógrád megyében a csatornázottság aránya 84 % körüli, - a Tápió-menti régióban évben befejeződött a szennyvízcsatonahálózat és a -tisztító telep építése. - Jász-Nagykun-Szolnok 173. oldal / összesen: 259

174 megyét érintő területen Jászágó és Jászboldogháza települések nem megoldott, LE alatti települések- a szennyvízelvezetése és -tisztítás. A szennyvizes beruházásokra jellemző az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna és a mesterséges biológiai és kémiai tisztítás után élővízi befogadóba vezetés műszaki kialakítása, igazodva az általában befogadóul választott kisvízfolyások vízminőségvédelmi előírásaihoz. Jellemző a tisztítótelepek alulterheltsége, ami a lakossági bekötések kb %-os arányából adódik, s jelzi a kiépítettség ellenére is megmaradó talajvíz-felszínivíz szennyezési potenciált. 46. térkép: Zagyvarékas belterületének Topográfiai térképe Természeti környezet Az ország középső-északi részén, a Duna és a Tisza között elhelyezkedő alegységet északról a Mátra és a Cserhát, nyugati és déli irányban a természetes magas vonulatok, míg keletről a Tisza folyó határolja. Az alegység a Tisza részvízgyűjtő észak-nyugati szélén található. A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. A vízgyűjtő a Zagyva folyó és mellékvizeinek völgye, melyet a vízfolyások természetes vízgyűjtőinek vízválasztó vonala jelölt ki. A Tarna folyó vízgyűjtőjét az alegység nem tartalmazza. A Zagyva és Tarna alegységek együtt alkotják a Zagyva-Tarna vízrendszert. A vízrendszer a Tisza középső szakaszának jobb oldali mellékvízgyűjtője. A vízgyűjtő északi része a Mátra hegységet és peremterületeit foglalja magában, déli része a Duna-Tisza közének domb- és síkvidékén fekszik. A vízhálózat nagy részét természetes vízfolyások alkotják. Az 174. oldal / összesen: 259

175 alegység névadó vízfolyása a Zagyva folyó. Teljes hossza 122,86 km. A folyó a vízgyűjtő főbefogadója. A Zagyva folyó két víztestre osztott: Zagyva alsó víztest: Tisza és Tarna folyók közötti szakasz 59,180 km hosszban. Zagyva felső víztest: Tarna folyó és a végszelvény közötti szakasz 63,68 km hosszban. Zagyva-Tarna vízrendszer teljes vízgyűjtője 5561,2 km2 kiterjedésű, ebből a Zagyva vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység területe 3615,7 km2. Földtan, talajtakaró A vízgyűjtő két alapvetően különböző jellegű területegységre osztható. A Cserhát és a Mátra hegységek, és a hozzájuk csatlakozó dombvidékek az Északi-középhegységhez tartoznak, míg a Cserhátalja és a Tápió-vidék, valamint az alsó Zagyva sík az Alföldhöz, mely az alegység területén morfológiailag északról délre nagyon enyhén lejtő, lapos, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. E kettősségből fakadóan a vízgyűjtő igen változatos földtani felépítésű tájakat foglal magába. Az alegység három területre osztható: Északi-középhegység, az Északi-középhegység előtti hordalékkúp, Jászsági-süllyedék peremvidéke (alsó-zagyva sík). A vízgyűjtőterület északi részének legidősebb képződménye a triász korú mészkő és dolomit. A Mátra hegység lábánál, a Tarna folyó mentén húzódik végig a darnói törésvonal, melytől nyugatra a fenti idős képződmények a mozgás következtében lesüllyedtek. Triász képződményeket a recski érckutató fúrások tártak fel. A Recski- és a Ceredi-Tarna összefolyásánál felszíni kibúvásban kréta korú vulkáni képződményeket (diabáz, gabbró) is találunk, valamint vulkáni hatás következtében palásodott, töredezett és kiemelt agyagpala rétegeket. Az oligocén korban megindult a lerakódás agyagos, majd homok, homokos agyag üledékkel. Ez az összlet m vastagságú, s a vízgyűjtőterület É-i részén a felszínen is nagy kiterjedésben megtalálható. Az oligocén végén a terület kiemelkedett, majd a miocén korban a tenger ismét előrenyomult és kavicsot rakott le. A tenger elmocsarasodásával keletkeztek a széntelepek az agyagés homokrétegek között. A Tarna a két szénmedence határán halad keresztül. Ny-ra terül el a salgótarjáni vagy nógrádi szénmedence. A széntelepek fölött mindenütt a középső riolittufa szintek alakultak ki. Vastagságuk néhol a 100 m-t is eléri. Ezzel egyidőben megindult az eruptív tevékenység riolit, andezittufa lerakódással, mely a gyöngyössolymosi részen található nagyobb kiterjedésben. A középső miocénben alakult ki a Mátra hegység eruptív kőzete (andezit, riolit betelepülésekkel, helyenként andezitbreccsa). A miocén végén az erózió megkezdte pusztítását; a hegy déli része megsüllyedt. A vízgyűjtő déli részén már 3,5 km-en található a kemény aljzat felszíne. Ugyanitt a felszínen megtalálhatók a pannon tenger üledékei, ez tölti föl az Alföld mély teknőjét is több ezer méter mélységben. A hegység déli peremén a hegység pusztulásából származó kavics és törmelékkúp lerakódások vannak. Helyenként a rétegsorok zöme agyag (pl. a Jászságban), ez a magyarázata a hordalékkúpok közötti mocsaras, vizenyős területek kialakulásának. A keleti oldalon (pl. Tápió) a kavicsszintek teljesen hiányoznak. Ezen a részen a felszínalakításban nagyobb szerepet kap a szél. A Gödöllői-dombságra a lösz a jellemző, a Tápió-vidéken pedig a hordalékkúp tetején futóhomokos felszínek is képződtek. A vízfolyások a sík területre kilépve alsó szakasz jellegűvé válnak, hordalékukat lerakják, medrüket állandóan feltöltik. A területen a jelenkorban is ható tektonikai mozgások bizonyítottak a Gödöllői-dombság területén, és a Mátra lábánál elhelyezkedő lignites összletben. Kisebb fiatal töréses szerkezetek valószínűsíthetők Salgótarján környékén is. Gödöllői szeizmikus szelvények alapján látható, hogy a dombságból kiinduló vízfolyások mély törésvonalak mentén alakultak ki. A töréses szerkezetek a felszín közelében szétleveleződnek elhalnak, a vízfolyások melletti domboldalak is fokozatosan lesüllyedő jelleget mutatnak. Ennél fogva a terület töréses szerkezeteinek többsége a felszín alatti víz mozgását nem befolyásolja, a nagyobb vetők mentén agyag szétkenődés valószínűsíthető. A folyó esetleges elszennyeződése a termelt mélyebb rétegvizeket a tektonikus szerkezetek léte ellenére sem befolyásolhatja. A tervezési alegység déli részéhez tartozó felszín alatti porózus víztestek a medence aljzatot alkotó, a Közép-magyarországi Kapos-Hernád nagyszerkezeti tektonikus vonal két oldalán elhelyezkedő Bükki triász, valamint Mórágyi migmatit, Mecseki mezozoos és az Alföldi flis öv képződményeire települnek. A területre benyúló Bükki termálkarszt víztestnek 175. oldal / összesen: 259

176 gyakorlati jelentősége az alegység ezen részében nincs, annál inkább a porózus termál, porózus és sekély porózus víztesteknek. Ezek kőzetalkotói törmelékes üledékes képződmények (agyagok, iszapos agyagok, iszapos homokok, aleuritok, különböző szemcseméretű homokok, alárendelt mértékben kavicsok). Az alegység déli területe viszonylag egységes földtani-vízföldtani felépítéssel rendelkezik. Az ősföldrajzi környezetben meghatározó a Paleogén-medence Jászsági-almedencéjének szerepe. A fejlődéstörténet során a Pannon beltó fokozatos feltöltődése során a mélyvízitől a sekélyvízin át a partmenti környezetig majd a termál porózus víztest felső részén, valamint a porózus víztestekben folyóvízi környezetben folyt az üledékképződés. A folyóvízi környezetben keletkező képződmények változó vastagságú övzátony fáciesű és ártéri agyagos-homokos sorozatok váltakozásából épülnek fel. Ennek megfelelően a képződmények gyakran kiékelődnek, egymásba fogazódnak, vagy átmenetet képeznek egymásba. A Zagyva vízgyűjtőjének a földtani felépítéséhez hasonlóan talajadottságai is változatosak. A területet javarészt vízzáró, vagy félig áteresztő fedőrétegek borítják, jelentősebb vízáteresztő felületek csak a vízgyűjtő alsó szakaszán találhatók. A Cserhát, a Mátra, a Karancs és a Medves változatos felépítésű, főként vulkáni eredetű részein a podzolos, a középhegységek és dombvidékek miocén üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalaj képződött, a Medves-vidék bazaltos tanúhegyein fekete nyirok talajok terjedtek el. A völgyeket kísérő lejtőkön és az alacsonyabb térszíneken barnaföldek képződtek, a folyó- és patakvölgyekben főként lejtőhordalék talajok találhatók. A Gödöllői-dombság homokos-löszös üledékein agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, majd délkelet felé ahogyan a dombság enyhe lejtővel belesimul a Zagyva-medence síkságába különféle típusú csernozjom talajok alakultak ki. A Tápió völgyében lápos réti talajok, réti talajok képződtek. A Zagyvamedence hordalékkúpokkal övezett, tágas alföldi peremvidékén különböző típusú csernozjom talajok és réti talajok találhatók. Az alegységen a felső 10 m-ben található fedőkőzet képződmények a laza üledékes kőzetekhez tartoznak. Legelterjedtebb üledékek a felszín közelében a lösz (kőzetliszt) és a homok. A földtani képződmények felső pár métere meghatározza a fedőtalaj fizikai, kémiai tulajdonságait. Vízföldtan Az alegység északi részén települő oligocén korú, tengeri eredetű üledékes kőzetek túlnyomórészt nem vízadóak megkeményedett agyagok, márgák, felfelé fokozatos homokosodással. A nagy vastagságú, alsó szakasz formáció neve Kiscelli Agyag. Ebben a közbetelepedő homokkövek a tört zónák mentén gázos-sós vizet adhatnak (Bükkszék, Fedémes). Az egész oligocén összlet az É felé ható kéregmozgások miatt kissé meggyűrődött. Az eredetileg több száz méter vastagságú homokkő-összleten belüli karbonátos (meszes) közbetelepülések a legjobb vízadók. Ahol egy ilyen rétegteknő mélyebb részében "mészkő pados" zóna települ és azt törésvonalak is darabolják, ott a "vízszegény terület" legjobb kútjai telepíthetők. (pl. Váraszó). A vulkáni működések utóhatása a kőzeteket elbontotta. Ez víztározó, vízadó képességüket általában lerontotta, máshol a kihűlési repedések, kis és a nagy tektonikus mozgások a kőzeteket összetörték. Ilyen helyeken magasabb a vízszállító képesség. A hegységeket felépítő kőzetek túlnyomó része felszíni és vulkáni andezit, illetve ezeknek sokféle változata (tömör, réteges, agglomerátumos, bontott, átkovásodott, szkarnos stb.). A különféle kőzetrétegek határáról nagyszámú forrás fakad. A hidrotermális, utóvulkáni működésű területeken különleges kémiai jellegű vizek fakadnak forrásokból, fúrásokból, bányákból (Gyöngyösoroszi, Parád, Recsk). A Recsk környéki érckutató fúrások, a bükki triász mészkő m közötti mélységű eltakart tömegeiben jelentős melegvíz-rezervoárt jeleztek, amely hidraulikai rendszerében nagy szerepe van a Darnó-zónának. Az alegység területének déli részének északi felére (felső Jászság, Tápió-vidéke) benyúló Bükki termálkarszt víztestnek gyakorlati jelentősége az alegység ezen részében nincs, annál inkább a porózus termál, porózus és sekély porózus víztesteknek. Az alegység déli részének tárgyalásakor meg kell említeni, hogy, hogy a felső-pannonban nem a hegylábhoz legközelebb eső körzet rendelkezik a leghomokosabb rétegsorokkal (pl. Jászfényszaru, Pusztamonostor környéke), hanem a jóval délebbre 176. oldal / összesen: 259

177 levők.(pl.: Alattyán, Jánoshida, Zagyvarékas környezete). Ez valószínűleg néhány lokális kiemelkedéssel magyarázható, melyek eltérítették haladási irányától a területet feltöltő folyókat egykori. A termálvizet tároló felső-pannon összlet fekvője errefelé kb. 700 m-ről 1080 m-ig süllyed le, és ez a folyamat a kitermelt víz hőfokán kívül az oldott anyag tartalomra is jelentős befolyással van. Ez ad lehetőséget arra, hogy a magas helyzetben ( m között) levő felső-pannon homokokat Jászfényszarutól Jásztelekig minden vízmű termeltethesse, hideg és viszonylag csekély oldott anyag tartalmú vizet nyerve. Fontos szempont az utóbbi években, hogy ezeken a területeken a fedőképződmények vékonysága, viszonylag csekély hidrogeológiai védettsége miatt minden lakossági, ipari vízmű fejlesztés már csakis a pliocén tározókra alapozódik, még ha ezek elérése költségesebb is. Alattyántól Szolnokig aztán a fekvőszint hirtelen jelentősen lesüllyed, a felső-pannon homokok valódi hévíztározóvá válnak, erősen gázos, nátriumos és meleg vizüket pedig napjainkban inkább fürdőkben hasznosítják. Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza települések ivóvízellátásában ugyanakkor továbbra is nélkülözhetetlenek ezek a felső-pannon korú vízadók. A pannon korú vízadók fedőképződményeit az alegység területének déli részén a levantei tarkaagyagok alkotják, melyek vastagsága Jászfényszarutól Szolnokig 30 m-ről 150 m körülire növekszik. Vízbeszerzésre alkalmatlan, de a feküképződményeknek jó hidrogeológiai védettséget biztosító szinttáj. A pleisztocén kezdetén az itteni ősvízrajzi körülmények lényegesen különböztek a medencebelsőben levőktől. A területfeltöltő folyók (a mai Zagyva, Tápió, és Duna ősei) kivétel nélkül csekély víztömeggel, hordalékszállító energiával rendelkeztek, ezen kívül a térszínsüllyedés mértéke is kicsi volt Jászfényszaru Jásztelek között. Ennek megfelelően a vékony üledékösszleteken belül alig néhány helyen alakult ki - kisebb hozamú kút telepítésére alkalmas 45-m vastag homokréteg. A kitermelt víz minősége a közeli utánpótlódási terület miatt viszonylag jó, legfeljebb a magas vastartalom és a széndioxidos agresszivitás okozhat problémát. A Jászboldogháza Jászalsószentgyörgy vonaltól dél-keletre az alsópleisztocén már homokossá válik, ez valószínűleg az ős-duna Jászsági oldalágának köszönhető, azonban ezek a homokok is csak kisebb hozamú kutak építéséhez lennének alkalmasak. A középsőpleisztocén az alegység déli területére eső részén mindenhol agyagos, finomhomokos felépítésű, vízadásra alkalmatlan, ezért a terület másik fő vízbázisát a felső-pleisztocénben lerakódott durvahomokok, aprókavicsok jelentik. Ezek az Északi-középhegység gyors kiemelkedésének köszönhetik létüket, vízadó képességük viszonylag jelentős ( l/p), a víz oldott anyag tartalma pedig úgy az ivó,- mint az öntözővízként való felhasználást lehetővé teszi. Ezen a Jászság felső részén jellemző - vízadó összletek néhány tíz méteres fedő-vastagsága azonban csekélyebb hidrogeológiai védettséget jelent, ezért az innen termelő ivóvizes kutak közül egyre többet állítanak le, áthelyezve az ivóvíz beszerzés súlypontját a pannon vízadókat megcsapoló kutakra. Az alegység déli területén a talajvíz megjelenési mélysége 3-4 m a terepszint alatt. Minősége a felszínközeli képződmények változatossága miatt mozaikszerűen változó, de uralkodóan nátriummagnéziumos és szulfátoskloridos. Az alegység nagy észak-déli kiterjedése miatt felszín alatti hidrodinamikai szempontból sajátos helyzetben van, mivel a nagy üledékes medencékre, köztük az Alföldre is jellemző nagy áramlási rendszer beszivárgási és feláramlási területei egyaránt megtalálhatók a területén. Míg az alegység Északi-középhegység előtti hordalékkúp területe (Mátra alja, felső-jászság) a hegylábi beszivárgási területre illetve annak közelébe esik, addig a terület déli része (Zagyvarékas, Szolnok térsége) már egyértelműen feláramlási zónába tartozik. Ezzel összefüggésben az alegység déli részének középső és alsó területén az ivóvízbázisok és egyéb felszín alatti vízbázisok megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek. Az északi részen viszont (Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor vízbázisain) a felszínhez viszonylag közeli rétegek megcsapolása és a kőzettani felépítés miatt a vízadó összletek (illetve azok egy része) sérülékenyek. A felszínt borító üledékek az utóbbi néhány ezer év ősvízrajzi viszonyait tükrözik. Jászfényszarutól Portelekig sok a futó és a folyóvízi homok, ettől délebbre aztán egyre több a lösz, az agyagos lösz és az öntésagyag, mely itt-ott kisebbnagyobb foltokban szikesedik is. A homokos területeken jelentős mértékű a beszivárgás annak ellenére, hogy 8-10 m körüli mélységben általában véget ér a talajvíz tartó durvább szemű kőzetanyag - az agyagos felszín viszont vízzáró, vízrekesztő vízhazáztatási tulajdonságokkal rendelkezik. Víztestek 177. oldal / összesen: 259

178 A Víz Keretirányelv a vizekkel kapcsolatos előírásait és elvárásait az úgynevezett víztesteken keresztül érvényesíti, így a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb alapelemei is a víztestek. Mivel az Európai Közösség valamennyi vizének figyelembevételével e munkát elvégezni lehetetlen, a víztestként kijelölt vízrész(ek)nek a teljes vízgyűjtőt reprezentálniuk kell, így a végrehajtott javító intézkedések mind a víztestre, mind a vízgyűjtő egészére hatással lehetnek. Az irányelv alegységre releváns meghatározása szerint felszíni víztest a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, illetve ezeknek egy része, felszín alatti víztest a felszín alatti víz térben lehatárolt része egy vagy több víztartó képződményen belül. Az alegységben tehát, a VKI fogalom meghatározásait követve, a következő víztest kategóriák kerültek kijelölésre: természetes felszíni vizek: vízfolyás és állóvíz víztestek, erősen módosított víztestek olyan természetes eredetű felszíni vizek, amelyek az emberi fizikai tevékenység eredményeként jellegükben jelentősen megváltoztak; a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges eredetű; valamint felszín alatti víztestek. Az alegyég területét 20 db felszín alatti víztest érinti, valamint a kijelölt (1-1. mellékletben és az , mellékletben található) 31 felszíni víztest közvetlen vízgyűjtői tökéletesen lefedik. Az országhatáron Budapesti VIZIG felszíni víztest vízgyűjtője nyúlik túl, ahol a külföldről érkező hatások közvetlenül befolyásolhatják a jó állapot elérését. A tervezési alegység mentes a határvízi problémáktól, illetve az alegységhatáron érintett Budapesti VIZIG vízfolyással, amely külföldről érkezik. Vízfolyás víztestek: Zagyva (Zagyva alsó és Zagyva felső víztestek): A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. Jelentős a felszín közeli vízátbocsátó kőzet is, ezért nem sok vizet szállít a Tiszába. Az árhullám levonulása gyors, mert a hegyvidéki szakaszon nagy a vízfolyások esése, viszont közepes és kisvizek mennyisége jelentéktelen. Vízjárása heves. Az igen kis vízgyűjtő területű patakok főleg a forrásokban szegény vidékeken gyakran kiszáradnak. Az árvizes időt leszámítva a vízfolyások vízszállítása csekély. A Zagyva nagyvízi szabályozását a 0,00-25,30 fkm közötti szakaszon kezdték meg a bal parti árvízvédelmi töltés építésével 1859-ben, a Tisza szabályzással egy időben. Elsősorban a települések védelmére készült el összesen km védelmi töltés. A nagyvízi szabályozássorán módosították a meder profilját. A hullámtér teljes szélességben gyepesítve lett, hogy a hordalékmozgás szabályozottabb legyen. A mai értelemben vett mederszabályozást 1939-ben jóváhagyott tervek alapján 1941-ben kezdték meg. Az új meder kialakításával egy időben huszonhárom helyen vágták át az elfajult kanyarokat. A kisvízi mederkialakítás és a kanyarok átvágásával egy időben történt a középvízi szabályozás. A Zagyva medrének években végzett kotrásakor a depóniákat úgy helyezték el, hogy árvízvédelmi töltésekké alakíthatók legyenek. A medrek feliszapolódása, benőttsége miatt a vízszállítás a kiépítési vízhozamukhoz képes folyamatosan csökken. Sok helyen volt erdőirtás, amit nem követett új erdőtelepítés. A 12 % feletti lejtőket mezőgazdasági művelésbe vonták, nem megfelelő művelést (lejtőirányú) folytattak, ezért a lejtők fedetlen laza szerkezetű talajait az intenzív csapadék lemosta, a hordalék a völgyfenéken, a vízfolyás medrekben lerakódott, meder vízszállító szelvénye folyamatosan csökkent. Az alegység árvízkockázata nagyobb az átlagosnál, a tág határok között mozgó vízállások normalizálása szükséges. Újszászig a magas vízszintek kialakulásában döntő szerepe van a Tisza visszaduzzasztásának is. A magas vízszintek az utóbbi években a torkolatnál nagy tartóssággal párosultak. Az alegységen lévő természetes vízfolyás víztestek száma típusonként: 1 db 1 S 4 % Dombvidéki-hegyvidéki szilikátos durva kicsi vízgyűjtőjű 3 db 2 S 11 % Dombvidéki-hegyvidéki meszes durva kicsi vízgyűjtőjű 12 db 3 S 45 % Dombvidéki meszes durva és közepes-finom kicsi vízgyűjtőjű 5 db 3 M 19 % Dombvidéki meszes durva és közepes-finom közepes vízgyűjtőjű 2 db 6 S 7 % Síkvidéki meszes közepes-finom kicsi vízgyűjtőjű 2 db 6 M 7 % Síkvidéki meszes közepes-finom kicsi vízgyűjtő 2 db 7 L 7 % Síkvidéki meszes közepes-finom nagy vízgyűjtőjű 178. oldal / összesen: 259

179 Felszín alatti víztestek A Víz Keretirányelv a következő felszín alatti vizekkel kapcsolatos fogalmakat vezeti be: Felszín alatti víz minden olyan víz, ami a föld felszíne alatt a telített zónában helyezkedik el (talaj, réteg, karszt, rés, parti szűrésű). Felszín alatti víztest a felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható részét jelenti. Víztartó olyan felszín alatti kőzetréteget vagy kőzetrétegeket, illetve más földtani képződményeket jelent, amelyek porozitása és áteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását, vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését. A felszín alatti víztest lehatárolás és jellemzés módszertana a Víz Keretirányelv hatályba lépését követően fokozatosan fejlődött ki. Az első lehatárolás december 22-én készült el, ezt követő felülvizsgálat eredménye a jelenleg érvényes kijelölés, amely december 22-e óta hatályos. A magyar módszertan legfontosabb elemeit a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004 (XII.30.) KvVM rendelet határozza meg. Magyarországon valamennyi felszín alatti víz része valamely víztestnek. Felszín alatti vizeinket széleskörűen hasznosítjuk, így az átlagosan 10 m3/nap-nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók az ország teljes területén előfordulnak. A felszín közeli felszín alatti víztestek felső határa a terepfelszínhez legközelebb található vízfelszín. A felszín alatti víztestek alsó határát pedig a már nem vizet, hanem szénhidrogéneket tároló kőzetek, vagy az úgynevezett medence aljzat, illetve alaphegység képezi. Az alegység területén 4 db sekély porózus és 2 db sekély hegyvidéki víztest osztozik. A sekély porózus víztestek az alegység 3606,69 km2 területének 71,2%-át foglalják el, az alföldi és a hegységperemi területeken, míg az alegység északi részén, a hegyvidéki területeken települő sekély hegyvidéki víztestek a 15,5%-át. A sekély porózus víztestek mindegyike olyan, hogy területének nagyobbik része (63,5-93,5%) a környező alegységekhez tartozik. A sekély hegyvidéki víztestek egyike teljes egészében, a másiknak kb. egyharmada (32,2%) tartozik az alegységhez. Hegyvidéki víztest 2 db található az alegység északi részén, 23,9 és 4,8%-át fedve le az alegységnek. Egyikük területének 100%-a, a másik víztest területének pedig 32%-a tartozik a Zagyva alegységhez, területének nagy része tehát átnyúlik a szomszédos alegységek területére. A 4 db porózus víztest az alegységi terület 71,2%-át fedi le. Mindegyik víztest a szomszédos alegységek területére is jelentős részben (63,5-93,5%-ban) átnyúlik. Az alegység területén 5 db termál kaszt és egy karszt víztest is osztozik. Ezek az alegység északi részén helyezkednek el, kivéve a Bükki termálkarsztot, mely mélyen benyúlik az alegység középső (felső- Jászsági) területére is. A termálkarszt víztestek az alegység területének több mint 2/3-án (67,5%) megtalálhatók, és általában a területük nagyobbik része (60-94%) a szomszédos tervezési alegységekhez tartozik. Kivétel ez alól a Nógrádi termálkarszt, melynek területének közel 2/3-a (64,3%) esik a vizsgált területre. A Naszály-Nógrádi rögök elnevezésű karszt víztestnek csak egy kis nyúlványa (17%) esik az alegységre, annak alig több mint 1%-át lefedve. Az alegységhez tartozik 3 db porózus termál víztest is, melyek az alegység területének 83,1%-a alatt megtalálhatók. A három víztest mindegyikének területe jórészt szomszédos tervezési alegység(ek)hez tartozik. (Forrás: Zagyva alegység Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv) Felszíni vízelvezetés, vízrendezés, belvízvédelem Jász Nagykun-Szolnok megye területének 76 %- a árvíz által veszélyeztetett terület. A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Zagyvarékas a közepesen veszélyeztetett (B) kategóriába került besorolásra. Zagyvarékas közigazgatási területe a KÖTIVIZIG működési területén belül a Ceglédi belvízvédelmi szakaszhoz, valamint a 29c Határmenti öblözethez tartozik. Zagyvarékast az erősen belvízveszélyeztetett települések közé soroljuk oldal / összesen: 259

180 A település közigazgatási területén az alábbi KÖTIVIZIG kezelésű, üzemeltetésű csatornák vannak: Eresztőhalmi csatorna km szelvények között, A fenti csatorna a nem kizárólagos állami tulajdonú csatornák közé tartozik. Ez esetben a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2 c) pontja szerint a fenntartás, karbantartás miatt szabadon hagyandó parti sáv szélessége 3-3 m. A csatornába vezetett víz minőségének ki kell elégítenie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben, és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben meghatározott értékeket. A csatomat érintő bármilyen munka, keresztezés, megközelítés esetén meg kell kérni a KÖTIVIZIG vagyonkezelői hozzájárulását. Zagyvarékas és közvetlen külterülete a Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország zonális aszályossági térképe alapján a nagyon erősen aszályos kategóriába tartozik. A településrendezési tervnek illeszkednie kell a települést érintő vízhasznosítási, vízrendezési-és belvízvédelmi fejlesztésekhez, ill. a meglévő csapadékvíz elvezető hálózathoz. A belvízrendszer főbefogadója a Zagyva, majd azon keresztül a Tisza. Gyakran elöntés alá kerülő területek: Az öblözetben az ármentesítés előtti időszakban Tiszai vízfolyások voltak ezen mély területeken. Összefüggő vízborítás nem keletkezik, a talaj átnedvesedik és a felszínen vízfoltok jelennek meg. A gyakran elöntés alá kerülő területek egy részét tudjuk mentesíteni, úgy hogy a befogadó csatornákon a levezetési időt egyrészt vízkormányzással, másrészt szivattyúzással igyekszünk meggyorsítani. Belvíz-veszélyeztetettség, aszályosság: Zagyvarékas és közvetlen külterülete a Dr. Pálfai Imre által készített belvíz veszélyeztetettségi mutató alapján a közepesen belvízveszélyeztetett kategóriába, valamint Dr. Pálfai Imre féle Magyarország zonális aszályossági térképe alapján a nagyon erősen aszályos kategóriába tartozik. Mind a bel-, mind a külterületen találhatók belvízveszélyes területek, amelyek vonatkozásában az építéssel kapcsolatban a korlátozások bevezetése indokolt a rendezési terv szabályozási munkarészében oldal / összesen: 259

181 47. térkép: Zagyvarékas térségének vízrajza A lakosság és az anyagi javak védelme érdekében Zagyvarékas rendelkezik Vízkár elhárítási tervvel, ami 2003-ban készült. A terv tartalmazza a veszélyhelyzetek feltárását, a védelmi feladatok meghatározását, a védelemhez szükséges erők és eszközök számbavételét, az együttműködés megszervezését. A terület földrajzi jellemzői: Zagyvarékas község egy mély fekvésű katlanban helyezkedik el a Zagyva folyó mentén. A község régi értelemben vett belterületét körülhatárolja a községi kezelésben lévő körtöltés, majd a Zagyva folyó és belterülete felőli vízügyi kezelésében lévő gátja. Az 1940-es évektől kezdődően tovább épült a belterületi rész a Külső-Rákóczi, Külső Alkotmány és Külső-Pozsonyi utakkal körülhatárolt területen, majd ezt követően az un. Belterület II. vagy más néven Vasúti Újtelep rész. Zagyvarékas távolsága a Tiszától az árvízi meder középvonalán mérve 16 km. Zagyvarékas a 2.50 számú Szolnoki ártéri öblözetbe, a számú Szolnok- Újszász- Szórói árvízvédelmi szakaszba tartozik. A szakasz mértékadó vízmércéje: Szolnok Tisza folyó 334,60 fkm szelvényében 0 pont: 78,78 mbf. LNV (2000.IV.18.) 1041 cm MÁSZ:88,39 mbf. A Zagyva folyó Zagyvarékasi közúti híd helye: Zagyva jobb parti töltés tkm. Zagyva folyó MÁSZ: 88,65 mbf oldal / összesen: 259

182 LNV (Tisza által duzzasztott):89,17 mbf. A fejlesztési terv szerinti töltés adatok: magassági biztonság: MÁSZ+1,00 m, Jelenleg a mértékadó kiépítéshez viszonyított magassági hiány Zagyvarékas belterületén a Zagyva jobb parti árvízvédelmi töltés tkm. szelvényei között 0,60 0,80 m. Zagyvarékas közigazgatási területén található vízfolyásokat, csatornákat és vízgazdálkodási létesítményeket a VK-1 jelű tervlap szemlélteti. Belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A település nem rendelkezik egységes csapadékvízgyűjtő hálózattal. A meglévő csatorna nyomvonalak nagy része nincs összekötve, lefolyástalanok, szikkasztóárkokat feltöltötték- átereszek nincsenek vagy megrongálódtak. Az önkormányzat indokoltnak látta egy csapadékcsatorna hálózat környezeti tanulmányának elkészítését. Ez a terv a rendezési terv készítésekor nem állt rendelkezésre. A jelenlegi rendezési tervben a meglévő állapotot ismertetjük. A gyűjtőhálózatok gravitációs jellegűek a mélypontokon átemelő szivattyúk segítségével megoldott a vízelvezetés. A befogadási lehetőségek a települést K-i, É-i, NY-i oldalról körülölelő Zagyva folyó, D-i oldalon a Jegyző-ér, ami szintén a Zagyva folyóba szállítja a vizet. I. Vízgyűjtő: Északon a Zagyva folyó, délről a Fekete Lajos utca, Keletről a Szabadság tér által határolt terület. Befogadó a Zagyva folyó. Nagysága kb. 41,7 ha. II. Vízgyűjtő: Északról az I.sz. vízgyűjtő, keletről a Rákóczi út által határolt terület. Befogadó a Jegyző-ér. Nagysága kb. 56,6 ha. III. Vízgyűjtő: Északról a Zagyva folyó, nyugatról a Rákóczi utca, délről az Ügyes és a Ponty utca által határolt terület. Befogadó a Zagyva folyó. Nagysága kb. 50,0 ha. IV. Vízgyűjtő: Északról a III. vízgyűjtő terület, nyugatról a II. vízgyűjtő terület által határolt terület. Befogadó a Jegyző-ér. Nagysága kb. 15,4 ha. V. Vasúti újtelepi rész. Befogadó a Jegyző-ér. Nagysága kb. 36,5 ha. Zagyvarékas közigazgatási területe a 29 Zagyva jp. és a 27 Milléri belvízrendszerekhez tartozik. Öblözet: - 29.c, Határmenti Főbb belvízcsatornák: Jegyző-ér és mellékágai. (kezelő: Jászkisér és vidéke VGT.) - 21.c, Zagyva bp-i Főbb belvízcsatornák: 227 sz. belvízcsatorna (Jászkisér és vidéke VGT) Kender-ér-mellék (Jászkisér és vidéke VGT) Kender-ér (KÖTIVIZIG) 182. oldal / összesen: 259

183 48. térkép: Belvíz által okozott elöntések Zagyvarékas közigazgatási területén Forrás: KÖTIVIZIG adatszolgáltatás Külterületi vízelvezetés A közép-tiszavidéki térség két nagy belvíztérre oszlik, a Tisza jobb- és balparti részére. Ezen belül 9 belvízrendszer különíthető el, melyek közül a 29 c megnevezésű belvízöblözetet (Határmenti öblözet) érinti Zagyvarékasa kül- és belterülete. Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező vizes periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként jött létre. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. Zagyvarékas település külés belterületein, szinte kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy megszűntek. A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról az üzemeltetőnek gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani oldal / összesen: 259

184 Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkár-elhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni azért, hogy a felületén összegyülekező a csapadékvíz ne szikkadjon a talajba, illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése nem megengedett. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 4-4 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Jelentősebb vízfolyások, patakok és tavak esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv. Víz Keretirányelv A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A Víz Keretirányelv előírásai szerint a fő környezeti célkitűzés: a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és 184. oldal / összesen: 259

185 a vizek állapota romlásának megelőzése. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A Keretirányelv egyes esetekben lehetőséget ad kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megfogalmazására és későbbi határidők kijelölésére. Kevésbé szigorú környezeti célkitűzések is megállapíthatók akkor, ha egy víztestet milyen mértékben befolyásol az emberi tevékenység, vagy annak természetes viszonyai olyanok, hogy jó állapotát lehetetlen vagy csak ésszerűtlenül költséges módon lehet elérni. A kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket alaposan indokolni kell és minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek állapota további romlásának megelőzésére. A Víz Keretirányelvben a csapadékvíz-gazdálkodás megvalósítására vonatkozó általános célkitűzéseket és feladatokat figyelembe kell venni. A belterületen törekedni kell a tisztítást nem igénylő csapadékvizek visszatartására, illetve helyben tartására. Általánosan megfogalmazott célkitűzések: a mértékadó csapadék 20 %-a az ingatlanon maradjon. a csapadékvíz elvezető rendszeren levezetett csapadékvíz - mely a főbefogadóba kerül bevezetésre - további 20%-a oldaltározókban tartandó vissza. Amennyiben a csapadékvíz a befogadóba a magas vízállás miatt gravitációsan nem vezethető be, úgy az önkormányzatnak gondoskodni kell a szivattyús átemelésről. A csapadékvíz elvezetés műszaki lehetőségét mindenkor biztosítani kell, a belvízvédelmi tervben lévő üzemeltetési szabályzattal összhangban. A mélyfekvésű, lefolyástalan területet újonnan művelésbe nem lehet bevonni, ill. a meglévőket javasolt művelés alól kivonni és rét-legelőként hasznosítani, vagy tűrni e területeken a belvízi elöntést és a termés kiesést. A belvizes területeket figyelembe kell venni a közigazgatási határok korrekciójánál, valamint a lakóterületek kialakításánál, elkerülve a későbbi belvízkárokat, ill. a jelentős költséggel történő belvízkár elhárítást. A belterületi csapadékvíz elvezetést rendszerszemléletben, a már kiépült csatornahálózathoz kapcsolódva, a belvízvédelmi tervvel összhangban kell kidolgozni. A felszíni vízelvezető rendszerek tervezésénél a könnyen, gazdaságosan karbantartható rendszereket kell előtérbe helyezni, azaz a nyílt gravitációs rendszereket kell előnyben részesíteni (minél kevesebb átemelővel és zárt vezetékkel). A belterületi vízrendezés tervezésénél a KÖTIVIZIG állásfoglalása (befogadói nyilatkozata) kell a külterületi befogadók tekintetében, melyek elsősorban csapadékvízzel terhelhetőek a Víz Keretirányelvben foglaltak teljesítése érdekében. A településrendezési tervnek illeszkednie keli a települést érintő vízrendezési- és belvízvédelmi fejlesztésekhez. A helyben tartott vizek lokálisan hozzájárulnak a talajvíz pótlásához (amely VKI célkitűzés a felszín alatti víztestek esetében), és a mikroklíma javításához. Vízhasznosítás A Tisza folyó menti mezőgazdasági területek általában öntözhetőek. Az ehhez szükséges vízkészlet korábban szinte kizárólag a folyóból volt beszerezhető, a vízjárástól függő feltételek mellett. Mivel napjaink szélsőséges vízjárása miatt egyre kevésbé lehet folyóinkból nyári vízkivételre számítani, így érthető módon kerülnek a figyelem középpontjába a csapadékvíz tározhatóságának lehetséges 185. oldal / összesen: 259

186 megoldási módjai. Ennek kapcsán esetlegesen a Zagyva mentén tervezett záportározók létesítése méginkább indokolttá válik, mivel a záportározó többfunkciós hasznosítással üzemeltethető. A településfejlesztési koncepció során az alábbiakat figyelembe kell venni: A Víz Keretirányelvben a csapadékvíz-gazdálkodás megvalósítására vonatkozó általános célkitűzéseket és feladatokat kell figyelembe venni. A belterületen törekedni kell a tisztítást nem igénylő csapadékvizek visszatartására, illetve helyben tartására. Általánosan megfogalmazott célkitűzések: a mértékadó csapadék 20 %-a az ingatlanon, a csapadékvíz elvető rendszeren levezetett csapadékvíz - mely a főbefogadóba kerül bevezetésre - további 20%-a oldaltározókban tartandó vissza, Amennyiben a csapadékvíz a befogadóba a magas vízállás miatt gravitációsan nem vezethető be, úgy az önkormányzatnak gondoskodni kell a szivattyús átemelésről. A csapadékvíz elvezetés műszaki lehetőségét mindenkor biztosítani kell, a belvízvédelmi tervben lévő üzemeltetési szabályzattal összhangban. A mélyfekvésű, lefolyástalan területet újonnan művelésbe nem lehet bevonni, ill. a meglévőket javasolt művelés alól kivonni és rét-legelőként hasznosítani, vagy tűrni e területeken a belvízi elöntést és a termés kiesést. A belvizes területeket figyelembe kell venni a közigazgatási határok korrekciójánál, valamint a lakóterületek kialakításánál, elkerülve a későbbi belvízkárokat, ill. a jelentős költséggel történő belvízkár elhárítást. A belterületi csapadékvíz elvezetést rendszerszemléletben, a már kiépült csatornahálózathoz kapcsolódva, a belvízvédelmi tervvel összhangban kell kidolgozni. A felszíni vízelvezető rendszerek tervezésénél a könnyen, gazdaságosan karbantartható rendszereket kell előtérbe helyezni, azaz a nyílt gravitációs rendszereket kell előnyben részesíteni (minél kevesebb átemelővel és zárt vezetékkel). A belterületi vízrendezés tervezésénél a KÖTIVIZIG állásfoglalása (befogadói nyilatkozata) kell a külterületi befogadók tekintetében, melyek elsősorban csapadékvízzel terhelhetőek a Víz Keretirányelvben foglaltak teljesítése érdekében. A településrendezési tervnek illeszkednie kell a települést érintő vízrendezési- és belvízvédelmi fejlesztésekhez. Jogszabályi háttér: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében, a csapadékvíz szikkasztásánál a 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet előírásait, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor, a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról oldal / összesen: 259

187 Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) A TRT tervezési területének villamos energiaellátását a EON Hungária Zrt biztosítja a saját tulajdonában lévő elosztó hálózaton keresztül. A terület két 22kV-os gerinchálózatról illetve egy cél 22kV-os hálózatról kapja a villamos energiaellátást. A területet érinti egy 220kV-os és a 750kV-os vezeték is. A területen 22kV-os szabadvezetékes hálózaton keresztül üzemelnek a fogyasztói transzformátorok állomások. A fogyasztói transzformátorok állomásokról a villamos energiaelosztás kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. Jelenleg már több fogyasztó kap földkábeles csatlakozást a szabadvezeték hálózatról, illetve a transzformátor állomásokról közvetlenül. A transzformátorállomások szabadvezetékes hálózat esetén oszlop állomások. A településen mindenütt biztosítható a villamos energiaellátás, ezért ilyen szempontból zárolt terület nincs. Több megszűnt telephely is van, melyek transzformátor állomása illetve 22kVos-os hálózata elbontásra került. Külterület energiaellátása: a villamos energiát az áramszolgáltató saját tulajdonú, üzembiztos hálózatról biztosítja a külterületi fogyasztók részére. A karbantartásuk, korszerűsítésük folyamatos. A belterület közvilágítása már korábban került korszerűsítésre, viszont jelenleg már a még energiahatékonyabb LED-es közvilágítás még nem valósult meg a településen. Fejlesztések: Idegen tulajdonú hálózatról ellátott területek nincsenek. Ellátatlan területek vizsgálata: Az ellátatlan területen jelenleg nincs a településen. A jelentkező fogyasztói energiaigények műszakigazdasági feltételeit az áramszolgáltató határozza meg. A villamos energiaellátás jelentős költségei miatt csak a ténylegesen jelentkező igények kiszolgálását kell biztosítani. A fejlesztéseknél jelentkező költségek egy részét az áramszolgáltató fedezi az érvényben lévő rendelkezések alapján. A jelenlegi belterület energiaellátása biztosított. Az új létesítmények kialakításához középfeszültségű hálózat, alállomás és kisfeszültségű hálózat létesítése szükséges. Közmű szolgáltató fejlesztései. Az EON Hungária Zrt 2000 évtől kezdődően középtávú fejlesztésbe kezdett, melynek célja a villamos energiaellátás minőségének javítása, az üzembiztonság fokozása, a hálózatok átviteli kapacitásának bővítése. A jelenlegi 22kV-os középfeszültségű hálózaton az EON Hungária Rt nem tervez jelentősebb beavatkozást, mert azok állapota és kapacitása megfelelő, a később jelentkező energiaigényeket is ki tudja elégíteni. Az áramszolgáltató a fejlesztési terveiben Zagyvarékas község területén jelenleg hálózat bővítést nem tervez. A kisfeszültségű szabadvezetékes hálózat korszerűsítését az Áramszolgáltató (EON Hungária Zrt) folyamatosan végzi a biztonságos villamos energiaellátás érdekében oldal / összesen: 259

188 A középfeszültségű hálózatokon az alábbi programszerű fejlesztéseket és korszerűsítéseket valósítja meg az áramszolgáltató a zavartalan és biztonságos energiaellátás érdekében: - középfeszültségű oszlopkapcsoló készülékek cseréje - közép/kisfeszültségű transzformátor állomások túlfeszültség védelme - közép és kisfeszültségű hálózatok rekonstrukciója tartószerkezetek és vezetékszakaszok cseréje. - Kiskeresztmetszetű hálózatok cseréje kapacitásbővítés céljából - Meghibásodott szerkezetek folyamatos cseréje. A fejlesztési területen az alábbi védőtávolságokat kell betartani a létesítés során a 112/2014. (X.15.) NGM rendelet alapján: villamosmű elhelyezkedés biztonsági övezet 500kV felett (750kV) külterület 40m 300kV-ig (220kV) külterület 18m 22kV-os szabadvezeték külterület 5m 22kV-os szabadvezeték belterület 2.5m 22kV-os földkábel kül-és belterület 1m 22/0,4 kvos transzformátor állomás és 22kVos kapcsolóberendezés kül- és belterület 5m 0,4 kv-os csupasz szabadvezeték kül- és belterület 1m 0,4 kv-os szigetelt szabadvezeték kül- és belterület 0,5m 0,4 kv-os földkábel kül- és belterület 1m Tilalmak a biztonsági övezetben a) a villamosműhöz nem tartozó a1) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, a2) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály, a3) üzemanyag töltőállomás, a4) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 m-nél magasabb sorompó, c) anyag tárolása és felhalmozása c1) oly módon, hogy az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, c2) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c3) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, c4) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; 188. oldal / összesen: 259

189 d) munkavégzés d1) a c) pontban felsorolt A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket, d2) a jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése, d3) a c) pontban említett A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését. A tarló, illetőleg a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait; e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, 12. Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: a) építeni, elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek jogszabály, illetőleg a szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetőleg megközelítését - amely a földben elhelyezett vezeték - hűlési viszonyait rontja, - folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza, - üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi; b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni; c) a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti. E rendelet alkalmazásában ilyennek minősül: c1) korróziót előidéző erősen savas vagy lúgos folyadék talajra öntése, c2) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, c3) a robbantás, c4) éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése, c5) az útburkolat felbontása, c6) az árok- vagy gödörásás, c7) a szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése), c8) fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése, 189. oldal / összesen: 259

190 c9) a talajba beágyazott műtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap stb. daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel - a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli - kiszakítása; d) a földben elhelyezett vezeték földművén (töltésén) a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű megbontásával jár. 13. Az erőmű és az alállomás biztonsági övezetében a 11. (1) bekezdésében és a 12. -ban foglalt rendelkezéseke kell alkalmazni. (2) A biztonsági övezetben a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye kv-os névleges feszültségű vezeték esetén akkor létesíthető, ha a 7. -ban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott vagy azzal villamos szigetelés szempontjából egyenértékű vagy más anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített); b) az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket b5) 1-35 kv névleges feszültségszint között 2,0 méternél, b6) kisfeszültségnél l,25 méternél jobban ne közelítse meg; d) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) csak 4,5 méternél, illetőleg a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg. A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg: d5) kv névleges feszültségszint között az 1,5 métert, d6) 15 kv névleges feszültségszint alatt az 1,2 métert; e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 m távolságon belül csak akkor szabad vinni, illetőleg tartani, ha a munkavégzőket megfelelő anyagú, villamosan szigetelő, sérülésmentes védőlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelőanyaggal burkolt (pl. aszfaltozott); f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátva létesíthető; 190. oldal / összesen: 259

191 g) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy szigetelőanyagú cső lehet; (3) A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása, kell a biztonsági övezetben: a) épületnek, építménynek a létesítéséhez; b) idegen létesítményhez tartozó, 0,2x0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez; c) 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez, illetőleg munkavégzéséhez. A villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetőleg a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet. A villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat; d) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete; e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni; f) nyílt árok vagy gödör létesítéséhez f1) a fa, illetőleg betonoszlop 5 méteres körzetében, f2) az acélszerkezetű oszlop, illetőleg kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdődő 45 -os lejtőszögű sík alá nyúlóan. A 100 kv-os és ennél nagyobb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja; Jelen tilalmak és korlátozások csak a legfontosabb előírásokat tartalmazzák, azok részletes leírását a 112/2014. (X. 15.) NGM rendelet tartalmazza Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati energia-költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentésének csak az egyik lehetséges módja a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ezen energiaforrások is csak akkor jelentenek igazán nagy megtakarítást, ha korszerű, kis energia-igényű épületekben vannak felhasználva. Ha a fűtés-korszerűsítés megelőzi az épületszerkezet hőszigetelését, az újonnan telepített rendszernek a régi hőszükségletnek megfelelő teljesítményűnek kell lennie, hogy elláthassa feladatát. Amikor a későbbiekben az épületszerkezet szigetelése elkészül, a beépített teljesítménynek csak egy részére lesz szükség, amely a kapacitás-kihasználatlanság miatt drágábban termel majd. Ebben az esetben nem fog hatékonyan működni a rendszer, hiába korszerű a fűtési rendszer és az épületszerkezet is. Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A település természeti adottsága a 2050 óra körüli napos órák száma évente, ennek aktív 191. oldal / összesen: 259

192 hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el, amelynek a nagy tetőfelületek adnak megfelelő területet. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő - utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad - vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. Egyéb megújuló energiahordozók szél-, geotermikus (termálvíz és talajhő) hasznosítását akadályozza, hogy a hasznosítását szolgáló beruházás gazdaságossága vitatható, megtérülése a jelenlegi hagyományos energiahordozók árstruktúrája mellett távlatba nyúló, így hasznosítására legfeljebb egyegy telektulajdonos vállalkozik. Egyedi közműigénnyel a vízellátás is megjelenhet a területen, erre az altalaji vízkészlet ad lehetőséget. A csapadékvíz hasznosítása Csapadéknak tekintjük a légkörből bármilyen formában kicsapódó és a felszínre hulló vizet. (Stelczer 2000) A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása alapvetően meghatározhatja egy térség vízgazdálkodását, hiszen a felszínre hulló víz jelentős befolyást gyakorol a felszíni- és felszín alatti vízkészletekre. A csapadékvíz települési hasznosítása terén alapvetően két irányról, a csapadékvíz két típusáról beszélhetünk. Az egyik a tetővizek hasznosítása, a másik a burkolt (és burkolatlan) felületekről lefolyó csapadékvizek összegyűjtése, felhasználása. (Dulovicsné, 2003) Az épületek tetejéről lefolyó víz hasznosítása elsősorban a háztartások vízgazdálkodásában bír szereppel, míg a nagy, burkolt felületekről lefolyó vizek kezelése már települési szintű tevékenység. Mindkét csapadékvíz-típusnak óriási jelentősége lehet az elkövetkező évtizedek hazai települési vízgazdálkodásában. Magyarországon hagyományosan az eresz alá helyezett bádoghordók képezték a háztartási csapadékvíz-hasznosítás műszaki létesítményeit (Horváthné-Wisnyovszky 2003). Csak az utóbbi években váltak elérhetővé az előregyártott beton, acél, műanyag csapadékvíz-tároló tartályok/ciszternák. A modern háztartási csapadékvíz-gazdálkodás számos előnnyel bír a települési szintűvízgazdálkodás szempontjából. A tetővíz-hasznosítás egyrészt költségcsökkentő (kevesebb ivóvizet kell előállítani), másrészt környezetkímélőtevékenység (mivel nincs a közcsatornába csapadékvíz-betáplálás, kevesebb a szennyvíz mennyisége, illetve az öntözésre természetes állapotú vizet használnak). Ráadásul az eljárás mérsékeli a közterületekre kifolyó, és ott esetleg károkat okozó csapadékvizek mennyiségét is. A települési csapadékvíz másik típusát, a burkolt felületekről lefolyó esővizet, általában egy befogadó természetes vízfolyásba vezetik, esetleg időszakosan tározzák. Ezeknek belterületekről (esetleg a külterületekről) lefolyó, és a település környezetében tározótóban összegyűjtött csapadékvizeknek a vízminőségi paraméterei rosszabbak a tetőkről származó vizeknél. Régebben nem is tudott a települési vízgazdálkodás mit kezdeni ezekkel a vizekkel, sokáig úgy tűnt a gyors levezetés a leghatékonyabb kezelési mód. E csurgalékvízek nálunk többnyire ma is csak a károkozásaik kapcsán merülnek fel a köztudatban, pedig sok indok szólhat tárolásuk, helyben tartásuk mellett is. Franciaország központi régiójában (Ile-de-France) több száz záportározó tavacska üzemel a települések közvetlen környezetében. (Gayer 2005) Ezek a tavak esztétikus tájképi elemek, miközben lehetővé teszik a vizek károkozásainak mérséklését. A záportározó tavak lefejezik a településeket keresztező kisvízfolyások árhullámait, összegyűjtik a felszínen megrekedővizeket, vagy tárolják a befogadóba áradás idején lefolyni képtelen vízhozamokat; a távolabbi jövőben pedig e tavak vízkészlete is fontos lehet a vízgazdálkodás számára Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 192. oldal / összesen: 259

193 Az önkormányzati intézmények a pályázati lehetőségeknek köszönhetően részben energetikai felújításon átestek, vagy felújításuk tervezett. A polgármesteri hivatal épületének tetőfelületén napelemek üzemelnek, melyek a használati melegvíz és energiamegtakarítás szempontjából jelentenek jelentős kiadás csökkentést. Az óvoda energetikai fejlesztése és csoportszobával történő bővítése folyamatban van, várhatóan őszére átadásra kerül. Az iskola külső hőszigetelése megtörtént, mellyel jelentős költségcsökkentés érhető el. Az iskola udvarán szociális főzőkonyha kialakítása van folyamatban, mely korszerű, energiatakarékos berendezésekkel fog üzemelni. Az intézmények energetikai korszerűsítéséhez tartozik az épületeken belül az eszközök és a világítás energiatakarékosra történő cseréje, mely folyamatos Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: Zagyvarékasi primer központ, melynek az üzemeltetését az Magyar Telekom Nyrt végzi az országos gerinc optikai hálózathoz két irányból, Szolnok és Jászberény csatlakozik. b./ Helyi hálózat : A Zagyvarékasi helyi hálózat központja az Magyar Telekom Nyrt telefonközpontja melyen keresztül földalatti hálózaton keresztül üzemel a helyi hálózat. A telefonközpont a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. A helyi hálózat bővítése a gazdasági területek fejlesztésének irányába várható c./ Kábel nélküli telefonellátás: Zagyvarékas bel és külterületén a kábel nélküli telefonellátás a mobil adótornyokról biztosított. A jelentkező kábel nélküli telefonigények kielégíthetők. d./ Mikrohullámú rendszer: A településen mikrohullámú rendszer következtében az építési szabályozását megkövetelő védősáv nem található. Kábeltelevízió ellátás: a./ Ktv Helyközi hálózat: Zagyvarékasi ktv központ nincs. Az üzemeltetést az PR-Telecom Zrt végzi az gerinc optikai hálózatból közvetlen csatlakozáson keresztül. A település hálózata két irányból, Szolnok és Jászberény irányából csatlakozik. A Zagyvarékasi önkormányzat által építtetett és a PR-Telecom Zrt üzemeltetésében lévő térfigyelő rendszer optikai kábele közterületen az elektromos szolgáltató oszlopain épült ki oldal / összesen: 259

194 b./ Ktv Helyi hálózat : A Zagyvarékasi ktv helyi hálózatnak nincs központja a településen. A PR-Telecom Zrt az áramszolgáltató oszlopain földfeletti hálózaton keresztül üzemelteti a hálózatát. Védőtávolság: Telefon, ktv földkábel társszolgáltató földkábeltől 0,5 m Telefon, ktv földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a évi C. törvény 94.. (1) alapján: a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. A postai létesítmények vonatkozásában pedig a évi CI. törvény 40.. (1) alapján: a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét oldal / összesen: 259

195 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) 195. oldal / összesen: 259

196 Zagyvarékas község Magyarország keleti részén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhely Szolnoktól 15 km-re északra fekszik. A szomszédos települések: Újszász város, Szolnok megyei jogú város, Abony város, Besenyszög község és Szászberek község. A települést kettészeli a 32. számú főközlekedési út, mely jó közlekedési kapcsolatot biztosít a megyeszékhellyel és a térség másik iparilag is jelentős központjával, Jászberény városával (32 km). A következő ábra a település topográfiai és domborzati elhelyezkedését szemlélteti. 49. térkép: Zagyvarékas település topgráfiai elhelyezkedése A település igazgatási területe: 31,71 km2, ebből: belterület: 2,11 km2 külterület 29,60 km oldal / összesen: 259

197 Zagyvarékas a Magyarország kistájkataszteri besorolása szerint a számú Jászság része. A kistáj Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 701 km2 (a középtáj 9,6%-a, a nagytáj 1,4%-a). A kistáj települései a következők: 50. térkép: A kistáj települései Települések: Alattyán Jánoshida Jászberény Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászladány Jásztelek Portelek (Jászberény) Szászberek Tápiógyörgye Újszász Zagyvarékas Domborzati adatok A kistáj 84,5 és 101 m közötti tszf-i magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. Az átlagos relatív relief 1,5 m/km2, a K-i és Ny-i peremen ennél kissé nagyobb, de mindenütt 4 m/km2 alatti. A kistáj középső része az alacsonyártéri szintű síkság orográfiai domborzattípusába sorolható; a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Jelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is 197. oldal / összesen: 259

198 találhatók. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg. A felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. 31. táblázat: Területhasznosítás Típus % Hektár 1. lakott terület 6,1 4301,1 2. szántó 80, ,9 3. kert 0,3 223,5 4. szőlő 0,0 1,4 5. rét, legelő 8,6 6035,5 6. erdő 3,1 2185,4 7. vízfelszín 1,3 940,2 Földtani adottságok A mélyföldtani viszonyokat alapvetően meghatározza a Közép-magyarországi vonal: az ehhez kapcsolódó közép-miocén vulkanizmus anyaga triász, eocén és oligocén rétegsorra települt rá. A Jászság az Alföldnek a pannontól napjainkig a legerősebben és legtartósabban süllyedő fiókmedencéje. Az É-ról érkező folyók (Zagyva, Tárná) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítettek. A m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagy kiterjedésű É-i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1-4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1-5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok is megjelenik. Hasznosítható anyagokból úgyszólván csak az agyag áll rendelkezésre. Éghajlat A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán elterülő kistáj. Évente 2000 óra körüli napsütést élvez. Ebből a nyári évnegyedben , télen valamivel kevesebb mint 190 óra napsütés valószínű. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,1-10,3 C, ül. 17,5 C. A napi középhőmérséklet ápr körül 10 C fölé emelkedik és okt ig fölötte is marad ( nap). Kb. ápr és okt között ( nap) nem kell fagyokra számítani. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 C körüli, a minimumoké -17,0 C. A csapadék évi mennyisége 510 és 520 mm között változik, de a DNy-i részeken kevéssel meghaladhatja az 530 mm-t. A vegetációs időszak csapadéka 310 mm körül van. A 24 órás csapadékmaximum 97 mm (Jászladány és Zagyvarékas). A téli időszak hótakarós napjainak száma kb. 32, az átlagos maximális hóvastagság 16 cm. Az ariditási index 1,35 körüli, DNy-on 1,30 körüli. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a növénytermesztést. Vízrajz A Zagyva Jászberény alatti 90 km-esszakaszának a medencéje. Ezen a részen csak kétmellékvize van: balról a Tárná (105 km, 2116km2), jobbról a Tápió (59 km, 898 km2). Száraz,gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület oldal / összesen: 259

199 Vízjárási adatok mindhárom vízfolyásrólvannak.a Zagyván és a Tápión a kora tavaszi, a Tárnána kora nyári árvizek a gyakoriak. A kisvizekősszel uralkodnak. A vízminőség II. osztályú. Avízfolyásokat védgátak kísérik. A belvizeketmintegy 300 km-es csatornahálózat vezeti le.2 kis természetes tava jelentéktelen (7 ha), de5 mesterséges tározója és halastava eléri a 100ha-t. Legnagyobb a Jánoshida melletti (55 ha). A talajvíz" mélysége 2-4 m között van, de atápió mentén van 2 m-nél magasabb vízállásúterület is. Mennyisége jelentéktelen. A kémiai jellegtúlnyomóan nátrium-kalciummagnéziumhidrogénkarbonátos.keménysége nk közötti,ami a települések körzetében a 45 nk ot ismeghaladja. A szulfáttartalom általában nagyobb300 mg/l-nél. A rétegvíz mennyisége csekély. Az artézi kutakmélysége kevéssel haladja meg átlagban a100 m-t. Vízhozamuk nem éri el a 100 1/p-et, devannak bő hozamú kutak is. Hévizes kutak vannakalattyánban (45 C), Jánoshidán (54 C),Jászberényben (45 C), Jászboldogházán (42 C),Jákóhalmán (40 C), Jászladányban 50 C felettitöbb is, Szászberekén (48 C), Újszászon (44 C)és Zagy var ékason (48 C). Növényzet A döntően szántók uralta kistájvegetációját hajdan mocsarakkal, lápokkal, sekélytavakkal mozaikos puha- és keményfásligeterdők uralták. A flórája a középhegységihezcsak gyengén kötődik. Jelenleg szolonyec szikilegelők és rétek, alföldi mocsárrétek, kisebb mocsarakés a javarészt ültetvény jellegű származékerdőkjellemzik, mindannyian igen fajszegények. A gyepekben a szikesedés kisebb mértékű,a cickórósok gyakoriak, padkásodás csak szórványosanfordul elő (bajuszpázsit - Crypsisaculeata,bárányparéj - Camphorosmaannua). Azálló- és folyóvizeket, csatornákat szalagszerűmocsarak (mocsári, éles és parti sás - Carexacutiformis,C. acuta, C. riparia) és itt-ott enyhén szikesmocsárrétek kísérik, melyekben néhol tömegesa fátyolos nőszirom (Irisspuria) és a rétiiszalag (Clematisintegrifolia). Lösznövényzet(macskahere - Phlomistuberosa, buglyoskocsord- Peucedanumalsaticum, pusztai gyújtoványfű -Linariabiebersteinii, taréjos búzafű - Agropyronpectiniforme, parlagi rózsa - Kosa gallica) és homokinövényzet (homoki habszegfű - Sileneconica, homoki pipitér - Anthemisruthenica, mezeiüröm - Artemisiacampestris, pusztai, homokiés hegyi ternye - Alyssumturkestanicum, A. tortuosum,a. montanumsubsp. gmelinii) inkábbmezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, felhagyott,ill. extenzív gyümölcsösökben maradtmeg legtöbbször erősen degradált formában. Puhafás (nyári tőzike - Leucojumaestivum, komlóképűaranka - Cuscutalupuliformis) és keményfásligeterdő-maradványok (gyöngyvirág- Convallariamajalis, széleslevelű és fürtös salamonpecsét- Polygonatumlatifolium, P. multiflorum)főleg a Zagyva mentén (Jásztelek, Újszász)találhatók. Az alföldi kocsányos tölgyesek (salátaboglárka- Ranunculusficaria, kardos és fehérmadársisak - Cephalanteralongifolia, C. damasonium,tallós-nőszőfű - Epipactistallosii, őszi kikerics- Colchicumautumnale, magas gyöngyperje -Melicaaltissima, magas zsombor - Sisymbriumstrictissimum), ill. a sziki tölgyesek és sziki erdőspusztarétek(bárányüröm - Artemisiapontica, sziki kocsord - Peucedanumofficinale, réti őszirózsa- Astersedifolius, fátyolos nőszirom - Irisspuria)igen ritkák. A tátorján (Crambetataria) kihalt. Talajok A talajtakaró 97%-a a Zagyva és a Tárna által lerakott finoman szemcsézett, agyagoshordalékanyagokon és az arra 1-4 m vastagságbantelepült lösztakarón képződött, míg a folyókatkísérő homokdűnesorokon humuszos- éscsernozjom jellegű homoktalajok találhatók,összesen 3%-nyi területen. A humuszos homoktalajoka tájban erdőterületi hasznosításúak, míga csernozjom jellegű homoktalajok szántókénthasznosulhatnak. A táj legtermékenyebb talajai a lösztakarónképződött (int.) földminőségű alföldimészlepedékes csernozjom (26%) és a (int.) földminőségi kategóriába tartozó réti csernozjom(7%). E talajok 199. oldal / összesen: 259

200 vályog mechanikai összetételűek,kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodásúak.öntözéses gazdálkodással nagy búza- éskukoricatermések érhetők el, valamint jól terema cukorrépa, a napraforgó és a lucerna is. A csernozjom talajok mélyben sós változatának(6%) termékenysége már korlátozottabb (int.55-70) és a szántó hasznosítás mellett a rét-legelőkb. 15% lehet. E talajon az öntözéses gazdálkodása másodlagos szikesedés lehetősége miattfokozott figyelmet igényel. A kistáj legnagyobb kiterjedésű talajtípusa azagyagos üledékeken képződött, agyagos vályogmechanikai összetételű, nagy szervesanyag-tartalmú(4%), mészmentes réti talaj. Termékenységekedvező lehet (int ), de meszezése szükséges,különösen öntözéses gazdálkodás esetén.főként (70%) szántóterületként hasznosítható.öntözéssel a termékenység és a termésbiztonságkülönösen kedvezővé tehető. A szikes talajok kiterjedése a tájban jelentős(20%). A szikes talajtípusok közül a sztyepesedőréti szolonyecek (15%) a legnagyobb kiterjedésűek,termőképességük igen gyenge (int.<20). Mechanikai összetételük agyag vagyagyagos vályog, amely a szikességgel együttkülönösen kedvezőtlen vízgazdálkodást eredményez.az ugyancsak agyag, agyagos vályog szemcse-összetételű szolonyeces réti talajok (2%) termékenységekedvezőbb (int ). A szoloncsák-szolonyec talajok (3%) a többi szikes talajjalegyütt főként legelőként hasznosíthatók.a szikes talajok ellenére a táj mezőgazdaságilagértékes. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, igen száraz, erősen vízhiányos terület. A DK-i nagyobb fele alacsonyártéri síkság jellegű, holdmedrekkel és sűrű lecsapódó csatornahálózattal tagolt mentesített ártér. Uralkodó talaptípusa a réti talaj, amelyet terjedelmes szikes talajú foltok tarkítanak. A táj É-i és DNY-i, Zagyva melletti része homokos, illetve löszös felszínű, hordalékkúpsíkság. A kötött homokos felszíneken humuszos homoktalajokon a szántóföldi művelés mellett kevés szőlőt, kertet találunk homoki tölgyes ligetek és főleg akácosok társaságában. A löszös felszínek csernozjom talajain a szántóföldi hasznosítás csaknem kizárólagos, ami a kultúrsztyep jelleg felerősödését jelenti. A geometrikus viszonyok kedveztek számos hévizű fúrás létesítésének oldal / összesen: 259

201 Talaj A falu egész területe síkság, melynek tengerszint feletti magassága méter. A következő táblázat a művelési ágakat szemlélteti: 32. táblázat: Művelési ág szerinti osztályozás Művelési ág Területe ha/m2 szántó 2.551,4 rét 5,3 kert 0 gyümölcsös 13,2 legelő 65,5 nádas 0 erdő 59,8 kivett 475,6 fásított terület 0,3 Összesen 3171,1 Forrás: Földhivatali adatszolgáltatás Felszíni és a felszín alatti vizek Belterületi vízellátás A település kiépített vízhálózattal rendelkezik. Az ivóvíz ellátása a szolnoki Felszíni Vízműről DN 300/DN 150-es átmérőjű vezetéken, 3,4 bar nyomáson történik. Hálózata körvezeték rendszer, bővíthető, új fogyasztók beköthetők. A település lefedettsége 100 %-os. Külterületi vízellátás Közkifolyós kút: Gyimesi út (vksz: Zagyva/181) A vízellátást egy m talpmélységű (B-3) kút biztosítja. Közkifolyós kút: Liliom út (vksz:zagyva/1052) A vízellátást egy m talpmélységű (B-1) kút biztosítja. BÉKE TSZ. volt baromfikeltető telepe A telep vízellátását egy 650,0 m-es (K-7) hévízkút biztosítja. BÉKE TSZ. sertéstelep (Hrsz.: 085, vksz: Zagyva/601) A vízellátást egy 750,0 m talpmélységű (K-9) hévízkút biztosítja. AIR Invest Kft. baromfifeldolgozó telep (Hrsz.: 08/2, vksz.: Zagyva/1220) A telep vízellátását egy 900,0 m-es (K-12) és egy 710,0 m-es (K-13) hévízkút biztosítja. Szennyvízelhelyezés és tisztítás Zagyvarékas szennyvize Újszász- Szászberek szennyvizeivel közös nyomóvezetéken a szolnoki szennyvíztisztító műbe jut DN 300/DN 200 KM-PVC vezetéken keresztül. A település csatornahálózatának kiépítettsége 100 %-os, üzemeltetője a Tiszamenti Regionális Vízművek zrt. Külterületi vezeték: DN 200 hossza: 1038 m anyaga: KM-PVC DN 300 hossza: 5354 m anyaga: KM-PVC Zagyvarékas belterületi szennyvízvezeték rendszere: Gravitációs vezeték hossza: m 201. oldal / összesen: 259

202 Nyomott vezeték hossza: A vezetékhálózat anyaga: Éves szennyvízkibocsátás: Bekötések száma: 4840 m KG-PVC, KM-PVC nyomócső m3/év (720 m3/d) 938 db Gravitációs rendszer épült ki, átemelők segítségével jut a szennyvíz a főgyűjtő vezetékekbe, amelyek a végátemelőbe vezetik a szennyvizet. Az átemelőn át nyomóvezetéken jut a szennyvíz a szolnoki szennyvíztisztító telepre. Vízrendezés, vízhasznosítás Belterületi vízrendezés A település nem rendelkezik egységes csapadékvízgyűjtő hálózattal. A meglévő csatorna nyomvonalak nagy része nincs összekötve, lefolyástalanok, szikkasztóárkokat feltöltötték- átereszek nincsenek vagy megrongálódtak. A gyűjtőhálózatok gravitációs jellegűek a mélypontokon átemelő szivattyúk segítségével megoldott a vízelvezetés. A befogadási lehetőségek a települést K-i, É-i, NY-i oldalról körülölelő Zagyva folyó, D-i oldalon a Jegyző-ér, ami szintén a Zagyva folyóba szállítja a vizet. Vízgyűjtő: Északon a Zagyva folyó, délről a Fekete Lajos utca, Keletről a Szabadság tér által határolt terület. Befogadó a Zagyva folyó. Nagysága kb. 41,7 ha. Vízgyűjtő: Északról az I.sz. vízgyűjtő, keletről a Rákóczi út által határolt terület. Befogadó a Jegyző-ér. Nagysága kb. 56,6 ha. Vízgyűjtő: Északról a Zagyva folyó, nyugatról a Rákóczi utca, délről az Ügyes és a Ponty utca által határolt terület. Befogadó a Zagyva folyó. Nagysága kb. 50,0 ha. Vízgyűjtő: Északról a III. vízgyűjtő terület, nyugatról a II. vízgyűjtő terület által határolt terület. Befogadó a Jegyző-ér. Nagysága kb. 15,4 ha. Vasúti újtelepi rész. Befogadó a Jegyző-ér. Nagysága kb. 36,5 ha. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak, azok folyamatos karbantartást igényelnek a belvíz-veszélyeztetettség miatt. Külterületi vízrendezés, vízhasznosítás 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról jogszabály szerint: Zagyvarékas az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. Zagyvarékas közigazgatási területe a 29 Zagyva jp. 27 Milléri belvízrendszerekhez tartozik. Öblözet: 29.c, Határmenti Főbb belvízcsatornák: Jegyző-ér és mellékágai. (kezelő: Jászkísér és vidéke VGT.) 21.c, Zagyva bp-i Főbb belvízcsatornák: 227 sz. belvízcsatorna(jászkísér és v idéke VGT) Kender-ér-mellék(Jászkísér és vidéke VGT) Kender-ér (KÖTIVIZIG) A települést a közepesen belvíz veszélyeztetett települések között tartjuk számon. A külterületen található KÖTIVIZIG kezelésében lévő belvizes létesítmények mindkét oldalán 3-3 m sávot szabadon kell hagyni. A létesítményeket érintő vízi munkát csak a KÖTIVIZIG hozzájárulásával és vízjogi engedéllyel lehet végezni oldal / összesen: 259

203 51. térkép: Zagyvarékas külterületi részén húzódó csatornák Forrás: A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Fontos talaj és a felszín- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása ill. betartatása! Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! Vízgyűjtő gazdálkodás 203. oldal / összesen: 259

204 Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat mellékleteként jelent meg. Ezen anyagban az ország négy vízgyűjtőre és 42 tervezési alegységre lett felosztva, melyen belül Alattyán közigazgatási területe, az 2-10 számú Zagyva tervezési alegységreesik. A vízgyűjtő gazdálkodási terv célkitűzései és intézkedési tervei a következők: Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése Mezőgazdasági eredetű peszticid szennyezés csökkentése Bekövetkezett szennyezések csökkentése, felszámolása, beleértve a felhagyott szennyezett területek kármentesítését Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, a duzzasztás és a vízszintszabályozás hatásának csökkentése Hidromorfológiai viszonyok javítása a hosszirányú átjárhatóságon kívül (vízfolyások és állóvizek morfológiai szabályozottságának csökkentése) A vízjárási viszonyok javítása illetve vízkivételek, más víztestre történő átvezetések ökológiai hatásainaik csökkentése A víz hatékony felhasználását elősegítő műszaki intézkedések, az öntözés, az ipar, az energiatermelés és a háztartás területén Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében a lakossági vízi szolgáltatás területén Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében az ipari vízi szolgáltatás területén Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében a mezőgazdasági vízi szolgáltatás területén Mezőgazdasági tanácsadás vízvédelmi szemponttal kiegészített rendszere.ivóvízbázisok védelmét szolgáló intézkedések (védőterületek, pufferzónák) Kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében Elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásának megszüntetése és elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Talajerózióból és/vagy felszíni lefolyásból származó hordalék- és szennyezőanyag terhelés csökkentése Inváziós, tájidegen fajok és betegségek terjedésének megelőzése és szabályozása A rekreáció (beleértve a horgászatot is) káros hatásainak megelőzése és szabályozás A halászat és egyéb olyan tevékenységek káros hatásainak megelőzése és szabályozása, amelyek állatok és növények eltávolításával járnak Településekről, épített infrastruktúrából és közlekedésből származó szennyezések megelőzése és szabályozása Erdészeti tevékenységből származó szennyezés megelőzése vagy ellenőrzése A természetes vízvisszatartást elősegítő intézkedések Halgazdasági hasznosítás káros hatásainak megelőzése és szabályozása Termálvizek kezelése a vízfolyásokba történő bevezetés előtt Hűtővizek felszíni vízbe történő bevezetésének szabályozása Mezőgazdasági telepekről (állattartásból) származó terhelés csökkentése Hordalék- és tápanyag-visszatartás felszíni befogadókba történő bevezetés előtt Beszivárogtatás, visszasajtolás korszerűsítése, szabályozása Nem vízigények kielégítését szolgáló felszín alatti vízelvonások szabályozása, a hatások enyhítése Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme a vízjárást befolyásoló hatásokkal szemben, az egyéb intézkedéseken felül Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme vízminőségi hatásokkal szemben, az egyéb intézkedéseken felül 204. oldal / összesen: 259

205 Fürdőhelyek védelmét biztosító speciális intézkedések Szakszerűtlenül kiképzett kutak ellenőrzése, rekonstrukciója, felszámolása Balesetből származó szennyezések megelőzése Levegőtisztaság és védelme A településen imisszió (légszennyezettség) mérő állomás nem működik. A település közigazgatási területén jelenleg, a külterületen a 32. számú főút, belterületen a jelű Zagyvarékasi bekötőút és a jelű vasútállomáshoz vezető út található az országos közúthálózatban. A közigazgatási területen egy vasútvonal található, a 120 jelű Budapest Szolnok Lőkösháza fővonal. A települést vízi és légi forgalom nem érinti. Összegzésként elmondható, hogy a közlekedésből származó légszennyezés nem számottevő. A városi gázfogadó állomásból kiindulóan a TIGÁZ Rt. 3 bar nyomású gázhálózaton biztosítja a település ellátását, amely 90,61%-ban lefedi a község belterületi részét. Vezetékes gázzal ellátott lakások száma 78%-os. A jelenleg is működő és a használaton kívüli mezőgazdasági telepek pontos elhelyezkedését a környezet átalakítási helyszínrajz szemlélteti. Az állattartás káros hatással lehet a környezeti elemekre a nem megfelelő tartástechnológia illetve a keletkező híg- és almostrágya nem megfelelő tárolása és kezelése révén. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú rendelete alapján a légszennyezettség tekintetében Zagyvarékas az alábbi kategóriába tartozik: 10. Az ország többi területe, 33. táblázat: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Kén-dioxid Nitrogéndioxid Szén-monoxid PM10 Benzol F F F E F Talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) PM10 benz(a)- pirén (BaP) O-I F F F F D A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. sz. melléklete a zónabesorolásokat az alábbiak szerint értelmezi: D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. sz. melléklet pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szerepelő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! 205. oldal / összesen: 259

206 Zaj- és rezgésterhelés Települési zajforrások: Közlekedés, Ipar, Kereskedelem, Szórakozás, Építkezés, Háztartási tevékenység. A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. Ipari tevékenységből származó zajjal kapcsolatos panasz nem érkezett. A kereskedelmi egységekkel összefüggésben jelentkező zajhatás minimális értékű, nem meghatározó, panasz nem érkezett. Építkezésből, bontásból származó zaj nincs. Háztartási tevékenységből nem származik meghatározó zaj. A zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni! Sugárzás védelem Zagyvarékas területének villamos energiaellátását a EON Hungária Zrt biztosítja a saját tulajdonában lévő elosztó hálózaton keresztül. A területen található 220kV-os szabadvezetékek és a területet ellátó 22kV-os szabadvezeték hálózat. A területen két független 20kV-os gerincvezeték halad keresztül. Az egyik a 32. Orzságos főközlekedési út bal oldalán (32.sz. főút és Zagyva folyó által határolt terület) belterületi és külterületi transzformátor állomásokat látja el energiával, a másik pedig csak a 32.sz. országos főközlekedési út jobboldalán (32.sz főút és Lökösháza - Újszász Budapest vasút által határolt terület) lévő külterületi transzformátor állomás energiaellátását biztosítja. A területen mindenütt szabadvezetékes hálózatról üzemelnek a fogyasztói transzformátorok állomások. A fogyasztói transzformátorok állomásokról a villamos energiaelosztás kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. Kevés koncentrált fogyasztó kap csak földkábeles energiaellátást az oszloptranszformátor állomásokról. Kábel Televízió A helyi hálózat légkábel vezetékes rendszerű. A kábeltévé hálózat a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a PR-TELEKOM ZRt Telefonellátás Külterületen Szolnok felől érkezik be optikai kábel a 32.sz. főközlekedési út mellett, amelyre a Külső Rákóczi út, majd Rákóczi utca mellett csatlakozik a leágazó optika a központig, amely az országos hálózatra való csatlakozást biztosítja. A gerinc optikai kábel a 32. sz. főútvonal nyomvonalát követve halad Szolnok irányába. A Csárda utcai nagyelosztóhoz szintén földbefektetett törzskábel épült keresztezve a 32.sz. fkl.utat. Ez a nagyelosztó táplálja a vasútállomás melletti településrészt. A földkábelek belterületen 0,6-0,8 m mélyen, kevés kivételtől eltekintve közvetlenül a járda mellett épültek. Külterületen a kábelek 1,0-1,2 m mélyen találhatók oldal / összesen: 259

207 A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének mérésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, melynek legfontosabb eleme a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a műszerek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nsv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon nsv/óra körül ingadozik. A mérőállomásokról beérkező jeleket folyamatosan figyelik. A figyelmeztető szint 250 nsv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke, nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csak a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. A 250 nsv/óra alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent. Zagyvarékason nincs háttérsugárzástmérő berendezés, a legközelebbi Kisújszálláson és Szolnokon található. A katasztrófavédelem honlapján az aktuális adatsorok mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek ( oldal / összesen: 259

208 Hulladékkezelés A kommunális hulladékok szállítása heti rendszerességgel, keddi és szerdai napokon történik. A lakosság a keletkező hulladékokat 120 l-es hulladékgyűjtő-edényzetben tárolja, a közületek részére 240 l-es edényzetek állnak rendelkezésre. Lomtalanítás évi egy alkalommal történik. A hulladék ideiglenes tárolása és tömörítése az Újszászi úti Átrakóállomás és Válogatócsarnokban történik, majd a végső elhelyezés (ártalmatlanítás) az 50 km-re lévő Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központban történik. A települési kommunális hulladéklerakó a 0103/1; 0/103/2 és 097/2 hrsz.-ú területeken található, melynek tulajdonosa Zagyvarékas Község Önkormányzata. A lerakó rekultivációja megvalósult az utógondozása zajlik. Az utógondozást a Zagyvarékasi Önkormányzatnak kell ellátni, a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló jogszabályban foglaltak szerint. Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. Az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékokat szabályszerűen gyűjtik (megfelelő feliratozott edényzetben), amit ártalmatlanításra a Design Kft. szállít el. A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. A lakosság életvitele során keletkező kommunális hulladékok szelektív gyűjtését teszi lehetővé a házhoz menő hulladék gyűjtés és szállítás amely a zöld hulladékokra terjed ki, havi egy alkalommal. A településen hulladék-gyűjtőszigetek nem találhatók. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők: megelőzés elve, elővigyázatosság elve, megosztott felelősség elve, szennyező fizet elve, közelség elve, valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni. A hulladékgazdálkodási terv helyi rendeletének száma: 23/2004. (X.01.), melyet a 10/2007. (IV.27.) számú önkormányzati rendelet módosított, így a két rendelet egységes szerkezetben van. A hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással összefüggő törvények és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartása ill. betartatása fontos feladat! 208. oldal / összesen: 259

209 Vizuális környezetterhelés Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A vizuális környezetterhelés témakörében a fényszennyezettség,valamint az illegális hulladéklerakás kerül kifejtésre. Ma már egyre több információnk van arra vonatkozóan, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent. A vizuális környezetterhelés Szászberken nem jellemző. Általánosságban jellemző az ország városaira a különböző méretű és stílusú reklámtáblák. A települések arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében fel lehet mérni a fényszennyező forrásokat, és azok, az új szabályozásnak megfelelő, korszerűbb és hatékonyabb eszközökkel való kiváltását, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is megszüntetve. A vizuális környezetterhelés másik formája is sajnos jelen van a településeken főként a szegregált területeken: azillegális hulladék megjelenik több helyen, sajnos hiába a szervezett hulladékgyűjtés Árvízvédelem A lakosság és az anyagi javak védelme érdekében Zagyvarékas rendelkezik Vízkár elhárítási tervvel, ami 2003-ban készült. A terv tartalmazza a veszélyhelyzetek feltárását, a védelmi feladatok meghatározását, a védelemhez szükséges erők és eszközök számbavételét, az együttműködés megszervezését. A terület földrajzi jellemzői: Zagyvarékas község egy mély fekvésű katlanban helyezkedik el. A község régi értelemben vett belterületét körülhatárolja a községi kezelésben lévő körtöltés, majd a Zagyva folyó és belterülete felőli vízügyi kezelésében lévő gátja. Az 1940-es évektől kezdődően tovább épült a belterületi rész a Külső-Rákóczi, Külső Alkotmány és Külső-Pozsonyi utakkal körülhatárolt területen, majd ezt követően az un. Belterület II. vagy más néven Vasúti Újtelep rész. Zagyvarékas távolsága a Tiszától az árvízi meder középvonalán mérve 16 km. Zagyvarékas a 2.50 számú Szolnoki ártéri öblözetbe, a számú Szolnok- Újszász- Szórói árvízvédelmi szakaszba tartozik. A szakasz mértékadó vízmércéje: Szolnok Tisza folyó 334,60 fkm szelvényében 0 pont: 78,78 mbf. LNV (2000.IV.18.) 1041 cm A Zagyva folyó Zagyvarékasi közúti híd helye: Zagyva jobb parti töltés tkm. Zagyvarékas közigazgatási területe a Zagyva folyó 12,6 23,5 folyókilométere között helyezkedik el. A községet érintő mértékadó árvízszint a 74/2014 (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről szóló jogszabály alapján 34. táblázat: Zagyva folyó árvízszintjei Zagyva folyókilométere [fkm] A MÁSZ magassága [mbf.] 9,897 89,90 17,0 90,07 18,75 90,15 22,6 90,29 25,0 90, oldal / összesen: 259

210 Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalat, valamint m széles védősávjait szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetőek. A Zagyva folyót, annak hullámterét, valamint az árvízvédelmi töltéseket és azok védősávjait esetlegesen érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTIVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetést kell tartani, majd az elkészült terveket hatósági engedélyeztetés céljából a JNSZ-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére meg kell küldeni. 52. térkép: Zagyvarékast érintő árvízvédelmi öblözetek és műtárgyak A folyók hullámterének és parti sávjának hasznosítása, vagy azoknak bármilyen igénybevétele csak a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltak betartásával történhet. Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított m széles területsávot oldal / összesen: 259

211 Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. Munkagödröt nyitni elsőrendű árvízvédelmi vonal, valamint szükségtározó töltése mentén a vízügyi hatóság esetenkénti külön előírásainak betartásával lehet Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Zagyvarékason fennálló környezetvédelmi konfliktust a felhagyott hulladéklerakó okozott, de a ban a rekultiváció megoldást nyújtott a problémára. A település árvízvédelme okozhat környezetvédelmi konfliktust egy magas és tartós árhullám kialakulásakor. Az új MÁSZ életbelépésével a jelenlegi töltéskorona magassága nem elégíti ki az új árvízvédelmi biztonsági elvárásokat. A településen a legtöbb lakóháznál fával vagy szénnel fűtenek. A télen ködös hideg időjárás viszonyok alkalmával a füst ne tud felszállni, megreked az épületek közelében, és mindez a lakosság számára is jelentősen érezhető levegőtisztaság-védelmi problémát okoz Természetvédelem A következő képen a település külterületén és környezetében található védett Natura 2000-es területek láthatók, az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081), amely kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület és az Alsó-Zagyva hullámtere, amely különleges madárvédelmi terület. A területek a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkednek el. A lenti ábra megtekinthető a honlapon oldal / összesen: 259

212 53. térkép: Zagyvarékas környezetében lévő Natura 2000-es területek Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A fejlesztések során lehetőség szerint törekedni kell a megújuló energiaforrások egyedi alkalmazására. A hálózati energia felhasználás csökkenthető napelemek v. napkollektorok beépítésével. Fűtés rásegítésre és a használati melegvíz előállítására napkollektorok alkalmazása célszerű. Az önkormányzati energia-költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentésének csak az egyik lehetséges módja a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ezen energiaforrások is csak akkor jelentenek igazán nagy megtakarítást, ha korszerű, kis energia-igényű épületekben vannak felhasználva. Ha a fűtés-korszerűsítés megelőzi az épületszerkezet hőszigetelését, az újonnan telepített rendszernek a régi hőszükségletnek megfelelő teljesítményűnek kell lennie, hogy elláthassa feladatát. Amikor a későbbiekben az épületszerkezet szigetelése elkészül, a beépített teljesítménynek csak egy részére lesz szükség, amely a kapacitás-kihasználatlanság miatt drágábban termel majd. Ebben az esetben nem fog hatékonyan működni a rendszer, hiába korszerű a fűtési rendszer és az épületszerkezet is oldal / összesen: 259

213 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM 213. oldal / összesen: 259

214 Építésföldtani korlátok Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Alábányászott területek, barlangok és pincék területei A településen nem találhatók alábányászott területek, barlangok Csúszás-, süllyedésveszélyes területek A településen nem találhatók csúszás és süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei A településen nem találhatók földrengés veszélyeztetett területek Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Zagyvarékas közigazgatási területe a Zagyva folyó 12,6-23,5 folyókilométere között helyezkedik el. A községet érintő mértékadó árvízszint (MÁSZ) értékei a 74/2014. (XII. 23) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről alapján: 35. táblázat: Zagyva folyó árvízszintjei Zagyva folyókilométere [fkm] A MÁSZ magassága [mbf] 9,897 89,90 17,0 90,07 18,75 90,15 22,6 90,29 25,0 90,43 Zagyvarékas közigazgatási területének jelentős része érintett a Zagyva folyó nagyvízi medrével. A nagyvízi medret, illetve az árvízvédelmi töltések mentett oldali lábvonalától mért 110 m-es sávot érintő fejlesztéseknél a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról) előírásai az irányadók. A kormányrendelet értelmében a KÖTIVIZIG elkészítette az érintett folyószakasz nagyvízi mederkezelési tervét, melynek célkitűzése a kijelölt árvízvédelmi fővédvonalak között levonuló árvízszintek csökkentése a területhasználatok szabályozásával, illetve műszaki beavatkozásokkal. A mederkezelési terv a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges árvízvédelmi, illetve folyógazdálkodási előírásokat is tartalmaz. A kiinduló állapot ismertetésén túl a tervezett állapotra vonatkozó előírásokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek befolyásolhatják a nagyvízi mederben található ingatlanok, létesítmények használatát, fejlesztését, kezelését is. A tervezés során biztosítani kell az e tervvel való összhangot. A terv elérhetősége: A terület földrajzi jellemzői: Zagyvarékas község egy mély fekvésű katlanban helyezkedik el a Zagyva mentén. A község régi értelemben vett belterületét körülhatárolja a községi kezelésben lévő körtöltés, majd a Zagyva folyó és belterülete felőli vízügyi kezelésében lévő gátja oldal / összesen: 259

215 Az 1940-es évektől kezdődően tovább épült a belterületi rész a Külső-Rákóczi, Külső Alkotmány és Külső-Pozsonyi utakkal körülhatárolt területen, majd ezt követően az un. Belterület II. vagy más néven Vasúti Újtelep rész. Zagyvarékas távolsága a Tiszától az árvízi meder középvonalán mérve 16 km. Zagyvarékas a 2.50 számú Szolnoki ártéri öblözetbe, a számú Szolnok- Újszász- Szórói árvízvédelmi szakaszba tartozik. A szakasz mértékadó vízmércéje: Szolnok Tisza folyó 334,60 fkm szelvényében 0 pont: 78,78 mbf. LNV (2000.IV.18.) 1041 cm MÁSZ:88,39 mbf. A Zagyva folyó Zagyvarékasi közúti híd helye: Zagyva jobb parti töltés tkm. Zagyva folyó MÁSZ: 88,65 mbf. LNV (Tisza által duzzasztott):89,17 mbf. A fejlesztési terv szerinti töltés adatok: magassági biztonság: MÁSZ+1,00 m, Jelenleg a mértékadó kiépítéshez viszonyított magassági hiány Zagyvarékas belterületén a Zagyva jobb parti árvízvédelmi töltés tkm szelvényei között 0,60 0,80 m. Lehetséges veszélyhelyzetek: A Zagyva folyó magas vízállása esetén a fakadó víz is veszélyezteti a községet, átszivárgások, buzgárok keletkeznek, melyek homokzsákokkal megfékezhetők, de a töltés repedezettsége miatt tartós vízállás esetén veszélyes lehet. A keletkezett csapadékvíz lefolyásának természetes lehetősége nincs meg a Zagyva folyó magas vízállása esetén. Telepített szivattyúk emelik át a vizet a zsilipeknél. Kiemelten veszélyes területek: Külső-Rákóczi út, Külső-Pozsonyi út, Külső-Alkotmány út, Csárda út, Sinke Gábor u., Aradi u., Erdő u., Pozsonyi u., Hajó u., Páva u., Nagyváradi u., Kifli u., Sziget u., Bercsényi u., Arany J. u., Damjanich u., Kossuth u., Rózsa u., Egység u. Fejlesztések: A belterületi töltést és folyószakaszt érintő évek között tervezett árvízvédelmi biztonságot növelő fejlesztések részei a hosszú távú fejlesztési tervnek. A jobb parton zárt szivárgó építése, töltéskorona magasítás, mederkorrekció, kő-vezetőmű építések vannak előirányozva. Ezek a munkálatok túlnyomórészt a hullámtérben fognak megvalósulni. Az építkezés a Kifli utca végén érinti a belterületi ingatlanokat. A fejlesztések eredménye töltés nyomvonal korrekciója és a Bogárzói kanyar kiváltása. Az árvízvédelmi töltések biztonsági sávjának szélessége a mentett oldalon m, a biztonsági sávon belül felszíni, felszín alatti építmény és párhuzamos vonalas létesítmény nem helyezhető el. A keresztező létesítmények is engedélykötelesek oldal / összesen: 259

216 54. térkép: A Zagyva jobb és bal parti védvonalának tervezett fejlesztései Zagyvarékas térségében Forrás: KÖTIVIZIG adatszolgáltatás Az árvízvédelmi töltés létesítménnyel történő megközelítésénél, illetve keresztezésénél a 147/2010, (IV. 29.) Korm. rendelet (a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról) előírásait kell betartani. Az árvízvédelmi töltés környezetében végzett munkák esetében a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII 31.) KvVM rendelet előírásait kell figyelembe venni, különös tekintettel a 23. -ra, mely kimondja, hogy az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet. Az árvízvédelmi töltés védősávjainak (a töltés lábvonalaitól számított m) használatánál a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) előírásait kell figyelembe venni, különös tekintettel a 7. (1) - ben foglaltakra; a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné." A település közigazgatási területén a KÖTIVIZIG az alábbi árvízvédelmi fejlesztéseket tervezi a közeljövőben: Zagyva bal part tkm. Töltésfejlesztés: A Zagyva érintett töltéseinél az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlássál (padka megszüntetésével). A helyenkénti talpszivárgás megakadályozására jelen tervben a vízoldali töltéslábnál egy -1,0 m mélységű, l:l-es hajlású kétoldali rézsűvel kiemelt agyagfogat terveztünk. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük. A kisajátítás minimalizálása érdekében alternatív megoldásként helyenként a vízoldali töltésrézsű felső harmadában acél (vagy műanyag) szádfal lemez kerülhet leverésre mely egyben biztosítja a meglévő töltéstest vízzáróságát, kiváltva a többlet töltésmagasítást, a mentett és vízoldali rézsű fejlesztését, ill, az agyagfog kialakítását oldal / összesen: 259

217 Műtárgyak: A töltésfejlesztéssel összhangban az Új Kenderéri zsilip jogszabályi előírások szerinti átépítése szükséges. A védbiztonsági szempontok miatt a projekt keretében előirányoztuk a 2005-ben megszüntetésre került Közös-határmenti zsilip elbontását is. A tkm-ben található Bogárzói zsilip az előírások szerinti átépítését is meg kell tenni. A fejlesztés hatására a lefolyási viszonyok változása várható a töltés melletti szivárgócsatornához kapcsolódó belvízcsatornáknál, ezért a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet jogszabályi előírások szerinti zsilip és szivattyúzási hely kialakítása válik szükségessé. Zagyva jobb part tkm. Töltésfejlesztés: Ezen a szakaszon is az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlással (meglévő padka megszüntetésével). A helyenkénti talpszivárgás megakadályozására jelen tervben a vízoldalt töltéslábnál egy -1,0 m mélységű, l:l-es hajlású kétoldali rézsűvel kiemelt agyagfogat terveztünk. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük. Műtárgyak: A töltésfejlesztéssel egyidejűleg a Határmenti szivattyútelep rekonstrukciója és a Határmenti zsilip előírások szerinti átépítése is szükséges. Zagyva jobb part tkm. Töltésfejlesztés; Ezen szakaszon is az eddigi tervezési gyakorlat alapján vízoldali töltésfejlesztést terveztünk, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1:3-as kétoldali rézsűhajlással (meglévő padka megszüntetésével). A belterületi ingatlanok közelsége miatt egyes töltésszakaszokon vasbeton résfal és vasbeton parapetfal összetett szerkezet kiépítését javasoljuk, mely kisebb területi és földanyag szükséglettel megvalósítható. A tervezett parapetfal magasságát MÁSZ+0,5 m-re terveztük kiépíteni, a 74/2014, (XII. 23.) BM rendelet 3. -ban leírtaknak megfelelően. A víz- és mentett oldalon egyaránt 10,0 m-es fenntartási sáv kialakítását (rendezését) terveztük. A belterületi érintettség miatt az ingatlanok szivárgó- és fakadóvízzel fokozottan veszélyeztettek, ezért indokolt a tervezés teljes hosszában mentett oldali szivárgó rendszert kiépíteni, mentett oldalon kialakított gyűjtődrének tervezésével, illetve későbbi tervezési fázisban meg kell vizsgálni elektromos szivárgóvíz átemelő telepek létesítésének lehetőségét is. Műtárgyak: A fejlesztés során a Zámbori és Pinczi zsilipes műtárgyak előírások szerinti átépítése szükséges. A és a tkm. szelvényben található csapadékvíz átemelők rekonstrukciója szükséges, mely jelentheti a töltést keresztező nyomócső mértékadó árvízszinthez igazodó átépítését és a szivattyúk kapacitásának esetleges bővítését is, továbbá meg kell vizsgálni a mélyvezetésű gravitációs közmű vezetékek (csapadékvíz és szennyvíz) átépítésének szükségességét és módját is. Koronaburkolat, stabilizált út, partbiztosítás, egyéb fejlesztések: A fejlesztéssel érintett töltésszakaszokra mindenütt egységesen 3,0 m széles új útburkolatot terveztünk a közelmúltban történő fejlesztéseknél alkalmazott rétegrendi kialakítással. A fejlesztett szakasz burkolatának közúti vagy más burkolt útkapcsolati összeköttetését stabilizált korona kialakításával tervezzük megteremetni, a védekezés és fenntartás alatti szállítási, megközelítési lehetőségek miatt oldal / összesen: 259

218 A Zagyva jobb part tkm. szelvények között a töltés mentett oldali padkáján stabilizált útburkolat kialakítása indokolt a jelen fejlesztéssel érintett szomszédos szakaszok útkapcsolatának biztosítására, mely egyrészt az építés, másrészt a védekezés és fenntartás alatti szállítási, megközelítési lehetőséget teremti meg. A tkm. szelvények között a jobb parti mederrézsűben partbiztosítás kiépítését irányoztuk elő az árvízvédelmi töltés védelme érdekében folyóméterenként ~5 m 3 vízépítési követ beépítve. A szükséges beavatkozásokat részletes talajmechanikai vizsgálatra és geodéziai felmérésre alapozott stabilitási, szivárgási és egyéb szükséges vizsgálatok, számítások eredményeként, ill. az üzemeltetési igények részletes ismeretével lehet pontosítani a későbbi tervfázisokban. A tervezett fejlesztések része továbbá a töltésszakasz felügyeletét ellátó gátőrtelepek és védelmi központok felújítása. Az árvízvédelmi töltés mentett oldalán jelentkező fakadó- és szivárgó vizek összegyűjtésének, valamint elvezetésének szükség szerinti kialakítása. A fejlesztéssel érintett szakaszoknál a műtárgyak átépítésénél a hullámtéri csatlakozó csatornák állapotát és a hozzá kapcsolódó hullámtéri bevezetéseket is indokolt megvizsgálni és amennyiben szükséges, a helyreállításokat meg kell tenni. Jász-Nagykun-Szolnok megye árvízi veszélyeztetettség szempontjából az ország egyik legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. A megye területének 76%-a árvíz által veszélyeztetett, de kistérségi szempontból ez az arány (Zagyvarékasa külterületét tekintve) még kedvezőtlenebb. A településfejlesztési koncepció során az alábbiakat figyelembe kell venni: A nagyvízi medrek, a parti sávok és vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztettet területek használatára és hasznosítására vonatkozóan 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A KÖTIVIZIG kezelésű területeken csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása mellett végezhető bármilyen, az eredeti állapotot megváltoztató beavatkozás. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásait a rendezési tervekben is figyelembe kell venni. A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet Zagyvarékas települést ár- belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába sorolja. Bármely, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát, létesítményt érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. Az árvízvédelmi töltés mentett oldali töltéslábától számított 110 m-en belül és a vízoldali töltés lábtól számított 60 m-en belül tervezett létesítményekre KÖTIVIZIG hozzájárulás szükséges oldal / összesen: 259

219 Minden vízgazdálkodást érintő tervezésnél a Vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvényt kell figyelembe venni és az alábbi árvízvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat: Árvízvédelmi töltés környezetében végzett munkák esetén: 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról előírásait kell figyelembe venni. Különösen a 23. -ban foglaltakat: Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet. Árvízvédelmi töltés létesítménnyel történő keresztezésénél: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról" szóló rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani. Árvízvédelmi töltés m-es védősávjainak használatánál: 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról" előírásait kell figyelembe venni. Különös tekintettel a 7. (1) -ban foglaltakra: A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné." Hullámtéri területek és a fakadóvíz által érintett területek használatánál: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról" előírásait kell figyelembe venni. A 2.. (3) pontjában foglaltak szerint: A parti sáv szélessége: a. / a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b. / az a.) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. Zagyvarékas közigazgatási területén található árvízvédelmi és vízgazdálkodási létesítményeket a VK-1 jelű tervlap szemlélteti Belvízveszélyes területek Az ide vonatkozó információk megtalálhatóak az számú fejezetben Mély fekvésű területek Az ide vonatkozó információk megtalálhatóak az számú fejezetben Árvíz és belvízvédelem Vízrendezés, belvízvédelem 219. oldal / összesen: 259

220 Az ide vonatkozó információk megtalálhatóak az számú fejezetben. Árvízvédelem Az ide vonatkozó információk megtalálhatóak az számú fejezetben Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A településen nem azonosíthatók be kedvezőtlen morfológiai adottságok Mélységi, magassági korlátozások A településen nem azonosíthatók be mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások A településen nem azonosíthatók be tevékenységből adódó korlátozások oldal / összesen: 259

221 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY 221. oldal / összesen: 259

222 Zagyvarékas közigazgatási területén bányatelek nem található. A település közigazgatási területén az alábbi kutatási területek találhatók: Körös szénhidrogén kutatási terület Zagyvarékas (048/13-15, 17. hrsz.) homok, képlékeny agyag kutatási terület 222. oldal / összesen: 259

223 1.20. VÁROSI KLÍMA 223. oldal / összesen: 259

224 A települési klíma Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Az egyedi, települési klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak. 26. ábra: Városi klíma jellemzése Forrás: saját szerkesztés Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet. 36. táblázat: Felszíntípusok klíma-jellemzői Felszíntípus Albedó (α) Emisszivitás (ε) Csupasz talaj (sötét, nedves) 0,05-0,98- (világos, száraz) 0,40 0,90 Sivatag 0,20-0,45 0,84-0,91 Fű hosszú (kb. 1 m magasságú) 0,16-0, oldal / összesen: 259

225 Felszíntípus Albedó (α) Emisszivitás (ε) rövid (kb. 0,02 m magasságú) 0,26 0,95 Mezőgazdasági földek, tundra 0,18-0,25 0,90-0,99 Gyümölcsös 0,15-0,20 Erdő Lombhullató (lomb nélküli állapot) 0,15-0,97- Lombhullató (lombos állapot) 0,20 0,98 Örökzöld 0,05-0,15 0,97-0,99 Víz (kis zenitszög esetén) 0,03-0,10 0,92-0,97 (nagy zenitszög esetén) 0,10-1,00 0,92-0,97 Hó régi 0,40-0,82- friss 0,95 0,99 Jég tenger 0,30-0,45 0,92-0,97 gleccser 0,20-0,40 Aszfalt 0,05-0,20 Beton 0,10-0,35 Fehér festett fal 0,50-0,90 Színes festett fal 0,15-0,35 Piros/barna tetőcserép 0,10-0,35 Tégla és kő 0,20-0,40 Kátrány és sóder 0,03-0,18 Hullámlemezes tető 0,10-0,15 Mindezek hatására megváltoznak a hőháztartási viszonyok: a város területén hőmérsékleti többlet alakul ki. Ezt kiegészíti az is, hogy a levegőszennyezés hatására fokozódik a különféle üvegházgázok koncentrációja a város fölött, ami erősíti az üvegházhatást oldal / összesen: 259

226 Zagyvarékas klímáját befolyásoló tényezők A közvetlenül a településről származó hőmérsékleti adatok nem állnak rendelkezésre. A város klímáját jelentősen befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete nagykiterjedésű vízfelületektől is mentes. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Az ország egyik legszárazabb területének (mérsékelten meleg - száraz) zónájához tartozik a település. 55. térkép: Klimatikus viszonyok eloszlása Magyarországon Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat A település zöldfelületei klímahatás szempontból közepesen jelentősek. A fásított közterületek nem összefüggőek, rendszert nem alkotnak, kiterjedésük lokális, mikrokörnyezeti hatást tudnak csak kifejteni. A település szerkezetéből és jellemző beépítési módjából adódóan a burkolt felületek aránya viszonylag alacsony, nem jellemzőek a városi un. faltól-falig szilárd burkolatú térrészek. A tömbbelsőkben összeérő telekvégek zöldfelületei többnyire egyszintesek, a fásított felületek kiterjedése minimális, egysoros. A város klimatikus viszonyainak alakulásában nagy szerepet játszik, hogy a közvetlen környezetben a Zagyva folyó és hullámtere, valamint a jelentős kiterjedésű parkerdő található, mely a település egészére fejti kihatását ellensúlyozva a közlekedésből adódó klimatikus viszonyokat. 56. térkép: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 C) az es időszakban Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 226. oldal / összesen: 259

227 A klímabarát város kialakulásának alapvetései, ajánlása 1. Klímapartnerség és többszintű kormányzás a városokban A városok számára széles körű és rendszeres, szervezett partnerség létrehozása ajánlatos, amely a következőket veszi figyelembe: Együttműködés a város működését érintő nemzeti, regionális hatóságok és önkormányzatok között, összhangban az ágazati politikákkal is. A városi klímapolitikát széles körre épülő, tartós és jól szervezett partnerség keretében kell kialakítani, mely mind a lakosságot, mind a civil és gazdasági szereplőket magába foglalja. Integrálni kell a klímabarát szempontokat a szabályozásoktól a lakosság és a gazdasági szereplők tájékoztatásán és ösztönzésén keresztül egészen a közszolgáltatások működtetéséig minden téren. A városi önkormányzat minél több szakterületre támaszkodhat, annál erősebb városi klímapolitikát tud megvalósítani. A városi klímapolitika kialakításának egyik legfontosabb eszköze lehet a város gazdaságpolitikája, amennyiben az képes a zöld gazdaság céljait és elveit követni, valamint erősíteni a helyi erőforrásokra épülő helyi gazdaságot. Európai és nemzeti szinten biztosítani kell a városi és városhálózati klímapolitikai kezdeményezések megismerését, és hasznosítani azok tapasztalatait, lehetőleg városi hálózatokon keresztül. 2. Klímatervezés az integrált stratégiákban A városoknak az alábbi elvek szerint érdemes integrálniuk az éghajlati szempontokat saját stratégiáikba: A városi klímatervezést a város más fejlesztési és irányítási folyamataihoz kell kötni egy integrált, többszintű megközelítéssel, mind a kibocsátás-csökkentés és megelőzés, mind az alkalmazkodás lehetőségeit figyelembe véve. A klímaváltozást a városok stratégiai tervezési folyamatának minden egyes lépésénél figyelembe kell venni (helyzetfeltárás, célok és eszközök kijelölése, a nyomon követés és a végrehajtás megtervezése). 3. Klímabarát városszerkezet kialakítása a várostervezés és az övezeti tagolás révén A városoknak törekedniük kell: a kompakt városszerkezet megteremtésére, amelyben intenzívek a kölcsönhatások és együttműködések, mérsékeltek az utazási távolságok, korlátozott az urbanizált területhasználat kiterjedése és hatékony az energiafelhasználás; a városszerkezet tagolására beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és szellőztetést biztosító zónákkal; a városon belüli és város körüli utazási, közlekedési szükséglet mérséklésére; optimalizálni kell a munkahelyek, lakóterületek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedését; a többközpontúság erősítésére nagytérségi, agglomerációs szinten, csakúgy, mint a városszerkezetben; a városi zöldterületek bővítésére és minőségi fejlesztésére, hálózatba kapcsolva őket; magánberuházások esetén a barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) hasznosítására, és kerülni kell a zöldmezős beruházásokat. 4. Város és vidéke (város és környéke) együttműködései A helyi önkormányzatoknak és az érintett társadalmi szereplőknek érdemes együttműködniük annak érdekében, hogy: Erősítsék a város és vidéke munkamegosztáson alapuló együttműködését, úgy, hogy az a város szétterülését megfékezze, megelőzve így a beépített területek összenövését, a fokozott energiafogyasztást és ökológiai funkciójú területek elvesztését oldal / összesen: 259

228 Korlátozzák a városok szétterülését, megakadályozva a városkörnyéki vidékies területek és természetes zöldterületek beépítését, a város elkerülhetetlen növekedése a közösségi közlekedési útvonalakat kövesse A városban élők élelmiszerszükségletét mind nagyobb arányban a környék mezőgazdasági termelői biztosítsák, az értékesítési lánc rövidüljön és lehetőleg maradjon a térségen belül. 5. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és társadalmi következmények Annak érdekében, hogy a városok segítsenek a hátrányos helyzetű csoportokon, és hogy figyelembe vegyék a klímaváltozás társadalmi hatásait, az alábbiakat kell tenniük: Fokozottan figyelembe kell venni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeit és kockázatait, hiszen nekik további erőfeszítésekre van szükségük, hogy alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. A városok legyenek fokozott figyelemmel a megelőző és alkalmazkodási intézkedésekkel járó lehetséges negatív társadalmi hatásokra, és ilyen esetben tegyenek ellensúlyozó intézkedéseket, különösen azokban a térségekben, ahol sokan élnek hátrányos helyzetben. 6. Klímabarát építészeti megoldások A helyi építészeti szabályozás és építészeti kultúra fejlesztése során a városoknak a következőkre érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni: Megelőzés hatékony energetikai megoldások az építészetben, energiatudatos építészet (pl. passzívház, alacsony szén-dioxid kibocsátású épületek). A háztartások energiafogyasztásának mérséklése (fűtés, hűtés, világítás), megújuló energiák felhasználása (pl. nap és geotermális energiafelhasználás). Víztakarékosság és újrahasznosítási megoldások, újrahasznosítható, környezetbarát építőanyagok alkalmazása az építészetben. Az épületállomány felkészítése a szélsőséges időjárási helyzetekre. Holisztikus, mindenre kiterjedő (építőanyag-gyártás, építés, használat, bontás/újrahasznosítás) energia-, költség- és károsanyag-kibocsátás elemzés készítése az épületek teljes életciklus elemzése során. 7. Klímatudatos magatartás és életmód A helyi hatóságok számára előnyös, ha növelik a lakosok környezeti felelősségét. A mindennapi életmód az oktatás, a kultúra, az ismeretterjesztő kampányok, események által is befolyásolható, annak érdekében, hogy megerősítsék: a közös felelősséget a városi környezet állapotáért és a közös társadalmi értékek kialakítását; klíma- és környezettudatos életmódot: például utazási szokások, fogyasztási szokások és piaci kereslet kialakítása; klímaváltozás következményeinek megismertetését, a tudásmegosztást; helyi erőforrások hasznosításának ösztönzését, a helyi termelők marketingjét; helyi közösségek kohézióját, összetartó erejét, ennek érdekében a társadalmi, kulturális és vallási intézmények lehetőségeinek bővítése szükséges. 8. A klímabarát városok további főbb szektorális pillérei A városok sokat tehetnek a klímaváltozás megelőzéséért önmagában már azzal is, hogy mint helyi piacok megerősítik a helyi, részben önellátó gazdaságot, amelynek célja a helyi igények kielégítése helyi erőforrások által mind a városokban, mind annak vidéki környezetében. Klímabarát, fenntartható, alacsony szén-dioxid kibocsátású, de versenyképes és biztonságos városi tömegközlekedés kialakítása, előtérbe helyezve a gyalogos és a kerékpáros közlekedést, valamint a változó klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást (pl. árnyékolás, légkondicionálás, infrastrukturális elemek) oldal / összesen: 259

229 Biztosítani kell a hatékony és energiatakarékos energiagazdálkodást, kombinálva a zöld- és a helyi energia-előállítást a helyi gazdaság fejlesztésével, megújuló energiák felhasználásával és a városi hulladékból készült biogáz előállításával. Fenntartható, természetközeli városi vízgazdálkodási rendszer kialakítására van szükség, szoros együttműködésben a vízgyűjtő terület többi településével. A műszaki infrastrukturális szolgáltatásokat fel kell készíteni a változó környezeti feltételekre, különösen az árvízvédelem, közlekedésbiztonság szempontjából. Olyan katasztrófavédelmi intézkedéseket kell tenni és olyan egészségügyi szolgáltatásokat kell létrehozni, amelyek az egyre gyakoribb és jelentősebb környezeti kockázatokat sikeresen képesek kezelni (árvíz, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, tengerszint-emelkedés, hőhullámok, vízhiány, ipari katasztrófák, havária helyzetek). Növelni kell az ezzel foglalkozó intézmények, szervezetek felkészültségét és a lakosság tudatosságát oldal / összesen: 259

230 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Zagyvarékas Község Megalapozó Vizsgálat 2. Helyzetelemző munkarész 230. oldal / összesen: 259

231 2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE 231. oldal / összesen: 259

232 A település vezetésének fontos szándéka, hogy Zagyvarékas Község együttműködjön a térség szereplőivel. Mind a közigazgatás, önkormányzatok, mind a gazdaság területén szükséges a kooperáció, egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele, a szinergiákból adódó lehetőségek kihasználása. Azonban a település igen szerény gazdasági potenciálja miatt nemcsak a közigazgatás szempontjából nem képes jelentős térszervező erejű településsé válni. Zagyvarékas funkcióellátottsága alacsony, települési funkciói több szempontból kiépítetlenek, a társadalmi közszolgáltatások szempontjából azonban több területen is kimutathatók a fontos települési funkciók (oktatás, szociális ellátás), illetve Szolnok közelsége biztosítja a (esetleg hiányzó) szoláltatásokhoz való könnyű hozzáférést. A települések közötti munkamegosztásban főként a szociális ellátórendszerek magas koncentrációja emelendő ki. Zagyvarékas Község kedvelt lakótelepülés, illetve kedvelt lakótelepüléssé válhat, amely Szolnok Város agglomerálódó térségébe tartozik. Zagyvarékas jelentős térszervező erővel nem rendelkezik és kialakulása sem várható. Közigazgatási szempontból a helyi önkormányzat feladatkörei csökkentek a járási rendszer kialakítása és a közszolgáltatások járásszékhelyre történő centralizálásával. Emellett a helyi önkormányzat kötelező feladatait is alapvetően társulások formájában látja el, amely az adott szolgáltatás minőségének növelését segíti, illetve kiadási oldalát tekintve tehermentesíti a települést. A képzettségi mutatók kisebb fokú javulást mutatnak, viszont továbbra is alacsony a felsőfokú végzettségűek arány (jóval az országos átlag alatt marad). Zagyvarékas Község lakónépessége esetében az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában növekvő tendenciát mutat. A bérköltségek a megyében elmaradnak az országos átlagtól, Zagyvarékas Község esetében pedig elmaradnak a megyei átlagtól is. A települési lakosság képzettségi mutatóinak romlásához vezet az, hogy a helyi fiatalok helyben tartása nem megoldott, hiszen a jobb élet reményében a nagyobb munkalehetőséget kínáló városok felé vándorolnak el. Zagyvarékas tekintetében a munkaerő-piacra jutás fő akadályai a településről el nem vándorolt lakosság tekintetében: a munkahelyek hiánya, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A fiatal korosztály számára a munkalehetőségek igen korlátozott mivolta miatt nem ad megfelelő jövőképet a település. A településen a humán infrastruktúra megfelelően mondható, az alapfokú oktatás helyben megoldott. A településen óvodai férőhellyel kapcsolatos probléma nincs, az egy óvodai férőhelyrejutó óvodások száma valamint 3-5 évesek száma mutató tanúsága szerint sem. Az alap egészségügyi és szociális ellátás kielégítő, megfelelő a településen. Zagyvarékas népességmegtartó erejét kiemelten három terület szinten tartásával, fejlesztésével szükséges növelni. Ezek a falusias lakókörnyezet fejlesztése, a helyi közösség erősítése, segítése valamint az alapvető közszolgáltatások (kiemelten a nevelés-oktatás) magas szintű biztosítása. Emellett a település szerény gazdasági potenciálja mint negyedik fejlesztendő terület is erősítendő, belátva, hogy korlátozottak Zagyvarékas lehetőségei ezen területen. Zagyvarékas pozitív jövőképének alapvető fundamentuma, hogy megőrizze és erősítse épített környezetének minőségét: a falusias lakókörnyezet fejlesztése. A minőségi élet fontos eleme a hangulatos, vonzó településkép: a közterületek, az épületállomány, a községet övező külterületek állapota. A helyi közösség erősnek mondható, a települési lakosok lokálpatrióták. feladat a helyi közösség erősítése, segítése. A zagyvarékasi kollektíva büszke a saját múltjára. Bár fajlagosan kevés a civil szervezetek száma, azonban azok között is megtalálható a közös múlt ápolását célul kitűző szervezet illetve a szabadidő hasznos eltöltését segítő szervezet is. Az Önkormányzat a kezelésében található középületeket is bátran próbálja a közösségi élet mindennapjaiban fontos térként hasznosítani, a felhagyott épületekkel kapcsolatban feladat azok akár funkcióváltással és/vagy bővítéssel való kihasználtságának növelése, megfelelő tartalommal való feltöltésük. A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. Az Önkormányzat törekszik a jó kapcsolatra a helyi egyházakkal is oldal / összesen: 259

233 A települési humán infrastruktúra biztosított, feladat az alapvető közszolgáltatások (kiemelten a nevelés-oktatás) magas szintű biztosítása. Társulási formában a szociális alapellátás széleskörű működése biztosított (társulás). Ahhoz, hogy a település önmegtartó ereje nőjön, és minél több fiatal család válassza lakhelyéül Zagyvarékast, kiemelten a nevelés-oktatási intézmények biztosítása elengedhetetlen, hogy a kisgyermekek köznevelési elhelyezése helyben biztosítva legyen oldal / összesen: 259

234 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Zagyvarékas Község Megalapozó Vizsgálat 3. Helyzetértékelő munkarész 234. oldal / összesen: 259

235 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS 235. oldal / összesen: 259

236 A folyamatok értékelése Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció A folyamatok értékelése során feltérképezzük azokat a témaköröket, amelyek települési szinten a megoldandó problémákat mutatják be. Ezek jellemzően nem csupán egy szakághoz köthetőek, többnyire szakágakon átívelő, több témakört felölelő problémák, megoldásuk komplex szemléletet igényel. A megjelenő folyamatok többsége a helyzetelemző munkarészben több szakág elemzésében is megjelent. A SWOT fejezetben kerülnek felsorolásra nevezettek A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT 37. táblázat: Erősségek, gyengeségek (SWOT analízis) Erősség Gyengeség Települési térségi szerepkör, hatósugár (Településhálózatban betöltött szerep) Zagyvarékas Szolnok Megyei Jogú Város Zagyvarékas Község tekintetében érdemi agglomerálódó térségébe tartozik (Szolnoki térségi szerepkör nem azonosítható be várostérség) település egyértelműen Szolnok szatellit Budapest főváros km es településének tekintendő nagyvárosi gyűrű övezetébe tartozik Zagyvarékas jelentős térszervező erővel Zagyvarékas Község körül kirajzolódó 30 km nem rendelkezik és kialakulása sem várható sugarú körben több, jelentősebb központ folyamat található (Szolnok, mint megyeszékhely 16 km; Jászberény Város 37 km; Abony Városa 18 km) Relatíve (megyei átlaghoz viszonyítva) fiatal korfa A településen polgárőrség működik Aktív egyházi élet Aktív és színes civil élet Népi (építészeti) hagyományok jelenléte Aktív közösségi élet, rendezvények (Rékas Fesztivál) Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma optimális Szociális ellátás megléte Bölcsődei ellátás megléte Óvodai ellátás megléte Zagyvarékasi Damjanich János Általános Iskola megléte Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete érinti Társadalom Humán infrastruktúra Gazdaság Zagyvarékas Község lakónépessége csökkenő tendenciát mutat a természetes szaporodás, fogyás arányának szignifikáns negatív értékei tapasztalhatók belső vándorlási egyenleg negatív: Zagyvarékast többen hagyják el, mint amennyien odaköltöznek Magas unkanélküliségi ráta Lakosság képzettségi szintje alacsony Szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek jelenléte A településen bentlakásos idősek otthona nincs A munkaképes lakosság döntő többsége Szolnokra jár át dolgozni naponta ingázva. A településen nagyfoglalkoztató nem található 236. oldal / összesen: 259

237 Erősség Gyengeség Ásványi nyersanyaggazdálkodás területe A településen az egy lakosra jegyezett tőke érinti aránya alacsony Zagyvarékas rendelkezik jól használható Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték mezőgazdasági területekkel alacsony (regisztrált vállalkozások A település szabad vállalkozási zónába gazdasági teljesítménye szerény) tartozik, Zagyvarékason jelentős felületű művelt, új telepítésű és fiatal gyümölcsöskertek találhatók külterületi majorok, állattartó telepek burkolt úton megközelíthetők. Önkormányzati gazdálkodás, településfejlesztés A települési önkormányzat at Szerény helyi adóbevétel adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok közé tartozik Jelentős folyamatban lévő fejlesztések Kiegyensúlyozott intézményfenntartás közfoglalkoztatási programok Zagyvarékas lakott területe árvízmentes Eltérő, változatos minőségű, de többnyire jó termőtalajú területek ölelik körbe Zagyvarékast. Zagyvarékas közigazgatási területén kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek találhatók A Zagyva folyó medrét mindkét oldalon védőgát szegélyezi Lovas és vadászturizmus megléte, lehetősége Kunhalmok megléte országos jelentőségű természetvédelmi terület megléte Alsó-Zagyva hullámtere (országos védelemre tervezett terület, értékes ligeterdő társulásokkal, vizes élőhelyekkel mintegy 208 hektáron.) Nagy-Legelő (A település határában elterülő terület természetközeli állapota miatt a természetvédelmi törvényben megfogalmazott természeti terület besorolásra érdemes A község egyetlen nagyobb, igényesen létesített zöldfelülete a Szabadság-tér Zagyvarékas két korszerűen felszerelt játszótérrel rendelkezik (fajátékok) Zagyvarékas a nagyobb utak, utcák mentén többnyire rendezett utcaképet mutató település Táj, környezet Zöldfelületi rendszer Illegális hulladéklerakás Az elhanyagolt, volt mezőgazdasági hasznosítású telephelyek, üzemek épületromjainak látványa, gazdátlansága Jász-Nagykun-Szolnok megye árvízi veszélyeztetettség szempontjából az ország egyik legkedvezőtlenebb földrajzi és vízrajzi fekvésű helye. A megye területének 76%-a árvíz által veszélyeztetett, de kistérségi szempontból ez az arány (Zagyvarékas külterületét tekintve) még kedvezőtlenebb. Kevés közhasznosítású zöldfelület A zegzugos utcák mentén kialakult, néhány helyen már-már elvadult növényzetű zöldterületek elhanyagoltsága, és az üresen álló, megbomló falazatú, tetőszerkezetű házak hátrányosan befolyásolják a község utcaképét, táji megjelenését oldal / összesen: 259

238 Erősség A település központi területein, főterén, intézmények előtt virágládák, évelőágyások és egynyári virágfelületek, színesítik a településképet A főutak és a kisebb jelentőségű utcákon egyaránt egységesen jelölik a forgalomra merőlegesen elhelyezett ismertetőtáblákkal az ott található intézményeket (óvodák, hivatalok, utcanevek, stb.), valamint a külterületen látogatható turisták által felkereshető határrészeket (sportpálya, lovas-pálya, stb). Nagy a biológiai aktivitású, egybefüggő, ligetes növényzettel borított területek aránya a beépített, lakott területekhez képest a karnyújtásnyira lévő természeti terület (Zagyva-part) kielégíti a lakosság természeti környezetben tölthető rekreációs tevékenységekre vonatkozó igényét Épített környezet A településen klasszikus értelemben konfliktussal terhelt, szlömösödött terület nincs, Zagyvarékason fennálló környezetvédelmi konfliktust a felhagyott hulladéklerakó okozott, de a 2013-ban a rekultiváció megoldást nyújtott a problémára Zagyvarékas település-földrajzi helyzete kedvező vasúti pálya üzemel A település belterületén az úthálózat kiépítettsége a forgalmi viszonyokat és az úthálózat nagyságát tekintve megfelelő, a nem szilárd burkolattal rendelkező utaknál rendszerint az útalap már elkészült. A település teljes mértékben kiépített vízhálózattal rendelkezik A település csatornahálózatának kiépítettsége 100 %-os A közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások a szennyvízzel való ellátottsága 84,42 %-os Elérhetőség, közlekedés Közművesítés Gyengeség a települést széttagolja a 32-es számú főközlekedési út, a kondicionáló zöldfelületek csak a község történelmi belterületén találhatóak, a meglévő parkok, kertek további korszerűsítése hiányzik, ez talán a meglévő zöldfelületek rendszeres karbantartására fordítható kevés anyagi és emberi erőforrásnak is köszönhető a népesség egy része gyakorlati hasznosság alapján értékeli csak a településen és környékén található természetes és ültetett növényzetet, Alulhasznosított területek a külterületen (egykori baromfifeldolgozó, valamint mezőgazdasági területek) Üresen álló romló állagú épületek A településen a Zagyva folyó mentén nincs vízi közlekedésre kijelölt kikötő, hajóállomás Burkolatlan utak megléte Csomópontok biztonságtechnikai kiépítettsége Zagyvarékas község egy mély fekvésű katlanban helyezkedik el a Zagyva folyó mentén A település nem rendelkezik egységes csapadékvízgyűjtő hálózattal oldal / összesen: 259

239 Erősség A lakosság és az anyagi javak védelme érdekében Zagyvarékas rendelkezik Vízkár elhárítási tervvel Gyengeség 239. oldal / összesen: 259

240 38. táblázat: Lehetőségek, veszélyek (SWOT analízis) Lehetőség Veszély Települési térségi szerepkör, hatósugár (Településhálózatban betöltött szerep) Szuburbanizációs és agglomerációs Szuburbanizációs, agglomerációs folyamatok folyamatok felerősödése: népesség, nem terjednek ki a településre vállalkozások betelepülésének erősödése Tovább növekednek a különbségek a járási központ és a többi település között Az életmódváltás, fenntarthatóság elvének erkölcsi normává válása A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Szuburbanizációs és agglomerációs folyamatok felerősödése: népesség, vállalkozások betelepülésének erősödése A megyei és helyi szintű partnerségek, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések (pl.: foglalkoztatási paktum) a szubszidiaritás elve mentén erősödnek A nehéz szociális helyzetben lévők célzott támogatása, a szociális gondoskodás fejlesztése A társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének, a kirekesztődés megelőzésének, az esélyek javításának igénye, kényszere nő, A humán infrastruktúra minőségének fenntartása, növelése Megújuló energiahasznosítás iránti igény növekedése (energiafüggőség oldása a rentábilis intézményüzemeltetés érdekében) Helyi befektetések, beruházások ösztönzése A területfejlesztési feladatok a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő elvégzése Foglalkoztatottság emelése A mezőgazdasági termelés és helyi feldolgozás kihasználásában rejlő lehetőségek Társadalom Humán infrastruktúra Gazdaság A lakosság polarizáltsága nő, jelentős korlátozó tényezővé válik, Szuburbanizációs, agglomerációs folyamatok nem terjednek ki a településre A közeli megyeszékhely és régióközpont elszívó hatása erősödik Az elmagányosodás, bizalmatlanság fokozódása, Csökkenő lakosságszám miatti kihasználatlanság a közeli gravitációst központok elszívó hatása a humánerőforrásra A rendelkezésre álló anyagi források szűkös volta Az ország nyugati régiójának elszívó hatása, elvándorlás külföldre Munkanélküliség fokozódása, az alacsony képzettségű réteg növekedése A külső makrogazdasági feltételek nehézsége, negatív gazdasági klíma akadályozó feltételek, Az országos fejlesztési prioritások iránya tudás, innováció-orientáltság nem kedvező Zagyvarékasnak Önkormányzati gazdálkodás, településfejlesztés Az intézményfenntartóiból gazdaságfejlesztői és területfejlesztési szerepkörrel törvényi szabályozással Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat 240. oldal / összesen: 259

241 Lehetőség felruházott önkormányzat decentralizált gazdaságfejlesztés fontos helyi szereplőjévé válik Az értékteremtő közmunkaprogram folytatása, erősítése Foglalkoztatási paktum A területfejlesztési feladatok a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő elvégzése Az önkormányzati beavatkozások a magánerős beruházások számának növekedését eredményezhetik Településrendezési szerződésekben rejlő lehetőségek kihasználása Táj, környezet Mezőgazdasági tájhasználat során a gazdasági szempontok (szántóföldek hozamának növelése) érdekében történő talajerő-utánpótlás és a nem kívánatos kemikáliás csökkentése. környezetterhelés Védő fasorok telepítése, vizuális konfliktusok csökkentése, megszüntetése a zöldfelületi rendszer bővítésével Utcafásítás, zöldfelületi biodiverzitás növelése Zöldfelületi rendszer Veszély Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzat állami költségvetésből történi finanszírozásának csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Illegális leletkeresés, ásatás (kunhalmok) A szeszélyes vízjárás, árvizek miatt létesített magas védőgátak miatt elveszik a folyópart természetes látványaélménye, és a folyó turisztikai hasznosítása. A település árvízvédelme okozhat környezetvédelmi konfliktust egy magas és tartós árhullám kialakulásakor Fával és szénnel történő fűtés miatti levegőtisztaság-védelmi probléma A Zagyva folyó magas vízállása esetén a fakadó víz is veszélyezteti a községet, átszivárgások, buzgárok keletkeznek, melyek homokzsákokkal megfékezhetők, de a töltés repedezettsége miatt tartós vízállás esetén veszélyes lehet. A keletkezett csapadékvíz lefolyásának természetes lehetősége nincs meg a Zagyva folyó magas vízállása esetén. Telepített szivattyúk emelik át a vizet a zsilipeknél Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be Épített környezet Az átmenő forgalmat elvezető elkerülő út Szlömösödési folyamatok Lakóterületfejlesztés Az elhanyagolt, gazdátlan épületek más célra történő hasznosítása Elérhetőség, közlekedés 241. oldal / összesen: 259

242 Lehetőség Veszély További jelentős pályázati források A további közlekedési fejlesztések megjelenése várható elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Közművesítés Vízellátás: az elöregedett, rideggé, Ivóvízhálózat fejlesztése elmarad törékennyé vált azbesztcement Jelentős kockázatot jelent azbesztcement nyomócsövek részleges javításai helyett, teljes szakaszoknak műanyagra (KPE) való nyomócsövek cseréje forráshiány miatt nehezen megvalósítható cserélése a geotermikus energia hasznosítása Megújuló energiafelhasználás arányának növelése Szennyvízkezelés minőségi fejlesztése A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet rendelkezik a településfejlesztési és településrendezési eszközök tartalmáról és azok összefüggéseiről. A rendelet 3. szerint: (4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével készül. A as időszakban tervezett projektek megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a rendezési terv, valamint a helyi építési szabályzat módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. A helyzetértékelés alapján azonosíthatók azok a lehetséges módosítási szükségletek, amelyek által biztosíthatók a tervezett fejlesztések feltételei. Ezek közül a legnagyobb változást az alábbiak jelentik: külterületi ingatlanok belterületbe vonása, egyes területek más övezeti, területhasználati kategóriába sorolása, vonalas infrastruktúra tervezett nyomvonalának kijelölése, építési szabályok módosítása az OTÉK figyelembevételével. gazdasági területek kijelölése Potenciális konfliktus a területrendezési eszközökkel kapcsolatosan nem mutatható ki oldal / összesen: 259

243 3.2. PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP 243. oldal / összesen: 259

244 Zagyvarékas Község problématérképét és értéktérképét külön- külön tervlapon ábrázoltuk. A problématérkép tartalmazza mindazon objektumokat, területeket, vonalas és térbeli létesítményeket melyeknek megléte vagy éppen hiánya a település számára problémát okoz. Problématérkép: Belterületen: Szűk, kis keresztmetszetű utcák Felújítandó Zagyva híd és út Funkcióváltásra váró épületek Avult, rossz állagú lakóépületek Üresen álló foghíjtelkek, rendezetlen lakótelkek Belterületi egybefüggő zöldfelületi rendszer hiánya Külterületen: Alulhasznosított gazdasági területek Ipari területek hiánya Két, térben egymástól távol eső településrész Értéktérkép Belterületen: Meglévő intézmények a települési igényeket ki tudják elégíteni Felújított intézmények Kialakult történelmi településszerkezet Meglévő, településképi szempontból meghatározó templom és tájház (helyi védett épületek) Templom előtti park szobrai és zöldterülete Meglévő, működő vállalkozások Külterületen: Zagyva folyó Natura 2000 védett területek Egykori temető értékes sírjai Település külterületén áthaladó 32. sz. főútvonal Település külterületén áthaladó 120. számú Biharkeresztes - Szolnok Budapest Keleti nemzetközi vasútvonal Jó minőségű szántóföldek Mezőgazdasági telephelyek 244. oldal / összesen: 259

245 Problématérkép teljes közigazgatási terület vonatkozásában 57. térkép: Problématérképe (teljes közigazgatási terület) Forrás: saját szerkesztés 245. oldal / összesen: 259

246 Problématérkép belterület vonatkozásában 58. térkép: Problématérkép (belterület) Forrás: saját szerkesztés 246. oldal / összesen: 259

247 Értéktérkép teljes közigazgatási terület vonatkozásában 59. térkép: Értéktérkép (teljes közigazgatási terület) Forrás: saját szerkesztés 247. oldal / összesen: 259

248 Értéktérkép belterület vonatkozásában 60. térkép: Értéktérkép (belterület) Forrás: saját szerkesztés 248. oldal / összesen: 259

249 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK 249. oldal / összesen: 259

250 A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Zagyvarékas Község a módszertani ajánlások figyelembevételével nem osztható fel településrészekre Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Jelen fejezet tartalmi alapja a KSH adatszolgáltatása, mely a évi népszámlálási adatokból kerültek kinyerésre, így azok viszonylag avult adatoknak tekintendők! A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. A KSH évi népszámlálási adataiból előállított szegregációs mutató alapján Zagyvarékas Községben 3 szegregátum található. Ezek azok a területek, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 35%- ot, illetve a népességszám eléri az 50 főt. Szegregációval veszélyeztetett terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 30%-ot, illetve a népességszám eléri az 50 főt, ennek a kritériumnak ugyanúgy a szegregátum területe felel meg. 1. szegregátum Területi lehatárolás: Külső-Pozsonyi u. - belterület határ - Külső-Alkotmány u. - Mező u. 61. térkép: Szegregátum 1. Forrás: KSH Az 1. szegregátum területén él a lakosság 1,61%-a. Igen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 54,8% és ebből is kifolyólag a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 67,7%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 61,1%. A foglalkoztatottak 72,7%-a alacsony 250. oldal / összesen: 259

251 presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát. A szegregátum lakásállományának 57,9%-a alacsony komfortfokozatú lakásnak minősíthető. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 55,6%, amely magas érték. 2. szegregátum Területi lehatárolás: Kossuth u. - Tavasz u. - Damjanich u. - Móricz Zsigmond u. 62. térkép: Szegregátum 2. Forrás: KSH Az 2. szegregátum területén él a lakosság 1,81%-a. Igen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 50,0% és ebből is kifolyólag a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 57,1%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 57,9%. A foglalkoztatottak 75,0%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát. A szegregátum lakásállományának 16,7%-a alacsony komfortfokozatú lakásnak minősíthető. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 16,7%. 3. szegregátum Területi lehatárolás: Petőfi u. - Dallos u. - Liliom u. - Fekete Lajos út - Balogh u. - Egység u. - Pálma u. - Madách Imre u. - Fekete Lajos út - József u oldal / összesen: 259

252 63. térkép: Szegregátum 3. Forrás: KSH Az 3. szegregátum területén él a lakosság 2,6%-a. Igen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 46,4% és ebből is kifolyólag a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 60,7%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 56,3%. A foglalkoztatottak 50,0%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát. A szegregátum lakásállományának 35,1%-a alacsony komfortfokozatú lakásnak minősíthető. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 32,3%. Mutató megnevezése 39. táblázat: Szegregátumok főbb adatai Zagyvarékas összesen 1. szegregátum (Külső-Pozsonyi u. - belterület határ - Külső-Alkotmány u. - Mező u.) 2. szegregátum (Kossuth u. - Tavasz u. - Damjanich u. - Móricz Zsigmond u.) 3. szegregátum (Petőfi u. - Dallos u. - Liliom u. - Fekete Lajos út - Balogh u. - Egység u. - Pálma u. - Madách Imre u. - Fekete Lajos út - József u.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,0 32,1 36,5 24,4 Lakónépességen belül évesek aránya 61,6 55,4 44,4 62,2 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 21,4 12,5 19,0 13,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-25,3 67,7 50,0 46,4 59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,1 0, oldal / összesen: 259

253 Mutató megnevezése Zagyvarékas Község Településfejlesztési Koncepció Zagyvarékas összesen 1. szegregátum (Külső-Pozsonyi u. - belterület határ - Külső-Alkotmány u. - Mező u.) 2. szegregátum (Kossuth u. - Tavasz u. - Damjanich u. - Móricz Zsigmond u.) 3. szegregátum (Petőfi u. - Dallos u. - Liliom u. - Fekete Lajos út - Balogh u. - Egység u. - Pálma u. - Madách Imre u. - Fekete Lajos út - József u.) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 17,5 57,9 16,7 35,1 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 43,6 67,7 57,1 60,7 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 16,2 54,8 35,7 39,3 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 52,6 31,4 37,5 36,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,8 61,1 57,9 56,3 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra 3615 nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 48,1 72,7 75,0 50,0 foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a 58,5 73,2 71,4 75,6 lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 13,4 26,7 33,3 0,0 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos 6,2 20,0 0,0 munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a 14,0 55,6 16,7 32,3 lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 4,7 12,9 Forrás: KSH (2011. évi népszámlálás A szegregátumok területén élők egészségi állapota az átlagosnál rosszabb. Az egészségügyi ellátás során részben együttműködés jellemző viszont, amennyiben egészségi állapotúk további kezelést, kivizsgálást, gyógyszert, gyógymódot igényel, amelynek anyagi vonzatai vannak, akkor elzárkóznak ezek elől. Sok esetben a közgyógyellátás és egyéb, célzott szociális támogatás igénybevétele az egyetlen lehetőséget jelenti az érintett számára az egészségi állapot javításához. A prevenciós programok számukra kiemelten fontosak, viszont tapasztalat szerint nehezen bevonhatóak, illetve nem együttműködőek. Leggyakoribb betegségek közé tartozik esetükben a hurutos és egyéb 253. oldal / összesen: 259

254 légzőszervi betegségek, továbbá gyomorpanaszos és idegrendszeri problémák, de nagy számban fordulnak elő a mozgásszervi betegségek is. A betegségek kialakulásához hozzájárul a dohányzás, a nem megfelelő, vitaminszegény táplálkozás. A városi közintézmények megfelelő ellátást biztosítanak a szegregátumok területén élők számára is. A szociális ellátások A szociálisan rászorult személyek, családok részére Zagyvarékas Község Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete alapján pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában támogatás nyújtható az alábbiak szerint: a) Pénzbeli és természetbeni ellátások: aa) rendkívüli települési támogatás, ab) temettetés költségeihez nyújtott települési támogatás, ac) gyógyszerkiadáshoz nyújtott települési támogatás, ad) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás. ae) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj af) tanévkezdési támogatás ag) tankönyvtámogatás b) Természetben nyújtott ellátás: ba) köztemetés. Rendkívüli települési támogatásra jogosult a) az az egyedül élő, létfenntartási gonddal küzdő kérelmező, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, b) az a létfenntartási gonddal küzdő kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, c) kivételesen indokolt esetben az alkalmanként jelentkező igazolással, számlával igazolt többletkiadások (közüzemi díjhátralék, gyógyászati segédeszköz, gyógyszer vásárlás, egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja) miatt anyagi segítségre szoruló igénylő, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem, egyedül élő esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) rendkívüli esemény (elemi kár, váratlan haláleset, súlyos, krónikus betegség, baleset) bekövetkezésekor, annak enyhítésére az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem, egyedül élő esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, e) az a krízishelyzetben (munkahely elvesztése, nagy összegű közüzemi díjhátralék, közüzemi szolgáltatások kikapcsolása) lévő kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem, egyedül élő esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át f) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermeket gondozó család a gyermek iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szoruló család, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj a felsőfokú oktatási intézmények hátrányos helyzetű hallgatói részére nyújtható támogatás Szegregációval veszélyeztett területek Szegregációval veszélyeztett területeknek azokat jelöli ki a KSH, ahol a szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke az érintett területen 30% feletti és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. Zagyvarékas Község tekintetében 4 ilyen terület került kijelölésre oldal / összesen: 259

255 1. veszélyeztetett terület (Külső-Alkotmány u. - névtelen u. - Külső-Pozsonyi u. - belterület határ) 2. veszélyeztetett terület (Kossuth u. - Tavasz u. - Damjanich u. - Móricz Zsigmond u.) 3. veszélyeztetett terület (Petőfi u. - Nagyváradi u. - Liliom u. - Fekete Lajos út - Balogh u. - Egység u. - Pálma u. - Madách Imre u. - Fekete Lajos út - József u.) 4. veszélyeztetett terület (Aradi u. - Erdő u. - Pozsonyi u. - Erdő u. - belterület határ - Gyimesi u.) Térképi ábrázolásuk és fontosabb adataikat tartalmazó táblázat lentebb. 64. térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület 1. Forrás: KSH 255. oldal / összesen: 259

256 65. térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület 2. Forrás: KSH 66. térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület 3. Forrás: KSH 256. oldal / összesen: 259

257 67. térkép: Szegregációval veszélyeztetett terület 4. Forrás: KSH 3. veszélyeztetett terület veszélyeztetet veszélyeztetett veszélyeztetett (Petőfi u. - Zagyvarékas terület t terület Nagyváradi u. - Mutató megnevezése terület (Aradi u. - Erdő u. - összesen (Külső-Alkotmány u. Liliom u. - Fekete (Kossuth u. - Tavasz Pozsonyi u. - Erdő - névtelen u. - Külső- Lajos út - Balogh u. - u. - Damjanich u. - u. - belterület Pozsonyi u. - Egység u. - Pálma u. Móricz Zsigmond u.) határ - Gyimesi belterület határ) - Madách Imre u. - u.) Fekete Lajos út - József u.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek 17,0 27,0 36,5 22,8 28,9 aránya Lakónépességen belül évesek 61,6 60,7 44,4 61,4 60,9 aránya Lakónépességen belül 60-X évesek 21,4 12,4 19,0 15,7 10,2 aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 25,3 55,6 50,0 44,9 46, oldal / összesen: 259